e-tudás: A globalizáció nemzetközi dimenziói és kihatásai

e-Tudás: A globalizáció nemzetközi dimenziói és kihatásai

oldal 1

Felelősség kizárása Sem az Európai Bizottság, sem a Bizottság nevében eljáró egyetlen személy sem felelős az alábbi információk felhasználásának módjáért és következményeiért. A benne kifejtett nézetek a szerzők saját véleménye, és nem szükségképpen tükrözik az Európai Bizottság álláspontját: A jelen kiadványban foglaltak semmiféle, sem sugalmazott, sem kifejezett garanciát nem jelentenek. Az eredményeket csak irányelvként lehet felhasználni az általános stratégia részeként. © Európai Közösség, 2014. A sokszorosítás engedélyezett a forrás megnevezése mellett. Impresszum A jelen kiadványt az Innovációs Értékek Intézet készítette, Kildare, Írország, együttműködésben az alábbi partnerekkel: empirica, IDC és CEPIS az Európai Bizottság részéről, Általános Vállalkozási és Ipari Vezérigazgatóság. Az Európai “e-Tudás kiadványa: A globalizáció nemzetközi dimenziói és kihatásai" szolgáltatási szerződés.

Kiadók Dr Eileen Doherty, IVI, Dr Clare Thornley, IVI, Dr Marian Carcary, IVI, Dr Stephen Mc Laughlin, IVI, Werner B. Korte, Karsten Gareis, empirica Kft., Marianne Kolding, Gabriella Cattaneo, IDC, Fiona Fanning, CEPIS. Nyomdai terv és elrendezés: Snap Jervis, Fordítás: Wordperfect.

E-Tudás: A globalizáció nemzetközi dimenziói és kihatásai

előszó Az európai vállalatok versenyképessége és fejlődőképessége a XXI. század elején egyre nagyobb mértékben függ az új információs és kommunikációs technológiák (ICT) innovatív és hatékony felhasználásától. Az e-tudás stratégiája az Európai Digitális Napirend és Foglalkoztatási Csomag egyik része, amellyel a munkaerő versenyképességét, termelékenységét és foglalkoztathatóságát növelni lehet. Európának jobb innovációs és növekedési peremfeltételekre van szüksége, valamint új digitális munkahelyekre, hogy biztosíthassa az európai munkaerő számára, ide értve az ICT profikat is, hogy a tudás, a szakértelem, a kompetenciák és a találékonyság elérje a világon a legmagasabb szinteket, és folyamatosan frissüljön a hatékony, élethosszig tartó tanulás folyamatában. A munkanélküliség magas szintje ellenére, az e-tudás hiányosságai tovább növekednek minden szektorban. A rendelkezésre álló képzettség és a munkaerőpiac szükségletei közötti ellentmondás valamennyi tagállamot érinti, még akkor is, ha hátrányos hatás országonként különböző mértékű. Feltűnő, hogy az ICT-szakemberek iránti kereslet évente kb. 4%-al növekszik, és messze meghaladja a kínálatot. A betöltetlen állások száma az előjelzések szerint 2015-re eléri a kb. 500.000-et, és nagyon sok betöltetlen is marad, hacsak nem teszünk annak érdekében, hogy több fiatal szerezzen számítástechnikai szakképzettséget, illetve hogy a munkanélkülieket átképezzük. Az európai kormányok célzott politikákkal, kezdeményezésekkel és partnerségekkel jelentősen megnövelték erőfeszítéseiket a tudáshiány leküzdése érdekében. További pozitív jelek is vannak, mivel a tagállamok sokkal aktívabbak lettek, pl. Görögország, Olaszország és Bulgária 2014-ben nemzeti koalíciót hozott létre az Európai Bizottság által 2013. márciusában elindított “Digitális Állások Nagykoalíciója” részeként. Az európai e-tudáspolitika napirendje nemrég öltött nemzetközi méreteket, és egy nagyobb rendezvényre is sor került 2014. márciusában Brüsszelben a világ minden tájáról érkezett szakemberek részvételével. A visszajelzések igen pozitívak voltak, mivel széleskörű egyetértés van a nemzetközi párbeszéd és információcsere szükségességét és hasznosságát illetően, hogy jobban le lehessen küzdeni az e-tudás területén meglevő hiányosságokat, jobban meg lehessen tanulni az élenjáró gyakorlati módszereket és elő lehessen mozdítani a nagyobb ICT profizmust. A jelen kiadvány kiemeli az e-tudás nemzetközi dimenzióinak újdonságait és következtetéseit, a globalizáció hatásait az európai digitális munkahelyekre. Valós idejű elemzést és konkrét és ambiciózus ajánlásokat tartalmaz. A humán tőke kérdése, és különösen az e-tudás napirendre vétele továbbra is kritikus stratégiai fontosságú marad a világ minden országa számára. Az Európai Bizottságnak és a nemzeti kormányoknak folytatniuk kell aktivitásukat ezen a területen. Michel Catinat Egységvezető Kulcsfontosságú Technológiák és Digitális Gazdaság DG Vállalat és Ipar Európai Bizottság

1 oldal


Háttér

Az Európai Bizottsággal kötött szolgáltatási szerződés fő céljai az alábbiak: • Az e-tudás nemzetközi dimenzióinak felkutatása (különös tekintettel az ICT profizmus elősegítése érdekében tett erőfeszítésekre), beleértve a főbb politikai kezdeményezések és a világ minden országában az élenjáró gyakorlat elemzését.

•

A eEurópa “Befektetés az emberekbe és szakképzésükbe” célkitűzése (2002), különleges súlyt fektet az ICT digitális műveltség ismeretanyagára, az ICT ki- és továbbképzésekre, és az alapvető ICT szakképzettség európai tanúsítására.

•

Az eEurópa (2005) kezdeményezés politikai akciói, beleértve például az e-tanulási programok bevezetését és az utánképzést a tudásalapú társadalom számára.

•

Az Európai Bizottság DG Vállalati és Ipari “GoDigital” (Állj át digitálisra) kezdeményezése együttműködésre szólítja fel az ipart és az akadémiát az ICT szakmák, és követelmények meghatározása, valamint egy KKV képzési program kifejlesztése és bevezetése érdekében.

•

Az Európai Bizottság Európa (2020) Digitális Napirendje Európa számára 2010 – 2020 között, a hangsúlyt a hosszú távú e-szakképzések, és a digitális műveltségi politikák növelésére és bevezetésére helyezi a tagállamokon belül.

•

Az Európai Bizottság nagykoalíciót indít a Digitális munkahelyekért.

• A globalizáció kihatásainak értékelése a magas szintű e-szakképzettségekre. Végső soron a szolgáltatási szerződés célja az e-tudás nemzetközi dimenzióinak megértése, hogy jobban ki lehessen számítani a változásokat, és meg lehessen tervezni az együttműködés és a kooperáció lehetőségeit. Ennek során előre vetíthető, hogy a projekt hosszú távon számos előnnyel jár a különböző érintett csoportok számára. Érdekes kiemelni, hogy számos bejelentett célkitűzés hosszú távú célokat tartalmaz, amelyek az ICT szakma egészének tovább érlelésére vonatkoznak. Ezek a célok számos érintett további munkáját és együttműködését igénylik, és a szolgáltatási szerződés keretében készített jelentés célja, hogy kulcsfontosságú lépcsőfok legyen ezek elérésében. Az 1990-es évek óta, az e-tudás kifejlesztését és a szakképzett munkaerő hiányának leküzdését célzó kezdeményezések előkelő helyet foglalnak el az Európai Bizottság és az EU tagállamok napirendjén. Ezek a kezdeményezések erősen arra a politikára koncentrálnak, hogy Európa-szerte javítsák az e-szakképzettség helyzetét. Például: •

Az Európai Foglalkoztatás-politikában a fő hangsúly a tudás fejlesztésén és az élethosszig tartó tanuláson van.

•

Az Európai Bizottság Akcióterve a Szakképzettség és a Mobilitás fejlesztésére (2002) arra irányul, hogy kifejlessze az adaptálható, szakképzett és mobil munkaerőt a dinamikus tudásalapú gazdaság számára.

•

A CareerSpace (Életpálya-modell) kifejlesztése azokban a legfontosabb generikus szakmai profilokban, amelyekben az ICT ipar a szakképzett munkaerő hiányát tapasztalta.

2 oldal

A munkáltatóknak globálisan és együttműködve kell dolgozniuk, hogy elősegítsék az ICT szakma növekedését és segítsenek az e-szakképzési hiány megoldásában. Christian Pagel, Információ-technológia vezető Igazgatóság / CIO, ThyssenKrupp Ipari Megoldások Rt.


Az E-Tudás világa Az ICT szakképzettség hézagai A szakmunkások alkotják a sikeres vállalatok alapját. A világ minden tájáról 1700 vezérigazgatóval nemrég elvégzett felmérés szerint a humán tőkét minden más tényező fölé értékelték, és a fenntartható gazdasági érték forrásának nevezték. Az üzleti környezet jelenlegi, rendkívül éles versenyhelyzetében a technológia a kulcs, amely megnyitja az utat a kommunikáció, innováció és a hatékonyság felé. Ezzel együtt azonban, számos globális gazdaságban megnőtt az igény a releváns e-tudással rendelkező dolgozók iránt, és ezt a keresletet nem elégíti ki a kínálat. Egy empirica tanulmány, amelyet 8 európai ország CIO és HR menedzsereivel készítettek 2012-ben, az e-tudás iránti keresletet az EU-ban 274.000 főre becsülte. A felmérésben bemutatott három forgatókönyvből a legvalószínűbb a szerény gazdasági növekedésre alapozott jövőt bemutató, amely szerint a munkaerőpiac 2015-ig 100.000 új állást valószínűsítő szerény növekedésével szemben a strukturális okokból üres állások száma 509.000, amelyet a megfelelő tehetségű jelentkezők hiányában nem tudnak betölteni. A legszűkebb a keresztmetszet az Egyesült Királyság, Németország, és Olaszország piacán, amelyekben az európai üres állások 60%-a található. Az ICT üres állások ezen egyre növekvő trendje egybeesik egy magas munkanélküliségi időszakkal, ami azt jelenti, hogy a munkaerőpiaci hatékonyság erősen csökken. Hasonló szakadék tapasztalható az ICT tudás munkaerő-ellátottságában az USA-ban, Kanadában, Brazíliában, Ausztráliában, Oroszországban, Dél-Afrikában, Latin Amerikában, Malajziában és Japánban is. Az e-tudásnak ez a szakadéka különösen riasztó, ha megvizsgáljuk az új, feltörekvő technológiákat. 13 ország 1200 IT és üzleti döntéshozójával készített IBM felmérés azt mutatta, hogy a mobil, elemző, felhőalapú- és szociális technológiák a stratégiailag fontosak; ennek ellenére ezek 25%-a jelentett nagyobb tudásszakadékot a fenti mindegyik területen, és 60%-uk jelentett mérsékelttől a súlyosig terjedő hiányt. Az e-tudásszakadékra kihat ezen felül a munkaerőpiacon megjelenő nők számaránya. Az OECD országokban a nők számaránya nem éri el a 20%-ot az ICT szakemberek körében. Európán belül, a nők számaránya kevesebb mint 30%-át teszi ki az ICT munkavállalóknak, és az USA-ban csak a dolgozók 23%-a nő a STEM (Science, Technology, Engineering and Mathematics - tudományos, műszaki, mérnöki és matematikusi)-jellegű munkakörökben. A helyzet még élesebb, ahogy megyünk felfelé a szervezeti szamárlétrán. Egy friss jelentés szerint a nők az IT menedzseri pozíciók mindössze 9%-át képviselik, és csak 14%-uk dolgozik a magasabb beosztású menedzsmentben (ha ide vesszük a nem-műszaki osztályokat is) a Szilikonvölgy fiatal vállalatainál.

Humán tőke

71%

Vásárlói kapcsolatok

66%

Termék-/szolgáltatásfejlesztés

52%

Márka (márkák)

43%

Üzleti modell fejlesztése

33%

Technológia

30%

Partnerkapcsolati hálózat

28%

Adatokhoz való hozzáférés, adatvezérelt meglátások

25%

K+F, szellemi tulajdon

22%

Ár/jövedelem fejlesztése

19%

Eszközök (fizikai, infrastrukturális)

15%

A vállalat társadalmi felelősségvállalása

13%

Hozzáférés a nyersanyagokhoz

8%

0

10

20

30

40

50

60

70

80

1. ábra: A fenntartható gazdasági érték forrásai a vezérigazgatók szerint. (Forrás: IBM, 2012)

9,300,000 8,800,000 8,300,000 7,800,000 7,300,000 6,800,000

2012

2013

2014

2015

Munkahelyek összesen

2016

2017

2018

2019

2020

Totaal potentiële vraag

2. ábra: Potenciális ICT munkaerőigény Európában (EU27) 2012 – 2020. (Forrás: empirica 2013)

A Forfáson elvégzett kutatás azt mutatja, hogy az a tudás, ami szükséges az elemzéshez és a nagy adatok értelmezéséhez, egyre fontosabb lett. Gerard Walker, Vezető Politikai Tanácsadó, Forfás, Írország.

3 oldal


Az e-tudással rendelkező gyakorlati szakemberek számának növelése Növelni kell a végzős ICT diplomások számát a felsőfokú oktatási rendszerben, ez az egyik megoldás az e-szakképzettség problémájára; azonban, egy egyetemi hallgatónak a képzési folyamaton történő végighaladásához tipikusan 3-4 évre van szüksége. Ezen felül, a jelenlegi oktatási rendszer bővíthetősége korlátozott. Ennek a kihívásnak a leküzdésére, a kormányok és az ipar alternatív mechanizmusokat fontolgatnak az e-tudással rendelkező gyakorlati szakemberek közvetlen hiányának leküzdése érdekében: •

Alsó- és középfokú oktatás: Az ICT oktatás javítása a kulcs, amellyel hosszabb távon javítani lehet az e-tudással rendelkező gyakorlati szakemberek utánpótlásán.

•

Felsőfokú oktatás: az akadémia elvárásai az iparral szemben: Az ipar egyes hangadói kritikusak a felsőfokú diplomások tudásminőségével szemben. Az Európai Bizottság elfogadja az ipar és az akadémia egymáshoz alkalmazkodását, mint a megoldás kulcsát.

•

Szakmai képzés/részvétel gyakorlati oktatásokon: Egy McKinsey-jelentés (2013) megvizsgálta a fiatalok globális átmenetét az oktatásból a munkahelyre, és megállapította, hogy a fiatalok 60%-a azt hiszi, hogy a munkára nevelés és az azonnal használható ismeretek tanulása a leghatékonyabb oktatási technika, de kevesebb mint a fele jelentkezett olyan tanfolyamokra, amelyek ezeket a technikákat részesítik előnyben. Ezért nagyobb szerepet szánnak a gyakorlati oktatásnak / a szakképzésnek, hogy leküzdjék az e-tudásbeli szakadékot.

•

Folyamatos utánképzés és élethosszig történő tanulás: Az ICT folyamatosan újra fedezi fel önmagát, és a változásnak ez a gyors ritmusa az, amely előrehajtja az innovációt és növeli a termelékenységet a szervezetekben. Következésképpen, ezek a változások új ismereteket kívánnak meg az ICT gyakorlati szakemberektől; ez táplálja a folyamatos igényt az élethosszig tartó tanulás iránt.

•

Ipari alapú képzés és tanúsítás (IBTC): Egy friss empirica jelentés (2013) számolt be arról, hogy: “Az IBTC alapján kiadott tanúsítványokat feltétlenül megkövetelik egyes nyitott ICT állások betöltésénél vagy előléptetéseknél, a HR/CIO (munkaügyis) válaszadók 30%-a szerint”.

•

Masszív Nyílt Online Tanfolyamok (MOOC-k): kombinált tanulás: A MOOC egy online tanfolyam, amelynek a célja a széleskörű interaktív részvétel, és a bárki általi hozzáférhetőség az interneten. A MOOC-ok lehetőséget kínálnak a diákok számára, hogy olyan képzésben is részesülhessenek, amely korábban nem volt hozzáférhető a számukra a szűkös anyagiak miatt, a földrajzi távolságok, intézményi felvételi követelmények, és/vagy személyes időbeosztásuk miatt.

4 oldal

A globális szakképzés megszerzésének fontossága – özönlés a külföldi munkavállalásra Elismerve az ICT globális természetét, és a globális értékláncok egyre növekvő fontosságát, egyre inkább tudatában kell lenni annak, hogy az ICT gyakorlati szakembereknek interkulturális szakismeretekkel kell rendelkezniük. Számos szervezet telepíti a munkákat a tengeren túlra, osztja meg tevékenységét földrajzi, nyelvi és kulturális határokon túlra. Mobilitás és bevándorlás A szakmák összevisszasága részben abból adódik, hogy a szakmunkások földrajzilag olyan régiókban találhatók, ahol kevés munkaerőre van igény, és nem hajlandók átköltözni olyan helyekre, ahol nagy a kereslet. Egy 2012-es felmérésben, melyet 500 európai döntéshozóval készítettek, úgy találták, hogy “a fokozatok és szakmai minősítések jobb kölcsönös elismerésére lenne szükség a határokon túl”, és ez az első számú intézkedés, amellyel javítani lehet a mobilitást és a szakmák áthelyezhetőségét. A bevándorlók is kulcsszerepet játszanak számos társadalomban. Egy friss jelentés, melynek címe “Akkor és most – Amerika új bevándorolt vállalkozói”, azt állapította meg, hogy a műszaki és technológiai társaságok 24%-ának legalább az egyik alapító kulcsembere külföldön született. A Szilikon Völgyben ez az arány 44% volt. Miután világméretekben adott a szakadék, amely a szakmák között létezik, és az az erőteljes hozzájárulás az innovációhoz, amelyet a bevándorlóknak köszönhetünk, a bevándorlási politikát alaposan megvizsgálják, mint a növekedés egyik lehetséges megoldását. A technológiai ipar számos területén követelnek változásokat a bevándorlási szabályozásban, hogy enyhítsék a jelenlegi e-szakképzettségi hiányt.

Az ICT profizmus Európát a versenyképesség és az innováció élére lökheti, és világos karrierútvonalat jelölhet ki a leendő profik számára. Declan Brady, Profizmus tanszéki munkacsoport, CEPIS.


Az ICT Profizmus világa

Az ICT Profizmus szükségessége Miért fontos, hogy kiforrjon az ICT szakma? A fent említett e-szakképzettségi hiányon felül, további okai is vannak: •

Miért fontos, hogy kiforrjon az ICT szakma? Az ICT szakmai megbecsülés hiánya az oka annak, hogy olyan kevesen választják ezt a szakmát.

•

Az ICT ismeretek hiánya: Az alacsony ICT-tudásszint az ICT gyakorlati szakemberek között és/vagy a tudássilók megakadályozzák az ICT ‘nagy távlatainak meglátását, összefüggéseit, és szerepét a vállalati kapacitások tervezésénél.

•

Hagyományos fókuszálás és bizalom a Számítástechnikai tudományos fokozatokban: A felsőfokú tanintézeteknek alkalmazkodniuk kell az ipar egyre növekvő igényeinek kielégítése érdekében, ahol olyan ICT profi szakemberekre van szükség, akik mind üzleti, mind műszaki tapasztalattal rendelkeznek.

•

Az ICT projekt bukása: Számos ICT projekt nem hozza a megígért hatékonyságot és értéket.

•

Társadalmi kihatások: Abban a mértékben, amennyiben az ICT félresiklik, képes ártani a társadalomnak.

Az IEEE-ben kifejlesztettük a professzionális keretrendszert az iparral együttműködve, hozzá egy ITBOK-ot, amely ernyőszervezetként szolgál és rá hivatkozhatnak más BOK-ok az IT specializációjukhoz. Chuck Walrad, Elnök, Professzionális Tevékenységek Bizottság, IT Bizottság, IEEE Számítógépes Társaság.

Az ICT szakma építőkockái Az IVI és CEPIS jelentése, az “e-tudás és ICT profizmus – Az ICT szakma támogatása Európában” (2012) négy építőkockát állapított meg az ICT szakemberek számára:

Tudásállományok

Szakmai etika

Oktatás és képzés

Kompetenciák

3. ábra: Az ICT szakember építőkockái

5 oldal


•

A tudás testületei [Bodies of knowledge (BOK-ok)]: Egy szakma létesítésének egyik módszere, hogy először meghatározzanak egy megfelelő testületet a szakmai ismeretek ápolására, amelyet azután fel lehet használni a szabványok kidolgozására és a tanúsítás folyamatának elvégzésére.

•

Kompetenciák: A különböző munkakörök dolgozói számára szükséges képességek és kompetenciák megértése lényeges a vállalatoknál a hatékony munkaerő-toborzás és alkalmas munkavállalók kiképzése érdekében.

•

Ki- és továbbképzés: Formális minősítések, tanúsítások, nem-formális tanulás és informális tanulás egymást kölcsönösen támogató tényezői a professzionális karrier fejlődésének.

•

Professzionális etika: Minden szakma meghatározó szempontja, hogy magába foglaljon egy professzionális etikai magatartáshoz való csatlakozást.

ICT profik – a munkakör definíciója Nincs egyetlen, elfogadott meghatározása az ICT profinak. Különböző országok és szervezetek eltérő nézeteket vallanak a tárgyban. A jelen kutatás keretében használt meghatározást az Európai Bizottság egy korábbi kezdeményezéséből merítettük, amelyet elfogadott a CEPIS tanács 2012-ben.

Meghatározás: ICT Profik

6 oldal

•

Átfogó és naprakész módon képesek megérteni a releváns ismeretanyagot.

•

Folyamatos elkötelezettséget mutat a professzionális fejlődés iránt, és megfelelően kombinálja a minősítéseket, tanúsításokat, munkavégzési tapasztalatot a nem-formális és/vagy informális neveléssel.

•

Csatlakozik egy elismert etikai magatartáshoz/kódhoz és/vagy a hatályos jogszabályi gyakorlathoz, és;

•

Kompetens gyakorlatával értéket ad az érintettek számára.

Hogy fent lehessen tartani a mozgást a globális üzleti sebességgel, az Intel aktívan támogatja dolgozóit abban, hogy folyamatosan fejlesszék ICT ismereteiket a jobb jövő felépítése érdekében. Jim Kenneally, Fő vizsgálatvezető, Intel Labs Europe, Szenior Kutatásvezető, Innovation Value Institute.


Technológiai trendek A változás rátája Az ICT változási rátája a gyors mozgás, amellyel egyre nehezebb lépést tartani. Mint olyan, az ICT szakembernek agilisnak és elég rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjon, egyebek között, ezeknek a változásoknak a formáihoz. A gyors változások új, és előre nem látható etikai kérdéseket és problémákat vethetnek fel, melyekkel az oktatásnak és képzésnek a technológiai fejlődéssel együtt lépést kell tartania. Egyes kulcsfontosságú technológiai trendek az alábbiakat foglalják magukba: A dolgok internete A ‘Dolgok Internete’ (IoT) azért kapta ezt a nevet, mert eredetileg arra a tényre hivatkozott, hogy az Internet egyre növekvő mértékben foglal magában ‘dolgokat’ vagy eszközöket, mint pl. okostelefonokat és okos alkalmazásokat. Környezetünkben egyre több tárgyba (vagy ‘dologba’) ágyaznak érzékelőket, amelyek az összefüggésekre alapuló szolgáltatásokat hoznak létre, ezeket kihasználhatják az emberek és az üzleti élet.

Nagymennyiségű adat A ‘Nagymennyiségű adatot’ úgy definiálták, mint ‘azt a mas�szív adattömeget, amely egy idő alatt felgyülemlik, nehezen elemezhető, és kezeli a közös adatbázis menedzsment eszközeinek a használatát’. Ez az új tartalom folyamatos áramlása, amely növeli az adatmennyiséget, beleértve a honlapokra kiposztolt és ott felhasznált adatokat, az érzékelt adatokat, a felhasználó által generált tartalmakat, GPS-t, és RFID-t. A nagymennyiségű adat fontos, mert betekintést enged a marketing osztályokba, pénzügyekbe, műveletekbe, stratégiába, és gazdaságokba és társadalmakba, mint egészbe. Ez felhajtja az iránt a munkaerő iránti keresletet, akiknek üzleti és matematikai képzettségük van, és képesek ezeket az adatokat összegyűjteni és kielemezni olyan eszközökkel, amelyek értéket tudnak képezni mind az üzleti élet, mind a társadalom számára.

140-190

Az Egyesült Államokban a kereslet a mély elemzőképességű tehetségek iránt 50 - 60%-kal nagyobb lehet, mint a 2018-ra tervezett friss diplomások száma A mély elemzőképességű tehetségek iránti kereslet és kínálat 2018-ra Ezer ember

180

30

300 50-60%-os résa 2018-as ellátáshoz képest

150

2008-as munkavállalók

440-490

Mély elemzőképességű végzettek

Egyéb1

2018-as ellátás

Különbségek a tehetségben

2018 előrelátható kereslete

1 További kínálati csatornák magukban foglalják a lemorzsolódást (-), bevándorlást (+) és a korábban munkanélküli mély elemzőképességű tehetségek újrafoglalkoztatását (+). FORRÁS: US Munkaerő-statisztikai Hivatal; US Cenzus; Dun & Bradstreet; társaság interjúi; McKinsey Globális Intézet elemzése

4. ábra: Az elemzőképességű tehetségek iránti tervezett kereslet 2018-ra

7 oldal


Felhőalapú számítástechnika A felhőalapú számítástechnikát vagy ‘felhőt’ igen fontosnak tekinti a legtöbb vállalat. Egy 2011-es Accenture/LSE felmérés, melyet több mint 1000 vezető ügyintézővel készítettek, kimutatta, hogy a vállalati válaszadók több mint 50%-a hiszi, hogy a felhő “lehetővé tenné a számunkra, hogy a vállalat átalakítására koncentráljunk, ne csak az IT-nkre”. A felhő előnyei különösen élesen jelentkeznek a KKV-knál, mivel ezek képesek élni az ICT lehetőségekkel, amely korábban csak a nagy multinacionális vállalatok számára volt elérhető. Szociális eszközök és technológiák Szociális technológiák azokra a technológia által lehetővé tett megközelítésekre hivatkoznak, amelyek megkönnyítik az emberek és szervezetek közötti kapcsolatokat. Példák a szociális eszközökre és technológiákra a vállalati környezetben magukban foglalják a szociális hálózatépítést és videókat. Mobil eszközök A mobil technológiák igen erősen hatnak világszerte az üzleti tevékenységre. IDC becslése szerint a kis mobileszközök generálják az IT-ipar világméretű növekedésének 57%-át. Miközben megjelent egy vállalati igény a mobil tehetségek iránt, egy 2012-es felmérés, amelyet az InformationWeek végzett, azt mutatta ki, hogy ez nem feltétlenül megy át a vállalatok pótlólagos munkaerő-toborzási követelményeibe, mivel a legtöbb vállalat ehelyett átképzi a meglevő alkalmazottait.

8 oldal

Az INSEAD-ben MBA-ink megtanulják, hogyan használják fel az adatok elemzését a vállalati problémák megoldására valós vállalati adatok projekt alapú tanulmányozásával, miközben használják a korszerű felhőalapú és nyílt forráskódú eszközöket. Theodoros Evgeniou, Professzor, Döntéstudományi és Technológia Menedzsment tanszék, INSEAD elab.


Makrogazdaság és Társadalmi Trendek Trendek A makrogazdasági és társadalmi trendek, amelyek valószínűleg kihatnak a jövőbeni szakmunkásigényre, egyebek közt magukban foglalják a globális munkaerőpiac és a gazdaság növekedési rátáit, a fiatalok munkanélküliségét, az életkor demográfiáját és a nők munkaerőpiaci helyzetét. Ezeknek a trendeknek a megértése értékes, mivel segítségével betekintést nyerhetünk abba, hogy a globalizáció hogyan fejlődik az idők során. Ezeket három alapvető szegmensre osztjuk: •

Kitekintés: a jelenlegi világméretű makrogazdaság és a társadalmi tájkép.

•

Terület: Egyes kulcsfontosságú tényezők alakítják a tájképet:

•

Horizont: A trendek valószínűleg részei lesznek a jövőbeli tájképnek.

Tájkép • Globális munkaerőpiac: A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) becslése szerint 2012-ben kumuláltan összesen 197 millióan voltak munka nélkül. •

Globális növekedési ütemek: A fejlett gazdaságok alacsony növekedési üteme csak töredéke azoknak az ütemeknek, melyeket a fejlődő országokban tapasztaltak. Kelet-Ázsia, ahol a legmagasabb volt a növekedés az elmúlt években, úgy tűnik, jelentősen lelassul. Fordítva, egyes európai gazdaságok, amelyek recesszióban voltak, a gyógyulás bizonyos jeleit mutatják, jóllehet ez még törékeny.

•

Fiatalok munkanélkülisége: A fiatalok munkanélküliségének globális helyzete aggodalomra ad okot. Az ILO, OECD és a Világbank adatai alapján, az Economist úgy becsli,

hogy “akár 290 millió 15--24 éves fiatal nem jelenik meg a munkaerőpiacon – ez majdnem negyede a világ ifjúságának, és a csoport mérete egyenlő Amerika népességével”. Ugyanakkor hiány van kezdő szakmunkásokban. •

A fiatalok munkanélküliségének két eltérő mintája és a kezdő szakmunkások hiánya illusztrálja a jelenlegi szakképzési szakadék természetét, és aláhúzza annak fontosságát és szükségességét, hogy javítsuk a tudás fejlesztését ebben a korcsoportban, párhuzamosan a munkahely-teremtési erőfeszítésekkel.

Japánban évente kiadunk egy IT HR fehér könyvet, amely adatokat szolgáltat az IT HR szerepének jelentős változásairól a vállalati környezetben, ennélfogva az e-Tudás politikánkat és kezdeményezéseinket erősen megalapozott bizonyító erejű adatokra tudjuk alapozni. Masayoshi Tsuru, IPA, Japán.

Növekedés, amely megszakadhat Lengyelország

3,4%

Franciaország

Növekedés és gyorsulás 1,2%

Ausztrália

3,1%

Japán

0,9%

Kanada

2,3%

Egyesült Királyság

2,1%

Egyesült Államok

2,4%

Hollandia

1,1%

Németország

1,3%

Írország

Indonézia

6,2%

Brazília

4,0%

Dél-Afrika

3,6%

2,2%

Növekedni igyekeznek

Növekedés és lassulás

Olaszország

0,3%

Portugália

0,5%

Kína

7,3%

Dél-Korea

Spanyolország

0,9%

Görögország

0,6%

India

6,6%

Mexikó

3,7%

Szaúdi Arábia

4,2%

Oroszország

3,8%

Összefoglalóan Eurózóna

1,0% Globális piaci növekedési ütem

3,5%

Törökország

3,6%

5,1%

5. ábra: Globális növekedési ranglista : (Forrás: PWC -16. Globális vezérigazgatói felmérés, 2013)

9 oldal


A szakképzettség hiánya az alapvető oka a be nem töltött állásoknak –a munkaadói válaszadók %-a szerint A munkáltatók 36%-a azt is jelentette,hogy a szakemberhiány “jelentős problémákat vagy még rosszabbakat okozott költség, minőség és idő” szinten

Marokkó

Egyesült Királyság

Németország

Szaúd-Arábia

Mexikó

Egyesült Államok

Brazília

India

Törökország

6. ábra: A munkáltatók szerint a szakképzettség hiánya az az alapvető oka a be nem töltött állásoknak. (Forrás: McKinsey felmérés, 2012)

Terület • Globális kereslet szakmunkások iránt: A Világgazdasági Fórum jelentése (2011) a tehetségek világméretű helyzetéről világos diagnózist adott a problémáról: “Az északi féltekén nagyarányú hiány van tehetségekben a foglalkoztatási klaszterekben, mivel a népesség gyorsan öregszik, és az oktatási sztenderdek elégtelenek….számos országban a déli féltekén munkaerő-többletet jelentettek a gyors gazdasági növekedés és a stabil születésszám eredményeként. Mindazonáltal kérdéses, hogy ezeket a dolgozókat lehet-e alkalmazni – megvan-e a szükséges képzettségük a munkavállaláshoz és a hatékony munkavégzéshez”. •

•

10 oldal

Nők létszámának növelése a munkahelyen: A fejlett gazdaságokban a női munkaerő létszáma 77 millióval növekedett 1980 és 2010 között, és 61%-át teszi ki a fejlett országok nettó 122 millióval több munkavállalójának. Ugyanis a nők jelentős részét teszik ki a fejlődő gazdaságokban egyetemet végzettek százalékának, de ez nem feltétlenül alakul át jól a megfelelő szintű részvétellé a munkaerőpiacon. Életkori profil Számos országban az idősödő népességet bátorítják, hogy vállaljanak munkát a hatályos nyugdíjkorhatáron túl. Például az UK Nyugdíjügyi Miniszter, Steve Webb, az idősebb dolgozókat úgy tekinti, mint “kiaknázat-

lan forrást” és azt követelte, hogy “idővel számos olyan állás lesz, ahol a munkáltatóknak tapasztalt, idős munkásokra lesz szüksége ... az a cég, amely nem változtatja meg a viszonyát az idősebb munkavállalókkal szemben, le fog maradni”. Horizont • Afrika megjelenése: Eddig a fejlődő piacok a legnagyobb hangsúlyt Brazíliára, Oroszországra, Indiára és Kínára fektették. Mindazonáltal, Afrika is készül megváltoztatni foglalkozás-politikai dinamikáját a közeljövőben. A Világbank jelentette 2014-ben, hogy a növekedés a Szub-Szaharai Afrikában az előjelzések szerint 6%-al fog növekedni (kivéve Dél-Afrikát, a kontinens legnagyobb gazdaságát). •

A KKV-k digitalizálása: A Kis- és Közepes Vállalatok (KKV-k) központi helyet foglalnak el az európai és a világgazdaságban. Az, ahogyan a KKV-k alkalmazkodni tudnak az ICT fejlesztések hatására, jelentős kihatással lesz az e-szakképzettek iránti keresletre.

•

Globalizációs alkalmak: A globalizáció, összekapcsolva a már létező alapvető technológiai haladással, szintén kínál lehetőségeket a vállalkozók számára. Az infrastrukturális fellendülés az elmúlt húsz évben megjelent a fejlődő országokban, a becslések szerint meghaladta a 20 trillió dollárt, és valószínűleg jelentős gépipart, tervezést, műszaki és gazdasági szolgáltatásokat igényel, amelyek jelentős részben Európából jöhetnek. A potenciális haszon meg fog oszlani a fejlődő és a fejlett országok között.

BCG kutatások azt mutatják, hogy a technológia lehetővé tette a KKV-k jövedelmeinek 15 százalékponttal gyorsabb növelését, és a munkahelyek mintegy kétszer olyan gyors teremtését, mint az egyenrangú vállalatok esetében. Ralf Dreischmeier, Globális vezető (IT Gyakorlat), Boston Konzultáns Csoport.


Az elsődleges kutatás eredményei – Az érdekeltek víziói és stratégiái 33.3% 31.9% Trendek A szolgáltatási szerződés fő eleme az elsődleges kutatások beindítása az érintettek vezetőivel annak érdekében, hogy össze18.1% gyűjtsék vízióikat és stratégiáikat az e-szakképzettség és az ICT profizmus területén. Az érintettek között voltak 15.3% CIO-k, szenior ICT menedzserek és ICT HR menedzserek Európa minden részéből és iparágából. 1.4%

Mi az Ön véleménye az alábbi állításokról? 1

2

3

4

5

“Országunk egészében komoly ICT szakemberhiány / eltérő képzettség észlelhető, amely akadályozza a társaságok növekedését?”

Erősen ellenzem (1)

0

0,0%

Ellenzem (2)

5

7,1%

Semleges (3)

16

22,9%

Egyetértek (4)

34

48,6%

Erősen egyetértek (5)

15

48.6%

22.9%

21.4%

7.1% 0.0%

21,4%

1

2

3

4

5

“A vállalatunknál az, hogy nincsenek magasan képzett ICT szakemberek, negatívan hat ki az üzleti életünk növelési képességére.” 33.3% 31.9%

1

1,4%

Ellenzem (2)

13

18,1%

Semleges (3)

24

33,3%

Egyetértek (4)

23

31,9%

1.4%

Erősen egyetértek (5)

11

15,3%

1

Erősen ellenzem (1)

18.1%

2

15.3%

3

4

5

7. ábra: A felmérésre válaszolók szerint az észlelt ICT szakemberhiány / eltérő képzettség

A megállapítások azt mutatták, hogy a válaszadók többségének (70%-a) véleménye szerint komoly ICT szakemberhiány / eltérő képzettség akadályozza a társaságok növekedését. Továbbá, a válaszadóknak majdnem a fele (47%-a) úgy érzi, hogy a magasan képzett ICT szakemberek hiánya kihat az üzleti életük növelési képességére. Kihatás a tengeren túlra helyezésre és az automatizálásra A válaszadók többsége (61%-a) úgy érzi, hogy a tengeren túlra telepítés valószínűleg mérsékelt vagy nagy kihatással lesz a vállalatuk jövőbeni ICT szakember-igényére. A válaszadók majdnem háromnegyede (76%-a) úgy érzi, hogy az 'automatizálás' valószínűleg kihatással lesz a vállalatuk jövőbeni ICT szakember-igényére. Kihatás a főbb szakmai trendekre A válaszadók kisebbsége (44%-a) úgy érzi, hogy a jövőben kevesebb ICT profi lehet a hagyományos ICT osztályokon, ugyanakkor több ICT profi fog dolgozni a vállalat egészében.

Továbbá, a válaszadók több mint a48.6% fele (53%-a) úgy érzi, hogy a Tömeges Nyílt Online Tanfolyamok (MOOC-k) jelentősen meg fogják változtatni annak a módját, ahogy az ICT gyakorlati szakemberek folyamatos szakmai fejlődésen mennek keresztül az elkövetkező három évben. Meglepően 22.9% 21.4% magasra értékelték a MOOC-k viszonylagos újdonságát, de lehetőség szerint hangsúlyozzák vele azokat a nagy elvárásokat, amelyeket ettől az innovációtól várnak. A válaszadók több mint7.1% háromnegyede (77%-a) úgy érzi, hogy az ICT globális0.0% szakma, és a nemzeti erőfeszítéseknek globális szinten kell igazodniuk ahhoz, hogy sikeresen beérjen ez a 2 3 4 5 szakma. Továbbá,1 a válaszadók szignifikáns többsége (80%-a) úgy érzi, hogy az ICT profiknak közös egyetértésre kell jutniuk egy alapítványi ICT Tudásközpont testület létrehozásában (egy tudásközpont mag, amellyel valamennyi ICT szakembernek meg kell ismerkednie).

11 oldal


A további megállapítások magukban foglalták a következőket: • Egy nyilvánvaló növekedést (már a kora 2011-es, az ICT profizmusról írt tanulmány óta) a válaszadóknál az ICT kompetencia-keretek használatában. •

A válaszadóknak több mint a fele (51%-a) jelezte, hogy a jelenlegi ICT diplomások nem képesek külön továbbképzés nélkül a műszaki, gazdasági és interperszonális szakterületek szükség szerinti kombinálására, amelyre pedig szüksége van a vállalatnak.

•

A CIO-k többsége (71%-a) jelezte, hogy folyamatos szakmai fejlesztéssel a gyakorlott ICT szakemberek sikeresek ICT-tudásuk naprakészen tartásában a folyamatos továbbképzés révén.

•

A fő technológiai trendek nagy valószínűséggel felhajtják a jövőbeni kereslet növekedését a nagy tudású szakemberek iránt a fontosság sorrendjében az alábbi szakterületeken: számítástechnikai biztonság, mobil technológiák, felhő-technológia, nagy adatmennyiség, szociális társaságok és fogyasztói társadalom (Hozd a Saját Készülékedet – BYOD).

Azok a szakmák, melyeknek lehetőleg 'otthon' kell maradniuk: •

Információ-biztonsági szakismeretek.

•

ICT vezetéstudomány.

•

Vállalati architektúra tudomány.

•

Üzleti vezetési folyamatokra vonatkozó ismeretek.

•

Digitális Marketing tudomány.

•

E-vezetéstudomány; adatszemléltetés/adatelemzés, Nagy teljesítményű számítógépes ismeretek és felhasználói gyakorlat (UX) Tervezési ismeretek.

•

Hagyaték karbantartási ismeretek.

Azok a szakmák, melyeket lehetőleg külföldre kell kiszervezni: : • Kódolás / szoftver-fejlesztés / készítési ismeretek és szoftver tesztelési ismeretek.

Az elsődleges kutatás eredményeinek összegezése A kutatás során felmerült számos fontos téma. Igen jelentős, hogy az érintettek többsége felfogta, hogy komoly ICT szakképzettségi szakadék/eltérő képzettség van, és átlátta, hogy ez akadályozza a vállalatok növekedését. Ez társult azzal a ténnyel, az érintettek többsége felfogta, hogy a jelenlegi ICT diplomások nem rendelkeznek azzal a szükséges ICT szakképezettséggel, amellyel intézhetik a vállalat üzleti ügyeit. Továbbá, egyetértettek a fentebb hivatkozott kutatás megállapításaival a külföldre telepítés és az automatizálás kihatásáról az ICT szakképzettség iránti igényre, a válaszadók több mint 60%-a, ill. 75%-a rendre úgy vélekedett, hogy a külföldre telepítés és az automatizálás ki fog hatni szervezeteikre a jövőben. Az ICT szakképzettségek fajtái iránt változó keresletet jeleztek, mindegyik esetében változó volt a külföldre kiszervezés terjedelme. Egyetértés volt abban is, hogy az észlelt jövőbeni növekedés / bizonyos szakmák hanyatlása és a külföldre kiszervezés valószínűségi foka kritikus az egyes munkavállalók esetében az életpályájuk megtervezésénél, a szervezetek esetében az üzleti műveletek tervezésénél, és a kormányok számára a támogatási politikák bevezetésénél.

Mind a munkáltatók, mind az oktatási szolgáltatók hasznot akarnak húzni az együttműködésből annak biztosítására, hogy a diplomásoknak joguk van megszerezni kellő időben az IT szakképzettséget. Frits Bussemaker, CIONET partner , Holland Nemzetközi Kapcsolatok .

12 oldal


A globalizáció kihatása az ICT hozamára: Külföldre kiszervezés és globális forrás Külföldre kiszervezési szolgáltatások A külföldre kiszervezési szolgáltatások nyújtása az 1990-es években lett népszerű. Míg eredetileg a külföldre kiszervezés fő hajtórugója a költségcsökkentés volt, a szolgáltatók nagyobb tapasztalatot szereztek a kiszervezési műveletek véghez vitelében, ami növelte ambícióikat, és egyre nagyobb mértékben javítottak a komplex folyamatok műveletein, ügyfeleik számára átalakítva és szabványosítva ezeket a folyamatokat. A változások tökéletes elemzése nehéz vállalkozás, mivel az évek során legtöbb megvalósult külföldre kiszervezés “radar alá került” olyan okok miatt, hogy a fogyasztók elkezdtek aggódni a munkahelyek tengeren túlra "áthelyezése" miatt a márka imidzsére történő potenciális hátrányos kihatások miatt – vagy csupán azért, mert a tengerentúli elem integráns része volt egy globális ellátólánc teljes körű szállításának. A hivatalos statisztikákból hiányzik a vállalkozások külföldre kiszervezésének mértéke és típusa, továbbá az elmúlt évtizedben lezajlott fejlődés. Így hogyan tudjuk megítélni a külföldre kiszervezés mértékét, a leghátrányosabban érintett tevékenységek típusait, és, ennélfogva, azoknak a szakmáknak a típusait, amelyek a legérzékenyebben voltak érintve? Az Észak-Amerikában és Európában aláírt IT tárgyú és üzleti szolgáltatási szerződések elemzése, és a vezető indiai tengerentúli szolgáltatók jövedelem-összetételének elemzése révén világossá vált, hogy az alkalmazásokkal kapcsolatos munka a legalkalmasabb a tengerentúli munkavégzésre. Azonban egyre növekvő a tendencia az infrastruktúrával kapcsolatos munka és az üzleti folyamatok kiszervezése területén. Az innováció (azaz. K&F) és az “egyebek” konzisztensen a legkisebb szeletét jelentik az időszak alatt megkötött szerződéseknek.

benne alacsony és magas szinten képzett emberek, akiket bevontak a tevékenység szolgáltatásába, vagy elkötelezettek. Ez egyre inkább így alakult, ahogy az offshore szolgáltatás kiérlelődött, és ahogy a szervezetek már nem csak az alacsony költségek miatt használják az offshore technikát, hanem sokkal inkább egy sokkal komplexebb globális forrás-bevonási stratégia részeként. A CIO felmérés, amelyet a tanulmányhoz készítettek, tartalmaz bizonyos mutatókat a jövőbeni offshore szakemberigény iránt elvárt fejlődésről egészen 2020-ig (lásd az előző szakaszt). Lényegében, ezek az eredmények azt mutatják, hogy a múlt évtizedben észlelt trendek folytatódnak, és nem várható nagyobb “quantum ugrás”.

Az Avaloq számára a legnagyobb stratégiai fontosságú a magas e-szakképzettségű alkalmazottak toborzása és képzése a mi európai térségünkben. Martin Frick, BPO vezérigazgató, Avaloq Fejlesztési Rt.

Szakképzettségek a kiszervezett értékláncban Emellett a háttér mellett milyen szakmákat szerveztek ki? A tengerentúlra igényelt szakképzettségi csomagok legalább olyan változatosak, mint amelyeket otthon igényelnek, de természetesen olyan tevékenységeket foglalnak magukban, amelyeket nagy távolságra lehet kiszervezni, és ahol a végfelhasználóval való szemtől szembe interakció a termék vagy szolgáltatás szempontjából kevésbé fontos. Az offshore értéklánc komplex, és, mint minden munkatípusnál, vannak

13 oldal


A munkaügyi döntőbíróságoktól a szabványosításig, automatizálás és felhő Az offshore szolgáltatás nyújtásának megnövekedett kiérlelődésével, egy elmozdulás látható a “problémának a nép nyakába dobásától” a sokkal élenjáróbb szolgáltatások nyújtása és a szabványosítási folyamatok révén nagyobb termelékenység és növekvő automatizálás irányába, ahol lehetséges. A folyamatok szabványosítása révén létre lehet hozni ismételhető és méretezhető nem-humán eszközöket, mint pl. szoftvercsomagokat, folyamatmodelleket, stb. a munkaerő kiegészítésére és/ vagy felváltására, és ez által a folyamatok automatizálására, amennyire csak lehetséges. Széles körűen vizsgálták, hogy hogyan tudja az automatizálás a dolgozói tudást leváltani. Mindazonáltal a kulcskérdés az, hogy ezzel le lehet-e cserélni ezeket a FTE-ket, vagy újra ki lehet-e fejleszteni őket? Erre valószínűleg az a válasz, hogy a kettő keveréke fog bekövetkezni, olyanformán, ahogy azt a tengerentúlra kiszervezés során észlelték. A termelékenység növelése nem minden jár együtt munkahelyek elvesztésével. Egy másik érdekes szempontja a tudásalapú munka automatizálásának, hogy ennek megvan az a potenciálja, hogy kiegyenlítse a játékteret a magas költségekkel termelő nyugati országok és a tipikus offshore helyszínek között. Ha egy folyamat vagy feladat elvégzésére kizárólag számítógépek vállalkozhatnak, megszűnik a pénzügyi haszna annak, hogy ezt a feladatot vagy folyamatot áthelyezzék a földgolyó másik oldalára.

Ezután itt van a felhő. A felhő alapvető változást jelent abban, ahogyan a számítógépes energiát generálják és elosztják. A felhő szolgáltatásokra úgy lehet tekinteni, mint az offshore, a munka-intenzív szolgáltatások alternatívájára, s amelyet be lehet szerezni akárhonnan. A szabványosítás, automatizálás és a felhő olyan technológiai javítások és fejlesztések, amelyek a felhasználói szervezetek megnövelt érettségével és tapasztalatával kombinálva alapvetően megváltoztatják az ICT és üzleti folyamatok feladatainak és szolgáltatásainak fogyasztási módját. A tengerentúlra kiszervezést nem lehet elszigetelődésnek tekinteni. A 8. ábra illusztrálja a források problémamentes globális felhasználását – helyben, tengerközelben, tengerentúl, és felhő.alapon – az integrált IT vagy üzleti folyamatok céljára. A globális értéklánc komplexitása kiemeli az új tehetségek iránti hazai igény szükségességét a számos új elem kezelésére és/vagy kiegészítésére. A csapatok irányítása és kezelése, amely néha számos időzónán át, hazai vagy a felhő által nyújtott szolgáltatások révén, azt jelenti, hogy a jövőbeni IT osztálynak nagyobb mértékben lesz szüksége átvenni a szolgáltatási bróker vagy integrátor szerepét, semmint szükségszerűen magának ellátni ezeket a tevékenységeket. Ez teljesen új kihívás-sorozatot jelent, amellyel a CIO-nak kell szembenézni.

Végfelhasználói szervezet

Integrált IT, üzleti folyamatok és ipar-specifikus feladatok/szolgáltatások beszerzése és szervezése

Helyi kiszállítás

Közeli országok központja

Offshore központ

Felhő XaaS (valami szolgáltatásként)

8. ábra: Komplex szakképzettségi és forrás szerzési csomag a globális értékláncban (Forrás: IDC, 2013)

14 oldal


A globalizáció mennyiségi kihatásai

Tervezetek/ 1. forgatókönyv : Óvatos növekedés : Az IT világ alapvetően megváltozott. Azok a trendek, amelyek az IT-t a tengerentúlra kiszervezés irányába hajtják, megváltoztak, mivel az automatizálás eszközeinek növekvő használata, a folyamatok szabványosítása, és az eszközök újrafelhasználása kombinálva a felhő számítástechnikával globális beszerzési értékláncot alkotnak. Következésképpen, a magasan specializált ICT szakemberek iránti igény megnövekedett mind odahaza, mind a tengerentúlon. A jövőben, bár az ICT szakképzettségeket manapság “tipikus” tengerentúli szakképzettségeknek tekintik, pl a programozást, de nagyobb lehet az igény rá odahaza. Fontos annak biztosítása, hogy bármilyen szinten az otthoni értékláncban megszerezzék az ICT szakképzettséget, és erőfeszítéseket tegyenek azért, hogy ezek az életpályák vonzók legyenek. Ha nem. új szakképzettségi szakadék nyílhat meg. A vállalatok és szervezetek digitális transzformáció-sebessége köszönhetően a 3D platform technológiák konvergenciáján alapuló termékek és szolgáltatások új áradatának (mobilitás, szociális technológiák, nagytömegű adatok, felhő számítástechnika), közvetlenül és hátrányosan fog hatni a következő

években a szociális-gazdasági növekedési mintákra. Azonban, a digitális transzformáció az e-vezetői képességek, az IT innovációra történő kihasználásának, és a vállalati fejlesztés új kombinációját igényli. Ezért, az e-vezetői képességek hiánya versenyhátrányt jelent az EU ipara számára, és akadályt gördíthet a potenciális növekedés elé. A mi modellünk becslése szerint, a legvalószínűbb “Óvatos növekedési” forgatókönyv az EU-s igény növekedését az összes ICT szakember vonatkozásában a 2012-es 7,7 millióról 2020-ra 8,6 millióra teszi, amely egy 1,4%-os Kombinált Átlagos Növekedési Rátát (CAGR) jelent. Ebben a forgatókönyvben a globalizáció hatása kb. 753.000, 2020-ra a tengeren túlra áttelepített munkahelyet jelent, amelyből kb. 17-18% ténylegesen el is fog veszni. Az alkalmazások szegmens, amelyre prominensen fokuszál számos tengerentúlra telepítő projekt, mutatja a legtöbb elveszett ICT álláshelyet. Nagyobb aggodalomra ad okot, hogy ez a hatás a létszámarányán felül érinti az ICT diplomásokat, mivel becsléseink szerint akár 4.000 állás, vagy az ICT diplomások 9%-ának a munkahelye szűnhet meg a tengerentúlra telepítéssel 2020-ig.

Oktatási és képzési (e-készségek) irányelvek és kezdeményezések Növekedés és innováció Irányelvek és finanszírozás Eszközök/ICT fókusz

Munkapiaci irányelvek és kezdeményezések

Makroökonómiai trendek

Offshore trendek

IT piaci trendek

IT innováció, automatizálás és felhő

Előrejelzési modell – a globalizáció hatása Fő kimenetek Kereslet az ICT munkákra 2014-2020-ra Elvesztett ICT munkák becsült száma Elvesztett ICT diplomás munkák becsült száma

9. ábra: Feltételezett modell előrejelzések: a fő trendek interakciói. (Forrás: IDC, 2014)

15 oldal


Tervezetek/ 2/3 forgatókönyv : Az innováció nyer a stagnálással szemben A kutatás során két további forgatókönyvet teszteltünk: Az “Innováció nyer” ahol a digitális átalakulás által okozott megugrás a gazdasági növekedés pozitív ciklusát gerjeszti, és a “Stagnálás”, ahol a gazdasági recesszió csökkenti a fogyasztást és a beruházásokat, továbbá lenyomja az innováció dinamikáját. Mindkét forgatókönyvben, a globalizáció erős trend marad, így a tengerentúlra való kiszervezés továbbra is növekszik. A potenciálisan kiszervezett állások skálája csak 6%-al változik az Innováció nyer forgatókönyv szerinti összes ICT szakképzettség iránti 2020-as igényt tekintve, szemben 10%-al a Stagnálás forgatókönyvvel (összehasonlítva az Óvatos Növekedési forgatókönyv 9%ával). Az igényelt összes állásból veszendőbe menő állások eshetősége marginális, de minőségileg fontos: Ez változik az Óvatos Növekedési forgatókönyv 1,5%-ától az Innováció nyer forgatókönyv 0,7%-áig, és a csúcsát 3,4%-al éri el a Stagnálás forgatókönyvben.

mensekben, egyrészt az alkalmazások fejlesztése szempontjából, másrészt a friss ICT diplomások esetében. Mit tehet a politika az Innováció nyer forgatókönyv támogatása érdekében, hogy megakadályozza a Stagnálási forgatókönyv veszélyeit? Megvizsgáltunk három fő politikai klasztert, melyek közvetlenül befolyásolják az e-tudást: oktatás és képzés, munkaerőpiaci politikák, és a digitális gazdaság növekedési és fejlesztési politikái. Arra a következtetésre jutottunk, hogy az oktatási politikáknak van hosszú távon a legnagyobb kihatása az új igények trendjeire választ adó szakképzettségek fejlesztésének kialakításával, de a rövid távú képzési politikáknak és a munkaerőpiaci politikáknak (pl. gyakornoki státuszok, mobilitás és nyilvános-privát partnerségek (PPP) támogatása az egyetem és a munkahely közötti szakadék áthidalására) van a legnagyobb esélyea piac pozitív befolyásolására. Kutatás, innováció és makrogazdasági politikák, amelyek támogatják a digitális gazdaságot, nagyon fontos szerepet játszanak azzal, hogy létrehozzák azokat a peremfeltételeket , amelyek lehetővé teszik az IT innováción alapuló növekedést, és stimulálják az e-szakképzettségek iránti keresletet.

Más szavakkal, az ICT munkaerőpiacra a globalizáció és a tengerentúlra kiszervezés általános kihatása mennyiségi tekintetekben marginális, de minőségi vonatkozásaiban nagyon fontos, és még sokkal fontosabb más piaci szeg-

Megfontolt növekedés

Innováció

600

1000

846

700

500

800

600 400

500 400

600 300

307

400

300

281

200

200 100

(ezer darabonként)

588

753

800

Stagnálás

(ezer darabonként)

(ezer darabonként)

133 68

0

100

68

0

2020

Összes áthelyezett ICT munka

200

0

2020

2020

Összes elvesztett ICT munka

10. ábra: A fenti három forgatókönyv alapján a kiszervezett és elveszett ICT állások összesítése.

16 oldal


Új életrajzi követelmények a jövő szakképzéseihez és állásaihoz — Élenjáró gyakorlat Új életrajzi követelmények a jövő szakképzéseihez és állásaihoz A feltörekvő ICT trendek mindig új szakképzéseket és állásokat igényeltek. Mindazonáltal, a hatékonyság növelése és a szerkezet-átalakítás azt is eredményezte, hogy az ipar és a piacok követelményeinek többé meg nem felelő munkahelyek elvesztek. Az alap- és továbbképzés hiányát, a rossz szakképesítésekre koncentrálást, és az elavult oktatási rendszereket és oktatókat úgy tekintik, mint az alap- és továbbképzés által okozott elsődleges akadályt az újonnan feltörekvő technológiai 'megatrendek' (pl. felhő számítástechnika, szociális média technológiák, nagymennyiségű adatok, dolgok internete) növekedése vagy hatása előtt, amelyek pedig előre viszik a gazdasági átalakulást és a gazdaságok növekedését. Minden egyes, jelenlegi megatrendről azt feltételezik, hogy új technológiai platformot képvisel a növekedés és az innováció számára. Ezek azok a területek, ahol Európának és az Európai vállalatoknak erősnek kell lenniük, hogy a jövőben innovatívak és versenyképesek legyenek. Mindegyik megatrendben jellemző, hogy az IT ipar és a felhasználói iparágak is szakképzettségi követelményeket határoznak meg. A magasabb, ügyvezetői oktatást és továbbképzést adó intézetek adaptálása A magasabb, ügyvezetői oktatást és továbbképzést adó intézeteket sürgősen adaptálni kell és a szolgáltatásaikat tovább kell fejleszteni az ipar igényei szerint. A jelenlegi kutatások kimutatták, hogy szükség van a magasabb, ügyvezetői oktatás kínálatának adaptálására és/vagy fejlesztésére, hogy olyan szakképzett és kompetens emberek végezzenek ezekben az intézményekben, akik kielégítik az egyre növekvő ipari keresletet. Az ezt az erőfeszítést támogató megközelítés kifejlesztése kezdődik az e-tudás területeinek és feladatainak meghatározásával minden egyes új ICT megatrend esetében, mikoris meghatározzák a vonatkozó releváns e-kompetenciákat és szakképzettségeket, és leképezik ezeket azokra a kompetenciákra, amelyeket meghatározott az Európai e-Kompetencia Keret (e-CF), valamint kidolgozzák azokat a szerepeket, amelyeket belevontak a meglevő ICT professzionális munkaköri profilokba, amelyek beépültek az e-CF-be, és amelyeket kifejlesztettek a CEN számára. Ez a megközelítés egybevág a szakértői véleményekkel, amelyek erősen érvelnek egy kompetencia-alapú megközelítés mellett a felsőoktatási programok fejlesztése során, amikor a jövő generáció diplomásainak egyetemi fokozatot adó programjai felé mozdulnak el az információs rendszerekben. A magasabb és ügyvezetői oktatást adó intézetek megkívánhatják ennek a megközelítésnek és formátumoknak a használatát, amelyeket azért fejlesztettek ki, hogy ezekbe leképezzék

a saját tanfolyamaikat, hogy meghatározzák, hogy a leírásokhoz és a megkívánt szakképzettséghez alkalmazkodtak-e, és kielégítik-e ezzel az újonnan feltörekvő szakképzettségi követelményeket, amelyek a fenti megatrendekből következnek. Ez lehetővé fogja tenni a magasabb, és ügyvezetői oktatást adó intézetek számára, hogy megvizsgálják, hogy jelenlegi kínálatuk milyen jól felel meg már most az ipar elvárásainak, és/ vagy tovább kell-e fejleszteni és adaptálni kell-e a meglevőket, vagy új tanmeneteket kell-e esetleg kifejleszteni azokhoz a programokhoz, amelyekből a kívánt szaktudásokat meg lehet szerezni. Ez meg fogja könnyíteni a magasabb oktatást és továbbképzést adó rendszerek továbbfejlesztését Európában, hogy megfelelőbb választ adjon a munkáltatók és a feltörekvő megatrendek igényeire, ahogy azt fentebb kifejtettük. Tanítás az újonnan feltörekvő szakképzettségi követelményekhez alkalmazkodás érdekében Az új készségeket a maximális elterjedés érdekében különböző szinteken kell tanítani. Ez a felsőoktatási intézmények felelőssége, valamint azoké, akik aktívak az ügyvezetői és egyéb továbbképzésben. Különböző megközelítéseket határoztak meg ahhoz, hogy hogyan kell tanítani a szaktudást az újonnan feltörekvő ICT területeken. Ezek a megközelítések követik a hagyományos oktatási hagyományokat a különböző országokban, és az alábbiakat foglalják magukban: •

Tanítani kell az új szaktudás követelményeit, mint a meglevő ‘Informatika’ vagy ‘számítógépes tudomány’ tantervi programjainak elválaszthatatlan részét, különböző mesterképzési programokban a mesterszintű tanulmányok során (vagy az alapképzés utolsó évében), ahogy az az egyetemeken megy Németországban, Finnországban és az Egyesült Királyságban.

•

Nemhivatalos fokozati programok (titulo propio), amelyeket az iparral együttműködésben adományoznak a szigorúan szabályozott alapképzési és mesterképzési fokot adó tanfolyamokhoz hasonlóan, s amelyek végén egyetemi tanúsítványt adnak ki, mint pl. Spanyolországban.

•

Ügyvezetői képzési/posztgraduális tanfolyamok az egyetemeken és a nagyobb műszaki vagy erősebb üzleti képzést adó közgazdasági iskolákban, ahol az utóbbi középpontjában és tanítási céljai között szerepel például az INSEAD az INSEAD ‘Adatelemzés üzleti célra’ Ügyvezetői Oktatási Tanfolyammal.

•

Specifikus és kifejezetten a ‘nagytömegű adatokra’, ‘adattudományra’ vagy ‘felhő számítástechnikára’ irányuló felsőoktatási programok, melyek márkaneve mögött kereskedelmi okok vannak, és céljuk a szakma vonzóbbá és hívogatóbbá tétele a jövőbeni diákok és munkáltatók számára, mint pl. az USA-ban, de bizonyos mértékig az Egyesült Királyságban is. 17 oldal


Valószínű, hogy a tanítási hagyományokat és a tanítás módszereit továbbra is alkalmazzák a jövőben, amikor adaptálják a meglevő vagy fejlődő új oktatás programokat, hogy a lehető legjobban elégítsék ki az ipari szaktudás iránti igényeket. Ezek túlmenően, a MOOC-okra úgy lehet tekinteni, mint egy kiegészítésre, amely segíthet feltölteni a meglevő szakképzettségi szakadékot és hiányokat, és megnöveli a megfelelő oktatási

kínálat terjedelmét és az ehhez a kínálathoz való hozzáférést, ezáltal gyorsabban elterjeszti a szükséges szakképzettségeket. Az élenjáró módszerek a jövő szakképzettségi követelményeinek tanítására, például a Nagytömegű Adatelemzések esetében Az alábbi ábra egy további példát hoz egy egyetem által kínált felsőoktatási programra (Berlini Műszaki Egyetem).

Berlini Műszaki Egyetem: Mesterképzési program, témája az ‘Adatelemzés’ (egyetemi tanúsítvánnyal) Téma az ‘Adatelemzés’ A téma magában foglalja a tanfolyamok ajánlott tematikáját, amely tükröz egy bizonyos hangsúlyt az ‘Adatelemzésre’ vonatkozóan.

Mesterképzési program, amelynek a témája, az ‘Adatelemzés’ hozzáférhető: 1. Üzleti informatika 2. Számítógépes mérnöki tudomány 3. Számítógépes tudomány

Az adatelemzés céljai az alábbiak: 1. Közli a diákokkal az adatok alapján végzett döntéshozatalhoz szükséges szakismereteket 2. Betekintést nyújt az óriási, heterogén adattömegekbe. 3. Alkalmazza a megtanult módszereket a vállalat és a tudomány valós problémáinak megoldásához.

Megcélzott állásprofilok: A megcélzott állásproﬁlok magukban foglalják az Adattudós / Adatelemző / Adatmérnöki szakmákat.

Időtartam és modulok: A tanfolyam négy szemeszteres (kétéves) mesterképzés előadásokkal, szemináriumokkal, és gyakorlatokkal (együttműködésben az ipari partnerekkel), a negyedik szemeszter végén a mesterszakos diplomamunka megvédésével. Három pillérre van strukturálva: 1. Adatelemzés: tanulás gép segítségével, statisztika, szövegbányászat, stb. 2. Méretezhető adatkezelés: Foglalkozik nagy, heterogén struktúrákkal és adatokkal, koncepció leképezéssel/ csökkentéssel, új hardver architektúrákkal. 3. Alkalmazások: tanulmány-specifikusak: egészségügy, anyagtudományok, energetika, logisztika, stb.

Tanúsítvány A sikeres diákok a TU Berlin EECS iskolájának tanúsítványát kapják, amely tanúsítja szakosodásukat, és amelyet a mesterfokozatú diploma mellé bocsátanak ki.

Kapcsolattartó személy: Volker Markl, Professzor és az Adatbázis Rendszerek és Információs Menedzsment (DIMA) csoport elnöke, Berlini Műszaki Egyetem http://www.dima.tu-berlin.de/menue/database_systems_and_information_management_group/ 11. ábra: A felsőoktatási programot a Berlini Műszaki Egyetem ajánlotta fel

18 oldal


Az alábbi ábra egy további példát hoz egy felsőoktatási programra, amelyet egy kereskedelmi iskola kínál (INSEAD).

INSEAD ‘Adatelemzés üzleti célra’ Ügyvezetői Oktatási Tanfolyam Céljai: Üzleti célkitűzések: • Tudatosabbá tenni a vállalati problémák kezelésének módját az adatelemzés segítségével; • Képessé tenni az adatelemzés hatékonyabb új vállalati alkalmazásaira; • Jobban megérteni a nagytömegű adatok előnyeit és korlátait

Projektmenedzsment: • Az adatok elemzési folyamatainak és az elemzési projektek kezelésének megértése

Technológiák: • Megbarátkozni néhány legfrissebb adatelemzési eszközzel; • Használni egyes legfrissebb technológiákat: felhő számítástechnika, nyílt forráskódú adatelemzési szoftverek, online együttműködési platform, az ismételhető és újra-felhasználható elemzés és kutatás eszközei, adatszemléltető eszközök, stb.

Tanfolyami program: • Modern nyílt forráskódú eszközök: Rugalmas eszközök a a hatásos és hatékony elemző kutatás számára. • Ismételhető és újra-felhasználható elemzés Könnyen megosztható és kezelhető eszközök: platformok, mint pl. a github • Mérlegkészítési IT, statisztikai módszerek, és vállalati áttekintés.

A tanfolyam vállalati esettanulmány, és az alábbiakat követeli meg a diákoktól: • • • • • •

Hajtsanak végre piaci szegmentálást a piackutatáson szerzett adatokból. Értsék meg az egyes szegmensekhez tartozó eladások-vásárlások fő mozgató rugóit. Értelmezzék a megoldásokat. Kössék össze az üzleti stratégiával Vegyék fontolóra a különböző megoldások előnyeit és hátrányait. Kombinálják a mennyiségi, minőségi és vállalati célkitűzéseket.

Időtartam 1 hónap

Kapcsolattartó személy T. Evgeniou, Professzor, Döntéstudományi és Technológia Menedzsment tanszék, INSEAD J. Niessing, Markeitng partner professzor, INSEAD https://github.com/tevgeniou · http://inseaddataanalytics.github.io/INSEADjan2014/

12. ábra: A felsőoktatási programot az INSEAD ajánlotta fel

19 oldal


E-szakképzettségi politikák az EU-ban Áttekintés Az EU 28 tagállamában manapság több mint 100 politika foglalkozik széles körben az e-szakképzettségekkel. E politikák sikere és abban a mértékben, amelyben előnyöket juttatnak az ICT szakma részére, messzemenő következtetéseket lehet levonni a szakemberek iránti keresletre és kínálatra, sőt, magára a gazdaságra is. Nagyin indokolt az a sürgősség, amellyel az európai ICT profik nagyobb érdekképviseletét kívánják létrehozni, és amelynek rendelkezni kell mindazokkal a kompetenciákkal, amelyekkel ki tudja elégíteni a fejlődő munkaerőpiaci igényeket. Ezen kívül Európában elszalasztottak egy lehetőséget, veszélyeztetve a jövő növekedési potenciálját, amikor olyan politikákhoz nyúlt, amelyek valóban hasznot húznak az európai ICT profikból. Megvizsgálva azt a mértéket, ameddig az e-tudás politikái az EU-ban kedvezményekben részesítik az ICT szakterületeket, a politikákat három kategóriába sorolhatjuk: átnyúló, nevelő, és munkahelyhez kötött. E mai tagállami politikákról példát véve, a sikerük és kihatásuk a szakmára meghatározható volt a főbb teljesítmény-mutatók és mennyiségi adatok alapján. Kiegészítve ezt egy értékeléssel, belevonva az érintetteket egész Európából, azt mondhatjuk, hogy egyes következtetések alkalmazhatók valamennyi tagállamra:

EU tagállamoknak az ICT szakterület számára elsőbbséget kell adni a politikában. Világos üzenetet kell közvetíteni: Az ICT profiknak és az ICT szakma fejlődésének nagyobb politikai prioritást kell kapnia a nemzeti szinten. Ez nem zérus összegű játék, és a szakma fejlődésének adott prioritás nem mehet a többi politika rovására, csak biztosítani kell az ICT szakmák prevalenciáját az teljes népesség körében. Politikai mérőszámokra van szükség. A politika megfogalmazása részeként a főbb sikertényezők kidolgozása megkönnyítené a politikák kihatásának jobb megértését a célközönség részéről, és lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy egymástól is tudjanak tanulni. A kormányoknak fel kellene állítani a munkaerőpiaci szakma monitorozó rendszereit. Ezeknek konkrét, friss adatokon kell alapulniuk, hogy sokkal agilisabb lehessen a reakció a szakképzettségi szakadékra és hiányzó szakemberekre az ICT szektorban.

20 oldal

Nem meglepő, hogy a nemzeti e-szakképzési politikákat világosan úgy irányítják, hogy politikai okokból a siker konkrét mérőszámait tartalmazzák, még akkor is, ha a politika sikerének a mérése ezáltal szubjektív lesz, még ha csak nemzeti környezetben is. A számszerű adatok hiánya akadályozza a politikák hatékony értékelését Európán belül. Nehézkessé teszi a különböző országok hasonló politikái kihatásának összehasonlítását, és megakadályozza a sikerek átvitelét a tagállamok között. Az oktatáspolitika kulcsfontosságú javaslatai az alábbiakat foglalják magukba: • Az oktatási reformnak ki kell terjednie az ICT-re, melyet úgy kell tekinteni, mint az egyetlen és legfontosabb tényezőt, amely jótékonyan hat a szakmára. Mivel az életpálya iránti elképzeléseket fiatalabb korban alakítják ki, a számítógépes tudományokra való korai koncentrálás, a számítástechnikai gondolkodás és a számítástechnikai alapismeretek megszerzése párhuzamosan a digitális kompetenciával, szilárd alapja lehet a szakemberek következő generációjának. •

A tananyagot tanító tanároknak egyre növekvő mértékben kell koncentrálniuk az informatikára. Miközben a tagállamok oktatási rendszerei egymástól jelentősen eltérnek, egyes éllovasok sikerei ráirányítják a figyelmet arra, hogy használják a pedagógiában az ICT-t, és ez minden tanárképzési programban legyen alapvető követelmény. Mivel a tananyag reformja általában hosszú távú tevékenység, a 'kívülről érkező' tanárok gyorstalpaló kiképzése átmenetileg rövid távú megoldást jelenthet.

Valamennyi érintettnek most szüksége van az együttműködésre, hogy kifejlesszék és fenntartsák a releváns e-tudásbázist a jövő ICT profijai számára. Christoph Moeller, igazgató, Német Szövetségi Munkaerő Ügynökség.


A munkahelyi politikákhoz: • Minden tagállamnak létre kell hozni egy e-szakképzettségi szektori tanácsot, amely szorosan együttműködik a szakmai testülettel. A szakképzettségi szektori tanácsok, amikor jól meghatározott paraméterekkel és a szakmai testületeket kiegészítve működnek, nagy hasznot hozhatnak a szektor számára, és hasznos platformot szolgáltatnak az aktuális kérdések számára.

Az átnyúló politikákhoz: • A bevándorlási politika reformja, amelynek a célja a szakképzett ICT profik becsalogatása, nagyobb hatásfokkal alkalmazható. Egy egyre jobban globalizált világban, a szakképzettségi szakadékok problémájának megoldása magasan képzett szakemberek megszerzésével harmadik országokból, azzal a potenciállal rendelkezik, hogy a következő évtizedben a megoldás egy részét fogja képezni.

•

•

ICT karrier-lehetőségek és ezekhez kapcsolódó életpályák elősegítése nagyon hatékony lehet, ezeket nemzeti szinten bátorítani kell. Egy széles perspektívájú, dinamikus és változatos szakma imidzsét továbbra is ki kell emelni, hogy túljuthasson a kódolásra koncentráláson, és a szakmán belül bőséges lehetőséget képviselhessen.

•

A digitális stratégiáknak magukban kell foglalniuk a nemek dimenzióját is. Európán belül, a nők számaránya kevesebb mint 30%-át teszi ki a munkavállalóknak, ennek a számaránynak a javítása magától értetődő eszköze a szakképzettségi szakadék betömésének. Az összes digitális stratégiának magában kell foglalnia a nemek dimenziójának hosszú távú célkitűzéseit is.

A sarjadzó munkaerőpiac monitorozása szükséges nemzeti szinten, hogy hatékonyan lehessen kezelni az EU szakképzettségi hiányosságait. Egy koherens megközelítése az európai szakképzettség és kompetencia monitorozásnak támogathatna egy hatékonyabb megközelítést az e-szakképzési politikák meghatározására, céljainak a kiválasztására és kiértékelésére, és meg kellene könnyítenie új politikák kifejlesztését.

•

Az ICT kompetencia-keretek felvétele az alapítványt elláthatná pán-európai munkaközvetítő programokkal. Az Európai e-Kompetencia Keret (e-CF), mint egy de facto európai szabvány, megkönnyíti a mobilitást, és segíti az embereket az állásukba beilleszkedésben. A kormány rövid távon elfogadhatja ezeket a kereteket, hogy meggyorsíthassa pozitív hatásukat.

•

A készségek fejlesztését, ill. utánképzését célzó intézkedések megtarthatják az ICT profikat azokban a szerepekben, amelyek marginalizálódtak, például az automatizálás és a tengerentúlra kiszervezés miatt.

Egy fő kiút a fejlődés számára, hogy a számítógépes tudományt, az informatikát és az ide tartozó melléktárgyakat izgalmassá ás hozzáférhetővé tegyék a diákok számára. Professzor Andrew McGettrick, az ACM Oktatási Bizottság Elnöke.

21 oldal


Politikai ajánlások:

Az alábbi politikai ajánlásokat javasoljuk, hogy segítsünk Európának biztosítani az elegendő e-szakképzett munkavállalót, és e-vezető szakembert a jelenlegi és jövőbeni kihívások kielégítésében. Ezek az eredményei a szolgáltatási szerződés által észlelteknek, melyeket módosítottak és egy, az akadémiát, a kormányt, az ipart, a professzionális egyesületeket és a munkavállalókat képviselő csoportokat képviselő nemzetközi szakértői panel segítségével érvényesítettek. 1. Politikai ajánlás: Világméretű e-szakismereti kiválóság. Az információs és kommunikációs technológiai innováció alapvetően változtatja meg a keresletet a jelenlegi és jövőbeni ICT gyakorlati szakemberek iránt. Létfontosságú, hogy az oktatási intézetek szerződjenek az ipari partnerekkel, és a kormánnyal, hogy megértsék a változó keresletet a szakmunkásaik számára. A nők alacsony száma a technológiailag domináns tantárgyak tanulásánál egy másik komoly probléma, amelyet meg kell oldani. Ez tovább növeli a szakadékot az ICT szakember-ellátásban, különösen az új, feltörekvő technológiák területén.

2. Politikai ajánlás: Támogatni kell a vállalkozókat, az innovációt és a munkahelyek létesítését Európában az e-vezetői szakmák elősegítése és fejlesztése révén. Szükséges a digitális vállalkozások fejlesztése Európában. A hatékony e-vezetők számára, a szükséges szakismeretek azok, amelyek lehetővé teszik a nagyon erős ICT szaktudással rendelkező emberek számára, hogy rávezessék a minősített személyzetet az ICT-ben és más szakmákban a közgazdasági modellek meghatározására és megtervezésére, és a kulcsfontosságú innovációs lehetőségek kiaknázására. Az Európai Bizottság és a tagállamok

Az Európai Bizottság és a tagállamok A Bizottságnak elő kell segítenie és támogatnia kell a nyilvános-magán partnerségeket (PPP-ket) az oktatási és továbbképzési szervezetek / és az ipari politika-csinálók között. A tagállamoknak aktívan részt kell venniük az európai koordinációs és együttműködési erőfeszítésekben, valamint az ICT szakterületek kifejlesztését célzó nemzeti tervek és kezdeményezések kifejlesztésében, a nemzetközi keretekkel összhangban.

A Bizottságnak koordináló szerepet kell vállalnia azoknak a szakmatípusoknak a meghatározásában, amelyek iránt nő a kereslet a gazdasági régió egészében, és abban, hogy hogyan, és honnan lehet ezeket a szakembereket megszerezni. A tagállamoknak szerződést kell kötniük professzionális menedzsment konzulensekkel a fejlődés koordinálására nemzeti vagy regionális terv szintjén a mag-e-vezetői szakképzések kifejlesztése érdekében a kritikus ipari szektorokban, ide értve a KKV-ket is.

Ipar, képzés és szociális partnerek

Ipar, képzés és szociális partnerek

A munkaadóknak együtt kell működniük az egyetemekkel / közgazdasági iskolákkal, és erőfeszítéseket kell tenniük gyakornoki helyek számának növelése, munkába állás előtti betanítás, és mentori rendszerek létesítése érdekében. Az oktatási és továbbképzési intézeteknek tovább kell fejleszteniük új együttműködési mintákat az iparral anélkül, hogy szem elől tévesztenék elsődleges nevelői szerepüket. A szociális partnereknek együtt kell működniük, és erőfeszítéseket kell tenniük az ICT gyakorlati szakemberek munkavégzési mintáinak javítása érdekében, leküzdve a diszkriminációt, és megkönnyítve az átképzést és utánképzést egy karrier-megszakítás után.

Az iparnak / a munkáltatóknak meg kell határozniuk annak a módját, hogy közvetlenebbül szerződhessenek az akadémiával a releváns tartalmak kifejlesztésére a gyakorlati e-vezetők képzése, az innováció és a vállalkozói szakismeretek oktatása céljára. Az oktatási intézeteknek együtt kell működniük az ipari partnerekkel, hogy jobban meghatározhassák a keresletet az e-vezetési, innovációs és vállalkozási szakmák számára. Nekik fel kell keresniük az ipart, hogy aktívan részt vehessenek a professzionális szakképzés-fejlesztési tanfolyamok tervezésében és megrendezésében. A szociális partnereknek bátorítani kell a dolgozókat, hogy vegyenek részt átképzésben, és keressék az új szakmák megtanulási lehetőségeit a saját munkakörnyezetükben.

Professzionális informatikai egyesületek/ számítógépes társadalmak A professzionális informatikai egyesületek / számítógépes társadalmaknak elő kell mozdítaniuk tudatos akcióikat a STEM-be belépés növelése, és az EU kerettel együttműködés érdekében, specifikusan a tananyagok és a követelmények adaptálása és innovációja területén.

22 oldal

Professzionális informatikai egyesületek/ számítógépes társadalmak A professzionális informatikai egyesületeknek / számítógépes társadalmaknak azon kell fáradozniuk, hogy előmozdítsák a tudatos e-vezetési, innovációs és vállalkozási szakmák választását a saját tagjaik között, és kiterjesszék tanúsításukat / CPD programjaikat a szakmai fejlődés igazolására ezeken a területeken.


3. Politikai ajánlás: Támogatni kell a kkv-k versenyképességét és a globális digitális értékláncokba való integrálódását. Számos, alacsony szakképzettséget igénylő ICT feladatot mára automatizáltak vagy a tengeren túlra telepítettek. A KKV-knek meg kell érteniük a globális forrásmodell következményeit, és azt, hogy mit jelent ez a saját versenyképességük számára. A kiválóság szempontjainak klasztereit lehet kifejleszteni annak megértése érdekében, hogy növekvő az igény a KKV-k körében a kulcsfontosságú e-szakképzések iránt. Az Európai Bizottság és a tagállamok A tagállamoknak továbbítani kell e kritikus szakmák kifejlesztésében és fenntartásában rejlő értékeket a KKV-k felé a helyi vállalkozói ügynökségeken keresztül, és ki kell dolgozni egy mechanizmust azon KKV klaszterek számára, amelyek támogatják a kritikus ipari szektorokat. Ezeknek együtt kell dolgozniuk ipari vezetőkkel, akadémikusokkal és professzionális testületekkel, hogy megértsék és meghatározzák azokat az ismereteket, amelyekre szükség van a gazdasági fejlődés támogatásához.

Ipar, képzés és szociális partnerek A munkáltatóknak ki kell fejleszteniük és be kell vezetniük olyan humán erőforrás stratégiákat, amelyek vonzzák, és megtartják a főbb kritikus szaktudást, ösztönzik az ICT-t, és hozzájárulnak az általános globális versenyképes stratégiához. Az oktatási és továbbképzési intézeteknek fel kell keresniük a KKV-ket és a KKV-k egyesületeit, hogy aktívan részt vehessenek a kritikus szakképzés-fejlesztési tanfolyamok tervezésében és megrendezésében. A szociális partnereknek bátorítani kell a dolgozókat, hogy vegyenek részt átképzésben, és keressék az új szakmák megtanulási lehetőségeit a saját munkakörnyezetükben, és működjenek együtt a KKV-kkel és a KKV-k egyesületeivel annak meghatározásában, hogyan lehet ezeket a szakmákat kifejleszteni. Professzionális informatikai egyesületek/ számítógépes társadalmak A professzionális informatikai egyesületeknek / számítógépes társadalmaknak meg kell határozniuk a kulcsfontosságú kritikus szakmákat, és ezek piaci értékét. Ez lehetővé fogja tenni az ezekkel a szakmákkal rendelkező egyének számára, hogy kiértékeljék, hogy mennyire ismerik el őket a szervezeten belül. Támogatniuk is kell ezeknek a kritikus szakmáknak a fejlesztését a saját professzionális tagságukon belül.

4. Politikai ajánlás: Támogassák a mobilitást, és mágnesként vonzzák a tehetségeket. Ez a politikai ajánlás specifikusan vonatkozik az ICT-iránt érdeklődő tehetségek felismerésére és az EU-ba történő vonzására. Európában az előrejelzések szerint egyre kevesebb a szakképzett ICT profi, a lehetséges szakadék akár 1,3 millió fő lehet 2020-ra. Ez az ajánlás kiegészíti az 1. ajánlást, amelyben a régióknak szükségük van annak kiértékelésére, hogy milyen szakképzésekbe akarnak befektetni. Valamennyi szakma tehetségeinek vonzása nem lesz praktikus. Ezért, a régióknak meg kell érteniük, hogy mely ipari szektorokat óhajtanak fejleszteni, és majd utána koncentráljanak azokra a szakképzésekre, amelyekre szükség van a kiválóság eléréséhez ezeken a területeken. Az Európai Bizottság és a tagállamok A Bizottságnak vállalkoznia kell a munkaerő mobilitásával kapcsolatos jelenlegi EU politikák revíziójára, és meg kell vizsgálnia, hogy a meglevő kezdeményezéseket hogyan lehet finoman hangolni a kulcsfontosságú szakmunkások vonzásának és megtartásának támogatására. A tagállamok szerepe is kulcsfontosságú az EU-n belül a bevándorlási politikák olyan értelmű finomításában, hogy kielégítsék a nemzeti gazdaság-politikát, és politikákat vezessenek be a kulcsfontosságú szakmunkások vonzására és megtartására, és a mobilitás javítására.

Ipar, képzés és szociális partnerek A munkáltatóknak vázolniuk kell a keresletet a kulcsfontosságú szakmunkásaik előtt, és szerződéseket kell kötniük képzéseket nyújtó szolgáltató cégekkel a kapacitások kiépítése érdekében. Együtt kell működniük a professzionális egyesületekkel, hogy meghatározzák a kritikus szakmák útjait és megrajzolják a profiljaikat, és megnöveljék a kívülről érkező munkaerő érdeklődését az iránt, hogy éljenek ezekkel a szakképzési lehetőségekkel. Az oktatási és továbbképzési intézeteknek együtt kell működniük az ipari partnerekkel, hogy jobban meghatározhassák a keresletet a fő kritikus szakmunkásaik számára. A szociális partnereknek bátorítani kell a dolgozókat, hogy vegyenek részt átképzésben, és keressék az új szakmák megtanulási lehetőségeit a saját munkakörnyezetükben. Együtt kell működniük az iparral, hogy meghatározzák a munkaerő legjobb támogatásának módját a magasabb szintű ICT szakmákba történő átlépéshez. Professzionális informatikai egyesületek/ számítógépes társadalmak A professzionális informatikai egyesületek / számítógépes társadalmaknak együtt kell működniük az ipartestületekkel, hogy meghatározzák a kritikus szakmák létszámhiányát, és együtt működjenek a professzionális tagokkal, és meghatározzák azokat az utakat, amelyekkel meg lehet szerezni a szakmákat akár professzionális akár akadémiai oktatás keretében.

23 oldal


5. Politikai ajánlás: A globális ict szakma támogatása. Tekintve a globális vállalat természetét, az ICT gyakorlati szakemberektől elvárják, hogy egyre növekvő mértékben dolgozzanak virtuális teamekben a globális digitális értékláncok részeként. Ezek globális megoldásokat nyújtanak, amelyek átnyúlnak a nemzetközi határokon, kultúrákon, és kidolgozzák a többszörös kompetencia-keretek, oktatási szabványok, etikai kódexek, és tudásközpontú testületek kifejlesztéséből eredő gyakorlati ismereteket. Ez globális ügy, nem csak egy EU-specifikus téma. Következésképpen, a javasolt politikai ajánlások bevezetése érdekében, el kell indítani egy globális kezdeményezést ennek a kihívásnak a leküzdésére. Az Európai Bizottság és a tagállamok A Bizottságnak meg kell könnyítenie és támogatnia kell egy nemzetközi tudásmegosztó együttműködő fórum létrehozását, amely segíti a politika tájékoztatását az élenjáró gyakorlat szemlélete világánál, és amely a legalkalmasabb arra, hogy az EU-ban elfogadják. Irányelveket kell kidolgozniuk az ICT szakma képzési módjára, struktúrájára, és a létesítés szükségletére, és támogatniuk kell az anyag elterjesztését a profes�szionalizmus előmozdítására valamennyi EU tagállamban. A tagállamoknak maguknak támogatniuk kell az ICT profi szerepet, mint egy kitüntető karrier-lehetőséget a jelenlegi és potenciális gyakorlati szakemberek részére, és meg kell vizsgálni annak a módját, hogyan kell formálisan elismerni az ICT profi szakember státusát.

Ipar, képzés és szociális partnerek Az iparnak / munkaadóknak együtt kell működniük a professzionális informatikai egyesületekkel, hogy meghatározhassák, hogy a modern társadalom mit kíván egy profi szakembertől. A professzionális informatikai egyesületeknek / számítógépes társadalmaknak együtt kell működniük más egyesületekkel mind nemzeti, mind globális szinten, hogy meghatározhassák az ICT szakma természetét és szerkezetét.

Az ICTC’s Focus on IT (FIT) tapasztalata alapján, a nemileg érzékeny ICT tananyag a 9-12 osztályok számára alapján, amely segítette a lányok behívását és megtartását, a STEM-centrikus tanfolyamokon 20%-al több lány iratkozott be 2012 óta. Dr. Meenakshi Gupta, Szenior igazgató, Politika- és Kutatás-, Információ- és Kommunikáció-Technológiai Tanács, Kanada.

24 oldal

6. Politikai ajánlás: A szociális szétszakadás veszélyével való foglalkozás az eredménye a digitális üzleti modellek bevezetésének. A friss technológiai haladás olymódon alakította át az üzleti modelleket, hogy az alkalmazottak és fogyasztók kölcsönhatásba lépjenek a vállalattal. Az Oxford University és a MIT’s Digitális Vállalati Központ friss kutatása kiemelte a digitális technológiák egyre növekvő hatását, és azt, ahogyan egyes intenzív tudást igénylő munkák automatizálása hátrányosan hat ki a szakképzésre és a foglalkoztatásra. Ezek a tanulmányok központi témája annak elismerése, hogy a vártnál gyorsabb a szükséges szakmai profilok módosulása, ill. a sokak által várt elavulása. Ugyancsak szükség van beruházásokra és innovációra az oktatás és továbbképzés területén, nem csak az ICT szektorban, hanem a teljes gazdaságban is. Az Európai Bizottság és a tagállamok A Bizottságnak elő kell mozdítania és meg kell könnyítenie a regionális szintű vitát a potenciális technológia hatása által táplált innovációról, a szakmai profilok, képességek módosulásáról, és a gazdasági és társadalmi teljesítményről. Szükség van a tagállamok irányítására és vezetésére, hogy hatékony terveket dolgozzanak ki a többszörösen érintettek számára az átmenet kezelésére, az új alkalmazotti mérlegre átállásra. A tagállamoknak együtt kell működniük a szakmai testületekkel, az oktatási szolgáltatókkal, az ipar és a dolgozók képviselőivel egy nemzeti terv kidolgozásában, melyben kidolgoznak egy választ az átmenet kezelésére.

Ipar, képzés és szociális partnerek Az iparnak / munkaadóknak együtt kell működniük a szociális partnerekkel , hogy megértsék, hogyan kell olymódon átlépni az új munkavégzési és foglalkoztatási gyakorlatba, hogy az támogassa a digitális növekedést. Ehhez szükség van kollaboratív erőfeszítésekre, mert ha nem vásárolják be magukat ezekbe az átmenetekbe, olyan ipari akciókhoz vezethet, amely negatívan hat ki a gazdasági termelékenységre. A szociális partnereknek szüksége van az együttműködésre a dolgozók és a munkáltatók képviselőivel, hogy meghatározzák a legjobb és a jövőben követendő munkavégzési gyakorlatot. Az elvárások és érdekek kezelése az átmenetek során életfontosságú lesz annak biztosítása érdekében, hogy a dolgozók készek legyenek továbbképzésre / új szakma tanulására a jövőben. Professzionális informatikai egyesületek/ számítógépes társadalmak A professzionális informatikai egyesületeknek / számítógépes társadalmaknak elő kell mozdítaniuk az ICT-n belüli tanulási kultúrát a gyakorlati szakember munkavállalók számára. Ez elősegíti a tudás 'húzóerő' jellegének kifejlesztését, és új szakmák kifejlesztését a munkaerő számára. Más részről elősegíti a munkavállalók felkészítését a technológia okozta átmenetre.


Köszönetnyilvánítások

Ez a szolgáltatási szerződés az Európai Bizottság Általános Vállalkozási és Ipari Vezérigazgatósága megbízásából készült. André Richier, Vezető Adminisztrátor, Kulcsfontosságú Technológiák és ICT bevezetése Egység, volt a kapcsolattartónk a tanulmány teljes készítési ideje alatt. A külön jelentés az e-szakképzettségekről: A globalizáció nemzetközi dimenziói és kihatásai' vezetését az alvállalkozónk, az Írországi Maynouth Nemzeti Egyetem Innovációs Értéktudományi Intézete (IVI) látta el. Ez a projekt nem jöhetett volna létre az összes EU tagállam különböző típusú nemzeti érintettjeiből álló, mintegy 800 szakértő nagylelkű részvétele nélkül, aki támogattak bennünket a teljes szolgáltatási szerződés érvényességi ideje alatt. Hálásan köszönjük az Irányító Bizottság támogatását és hozzászólásait, amelynek a tagjai voltak Liz Bacon (Greenwich-i Egyetem), Ursula Huws (Hertfordshire Egyetem Közgazdasági Tanszék), Allan Russell (SAS), Andrew Agerback (BCG), George Sharkov (ESI), és Declan Brady (CEPIS).

Declan Brady, CEPIS, Gabriella Cattaneo, al-alelnök, IDC Olaszország, Werner B. Korte, igazgató, empirica Kft., Prof. Theodoros Evgeniou, Professzor a Döntéstudományi és Technológiai Menedzsment tanszéken, INSEAD, Dr Holmer Hemsen, Adatbázis rendszerek és Információs Menedzsment (DIMA) csoport, Berlini Műszaki Egyetem, Frits Bussemaker, Partner, CIONET, Peter Hagedoorn, Főtitkár, EuroCIO, Peter Hellberg, alelnök, ICTS, UNI Europa, Christoph Möller, Német Szövetségi Foglalkoztatási Ügynökség, Gerard Walker, Szenior Politikai tanácsadó, Forfás és Dr Stephen McLaughlin, K+F osztályvezető, Innovációs Értéktudományi Intézet. Külön és specifikusan is köszönetet mondunk azért a nagyértékű betekintésért, amelyet az érintettekkel folytatott számos interjúból, és szakértők százainak különböző online folyóirataiból gyűjthettünk össze. Hálásak vagyunk a számos profi szakembernek ,akik vették a fáradságot és az időt, hogy nézeteiket megosszák velünk.

Köszönetet mondunk Martin Sherry, Dr Eileen Doherty, Dr Stephen Mc Laughlin, Dr Marian Carcary, Dr Clare Thornley, az Innovációs Értéktudományi Intézete szakértőinek, Werner Korte-nak az empirica-tól, Marianne Koldingnak és Gabriella Cattaneo-nak az IDC-től, Fiona Fanning-nak a CEPIS-től és a 2014-es e-Tudás és Nemzetköziségi konferencia 2014 szakértőinek és résztvevőinek, amely Brüsszelben volt 2014. március 26-án, és különösen az előadóknak, felszólalóknak és a kerekasztal beszélgetések szakértőinek, köztük: John Higgins, CBE vezérigazgató DIGITALEUROPE, Ralf Dreischmeier, IT gyakorlat globális vezető, The Boston Consulting Group, Dr Clare Thornley, Kutató, Innovációs Értéktudományi Intézet, Marianne Kolding, alelnök, Európai Szolgáltatások, IDC,

25 oldal

Kapcsolattartási információ: További információ kéréséhez, vagy a jelen brosúrából további példányok igényléséhez, kérjük, forduljon az alábbi intézményekhez:

Európai Bizottság Vállalat és Ipar Vezérigazgató Kulcsfontosságú Technológiák és Digitális Gazdaság | ENTR/E4 BREY 10/083 | 1049 Brussels E-Mail: [email protected]

Innovációs Értékek Intézeté hez, Írországi Nemzeti Egyetem, Maynooth, Co. Kildare Írország E-mail [email protected] Telefon: +353 1 708 6931 Fax: +353/1/708/6916

e-tudás: A globalizáció nemzetközi dimenziói és kihatásai

Recommend Documents