Vállalkozási kisokos

Vállalkozási kisokos - 2011 Egy vállalkozás beindítása, üzemeltetése nem egyszerű feladat. Bizonyára mindenkiben rengeteg kérdés merül fel vállalkozási tevékenységének kezdetekor. Mi most a teljesség igénye nélkül szeretnénk némi segítséget nyújtani a vállalkozói lét mindennapi útvesztőiben való eligazodáshoz, a leggyakrabban felmerülő kérdések megválaszolásához. A következőkben szólunk néhány szót a legfőbb vállalkozási formákról, azok adózási kötelezettségeiről, melyek segítségével lehetőleg mindenki pontosabb képet kap az üzleti vállalkozások sajátosságairól, ezáltal kellő körültekintéssel lesz képes elindítani saját üzleti tevékenységét. Azonban egy általános érvényű, mindenkire vonatkozó kézikőnyvvel nem tudunk szolgálni, hiszen minden vállalkozás más és más. Minden cég többféle tevékenységet végez, mások a partnereik (külföld, belföld), különböző földrajzi területeken tevékenykedik, egy vagy több alkalmazottat foglalkoztat, ezért mindegyikre az általánostól eltérően további eltérő szabályok is vonatkozhatnak. Ezért minden esetben kérje ki egy szakember (jogász, könyvelő, adótanácsadó) véleményét mielőtt bármibe is belekezd. Kezdetnek tekintsük át a legnépszerűbb vállalkozási formákra jellemző jogi szabályozásokat, azokra jellemző specifikumokat.

Vállalkozási formák 1. Egyéni vállalkozás, egyéni cég (2009. évi CXV. tv.) Az egyéni vállalkozás belföldi természetes személy üzletszerű – saját nevében és kockázatára, rendszeres, haszonszerzés céljából folytatott – gazdasági tevékenysége. Egyéni vállalkozó lehet:  magyar állampolgár,  szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek,  harmadik országbeli állampolgárok. Nem lehet egyéni vállalkozó:  aki korlátozottan cselekvőképes, vagy cselekvőképtelen,  akit a közélet tisztasága elleni, a nemzetközi közélet tisztasága elleni gazdasági, vagyon elleni bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül,  akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül,  aki egyéni cég tagja vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének feltétele az elektronikus vagy személyes bejelentkezés. Ha az egyéni vállalkozó kéri számára az Okmányiroda egyéni vállalkozói igazolványt állít ki. A jogszabályoknak megfelelő működés ellenőrzése érdekében az egyéni vállalkozók nyilvántartásában rögzítik az egyéni vállalkozó főbb adatait (név, cim, székhely, tevékenységi körök, stb.).

1

Vállalkozási kisokos – 2011

Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával felel. Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltetheti. A szünetelés bejelentését követően, annak tartama alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnik, ha:  az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetését a Hatóságnak bejelenti, a bejelentés napján,  ha az egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, illetve ha az egyéni vállalkozó átruházással megszerezte az egyéni cég vagyoni betétjét,  az egyéni vállalkozó halála napján,  az egyéni vállalkozó cselekvőképességének korlátozását vagy cselekvőképtelenségét kimondó bírósági határozat jogerőre emelkedésének a napján,  ha az adóhatóság törölte az egyéni vállalkozó adószámát, a törlést kimondó határozat jogerőre emelkedésének napján. Az egyéni cég az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy által alapított, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Az egyéni cégnek kizárólag egy tagja (alapítója) lehet. Alapításához közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt alapító okiratra van szükség, amelyet a tagnak (alapítónak) alá kell írnia. Az egyéni cég az alapító okiratban meghatározott jegyzett tőkével alakul. A jegyzett tőke összege bármekkora lehet, akár 1 Ft is. A tag az egyéni cég tőkéjét meghaladó kötelezettségek teljesítéséért választása szerint korlátlan vagy korlátolt mögöttes felelősséget vállalhat. Az egyéni cég ügyvezetését vezető tisztségviselő vagy az egyéni cégben fennálló tagsági jogviszony keretében a tag látja el. Egyéni cég vagyoni betétje kizárólag egyéni vállalkozóra ruházható át. Az egyéni cég a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával gazdasági társasággá alakulhat át. Az egyéni cég megszűnik, ha:  az alapító okiratban meghatározott időtartam eltelt vagy más megszűnési feltétel megvalósult,  elhatározza jogutód nélküli megszűnését,  elhatározza jogutódlással történő megszűnését (átalakulását),  a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja,  a cégbíróság hivatalból elrendeli törlését,  a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti. 2. Betéti társaság (2006. évi IV. tv.) A betéti társaság esetén a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan, a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben

2


vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban nem felel. A betéti társaság jogi személyiséggel nem rendelkező társaság. A kültag a társaság üzletvezetésére és képviseletére csak akkor jogosult, ha neve szerepel a társaság cégnevében. Ez esetben a felelőssége is azonos a beltagéval. Ha a társaságból valamelyik beltag vagy valamelyik kültag kiválik, a társaság az utolsó beltag vagy az utolsó kültag kiválásától számított 6 hónapos jogvesztó határidő elteltével megszűnik, kivéve, ha e határidőn belül a társasági szerződés módosításával a betéti társaságként való működés törvényes feltételeit megteremti, és ezt a változást a cégbíróságnak bejelenti. Ügyvédi ellenjegyzéssel, vagy közjegyző által készített közikoratba foglalt társasági szerződéssel alapítható, mely csak írásban köthető. Ha a társasági szerződés nem rendelkezik a gazdasági társaság időtartamáról, úgy a társaság határozatlan időre jön létre. Valamennyi tag köteles vagyoni hozzájárulást adni. Ez lehet pénzbeli és nem pénzbeli egyaránt. A társaság legfőbb szerve a tagok gyűlése, melynek működésében minden tag részt vehet. A bt. jogutód nélkül megszűnik, ha:  a társasági szerződésben meghatározott időtartam eltelt,  a társaság legfőbb szerve elhatározza a jogutód nélküli megszűnést,  a társaság tagjainak száma 1-re csökken,  Cégbíróság a cégtörvényben meghatározott okok miatt megszűnteti,  Jogszabály így rendelkezik. Jogutód nélküli megszűnés esetén a megszűnő társaságot terhelő kötelezettség alapján fennmaradó követelés a megszűnéstől számított 5 éves jogvesztő határidő alatt érvényesíthető a társaság volt tagjaival szemben. Ha a bt. jogutód nélkül szűnik meg, akkor felszámolási eljárásnak vagy végelszámolási eljárásnak van helye. 3. Korlátolt felelősségű társaság (2006. évi IV. tv.) A korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétjének szolgáltatására és egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért a tag nem felel. A kft. jogi személyiséggel rendelkező társaság. Egyszemélyes kft. alapító okirattal, többszemélyes kft. társasági szerződéssel hozható létre, melyet ügyvéd ellenjegyez, vagy közjegyző közokiratba foglal. A társaság törzstőkéje az egyes tagok törzsbetéteinek összegéből áll. a törzsbetét a tagok vagyoni hozzájárulása, amely pénzbeli betétből, illetve nem pénzbeli betétből áll. A törzstőke összege nem lehet kevesebb ötszázezer forintnál. A tagok törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek, az egyes törzsbetétek mértéke azonban nem lehet kevesebb százezer forintnál. A társaság bejegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesít meg. A taggyűlés a társaság legfőbb szerve. A taggyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni. A társaság jogutód nélküli megszűnése esetében a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonból először a pótbefizetéseket kell visszatéríteni, majd a további részt – a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a törzsbetétek arányában kell felosztani a társaság tagjai között. Jogutód nélküli megszűnés esetén végelszámolási eljárást kell

3


lefolytatni. A jogutód nélküli megszűnés a betéti társasággal azonos feltételek mellett következhet be. Vannak azonban olyan tevékenységek, amelyek csak meghatározott gazdasági társasági formában végezhetők. Így például a fentieken túlmenően bank és biztosítási tevékenységet csak részvénytársaság (rt.) formájában lehet végezni. Vagy törvény a gazdasági társaság által végzett tevékenység folytatását hatósági engedélyhez kötheti. Képesítéshez kötött tevékenységet a társaság csak akkor folytathat, ha a személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói között legalább egy olyan személy van aki rendelkezik az adott képesítéssel. További korlátozás, hogy természetes személy egyidejűleg csak egy gazdasági társaságban lehet korlátlanul felelős tag.

Egyéni vállalkozás, Bt., vagy Kft.? Mindezek után sokakban merülhet fel a kérdés, hogy vajon melyik társasági forma lenne minden szempontból a legmegfelelőbb az adott tevékenység elvégzéséhez. A továbbiakban ehhez a nehéz döntéshez próbálunk meg segítséget nyújtani. Ahhoz hogy el tudjuk dönteni a fenti kérdést az alábbiakat kell mérlegelni:  milyen tevékenységet kíván folytatni?  milyen időtávra tervezi a működést?  mekkora árbevételre számít?  mekkora anyagi kerete van az induláshoz?  működéssel és adózással kapcsolatos szempontok Milyen tevékenységet, mennyi időre kíván folytatni? Amennyiben csak idényszerű tevékenység végzését tervezi (lakáskiadás, vásári tevékenység), akkor természetesen célszerűbb az egyéni vállalkozást választani. Egyszerűbb és olcsóbb is egy vállalkozói engedély kiváltása, mint egy bt. vagy kft. alapításánál felmerülő ügyvédi és egyéb illeték kötelezettségek. Ha a munkahelyén várják el, hogy számlát adjon és más tevékenységet nem tervez végezni, ebben az esetben is az egyéni vállalkozás a célszerűbb. Azonban ha hosszabb távra tervez, többféle tevékenységet, több helyen szeretne végezni, akkor már lehet hogy jobban megéri a bt. vagy kft. Milyen árbevétellel számolva, mekkora kezdő tőkével, milyen költségek mellett vállalkozna? Ha a tervezett árbevétel nagysága kissebb (1-1,5millió forint) célszerűbb az egyéni vállalkozás. 2-5 millió forintos tervezett árbevételnél bt., e fölött pedig kft. alapításán célszerű gondolkodni. Az árbevétel mellett természetesen fontos tényező a felmerülő költségek nagysága. Vállalkozói engedély elektronikusan is igényelhető, az eljárási illetéke 10.000,- Ft, melyhez hozzájön még a kötelező erkölcsi bizonyítvány ára, ami további 3.100,- Ft. Ezzel szemben egy bt., vagy kft. alapításának ügyvédi költsége legalább 20-30 ezer Ft, melyhez hozzájön még további 18.000,- forint eljárási és közzétételi illeték címén. Ha azonban arra kerülne a sor, akkor a vállalkozás megszüntetésének költségei sem elhanyagolhatóak. Míg az egyéni vállalkozás esetén a megszűnés az igazolvány visszaadásával, vagy elektronikus bejelentéssel gyakorlatilag 0,- forintba kerül, addig bt., vagy kft. végelszámolása annál költségesebb. Az ügyvédi díj ezek esetében körülbelül 100.000,- forintra tehető, valamint a könyvelési teendőkért felszámított dij is még további 1-2 havi díjnak megfelelő összeget tehet ki.

4


Az alapító tőkét tekintve szintén az egyéni vállalkozás lehet a befutó, mivel nem igényel kötelező kezdő tőkét. A Társasági törvény a Bt. alapításra nem köt ki minimum alaptőkét. Ez által egy Bt. létrehozása akár 5.000.- Ft. tőkével is megkezdhető. Kft. alapítása esetén a legkevesebb összegű törzstőke 500.000,- forint. Az egyszemélyes kft. létrehozása alkalmával a fent leírtak szerint 100.000,- forint törzstőke kell, hogy rendelkezésre álljon. Működéssel és adózással kapcsolatos szempontok Tekintettel kell lenni még a járulékos költségekre is, mint például a könyvelés díja, mely egy egyéni vállalkozó esetében általában szintén alacsonyabb, mint egy bt., kft. esetén. Persze ez is több mindentől függ. Egy egyéni vállalkozó egyszeres könyvvitelt is vezethet, mely egyszerűbb, ezáltal olcsóbb is, kb. 5-15 ezer forint/hó. Míg a bt. és kft. kettős könyvvitel vezetésére kötelezett, mely jóval bonyolultabb, ezáltal a könyvelési díj is jóval többe kerülhet, mely nagyban függ többek között az árbevételtől, a bizonylatok számától, áfa státusztól, stb. Így egy kft. könyvelésének havi díja elérheti, a 30-60 ezer forintot is havonta. Adózás szempontjából az egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadó törvény (1995. évi CXVII. tv.) hatálya alá tartozik, míg a bt. és kft. a számviteli törvény (2000. évi C. tv.) alá. Egyéni vállalkozó minimum a garantált bérminimum összege után fizet járulékot, majd a vállalkozói jövedelem után vállalkozói személyi jövedelemadót. Társas vállalkozás tagja esetében legalább a minimálbér után kell a járulékokat megfizetni. A cég által elért eredmény után pedig társasági adó fizetési kötelezettség keletkezik, a felvett osztalék után pedig osztalék adót kell fizetni. Fontos szempont még a felelősség kérdése. Egyéni vállalkozó kötelezettségeiért teljes vagyonával korlátlanul felel. Bt. esetében a beltag felelőssége korlátlan, míg a kültag felelőssége csak a társaságba bevitt vagyoni betét erejéig terjed. Kft. esetében a társaság kötelezettségeiért a tag csak a törzsbetétje erejéig felelős. És mi az, ami minden vállalkozási formánál közös? A közterhekhez való hozzájárulás, azaz az adó és járulékfizetés. A továbbiakban a legalapvetőbb, mindenki számára kötelező adózási szabályokat, az adózók kötelezettségeit mutatjuk be nagy vonalakban.

Alakulás utáni bejelentési kötelezettség Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény alapján adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat. Az adóazonosító szám meghatározása érdekében az adózót bejelentési (bejelentkezési) kötelezettség terheli. A cégbírósági bejegyzés után, vagy a vállalkozói igazolvány kézhezvétele után 8 napon belül legalább egy pénzforgalmi bankszámlát kell nyitnia, továbbá szintén 8 napon belül az adóügyek elektronikus ügyintézéséhez szükséges bejelentést (11T180 nyomtatvány) meg kell tennie. 15 napon belül az állami adóhatósághoz (NAV) be kell jelenteni többek között a vállalkozás nevét, címét, székhelyét, iratok őrzésének helyét, a ténylegesen végzett tevékenységeket, a tulajdonosok adatait (11T201 nyomtatvány). A vállalkozás képviseletére jogosult tagját, alkalmazottját szintén be kell jelenteni az állami adóhatósághoz a biztosítotti jogviszonyra vonatkozóan. Szintén 15 nap áll rendelkezésre a Központi Statisztikai Hivatal részére történő adatszolgáltatásra az alakuló gazdasági szervezet adatairól (1032 nyomtatvány). Ezek után minden további a vállalkozás életében bekövetkezett változást a változástól számított 15 napon belül jelenteni kell.

5


A bejelentési köttelezettség megsértésének általános következménye a mulasztási bírság kiszabása. Az kiszabható mulasztási bírság összege magánszemély esetén 200 ezer forintig, más adózónál 500 ezer forintig terjedhet.

Általános forgalmi adó - ÁFA Magyarországon a forgalom után fizetendő legfontosabb adó az általános forgalmi adó, melynek rendszerét 2008. január 1-jétől a 2007. év CXXVII. tv. szabályozza. Az adó alanya az a jogképes személy, vagy szervezet, aki a saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat (egyéni vállalkozó, kft. , rt., bt., kkt., alapítvány). Az adót főszabályként önadózás keretében kell a költségvetésnek megfizetni, az adóalanynak kell az adót megállapítani, nyilvántartani, összesíteni, bevallani, megfizetni. Az adó mértéke: 25% (20%) Általában

18% (15,25%) - tej, tejtermék - kenyér, pékáru - cukrászsütemény, stb.

5% (4,76%) - humán gyógyszerek - gyógászati eszközök - vakokat segítő eszközök - könyv, folyóirat

Az adó alapja: A teljesítés ellenértéke, melybe beleszámít gyakorlatilag minden egyéb fizetendő összeg is, amelyet a jogsult kap a termék beszerzőjétől. Termékimport esetén az áru vámértéke az adó alapja növelve a terméket terhelő adókkal, vámokkal, illetékekkel. Az adó bevallása: Az adó megállapítása, bevallása havonta, negyedévente, évente lehetséges a törvény előírásai szerint. Általános szabályok szerint az alakuló gazdasági társaságok negyedéves áfa bevallóként indulnak, amennyiben nem mentesek az adózás alól.  Havi bevallásra kötelezett az adózó amennyiben a tárgyévet megelőző második év adatai alapján az éves elszámolandó áfa pozitív előjelú összege nagyobb mint 1 millió Ft. A havi adómegállapításra kötelezett adózó a tágyhót követő hó 20-áig nyújtja be adóbevallását és fizeti meg az adó nettó, elszámolandó összegét, illetőleg ettől azidőponttól igényelheti vissza azt.  Éves bevalló, akinek a tárgyévet megelőző második év adatai alapján az éves összesített előjel független áfa összege kevesebb, mint 250 ezer Ft. Az éves adómegállapításra kötelezett adózó az adóévet követő év február 25-éig vallja be és fizeti meg, vagy igényli vissza az adó összegét.  Negyedéves bevalló aki nem havi és nem éves bevalló. a negyedéves adómegállapításra kötelezett adózó a tárgynegyedévet követő hó 20. napjáig tesz eleget bevallási és befizetési kötelezettségének. Az adó alóli mentességek: Az adóalany választhat alanyi adómentességet, amennyiben a belföldön ellenérték fejében teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás éves szinten kifejezett göngyölített összege az 5 millió Ft-ot nem haladja meg. Megszűnik az alanyi adómentesség, ha az adóalany ezt az értékhatárt meghaladja.

6


Különleges jogállást élvez a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany, mely abban nyilvánul meg, hogy e tevékenysége körében nincs adófizetési kötelezettsége, de adólevonási joggal sem rendelkezik. Mentességet élveznek továbbá azok az adózók, melyek a törvény meghatározása szerint a tevékenység közérdekű jellegére (pl.: postai szolgáltatás, humán eü. ellátás, fogorvos, oktatái tevékenység) való tekintettel, vagy a tevékenység egyéb sajátos jellegére (biztosítás, hitelezés, pénzügyi szolgáltatás, pénzváltás) való tekintettel adómentes tevékenységet folytatnak.

Társasági és osztalékadó – TAO A társasági és osztalékadó szabályait az 1996. évi LXXXI. törvény szabályozza. A társasági adó olyan jövedelemadó, amelyet a tevékenységből származó jövedelem alapján az a belföldi és külföldi illetőségű személy fizet, aki jövedelem és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységet folytat. Célja az állami költségvetés bevételeinek biztosítása, a gazdasági társaságok adóztatása, az EU-s szempontok érvényesítése. Az adó alanya lehet belföldi illetve külföldi illetőségű gazdasági szervezet egyaránt. Fontos tudni, hogy az egyéni cég a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet és a társasági adó alanya. Az adó mértéke: A társasági adó mértéke az adóalap 500 millió forintjáig 10% feltételek nélkül, az ezen felüli rész 19%-al adózik. 2008.január 1 óta a veszteséges vállalkozásoknak is fizetendő minimális adó. Amennyiben a társasági adóalapja, vagy az adózás előtti eredménye (a kettő közül a nagyobb) kisebb, mint az elvárt jövedelem adóalapja, akkor az adó alapja ez utóbbi összeg és az adó mértéke ennek a 10%-a, illetve 19%-a. Az adó alapja: 1. Kettős könyvvitelt vezetők részére: ± Üzemi tevékenység eredménye ± Pénzügyi műveletek eredménye = Szokásos vállalkozási eredmény ± Rendkívüli eredmény = Adózás előtti eredmény ± Csökkentő és növelő tételek

2. Egyszeres könyvvitelt vezetőknek: + Adóköteles bevétel - Termelési, kezelési ktg. - Egyéb ráfordítás ± Vásárolt készletváltozás - Számviteli tv. szerinti écs. = Adózás előtti eredmény ± Csökkentő és növelő tételek

Az adózás előtti eredményt módosító tételek szerepe többek között, hogy megakadályozza a jövedelem adózatlanul történő kivonását a vállalkozásból, nem fogadja el az olyan elszámolt költségeket, amelyek szorosan nem kapcsolódnak a vállalkozási tevékenységhez, kizárja a vállalkozói jövedelmek kettős adóztatásának lehetőségét. Csökkentő tételek lehetnek:  korábbi évek elhatárolt veszteség,  adótörvény szerinti értékcsökkenés,  lekötött fejlesztési tartalék,  kapott osztalék,  behajthatatlan követelés, stb. Növelő tételek lehetnek:  számviteli törvény által elismert értékcsökkenés,  nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek,  követelésre elszámolt értékvesztés,  elengedett követelés, 7


 jogerős bírság, büntetés,  képzett céltartalék, stb. Adókedvezmények: A fizetendő adót bizonyos feltételek mellett tovább csökkenthetik az alábbi kedvezmények:  beruházási adókedvezmény (már nem lehet rá jogot szerezni),  kis- és középvállalkozások adókedvezménye,  szoftverfejlesztők bérköltségének adókedvezménye,  filmgyártás, előadó-művészet támogatásának adókedvezménye,  fejlesztési adókedvezmény. Az adó megfizetése Önadózással. Adóbevallással egyidejűleg előleget is be kell vallani az adóbevallás esedékességét követő 2. naptári hónap első napjától számított 12 hónapra. Az adóelőleg havonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó meghaladja az 5 millió forintot. Háromhavonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó legfeljebb 5 millió forint. Az adóelőleget minden hónap 20-áig, vagy a negyedévet követő hó 20-áig kell megfizetnie. Annak az adózónak, akinek az éves szinten számított árbevétele meghaladta a 100 millió forintot, az adóév utolsó adóelőlegét a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig legalább a várható éves fizetendő adó 90%-áig ki kell egészítenie. Az adózónak a társasági adóról az adóévet követő év május 31-éig kell bevallást tennie és az adót, az adóévet követő év május 31-éig kell megfizetnie, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelnie. Osztalékadó 2011-ben az osztalék adója az eddigi 25%-ról 16%-ra csökkent. A korábbi években jóváhagyott, de a 2011. évben kifizetett osztalékok esetében is ezt a mértéket kell alkalmazni. Az osztalékelőlegből is 16 százalék adót kell levonni. 450.000 Ft-ig az osztalék után 14%-os egészségügyi hozzájárulást (EHO) is kell fizetni, kivéve az evás vállalkozás tagja által megszerzett osztalék után.

Egyszerűsített vállalkozói adó – EVA Keverék törvény, melyet a 2002. évi XLIII. törvény szabályoz. Több törvényt vált ki az alkalmazása (SZJA, TAO, ÁFA, számviteli törvény). Választható adózási mód. Az adó alanya lehet egyéni vállalkozás, egyéni cég, kkt., bt., kft., ügyvédi iroda, stb. Az adóalanyiság előzetes feltétele:  a társaság az adóévet megelőző évben vállalkozói bevételt, árbevételt számolt el,  nincs állami, illetve önkormányzati adóhatóságnál, vámhatóságnál a bejelentkezés időpontjában nyilvántartott adótartozása,  nem állt végelszámolás, felszámolás alatt,  nem volt mulasztási bírsága számlaadás ismételt elmulasztása miatt. További feltétel az adóévben:  valamennyi tag magánszemély,  adóévben nem folytat jövedéki adós, vámtevékenységet,  várható bruttó (áfával növelt) árbevétele ≤ 25 millió Ft,  belföldi pénzforgalmi bankszámlával rendelkezik. Az adó alapja: Az adóévben megszerzett összes bevétel, ami lehet a számviteli törvény szerinti bruttó árbevétel, vagy minden a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben megszerzett vagyoni érték áfával növelt összegben. Az adó mértéke:

8


A pozitív adóalap 30%-a. Ha a bevétel meghaladja a 25 millió Ft-os értékhatárt, az a fölötti részre 50%. Az adó megfizetése: Önadózással. Adóbevallást adóévenként az adóévet követő év február 25., illetve május 31ig kell elkészíteni. Az adóalany az első három negyedévre a negyedéveket követő hó 12-ig adóelőleget fizet. Az adóalanynak az adóelőleget december 20-ig ki kell egészítenie az adóévi várható fizetendő adó összegére. Az adóévre megállapított evát a már megfizetett előlegek beszámításával a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti. Nyilvántartási kötelezettség: Bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezettek:  egyéni vállalkozó,  betéti társaság (választhatja a kettős könyvelést is),  korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég,  közkereseti társaság (választhatja a kettős könyvelést is). Kettős könyvvezetésre kötelezettek:  betéti társaság (választhatja a bevételi nyilvántartást is),  korlátolt mögöttes felelősséggel működő egyéni cég,  közkereseti társaság (választhatja a bevételi nyilvántartást is),  korlátolt felelősségű társaság,  szövetkezet,  ügyvédi iroda. Az evás adóalany az eva időszakára nem alapíthat áfa levonási jogot és nem keletkezik adófizetési kötelezettsége sem. Előzetesen felszámított áfa nem igényelhető vissza. Termék értékesítéséről, szolgáltatás nyújtásáról áfás számlát bocsát ki, amely alapján a számlát befogadó áfa adóalanyt megilleti a levonási jog. Kilépés az eva hatálya alól:  önkéntesen: az adózó választása szerint,  kötelezően: nem felel meg a bennmaradás feltételeinek (pl. 25 millió Ft feletti árbevétel). A kilépés következménye, hogy a következő négy adóévben nem választhatja az evát. A kilépéssel visszakerül a személyi jövedelemadó, vagy társasági adó hatálya alá. Bevételi nyilvántartást vezető kkt., bt. evából történő visszalépésekor nyitómérleget készít, melyet könyvvizsgálóval ellenjegyeztetni kell.

Személyi jövedelemadó – SZJA Az egyéni vállalkozó a vállalkozói adóalap után vállalkozói személyi jövedelmadót, míg vállalkozói osztaléka után személyi jövedelemadót fizet, melyet az 1995. évi CXVII. törvény 49/A. § - 57. § szabályoz. Az adó alapja: Az egyéni vállalkozó a vállalkozói bevételének a bevételt csökkentő tételek (ha van) és a vállalkozói költség levonása után megmaradó vállalkozói jövedelem után fizet vállalkozói személyi jövedelemadót.  Bevételt csökkentő tétel lehet:  a legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén személyenként havonta legfeljebb a hónap első napján érvényes havi minimálbér  tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén a minimálbér 24%-a, szakképző iskolával kötött megállapodás esetén a minimálbér 12%-a,

9


 TB 100%-a, max. 12 hó munkanélküli, börtönviselt foglalkoztatása, szakmunkástanuló továbbfoglalkoztatása  saját tevékenységben végzett kutatás, kísérleti fejlesztés költsége,  kisvállalkozói kedvezmény. Vállalkozói költségként a vállalkozói kivét összege is elszámolható, illetve ide tartozik a vállalkozói bevétel elérése érdekében felmerült kiadás, a tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírása is. Az egyéni vállalkozó feltételek mellett átalányadózást választhat. Az átalányadózás feltételei:  az adóévet megelőző évben 15 millió Ft-ot, kiskereskedelmi üzletet üzemeltető esetén 100 millió Ft-ot meg nem haladó vállalkozó bevétel,  a vállalkozói igazolványban csak a jogosult tevékenységek szerepelnek,  nem áll munkaviszonyban az egyéni vállalkozó,  kizárólag átalányadós tevékenységet végez  az adóévben vállalkozói bevétele nem haladja meg a 15 millió, illetve 100 millió forintot (mezőgazdasági kistermelőnél is 8 milió Ft). Költségátalány  40% költséghányadot állapíthat megaz átalányadózást választó egyéni vállalkozó,  25% ha kiegészítő tevékenységként végzi egész évben,  20% ipari és mezőgazdasági termék-előállítás, építőipari kivitelezés, vendéglátás, kiskereskedelem esetében,  25% ha az előbbi tevékenységeket kiegészítő tevékenységként végzi,  87% kizárólag kiskereskedelmi tevékenység folytatása esetén,  83% ha kiegészítő tevékenységként végzi,  93% kiskereskedelmi tevékenységből kizárólag élelmiszer jllegű vegyes üzlet, vegyiáru, gyógynövény, mezőgazdasági üzletből származik bevétele,  91% ha kiegészítő tevékenységként végzi,  85% mezőgazdasági kistermelő esetén  94% ha élőállat tenyésztésből és álla ti termék előállításból származik a bevétel. Az adó mértéke: 16% Nem kell adózni a mezőgazdasági kistermelőnek, ha e tevékenységből származó bevétele kevesebb mint 600 ezer Ft. Osztalékadó: Az egyéni vállalkozó vállalkozói osztaléka után 16% osztalékadót fizet. Az osztalékelőlegből is 16 százalék adót kell levonni. 450.000 Ft-ig az osztalék után 14%-os egészségügyi hozzájárulást (EHO) is kell fizetni. Szüneteltetés, megszűnés: Az egyéni vállalkozó tevékenységét bejelentési kötelezettség mellett szüneteltetheti. A szünetelés legrövidebb időtartama egy hónap, a leghosszabb pedig öt év lehet. A szüneteltetés alatt költséget nem számolhat el, hitelintézetnek is bejelenti. A szüneteltetés időtartama alatt a társadalombiztosítási biztosítotti jogviszony szünetel. Ha az egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenységét szünetelteti - feltételezve, hogy más jogcímen nem biztosított, és egészségügyi szolgáltatásra egyéb címen nem jogosult -, a szüneteltetés kezdő napjától kötelezett az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére (5.100,- Ft). A szüneteltetett egyéni vállalkozói tevékenység bármikor folytatható. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnik, ha az egyéni vállakozó a tevékenység megszüntetését kéri, ha az egyéni vállalkozó egyéni céget alapít, vagy ha az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását az adóhatóság megtiltja.

10


Helyi iparűzési adó – HIPA A helyi iparűzési adó (1990. évi C. törvény) egy – főleg az Uniós csatlakozásunkat követően – sokat vitatott, de az Uniós szűrőkön mégis átment, a helyi adóztatás csoportjába tartozó adónem, melyet egy adott önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel vállalkozási tevékenység végző vállalkozónak kell fizetnie. Az adó alapja: A vállalkozás által elért áfa nélküli, nettó árbevétel csökkentve az:  eladott áruk beszerzési értékével (azoknak az áruknak az értéke, melyeket az Ön vállalkozása változatlan formában tovább értékesít)  közvetített szolgáltatások értékével (olyan szolgáltatások, melyeket az Ön vállalkozása helyett más vállalkozás végzett el, és arról az Ön vállalkozása számlát kapott)  anyag költség (a vállalkozás tevékenysége érdekében felmerült alapanyag, segédanyag, nyomtató, irodaszer, tisztítószer, víz, villany, cégautó üzemanyag költsége stb.) értékével  továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével Az EVA hatálya alá tartozó vállalkozónak lehetősége van arra, hogy az adó alapját az egyszerűsített vállakozói adó alapjának 50%-ában állapítsa meg. Az adó mértéke:  állandó jelleggel végzett tevékenység esetén az adó mértéke legfeljebb az adóalap 2 %-a lehet.  ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként legfeljebb 5.000,- Ft. A legtöbb önkormányzatnál sajnos a legmagasabb mértéket határozzák meg. Adóelőleg és adófizetés: Az iparűzési adót a társasági adóval egyidőben, a tárgyévet követő május 31-i határidővel kell bevallani. Ha kezdő vállalkozásról van szó, először ekkor kell csak adót fizetni. Vállalkozása köteles az előlegfizetési időszakra adóelőleget bevallani. A már működő vállalkozások a bevallott végleges adó és a befizetett előlegek, valamint a feltöltés különbözetét fizetik be, vagy igényelhetik vissza.  A bevallási és adófizetési kötelezettség határideje: május 31.  Az első adóelőleg megfizetésének határideje: szeptember 15.  A második adóelőleg megfizetésének határideje: következő év március 15.  Feltöltés határideje: december 20. Adóalap megosztás: Ha Ön több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet(székhelyén kívül legalább egy településen van telephelye), akkor a tevékenységre leginkább jellemző módon kell az adóalapot megosztani. Alapvetően nyolcféle megosztási módszer van. Ezek közül azonban a leggyakoribbak:  személyi jellegű ráfordítások arányában való megosztás;  az ún. eszközérték arányában történő megosztás;  az 1. és 2. pont kombinációjakénti ún. komplex megosztás (csak ez alkalmazható, ha az adóévi adóalap a 100 millió forintot időarányosan megaladta) Nem lehet alkalmazni azonban azt a módszert, amely a székhely, vagy telephely szerinti településre nulla adóalapot eredményez.

11


Egyéni és társas vállalkozás tagjainak járulék fizetése Egyéni vállalkozó a vállalkozói nyilvántartásba bejegyzés napjától a törlésig, míg a társas vállalkozás tagja esetében a tényleges személyes közreműködés kezdete napjától annak megszűnése napjáig kell megfizetnie a járulékokat. Járulékalap:  egyéni vállalkozó esetén: a) az egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, de legalább havi átlagban a minimálbér b) átalányban megállapított jövedelem, de legalább havi átlagban a minimálbér  evás vállalkozó esetén: a) főfoglalkozásként végzett tevékenység esetén a minimálbér b) többes jogviszony esetén az eva alap 4%-a c) kiegészítő tevékenység esetén az eva alap 10%-a  társas vállalkozás tagja: a) a személyes közreműködés alapján kiosztott jövedelme b) többes jogviszony esetén a ténylegesen elért jövedelem Foglalkoztató által fizetendő járulékok: Társasdalombiztosítási járulék Nyugdíjbiztosítási járulék Egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék Természetbeni EB Pénzbeli EB járulék Munkaerőpiaci járulék járulék 24% 1,5% 0,5% 1% Biztosított által fizetendő járulékok: Társasdalombiztosítási járulék Nyugdíjjárulék Egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék Nem Mnyp. tag Természetbeni EB Pénzbeli EB járulék Munkaerőpiaci mnyp. tag járulék járulék 10% 10% 4% 2% 1,5% Nem fizet munkaerő-piaci járulékot az egyéni és társas vállalkozó, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik - ide nem értve azt a munkavállalót, aki fizetés nélküli szabadságon van. Ez esetben a fizetendő járulékok alapja a ténylegesen elért jövedelem és nem érvényesül a minimum járulékalap. A munkáltató, a kifizető, az egyéni vállalkozó az általa levont járulékot (tagdíjat, tagdíj kiegészítést) az elszámolt hónapot követő hó 12. napjáig vallja be és fizeti meg. A foglalkoztató az általa foglalkoztatott biztosítottak után köteles szakképzési hozzájárulást fizetni, melynek alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő társadalombiztosítási járulék alapja. A szakképzési hozzájárulás mértéke a társadalombiztosítási járulékalap 1,5 százaléka, melyet fő szabály szerint tárgyévre kell megállapítani. A szakképzési hozzájárulásra kötelezett az első félévre vonatkozóan előleget fizet. Az előleg összegét a tárgyév hetedik hónapja 20. napjáig kell bevallani és megfizetni. A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év második hónapja 25. napjáig kell bevallani és megfizetni, illetőleg többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

12


Végrehajtás Az adóhatóság az adótartozás megfizetésére az adózót az adó megfizetésére kötelezett személyt felhívhatja, eredménytelen felhívás esetén a végrehajtást megindíthatja. A végrehajtási eljárás a végrehajtási cselekmény foganatosításával indul. A végrehajtásnál a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályokat kell alkalmazni, amennyiben az adózás rendjéről szólő 2003. évi XCII. törvény másként nem rendelkezik. Az adóhatóság az adóalannyal szemben fennálló adókövetelését, követelésének erejéig, az adóalany pénzforgalmi számlájára benyújtott inkasszóval elégítheti ki. A pénzforgalmi szolgáltató a hatósági átutalási megbízást végrehajtható okirat nélkül köteles teljesíteni. Ha az adózót terhelő adótartozás mellet az egyes adónemeken túlfizetés is van a túlfizetés összegét az adóhatóság a tartozás erejéig elszámolja. Az adóhatóság tartozás esetén a költségvetési támogatást visszatarthatja. Az adóhatóság a végrehajtást munkabérre, ingó (gépjármű), vagy ingatlan vagyontárgyra is kiterjesztheti. A jogerős határozat (végzés), önadózó bevallása, behajtást kérő megkeresése, bírósági eljárási illetékről határozat végrehajtható.

Jogkövetkezmények Az adózó törvénysértő magatartása esetén (bejelentési kötelezettség elmulasztása, adó meg nem fizetése, stb.) esetén az alábbi jogkövetkezmények foganatosításával számolhat az adóhatóság részéről. Késedelmi pótlék:  az adó késedelmes megfizetése esetén határozzák meg  mértéke: a jegybanki alapkamat 365-öd részének kétszerese (naponta esedékességtől a jegyzőkönyv keltéig, de max. 3 évig)  nem kell megfizetni arra az időszakra, amelyre az adózó a késedelmet igazolta

az

Önellenőrzési pótlék:  ha az adózó az adót, költségvetési támogatást helyesbíti  mértéke a késedelmi pótlék 50%-a, ismételt ellenőzés esetén 75%-a  Kérelemre a pótlék mérsékelhető, illetve elengedhető Adóbírság:  adóhiány esetén kell fizetni, vagy ha jogosulatlanul igényelt vissza támogatást, adóvisszaigénylést  mértéke az adóhiány 50%-a, 75%-a ha az a bevétel eltitkolásával, bizonylatok hamisításával függ össze. Mulasztási bírság:  az adózó bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, vagy nem teljesíti  magánszemélyeknél 100 000 Ft-ig, más adózónál 200 000 Ft-ig  hibásan benyújtott bevallás esetén max. 500.000,- Ft, magánszemélyeknél 100.000,- Ft  adózó 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha számlaadási kötelezettségét elmulasztotta, azt nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki, be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat.

13


Hogyan tovább? A legtöbben bizonytalanok az Ön helyzetében: „Mit érdemes tennem”? „Hogyan érdemes elindulnom”? „Melyik vállalkozási formát válasszam?” Ez természetesen nem az Ön hibája. Ezt az anyagot azért állítottuk össze, mert mi tudjuk, hogy ez egy nagyon összetett rendszer, amiről sokszor még azt is nehéz eldönteni, hogy melyik oldalról közelítsünk felé. Nincs könnyű dolga a mai vállalkozóknak, ezért fontos, hogy mindig legyen Önök mellett egy olyan partner, aki mindig naprakész, hiteles információkkal szolgálhat. Kérjen egy rövid telefonos konzultációt, így szakértő kollégáink segítségével könnyedén el tudja majd dönteni, az Ön cége számára melyik a legmegfelelőbb járható út !

A tanulmány készítője: Conto-Lab Kft. 1203 Budapest, Téglagyártó u. 9/A. Mobil: +36 70 387 4953 Fax: +36 1 630 7659 E-mail: [email protected] Web: www.conto-lab.com

Források: 1. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. 2. A számvitelről szóló 2000. évi C. tv. 3. A társasági adó és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. tv. 4. Az egyszerűsített vállalkozói adóról (EVA) szóló 2002. évi XLIII. tv. 5. Az általános forgalmi adóról (ÁFA) szóló 2007. évi CXXVII. tv. 6. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, vlamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. tv. 7. A helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 8. NAV információs füzetek 9. Dr. Herich György – Adótan 2011 – Penta Unió

14


Vállalkozási kisokos

Recommend Documents