E PER JES] EVANG. EER. COLLEGIUM

AZ

EPERJES] EVANG. EER. COLLEGIUM értesítője

187%-ik ISK. ÉVRŐL.

KÖZLI

IGAZGATÓ.

EPERJES. NYOMATOTT A BANKEGYLET KÖNYVNYOMDÁJÁBAN.

1879.

AZ

EPERJESI EV. KÉR. COLLEGIUM

ÉRTESÍTŐJE AZ

I878j9-ik ISK. ÉVRŐL.

KÖZLI

-A- IZ

-oil—It-

EPER JES. NYOMATOTT AZ EPEKJESI BANKEGYLET KÖNYVNYOMDÁJÁBAN.

1879.

Az aesthetikai világ lényege s culturalis fontossága. I. F e rd e n é z e te k az a e sth e tik a i világról. Szellemi életünk egyik főágát, az erkölcsi világot, a múlt évi értesítőben fejtegettük. Az erkölcsi világgal szinte párhuzamosan fejlődik és működik a vele sokban rokon és egyező, sokban ismét sajátságos és külömböző aesthetikai világ, mely jelen értekezésünk tárgyát képezendi. Az aesthetikai világ a szépnek s a vele rokon elemeknek világa, főleg pedig, — mit itten különösen fogunk kie­ melni, — az emberi szép élet, fejlődés és alakulás világa. Az erkölcsi világról inkább egyezők a vélemények mind a tudományban, mind pedig — miveitek között — az életben: de hogy mi az aesthet. világ lényege, értéke és befolyása az emberi mivelődésre és boldogságra, mind ezek felett igen elágazók a néze­ tek és irányok. Lássuk ezeket közelebbről. 1. Vannak, kik az aesthetika és aesthet. világ alatt szó szerint (aYgttíjáig) csak az érzékileg kellemes s anyagilag élvezetdús életet értik s életüket is e nézethez alkalmazzák. „Ede, bibe, lude, gaude, úgymond, ez az igazi aesthetika s igaza volt Epikurnak, ha ezt dicsérte.“ — Epikur tjSovij-ja ugyan más, magasb és nemesb természetű gyönyör t. i. az, mely a jóból és szépből, az erényes életből származik, de már Horácz idejében is az „Epikur nyájához“ tartozót nem a legtisztességesb névvel illették. (Epicuri de grege p ...) Megengedjük, hogy az érzéki vágyakkal is párosulhat nemesb aesthetika, de csak a nemesb jellemű embereknél. A nyers, durva vagy romlott emberek aesthetikája, (— érzéki világa) aljas és un­ dorító. A szellemi, kivált erkölcsi magasb ép miveltségü ember érzéki örömei is tisztábbak, nemesebbek, de ő ezeknél magasabbakat is ismér. Az érzékiség világának hullámain az ember inkább csak befogadó és passivus szereplő, — azt dicséri a mi vele történik, nem a mit maga tesz. Az ily passiv életnek nincs magában semmi becse, sőt veszélyessé válliatik az érzéki vágyak pusztító szenve­ délyei miatt. i

4 2. A z aesthetikai form alizm us. Vannak, kik az anyagi realismus ellentétét, az aesthet. form alizm ust tartják az aesthet. világ­ ban lényegesnek. („Bei dem Schönen allein m acht das Gefäss den Gehalt“). Igaz, hogy minden szép valamely alakban jelentkezik, de azért az alak, idom, forma, magában nem a szép maga, nem is minden alak, idom, alkalmas a szépnek kifejezésére. Van sem­ mit sem mondó, üres a la k ; van a széppel teljesen ellenkező (zilált, rút) alak is. Ha az alak maga tenné ki a széliét, úgy minden verset, (metrumot), minden geometriai rajzot is szépnek kellene mondani. Az sem elegendő még a szépnek teljes értékű eszméjéhez, ha e nézet hívei azt követelik, hogy az a forma aesthetikai legyen; mert az „aesthetikai“ itten vagy csak annyit jelenthetne, hogy „szemléletes, vagy pla stika i,“ vagy pedig, hogy „szépforma“ ; de itt épen a magyarázandót veszik magyarázóul; hisz épen azt kérd­ jük az egész aesthetikában hogy m i az a szép f — s ők azt mond­ ják, hogy a szép a la k ! Az alkalmas s megfelelő szabatos alak nagy szereplő ugyan a szépnél, de csak mint eszköz, ráma vagy mód a szépnek összefoglalására s szemléletes egységben való kiál­ lítására. Az alak valam it, (eszmét, jellemet) a k a r kifejezni; az a valamai tehát több, mint ő maga. A formához te h át kell aesthet. tartalom is. Az aesthet. eszme ereje és jelleme szervesen alkotja meg magának a formát, mint például valamely virág, vagy élő lény, de az alak meg nem terem ti az eszmét és jellemet. 3. Némelyek az aesthet. világ alatt mást nem tudnak magok­ nak képzelni, mint a költött világot, a képzelődés ábrándos alka­ tait, (aesthetikai Subjektivismus, ál-idealismus!) Tagadni ugyan nem lehet, hogy a phantasiának is van része a szépnek felfogásaés megalkotásában, de könnyen megérthetjük, hogy nem minden kép és ábránd egyszersmind szép. Vannak undorító, vad vagy is­ mét nyavalyás, torzított k ép ek ; van üres, de van veszélyes rajon­ gás is. Az ábránd világát tehát nem lehet az aesthetikai világgal azonosítani. Az ábrándosságnak ál-idealismusnak nincsenek reális támaszai, sem épséges czéljai, sem belérvénye. Kóros sentimentalitás, kóros mystika, kóros, sőt az őrültséggel h atáro s exaltátiók s ekstasisok, az nem egészséges aesthetika. Nagy hiba és tévedés a phantásiát a genievel identificalni. A genie lángész, tehát az ész-

5 nek jelessége, revelativus és divinativus erő, melynek sugallatából erednek az uj, ép, magasztos acsthet. eszmék, az örök igazságnak és szépségnek érdekében. („Es ist dennoch das Schöne das W ahre.“ Schiller.): a phantasia pedig szervező és kiállító, az eszméket meg­ testesítő, szemléletes, eleven plastikával kifejező erő, melynek ám­ bár alárendelt, de azért lényegesen szereplő becsét korán sem akarjuk kicsinyleni. 4. Vannak még más ferde nézetek is az aesthet. világról, mint például a teljesen cynikus, vagy már testileg-lelkileg meg­ viselt u. n. hlasirt emberek minden szépet és nemest megvető né­ zete, kiknek szemében az egész aesthet. világ csak gyermekjáték, női pipere, merő szemfényvesztés, hiúság és haszontalanság. Ezek­ kel vitatkozni valamint nem lehet, úgy nem is érdemes. 5. Vannak, kik azt vallják, hogy az egész aestlietika a „gustusu dolga és hogy „de gustibus non est disputandum“, mert az csak is subjectiv, egyéni dolog s ennél is változó, mint az eledeleknél az étvágy szeszélyei. Vannak továbbá skeptikusok, kik az aesthet. eszmék önállóságát, culturalis becsét, vagy legalább philosophiai természetét kétségbe vonják, sőt tagadják. Vannak végre practicus indifferentisták, közönyösek, a száraz reflexio és a fukar hasznos­ ság emberei. Ezeket is magokra hagyván, csak még azon elfogidt aestlietikusokról teszünk említést, kik azt hiszik és vallják, hogy az aesthet. világ csak addig terjed, a meddig a művészet, és hogy nincs terinészet-adta-fejlesztette (naturwüchsig) szépség, hanem csak művészileg csinált aesthet. világ, „mert valamint a szépnek fel­ fogásához, úgymond, azonkép annak előállításához s méltatásához szakszerű ügyesség és teremtő erő szükséges.“ De hát honnan veszi, ha csak nem puszta phantasiából, (mi szintén egy darab természet,) és az önkény szeszélyei szerint a művész a szükséges elemeket, tényezőket és mintákat a széphez? Különben jólehet e nézet alap­ talansága szembetűnő, lesz alkalmunk róla még szólani. A legtöbb ferde nézetnek alaphibája az, hogy az illetők nem ismerik a józan psychologia, etliika s ép élet alapján az emberi természet teljes és igaz mivoltát.

6

II. Az a e s th e tik a i világ k e le tk e z é s e . Az erkölcsi világ fejlesztésénél azt mondtuk, hogy az ember a maga lényegében erkölcsi lény, s az erkölcsi világ élőfájának gaz­ dag gyümölcsei, az ő elméje, szive s akaratának fejlesztményei: ugyanazt mondhatjuk a aesthetikai világról, hogy annak minden virágai, kincsei az emberi lélek fejlesztményei, mert az ember lényegesen aesthetikai lény is. Az ember keblének egyik ős vágya a magában jó s erényesség felé van irányozva: egy másik, aman­ nak tőszomszédja, vagy is inkább ikertestvére az, mely a szépet keresi, szereti és valósítja. Az aesthet. ösztön és vágy minden ép ember eredeti sajátja. Az ember azt úgy nem tanulja, mint az éneklő madár a maga énekét, hanem ösztönszerüleg fejti ki, mint a rózsa­ bokor a maga színes- illatos virágát. Közreműködik itt ugyan m indjárt kezdettől több kül- és belső tényező, a külvilág ingert adó tüneményei, az ember fogékonysága, ezek iránti érdekeltsége, de a hajtó erő bennt van. Már a kisded ember is bir érzékkel és vágyódással a szép iránt s fejlődése fokához képest azt valósí­ tani is igyekszik. A gyermeki kedélyvilág s játszi tevékenysége az aesthet. világ első csírázására m utat; maga az ép, vidám, fürge gyermek egy-egy szeretetre méltó aesthet alakulat, egy darab ter­ mészet-adta aesthetika. Kisérjük az ember további ép fejlődését aesthet. szemmel, s tapasztalni fogjuk, hogy m ár a serdülő ép ifjú­ ban és szűzben szemet-szivet örvendeztetőleg dúsan kezdenek nyílni, pedig nem mesterségesen vagy művészileg, hanem ösztön- és ter­ mészetszerűleg, nagy részben szintén öntudatlanul, az aesthet. vi­ lág bájoló virágai, a valódi szellemi szépnek sajátságos nyilatko­ zatai, az ifju-élet lelkesült és szűzies költészete, amott az erő és fellengzőség, itt a kellem és kegy ideáljai felé. („Hier beschütze dein Werk, N atur!“) Nem kell itt mesterség, nem kell itt sok okos­ kodás és művészi abstractio, a háborítatlanul fejlődő ép természet, aesthet. irányban gyöngéden vezényelhetve, kifejt magából s magá­ tól teljes aesthet. alakot és jellemet, mely azután az érett korban is, mint folytonosan s élénken működő aesthet. erő, az összes éle­ tet aesthetikai jelleművé teszi, hol az ember maga a szép művész s a szép mű egyszersmind. S miért is ne lehetne az érett férfi és nő,

(

úgy szinten a tisztes öregek életében is jellemüknek megfelelő aesthetika? S a mit egyesekről állíthatni, miért ne lehetne, — a mint van is, — erkölcsökben s institutiókban családi, községi sőt állami életben is természetes és dicséretre méltó aesthetika? — Ha az egyesek és társulatok életét el nem nyomorítják a bajok, vétkek s más külső és belső ellenséges elemek, önként fog az valamint erköl­ csileg, úgy aesthetikailag is fejlődni. — Az erkölcsi s aesthetikai világ éltető és fejlesztő elemei oly természetesek és hatalmasak az emberi lélekben, hogy erőszakos és vétkes tartós pusztítás kell hozzá, hogy megsemmisüljenek, vagy ellenkezőkké váljanak. Ám lássuk közelebb az aesthet. világ lényegét!

III. Az a e sth e tik a i v ilá g lé n y e g e . Az aesthetikai világ központi eszméje a szép ; ha ezt kellőleg kifejtettük, felmutattuk az aesthetikai világ lényegét is. Mi tehát a szép ? E felett vitázott már Sokrates Hippiással s hosszabb vita után Hippias, ki a kérdést, hogy mi a szép, könnyen megoldható­ nak vélte, végül oda nyilatkozik, hogy nem hitte volna, hogy a szép oly nehéz megfejtésü tárgy (/«/.s^d rd y.a'ka). Személyleges vagy subjectiv szempontból kétségtelen, hogy a szépnek általános hatása a kedélyre az, hogy tetszik. Úgy de számos tárgy van, mely szintén tetszik, a nélkül, hogy azt szépnek lehetne mondani, így mind az, a mi érzéki vágyainkat kielégíti, szintén tetszik, p. o. melegben a hiis lég, ha megfáztunk a meleg, éhesnek a jő falat, kifáradtnak a pihenés sat., mind ez kedves vagy kellemes (angenehm), de azért még koránsem szép. Továbbá az érzékileg kedves tárgyakkal egyesül a pliantásia és szüli s dicséri mint igen tetszőt a hájolót és megkapót, az indí­ tót és meghatót, (das Reizende, Rührende), de biz ezek azért bogy ilyenek, talán még mámoritók is, a valódi szép nevére úgy nem érdemesek, mint a puszta kéj, tarka ábránd és kábító varázs, ámbár igaz, hogy van igazi szép, mely elbájol s a kedélyt meg­ hatja. Különben ezen érzékileg ingerlő hatások a valódi szépre nézve sokszor veszélyesek is lehetnek. A számitó értelemnek főleg a hasznos tetszik; ám de ez csak eszköz s közvetve jó valamely gyakorlati czél valósítására, s ilyen­

8 nél fődolog, hogy czéljának megfelelő, nem pedig, hogy kiválólag szép legyen, p. o. valamely szerszám, gép, bútor, nyereség sat. Ékességgel párosulhat a hasznos, de ne a czélszeriiség rovására p. o. ruha, szék, kocsi sat. A gazda ember mindenkor eleibe fogja tenni a nagyobb hasznot a tiszta aesthetikának. (Konyhakert és nem angol park!) Tetszik továbbá minden nemesb kebelnek, a kiderített igaz, a magában jó, erényes, és jogos s lehet ismét sok szép is, melynek tartalm a egy-egy igazság, vagy erény; de magokban véve ezen fogalmak nem aesthetikai, hanem más méltánylás alá esnek. Még határozottabban tetszik a szabályos, m értéktartó, symmetrikus, s arányos, a harmonikus, rendes és szabatos, s mind az a mely a tökélynek valami nyomát és képét mutatja. Közel is járnak a széphez, sőt vele rendesen egyesülnek a nevezett tulajdonok, de maga a teljes szép még is valami más, mint csak szabályosság, harmonia sat. Ismeretesek ugyanis számos példái az u. n. szabad szépségnek, ahol is sejtjük ugyan a rejtőző szabályt és törvényt, de ez- a szépnek szemléleténél, nem főérdekünk, s nem is főgondunk hogy azt nyomozzuk p. o. a fülemile dalában, Pindár hegyi patakként ömlő dicsénekeiben („numeris fertur lege solutis“. Hör.) az u, n. zenephantásiákban, a viruló rét festői szőnyegén, némely kúszó növények szabad és arabesque-féle fonódásainál sat. — Tet­ szik a holtnak, áléit- és bágyadtnak, tunya- és lustának ellenében az élő, eleven, erélyes, lelkes, serény és buzgó, mert ép erőnek a kifejezője, melylyel a szép is gyakran párosul; de itt is áll, hogy nem minden eleven és erélyes sat. egyszersmind szép is. Tetszik végre, de nem azért mintha épen szép is volna, sok olyan, a mi ritka, uj, divatszerü, (hisz ez sokszor a legviszásabb, sőt boszantó is), vagy ismét mind az, a mi igen nagy, rendkívüli, csodaszerü, de az ilyen még azért korántsem szép, vagy épen fellengző. Látjuk tehát ezekből, hogy maga a tetszés s a mi vele rokon, nem egyedüli, nem is biztos kriterionja a szépnek. Már azért, hogy jobban megközelítsék a szépet, magát a tetszést azáltal kívánják némelyek sztikebbre szorítani, hogy csak tiszta, vagy aesthetikai, vagy olyan tetszést akarnak rajta érteni, mely lelkünk

9 nemesb vágyai kielégítéséből származik. Aristoteles aztán igy határozza meg a szépet, hogy szép az, a mi magában, magától s m agáért tetszik, a mi tisztán, minden önző érdek nélkül tetszik, a mi pusztán azért tetszik, hogy létezik, hogy mint ilyen s igy létezik, tetszik pedig egész valónknak, mintha ép szellemünk ro­ kona volna. Mások igy okoskodnak, hogy mivel a szép tiszta szeretetet ébreszt maga iránt, tehát szép az, a mi szeretetre méltó; de hisz a szeretetnek is több féle faja van, tehát itt is túlnyomó a subjectivitás. Inkább tárgylagos ismérveket keresve, különféle bölcselkedők és művészek sokféle határozványokat kisértettek meg: szép az erénynek aesthetikai vagy plastikai alakja, vagyis maga az erény érzékileg szemlélhető alakban (Plato)-, szép a végtelen­ nek oly előtünése a végesben, hogy egész valónkat gyönyörrel tölti el (Bouterivek, Greguss M ih .); szép a szabad szellem működésé­ nek előtünése harmonikus és szemlélhető alakban (Rosenkranz); szép az eszmék érzéki előtünése; az isteninek jelentkezése szelle­ münk előtt, szemlélhető alakban, (Garriere); Platen a költő, vers­ ben gondolta kifejezhetőnek hogy mi a szép: „Schönheit ist das Weltgeheimniss, das uns lockt im Bild und W ort“ ; Göthe pedig igy szól: „Dichtung und Schönheit kündigt sich an als ein welt­ liches Evangelium“ ; Schiller azonban csak általános fogalmaknál marad, midőn ezt Írja; „die Schönheit verknüpft Denken und Empfinden; sie zeigt Geist und Materie in vollkommenster Ein­ h e it“. Többet mondanak ilyen kifejezések: hogy a szép minden tárgyas aesthetikai eszme, az ép szellemi erőnek és életnek pla­ stikai előtünése; szép minden szemléletes tökély; szép az eszmé­ nyinek és reálnak teljes összeolvadása, valamely concrét jelenet­ ben ; szép a szemlélhetőleg jelentkező örök igazság és czélszerüség, úgy hogy az aesthetika szemléletes metaphysika, a poéta pedig próféta, „sacer interpresque deorum“ . Ezen tudós nyilatkozatokat legfeljebb is némi tájékozásul fel­ használva, jobb ha öntudatos ép érzékkel s jó Ízléssel az előjövő szépnek közvetlen szemléléséhez s méltánylásához fordulunk. Nyilatkozik a szép először is a kültermészetben, egyes organisinusokban és egész csoportokban, tájakban és tüneményekben; nyilatkozik továbbá a népek történelmében, egyes ép és dicső fej-

10 leményeknél és alkotásoknál; nyilatkozik különösen a népek és egyes lángeszű emberek művészetében-, de nyilatkozhatik minden egyes élő ép ember gondolatai, érzelmei, magaviseleté, erkölcsei s tetteiben, szóval egész valójában, jellemében, élete rendjében. Ha aztán ily egyesekből társulat alakul, család, község, vagy a szel­ lemi egyletek különféle nem ei: megalakul minden mozzanatokban és irányokban a szép s örvendeztető aesthetikai világ. S az em­ beri ép fejlődésre nézve az a legfontosabb, liogy az egyéni és társas élet maga és annak minden nyilatkozatai épek, szépek, szeretetre méltók, szóval aesthetikaiak. legyenek. Van ugyan kü ­ lönfélekép nyilatkozó szépség az emberek egyéni, nemzeti s más­ nemű sajátságai szerint, legszebb szépség azonban mégis maga az emberi szép lélek és élet. E z t valósitani lesz a nevelésnek és culturának feladata, kikerülve minden ferde irányokat, minden hamis theoriákat, és a divatnak korcs kinövéseit. Mielőtt még a szépnek valósitására néző módokról szólnánk, lássuk előbb a szépnek egyes ágait, az aesthetikai világ főnyilatkozatait.

IV. Az a e sth e tik a i v ilág f ö n y ila tk o z a ta i. E gy a szépség a maga lényegében s a tiszta eszmében, de nyilatkozatai a természetben, az életben s a művészetben sokfélék, de ha épek s a nyilatkozó valónak megfelelők, a mily természe­ tesek, ép oly érdekesek és becsesek. Minden alakulatnak meg van valójának megfelelő kifejezése, formája, minden erőnek a maga különös jelleme és minden jellemnek a maga sajátságos képe. Ezt m ár Horátz is helyesen jelezte Ep. de arte poet. 114— 124 és ismét 156 — 178 vv. M utat ily sajátságokat maga a kültermészet kimerithetlenül dús teremtő ereje a maga milliónyi alkotásaiban, a jegeczek, növények, állatok szebbnél-szebb, külömbnél-külömb alakjaiban. Van itt bámulatos csinosság, ékesség, kedves, szelíd, bájolóan szép, szeretetre méltó alak és jellem, és vannak csodá­ landó nagyszerüleg fennséges, fényesen pompás és megrendítő jele­ netek. Épen úgy az emberi élet fejlődésében, alakulásában, erkölcse és jellemében aesthetikai szempontból is a legnagyobb s felette érdekes különféleség. Más a gyermek s ifjú, más az érett férfi és agg aesthetikai jelleme és képe; más a nőnek más a férfiúnak

]1 épséges aesthetiká.ja. („K raft verlang’ ich vom Mann, des Gesetzes W ürde bewahr’ e r; Aber durch Anmuth allein herrschet und herrsche das Weib.“ Schiller.) S mind ezekre ismét külön-külön módosítólag hat a kelet és nyugat jelleme, a tartomány liegyesvölgyes, vagy sik természete, a társadalom állapota, a nemzetisé­ gek s foglalkozások typusai. A művészet még fokozza és szaporítja a különféleségeket teremtő szellemének bámulatos ereje által. Mindent összefoglalva áltáljában helyes alapunk van ahoz, hogy megkülömböztessiik a kellemnek női, és az erőnek fé r fi jellem ű szépségét számos módosításaival. 1. A z első nem ű aesthetikai eszmék és alakok csoportjában az uralkodó elem a szelíd harmonia, szabályosság, tisztaság, kedé­ lyesség, derült elevenség, meleg bennsőség, bájoló naivság, viruló épség, üdeség, nemes s z ív és jóság, távol mindattól a mi ezekkel ellenkezik, az idomtalan és esetlen, vad és otromba, torzított és zilált, hamis és alattomos, mogorva és komor, feszes és affectált, rendetlen és lassú stb. Az egyszerű, kellemteljes (anmuthig), szeretetre méltó szépség p éldái a természet tüneményei között egy-egy bájos vidéken egy szelíd, színes nyári dél-estve, vagy is az alkonyatot meg­ előző időszak, kellő helyről nézve; egy-egy gyönyörű virágos rétszőnyeg, meleg tiszta verőfénynyel elárasztva; egyes nemes virágok bájoló szabályos alakja, színe életteljes kifejezése (virágok személyesített jelleme, költészete, psychikája; virág-regék!) továbbá némely éneklő madarak lyrai vagy elegiai nyilatkozatai; de leg­ inkább az emberi élet épséges, íiatalkori jelenségei, már a vidám, eleven, gyermeknél, még inkább a nemes módra serdülő ép ifjúnál és szűznél. A szépség lehet itt naiv és idylli, lehet vidámon s kielégített kedélylyel („voti sententia compos.“ Hor.) elegiai, vagy játszi-enyelgő, de leginkább derülten melegen lyrai mint p. o. a népdalokban, nemcsb társas mulatságoknál, meghitt körökben a barátság s boldog családi élet ölén; a sympathiának, önzetlen sze­ retetnek, bizalomnak, reménynek, jószívűségnek és hálás érzületnek tiszta és boldogító nyilatkozatai. Van egyszerű architektonikái, plastikus, nyugodt szépség, az emberi szép test élő épülete; van m im ikái és orcheustikus, mozdulatokban nyilatkozó szépség (szép

12 szavalás, szép táncz). Mindezeket azonban az egyéni és társas élet közvetlen nyilatkozatainak kivánjuk, nem pedig csak Írott, vagy festett — faragott, művészileg csinált alakoknak és jeleneteknek. 2. Második főneme az aesthet. eszméknek és alakoknak a fellengzö és fennséges (erhaben) az erő- és méltóságteljes, a nagy­ szerű, roppant imposans és csodálatra ragadó (überwältigend), az ünnepélyes és hóditó. Itt nem a forma, de a tartalom , nem a vé­ gesnek, de a végtelennek eszméje a túlnyomó és normativus. Minden fellengzö a közönséges mértéket meghaladó, nagy, s nem csak viszonyítva, de a maga nemében absolute nagy, mely csodá­ lattal és tisztelettel tölti el keblünket s legfőbb fokon hódolatra és imádásra késztet. A fellengzőnek két nemét szokták megkülömböztetni, s szólnak a természet s művészet fellengzőjéről, ismét többféle elágazással; mert van lényeges külömbség a természet p h ysika i s psychikoethikai vagy a szellem fellengzője közt. O tt a mechanikai törvé­ nyek szükségszerűsége, itt az öntudatos ak arat s jellem szabad határozatai nyilvánulnák. A kültermészeti fellengzö ismét kétféle, a nyugodt kiterjedés s a viharzó erük fellengzője. Amarra példák a csendes tenger végtelen tükre és tömege, az égbenyuló havasok roppant lánczolatai s óriási alakjai, derült éjeken át a csillagos ég végtelen boltozata; erre pedig eleven példák a viharok által felzúditott tenger, az óriási vizzuhatagok, nagy égések, a vulkánok rémséges kitörései stb. Mindezek aesthetikai, megítélésénél azonban nem elég az érzéki szemlélet és csupán m athem atikai mérés mér­ földekben és fokokban, kell ahoz eszményitő felfogás, aesthet. érzék, költői méltatás, kellő hangulat, lelki erő s némi miveltség is. „A nagyszerűnek kellő méltatásához nagy lélek kell.“ A psychico-ethikai, vagy szellemi fellengzőnek nyilatkozatai feltalálhatok a történelemben, leginkább pedig a remek művészet­ ben; a közvetlen életben, fájdalom, vajmi ritkán, de néha mégis észlelhetők. Az ily jellemek ugyanis nem ostentatiónak valók, nem akarnak feltűnni s éltökben ritkán is m é ltá n y o lta la k kellőleg, kivált ha a közélet hitvány és lapos. („V irtutes üsdem temporibus maxime astimantur, ubi plurimae gignuntur“ és „facillime gignuntur, ubi maxime aestimantur.“ Tac.) Aesthetikai szempontból a szellem-

13

és jellem fellengzojének több faja van. Van ugyanis epikai alakú fellengzőség, a győzni tudó hősnél; van drám ai fellengző a nagy­ szerű eszmékért bajnokul küzdeni s élni halni tudó hősnél; végre lyra i fellengző az istenitől s isteniért lelkesülő látnokok- és prófé­ táknál. A művészetben az epopoeák, tragoediák, hym nusok és zsol­ tárok fcllengzője. 3. A most rajzolt két nembeli szépség közvetlennek, késznek mondható; de van közvetett vagy közvetítendő s épen genesise és alakulása által aesthet. érdeket szülő szépség, a milyen a komikum, tragikum és humoristikum előtünése az emberi életben és művé­ szetben. Van ezekben a szépség harmóniájához mindenkor hozzávegyitve bizonyos dissonancz, ferdeség, hiány, mely azonban ismét beolvad a harmóniába és tetszik. Szóljunk ezekről is rövideden. a) A kom ikum nem egyéb, mint a nevetségesnek aesthetikai tartása és kifejezése. Első kérdés tehát, hogy mi sajátképen a nevetséges, a második pedig, hogy mikép válik az egyszerű nevet­ séges komikummá? Nevetséges áltáljában a mi nevetésre késztet, egy neme az elmés, tréfás, mulattató ferdeségek és ártatlan viszásságnak, min az emberek jó izűt nevetnek. Nevetést okoz és nevetségessé válik különféle balgaság az okosság képében, ügyet­ lenség s czélszerütlenség a czélszerüség s ügyesség színe alatt, a felületes tudákosság az értelmesbek körében; a szórakozottak s képzelgők botlásai; nevetségesek a gyermekek, ha az öregeket majmolják s oly öregek, kik fiatalok módjára tetszelgeni akarnak és hiúskodnak: nevetséges sokszor a szavak felcserélése s össze­ zavarása, a tárgyazatok és czimzetek, az okok és okozatok, czélok és eszközök felcserélése, számos anachronismus és tévedés: szám­ talan sikerült ötlet, élez, tréfa, anekdota és furfangos, de ártatlan csíny sat. sat. A nevetségesnek forrásai és alakjai számtalanok. De nem minden nevetséges bir aesthetikai becscsel, mert vau sok idétlen és izetlen, aljas és pórias, méltatlan, otromba és sértő ne­ vetséges. Ez nem válhatik kom ikum m á, hanem csak az aféle nevetséges, melyben van aesthetikai elem s a mely a széppel némikép rokon, vagyis ha van aesthetikai alakja és szelleme, ha szem­ léletes képbe foglalható, ha nemcsak beszéd, hanem mímusok és cselekvények által határozott jellemekben nyilatkozik. Vannak

14 ugyanis kitűnő typusok a komikumra magában az életben (gyak­ ra n van egy-egy falunak és társas körnek egy megtestesült komi­ kusa). De legsűrűbben terem a komikum a művészet derült és felvillanyozott képviselőiben és müveikben. Mindenek felett pedig a drám ai költészet az, mely gazdag az ilyenekben, ámbár sok sikerülhet az ügyes festőnek s zenésznek is. (Lásd a szellemdús s nemesb tartásu vigjátékokat Kisfaludy Károly, Szigligeti Ede s mások műveiben), b) A tragikum a fellengzővel rokon, de tőle mégis külömböző aesthetikai alak és jellem. Minden valódi tragikum fellengző, de de nem minden fellengző tragikai. A tragikum lényege egy hősies léleknek következetesen kitartó küzdelme egy magasztos eszme szolgálatában, az ellentálló nagy akadályok ellenében, melyek végre a hőst megbuktatják. A valódi tragikai bajnok mindenkor ethikai jellem s nagyratörő nemes lélek, de hogy minden határozott eré­ lyes akarata, minden lelkesült és rendithetlen törekvése daczára győzelemre nem vergődhetik, annak két főoka lehet, subjective, ha m aga hibázott el valamit, akár a kitűzött czélra, ak ár a használt eszközökre nézve, objektive pedig vagy a sors mostoliasága, vagy az emberek, mint magokat sértetteknek érző, engesztelhetetlen boszuval telt, irigy és gonosz felek azok, kik a győzelmet lehetet­ lenné teszik. A tragikai hős, jó ügye öntudatában s szilárd bizalommal maga iránt, törhetetlen lélekkel halad magasztos czélja felé, több tényezőket tán elnézve, a hitvány lelkeket megvetve, a gonoszok­ nak hadat izenve s igy az akadályokat szaporítva és fokoztatva, végre oda jut, hogy az akadályok halmaza, m int egy felzudult tenger, reá rohan, vagy mint egy alapjában és kapcsaiban általa megingatott bástya, romokba dől, s őt magát is, a bár Titáni s valóban csodálandó erővel küzdőt, maga alá temeti. A hős testi élete igy tönkre megy, de nemes czélok érdekében nemesen küzdő lelke, jelleme, becsülete érintetlenül marad s tiszteletre és csodá­ latra, nem pedig sajnálatra ragadja mind azokat, kik őt méltatni tudják. (A sentimentalis és csupán pathematicus tragicum nem az igazi). Itt azonban nem annyira a művészet igen különböző jel­ lemű trag, hőseire gondolunk, kikben gyakran csak önző és pusz-

15 titó szenvedélyek működnek, (II. Richard, Othello, Macbeth sat.), hanem inkább a történet és élet trag, bajnokaira, az emberiség javáért higgadt lelkesüléssel s minden áldozatra kész odaadással küzdőkre, kik, mert a konok irigy egyesek, vagy a felizgatott vak tömegek érdekeit látszottak sérteni, diadalkorona helyett bürök poharat, számkivetést, vagy tövis koszorút és keresztfát nyertek. — A valódi tragikum az emberi fellengzőség legmagasb foka; emberi lélek feljebb nem viheti. c) A hum oristikum . Ez inkább ép, egészséges temperamen­ tum, és szerencsés természet (Naturell), mint aesthetikai alakulat és művészet, mely azonban teljes érettségében és becse magaslatán egyesül sokoldalú ismérettel, dús eleven phantásiával, derült s jóságos kedélylyel, nemes Ízléssel s öntudatos önkormányra képes akarattal. A humor egyesíti a bölcsészetet a tréfával, a komolyságot az elvekben a komikummal az életben, a higgadtságot a játszi satyra- és iróniával. A humorista nem zsémbelő, nem epés, nem savanyu, nem panaszos, nem ideges, nem skrupulans és hypochonder. Maga részéről tisztában van magával az élet igazi czéljai s az emberi cselekvények érvénye és értéke iránt, mondhatni egy teljesen érett ethico-aesthetikai jellem, egy Socrates, vagy egy Cato egyesülve Horáczczal. Az ily jellemű ember látja az élet ferdeségeit, az emberek gyarló, hamis, önző törekvéseit, látja az elbizakodók gőgjét, a szenvedélyesek örvényeit, a képmutatók s ármánykodók hamissá­ gát sat., sőt nemcsak látja, de tudja s érzi is hibás, sőt kárté­ kony és veszélyes voltukat, de valamint nem marad irányukban közönyös, úgy nem is mérgelődik, nem fakad pathetikus declamatiókra, nem vádaskodik, nem üldöz, nem lesz boszussá vagy épen embergyülölővé. Nincs benne sértett érdek, mert nem sajátja az önzés. — 0 minden szeszélyek és érdekek, minden közéletbeli ködök, zivatarok és mérges harcok felett magasabb — tárgylagos — állást foglal s értelme tisztán lát és Ítél, kedélye derült és nyugodt marad, melyről elmondhatni: „semper ibi serenum est“, ítélete azért mindenkor találó, de kedélyességébe mártva, soha se metszőleg sértő, a mit tehát nem is vehet valaki rósz néven, sőt

16 okul rajta, és mondója iránt nem boszut, hanem elismerést s tisz­ teletet érez. Vannak humoros írók, s művészek s már ezek müveiben is tapasztalhatni a valódi humor jótékony hatását. (Lásd az irodal­ mat) De az igazi humor természetét és hatását a társas közélet­ ben érezhetői leginkább, ha feltűnik egy-egy ily ritka szerencsés természetű, magas miveltségü, humanistikus jellemű genialis humo­ rista. Valóságos kincses bánya az ilyen, különben is rendesen szcllemdús lélek; derűit és villanyos légkör támadt körötte; mindenki lesi szavait, élvezi ötleteit, sőt távozva, magát bölcsebbnek, gaz­ dagabbnak, jobbnak érzi és vallja.

V. Az a e e sth e tik a i v ilág c u ltu ra lis fo n to ssá g a . Előadtuk tehát vázlatosan az aestlietikai világ lényegét és főnyilatkozatait. Már a mondottakból is, ha kellőleg megértetnek és méltányoltatnak, könnyen és bizton lehet következtetni az aesthetikai világ culturalis fontosságára. Nem is tagadhatja azt józan észszel senki, hanem ha vad, vagy fásult kebel, („a fásult kebelnek nincsen költészete“. Arany J.) Elismerték azt a legmivcltebb népek az ó-korban. Szépen jellemzi az aestlietikai cultiválók érdemét Horácz, de arte poet. 391 — 407 v. v. Ezt vallja minden kitűnő költő, szónok s perikiesi lelkű államférfi. Méltó megolvasni Schiller ily czimü müvét: „die K ünstler“ s kritikai szemmel ama nagyobb müvét „Briefe über die aesthet. Erziehung des Menschen“. Sok jeles tanúságokat lehetne idézni minden culturalis nép irodalmából: de itt reájok nincs szükségünk, mert a dolog magában világos, ha az aesthetikai világ épséges természetét ismerjük. Hisz mikép is lehetne az az ember nemesb fejlődésére nézve ak ár közönyös, akár jelentéktelen dolog, mely lelki életünk eredeti szerkézetének egyik lényeges része, mely egyike keblünk legtisztább vágyainak, a leg­ szerencsésebben fejlesztő, leghatalmasabban buzdító, legédesebben jutalmazó erő és működés? Az aesthetikai világnak culturalis fontossága már nemlegesen is szembeszökő, ha vagy teljesen hiányzik, vagy meg van ugyan, hanem már hanyatlása szakában, romlott Ízléssel s korcs kinövé­ sekkel. Teljes hiányzásánál mit is mutathat az élet egyebet, mint

17 barbárságot, nyers és vad erkölcsöket, örök harczok- és viharokat, vagy lusta közönyösséget, tespedést, pusztulást és pusztaságot? Itt nem lehet sem humanismusról, sem nemesb törekvésekről, sem va­ lódi örömekről s társas boldogságról szólani. — Ha ellenben meg voltak az aesthetikai világ ép tényezői, de lassanként elgyengül­ nek, elhomályosodnak, vagy ferde irányt vesznek, ha az ép erő elpuhúl, az aesthetikai alakok és jellemek vigyorgó s undorító torzképekké válnak, akkor ez már biztos jele annak, hogy éltető, nemesitő aesthetika helyett nyavalyás állapotok, pusztító korcsosulás állott be, melyre reflectálva Rousseau, egy pályadijt nyert mun­ kájában azt tudta sikeresen vitatni, hogy az aesthetikai világ (a korcs), többet ront, mint épit. — Az ép aesthetikai világ jótékony culturalis hatása még jobban fog kitűnni, ha szerencsés működésé­ nek egyes eredményeit részletesebben vizsgáljuk s tekintetbe veszszük az aesthetikai világ humanistice nevelő, az életet szépítő, emelő, nemesitő s végre azt sok tekintetben directe és indirecte gazdagító hatását. 1. Az aesthet. világ hum anistikus nevelő, mely lépésről lépésre kiséri az ember életét. Már a kisdednél s gyermeknél korán kezd ébredni s fejlesztőleg működni a szépnek ösztöne. Sejti, érzi s szereti a szépet már a gyermek is. Olyan légkörben, hol mind az, a mit lát, tiszta, csinos, szép, a mit hall szelíd, édes, kellemes, tehát mosolygó természet, szeretetteljes társas kör, emberséges bánásmód, s a folytonos figyelmeztetés a közel létezőkre és törté­ nőkre, hogy azokat a gyermek ne csak észrevegye, mint a német szó tartja „sinnig“, de velők foglalkozva, őket némileg méltányolja, mind az bizonyosan sokoldalulag fejlesztőnek s nemesen nevelőnek fog tapasztaltaim , csak legyen helyes nevelési alapokra fektetve, legyen helyes módon alkalmazva, legyen folytonos és kitartó. Lelje ezekben örömét a gyermek, szaporítsa azt saját ötletei s alkatai­ val, akarjon, tudjon másoknak is örömet csinálni, mások örömén is örülni; szoktattassék és szokjék a tárgyak necsak physikai, hanem egyszersmind aesthetikai szemléletéhez, méltatásához s igy lassanként a combináló aesthet. ítélethez. Ne tűrjünk körülötte s maga se tűrjön maga körül semmi aljast és rondát, semmi tisztátalant és rutát, semmi vadat és otrombát. Ha rósz szeszélyében,

18 mérgelődés- s daczban maga válik rú t torz képpé, mutassuk ezt fel neki a hirtelen elővett s oda ta rto tt tükörben, hadd lássa és utálja meg a rútat saját magán. Számos erények aesthetikai csi­ rákból keletkeznek. A gyermeknek való aestlit. tárgyakkali fog­ lalkozás a kisded-óvodákban, gyermek-kertekben okosan vezettetve, a tapasztalás tanúbizonysága szerint, bámulatos eredményeket szül, physikai, psychikai, ethikai s még vallásos tekintetben is. Itt eltű­ nik a rossz kedv, unalom, tunyaság, berzenkedés, makacskodás veszekedés, dacz, gőg és minden czudar önzés. Itt vetjük meg alapját az aestlietikailag társas erényeknek és örömeknek. A serdültebb gyermek már a megszokottság következtében is, folytatni fogja az aesthetikai testi és lelki működéseket, megszokja s megszereti a rendet, pontosságot, tisztaságot, nemesb foglalkozást, beszédet és mulatságot; megszereti a szivet vidító daliást, az Ízlést s erkölcsöt nemesitő szép rajzolást, az aesthet. gymnastikának játé­ kait; megszereti a kert és rét lelketüditő virágait, részvevő öröm­ mel hallgatja az éneklő madarak kedves zenéjét. Mindezeknek s ezekhez hasonlóknak hogy ne volna jótékony hatása a lélek fejlesz­ tésére? Ezen hatások alatt önkénytelenül is idomul s örvendetesen átidomittatik a gyermek lelke és élete. Mit mondjunk az ifjúkor aesthet. világáról? Hisz ez a virág­ zás, az idealitás s lelkesülés kora lévén, ép állapotában maga a megtestesült aesthetika, ha rossz befolyások által meg nem mételyeztetik, ha talál bölcs irányadókra, nemeslelkü baráti tanácslókra, vonzó példákra, buzdító és méltányló elismerésre A miért az ifjú lelkesülni tud, a mit igazán szeret, becsül, tisztel, azt valósítani is fog törekedni, ez idomitandja jellemét is, valamint egyrészről aesthe­ tikai, úgy másról ethikai tekintetben is. És a mi itt a lelki élet­ ben uralkodó érzületté válik, az lesz azután egész életének vezér géniusza. Kissé higgadtabb és komolyabb, de oly buzgó fennkölt lélekkel nagyratörő aesthet. jellem leend, ily kedvező befolyások alatt foly­ vást gyarapodva, az érett férfi, a nemeslelkü matrona, sőt még a becsületben megőszült, még fris s éplelkü aggastyán is. A ki mindezekről elfogulatlanul maga is gondolkodik, bizonyára meg fog győződni, hogy az aesthetikai világ a legtermészetesb,

19 legszelídebb s legszerencsésb nevelő-fejlesztő elem, mely útját egyen­ geti a valódi ethikai s vallásos életnek is. 2. Az aesthetikai világ a szépnek s fellengzőnek világa lévén, a mit minden jobb ember szeret, tisztel és csodál, épen ez által fog, mint a fényt, szint, meleget ömlesztő nap, nemcsak azon egye­ sekre a kiket felnevelt, hanem az összes társas életre s annak minden viszonyaira szépitőleg, nemesitöleg, ha kell lelkesülve buzditólag, s ha kell vigasztalva gyógyitőlag hatni. A valódi szép igazi varázs-erő, mely szivünket megnyeri; azt csak látni kell, hogy megszeressük. A hol az aesthet. világ tényezői vezénylik, vagy legalább kisérik a társas életet, ott derült és villa­ nyos légkör alakul, mely rokon-hangulatba hozza a sziveket, s a mi a szivekben él, az átmegy a környezetre is. Ennek uralma alatt szebbé, kedvesebbé lesz minden, a lakház s a mi benne van, az utolsó bútorig, s ép úgy a ház környéke, a kert, a mező, de leg­ inkább a családi, rokonsági, szomszédsági s jó-baráti körök. Itt tenyészik és boldogít a rokonszenv, szívesség, barátság, kegyelet; itt iapasztalhatók a kedélyesség országának minden örömei, bájai. Az aesthet. világ veteményes kertje a családi kor, de ugyan ő az első, mely legjobban érzi annak jótékony hatását, a mit tenyészt és ápol. Apai, anyai szeretet gyermekeik irányában, a testvérek és rokonok együttérzése örömben és gyászban, a családi emlék- és ünnepnapok boldogító megülése, szomszédok, vendégek, jó barátok szives fogadtatása, mind ezek az aesthet. világ hatása alatt fénye­ sebb és nemesebb alakot nyernek. Az előtörő őrömet túláradástól megóvja a mérséklő illem, jobb Ízlés és helyes tapintat; a fájdal­ mat és gyászt enyhíti az őszinte részvét s az aesthetikailag vallásos élet magasb eszméi. A bölcsőtől a koporsóig kisérik a család tag­ já t az aethet. világ mosolygó, buzdító, vigasztaló alakjai. Hisz az ép családi életnek minden tagja ily tiszta körben nevekedett s ily tiszta nemesb szellemnek él s hal. Ő nyomorult s szánandó nem lehet, mert bir belső kincsekkel; ő nem zúgolódik, nem esik két­ ségbe; tud nélkülözni, ha kell, morgás nélkül, tud szenvedni is, ha igy hozza a kérlelhetlen sors, de nem desperál; a szeretet nemtője megmenti a sötét embergyiilölettől s a bántalmak ellenében az engesztelhetlen boszutól. 2*

20 A családok köréből kiárad az aesthetikai világ jótékonysága a községi életbe, hisz családokból alakul a község. A milyen amazok többségének a szelleme és jelleme, olyan lesz a községben is a köz­ vélemény, a társas élet és működés. Az egymás mellett lakó csalá­ dok rokonoknak érzik magukat, borura-derüre osztozkodnak örömben és fájdalomban, élni kívánnak és működni egy czél-, a jólét, jó hír­ név s mivelődés felé válvetett munkával, m in d eg yik m indnyájáért s m indnyájan m indegyikért. Biztosítani törekednek ugyan magukat anyagi tekintetben is, nem felejtkeznek meg a hasznosról sem, de birván eleven érzékkel a szép iránt, nemcsak házaikat, udvaraikat ékesítik s szépítik, hanem gondjuk van utczákra, kertek-, mezők-, erdőkre, hogy azok jó karban és rendben tartatva, kellemes képet mutassanak, hogy a vándor is örömmel nézze s derék lakóit meg­ dicsérje, de hogy a község minden tagja is „szülőföldének szép h atárára“ büszke legyen, róla a távolban is szívesen megemlékezzék, sőt sovárogva a szeretett „otthon“-t ismét felkeresse s lelkesülten üdvözölje. (Dulcis amor patriae!) Falusi, városi községekben egyletek is alakulhatnak aesthetikai eszmék és czélok szemmel-tartásával s fűszerezhetik a köznapi prosaikus életet különféle társas mulatságokkal (a komikum, humoristikum itt van a maga helyén), de kivált lelket emelő polgári s egyházi életből fejlődő ünnepélyekkel, melyeknek emelő, üditő, boldogító hatása igen nagy részben az aesthetikai világ jól választott, jól alkalmazott elemeitől függ. S mit mondjunk végre a nemzeti nagy élet leghathatósb moz­ gató tényezőiről ? A haza iránti lángoló szeretet, a lelkesült nemzeti rokonulás, a hazai szép és jellemző emlékek, országos öröm vagy gyász, a nemzet győzedelmes vagy tragikai hősei, a nemzeti élet nagyszerüleg pompás, magasztos ünnepei, (egy epochalis koronázási ünnepély) hogy mennyire lelkesítők, nemzeti erőt gyarapítók és ne­ mesitők, emlékezhetik mindenki, a ki ha csak egyszer is tanúja volt az ily fényes s megható jeleneteknek. A vallásos eszmék és élet szolgálatában, hogy mily hatással szerepelnek az aesthetikai világ tényezői, tudják az avatottak, de a nép is érzi s nincs ok idegenkedni a cultusnál az aesthetikától, de méltán követelhetni, hogy ez az aesthetika ne legyen profanus, kis­

21 szerű vagy ismét csak szemfényvesztő. A templomok fenséges dómjai, a zsoltárok és hymnusok magasztos zengedezései a hívek ezrei által, remek orgona-zene kiséretében, az apostoli vagy prófétai szellemben özönlő, szívből jött s sziveket találó szónoklat, oly hatással bírnak, hogy az istenit nemcsak sejtjük, de hatalmasan érezzük s magunkat is átszellemülteknek találjuk. A méltó cultus lelkesítő s megszentelő ereje! 3. Befejezésül hallgatással nem mellőzhetjük az aesthetikai világ tényezőinek a hasznost is előmozdító hatását, úgy hogy ellene az utilitaristák sem panaszkodhatnak. Nagy hasznára van a közéletnek a közipar, a különféle társas institutiók, a tudom ány s a művészet. Mindezeknél nem csekély coefficiens, némelyeknél pedig épenséggel exponens az aesthetikai világ tényezőinek hatása. Használ az aestlietika az iparvilágnak leleményes szellemével, számos felfedezésele és feltalálások archetypusaival (előképek), aesthetikai intuitióknál nyilatkozó mintaképekben s a különféle eszközök, szerszámok, gépek sat. aesthetikai alakbani kiállítása által. — Használ továbbá az aesthet. világ hatása a különféle társas, kivált humanistikus institutiók ki­ gondolása, kiállítása és aesthet ethikai jótékony működtetése által, kivált ha a közvélemény s állam által is pártoltatnak. — Használ az aesthetika a tudom ány mezején, már mind azok által is, miket feljebb embernevelő s képesítő hatásáról mondánk. Az igy képzett egyén lelke éber, nyílt, élesen, derülten észlelő (sinnig), sok aprót és rejlőt felfedező, a tüneményben a lényeget sejtő, mindent nemes szellemmel kisérő s a részeket nemes alakú egészbe foglaló. A ter­ mészeti tudományok különösen sokban fogják érezni az aesthetikai képzés jótékony hatását, úgy az észlelésnél, mint az összeállításnál; de még a mathematikai intuitiók és alakulatokra is jótékony befo­ lyást gyakorol a schematizáló, plastikai aesthetika. Végre a philosophia is többnemü hasznot húzhat az aesthet. képzett szellem- és jellemtől. (Más egy Pláto, más egy Diogenes lelke.) Az u. n. gyakorlati phi­ losophia egyetemesen és egyes részeiben sehogy se ignorálhatja az aesthetikát, mely maga is bölcseleti tudomány s szorosan összefügg az ethikával s minden eszmetannal, tehát a vallással is. Helyesen mondja Schiller: „Was wir als Schönheit hier empfunden, wird einst als W ahrheit uns entgegen gehen.“ — Végre a művészet széles,

22 mély és gazdag mezejéről nem szükség külön szótanunk; hisz a mű­ vészet összes világa az aesthetika tényezőinek kifolyása. Méltán mondhatjuk tehát, hogy az aesthet. világ az emberiség humanistikus fejlesztője, nemesitője, gazdagitója s boldogító nemtője.

Varul i á k A.

I. Adatok a collegium ez évi történetéhez. Az iskolai év ünnepélyes megnyitása ta rta to tt septemb. 4-én. M egnyittatott pedig nem csak a gymnásium, a seminarium s a hittani intézet, hanem az újonnan szervezett jogakademia első két évi tanfolyama is, melynek szervezete a m. kir. vallás és közokt. ministerium 17474. sz. leirata által helyben hagyatott. Ezen két évi folyamba választattak rendes tanárokul: Vandrák András, Schulek Gusztáv, Berzeviczy Albert, Horovitz Simon s segédtanárul Tillisch János, s azok közül Dékánnak Vandrák András. Schulek Gusztáv visszalépése után megbizatott ideigle­ nesen a tanári szék teendőivel Horovitz Simon. A hittani intézetbe belépett Bancsó Antal mint ideiglenes, Hörk József mint vizsgát tett rendes tanár. A seminariumba megválasztatott a lelépett Doleschall Samu helyett Zsarnoviczky István, kire a seminariumi felügyelet is mint seminariumi vezető tanárra bízatott s az elhunyt Leszili helyébe Fabriczy János. A rajztanitás vezetésével megbizatott a lelépett seminariumi tanár Doleschall Samu. Az összes protestáns confirmált ifjúság megjelent a tanárok­ kal az ur asztalánál okt. 30-án és május 21-én. Részt vett a collegium összes ifjúsága azon örömünnepen, mely Ő Felségeik jubilaeuma alkalmából a templomban tartatott. Tavaszi mulatságot tartott az ifjúság május 17-én.

23 Kedélyes ünnepet is ült a collegium f. é. jnnius 8-án, mely napon három tanár, u. m. Tilliscli János, Haitsch Lajos és Flórián Jakab rendes tanárságuk 25 éves jubilaeumát megtartá. A félévi vizsgák ta rta tta k szokott módon január és junius utolsó 10 napja folytán. Hogy a diszterem eredeti céljaihoz közelebbre vitessék, eltávolittatott onnan az állattani muzeum, s felállittatott benne Desscwffy Aristid életnagyságu képe, melyet Than Mór honi művész Budapesten festett. A legfontosabb mozzanat a collegium ez évi történetében azon részvét, melyet a tiszai egyházkerület az ágost. h. evang. egyház egyeteme tanusitott a jogakademia biztosítása ügyében, de a mely részvét eredményét még nem közölhetjük.

II. A collegiumhoz lejött felsőbb rendeletek.

1. A m. k. vallás és közoktatási ministeriumtól, a már fölebb említett a jogakademiára vonatkozó leiraton kívül: Aug. 29. kelt a 18930. sz. rendelet kiegészítő leirat vonat­ kozik a mértani nézlettan anyagára. Nov. 23. kelt a 22220. sz. rendelet hirdet pályázatot seminariumi stipendiumra. Sept. 5. kelt a 23210. sz. rendelet ad engedélyt másodbizonyitvány kiadására. Nov. 11. kelt a 29516. sz. rendelet hirdet pályázatot több­ féle stipendiumra. April 7. kelt a 7226. szánni rendelet követeli, hogy ha já r­ vány m iatt az iskola bezáratik, a bezárás az illetékes közigazg. hatóságnak bejelentessék. M art. 14. kelt a 7388. sz. rendelet rendeli, hogy a szegedi tanulók akadálytalanul vétessenek fel cursusuk folytatására. Jun. 8. kelt a 14128. sz. rendelet megengedi br. Zornberg Vilmosnak a Il-ik alapvizsga letételét a collegium jogakademiájánál. 1. A superindendentiától jö tt fontosabb rendeletek: Aug. 31. 1069. sz. intézkedik a hiányzó seminariuini tanár ideiglenes pótlásáról.

24 Sept. 6. 1094. sz. tudósítja a collegiumot, hogy a vallástanitással a felgymnasiumban a hittanintézeti tan áro k megbizattak. Okt. 1218. sz. ajánl gyűjtést egy az áradás által sok kárt szenvedett tanár részére. Okt. 21. 1268. sz. intézkedik az uj orgona felállításáról a seminarium nagy termében. Nov. 10. 1435. sz. Közli a 1218. sz. a la tt ajánlott gyűjtés eredményét. Nov. 20. 1501. sz. vonatkozik az uj orgona használatra. Apr. 8. 457. sz. kijelenti apr. 24-ét Ő Felségeik ezüst lakadalma alkalmából ünnepélyes hála istentisztelet tartására. Máj. 17. 670. sz. vonatkozik a hittanhallgatók és seminaristák ünnepélyes zárvizsgáira a főtisztelendő superintendens elnök­ lete alatt. Máj. 30. 711. sz. közli, hogy a vallás és közokt. m. kir. ministerium tudomásul vette tiszt. Novák M ihály urnák a eperjesi érettségi vizsgára történt kerületi biztosul való kiküldetését.

III. A collegium kormányzata. A főfelügyeleti jogot gyakorolja a m. kormány a superinten­ dentia utján. Egyházkerületi felügyelő: idősb B á n ó József. Hely­ beli felügyelő: csetneki Jelenik-Alm ássy Istv á n , kir. tanácsos. A közgyűlési jegyzők: Fekete Sándor, megyei levéltárnok és 0 . Végh D ániel, tanár. Igazgató és ephorus: H azslinszky Frigyes. Pénz­ tárnok: Florian Jakab, tanár. Tápintézeti gondnok: L u d m a n n Otto, tanár. Colleginmi orvosok: Krajzell Aurél, Mosánszky Titus és Szalay Kálmán. Az állandó igazgató választmány. Elnöke a collegium hely­ beli felügyelője. Tagjai hivataluknál fogva: az igazgató, a liittani és jogi tanfolyamok dékánjai, a seminarium vezető tanára, a pénz­ tárnok, a tápgondnok, a museumok s könyvtárak őrei. Az ügyész s a jegyzők. Választásnál fogva: Benczúr József, Doleschall Samu, Furm an Nándor, H erfurth József, Irányi István, Kardos Tivadar, Kolosy Miklós, Kóscli Frigyes, Kubinyi A lbert, Kubinyi Aurél, Lavotha Piezső, Meliorisz Gergely, Mérey Aurél, Mosánszky Titus,

25 Mosí'uiszky Victor, Novák Mihály, Schmidt Gyula, Schulet Gusz­ táv, Sztelilo János és Tahy István. A számvizsgáló bizottság elnöke, Kolosy Miklós visszalépése óta Lavotha Rezső.

ÍV. Tanárok és tanítók. 1. R e n d e s t a n á r o k . Bancsó Antal, theologiai tanár. Berzeviczy Albert, jogi tan. Doleschall Samu, rajztanár. Fabriczy János, seminariumi tanár. Florian Jakab, o. t. az V. gymn. osztályban. Haitsch Lajos, o. t. a IV-ben. Hazslinszky Frigyes, o. t. a VII-ben, a physikai mu­ seum s egyik könyvtár őre. Hazslinszky Tamás, o. t. a II-ban. Herfurth József, o. t. a VI-ban. Hörk József, theologiai tanár s a theologok egyleteinek elnöke. Horovitz Simon, jogtanár. Húsz Armin, o. t. a Ill-ban s a terménytani museum őre. Ludmann Otto, tápgondnok. Otrokócsy Végh Dániel, o. t. az I-ben, a magyar társaság elnöke. Sas János, seminariumi tanár. Tillisch János, a theologiai szak dékánja. Vandrák András, a jogi szak dékánja, a magyar tud. akad. lev. tagja. Zsarnoviczky István, a seminarium vezető tanára. 2. S e g é d t a n á r o k s h i t o k t a t ó k . Mikolik Gyula, énektanitó. Húsz Armin, gymnastikai tanító. Dr. Auszterlitz M. rabbi, liittanitó az israeliták részére. Kassai István, a róm. kath. ifjak részére és Sass Bertalan a gör. egye­ sült tanulók részére. 3. A collegium ő re : Rensko Sámuel, volt katonai altiszt.

V. Ifjúsági egyesületek. 1- A tlieologiíiban-

A theologiában a homiletihai (kötelezett) három nyelvű körön kívül, melynek 23 rendes ülésén 23 dolgozat olvastatott fel és biráltatott meg s melynek elnöke hivatalból a gyakori, theol. tanára és kötelezett tagjai az összes theol. ifjúság minden egyes tagja, — a következő körök keletkeztek, illetőleg állottak fel;

26 1. „Az éperjesi ág. hitv. ev. liittanintézet önképzö és önse­ gélyző egyesülete11. Ez az eddigi „Közügyi pénztár“ és „Homiletikai k ör“-bői 1879. márcz. 5-en keletkezett. Alapszabályai a coll. h it­ tanintézet tanári kara által — az igazgatóságnak való szabályszerű bemutatás után — 1879. márcz. 10-én eró'sittettek meg. — Tiszt­ viselői választás utján a következők lettek : Elnök (3 évre): Hörk József, theol. r. tanár. Titkár (1 évre): Nikclszky Endre, III-ad éves theol. Jegyző (1 évre): Czapff Aladár, Il-od éves theol. Pénztáruok (1 évre): Mohr Gyula III-ad éves theol. Könyvtárnokok (1 évre): Schönwiesner Kálmán és Them Ede I-ső éves theol. 8 rendes és 2 rendkívüli ülést tartott, c zé ljá t: „tagjait a szel­ lemi téren, nevezetesen pedig a bölcsészet-theologiai szaktudomá­ nyok terén, önképzés által mivelni; a jó erkölcsökben és szeretetben, a viszályok szeretetteljes elintézése, a tévedezők intése és fenyítése által erősíteni; anyagi segélyzés által hittanhallgatói pályájuk megfutásában támogatni“ folytonosan szem előtt tartván. 2. Az „Olvasó Tcör“. Ez az első félévben a következő lapok­ kal sat. rendelkezett : „Jahrbücher für prot. Theologie“, szerk. Lipsius etc. Jena. „Allgem. ev. luth. Kirchenzeitung“, szerk. Luthardt Leipzig. „Prot. Egyh. és Isk. lap“, szerk. dr. Ballagi M. Budapest. „Keresztény M agvető“, szerk. Péterfi D. és Kovács J. Ko­ lozsvár. „Szemle“, Kolozsvár. Ezenkívül „Egyetértés“ és „Vasárnapi Ú jság“. A második félévben már csak a következőket tartotta m eg: „Jahrbücher für prot. Theologie“. „Prot. Egyházi és Isk. lap“ és „Keresztény Magvető“. (Az „Allgem. ev. luth. Kirchenzeitung“-ot és a „Prot. Egyh. és Isk. lap“-ot Hörk József tanár ajándékából bírta a kör). 3. A „L i t u r g i c u m (Isteni tiszteleti gyakorlatok). Ezen kört a tlieologusok és képezdészek egyetértőleg Hörk József tanár fel­ hívására úgy alakították meg, hogy a gyakorlatoknál a theologiai ifjúság a szószéki és oltári teendőkről, a képezdei ifjúság pedig a

27

kántori teendőkről köteleztetett gondoskodni. — Ezen kör elnökei: H örk József (theologiai) és Zsarnovitzky István (képezdei) tanárok. Jegyzői: Czapff Aladár 2-od éves tlieol. és Scliolcz Mihály 3-ad éves képezdész. Gyakorlatai a szabályszerű isteni tisztelet alakjával birtak. (Sátoros ünnepi. Vasárnapi.) C zélja: a theologiai ifjúságnak a szószéki és oltári teendők­ ben és az egyházi énekben való begyakorlása és a képezdei ifjú­ ságnak az orgonálásban és éneklésben való képzése. Nyelve (mint a liomiletikai körnél): magyar, német és tót. T artatott összesen 20 gyakorlat. (10 magyar-, 8 német- és 2 szláv nyelven.) 4. Végül emlitendő, hogy ez idén is tartattak „katechetika gyakorlatok“ (azonfelül egyes, buzgóbb hittanhallgatók Írásban kidolgozott „Katechesis“-eket is mutattak be. Miután azonban a katechetikai gyakorlatok szabályos megtar­ tásánál nagy akadályul szolgált az, hogy tanoncokat nem lehetett kapni, (mert az elemi iskolákat csak kicsiny mértékben lehetett igénybe venni) — a katechetikai gyakorlatok vezetője — Hörk József szaktanár azon kérelemmel járult a coll. igazgató, illetőleg az illetékes gymn. tanár urakhoz, szíveskednének tanonczaikat, — midőn azok a nagy hideg m iatt templomba menni nem köteleztetnek, ezen katechetikai gyakorlatokra, (melyek néha a „Gyer­ mek isteni tisztelet“ jellegét öltik magokra) küldeni; — mire a t. gymn. tanári kar határozatilag kimondotta, hogy az algymnasiumi tanulók december, január, február hóban (feliévén a templombajá rá s kötelessége alól mentve) kötelesek a collegium egyik termé­ ben megtartandó katechetikai gyakorlatokon megjelenni. Ezen gyakorlatok az isteni tiszteletet pótlólag mindig vasárnap lesznek megtartandók. 3. A seminaríumban.

Pálfy-kör. Czélja: önképzés a néptanítói hivatalra. Elnök: Sas János, képezdei tanár betegsége folytán Bancsó A ntal tlieol. tanár. Tisztviselői: Kovács Samu, Nitsch Mátyás, Mikulás János, Scholz Mihály. — A rendes tagok száma 26, kültag 2, olvasótag

28 3, összesen 31. — T artott a kör 27 ülést, melyeken 30 munkát s ugyanannyi bírálatot és 51 szavallatot hallott. — A mult 187 7/8-ik évben a kitűzött pályadijt: — Mikulik Gyula ta n á r által ado­ mányozott 5 irtot — Járosy Endre nyerte el. — A jelen évi pályázaton nem érkezett be pályadijra érdemes munka. Hamborszky Gyula munkája dicséretben részesült. A kör h a t folyóiratot jártat. 3. A g-ymnasiunxban.

«) „Magyar társaság.“ A kör tisztikara. E lnök: 0. Végh Dániel. Titkár-pénztárnok: Frank Géza. Jegyzők: Kosa Barna és Benczúr Bálint. Szépirodalmi könyvtárnokok: Nemes Károly és Grosz Rezső. Tudományos könyvtárnokok: M ayer Endre és Benczúr Miklós. Laptárnok: Breuer Szilárd. Rendes tag 37. Olvasó tag 27. Összesen 64. T artato tt 60 ülés. Beadatott 52 mű. M egbiráltatott 54. Érdemkönyvre méltattatott Kosa B. két költeménye. Megdicsértetett Benczúr Bálint 3, Kosa B. 1 költeménye. A bírálatok közzíil megdicsértetett Makoviczki J. 2, Mayer Endre 1, Kosa B. 1 bírálata. Szavallat mondatott 75. A szépirodalmi könyvtár szaporodott: «) ajándék utján 2 kötettel. (Az egyik Berzeviczy Tividar ur, Sárosmegye tanfelügye­ lőjének adományából, a „Magyar társaság“ által kiadott „Jaczint“ ; a másik Frank G. ajándéka, ß) Vétel utján 21 mű 27 kötettel. A tudományos könyvtár szaporodott: «) ajándék utján G kö­ tettel. Vandrák A. tanár ur 1, Benczúr B. 1, Philadelphi M. 2, Háan Lajos békés-csabai lelkész 1, A magy. tudományos akadémia 1. ß) Vétel utján 16 mű 22 kötettel. A laptár szaporodott 10 kötettel. Van tehát jelenleg a szépirodalmi könyvtárban 779 kötet; a tudományos könyvtárban 7 15; a laptárban 131 kötet. Összesen: 1625 kötet. A társaság által az alapítványok kamataiból kitűzött 3 pályadijon kívül, a kör elnöke által két pályadij tű zetett ki egy 1 felvonásos vígjátékra és egy elbeszélő költeményre. Jutalmok 7— 7

29 forint. — Érdemes mű nem érkezvén be, az összeg „Nemesányi“féle alapítvány czimén tőkésittetett. Az Olvasókör tisztikara: 0. Yégli Dániel elnök. Benczúr B. laptárnok. Mayer E. jegyző. Frank G. pénztárnok. A kör tagjai naponkénti összejöveteleik alkalmával két napi, kilencz heti, hat havi és tudományos szaklapot, összesen tehát 17 folyóiratot olvastak. A tagok száma 22. ß) Zenekor. Fennáll 1871 -ik év óta. Elnöke: Hazslinszky Frigyes, igazgató; alelnök és karvezető: Fekete László; jegyző: Prihoda E te le ; pénztárnok: Scholcz D árius; választmányi tagok : Grósz Rezső és Benczúr Miklós. Működő rendes tagok száma G: Benczúr Miklós, Fekete László, Grósz Rezső, Hazslinszky Géza, Prihoda Etele és Scholcz Darius. Tartott a zenekör gyakorlati órákat hetenként többször, a begyakorlott új darabok száma 20. Ezekkel nemcsak a nyilvános gyakorlati óráknál megjelent hallgatóságot gyönyörködteté, hanem az igazgató ur névestélyén, nemkülönben az év folytában többször nyilvánosan is föllépett. y) Dalkör. A dalkör ez évben 32 működő taggal nyílt meg, kik közül az első hangot 8, a másodikat 9, a harm adikat 10, a negyediket 5 képviselte. Gyakorló órákat hetenként kétszer tartott. A körnek vezető elnöke Doleschall Samu, tanár. Ez évi hivatal­ nokai : alelnök: Frank Géza, VIII. oszt. tanuló, jegyző: Schütze József VI. oszt. tanuló, pénztárnok: Nemes Károly VIII. oszt. tanuló, hangjegy felügyelő: Breuer Szilárd VII. oszt. tanuló. A kör a tavalyi darabok ismétlésén kívül több népdalt és liymnust tanult be.

VI. Hagyományok és adományok. 1. Zsedényi Ede volt egyetemes felügyelő végrendeletében szól 20,000 forint a kerületi seminariumnak. 2. Nyíregyháza városa újra tette folyóvá a 2000 frtnyi ala­ pítványának kam atját a jogakademia részére s kifizette az előbbi két évre eső kamatot is.

30 3. Rajner Károly hagyott végrendeletileg 200 irtot az alumneumnak. 4. A helybeli takarékpénztár adott a tápintézetnek 20 irtot, megszavazott a jogakademiára 10 egymás utáni évre évenként 100 írtnyi segélyt. 5. Lehoczky János szatmári könyvkereskedő küldött a tápin­ tézetnek 100 írtos nyeremény-sorsjegyet. 6. Szerencsy Ede kötelezte magát évenkénti 5 írtnyi ado­ mányra. 7. Az eperjesi német-magyar egyház megszavazott évenkénti 24 írtnyi adományt 10 évre a jogakademia íentartására. 8. Benczúr Józseí készitette saját költségén saját cementjéből a járdát a collegium íőbejárása előtt. 9. A kerület által kiküldött aláírási iveken adakoztak a col­ legium jogakademiájára a íolyó 1878/ 9-ik tanévben: Zsegnyei egy­ ház 4 ít, Ochtinai egyház 7 it, Brener Sándor 8 ít, Bélái egyház 10 ít, Szepes-Olaszi egyház 10 ít, Leibiczi egyház 12 ít, Majerkai egyház 5 ít, Svedléri egyház 11 ít 34 kr., M énhárdi egyház 5 ít, Iglői egyház 72 ít 90 kr., Szepes Remete 11 ít, Mathceoczi egy­ ház 15 ít, Nagybányai egyház 184 ít, Tályai egyház 14 ít 90 kr., Fancsali egyház G ít, Ujcsanáloi egyház 5 ít, Hernad-Vécsei 1 ít, Merényi egyház 5 ít 20 kr., Abosi egyház 6 ít 89 kr., Giralti egyház 1 ít, Hanusfalvi egyház 11 ít 90 kr., Kükemezei egyház 4 ít, Budámén egyház 2 ít, Bártfai szláv egyház 3 ít 53 kr., Kis-Szebeni szí. egyház 3 ít 60 kr., Eperjesi szí. egyház (6 ít évi járadék) és 1 ít, Kis-Szebeni német egyház 9 ít 60 kr., Kapi né­ metfalvi egyház 1 ít 50 kr., Sajó-Gömöri egyház 30 ít.

VII. Dolgozatok a gymnasiumban. A) M a g y a r d o l g o z a t o k . 1. A V I I I . osztályban: Tliemák: Értekezések: 1. Sem. 1. Dimidium facti quibene coepit habet. 2. Quidquid agis, prudenter agas et respice unem. 3. Fabricando fimus fabri. 4. „Non nobis solis nati sumus, sed partem ortus nostri p a t r i a

81 sibi vindicat partem amici.“ Cic. 5. Pauperrimus mortalium est, qui nullo gaudet amico. 2. Sem. 1 . A „lionestum“ vagy az „utile legyen-e jelszavunk s törekvéseink czélja? Párbeszédben vita. 2. Natura, an doctrina in excolendo homine potior? 3. Veris, an aestatis labores fructuo­ siores? (A 2. és 3. szinte párbeszédbeli vita). 4. Scholae Eperiessienses valete. (Bucsuzás). 2 . A V I I . osztályban: Árvíz után. Leírás. — Lehet-e az ifjúnak is élet- és emberismerete? Fejtegetés. — Kineas beszéde a római tanácsban. Szónoki beszéd. — Zrínyi Miklós beszéde vité­ zeihez a Szigetvárból való kirohanás előtt. Hadi beszéd, alapesz­ méje : dulce et decorum est pro patria mori. — Dispositiók külön­ böző tárgyú szónoklatokhoz (a tanórákban biráltattak). — Horváth Mihály emlékezete. Emlékbeszéd. — Vörösmarty „Vérnász“ czimü tragoediájának meséje, különös kitüntetésével a tulajdonképeni tr. cselek vénynek. — Telegdy tragikai jelleme. — Mennyiben van helye a drámai költészetben a véletlennek s a természetfölötti je­ lenségeknek? — avagy Az ó-görög színpad mint a drámai jellemek egyénitésének akadálya. 3. A V I. osztályban: 1 . A tanuló pálya más életpályával szemben. 2. Az utazás kellemei. 3. Levél egy baráthoz. 4. A hó. 5. A tanulók erényei. 6 . A papiros. 7. Tavaszdal. 8 . Forrásnál (Romok között) költői kísérlet. 9. A természet három országának viszonya egymáshoz és az emberhez. 10. Jövendő életpályám. 4. A z V. osztályban: A tanuló az iskolai év kezdetén. — Murány ostroma. Tompa Mihály költői elbeszélése nyomán. — Con­ cordia parvae res crescunt. — Ferro nocentius aurum. •— A könyvnyomtatás. — Ki korán kél aranyat lél. — Tanulj rendet tartani minden dolgaidban. — Végén csattan az ostor. 6. A I I I . osztályban: A szék. Tanleirás. — A hamis tanú czimü költeményben előforduló alanyi s tárgyas igék indokolása. — A farkas és a bárány; utánclbeszélés a történeti s értesítő múlt helyes használatának feltüntetésére. — Levél szüléinkhez a karácsom ünnepek előtt. — Mondatsorozatok a főmondatok kü­ lönböző összefüggésének feltüntetésére. — Mondatszerkezetek a függő mondatok különböző fajai szerint. — Egyszerű körmondatok.

32 — Az én lakószobáin. Leírás. — A vasról (tulajdonságai, fajai, előfordulása s nyeretése, használata). Előlegesen megbeszéltetett. — Összetett körmondatok. 7. A I I . o&ztdlyban: Alamizsnaadás keleten. Utánelbeszélés. — Tárgynévképzés (a . teljesen élő képzőkkel). — A sóról. Előleges megbeszélés után, melynek czélja volt a tanulóknak a sóról szerzett ásványtani ism. kibővítése. — A molnár és fia. Átalakí­ tás. — Mellékmondatok be- illetőleg visszaigazitása főmondatokba. — A Kook hála czimü olvasmányban előforduló mellékmondatok meghatározása s a főmondatba való visszaigazitása. — Demosthe­ nes. Utánelbeszélés. — A tölgyfa és a fenyőfa. Összehasonlítás. — Endre és Béla Várkonyban. Utánelbeszélés. 8 . A z 1. osztályban: Adott tárgynevekhez mint alanyokhoz alkalmas állítmányok keresése. —• Mondattani gyakorlat a tárgyak tulajdonságainak összehasonlítása módjainak feltüntetésére. Fokozás. — A rejtett kincs. Utánelbeszélés egyszerű bővített mondatokban. — A ló. Leírás egyszerű bővített mondatokban. — Bővített mon­ datok (a különféle jelzők s a szenvedő tárgy). — Bővített monda­ tok (a módjainak s időinek, továbbá a határozók — mód, hely, ok, czél, idő — használatával). — Az eltört patkó. Utánelbeszé­ lés. — Az „Árpád sírja“ s a „Viz, szél, becsület“ czimü költe­ ményekben előforduló igék meghatározása. — A holló és a róka Átalakítás. B) N é m e t d o l g o z a t o k . 1.

A V I I I . osztályban. Themák: 1 . W elche Vortheile haben wir von der Beschäftigung mit der Poesie? 2. Das Wunderbare in der Natur. 3. Welche Umstände haben es bew irkt, dass gegenwär­ tig Athen weit minder anziehend erscheint, als Rom? 4. Hilf dir selbst, so hilft Dir Gott. 5. Im Reiche des Sittlichen gibt es keine Kleinigkeiten. 6 . W oher kommt es, dass Schiller’s Willi. Teil trotz mancher Mängel, die ihm die Kritik vorwirft, zu einem Lieblings­ stück des deutschen Volks geworden ist? 7. D er Tod Gessler’s und der des Freiherrn von Attinghausen im Dram a W. Teil. (Vergleich mit Bezug auf die Characterisirung der beiden Personen). 8 . Ver­ giss dein Ich — dich selbst verliere nie (Götlie).

33 2. A

V I I . osztályban: 1 . Warum ist die Bescheidenheit be­ sonders der Jugend zu empfehlen? 2. Herbstgedanken. 3. Das Ritterwesen nach seinen characteristischen Eigenthümlichkeiten. 4. Wodurch erregt die Geschichte unser Interesse und inwiefern konnte Göthe mit Recht behaupten, dass das Beste, was wir von ihr haben, die Begeisterung ist? 5. Die Hoifnung kann für den Menschen auch eine Quelle von Uebeln sein? 6 . Wie kann man sich unangenehme Arbeiten erleichtern? 7. Der Himmel ist der Menschen Führer auf Erden. 8 . Was hat im Laufe der Zeiten die Umgestaltung der Erdoberfläche herbeigeführt? 9. Worin glei­ chen einander Gebirge und Meer? 3. A V I. osztályban: 1 . Die Jugend ist die Zeit der Saat. 2. Die N atur im Dienste des Menschen. 3. Inhalt und Grudgedanke des Gedichtes „Löwenritt“ von Freiligrath. 4 Unterhaltungsbücher sind unsere Freunde, aber auch unsere Feinde. 5. Allen zu gefal­ len ist unmöglich (Chria). 6 . 7% 4’ « oeU / c &eol ^aonúooiihv s&i/xav ud-ávami. 7 . Die Waldungen betrachtet hinsichtlich ihres Nutzens und ihrer Annehmlichkeit. 8 . Beschreibung des Vorganges des Glockengusses, mit Bezug auf Schiller’s „Lied von der Glocke.“ 9. Warum spricht man bei der Unterhaltung so oft vom W etter? 4. A z V. osztályban: 1 . Arion. 2 . Bücher sind eine gute Ge­ sellschaft. 3. Die Uhr und der menschliche Körper. 4. Böse Gesell­ schaften verderben gute Sitten. 5. Der Schäfer und der Wolf, — der Knabe und das Ross (iskolai dolgozat). 6 . Durch welche U r­ sachen geschehen Veränderungen auf der Erdoberfläche. 7. Ueber die Wirkung der Winde. 8 . Ueber die schädlichen Thiere und die Mittel sich gegen dieselben zu wehren. 9. Vor- und Nachtheile der Flüsse. 5. A I V . osztályban: Der goldene Mittelstand. — Beschrei­ bung der Glocke. — Ehre deine Lehrer (Erzählung). — Meine Vaterstadt. — Ueber den Nutzen des Holzes. — Satzvereinc-, Satz­ gefüge-Perioden. — Ueber die rechte Benützung der Ferien. — Der Neidische (Erzählung). — Des W inters Freuden. — Der Schenk von Limburg (in Prosa). — Die Pietaet gegen das Alter. — Kami auch der Schüler zum guten Rufe der Anstalt, welche er besucht, etwas beitragen? — Geschäftsaufsätze. íö q ö j t k

3

34

VIII. Tantárgyak a gymnasmmban. A V I I I . osztályban: 1 . Vallás. 1 -ső sem. Erkölcstan. Kézi­ könyv: Zsilinszky Mihály. Hit- és erkölcstan. Pest. 1872. Beveze­ tés. Az Istenről és a világról szóló tan. Az emberről szóló tan. A bűnről szóló tan. A Krisztusról szóló tan. (Theologia. Kosmologia. Anthropologia. Hamartologia. Christologia). 2-ik sem. Ugyanazon kézikönyv. (Folytatás). A szent lélekről szóló tan. Szent háromság. Üdvtan. Az utolsó dolgokról szóló tan. (Pneumatologia. Trinitas. Soteriologia. Eschatologia). Hetenkint 2 óra. Hörk József. 2 . Latin nyelv. 1-ső sem. Cicero de officiis Liber I. Caput 1— 38. A főhelyek emlékelve Süpfle gyakori. 2 -ik kt. 16 pensum Tacitus. Horátz. 2 -ik sem. Horátz. Epist 1, 1 ., 2., 4., 7., 17. részben emlékelve C. Taciti Agricola egészen, egyes részek emlékelve. Süpfle 17. pen­ sum, a görögök miveltsége. 4 óra bet. Vandrák A. 3. Görög nyelv. 1-ső sem. Demosthenes I , II. és III. olyntli. beszéd, a békéről mondott beszéd és Fülöp elleni II. beszéd. 2-ik sem. Sophoclis Electra (788- —1096 kihagyásával). A gö­ rög lyricából (H. W. Stoll Anthologiájából) Kabinos I. elegiája, Tyrtaios I. eleg, Solon I. és III. eleg. Theognis 319— 322, 31— 38, 783 — 789, 801— 804, Simonides epigrammái közül a 3, 4 és 8 -ik, valamint egy elegiája is, Mimnerinos 1 elegiája, Alkaios 1 töredéke, Sappho 1 ódája, Anakreontól 5 dal, Pindarosnak 1-ső olympiai ódája. Rövid irodalomtörténet. 4 óra hetenkint. Ludmann. 4. Magyar nyelv. 1-ső és 2-ik sem. A magyar irodalom tör­ ténete. Tarnóczy k. könyve szerint és a remek irók egyes darab­ jainak olvasása mellett. 2 óra hetenkint, 9 házi dolgozat. Vandrák A. 5. Német nyelv. 1-ső és 2-ik félévben. A német irodalom története Wielandtól a legújabb időkig, különös tekintettel Göthe és Schillerre. A remekírók kitünőbb műveinek ismertetése és jel­ lemző darabok olvasása. Kk. Kluge Geschichte der deutschen Natio­ nalliteratur. Olvasók.: Lüben 2 . und 3. Theil és a remekírók egyes művei. Havi dolgozatok. 2 óra hetenkint, Ludmann.

35 6 . Történelem 1. és 2. félévben. A magyarok története 1848-ig különös tekintettel az állami és alkotmányos élet fejlődésére. Hor­ váth Mihály kézikönyve szerint, hetenkint 4 óra. Herfurth József. 7. Physica 1-ső sem. A snlyos testek természettana. 2 -ik sem. A súlytalanokról leginkább Fuchs A. természettana fonalán heten­ kint 6 óra. Hazslinszky Frigyes. 8 . Philosophia. 1-ső és 2-ik sem. Lélektan Yandrák kézikönyve szerint teljesen. 2 óra hetenkint. Yandrák A. A V I I . osztályban: 1 . Yallás. „A kér. egyház története“ Pálfy József kézikönyve nyomán. 1-ső félév. A magyar reformatio történetéig. 2-ik félév. A magyar reformatio története. H etenkint 2 óra. Bancsó Antal. 2 . Latin nyelv. Cicer, orat, pro Milone, a szebb helyek könyv nélkül is. Hetenkint 2 óra. Flórián. Süpfle K. fr. Aufgaben zu lat. Stilübungen 66— 92-ik pensumig. H etenkint 1 óra. Flórián Horácz ódái. I. 1 , 3, 14, 22, 24. II. 3, 9, 10, 13, 14. III. 2 , 3, 6 . IV. 2 , 3, 4, 7, 8 , 9, 12. Epod. 2 . Carmen secul. Sat. I. 1, 9. Sat. II. 6 . Epist. de arte poet. 1— 240. Fő helyek emlékelve. 2 óra hetenkint Vaudrák. 3. Görög nyelv. A jóni dialectusnak magyarázata mellett ol­ vastatott az I. félévben: Ilias VI, VII, VIII 1 — ÍOO, a II. félév­ ben Odyssea IX, X. Nyelvtani gyakorlatul fordittatott Corn. Néposból: Lysander Thrasybulus és Konon, szóval és Írásban. 4 óra hetenkint Ludmann. 4. Magyar nyelv. Az első félévben. Irálytan, kiváló tekintettel a szónoklattanra. Remek példányok olvasása (Zsilinszky M. olv. könyvéből) és magyarázása. A második félévben: A drámai költészet elmélete. Olv. Vörös­ marty „Vérnász“ czimü tragoediája és Kisfaludy Károly „A leány­ őrző“ czimü vigjátéka. Hetenkint 2 óra. Végh Dániel. 5. Német nyelv. A német irodalom története a legrégibb időktől AVielandig. Kk. Kluge „Geschichte der deutschen National­ lite ra tu r“ Olvasókönyv: Lüben Auswahl characteristischer Dich­ tungen und Prosastücke zur Einführung in die deutsche Lit. 1. Th. Havi dolgozatok. 2 óra hetenkint. Ludmann. 3*

36 6 . Történelem. I. és II. félévben: az újkor történelme I. Napóleon bukásáig és Franciaországé a júliusi forradalomig. Tankó János két kézikönyve szerint lietenkint 4 óra. H erfurtb József. 7. Matbesis I. sem. Egyenletek. Első rangú sorok. Combinatiók tana s a binomi tétel. II. sem. Trigonometria. A számtan alkalmazása mértani feladatok feloldására. Az elemző mértan elemei. Hetenkint 3 óra. Hazslinszky Frigyes. 8 . Természettudomány. I. sem. Csillagászati földrajz. (K. k. Berecz). II. sem. Természettani földrajz. (K. k. Róth Samu). 2 óra lietenkint. Ludmann. 9. Philosophia. Logika. Yandrák A. kézikönyve nyomán, egész éven át. 2 óra lietenkint. Yandrák A. A V I. osztályban: 1 . Yallás. „Bibliai bevezetés“ Zsarnay Lajos kézi könyve után I. félév. Ó szövetség ismertetése Sámuel könyveiig. II. félév: Folytatás. Sámuel könyveitől az ó szövetség végéig. (Az 5-ik osztálylyal együtt) Hetenkint 2 óra. Bancsó Antal. 2 . Latin nyelv. Virgil. Ecloga I. Aeneidos libr. II. és a III. köt. 1 — 120 . Egyes helyek könyvnélkül is. Hetenkint 2 óra. I. sem. Salustii Catilina 30 fej. II. sem. Ciceronis oratio in Catilinam 1 . és a 2-ikból az első 7 fejezet. Hetenkint 2 óra. Svaby gyakorló könyvéből 206— 247 pensumig. Hetenkint 1 óra. Flórián. 3. Görög nyelv. 1. sem. Kiegészítő ismétlése az V. oszt. pensumának, azután a rendhagyó igék (Curtius-Kiss nyelvtana sze­ rint) 2. sem. A szókötés legfőbb szakaszai, annak kiemelésével, miben a görög szófűzés eltér a többi nyelvekétől. (Horváth Zsigm. mondattana nyomán.) Megfelelő 18 szó- és Írásbeli gyakorlatok magyarból görögre Schenkl-Kiss gyakorlókönyvéből. Hetenkint 2 óra. Olvasmány az 1-ső és 2 -ik félévben: Xenophon, SchenklH orváth Chrestomathiájából. Anabasis VI., VII., VIII. és Comm. Ili. Hetenkint 2 óra. Összesen 4 óra bet. Ludmann. 4. Magyar nyelv. 1 . sem. Lyrai költészet; olvastatott, elem eztetett s emlékeltetett első félévben 23, a második félévben 14 lyrai költemény; kézi könyv: Zsilinszky Mihály költészet s szó­ noklattana 10 havi munka. 3 óra hetenkint. Haitsch. Német nyelv. 1. sem. 14 lyr. költemény magyarázva, prosodiailag és aestlietikailag elemezve, emlékelve (Heinrich Lesebuch

37 für Mittelschulen). 2 . sem. 7 lyr. did. költemény Schillertől (ezek közt: „Das Lied von der Glocke). Havi dolgozatok. 2 óra hetenkint. Ludmann. 6 . Történelem. 1 . sem. Ókor: Róma története a Gracchusok óta a nyugati római birodalom bukásáig, különös tekintettel állami intézményei és irodalma fejlődésére. Ribári Ferencz kézikönyve és írott füzetek szerint, lietenkint 4 óra. II. sem. Középkori történe­ tek Szilágyi Sándor vezérfonala szerint, lietenkint 4 óra. Herfurth József. 7. Mathesis. 1. sem. Hatványok, gyökmennyiségek és logarithmusokról. 2 . sem. Stereometria. Hetenkint 3 óra Hazslinszky Frigyes. 8 . Természettudomány.

1. sem. Anthropologia s az állatok rendszeres átnézete. 2. sem. A növények szervezete s rendszeres átnézete. Hetenkint 3 óra. Hazslinszky Frigyes. A z V. osztályban. 1 . Vallás. A Vl-ik osztálylyal együtt. — Lásd a VI. oszt. Bancsó Antal. 2. Latin nyelv. Ovid. Metam. I. 89— 415. II. 1— 366. VII. 490— 660. A szebb helyek könyv nélkül is. Hetenként 2 óra. — Caj. J. Caesar. Comment, de bello Gallico libr. I. 1 és VII. 1— 62 cap., a főbb helyek könyv nélkül is. Hét. 2 óra. — Svaby ford, gyakorlataiból a 19— 54 pensumig. Hét. 1 óra. Flórián. 3. Görög nyelv. Nyelvtan: Az alaktanból főnév, melléknév, igehatározó, névmás, számnév, az w- és «t-végzetii igéknek hajlitása és egynéhány gyakrabban előforduló rendhagyó ige CurtiusKiss nyelvtana szerint. Megfelelő szó- és Írásbeli gyakorlatok (40) Schenkl-Kiss gyakorlókönyvéből. Hét. 4 óra. Ludmann. 4. Magyar nyelv. Zsilinszky Mihály költészet- s szónoklattan czimü kézikönyvéből olvastatott, magyaráztatott s em lékeltetett: első félévben 17, második félévben 7 hosszabb — ezek közt Zalán futása X. ének, Vörösmartytól — elbeszélő költemény. 8 havi munka. Hét. 3 óra Haitsch. 5. Német nyelv. Olvastatott, magyaráztatott s könyvnélkül tanultatott. 20 , többnyire hosszabb epikai költemény. Hét. 2 óra. Flórián.

38 6 . Történelem. I. és II. sem. Ókori történelem : a keleti népek,

a görögök és Róma története a pun háborúk ig ; tekintettel a pol­ gárosodásra és miveltségre. Ribáry Ferencz szerint. Hetenként 4 óra. Herfurtli József. 7. Természettudomány. I. sem. A vegytan elemei. II. sem. Ás­ ványtan, különös tekintettel a krystallographiára, mint képző elemre. Hét. 3 óra. Hazslinszky Frigyes. 8 . Mathesis. I. sem. Alapműveletek egész- és törtekkel, s a közönséges törtekhez csatlakozó viszonyok s arányokról. II sem* Sikmértan. Hét. 3 óra. Hazslinszky Frigyes. A I V . osztályban. 1 . Vallás. A szentirás rövid megismerte­ tése után, az Isten lényege, tulajdonai, munkái, a megváltásról, a megszentelésről, a megváltott keresztyén élete. Hetenként 2 óra. Hazslinszky Tamás. 2 . Latin. A syntaxis bevégzése után a hangmértan és verstan

a megfelelő gyakorlatokkal. Hét. 2 óra. — Weller G. Kis Liviusából I., II., V., VI., VII., VIII., IX. és Cserny K. Tiroc poet. Dio­ nys. Cato erkölcsi mondatai és 22 phaedrusi mese, a legtöbb könyv nélkül is. Hét. 4 óra. Flórián. 3. Magyar nyelv. Első félévben: 15 részint lyrai, részint epikai költemény olvastatott, elemeztetett s emlékeltetett. Máso­ dik félévben: költészeti mértéktan. Kézi könyv: Szász Károly szavallástan. Házi dolgozatok. Második félévben: ügyirálytan. Hét. 3 óra. Haitsch. 4. Német nyelv. I. sem. Lüben olvasókönyvének 5 része sze­ rin t emlékeltetett és mondattanilag m agyaráztatott több, részint prózai, részint költői darab. — A 2-ik félévben hozzájárult még a liangmértéktan és verstan főbb szabályainak ismertetése. Két he­ tenként házi dolgozat. Hét. 2 óra. Húsz Armin. 5. Történelem. Első félévben Hunfalvy János kézikönyve szerint a magyar birodalom földrajza; a 2-ik félévben Horváth Mihály kisebb kézikönyve szerint a magyarok története. Hét. 4 óra. IIusz Armin. G. Mathesis. Első félév : Szám tan : Összetett viszonyok és arányok, összetett hármas szabály, vegyitési, társasági lánczsza-

39 bály, egyenletek egy ismeretlennel. Második félév: Tömörmértan. Kézi könyv Mocnik Ferencz. Hét. 3 óra. Haitsch. 7. Természettudomány. Greguss Gyula természettan czimü kézi könyve szerint, az első és második félévben bevégezve. Hét. 3 óra. Haitsch. 8 . írás. Egyesítve a 3-ik osztálylyal: első félévben német, második félévben magyar szépírás. Hét. 1 óra. Flórián.

A I I I . osztályban: 1 . Vallás. A negyedik osztálylyal egyesítve. 2 . Latin nyelv. Schultz-Kiss kézikönyvei szerint az e settan ; acc. c. inf. az abl. abs. megfelelő fordítási gyakorlatokkal. Hetenkint 2 órában. Weller G. Herodotjából az I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. XII. XV. darabok fordittattak, mondattanilag elemeztettek s mintegy 40 fejezet emlékezetett is. Phaedrus válo­ gatott meséi közül 19 fordittatott, elemeztetett és 15 emlékeltetett. H etenkint 4 óra. Húsz Armin. 3. Magyar nyelv. Az első félévben: Az ige alanyi á tárgyas ragozásának módjainak s időinek használata. Az összetett mondat gyakorlati ismertetése. A 2 -ik félévben az összetett mondat s kör­ mondat szabályai. Olvastatott, elemeztetett s részben szavallásra is begyakorolta­ tott egész éven 22 részint költői, részint prózai olvasmány Bernáth F. olvasókönyvéből. Hetenként Írásbeli dolgozatok. Hetenként 3 óra. Végh D. 4. Német nyelv. Az alaktannak ismétlése mellett a mondat­ tan. Lüben olvasókönyv 5-ik részéből válogatott olvasmányok mon­ dattanilag elemeztettek és emlékeltettek. Havonként egy házi munka. Hét. 2 óra. Hazslinszky Tamás. 5. Történelem. A közép- és újkor története élet- és jellemraj­ zokban. Zsilinszky M. Egyet. tört. életirati vázlatokban. Hét. 4 óra. Végh D. 6 . Mathesis.

Első félév. Számtan: Ellentétes mennyiségek, betűszámok, hatványozás, gyökvonás. Második félév: M értan: A kör, alakok a körben és kör kö­ rül, a kör kerülete s területe. Mocnik Ferencz kézikönyve szerint, Hét. 3 óra. Haitsch,

40

7. Természettudomány. Első félév: Természettani földrajz Dr. Szabó Ignácz kézikönyve szerint. Második félév: V egytan: Roscoe H. E. után fordítva Müller József által. Hét. 3 óra. Haitscli. A I I . osztályban. 1 . Vallás. Luther M árton kátéjából a ke­ resztyén bit három főágazata, a miatyánk, a keresztség, a gyónás és az ur vacsora. Vendel szerint. 50 válogatott bibliai történet az uj szövetségből. Hét. 2 óra. Hazslinszky Tamás. 2. Latin nyelv. A szabályos alaktan ismétlése mellett az alak­ tannak teljes befejezése megfelelő latin és m agyar példákon be­ gyakorolva. A szükséges szók emlézése. Minden héten Írásbeli dolgozat. Kézikönyv: Schultz-Kiss nyelvtana és gyakorlókönyve. Hét. 6 óra. Iiusz Armin 3. Magyar nyelv. Az alaktan folytonos ismétlése mellett a szóképzés, szóegyeztetés, szóvonzás; továbbá a bővített mondat alkatrészeinek ismertetése, szórend az egysz. bővített mondatban. A mellék mondat fajai. Torkos L. nyelvtana, 18 db olvasása és elemzése s részben szavallása. (Dlhanyi Zs. olv. könyve). Havi Írás­ beli dolgozatok. Hét. 3 óra. Végli D. 4. Német nyelv. Az első osztály pensumának folytonos ismét­ lése mellett, bevégeztetett az alaktan és úgy, m int az első osz­ tályban, számos válogatott olvasó darabokon Riedl Szende olvasó­ könyvéből begyakoroltatott. Havonkét egy házi dolgozat. Hét. 2 óra. Hazslinszky Tamás. 5. Földrajz. 1-ső félév: Egyetemes politikai földrajz, kiváló tekintettel az éghajlatra, termékekre, iparra, kereskedésre, népmüveltségre stb. Batizfalvi Egyet, földr. Hét. 4 óra. Végli. D. 2-ik félév: Az ókor története a nevezetes férfiak élet- és jel­ lemrajza köré csoportosítva. Zsilinszky M. Egyet. tört. eletr. vázl. Hét. 4. óra. Végli. D. 6 . Mathesis. 1. S zám tan: Több nevű számokkal való számo­ lás, viszonyok, arányok, hármas szabály, kamatszámolás, olasz sza­ bály. Első félévben két, második félévben egy órában hetenként. 2. Mértan. A négyszögtől a körig. Mocnik szerint. Első fél­ évben egy, a másodikban két órában hetenként. Hazslinszky T. 7. Természettudomány. 1. sem. Ásványtan Pokorny Alajos

41

szerint. 2 . sem. Növénytan, szintén Pokorny Alajos nyomán. Hét. 2 óra. Hazslinszky Tamás. 8. írás. Egyesítve az első osztálylyal. Első félévben német, a második félévben magyar szépírás az ütem-módszer szerint. Hét. 1 óra. Flórian. A z I. osztályban: 1 . Vallás. A második osztálylyal egyesítve. 2. Latin nyelv. Az alaktanból a tárgynevek, igék, névmások és számnevek szabályos alakjai megfelelő példák alapján begyako­ rolva. Kézikönyv Dr. Henneberger olvasókönyve. Hetenként 5 óra. Húsz Annin. 3. Magyar nyelv. A beszéd részeinek s ezek alaktanának ismertetése. Az egysz. s bővített mondat részeinek ismertetése. Tor­ kos L. nyelvi. — Dlhanyi Zs. olvasókönyvéből 22 részint költ., részint prózai darab olvasása, elemzése s szavallás végett való begya­ korlása. Havi irásb. dóig. Egész éven át bet. 3 órában. Végh. D. 4. Német nyelv. Az alaktannak elemei a rendes igékig, Riedl Szende olvasókönyve nyomán, melyből számos olvasó darabok fordittattak, elemeztettek és részben emlékeltettek. Havonként egy házi dóig. Hét. 3 óra. Hazslinszky Tamás. 5. Földrajz. 1-ső félév. A mennyiségtani földrajz nélkülözhe­ tetlen alapelemei ismertetése után, a föld felületének leírása a szá­ razföld vízszintes tagosulása szerint. 2-ik félév. A föld felülete tetőirányos tagozódásának ismerte­ tése; liegy-vizrajz. Hét. 3 óra. Végli D. 6 . Mathesis. 1 . Számtan. Tizedes és közönséges törtek. Első félévben 3, a második félévben egy órában hetenként. Mocnik szerint. 2. Mértan. Mértani elemek a négszögig. Csak a második fél­ évben 2 órában bet. Hazslinszky Tamás. 7. Természettudomány. Állattan. Pokorny Alajos szerint. Hét. 3 óra. Hazslinszky Tamás.

IX. A jogakadémián előadattak: I. Az első évfolyam. 1 -ső félév.

1 . Bevezetés a jog- s államtudományokba Pauler

Tiv. könyve szerint hét. 3 óra. Dr. Horovitz Simon.

42 2 . Római jog hét. 8 óra.

Mackcldey Férd.

könyve

nyomán

Dr. Horovitz Simon. 3. Magyar alkotmány- s jogtörténet hét. 7 óra Hajnik és Ladányi kk. szerint s jegyzetek után Dr. Berzeviczy Albert. 4. Bölcsészet története Warga J. k. szerint jegyzetekkel 4 óra hét. Tillisch János. 2 -ik félév. 1. Római jog, mint feljebb hét. 8 óra Dr. Horo­ vitz Simon. 2 . A tévedés s tudatlanság befolyása a jogügyletekre hét. 1 óra Dr. Horovitz Simon. 3. Európai jogtörténet Hajnik k. szerint hét. 5 óra Dr. Ber­ zeviczy Albert. 4. Az angol alkotmány történ, fejlődése 2 óra. Ugyanaz. ő. Bölcsészet története, mint feljebb hét. 4 óra Tillisch János. IX. A második évfolyam. 1 . félév. 1. Jogbölcsészet.

Schilling-Werner könyve és saját jegyzetei szerint az észjog története vázlatával együtt hét. 5 óra Vandrák A. 2. Nemzetgazdászattan Kaucz könyve szerint az első félév­ ben 3, (a másodikban 5 óra) hét. Dr. Berzeviczy Albert. 3. Magyar magánjog Suhajda János könyve szerint 5 óra bet. Dr. Horovitz Simon. 4. Mogyar közjog Boncz Fér. könyve szerint hét. 3 óra. Vandrák A. 5. Egyetemes egyháztörténet Farkas Józs. könyve szerint 4 óra. Tillisch János. 2-ik félév. 1. Jogbölcsészet, mint feljebb 5 óra h. Vandrák A. 2 . M agyar magánjog, mint feljebb 5 óra bet. Dr. Horovitz Simon. 3. Nemzetgazdászattan, mint feljebb 5 óra bet. Dr. Berze­ viczy Albert. 4. Magyar közjog, mint feljebb 3 óra bet. V andrák A. 5. Magyar prot. egyház története 4. óra bet. Tillisch János.

43

X.

A hittanintézet jelentése az 1878 9 -ik évre vonatkozólag,

A Göllniczbányán tartott Ekerül, gyűlésen betöltetvén az üre­ sedésben levő harmadik rendes tanári állomás, a most lefolyt iskolai évben már is 3 rendes tanár működött osztatlan erővel a bittanintézetben, u. m. Bancsó Antal, Hörk József és Tillisch János. A . A z 1 8 7 a/0-ik évben elő a d o tt ta n tá r g y a k so rre n d je , ó r a ­ s z á m ta n fo ly a m és o k ta tó ta n á r s z e r in t k im u ta tv a . I. Téli félévben:

1. Hittan. II. és III. tanfolyamban, tanítja: Bancsó Antal hetenkénti 4 órában. 2 . Egyetemes egyháztörténet, újkor. I. és II. tanfolyamban, tan. Tillisch János hetenkinti 4 órában. 3 . Újszövetségi bevezetés, mindhárom tanfolyamban, tanítja: Bancsó hetenkénti 4 órában. 4. János evang. magyarázata, mindhárom tfolyamban, ta n ítja : Bancsó hetenkénti 4 órában. 5. Válogatott zsoltárok magyarázata II. és III. tfolyamban tan. Tillisch hetenként 3 órában. 6 . Héber nyelvtan elemei. I. tanfolyamban hetenkénti 2 óra, tan. Tillisch. 7. Theol. Encyklopaedia. I. és II. tfolyamban hetenkénti 3 óra tanítja: Hörk. 8 . Kánonjog. III. tanfolyamban hetenként 3 óra. tan. Tillisch. 9. Liturgika. III. tfolyamban, 3 óra, tan. Hörk. 10. Bölcsészettörténet, ókori. I. tfolyamban hetenként 4 óra, tan. Tillisch. 11. Homilet, katechet. és liturgikai gyakorlatok, mindhárom tanfolyamban, hetenkénti 5 óra, tan. Hörk. 1 2 . Szláv nyelvgyakorlatok, mindhárom tanfolyamban bet. 1 óra, tan. Hörk,

44 13. Latin styl, és dolgozatok, mindhárom tanfolyamban, tan. Tillisch hetenkénti 2 órában. IT. Nyári félévben s

1. Hittan folytatása II. és III. tanfolyamban, hetenként 4 óra, tan. Bancsó. 2. Az egyetemes egyháztörténet legnjabb mozzanatai és a magyar evang. egyház története. I. és II. tanfolyamban, tanította: Tillisch hetenkénti 4 órában. 3. Uj szövets. bevezetés folytatása, mindhárom cursusban, tan. Bancsó, hetenkénti 2 órában. 4. Uj szöv. exegesis, János evang. mindhárom tanfolyamban, hetenkénti 4 órában tan. Bancsó. 5. Jezaiás válogatott fejezeteinek m agyarázata II. és III. tanfolyamban, tan. Tillisch, hetenkénti 3 órában. 6 . Héber nyelvtan, s Mózes első könyve némely válogatott fejezeteinek taglalgatása az I. tfolyamban, tan. Tillisch hetenkénti 2 órában. 7. Protestáns egyházjog. III. tfolyamban, hetenk. 3 óra, tan. Hörk József. 8 . Bölcsészet történet, njkor, I. tfolyamban, hetenként 4 óra, tan. Tillisch. 9. Nevelés-oktatástan és Aesthetika, I. és II. tfolyamban, tan. Hörk, hetenkénti 5 órában. 10. Pastoralis, III. tfolyambelieknek, hetenk. 2 óra, tan. Hörk. 11. Honid, katech. és litnrg. gyakorlatok, mind 3 tanfolyam részére, tan. Hörk, hetenként 4 óra. 1 2 . Szláv nyelv, hetenkénti 1 óra, tan. Hörk. 13. Latin stylist, mindhárom tanfolyamban, hetenként 2 óra, tan. Tillisch. B . A z e lő a d á sn á l v ezé rfo n a la i h a s z n á lt n y o m t. könyvek. a. Farkas b. c.

Az egyetemes egyháztörténelem oktatásánál használtatik József és Háse Károly. A bölcsészettörténet előadásánál W arga János és Schwegler. Nevelés és oktatástanban Dr. Kis Áron s Dr. Öreg János.

45 d. Aesthetika = Szépészet előadásánál Purgstaller Kál József. e. Egyházjog tanításánál vezérfonalul liasználfatik Kovács Fér. egyliázjoga. A többi tantárgyak előadásánál úgy já r el az illető szaktanár, hogy írott füzeteket szolgáltat a hallgatók kezébe. C. A h itta n h a llg a tó k s z á m a összesen 13. Ebből esik az első tanfolyamra 3; a második tan­ folyamra 4 ; a harmadikra 6 . — Egyikök mint önkéntes katona tényleges szolgálatot tevén, nem járhatta a nyilvános előadásokat. Anyanyelvre nézve van: magyar 7, német 6 . D . S z ig o rla to k az első félévi tantárgyakból tartattak januárhó 21-től febr. 7-ig. A második félévi vizsgák juniushó 21— 30. berekesztőleg.

XI. Tanítóképző-intézet jelentése. Tanárok. Fabriczy János, f. é. február havától fogva a mennyiségtan, tetmészettudományok, német nyelvtan s irodalom-történet, a rend­ szeres vallástan és neveléstörténet tanára. Sas János, a magyar nyelvtan s irodalom-történet, költészet­ tan, földrajz, történet tanára, jelen tanévben a kertmivelési gya­ korlatok vezetője. Zsarnoviczky István, a nevelés-tanitástan, nevelés-történet, zene, ének, írás ta n á ra ; a bennlakók felügyelője s a képzőintézet beliigyeinek vezetője. Kisegítő tanárokul működtek: Hazslinszky Frigyes, a collegium igazgató tanára, 1-ső fél­ évben a képző-intézetben vegytant, anthropologiát és számtant adott elő. — Ludmann Otto, gymn. r. tanár, 1 -ső félévben a szám­ ta n t adta elő a 2-odévi k. növendékeknek. — Húsz Armin, gymn. r. tanár, a képzői testgyakorlatok vezetője. — Doleschall Samu, a rajz tanára. — Ádám Mihály, végzett theologus, egy féléven át több tárgyat adott elő, mint ideiglenes helyettes.

46 Felvétel

és b e n n l a k á s .

Tanítóképző intézetünkbe felvétetnek oly ifjak, kik négy gymnasiumi, vagy négy reál- vagy négy polgári-iskolai osztályról szóló jó tanulmányi és teljesen megnyugtató orvosi bizonyitványt előmu­ tatnak. Ezek hiányában az illető orvosi és tanulmányi vizsgálat alá vétetik. A lefolyt tanévben 30 növendék — kézikönyveik és saját fehér- s ágyneműjük mosatása kivételével — teljes ellátás, dijatlan beiratás s tanítás jótéteményében részesült. A bennlakók két külön épületben bét terembe vannak beosztva és egyik tan ár különös felügyelete alatt állanak. A rendet, tisztaságot a felügyelő tanár által kinevezett terem-őrök (3-ad éviek) ellenőrzik. A lakótermek­ ben 3 zongora, 1 orgona s 13 hegedű áll a növendékek szabad ren­ delkezésére, oly megszorítással azonban, hogy e hangszerek komoly szándékú használata mindig az esetleg tanuló lakótársak kímélésé­ vel történjék. Vallás-erkölcsi nevelés érdekében a házszabályok meg­ kívánják a reggeli és esti istentiszteletben való részvételt, melynél az összes bennlakó növendékek egyházi énekét egyikök orgonával kiséri s másikok reggeli, illetőleg esti imát mond el. Az esti istentisztelet (9 órakor) egyszersmind a szabad eltávozás határideje is. Tantárgyak. Neveléstan. I. évfolyam. Embertan. Az anyanyelv tanításának módszertana. Beszéd- s értelemgyakorlatok. Irva-olvasás tanítása. Számolás tanmódja. Nagy László, Gönczy P. Bárány J. szerint. Hetenként 4 óra. Zsarnoviczky. II. évf. Az iskolai fegyelemről és ennek főeszközeiről. A tan­ mód megállapítása. Tanítási elvek. Tanterv kidolgozása. Tananyag megválasztása. Tanmenet, tanalak, tanítói hangulat stb. Bárány J. és Dr. Kiss Á. szerint. Hét. 4 óra. Zsarnoviczky. III. évf. Téves nevelési rendszerekről, a kér. nevelés czéljáról. A nevelés szabályairól. A fegyelemről általában. A hitoktatás, ter­ ményrajz, mennyiségtan stb. módszeréről. Minta-leczkék kidolgozása s alkalmazása az elemi osztályokban. Hét. 4 óra. Zsarnoviczky. — Ismétlésül járult ezekhez még: a korszakot alkotó férfiak műkő-

47

dése s hatása, a reformatio befolyása a nevelés-tanítás ügyére. Zsarnoviczky. Nevelés-történet. II. évf. dunaiak, induk, perzsák, egyptomiak, görögök, rómaiak, izraeliták, arabok nevelése. Keresztény nevelés: a confessionalismus, realismus, pietismus, deismus, kér. humanismus korszakai, kiváló tekintettel a magyar nevelés-tanitás-ügyre. Bá­ rány J. és Kiss Á szerint. Hét. 2 óra. Zsarnoviczky és Fabriczy. Vallástan. I. és II. évf. A kér. egyház története a reformatióig. A reformatio s nevezetesen a magyarhoni protestantismus története. Hét. 2 óra. Sas. III. évf. Rendszeres hit- és erkölcstan: az Istenről, emberről, Krisztusról szóló kér. tan. Az üdv elsajátításáról az erkölcsi kér. élet által: kér. kötelességekről magunk, mások, család, állam, egy­ ház iránt. Szentségek. Halál és halhatatlanság. Zsilinszky M. sze­ rint. Hét. 2 óra. Ádám és Fabriczy. M agyar nyelvtaniak. I. évf. Prózai s költői olvasmányok elem­ zése. E mellett a nyelvtan szabályainak ismertetése. Szavalmányok. Olvasókönyv: Lévay Istv. Hét. 3 óra. Ádám. Sas. II. évf. Irálytan. Költői művek elemzése nyomán költészettan. Olvasókönyv: Erődy B. Hét. 3 óra. Ádám és Sas. III. évf. Irodalomtörténet, a legjelesebb művek elemzése- s ismertetésével. 01 vk. Szvorényi J. Sas. N ém et nyelvtaniak. K e z d ő k . Olvasmányok fordítása, elem­ zése, emlézése mellett folyékony olvasás, a főnevek nemei, az öt névragozás, sein, haben segédigék. Az emlézett darabok hű leírá­ sának gyakorlása. Hét. 2 óra. Zsarnoviczky és Fabriczy. H a l a d ó k . A német nyelvtan módszertanilag. Beszédrészek. Ragozás, szóképzés. Mondattan. írásjelek. Helyesírás. Folytonos emlézés, elemzés fordítás kíséretében. A német irodalom története a reformatióig. Hetenként 2 óra. Zsarnoviczky és Fabriczy, német előadással. Szláv nyelvtaniak. K e z d ő k . Hangok, betűk, szók, szótagok, beszédrészek. Elemzés, fordítás, rövid szavalmányok emlézése. Olvk. „Slov. Citanka pre druhú triedu.“ J. Slúsny. Hetenként 2 óra. Zsarnoviczky.

48 H a l a d ó k . Mondattan. Helyesírás szabályai. Elemzések. Köl­ temények emlézése. írásbeli dolgozatok. Mráz F. nyelvtana szerint. 01 vk. „Slov. Citanka pre 3. triedu.“ Hét. 2 óra. Zsanoviczky. Mennyiségtan. I. évf. A tizes rendszer. Miveletek egész szá­ mokkal, közönséges és tizedes törtekkel, szóval és számjegyekkel. Számtani rövidítések. Viszonyok, arányok. Egyszerű s összetett hárm as szabályi feladatok megoldása következtetéssel és arányok­ kal. Egyszerű kamatszámítás. Olaszszabály. M értékeink tekintettel a régiekre Hét. 2 óra. Hazslinszky és Fabriczy. II. évf. Lerovat, leszámítás, agio. Társasszabály. Lánczszabály. Elegyitésszabály. Határidő-számítás. Hatványozás, gyökvonás. Hét. 2 óra. Ludmann és Fabriczy. III. évf. Logarithmusok, kamatos kamat. Egy- s két-irányu kiterjedések, ezek felmérése. Testmértan: koczka, hasáb, gúla, hen­ ger, kúp, hordó, gömb, szabályos és szabálytalan testek térfogatá­ nak, felületének, súlyának meghatározása. Az el. szám tan módszer­ tana. Hét. 3 óra. Sas és Fabriczy. Természettudomány. I. és II. évf. Vegytan. Növénytan: nö­ vényi élettani, alaktani ismeretek. Háztartás, gazdaság, ipar s ke­ reskedelem, gyógyászat körében előforduló növények, mérges és dísznövények. A szederfa tenyésztése s nemesítése. Szőlő-mivelés s borkezelés s a bor hatása. Gyümölcsfák tenyésztése, nemesítése. Gazdasági növények talajáról, a vetésforgásról. A kávé s tliea egészségi tekintetben. Mérgezések. Gyakorlatok az intézet kertjében. A növénytan módszertana. Hét. legkevesebb 2 óra. Hazslinszky. Fabriczy. Sas. III. évf. Természettan: a testek általános és különös tulajdon­ ságairól. Hő-, hang-, fény-, delej esség- és villanyosságtani tünemé­ nyek. Hét 2 — 3 óra. Ádám és Fabriczy. Földrajz és történet. I. és II. évf. Magyarország, Ázsia, Afrika, Amerika, Ausztrália földrajza. Hét. 2 óra. Sas. I. évf. Világtörténet a nagy interregnumig. Treeman-Marcali kézikönyve nyomán. Hét. 2 óra. Sas. II. évfolyam. Előbbi folytatása 1871-ig, különös tekintettel a legújabb mozgalmakra. Treem an-M arcali nyomán. Hetenként 2 óra. Sas.

49

III. évf. Magyarország története, különös részletességgel 179°/1-tői 1867-ig. Horváth kk. nyomán. Hét 2 óra. Sas. Zene és ének. I. évf. Z o n g o r á n Weclemann zongora-iskolá­ jának füzetei szerint számos gyakorlatok. Nikolitsch S. elemi zene­ elmélete, Risziier J. könnyebb modorban szerkesztett magyar nép­ dalai, Schumann és Köhler ujrakással ellátott könnyebb egyházi énekei. Hét. 4 óra. Zsarnoviczky. H e g e d ű . Brähmig B. hegedű-iskolája szerint számos gyakor­ latok, egyházi s világi énekek különböző hangnemekben. Hét. 2 óra. Zsarnoviczky. É n e k . Wieszner F. vezérfonala szerint. Később a II. és III. évfolyammal egyesítve egyházi és világi énekek négyes karban. Hét. 1 óra. Zsarnoviczky. II. évf. Zene-elmélet: Gyakorlati összhangzattan a III. osztálylyal együtt. Heti 2 óra. — Orgona: kisebb előjátékok és 50 egy­ házi ének. Nagy íjászló Choralkönyve. Heti 2 óra — Hegedű a III. évfolyammal együtt: többen zenekart képezvén mű- és népdalok előadásában, válogatott világi dalok, zenemüvek eljátszásában gya­ korolták magukat. Hét. 2 óra. — Ének: egyházi s világi énekek szabadon is. Hét. 1 óra. Zsarnoviczky. III. évf. Zeneelmélet: gyakorlati összhangzattan. Hét. 2 óra. — Orgona: egyházi énekek, praeludiumok különböző hangnemekben. A tanítást megelőző reggeli ima alkalmával s a hittanhallgatókkal tartott magyar, német, tót istentiszteleti gyakorlatoknál, templomi könyörgéseknél orgonálás. — É nek: kardalok begyakorlása és elő­ adása ünnepélyek, temetések stb. alkalmával. Hetenként 2 óra. Zsarnoviczky. Szép- és üteny-irás. I. és II. évf. együtt. Heti 1 óra. Magyar és német folyóírás; szépirási beadványok. Zsaru. R ajz. A collegiumi rajzminták használatával, nevezetesen: Pa­ terno „Systematische Zeichenschule“, Hermes füzetei, C. Domschke „Methodische Anleitung zum Freihandzeichnen“ és Preusker „Übun­ gen“ czimü művek szerint. Hét. 2 óra. Doleschall. Testgyakorlat 1. a gymnasiumról szóló értesítést. Gyakorló tanítás. A harmadéviek, a másodéviek jelenlétében, hetenként kétszer tanították az el. iskolai tanulókat — a módszer4

50 tan tanárának, vagy egyszersmind az illető szaktanár felügyelete mellett. Az ily tanítás tárgya részint kijelöltetett, részint a növen­ dék által szabadon választatott, de mindig előlegesen Írásban kidol­ gozva lett s a dolgozat egyik tanár által átnézetett. Tanítás végez­ tével kiki megjegyzéseket tehetett a tárgy választására, tartalmára, terjedelmére, az előadás s tanítás menetére, módjára, sikerére, a kérdések s feleletek minőségére stb. nézve. Ezenkívül a gyakorlati tanítás érdekében hetenként többször a helybeli el. iskola egyes tanóráin vagy mint szemlélők, vagy mint tényleges részvevők jelen voltak; esetleg a tanítót helyettesítették. K önyvtár s taneszközök. A tanítóképző intézet könyvtára e tanévben gyarapodott vétel utján 28 és nt. Knapp Gyula marbachi lelkész ur kegyes adománya által 27 könyvvel. A tanév utolsó napjaiban a Franklin társulat 19 iskolai könyvet küldött ajándékul. Az eperjesi theologia egy tót és egy német bibliát ajándékozott. Fogadják hálás köszönetünket. — A természettudományi taneszközök tekintetében a collegium segédkezet nyújt a fiatal képző-intézetnek. — Zeneszerekben az intézet nem szenved érezhető hiányt; a bennlakók helyiségeiben használatos 3 zongorán, 1 orgonán, 13 hegedűn és 1 gordonkán kívül van a zene-tanteremben szép uj orgona (1 0 0 0 frtos), 1 zon­ gora és 1 fiszharmonium. — Gazdasági eszközök: Lombfürész. Könyvkötési eszközök.

Figyelmeztetés. Kik a bennlakással összekötött teljes ellátás, vagy csak az ingyenes beiratás s tanítás jótéteményének részeseivé lenni óhajta­ nak, azok folyamodványaikat, tanulmányi és orvosi bizonyítványok kíséretében, aug. 15-ig az eperjesi collegiumi igazgatósághoz terjeszszék be. Megjegyzendő, hogy az említett jótétemények elseje éven­ ként a növendékeknek csak bizonyos számára terjeszthető ki. — Rend, tisztaság s egészség érdekében kívánatos, hogy a növendék ne csak kellő minőségű s mennyiségű öltözetet, de egyszesmind czélszerü ágynemű mellett ágytakarót is hozzon magával. A tanítóképző növendékek érdemsorozata (1. külön rovatokban).

51

XII. Rajztanitás. A rajzolás az I. osztályban kötelező tárgy. A szabadkézi rajz­ ból hét. 2 órában: egyenes vonalak irányos fekvése; 2, 4, 8 részre osztása; a függélyes, vízszintes és rézsútos vonalak összeköttetéséből származó különféle ékítmények. A három és négyszög, azoknak alkalmazása. Ismeretes könnyű tárgyak rajzolása az árnyvonalak meghatározásával. Rajzoltatott minden órában 2 ábra, melyek a tanulók szemei előtt a táblán keletkeztettek. A II., III., és IV-ik osztályból az első félévben 34-en, a. má­ sodik félévben 20-an látogatták a rajziskolát hét. 2 órában. A collegiumi tömörmértani s egyéb idomok eléggé bő készletén kívül használták a haladók még Hermes nehezebb tájképeit és állatait, mértani szabadkézi rajznál Ziehrer Géza 30 tábláját (400 idommal), Paterno „Syst. Zeichenschule“-t és Domschke rajziskoláját. A tanítóképző intézet növendékeivel a népiskolai rajztananyag önálló összeállítása és kezelése ismertetett első félévben hét. 2 , másodikban hét. 1 órában. Használtattak a múlt évben Dresdából rendelt Schmidt H. „24 Wandtafeln für den Unterricht im Frei­ handzeichnen.“ A növendékek rendelkezésére állott még a collegiumnak mintegy 1000 ábrából álló rajzkészlete. Rajzoltak 1-ső félévben 180 dbot, a 2-ikban 96-ot. Doleschall S.

XIII. Tápintézet (convictus). A múlt évi értesítőben közlött étlap ez évben is megtartatott; e szerint adatott ebédre: leves különféle főzelékekkel u. m. kétszer a hetén rizskásával, egyszer burgonyával, egyszer tésztával, kétszer kölessel, kétszer darával; továbbá minden tagnak 14 dekagr. mar­ hahús; végre harmadik ételnek vasárnapon 28 dekagr. pecsenye, a többi napokon pedig vastag étel a hétfővel kezdve következő sor­ ban: paszuly, savanyu lével készített burgonya, káposzta, kukoriczadara vagy köleskása, borsó, tört burgonya és mindenkor 21 dekagr. kenyér. Vacsorára adatott a hétfővel kezdve következő: tört bur­ gonya, köleskása, borsó, paszuly, turósgaluska, lencse, káposzta; azonkívül kapott minden tag vacsorára is 21 dekagr. kenyeret. 4*

A dij, ebéd és vocsoráért együttvéve 42 frt az egész évre, csak ebédért 22 frt. — Azok számára, kik ebédre a harmadik tál ételt igénybe venni nem akarják, külön asztal téríttetett; ezek fizettek az egész évi ebédért 15 frtot. — A dij félévenkint előre fizetendő. A teljes ebédnél részt vett ezen isk. évben G7 tanuló, az egyszerűbb ebédnél 43, vocsoránál 92. Összes száma azoknak, kik a tápintézeti jótéteményben részesültek, volt 1 1 0 ; ezen szám az egyes osztályokra igy oszlik szét: elemi I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. sémin. tlieol. jog. 34 12 3 6 1 7 6 9 11 10 6 5 Vallásfelekezetek szerint pedig: kath. izraelita helv. h. ág. h. 11 10 79 10 9 10% vagy százalékban kitéve 71,7 % 9,,7 0 1 °/'0 Ha pedig a theologiát és a seminariumot nem vesszük tekintetbe, mivel ezen intézetekben természetöknél fogva csak ág. hitvallású hallgatók vannak, akkor a különféle vallásfelekezetek következő arányban járultak a tápintézet tagjainak létszámához: ág. h. helv. h. kath. izraelita 5 1 ,6% 15, «7, 17,2% 1 5 ,6% A viszonyt nézve, melyben a collegium egyes intézeteinek polgárai a tápintézet jótéteményét igénybe vették, azt találjuk, hogy a táp­ intézetbe já rt a hittauhallgatóknak 1 0 0 % , a jogakademia polgárai­ nak 16°/0, a seminaristáknak 1 0 0 % , a gymnasiumbelieknek 26% . Díjtalanul láttatott el: egyszerű ebéddel a két senior; ebéddel és vacsorával az oeconomus. A 3 portáns szintén ingyen ellátást és kettő közülök szállást is nyert az egész éven át. Részbeni dij elen­ gedésben részesült értesítőnk kiadatásáig két theolog, egy VIII. osztálybeli, 2 VII. oszt., egy VI. oszt., két V. oszt., három I. oszt. és egy elemi tanuló; az egyházkerülettel történt megegyezés folytán a collegium részéről ingyen ebéddel láttatott el 8 seminarista. Számos kérvény várja még elintéztetését, mely az isk. év végével fog történni. — Az 187% -ik isk. évben tettek a tápintézeti elen­ gedések 386 frt 70 krt.

53 A tápintézet bevételei: 1. a tőke kam atjai; 2. a tagok által fizetett tápdijak; 3. supplicatio, mely czimen 1 878/9-ben bejött 1054 frt 39 kr és 1 véka árpa; 4. ajándékok, jelesül: a templom perzselyéből 4 frt 57 kr., a helybeli takarékpénztár adománya 15 f r t ; helybeli pártfogóktól névnapi köszöntések alkalmával 31 frt 40 k r .; Mäkler Samu n.-kőrösi tan. részéró'l 2 frt, összesen 52 frt 97 kr. A nagy-sárosi műmalom ajándékozott a karácsonyi ünnepekre 1 zsák búzalisztet és ismét a húsvéti ünnepekre 1 zsák búzalisztet. Mindezen ajándékokért hálás köszönetét mondunk a nemeslelkü jótevőknek. A Ganczaugh József-féle alapítványból József napján az egyszerűbb ebédhez járó tagok ez évben is meg­ vendégeltelek. A kiadás az 187 7/8-ik isk. évben volt 3894 frt 7 kr.

XIV. Gyámintézeti gyűjtések: A gyámintézeti gyűjtéseknek eredménye ezen isk. évben érte­ sítőnk kiadatásáig 37 frt 64 kr. Ezen összeghez hozzájárult a gymn. I. oszt. 5 frt 54 kr. II. oszt. 5 frt 96 kr. III. oszt. 5 frt 66 kr. IV. oszt. 2 frt. Y. oszt. 5 frt 96 kr. YI. oszt. 6 frt 1 kr. VII. oszt. 1 frt 36 kr. VIII. oszt. 5 frt 15 krral Azonkívül rendeztetett gyűjtés a miskolczi vizkárosultak javára, mely alkalommal adakozott a gymnasium ifjúsága és tanári kara 73 forintot, a seminarium 3 frtot, a hittanhallgatók pedig 3 frt 70 krt ; az elébbi két összeg t. i. 76 frt múlt évi sept. 15-én és resp. oct. 1 1-én átküldetett Miskolcz városa polgármesterének, a theologok gyűjtése pedig 15 írttal gyámintézeti tartaléktőkénk­ ből megtódva, tehát összesen 18 frt 70 kr. átküldetett a miskolczi ev. egyház segélyzésére tiszt. Zelenka Pál lelkész urnák. A káro­ sultak részére adott aránylag legtöbbet a VII. osztály. A szegedi vizkárosultak javára szintén rendeztetett gyűjtés a gymnasium- és seminariumban; ennek eredménye volt 102 frt 16 kr, mely összeg városunk polgármesteri hivatala által a m. kir. belügyministeriumnak beküldetett és az „Eperjesi lapok“-ban téte­ lenként nyugtáztatott. A joghallgatók a „Napló“ szerkesztősége utján 30 frtot küldtek a szegediek segélyzésére. A múlt isk. év végével beküldetett a kerül, gyámintézetnek

54 25 frt 14. kr., a felmaradt pénz a tartaléktőkéhez csatoltatott, mely 477 frt 34 kr. tesz. Ez évben fordittatott segélyzésre eddig 11 frt és a tartaléktőkéből a fentemlitett 15 frt.

XV. Testgyakorlat A testgyakorlati tanítás téli tornatermünk hiányában csak is az őszi és nyári hónapok szép napjaira szorítkozott és a szabad ég alatt lévő tágas tornahelyiségünkben a gymnasium és tanító­ képző intézet összes ifjúságával folytathatott. A gyakorlatok állot­ tak : szabad gyakorlatokból álló helyzetben és fekvésben; tornászi rend- és társasgyakorlatokból; gyakorlatokból kézeszközökkel u. m. sulykokkal, pálczákkal és ugróbotokkal; leng-, ugrási-, mászó- és függés gyakorlatokból és végre gyakorlatokból a korláton, nyújtón és a lovon. A f. é. juniushó 22-én esti 6 órakor m egtartott nyilvános vizsgán jutalmazásban a következő tanulók részesültek: Scholtz Mihály 3-ad évi seminariumi növendék kapott 4 o. é. forintot ezüstben; Kintés István és Klocsek László 6 -dik gymn. oszt. tan. kaptak 2— 2 forintot ezüstben; Guttmann Ignácz, Haág Béla, Haág Géza, Nagy Barna 4-dik oszt., Engländer Izidor és Zempliner Antal 3-dik oszt. tanulók nyertek 1 o. é. forintot jutalmul. Megdicsértettek pedig tanúsított ügyességük m iatt: Mayer András, Pap Jenő, Rosenthal József 8 -d ik ; Stamm Kálmán, Dierner Géza, 6 -d ik ; Mindszenty József 3-dik; Gottlieb Lajos 2 -dik és Droppa Pál 1-ső osztálybeli tanulók.

XVI. Taneszközök. X . Könyvtár*.

a) A collegiumi könyvtár. A collegiumi könyvtár a folyó év­ ben szaporodott: 1. Vétel utján: Középt. tan. Közlöny. Magy. nyelvőr. Száza­ dok. Történeti tár. Prot. egyh. és isk. lap. Petermann geogr. Mittheilungen. Philologiai Közlöny. 1878-iki törvények. Bánrévy Révay élete. A m. k. akad. könyvkiadó bizottsága 1878. évfolyamra ki-

55

szolgáltatott 6 k. A term. tud. társulat által kiadott 3 k. A prot. egyl. által kiadott 3 k. Összesen 21 k. Helmar A. Magyar bírod. isk. fali abrosza és C. A. Brettschneider liistor. geogr. Wandatlas 10 db. 2. Ajándékozás utján: A főrendiház és képviselőház: Jegyző könyvek, naplók és irományok. Országos magy. stat. hivatal 9 k. Mikolik Gyula 20 k .; Szinessy Schiller 2 k., Gross A. 2 k., Ger­ gely K. 1 k., Mikler S. 1 k., Sztehlo J. 1 k., Dierner J. 1 k., Eggenberger 1 k., Franklin társulat 5 k. Összes gyarapodás a 87 értesitvényen kívül 80 kötet. Ezzel együtt a könyvtár jelenleg 14,675 kötetből áll. b) A theologiai könyvtár. Gyarapodott 1. Ajándékból: Nagytiszteletü Dianiska András batiszfalvi ev. lelkész ur szives közre­ működése folytán nt. Knapp Gyula marbachi lelkész (Würtembergben) nagylelkű adományából 143 kötettel és 51 kisebb füzettel. — Nagytiszteletíi Dr. Vandrák András tanár ur szívességéből 6 kö­ tettel. — Nt. Sztehlo János főesperes ur ajándékából 3 kötettel. — T. Bancsó Antal i. r. tanár ur ajándékából egy kötettel. Össze­ sen 204 kötettel. 2 . Vétel utján: A kerületi 50 frtnyi könyvtári segélyen meg­ rendeltetett (de még mind be nem érkezett): Mitrovits Gyula: Egyházi szónoklattan 1 k., Keim Nazar. Jézus története 3 k., Hase Jézus története 1 k., W uttke: Kereszt. Erkölcstan 3 k., H ausrath: Uj szöv. korrajz 1. k. Összesen 9 kötet. A könyvtár állása jelenleg: A múlt évben kim utattatott 930 k. Szaporodás: a) Ajándék utján 204 k. b) Vétel utján 9 k. Össze­ sen 213 kötet. Van tehát összesen 1143 kötet. c) A z algymnasiumi ifjúság könyvtára részint vétel, részint ajándék utján 8 kötettel gyarapodott. d) A szirmai-féle könyvtár gyarapodott Ersch és Gruber Conversations-Lexicon ez évben megjelent köteteivel. 2 . Museumok. a) A természettani museumba vétetett három nagy Bunsenféle elem s javíttattak s tisztittattak K ettner mechanicus által a többi gépek is.

56 b) A terménytani és régészeti museum, az elmúlt évben két régi lakattal Benczúr József ur ajándékából és több lepkefajjal, részint Dahlstroem Károly helybeli takarékpénztári pénztárnok ur ajándéka, részint a múzeumi őr gyűjtése utján szaporodott.

XVII, Ösztöndíjak. 1 . Az egyet. prot. alapból nyerték a Teleki-féle 42 frtos sti­

pendiumot: Czapff Aladár, Szlavik Mátyás, Scliönviszner Kálmán, Bencze Soma, Nikelszky András, Czékus László theologusok és Medzihradszky Emil VIII. oszt. tanuló. Összesen 294 frt. 2 . A tiszai superintendentiától a Zsedényi-féle 25 db arany­ ból állót Czapíf Aladár theologus. 3. Az eperjesi német-magyar ágostai egyháztól a Schwarzfé lé t (50 frt) Petrenkó János és Mohr Gyula theologusok. A Löjfelholz-félét (17 frt 21 kr.) Furman István VII. és Chalupka Rezső I. oszt. tanuló. A Holleganz-félét (9 frt 10 kr.) Sztehló Gerő III. oszt. tanuló. Összesen 143 frt 52 kr. 4. A Jettim-alapból Nemes Kár. 1 0 0 , Pap József 60 és Felix Antal 60 frt. Összesen 220 frt. 5. A Szartéri-alapból a debreczeni collegiumtól Saárossy Gyula III. oszt. tanuló 500 frt. 6 . A collegium kezelése alatt levő alapokból: A Schwarz-féle 50 frt ösztöndijt Varga Gyula hitjelölt a Hallei egyetemen. Pauerfé le 30 frtost Hiivössy Lajos theologus. A Sárossy-félét (9 frt 45 kr.) Fekete László VIII., Kakusz Béla VI., Tahy Gyula IV. és Fekete Jenő II. oszt. A Wagner-féle 20 frtost Meyer András VIII. oszt. A Szontagh-félét (1P34) Haitsch Dezső. A Roskoványi-félét (1P34) Csajka József VI., Béler Sándor V., Zacher Lajos III., Hlavács Gyula I. és Scholcz Mihály seminariumi tanuló. A Bánéczy-féle 20 frtost Értei Dániel V. oszt. A Klementisz-félét (6-30) Kulik Márton és W erner Gyula seminaristák. A z U jházy-félét (5-67) Phi­ lippi Aladár IV. és Friedrich Zsiga I. oszt. A K u x-féle 13 frt 23 krost Kotscli Jakab II. oszt. A Keczer-félét (3-17) Nemes Győző I. oszt., Macsanszky Lajos ós Sikerle Gusztáv seminaristák. Összesen 272 frt 52 kr.

57 7. Collegiumi praemiuraok a legjobb gyinnasticusoknak 10 frt. 8 . Takarékpénztári praemiumok a magyar nyelvben való előhaladásért (5 frt) Löffler Samu II., Ludmann Max II., Koch Ervin I. és Zempliner Tivadar IV. oszt. tanulóknak adattak. Összesen 20 frt. D uka Tivadar angol k. törzsorvostóli praemiumok: Kosa Barna VIII. oszt. 10 frt, Benczúr Bálint VII. oszt. 10 frt, Fran­ kel Samu VII. oszt. 5 frt. Összesen 25 frt. Az ösztöndijak egész összege: 1610 frt. 04 kr.

Jegyek m agyarázata: C. == Convictus. T. - Tápintézet. Ö. = ösztöndíjas, vagy jutalomrészes. Erkölcs: 1 = jó. 2 = szabályszerű. 3 = kevésbé szabályszerű. T anulás: 1 = jeles; 2 = jó ; 3 = elégséges; 4 = nem elég.

58

XIX. A g y m n a siu m i ifjúság ,

||

v

Bálint Samu Bielek Samu Bottenstein Dávid Clialupka Kezső Dessewffy Miklós Droppa Pál Éger Emil Friedmann Henrik Friedrich Zsiga Gedeon Gyula Geiger Armin Gottlieh Gyula Hamborszky Gusztáv Hegymeghy Elek Hlavács Gyula Janiczky Adolf Kiss Dániel Klein Jakab Koch Ervin Kolbenheyer Samu Körtvélyessy Árpád Krach Tivadar Nemes Győző Paveszka József Rosenbaum Jakab Rosenthal József Rödler Károly Sas Ferencz Spanner Róbert Szemere Gáspár Szepessy Elek Török Lipót Ungár Bertalan

S z i ile t é s h e iy

Eperjes Eperjes Sebes Eperjes Schönwald Kükemező Sebes-Kelemes Kelemes Eperjes Érmihályfalva Sebes-Kelemes K.-Szeben Kladzán Lemes Tálya Stellbach Tarczal Eperjes Poprád Torna Olysó M.-Jakabfalva Szántó Budapest Kapivágás Sebes Eperjes Kecskemét Sz.-Yáralya K.-Agor Kurcsin Soóvár Budapest

— — — — — — — — C. — — •— — c. c. — — — — — c. c. — — — — c. — — — — —

— — — ö. — — — — ö. — — — — — ö. — — — Pr. — — — 0. ——

— — — — — — — —

E r k ö lc s i v is e le t

e

Ösztöndíjas

]ÄT

Élésmód

Első

2 1

3 1 2 2 2 2 1 2

3 3 3 3 1 2 1

3 1 2 1 2 2 2

3 3 1 1 2 2 2

3 2

érdem sorozata. osztály.

3 3 3 3

4 3 4

2

3 3 3 3

3 — —

2

1

2

3

3 4 4 3 4

3

3

2

2

3 3 3

1 2

2

2

2

3 4 3

3 3 3 3

3 3 3

3 3 3 3

1 1

2 2

3 3 4 4

4 4 4 4

2 1

1

3

2

1

4

3 4

1 2

1 2

3 3 3

3

1 2

1

1

1

1

1

2

4

3 3 3

3

4 3 3

4 3 3

3 3 3 4 3 3 3 3 3

2 2 2

1

2

1

3 3 4

3 3 3 3 3 3 3

3 3 3

— —

4 4

1

4 1 2

4 3 2

3 3 3

1

3 3 4 3 3 2

4

1

1

3 3 3 3 3

3 3 4

2

2 2 1 2 1

3 2 2

4 3

3 4 3 3 3

2

3 4

3 4

3 3 4

1 2 2

1 2

1

1

3

3

2

2

3

3

2

2

4 3

3 3

3

2

2

3 3

4 3

2

3 4 3 4 4

4 4 4 4

2

3 3 4 3 4 4

3 3 4

4

1

2

3 3 3 4

3 3 3 3

1 2

1 2

4 3 4 4

4 3 3 4

3

3 3 3 3 3

2

1

3 3 3 2

3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

1

1

1

1

3

4 3 3 3

4

3

1

1

4

3

2

1

2

1 1

3 4

4 4

3 3

2 2

2 1

2 1

2 2

3 4

3 4

3 4

3 4

1 2

1

1

1

3

3

o

3 3

D

2

2

2

4 3

2 2 2

3 3 3

2

4 3 3

3

2

2

3

3 3 3 3 3

N •S5 P3

ír á s

Is

É nek.

o

G y m n a s tik a

3^ T e rm észeti tu d o m á n y

n. M é r ta n

s T ö r té n e t

1 F ö ld r a jz

n y e lv s ir á ly

4

3

3 3 3

á S z á m ta n s

na.

1

1

n. N ém et

M agyar

a, n y e lv s ir á ly |

L a t in ír ó k s d o lg o z a t

V a llá s t a n

T

3 3

—

—

3

2 2

3 2 2 1 2

2

3 3 2

3 2 2

3

3

2 1

2

3

—

3 3

4 3 4 4

2

2

3

4 3 3 3 3 3 3 3

2

2

4 1 2 2 2 2 1

3 4 1 2 1 2 2 2

3

2

4 3 3 3 3 3 3 3 3

V

Születéshely

Yáczy Gida Eperjes — Weisz Adolf S.-A.-Ujhely Zsaraoviczky Árpád Török-Becse Az év kezdetén 41, az év végén 36 —

—

—

Erkölcsi viselet

C

Ösztöndíjas

I

Élésmód

60

2 3 2

v

Születésheiy

Czikkan Ottó Mezőhegy Fekete Jenő Eperjes Fest Lajos Eperjes Frankel Béla Lubodina (Liptó) Geiger Vilmos Eperjes Gottlieb Lajos Bártfa Gross Adolf Lengyelfalu (Abauj) Haitscli Dezső Eperjes Kardos Gyula Eperjes Kniezner Gyula Tálya Kolbenbeyer Bertalan Torna Kosch Sándor Eperjes Kotsch Jakab Felka Löffler Samu Sz.-György 1 Ludmann Max Eperjes Molitorisz Lajos Eperjes Műnk Lajos Eperjes Pap Sándor Eperjes Szántó Ozvald József Schiff Adolf Varannó Göllnitzbánya Stark Vilmos Hangony (Gömör) Stelkovits László Magántanuló: Kükemező Bánó Aladár Az év kezdetén 27, az év végén 23

Erkölcsi viselet

é

Ösztöndíjas

Sí

Élésmód

M á s o d ik

__

__

— — C. —

Ö. — — — — — Ö. — — — — ö. Pr. Pr. — — — — — — —

2 2 2 3 2 2 2 1 1 1 2 i ! i ! i i 2

—

— — — — — — c. — — — — — — c. c. c. '

2 2 2 3 2 2 1

3

2

2

2

2

4 3

3 3

3 3

n.

tx

2

3 3 4

n. 37- o

3 3

2

2

3

3

2

2

2

*c?

3 3 3

É n e k . ír á s

G y m n a s tik a

3s

T e rm észeti tu d o m á n y

M é r ta n

S z á m ta n s

éj

T ö r té n e t

F ö ld r a jz s

n y e lv s ir á ly

N ém et

3 3 3

n y e lv s ir á ly

L a tin ir ó k s d o lg o z a t

3 3 3

n. -u. 1 m .

a M agyar

V a llá s t a n

T

1

1

2

3 3

1

3 3 2

3

3 4 3 3

3 4

3 3

3

3 3

3 3

3 3

2

2

2

2

1

2

3 3

3 3

3

3

3

3

2

2

2 2

2 2

2 1

2 2

3

3

3

3

3

3

2

3 3 3 3 3 3 3

3^

o

3 3

3

_

2

—

2

3 3 3

2

2

—

4 3

3

1 1 2 1

3 3 1

1

2

1

2

1

1

2

2 2

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

1 2 2 1

1

1 2 2 1 1 1

1

1 2

2

1 2

2 2

1

1 2

3 3 3 3

3

—

1

3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

1

1 2 2

3

2

3 3 1 2 2

3 4 1 2 2

1 1 1

1 1 1

3

3

1

1 1 2

1 1

3 3

2

3

1 1

1

o

1

3

3

3

3

3

3

3

3

3

2

2 2 2

2

2

2

2

1

2

1

3 3 3 3 3

3 3 3 3 3

3 3

3 3

O D

2 3

2

2

3 3 3 3 3

1

1

2

2

3 3

3 3 3 4 3

3 4 3

3 3 3 3 3

1

3 3

1

1

2 1

3

3 3

3 2

3

N I

Ének. írás

n.

Gymnastika

ä

Természeti tudomány

.

Mértan

:m

Számtan s

1

1 Földrajz s 1 Történet

nyelv s irály

nyelv s irály

a Magyar

Latin irók s dolgozat

Vallástan

T

Német

osztály.

4

3 3

1

1

1 2

— —

—

2 1 — ---—

— —

—

3 3

2 2

3 1 2

3 3 2 2 2

—

3 3 3 3

—

2

—

3

—

2

—

3 —

62

Eperjes Bálint Károly Abos Balkányi Elek Eperjes Bergmann Keresztély N.-Kövesd Csap János Eperjes Dahlström Károly Gergelylak Dessewffy László Pomical Engländer Izidor Utics Fájd Andor Friedmann Vilmos Eperjes Friedrich Vilmos Eperjes T.-Sz.-Márton Haas Lambert Göllnitz Hennel Károly Sebes-Keleraes Krauss Vilmos Sz.-Fehérvár Landauer Armin Itadvány Marencsin Gyula Kassa Mindszenti József Eperjes Oszvald Károly Eperjes Pap Kálmán Barabás Peterdy Kálmán Királytelek Itaksányi Elek Köbölkút Sárossy Gyula Roskovány Sänger Nándor N.-Domos Sárospataky Károly Schvarcz Armin Zsujta Schvarcz Samu Zsujta Sonnenschein Bernát Girált Budapest Szénássy Béla Csákány Szereday Károly Sztehlo Gerhárd Eperjes Terrai István Bolyár Zempliner Antal Eperjes Zacher Lajos Eperjes Valkovszky Ede Varannó Az év kezdetén 35, az év végén 33.

__

C. — — — — — c. — — c. — — — c. — — — c. c. — — c. — — — — T. — T. — — —

___ —

— — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — Ö. — — Ö. —

E r k ö lc s i v is e le t w n t o t i M M t s S M K i M M M b O M W O J b o t O M i o w M M t o w t o i s s t o

S z ü le té sh e ly

1Ösztöndíjas

<* v

,

X

Elésmód

Harmadik

2

3 3 1 2 1 2 2

3 2 1 2 2 2 2 2 1 1

3 1 2 2 2

3 3 1 2 2 1 2

3

3

0

2

3 3

3 3

3 4 3 3 3 3 3

3 3 3 4

2

2

2

3 3 3 3

3 3 3 3

0(J

2

2

3 3 3 4 3 3 2

3 3 3

2

3

2

2

1

3 3

3

3

3 3 3 4 3 3 3 3

2 2

1 2

2 2

3 3 3 3

3 3 3

3 3 3

2 2

2 2

2

3 3 1 1 2 2

1 ] 1

2

3

3

2

1

2 9 KJ

2

3 2

4 3 3 1

1

1

1

1

3 3 3 4 3

4 4 3 3

3 3 3 3

3 3 3 3 3

3 3

3 3 3 3 3 3 3 3

1 2

1 2

3

2

2

1

3

3

3

2

1 2 2

1 2

1

3

3

3

2 1

3 2 1 2

2

3 3 3 4 3 3 3 3 3 3 3 3 4 3 1 2 1 2 2

3 1 2 2

3

3

2 1

3 3 3 3 3 3

4 3 3 3

2

1

2

3

3

3

1

2

1 1

3

3

2

2

3 3 3 4 3 3

3

2

o

y

2

3 3 3 2 2

3 3 3 3 4 4 3

3 3 3 3 3

2

1

3 3 3

3

2

4 3 3

3 3 3 3

2

1

3 3 4 3 3 3 3 3 3 3

3

3 2

2 2

2

3 3 2 2

2

Is ír á s

XX

.N

ST «

3 3 3 3 3

—

1

—

3 3

1 2

3 3 2

3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

3 3 3 3

— —

2

—

3 3 3 3

—

1 —

2

3 3 3 3 3

É nek.

á

G y m n a s tik a

F ö ld r a j z s

N ém et

2

3

3 3 3 4 3 3

3 3 3 3 3 3 3

2

xxx

1 n y e lv s ir á ly

n y e lv s ir á ly

M agyar

ia .

T e r m é s z e ti tu d o m á n y

3

xi

S z á m ta n a M érta n

2 1

a d o lg o z a t

V a llá s t a n

L a t in Írók s

T

T ö r té n e t

osztály.

1 —

2 2 1

1

3 3 4 3

—

1

—

3 1

1

3 3 3

— — —

1

2

—

3

—

2

2 — — —

2

4 4 3 3 4 1

—

1

3

1

2 2

2

2

3

—

—

2 2 —

3

64

v

Szuletésheiy

Eperjes Albrycht Albin Antalóczy Kázmér Tokaj Bálint János Eperjes Beringer Károly Eperjes Sebes Bloch Armin Budamér Chotvács Lóránt Karácsonymező Geiger Simon Sebes-Kellemes Grünfeld Ignácz N.-Csemege Guttmann Ignácz Hradiszko Haag Béla Hradiszko Haag Géza Kolossy Béla Kálnás Eperjes Kovácsy Endre Olysó Körtvélyessy Aladár Yarannó La Báth József Karácsonymezó' Lustig Samu M aternyi Imre Szántó Nehrer Béla N.-Sáros Nagy Barna Barabás Neumann Rudolf K.-Szeben Philippy Aladár Krompach Rainer Béla Kerekrét Királytelek Raksányi Sándor Szepessy Árpád Nurcsiny Tally Gyula Nyirjes Göm. Panyit Takács István Tomka István Eperjes Weber Antal Göllnicz Windt A rthur Eperjes Zahler Adolf Kapi Zempliner Tivadar Eperjes Az év kezdetán 32, az év végén 31.

T. C. —• — — C. — — — c. c. — — — — — — — c. — c. — c. — c. c. — c. — — —

Erkölcsi viselet

é

Ösztöndíjas

Hí

Élésmód

Negyedik

__

1

— — — — — — — — — — — --— — — — — — — Ö. — — — Ü. — — — — — Pr.

3 3 2 3 3 1

2 1 1

2 1 1 1 2

2 2 2 2 1 1 1 1

1 2 2

1 1 1 2

1

2

2

2

1

2

2

3

3 3 3

4 3 3

3 3 3 3 3 3

1

1

1

1 1 1

3 3 3 2 2

3 1 2

3 3 1 1 2 3 2

3 1 1

2

3 3 3 3 3 3 3 3 3 1 1 2

2

2

3 3 3

3 3 3 3 3 3 3 3

—

É n e k . ír á s 2

3

—

2

2

—

2

—

—

1

1

1

3 3

—

2 3 3

3 3

2

1

2

1

1

1

1

—

1

3 3 3

3 3 3 3 3 3

3 3

2

1

—

1

3

3 3

1

—

2

2

2

2

3

—

3

3 3 3 3

3 3

3

2

—

2

2

2

—

1

4

3 3

3 3

— —

2

—

—

2

2

1

2

—

1 1

3 3 3 3 3 1 1 3

2

3 3 3

2 2

2

3

3

2

3

2

3 3 3

2

4

3 3

2

3 3 3 3

2

1

3

2

3 3 3

4 4

1

3

3 3 3 3

2

2

2

2

3 3 3 3 1

—

3 3

1 1 1 3

1 3

1 1 3

1 3 3 3 3

—

4

2

2

2

2

2

2

—

3 3

3

3

2

2

—

3 3 3

2

2

2

2

2

3 3

1

2

—

2

1 3

2

1 3 3

1 3 3

1 1 1 3 1

3 3 1 3 1 3 1

2

2

3 3 1

2

1

3

—

1 3

2

—

2

2

1

2

2

2

2

4

4

3

3

3 3

3 3

2

2

3

4

4

4

3 3

2

2

1

3 1 3 3

1 3 3

3 3 3

3 3 3

1

2

3 3

3 3 3 3 3 3 3 3

3

Is

R a jz

4

o

G y m n a s tik a

3 3

~y T e r m é s z e ti tu d o m á n y

2

S z á m ta n s M é r ta n

2

n .

T ö r té n e t

2

2

3 3 3 3

á

j

3 3 3

2

2

1

3 3 3

3 1 1 1 3

1 2

3 3 3 3

2

4

F ö ld r a j z s

3 3 3

m

1

N ém et

M agyar

1

3 3 3

3 3

-u

1 n y e lv s ir á ly

n n y e lv s ir á ly

a d o lg o z a t

V a llá s t a n

L a t in ir ó k s

T

2

3 3

2

2

2

2

3 1 3 1 3 2

—

66

c

v

Születéshely

Austerlitz Mór K.-Márton Tűskut Borsföldy Dezső Bélét* Sándor Dubrava Varannó Buxbaum Zsiga Tarkő Dessewffy József É rtei Dániel Lőcse Varannó Frieder Mór Héthárs Gottlieb Samu Bártfa Gründel Gyula Eperjes Hellner Samu Medvedzsin Husznay János Szepes-Váralja Kirchmayer Gergely Eperjes Kuzmik Pál Kisvárda Leichtmann Miksa N.-Mokra Makucz Arthur Érmihályfalva Mátray Ákos Roskovány Neumann Samu Eperjes Reich Gyula Reich Jakab Eperjes Csáklyó Roxer Jenő Göllnicz Schnitze Otto Boroszló Sonnenschein Illés Sternberg Lajos Tokaj Bártfa Tepliczky Géza Br. Uszlár Ottó Boemischdorf Weisel Samu Eperjes Az év kezdetén 29, az év végén 26.

C. C. C. — — — — C. — — — — — — c. — — — — c. — —

c. — —

—

0. — — 0. — — — — — — — —

— — — — — — — —

— — — —

Erkölcsi viselet

X

Élésmód

1

Ösztöndíjas

Ötödik

1 1 2 1 2 2 2 1 1 1 2 1 1 1 2

3 1 1 1 2 2 1 2 2

1 2

1 2 1 1

2

3 2 2

2

2

3 1

3 4

3 3 2 2

2 1 2 1

3

3

4

1 1 2 1 1

2

2

3 3

3 3

3

3 3

2

2 2

2 2

3

2 2

4 2

1

2 2

4

3

3

3

1

1 2

2

2

3

3

3 3

3 3 3

1

2

1 1

2 2

3

3

3

3

1 2

2

1 1

2 2

3 3 3

3 3 3

2

2

3 3 4

3 3 4 3

2

1 1 2 1 1 2 2 1 1

2

3 3 3 3 3

1

2

3 3

4 4 3

4 4 3

2

1

3 3 3

2

3 3 3 2 1 1

3 2

O O 2

3 3 3 3 2 2

2 2 1 1

3 2 2 2 2 2

2

3 3 2

3 3 3 3 2

3

3 3

2

3 3

2

2

3

2

2 1 2 1 2

3

3 3

3 3

1 2 1 2

2

3 3 2 2 1

2

3 3 3 3 3 3 2

4 3

3 3 3

2

2

3 2 2

1 2 1 1 2 1 2 2 1 1 2 1 2 1 1 2 1 2

3 3 3 3

3 3 3

2

2

3

1

2

1

3 3

4 3

4 3

2

2

2

2

1

3 1

4 1

3 3

1 1 2 1 2 2

3

3 3

0

— —

2 —

3 3

2 1 1

2

3

2

2

2 1 1 1

2 1 1 1

3 3 3

3

3

1 2

1 2 2

3 3 3

— — —

—

2

2

—

3

— — —

2

2

2 2

2 2

3 3

2

3

4 3

3 3

2

2

1

3

2 3

S3

*?

2

1 2

3 3 3

F r a n c z ia

T e r m é sz e ti tu d o m á n y

M é r ta n

S z á m ta n s

1 2

]

ts:

o

G y m n a s tik a

n. T ö r té n e t

s £

át

F ö ld r a j z s

-M

‘
j

m

s ir á ly

1

In y e lv

G ö r ö g ír ó k

3 3 3

-u. M agyar

a- n

n y e lv s ir á ly

T d o lg o z a t

L a t in ír ó k s

V a llá s t a n

osztály.

— — — —

2

3

—

68

v

Születéshely

Cliyser Kálmán B ártfa Szántó Csajka József Dierner Géza Lasztomér Szomolnok Felix Antal Grósz Ignácz Sz.-Ujfaln Hellner Károly Eperjes Friedmann Bertalan K.-Váralya Kakusz Béla N.-Sáros T.-Bemete Kintis István Klocsek László Yarannó Káva Kolosy István Molnár Ferencz Rimaszombat Műnk Ödön Eperjes N.-Berezna Papanek Károly Szárazbő Téchy József Bagonya Pliiladelphy Mór Rózsahegy Rotli Leo Schütze József Eperjes Girált Sonnenschein Leo Girált Sonnenschein Kálmán Stamm Kálmán Eperjes Herhely Tivadar László Valkovszky Mihály S.-A.-Újhely Az év kezdetén 25, az év végén 23.

C. C.

Erkölcsi viselet

c

Ösztöndíjas

X

Élésmód

Hatodik

___

3

Ö.

1 2 1 2 1 1 1 1 2 1 2 1 1 2

—

—

—

— — —

—

— —

c. — c. — — — c. — —

—

— Ö. •— —

— —

— — — — — —

—

—

—

—

—

—

— —

— —

3 1 2 1 1 2 1 1

osztály.

3

3

3

3

1 2 1 1 1 1 1 2

2

2

2

3

3

3

4 3 4

1 2 1 1 2

1 2 1 2 2

1 1 1 1 1

2 2 1 2 2

3 4

3 4

4 4

2 2 2 2 2

2

2

2

3 3 3

3

3

3 4 3 3

2

2

2

2 1 2

4

3

3

3

2

2

1

2

1

3

4

3

3

4

3

1 1 1 1 2 2 2

1 2 2

2 2 2

1 2 2

2 2 2

3

3

2

2

3 3

3 3

3

2

2

3

1 1 1 2 1 2 2

3

3 3 3 2

1

2

4

3

3

4

3

3

3 3

1

2

2

1

3

3

3

3

1 1 1 1 1

1 2

3 3

4 4

1 1 1 1 1 2

2

2

3 3 3

4

1 2 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 2 1 2 1 1 1 1 1 2 2

2 1 1 1 1 1 2

3

2 2 2

2

1

1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 1 1

3

3

3

4

2 2

2

1 1 2 2 1

1 1 1 2 1

3 3

3 3

3 3

1 1 1 1 1 1 2

3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2

3 3

3 2 1

2

3

3 3 2

3 1

3 3 4 1

3 2

F r a n c z ia

G y m n a s tik a

M é r ta n

S z á m ta n s

]Is -------------------------------------- 1

o

y

T e r m é s z e ti tu d o m á n y

n T ö r té n e t

á

F ö ld r a j z s

m n y e lv s ir á ly

1

N ém et

M agyar

G ö r ö g ír ó k

■u. n y e lv s ir á ly

n

a,

d o lg o z a t

L a t in ír ó k s

V a llá s t a n

T

á

3 3

—

—

1

—

—

3 2

3 3 2 1 1 2

3

— —

—

—

1

— — — — —

—

—

—

—

—

3 3 2

3 3

—

1

— —

2

3

—

1

3 3

—

—

— —

■ —

—

70

v

SzíiletésheSy

Sebes Baumölil Zsiga Nyíregyháza Benczúr Bálint Mogyoróska Benczúr Miklós Göllnicz Breuer Szilárd Lubodina Frankel Samu Eperjes Furm an István Gerber Ödön Szinyér-Yáralja T.-Sz.-Márton Haas Zsiga Hazslinszky Géza Eperjes Medvedzsin Husznyay Miroslav K anárik Jakab B ártfa Berzevicz Lefkovics Mór N.-Károly Lényei Dénes Eperjes Makoviczky József Ochtina M árton István Kassa Kajner Aladár Dobsina R ath Gusztáv Rosenfeld Arnold Budapest Rosenzweig Samu Sz.-Váralj a Semsey Miklós Kükemező Az év kezdetén 20, az év végén 20.

C. — —

C. — —

c. —

pr— —

pr. Ö. —

— —

—

—

—

—

—

—

c. •—

— —

—

—

—

—

c. c. -— —

— —

— —

Erkölcsi viselet

é

Ösztöndíjas

1

Élésmód

Hetedik

1 2 1 2 1 1

3 1 2 2 2 1 2 1 2 2 1 1 2 2

osztály.

2

3 1 2

1 2 2 2 1 1

3 3 3 3

4 3 4 3

2 2

2 2

2 1

3

4

3

3 2

3 3

2 1 1 2 1 1 2

3 3 3 3 1 2 1

1

3 3 1 2

3 3 3 3 3

3 3 3

3

3 l

1

1

4 3 3

3

O éU

1 2

3

3

2 2

2

1 2 2 2

1 1

1 1

3 3

3 3

3

3 2

1

1

3 4

1 1 2 2 1 1

2

3 3 3 3

2 2 2 1 2

3

2

3 3 3 1

3 3 3 3 3 3 3 4 1

3 3 1

3 4 3

n

3^

Ír

o

1 1

1 1

3

3 3

2 1 1 1 1 1

2 1 1 2 1 1 1 2 2 2 2 1 2 1 1 1 1 1 2 2

1 1 1

3 2

3 3 3 1 2 1 2 2 1

3 2 2

2 1 2 2

L 3 2 2

3 2 1

3

1 2 1 1 2 1

1 1 2 1 2 1 1 1 2

4

3

3

2

F r a n c z ia

á

G y m n a stik a

-

n y e lv s ir á ly

N ém et

n y e lv s ir á ly

4

m.

i

B ö lc s é s z e t

2 2 1 2

G ö r ö g ir ó k

d o lg o z a t

3

W > >■»

cá

n

T e rm észeti tu d o m á n y

2 1 2 2 1 2 2 2 1 1 2

2

3

n

S z á m ta n s M é r ta n

3

2

au

F ö ld r a jz s T ö r té n e t

1 1 1 2 1 1 2 1

L a tin ir ó k s

V a llá s t a n

T

N C5

Pn

—

— —

—

—

—

—

—

—

—

9

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

2

—

—

—

2

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

3

—

2

— —

•—

—

72

.

Ambruss Sándor Dick Zsigmond Fekete László Ferenczy Elek Frank Géza Gottlieb Adolf Gottlieb Hermann Gottlieb Illés Grosz Rezső Hartm ann Illés Késmarszky Kálmán Kosa Barna Mayer András Medzihradszky Emil Nemes Károly Pap Jenő Pap József Rosenthal József Scholcz Darius Urbán Gyula

Békés-Gyula K.-Szeben Eperjes Debreczen Harkács Sebes Sebes Sebes Szilvás-Újfalu Eperjes Eperjes O-Apáti Láda A.-Kubin Szántó Eperjes Eperjes Szína L.-Sz.-Miklós Lapos

—

— —

C.

—

Ö. — —

—

—

—

—

—

—

—

—

—

— c. ■—

c. T. — —

—

— Pr. Ö. Ö. Ö. — —

—

—

—

—

c.

—

Erkölcsi viselet

Születéshely

Ösztöndíjas

I -ÄT 9 X (* V

Élésmód

]NTyolczadik

2 2 1 2 2 2 1 1 2 2 2 1 2 1 1 2 1 2 1

3

Az év kezdetén 21, az év végén 20. A nyolczadik osztályból jelentkezett az érettségi vizsgára busz tanítvány, kik közül hat dicséretesen, hat jól, négy egysze­ rűen érettnek ítéltetett, három visszautasittatott javító vizsgára két tárgyból két hóra, egy teljesen érettlennek találtatott.

osztály.

—

1

1

3

1

1

—

1

2

1

1

1

—

1

3

2

2

2

2

2

1

1

2

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

3 3

3

3 3 3

1

1

2

2

1

1

3 3

3 3

3

3 3

3

2

2

2

2

1

1

1

1

2

2

1

1

2

2

2

2

2

1

2

3

2

2

3 3

3

1

3 3

3

2

1

1

1

2

3

2

3 3 3 2

3 3 3

—

1

1

1

—

2

1

2

—

2

2

3

2

1

3 3

1

2

—

—

—

1

1

1

1

2

2

1

2

2

2

2

2

3

1

3

—

—

1

1

1

2

1

3

2

2

2

2

2

3

3

— —

—

1

3 2 3 3 3

—

—

—

1

1

—

—

—

1

3

—

—

1

1

—

—

—

1

3

— —

—

1

1

—

—

1

3

N3 c? tó

F r a n c z ia

2

3

1

G y m n a s tik a

T e r m é s z e ti tu d o m á n y 2

1

2

I s

1

1

2

©

2

2

2

y

1

i

2

.

2

2

1

n

3 3

2

2

á

B ö lc s é s z e t

bß O (-i :© Ö

m

F ö ld r a j z s T ö r té n e t

‘O h-1

1

n y e lv s ir á ly

•u .

N ém et

.

M agyar

d o lg o z a t

L a t in ír ó k s

V a llá s t a n

n

n y e lv s ir á ly j

a

T

1

1

1

1

2

1

1

1

2

3

3

3

3

2

3

1

1

2

2

1

1

2

—

1

—

—

—

—

—

—

—

— —

2

3

2

3

3

3

2

—

2

2

1

1

2

2

2

—

—

—

3

2

3

3

3

2

3

—

—

—

—

74

XX. A se m in a ristá k é rd e m so ro zata.

é

v

1. Czirbesz János 2 . Gotthard Sámuel

3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Henczély Károly Hrdlicska Lajos Kiinga Gusztáv Kovács Samu Kulisek Pál Mikulás János Nitscli Mátyás Scholcz Mihály 11. Nikelszky János 12. Szalmovszky Vend.

M

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Bukovényi Gyula Csink Irma Hamborszky Gyula Hénel Pál Holkó Lajos Janik János Jeszenszky Gyula Loykó Imre Sikerle Gusztáv Szabó Endre Szomor Károly W erner Gyula

Á lta lá n o s

S

o s z tá ly z a t

3 d a x * m a d -é v ie k .

S z lile t é s h e ly

A n y a n y e lv

Mnisány, Gömör Dobsina, Gömör N.-Szénás, Békés Ny.-Zerdahely, Nyitra Batizfalva, Szepes Rimaszombat, Gömör Verbócz, N yitra Ratkó, Gömör Rokusz, Szepes Forberg, Szepes Stoosz, Szepes Suttó, Túrócz

tót német magyar tót tót magyar tót tót német német német tót

4

német angol tót tót tót tót tót tót német magyar magyar magyar

2 2 2

2

3 2

4 1 2

4 1 1

3 4

á s o d - é v ie k .

Poprád, Szepes Kassa, Abauj Kladsán, Zemplén N.-Szlabos, Gömör Perlácz, Gömör Konszké, Túrócz F.-Jeszen, Túrócz Lapos, Sáros Stoosz, Szepes Fekete Patak, Zempl. Jolsva, Gömör Kassa, Abauj

e ltá v o ­ z o tt

3 4 aQ 2 2 2 1 1

75

é

v

1 . F uria Károly 2 . Galló István

3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10 . 11 . 12.

Krizsán Ernő Kulik Márton Kupecz János Lauf András Macsánszki Lajos Mihalik Miklós Nagy Jenő Necliuta Emil Oberländer Vilma Szlavkovszki Ede

S z lile té s h e ly

A n y a n y e lv

Zsegnye, Sáros N.-Vesz verés, Gömör Szúlyó, Trencsén Lekenye, Gömör Pelsőcz-Ardó, Gömör Holló-Lomuitz, Szepes Nyíregyháza, Szabolcs Ochtina, Gömör Meneshely, Veszprém Lajosfalva, Torontál Gölniczbánya, Szepes Lucsivna, Szepes

tót tót tót magyar tót német magyar tót magyar német német tót

Á lta lá n o s

l í

o s z tá ly z a t

Elsö-éviek:.

2

3 4 1

2

3 2

3 2 e ltá v o ­ zo tt

2

3

Jegyek: 1 = kitűnő ; 2 - jó; 3 = elégséges; 4 —elégtelen. Tanitó-képesitő vizsgálatra f. év junius havában 23 egyén jelentkezett, még pedig: 9-en, kik a helybeli seminariumban végez­ ték a tanfolyamokat, 14-en már hivatalban levő tanítók. Képesítést nyertek a megjelent 21 közül, még pedig: 1. Kitüntetéssel egy sem; 2. általános jó eredménynyel 9-en; 3. általános kielégítő eredménynyel 3-an. Visszavettettek s a vizsgálat ismétlésére u ta sitta tta k : 1. Egy tárgyból pótvizsgálatra 3 - a u ; 2 . teljes vizsgálat ismétlésére 6 - a n ;

XXL A joghallgatók alapvizsgái, Az első alapvizsgát tették le az eperjesi jogászok közül 7-en és egy tisztviselő, következő eredménynyel: Kettő találtatott képesítettnek kitüntetéssel

76 Hatan egyszerűen képesítetteknek nyilvánitattak. Egy visszavettetett. A második alapvizsgát tették le ketten, u. m. egy jogász és egy tisztviselő kik képesítetteknek ítéltettek.

eperjesi

XXII. Franczia nyelv. A franczia nyelv taníttatott hetenkénti 2 órában. Részt vett kik mindnyájan a múlt évben ny ert oktatás alapján tovább folytatták ezen tárgyat, úgy, hogy a nyelvtant behatóbban és teljesebben tanulták és a nyelvnek használatában élő szóval és írásban gyakoroltattak. Gyakorlókönyvül használtatott Alin gya­ korlati nyelvtanának II. része, melyből valamennyi gyakorlat szó­ val, számos feladat pedig irasban is lefordittatott, szavak és be­ szélgetések emlékezettek, az elbeszélések pedig szabad előadás alapjául szolgáltak. Azonkívül olvastatott „Monsieur Musard“ czitnü színdarab Picardtól. — Ludmann. 10 tanuló,

Jog T h e o lo g ia S em in a­ riu m

B e íra to tt

I.

29

25 20

i 36 i 23 33 , 31 ; 26 23 20 20

| !

17 1 1 :

I 3 4 4

12

12

11 11

4 4 5

!121

V iz s g á t t e t t

8 1 1 3 3 4

1

3 1 3 1 1 1 1

6 6 6 29

Származas

.

1

-

4‘ 11

155

I 12

i 11

i I I

i 10

19 14 i 17 _ 1 16 1 11 9 1 12

külföldi

8 1 i ---

4

I 3 4

i

II 4

11 I 11 12 264

ágostai hitv.

I

1 1 1

z

_

i

1

27

s

1 3 4 3 3 1

1

—

~

16

3

5 r

28

5 6

r

_

CD

38

44

1 2 6

3 4 4

7 1

10

3

1 2

19 és több

"vég-én.

1

32

H-*

é v

r

e

—

7 14 2 1

2

üt

— 1 __

—

3 10 13 2 1

2

© t Is. o

v

38

2 3 2 6

1

21

1 3 12 11 3

É

é

10 7 14 7

4

10 6 5

10 5 3

—

1

—

—

—

18

“

co 4

K-* -vl

i

Ci

—

► — *

—

t—*

_ _ _

10 és ke­ vesebb

to

a,z

—

~

í __ __

—

—

_

67

—

4

10 7 8 8 10 6 7 7

izraelita 4

__

más vallásu

t e t t

— 1_ _

25

~

gör. kath.

V a llásra nézve

2

15

—

3

3 3 2 2

4 2 5 3 2 6 1

róm. kath.

1 1 _1 1

lielv. hitv.

"V i z s g á t

_

belföldi

36 1 22 33 31 25 ! 23 20 20

más nyelv 1

1—*

XXIIL Statistikai táblás kimutatás. A nyanyelv

12 14 14 14 11 4 9 9

tót

— — —

21 7 16 16 14 18 11 10

2 2

2

i 3

8

8 1

német

295 1266 134 102

ii . 1 12 ni. i 12 i

k iI i. !: ii. in. i

VII. VIII.

VI.

i. i 40 i i . ! 26 in. I35 132 v

O s z tá ly o k

Ö s s z e s e n:

IL

m agyar

• In tézet Gymnasium

78

XXIV, Figyelmeztetés, A javító vizsgák esnek aug. 30. és 31-éré. A beiratás tart a gymnasiumba, a seminariumba s a hittani intézetbe sept. 1-től sept. 4-ig, a jogakademiába sept. 8 -ig. A beiratási idő alatt tartatnak a felvételi- és alapvizsgák is. Az iskolai év megnyitása esik sept. 4-ére d. e. 9 órára. A tápintézetbe felvétetik a collegium minden rendes tanítványa valláskülömbség nélkül. A gymnasium első osztályába jelentkezők felvételi vizsgát tesznek, mely díjtalan, ha a felvétetni kívánók a 4-dik elemi osz­ tályból kielégítő bizonyítványt hoztak. A tanitóképezdébe felvétetnek mindazon tanulók, kik négy gymnasiumi vagy 4 reáliskolái osztályt kielégítő eredménynyel végez­ ték. Ezen bizonyítvány mellett kénytelenek egészségi állapotukról szóló orvosi bizonyítványt is felmutatni. S mivel azok száma, kik ingyenes szállással s élelemmel ellátatnak, korlátolt: szükséges, hogy azok kik e jótéteményben részesülni akarnak, f. é. aug. 15-éig folya­ modványaikat a collegium igazgatójához beterjesszék.

TARTALOM L ap

A z a e s t h e t i k a i v ilá g lé n y e g e s c u lt u r a lis f o n t o s s á g a .............................................................3 I. II.

A d a t o k a c o lle g iu m e z é v i t ö r t é n e t é h e z ..................................................................... 2 2 A c o lle g iu m h o z le j ö tt f e ls ő b b r e n d e l e t e k ............................................. ............

.

23

I I I . A c o lle g iu m k o r m á n y z a t a .......................................................................................................................2 4 I V . T a n á r o k é s t a n í t ó k ...................................................................................................................................2 5 V . I f j ú s á g i e g y e s ü l e t e k ................................................................................................................................... 2 5 V I . H a g y o m á n y o k é s a d o m á n y o k ...........................................................................................................2 9 V I I . D o lg o z a t o k a g y m n a s i u m b a n ...........................................................................................................3 0 V I I I . T a n t á r g y a k a g y m n a s i u m b a n ........................................................................................................... 3 4 IX . X. X I. X II.

A j o g a k a d é m iá n e l ő a d o t t a k ........................................................................................................ 4 1 A h itt a n in té z e t j e le n t é s e a z 1 8 7 % - ik é v r e v o n a tk o z ó la g T a n ít ó k é p z ő -in t é z e t j e l e n t é s e ..............................................-

.

. .

. .

.

43

.

45

R a j z t a n i t á s .........................................................................................................................................................51

X I I I . T á p in t é z e t (c o n v ic tu s )

....................................................................................................................... 51

X I V . G y á m in t é z e t i g y ű j t é s e k ....................................................................................................................... 5 3 XV.

T e s t g y a k o r l a t .............................................................................................................................................5 4

X V I . T a n e s z k ö z ö k ............................................................................................................. ............ X V I I . Ö sz tö n d ija k X IX . XX. X X I. X X II.

.

54

............................................................................................................................................... 5 6

A g y m n a s iu m i i f j ú s á g é r d e m s o r o z a t a

................................................................................5 8

A s e m in a r is tá k é r d e m s o r o z a t a ........................................................................................................7 4 A jo g h a llg a t ó k a la p v iz s g á i

........................................................................................................ 7 5

F r a n c z ia n y e l v ............................................................................................................................................ 7 6

X X I I I . S t a t is t ik a i t á b lá s k i m u t a t á s ...........................................................................................................7 7 X X I V . F i g y e l m e z t e t é s ...............................................................................................................................................7 8