Tarján Község Jegyzőjétől 2831.Tarján Rákóczi u 39. ÉRTESÍTÉS a helyi adókban és egyéb adókban, a gépjárműadóban a 2014.évben teljesítendő adókötelezettségekről. Értesítem a Tisztelt Adózókat, hogy a helyi adók ( építményadó, telekadó, iparűzési adó), valamint a gépjárműadó I. félévi részletének befizetését a mellékelt készpénz befizetési utalványon, illetőleg átutalással az értesítőben közölt időig teljesíthetik késedelmi pótlékmentesen. Helyi adókban ( építményadó, telekadó ) a 2013.évben bekövetkezett változásról - az iparűzési adó kivételével, amelyre az önadózás szabályai az irányadó - a bejelentést az adókötelezettség keletkezését változását követő 15 napon belül kellett teljesíteni.( 2014.január 15-ig ) Építményadó Az adó alanya az, aki az év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Adókötelezettség keletkezése és megszűnése. Az adókötelezettség a tulajdon átruházást, a használatba vételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatba vételt követő év első napján keletkezik. Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. A helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény 13.§-a bekezdése értelmében adómentes az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra, növénytermesztésre szolgáló építmény, továbbá az önkormányzati helyi rendelet 2.§-a értelmében adómentes: az üzleti célt szolgáló épület, építmény, építményrész alapterülete kivételével: - a) a magánszemély tulajdonában álló, a tulajdonos, annak közeli hozzátartozója, vagy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti (özvegyi) jog jogosultja által folyamatosan, életvitelszerűen lakott családi ház, lakás, - b) a garázs, - c) a lakáshoz tarozó, a szokásos mértéket meg nem haladó kiegészítő helyiségek, - d) présház, pince.
- e) a magánszemély tulajdonában álló, általa öröklés, ajándékozás, vagy eltartás jogcímen szerzett, üresen álló lakóingatlan. Minden egyéb építményt ( épületrészt) adókötelezettség terhel. Tarján Község Képviselő-testületének 15/2002. (XII. 13.) sz. Kt. rendelete az építményadó megállapításáról: 1.§ (1) Az építményadó alapja az építmény m2-ben megállapított hasznos alapterülete (a továbbiakban: Alapterület). (2) az építményadó mértéke: a) ha az Alapterület nem haladja meg a 100 m2-t 150 Ft/m2 b) ha az Alapterület 101 m2 feletti, de nem haladja meg a 300 m2-t 200 Ft/m2 c) ha az Alapterület 301 m2 feletti, de nem haladja meg az 1000m2-t250Ft/m2 d) ha az Alapterület 1001m2 feletti, de nem haladja meg a 2000m2-t350Ft/m2 e) ha az Alapterület 2001 m2 feletti 600Ft/m2 (3) Az (5) bekezdésében meghatározott kiemelt övezetben – a (4) és (6) bekezdésben foglaltak kivételével – az adó mértéke: a) ha az Alapterület nem haladja meg a 100 m2-t 300 Ft/m2 b) ha az Alapterület 101 m2 feletti, de nem haladja meg a 300 m2-t 400 Ft/m2 c) ha az Alapterület 301 m2 feletti, de nem haladja meg az 1000m2-t 500Ft/m2 d) ha az Alapterület 1001m2 feletti, de nem haladja meg a 2000m2-t 700Ft/m2 e) ha az Alapterület 2001 m2 feletti 1.200 Ft/m2 (4) Az (5) bekezdés e) pontja szerinti területen – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével – az 1001 m2 feletti alapterületű építmények utáni adó mértéke 525 Ft/m2 (5) Kiemelt övezetnek minősül: a) a Vadász út páros oldala a 2. házszámtól a 6. házszámig b) a Vadász út páratlan oldala az 1. házszámtól a 9. házszámig c) a Rákóczi út páros oldala a 4. házszámtól a 28. házszámig d) a Rákóczi út páratlan oldala az 1. házszámtól a 23. házszámig. e) Tornyópuszta területe. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott kiemelt övezetbe tartozó alábbi építmények után a (2) bekezdés szerinti adómértéket kell megállapítani: a) egészségügyi létesítmények, b) ipari termelő létesítmények.
Telekadó Az adó alanya az, aki az év első napján a telek tulajdonosa. Mentes az adó alól: a) az építmény hasznos alapterületével megegyező nagyságú telekrész, b) a belterületen fekvő, az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott, 1 hektárt meg nem haladó nagyságú földterület, feltéve, ha az adóévben annak teljes terülte tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll és e tényt a telek fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv az adóévben igazolja, c) az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50 %-a. d) az adóalany termék-előállító üzeméhez tartozó, jogviszonyban vagy hatósági előírásban megállapított védő-biztonsági terület (övezet), feltéve, ha az adóalany 50 %-ban saját előállítású termék értékesítéséből származik. Adókötelezettség keletkezése, változása, megszűnése. (1)Az adókötelezettség a) a belterületen fekvő, termőföldnek minősülő telek esetén a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését vagy tényleges mezőgazdasági művelésének a megszüntetését követő év első napján, b) a külterületen fekvő, termőföldnek minősülő telek esetén a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetést követő év első napján, c) erdőnek minősülő telek esetében ca) a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését követő év első napján, feltéve, ha az Országos Erdőállomány Adattárában erdőként nem tartják nyilván vagy cb) az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott földterületnek az Országos Erdőállomány Adattárból történő törlést követő év első napján, d) a tanyaként nyilvántartott földterület esetén a tanyaként történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlését követő év első napján, e) az építmény megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követő félév első napján keletkezik.
(2)Az adókötelezettség a) az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott belterületi telek esetében a telek művelési ágának ingatlannyilvántartási átvezetése és tényleges mezőgazdasági művelése megkezdése évének utolsó napján, b) az a) pontban foglaltaktól eltérően a ba) tényleges mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek esetében a telek művelési ágának ingatlan-nyilvántartási átvezetése évének bb) belterületen fekvő termőföld esetében annak tényleges mezőgazdasági művelése megkezdése évének utolsó napján, c) külterületi telek esetében annak termőföldként vagy tanyaként történő ingatlan-nyilvántartási feljegyzése évének utolsó napján, d) az a)-c) pontban foglaltaktól eltérően teleknek minősülő földterület esetén a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban erdő művelési ágra történő átvezetése vagy az Országos Erdőállomány Adattárába történő bejegyzése évének utolsó napján, e) a telek építménnyel való beépítése félévének napján szűnik meg. A fentiekben nem említett adókötelezettséget érintő változást a követő év első napjától kell figyelembe venni. Önkormányzati rendelete alapján mentes az adó alól: a.) a beépített ingatlan az építményhez tartozó földrészlet nagyságától függetlenül, b.) Tarján Község összevont rendezési tervének szabályozási terve szerint beépítésre nem szánt ingatlan, c.) az összevont rendezési terv szerint beépítésre szánt 1000 m2 alatti ingatlan mindaddig, amíg az építési engedély kiadásának jogszabályi feltételei nem állnak fenn. d.) a beépítetlen belterületi földrészlet, telek, amennyiben a területre a magánszemély tulajdonos jogerős építési engedéllyel rendelkezik és az építkezés megkezdését az illetékes építéshatóságnál igazoltan bejelentette. A tulajdonos a telekadó alóli mentességhez köteles továbbá az érintett telken lévő épületre a jogerős építési engedélykiadását öt éven belül jogerős használatba vételi engedélyt bemutatni. Az adó mértéke: Közművesített ingatlan esetén 30.-Ft/m2. Nem közművesített ingatlan esetén 20.-Ft/m2.
Helyi iparűzési adó A helyi iparűzési adóban a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2003.évi XCII. törvény rendelkezései az irányadók, az önadózás szabályai érvényesülnek. Az adókötelezettség, az adó alanya Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (iparűzési tevékenység). Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése Az adókötelezettség a tevékenység megkezdésének napjával keletkezik, és a tevékenység megszüntetése napjával szűnik meg. A tevékenység megkezdésével 15 napon belül „ bejelentkezési” kötelezettsége , míg a tevékenység megszűntetésével 30 napon belül „záró” adóbevallási kötelezettsége van az adózónak. Az adó alapja Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áru beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel. Az adó mértéke Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adóalap:
2%-a
Ideiglenes jelleggel végzett tevékenység esetén 5000.-Ft. naptári naponként.
Az adó bevallása és megfizetése
A 2013. évre vonatkozó adóbevallási kötelezettség teljesítésének határideje: 2014. május 31.( mellékelve a nyomtatvány), kivéve az üzleti évet választó adózót. Ez esetben az adóbevallás és befizetés határideje az adóév utolsó napját követő 150. nap. Amennyiben a bevallása szerint a 2013.évre vonatkozóan befizetési kötelezettsége keletkezik, annak határideje szintén május 31. Ezen kötelezettségeket az önkormányzati adóhatósághoz kell teljesíteni. Tájékoztatom az üzleti éves feltöltésre kötelezett vállalkozásokat, amennyiben december hóban feltöltés történt, azaz összeg a mellékelt értesítőn túlfizetésként szerepel, melyet a 2014.I. félévi befizetésnél figyelmen kívül kell hagyni. Gépjárműadó Az adó alanya, az adófizetésre kötelezett 1)Az adó alanya az, aki/amely a közúti közlekedési nyilvántartásban az év első napján üzembentartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel. Évközben újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármű utáni adó alanya az, aki/amely a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szerepel 2)Gépjármű tulajdon-átruházás esetén, ha a tulajdonátszállással érintett felek egyike sem tesz eleget a külön jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettségének, akkor a tulajdonátszállás bejelentése évének utolsó napjáig az (1) bekezdés szerinti tulajdonos az adó alany Adókötelezettség keletkezése - Az adókötelezettség a gépjármű forgalomba helyezését követő hónap első napján, - tulajdon átruházás esetén a bejelentési kötelezettségnek eleget téve, a vevő terhére a változást követő év első napján keletkezik.
Az adókötelezettség megszűnése Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a hatóság a gépjárművet bármely okból a forgalomból kivonta.
Tulajdon átruházás esetén a bejelentési kötelezettségnek eleget téve, az eladó terhére az eladás évének utolsó napjával szűnik meg. Adómentesség Gépjárműadóban az adómentesség jogcíme az alábbi gépjárművekre terjed ki: a) a költségvetési szerv, b) a társadalmi szervezet, az alapítvány a tulajdonában lévő gépjármű után, feltéve, ha a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett, c) az autóbusz, ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a helyi és helyközi menetrendszerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesítéséről az adóalanynak nyilatkoznia kell. d) az egyház tulajdonában lévő gépjármű, e) a létesítményi tűzoltóságot fenntartó gazdasági szervezetek azon tűzoltószer kocsinak minősülő gépjárművei, melyek riasztás esetén részt vesznek a tűz elleni védekezésben, illetve műszaki mentésben, f.)a súlyos mozgáskorlátozott személy, a súlyos mozgáskorlátozott kiskorú, a cselekvő képességet korlátozó ( kizáró) gondnokság alatt álló súlyos mozgáskorlátozott nagykorú személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő szülő – ideértve a nevelő szülő -, mostoha vagy örökbefogadó szülőt is ( a továbbiakban együtt : mentességre jogosult adóalany) 1 db.,100kw teljesítményt el nem érő személygépkocsi után, legfeljebb 13.000.-Ft. erejéig, ide nem értve a személy taxiként üzemelő személygépkocsit. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fennáll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár, g.) a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsi, j) az a gépjármű, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság tekintetében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó, k) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és a Békepartnerség más résztvevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői, - ideértve a fegyveres erők alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, hivatalos szolgálatban lévő polgári állományú személyeket is – tulajdonában lévő gépjármű. Bejelentési kötelezettségek: Az önkormányzati adóhatósághoz kell bejelenteni:
- ha a gépjármű jogellenesen került ki az adóalany tulajdonából, - súlyos mozgáskorlátozott állapot beálltát , megszűntét.
Az okmányirodához kell bejelenteni: - a gépjármű tulajdonjogának megszerzését, megszűnését, - a gépjármű forgalomból való kivonását. A fenti változások bejelentését a változást követően 15 napon belül kell teljesíteni. Gépjárműadó alapja A törvény szerint a személygépkocsik, motorkerékpárok esetén az adó alapja a gépjármű hatósági nyilvántartásban KW-ban kifejezett teljesítmény. Az autóbusz, nyerges vontató, lakókocsi, a lakó-pótkocsi esetén az adó alapja az önsúly, míg tehergépjármű esetén az önsúly + raksúly 50%-a. Az adóalap minden megkezdett 100 kg-ja után : a.) a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű nyerges vontató, tehergépjármű, autóbusz esetén 850.-Ft. Ezen csökkentett adómérték igénybevételéhez „Bejelentést” kell tenni, amennyiben a központi nyilvántartás ezen műszaki adatot nem tartalmazza. b.) az a.) pont alá nem tartozó gépjárművek és pótkocsik esetén 1380.-Ft. Gépjárműadó mértéke Az adó mértéke a személygépkocsik és motorkerékpárok esetén a gépjármű KWban kifejezett teljesítménye, és a kora (pontosabban a gyártási éve) szerint differenciálódik. Az adó mértéke a teljesítmény szerinti adólap után a gépjármű - gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345.-Ft/ kilowatt, - gyártási évet követő 4-7 naptári évben 300.-Ft/KW, - gyártási évet követő 8-11 naptári évben 230.-Ft/KW, - gyártási évet követő 12-15 naptári évben 185.-Ft/KW, - gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő években 140.-Ft/KW.
Adókedvezmények Tehergépjármű, autóbusz vonatkozásában az - EURO III-AS (azaz „5”, „6”, „7”, „8” környv. besorolású gépjárműveket 20%-os kedvezmény illeti, - EURO IV-V-ös ( azaz „9”, „10”, „11”, „12” környv. besorolású gépjárműveket 30%-os kedvezmény illeti, Nyerges vontató vonatkozásában az - EURO III-IV-V-ös gépjárműveket 30%-os kedvezmény illeti. Termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó A termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó megfizetésére az önadózás szabályai vonatkoznak.
bevallására
és
Ha a magánszemélynek termőföld bérbeadásából olyan bevétele keletkezik, amely kifizetőtől származik, és a kifizető a jövedelem juttatásakor az adót levonni elmulasztotta, vagy a bérleti díjat természetben fizette meg, a vagyoni érték után az adó befizetését a jövedelem megszerzésének negyedévét követő hó 12-ig kell teljesíteni. Az adóbevallást a jövedelem megszerzésének évét követő március 20-ig kell teljesíteni. Kifizető a termőföld bérbeadásából származó jövedelemből levont adót a kifizetést követő hó 12 napjáig köteles befizetni, adóbevallását pedig az adóévet követő év február 25-ig kell teljesíteni. A magánszemély termőföld-bérbeadásából származó bevételének az egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 16%. ( Szja:8.§) - Mentes az adó alól a termőföld-bérbeadásából származó bevétel, ha a termőföld haszonbérbeadása alapjául szolgáló, határozott időre kötött szerződés alapján a haszonbérlet az 5 évet eléri. Ha a mentesség alapjául szolgáló szerződés a szabott időtartamon belül bármely okból megszűnik, úgy a korábban meg nem fizetett adót a késedelmi pótlékkal növelt összegben köteles a magánszemély az adókötelezettséget megállapítani, bevallani és megfizetni.
Talajterhelési díj Az adó alanya az a szennyvízkibocsátó, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés alapján szennyvíz elhelyezést alkalmaz. Az önkormányzat talajterhelési díjra vonatkozó rendelete szerint mentességben részesülnek - azok a természetes személy kibocsátók , akiknek a családjában kizárólag a 65. életévét betöltött nyugdíjasok élnek, és a családban az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét ( 57.000.-Ft.), - azok a természetes személy kibocsátók, akiknek a családjában a gyermek(ek) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény alapján rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak. 50%-os kedvezményben részesülnek - azok a természetes személy kibocsátók, akiknek a családjában legalább egy 65. életévét betöltött nyugdíjas él, és a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét. A díj alapja: A szolgáltatott vízmennyiség, - csökkentve azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet az arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezést igazolja, - csökkentve az ivóvízvezeték meghibásodás következtében igazoltan elszivárgott mennyiséggel, ( Feltétele a csőtörés bejelentése a hivatalhoz.) - csökkentve a külön jogszabály szerint locsolási célú felhasználásra figyelembe vett vízmennyiséggel, amely a május 1-től szeptember 30-ig terjedő időszakra vehető figyelembe.
A talajterhelési díj mértéke: A 2003. évi LXXXIX. törvényben meghatározott mérték 1200.-Ft/ m3, a területérzékenységi szorzó a község területén 3 ( szintén központilag meghatározott) . Az így megállapított mérték 3600.-Ft/m3 . A talajterhelési díj fizetésére kötelezett a törvényben megállapított talajterhelési díjnak 2009.évtől 100%-át, köteles megfizetni. Talajterhelési díj bevallását és megfizetését az önadózás szabályai szerint kell teljesíteni. A kibocsátó díjfizetési kötelezettségéről évente a tárgyévet követő év március 31-ig köteles bevallást tenni, és a talajterhelési díjat befizetni. Az adókötelezettséget érintő a talajterhelési díjról szóló törvényben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Adószámláink számlaszáma: Építményadó számla : Iparűzésiadó „ : Gépjárműadó „ : Termőföld bérbeadásából szárm.jöv.adó számla : Telekadó számla: Talajterhelési díj beszedési számla: Bírság számla : Késedelmi pótlék számla : Egyéb bevételek számla : Idegen bevételek számla: Államigazgatási eljárási illeték beszedési számla:
63200250-11038391 63200250-11038425 63200250-11038401 63200250-11038487 63200250-11038418 63200250-11038456 63200250-11038432 63200250-11038528 63200250-11038494 63200250-11038470 63200250-11038463
Felhívom az adózó figyelmét, hogy a fizetési értesítés adónemenként a 2013. évre fizetendő adó összegét, valamint az előző évről származó tartozás és túlfizetés összegét tartalmazza.
Ismételten felhívom az üzleti éves feltöltésre kötelezett vállalkozások figyelmét, amennyiben feltöltés történt, azaz összeg a mellékelt értesítőn túlfizetésként szerepel, melyet a 2014.I. félévi befizetésnél figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdés merülne fel, szíveskedjen a Polgármesteri Hivatalhoz fordulni felvilágosításért. T a r j á n, 2014. január 3. Borsné Tolnai Mária Jegyző megbízásából
Szeilerné Török Krisztina sk. főmunkatárs
