E-számvitel 2012. március
e l e k t r o n i k u s
Szakmai folyóirat
I V. é v f o l y a m 3 . s z á m
Tartalom A 2011-es üzleti év zárása
Szerző:
Olvasóink kérdezték
Botka Erika
a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének főtitkára
• Bekerülési érték • Bíróság által jogerősen megítélt követelés • Túlóra kifizetése • Visszáruként nem elszámolható termék • Eva adóalany visszalép a Tao hatálya alá • Nem érvényesíthető adóalap-csökkentő tétel • Kapott támogatás elszámolása • Kapott előleg elszámolása • Utólagosan adott engedmény • Egyéb követelés kapcsolt vállalkozással szemben • Ázsiós tőkeemelés • Üzleti évhez kapcsolódó prémium
In-house szeminárium! Új szolgáltatást indítunk! Szeretne közvetlenül munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó- és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az
[email protected] e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására!
Tisztelt Előfizetőnk! Szerkeszthető online segédlet! Honlapunkról - www.forum-szaklapok.hu – töltheti le a szerkeszthető segédleteket. Az Ön felhasználóneve: eszamvitel Az Ön jelszava: eszv525 Ingyenes szakmai tanácsadás! Botka Erika, az
[email protected] e-mail címen várja az Önök számvitellel kapcsolatos kérdéseit! Rövid időn belül precíz, szakszerű választ kap! Ingyenes hozzáférés az Archívumhoz! Ingyenes hozzáférést biztosítunk Önnek, a szakmai folyóirat korábbi lapszámaihoz. Az archívum anyagait honlapunkról, a "Korábbi lapszámokra" kattintva töltheti le login név és a jelszó megadása után (Amelyek nem egyeznek meg a segédletek letöltéséhez szükséges belépési adatokkal!). Amennyiben még nem igényelt jelszót az archívumhoz, megteheti ügyfélszolgálatunkon keresztül az
[email protected] e-mail címen vagy a 06 1 273-2090-es telefonszámon. A kézirat lezárásának dátuma: 2012. február 27.
1 E-számvitel |
2 0 1 2 . m á r c i u s , I V. é v f o l y a m 3 . s z á m
A 2011-es üzleti év zárása I. rész A 2011-es üzleti év legfontosabb zárlati teendői az alábbiakban foglalhatók össze.
Tárgyi eszközök Ha a tárgyi eszközt év közben ideiglenesen nem használták, akkor az használatikörülmény-változást jelent, és a számviteli törvény előírása alapján a terv szerinti értékcsökkenés megváltoztatható (csökkenthető). Az értékcsökkenés módosításánál azonban nem indokolt a terv szerinti értékcsökkenést nullában meghatározni. A nem használt tárgyi eszköznek állásában is van fizikai romlása, erkölcsi avulása, amelyet a módosított terv szerinti értékcsökkenésnél indokolt figyelembe venni. Ha a tárgyi eszközt a vállalkozás tartósan ‒ egy éven túl ‒ nem használja, akkor mérlegfordulónapon a befektetett eszközök közül át kell sorolni a forgóeszközök közé (áruba vagy anyagba). A készletek közé történő átsorolás előtt szükséges megvizsgálni, hogy a tárgyi eszközre a piaci érték alapján nem kell-e terven felüli értékcsökkenést elszámolni. Az átsorolandó tárgyi eszköz piaci értéke ilyenkor a várható eladási ár (ha a hasznosítási irány várhatóan értékesítés lesz), illetve a kinyerhető haszonanyag érték (ha a hasznosítási irány a tárgyi eszköz szétbontása lesz). A tárgyi eszközből átsorolt eszközöket a készletek közé könyv szerinti értékükön kell átvezetni, ami az átsorolás előtt elszámolt terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett nettó érték.
Követelések A beszámolóban a számviteli törvény előírása szerint csak olyan követelést szabad kimutatni, amelynek a szerződés szerinti teljesítése megtörtént, és amelyet az adós elismert. Elismertnek akkor tekinthető a követelés, ha az adós nyilatkozatot ad (pl. az adós által aláírt folyószámla- egyeztető), vagy az ellenértéket az adós kifizette. Ha az adós nem ismeri el a tartozását, akkor a követelés nem szerepeltethető a mérlegben. Amennyiben
az adós nem ismeri el a teljesítést, akkor termékértékesítésről és a szolgáltatásnyújtásról kiállított számlát stornírozni szükséges, így az árbevétel sem kerül elszámolásra. Mivel az értékesítés stornírozásra kerül, a terméket, szolgáltatást készletre kell venni. A számviteli törvény előírása szerint a mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni. A Számviteli törvény 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja tartalmazza az arra vonatkozó előírásokat, hogy a követeléseket milyen esetben kell behajthatatlan követelésnek minősíteni. E szerint a behajthatatlan követelésként történő leíráshoz a következő dokumentumok egyike szükséges: • ha végrehajtási eljárást indítottak az adós ellen, akkor a végrehajtó nemleges foglalási jegyzőkönyve az alapbizonylat; • csődeljárás, felszámolási eljárás keretében elengedett követelés esetén a megkötött egyezségi megállapodás a bizonylat (a megállapodásban milyen összegű követelést engedett el a hitelező); • felszámolási eljárás esetén a felszámolónak bejelentett követelésnél a felszámoló írásbeli igazolása az alapbizonylat arról, hogy a követelés várhatóan milyen mértékben nem térül meg.
Költség-haszonelv szerinti leírásnál a számviteli politikában meghatározottak szerint történik a követelés leírása. Számviteli politikában kell rögzíteni, hogy mi a végrehajtási eljárás, a fizetéses meghagyásos eljárás várható összköltsége, amit viszonyítani kell a követelés várható megtérüléséhez. Ha az adós nem fellelhető, akkor a „címzett ismeretlen” megjelöléssel visszajött folyószámla-egyeztetőhöz, fizetési felszólításhoz stb. mellékelni kell az adós cégkivonatát (jogi személynél), illetve a lakcímnyilvántartótól kért lakcímigazolást (magánszemélynél) – ezzel alátámasztva, hogy az adós a hivatalos címén nem elérhető.
2 E-számvitel
|
2 0 1 2 . m á r c i u s , I V. é v f o l y a m 3 . s z á m
Ezen túlmenően behajthatatlan követelésként le kell írni az elévült követelést és a bírósági úton nem érvényesíthető követelést. Ezen leírásokkal a társasági adóalapot meg kell növelni. Ha a behajthatatlanság ténye és mértéke megbízható módon nem dokumentált, akkor a várhatóan meg nem térülő követelésből adódó veszteséget értékvesztés elszámolásával kell a 2011-es beszámolóban figyelembe venni. Ha a vállalkozás „elengedett követelés” jogcímen írja le a követelését, akkor azt rendkívüli ráfordításként kell elszámolnia; kivéve a magánszeméllyel szemben elengedett követelést, mert azt személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni.
Visszavásárolt saját részesedések Ha 2011-ben saját részesedés (részvény, üzletrész) bevonásáról döntöttek a tulajdonosok, akkor azt csak abban az esetben lehet 2011. évben a rendkívüli eredményben elszámolni, ha a bevonást a cégbíróság mérlegfordulónapig bejegyezte.
hogy az engedmény összegéről nem állít ki helyesbítő számlát, hanem az értékesítési szerződés alapján számolja el az utólagos engedményt. Ebben az esetben nincs helyesbítő számla. Az így adott engedményt viszont az eladónál egyéb ráfordításként kell elszámolni. A Számviteli törvény 81. §-a (5) bekezdésének előírása szerint az adott üzleti évhez kapcsolódó, nem számlázott engedményeket is adott üzleti év terhére kell elszámolni. Amennyiben az utólagos forgalmi engedményt szerződés alapján számolják el – helyesbítő számla kiállítása nélkül –, és az adásvételi szerződés szerinti feltételek a 2011. üzleti év mérlegfordulónapjáig teljesültek, akkor a forgalmi engedményeket az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások között el kell számolni, függetlenül attól, hogy azok pénzügyi rendezése mikor valósul meg. Az engedmények összegét az egyéb követelésekkel és az egyéb rövid lejáratú kötelezettségekkel szemben kell kimutatni. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a nem számlázott forgalmi engedmény társasági adó szempontjából sem minősül támogatásnak.
Értékesítéshez kapcsolódó utólagos en- A fizetési határidőhöz kapcsolódó engedmény meggedmények adása is kétféle módszerrel történhet.
A vevőnek járó utólagos forgalmi engedmény megadása kétféle módszerrel történhet.
• Az egyik lehetőség, hogy az eladó helyesbítő számlát állít ki az engedmény összegéről [Számviteli törvény 73. §-a (2) bekezdésének a) pontja]. Ebben az esetben a helyesbítő számlákat minden egyes teljesítésre külön-külön kell kiállítani, azokat egy összevont helyesbítő számlában nem lehet szerepeltetni. A helyesbítő számlával megadott engedmény összegét az eladónál árbevételt csökkentő tételként kell elszámolni, az eredeti teljesítés időpontjára vonatkozóan (a vevőnél a készlet bekerülési értékét módosítja).Ezt a módszert akkor célszerű választani, ha a mérlegkészítés időpontjáig az eladó a helyesbítő számlákat ki tudja állítani. Ha a mérlegkészítés időpontja után állítják ki a 2011-re vonatkozó helyesbítő számlát, akkor azt önrevízióval kell 2011-re elszámolni. • Az eladó azonban választhatja azt a módszert is,
• Az egyik lehetőség, hogy helyesbítő számlát állítanak ki az engedmény összegéről. Ebben az esetben az engedmény összegét árbevételt csökkentő tételként kell elszámolni, az eredeti teljesítés időpontjára vonatkozóan (azaz az előző bekezdésben leírtak szerint kell eljárni). • Ha nem számlázzák az engedményt, akkor a késedelmi kamattal arányos engedmény az eladónál pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként, a vevőnél pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kerül elszámolásra. Késedelmi kamat mértéke lehet szerződésben meghatározott, ha nem, akkor a Ptk. szabálya a mérvadó. Az e fölötti részt az eladónál, mint elengedett követelést, rendkívüli ráfordításként, a vevőnél rendkívüli bevételként kell elszámolni. A rendkívüli ráfordításként elszámolt összeggel azonban csak akkor kell a társasági adóalapot megnövelni, ha az engedményt magánszemélynek nem minősülő belföldi kapcsolt vállalkozás számára nyújtják. 3
E-számvitel
|
2 0 1 2 . m á r c i u s , I V. é v f o l y a m 3 . s z á m
Támogatások elszámolása A fejlesztési támogatások elszámolása – függetlenül attól, hogy azok bevételként vagy a tőketartalék javára kerülnek elszámolásra – csak és kizárólag a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg történhet. Így 2011-re csak azok a fejlesztési támogatások számolhatók el, amelyek mérlegfordulónapig befolytak, ebből következően az elszámolást nem befolyásolja, hogy a támogatást mikor igényelték, az idevonatkozó szerződést mikor írták alá, stb. A 2011-es üzleti év mérlegfordulónapjáig befolyt és rendkívüli bevételként elszámolt támogatást a Számviteli törvény 45. §-a (1) bekezdésének előírása szerint időbelileg el kell határolni. A támogatásonként kimutatott halasztott bevételt a fejlesztés során megvalósított eszköz bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni. Az időbeli elhatárolásnál azonban arra is tekintettel kell lenni, hogy ha a 2011. év közben folyt be a támogatás, és a hozzá kapcsolódó tárgyi eszköznek 2011. évben már merült fel költsége (ráfordítása), akkor a támogatás már a 2011. évi költségeket (ráfordításokat) is ellenételezi. Költség-ráfordítás ellentételezésére kapott támogatások elszámolására két szabály van. A Számviteli törvény 77. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint egyéb bevételként kell elszámolni a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – az adóhatóságtól, jogszabály által meghatározott szervezettől megkapott, illetve az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig, a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően, igényelt (járó) támogatás, juttatás ös�szegét. Ebbe a körbe tartozó támogatások számviteli elszámolásánál nem feltétel a pénzügyi rendezés. Ha a támogatást a vállalkozás a 2011-es üzleti évhez (vagy megelőző üzleti évekhez) kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig igényelte, akkor 2011-re el kell számolnia egyéb bevételként.
Ha az igényelt támogatáshoz kapcsolódó költségek, ráfordítások a 2011-es üzleti évben vagy az azt megelőző üzleti években még nem merültek fel, akkor a bevételként elszámolt támogatást 2011. évben időbeli elhatárolás alá kell vonni. Az elhatárolt összeget a költségek, ráfordítások tényleges felmerülésekor kell feloldani. Azon költség-ráfordítás ellentételezésére kapott támogatások, amelyek nem tartoznak az előbbiekbe, a támogatás elszámolása a Számviteli törvény 77. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján történik. Eszerint ezeket a támogatásokat csak akkor lehet 2011-re elszámolni egyéb bevételként, ha azok mérlegkészítés időpontjáig befolytak. Ha a költségek, ráfordítások 2011. évben felmerültek, viszont a hozzá kapcsolódó támogatás nem folyik be, a felmerült költségeket, ráfordításokat nem lehet időbelileg elhatárolni azon üzleti évre, amelyben a támogatás pénzügyileg teljesül. A támogatások folyósítása előleg formájában is történhet. Az előlegként kapott támogatást kötelezettségként kell kimutatni, mindaddig, amíg az véglegessé nem válik: tehát az előlegként kapott támogatást sem bevételként, sem tőketartalékként nem lehet elszámolni. • Ha a támogató a vállalkozás elszámolását a mérlegkészítés időpontjáig nem fogadja el, akkor a 2011. évben megkapott előleget rövid lejáratú kötelezettségként kell kimutatni. • Ha a támogató az elszámolást a mérlegkészítés időpontjáig elfogadja, és az elszámolás az előlegre vonatkozik, akkor a 2011. évben előlegként megkapott összeget bevételként el kell számolni.
Osztalék jóváhagyása, kifizetése A 2011. évi beszámoló elfogadásakor osztalék jóváhagyása csak akkor javasolható, ha a vállalkozásnak lesz pénzügyi fedezete annak kifizetésére. A megelőző ékekben jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalékok rendezése több vállalkozásnál gondot jelent, mert nincs hozzá pénzügyi fedezet. Először is fontos hangsúlyozni, hogy az osztaléktartozások bármeddig benne lehetnek a mérlegben; ezen kötele4
E-számvitel
|
2 0 1 2 . m á r c i u s , I V. é v f o l y a m 3 . s z á m
zettségek elengedésével csak akkor indokolt foglalkozni, ha külső fél elvárása, hogy ez a tartozás ne szerepeljen a mérlegben. Például a bank nem ad addig hitelt, míg ez a tartozás ki nem kerül a könyvekből. Az osztalékkötelezettség elengedéséhez kapcsolódóan a Tao. tv.-ben egy egyedi szabályt hoztak, mely szerint a 2007–2009. évben jóváhagyott, de ki nem fizetett osztaléktartozások 2010. január 1-jét követő elengedésére tekintettel elszámolt rendkívüli bevétellel a társasági adóalapot lehet csökkenteni. Ezzel párhuzamosan viszont van NAV- iránymutatás is, amely szerint, ha ilyen kötelezettséget engednek el, akkor az – a kétszeres adóztatási elvekre való hivatkozással – társaságiadóalap-csökkentő. Ez az iránymutatás viszont bármelyik évben jóváhagyott osztalékra vonatkozik. FONTOS! A Tao. tv. és a NAV- iránymutatás között ellentmondás van. Ezért, ha ilyen jogcímen olyan kötelezettséget engednek el, ami nem 2007–2009. évekre vonatkozik, akkor mindenféleképpen legyen a vállalkozásnak adóhatósági állásfoglalása arra vonatkozóan, hogy élhet-e az adóalap-csökkentés lehetőségével. Az ajándékozási illeték vonatkozásában viszont nincs kedvezmény, ezért magánszemély tulajdonosoknak nem célszerű az osztalékkövetelésüket elengedni. Ha a megelőző évekről jóváhagyott, ki nem fizetett osztaléktartozás rendezésére nincs pénzügyi fedezet, de a tartozást külső elvárásra teljesíteni kellene, akkor – az elengedésen kívül – más lehetőséget is célszerű mérlegelni. Az osztaléktartozás más eszközzel (pl. tárgyi eszköz, készlet, követelés, értékpapír stb.) is teljesíthető. Az osztaléktartozást azonban csak akkor lehet más eszközzel teljesíteni, ha a társasági szerződés erre lehetőséget nyújt. Az osztaléktartozás fejében odaadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni, mind számvitelben, mind áfatörvény szerint. Az értékesítésből adódó követelést ezután lehet összevezetni az osztaléktartozással.
Kiegészítő melléklet adattartalmában történt változások Azok a vállalkozások, amelyek számviteli politikájukban a devizavételi vagy a deviza-eladási árfolyamot választották a devizás tételek forintosításának alapjául, azoknak a devizavételi vagy a deviza-eladási árfolyam és az átlagos (MNB vagy a saját banki átlag) árfolyam közötti eltérést a kiegészítő mellékletben már nem kell mutatni. Az értékesítés nettó árbevételének tevékenységenkénti bemutatásánál az üzleti évben ténylegesen végzett tevékenységből realizált árbevétel főbb tevékenységenkénti összetételét kell bemutatni. Eddig a létesítő okiratban megjelölt tevékenységek szerinti megosztásban kellett bemutatni. Az egyszerűsített éves beszámolót készítőknél a kiegészítő mellékletben a könyvvizsgáló által különkülön jogcímeken felszámított díjakat nem kell összegszerűen bemutatni, ha az tartalmazza a díjak jogcímenkénti megoszlását, és a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság részére, annak kérésére, a vállalkozó a díjakról részletes tájékoztatást ad. Ha a vállalkozás ezt az adatszolgáltatást nem szeretné, akkor javasolható, hogy a könyvvizsgáló által számlázott díjakat összegszerűen mutassa be ugyanúgy, mint eddig. Több információ mindig adható.
Olvasói kérdések Bekerülési érték Kérdés:
Telephely-fejlesztési támogatáshoz beadott pályázati dokumentáció elkészítéséről szóló számla értéke része a bekerülési értéknek, vagy költségként kell elszámolni? Továbbá, a sikerdíj értéke része-e a bekerülési értéknek?
Válasz:
A Számviteli törvény 47. §-ának (1) bekezdése szerint az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. 5
E-számvitel
|
2 0 1 2 . m á r c i u s , I V. é v f o l y a m 3 . s z á m
A bekerülési érték meghatározásánál azonban figyelembe kell venni a Számviteli törvény 47. § (4) bekezdése d) pontjának előírását is. E szerint a bekerülési érték részét képezi a beruházástervezés, a beruházás-előkészítés, a beruházáslebonyolítás díja, közvetlen költsége is. Így, ha a pályázati dokumentáció elkészítéséért fizetett díj, sikerdíj a telephelyberuházással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban vannak, továbbá a telephely-beruházás keretében létrehozandó eszköz(ök)re megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók, akkor azok értéke a beruházás bekerülési értékének részét képezi. Feltételezhető, hogy a telephely-beruházással több tárgyi eszköz fog megvalósulni, a díj (sikerdíj) viszont szorosan a telephely-beruházás egészéhez, és nem a konkrét eszközökhöz egyedileg, kapcsolódik, ezért a pályázati anyag összeállításáért fizetett díj (sikerdíj) egyes eszközökre való felosztásának módszerét is – az értékelési szabályzatban – meg kell határozni. Ez a módszer lehet például az egyes eszközök felosztásra kerülő költségeken kívüli bekerülési értéke.
Bíróság által jogerősen megítélt követelés Kérdés: Egy társaság részére a II. fokú bíróság jelentős kártérítést és több évre szóló kamatot ítélt meg. A magánszemély vádlottat az ítélet alapján a kártérítés megfizetésére kötelezték. Az ítélet még a mérleg fordulónapját megelőzően jogerőre emelkedett. A bíróság által megállapított „bírói letétet”, amely a végrehajtó letéti számlájára került, és a végrehajtó által az ún. „felosztási terv” alapján a követelések kiegyenlítése sorrendjének megfelelően került elszámolásra a megfelelő felek között. A végrehajtói letéti számlán lévő összeg azonban közel sem fedezte a II. fokú bíróság által megítélt kártérítést és annak kamatait. A teljes nagy összegű kártérítés magánszemélytől történő behajtására nincs semmi valós esély. Kérdésünk, hogy a II. fokú bíróság jogerős ítéletében meghatározott kártérítést (bírósági határozat és nem számla alapján) és a kártérítés kamatainak összegét a tárgyévi mérlegben teljes összegben el kell számolni, vagy a Számviteli törvény 77. §-a alapján a kártérítést, a kapott kamatokat csak pénzügyi rendezéskor kell az egyéb bevételek között szerepeltetni.
További kérdésünk: a végrehajtó költségeit csak számla alapján kell és lehet a tárgyévre elszámolni?
Válasz: A kérdésben leírt esetben nem a Számviteli törvény 77. §-át, hanem a Számviteli törvény 29. §-ának (1) és (8) bekezdését kell alkalmazni. E szerint az egyéb követelések között kell kimutatni – többek között – a bíróság által jogerősen megítélt követeléseket is. Így a bíróság által jogerősen megítélt követelések elszámolása – mindegy, hogy milyen jogcímen ítélték meg a követelést – nem pénzügyi rendezéshez kötött. Amennyiben a mérleg fordulónapjáig a jogerős bírósági döntés megszületett kártérítés és kamat tekintetében, akkor ezt a követelést a bevételekkel szemben a bírósági határozat alapján el kell számolni. Ezt a követelést azonban mérlegfordulónapra vonatkozóan értékelni kell. A kérdésben leírt tényállás alapján a követelést végrehajtóval próbálták érvényesíteni, azonban így a követelés egy része térült csak meg. A Számviteli törvény 3. §-a (4) bekezdésnek 10. pontja határozza meg a behajthatatlan követelés fogalmát. A 10/A. pont szerint behajthatatlan követelésnek minősül az a követelés, amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi. Amennyiben végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre, és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság – nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján – vélelmezhető. A Számviteli törvény 65. §-a (7) bekezdésének előírása szerint a mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni, azt hitelezési veszteségként le kell írni. Mivel a végrehajtás során a követelés egy része nem térült meg, a követelés fennmaradó összegét – a számviteli törvény előbb hivatkozott előírásai alapján – behajthatatlan követelésként az egyéb ráfordítások terhére el kell számolni. A hitelezési veszteségként történő leíráshoz kérni kell a végrehajtótól egy foglalási jegyzőkönyvet, amely dokumentálja, hogy jelenleg nincs több fedezet. Az így leírt követeléssel nem kell a társasági adóalapot megnövelni. A végrehajtó költségeit a teljesítés időszakában számla alapján lehet elszámolni
6 E-számvitel
|
2 0 1 2 . m á r c i u s , I V. é v f o l y a m 3 . s z á m
Túlóra kifizetése Kérdés: A 2011. üzleti év zárása során felmerült egy kérdés, amelyre vonatkozóan szeretnék állásfoglalást kérni. Társaságunk munkaidő-elszámolásnál munkaidőkeretet alkalmaz, amely 2011.10.01–2012.03.31-ig tart. Az üzemi dolgozók 2011. decemberben ledolgoztak 3 napi túlórát. Ezen túlóra várhatóan a munkaidőkereten felül lesz, és így a túlóra kifizetésére 2012. 03. havi bérelszámolásban kerülne sor. Kérdésem: 2011. év terhére elszámolható-e ez az összeg; ha igen, milyen módon? Vagy ez 2012. évi költség, mivel 2012 kerül kifizetésre?
Válasz: A kérdésben leírtak szerint a munkaidőkeret 2011.10.01–2012.03.31-ig tart. Így, ha túlóra kifizetésére kerülne sor, akkor ennek a túlórának a megállapítása 2012. március 31-én történik. Ezért ezt a költséget csak 2012 márciusában lehet költségként és kötelezettségként elszámolni. A túlóraköltség a 2011-es üzleti évet nem terhelheti.
Visszáruként nem elszámolható termék Kérdés: Egy Társaságnak a vevőivel olyan szerződése van érvényben, mely szerint abban az esetben, ha a vevő által megvásárolt terméket meghatározott időn – 3–4 hónapon – belül nem tudja értékesíteni, akkor az eladó társaság visszaveszi azt. A Társaság a visszavett termékeket visszáruként kezeli, azt helyesbítő számla kiállításával rendezi. Könyveiben az árbevétel csökkentéseként számolja el a jóváíró számla összegét, a terméket pedig az ELÁBÉ helyesbítésével egyidejűleg veszi állományba. Kérdés: helyes-e a Társaság gyakorlata, figyelembe véve azt, hogy megjelentek olyan szakmai vélemények is, hogy a visszavett terméket a vevőnek kellene visszaszámlázni? Ez a Társaság szempontjából egy új beszerzést jelentene a korábbi eladási áron, mely a beszerzési árakat torzítaná.
Válasz: Visszáruról akkor beszélhetünk, ha az eladó teljesítése nem az értékesítési szerződés szerint valósult meg. Itt viszont nem erről van szó: feltételezhető, hogy az eladó az értékesítési szerződés szerint teljesített, sőt már a vevő a vételárat ki is fizette. Az, hogy a vevő a megvásárolt árut tudja-e értékesíteni, vagy sem, nem lehet a szerződés szerinti teljesítés feltétele. Ez a vevő saját kockázata. Így az eladó Társaság nem jár el helyesen, amikor visszáruként kezelve helyesbítő számlával veszi vissza az árut a vevőtől, és a visszáru szabályai szerint számolja el az ügyletet. Ebben az esetben a vevőnek kellene értékesítésként számláznia a terméket, és az eladó Társaságnál ez valóban új beszerzésként jelenne meg, a terméket a számlázott áron kellene készletre venni.
Eva adóalany visszalép a Tao hatálya alá Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető evaadóalany 2012-ben visszalépett a társasági adó hatálya alá. Kérdésem, hogy a nyitómérleget mennyi időn belül kell elkészíteni, és ezt a cégbíróságnak is el kell-e küldeni.
Válasz: A nyitómérleg elkészítésére a számviteli törvény konkrétan nem ad határidőt. A vállalkozásra bízza, hogy azt mikor készíti el. Az elkészült nyitómérleget könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni, viszont a cégbíróságra nem kell beküldeni. Majd a 2012. évről készült beszámoló mérlegének az „előző év” oszlopába kell a nyitómérleg adatait beírni, így a 2012. évi beszámoló leadásával válik „nyilvánossá” a nyitómérleg. A 2012. évi beszámoló eredménykimutatásának „előző év” oszlopa viszont üres marad.
Nem érvényesíthető adóalapcsökkentő tétel Kérdés: Egyik ügyfelünk a következő levél miatt nem tudja érvényesíteni adóalap-csökkentő tételként a 2011-ben befize7
E-számvitel
|
2 0 1 2 . m á r c i u s , I V. é v f o l y a m 3 . s z á m
tett alapítványi támogatást: „Sajnálattal kell értesítenünk, hogy a céges támogatóknak az alábbi tájékoztatást kellett küldenünk. Az Alapítvány igazolást adhat ki a társasági adóalap megállapítása céljából az 1996. évi LXXXI. törvény 7. §-a (1) bekezdésének z) pontja szerinti – tekintettel a 7. § (5)–(7) bekezdéseiben foglaltakra is – adóalap-csökkentő korrekció érvényesítéséhez. Mivel az Alapítvány végez vállalkozási tevékenységet, és annak 2011. évi eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva is negatív, így a befizetett összegek nem használhatók fel adóalap-csökkentő korrekció érvényesítésére, amiről a cégeket a fentiek szerint tájékoztattuk.” Létezik, hogy az Alapítvány veszteséges gazdálkodása miatt az ügyfelünk így járt?
Válasz: A számviteli törvény előírása szerint a támogatás visszafizetését a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg kell elszámolni. Így a 2011-re akkor kellene a támogatás visszafizetését elszámolni, ha annak pénzügyi rendezése a mérlegfordulónapig megtörténik. A kérdésben leírtak szerint a pénzügyi rendezés 2012-ben fog várhatóan megtörténni, ezért a visszafizetett ös�szeget 2012-re lehet egyéb ráfordításként elszámolni. Ha azonban a mérlegkészítés időpontjáig kiderül, hogy a támogatást vissza kell fizetni, akkor a visszafizetendő összegre 2011-ben céltartalékot kell képezni. A céltartalékot a támogatás visszafizetésekor kell feloldani.
Kapott előleg elszámolása
Válasz: A válasz röviden: igen. A Tao. tv. 3. számú mellékletének A/13. pontja szerint akkor nem kell az adott támogatással a társasági adóalapot megnövelni, ha a támogató rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív. Az alapítvány végezhet vállalkozási tevékenységet is. Így, ha a cég vállalkozási tevékenységet is végző alapítványnak adott támogatást, akkor az adott támogatással növelni kell az adóalapot, ha az alapítvány nyilatkozata szerint a vállalkozási tevékenységének eredménye a támogatásként elszámolt bevétel nélkül negatív. Ha az alapítvány nem végezne vállalkozási tevékenységet, akkor erről kell nyilatkoznia, ebben az esetben a cégnek az adott támogatással nem kell a társasági adóalapját megnövelni.
Kapott támogatás elszámolása Kérdés: 2011. évre költség-ráfordításra kapott támogatás elszámolási határideje 2012. 06. 15. Ha visszafizetési kötelezettség keletkezik, melyik év egyéb bevételét csökkenti? Kell-e önrevíziózni emiatt? Ha a mérlegkészítés időpontjáig ki lehet számolni a visszafizetendő összeget, le kell-e könyvelni 2011-re?
Kérdés: Költségekre pályázat során előleget kapott egy cég, amivel három részletben három év alatt számol el. 2010ben előleget kapott, 2011-ben volt egy részelszámolás. Ezt a részelszámolást 2011-ben el kell számolni bevételként? 2011-ben még kétszer kapott előleget, amivel még nem számoltak el. Ezeket kötelezettségként kell 2011ben kimutatni?
Válasz: A kérdésből nem derül ki, hogy a 2011-es részelszámolás mire vonatkozik. Ha a 2011-es részelszámolásnál a 2010-ben kapott előleget számolták el, akkor 2011. évi bevételként el kell számolni a 2010. évben kapott előleget, feltéve, hogy a részelszámolás a 2010. évi beszámoló mérlegkészítési időpontja után történt. Ha a részelszámolás a 2010. évi beszámoló mérlegkészítési időpontjáig megtörtént, akkor a bevételt már 2010-re kellett volna elszámolni. Ha a 2011. évi részelszámolás nem a 2010-ben kapott előlegre vonatkozik, akkor az előleget kötelezettségként kell kimutatni 2011-ben is mindaddig, míg azzal el nem számolnak (az elszámolást a mérlegkészítés időpontjáig kell figyelni). A 2011-ben megkapott két előleg is kötelezettségként kerül kimutatásra, ha a mérlegkészítés időpontjáig ezekkel az előlegekkel nem számolnak el. Ha viszont a mérlegkészítés időpontjáig elszámolnak az előleggel, akkor 2011-re el kell számolni bevételként az előleget is.
8 E-számvitel
|
2 0 1 2 . m á r c i u s , I V. é v f o l y a m 3 . s z á m
Utólagosan adott engedmény Kérdés: Utólagosan adott engedménynél feltétel-e, hogy a vevő közvetlen kapcsolatban legyen az engedményt nyújtó céggel? Dealeren keresztüli értékesítés esetén az engedményt adó bizonylata a szállítólevél, amelyben az értékesített terméktípus pontosan beazonosítható.
csolt vállalkozással szembeni követelésként – és a 36-os számlacsoportban is – csak ezek a követelések jelenhetnek meg. A NAV-hoz bejelentett kapcsolt vállalkozások között van olyan is, amely a számviteli törvény szerint nem kapcsolt vállalkozás (pl. cégek magánszemélyek befolyása alapján is lehetnek adózási szempontból kapcsoltak, a számviteli törvény szerint viszont a magánszemélyek a minősítésnél nem számítanak) – ezeket a mérlegben és a főkönyvi könyvelésben is „normál” követelésként kell kimutatni.
Válasz: Utólagos engedményt – mindegy, hogy az forgalmi vagy fizetési határidőhöz kapcsolódó engedmény – az eladó a vevőjének adhat, harmadik félnek nem. Így az eladónak és a vevőnek közvetlen kapcsolatban kell lennie. Ha a vevő a terméket továbbadja egy harmadik félnek, akkor az eredeti eladó ennek a harmadik félnek nem tud utólagos engedményt adni. Ha mégis az eladó fizet ennek a harmadik félnek, akkor az pénzeszköz-véglegesátadásnak minősül, ezért rendkívüli ráfordításként kell elszámolni. Társasági adóalap tekintetében is pénzeszköz-véglegesátadásként kell elbírálni. Az eladó csak a vevőjén keresztül két lépcsőben tudja az engedményt megadni, azaz a vevőnek megadja az engedményt, és a vevővel kötött értékesítési szerződésben rögzítik, hogy a vevőnek ezt az engedményt tovább kell adnia a harmadik félnek.
Egyéb követelés kapcsolt vállalkozással szemben Kérdés: „Egyéb követelés kapcsolt vállalkozással szemben” mérlegsorba át kell-e vezetni minden NAV-hoz bejelentett kapcsolt vállalkozást, vagy csak azokat, ahol a cégnek részesedése van?
Válasz: A számviteli törvény szerinti kapcsolt vállalkozás fogalma nem egyezik meg az adózási szempontból kapcsolt vállalkozások fogalmával (bár átfedések lehetnek). A számviteli törvény szerint kapcsolt vállalkozás csak az lehet, ahol a cégnek részesedése van (tulajdonos) a másik cégben. Így a mérlegben kap-
Ázsiós tőkeemelés Kérdés: A társaság tulajdonosai tagikölcsön-követelésükkel ázsiós tőkeemelést szeretnének végrehajtani. Az ázsiós tőkeemeléssel összefüggésben merültek fel az alábbi kérdések: Az ázsiós tőkeemelés az illetéktörvény alapján illetékmentes-e? Tagi kölcsön apportként való bevitele esetén is rendelkezhetnek-e úgy a tagok, hogy annak kis részét jegyzett tőkébe, nagyobb részét tőketartalékba helyezik, és mindez sem adó-, sem illetékfizetési kötelezettséget nem von maga után? Amennyiben a fentiek alapján az apportot két részre osztva visszük be a társaságba (jegyzett tőkébe és tőketartalékba), akkor ez még mindig teljes egészében apportálásnak minősül? A kérdés az, hogy mi ebben az esetben azon rész bevitelének jogcíme, amiből nem a tag vagyoni betétje (és így a jegyzett tőke) fog növekedni. Ennek a kérdésnek azért van jelentősége, mert az illetéktörvény konkrét jogcímekhez kapcsolódóan határozza meg az illetékfizetési kötelezettséget (ajándék, visszterhes ügyletek – pl. csere, adásvétel).
Válasz: Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) külön szabályozza az ajándékozási és a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgykörébe tartozó ügyleteket. Az Itv. 18. §-ának (1) bekezdésében szabályozott előírása szerint ugyanis nemcsak az ellenérték fejében, de az öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon történő ingatlan, ingó és vagyoni értékű jog szerzése is visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik. Az Itv. 102. §-ának c) pontja szerint valóban, az 9
E-számvitel
|
2 0 1 2 . m á r c i u s , I V. é v f o l y a m 3 . s z á m
ingó fogalmába, többek között, beletartozik a gazdálkodó szervezetben fennálló vagyoni betét is. Tekintettel azonban arra, hogy a visszterhes vagyonátruházási illeték az Itv. 18. § (2) bekezdésében felsorolt ingóságokra terjed ki – ahol a gazdálkodó szervezetben fennálló vagyoni betét nem került felsorolásra –, a tőkeemeléssel társaságban megszerzett tulajdonrész, vagyoni betét (üzletrész, részvény stb.) megszerzésekor nem merül fel visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség. A tőkeemelés után csak cégbírósági eljárási illetékfizetési kötelezettség merül fel. A Gt. 18. §-a (1) bekezdésének előírása szerint társaság alapításakor a tag vagyoni hozzájárulása nem pénzbeli hozzájárulásból is állhat. Ugyanezt írja elő a Gt. 154. §-ának (1) bekezdése is, amely szerint a törzstőke felemelhető pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulással. A Gt. 18. §-a (2) bekezdésének előírása szerint nem pénzbeli hozzájárulás lehet az adós által elismert követelés is. Ebből következően a tulajdonos által nyújtott tagi kölcsönkövetelés is – ha az elismert követelés – nem pénzbeli hozzájárulásként, azaz apportként a társaságba bevihető. Mivel a Gt. idevonatkozóan nem tartalmaz korlátozó szabályokat, a tulajdonosok szabad döntése, hogy az apportból milyen arányban helyeznek jegyzett tőkébe, illetve tőketartalékba. Fontos azonban felhívni a figyelmet arra, hogy tőketartalékba tulajdonosi hozzájárulást csak jegyzett tőke egyidejű emelésével lehet helyezni. Így a tulajdonosok nem dönthetnek úgy, hogy a tagikölcsön-követelés teljes összegét tőketartalékba helyezik jegyzett tőke emelése nélkül [ezt tartalmazza az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja is]. A tőkeemelés után csak cégbírósági eljárási illetékfizetési kötelezettség merül fel, egyéb illetékfizetési kötelezettség az előző bekezdésben leírtak alapján nincs. Ha a tulajdonos pl. társasági adóalany, akkor társaságiadó-fizetési kötelezettség sem merül fel, ha a követelést annak könyv szerinti értékén apportálják be, mert a rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások között elszámolt E-számvitel című szakmai folyóiratunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.
E-számvitel
|
összeg azonos. Attól, hogy a követelés egy része jegyzett tőkébe, másik része tőketartalékba kerül, a követelés teljes egésze apportnak minősül. A társasági szerződés módosításakor a taggyűlési, közgyűlési határozatnak tartalmaznia kell a tőkeemelés során szolgáltatott vagyoni hozzájárulást, azaz a követelés teljes értékét nevesíteni kell nem pénzbeli hozzájárulásként [a tőketartalékba kerülő érték is a Gt. 18. §-a (1)–(2) bekezdésének előírása alapján vagyoni hozzájárulás (apport)]. Illetékfizetési kötelezettség az első bekezdésben leírtak alapján nincs.
Üzleti évhez kapcsolódó prémium Kérdés: A 2011. évi teljesítések után elszámolt prémiumok járulékfizetési jogcíme megváltozik. A prémium elhatárolásával együtt járulékelhatárolást is el kell számolni. A 2011. évi beszámoló költségnemei között szerepeltessünk olyan járulék jogcímet, amely 2011-ben nem hatályos?
Válasz: A 2011-es üzleti évhez kapcsolódó prémiumokat a Számviteli törvény 44. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a 2011-es üzleti év költségeként kell elszámolni. A hivatkozott törvényhely azonban nemcsak a prémiumot, hanem az ahhoz kapcsolódó járulékot is így számoltatja el. Ezért a 2011-es prémiumhoz kapcsolódó járulékot – ami ebben az esetben a szociális hozzájárulási adót jelenti – a 2011-es üzleti év terhére bérjárulékként el kell számolni, akkor is, ha 2011-ben nem volt ilyen adónem. E-számvitel IV. évfolyam harmadik szám, 2012. március Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1145 Bp., Szugló u. 52-54. Tel.: 273-2090 Fax:468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Szabó Attila Hu issn 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917, E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.
2 0 1 2 . m á r c i u s , I V. é v f o l y a m 3 . s z á m
