e~ nem v~ltoztatott állapotokból a tűz keletkezésének okára ~t a. kovetke~ő eset is bizonyítja: Egy bőrkereskedő üzletét

41

e~ nem v~ltoztatott állapotokból a tűz keletkezésének okára ~lZto8a.n, kovetkeztethess~n; ,a tűz által el nem pusztított bűn­ ~eleket 6B nyomokat bIztosIthasBa és a nyomozásnak belyes

II. FEJEZET. A

tűzesetek

l, Az

előnyomozatról

általában.

tűzeseteknek nyomozás a egyik legnehezebb ágaza.ta a felszolgálatnak és próbaköve a nyomozó közeg ta,lálékony.. ságának. leleményességének és szakképzettségéne~. A tűzesetek felderítése pedig azért oly nehez, mert a t~z egyrészt a tényáll~dék megálla:pí~~sáh~z ?zükség~s nyomokat ..es bűnjeleket többnyIre megsemmIsÜl, masreszt pedIg mert a tuzkeletkezési okok valamint azon indokok, melyek a tettest a gyujtogatás elkö~etésére bi~:iák, ?ly s~kf~lék, ,maga II bü~cs~lek­ mény pedig oly gyorsan, eszrevetlenul es. ~anylag k,e~es k?czkázattal hajtható végre, bogy a helyes lrIl.ny feltalal~sa es ,a tettes személyének megállapítá.sa csa~is ,~váló ~za~~~'pze~e~ mellett, a legapróbb részletekre is kiterJedo óvatos es korültekmto eljárással lehetséges. , Valamint a. tüzoltást, azonképpen a tűzesetek nyomozásat s~~ lebet meghatározott szabályokboz kötni, mert a tüzkeletkeze~J okok és büntetendő cselekmény fenJorgása esetén a tettes ek es a részesek eljárása különböző. A ~ako1'lati ~apasztalato,kb~l merített és jóknak bizonyult ál~~~nos lrányelv~k, Ismerete, nelkul azonban a nyomozó közeg elJarasa csak a sotetben ,valo tap~­ gatódzás leend; és épp ezért kell azoknak a ny?-,?ozas el'edmenyes keresztülvitelére okvetlen szükség~s elm?letl ,Ismereteket e~­ sajátitani, hogy ezek a gyako1'latban ertékeslth~tők legyenek ~a kell az irányelveket megismerni, melye~ szerInt a nyomozaa bevezetendő lesz, , A nyomozás sikerének egyik főf~ltétele, mi!lt általában mm· den búnügyi nyomozásé: a nyomozas gyorsasa;ga ... Minél hamarébb érkezik meg a nyomozD kozeg a helyszínére, annál több kilátása van arra, bogy az ott talált, még

A

derítő

,

nyomozása.

Ir&nyban leendő bevezetésére a kiindulási pontot megtalálhass&. A ~yomozás gyors megkezdésének czélszerű és hasznos vol~t a. kovetke~ő eset is bizonyítja: Egy bőrkereskedő üzletét tulmagasra bJztosítván, az árúczikkekért befolyt pár ezer koro~~t egy este tanuk jelenlétében megolvasta, borítékba tette s ll'ollsztaJába zárva, elutazott. Az üzlet a tulajdonos eltávozása után 1 ! óra ,mulva, belűlr?l kigyuladt, de a tűz az idejekoran érkezett tüzoltok tevekenysege folytán hamarosan eloltatott. A gyorsan megkezdet.t n:vom~zás megállapította. hogy a tüzet a t~laJdono8 okozta, kl elutazasa előtt az üzletbe titkon visszaterve, a ta~uk jelenlété~e~ megolvasott pénzt magához vette; a 8~rtetle.nul maradt borltekban a bankópapirhoz hasonló nagy8~n p 8 'Pu darabok találtattak. A kereskedő látva azt hogy turpl~aága .nap~ényre kerül, az őt fenyegető bűntetéstől' való félelmeben öngyIlkos lett.

2: A helysz ini szemle. (A tíizvizsgálat megejtése,)

~in.t minden .b~nűgyi nyomozást, így a tüzesetekét is. a helyszt1~~ s~emle elozI meg, mely sokszor egyedüli módja lévén a valód.~ _teny~~dék f~lderítésének, épp ezért azt tervszerűleg,

nagy kortilteJ?~tessel es alapossággal kell megejteni. A helYBzml szemlén ek kettős czélja van: a) megállapítani a tárgyi tényálladékot és b~ öSBzegyűjteni mindazon adatokat, melyek a nyomozással öB8ZefnggéBben vannak. A tárgyi tényálladék.: megállapítása annak, hogy mi történt és a cselekmény, hol, mIkor és hogyan lett elkövetve. A nyoI?Ozó közeg a tárgyi tényálladék megállapításáI'a vonatkozó. tenyked~sénél a következőkre legyen figyelemmel: t. MJDdell:ekelőtt a szemle tárgyát képező hely és annai, fekvese. vaJla~mt annak határai és környéke, ha pedig a szemle vala.!"ely épuletben foganatosíttatik, az abban létező minden helY~Bég és e~e~ ~~lyisé~ek e~ymással való összeköttetése, vagy a helYIségek kozti ~s~zekott~tesek hiánya, továbbá a kapubejárás és az egyss helYlsegek aJtó- és ablaknyilásai veendők szemügyre, úgy hogy ..a leírásb?l, főbb v~zlataiban a. bűncselekmény helye 8 ~nnalk k~rnyéke vlla.gosan kIvehető legyen. A Vlzsgál80tnal figyelemmel kell lenni arra, hogy a talált

43

4d

" H' esetleg azok nem-e az állapotok az eges elott IS meg voItak-e H' 'dul ho a tüzoltóság oltá~ folJ:amatbalaklatkt ktele~tko~!:\:geyr~~~:~~ek kive~ő utja legyen, y'tJa kl az a a o lL, a J , . , " , kn 'l hogy az ~O~y a tüzforrásnál .dolgozhasson : ~s~~ll~:~::~ h~gy légvonat , k ne fulladjanak : vagy b ezö!) " ek alMo ~?g 'k' tH táplálék ától megvonass . " elő n~z l~~:~e~~nt;=na lefr~ felvétel m~gt,örtlé~te. ~~á~C1V~S ~~~~~ f r ' "e kell átmenll l es eum 001 lebbi adatok . e Jegyzes el . d d' megálla pítani azon összelettárgy akat IS, egyszer.~~m , pe .lg függést a mely ezek ko zott.lete zlk: k"lönőlI tárgyak és után követkeZIk csak azon u 'f 3. 'Ek ze . 1"1' melyek büntetendő cselekmeny enltörülmények megJe o ~se, , , ' nak forgása esetéI?-' . a~zal öss~efU~ge~~~~y:;~n u'etán feltalalt bün-

a

e8zkt~ö1i~' b~~~~:~ !el;;~m~k

feltalálasi helye pontosa n meg-

állapítan~ó: , k t'

. t' '118odékának meghat ározásá ra ,:ona~Akareg ese, argyl enya . alób A) részéből ve~etók ki. kozó adatok az Ide csatolt "TU~IllV . hanem a késóöbi bírói vizs~

Mint7wgy nern?8akt~t}tYt,?mo~a~;i~~en kellő szakérteleinrnel ~ gálatnctJc 801'sa 'tS a o h 1: gg '.. eml~ rnegtartva ugyana z ert alapossággal le~t-e a Y:zt~lt I a nyomozásl{ak e láindunem lehet f3légge han{/su yo",m, ~ ~~lJ 'i . lási pont,irím (ő/igyelmet JC~~ ford: r;:több esetben nem rendel-

r

~l.inthogy a nyoID?ZO ozeg ozásáná l megkivántató techkezik kellő fokban a tl1~e8etek ny0n.:, ert a tüzesetek bonyonikai és vegyészeti szali1sm~r~tekke 'l:;e~étel felette nehéz, sőt ll1ltságánál fogva a helyszIlll sz~n;t éseknél bányatüznél, rob· bonyolultabb esetek~en P"lrt'~Y:::fba vágÓ ismeretekkel biró banások nál stb. csakIs az l "e o el esen ős a kívánalmaknak szakközegek által vég?zheto ~l h kYlehetséges. különösen kommeg!elelőleg,: ugyana~er~fel~~!aa'ánlatos a helyszini s~e~e­ plikalta bb tuzeseteknel, ' l j 't és műszaki szakertoket felvételekhez a tüzoltóság vezeny OJe meghivni. . ) inemüsége határoz za meg azt, Az elégett t~r!q ~obJect';lm~, Í éületek égésénél czélkik lesznek szakertokul fe~k~rendokt ~Y kömívest kéményszerű építészmérnököt, é~I~Omtes.te~, akcs~g'ésénél: g~zdatisztet. " st'-' e vegyeBz , - gepesz" seprot ".av ,lJ., m ezögazdasag1bb ermeny ' knál' v....,. értelmesebb földmíves~; ro ~nasok t' égésekn é'l: electrotechbányam érnököt ; a villany?ss~gés°e:ek:e k szakvélemény ét megnikust (és így tovább) meg~ll~lll . ho ezek szakmájukban hallgatni, figyelmet ,fo;t~v~n a~:gveszfegethetlen. tehát teljej ártas. elfogulatlan, er e e en, k és ne olyanok kiknek maguksen megbizható egyé~ek legyene 'á k oly irányba n való tévutra nak is érdekükben aU a nyomoz sna

f

vezetése, hogy a vétkesek a megérdemelt bünteté stól meneküljenek. Megtörtént ugyanis, hogy gyakori tüzesete knél szakértőü1 egy ács alkalmaztatott, kiröl később kiderült, hogy ő követte ~l ft, gyujtogatásokat, még pedig azért, hogy ilyképp keresethez Jusson. Minthogy a nyomozás irányán ak megálla pításán ál azok a körülmenyek já.tszszák a döntő szerepet, a melyeket a tüzoltók és a. közbiztonsági közegek saját észleleteikből kifolyólag megállapiiotta.k. azért a szakértők véleménye csak tájékozásul szolgálhat, egyébként a nyomozó közegek úgy járnak el, mint ezt a helyzetből kifolyólag jónak látják. Nagyobb városokban, hol szakképzett tűzoltóság mellett, minden szakl'a talá.lhatók szakértők, ilyenek alkalma zása nem ütközik nehézségbe; más azonban a helyzet a vidéken, hol szakemberek nem igen állanak rendelkezésre, itt tehát a helyszini szemle felvétele csaknem kizárólag a tűzoltókat is igénybe vevő nyomozó közegek vállaira nehezedik és ezek szakismeJleteitöl, helyes érzékétől fog függni, hogy az szakszerüleg legyen megejtve és hogy a tűzeset által okozott zaVAros állapotokba világosság hozassék. Az esetben, ha a tűzvizsgálatot nem a biróság ejti meg, hanem a. nyomozó közeg, akkor azt a helyi hatóság által hivatalból, vagy a tűzkárbiztosító társaságok kárbecslői által már megejtett vizsgálattól függetlenü1, mindam ellett az azok által megállapított ténykörü1mények figyelembe vételével, tervszerüleg o. következőképp kell foganatosítani : A tüzv.izsgálat megejtésénél az adott helyzethez kell alkalmazkodni. Más az eljárás épüle~ek égésénél, más a bányaégésnél, a. gyárlüzeknél, a gazdasági termény ek égésénél stb. Minél komplikáJtabb a kárégés, annál nehezebb az eljárás. Az a.vatatlan szemlélő, - főleg fölületes vizsgá lódásn áleleinte nem lát egyebet, mint romhalm azt. elégett, megszenesede", össze-vissza hányt, kuszált tüzmara dványo kat és ebben a zúrzavaros állapotban az áttekint és és eliga.zodás nagyon nehéz, &nnyiva.l is inkább, mert rendese n az nyomul előtérbe, a mi lényegtelen, a mi pedig fontos, az elrejtve marad. Ennek daczára a tűz mégis bizonyos nyomok at hagy hátra, melyek pár titokzatosak, de jelentőségteljesek, és azokból a Blaka.vatoU jgen sokat következtethet és állapíth at meg. A tárgyi tényálladék megálla pítását czélz6 tevékenység be· fejeztóvel a részletes szemlét kell megtart ani. A vizsgálatot ama. tárgyaknál kell kezdeni, melyek legfelül, tehát szabadon fekuenek és aztán a tűzma.radványokat rétegen kint kell meg\ekinteni mindaddig, míg csak a. legalsó rétegek is teljesen átvizsgálva nincsenek, magátó l értetödvén, hogy a biz:onyító erő-

44

vel biró tárgyak at gondosa:n "m~g kell őrizni, és a helyet, hol . . . azok találtatt ak, meg kell Jelolm. A. szilárd részek. a törmelék, a hamu stb. klválasztando eB az egynemüek külön· külön rakandó k oly czél~ól, hogy ha ;z a vizsgálat érdekében szükségesnek mutatkozIl;ek. azoknak ~u~y~. vegyi összetétele és mennyisége, az elé~~tt, tal'gyak, m~;nnylBege­ nek és minőségének megálla pítása cZélJa?ol" s,~aker~~Ileg megállapíttathassék. Pl. ha állatok, - akar elo, a~ar levá~o~ állapotb an - égtek el, és a darabszám, illetve ,a ~u?mennYIseg nagysága ismeretlen, úgy ez az álkapcsok. s~amabo~, a csontmaradv ányok méreteiből, a hamu sótartalmaboi legalabb hozzá., . , vetőleg megálla pítható lesz. A tűzvizsgálatnál a hamu igen fontos ~~erepet Jatszlk ~8 annak mennyiség éből és alkat ából, - mert a szerVI aIl;y~g?k h~muJ.a egymástól különböző, - az elégett anyagok ~ennyISe?el'~ es lDlnemúségére következtethetünk. Igen sok szerVI anyag ~etezlk, mely bmbár könnye n ég, nehezen válik ha~uvá. . Az Il!. anyagok hamuja fekete vagy sötétszürke. f!a teha~ az lly~emu anyagoknak, a minő p. o. a gabna, papll', dohany, szovetek, czukor, f(fszer rostszövetek stb. előtalált hamuja fehé~ volna, akkor az jele a~nak, hogy az égést más, könnye n gyulek?ny anyag !~y gyulékony folyadéko~ jele;nléte segít~t~e elő, a ml az adott korulmények szerint gYUJtogatas fenforgasara mutat.. , A fent említettek magyarázzák meg azt, mlert kell a ha:m?színét, állapotá t és mennyiségét, főleg font?sa?b, . b0Il;yolult ?~~. seknél megállapítani és szükség esetén tovabbl vIzsgalat czelJa, " ból biztosan meg is őrizni. A hamura kásokat nemcsak felületesen, h.anem fenekIg at kell kutatni . már azért is, vajjon azok köz~tt ~,mcs·e Oly, anyag, melyet a tűz megkimélt és mely a netám huncselekmenynyel , _ .. oltozati összefüggésben áll. így pl. egy gondatl anságbó l kel~tkezett "tuz okanak ~yo­ mára úay jutottak , hogy a tüzmara dvanyo k kozt megtalá ltak a . k . , tettes t~jték szivarszopókáját. Épületek égésénél a tűz által megkl~elt bu.torok, ladII, ,, szekrények stb. is megvizsgálaudók ana ne~ve, mncs~;n·e be~. "k ayujtóa nyag·m aradván y; azokon melYJk oldalfeluleten ,es e az elszenesedes j ~~l: ~lulról, felüh-ől, belül vagy kívül erősebb· Ha a menny?z~i oka? ennek volt mi és hol maradt ép részlet gerendái a kémény mellett gyuladt ak ki és ott átégtek, va16szmu, hogy a hiányos elszigetelés, a gerendák beépíte tt volta okozt8i a tüzet. Ha a tűz villamos vezeték, ber~~dezés mellett ~?letke. zett nincs kizárva. hogy a tűz keletkezeSI oka abban rejlik. .Ha a s~obabútor egy kéményajtó vag~' nyilás. mellett gyu~adt kl, .. túz is ennek helytelen elzárása. illetve nyitott volta mIatt kelet·

kez~etett. Ha ott öngyúlásra hajlam mal biró anyagok voltak (olaJOS rongy st b.), akkor öngyúlás esete is lehetséges. Ha a szemle megejtésekor az égési maradványok törmelék.. hamu stb. már eltakarí ttattak volna, akkor meg kell állapítaDI, hogy azok hová hordatt ak és ez esetben a tűzmaradvá­ nyokat azon Ili helyen kell megvizsgálni, s egyuttal meggyőződni arról. hogy azok tényleg a tűz szinhelyéről származ nak-e? A vizsgállatnál figyelmet kell fordítani a szárazság, a nedves. ség és. az elszenesedés fokára. a meg. vagy elégett tárgyak zsírés olaJtarta.lmára, azoknak szagára, mely a nyomoz atnál fontos, mert, az an) agok szaga idegen anyag behatása alatt más és más. Igy pl. a petróleu m szaga az elszenesedett farészeken az égés után is érezhető lesz. Ha már most a tűzvizsgalat általáno sságban és részleteiben befejeztetett, akkor kutatni kell oly tárgyak után melyekb/U a tüzokra következtetni lehet vagy a melyek a ~yomoz•ás menetére befolyássa.l bünak. . Meg kell állapítani, nincsenek-e oly idegen tárgyak a bely8z~én.' melyek tu!ajdonkép nem is tartozt.ak oda.. pl. gépek oh~Joza8á.ra pssznáJ t kanna oly helyen, hol gépek nincsenek, hol tehát &l'ra egyáltalán nem volt szükség ; petrole umkann a padláson; egy megégett ajtó levett lakatja a sut közt j pipa, gyu(aná lak egy elégett szalmak azal tövében stb. Idegen tárgyak lódtak, alat~ oly tá.rgyak is értendők, a melyek a tűzben deformá stb., űveg fém, olvadt pl. ltak átalaku ték, veszítet t alakjuka bár azon a helyen, hol azok találtatt ak, nem volt oly magas hö(ok, mely azokat megolv aszthatt a volna. A. helyszinén nincsenek-e továbbá öngyúlásl'a hajló olyany a. gok. melyek kölcsönös ktlveredés által felmelegedni és önmagu k. tól meggyuladni képesek, mert ha ezt sikerül megállapítani, úgy valószÍDűsítve van, hogy ez anyagok nak az öngyúlása idézte el6 a tüzet. . Raktárégéseknél a hol a raktáro zott árúczikkek, illetőleg a feJdo]g~~ott anyagkészletek mineműsége ismeretes, megál1apí~Dd6, vajjon nem·e a helytelen raktáro zás idézte elő azoknak meggyuladását? (pl. a kérdéses czikkek nem voltak.e a. kalyha, a kéményílások mellé helyezv e; nem került-e gyufa a petróleum mellé? stb.). Megállapítandó továbbá az is. vajjon a raktárb an, a boltban a tulajdouos bemondása szel'int raktáro zott czikkek és anyagok tényleg meg voltak-e, s ezek értéke a biztosítási összegnek megfelel-e? Nem voltak-e üres fiókok, ládák, szalmával kitömöt t ozukolsüvegek a valódi készlet elpalástolása czéljáb ólodaté ve il Ezenkívül meg' kell állapíta ni, hogya tűz kiiitését mennyiben segítette elő a tűzveszélyes hulladékanyagoknak, minő pl.:

4G

olajos rongyok, zsiradekta.rtalmú míndennemil hulladékok (olajos, kormos. poros foszlányok), rostszövetek, zsákok, tűzveszélyes folyadékok, robbanó szerek. gázképződményeknek hátram aradt salakja, felhasznált vagy többé nem használ t gázok és gőzök stb. jelenlét e? Igaz ugyan, hogy az ily anyago k többnyi re ' a gyári üzemben váluak veszélyessé és tűz okozóivá, azonban a mezőgazda­ ságban és a házi űzemben is szerepelhetnek a tilzokok közt, épp azért a tűzvizsgálat megejtésénél erre is ki kell terjeszkedni. Fontos annak meghatározása is, hogy a tűzveszélyes hulladék- és egyéb anyagok pl. a hamu, pernye stb. miképp, ki által és hová hordatn ak és azok a tűz kitöl'ése idejében boI voltak elhelyezve? Zsíros ruhadar abok öngyúlása által már SOkSZOl' támadt ési oka tűz; ha tebát gyanu forog fenn. hogy a tűz keletkez ezek a hogy i, vizsgáln kell meg akkor vissza, tő ezekre vezethe rubadar abok ki voltak-e már mosva, nem voltak-e porosak. boI lógtak, közel-e a tűzforrásboz vagy szűk szekrényben voltak-e elhelye zve? E kérdés megálla pítása különösen gyárakban, malmok ban stb. előfordult tűzeseteknél fontos. A feltalált bünjelek vagy egyéb nyomok, melyek a búnténynye l kapcsolatosak. pL lábnyomok stb. megőrzendők, lemintázandók, lerajzol andók és a feltalálás helye is gondosan megjelölendő.

Megjegyeztetik még, ba a tűzromok közt pénzszekrény (Wertheim szekrény, vasláda) találtat ott volna, azt csak óvatosan és akkor szabad felnyitni, ba a szekrény és a benne lévő tárgyak már teljesen lebültek, mert az áttüzesedett szekrény felnyítása után, a netán ott lévő. a tűz heve által kiszárított értékpapírok, papír. pénz, okmányok stb. elrongyolódhatnának, - ha kiszóródnak, - holott állapotukból azon égési hőfokra lehet következtetni, mely a pénzszekrény körül uralkodott s esetleg a vonatkoztató ada.tűz keletkezésére és keletkezésének idejére is tot szolgáltathat. A helyi hatóságok kötelessége gondoskodni arról, hogy a ó közegek megtűz szinhelye az oltás befejezte után a nyomoz érkeztéig lehetőleg változatlan állapotb an megtal'ttassék, a környék el ne tapostassék, a helyszinéről semmiféle tárgy el ne hordassék, sem pedig oda ne vitessék . A nyomozó közegek kötelessége bonyolultabb vagy nagyobb szabású tűzeseteknél, - főleg ha a tűznek embel'élet is esett áldozatul, a mídőn is a hatósági tüzvizsgálat megejtése végett a biróság kiszállása várható, - a helyszinét elzárni oly czélból, hogy az változa tlan állapotban megtart tassé.k. Ez esetben nem szabad megengedni, hogy a tűz színhelyén

47

,

bárki részéről is változások

k ....

et~ek. tál'~yak onnét els~állíttassanak, vagy a vizsg~~~nO~l~ss, evu la vezetese végett oda-

a Vltessenek. . b ' helyi y Ha a tűz valamel helyiségben, pinczében stb ü:~~ enl1'akt~rban, szobában, űzIet­ eIoltatott, azt el kell zárni és g~n/oknad ~l, és a tűz végleg os o D! arról, hogy oda senki be ne mehessen. . . _" Ha ennek keresztülvitelére a n .!~moz.~ kozegek szamereje elégtelen volna akkor a sz"k' ~egels orok ~lallítása végett a helyi hatóságok tám~gatáSát kell ~1geny)e VellD! A h l . . ,. . . e YSZID elzárás ának " iüz eloltása után a. hel szi ,me~ az. a czelJa IS van, hogy a élete és testi bizton sá! net barml, okból felkereső egyének veszélyes gázok képződ~se a tbm~rt~ngalt épületrészek bedőlése. az is, hogy Irésőbb is me~áÚa~í:h ~?k v~szélyezte8sék; továbbá egyenek oly kÖl'ülmények, melyeknek jelentősé e el . t a o A nyomozat érdekébe~ áll ~l~ \ fi,gyelmen k,íviU hagyato tt. ~~bl ~yrend8zabalyok elmulaszi~ának következménye hogy lZO-?Y?B fontos tényköl'ülmenyek, melyek az elB6 fut 'l eso el figyelmijnket elBzemlen :gos. apfthat megáll többé , kerhlték A mentési munkál atokat o , m.~ "nem, lesznek. is figyel~eztetni kell, kül?nösen, ha biintény jel::~~oe~:ZltOságot tű tsza:n ak fe~forogDl, hogy & oontásl munkál atokat és által' b g a z s~ll~h.elyenek okvetlenül nem szükséges megváItoztatás ~t ~~leg ~z egeSI ma)'adványok elbb , a s' legszük fl. iakarítását csakis mervbe n eszközö lje. A tűzvizsgálat mege 'té ege:? u a~ ~ ta~ált állapotok pontos leírása következik mé J g p 19 eloszol' aItalánosSágban, azután ' rész1etesen. . Az általáno s leirásna k tart lm nevezésével a tűzhely fekvését ~n aZk'"Ia .~ell: ~ világtájak meget. az odavezető utakat és ama pontoka t a hon' 't na ~ornyek a m~gfigyeléBeiket tetta!1uk at ~~l ki J leirásná s ték; a részlete k erJesz k edm a tűz forrásna 1"1" vagyis ama helynek mea; . . · a tűz k' ··t .. tt,es ""e o esere a hol 'kr' mmdo ~11 . b'" késŐbb' a melyek uo a a. reBzletekre, ,1l'áOI vklzs~~latn~l .fontos8ágg~ bIrhatnak, pl.lábn yomok felt a a as na . epltkezesl hibái" halyere stb. ' lehet A mennyiben csak . ~eges,. a s~eml~ el'edményéről vázlat készítendő mely a Jelentés kiegészítő része, annak mellékl etét' foaia kép::UD: Zl1l. OJ A 'I t t"bb ve vaz a, - ha jól van elkészít o et mond hasá.' . bokra terjedő jelentés nél és h ~ogy a sok irást felesle 'essé ozza: ~eg ~vva~ ~z előnynyel is bir, a cZélt, hogy a Jelentés áttekintbető és ~ömört~~zl es elose~tl s ..a~ba oly részletek, vagt f~n, k hatnána ag zavaról csak melyek ek. A vázlat helyesség és érthet" ~ e a~lteal etr~lJ.~n unJek ki. A vázlat oseg

t

et

h

49 4S

Jllit való. n az rajzolta tl'k- b e, a. akkor lesz helyes, ~a ~bba c~ur'az a valóságban. létezIk; .. elo1:~ o k o 1lecl!g ugy, Jllm bb . JllUe ban latun , e.s J: 'Ual éretik el, ba ~ a mmdaz t' t o ábrázOl hetősége pedIg a~'k~' van érthető Jllodon, lSZ an , b' '6nak szu sege , vizsg álo II . • z utakat tünteti tatik. 0lható látkép a világtá] akat .tes al·.".ő épületekkel Egy haszna ,.' tlan a ra] a e, l Jllentén az ég~Sl lm~aizban (\z' ajtok és az ablakok f e, Jllelyek " hasznaveheto a apra. fekszIk; egy . lölendők lesznek. on világtáj nak is pOI}tosan r::.l~gpl:ajzot, Jllint a látképe t ~.~~~n~~ észak felfe~é Ugy az , 'ra'zol ni. Legczelszeru " a tüz klJllegfelelőleg, kb'ell maelgee' g.1ett éI)ületek. az alapraJz~alanploth ató volt} , A l' tkep en 'b ez Jllegtu . " .. ~~si befye ~s a t,üzforrá!t~~d:~~~~ke:ébány v?náss~zJ~~~~~ ~é , k' 't l Jllellékes. A vazlatral feltu"ntetendok. Eleg, .. ha . a.'. 'SZl 'lVI e . d ''' ba IS n fő a pontosság, a Jll';lve a'lo' biró a helyszinét HOkkaJla"Ss"ebas on. , t hogy a nzsg , a o " tes~l az, tárayira tok vonatko zo, ll.dat,1.11.\·t azo' t t a további bizotekmthe ss e, a".o te 'n a Jllár kesz v .. z a o, , 8zukseg ese ' , ,ob belyszme're magá\'u.!. ht~ta,ssl'\~]~áráS foganatosítás a ~zelJ~lYo' l 'J': szolgála tokat teszn,e~ np as , h , Jlll vihesse. Felesle g: s an goztatm t o k kikérdezésénél es a végtárgyala, k gyarant a anu ily r~Jzo e ' . kértővel eIkésoknal.-!< a' ánlatos a rajzokat sza ld !ról leBo~yolult eset~~e~el;szinét, még pedig tÖ~~zi~ét örökítik szíttet~l, eStet~egA a ily fényképek nem cs~k a het~lán pillanatra. " z1't'l' n . ml azon f enykepezte m. aztz is megrog l '." ' .. a fényképészet a'ltIIr

L

o

o

o

O

::;~l~ ::~: lelke~l;:;J' ~:~ n;iS!~~~~ll~~: müklee~:s~gŐb!S i~~:~ l ssaaban e va f

nak nagy ne l

::z~k, ily fénykéP~~lvé:~i~~::: l~!nek előállithatók. és arányla g cseke y o

,,·tés czéljá. ból. OIXlozat adatgy1.1J

3. A folyta tólago s ny " d zokat aZ ada.tokat . l crejtése utan a , , k kára és A helyszÍI~,l s~eDl e ~~~kböl a tüz nllP. keletkezesene o bünt~ össze kell gyü.1.ten~:, ~t~~t~tni lehet, vajjon forog- e fenn k"zvetve arra lS o~ l'k gy sem? . , t~ndő cselekmény tenyar,~c et:ez~~re kell kiterjes zkedme . A nyomoz atnak a ove 1. Mikor} gyullad t ki a tiíz? . ~. ~~l égett el és mi mhent~~tez~s:e:o~y mikor gyulladt ki a l~hez. AZ időpont Jlleg a alO , o

,

cr'

* L5.trajz és alapraJZ et>~

ra' zban is egyesíthe tök. l

tüz, a nyomozás meneté re nagy fontossággal bir, mert közvetve a Mrülmé nyböl is lehet a tűz keletkezési okára és a tettes 8zemélyére következtetni, még pedig annál több valószínűség­ gel, minél pontosabban sikel'ül ezen ténykör ülményt megállapdaní. A tüz kiütési idejére nézve első sorban a káros vagy a 8zemt8onűk bemond ásaira vagyun k utalva, a kik t. i. a tűz kiütését először észlelték. Szemtanúk biányáb an az égés különféle jelenségei, és pedig a lángok, a füst, a bő és a tűz okozta rombolás adnak e tekintetben felvilágosítást. Az égés rendsze rint füst és lángkepzödessel, valamin t bő emelkedéssel jár, a tüznek tebát akkor kellett keletkeznie, a. midőn eme jelenségek egyike-másika ész lelteiett. Másrészt- azonban figyelembe kell venni, hogy nehezen gyúló anyagoknál a legtöbb esetben bosszú idő szükségeltetik, a mig a tűz észrevehető vé válik. A tüz keletkezésének idejére még több valószínűséggel következtethetünk, ha tudjuk, bogy egy bizonyoE időpontban minő volt az égés ba.tása. A tűznek annyiva l előbb kellett kigyúlnia, minél több idő kellett ahboz, bogy a tüzhatásn80k bizonyos foka beálJjon . .Ezen kérdés megállapításánál az égés által okozott Tombolás terjedelme és a {üstképződés foka jöhetnek számíebből

tásba.

A mi az elsőt illeti, néba a tűz csekély mérvű terjedelme itélve felismerhető, bogy annak nem rég kellett keletkeznie. 19y pl. ba egy szalma hzainak csak a teteje ég, vagy ba két egymás mellé rakott kazal elkülönítetten ég, a tűz tehát még nem folyt egybe, Ha a tűz már hosszabb ideig tartott, akkor az égési tartam megállapitRsa osak bebató vizsgálat után lehetséges. Itt már különböző esbelőségek jönnek számítá sba, még pedig: az illető tárgy gyulékonysága, szárazsága vagy nedves állapota, szorosan vllgy lazán volt-e csomltgolva, az égesre elő volt-e készítve (prapanilva), továbbá vajjon forogtak-e fenn oly körülmények, a melyek II túz kifejlődését elősegítették (pl. a légvona t), vagy azt hátráltatták IPl. elzárt ajtók, ablakok, tehát a levegő bilinyaj. A lappangó tüzeknél az égés lassúbb, mint azoknál, a melyek lángg&1 égnek; ba tehát a lappangó tűz már erősen kifejlett, vagyis előreb811adott stádium ban van, ebből az következtethető, bogy az égés hosszú időtartamú. A lappang ó tűz sokszor napokig is elbúzódhatik, mint ezt pl. hibás 8zerkezetií. építkezéseknél lálbatjuk. a boI a gerendák kéményekkel vagy füstelvezető csövekkel érintkezvén. meggyúladnak és ba csak a gerendákboz levegő nem fér, az égés lappang va néba napokig is eltartha t, a mennyiben a farészek lassank ént elszenesednek, míg csak l}~

4.

50

51

jut és ennek folytán a. lángvégül az égés elég levegőhöz nem képződés fokát el nem éri. egyzendő, hogy minél A második jelenséget illetőleg megjál tökéletlenebb volt az ann s, ződé mkép nagyobb a füst és a koro Különösen áll ez a lappangó égés és hosszabb tart amú a tűz. csak lassan terjed és ehhez e nyir több tűz tüzeknél, mer t ily égü képződik tetemes mennyis képest csak hosszabb idő mulva tűztől származik, arról lehet füst_ Azt, hogy a füst lappangó ak lerakodása erősebb. Ez &. felismerni. hogy a füst sűrűbb, ann l áll, a melyeket a füst csapadek el nem égett szénrészekbő kihülés után pedig faj, ával mag fel visz melege a mr.gasba súlyuknál fogva alászállnak. z, hogy a tűz hol ütöt t k~ 2·hez. Annak megállapításáhorész int a tűzhatásokból levont sa, részint a szemtanúk vallomá st. következtetések adnak felvilágosítá ségek engednek következtetést A tűzforrásra főleg az alábbi jelen tűz keletkezett, tehát lega vonni, mer t valószínű, hogy a hol rősebben az éghető anyag. tovább égett, ott pusztult el legeés esetleg zárt helyiségben Onnau terjed azután a tűz felfelé a levegő beáramlik s a füst pl. az ablakok, ajtók felé, a hon nant arra viszi. Erre való tekinoka kitódul, tehát a huzat is a lángnem alul a legnagyobb, a hol zor soks ge essé szél tetből a tűz n, a hol a lángok m~ ekbe rész őbb fels a keletkezett, hanem mely szétfolyó anyag, pL vala t szétterjeszkedtek. ha csak a tüze alul, és terjesztette egyszerre petroleum nem vitte szét a padlón, nagyobb szélességre. aj A füst. észleltetett, akkor a tüz Ha a lángképződés előtt nagy füst a levegő. Ott ugyanis, s volt oly helyiségben támadt, a hol kevé égő tárgyhoz, az égés gyors az at juth gő leve friss endő eleg a hol ; zárt helyiségekben ellen és ott aránylag kevés füst képződik felemészti, ennélfogva a tüll ar ham ben a tűz a levegő élenyét li sok füst képződik. Csak csak pislog és e mellett rendkívü levegő jut a tűzhöz, pL frisB ba ok, láng akkor törnek ki a dtek, vagy ha a lap· repe meg , ha ajtók, ablakok kinyittatnak lt, a melyben bőven van friss pangó tűz egy oly helyisegig hato levegő. kétes, vajjon a tűz 8Z0' A fentiek tekintetbe vételével, ha ajtai zárva voltak, vagy a és kai abla ynek báb an ütöt t'e ki, mel dig nagy légvonat van, akkor szoba feletti padláson, a hol min ünk, ba t. i. elöször s hosszabb k venn előbbit kell megtíllapítottna a lángok előtörtek, mert 8 ideig nagy füst támadt. mielőtt ztében a tűznek rohamosan padláson az erős légvonat követke kellett volna kifejlődnie.

, b) A lángok. 'ln ott rendeeen JU"t "A lángok va ak láthatókká u ott. Előfordulhat tűz orrásn~ ~~~ga nem t az :Z~~~gayn, hogy1 a tűzf ::Pzöd~~tett,pl mer t fo tt tüze y me a ' l l ha pes. ...gy ben elhe ly f~' csak izza ni volna ki és ~ tű v~ ame y hely iség be ~:!P01~B:t~gyul/l.dt t~ ol! helyiségak hol. gyulékony t:rg~:enp. o a át, a f, Ih l volt orgacsok a langok nem t"' t , távolabbi hely e: C a. rombolás ) A ~ által okozott . b Ra a tuz nag 'b of rom olásokat vitt veg e, akkor l'endszerint közvetlen "1 E k' ri' u nem Ismerhetö fel ~ios ~~f!n ~o) é~ett először.­ fetb:~.e~ m::-;Uapítása csak i bizo le ~kal s~ge~b~l ~övetkez elkülönített t"' Iból a h?lyszin szem tatólag ~:~~ atv~?sgált és melyek együt~z~~r~dv::llyokból foly nunk azotz:It ~argyat, a szta vála k,ell hasonlítanunk és gr:; , . l . Ossze keU lnunk, hogy az~J'b' mIn ek kellett elóbb égnie A . ~gvlt zsgá ol .' éh éből lOg a ru t . á VIzsgala eredmény sikerülni o,n vagyn le:al~bbmót melyek, ~~~ :t t~egf,állapítanunk,

~zs~:~~s~t~b:~~::t~ü!e öss~ek~~~!:~~nat:%

~z

égés

ításb:jö~~rn:lyet, áItat~k::~~s;o~fi~~ább SZám tigyelembe veendő: .

~) ~~l égett, és hol nem ? o asnál égés foka? Az e~lt ~llagyt' az csak .h l e őleg h la zok !l, elyek jöhetnek _ be

t min t tfiz· ' .oná s - tekintet ,a o az eges h t' , eszlelhető R a J,"' asa a b' ztéb etke köv IiUZ a l' en JZonyos any !Ig?k h' ad a. helyet , eestek, de a tiíz ak me tük azonba~ a , ova azok lehullott hei , gtlmelt e, a környeze_ anyag le tt elegett, akkor az a ama' ~el onnan a. kérdéses pottyant. ese , előbb égett, min t y, a hova az leA b) illetőleg csak 01Ythe lyek en leheteü a tüZf~!~~ említett kérdést en égett ho erős oly ~ol a 'b b lin is t lele gy a üz a kömye' g a . orlthatta. Er .. e bel sze~vaz egYIdejűleg oltott tlirgyak ~e k~gy, ~á,sika töbkE~ b előb ak ann l, tűz~ő a ;ttk tá~! e hogy Igyúlnla, feltéve, orma. Era pedi a gyuleko.nysága egyfnb " " külö yak targ g ezek a akkor I

~ l:~~!f ;~g~~~snak et~igte:~a s~~ ~!r~~~ ~o~:!U fteyet Z~iebég, a:: :::n!{ a az bola rom a vizs ' l t' a mel pl. vaI

Jb Ha gal g~ a megállapított. ~~_ egy forgácsraká,s láng g pedi leite mel eg. tb '11 egy ~yapjú­ IH! er6sen izzó akk 'apo an talá ltati k. fel e16bb kellett k' ,alnIa, or ez utobbinak " erő az t mer Igyu . ' Slök ~z~hashoz sokkalta több idő 8ege8, llI.1nt a forgács lán(eo7képzŐ8dese ez. 4.*

I

53 ek nagyobb taka rt padló égésénél a. Bzőnyegn , kivált, ónak padl a t min ie, vedn szen l mérvben kellett a tűz álta ha ' a tűz felülről keletkezett. tekintetbe kell ven ni: IL A tűz forrás megállapításánál még hőség által felhólyagoIL át; vakolat lehullását, a fal füstös volt k) irán yát. abla , ta.jtó uzam légh sodott bútort és a is, hogy egy vagy több Igen fontos ann ak megállapítása tűzforrás), mely utóbbi több helyen ütött-e ki a tűz (egy vagyg fenn . esetben , gyujtogatás gya núja foro nk: Több tűz forrásra következtethetü ek meg kellene lenniök. a) ha azok a tűzhatások, melyekn hiányzanak, pl. ha egy a. el, ha a tűz egy helyről terje dt voln a közben eső szalma azonma, szal a ég kban pajt ába n két saro ban nem ég; hogy a tűz egyik oldalb) ha több hely ütt égett a nélkül,két egymásba nyíló szoha pl. a, voln ról a más ikra átcsapott az azok~t elválasztó ajtó ;IDe~­ báb an égett volna a nélkül, hogy azt IS meg kell állapltam, ban azon tnak gála gyúlt volna. A vizs a IL láng egyik helyről tűz, a vajjon lehetséges volt-e. hogy ? más ikra átcsaphatott-e vagy sem tüze t a körülményekhez Ott hol ez kizártnak látszik, a leg az izzó levegő, a sugárzó képest Átszálló szikra, vagy eset hő is tová bbít hatt a. elénél fogva ~sa.k lase) Ha több oly tárgy, mely összetétegy ~sztalosm,u~elyb~n ha pl. t, tüze san ég, egyszerre fogott y egyszerre egne, az e9'es utan több, fából készült egynemű tárg l valamennyi egyfol'man szenálta tűz ya hog e, azonban kiderüln ben több hely ütt egyszerre vedett volna kár t' a tűznek ez esettárgy gyult vol? a ki előszöl' kell ett kiüt nie; ~el't ha csak egyt, ennek sokka.l Jobban kellett és a többi ettől fogott volna tüze t a később meggyultaknak. voln a IL tűz álta l szenvednie, min sa, hogy hol ütöt t ki a tüz, Mily fontos aun ak megállapítá kiütése alkalmával az épp tiíz igazolja azon eset is, midőn egy i közegek kétséget kizál'ól~ nság izto közb járt én szín akkor a hely a p8odláson keletkezett es lről belü tűz a. megálla.pították, hogy fel nem járh atot t, tehá.t en ideg hogy a laka ttal bezá rt pad lásr a san elkövetett kál'égés ténya gondatlanságból vagy szándéko tüzforrás m,eg:.íJlapításának A álladéka igazoltnak volt veendő. is igazolja.. a péld bi aláb az még fontosságát i órák ban tűz keletkezett, R. Samu szatócs üzletében az es~el lakók segél~ével a tüzoltó: a os melyet azonban az előhívott tulajdon (1. ábra)., Az uzlet ?~loldaJi tott. elol an yjáb nag ság megérkeztéig aprófarakas fa) szele~ vou l'észén egy láda (t) mögött és egy eszren a tűzoltóság a helyet atkutatta, kisebbszerű égés. Miközbe atott, elolt már égés lt talá a hogy ak ann vette, hogy a füst, daczára Szőnyeggel

.

lIem szűnik meg, tehá t valahol'" tt IS kellett égésnek lenn i S csakugyan a bolt jobb olda l' ~as~ afi .állv~ny ládaftókjai (tj d z~~ Ke,~ közül lángnyelvek mutatkoztak l ,e a a ok kiégett, de a többi h" a ho nt kitű s épen maradt, r~ pe~roleumm"l van leöntve, a fiókban szurkos alágyujt~ v atul tűz s ll.~lom, sőt a baloldali ján melletti aprófa is petroleum~~f~ol~ ok alap adat Ez e, ntv ,leo A tt rato & bolt rendllrileg lezá snap tarto tt tűzvizsgálatnál azután konstatálta a bizo tt' , hma °fka bolt há~uljában, egy űve­ ges szekrény (ü) mögött, te;:b!~gy I pon ton IS volt az aprófad rakás (a) közzé több ara szurkos gyujtófo rgá C8 (L Uczl. fer) d' d ugva, a f:a és a szekrény hátf al tve; I~ I?~~roleummal leön ~ :iP fÜst a űleg szin való tók puj az " és de k udta elal en eJe I a ap'ró!at éppen csak megpÖl'koltek. A gyujtogatás tehá t 3 ponton eszközöltetett, de az égésnek csak ott sike rült nagyobb mél'veket öltenie ah.ol az ajtó lb) közelébe~ eleg levegllje volt míg a másik két rejtettebb pon ton ~~ e~8ö helyen keletkezett ~u8t . által elfojtódott és terJedDI nem tudott. 8-hoz. Annak megállapÍtása, hogy mi égett el és mi mentetett meg, a nyomozás =~~~~~,, fontos, a A""~~~;;;;;J~~ mene~re felette tény yi tárg a ~ennYlben ez, l, ábra. álladékmegálla,pításához tartozó kérdés sok tekintetben " elősegíti ama kérdés m ldá á ~aJJon büz;r.tetendö cselekmény tényállndéka forog-e fen~g~ M:~' -?a beblzonyult, hogy valamely égésnél csak kevés ért 'k" h Pl'ml pus~tul,t el, ame ly külön? ~i: volt ben is értéken felül ódott tvabbto~abb~. ,ha beigaazol volna, hogy a károsult a legé~~~l kitűz már Jat olnu ese töréBe eMtt biztonsá ba h l e i~ko,r ..a csalási szándékból e, y;zt ~ elkövetett gyujtogatásg fen~ tén o} g sa .v~ oBzIDunek vehető. Arra nézve ho ett el és mi men tete tt meg. a kár~B volna hivat~{t fel~l:~t::~f . h FIgyelembe kell azonbanf'l ven n:l, ogy a karvallott rész int atot moz azért, hogy a nyo r, ha rev~zess~, ,különösen akko önmaga gyujtotta fel a. tulaJ~ don azér t ho ig ped IDt resz at, önmaga irán t B á rend szer int többet áJliít ef! geUnelr min t a z nal~at lreltsen, an elégett, és a kárt iB min ~ dig többre becBü~e~fx:t ~ valóság? a valóságban okoztatott. nyI men , ~.,

EnnélfoO'va a károsul t bemond ásának neD?- ,sz~bad, f~ltét­ len hitelt adni, hanem részint a tanúk va~loma~abol,,, reszmt a tűzmar~dványokból, a hamubó l é~ egy.é~, J?l~nsege~bol ~ell i ~! elégett tárgyak nak mennyi ségét es mI1l;0~eget ~egahllapJ~ . ezek eredmé nyét a kárvallo tt bemondasav~l, ossze aso am, il ké minél közelebb jussunk a .valosa~hoz. . hogy A ~y:!ozatnak ki kell terjeszke~nI arra ~s', hogy ~I me~tetett meg. és hogy a megme ntett ta~gyak kl ~!ttlá, ~Ikor es hová lettek elszállí tva és hogy mennyI ~zk~kOZOáltal ~eltétlenül A megme ntett tárgyak a nyomozo ozeg megtekintendők. . 'l 'tt t tt h Csak akkor, ha pontosa n mega lapI a o " ogy. mi égett l el, lehet az okozot~ kár n~gyságá~ ,~S,t ~egh:ata:o~~~~é:~l büntetendő cselekm eny eseten a mmOSI esre szabásár~ befolykásls1al van:. k a tűz hatá.sa által okozott káron Tekmte tbe e vennun 'k t k , "l azt a kárt is a ~elyet a. mentés i munkak kal o ~z a . kivu R d .' t eiegendő ba hozzávetőleg állapítt atlk m~g, en s z e l I D , C k ba bIZ' h mi é ett el és mi rongált atott meg. sa a.kk . t~sftási cs!tásbó l eredő gyujtogatás gyan~ja látszIk or, fenforogm, kell pontosa n megálla pítani az okozott k~rt:. álla it' uk al Ezt pedig úgy t~dltju~ármgyea~ Zgaésel~t~~~i ~~~két Pés~ ebből elégett vagy megrong.. " ' ' k ' pvilevonju k azt az értéket, melyet azok az eges utan meg e seinek. " , d" lapul az időköz· Áruczikke)mél a beszerzesl ar yeen o a , ben beállott érték-csökkené~ levohnát~a~a~. b lők által állapítte.É ületekb en okozott kar a a osagl ecs '_ tik me~, E tekintet ben tehát a szükséges adatok a helyI. hato

Ságtó~ s~~:~eé~~Z{ :~~~olatban

ki kell ~erj~szkednün~l :r~a f~:: ' k vagyona es elete vesze Y e v~j~on t~v!~~á ~:gál~;:t~ndó az is, milyen volt . a széf irán!a !zt é:és idejében. Megtör tént ugyanis , hogy a gyuJtoga~~t a hlfz:i núnak önmagá ról való elhárítá sa vé,~ett" ~em a s~t, ét gyujtot ta fel, hanem a szélirán yba eso elozo SZOIDsze Ja . "

'U l

4. Tanuk kikérd ezése.

. b ' ll ha sikerül A tüzokot annál bIztosab an a apI'f~u k meg .. ' 1 kik e. oly megbízható és szavahihető ta.~ukat sz~r~z~~~tiá: " kiütésé t és alIDak lefolyás át saJ!tt szemeIk e . . " ál t uz , 'l igv a tűzek nyomoz Mint minden nyodD?-°z.asn:, ak' feltételesen szabad asan hitelt is, a szemtan uk bemon asama C8

adni, mert azok sokszor jóhiszeműleg is olyast állítana k, a mi valóságnak nem felel meg teljesen . A tűz szinhel yén jelen volt szemtan uk ugyanis az izgató jelenete k behatás a alatt sokszor be nem számíth ató lelkiálla potba ju1nak, oly cselekményekre és nyilatko zatokra ragadta tják el maguka t, a melyekre rendes körülmé nyek között nem lettek volna képesek. Az izgalma k által ilyképp befolyásolt tanuk egész határoz ottsággal állitják, hogy a valóság ban elő nem fordult jelenete ket láttak és készek ez állításu kat akár esküvel is megerősíteni. A nyomozó közegnek kötelessége tehát a tanuval lomáso kat megbiráJni és megitél ni, mi lehet abból igaz és mi csak a képzelet !,züleménye. AmMr a kiskorú gyerme kek tanuval lomása a birói eljárásnál nem vétetik figyelembe, a nyomozó közegek az ily kis koruak nyilatko zatait nem hagyha1ják figyelmen kívül, mert sokszor ezek vezetne k a tényállá s felderítéséhez. Különösen áll ez, a midőn gyerme keknek pajkosságboi tűzzel ,'aló játszása okozta az égést. Tanukul első sorban a következő egyének et kell kikérde zni: 1. Azon ház lakóit, a hol éi;ett, továbbá a cselédséget, a II

szomszédokat 'és mindazokat, a kik a tűz kiütését észrevették, az égés idejében arra mentek, vagy a tüzoltásnál segédkeztek.

Abból II ezéiból, hogy II tűz okaira minél biztosab ban It övetkeztethessünk és magunk nak a tűz lefolyásáról megfelelő képet alkothassunk, minden egyes szemtan ut az iránt is ki kell kérdeznünk, vajjon kít látott a tűznél és honnan tette az észleleteit? Utóbbi igen fontos, mel·t néha ebből is kiderül II mondottak valótlan sága. 2. A tüzoltóságot, A tűzoltóság ugyan többnyi re csak akkor erkezik meg a helyszin ére, midőn az égő tál'gy már lángokb an áll és így rendsze rint nem az első, mely a tűz kitörésé t észreveszi, mindamellett az oltási munkál atok közben sok oly dolgot vesz észre, II mit .más ember nem láthat, és a tűzoltó a szakképzettségénél fogva a dolgok állapotá t helyese n ítéli meg. Hivatásszerü szolgála tuk ugyanis egyenest kénysze ríti őket bizonyos irányba n nyomozni, mert, hogy az oltást eredmé nyesen végezhessék, első sorban a ruzfo1'l'ást, a tűz terjedel mét és természetét kell megálla pítaniok , mely czélból nekik a ruzszinhelyének külömböző részein kell megford ulni ok. Oltás közben a tűzoltóság gyakran végez oly munkálatokat és eszközöl oly változta tásokat, a melyek a nyomozásnlÜ fontos szerepe t játszan ak és melyek a vizsgálat menetet egészen más irányba tereIn ék, ha e változta tásokat nem II tiizoltóslÍ.g eszközölte volna. Ennélfo gva szükséges tud· nunk, hogy minő változá sokat eszközölt a tűzoltóság az oltás

56

f l mán a mi természetszerűleg csak akkor lehetséges, ha t" It ' ág nyilatkozik, . 'ld' k . o ya " erre A nezve a uzo os fentiekben elmon d'otta k szu"kségességét alábbI pe a IB igazolják: .. d'o .. .eli órákban kigyulladt egy boglya. a) Az A, fol .?n az eJ~ozelében a tűz által veszélyeztet~e széna, amelynek koz~~ftenAkokiérkező tűzoltóság ezt a boglya: , rajta állást foglalt tűzoltó egy másik boglya a , védelmezés czéljából megSzál\van, a al leöntött rongyot s abba:n a szénába bedugva e,gy ~e~r~ ,~~m:nak hogy a tettes a másodIk egy doboz gyufát talalta -'o Je ?u Ha , szándéka nem sikerült, boglyát is fel akart~ ~uJta~l, l ~gyd:boz gyufa tartalma megabban lelte lD:agyarazatat, dm~:vés levegőt kapván, a gyufafejek gyujtás llt~n egett, ugyandob~zban keletkezett kénes gőzök ált~l égése foly tan ~agaban a elfojtatott s Igy a rongy, val amint folytatólag a boglya mar nem borulhatott lángb~. II dt szoba blltorzata, s minthogy b) N, Mihálynál kl~Yl~ ~ a kárt okozott. Az égés egyágron senki sem volt otthon, a tuz ~ .~~e:tól st.b, tüzfOl'rástól távol állt; kéménynyílás, melyböl a cso keletkezett, mely a~onb~nlet: ~ Volt azonban az agy . ~ g~, el letakarva tartatott. Ebbe eltávolíttatott és a nyIlas e~k e~ha takaréktüzhelyének a csöve a kéménybe szolgált a szomsz~, t ~~tott holmijainak értékét megiB A lakó már most, hogy IZ o .. te a írral és a képpel lea szobában a pa:írPa nyíÍásból okvetlenül takarta, de úgy, hogy a maJ meggy~: ú'tott forgács CB al _ mely lehullhasson az ág~ra; azután ko~~a takaréktüzhelyébe s eltudvalevőleg sz~por!a: ~k?~l ~z~porka meggyújtván a. csőnyílás­ távozott hazulrol. e sz~ o ú'totta fl, képet, majd, ez leesban lévő papírt, az fOlytato,lag felg.r J(t ll) sűrü füstje egyúttal el' "t de az agynemu o l h t" é vén, az agy~emu '.. .' d 'sé ben megakasztotta s így ee, o; árulta az égest, a tuzet terJe e 't atásifolyamatkonstatálasat, tette a tüzoltóságnak,nemcsak, eNJe ~!ljesen kiürített szekrény réhanem egyúttal az epen m~ra " fen'for á8át is megállapíthatta, vén a csalárd szándéku gy~Jt~,gat~s,. 'ban gmeggYlllladt egy ruhae) M, S. lakásának furd~~z~s:khamar eloltottak, úgy, ho~ kosár, melyet a~onban a lB:k~ hel ének átkutatását végezhette. a tüzoltóság mar csak az eges ,Y tt fekvő konyhában a cseEközben azonban egys~e~~e ~ mas~1'l'e különös ok lett volna. lédágy gyullad ki, anelk~~ba:g~sak egy cselédleány t~rtózk,?­ Minthogy ez alatt B: k~ny 'k s ime 'zavaros feleleteI, a tuz dott ezt azonnal kerdore vonta k T" t hogy mindkét helyen iránti csak azért, hogy azok ő gyújtotta meg a hol:':lukat, e~ p bből folvó tumultusban • é ésében a felszálló fustbe~ s az e p~romaniakus kedvtelését lelje.

k~pja,

csőnYí~~st telet?l~

lelkesecléséből csa, k~ama~ le~fg'

57

3. A tüzbiztosító társaságok hivatalnokait. Ezek az illető­ társaság érdekében a tűzesetek okait illetőleg önmaguk is eszközölnek nyomozásokat, a melyre különben az ily közegek hosszabb alkalmaztatásuk közben szerzett tapasztalataik és szakképzettségük révén különösen képesítve is vannak. Ezek a kárbecslő-biztosok a nyomozó közegeknek igen értékes adatokat szolgáltathatnak, őket útbaigazításokkal láthatják 111, a melyek lényegesen elősegíthetik a tűzesetek felderítését, A biztosítási csalás révén elkövetett gyujtogatások nyomozásánál a biztosító-társaságok, illetve azoknak közegei által nyujtott adatok egyenest nélkülözhetetlenek a nyomozás keresztdIvitelénél, szükségesek. mert ezen adatok n bizonyító eljárásnál felettébbA károsultnak kikérdezése egy esetben sem mellőzendő, m,iután ő a legközelebbi. ki felvilágosít.ást adhat arra nézve, hogy birtokán vagy annak közelében mi történt? Ha oda nyilatkozik. bogy mitsem tud, akkor kérdéses, vajjon nem hallgat-~ el vaJa.mit?

E mellett az is valószínű, hogy a kárvallott, ha a tűz véletlenül keletkezett volna, ezt úgy, amint ez történt, el IS mondja, valamint akkor is, ha feltételezi, hogy a gyujtogatás boszúból történt. Csak annak van ugyanis oka hallgatni, a ki tudja vagy sejti, hogy önmaga vagy hozzátartozói a szándékos vagy gondatlanságból származó tűzvész okozásában vétkesek.

A kál'égés, mint büntetendő cselekmény. (BizonyítáSi eljáráS).

Valamely büntetendő cselekményelkövetéséhez rendszerint barom Kellék Bzükségeltetil{ és pedig:

a) a.z indító ok.

dék) O)éB az indító okból eredő elhatározás (előre megfontolt száne) a.z elhatározást követő végrehaJtás. Ha e három rendbeli kellékeknek csak egyike is hiányzik, úgy a tényálladék tökéletlen; ha a végrehajtás hiányzik, akkor RZ indító ok és az elhatározás nem képez büntetendő cselekményt, mert hisz ldki gondOlhat, amit akar; ba az elhatározás hiányzik, akkor az indító okok és a kivitel csak látszólagosak : ha pedig hiányzik az indító ok, akkor egy beteg egyén indokolatlan, érthetetlen magatartásával állunk szemben, amely szintén nem büntethető. A bizonyítási eljárásnál tehát mindhárom szempontot figye-

58

lem be kell venni, hab ár nem is min den esetben egyforma. körülményess égge l. Ha ugyanis (L végrehajtás elfo gadható beismerő vallomás vagy pedig tanú k nyilatkozata,i által, a kik a gyujtogatót nehi.n tette n érték, kéts éget akk or az elbatá.rozás és az indító kizá.rólag be van igazolva, okok kuta tása csak menék· szer epet játs zik a nyomozásnál. A nyomozó eljá rás eredményess égének egyik főkeUéke: a tárgyilagosság, Enn ek elérése czél jából a mentő körülményekre fogva te1jes figyelmet kell tott, terh elt, han em az osztó igaz fordítani, nem csak a gyanusíság érdekében is, Ez az igazi, helyes eljárás, melynek be nem tart ása később min dig meg boszulja mag át, a men nyib en a nyomozÓ eljá rásn ál, esetlegaz figyelmen kívül hag yott körülmények fl. végt árgy alás nál foko zott hatá ssal érvényesülnek, A fentebb kifejtett ek alap ján, a büntetendő cselekm ények alapkellékeinek ismertetésére térü nk át,

szavahihető

elejétől

elővizsgálatnál

mentő

a)-hoz: Inaitó okok. Az okok

, melyek st a gynjtogatásra késztetik, a legkülömbözőbbek lehetneka, tette Más büntetendő cselekmények elkö vetésére indító okoktól eltérőleg. a gyujtogatás elkövetésére sokszor a legcsekélyebb ok is elegendőRnn ek bizonyságául szolgá.lha a kin semmiféle beteges elváltoz t., hogy egy 36 éves férfi. ás alat t nem kevesebb, min t 16 gy1. nem konstatá.ltatott, 20 év 1jtogatast követett el, és pedig kivétel nélkül vala men nyit részeg azon ban egymagában véve nem állapotban, Maga a részegség volt arra , hogy öt gyujtog elkövetésére ösztökélje, han atás boszúérz etnek is _ bá.rmily kis fokba.n - em ehhez ezenkívül a. hoz zá kellett járulnia. A gyujtog elkövetésére inditó okok háro m főcsoportba atás sorozhat ók, {tno/r és ped ig:yek által vala 1. Oly " mel mel yezé l elérése szándékoltatik, pL hogy a rossz any agi visz bizt osít ott ingó- vagy inga tlan vagy onyok köz t onáért kijáró biztosítási öszszeget megszel'ezze; továbbá. ató hogy a gy1.1jtog magának any agi biztosítson, a tehá t a vezérelv: a haszonlesés, a nyereségvágy- Igy pl ök, pásztorok, kiknek joguk van legeltetni, néh a az azér t gyujtják fel, hogy az ott évek óta dudva. lehullott falevél, száraz ágak megsemmisi megtrá.gyázott hely en bnja , friss iljenek és hogy a hamuva.l Az á.csok, épületfa.gyújtogatnak, hogy újabbi építkezé s legyen. A biztosítási társ aság ok ügynökei néha, azér t után biztosításokat köthessenek a káro gyujtogatnak, hogy a sultakkal, nekik jutalék I

elegendő

lévő károsul~

előnyöket midőn valamelyerdőterületen erdőőr nőtt fű nőjjön. kereskedők

melyből

erdőt

tűz

ezímen jele nték eny hasz nuk pelhetne 59 Ezenkívül cselekmék : hogy a. b"un t ettesvan. ált l k ny n!om aIt a tűz áltaz álta la lk"min t okok szerel e ?~etett büntetendő o ozott Izgatottsa'g e's a fmegsemmlsttse' hogyatű' m lly elk'"ovet zava r m olyt ' a ' el k v' h" szándékolt b" l a.n z anna uncse ekm ' yt "l közfigyelem valalom téte ssék ; v::ü l \ és 2. dcz,elJaból (politikai czélzat) arsa alm l mozgadetl ' ' . m u alok zú f e'lt 'k e~seBg, thiúSág, honvágy(bos . , féle iem e ~knys~g, irigység, elége, e eges hajl amo k (p '. I?a~ ossag). l-hez' Az el " . atho logl al mdo kok ) telen, h ' so csop ortblea a tartoz ó' 015[ a gyujtog atások lll~okokat. illetőleg kétsé hogy a károsnak resze azér t követtetik e1 az ' ~:~~~~ j~n~ kk"~~gy előkész~:l:~:r::: t',án ylag , kevés koczká-' ' III ozott első sorb an ' l genyelneK. aká régé sek , J; emely közsé ben ' N sze~ l!pe nek. gyujtlLIlak fel h g neh a egesz sor 1'0 " " hely ett szilárdab b osdl h.ázat va'l'ak es el küls ej'ü e'pu" lete'k yelm lJ eseb , b, Jobb ma mok ipn.'" l k ' eme azok Gmás epe az el' t't tessenek. bekkel 'to~: dernebb 'bere"",.e ndez ésűe kkel K po ' g!Uj assanak. fel, hogy es Igy atna verskenyk épeseblv~te'k ereskedők néh a azon okból l, et, hogy a hosszú ' " á.rollp'uJt~~k fel b~biztositott kész kZltet~, vagy kel'esletnek ra.kt több ' ~ kovetkezteben értékilk böl ne . telJe~, é~~ékét megka hassá.~ mar nem örvendő árúczikkeik:e~b~ surg~s ,~dÓSSágai~at kifi ;et~gy ,~o~ .~ biztosítási öszkifiz etett assanak. hogyl anagy túlbobb izosszegge A hasz onlesésből é sok egy késő " bbi szakaszsb~e:Oes~gvag~ból Haszonlesésben talá l' 'dg ak bőve elkövetett gyujtogatábben tárgyaltatni ha a."gVll 't ' . t ezJa ném k" lD el J -J ogato, mlD okát a'd' gyu 't t' . ben Jog a ·as az eset onyora.dományok gvii 't ' VI eken szokásos tosíth1\.., .. vagy pedi J -J ese a'ltal Y önk ' t ' mag ' g ha a k ' ' yöketenb'eB ,ana any agi előn munkához akar jutn i. gYUJtogato a kál'égés fent'iekkel korá nt . vagy, An slDcsenek kime ,'t ye~e segvágyból elkövete ' !I ve a hasonlesésbö gyuJtogatasok indí tó okai m' tt kgyf ~J,togatasok esél yei; az ilyl Nem ritk ák azok eg so elek lehetnek, UJ'toga., t h ogy a tűzBzinb azeleset enek '"a midő gy anna k felfedezésére veze~ő elkovetett n a bűntettes azér t bűntény t elpalástolja nOBen az élet és 80 tes ti' , megsemmisítse K'T ' ' tetIo, • gy pl. egy gyilkos ki a ' z ecsalá gyuJdj'tam_ , z eges át e's a cseléd-

elő~~:ed,:~taBa ~e,~etővé Kedél~a~a

el~J'elt~ssék

e~bol hasz b M~nthogy ilynemű n~nr;YOb gy~n.

berendezésű °tg~ az~k szet

ősebb

üz~efet !y~~~ekaJUkért

k::g~,

bi:::~t~sTeg~,

következtéb~~

a:

"'''i •

~yomokat "",1,1,,:;'::;. 'h~~ ;é:I~'t"tett ~."nyl,t;k u'::~

60

személyzetet kiirtotta, a tett végrehajtása után az épületet több helyen felgyujtotta abból a czélból, hogy a hullák porrá égvén, a gyilkosság ki ne tudódjék. Egy másik esetben két egyén, a kik lopási szándékkal hatoltak be egy házba, egy, a kamará ban alvócselédleányon el'őszakot követtek el s azután azt megfojtották, ezt követőleg pedig a talált pénzt és egyéb holmit magukhoi> véve, elmenekültek és távo,.'Í.suk előtt a házat felgyujtották. Minrlezeknél fogva, ha a tűzromok közt hullára. bukkanunk, meg kell állapíta nunk, vajjon az illető balesetnek vagy gyilkosságnak esett-e áldozat ul? Tolvajok a lopás elkövetése után nem igen szoktak gyujtogatni, mert sokkal több kilátásuk van észrevétlenül elmenekülni, mint., ha az égés által mások figyelm ét idő előtt az elkövetett lopásra irányítanák. A csalás. lopás vagy sikkasztás nyomait a tűz által csak oly egyének ipal'kodnak elenyésztetni, a kiknek tartanio k kell attól, hogy e bűncselekmények elkövetésével elsősorban ők maguk kerülnek gyanúba. Gyujto gatist azért is követnek el, hogy ezáltal más bűn­ tény végrehajtása lehetővé tétessék. Igy pl. egy földmíves bosszúból szomszédja házát azért gyujtotta fel, hogy ez benne égjen, a mi neki a tűz gyors elharapódzása folytán sikf'rült is. Gyujtogatás elkövettetik továbbá oly czélból is, hogy ez általlop ásra legyen alkalom. Néha az ily cselekmény elenyésző csekély anyagi előnyre való kilátással is végrehajtatik és meg' ismtlteltetik, mert sajátságos, hogy CI gyujtogat6ra a bűntéllY oly vonz6 hatással van, mely őt CI bűncselekmény megismétlésél'e készteti. Áll ez kiilönösen azokról, a kik pyromániában szenvednek, tehát velük született hajlamból gyujtogatnak. Nagyobb városokban, a hol a helyszine a tűz kitörése után azonna l elzáratik és a hivatlan elemek távol tartatna k, a tol· vajnak nem igen nyílik kilátás a lopásra ; kisebb városokban é8 községekben ellenben a tolvaj könnyen bejutha t az égő házba. és onnét mentés ürügye alatt értékesebb ingókat feltünés nélkül eltulajdoníthat. Nemcsak az égő házból lopnak el azonban holmikat, hanem más óly házakból is, melynek lakói a tüzjelzésre menten i siettek. A társadalmi mozgalmak elősegítése vagy pedig bizonyos politikai, úgyszintén sociális törekvéseknek elősegítése czéljából elkövetett gyujtogatások már régi időktől fogva gyakorlatban vannak és czéljuk a megfélemlítés (terrorizmus) által hatni. Nemzetiségi mozgalmak. belvillongások, zsidóüldözések stb. alkalmával, fl, fanatizált tömeg a fosztogatás és rombolás mellett a gyujtogatás eszközét is használ ja. Választások alkalmával szintén előfordul, hogy a más politikai véleményen levő egyének

öl

vagyonát felgyujtják. Ujabb id "b lS'tl:koS~Ol"Szágban igen gyakl"an fordultak elő gyúJ'togata'sook en po II al czélb'l , Ohn,o~. A boszú vagy a féltéken o :. sé' . ,~~ g ltal elől~eze tt harag klelegItesere a gyujtogatás eszközét l'öbb a: ön~aguk.kal tehetetlen egyének válas " nyIre a gyava vagy ~fJakJ tanonczok lányok kül.... ztJak, pl. gyermekek, serdülő Igy pl. gyújtog atást köv~no8en c~eléd1ányo~, koldusok. ~~Jadon, ki féltékenységhőI előbbi vŐlegénYéne~te:. elf ' l RfuJtot ta fel It házat, t e e, eJ~ ván e t; tartatot lakzi a a hol ~gy e dO~I~lgeny! ~1 szemtelengáltkoldul~a miatt kiutasíttatott . n cseg e e ensegert megdol' , ledleány. , . ' Megbibbant kedélyindulatra valló el' ,gYUJ togata st követtek .. , egy szabó kit szomszéd nOJe " l á k'l vetelyegy tett· megser .. ,;.. ~~r, n mo . . . ' ndo' hara gére 0IU8a vevo kozonsé felmondott ; egy földmíves, ~ert tt, egy ?erlo, me~,t házigaZdája a tanuk terheloleg vallottak ellene j egy tanító 'hiuságból h ~ v,suppfedelű tanító-l ak.hely . ~gy k!' a építsen ébe egy szebbet , .A gyújtogatásnak nem o:i~di es c~g!. tovább. ~ elJ~, hogy ezaltal a kárvallott anyagi vesztesé et czéljai lehetnek, hogy :éldá:f:~v~~J~~; kn~ha a tettesnek más ellemetlenséget okozzon, hltjléktalíLnná tegye keres t 't e one kaszsza stb. e? mega ! ' 't Igen sok Fóleg oly fiatalg~~~r~:~~~na~ kutforrás~ az elégedetlenség. _ nincsenek megelégedve a be~~a~~k'bcse,ledek) "gyujtogatnak, kik a. bérlók, mert a kibérelt lak~; dr' o,~B: szegodve vannak ; néha ~ga Ják, vagy mert ez nekik kényelmetlen, továbbá a kel~ eme en. szomszédok, háznépek ne k miatt; tanulók ho beszá.llásolt lov~ss ' gyho y aen?S8e~ az Iskolába járniok : falun ; munlcanélküli csa;;"rgÓe h~aros~ !;ktan?~b~ visszahel.reitessék ·e Ire . ortonbe kerüljenek. Ez esetben rendesen valam:el 1. azalt gyuJtanak fel, tudván, bogy bb büntetés Jar. csekélye ezért ,. , k b" " .. " A JavItóintézetek fegyh' k?vetnek el gyújtOg~táBt, ~~rt orto:r;o~ on~éntele~ lakói azért a l:anasm oddol, eleimezéssel nrncsenek megelégedve vagy h oka ogy a almuk legyen a szökésre. Néha a hon vá vettessék. Főleg fiaral lányok ann~kk ~ogy a ~yújtogatás elköa szülői háztól: idegen környezet közep~~:e e e~~lk de~i' kIk táv~l ege e enek, InaJd a honú't vá.gy által meglepetve h.az~térési ellenállha~l.an ösztönüket ki~lé~tSJé~.galna:;1 bogy szmten oka lehet a . e ele~ e gyllJtogatásnak, pl. ho kihágásért csekély vev~ r:l ~ag~ba ~or~lá vagy s vli.randó bünteté lán:>: ismételten gyújto atott h e eru t~sse.~.. ~gy egy cselédeléBJen,mert attólta~tot~ ho' ~gy a .~~las~ulesenek gyümölcse mb latt bünte~ésbe kerül. " 3-hoz. Gyújtogatás;k b~:geora:z~les s aj am ól elmeblLJosok által kovettetnek el.

:gy

fY

is

62

Ezekről könyvünk egy másik szakaszában szólunk. A fenti három csoportba osztott indító ?ko~ . mellett ~ly gyújtogatások is előfordulhatnak, a melyeknek ~ndIto, oka tel~e· sen érthetetlen. Igy pl. előfordult, ~ogy, a, gyuJ~ogatas~n rajta, ért inasgyermek azt vallotta, hogy almaboi felebr~~ven, gyertyával a padlásr a ment s ott tüzet rakott. Hogy mlert :ette ezt. sem maga, sem pedig az őt különb~n egészségesnek, ta~alt elmegyógyászok meg nem magyarázhattak. Epp oly kevesse adhatt~ magyar ázatát a tett,é~~k egy ~~~?nben. iszákos munkás, a. kl kenyéra dója szomszedJanak paJhlJat gyuJtotta. fel. b-hez. Az indító okból eredő elhatározás. A tettes gyujtogatási szándék át részint nyilatkozatokkal. részint pedig cselekményekkel árulja eL , . A gyujtogató abbeli szándékát, bogy gyuJ~og atDl akar, :,ag! irásban (fenyegető névtelen levelek), vagy. pedIg szóval nyIl~a­ nítja, még pedig határoz ott formában, nyIltan beval~va a szandékot, vagy pedig burkolt kijelentésekkel, pl. ho~y s~Jt~lme van, hogy le fog égni; az éjj el azt álmodta,. hogy, ~ala egn7 fog .. stb. A cselekmények, melyekből a gyuJtogatasl szándek kovetkeztethe1ő, a legkülönbözőbbek lehet~,e~. ~l~enek:. , ' 1. Gyujtószerek beszerzése és elokeszltese. KIserlete~esek a. tüzzel, főieg ha a tettes azt akarja elérni, ho~y a tűz bIzonyos időben, a felfedezés veszélye nélkül gyúljon kl. , ' Ha ugyanis a gyujtogat6 gyuj tó szereket haszn?,l . példaul gyujtózsinóI.t, tüzvezetéket vagy időre be~llíth~t6 gYUJt6t, akkor, hogy ezeknek hatását megtudja, re~dszerlUt el~~b próbák~t tesz, a melyek ha titokban végeztetnek IS, esetleg többeknek Juthatnak tudomá sára. , , .... .. 2. Ha abebiz tositot t tárgya.k a valódI. ertekuk on felül biztoaít tattak vagy pedig oly tárgyak is felvétettek, a melyek ~ valóságban ~em léteztek, pl. értékes ingóságok, kereskedelIDl vagy mezőgazdasági árúczikkek stb. , Készletek biztosít ásánál az a körülmény, bogyak eszlete k a biztosítás idejében a bemondott nagyságot még nem ~rté~ el, egyma.gában véve a csalási szándék bizonyí tására n.em ~l~gse~e~t ha feltételezhető, hogy a biztositott készletek a bIztosItas ldotartama alatt a bemondott mennyiségben tényleg mt'gvolt~.k. • 3 Továbbá ha a kál'Os az általa helyesen vezetett uzletl könyv~ket és ~z árukészletek n?,~y.ságát és é~·tékét felt~ntetö Bzámadásokat eltüntet i, megsemmISül, vagy Il;rIol a h~lyr~,l, hol Q,zok biztosan megőrizve vannak, pl. Werthelm-szekrenybol oly helyre te~zi, a hol azok az elégés veszélyén~k, és ,így a ~e~­ semmisülésnek vannak kitéve. Végül ba az eges előtt az ertekesebb ingóságok biztos helyre elszállíttatnak.

63

4. ,Ha mé~ a tűz ~itörés~ előtt előkészületek tétetnek, hogya káros es hozzatartozómak elete és testi épsége a tűz f l t ' ne legy~n veszé~ynek kitéve és hogy a tárgyak. melyek o ~ea~ mentetm szándekoltaf.nak, már a tűz kitörése előtt ÖS8zecsomggoltatnak, hogy azután a tűzjelzésre azonnal elszálli ttatha:sanak. , ~:.A gyújtogatá~i Bz~?dék valószinűvé válik, ha a káros, kinel eJJel gyuladt kl a tűz, szokása ellenére felöltözve feküdt volna l e, h~gy a tűzjelzésre azonnal talpon lehessen és a mentéshez ho.zzafogbasson; ha a káros, kinél a tűz éjjel gyúlt ki gye~ekelt egy ,távolabb lakó ismerőséhez küldte volna éjjelr; aludn~; ha a karos oly tárgyak at mentett volna meg a meiyeknek klk~l'esésér~ a tűz kitörése után nem lett volna' elég ideje pl. ha ertékpap!l'okat, bi~tosítá8i kötvényeket, fontosabb szám~ adásokat, o~~anyokat es leveleket gondosan előkészítene melyekn~~ .~lv~lasztá~ára az iclő nem futotta volna, tekintet tela arra a korulme~yre l~, hogy az első ria.dalomban a káros rende.sen azt ,m~ntl, a ml a kezeügyébe esik, és a melynek esetleg alig !8.n erteke, a sokkal értékesebb tárgyak at pedig pusztul ni hagY,Ja. Igy vált gyanúss á egy káros, a ki a tűz kitörésekor l1~m volt. dtthon. hanem sétára indult és csak a tilzlárm ára tért VISSza •• MiutáJ?- a gyanú reá irányul t, megmo toztatott és pénz val~l.nt,.~ ,eksz.ereken kívül, tál'czájában gondosan elte ve a biz~ toSltasl kotveny IS megtaIáltatott.

(.·hez. Az elhatározást

követő

végrehaJtás

akkor áll be, ha a tettes nem maradt 'meg a kisérletnél hanem a gyújtogatást tényleg végrehajtotta. Ennek megállapítása ~em ~ehéz akkor, ha valamely épület egészben vagy l'észben a tilz' altat elpusztult, ellenbe n kétséges, ha csak csekély égési hatások mutatkoznak. E kérdés elbirálá sánál a következől~ veendők figyelembe: Val~mely t~'gy akkor tekinthető felgyújtottnak, ha. a. magas .hőfok altaI ~geszben vagy részben elpuszt íttatott és a tüz annyira ~ogott ~a.l~a, kogy a gyúanyag eltávolí.tása vagy elalv~sa után IS .. magato l ~ovább éghet; ellenbe n akkor nem, ha a tüz csa~ feluletesen tamadta meg olyann yira. hogy még csak részben s~n~s me,gron~ál~a. hanem csak megszenesedve , úgy bogy ma~atol tovabb egnl nem képes. Ennek folytán annak m~gá.l1apltása végett, hogy a gyújtogatási szándék té~yleg végrehaJtatott-e, ~eg kell állapítani, vajjon a meggyulladt épületrészek, P~: aJt6k, ablakok, deszkák, padlók, tetőgerendák stb. c8a~ .feluletesen ,vannak-e megszenesedve s vajjon· nem a gyors Olt~1 beava~kozas akadály ozta-e meg az égés kifejlőd ését; vagy pedIg a fa bIzonyos helyén már annyira szénné változott, hogy ez a rész magát6 l tovább éghetett volna. Az ily épületrészek a

további birói vizsgálat megejtésénél leendő felhasználás czéljából biztosítandók lesznek. Igen gyakran előfordul, hogy a tetők a. kigyúlás után rövid idő alatt, mintegy egyszerre teljes hos8zukban lángba borulnak, a mire a közönség azt mondja, hogy több ponton raktak alá. gyujtót, azért gyuladt ki mindenütt egyszerre. Kisérletek beigazolták, hogy ez egyszerre való kigyúlásnak oka. az égés folyamán keletkező és a gerincz alatt összegyülő égési(füst·) gázok folyománya, a mennyiben azok a tetőgerincz alját betöltve, hirtelen fellobbannak s így az egész tetőh08szt egyszelTe lángba borítják.

Gondatlanságból vagy vigyázatlanságból származó tűzesetek. A tűzeseteknek jelentékeny százaléka gondatlanságból vagy vigyázatlanságból szál"Illazik; a nyomozásnál tehát azokra a. körülményekre is figyelmet kell fordítani, melyek miatt akár gondatlanságból, akár vigyázatlanságból tűz keletkezhetik. A gondatlanság és vigyázatlanság fogalmának pontos meghatározása tűzeseteknél felette nehéz, mel't a határvonal, mely a kettőt egymástól elválasztja, nagyon közel fekszik egymáshoz. Gondatlanságból vétkezik az, ki kényelemszeretetből, kö· zömbösségből vagy hanyagságból cselekszik vagy mulaszt el olyast, amiről mindenki tudja, hogy abból tűzveszély származhatik, pl. ha valaki oly helyen dob el égő gyufát, hol gyulékony anyagok vannak felhalmozva ; vagy ha valaki a tüzelő ajtaját nyitva hagyja s a parázs a nyíláson át a padlóra hullván, azt felgyujtja. A vigyázatlanság igen gyakran úgyszólván véletlen, az em· beri számításon kívül esik, és ép ezért a gondatlansággal ellentétben nem büntettetik. Vigyázatlanság, sőt véletlenség pl. az, ha égő lámpát ej tünk el, mely összetörvén, a kiömlő kőolaj meggyujtJa a szoba butOl'át. A gondatlanságból vagy vigyázutlanságból, mint helytelenül mondani szokás: a véletlenségből eredő tűzesetek leginkább a következő alapokokl'a vezethetők vissza: 1. Hibás épil/cezési sze1'ke::;el, Noha e tekintetben a legtöbb helyen szabályrendeletileg gondoskodva vall, mégis különösen a vidéken ellenőrzés hiányában ez II körülmény l'okszol' oka tűz kitörés ének. Falvainkban akárhányszor találkozunk nyitott - szabad tűzhelyekkel, melyekl'ől a pel'nyét vagy a szél hordja. ki, vagy az gondatlanságból, vigyázatlanságból, véletlenségből lesöpörtetvén és g,vulékony anyagokkal él'intkezésbe jövén, tűzveszede­ lemnek válik okozójává.

65

Egyee vidékeken a kemén k t .

deszkából vannak készítve, vessz~~ől feljesen, hi~nyoznak, vagy Könnyen megeshetik o~va es sarral hiányosan Il:z, ,ily kéményt s ezzel aztán' ogy a fel~sapó sziporfelgyUJtJ ak. az egész hazat is felA tűz oka a füst elvezető c ő h het, amennyiben a vékon l s elyt~len elhelyezése is ledeszkák, gerendák tőszomszldsI ~~lemezbő~ készített csöveket nyen áttüzesedő csövektől_ kga an vezeflk el, melyek a könymeggyúlnak. 80 szor csak hosszabb idő mulvaI~en gyakori továbbá az az eset is kezetel a kémény üregéto"l . , hogy az épület fasz erliaa l l 'l lllncsenek legalább 16 8~a, e va aszt va, a téglák közötti h' ,, cm. falvastaga. seprés folytán kitöredezett a k jezagok ~ol bevakolva, avagy ~lt~ kigyullad a faszerkezet va o at s mIDdeze~ folytán azegese oly cserépkályháknál ~ IU~an~sak gYa:k orI a padlózat len volt. ' e ye a só elSZIgetelése elégte-

:~apasztya. -

i>a~taémaényekk

tihsztogatásának elmulasztása.

nna, ogy a kémé k' rendeletileg szabályoz va va nye tIsztogatása kormányegyszeri, sőt a helyi .körülm! :k azokn,ak bavonkint legalább kozásához képest esetle t"b Y !. ~zokasok S a lakosok foglalké;IDéuyseprősegédek han~agO bszo:~. fo~anatosítása kötelező, a m~att, a kémény tüzek gyako~:k aja es az .ell~nöl'zés 'hiánya 8zllrra, hő, a kám én be f l ' mert a kemenybe felcsapó gyujtja, a kiszálló pö~yenpeed~al:~:r~ ~o~~ot, ~zur~ot lángra B. GlJermelrek és gyen l ,." e gyujthatja.

hagyása.

gee meJueknek felügyelet ne'lkül va16

Igen Sokszor megesik h ,. " len gyermelreiket va a ' ono~ a ,8~,ulok, gondnokok serdületke~ magukra hagyjáf miz~élf:vIselesu~l'e ?íz.ott gyengeelméjüeslImt pajkosságból a kezük ü ~a azo re~,zIDt unalomból, rég,rufávaJjátszanak félreeső helf~be akadt, ~onnyen hozzáférhető 80n vagy más oly helyen hol e ~~k nem rItkán pajtában, padlámozva, esetleg ily helyek kö l·fu el ony anyagok vannak felhaltövében, a száraz tarIón :ed\en, p tbsza~:makazlak, szénaboglyák nak, tűzcs6vát forgatnak ~n ?t . tüzet raknak, dohányoznek, főznek, a tűz nél m~lege~:~z~b s~alonn~~, burgonyát 'sütbánnak, azt eloltani elmulaszt" s : ~8 a tuzzel gondatlanul nek látszó okokból tüzveszed rak, ~~nelfogva, gyakran csekély8Z0r a tűznek emberélet is esel'kemáld e ettklezhetIk, sőt akárhány_ ., oza u Ku"l"onosen k '. gya.koriak a '1 fa~nhelyen, munka idején, aI~t ~ ~ ~ ok~a" vIsszavezethető tüzek &ziilók - óvoda hiány'b as Ol, m~don a szegényebb sorsy. bon, sokszor ft lakásb~ ~n ~ gyermekeIket kénytelenek a faluezarva, magukra hagyni.

{ul:

H"~/er-NMnethy:

Ttizre1Jdéazet.

66

4. A

tűzzel

bánásmód.

'tk nek e tekintetben az által,

Felnőtt emberek is sokat vt ezl ,snél az elővigyázat i rend-

hogy a tűzzel, világít~ss~~ val~k e~e~ezetesen tűz kitörésének bályokat szem elol evesz . , , lehetnek: " , "t ' kenyérsütésnel, Z8Il) túlhajtott tuzeles su es, ,

:~~dézői főzésnél , olvas~tásnál; ) é ok a lámpák és gyertyák gOIl' b) a spiritus (borszesz g " 'ő forralókba vagy láJn-

' meg mely eg "1 m eggyúl' datlan kezelese az által' hogy l ' " a tetik a langna k'

P~kbá~R~~~8~:e~Zaj8~~~, °h~jf~~orítá~ l:~!~~áv:ll=;át~~ !!~: VIgy "k könnyu szovet.pons!O ~ k _ itott lánggal _ :eoztaúl:s~oés a nő meg~érülését,~.I~mJá hel;:' hol gyulékoD!

grtgy'k akárhányszor vItetnek eJJe, Y, tálióba pajtába, kocsIgye ya Ih l zva pl padlasra, 18 , , t ' Hóban n agok vannak fe a .mo, ' , ból feHöketvén, néba ,IS a , a 'Ynbe pinczébe, hol Vlgyazatlans,ag gy pókhálóval érmtkezesbe SZl , II 'll eretven va gt .. rt' 'k az állatok ált~l a fa'o ev t fel~újtják; ugyanez ~e o t J.övén a gyulekony anyago a 'd" is a sürgős mezeI mun R " épléskor amI on aratáskor vagy cs 'kt 'k végezni t"k é" el lámpavilág~ál is szo a erty~t faszerkezetre ,ragasz,Ga Igen gyakol'l es?t" a gyrt a felgyújtja azutan a fat s és ott felejtik, a Vbg:Ig ego gye y .

k

~J

k:

ho%~,

tű leginkább akként keletkezik, nagyobb tüzet okoz, Asztalos műhelyekben a 'kz fával forgácscsal, melyet az. ho a kályhát körülha~mozza szikr~ felgyújt; előfordúl az a 1'OSSZ ajtón át kIpattant ek szabad tarlón. is hogy a meggondola:lan , e:-r e~zt magára hagyják, úgy ~o~ tüzet raknak, stb. kapva, ezáltal futótuz t" a száraz harasztba, g y , , uz , ; , t 'kra szmten akeletkezhe~k A szenvasaló k l'ob a' lgatása közben kIeset SZl tt ár gyalu'an tüzet. ' l ' okozo m , , 'l való ansafJ.' . tt tá. c) a dol~anyzas1~a. unkások gondatlansaga ~.a l ' terA mezeI és gyarl mk h rdás alkalmával a szenaVR es, madhat az a'lta"l hogy azo é lé oalkalmával az asz t ~gon , ab szaraI tű. méssel telt szekeren, c~,'p l~ben gyárakban és muhelyek eZ:' ~ takarmány vagy gladbnla ~::neál dohányoznak .és a.. megh~uJ?á.t t ó yagok fe o goz d b' ' k a pIpa tuzes az szivart, pipát a mjlakap.,tól l-;'ó .:;,.. könny,n b,l,kaph•• a stb. oly helyre 1'~Jtl~ :~lyütt az a szokás di~ik, hfgy aul~koDY lékony 80 szal agJ' a mögé dugd08sak, me y gy R kalap anyagba, zsinól'ja vagy

ut~

e;dőben

67

vagy gyulékony anyagokkal való gondatlan

tavo~s a~ba,

csűl'ben,

elővigyazat

fO~fa~~lat, égő szivarkavége:'le~á~~n égő ~v"ik;

tűz

"'Ui

anyagok közé hullván és széttapostatván, azokat meggyujtja; Bok ember van, ki rossz szokásból pipázva fekszik le, ágyba, jászolba, sZéna-szalmafekhelyre és elalvás előtt elfelejti a pipát, szivart eloltani;

d) lövéstől olyformán, hogy lövéskor a kóczfojtás a lövedékkel együtt kilöketvén, lángra gyúl és oly helyre esik, pl. szal atet6re, kazalra, hal'asztra, erd6ben száraz galyra, melyettől tüzetm foghat; e) tűzes hamu, pernyétől, ha azt szabály ellenére nyilt helyen, trágya.szemétdombon elszólják, padláson gyűjtik, el nem oltják, minélfogva a szél vagy egyéb kÖI'ülmények folytán a még gyujtóképes szikrák még nagyobb távolságban fekvő gyulékony tárgyakat is meggyu.itha.tnllk. 5. A vasutak, gőzcséplők stb. kéményeiből kitóduló szik1'ák, ha ll. közelükben gyulékony anyagok vannak, a mi gondatlan. ságra, vall, mert az elővigyázati l'endszabályok és előírt távol. ságok betartása mellett ez nem fordulhatna elő oly gyakran. 6. Robbanó anyagokkal való gondatlan bánásmód. Ben. zinnel való tisztogatásnál, tüzijátékoknál, a gyári üzemben a legkülönbözőbb okokból fordulhatnak elő tűzesetek, melyeknek indító oka a fobballékony anyagok természete szerint a legkülönfEilébb. A gondatlanságból avagy vigyázatlanságból származó tiízesetek megél·tésére alábbi példák szolgáljanak: a) A vasut mentén kigyuladt egy ta.l'lón elhelyezett búzakeresztBor. A vizsgálat kidel'ítette, hogy a kigyúlás közvetlenül egy vonat elhaladása után következett be s mivel a keresztek a aintől 90 méteren belül állottak, közbül a tarló felszántva nem volt, a szél pedig a sinektől a keresztek felé fújt, valószíníi, hogy a tüzet a mozdonyszikra okozta. b) Budapesten a 'K. úton kigyuladt egyik ruhakel'eskedés tehát csak kirakata, melyben csak villamos lámpa lógott. A a villamosáram rövidzárlata folytán keletkezhetett. A nyomozat kideritette, hogya villamos vezeték sodrott huzal volt, a melyre a kirakatot díszítő tárgyakat gombostűvel erősítették meg s így a mve! rövidzárlatot okozta.k.

tűz

a) A V. uton kigyuladt egy hálószobában két ágy, mely felett a falon a villamos áram zsinó1'os, egyébként hibás szer. kezetii bekapcsolója olyképen volt elhelyezve, hogy a zsinór az ágyon feküdt. A lámpa eloltásakor a villamos áram olymérvű &orlódása. állt be, hogya helytelen méretü biztosíték ki nem olvadt, hanem a zsinórvezeték áttüzesedett, megg.r. t és az ágynemt! is tüzet fogott. u1ad

11) Az L. utczában kigyuladt este egy III. emeletes ház teteje. Konstatáltatott, hogy a tűz ott keletkezett, a hol egy pékkemencze keménye fut s hogy e kéményt aznap reggel a kémény5*

68

t

. , , e ész napon át hasznaltatik 1ciégette. Mmtho~ k~~;~~sag alatt még inkább áthevülettek' valószínű, hogy valaés folyton meleg, az e~e es hetett, sőt, r~pedé~kf ~~ ke~~~~~z~ i~iá;lYOS eLszigetel~~, f.?lytán étlenül tetőtűzzé fejlodott. mely, a kemenyne u ,o ,g, meggyuladt. és an~ak ~ge~,~ ~s~ree; a déli órák alatt tűz kelethe) EgyIk vegye~z~tl.:mU ~.! Kitünt hogy a felügyelő-munzett a kenczemeleg~to ust "taJ an: rárakott, hogy a kencze túlkás ebédelni, men;~n, a t~zre .. ~gyúlás esete állt be. , forrt. és a tulhemles folyta~ o ~ z ti gyár teteje kigyuladvan, f) Bu~~pesten a utcz:~I.~~1~e~eerendamennyezet is ~tégett. a tűz eleJ en _ ~zo;nna a t .. t 'nvén az a gyanu merult fel, Az átégé~, a ken;ten,y ~,;lle~!le~~e~ett; ~ tényleg a rögtön, m~g­ hogy a tuz a ke~eny, o a e 'k gerenda a kemeny ejtett vizsgálat k~dent~tte, hogy d z 's ~ kémény ürege között falába be volt épltve es a geren a z~a azaz az előírt 16 cm. lyukas (ü~eges).. téglátkt. v~ta~i:ei::l~tke~ési oka tehát hanyag falvastagsag hIanyzo t ,

seprő

Ti

építkezés volt.

K ' t 78 sz a kigyuladt egy ruhaszekreny . . ho a cselédleány gyertya belseje. A n!omozas ~~ri~~:~it a ~hához ért a lánggal és mellett kotoraszott a ru a t'.. t . így vigyá;atlans~gával o~~~ta: r~k!~~kedés kéziraktára k~Yn!adhjA Sas-utczaba~.e~Ja e ~ konstatáltatott, hogy a kemen~­ ván az állványok klUnt. se u n elzárva mely ajtó rossz 18 ott folytán át is tüzevolt már, meg a be oyet eze, , bozok az ajtó elé is voltak sedett. Minthogy pedIg az ~ruf~~gYUjtotta és a kéménytfulböl rakva, a tűz azokat "azon~a tehát hanyagság a kéményseprő raktári tűz lett. A tuz o,a boltos részéről. részéről, illetve gondatlan~~gk a lletti szekrényen egy mécses i) Egy szobában az ~ a h~ l n keletkezett szél az ablakégett ; a nyito~t ablako~. at a h~~ et: zet fogott és ebből .szoba. függönyt amecsesre ..fuJtak ~ . ázatlanság, a mennyIben II tűz keletk?z,ett. !\ ,tuz ~ö:eié~!;Y hagyatott. . . mécses gyulekony. targy, d . észének zsindelyes teteJe ~I' k) Egy földszmtes haz u ::~~szédos III. emeletes ház leg. gyuladt ott, a ho~ ,felette egy " de kémény nem volt. udvarán kisebb Jarda vezetett v~s~édos járdán (gangon) egy A vizsgálat kiderítette, hog! ~ szo alt és a vasalót ismételten szobaleány faszel?-es vasa!oya . vas vasalóból kihulló szipo~ka himbálta, hog~ Jobban tet~~n . s a a leány gondatlansaga lehullt a fa.zsmdelyes e Ole így

gJ Budapesten ~ . ~

nyil~s

egyszerű kv~saJ~va\tv~~~énYégé~

okozta a tüzet. . "hel sarkában kigyuladt néhány egyIk .mduen lüzelőhelytől. Kiderült, hogy láda 1)ésX.agépgyárban deszkafal, a~ tavol mID

69

az egyik munkás az olajos rongyokat a tilalom ellenél'e a legalsóbb ládába tette s hogy hanyagságát eltitkolja, ezen ládára több árú val telt ládát tett. Az olajos rongy így e zárt helyen öngyúlásba menvén át, a tüzet a munkás vétkes gondatlansága okozta. A tüzeseteknél a véletlenségnek is szerepe juthat. . Igy előfordult, hogy egy jutagyál'ban egy esztergályos egy deszkát akart megszegezni és egy szeget a kalapácscsal ferdén -akként talált, hogy az tovarepült. A szeg egy szíj által a feldaraboló gépbe vitetett, ott szikrát idézett elő és a jutát fel. 8yújtotta. Igy okozott a véletlen őngyúlást.

Bizonyítékol. gyűjtése. A bizonyítéko k gyűjtésének nehézsége és a gyujtogatások kideritésének eredménytelensége abban leli magyarázatát, hogy azok sokszor csak a külső látszatra és bizonyításra vannak alapítva., a minek kettős hátránya van. . . Az egyik formai hátrány, mely abban nyilványul, hogy a bIZonyítási eIjárásIiál a legfőbb szabály: annyi bizonyítéko t (isszegyüjteni, a mennyit csak lehetséges. Minél inkább lesz ez a szabály érvényre juttatva, annyival terjedelmesebb lesz a bizonyítási anyag és ennek folytán maga a tényálladék annyival kevésbé áttekinthető. Ez esetben az anyag helyes rendezése annál szükségesebb, de annál nehezebb is. A gyújtogatási esetek nyomozásánál az alábbi kérdések ll.vomulnak előtérbe: 1. Gyújtogatás vagy egyéb ok fOl"Og-e fenn? '2. A gyujtogató személye? 3. Gondatlanság (vétkes mulasztás) vagy előre megfontolt 81ándékból történt e a gyujtás ? 4. Az előre megfontolt szándéku gyujtogatás indító oka: aj Közönséges gyujtogatás, vagy bJ G,"yújtogatás nyereségvágyból? Minden későbbi .kérdés az okazerű sorrendben csak akkor jöhet szó ba, ha a megelőző kérdés minden benne foglalt lehető. ségek elejtésével elintéztetett. A valóságban azonban ezt a sorrendet alig lehet betartani. Mert egy eshetőségen kivül a többi eshetélségeknek véglegesen figyelmen kívül hagyásál'a alig kerűl a SOr. Rendszerint valamennyi eshetőség egymás "mellett fog fennállni. Ezen egymás mellett való állás azonban valamennyi mel)ék.körülménynek kutatását teszi Bzüksége8sé és miután az egyes részleiek a.nnyíval könnyebben hagyatnak figyelmen kíVÜl, mi.nél többre kell tekintettel lennünk, ennek következtében aztán a

70

t_

gyújtogatási nyomozások sokszor teljesen eredménytelenek maradn ak. A másik anyagi hátr ány abban rejlik, hogy a gyujtogatásoknak bizonyítékai különböző oly természettan, technologia, a bizt tereken mozognak (vegyta.n, laikus ismeretekkel biró nyomozóosítási ügy stb.), a melyek II továbbá hogy eme bizonyítékok közegek előtt ismeretlenek; ismeretekkel rendelkező egyének elbírálására különleges szak(mint ez az orvosi szakban &I élet és a testi épség elleni bűnt ényeknél megvan) alig kaphatók.-I< A bizonyítási eljárásnál a sorrend A tárgyi tényálladék (a tett idej a következő: e és helye), azután az alan yi tényálladék, az utóbbinál először a tettesség lebetősége, végül a tett indító okainak megálla pítása.

A gyu jtog atá s elk öve tésé re val ló gya nuo ko k . a) Ha a

tűz több helyütt egyszerre ütött ki. Több tűz­

forrás. A gyujtogató gya.kran több hely ütt egyszerre gyujt és pedig azért, hogy a tüz minél gyo

rsabban és biztosabban terjedjen el; néh a azért is, hogy a rosszul más irán yt adjon, min t a milyet égő tüze t fokozza vagy annak vett. A tűznek egyidőben több hely en való fellépte min den egye s arra , bogy gyujtogatás tört ént és e esetben igen fontos gyanúok felte kodni kell, mig ez más ténykörü véshez mindaddig ragasZlményekkel meg nem döntetett.a) Ha a tűz tovate)'jedését elősegít A gyujtogató ugyanis abból a czélő előkésziiletek tétettBk. ból, hogy a tűz minél nagyobb tápo t és minél több leve gőt kapj on, pl. az ajtók éli ablakok nyitva hag yásá vall égv ona t szekrények ajta ját nyitva hagyja, to idéz elő; ezenkivül II beoBomagolt állapotban a tüznek bizonyos tárgyaka.t, a melyek jobban ellentállanak és annak tovább terjedését akadályoznák, kibo helyezi el, hogy azokba a tűz kön ntja, széjjelrakja és akként n belekaphasson. Némely gyujtogató néh a pedignye kat, ablakokat jól bezárja, az abla ezzel ellenkezőleg az ajtóból, hogy a tűz kivülről észre ne kokat befüggönyzi ama ezélvétessék, a füst ki ne tóduljon, hogy tehá t a tűz kitörése min él későbben vétessék észre és a gyujtogatás eredménytelen kisé rlet ne maradjon.

* Ujabb időben megpendittete eszm éje; a hiva táso s tüzoltóságok tt nagy városokban a tíizmérnökők. tiszt jei gyan ánt pedi g csak ml1sz aki képzettséggel biró egyéneket alkal ma.zna.k.

71

nyomozásnál azonban fi el t ez azAálla pot már a tűz kiütésegYl hat hogy a mentési mu k e ",:e kell fordítani arra , hogy z&ratnak be ajtók, abla ko:' álatoko ~egvolt-e, mer t előfordul­ kozben nyit tatn ak ki vagy ~

tuz

c) Ha eUJkészületek tétettek ke~e tkezési oka felfedezésének ~:lr~~Z~S' , fe'lre vezetésére, a Neha a gyujtogató l ' g 1;tSttasa

ra. nek.,. min tha a tüzet véle~l!n::IDezet et ~v~n k,ölcsönözni művé· a tűzzel való gondatlan bánás~ll" ~~Öt lampanak leesése, vagy d) Ha intézkedések tét tt k ] ~ e voln~, elő. o.lt6szffrek eltá altal.

volítása elrejtIse az oltas 1f1'egJywsítás pl. " vagy szandekos megára, rongálásaz a

. Ez esetben a gyujtogatónak az gyuJtogatás . nyomait me semmisít a ,czélJa, hogy a tűz a nehezitB6 vagy leh etet le!é t Be és Igy a felfedezést mege) V' "l h . r"'. ~tg~ a gyujtósze'rekegye hasz náltattak u1.jtlJ oszerek (gyujtóan ket és eszközöket, mel ek a~a~o,k) -na~ ,.n~v~z~..úk mindama szereszolgálnak pl . ko"ola. yb . l~es elOI .. enZID Igroin bodezesere l és. fent. artás.l"a gy?fa, gyertya, fa (fől"ieg gyan ..... rtal ' ~sze~z, o aJok',zsIradékok, szena, papir, gyapot szivt~ta acs m~, uezl fer), forgacs, szalma, kén, lőpor, rőzse ol~iba bo' taPbi o, odvas fűzfa. bele, szurok ,.' rsze sz e petr gyok, néh a oly anya ole b' gok is mel um a mar tott ron-' de ép kéznél vannak, pl. hordó~e k ' ~::t ~n ~~m égne k könnyen, Gya,krabban hasz nált ,' p eg ru ak stb. lIJllelyet alsó végével egyg~~.~:z er é ! hosszú, v,astag gyertya, gyulékony anyag közé (Pl f" ,~ab.~, szalmaba vagy más ed~nybe) szoktak dugni és ~e ehg sz .:oo.laJJa~ megtöltött cserépleeg, hogy láng ja agy lllék on J am. Míg a gyertya ann yira tes rég hegyen-völgyön túl yggyu any.ag~a beleka~hat, addig a tet~z égé~ idejében messze tá~: v~1t :n~k ral .Ig~~~lhatja, hogy llyforman bizonyos I'dö m l " e yszI.. Deto u va erve nyes ülő tó l. l A gyertya . Ha a gyertya óvá gyuJ, ebet. behintett kóczkendertfényea'árul f kanóczösBzeköttetéssel' ~t~Ju o,~al válhatna, ugy pusk apo rral aka~, vagy petroleumüvegeket át való gyujtogatásr~) tov :?: re 'kerosített gyertyát (ablakon és összevarrt tapl ót cs~mag ké ve jos rongy és ennek ~égére tapl:~~ onT t ~zalagokra összevágott g~..~ IS, meklyhez zsíros, olah&8zná.lni. n o ve, szo tak gyujtószerül A taplószalIIg többé· kevésbé bosszú . Iyen, boI a gyújtogatás végreha 'taf k zSIDór, ~ely azon a hevagy tekervényesen lefektettetik ~. I pl. p.adla~on, bosszában egy eBomag gyufa va k' ,es a~ egyIk vegének tetejébe helyeztetik el, a má Bf v:n~ azu~ an szen a, .sza!ma. apró fa stb. hosszú idő telik el míg : p~dl g ~e~ atlk. Ez esetben is , sza ag veglg~Jt . eg. B;a a ta,pló gyulé-

73

7'2

kony folyadékkal preparáltatik, akkor az elalvás ki van zárva. Ilyfol"mán minden gyapjuzsinór, sőt kendermadzag is, nem könnyen elalvó gyújtózsinórrá, kanóczczá alakítható át. A gyujtószel"ek n éha akként rendeztetnek el, hogya felgyujtandó t rgyak között· elhelyezve, a tüzet bizonyos irányba vezessék. Néha a szárnyasakat is felhasználják gyujtogatásl"a - habár nagyritkán _ amennyiben a galambok, fecskék és vel"ebek szárnya alá gyulékony anyagot kötnek és aztán az állatot elel"esztik. Ezt inkább a gyermekek szokták pajkosságból elkövetni, kevésbbé pedig a gyujtogató előre megfontolt szándékkal, me.rt az eredmény bizonytalan. Ezen kivül vannak oly óraszerkezetek is, melyek bizonyos idő leteltével erőS ütést mérnek valamely robbanó anyagra, mcly ismét gyufát vagy gyertyát gyujt meg. Ilynemű pokol· gépek a gyújtogatásokon kivül még robbantásokhoz, dinamit merényletekhez is használtatnak. Gyújtogatáshoz egyébként minden ébresztő óra is alkalmas, de különösen olyanok, melyek világítanak. Ezek a régi, általánosan ismert és sokat használt ébresztők egy különös rugóval bírnak, amelynek végén egy viaszgyufa van. Ha már most a rugó lehajlíttatik és egy kis zárófék által megrögzítve tartatik, egy bizonyos órában pedig az ébl"esztő szerkezet felszabadíttll.tik~ akkor a rugó a gyufával együtt felszabadul és ekkor valamely érdes felülethez pl. smirglipapírhoz dörgölődik és meggyúl. Ily szerkezetű ébresztö nagyon veszélyes gyújtogató eszköz, annál is inkább, mert kezelése igen könnyű, kevés kézügyességet és inteligencziát követel. Használatosak még a gyújtó-lencsék. Ilynemű üveglencsék úgy helyeztetnek el pl. a padláson, hogy egy bizonyos órában a nap által eléretvén, a napsugarak bizonyos helyre ÖS8zpontosíttatnak, ahol kén, 8zurok, gyufa, széna, szalmIt' öS8zeraka.tott. Ily esetekben a tettes úgy irányíthatja munkáját, hogy akkor, mikor a gyulladás beáll, távol van a hely színétől. Valószinűség szerint gyujtogatás esete forog fenn: 1, Ha ugyanazon ingatlanon vagy ugyanazon birtokosn81 egymáshoz basonló körülmények között többször ütött volna ki tűz; 2. Ha valaki abbeli szándékát, hogy gyújtogatni fog, aká.r szóval, akár írásban elől"e jelezte vagy czélzásokat tett arra nézve, hogy bizonyos idő múlva ..bizonyos személynél tűz fog kiütni, hogy valamely peres föld betakarít ott terménye nem fog elfogyasztatni s mindez tényleg be is következett, 3. Ha a helyszini szemle a.lkalmával oly nyomok fedez· tetnek fel, amelyek gyújtogatás elkövetésére következtetni en-

gednek pl. ha hezúzott ajt Ók hl k ' tott la..jtorják találtatnának "sa ba, ok, lszenapadláshoz feltámasz, . e elgazo ódnék h h nem az oltasI tevékElnység k" tk é ,ogy ez a elyzet kiütés e előtt értékes tárgyak ~~:t ~zml n~li továbbá ha a tűz tek, pl. ha egy üzletben üre~ l' d ,o e sz lttattak, és elrejtetczukorsüvegekre bukkannának ' ~aakra ~a~y s~~lmaval kitömött vasrészek (lakatok stb) h'" , egy e~.ül~trol a hasznavehető végül ha bűntény nyo~::oz~anak (uzer~edő gyujtogatás) ; arra, engednek következtetni h ukkanu,~k es a körülmények 8zámítá~ alá eső bűncselek ,ogy a tuz. valamely súlyos bevégett a tettes által szándék:~~y id Z;Yt°f"~~na~, megse~misítése feltalálása érdekében a legnagyobb e:l e e ,el?.~ gYUJtószerek mozásnál, miután sok esetb k k ~pos,sag ajaniatoB a nyonyítékát annak, ho "t en ~ze .. epezik az egyedüli bizoM alábbi példa is: gy gYUJ ogatas kovettetett el. Bizonyítja ezt

H, Mór szatócs üzletébe ," l t .. oltó ság az ajtó feltörés e ut' n tejje uz keletkezvén, a tűz8Zínhelyének á.tkutatásáhozanfo;~tt. cs~kh~:ar el~ltotta, és a tűz ablakon egy féli elé ett .. gyl mellekutczara nyíló elvágott részéhe! volf köt~~~r~a f~:~dt'l ~ mely eg! ostornyél sót vésés nyoma is látszott ~ttz a , atb a so sarka kl volt törve, m a, !l' g~ertyát valaki az ablakon át dugta · volna be ' gyertya helyén nem égett han~uJ!~fó~t~\ clz~l~Ól. ~sakhogy a t ' e epe s tavoiban, az ablakon át pedi ablak előtt az u1c:n o: orny~let nem lehetett bedugni, mert az e M a.bla.k ldvülről való kfvé::?t :- l?n:úlx c~égtábla lógott, mely közben előkerült végül a b Itb lzar a. tormelék átvizsgálása is, melyekkép batározottan ,o an az ostornyél másik fele eredt és az ostorn eles Igazolta, ,h~gy ~ tűz gyujtogatásból maztatott. y gyertya a hatosag felrevezetésére alkal-

u:.

A. ' ' l az alábbiakra kell tekintettel lenni' 1 nyo A ~,ozas~a A ian~ v:~Z :'~ttátV~gy ~,latt 9ytíjt6 eszközök észlelt~ttek-e riJ elóidézett h!tást ~áthattg~UJt?~z~rt v~gyl ama ~zer elégése által és sajátszerű lángokat kül6n:'le ve , esz elhettek pl. robbanást kéntól, petroleumtól, kőolajtót 1ő SZl~?r~~' tov~~bá szuroktól, Egy tüz kitörése előtt 6~R pOl o s . eredo szagot. kék llÍdlgot láttak k' , <; perczczelszemtanuk egy magas ieteje felett, mely l~gap~~ ~c~ak 8 perczcz,el k,ésőbb kigyúlt ház nal elaludt. Ez a kö"l ' e er ~aga~ kek lang azután azon· következtetni és em~u ~l~~!é~~e\ogatas ~lkö,:etésére engedett házat tényleg a tula'don . yesnek IS, bIzonyult, mert a s8gtó1 ellopott gya~or16 o:~llni:~~t~ f:~, G~ÚtJttós~el'űl a katonaal" , o lsze e lop or basználtatott, mely egy Itt a láng szin!~~S hit:::s~á~e~~~~ó~~:etett és meggyujfatott,

74

2. A gyújiószerekből visszamaradt-e valami? . Ma~advány?­ kat főleg akkor találunk, ha a kisérlet ne~ slkerult!, a ~z tehát bamarjába.n elaludt, de sokszor akkor IS, ,ba a, tuz m~r ténJ'leg kiütött volt. A mal'adványoknak felfedezes~ vegett a tuz színhelyét tervszernleg és a legnagyobb alapossaggal át kell kutatni. Főkép megvizsgálandók: a) a f,űzmaradványok; . b) a tííz színhelyén lévő szekrények belseJ,e. Ha a tet~~s ugyanis több helyen gyújtogat, úgy gyakran a b.u~orok. be,IBeJeben is gyujtóanyagot halmoz fel és azt m~ggyuJtJa. MlUtan !l"z ily helyeken a tűz a levegő hiánya mIatt ,gyorsan ela~~zlk, ennek folytán kívülről észre nem vehető é~. a butorok .?else~eben felhalmozott gyujtóanyag könnyen figyelm unk et elkerulhetl; c) (t padló. A paill:ón lé~ő. gyujtó anyagot. a ~űz rendsz~­ rint megemészti, de neha megls marad valamI, fol~g h~ éges közben a kő, tégladarabok estek, ;ol;'1a le ~ ~adlora es azt befödvén, a maradékot a továbbegestől mego~ak vagy ha pl. a bútorok a tűz hatását bizonyos helyeke~ mersékelték volna.. Néha a padlón moirészerű folto~ talalhat~k,; ,?zek ak~ént keletkeznek ha POl'OS padlóra csekely mennylsegu folyadekot fröcscsente~ek; ha ily foltok a tűztől megkímélt, helyen, ~lBzene­ sedett helyek közelében találtatna~" azokból neha a~ kovetkeztethető, hogy a padló folyékony gyuJtoanyaggallett leontv~, mely a padlót ott, boI bőségesen érte, elsze~~sítette, ,ah?vá .pedig csak néhány csepp jutott, azt fel nem gyuJthatta es Igy Itt a folyadék nyomai fenmaradtak. . Ha a padló felső felülete teljesen e18zenesede~t,. akkor ki van zárva, hogy kiöntött gyujtóanyag" (petroleUJ;n, spmtuBz) ma· radványait feltaláijuk, mert ezek elso sorban egt~~ el. ny:. esetekben azonban a padló-deszkák alatti földet kell Jol szen:ugyre l· mert néha a folyadék a hasadék nyílásokban feltalalható. venn, dl' l" d) (t falak ott vizsgáland~k meg,,, h?l a pa ova ossze· találkoznak, mert az égő folyadek, h~ bosegesen ,lett basználva, , a nyílásokba behatol és ott renc1szermt el nem eg... e) ct tűz színhelyének környéke, fől~g akkor, ha a, tuzet v~ló­ sZÍnüleg kívülről gyújtották meg, gyuJtóanyagok utan megvJZBgálandó (Ostornyélre tűzött gyertya), .. .. , • f) Az égés közben a szél által elhordott anyag (r~pulő ~zl pl. elrepűlt papir, néba a használt gyujtóanyag nyomaIt magan kb "l 'tó viseli. , 3. A tíiz oly tünetek közt foly t-e le, melye o gyuJ amyag alkalmctzásám következtethetünk? " a) Rendkívül gyorsan és erősen égett-~ ~ Ha, a tuz re~d­ kívül gyorsan fejlődött és nagyobb pusztIt~st vegze,~' mmi aminő az anyag vagy az építési szerkezet utan okszeruen gon-

.

75

dolha tó, akkor gyújtó szerek alkalmazására következtethetünk. De emellett .a legna~obb elővigyázat szükséges, mert könnyen lehet tévedDl, elősegIth.etvén a gyors égést pl. a léghuzam is. b) Oly hel1!eken 1S égett~ h~vá a tííz normális lefolyás ~ellett el nem Juthatott? Szobatuzeknél rendszerint azt észlelJük, hogy a padló ott, hol a bútorok álltak, valamint a bútoroknak ll- pa~ó felé fordított alsó fele a tűztől megkiméltetett. A lángok oda nemJ~thatnak, mert azok felfelé és nem oldalttörnek' épúgyapadló Bem eg~et olda:lt egé~z a bútorokig, ha oly hely~n gyúlt meg, mely butorok altal nmcs fedve, hacsak gyújtóanyag segélyével odavez~tve nem lett. Ennek folytán esetleg -gyújtóanyag használatára ,IS mutathat, ha a padló a szekrények alatt és a bútorok alsó resze el van szenesedve. II. A gyúlékony anyagok tényleg gyujtóanyagul használtattak-e? Azon körülmé~y, hogyahelyszínén gyujtóanyagul alkalmas any~~~~ volta:k , meg ~orántsem bizonyítja, hogy azok gyújtóeszkozul fe! .IS .. hasz~áltatta~, me!t véletlenségből vagy a ren-

des gazdasagi uzembol folyolag IS odakermhettek pl. papír a bútorok alá, petroleumfoltok valamely oly helyiség padlójára hol sokat babrálnak petroleummal. ' Hogy az egyes esetekben előtalált gyúanyag, tényleg gyújtogatásra használtatott-e, a következők szolgáljanak támpontul: 1. A hely, hol az találtatott. Néha a hely egyenest rámutat hogy gyújtogatás történt, vagy megkiséreltetett. Pl. ha valamely égés után az ágyalati gyertyatartót találunk kiégett gyertyával; vagy ha egy leégett pajtában, hol nem szoktak szenet tartani, elégett szén maradványaü'a bukkanunk; továbbá ha valamely helyiségben nem odavaló tárgy volna pl. összetöl·t cserép lampion egy szekrényben stb. ' 2. Az előkészületek rendkívülisége. Némel:f~or a~ eIőkészm~tekből k?tségtelenül megállapítható, ho~ az g!uJtogat!l's~a szolgalt. Ez főképp áll az időre beállított gyúJtogatokra. MInel komplikáltabbak ezek, annál kevésbbé fér kétség ~~ndeltetésü,~hö,z. A gyúj~ogatási szándék nyilvánvaló, ha. tiizvezetek lett eloálhtva, gyulekony anyagok nagy mennyiségben fel~almo~va, gyulék?n~ folyadékok kiöntve, vagy kiömlésre előké~~ltve, gazcsapok kinYItva, gázcsövek letörve. Annak meg. 4llapItasa végett, hogy tényleg efféle történt-e, pl. a kövekezöképp kell eljárnunk : ~ a tüzet megelőző időben valamely üvegből öntetett-e ki petroleum? Ha ez. már a. tűz folyamata alatt, vagy rövid idő ~ú1va ~~~na megVIzsgálható, arra is ügyeln ünk kell, hogy az uveg kívulről nedves-e? Ha más helyen áll, mint ahol szokott,

76

77

utána kell nézni, van-e ott petroleumf~lt, mely azt bizonyitaná, hogy az üvegből rö.vid idő előtt, mmtsem oda helyeztetett, petroleu m öntetett kl? . b) Nem hagytak-e ~gh~tő .~olyadékkal t~lt hor~ót. klfolyatn i? Meg kell vizsgalm, vajjon ,a .~sap mncs-e kmYlt,va, vagy hiányzik-e a dugó? Ha a hordo. tu~et ~ogott volna, ugy meg kell állapítani. vajjon annak mmden resze e~yenlete~en van-e a tűz által megsértve, vagy hogy egyes· dongak a nyilások közt erősebben égtek-e. Ugyanis kisérletekből, kitűnt, ho~ ha éghető folyadékkal telt fah?r~ók meg~yúl?ak, u!q ~ ~o~gak közti rések kitágul nak; az ego folyadek üt átszurodl~ es. a tüzet e helyen lényegesen táplálja, úgy hogy .. a dongak üt különösen erősen égnek; üres ho!dó, ~~ly. t;tzet f?gott, a hasadékoknál nem ég el jobba.n, mmt a tobbl reszeknel. o) A tűz kitörése előtt a gázcsap ok kinyitta~tak-e,. hogy a. gáz kiömölh essen? Ha közvetlen észlelet~k, err~ nezve lllncs~~ek . a tűz lefolyásából mégis többféle felvilagosltást nyerh.etünk. ~~gy a valószinűség, hogy a gázcsap nyitva hagyato~,t, h~ .?·~b­ banás történt, mert ez csak akkor lehets,~ge~,.. ha.. a t,uz klutés~ előtt gáz hosszabb időn át a veze~ék?ol kiomlo tt. es ,a leve~o 6-í 00 gázzal keverődött össze, ml altal r??b~o, legkever ' "dik Ha ellenbe n II tűz idézi elő a gáz klOmleset, amennye~ lkepzo . " " l ' ggal ben a vezető cső elolvad, akkor a gáz egyszeruen er?~ an • elég, mert a légköri levegővel nem keveredhetett,n;eggyu~as~ elott. Ha pl. tüzelőhely, kémény valamely ~yllasa ,szandeko.~an nyitva hagyatott, vagy gyúlékony anyag elelbe~ bele vagy kozelébe helyeztetett, hogy az meg~ulladva, azutan az alatta vagy mellette lévő tárgyak at meggyuJtsa.

A tettes szemé lye. (Alanyi tényálla dék.)

Az előnyomozatnak befejezése után. előtérbe nyomul az á. kérdés: ki lehetett ct tettes? A tettes személyének megálla pítása a nyomozásnak legfontosabb és befejező' része, mely számos körülménynek figyelembe vételét igényli. ,. k" ül' Tűzeseteknél a tettes felderítését megnehezltt, az a . or mény hogy igen sok esetben több ?ly sze~elylyel allunk szemben kikről bizonyos körülmények ósszetalalkozása,. folytán a tett ~lkövetése feltételezhető, főleg akkor, ha a gyu~tog&tás felbujtásl'a történt, midőn a tettesen kívül még a felbujtó Bzemélyével is foglalkoznunk kell.

Fokozza a nehézségeket még az is, hogy míg más büntecselekmények tettes e rendsze rint már büntete tt előéletű tehát rovott multú, kinek életkörülményei szokásai és össze~ kö~etései a közbiztonsági közegek előtt ~léggé ismeretesek aJrik ellenében való fellépésre tehát bizonyos támpon tok van: nak, addig a gyújtogató akárhán yszor feddhetlen előéletű lehet a lakosság körében jó hírnévn ek örvendhet, mely jó hírnév őt a meggY80nusítástGl mentesíti s a bajból kisegíti. . A tettes s~emély~vel kapcsolatos körülményeket e helyütt mmd f~lBorolm, merőben lehetetlenség egyszerűen azért, mert ~ok ml~d~n esetb,en különbözők. ' Eqnek folytán csak azoknak 18.mertetesere BZ?Iltkozunk, melyek a tettes személyének keresesénél rendBz~rmt vagy legalább is. gyakran ford.ulnak elő. A ny?mOZaB feladata leend megállapítani, hogy ezek a körülmények kIkkel hozhatók összefüggésbe. .~iután P?dig ll: gya~ukörülmények gyakran nemcsa k egy, de tobb szemel~re ~s talainak , a gyanítólagos tettest azok sorábe.n kell keresDl, kIk ellen a legtöbb gyanúkörülmény szóL A nyom?z atot e .. szemé,lye~ ellen mindaddig folytatj uk, míg c~&k .~ gyanut el.~e~uk eleJteDl . nem kell, vagy mig csak nem sIkerul oly ténykol'Ulményeket felfedezni, melyek bünösségüket kétsére lenné teszik. tendő

tettes személye után vald puhatolásnál alábbi tényköriUményekkel kell tisztába jönni: 1. A tett elkövetése idejében ki volt a helyszinén jelen P 2. A tettes mikor és mennyi ideig tartózkodott ott P 3. Az ég~s helyére ki fér1rőzhetett és ki távozhatott el onnét a nélkül, bo~ észrevétessék P 4: A helyszín,en vi~szamaradt bünjelek kinek tulajdonát képezik; a tettes altal VIsszahagyott nyomok kitöl eredhet nek p 5. 1qnek volt o~a arra, ho~ gyuj~~8son P 6. Ki tette m~at gy~nus8a magaVIselete által P 7. A közhit kiiiek tulajdonítja a tett elkövetését P

A kérdések fenti sorozatával !!oz alábbia kban fogunk részletesebben foglalkozni.

l-hez. A helyszinén való jelenlét. A gyujtogató, főleg ha a tettet előre megfontolt szándékkal köve.tt~ el?, gondo.san me~. fogja választa ni a kivitel időpontját, & mldon ot senkl sem latja. E mellett a tűz kitörésé t tetszése szerint szabályozhatj a, a tettet gyorsan és észrevétlenül végreh&jthatja, alibiről gondoskodhatik. Ez oknál fogva, tettenér és esetét kivéve, csak ritkán akadnak tanuk, kik a tettest látták volna, esetleg oly egyéneket megnevezhetnének. kik mint tettes ek szóba jöhetnének.

78

79

Ha netán mégis akadnának ta,n uk, kik az égési helyen vagy környékén a tűz kitörése idejében gyanus alakokat láttak, az?nban azokat a sötétség, a nagy távolság vagy egyéb okok mIatt fel nem ismerhették, úgy tőlük eme személyeknek pontos vagy legalább megközelítően pontos leírása beszerzendő, ezenkívül megállapítandó, hogy azok mely irányban távoztak.

2-höz. A tettes mikor és mennyi ideig tartózkodott ott P Ha egyáltalán nem sikerül tanukat, sze:eznü~k, kik a, t~t­ test vagy a tett elkövetésével gyanusIthato egyeneket lattak vol~a, akkor meg kell állapítani azt., hogy a) mikor kellett a tetteenek a helyszinén megfordulnia. és b) ott mennyi ideig tartózkodnia? Az a) alattit illetőleg fel k~ll té~elez~~n~, h~gy rendes viszonyok közt a tettes közvetlenul a tűz kItorese előtt ott volt a helyszinén. . , , Ha azonban a tűz kitörése szabályoztatott volna, Időre hato gyujtók stb. felhasználása által, ~kor az időpont, me~ybe,? a tettesnek a helyszinén tartózkodma kellett, csak hozzavetoleg állapítható meg. A b) pont alattit illetőleg annak. megállap!tása, ~ogy a tettesnek mennyi ideig kellett a helyszmén tartoz.kod~a, hogy ~ tettet végrehajthassa, azért fon~os, mert. ab~ól IS kovetkeztetm lehet, vajjon idegen, vagy pedIg a helYI Vlszon!okkal, szokásokkal ismerős egyén követte· e el a b~ntetendo c~?lekményt) kinek nem kellett tartania attól, hogy ot a munkájaban megzavarják. . , Arra nézve, hogy mennyi ideig volt a tettes a helyszmen, különböző körülményekből következtethetünk. , A tettesnek annyival több idő kellett arra, hogy cselekmenyét végrehajtsa, tehát annál hosszabb ideig kellett ~ ~el!.­ szinén tartózkodnia, minél körülményesebb volt az elő~eszu­ let és a végrehajtás. így pl. ha tűzvezet~ket csinált, gyulekony anyagokat hordott össze, időre ható gyuJtókat alkalmazot~, ,az elégetni szándékolt tárgyakat előbb preparálta pl. folyadekokkal hogy a tűz gyors terjedését ilykép biztosítsa, szekrényeket kiÜrített, értékes tárgyakat, állatokat elszállitott, és. í~ továb~. Az időpontról, melyben a tettesnek a helyszmen .lennIe kellett, az időző ,gyujtók is felyilágosítá.s~, adhatna~, fel~e~~ ?& sikerűl ezeket egeBzben vagy reszben a tűzmaradvanyok kozott feltaláini. Ha pl. gyulékony anyagok közé ~~~ott ![Ye1rtya maradványaira bukkanunk, akkor a tettesnek koruibeiul , /!-1~2 órával a tűz kitörése előtt kellett a gyujtogat~s ~elyen lenn~~. Ha mindezek után sem lehetne megállapltam, hogy ~ tűz kitörésekor kik lehettek a helyszinén, akkor arra való tekmtet-

tel, hogy a köznép önként ritkán ajá.nlkozik tanunak, a nyomoz~t szélesebb mederben is folytatni és az után is puhatolóznI kell,. hogy a tűz kitörése napszakában kik szoktak ott megfordulm, a hol a tűz kiütött. Ez?k pedig, le~etnek: ~ázbeliek. cselédek, alkalmazottak, Bzomszedok, tovabba azok, klknek ut juk a nap bizonyos órájában .arra ve~et, ~agy kiknek abban az időben ott dolguk szokott lenDI, pl. h~za.~o~, .. ko fák, t~jel~sítók, lapkihordók, postások, koldusok, ko~zorusok, ~unkasok, Iskolába járó tanulók stb. . E szemelyekne,k ,kltudása végett néha ajánlatos a leégett obJek~. m~llett neh~ny napon ~t figyelő állást tartani, a járókelő koz~nseget s~emugyre venD! és 'hozzájuk intézett kérdések által. a .tuz lefoly~sának körűlményei és különösen a felől táj ék~zó~, hogy kit vettek észre az égési helyen vagy annak kozeleben. ' .. Arr~ né~ve, hog! a tűz kitörésekor kik voltak a helyszinén, a komyekb~h. la~ossag ~yuj.that leginkább felvilágosítást, mint a mel~ a tuzJelzes;e ~ar kIváncBiságból is oda tódul. . , ~~~azok tehat, kIk az égési hely környékén laknak és az ?ges Idejeben hol1étűket nem képesek ígazolni, a helyszinén is Jélen lehettek. Vég~l , meg kell állapítani, hogy idegenek az égés idejében a helyszmen va~y annak környékén tartózkodtak-e, miután czi. g~yok, esavargo~, vándorlegények, koldusok. foglalkozás nél. kuliek sokszor ml~~en ok nélkül gyujtogatnak, nincs tehát ki~rva. an~ak lehet~sege~, hogy a tettes köztük keresendő. Ha nem 18 látta oket Benki a tűz helyén. de azért ott mégis megfordul. hattak. .H a a tettes fel~ünő hosszú ideig tartózkodott az égés szinhelyen, vagy ha a .J elek ~l"ra vallanak, hogy ismételten dolga akadt ott, a:Jrkor ~eha ma~ eredményre nem juthatunk, minthogy a ~yuJtogatonak maganak a károsnak kellett lennie. Emhttetett, hogya tettes oly czélból hogy a gyanut ma' gáról elhárítsa, alibit keres magának. A, t~ttesnek ilyeténképeni védekezése más bűncselekmé­ nye!rnel IS e,lőfordul, de különösen gyako1'i cl gyujtogatásoknál rőképp~1l aze;t, m;et't a ~et!es - f?leg ha gyujtószert használt, a fJY,uJ!09,atas v~{jrehaJta~a utan messze eltávozhatik a hely8Zl118rol es mento tanukrol gondoskodhatik. Az a.~~bi ~em. ~~s, mint annak bizonyítéka, hogy az Hlető a tett elkovetese Idejen nem volt a helyszinén. Ha a gyanusí~ott ily bizonyítékkal áll elő, azt fentartással kell ugyan fogadm, de elutasítani nem szabad, hanem ellenkeI?leg, a. terhelt által felhozott mentőkörűlményeket meg kell vlIsgáJnI. Az alibit különösen akkor kell bizalmatlansággal 0;-

80

fogadni, ha a gyanuBított a kérdéses időben többször változtatta meg tartózkodási helyét, vagy ha ez igazolással csak hosszabb idő mulva áll elő, továbbá ha a bűncselekmény elkövetése idejében való holtartózkodását a legapróbb részletekig oly alaposan képes bizonyítani, hogy nyilvánvaló, miszel·jnt arra előkészült. így tett egy 90 esztendős molnár, a ki szorult anyagi viszonyai következtében, hogy a biztosítási összeget megkaphassa és házából ki ne üldöztessék, a szomszédos városba utazott, ott a vendéglő be szá.nt, este felé azonban kocsin haza hajtatott, a kocsit jól távol házától megállította, ő maga pedig a házához lopódzván, a szalmatetőzetbe három gyertyát dugott és azokat meggyujtotta. A tett elkövetése után, melyet senki fia sem látott, ugyanazzal a kocsival visszatért a városba és csak másnap reggel utazott haza vasuton. Az alibi tehát ez esetben kétségtelenül elfogadhatónak bizonyult és a tett nem is került volna nap· fényre, ha a vén bünös magát félelemből el nem árulja. Egy másik gyujtogató a gyujtogató,s elkövetése után elutal'ott és hogy alibijét igazolhassa, számos levelet írt haza, a melyben mindenkor az idegen helyre való érkezés óráját és per· czét közölte. Az alibit mindaddig nem szabad igazoltnak venni, a mig csak a gyanusított be nem bizonyítja, hogy az égés idejében oly helyen tartózkodott, a honnan lehetetlen volt neki a tettet elkövetnie. A tettes alibije igazolására a tanukat félre vezetheti pl. az órát előre vagy vissza igazíthatja, magának hamis tanukat sze· l'ezhet, vagy oly látszatot kölcsönözhet a tényállásnak, miszerint kizártnak kell venni, hogyahelyszínén jelen lehetett volna. így pl. ha valaki bezárni engedi magát, vagy ezt maga is eszközli, annak igazolására, hogy idegen tettes gyujtogatott volna. Egy falusi gazda fahol'dási kalákát tartott, melyre többek közt A. és B. -t is meghivta, kik egymással ellenséges viszonyban állottak. A két ellenség - mellesleg mondva sógorok - a gazda biztatására poharazás közben egymással kibékültek és va~sora után B. sógOl'át, A.-t, ki kissé ittas volt, haza is kisérte. A kibékülést követő egyik nap B. meghívta A.-t és még több más ismerősét vacsorára. A bor elfogyván, B. este 8 óra felé a. korcsmába ment italért, a honnét mintegy 3j, óra mulva tért vissza. Midőn a vendégsereg este 10 óra tájt oszladozott és A.. a biróval együtt haza felé tartott, egyszerre csak látják, hogy tüz van és hogy A. csürje teljesen lángban áll. Mint később kiderült, B. volt a gyujtogató és a tettet azon idő alatt követte el, míg borél·t volt a korcsmában. A gyujtogatáshoz egy vastag bodzacsövet használt, melyet lőporral töltött meg és egyik végét l'ongygyal jól bedugaszolta, a másik nyilt végébe pedig egy

81

cm. hosszú, de a cső végét ' az egészet kőol!l:iba mártott kóc:f:s~~? el.. ftem, záró ~plót tett, fedele közé tevé, a taplót me ' . ongyo e es a c~ur szalmagyanu nem merült fel m t t~uJtot~a. B. ellen eleInte semmi berrel igazolta alibijét. 'csa~r k' SO l~~b ege~~"sereg szavahihetlí emalatti elmaradásának időpontj:t ke~d~~ o: a ?or.~ozatal örve el utatm,. Jottek a bűncselekményelkövetésének nyit" j ara, me ynek rugója a boszú volt 3-hoz. Az é.!!'ési helyhe ki t1']r" h ' . onnét gyanutlanlll p z er oz etett es távozhatott el 4,

Eme körülmény meg'll 't" , ebből is következtethetjük ~d apI asa bazert fontos, mert néha el & tettet? ' l egen em er vagy házbeli követte-e Ra pL zárt helyen' pinczébe dl ' ütött volna ki a tűz, akkor feltéteIn, hP: .. :lO~, kam,rába~ stb. keze játszott közre t 'd ~~ e Ju, ogy hazbelinek a lyet választ ki ma€án~~~ l egen konnyeuben hozzáfél'hető he-

feltéta~ill ~z~~k~int~n~iSBZahagyott bűnjeleket Rihe,tetlen azonban

hogy'

t'

és nyomokat .

:~~té::~l;! ~~Ő~~~!:t .h~gy ~ör;~~kakö~;efal:t::~:l:8z~~I:;:~:~

ba által eldobatnak' időzŐ gyuJ·~:s~~~én találkt gyufák a csendőr tattatnak stb. ' , nyomo fi gyelemre nem mélK 'ts , l l . oka~~k~ ea~::;a;ogy ilynemű .hany~gságok és .szabálytalansá~zsgálata rrtedd/'m~~ra.. ct gYUjtogatasok nyomozása és késó'bbi A. feltalált bűnjel eknél meg kell áll 't . ként és mikor kerültek oda? t 'bb' ~Pl am, hog~ azok midonát képezik? . ova a, ogy azok kInek tulaj' Utóbbi körülmény kitudá T 'b 'l Bzédoknak és azoknak kik '1 sa cze Ja o a targyakat a szomkell ~utatni, esetleg közhir~l t~~:YY:~:~ t:~r~enikszdok.tak, me.g donosara. ráakadni. Ipar Q Dl a tulaJ-

főleg~. ~~~jelekenk kívül

a tettes által hátrahagyott nyomok _

~zanak. A l~h~~o~okat ~~~:~~:::s~~a~fe:eJo~os sz~repet 'já,tJobb és a legbiztosabb mód a gypBzbe való .: térreAnebzve a legvagy padlón visszahagy tt k' " on s. utorokon t.6k. Ha minde o , ez es labnyomok esetleg kivághazolni és leírni z Í~;md~~etsege:, ~kkol' a nyomokat le kell rajés alakja' a Já,bbeli m' !o,mo na~:, a n!om hossza, szélessége czil>ő. bo~skor, folt a ~~r;~~:' l;:~:!os h~f;krtetőt/elei pl.: fakolatlan sarok, talpszegek hiánya és így továbbPaAols'bvagy pakt• . a nyomo B'·t"f!t·-.Vtbncthy : Túzrendcszet .

6

82

.

nál a jobb és a bal lábt ól ered ő nyomok külön-külön irandók le. A lábnyomoknál lehetőleg megálla keletkeztek, az égés előtt vagy ntán pitandó, hogy azok mikor . E tekintetben felvilágosítást adh at az időjárás, pl. ha az volna, úgy a lábnyomok mindenesŐ a tűz kitörése előtt esett esetre mély ebben hato ttak a földbe, min t száraz időben; fagy os tala jon kevésbbé láthatók, min t ha hó esett volna stb. venni, vajjon azok nem-e mesterk A nyomoknál figyelembe kell éltek, a mit a tettesek a nyomozás félrevezetése czéljából a meg szoktak cselekedni, továbbá a nyo m irán yát a helynéh szinéhez és onn ét elvezetőleg, végül hogy azok menő vagy futó embertől erednek-e II Hogy mily fontos ann ak megálla pítása, vajjon aláb nyo mok eredetileg megvoltak, vagy csak keletkeztek-e, az alábbi eset bizo nyít ja: Egy az égés színhely közegek álta l pon tosa n megméretvéén talá lt lábn yom a nyomozó n és ann ak leírá sa is eszközöltetvén, megil.llapíttatott, hogy az alak ját és szám át tekintve, egy a nyo m nagyságát, a szögek ered, ki a tett elkövetésével gyanusíttatott. Csak a későbbi nyomozás derítette fel a gyanusítot tra maj dne m végzetessé vált ama ténykörűlményt, hogy bár a nyo m származott, azonban az nem a tett elkövetése idejében, han em akkor keletkezett, a midőn a gyanusito tt a csendőr álta l a helyszinére vezettetett.

előbb

később

olyegyéntől

tőle

5-höz. Kinek volt oka gyujtogatni? Erre vonatkozólag megjegyzendő: Minden tilze

set kárt okoz a tulajdonosnak, mer t Ilo vagyona elég. Ez okból min den gyujtogatás egyúttal kárégés is. Ha azonban a tula jdon biztosítv a volt, akkor lehetséges, hogy a tulajdonosnak az által, hogy a biztosítás folytán kára megtéri.i1, nemcsak ninc s kára , han több et és jobb at kap, min t a mije em esetleg hasz na van, mert ett. Ha. erre számított az illető, akkor üzérkedő gyujtogatás elég eset e Mind a két esetben lehetséges, hogyforog szóban. a gyujtogatá.s felbujtásr a tört ént, a midőn is több gya nusi totta t kell kere sni: a 'tettest és a felb t. oly gyujtogatások E mel lettujtó még is előfordulhatnak, melyeknek indító ol,át megérteni vagy felis mer ni nem lehet. Törekedni kell, hogy az égési ok legalább is bizonyoS valósúnilségg m gállapittassék. Ha ez megvan, akkor keresni el e kell azt a s7em élyt, kiné l ez az ok fenforoghat. A gyujtogatás kiviteli módjából néh a a tette s személyére is köv etke ztet hetü nk, pl.yak : égtek el, Ha biztosított tárg azokat mag a a káros gyujtotta vagy akkor nincs kizárva, hogy gyujttatta fel. Ilyenkor azon-

!~~~~~~~~ ~~g~t~k

83

b!l'n a gyujtogatást olyké ,. P égjenek mítá l a bea szom vagy , a gyanú tán ss~.: hog~ a kedvező szed szélirány ona gyujtatik ogy fel, oly száa uz maj d a gyujtogató va v~g~ más körülmény folyhogy Ha : .?gház, szegényház g;r~ v a n z e t n. bentlakók rakt :ttk~s ~Ifogja pusz títan i. ák l, ugy nem lehe tetle n agy esetleg bosz úbó l' '. hogy onn ét men ekü l' k' a::r f. az JarDIO . ny tüze k '1 Jen nekIk egy da b' lyek H sorai ban " ne a •tettes l keres endo. sorban ezen szem ra emak azal éget t l . gyu~.t?~ta asza azt fel oly czél~ótgy kerül.lon. Esetleg gyermekek ,h? nem lehetetlen, hogy csavar ó gy tette n éretvén bört .. "'um plii .,;góny?k, H a uze~ eloltották volna. e s azta n eltávoztak, a a Jtogatás kívül o"1 l lehet férni,gyuakko o y helyen tört ént hová kö hogy a. l k ' r a gyuJ.rtogat ás oka bo ' ' nny en tartss3ék. a ossa g megfélemlíttessék, . vagyrette . az gesben an, f Ha a gyuJtogatáson kívül e é

r?~:~~~e~, cs~nkálhatták'

::;:~ ku~?ri"."

e.~,zob~:\:~::::~ih!~g1 először

h~:r l!~o~~ll~gett, ~zt i~~~~~ első

~g

":I'b."'::'";\

kik ".r::,,;

~

izgal~~~

~ehet,

aor~~~~~e:~ü~t~~~rt~se~ ~e:~~y~~~t~~ló~:~:~~~:~ra:e~: N

~:~:~o~eresstb.endové.~. rehajtotta, ae t:~:rieh\ loPábs~: a

Bok

e

gJil~

rabl · unte ttesást,szem é-

6-ho A z. Ki' ,vált gyanus , sa, a magaviselete által p .

tottntm egyéniségének t ' l~tsg~al zolalUsl ~ elle ondó körülmé:n~anYOz ,ás

~ .igen fontos és hely utt a tettesnek a t Y.. e megertesére vezet való magatartását, ett t és Az égés id "b g magav.lseletet kell megalat figy el' an ha ált.al gya núss á ha dIcsekSZIk, hogyan lehe t t .. ' tgyuJtogatassa.1 fenyegetődzik' oka voln a' u:e a nélkül, ho ' kul. a mi különösen gyuJtók ha~ználtattak; ha valaki az Illeto. elfogadható ok nf fordul elő, ha időre ható :z~ ~.~lyrol, a hol enől beszéln:~~. ;z~~ et ~~llatára izgatott lesz fogj , ostobána.k tette ti mag' ,; hall ani sem aka,; • Il ozas anál fogva is ehh . .' aczara ann ak hog y .

vala~i, a~nak

előtti illetőle

~lkovetése előtt,

~olyton tüz~ő~nbe~zllé1~vIsele~e

~Iutazjkfelf . edezhető

~~o ~a.gy,

'ak~ ge:Je8~teni

~t'

n~álhat

át~OZI

raf!á:Zi~éS~~bgeynJ' ~~gbYaun'laldátth;:za~t;~~e t!:~~tg~t ~ő;fizll kfi~Ö:~~

ki ül "l

. asso n' h ...' ro meg láth atóv á válnék ara IS ' a a tuzet Jelzi, mielőtt az vala ki gy' vizsgHa t t'assal . fenyeget álDl,- h ogy aztUJazoga -·tt a kkor adott k .... j é őd zo, meg oru ID nyekhez képest kom kell olyn ak V

lj"

84

leh et. e venni, az illető kijelentését megismétel te-e, és a fenyegetés, va lam int a tiiz kit Néha előfordul, hogyörése között me nn yi idő tel t eL a fenyegetés ne m szó ba n ny ilv ání tta tik , né ha megmegtörténik, hog val, ha ne m irásbekövetkezendő tüzveszélyre írá y a lakosságot a sba n figyel egy eladósodott pa ras zt ember tet te, ki saj meztetik, mi nt ezt át há zán ak felgyujtás a előtt szomszédjai t gy on uk at és tet te ezt arr a kér te fel, hogy biztosítsák be va.· azért, me rt saj nál ta, hogy mi att a mások ká rt szenvedjenek. Ily esetben meg kell A levél iró ján ak nyomtud ní, hogy ki a levél író ja? ozásánál tekintetbe kel tal ma t, az irály t, a kéz l ve nn i: a tarírást, a. pa pir anyagát, a tin ta, porzó és a pecAsét minöségét. kifejezés módjából kö vetkeztetés vonható a levélíró hivatás ára , foglalkozására, iveltségére, az őt indító Ha a gy anú bizonmi okokra. yos személy ell en irá ny , any agá ho z has on ló ul, akkor a levél an ya való összehasonlítás czé go ka t kell ná la, a fenyegető levéllel is, ha ita tós pa pír ha ljából keresni, figyelmet fordítván arra. szn ált ato tt, hogy a ha szn ált ita tós pap ír feltalálás ese tén bii nje let képezhet. A gy anú sít ott kézírá sa. a levél írá sáv al öss zehssonlítandó és e czélból az illető kéz sa beszerzendö. Mi utá n a közbiztoírá nsági közegek ne m irá sszakértök, ajánlatos ily esetekben irássz aké A levél író ján ak kit udrtő közreműködését igénybe venni. ása végett továbbá ajá fel mu tat ása me lle tt a nla tos a levél környékbeli tanítóknál, jegyzőknél, postahivataloknál, közsé ügyvédeknél, kgz· gi jegyzőknél és egy helyeken, a ho l sok alá éb ily tolódzni. Néha e hel irá s történik, a levél író ja utá n pu ha· yekről nyomra vezető felvilágo sításokat ny erhNé etühank . a tet tes cselekményekk el is elá rul ja magát, hog . tog atn i fog, az ált al, y gyuj· hogy gyujtószereket sze túlbiztosította, az égé s előtt értékes ho lm ijá rzett be, vagyo?át t félre rak ta, gyultoga tás i kísérletezéseke hogy a tiiz kitörésekort, vagy rendkivüli előkészületeket te" , önnönmagát, hozzátar tozóit és vagyoná.t . megmAent se. tet tes ma ga tar tás a az égés ala tt az illető egy kép est különböző, igy éniségéhez pl. az egy ik értesíttetvén, hogy vagy egy ált alá n nem há za ég, , vagy feltünő lassúságg al, a másik lá.zas sietséggel siet a helysz iné nél kü l, hogy segítene, re ; ném ely ik tét len ül nézi a tüzet, ha dd égjen, ne m kár. sőt a tiiz elo ltá sát meggátolja, mondvána., Az egyik há.rom he lye tt is dolgozik, rendszeresen, czéltudatosa n, má sik zav art an tipeg szidja és ká rho zta tja a gy ujt og at6 t; a abb aha gy ja az oltást, ide-oda, a csendőr közeledtére elfordul, eltávozik a tűz helyét ől, kimerülten le·

8ó

fekszik stb. Hó lab dá ka ostobasággal figyelmeztet dob . tés cl az egyik káros a tűzbe és ezen erőszakkal ,ke ll eltávo líta ni. ac =: ~ sem .hagy f~l, ~ má megmentem, vagy me sik at rt a még l' b a VIz bontogatj a, at ak arj a an g an ne mesállótrahágy z kéményét . Az égés utá n gyanússá Isméte lten felkeresi a szinh válh t f . l t ~ va aki, ha nd kutasson, vagy ha a tűz en ok nélkü ke, ye , .. ogy azt s~emi mügyre vegye ottl elenyésztetni iparkodik , ságot, vagy ha ná la ol tár uz. u ~n feltunoen sel kapcsolatos büncs! üli a tár sa· tek m~~3ot"talalta~nak, a meker erednek,; ha mi nd en ok lyek az égés· né lkü l :l~ (lo~as, r~b~óg ott nekI dolga ak ad ; yi~kosság stb.) ha rez i ha a gy an út má alí bi' ,ag yJ ,a ,az eges szmhelyét, bá r eokra :!~zolasara hamis tan tév utr a vezetni igyeks zik. ere 1, vagy a nyomozó úk at sze· közegeket Aágb bünösség érzete a lelkii taJans an és félelemben . s~eret fur dal ásá n ala a tet t elkövetésében gya pu ló nyugnú:J:lvan~., Ez okb?l mindazok, a kik vagy. mások ált al sze mme lta ~zeru megfigyelést a csa rta:~ó~anyb~n IS ~egfigyelendők, ug ato tts ág uk ba n né ha ládta ok r '. egy.utt~l ajanIatos a ter v· kö nn e~b a ,IS ~lterJ eszteni, me rt ezek Néha sik erü lni fog ján olyan nyomokat tal a y ,e~ aru1lak el magukat, ö volt a gyujtogató A 'l ~anusltott egyén tes tén vagy ruh áa n\ a melyekből köv etkeztethető hogy litá.sa, va lam int azok a helyszínére valÓ szá szereknek egyes részei la ruh á oz en ugyanis né ha eme gyujtópl. petrolenmfoltok a rnh án an nro mo ka. t hagynak midőn a tettes az elégetend~' t' me y:k a~kor.. keletk hát ra, így maradván ezhettek, a mu na k. yai a ruh án vag o :~gya at kőolajjal leö ntö tte ' ké n y zse en, melyek gyújt ózsin6rtól' szárKülönösen fontos a megál lapítása, me rt itt is~la ' , nuslto~t anyagI. vIs zonyainak tüz ete s a. rosszra való haj lás ell en v r" b' ogy ren d? zet t an ya gi vis Ez ok nál fo va ha zony a ,eg Izposabb ovsze boszú lát!lzik le; ni ' akk a gyuJt~gatás indító oka r. . to~ ell&n vagy ált~la üzérkedés vagy ..: eg ell állapítani, ~ly összeg erejéig; a v: hogy ag ya nu sí· es~ter folyama:tba t~ve; mi tűzve és eme kereset ker okból és m' kereseti összeg végrehajt l .. tárgya.lás~~~ mIkor va n határidő á~ y osszeg el:ele~g., let t lett-e határidő kitűzve ? vagy árveres utJan valind ítv a: ez a 6 be ha jtá sár a gy anu sít ott nak ing atl an ~ől aHatelaekk önyv ny ujt ha t f l 'I' a v ' ~D;, ugy an k megterhelése. Jegyzőségnél levő adatok e VI agosltást, ezennakív ül a községi . A gyujtogatás tettes~re Ism éte lni szokta. En ne k foljel l t ytá egze es, hogy a. gy ujt n nem szabad elm ogatásokai ula szt ani a

h~ :ri" kov~~keztet~I ,;ngedő nyom~k at

r

ke~~;eós;~r~knek

87

86

gyanus itott személyével összefüggésbe hozható előbbi gyanús tüzeseteknek nyomozását. Igy pl. előfordult, hogy féltékenysé&' ből ismételten gyujtogatási kisérletek tétet~ek; továbbá a ~u~­ togatás megismételtetett oly czélból, hogy Inasgyermek hel;yeről szabadu ljon; cselédleány, hogya koraszülés ma~advá~yalt elpusztíts a; siketnéma, hogy a tűzben gyönyörködJék: .~p~roso~. hogy ez által munkáh oz jussana k; üzletemberek, uzerkedes czéljából. 7-hez. Azt a közmondást, hogy a nép szava Isten szava, a nyomozó közegeknek n:m ,szabad fi~elm~n kív~l.hagyn.~. lI:1int más bűncselekménYtlknel, ugy a gyuJtogatasoknal IS a kozhlt, a közvélemény rendese n helyes alapon és feltevéssel ford~l bizonyos személyek ellenébe. Habár a nyomoz ó. közeget blZO~YOS személy elleni fellépésben és eljárásban csakIs a nyomozo eljárás folyamán szer~ett gy.anú~ kör~l~~nye~ é~ bi~onyítékok vezethetik és a közhit elemi erovel kItoro nyllvan ulasátó l sem szabad maguka t befolyásoltatniok: a közvélemény az ismeretlen tettes keresésénél értékes útbaigazításul szolgálhat.

Gyujto gatás üzérke dés czéljáb ól. (Biztositá.si csalá.s.)

Mint ez már említtet ett az életben talán a leggyakrabban fordulnak elő gyujtogat,ások ~ly czélzattal, hogy ez által a ká~os meg nem engedett módon anyagi előnyökhöz juss.on, .és epp ezért kell ily gyujtogatásokra különös figyelmet fordlta;u. , Minden üzérkedő gyujtogatásnál belső ellentmondasok lelhetők. Más büncselekményeknél is előfordulhat, hogy az ez 801~sz­ tal érdekeltnek (a károsultnak) a bűncselekmény"?ől ~ valóBág?an nincs kára, hanem haszna. Az ily esetekben IS alIg le~etBege8 az inditó okQkba.n rejlő ellentétet, esetről-esetre behato tanul; mány nélkül felderíteni. ,' . Az üzérkedő gyujtogatás tanulma, nyozasa nemileg módszeresen történhetik. ' . Haszon yagy előny valamely égésből akk?f szarmaz lk, ha az elégett tárgyak ertékükön felül, de akkor lS, ha csak megfelelő értékre voltak biztositva. Ha pl. egy szalmakazal elég, akko~' a káros a ~akorlat szerint annyi kárpótl ásra számíthat, mm~ a mennYI~ a szalmáért a helyi árak szerint adnak. ~~ tehat cs~k anny~t kap az elégett Bzalmáért, mennyi t az a helyI arak szermt megert, a~kor a haszonlesés kizártn ak látszik. A valóságban azonba~ a karosultnak igenis lehet haszna, mert a nyilvános vás~r~rJegyz~kek a kiskereskedésen, vagyis azon alapulnak. hogy neh any meter-

:ui.zsáé~t

menn;yi ár

fizet~tik;

a nagybani eladásnál az ár

~0-25 Yo-.~al kIsebb. A karvallo tt tehát az elégett készleté rt

n~gyobb . o~s~eget

placzo~ ar~sltotta

kap a biztosító társulat tól, mintha azt a volna el, és e mellett megtakarítja esetleg a

fuvardlJat IS. , ~z ?~ok, melyek a károsul tat saját vagyonának felgyujtásara mditják, a legkülönfélébbek. . Gyakori eset, hogy a károsul t ezt a biztosítási összegért te8z~, hogy ~ürgős a~óss.ága.it ,kifizetbesse, bár ezzel vagyoni bukasát leg~elJebb elodaz:r;ll, de megakasztani nem képes. Indító o~ lehet ~eg: hogy"a ~Jtogató valamely foglalkozás megkezdésehez a ~zuks:ge~ toket megszerezze ; üzletét megna.gyobbíthassa . a re~ nezve ert.e~telenné vált vagy értékükből veszített árúczik~ kekert v~g!. e~yeb tárgyak ért többet kapjon, mint a mennyi rendes ko:ulm?nyek közt azokért befolyt volna. .Máskepp alI a dolog, ha az illető elköltözködni, kivándorolm,. v~gy ,n:ás foglalkozásba fogni akar. Ez esetben vagyonának .~rtekes~t~se a. legfőbb ok és a gyujtogatás erre alkalmas e~~kozn~k 1gerkezlk. Pl. egy földmíves a 8zomsz édjának telketlrt varat~an n~~ vétel~It igér, de az épületeket nem kivánja megB~erezm. ~z epuleteknel ez okból csak a lebontá si anyag értéke B~áml~ ?' ~ulaJ~onosnak. Ez tehát az épületeket felgyujtja és a b~zto~lt?-~arsa~agn~k pedig ajánlato t tesz, hogy mentse fel az úJbó!l epItkez~s kotelez~ttsége alól. Ez megtörténik, a földmíves eladja a t~lk?t , n~y, aron 8 az épületekért kárpótolva van. y'agy:, X. lstallot epIttetett a házához és ezt 3000 K erejéig blztos~totta. Erre. a telek, melyre az istálló épült, peressé vált s ~ulaJdonoBa, mmt pervesztes az istálló lebontá sára itéltetet t mlre ~z. a végrehajtási kényszer hatása alatt éjjel az istállót felgyuJt.Ja. ' Z. korcsmáros vendégfogadója közel feküdt az országúthoz m,elyet azonban a f?rgalomból kivontak és azt Z. telke másik vege :nell?tt ,vezettek el. Mi történik már most? A vendégfog~~o leeg es a telek másik végén újból felépítte tik a biztosítáSI oBszege,n, tehát megint az országút mentén fekszik. K halaszn ak a Duna partján emelt épületeit az ár mossa azo~at ~. ~usztu.lá,s fenyegeti. Az épületek leégnek és szilárd i&laJon UJ boI felepIttetnek. ;: N: háza é~ gazdas~~~ épületei egy fedél alatt vannak , zsupp8Z~lma!al fedve k ; ..az ep~letek rozogák, avult ak. Egyszer re csak leeg mmden, ,hely~~be UJ, modern épületek emeltetnek. T. molnar regI malma nem igen versenyezhet az új malmo~k,~l i a, malom leég~ a helyébe épltett máI' modern berendezesu es 19y versenykepes. A hatóság düledező épületek lebontá sát rendeli el, azok

88

sorba leégnek ; helyettük cserépfedelű, szilárd anyagból épültek hirdetik a károsultak élelmeBségét. ' Néha a tettes nem macrának, hanem egy harmad. Ik szemelynek kivánja a biztosítáBi ö~szeget megszerezni. Igy n~ha a fiúk gyujtják fel az apa biztosított vagyonát, hogy sanyaru ,~elyze­ tén Begítsenek; munkások, cselédek, hogy a munkaadoJuknak, gazdájuknali: abból baszna legyen Btb, , ' ' " Az üzérkedő gyujtogatásra alábbI eset szolgalj on peldaul : J. Antal szatócB boltjában éjfél után tűz keletkezett, mel~et az utczai rendőr- őrB, a kitóduló füst által figyelt~ezte~ve, "a"tu~~ oltóságnak azonnal tudomá sára hozott. A megel'kezo ~uz~rseg a gazda távollétében az ajtót feltöri, a, ,tüzet eloltja ..eB a tűz helyének átkutatáBa közben azt találja, hogy ,a~ OSBzes fió]wk ÜreBek, a czukorBüvegek szalmával vannak klt0D?,-ve, a bejáratt ól jobbra egy hordó petroleuID: áll, a melybol egy lámpab él tovább vezet az üzlet be~B~~ébe, egy , ~etroleu~os üvegbe, majd a másik oldalra basonlo u.vegbe ~ ,,:e~ül a mellekszobába _ a hol a gazela lakott - az agy ala allitott ugyancsak petroleummal telt palaczkba. A tűz _ a bej~rat mellet,t, a. petroleum-bordó közelében keletkezett, de ,mll%at a bord?t a gyors oltóbeavatkozás folytán nem tu~ta elerul. Ha ez ~ekovet­ kez ik, a tűz okvetlenül átterjed egy plllan~t alatt a~ e~esz b,olthelyiségre és elpusztítja a tűzgyujt?-batt?rIa n!omaI t IS ...M~kor a tűzoltóság mindezt már konstat alta es errol ~ rendortlS.l"tviselőt értesítette, egyszerre cBak előkerül a tulaJdono~ , azz~, hogy ő most- érkezik meg Székesfehérvárról B tettete~t JaJ~atas­ Bal nézte üzletének pUBztulását. Azonnal letartóztattak~, ~lve~ a. u'togatást nemcsak a jelek igazolták, hanem az a k.o,rulmeny !nely szerint két évvel azelőtt üzlete ugyancsak kl~gett" ~~ n:ivel a tllz keletkezését megállapítani nem lehetett, a blztOSlt~l összeget neki kifizették s ezt szerette voln~ ~smé: ~egsze~ezDl. Megjegyzendő, hogy nevezett szatócs ~öbb ~VIg, hivatasos tuzoltó volt s így a tűz terjedésének elm~letev~l tls~ta?an ,,:olt. Hocry csalárd szándékú gyuJtogataB tenyalladeka forog.·e fenn, a~~ak megállapítása végett a következőkre kell figyelemmel lenni: ,'t A káros magasabbra becsüli-e kárát, ~mt ~ mennyI aZ elégett holmik tényleg megértek? Ennek megallapltása n8gy?n fontos mert gyanuokot képezbet. A nyomozat sokszor az~ nehéz: mert néha több személy ellen kell, a, nyOl;noza. ot folytatni, kik egyformán gyanusak lehetnek. Kerdes tebat, kl a. bűnös? Az ily nyomozások rende se n me dd"k o: .. A biztosítási iratok tanulmányozasa , lehetoleg ,messze visszamenőleg, sok támpontot Bzolgáltathat, mert azokbol eBet-

fa

89

leg ki,vehető, ~ogy a biztosítási összeg évről-évre emelkedett, az objektum ara maga azonban csökkent. A nyomozatnak feladata megálla pítani: az elégettnek állitott tárgyak 8tb. tényleg meg voltak-e ? · A földmívesek, kereskedők rendsze rint tőbbet mondan ak be e~ég~ttnek, mint a mennyi az tényleg volt; meg kell tehát vizsgalni! h?,gy ott, ,a hol az elegett tárgyak állítólag voltak, volt-e annYi lerhely es ott esetleg m~s a helyet elfoglaló tárgyak n;m-e vol~ak el~elyezve. ? Ha mmden oda égett, akkor csak a. t~z~ara,dvanyokb.ol lehet az elégett ingók és ingatlan ok minemű­ segere es mennYIségére következtetni. Elmeb ajos gyujto gatól{.

,A gyakorlati tapaszt alat bizonyítja, hogy igen sok gyujtogatás elmebeteg által követtetik el és hogy sok esetben az ily 8S!éneknél az elz.nebetegség nem oly szembeötlő, hogy azt a laikus azonnal fehsmerheBse. Mí~thogy az elmebajosok által végreha jtott büntete ndő c8ele~menyeknél a nyomozó eljárás a rendestől eltérő, a mennyiben ily ,ese~ekbe,n _. a büntetendő cselekmény tényálladékáJiak m~~llaplt~san kIVül, a nyomozó közegnek köteless ége a bizonYltekok es gyanuokok beBzerzése mellett mindam a körűlmé­ nyeket iB összegy~j~eni, melyek a terhelt, illetve a gyanusított egyén elmebe~egsegere enged.nek követk6ztetni: szükségeB, bogy a nyomoz~ kozeg az elmebaJOS, különösen a szóban forgó elmebeteg gyuJtogatókat jellemző sajátosságokat felismerni képes legyen, bogy nyomozó eljárását azokhoz alkalmazza, A tévedés veszélye azért felette nagy, mert az elmebaj tünetei 8okszor még a szakértő orvos által sem ismerhetők fel azonna l ~ná.l kevésbé képes erre az orvosi ismeretekkel egyá.ltalán ne~ blIÓ nyomozó ' közeg. _. ._ ~iután azonb~~ , a, nyomozó közegnek a tettes személye koruh p~h,atoló elJarasaban kötelessége a terhelő körülmények ~egállap~~a_~a ~ellett, ,a mentő, a beszám ítást csökken tő vagy .kizáró korulmenyeket IS latolgatni, az alábbiakban fel vannak 8orolva azon jellegzetes tűnetek, melyekből elmebaj fennállá sára következtetni lehet. . Az elmebajos rendsze rint zaval·t beBzéde és zavart magaVIselete által teszi magát feltünővé. Nem szabad azonba n szem elől téveszteni, ~lOgy sok elmebajos öntudat a nincs mindig megzavarva, vagyIS a feltett kérdésekre értelmesen felelni terv~ 8zerüleg cselekedni képes és ennek daczára mégis bi;onyos rögeszme befolyása alatt áll.

90

91

Némelyek betegségüket leplezn i igyekeznek, máso)knál a kór~~ ' elensé ek nem jelentkeznek, a míg az alkohol (~zesz vagy egy y mé~(Tes hatásu szer élvezetétől el, v~nnhll.k t1l~vahogy néha a '<" ' l bad figyelmen klvul agym, Vegu nem sza ,, ' 'd 'ében volt megzavarodva, s gyujtotga tl~'dc~za o~ oakt::!g :!~~~:~e :t r~n~es észjárását ismét visszaaz az e 01 e nyerte ., l ' lmé'ü gyújtogatóknál az elmebaj jelenléte , A, l~tszó ag ep e én Jüket a következőkkel indokolják : , valoszlnu, ha ,?sele~mh y re1 Hogy ok ma,r osszabb 1'd"o o'ta üldöztetve vannak s 'bb' szint boszut kellett állniok, részint védekezni akarnak a tova l üldöztetés ellen. k II k' 'dezni őket. hogy miben állott az Ilyenko r meg e ~I ' ? A állítások képtelenüldöztetés és hogyan ve~tek. azt eszre, z

h

c8a:ham:~ ~~~oga;:l~:; parancsára cselekedtek. Ilyenko~ istenr'ha~~~kr~l~ sugallatokról, világmegtisztitásról és hasonlo

sége

czélokról bes~~lnek a bbe~e~~~k; bun"hődniök kell vagy megégés 3. hogy ok n~:y ~no,so, . (bennégés) vagy ebte~tetes altal, ara okát kutatva ki4, hogy haragbo l cselekedtek. A h g lk" 'ül ' hogy az ok kicsinyes, nem áll arányba n az e ovetet~ d el , , l cselekm~ny súlyos:á~~:: ~s nem tudták mit csináln ak; . 5, hO~y szesz k lsem tIldJ' ák miért is gyujtog attak; valanu 6. ogy magu , , ösztökélte őket" ~ogy e~tt metgttekgy~lszerint gyönyörködjenek " 7. hogy azert gyuJ oga a ,

f~~t~:n~ nyom~zó, ~özeg m:g~fz~;~~~~~:~ll. h~~~lj::ólel~

tüz mebaj jele~lé~e valosz~nu. 'őa~:nk~"l a klvetke zöket kell meg' hozzátartozoktol vagy ISme! so o

d)

tudni volt,e valaki a közeli vérrokon~ágb,an (szülő~, ~ke)stve:':: k es nagynene unokatestvérek, nagyszu"l o"k ,nagybátya " " hül e iszákos bünbeteg, veleszületett buta (gyenge elfeJ~\en (Például gutaütés-) tettes, szenvedett-e v~la~ely agybe egseg vagy epilepsiában (sZl~gorcB); értelmileg és lelkileg jól fejlő· b) a gyanus egyen ~aga . k l nem volt-e gonosz hajdött·e, rossz~ü ~Ogott-ke r~l:a ka~b~~l~ aiermészetii már gyermeklamú, állatkmzo, ma acs es korában ? d tt "sös betegségekben, szédülésekben, e) nemtetStezeenveel\iyeen~O:rc eszméletét hosszabb időre, nem nem vesz . , T t? 'folt-e iszákos, nem szenvedett-e valamI, f' eJseru es

d) környezete nem vett·e észre rajta különös magaviseletet s ha igen, mióta? A nyomozó közeg által megállapított ténykörülmény ek a biróságnak tudomá sára hozandók, hogy - szükség esetén - a gyanus egyéneknek szakértők által való megfigyelése elrendelhetó legyen.

A. csendőrség felada ta és teendői a tűzeseteknek megakadál yozása és kiderí tése körüJ, vajam int az égések allmlm ávaJ.

1. A közbiztonság végrehajtó közegeinek egyik legnemesebb szolgálati kötelessége, hogy éber őrködés és felügyelet által az állampolgárok életét és vagyonát fenyegető veszélyeket elhárítsák, illetve megelőzzék. A közbiztonsági közegeknek a gyakori és nemzetgazdászati szempontból is felettébb káros tűzeseteknek megakadályozására irányuló tevékenysége abban áll, hogy a tüzrendőri intézkedésekre vonatkozó és e mii egy másik fejezetében ismerte tett kormány (vármegyei [városi) szabály)·rendeleteket megismerjék, azok betartás át minden adandó alkalom mal ellenőrizzék és azokna.k érvényt is szerezzenek. A netán észlelt szabályellenességek és mulaszt ások első Borban a tüzrend észetet kezelő (1886 : XII. t.-cz. 21. §. g) pontja és 22. §.) és így az intézkedésre is hivatott helyi hatóságoknak (községi előljáróság) jelentendők be, illetve a községi előljáró­ ságnál fekvő panaszkönyvbe bevezetendők, a lakosság pedig a mulasztásból származ ható veszélyekre és ezeknek káros következményeire figyelmeztetendő. Alig ké.pzelhető el, hogy a közbiztonségi közegek intő és figyelmeztető fellépése hatályta lan maradn a; ha mindam ellett azoknak nem volna foganatja, a vétkeseket, a megtorló intézkedések megtétele végett, a, közigazgatási hatósághoz fel kell jelentení. . 2. A közbiztonság végrehajtó közegeinek meg kell továbbá győződniök arról is, vajjon a városi hatóságok, községi elől­ járóságok a tűzrendészetből kifolyólag reájuk háramló kötelmeknek tényleg megfelelnek-e? Amennyiben e téren mulaszt ás vagy közömbösség észleltetnék, a községi előljárók kötelmeikre figyelmeztetendők, ha pedig ennek eredménye nem volna, erről a közigazgatási hatóság nak jelentés teendő. S. A közbiztonsági közegeknek ismerni ök kell mindaz on okokat, melyekből gondatl anság vagy vétkes mulasz tás folytán

92

tűz keletkezhetik, hogy azt közb elépés álta l idejekorán megakadályozni képesek legyenek. Minthogy a gyermekeknek pajk már igen sok esetben mér hete tlenosságból tűzzel való játszás& káro kna k volt előidézője, a felügyelet nélkü.l hagyott gyermek ekre éber figyelmet kell fordítani, nemkü.lönben azokra, kik gyúlékony anyagok mellett dolgozva. az óvó-rendszabályokat megszegik. 4. Ha a közbiztonsági közegek épp a tűz kitörése idejében érkeznek a helyszínére, feltéve, hog y a tüze t akk or még senki sem vette észre, úgy mindenekelőt t a tűz álta l közvetlenül veszélyeztetett lakosságot kell figyelm hozzátal.tozóikat és értékesebb ingó eztetni, hogy azok magukat, ságaikat biztonságba helyezhessék. Ezu tán a szokásos tűzjelzést kell megadni, esetleg gondoskodni arról, hogy alak ossá g, tűzo ltóság más alkalmas módon felríasztassék, mag ány osan álló háza k, tany ák stb. égéseinél pedig az e helyhez legközelebb eső lakók értesíttessenek, hogy segélyadás végett a helyszinére siethessenek. Nagyobb tüzeknél. péld ául gyár -o ipartelepek. bányák, erdők égésénél. vagy akkor, a midőn a tüzveszedelemmel állu nk szemben, nagy szél folytán fokozott az a szomszédos községek, váll gondoskodni kell arr61, hogy alat hián yáb an a környékbeli lakosság ok tüzoltóságának, ilyenek más ára hozassék, hogy azok segé nak min él gyorsabban tudolynyujtás végett haladéktalttnul a helyszinére vonulhassanak. Elegendő számu tüzoltó hián yáb an, a közerő kiállításáról a helyi hatóságok (községi előljár6 e teki ntet ben reáj uk háru l6 köte ság) gondoskodnak, melyek az lmek teljesítésében a csendőrség álta l hath atós an támogatandó k. Ha valamely égő épü let zárv a és ann ak tulajdonosa tá.vol volna. meg van engedve oda erőszakk al is behatolni, részintmentés, oltás. rész int a bűnnyomozat érde mok "biztosítása, a tű~ek, a tűzforrákében, bűnjelek és egyéb nyos meg A közbiztonsági közegek a hely állapítása stb. czéljából. közegeket és a tűzoltóság para ncsn színére kire nde lt hatós{r.gi oká hajt ása körü l tám oga tni tarto znak t is rendelkezéseik végr~­ oltásához, a mentéshez a megfelel , nevezetesen, hogy a tűz ő erő, a. szükséges eszközökkel kírendeltessék, hogy az oltá shoz szükséges víz, az annak hord ásár a szükséges kocsik, lova k, hordók stb. alak osá g áUal akad ályt alan ul kiszolgáltassanak. A men nyib en a lakosság a tüzoltós ágot működésében, vagy álta lába n a men tési mun kála tok ellenszegülne, a helyi hatóságok végzését akadályozná, annak igénybe ven ni és ezek, vala min t tám oga tásá t kell első Borban a tüzo ltóp aran csno k rendelkezésének kivitelét karh atal omm al is támogatni.

93

. Hat6s.~gi. közeg .hiá nyá ban , tétele a kozblztonságl közegekre az ebbeli rendelkezések meO'l kik a rendelke é k "'k :~~k.engedelme8kedők ellenébenháru szoigálatilag felléP~i

sejo~~_

tűzv delem szín hely ét mindenek 1LrI'a A előtt el k II ügyeln'esze . . . , . l, h ogy, a k'" zal'nl,. es IvancsIsagbó l oda sereglett eés lába tlan kodo egye~ek onn et eltávolíttass anak, hogy a tűzoltóság szabadon I?unk~kodh.~sson; továbbá, hogy a vész szinhelyén szerencsetle~~~~. el~ ne ford uljon, a lehulló zsarátnokok. beom fa.la~,. fejlodo ~azok. robb anások stb. emberek élet ét és testló i épeeget ne veezelyeztessék. ~eg kell akadályozni, hogy vagyonmentés czéljából a min den pll~anatban ~ár össze~mlássa l fenyegető épületbe emb erek ~eha~oIJan~k~ az .lzg~lmas Jele.~etek hatá sa alat t fejü ket vesztve on~l!kos.sag~ s~andekkal a tűzbe roh anja nak ' továbbá h lop~sl sz~ndekbol az égő épületbe valaki beme~jen vaO'~ h~fy gyuJtogata~ esetén ott a tettesek, részesek a bünté~y f~ifedezé­ Bére ~ezet~ nyo mok at ~e~8em~isíts vezetese .. veg~tt a ~elyszlDen valt ék, vagy a nyomozás félreoztatásokat eszközöljenek. "" Á tuz ~zlDhe~yenek elzá rása végett, ha erre a közbiztonság i kozegek Bzame~~Je e!é~elen ,volna, vagy pedig azok font b nyo~ozó t~endok vegzese vegett a helyszinéről távozni osab kén ~lell1t.tetnenek,.. a kö~ségi ,előljár mzoltók, ,lehetoleg kHlzolgalt katoóságtól megbízható t'gy éne t mely segedlet aztá n teendőire nézvnák kirendelését kell k ' . e kioktatandó. erm , A megmentett vagyont biztos hely re el kell szál lítta tni és nehogy a~b~n, ká~ "~jtessék vagy azok megorzesere orok rendelenddk azokból valami ellopa~sék' ki. ' Annak hangsulyozása mellett, hog y a csendőrség az oltási munk~lato~ban tev~keny rész t nem vesz, mer t rá fontosab b ~endok varna.k" mlD~amel lett oly esetben, ha a kellő szak ~Bmer~tekhl buo egyenek! tehá t tüzoltók hiányoznának, addi g 18, mig e~ek me~ nem el'keznek, kötelessége a tűzoltás teré n 8zer~e~ IsmereteIt, a~, e mü kö~e tett uany~lvek szem elott való tarta tkező fejezeteiben ism erte ~ogy tan.acsa~6Iag" b,uzdítólag és sáva l olyképp érvényesíteni J?bb tudasa. es bela tasa szer int serkentőleg lépj en fel és leg: törekedjék a káros elem pus iítáBának gata t vetni. z A~ élet-o é~ v~gyonmenté8 ntetében, a tőle telhető tevékenyseget kifejtem a csendőrnteki ek különös kötelessége. (CB end ~~~lg~lut. 57. §.) A mentési eljárás e mű utolsó fejezetében va~ _gyMva. Á tüz eloltása. után foko ~atonki[)t mindazon teend"ők 'lendők,. ~.?lyek a Jele n kézikönyvben ismertetvék. veg Á Jaro rnek addig nem szab ad ft, tűz színhelyéről eltávoznia,

•

94

míg nem gondoskodott annak. e~záráBáról, főleg ha emberélet is esett a tűznek áldozatul. mIdőn tehát a birói küldöttség kiérkezte várható. . d . á. t ' isméA. nyomozó tevékenységre im ?, f~Jezet a ,ll ny·, es telten megjegyeztetik még, hogy a Jaro~nek ~~ .. az égés sJatt is jól meg kell figyelnie és megjegyezme a korulotte elhang~ot~ nyila.tkozatoka.t, mert sok esetben a, lakosság á~taláno8, y~le ménye a nyomozásnál igen jó Bzolgalatot tesz es hozzaJarnl a valódi tényállá s felderitéséhez.

Tudn ivaló k és minta-kérdőpontok a esete k nyom ozásá hoz.

tűz­

A.

Tárgy i tényál ladék. A. tűzeset elöfordult Zentán, 1906. márczius 17/18. (Hétköznap: szerda, csütörtök?) (2. ábra.) 1. Kié? micsoda ?

2. MaglÍonosan IÍollott-e a leégett épület? 3. :rdennyire volt hozzá a legkö-

lzelebbi épület vagy gyulékon y anyag? 4. A községbe n vagy községen kivül volt-e a leégett épület? 11. Melyik részén? 6. Volt-e víz vagy kút a közeléhe n ? 7. Lakott volt e az épület s ha igen: kik laktak abban és hol voltak vagy tartózko dtak !I kárégés idején?

8. Lehetett- e látni vagy gondolni ,

hogy a gyújtás idejében ember tartózkod ik e felgyújto tt épületben '? 9. Látható volt-e előre, hogya tüz könnyen továbbte rjed, vagy hogy emberéle tet veszélye ztet? 10. Más épületek volta.k-e veszélyeztetve? Milyen volt azoknak szer.kezete és tetej e ? 11. Mennyib en pusztítot ta el a tiíz az épületet? Mi mentetet t meg?

1. Sárkány János földmíve s zsupfedelű kocsiszín je. Legelőbb Sárkány János és Kardos Árpád egy fedél alá épített lakóhlÍza i fogtak tüzet éjfélután egy órakor. 2. Nem. 3. Ötven méterny ire.

4. A község szélén. 5. Az éjszaki l·észén. 6. Száz méterre volt kút. 7. Sárkány házfeléb en : Sárkány , ennek, neje, két kis gyermek e (egyik 6, másik 4 éves) és D. Mária nevű cselédje lakott, a kik mind otthon yoltak. Kardos házfele Vörös Mihály nap Rzámosnak volt bérbe adya, a ki 171m. ebédre ntent A. községbe, és csak 18iIII. este tért haza. Kardos nem Zentán, hanem a zentai szállások on lakik. 8. Igen, mert lámpa égett a szobában s a világossá g kiJátszot t az ahlakon. 9. Nem.

10. Sárkány (külön fedél alatt levő, zsuptetej ü) istállója veszélyeztetve volt, de o. tilzoltás által megmen tetett. 11. A kocsiszin teljesen, II házak az alapfalak kivételével !I tiíz martalékául estek.

96 1\1. Sárkány és Vörö s padlÍlsán levő ingósága ik oda égtek, - a szobákból és kamrákb ól megmentett ingóságo k N. szomszéd há· zában vannak elhelyezve. 13. Nem.

12. Az ingóságo k közül mi pusztult el és mi mentet ett meg s hol vannak azok elhelyez ve?

13. A tűzesetnél sérült-e meg ember v/lgy állat, s ha igen, mi által és mikép? 14. Mennyi a. val6di kár é~ hogyan állapitta tott meg a kar nagysága?

14_ Aggodal om m~riUvén f?l aziránt, hogy sértett a kárát túlmagas ra becsüli, N. N. tanuk, illetöleg N. szakértö kihallgat ásával állapíttatott meg, hogy a ká: x. korona. 15. Az épületek a ... blzt0s.it6 tá:· sulatnál voltak •. , K oBBzeglg biztositv a (Ügynök X ... Zentá,?l. Az ing6ságo k nem volt.ak bIZtositva. 16. Éjszaki szél. Sötét éjsr.aka.

15. Az épülete/; stb., az ingóságo k tiizká,' ellen biztositva voltak-e? Mely biztosító társulat~ál? Hol $zP'J;el ez 9 Mily összegIg ? 16. W áz,-ajz. (lvlindj(wt ez oldal?:a l'(ljzolamI6). Szélirán y? IdöJa. rás? Sötétség ? 17.~ Egyéb megjegy zések.

17. Az éjszaki 'szél mel~ett egyébként a város nyugat.l része veszélyezte tve volt.

/~~

,

r'p

B.

Nyom ok, gyanu s jelek és mindennemű jegyze tek, melye k a tűz keletk ezésén ek vagy a gyu;to gató személyé nek megál lapitá sára vezeth etnek és ezen kérdés tisztáb a hozata la érdek ében fontos sággal birhat nak. (Ezek után erélye sen nyomo zandó .) Neveze tesen: 1. Feltalált és elszállíto tt tárgyak,

pl.: A. leégett épület lalwtjai stb. nyitva vagy zárva? Gyuitogatósze?'ek: gyufák, kan6czok és úgyneve zett időre hat6 gyujt6k stb. '1:Iát?'ahagyott ruhadm' abok stb. (A bűnjeleket haladékt alanul letétbe kell helyezni, esetleg az elszállított holmika t is). 2. Lábnyom ok stb. (Ezek)'ől haladékt alanul lenyomatok gipszből vagy viaszból, ?'(tj,zok, mél'etek, leil'ások készitendő!> és bekülden Mk.)

4 / _..., I /~ ,,'r-Q-1í~---'-'I

I

I

I

:1/ , " I

I~I I~/ / ~

I

I

"

! . ábra.

Rreuel'-Némethy __ TÚ'I·el1déBzct.

l. A ház lakatjai, nevezete sen a négy külsö ajt6é a törmelék ben megtal6.ltattak és a tűzolt6ság által beszolgá ltattak a rendőrkapitány­ ságnak. Mindann yi zárt, kivéve a Sárkány- féle kapuzárt , melyen át Sál'kány és családja. a tűz alkalmával a házat elhagytá k. Utólagos megjegy zések: A 3 zár I-el, 1 pedig II·vel jelöltete tt meg. ' 2. A kál'égést követő napon egy lábnyom fedeztete tt fel, mint ez a vázlatraj zban feltüntet ve van,mel y akárégé s színhely éhez vezetett oda és vissza (a tűzszinhely közvetlen közelébe n már többé nem volt feltalálha t6, a. mennyib en a talajt itt a tűzolt6ság eltiporta ). Az odavezető út kicsi lépéseke t mutat (1-2 láb), valamint egyes helyeket , hol az illető személy ide-oda tipegett és megállot t volt. A.z elvezető nyomok nagyobb nyomtáv olságot tüntetne k fel ~34 láb); itt néha csak lábujjhegyen lépett fel az illető; ebből következtjthető, hogy az illető személy oda habozva. ment, visszafelé azon ban már futott. Mindkét nyom lábakt61 ered, de nem cziplí, hanem harisnya volt azokon. Felfedezés után azobnal megmére ttek, lerajzo1liattak és leirattak (melléklet) és a.z időjárás­ tól rÍl.Íektetett deszkák által meg6vattak. Következő nap X. csendőr által gipszbe öntettek. Rajz és gipszlen yomat felterjesz tettek. Utóla.gos megJegyzések: III-al megjelölve. 2. A tüzolt6k által a Kardos-f éle lakásbllD ágyak a szokott helyen nem találtatta k. Tanuk: D. E. és F. 7

98

3. Gyanús egyének a közel/leli láltaltak-e? 4. Előbbi gyanús kál'égések a kál'osnál (veszélyeztetettnél) - vagy családtagjniknál - vagy ugyanazon helyen és annak közelében elllfordultak·e ?

5. Ká,'o, (veszélyeztetett" el61járóság és egyéb tanúk bemondásai: . aj a tüz kiiitésé/'61: hol, m'!lwj' ütött ki a tüz ? bj a túzfé.,zeIw61: hol kezdődött a tüz (kivülről? belühől?) és miko)' ? ej a túz keletkezésének ol,ál'ól .' Véletlenség (pl. Villám? Rövid zárlat? Röpülő tüz? Fogyatékos tüzelőszerkezetek ? Kémény; kályha; kemencze; kéményekbe épitett gerenda és egyéb fa.nemüek? Hamu elhelyezése? Ongyulás? Robbanás? Gyermekek "yufával való játszása? Gondatlan pipa-, llÍmpa-, gyufa-kezelés? . Mikor lett a tűzfészek a tűz klütése előtt, tüzjelenség észlelése nélkül megtekintve ? vagy léptek-e fel ily jelenségek, (pl. füst· szag stb, ?) vagy gyújtogatás (g~n­ (/atlansó.gb61, elijl'emegfontoltszundékból?) (A tüz kitörése kezdetén

Téglás lábnyomair61 gipszlenyomatok készíttettek és a rendőr­ ka.pitányságnak átadattak. Téglás x.. esendől- által felhivatott, hogy harisnyó.s Ió.bbal lépjen egy fóvénynyel telt ládába és pedig az egész lábával és csak lábujjhegygyel. Az ekkép keletkezett Iá.bnyomok aztán gipszbe öntettek ; a gipszlenyomatok felterjesztettek. Megjegyzés: lIfezftlábnyomok lenyomatának összehasonHtásához orvos, czipős lábaknál czipész közremüködése veendő igénybe, Utólagos megjegyzések: V·tel megjelölve. 3,Nem.

4. Sárkímy előbbi birtoloí.n állitólag már kétszer, 1 és 5 évvel ezelőtt volt tüzeset. Közelebbi adatok jelentetni fognak. Zen tán ez már IIZ ötödik kárégés 1 év leforgása alatt. A lábnyom mellett (2-höz) utólag a szántóföldön X. által egy félig telt gYl1fndoboz találtatott; ez a rendőrkapitányságnnk szolgáltatott be. • UtÓ/a.[/08 megjegyzések: lV-~ megjelölve. 5. A tüz kitörése éjjel 11 órakor észleltetett, még pedig először akocsiszinen, a mitől kigyulladt a tet6. Tanu: Z. K. Gondatlanság vagy "életlenségből (öngYlllás?) eredő tüzesetre a támpontok hiányoznak, ha a tüzfészek akár a kocsiszinben, akár a padláson volt. Altalános feltevés, a károsítottaké is, hogy gyl1jtogatás forog fenn. A Sárkány házaspár és a cseléd állítólag kb. este 9 órakor tértek nyugalomra és akkor gyanúsat nem észleltek~ Az áIHtólagos gyujtogató személyét illetőleg eddig· elé hiányzik a támpont, károsok sem gyanúsítanak senkit sem.

ki juthatott a tiizfészekhez? Kinek volt ott dolga titzzel, vilá agaI vagy általáhan? Ki volt ott legut6ljára? ÉgéSllél belülről: Az épület elzárása kinek a feladata volt és ki eszközölte azt? Ki vette a tüzet először észre?) d) a gylÍ-jtoga.tó (gondatlan, 'vagy p{(h'e megfontolt szándékú) szemé/yél'c vonatkozó adatok. 6. Egyéb megjegyzések.

G. ~tólag jelentik, hogy a tűz kiutésénél a Kardos-féle lakás egyik ablakszÍtrnya a lakáson kívül a falhoz tám~sztva találtatott, úgy, hogy azon at Kardos lakásába bemászni lehetett. Utólago8 megjegyzések: V-eljelö]ve. 6. Ezen ablakszárnyon (mely a. rendől·!mpitánysn.gnál letétbe helyeztetett) egy ablak ki van törve. A még meglévő darabokon vér. nyomok láthatók. Téglás kőmfvesnek, ki utóbbi időben Zen tán sok házat épített, nevezeteson a mult évi égési helyén is az égésnél keze vérzett és ezen sérülés keletkezését illetőle" állítólag ellentmondásba kevere~ dett. 1'lInnk ene: A. B. C. (lásd e).

C.

T~,rhelő és mentő ~örülmények a (gondatlanságb6l, elore megfontolt szandékb61 elkövetett) gyujtogatással gyanusított Vörös Mihály sze}D.élyét illetőleg. Fe!tünő magatm'tás a tűz kiütése előtt, ctlatt és után. Nevezetesen: 1. A gyanusltott előélete és hírneve. Feltételezhető-e róla a gyujtogatás (gondlltlanságból, bűnös szá.ndékból)·. (Teljes előnevek és csúfnév) ? Születési hely? Szűletési év és

nap? Életlefolyás ? Katonakötelezettség ? Polgári á.llás? Családi körülmények? Kereseti, vagyoni és adóssági viszonyok. Perek? Végrehajtás. Árverés. Előző büntetései, főleg gyujtogatásért vagy tűzrenllőri szabályok 6.th6.gásáért.

1. Vörös Mihály, .I.lnéven Drótos

született . • . • . • • • N . • • ben: Napszámos. Katona volt. Előbb . . . . • lakott. ~entán •.•• óta. Özyegy, három gyermek apja. Látszólag rendezett viszonyok közt él. J óhirnevű, kivéve, hogy veszekedő és lobbanékony természetü. Kártyás. Tanuk: P., R., S. Büntetve nem volt.

7*

lOU Felt üllé, t koltő nyila tkoz atai túzről és "Yl1jtogatásról és a több '2. _4 Wz :liitt, a/a.!t éSUIC Í.1L· Figyj?) elmezt etése k, fenyegetődzés stb. Meajegyzések a túze setet illetőleg? E~ber és állat bi.ztonságba hely ezése ? Bnto l'ok ? Erté ktárg yakn ak, bízt. köty éllyn ek elszálHtása, illetőlea bizto s megőrzése? A gyanusl tott akár égés napj áu hol tart.ízk odot t és nút csinó.lt? Feltünő öltözködés, te,ék enys ég vagy tátlensá a a káré gés folya ma alatt Lelk iism ereti fnrd alás? Kárö röm?. Vall omá s? 3. A B. alatt emlí tett nyom ok és idell séye h a gyau usíto ttra illenek- e? 4.l:~gyéb

meg jegy zés.

lOl A káré aés ltíréről az azt l,ö\'e ~. nap regg elén X. értesül~. Útjátő t ezen szav akka l: .Had d égJen ' Y. felé folyt atta és másn ap ... jött haza . Tanu k: T., W., U. 2. Közöltetvén vele, hogy laká áaya k nem talál tatta k, azt felelsán te, h~gy bizo nyár a ellop attak . o)

3. A lábn yom (B. 2.) V~l'ÖS lá?á~ nyilv án nem talal ; Igen kICS a I; talán Téglás Laios nevü na lába ira. Ene vona tkoz ólag az adat okat lásd GIl és Du alatt .

D. .A. szá ndé koS gyújtogatás~al, nat koz ó kül önö s terhelő esgyanusí~ott .Y~rösre vome nto kor ulm ény ek.

Indokok

Ct

gyujtogatás elkövetésére.

1. Gyuj toga tás ci '>ál'OS, veszélyezt ett Mtl.tínyál'(I, pl. bosz ú, féltékeny ség, gyűlölség (elbo csájt ott cselédek eluta sitot t kold usok stb.).Má~ bűntény palá stolá sa a. gyuj toaa tás által ? Ilyen elkövetése azégés alatt ? Ki,á nság az elfog ásra Eivá nalo m egy kelle metl en szol-? aálat ból való elbo csájt ásra. Be~ény mun káho z jutni . 2. Bizto sítás i csalás (I, kál'OS (vesz élyeztetett) eI611yé,.~. Tú.lbizto~ítás(l" csalál'll "ál'becs/ese az mgo knak Miko r mily össz egbe n lette k az. ingó ": mely ek elpu sztit ása czélozta tott, bebi ztos itva? Ki által meab ecsü lve ? Megvolt-e akko r a be~ondott érték ük és oly karb an voltak-e, mint ez bem onda tott? Ki adha t erről felvi lágo sítás t? A kárb ecslé snél káro s által minő állap otba n létel és él·ték jelöl tetet t meg ? és mindkett miké p állapit~atott meg ? ~ol ~ső minő érték ben volta k az k elébb és lette k később biztolDgo sitva (A buto rok elszá llítá sa lásd C.) _

1. Vörös Sá.rk ányn yal ellenséges _viszon yban áll. Tan uk: X. Y. Z. Utólagos megj egyz és. Az épületadó tény leg 76 K, a mi a bizto sitás i összegnek körü lbelü l meg-· felel.

3_ Túlbiztosítása, csalá1'ct ká1'becslé se 3. Az okm ányo k igazoljá.k, az épül etekn ek. Mikor, ld által hoay telke t az előbbi tulaj dono s: "'Kara lette k az épül etek. mely ekne k megdos 1881 -ben 2500 K-ér semm isíté se czélo ztato tt, építv e? t vásá roita épül etek nélk ül; hogy Minő érték et képv iselt ek az épül etek akko r? 1882-ben eme ltette k és 2000 koMiko r, mily össz egbe n lette roná ra vann ak bizto sitva és hogy bebi ztosí tva? Ki által felbecsülve k aztá n Kard os 188b·ben a telke Megvolt-e akko r a bem ondo tt ér-? az épül etek kel együ tt 3500 koro t tékü k? Minő volt az építk ezés i náér t eladta_ Esze rint az épül etek szerk ezetü k (állapot) és érték ük legal ább is 1000 koro náva l túl a káré gés idejé ben. Ki tud erről volta k bizto sítva . Közv etlen az felvi lágo sítás t adni . A kárb ecslé ségés előtt nagy on l'ozoga állap otnél káro s men nyir e mon dta be az ban volta k, mert Kard os az érték üket és ez hogy an állap íttaz idő alatt , mits em ford ítotte"és tott meg_ " az épül etek jó karb an tartá sára , úgy Az inga tlan legu tóbb i és kohogy alig értek több et 6-70 rább i véte lára. Épül etad ó-ha szon 0 koro n ánál . A meg mara dt 1)00 koérté k? Tele kadó -tísz tajöv edele roná ra bizto sítot t istál ló 250 koBetá bláz ott adós ság aká régém. s roná ra becs ültet ett, tehá t érfek en idejé n (1. C_)? felül volt bizto sitva . Mikor, mily összegben lette k Tele kkön yvek . az épül etek elóbb és később be · Bizt osítá si kötv énye k. bizto sitva ? Becslő bizto s: X. Y. • A bizto sítás i csalá s egyéb ezé/j pl. új abb, jobb , kény elme sebba 4. Vörös előbb a Kard os féle telke t meg akar ta venn i, hogy ott egy czélszerftbben fekvó épül etek eme-, kOI'csmát nyis son; ebbeli szándélése? A telek kőnnyebb elad ása kátó l azon ban eláll ott, mert a há.z (épü let nélk ül, vagy más épülel'osk adoz ottsú ga és zsup ptete tekkel) ? A birto k érték esíté se je mia.tt az enge dély meg nem adaadósság törle sztés e, kivá ndor lás, tott. Erre Vörö s Sárk ányn ak azon más kere setfo rrás czéljából stb. indi tván yt tette , hogy közösen építs ék fel az egész háza t. Sárkány erre nem volt hajla ndó (inne n kelteződik az ellensége viszon y a kettő között). A kál'és gés után Vörös a Kardos-féle házr észt tény leg meg vásá roltn , azon ban kárb ecslé si össz eget is enge dmé-a nyez tette és TégllÍs köm ivess el egy szilá rdan épül t, cserépfedelü házn ak építé sére, mely Sárk ány házá.tól elkü lönít ve lenn e (lásd az új épül et vázl atraj zát) szerződött is; akor esm ai enge dély ért ismé telte n folya mod ott. Tanu k: X. Z. 5. Gyuj toga tás felb(h'e/t embel'eh ál5. Vörös utób bi időben Tégl ássa tal. nagy on biza lmas viszo nyba n ,olt.l 6. Gyu jtoga tás él·thető vagy felismerhető indo k nélk ül (rész egség, pyro mán ia stb.) 7. Egyé b megjegyzés.

103

B. Nyom ok, mindennemű adatok , melye k a tűz keletkezésé re és a gyújto gató szemé lyére felvilá gosítá st adhat nak és pedig:

Jelen tés-m inta egy gyújt ogatá si eset ldnyo mozá sáról . A. Tárgy i tényál ladék. 1. Hol égett? Mikor? Hány Ól'fIliOl'? Rinek tulajc1ona: micsoc1a ?

2. Az épület a tűz által mennyib en szen,ec1ett ki\rt ? 3. Más épületek stb. is 'l'eszélyeztetve voltak-e ? 4. Lakott-e valaki az iskolaépü~,etbe~ és kik? Hol 'l'oltak azok a tuz kItörése ic1ejében?

5. Az ingós,\'gok közül mi lett a tüz mal'talék a, mi mentetet t meg és ezek hol 'l'annak ?

6. A tiiz által emberek yoltak'e ,-e: szélyezte tve, mennyib en és ml tiltal ? , . . < 7, Az ép11leiek stb., az mgok tÜzk ..r ellen biztositv a yoltak-e ? mely biztosító társlllnt nál? hol székel ez? S, Látkép! Szélirán y? Időjárás? Sötétség? O. Egyéb?

1. Félegyhá zán. 1903 február 3·án (vas{.rnap) d. u. '/210 órakor. Félegyhá za község tulnjdo~á.t képező, szilárd anyagt~ól epi~?tt, zSllppszalmáYal fedett lskolaépu let és eayúttal tanítóInk . . . . oJbg . . . szolgabir óság .. telekkön yvi szám. .. ~. Az iskolaép ületnek csak a tetozete lett a tűz :.ltalkise bb fokban megrongálva . (Kítr mintegy 100 K:) 3. Nem.

1. FeltaláJt bünjelek és bizonyító erővel biró tál'gyak? Gynjtósz erek?

1. A mint a túzlá.rmá ra R. S.... lalwsnö által felriaszto tt B. li. földmívee és U. napszám os . .. lakosok az égő házhoz értek, azt zá.rva tal,ílták. A kapu feltörése utá.n a nyitott padlásl'a hatoltak és a tüzfolTás hoz férkőzve, azt néhány vedel' Tízzel eloltották , A tetőnek keleti oldala. égett ki. A kiégett részen egy majdnem elszenese dett hosszúká s faládjka találtato tt, melynek egyik fele nyitva volt. ElTe függélye sen egyszintén elszenese dett fadarab volt szegezve, mely felél·t a megszen esedett tető­ gerendái g. Közvetle n közelébe n gondosa n egymásr a rakott, részben elégett famaradványok feküdtek . A talált helyzete t a 3. ábra mutatja, •

4 Az iskolába n egyedül a nőtlen . tanító lakott ki a tüz kitörése idejében FéieO'yh ázától mintegy 14 km.-~vire e~ ő N. K . . . . lakos tulaj donát képe~ö tanyán ,időzött, hoy{\ disznóto rl'a volt hIvatalos. 5. Az Íllgóságo k csak részbe~ rongfJ,ló(1tak me" az oltásnál a VIZ által. Ezek mindaz iskolaépü letben vannak. 6,Neur. 3. ábra.

7. Az épületek és az i!lgók, a.z ':mlső m[lO'yar általános blztOSlto tarsaság~-nál voltak biztositv a, melynek ü"ynöke Féle"yhá zán a tanitó. S. (.Az épület alaprajza és látképe' lehetőle" mellékle ndö.) , 9 Nyuaott szél. Koromsö tét éJ. uralkodo tt heves szél folytán (IZ egész község yeszé.ly ~en forgott \'olnn, ha ~ tüzet lc1eJekorán észre nem "eszIk és el nem oltják.

. A:

Maoyaj·á zat. Az ábl'án l-ej jelölve hosszúkás kéregpapirból készült doboz, also szélével kifelé hnjlitva és három oldalrólleszegezve. A 4-ik oldalon nyiJás, melvnek felső Fzélén nébáuy em.-nJ ire a padló felett egy négyszögl etes kéregpapir volt alkalmazva. közepén lyukkal, melyben elégett gyertyavég volt, A kél"egdoboz belseje, az alatla lévő padló és a gyertya puskapor gázai.al feketél'e voltak futtatva. A most emlitett nyiIáaból szalag vezetett ki (a) egy gondosan összerakott famáglyáboz (2), mely 1~ db fenyőfaszilánkból állott, belsejében gyufaszálakkal. A zsinór (b) egy hosszukás, egyik oldalán nyitott fnJádáboz vezetett függélyeBen szeggel eflY körülbelül B8 cm. hosszú fenyőfadarab (4) (3), melyre sllve, Ezen fadarab végén egy rész (5) ki volt fiirészelve. Ez a volt meger6tet5gerendó.ig nyúlt fel. A zsinór (c) a gallérdobozhoz lb) vezetett, mely köolajjnl volt megtoltve, A zsinór ebbe bele volt húzva és ellenkez5 oldalon kifelé jöve, gezve (7), A ZSinÓl' innét az elszenesedett faládához vezetett, tehát le volt szetfizforrásig. V nlamcnnyi tárgy kőolajjal telitl-e volt és II zsinóITa egészen a ezenkivül puskapor volt hintve,

104

105

2. Lábnyom ok. 3. Gyanús személye k a közelben észleltettek -e ? 4. Előbbi gyanús égések a tűz által veszélye ztetettné l vagy ennek családjánál ? 5. a) Hol égett, mikor?

b) Tiízforrá s.

c) A títz keletkezé sének oka: 6. Egyéb.

2_ Nem taló.ltattak. 3. Nem. 4. Nem fordultak

5. (t) A

tűz

d. u.

elő.

1/ 2 10

órakor. a zsupp-

tető alatt tört ki és onnét terjedt el. Tanu: R. S. . . . lakosnő, ki

látogatób61 hazamen ve , ép akkor haladt el az iskolaép ület mellett, mikor anllak tetőzetéből először fehér felhőalakú füst szállt fel, közvetle nül utána pedig lángok törtek ki. R. S.-né rögtön a korcsmához szaladt és az ott időző B. K. földmíve st és U. W. napszám ost a tűz kitöréséről értesített e, kik aztán gyorsan az égő házhoz siettek és a tüzet eloltották . b)B.K. és U.W.két ségkivül megállapítot ták, hogy a tűz a padláson belülrő: ütött ki, mert midőn ők oda érkeztek , még javában égett. c) GYl.ljtogatás. 6. A tanít6 lak6szob ájából az iskola· szobábn. vezető ajtó lakatja felett alkalmaz ott tolózár meg volt lazitva; a tol6znrt tal·tó négy szög közül a két szélső ki volt szakítva, a to16zár pedig meggörbítve. A kapu ajtó zárva V?lt,. Il; sz~ba­ ajtók, valamint a padlasllJto nyItva találtattn .k.

c. A gyújto gatáss al gyanu sított Neme s Nagy Péter tanító ra vonatk ozó enyhítő és terhelő körülm ények . A gyújtogatás előtt, alatt és utáni (eltiinő magaviselet, és pedig: 1. A gyanúsít ott hírneve:

1. Nemes Nagy Péter tanít6, Nemes Nagy Pál félegyhá zi J?arasztgazda törvényt elen na. ApJa őt később tönénye sitette. Anyja Faludi R6za, félegyhá zi cselédleá.l1Y volt. 1865.

2. Magavis elet a gyujtoga tás alatt és után.

előtt,

3. A helyszin én talált gyujtósz erek mennyib en bizonyítj ák gyanusitott bűnösségét?

V/10. l<'élegyházán: született , mint honvéd p6ttal·tal ékos a ••.• i honvéd gyalogez l'ednél 18 .. -ben . ..-ben szolgált. Nőtlen. Vagyoni viszonya i rendezet tek. . J óm6dú apja öt tetemes anyagi segélybe n részesíti. Büntetve soha sem volt. 2. Gyanusí tott a tűz kiütés éről lovas kiildöncz által értesítte tett. A kül~öncznek azt mondta, hogy nem Igaz, hogy nála ég. Csak ennek ismételt n6gatásá ra ment ki a szobából, de midőn nem látott titzfényt, vissza akart térni mulat6 társaihoz . Csak a külclöncz erélyes fellépésé re ment haza. Oda érve első dolga volt B. K.-nak szemére vetni, hogy miért törte fel a kaput. A padlásra csak vontatva ment fel és rövid ott időzés után lejött lak6szob ájába, hol n. "yér világítás nál egyenest az iskolaszobába nyíló ajtóhoz ment és a jelenlévőket ngyelme ztette, hogy nála betörtek. A tanító közvetle n ezután visszament N. N. tanyatula jclonosh oz, hol mintha mi sem történt volna, reggel 4, óráig mulatott . 3. A gyanúsít ott ruhaszek rényében X. Y. és P. J. csendőrökből állott járőr a tűz kiütését követő napon egy gallér· skatula tetejét találta meg, mely tökéletes en dillett a gyujt6sz erül használt kéregska tula alsó l·észéhez. Ezen X. P. jel volt és 37. sz. (gallérbőség). A jelet T. keretlkedő N. városban mint saját jelzését felismert e és előadta, hogy csak nem rég adott el Nemes Nagy Péternek két vászonga llért 37. nyakbőséggel, holott nevezett rendesen 36-os sz. papirgal lérokat vásárol. Gyanúsí tott ezt tagadja. A helyszin én talált átvág ott faládát gyanusít ott nem ismerte el a tulajdon ának. Megállap íttatott azonban, hogy abban P. C. n . . . i kereskeclŐ l,ét oltárgye rtyát küldött a plébános intézked ésére a tanít6 czímére. A kereskedő j61 emlékeze tt a gyertya méreteir e és a ládán még meglevő czimtöre déket is felislllerte mint saját írását.

... Ul(!

Gvanusított ezt is tagadja. A' gyujtószerül használt hosszúkás kéregkartont a gyanusitott nem vallotta magáénak. Megállapíttatott azonban, hogy azt D ... p •.. i kel'eskedő küldte a gyanúsftottno.k. A fakamarában továbbá egy Jefűrészelt fadal'ab találtatott, mely tökéletesen l'ái1lett a helyszinén talált csonka fadarabra. (Lásd a 4. és 5. jelzést a mjzon.) Két fajta szög is volt ott, a nagyobb fajtával lettek a fadarabok a ládához

Kérdőpontok

a széna st.b. öngyúlás~ áU[t1 keletkezett tűz nyomozásáról szóló jelentéshez.

erősitve.

4. A gyujtogatás indító oka való-

szinüleg hiúság. Gyanusitott több ízben kérte az iskolaszéket, hogy a zsupptető helyett szilárd anyagból építsen tetőt. Midőn házassági ajánlatot tettek neki, oda nyilat: kozott, hogy zsupptető alá nem húzódik meg fiatal leány. Lehetséges, hogy egy a .Tanitók Lapjá.-ban nem rég megjelent czikk. mely kikelt a zsuppfedelft tanítólakások ellen, érlelte meg benne az elhatározást, hogy az iskolaépületet felgynjtsa.

1. A tűz oka? 2. 3. Hol Mikor} 11"to.. tt k'l a tü? z

4. Hol volt a széna stb. elrakva?

5. 'Mi gyuladt ki, mi melegedett fel magától?

1. Öngyúlás, önfelmelegec1és. 2. N • , • községben (K ... község

hatál'ában, ) 3. 190 • év .• . hó •. -n, tehát a behol'dást követő • . napra, . . hétre, .. hónapra. 4. Pajtában, padláson. istállóban, fészerben. 5. Széna, gabna keresztekbe rakva, szalma, trágya, gabnakészlet. Kl1Szálva: . . . . év, ..• h6, · . n. Behordva: .•.. é,', '" h6, · . n. Érett? Szárnz-e? Időjárás.

6. A rakás nagyságo. és tal'talma?

6. Hossza körülbelül .. m. Széles·

sége kb . . . m. Magassága kb. • • m. Súlya kb .•. mázsa. Hány szekérre való? Csomagolás? Szellőztetés? Légcsatornák ? Tűz­ forrás o. raktárban? Alaprajz. KeresztDietszet. Illikor észleltettek ? 7. Az öngyúlás okai és ismérvei : 8. Kárösszeg ?

9. Az eset közelebbi leu'ása ... 10. Egyéb.

S. a) A szénában stb. b) Egyebütt (épületekben, lllás tárgyakban stb.) 10. Ha szükséges, ti meg nem égett széna stb.-ből pr6bák veenc1ők és elteellc1ők.

Rérdőpontok

a robb anás által lielet lieze tt tűz nyom ozásár ól szóló jelen téshe z. 1. H~l t történt a robbaná s? 2. MIkori

3. Minő robbanóa nyag gyúlt meg? 4,. A

kőszen

aj mikor hor(latot t fel a bányábó l? b) szállittat ott? c) sajtoltato tt össze? cl) rakt:í.roztatott? 5. Mennyis ég és csomago lás? Rakt:í.rol:í.s? Szellőztetés? 6. A robbnn:í.s oka és ismérvei ? Melyek azok, mióta észleltett ek ? 7. K:í.l'összeg : a) a robbanó anyagba n; b) más tál'gyalw n? 8, Egyéb.

1. N . . . vál·osban. Szabadba n. Épületben stb. 1906 . • . . . hó • .-n, tehát a. behordás t követő •• na.pra, •• hétre, •. hónapl·a. 3. Benzin,p etroleum , dynamit, puska· por, olaj, por (fa-, liszt-, kőszén­ por), kőszén.

III. FEJEZET, A

tűzrendészettel

kapcso latos törvén yek, kOl"mállYrende letek és döntvén~'ek kivona ta. 1. Gyúj togatá s. 1878 : V. t.-ez. 422. §.

gyújtogatás bűntettét követi el és öt évtől tíz évig terfegyházzal büntetendő, a ki: 1. olyan házat, knnyhót, malmot, vagy bármily épülete t vagy helyiséget, mely emberek lakánl szolgál, vagy erre van rendelve, vagy pedig több ember összejövetelére használtatik, olyan időben szándékosan gyújt fel, midőn abban senki sem tartózkodik; 2. raktárt, gazdasági épületet, szabadtéren fekvő nagyobb mennyiségű árú- vagy terménykészletet, a földtől el nem vált, vagy garmadában, vagy halomban levő gabonát, erdőt, nagyobb mennyiségű építési, vagy tüzelésre szolgáló anyagké szletet, hidat, hajót vagy bányát szándékosan felgyújt. • Nem alkalmazandó a jelen szakasz, ha a felgyújtott tárgy a felgyújtó tnlajdo na és annak minősége vagy fekvése olyan volt, hogy felgyújtása másnak sem személyére, Bem vagyonúra nézve veszélyt nem okozott. II (lA

jedhető

Jegyzet. CUI'iai hatál'ozatoh, a 422.. §. i, és 2. pontjához. A ház megett levő szalmacs omó felgyújtá s a, ha ettől a ház i s leégett, e szerint büntetendő, A. ház kerítésén ek felgyújtá sa ide tartozik. !'(I Csőszkunyhó felgyújtá sa nem gyújtoga tás büntettét , hanem in gó vagyon szándéko s megrong álásának vétségét képezi. Összeron gált kunyhó ingó vagyon szándéko s megl'ong6.lásának vét ségét állapítja meg. -. A. ki a meggyúj tott gyufát a meggyúj tani akart tárgyhoz tartja, habár ez meg nem gyúlad is : a gyújtoga tás kisérleté ben vá.lik bünössé.

110

111

Kisérletet selli képez gynfa meggyújtása az eresz alatt, ha az égő gyufát oda tal'tani nem pl,úbálja. Risérletet képez az égő gyújtóanyagnak a felgylljtundó tárgyhoz illesztése, habár ez lángl'a nem lobbant. Gyújtogatás kisérletének büntettét követi el, a ki a saját vagyoná· nak felgyújtása líltal másnak vagyonát veszélyezteti. Ha a felgyújtani akart tárgy lángra lobbant: bevégzett gyújtogatás büntette forog fenn. Ha a kamarában felhalmozott tüzifa és egyéb tárgy tüzet fogott a gyujtás következtében, akkor is befejezettnek tekintetik a. gyújtogatás, ha a tüz kívül a tetőre nem terjec1t. A ki a gyújtogatónak a tett szinhelyén, előzetes egyetél'tés mellett. gyuf{tt ael, tudván annak szánc1ékát: btlnsegéddé válik. Saját biztosított vngyon3.nak felgyújtása, ha ez m,'isok vagyonán tüzveszélylyel jál': gytljtogatás büntettét Mpezi. Pajta felgyújtása, m ely embeI'ek lakásánl szolgáló házzal van össze· kötve: a 422. §. 2. p. alA esik, Ha a gazdasági épülethez közel levő kerítés gyújtatik fel: ez a g~'újtogatás kisérletét képezi. Csűr felgyújtása, jégverem felgyújHsa: a 2. p. alá esik. Kőből épült csürből kiálló szalmakötél meggyújtása és elégése csak a 2, lj, szerinti kisérletet képez. N agyo bb mennyiségű termény stb. alatt a száz koronát meghaJadó éI,tékű -.eenelő.

Százhnt,'an koronát érő szalmakazal nagyobb mennyiségnek vétetett. )Ial!ányosnn álló szénaboglya nelll nagyobb mennyiség. A gazdasági épületben levő szénaboglya meggyújtása, a lakóháztól 5-fj lépésnyire fekvő szénaboglya felgyújtúsa a 2. p. alá. esik. Szabadon álló szénaboglya felgyújtása a 2. p. alapján büntettetett, habúr az ettől 5 lépésnyi túvolban levő szín s az ide nehány ölnyire levő lakhúz fedele is kigyúlt. Saját tulajdonát képező szalma fel gyújtása nem büntettetett, mivel a szomszéd ház teteje hÓ"l'al lévén borítva, ezen okból veszélynek nem volt kité ,e. A gyújtogahís elbir:í.lásánál nemcsak az elégett tárgy maga, de mind azon koczká.ztatás figyelembe veendő, a. mit a. gyújtogatónn.k gonosz szánc1éka feltehetőleg magában foglalt.

4-23. §.

"Tíz évtől tizenöt évig teljedhető fegyházzal büntetendő a. gyújtogató: 1. a ki a 429. S. 1. pontjában meghatál'ozott valamely tárgyat szándékosan olyan időben gyújt fel, midőn abban egy ,agy több ember tartózkodik; 2. a ki teml)lomot, közkönyvtárt, közlevéltárt vagy olyan. épületet, a melyben közhasználatra szolgáló tudományos. vagy mií.vészeti gyüjtemények tartatnak, vagy melyben lőpor. vagy más gyújtó vagy robbanó anyagok tartatnak, vagy készít· tetnek, habár oly időben gyújt fel, midőn abban senki sem tartózkodik.11

Jegyzet. Cw'jai hatá"ozatok a 423. §·hoz, A ki a gyújtás közös elhatározása után a tett színhelyén tál'sának taplót ad a gyújtás eszközölhetése czéljából : tettestárs a gyújtásban, A 423. §. 1. pontja csak akkor forog fenn, ha a vádlott tagadásával szemben be van bizonyítva. miszerint tudta. hogy a hí~zban emberek vannak a gyújtás idejében. Az emberek á.ltal lakott há.zzal szomszédos sel'tésól felgyújtása ide tartozik. A lakóhá.ztól egy arasznyi távolban levő szin tengerikóró,fedelének felgyújtása az 1. p, szerint büntettetett, habár a lakóház tengerikóró·fedele nem is gyúladt meg róla. Pincze, melyben néha emberek tartózkodnak, nem esik e pont alá. Házkerítésnek felgyújtása nem tartozik e ponthoz. K. Anna e szakasz alapján itéltetett el, habár a ház felgyújtása után maga figyelmeztette a bentl~vőket menekülésre,

4-24. §.

«Életfogytig tartó fegyházzal büntetendő a gyújtogatás: 1. ha a gyújtás idején, a felgyújtott helyiségben levő személy a tűz által életét vesztét a mennyiben a gyújtogató azt, hogy azon helyiségben valaki van, beláthatta és cselekménye gyilkosságot nem képez,; 2. ha ugyanazon személy 'egy időben. vagy rövid időköz alatt. több gyújtogatást, vagy egy gyújtogatást, de többek szö· vetségében követett el; 3. ha az csoportosan rablás vagy rombolás czéljából követtetett el.» Jegyzet. Clwiai hatú,·ozatoJ:. . E szakasz, .szerint n,em kell bizonyítani vádlott ellen, hogy tudta, mIként a felgYUJtott helYIségben emberek tartózkodnak, s elég a búnössé" kimondására, h!l azt belú.thatta. .,. Csak a kettőnél töb b gyújtás esik e szakasz alá.. Rét gyújtogatás is több. A nel.ll közvetlenül egymáslután tett gyújtogatások nem esnek e szakasz ala. Csak több befejezett gyújtogatás tartozik ide. ,A ki !!llakit szándékosan megéget : nem gyújtogatást, hanem gyilkossagot kovet el. Tüzbedobás megkisérlése szá.ndékos emberölés kisérletét képezi. Alvó ember ruhájának petroleummal leöntése és me",o-yújtása: a szándékos emberölés kisérletét képezi. ,,,,

-i27. §.

,


Jegyzet. CIO'iai hcGál'omtok. Felme11tetett n ,"ndiott, n ki tüzet kiáltott, mielőtt a gyújtns felfedeztete tt vol11n és ennek folytán a tüz el~ltatott. , . .. . , ,. Elitéltet ett n tettes, n ki a hnz fedelet meggyuJ totta s tuzl larmaJa utnn a tüz eloltntot t. ,. ,,' é Felment etett n vádlott. mert az á.ltala meggyuj tott kazal, az o l,edése folyttín eloltatott , hab nr ő részegsé ge miatt az oltasban mt zrészt Dem vett. Gondntla nsúgból okozott tüzyész esetén e sznknsz nem alknlmaz 6 hat .

4-28. §.

«A gyújtogatás bűntettének elkövetésére irányzo tt szövetség, ha ahhoz előkészületi cselekm ény is járul: két évig terj eclhető börtönn el büntete n dő. ~ 1. Jegyzet.. Cm'iai határozatok. A biztosíto t t vagyon felgyújtá snra irányz?t t s~övetsé~, ha ehez elő­ készületi cselekmé ny is jtÍl'ult: e sznkasz szermt bunte~tetik. 2. Jegyzet, A 422., 423. és 424. §-ok eseteiben az esküdtsz ék, a 428. §. esetében a kil'. tÖl'vényszék itél. (1897: XXXIV. t.-ez. 15. §. 14. p. és 17. §. 1. p.

2. B iztosít ott v agyon felgyú jtásán ak bünte tte. '1878 : V. t.-ez. 382. §.

«Tekintet nélkül az okozott kár összegére, bűntettet képe.z ft csalás: ha valaki azt saját biztosít ott vagyon ának megsemmlsítése vagy megron gálása által követi el.» 1. Jegyzet. Ctwiai hatál·ozatok. Biztosíto tt szalmak azal felgyujtn sa, ha más vagyona ez á.ltal nem veszélye ztetik, e szakasz alá esik. Ha a biztosit ott saját vagyoná nak felgyujtá sa mó,s vagyoná ra túzveszélyly el jál': gyújtoga tás büntette forog fenn. . Ha vMlott még nem vette fel a biztositá si összeget : csak kIsérlet forog fenn. . Kísérlet esetében a felbujtó is csak kisérleté rt bilntethe tő. . Kál'összeg emelése végett 80 véletlenü l keletkez ett tűz maradék amak szaporítá sa nem esik e szakasz alá. . . 2. Jegyzet. A csalás büntette a. 382. §. esetében öt éVIg terJ edhető fe "'yház. 18í8 : V. t..cz. 383. §. másodIk bekezdés . . to 3. Jegyzet. Ezen büntett elbirálás ára a kir. törvénys zék llletékes. 1897: XXXIV. t.-ez. 17. §. 1. p.

llS

3. Az öngyú jt.ogatá sr61. I. Az 1882. évi aug. 14·én 32706. R M. sZ. a. kiadott rendelet a tűzesetek alkalmával a tűz támadásának közvellen okai

iránt felveendő jegyzőkönyvek és az azok alapján kiállítandó úgyne!!ezett ártatlansági bizonyít!'ányok ügyében következőket

rendeh : Kétségtelen, hogy a tűzkár elleni biztosítás üdvös intézményén ek minél szélesebb 'körben való meghonosítása a biztosítás olcBóságától függ. Minthogy pedig a. biztosító intézete k és társaságok annál ala.csonyabb biztosítási tételeket állapíth atnak meg, minél kevésbbé vannak kitéve azon veszélynek, hogy a tűzkár elleni biztosítás egyesek részéről bűnös szándékkal könnye n hozzáférhető jövedelmi forrássá tétessék, a biztosítási intézmé ny közérdekű voltáná l fogva a. közigazgatási hatóság oknak is feladatukban áll tőlük kitelhetőleg oda hatni, hogya biztosító intézetek az ~ngyújtogatások folytán rájuk háramo lbató kál'októl lehetőleg megóvassanak. ' A mint a törvényhatóság előtt tudva lesz, a biztosító intézetek és társaságok a kártérít ési összegeket rendsze rint a ható· ság által a károsult részére kiállított, úgynevezett «ártatlansági bizonyítványok» bemuta tása után fizetik ki, azon jóhiszemű feltevésben, hogy azok az illetők részére a tűzvész eredete és okai iránt megejtett alapos és lelkiismeretes vizsgálata. alapján szolgáltatna k kl. Tekintettel egy részről a. fentebb előadottakra, valILmint IIzC!n körülményre, hogy az öngyújtogatás következményei által ~emcsa.k maga a biztosít ási intézmé ny, hanem a közerkölcsiség IS nag! sérelme t szenved, másrészről pedig arra, hogy az «ártatlanságl bizonyítványok könnyelmű kiállítá.sa a netalán i gyújtogatóknak ~~ltó megb~ntetését 1 is meghiu síthatja : bivatkozólag az 1870. eVl aug 24-en 3.339. B. M. sz. a. kibocsátott körrendeletemrej2 felhivom a törvénybatóságot, hogyat erületé n levő ' előljáró.ságokat szigorú an utasítsa , mikép a tűzesetf'knél a. tűz támadás~n'8.k . k~zvetle~ okai (t: i: gy~jtogatás, gondatl anság vagy hanyagsag, vIllamcsapas stb.) lrant Jegyzőköny vek felvétele mellett kellő erélylyel és alapos és minél gyorsabb vizsgálatot ejtse.. I A Btkv. 382. és 383. §. szerint 5 évi börtönne l és 2000 fdrint pénzbuntetés sel, esetleg 5 évi fegyh ázzal büntette tik az a csalás mikor valaki saját biztosito tt vagyoná t felgyújtj a. ' 2 Ez a rendelet a tűzesetek és tűzt>lt6szer8k~ől teendő jelentése kről sz61.

Breum'-Némethy . TúzrendéBzet.

8

114

115

nek meg s csak ezen vizsgálat befejezése után és annak eredményébez képest állítsák ki az illetők részére az ártatlansági bizonyítványokat; megjegyezvén, bogy megyékben az ilyen ártatlansági bizonyítványok hitelesség és ellenőrzés szempontjából minden egyes esetben az illetékes szolgabiró által is láttamozandók. II. Az 1882. évi szept. 17-én 49925. B. M. sz. a. öngyújtoga/ásra csábító túlbiztosítások rneggátlása tárgyában kiadott rendelet a követJ,ező: Mintbog.v több törvénybatóságnak és gazdasági egyletnek részint közvetlenül hozzám, részint a földmívelési miniszterhez intézett felterjesztésből arról értesültem, hogy országszerte általánosan az a nézet van elterjedve, miszerint az előforduló számos tűzeset onnan keletkezik, mivel a biztosító társulatok részéről alkalmazott ú. n. mozgóügynökök a közönséget minden tőlük kitelhető módon magas biztosítás eszközlésére igyekeznek rá· venni, minek folytán igen gyakran túlbiztOBítás és ezekből eredőleg öngyújtogatások történnek; minthogy továbbá a «Kereskedelmi törvény 470. §. értelmében a biztosítási összeg a tárgyak teljes értékét meg nem haladhatja, sőt ha a túlbiztosítás bebizonyíthatólag rosszhiszeműleg történt, az egész biztosítás érvénytelen, a.z idézett törvény 4·78. § a szerint pedig a biztosított tárgy teljes megsemmisülése esetében kártérítés fejében egyedül a biztosítási összeg Dzettetik ki, (mely összeg azonban nem lehet nagyobb, mint a tárgy értéke a megsemmisítés idejekor), de részbeni megsemmisülés esetében ezen kártérítésnek is csak azon arányban van helye, a melyben a biztosítási öszszeg a tárgyak összértékében áll: ú. n. .ártatlansági bizonyítványok» kiállítása tárgyában f. évi augusztus 14-én 32706. sz. a. kibocsátott rendeletem kapcsán fölhivom a törvényhatóságot, hogy a vidéki közönséget a túlbiztosításnak úgy anyagi, mint erkölcsi tekíntetben káros következményeire figyelmeztesse s erélyesen hasson oda, mikép a biztosítók a házaló-ügynökök fentebb jelzett n:ányú törekvéseit saját érdekükben utasítsák vissza.

4. Ingóvagyon rongálás

tűz

által.

'l8i8 : V. t.-ez. 418. §. ~ A ki idegen ingó dolgot szándékosan és jogtalanul megrongál vagy megsemmisít: vétséget követ el és három évig ter-

jedhető

fogházzal és ötven forinttól ezer forintig pénzbüntetéssel büntetendő . »

terjedhető

1. Jegyzet. Gztriai hatál·ozatok. Csőszkunyhó

felgyújtása, mely szabadon, magányosan áll, ide tartozik. Összerongált kunyhó felgyújtása e szakasz alapján büntettetik. Egy kereszt búza felgyúJtása, mely által öt kereszt van veszélynek kitéve, ide tartozik. Magányosan, szabad téren álló szalmakazalnak felgyújtása pajkos· ságból, ide tartozik. 'r.iz szekér széna felgyújtása e szakasz alapján büntet~etett. Otven forinton aluli széna felgY11jtása ide t!l!"~ozik. Kisebb terménykészletnek gondatlanságból felgyújtása nem büntettetett, de a tettes a kárért polgári úton kártérftéssel tartozik. Oly kunyhó, mely a földben akként van megerősítve, hogy csak szétszedés után szállítható más helyre : ingatlan dolognak (tartozéknak) tekintendő s ennek felgyujtása az 1878: V. t.-cz. 421. §. szerinti ingatlan vagyonrongálás vét~égét követi. 2. Jegyzet. A 418. §. szerinti vétség elbirálása a járásbiróság hatásköréhez tartozik, ha azonban egy évi időtartamot meghaladó fogház· büntetés alkalmazás ának esete forog fenn; a törvényszék itéJ. (H!97: XXXIV. t.-cz. 18. §. 9. p.)

5. Lázadó csoport gyújtogatása. 1878 : , ;. t.-ez. 155. f.

«Ha a lázadó csoport rablást, gyújtogatást, pusztítást, vagy . egyes személyek ellen erőszakot követett el, a mennyiben súlyosabb büntetés alá eső bűntett nem forog fenn: a felbujtók és vezetők 10-15 évig terjedhető fE-gyházzal, a többiek öt évig terjedhető fegyházzal büntetendők." Jegyzet. Az elbirá.lá.s az esküdtbirósá.ghoz tartozik, 1\ mennyiben a törvény öt évnél hosszabb tartamú szabadságvesztés hüntetést állapít meg. 1897: XXXIV. t.·cz. ' 15. §. 4. p. Ezt úgy kell érteni a felhfvott 155. §·nál, hogy ha felbujtók és vezetők kinyomozhatók: akkor esküdtbirósághoz, ha ezek nem nyomozhatók ki: a kir. törvényszékhez tartozik az ügy elbirá.lá.sa.

6.

Mezőrendőri

kihágás

tűz

által.

1894 : XII. t-ez. 94. f.

«Kihágást követ el és kétszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az: • e) a ki, bá.r tulajdonát képező, szabadban lévő kórót, trágyát, tarlót, avart, nádast, tőzeget oly helyen meggyújt, hogy R*

117

116

abból másnak kára származhat és azt felügyelet nélkül hagyja, vagy a ki másnak hasonló tulajdonán gondatlanságból tűzese­ tet idéz elő. II Jegyzet. Az el.iárásra a közigazgatási hat6ság illetékes.

7. Gyújtogatással fenyegetés. 1878 : V. L-ez. 353. §.

«Büntettet képez a zsarolás és öt évig terjedhető fegyházha: 1. a zsaroló gyilkossággal, súlyos testisértéssel, gyújtogatással vagy más súlyos vagyoni kár okozás/Í.val fenyeget; 2. a köz hivatalnoki minőség szinlelésével, vagy valamely hatóság hivatalos rendeletének ürügye alatt követtetett el..

zal

büntetendő,

Jegyzet. Ezen bűntett elbirálására a kir. törvényszék illetékes. (1897 ; XXXIV. t.-ez. 17. §. 1. p.

8_ Gyújtogatás nyomozása. Bp. 2;)2. §.

Gyújtogatás esetében különösen kideritendő: a gyújtás módja, mi és minő volt a tűz gerjesztésére használt anyag, továbbá a hely, a hol, s az idő, a mikor a gyújtás vagy kisér· lete történt és különösen az, hogy éjjel, vagy nappal ütött-e ki a tűz. Megá.llapítandó továbbá, vajjon nem volt-e előrelátható a tűznek könnyen tovább terjedése, vagy az, hogy emberéletet veszélyeztet, s végre minden tüznél, a mely kárt okozott, megállapítandó a kár nagysága. Jegyzet. A Bp _ indokolása szerint a törvényben kiemelteken felül amn mellékkörülmények is megállapítandók, melyekből következtetni lehet arra, hogy véletlenség, vétkesség vagy szándékosság okozta-e a tüzvészt és a mennyiben biztosftott tárgyak égtek el, figyelmet kell fordftal1i ana, hogy nem csalás czéljából törtéllt-e a gyújtás_ Lehetőleg mindig meg kell ítllapitani a felgyú.itott tárgy ama pontját, a hol a tlÍz kiütött és különös figyelembe kell venni, hogy egy vagy több helyen ütött-e ki e tüz. Szakértökül leginkább építő, ács és asztalos mesterek alkalmazand6k; ott azonban, hol a gyújt6anyag mennyiségének és minő­ ségének és gyújt6 erejének megállapitásár61 van sz6; vegyés2ek, physikusok, vagy más tudományos szakértők (túzoltóparancsnokok) közremüködése is igénybe vehető .. (Indokolás -H2. lap.) főleg

9. Tüzvészokozás vétsége. 1878 : V. t.-ez. 4-25.

f.

«A ki a 422. vagy 423. §-ban megjelölt valamely tárgya.t gondatlanságból gyújt fel: a tűzvészokozás vétségét követi el és egy évig terjedhető fogházzal és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel; ha pedig ez által valakinek halála okoztatott: öt évig terjedhetö fegyházzal büntetendő.» 1. Jegyzet. CU?'Íai hatá?'ozatok. Aether-kezelés körül tanúsított gondatlanságból keletkezett rob banásb61 származott t1Ízvész és emberhalál e szerint büntettetett. Betegség elleni füstölésből keletkezett tüzvészokozás ide tartozik. Csőszkunyhónak gondatlanságb61 felgyújtása nem büntettetett. Gőzmalomban lámpával járás s ebből származ 6 tüzvészokozás ide tartozik. Kéménytüz e szakasz alá esik s mindazok felelősek, a kik fütöttek és a kéményt~sztitásra nem gondoltak. . G6zgéptulajdonos büntet6jogilag felelős a gép szikrái által okozott tüzvész es etén. . Napszámosnő felmentetett a tüzvészokozás vétsége a16I, a ki egy négy és egy két éves gyermekét egyedül hagyta a lakásban. Pipára gyújtás szalmakazal közelében és az égő gyufa eldobása, ha ebből tüz származott: e szakasz szerint büntettetett. Részegségben okozott tűzvész ide tartozik. A törvény indokolása következőket mondja a 425. §-ra: lA ki t/lzzel bánik s beszámíthat6 állapotban "an: annak tudnia kell, hogy gondatlansága nagy veszélynek vagy szerencsétlenségnek lehet okozója. Azért ez a szakasz szoros figyelmeztetést tartalmaz mindenkihez, hogy a tüzzel való bánásnál a kellő 6vatosságot ne mulaszsza el, minthogy ellenkező esetben, ha gondatlansága folytán tüzvész támad, a törvény nem elégszik meg a polgári kártérítéssel, hanem azon felül bünt.:>téssel is sújtja a gondatlant. (Anyagyüjtemény. II. 824.) 2. Jegyzet. A 425. §. szerinti t1Ízvészokozás vétségének elbirálására úgy akir. törvényszék, mint a járásbíróság illetékes; a kir. törvényszék akkor, ha a túzvészokozá.s által halál okoztatott, minden más esetben a kir. járásbíróság. (1897; XXXIV. t.-ez. 17. §. 4. p. és 18. §. 10. p.)

10. Fáklyás menet. 1879 : XL. t.-ez. 49. §.

«A ki a hatóságnál tett bejelentés nélkül az utczán, vagy nyilvános téren fáklyás.menetet rendez: ötven forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A ki pedig ilyen fáklyásmenetet a ha.tóság betiltása ellenére rendez, v.agy e tilalmat tudva, a fáklyásmenet kivitelénél közreműködik; száz forintig terjedhetö pénzbüntetéssel büntetendö_1I • Jegyzet. A közigazgatási hatóság illetékes az eljárásra.

118

119

ll. Kivilágítás rendezése. 1879 : XI~t. -ez. 50. §.

, «.~ k~ a ható~~, k,ö~zétett tilalma ellenére

fl.

városban vagy

~as kozsegben klv~laglÍast rendez, úgyszintén az is, a ki a

tIlalmat tudva, a kivilágítás rendezésében közreműködik: száz forintig teljedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Il . Jegyzet. Az eljárás a közigazgatási hatósághoz tartozik.

12.

Tűzijáték

rendezése.

55. §. Sütők, mészárosok és kéményseprők az elkezdett iparüzletet tetszés szerint félbe nem szakithatják, hanem ha azt abba szlÍ.ndékoznak hagyni, kötelesek ebbeli szándékukat az iparhat6ságnak bejelenteni és ennek meghagyására az ipart még bizonyos ideig, jelesül sütők legfölebb 4 hétig, kéményseprők és mészárosok legfölebb 3 hónapig folytatni. 158. §. 100 forinttól 300 fori'ntig terjedhető pénzbüntetésben elmarasztalandó: f) a ki az 55. §·ban megnevezett iparüzletek egyikét bejelentés nélkül félbeszakítja, vagy pedig az abbanhagyási szándék bejelentése után a hatóság által megszabott idő lejártáig nem folytatja, vagy azt ebbeli kötelességének kijátszására szolgáló m6don folytatja.

1879 : XL. t.-ez. 76. §.

(lA ..~. n~ilváno~ tánczvigalmat,.. álarczosmenetet, bangver-

s~nyt, tuzIJátekot, allatseregletet, kiallitást, vagy hasonló lát-

vanyt, a J?1elyre fennálló miniszteri rendelet, vagy szabályrend~let SZ?rl~t a hatóság eng~délye szükségeltetik, ennek engedelye n~lkul, :raffY az. engedely megszegésével rendez, illetőleg tart: azaz formtlg terJ edhető pénz büntetéssel büntetendő. II Jegyzet. Az eljárlÍ.8 a közigazgatási hatósághoz tartozik.

13. A kéménysep1'ésről. Az 1879: XL. L-ez. 'l40. §.

.. . ((Kém~nyseprők, a kik elkezdett iparukat az iparhatóságná.l tortent bejelentés néll,ül, vagy az iparbatóság által az 1872: VI~I. t.-cz. 36. §-a ~ szerint kitűzött idő eltelte előtt megszüntetik v.~gy aZ,t ebbeli kötelességük kijátszására szolgáló módon folytatjak : haromszáz forintig teljedhető pénzbiintetéssel bün-

tetendők. II

Az

18~:

XVII. t.-ez.

, 16. §. A kéményseprés törvényhatósági joggal felruházott es rendezett tanácsú városokban munkakerületekbez kötendő. A kémények tisztítása havonként legalább egyszer és hol a napnak nagy részén és gyakran éjjel is tüzelnek, gyakrabban

eszközlendő.

A kéményseprési díjak szabályozandók.

* Az 1872 : vm. t.-ez. hatályon kívül helyeztetvén, helyébe lépett az 1884 : XVII. t.-ez.

14. Szabályrendelet a kéményseprési iparról. 1. §. Kéményseprési ipar gyakorlására nem nyerhet engedélyt oly egyén, a ki képesítését az 1884: XVII. t.-cz. 4. §-a értelmében kimutatni nem képes, gyujtogatásért vagy tűzvész­ okozásért büntetve volt és a hatóság előtt mint iszákos ismeretes. 2. §. A kéményseprési ipar gyakorlása munkakerülethez köttetik. 3. §. Minden használatban levő kémény havonkint legalább egyszer, ott azonban, hol a napnak nagy részén vagy éjjel is tüzelnek, havonként legalább kétszer tisztítandó. 4. §. A kéményseprési dijak következőleg állapíttatnak meg stb.: 5. §. A kéményseprő köteles gondoskodni arról, hogy kerületében minden kémény a 3. §. szerint tisztíttassék. Ennek kellő foganatoBíthatása czéljából a kerületébe eső házak és azok kéményeiről rendes jegyzéket vezet, a 3. §-ban meghatározott időszakban minden házhoz elmegy és a tisztítást teljesíti és a mennyiben a házbeliek által elleneztetnék, erről az iparhatóságnak jelentést tesz. . ·6. §. A kéményseprés alkalmával a kéményseprő meggyő­ ződést szerez magának arról, hogy az illető épületekben, különö .. sen a kémények közelében meg van-e a tűzveszély ellen a kellő rend. Az e részben tapasztaltakra, v&gy tűzrendől'i szabályokkal ellenkez ő dolgokra az illető · házbelieket figyelmeztetni, sőt szükség esetén a rendőrhatóságnál jelentést tenni tartozik. 7. §. A kéményseprő jegyzékében igazoltatja azt, hogy a rendes időszakban a kémények tiszti1ását teljesítette és e jegyzéket minden h6 végével az iparhatósághoz bemutatja.

120

1'!l

8. §. Tűzvész esetében a kéményseprő a helyszin én megjelenni, az oltásná l segédkezni és a tüzoltóparancsnoknak a szükséges szakszerű felvilágotlításokat megadni tartozik. 9. §. A kéményseprő-ipar üzletének abbanhagyása tekintetében az 1884: XVII. t.-cz. 55. §-a az irányadó. E szerint a kéményseprő az elkezdett iparüzle tet tetszés szerint félbe nem szakíthatja, hanem ha azt abba szándékozik hagyni, köteles ebbeli szándék át az iparhaM ságnak bejelen teni és ennek meghag.'ásál'a az ipart a hatóság által kitüzött (legfölebb 3 hóra. terjedhető) időig még folytatni. 10. §. Az a kéményseprő, a ki a jelen szabályrendelet határozata i ellen vét, az iparhatóság által 50 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 11. §. Azok, a kik a kéményseprést az 1884 október elseje előtt szerzett jogosítv ány alapján üzik, mesterségük gyakorlásánál jelen szabály rendele t határoz atait szintén megta.rtani kötelesek.

15. Az 1868. évi szepte mber hó 4-én 4209. sz. a. kelt, az ország valam ennyi törvén yhatós ágáho z jntéze tt rendel et, a kémén yek tisztán tartás a és sepert etése iránt. A tűzkárosultak részére könyöradományok gyüjtésének engedélyezése iránt az ország minden részeiMI mindig gyakrabban beérkező felterjesztésekből és egyéb magán, valamin t hirla.pi tudósítás okból azon alapos meggyőződésre jutottam , hogy az utóbbi időszakban feltünő módon szaporodó tüzveszélyek ugyan gondatl anságna k vagy rossz lelkű egyének bűnös cselekményei kifolyá,sának is, főkép azonban azon kÖI·ülménynek tulajdoníthatók, hogy a kéményseprők által eszközlött sepretésnek, kötelezettsége alól a vidéki lakók feloldatván, a kémények különösen a falusi községekben vagy épen nem, vagy pedig oly egyének által tisztitta tnak, kik az e munkáh oz szükséges szakképzettséggel nem birnak. 1Iintho gy kétséget nem szenved, hogy első vonalban a községek, azután pedig a felettes helyhatóságok mulhatl an kötelességei közé tartozik közrendészeti szempontból a közönség érdekei felett őrködni és éber szemmel felügyelni arra, hogy oly esemén) eknek, melyek által egyesek ipara, szorgalma, nem ritkán minden ingó és ingatlan vagyon a tönkre tétetik s ennek folytán a köznemzeti kincsre is beszám ítatlan kár és veszteség háramli k, eleje vétessék, elkerülh etlenül szükséges, hogy a kémények tisztánt artására , sepertetésére kellő, az eddiginél min-

I

denesetre nagyobb gond és felügyelet fordíttassék. Mi végb ől addig is, míg az építkezési és t~z.~ár. elleni, rendszab~lyok m~g­ állapítá sa iránt folyamatban le:vo targy~lasok alapJ,án? a torvényhozás e l"észben végleges~n ~ntézkedm fog s. a nel~.ul.: ho~! a törvényhatóságoknak azon Jogat, hogya. kémen! ek soportete: sének módozatait megállapítsák, korláto zm akarnam , a gyakorI tűzeseteknek lehetőleg meggát lása czéljából ezennel felhivom a közönséaet, miként azonnal erélyesen intézkedjék, hogy: 1. A kémények legalább is havonk int egyszer, és a helyi körülmények-, szokások- s a lakosok foglalkozásához képest esetleg többször is söpörtessenek, melyért első vonalba n a községi előljáróság lévén felelős, a tüzrendőrség eme nevezetesebb szabványának pontos teljesitése iránt magána k havonk int házrólházra járva, meggyőződést szerezni köteles legyen. . .. , 2. Miután a munka hanyag, vagy tudatlan teljesItese ep oly káros következményeket . vonhat maga után, mi~t annak elmulasztása, igyekezzék oda h~tni, sőt el is r,endelm, b?~ a kémények söpörtetése, a mennyI le csak lebetseges, szakerto B e munkár a kiképzett, ennélfogva felelősségre is vonható kéményseprők által eszközöltesflék,

16. Az 1883. évi márcz ius hó 14-én 14803. sz. a. kelt körren delet, a tűzesetek lehetőleg meggá tlása czéljából a kémén yek tisztán tartás a iránt.

I

Már az 1868. évi szeptember bó 4-én 420'9. R. sz. alatt kiadott belügyminiszteri körrendeletben intézkedés tétetett az iránt, hogy a tűzesetek lehető zneggátlása czéljából a kémények tisztánt adására és sepretésére különös gond és felügyelet fordíttassék. Minthogy azonban az ország minden részéből mind sűrűb­ ben beérkező tüzjelentésekből sajnála ttal. tapasztalom, hogy a. fentidézett körrend elet határoz atai nem kellő erélylyel és szigorral foganatosíttatnak, ennélfogva meghagyom. a törv~~yhat~­ ságnak. bogy késedelem nélkül és erélyesen mtézkedJek, ml' szerint: 1. a kémények legalább is havonk int egyszer és a. helyi körűlmények és a lakosok foglalkozásához képest esetleg többször is sepertessenek. Ennek pontos és szigorú megtart ásáról az első sorban · felelős községi előljáróság tartozik magána k havonkint házról· házra járva, biztos meggyőződést szerezni. 2. A kémények seprése - tekintet tel arra, hogy azoknak hanyagú1 vagy a kellő szakavatottság nélkül való teljesítése ép oly káros következményekkel járhat, mint annak teljes elmulasz-

122

123

tása - csakis felelősségre vonható és szakértő kéményseprők által eszközöltethető. Ezen rendeletem áthágói az 1879: XL. t.-ez. 141. §·a szerint büntetendők. Végül felhivom a törvényhatóságot, hogy az illető közegeket szigorúan utasítsa, miszerint jelen rendeletem határozatainak pontos megtartását lelkiismeretesen ellenől'izzék.

17. Tüztávlatok. 1881 : XLI. t.-ez.

A tűztávlatokra vonatkozólag ezen t.·cz. következő §§-ai intézkednek. 16.

~.

Gőzmozdonyú vasutak és gőzhajózásl'a szánt víziutak vál· lalatai kötelesek a kisajátítási ttrvbe belefoglalni azon épülete· ket is, melyek a szabályszerű tűztávlat körén belül esnek. A szabályszerű tűztávlat a következő; 1. tűzbiztos-anyagból készült s ugyanolyan anyaggal fedett épületeknél, melyeknek összes nyilásai ablakok- vagy ajtókkal elzárhatók, 8 méter; 2. fa, vagy zsindelyes oldalú Vl1gy fedelü épületeknél, melyeknek nyílásai fentebbi módon szintén elzárhatók, 20 méter; 3. szalma, gyékény, sár vagy náddal fedett, valamint olyan épületeknél, melyeknek nyílásai ablakokkal vagyajtókkal el nem zárhatók, továbbá a szalma- vagy szénakazalok berakására rendesen használt szél'űskerteknól, 60 méter; 4. lobbanékony tárgyak készítésére vagy eltartásál'a szolgáló épületeknél 100 méter. Ezen távolságok vasutaknál a pályaszín és az épület fedeIének gerincze, illetőleg a szérűskert földszÍlle közötti magasságkülönbség kétszeresével nagyobbítandók, ha az épület fedeJének gerincze, illetőleg a szérűskert földszíne 2 méternél mélyebben fekszik a pálya színénél. A pálya felszínénél 6 méternél magasabh talajon fekvő épületek se kisajátítás, se az átalakítás tárgy át nem képezik.

17.

t.

A tűztávlat meghatározására gőzmozdonyú vasutaknál az épület legkiállóbb pontja s a folyó pályán az e ponthoz legközelebb eső sín vágány tengelye, állomásoknál ellenben a pálya-

)

sík széle, a gőzhajózás létesítése tekintetéből eszközlendő folyam8zabályozásoknál, csa.torna· és kikötő épitéseknél pedig az épület legkiállóbb pontja s az ahhoz legközelebb eső hajózható vízfolyás határvonala közti távolság veendő alapul. Jegyzet. a) A. ke1'eskedelemiiYlIi m. hi,'. ministeI' 1905 októbe1' hó 1~. 48351/llL sz. a. kelt "endelete szet'int: Állomásokon a tllztávlat megállapítápánál az állomási fensfkok azon részei mérvadók, melyeken vágányok feküsznek, illetve a melyek vágányok fektetésére szánvák s a 'pályasíkt széle gyanánt azon vonal értendő, mely a létező ,'agy elhelyezhető legszélsőb b - illetve az idegen tulajdonhoz legközelebb eső - vágány tengelyével többnyire párhuzamosan fut s a vágánytengelytöl el8őrangú vasutaknál átlag 3'5 méter; a helyi érdekű vaButaknál pedig átlag 2'5 méter távolságban fekszik s mely vonal mentén elsőrangú vasutaknál az állomási kerítés szokott elhelyezést nyerni. Ezen magyarázat értelmében tehát az állomási előtereknek, illetve az állomási fensiknak a kocsiközlekedésre szolgáló részei a tűztávlat megállapitásánál nem veendők figyelembe. b) A ke,'e$kedelpmüyyi m. hi)'. ministe)' 1900. évi januá,' hó ~. 45135/V. sz. Q-. kelt "endelete szel'int: .A vasút üzemének akadálytalan ' lebonyolítása s nevezetesen tiiz· károk elleni megóvása czéljából két irányú tüzrendőri szabályok állanak fenn. Egyfelől ugyanis a vasutak vannak a tüztú.vlat tekintetében bizo.nyos óvintézkedésekre kötelezve; másfelől pedig a vasút szomszédjai vannak tulajdonuk használatában némely korlátozásoknak alávetve. Ezen korlátozások lényegileg épitkezésekre valamint tűzveszélyes tárgyaknak a vasút közelében való elhelyezésére terjednek ki. E tekintetben nálunk, - úgymint más országokban is különös szabá-lyok vannak érvényben. A míg azonban a tüztávlat épitkezésekre és hasonló miíveletek foganatositására, valamint t1lzveszélyes anyagok lerakására nézve az egyes törvényekben nálunk az 1881. évi XLI. t.·cz. 16., illetve 20. §-ában tüzetesen meg van határozva; addig a bevitelrc készen fekvő mezei termények túztávlati köl'e kételyt kizó.ró módon és a gyakorlatban egyaránt követhető szabá.lyként megállapítva nincsen. A .mezei termények, így ren · delkezik a vasútüY.!eti rendtartás 99. §-a, a pályátóllehetöleg tá,vol rakandók. A mezei termények a tüztávlat körének szlÍmszel'ű meghatározából tudatosan hagyattak ki azért, mert sok esetben a földterülete netp túri meg a netalán előre meghatározott tá"\"olságot és mert a mezei gazdálko· dást nagyon megnehezíteni és túlságosan a vasút szolgálatának a.lárendelni nem képezte a tönényhozás czélzatát. Csak a lehetőség határán belül maradt tehát e részben a törvényes intézkedés. Ott ugyanis, a hol nagyobb terjedelmú birtok vonul el a vasút mentén, a lehetősége fenforog annak, hogy a termények a vasúttól oly nlessze vitessenek, a hova II mozdonyszikra gyujtóképessége már nem terjed. Ellenben kisebb terje· delmű birtoknál nem követelhető, hogy a birtokos terményei elhelyezése czéljá.ból ingatlant vegyen csak azért, hogy azokat a vasúttól messzebb rakhassa le. A törvényrendelte lehetőséggel karöltve já.r a rendes gondosság elve.' E szerint a távolságot, a mely az üzletrendtartá.s 99. §-ához képest lehetOleg figyelembeveendő : kilencvenöt méterben kell megállapftani. A20k a termelők pedig, a kiknek birtokán a termény az említett tá.vol:"'

125

124 ságra a birtok keskenység énél fogva elhelyezhető nem volna, felhlvatnak, hogy terményüket o. lehető legl'övidebb idő alatt o. helyszfnéről hordassák el.• cl A kel·e,.kedelemiigyi m. kir. ministeI' 1900. él,i máju,8 lió 30. 6:155/ V. sz, a. kel t t'l!ndelete SZet· int : • A törvényerejű vasút üzleti rend'~artás 99. §-ának utols6 bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a behordásra készen fekvő mezei termények a pályától lehetőleg távolra viendők. Ennek a határozillánynak végrehajtása körül a m. kir. államvasutak vonalait illetőleg az üzletyezetöségek rendszerint kilenczvenöt méterben kivánják megállapfttatni azt a távolságot, a melyen belől mezei termények le nem rakh9ot6k; abban az esetben pedig, ho. a földterület meg nem felelő nagyságo. következtében ennek o. kikötésnek nem lehet eleget tenni, az iIletö birtokosok fel szoktak hivatni, hogy terményeiket a helyszínéről lehető legrövidebb idő alatt hordassák el. Részemröl a mozdonyszikra gyújt6ereje határvonalának szem eMU tartásával keletkezett gyakorlatot fentartand6nak találom és ehhez képest azt o. tá\'olságot. a melyen belől a vasúti vonalak mentén behordásra vár6 wezei termények el nem helyezhetők, kilencvenöt méterben állapítom meg és egyszersmind elrendeltem, hogy azok a termelők, a kiknek birtokán a termény erre a távolságra a terület keskenYEégénél fogva el nem helyezhető: terményeiknek a lehető legrövidebb idő alatt leendő elliordására köteleztessenek •• dl A helyi él'dekií vCUiutak engedély okimtának mellékletét hé'pez(J az építési és iizll'ti bel'enclezéSl'e vonatkoz6 feltételek ben az alábbi l'endel~ kezés foglaltatik: • Szálas- vagy csemete erdőket átmetsző vagy érintő pályarészek memén azon védszalagok, a melyeken biztonsági tekintetekböl az erdő kiirtandó, az előbb emlitett elhatárolási szabályzatban előirt szélességben beváltand6k, illetve kisajátitand6k és mint páJyatulajdon elliatároland6k. Ezen beváltás, illetve kisajátítás csak abban az esetben mellőzhető, ha a szabályszerű :védszalagok területére nézve az illető erdőbirtokosokt61 jog· érvényesen kiállitott és a központi telekkönyvben a vasút javára bekebelezendő szolgalmi nyilatkozatok szereztetnek be, a melyek értelmében a védszalagok területének be nem ültetése, illetve be nem fásitása, valamint cserje- és bokol'llövényektől menten tartása örök időkre biztosíttatiko.

'18. §.

A 16. §-ban megállapított tűztávlat kisebbíthető a csupán helyi érdekü vasutaknál egyáltalában s más vasutaknál is akkor, ha a nem tűzbiztos épületek vagy szérüskertek, tűzbiztos épü letek vagy élőfák által fedeztetnek. Ilyen esetekben a tűztávlatot s a csupán helyi érdekű vasutaknál e miatt alkalmazandó elővigyázati szabályokat a közmunka· és közlekedési miniszter állapítja meg. tH. §.

A tűztávlat czímén a kisajátítási tervbe felvett épületeket a vállalat vagy It tüztávlati szabaIyoknak megfelelő módon tűz­ 'biztossá tenni vagy kisajátítani köteles.

A tűztávlatba eső szérüskertek kisajátítását a tulajdonos nem követelheti, hanem köteles megelégedni azon értékveBzteség megfizetésével, mely felmerül az által, hogy az illető teri'ilet szérűskert gyanánt többé nem használható . 20. §.

A vállalat építésének megkezdése után annak a 16. §-ban körülírt pontjához 60 méter távolságon belül eső területen szérűskertek egyáltalában fel nem ál1íthatók, épületek pedig csak az illetékes hatóság -je engedélyével építhetők.

18.

Tűzvész

színhelyén elkövetett lopás.

1878 : Y. t.-ez. 336. §. 5. p.

«Tekintet nélkül a lopott dolog értékére büntettet képez a lopás, ha csata, tűzvész, vízáradás vagy más közveszély színhAlyén vagy közelében követtetik eb Jegyzet. C1wiai hatú1·ozatok . A ki gyújtogatást követ el azért, hogy az így támadt zavarban lophasson és lop, nem lopásért, hanem gyújtogatásért büntettetik. A tiizveszélyből kimentett tárgyak ellopása ide tartozik, habár ez a tiiz eloltása után történt is. Tűzvész elől menekülés közben elkövetett lopás ide tartozik. Szőlőben borház égése alkalmával elkövetett lopás nem e szakasz szerint büntettetett. A távoli tűzilárma alkalmával támadt zavarban a helyszínétől távol történt lopás nem tartozik ide_ 2. Jegyzet. A 336. §. 5. p. alá eső lopás büntetése öt évig terjedhető fegyház. 1878: V. t.-cz.:l40 §. második része. 3. Jegyzet. A lopás biintettének elbirálása a ki!-. törvényszék hatás-_ körébe tartozik. 1897 : XXXIV. t.-cz. 17. §. 1. p.

19. Erdöégés. Az 1879: X.XXl. t.-cz. következő sza.kaszai vonatkozna.k az erdei tűzesetekre és ruzoltásra.: 9. §. Az erdőkben és azok közelében 100. méternyi távolságon belől - csak az erdő égések megakadályozására szükséges óvrendszabályok megtartása s idegeneknek még ezenfelöl csak az erdészeti személyzet engedélye mellett szabad tüzet rakni; azonban az erdőőrök az általuk őrzött területeken, a fa-

* r.

fokú közigazgatási hat6ság.

127

1~6

vágók a vágásokban, a köfejtők a kőbányákban és a nyájukat pásztorok főzés és felmelegedés végett oly veszélytelen helyen, melyen az erdőbil'tokos a tüzgerjesztést világosan el nem tiltotta: a kellő óVl'endszabályok megtartás8 mellett, rakhatnak tüzet. A ki tüzet rak, minden esetben tartozik azt távozása előtt teljesen eloltani. Különösen száraz időjárás alkalmával az erdőrendészeti hatóság a tüzelést az erdőben egészen eltilthatja. 10. §. A megelőző szakasz határozatai alá nem esnek a rendszeres üzletből folyó tüzelések. 11. §. A ki erdőben, vagy annak közelében elhagyott tüzet talál, tartozik azt lehetőleg eloltani, ha pedig azt eloltani már nem birja, vagy ha erdőégést vesz észre vagy annak tudomására jut, tartozik azt az útjában eső legelső ház lakosainak tudtára adni, ezek pedig tartoznak az erdőégésről az erdőbirtokost vagy annak háznépét, vagy az erdöfelügyelettel megbízott személyzetet haladék nélkül értesíteni, vagy a legközelebbi községi el őljáróságnak (lehetőleg a szolgabírónak, mezei rendőrkapitány­ nak) bejelenteni. 12. §. A szOlgabíró (mezei rendőrkapitány), illetőleg a községi előljáró, mihelyt valamelyenMégés tudomásál'a jut, azon község lakosságát, melynek határában az erdő létezik s a körülményekhez képest a szomszédos községek lakosságát is az oltásra. kirendali. A kirendeltek a községi előljárókkal együtt kötelesek az oltáshoz szükséges oltószerekkel, úgymint csákánynyal, kapával, baltával stb. tüstént az égés helyére sietni. Az oltás vezetése a helyszínen levő, rangban első ·tisztet, különben a szolgabírót (illetőleg városi kapitányt). s ha ezek kÖZli! senki sem volna jelen, azon község előljáróját illeti, melynek határában vagy legközelebbi szomszédságában az erdő­ égés van. 13. §. Az oltásvezetőn ek az oltás iránt tett rendelkezéseit a megjelentek feltétlenül s minden munkabérre vagy jutalomra való igény nélkül teljesíteni tartoznak. Az oltás bevégzése után az égés helye egy, ha szükségesnek mutatkozik, több napig az e végre kirendelt erdöörök, illetve községi lakosság által öl"Ízet alatt tartandó. 10!). §. Rét forinttól húsz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik: 1. a ki a 9. §. hatá,rozmányainak megsértésével az erdőben vagy annak közelében tüzet gerjeszt; 2. a ki az általa, vagy hozzájárulásával, avagy jelenlétében gerjesztett tüzet kellő felügyelet nélkül hagyja, vagy a tűzlegeltető

veszélynek kikerülésére szükséges és a léte~ett viszonyok közt eszközölhetővé vált intézkedéseket elmulasztJa; 3. a ki a jelen törvény 11. §·ának elege,t ten~i elmulas~tj.a; 4. a ki erdőégés esetében annak oltó,sal'a kotelezve leven, ezen kötelezettségének alapos ok nélkül nem tesz eleget, ya~. az oltást vezető hatósági közeg rendelkezését alapos ok nelkul nem teljesíti. 110. §. Azon közigazgatási hivatalnok, .ide s~á:.;nítva a községi előljárót is, a ki erdöégés esetében a hlva~alan~l fogva. öt illető intézkedése körül kötelességét megszegI, szmtén az előbbi §-ban meghatározott büntetéssel büntet~ndő. . Megyei közigazgatási hivatalno.k ell~n ;ly: :~d ~s~t~ben az elsőfokú bíróságot, a legközelebbI erdeI klhagasl buosagok közül, a másodfokú erdei kibágási bíróság bíróküldés által határozza. meg. . . .. . , . E büntetés mindazonáltal nem zárja kl a kozlgazgatasl tisztviselő s községi előljárónaJr a törvényhatóságok és községek rendezéséről szóló törvényczikkekben megállapitott felelősségét. 112. §. Ha a 109. §. 1. 2. 3. alatt meghatározott cselekmény vagy mulasztás folytán gondatlanságból tűzkár származott, a cselekmény vagy mulasztás vétséget képez s a büntetőtörvények (1878: V. t.-cz. 425. §.) szerint lesz büntetendő.. .. Ugyanezen szabály, alkah~lazaDdó az esetben IS, ~a a. "t~z­ vész a mész- vagy szenégetes, a szurok- vagy kátranyfozes, avagy a koromkészítés vagy hamunyerés végett gerjesztett tűz­ ből gondatlanság folytán származott! úgyszintén, ~a a. t,ű~ az égés következtében nyerendő hamu Jogtalan eltulaJdomtasanak . czéljából gerjesztetett, habár tűzvész nem szál'mazott. 137. §. Azon erdei kihágások eseteiben. melyekben a .l elen törvény (109. 110. és 116. §§.) .szerint. hiv~talb~l eszközlendő az eljárás, tartozik az illetékes bíró a nekI feljelentett, vagJhivatalos tudomására jutott kihágást illetőleg külön indítvány nélkül is megindítani az eljárást.... l)

Az erdőégésekre. illetőleg erdei tűzesefek1'e és oltásra vonatkozólag az erdőtöruény (1879: XXXI. t.-cz.) fentebb idézett szakaszain kívül még a következő renclelkezéseket találjuk : A földmívelésügyi minister által 1880. évi augusztus 17-én 24931. F. M. sz. a. «az erdei lrihcígái10k feUegyzésére s:;;olgcíló erdei rovatos naplók készítése és vezetése tárgyában» kiadott körrendelet d) pontjában ez foglalta.tik: ((Az erdőtörvény 109-114. §-aiban megjelölt veszélyes cselekmények és mulasztás ok felfedezése esetében nemcsak a cselekmény maga, vagy a mulasztás irandó le, de egyszersmind

1~8

azon körülmények is felsorolandók, melyek a veszélyt kisebbé vagy nagyobbá tehették. Igy például: ha valaki az erdőben vagy az erdő közelében 100 méternyi távolságon belől, a nélkül, bogy az erdőtörvény 9. §-a értelmében arra engedélylyel bírna, tüzet gerjeszt (erdőtörvény 109. §.), ezen cselekmény följegyzésén kívül megemlítendő egyszersmind az is, vajjon e kihágás száraz vagy nedves időjáráskor, szeles vagy csendes időben, rosszakaratból vagy valamely magában véve nem ártalmas czélb61 követtetett-e el; s ba az erdőőr a kihágásnak csak késöbb jött nyomára: eloltotta·e a tüzet vagy nem; ha pedig valaki az erdőben fölfedezett tüzet kiolt&.ni elmulasztotta (erdőtörv, 109. §.), felemlítendő, hogy tehetségében állott-e az vagy nem; u1óbbi esetben megint, hogy igyekezett-e a veszélyt másoknak is tudomására bozni vagy nem, és ha azt elmulasztotta: volt-e arra alkalma, vagy pedig akadályozva volt a följ elentésben ; ugyanezekre kell figyelni az erdőőJ'Dek azon kihágási esetek följegyzésénél is, midőn valaki az erdőben kiütött tűz oltásában résztvenni nem aksI', vagy az oltástvezető hatóságnak rendelkezését nem teljesíti (Erdőtörv. 109_ §.); ha a most említett veszélyes cselekmények és mulasztások következtében erdőégés támadt (Erdőtörv. 112. §.), akkor egyúttal, amennyiben lehetséges, a kár nagysága is jelzendő; az erdőtörvény 111. §-ábnn körülírt veszélyes cselekmények esetében, nevezetesen: ha valaki jogtalanul vagy engedély nélkül, vagy az engedélyezett helyen kívül az erdőben ergettyűt (csusztatót) készít, meszet vagy szenet éget, szurkot vagy hamuzsírt, vagy kátrány t főz , kormot készit, fiirész- vagy egyéb gödröt ás, farakoc1ó vagy dolgozó helyet vagy műhelyt állít, épület-, szerszám· vagy egyéb használatl'a szánt fát farag, vagy más hns~nló munkát t eljesít: l'észletesen leírnndó a veszély, mely a klhágónak ezen tettei által az el'dőt, az erdőben esetleg felhalmozott fakészleteket, az űltetvényeket, közlekedési és szállitási eszközöket stb. fenyegethette, továbbá az esetleges zavar, mely ezen veszélyes cselekmények folytán az erdőben folyamatban levő, vagy a közelebbi időben foganatosítani szándékolt munkálatokban, például az usztatás, kiszállítás, felrakásolásban stb. beállhatott volna; azon esetben pedig, ha a veszélyes cselekmények elkövetői, vagy a veszélyes cselekményekért felelős egyének megbizottai avagy munkásai az erdőőr által egyúttal lopáson is érettek, vagy azok által elkövetett tényleges károsítások is fedeztettek fel, akkor az erdei lopások- és kártételekre nézve fennebb adott részletes utasítások szerint, az ellopott tár-

120

gyak neme, IDlnosege és mennyisége, károsítások nagysága is följegyzendő.

illetőleg

az elkövetett

Jel1:yzet. Jelen rendelet egyéb rpszei nem vonatkozvlÍ.n az vagy az el'.iei tűzre: közlésük mellőztetik.

erdőégésre,

A közigazgatási b-izottságoknak erclöl'endészeti iigyekben való eVárása tárgyában a földmívelésügyi minister által 1881. évi julius 22·én 10092. F. M. sz. szabályrendelet 3. §. ő) pontjában az erdei tiizre vonatkozólag következők vannak megírva: «A közigazgatási erdészeti bizottság teendői: ő) különösen száraz időjárás idején a tüzelést, sőt a dohányzást is az erdőben egészen eltilthatja (Erdőtörv. 9. §.) és rendelkezik arra nézve is, hogy a vágások, irtás ok, mezők, rétek. nádasok, kákások stb. a legnagyobb vigyázat,tal és úgy égettessenek le, hogy a tűz az erdőbe át ne csaphasson ; úgyszintén az erdei tüzelésböl 8zármazható erdőégések megakadályoztatására rendszabályokat bocsát ki. II - - - «Az el'cl6égések -megakadályozása és az annál követendő eUá1'ás~ tárgyában a földmívelésügyi minister 1892. évi julius 5-én 252G1. F. M. sz. a. következő kÖl'l'endeletet adta ki: Az erdőégéseknek lehető megakadályozása czéljából és figyelemmel a tiizveszélyt növelő szárazabb nyári évszakra, felhivom (a közigazgatási bizottságot, kir. erdőfelügyelőséget), hogy minden olyan esetben, midőn arra a helyi viszonyok alapos okot szolgáltatnak, az 1879: XXXI. t.-cz. 9. §·a értelmében a tüzelést és tűzveszélylyel járó cselekményeket az erdőben egészen tiltsa meg s ebbeli tilalmának pontos megtartása és kellő . ellenőrzése felett őrködjék. Azon esetben pedig. ha az erdőben való tüzelés és a tűz­ veszély keletkezését előidéző cselekmények feltétlen megtiltását a helyi viszonyok egyelőre szűkségessé nem tennék: ennek bekövetkeztéig is utasítsa a kezelő erdőtiszteket s ezek útján az erdők őrízetével megbízott erdőőröket, hogy az erdőben való tüzelést a legéberebb figyelemmel kisérjék s az erdőtörvény n. §-ában foglalt rendelkezésekhez szigorúan ragaszkodván, az erdei tüzelést és a tűzveszély t előidéző cselekményeket - kivált szárazabb időjárás alkalmával - csak az elkerülhetetlen szükséges esetben engedjék meg, s ha a tűzrakást az általuk kijelölt veszélytelen helyeken megengedték, e körül az erdőégések megakadályozására szükséges elővigyázat és óvórendszabályok pontos megtartása felett lelkiismeretesen őrködjenek s intézkedéseik miként való végrehajtását ellenőrizzék. minthogy akár a szükséges óvórendszabályok megtétele, akár az oltás szakszerű vezetése, akár pedig a feljelentések körül netalán előforduló bármely mulasztásaik fegyelmi úton fognak büntettetni. Ha mindazonáltal a kellő elővigyázat és óvó rendszabályok Breuel'-~Vémethy.'

Túzrendészet

!I

13t

130 megfelelő

alkalmazása mellett is erdőégés támadna s az oltás sikerét hanyagság, mulasztás, vagy engedetlenség gátolta volna, vagy az erdőégéseket szándékos gyújtogatások idézték volna elő, utasítom, intézkedjék az iránt, hogyavétkesek az illetékes biróságnál feljelentessenek s mindazok ellen, kik a törvénynek ide vonatkozó rendelkezései ellenére, az oltás munkálatánál részt venni vonakodnak, vagy az oltás tekintetében kiadott rendeleteket egyáltalában, vagy pontosan teljesíteni elmulasztották, az erdei kihágás iránt való eljlírás, az 1879: XXXI. t. cz. 109. sz. és következő szakaszai alapján megindittassék. Az oltás munkálatához kirendelt és annál késedelmes, vagy meg nem felelő eljárást követő lakosságot illetőleg pedig egy· úttal figyelmeztetni kivánom, hogy ezen kihágások az 1879. évi XXXL t.-ez. 137. §-a értelmében hivatalból üldözendő cselekményt, illetőleg mulasztást képeznek, hogy tehát az illetékes erdei kihágás i biróságok megkérendők arra. hogy a törvény szig01'át nemcsak az erdőtisztek és erdőőrök által feljelentett személyekkel szemben alkalmazzák. hanem azokat is a törvény értelmében büntessék, a kiket az illetékes el'dészeti személyzet, varry mások fel nem jelentettek ngyan. de a kikről a vizsgóJat folyama alatt beigazoltatott, hogy az oltás teljesítése köriil meg nem felelő eljárást követtek. Rendelem továbbá, hogy a tilzvészek által okozott károkat az illető erdőtisztekkel részletesen állapíttassa meg s ennek megtörténtével a kir. erdőfelügyelőséggel egyetértőleg tegye meg a tilzvésztől elpusztított erdők fentartásának biztosítására s a fahasználatok szabályozására vonatkozó javaslatait. Minthogy pedig az elpusztított erdőterületek talajának termőképessége csak azon esetben lesz biztosítottnak tekinthető, ha ott, a hol az alom elhamvadt, a legeltetés mindenütt feltétlenül eltiltatik s tekintettel egyszersmind azon körülményre, hogy egyes vidékeken a gyújtogatás azon téves l'eményben történik, hogy ezzel az erdei legelőknek javí1ása és korlátlal1abb használata érhető el, ebből kifolyólag utasítom, hogy az erdőbirtokosokat az erdő ég és következményeire előzetesen oly értelemben figyelmeztesse, hogy a tí1zve~zélylyel járó cselekményekre, az erdei tüzelésre s ezek oltására a saját érdekükben annyival is inkább kiváló gondot fordítsanak, minthogy, a hol égések fordultak elő, ott a legeltetés mindenütt feltétlenül meg fog tiltatni. A fentebbi előzetes intézkedés kiegészítéseképen rendelem egyszersmind, hogy ott, a hol erdei égések fordultak elő, a~ elégett tel'ületen a legeltetést mindenütt feltétlenül tiltsa meg. Végre rendelem, hogy a felmerülő erdőégésekről hozzám esetről-esetre l'észletes előterjesztést intézzen s ha a gyújtoga-

tók kinyomozása s a Mnvizsgálatnak sikerre való kilátással leendő megindítása érdekében álta.lános jutalom kitűzését, vagy egyesek megjutalma.zását czélravezetőnek és szükségesnek talIilná: erre nézve a kir. erdőfelügyelőséggel egjetértől~g tegyen hozzám l'észletesel1 megokolt javaslatot. !\. községi és más erdők kezeléséről szóló 1898 : XIX. t.-ez. 14. §-a és az 1899. évi 15,217. sz. földmívelesügyi ministeri rendelet alapján kiadott «e-J'dőőri szolgálati és fegyelmi szabályok.> 24. §-ában ide vonatkozólag következők foglaltatnak: 24. §. Szolgálati l.eendőT, erdőégés eseteben. Ha az erdőőr, vagyerdőszolga akár kerületében, akár kerületén kívül, bármely erdőben vagy annak közelében elhagyott tüzet talál, azt lehetőleg elolt.:a. ha pedig azt eloltani már nem birja. vagy ha erdőégést vesz észre, vagy a.nnak tudomására jut, azt az útjába eső embereknek tudtára adja s egyszersmind az erdőégésről, az égés helyéről és a. veszély nagyságáról vagy sz~mélyesen. vagy más megbízható ember által az erdőbirtokost és a legközelebbi községi előljáróságot (lehetőleg főszolgabírót, mezei rendőrkapitány t) értesíti, azután az égés helyére visszasiet és újra az oltáshoz látva, a tüzet az odaérkezőkkel elnyomni igyekszik. Az oltás vezetése a. helYAzÍnén levő, rangban első erdő­ tisztet, különben a szolgabírót (illetőleg városi kapitányt) s ha ezek közül senki sem volna jelen, azon község előljáróját illeti, melynek határában vagy legközelebbi szomszédságában az erdő­ égés van. Addig, míg az itt megnevezettek meg nem érkeznek, az oltást az erdőőr, illetőleg az erdőszolga vezeti. Ilyen esetben az erdőőr vagy erdős~olga első sorban a tűz tovább terjedését igyekszijr megakadályozni, vagyis a tűz körül, főleg ott, a hol a tűz. szél miatt, legerősebben terjed, a jelenlevőkkel -minden éghető anyagot eltávolíttat és ekképf'n védöf!zegélyt képeztet; ha pedig a tűz terjedésének irányáhan ilyen védőszegély- (pl. út. árok, patak stb.) már van, ott embereket állít fel, hogya tűz átcBapását minden erővel megakadályozza; ba al\után a. tűz tel:jedése minden oldalról megllkadáJyoztatott, akkor a • visszaszorított tüzet teljesen eloltani törekszik. Az oltás bevegzése után az égés helye egy - ha. szükségesnek mutatkozik - több napig. az e végre kirendelt erdő­ őrök, illetőleg községi lakosok által őrizet alatt tartandó. . Erdőégés esetében az erdőőr, erdőszo]ga. kinyomozni tartozlk a tűz keletkezésének okát vagy okozóját is; nevezetesen, hogy a tűz honnan indult ki, miből keletkezett, vagy keletkezhetett; továbbá, hogy ki a tűz okozója, vagy kit és mely bizonyítékok alapján terhel vala.mely gyanu; 9*

13i

133

a feljegyzésben pedig megnevezendő a leégett tflrület helYe és nagysága, a,z elégett fa, vagy más erdei termék hozzávetőleges mennyisége és értéke is. A- m. kir. járási erdőgondnoksághoz minden tűzeset azonnal (tehát soron kívül) bejelentendő. "

20.

Tűzrendészet.

A- tűzrendészetről az 1888. évi aug. 12-én 53888. számú kormányrendelet következőleg intézkedik: I. FEJEZET.

Általános halározalok.

1. §. A- tűzrendészet azon szabályok ö8szesege, melyek ezélja a tűzvész kitörését megakadályozni s ha az mind a mellett kitört, azt lehetőleg mielébb eloltani. A-z intézkedések tehát elsősorban megelőzők, másodsorban pedig a gyors és sikeres oltásra vonatkozók. Az előbbiekhez, a megelőző tűzrendészethez tartoznak: a) a helyi viszonyoknak megfelelő, czélszerű építkezési renelszabályok, illetve szabályrendeletek, különös tekintettel az építési anyagra, a tüzelő helyekre, kéményekre, és b) a tűzveszélyes tárgyak iránti építkezések. A másodikhoz, a tűzoltói részhez tartoznak azon megállapodások, melyek: a) köz- és magántűzoltási szerek beszerzésére, mindenkor akadálytalan készentartására s azoknak mikénti helyes használatára és alkalmazására, továbbá b) egy tűzoltói rendnek megállapítására s ezzel kapcsolatban j61 rendezett, szakszerű tűzoltói és mentői intézmény· nek (tűzolt6ság) létesítésére vonatkoznak. 2. §. A tűzrendészetet a község kezeli (1886: XXII. t.-ez. ~1. §. g) pontja és 2~. §V E ezéiból a helyi viszonyoknak megfelelő szabályrendeletet alkotni köteles; és pedig kis és nagy községek, továbbá rendezett tanácsú városok az 1886: XXII. t.-ez. 21. §. a) pontja. továbbá 27. és 28. §-ai,2 törvényhatósági joggal felruházott városok pedig az 1886: XXI. t.-cz. 3., 11. és 12. §-ai értelmében. a Jegyzet. 1. Az 1886: XX. t.-ez. III. fejezete a község jogáról és iutézkedvén, a 21. §. g} pontja így szól: A közstlg kezeli a mezei, a túz- és közrendőrséget és a szegényügyet. 22. §. Rendeze" teendőiről

tanácsú városo li: a 21. §- ban elősorolt jogokon felül stb. Tehát a túzrenllészeti hatáskörük ugyanaz, mint a községeké. 2. Az 1886: XXII. t.-ez. 21. S-a. a) A község saját belügyeiben hatá· roz és szabályrendeleteket alkot. 27. §. A község szabályrendelete a törvénynyel, kormány és törvényhat6slÍ.g hattí.lyban levő szabályrendeleteivel nem ellenkezhetik. 28. §. Olyan szabályrendelet, mely a 27. §. rendeletébe ütközik, II törvényhat6ság által megsemmisitendő. 3_ Az 18';6: XXI. t.-cz. 3. §. Önkormányzati jogántí.l fogva a törvényhatóság saját belügyeiben önállóan intézkedik, határoz és szabályrendeleteket alkot. 11. §. Szabályrendeleteket a törvényhatóság csak önkormányzati hatáskörének korlátai között alkothat. A 8zabályrendeletek a törvényuyel 8 a kormánynak hatályban levő szabályrendeleteivel nem ellenkezhetnek, a községek törvényben biztosított önkormányzati jogait nem sérthetik. 12. §. Oly szabályrendeletekre nézve, melyeknek megalkotását valamely törvény teszi a törvényhat6ság kötelességévé, joga van a kormánynak a szabályrendelet hiányainak pótlására módositásokat, vagy átalakitásokat kivánni. (Megjegyeztetik, hogy a Túzrendészeti kormányrendelet némely kiadványaiban az 1886: XXI. t.-ez. 28. §-ára van hivatkozás, de ez téves, mert e §-ok a választói jogosultságra vonatkoznak.)

3. §. Ha ezen szabályrendeletekben kihágások minősítésé­ nél büntető határozatok állapíttatnak meg, az csak az 1879: XL. t.-cz. vonatkozó szabványainak megtartáBával történhetik. Ily kihágásokat ezen törvény értelmében kis és nagy községek nem állapíthatnak meg; a. szabályrendelet a vá.rmegye ál tal a.lkotandó. 4. §. ny szabályrendeletek alkotá.sánál, valamint a tűz­ rendészetre vonatkoz 6 mindennemű hatósági intézkedésnél úgy a törvényhat6ságok, valamint a. községek a magyar országos tűzoltó szövetség központi választmányának melynek székhelye Budapesten van s mely ily ügyekben a belügyminiszteriumnlrk is szakközege ~ útbaigazító szakvéleményét igénybe vehetik s igan kivána.tos, hogy igénybe vegyék:' II. FEJEZET. Megelőző tűzrendészet.

5. §. Tűzvész kitörése és terjedése ellen legbiztosabb óvszer. lévén a helyi viszonyokhoz mért jó és szilárd építkezés, addig is, míg ez irányban törvény utján történhetik gondoskodás, megfelelő építkezési szabályrendelet alkotandó. Rendezett tanácsú és törvenyhatósági joggal biró városok ezt a törvény (1886: XXI.) keretén belől és az ott megjelölt alakiságok megtartása mellett önmagdk tehetik. Kis és nagy községekre nézve, melyeknek az építészeti rendészet nem tartozik hatáskörükbe, e tekintetben a vármegye törvényhatósága tartozik gondoskodni. 6. §. A megelőzö tüzrendészethez tartoznak azok is. mik

134

az 1869. eVl Junius 17-én 3365. sz. a. (Rendeletek tára 715. oldal) kelt belügyminiszteri körrendeletben l kötelezőleg megállapíttattak, azonban azon megjegyzéssel, hogy a kéményseprés tekintetében most már azon szabályrendeletek irányadók, melyeket az 1884: XVII. t.-cz. (ipartörvény) 11., 12. és 16, §-ai alapján 2 a törvényhatóságok és rendezett tanácsú városok a törvényes formák megtartá~ával alkottak, illetve alkotni tartoznak. 3 Jegyzet. 1. Az 1869. évi 3365. B. M. sZ. rendelet: A túz1"(mdésze,l"i .~~abál.l/ok kezélésél'(J vonatko,=ó rendelet e7.ím alatt hátrább van közölve.

~. Az 1884. XVII. t.-ez. ll. §. A törvény kihirdetése után 6 hó alatt valamennyi törvényhatóság és rendezett tanácsú város köteles a 10. §. a) í) pontjai szerint engedély alá eső iparok tárgyában szabályrendeleteket hozni. 12. §. Az engedély a szabályrendeletben előre megállapítandó számhoz kötött lehet s az illető személy megbizhatóságától teendő fü/!'gövé. 16. ~'. A kéményseprés törvény hatósági joggal felruházott és rendezett tanácsu városokban munkakerülethez kötend6. A kémények tisztítása J;t.~vo~ké~.t legalább egyszer és hol a napnak nagy részén és gyakran eJJel IS tuzelnek, gyakrabban eszközlendő. 3. A kéményseprési ip arra vonatkozó szabályrendelet: .4 kémeny' sepn!sl'ől ezÍm allltt előbb van közölve.

135

gyobb építmények birtokosa.i targoncza- vagy puttonyfecskendők tartására köteleztetnek. Minden ház ellátandó a kellő tüzoltószerrel, melynek menynyiségét és minőségét a helyi ,tűzoltó· sz~~ván~ állapítja meg és mibenléte a tűzszemle alkalmaval ellenorlztetik. A községek részéről beszerzendő szivófecskendők a magyar országos egységes csavarral látandók el. A létező fecskendők ezen rendelet életbe léptétől számítandó egy év alatt, ha hengerüregük 10 vagy több centiméter, a magyar országos egységes csavarra idomítandók át. 10. §. végre a helybatóság saját kiküldöttei által a tűz­ oltóparancsnokság közbejöttével a körülményekhez képest többszőr, de legkevesebb kétszel' egy évben általános tűzvizsgál~tot tart, a tűzveszélyes bajok elbárítását szükség es~tében az Illetőnek költségére elrendeli s eszközli, a háztulajdonosok által tartani kötelezett 01t6szerek, vízkészlet meglétét s jó karban tartásá.t, a kémények tiszta voltát ellenőrzi. Eljárásál'ól külön jegyzőkönyvet vezet, melyet ese~ről~ese~l'e a felügyel~te~. gyakorló tűzoltó parancsnoknak betekmtes vegett bemutatm koteles.

7. §. A vízkészletről való gondoskodás egy fontossága a megelőző tűzrendészetnek. E végből azon községekben, hol az oltáshoz szükséges vízmennyiség természetes tartályokban nem találtatik, kötelessége minden községi előljál'óBágnak legalább egy bőtartalmú kút készittetéséről és fentartásáról gondoskodni. Nagyobb közilégek czélÜ'ányosan elosztott több hasonló kúttal látandók el. Ott, hol kutak a helyi viszonyoknál fogva nem létesítbetők, medencze. vízfogók, vagy úsztatók (zúgók) építendök, melyek évenként legalább egyszer gyökeresen kitakaritandÓk. Nagyobb építkezésekhez anott építkezési engedélyeknél kút építése kötelező feltételül tüzendő. Ezen kutak oly helyre építendők, hogy tűz esetében könnyen hozzáférhetők legyenek. Tűzvész esetében a telkén fekvő vizet a tüzoltástól senki meg nem vonhatja. S. §. Ide tartozik végre a megfelelő tűzoltószerekllek készlet ben tartása. Erre vonatkozólag a következők rendeltetnek: Minden, legalább 50 házból álló község köteles következő tűzoltószel'eket beszerezni s azokat biztos e czélra készített helyen jó karban fentartani: 1. Egy szívófecskendőt, legalább 10 centiméter átmérőjű széles henger és 60 méter tömlővel. g. Egy vízhordó kocsit. 3 hektoliteres hordóval és egy hektolitel'es káddal. 3. Két tűz­ létrá~. 4·. IW csákányt. 5. Két tűzhorgot. 6. Két fejszét. 7. Négy vasvIllát. 8. Rét lámpást. Még kisebb községek, valamint na-

III. FEJEZET.

Tözjelzés.

11. §. Ki a községben kitört tüzet, vagy tűzveszély t észreveszi, köteles azt aZQnnal köztudomásra hozni. 12. §. A más községben észrevett tüzet tartozik az észrevevő tsrtózkodási helye birájának (polgármesternek), vagy a rendőrségnek és a tűzoltóságnak haladéktalanul jelenteni. 13. §. A községi bü'ó (polgármester) köteles a szabályszerű rendelkezéseket megteDni s intézkedni, hogy a tűzvész kitörés&nek hU'e úgy belyben, mint - ha az szükséges - a szomszéd községben lebető gyorsan elteljedjen, utóbbi esetben lebetőséa szerint lovas tűzjelentők által. A főszolgabiró is azonnal érte~ítendő, ki - ha léhetséges - a tűzvész helyén megjelenni köteles. 14. §. A tűz-riadó a helybeli viszonyok szerint rendezendő. IV. FEJEZET. Tűzoltás.

15. §. A keletkezésben fojtását az erre megalakult

levő, vagy már kitört tűzoltóság eszközli.

tiízvész el-

136 137

A tűzoltóság vagy: a) rend.szeres díjazott tüzoltóság.

b) önkéntes fúzOltó8ág, e) közsfgi (köteles) tüzoltóság, 16. §. D(jazot t tl'izollósrígot csak törvényhatósági joggal

felruházott, vagy rendeze tt tanácsú városok állíthat nak fel. 17. §. A tüzoltóság legkönnyebben alkalma zható s a községekre nézve a legkevesebb költséggel járó neme az önkéntes tűzoltói intézmé ny. Minden községben, melybe n legalább 25 alkalmas fél'fi.egyén ajánlkozik, az önkéntes tűzoltó egylet az eleve elkés~ült alapszabályok szerint megalakítható. Az önkéntes tűzoltóság rendsze rint alapszabályszerí1 járulekaiból önmagá t tartja fenn. Ott a,zonban, hol az szükséges, a költségekhez a község is hozzájárul esetről-esetre megállapítandó módon. 18. §. Mindazon községekben, melyekben sem díjazott, sem önkénte s tűzoltóság fel nem állítható, a község 20-40 éves férfi. lakói sorából községi (köteles) tűzoltóság Bzervezendő és életbe lt'>ptetendő. 19. §. Minden tűzoltó jogosult. szolgálatában pedig köteles ebbeli minőségét kitüntető, szabályrendeletileg megállapított jelvény t viselni, melyet másnak, mint tűzoltónak viselni 10 forintig terjedhető pénzbü ntetés terhe alatt tilos. 20. §. A szolgálatban levő tűzoltó közhatósági személynek tekinte ndő.

Jegyzet. A. szolgálat ban levő tüzoltón ak hivatalos eljárása el'ösznk vagy veszélye s fanyeget és által akadályo zása, valamely közben intézke· désre kényszer ítése, "agy tettleges bántalma zása a Btkv. 165. és 16ü. §·ok szerint minősülő hat6ság elleni erőszak büntettét képezi, melynek büntetése há.rom évig terjedhető börtön.

I

Jegyzet. A. feljelenté s a csendőrséghez, rendörsé ghez, jál'lÍ.sbir6sághoz, kir. ügyészsé ghez vagy törvénys zékhez teendő meg.

A tűz eredetének megálla pítása iránt eszközölt vizsgálatról azonnal jegyzőkönyv veendő fel, mely a vizagála.tot eszközlők által aláirandó. . Ezen jegyzőkönyv további intézkedés végett rögtön ft felettes batóság elé terjesztendő. VI. FEJEZET .

I

~1. §. A tűzvésznél magát kitünte tett tűzoltó jutalma zandó. A működésben önhibáj án kívül károsult, vagy szerencsétlenül járt tűzoltó a kár és munkaképtelenség mén'éh ez illő módon a lehetségig segélyezendő s ily alap létesítendő. A segély az illető körülményeihez képest egyszer minden kori kielégít és vagy állandó an buzand ó évi segélyösszegből, teljes munkaképtelenség s vagyonbiány esetében pedig községi ápolás és ellátásból állhat.

tűzvész

Bűntető

eljárás.

28. §. A jelen rendele t ellen vétők tekintet ében azon hatóságok biráakodnak, melyek az 1880. évi aug. 17-én 38547. sz. Bel- és Igazságügyi rendele ttel megállapítvák s ezek azon módon jál'ul\k el, miként az ott körülírv a van." 29. §. A büntetós mérve a Kihágásokról szóló törvény (1879: XL. . t.-ez.) 141. és 142. §·aiban· van meghat ározva 2 fl az ezek alapján kiszabott pénzbü ntetések az 1887: VIII. t.·ez.-be n megállapított ezélokra fordítaudóko.;l Jegyzet. 1. Az 1880. évi 38,547. Bel- és Igazs. ügymin. 8. §·a s7.el·int a közigazg atási hat6ságh oz utalt kih6.gásü gyekben rendelet az első· fokú hllt6Eágot aszolga birák írendőrkapitúny), másodfo kban az alispán (tanács), hllrmadf okban a Belügym inister gyakoro lja. 2. Ezek hátrább közölve vannak. 3. E törvény helyébe lépett az 1892: XXVII. t.·cz. s e szerint a pénzbüntetés letartózt atási s javitóint ézetekxe s rabsegél yezésre fordítand ó.

V. FEJEZET .

A

24. §. A vész színhelyén, akkor, ba több tűzoltóság van jelen, a műszaki vezérlet a helybeli tűzoltóság parancs nokát illeti meg. Ott, hol díjazott, vagy önkéntes tüzoltós ág nincs, a miiszaki vezetést a segélyre elsőnek megérkezett szervezett tűz­ oltóság parancs noka eszközli. 25. §. A tűzoltás czéljából magánt ulajdon ba beavatkozás csak indokolt szükség esetében s akkor is csak a vezénylő­ parancs nok rendeletére történhetik. 26. §. Ha. It tűz eloltatott, a községi előljáró. a hol pedig rendőrség volt jelen, a rendőrtisztviselő a vezényl ő parancs nok, köteles a tűzvész okaira nézve a legbehatóbb kutatás t eszközölni, a tűzvész okát lehetőleg biztosan kinyomozni. Ha valaki ellen alapos gyanú támad, a jelentés az illetékes biróság hoz azonna l beadandó.

hwlam ára és azutÍlll ra vonatk ozó intézke dések.

23. §. A vész színhelyén az oltási technik a tekintet ében a intézkedik, azonban intézkedéseiért felelős.

tűzoltóparancsnok

t

30. §. Jelen rendelet, illetőleg az ennek alapján kiadott azabályrendeletek oly meghagyásai ellen elkövetett kihágások, melyek a Kihágási törvény 141. és 142. §·ai alá nem esnek, két forinttól ötven forintig terjedhető pénzbü ntetésse l ilIettethetnek fi ezek vagy a tiizoltó alapra, vagy a tüzoltói segély-

138

la9

alapra, esetleg más, szabályrendeletileg megállapítandó czélokra fordíthatók. VII.

FEJEZET.

Köztörvényhalósági felügyelet. vető

31. §. Minden törvényhatóság a jelen rendelet vételét kölegközelebbi közgyűlésen azt tárgyalni s az iránt intéz-

kedni köteleB. Ezen intézkedés a rendeletnek közhírré tételéből és egy a vidéki viszonyoknak megfelelő cselekvési programmnak megállapításából áll. 32. §. A közgyűlésnek a közhírré tételre, nemkülönben a programmnak megál1apitásám vonatkozó határozatai, legkésőbb 14 nappal a közgyűlés után külön jelentésben a Belügyminiszteriumnak tudomására hozandÓk. 33. §. Az ekként tett intézkedések tényleges eredményéről pedig minden törvényhatóság 1888. évi decz. l5·ig a Belügyminiszteriumnak tüzetes jelentést tenni ta,rtozik. 34. §. A törvényhatóság első tisztviselője (alispán, polgármester\. továbbá a főszolgabírák a tűzrendészetet kiválólag gondozni, a fe1ett felügyelni. azt folyton nyilvántartani s a mutatkozó szükség szerint lehetőleg fejleszteni l,ötelesel,. ;)5. §. A Belügyminiszterium fentartja magának, hogy a tüzrennészet illapotáról és fejlődéséről fi rendes hivatalos úton felül oly külön megbizottak kiküldésével is szerzend alapos tudomás'b, kik a m. orsz. tií.zoltószövetség választmányának ajánlatára, vag:v magának fi választmállynak, vagy a tüzoltótestületek parancsnokai sorából fognak választatni. 36. §. .Jelen rendelet ha,tálya Budapest fővárosm nem terjed ki.

21. A tüzrendészeti szabályok kezelése. Erre vonatkozik az 1869. évi jnnills 17 -én 3365. B. M. sz. a. kiadott rendelet következőleg intézkedik: (lA tűzesetek a taliaritás és cséplés idején leggyakoriabbak s akkor egyszersmind legveszedelmesebbek és legkárosabbak is, mert a behorc1ott takarmány és elet a tűz terjedésének bő anyagot szolgáltatván. a tűz nehezen oltható s így sokszor egész közsegek a lakosság összes terményeivel együtt a tűz martalékául esnek. Ily károk lehető elhárítása végett felhivom a törvényható-

•

,

ságokat, hogy a tűzrendészeti szabályo~ szigorú ' k~,zelés? irá~t területeiken, a helyi körülmények szermt, czélszeruen es erelyesen intézkedjenek. Különösen intézkedés teendő: 1. Hogy a takarmány és termesztmények összehalmozása a házak között lehetőleg korlátoltassék s a községek az?k ~artá­ .sára mennyiben ez kivihető, inkább a községen kívül Jelöljenek ki aThalmas helyeket s a cséplés és nyomtatás lehetőleg szintén ott eszközölteseék. 2. Hogy a takarmány és élet behorc1ásánál csűrökben, csűr­ kertekben szérűskerlekben, istállókban, padlásokon s általa ban könnyen 'gyúló anyagok közelében. a doháD:;yzá~: nyilt vi1ágg~l való jáJ:ás, lövöldözés, tüzelés és barmely tuzeloszerek hasznalata szigorúan megtiltassék, a gyufák és mas tüzelőszerek ~ ,gyermekek elől gondo.sall őriztessenek és tűzveszél~es gyermekI .. játékszerek használata általában meg ne eDged~ssek. 3. Hogya szükséges tűzoltószerek. hol nmcsenek, a kozségek álr.al 'lehetőleg megszereztessenek és a meglevök folyvást jókarban tartassanak. 4. Hogy minden háznál, csürnél, szérűnél B a takarmány és élet más rakhelyén a megkivántató mennyiségű víz, a tűz­ -oltáshoz szükséges házi eszközökkel folyvást készen tartassék. 5. Hogy a kémények rendesen tisztíttassanak. 6. Hogy a csavargók, kik nem ritkán okai a tűzvésznek, szemmel tartassanak és illetöségük helyére eltolonczoltassanak. 7. Hogy minden helységben fL helyi viszonyoknak megfelelő tüzőrség szerveztessék s ott, hol az kivihető, tűzoltó-egy­ letek létesíttessenek. 8. Hogy a lakosság a tűzkár elleni biztosítás üdvös voltáról felvilágosíttassék s. vagyonának biztosítására erelyesen buz-díttassék. 9. Hogy az építkezéseknél a tűzrendőri szabályok megtartass anak és a nép minden alkalommal lehetőleg sz!lárd, kevésbbé tüzveszélyes anyagokkal való építkezésre serkentess4k. 10. Hogy a községi előljáró~ netaláni tűzvész esetére .~ tűz• ()ltásnak észszerű intézésére személyesen kötelezte ss enek , kIJ elentetvén, hogy az elöljáró ebbeli intézkedéseinek büntetés terhe a.latt mindenki engedelmeskedni tartozik. 11. Minden tűzeset után a tűztámadás okának lehető kinyomozása végett a helyszinén vizsgálat t<1rtandó.

141

j.f.O

23. 22.

Tűzrendőri

szabályok megszegése.

1879 : XL. t.-ez. Ul. §.

«A ki a tüzvész kiütésének vagy terjedésének meggátlása czéljából kiadott szabályokat megszegi : háromszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A ki pedig a tűzvész kiütése eset én az oltásra, a rendre. és biztonságra nézve kiadott szabályokat, szegi meg: három hónapig terjedhető elzárással és ötven forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.» 1. Jegyzet. A tüzrendészetről a~ 1888. évi aug. 12-én 53888. sz. a. kiadott kormányrendelet és az 1869. évi junius 17-ikén 331i5. sz. a. Belügyminisztel-i l'endelet intézkedik, melyek részletes utasításokat adnak a megelőző tüzrendészetre, tlizjelzésre, tüzoltásl'a. a tüzyész tartamára és azutám'a vonatkozó intézkedésekre, büntető elj árásra, felügyeletre, a tüzrendészeti szabályok kezelésére. 2. Jegyzet. A 141. §. eseteiben a közigazgatási hatóság jár el. 1879~:

XL. t.-ez. 142. §.

ki tűzvész. vagy vízáradás esetén nem engedelmeskeaik a hatóság azon meghagyásának, hoay a fenyegető vagy már bekövet.kezett közveszély elhárítására, illetőleg megszüntetésére személyesen, vagy háznépének, cselédeinek munkájával. szekereinek, vizjárműveinek, avagy az oltalom szempontjából szükséges egyéb eszközeinek, nemkülönben hámoslovainak, vagy vonómarháinak ideiglenesen a hatóság rendelkezése alá bocsátása által közreműködjék, a mennyiben abban alapos okok által nem akadalyoztatott: száz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.» (lA ki pedig ezen esetekben a segítéstől másokat visszatart, ,agy lebeszél : nyolcz napig teljedhető elzárással és kétszáz forintig teljedhető pénzbüntetéssel büntetendő.)) (lA

1. Jegyzet. Az 1888. évi aug. 12-iki 53888. sz. tlizrendészeti kormányrendelet 20. §-a szerint a szolgála.tban leyő tüzoltó is közhatósági személynek tekintendő. A 23. §. szerint a vész színhelyén az oltás tekintetében a tiízoltóparancsnok intézkedik. A 142. §. szerint itéltetett el vádlott, ki tilzvész idején a hatósági közeg felszólításának ellen~zegült. A ki tüzvész alkalmával a hatóság felhh-úsa daczára az oltásban való személyes közremiíköc1ését megtagadta s ez által má~oknak is rossIr. példát nyujtott: e szerint büntettetett. 2. Jegyzet. A biráskodást a közigazgatási hatóság gyakorolja.

Tűzveszélyek

csökkentése.

A tűzveszélyek csökkentése, megelőzése és megakadályozása tárgyában aBelügyminister HJ04·. évi .i~llius 26-án 74288. B. M. sz. a. a következő körrendeletet adta kl: Az ország minden részéből hozzám érkezett j.elentésekből azon szomorú tapasztalatot szereztem, hogya - saJnos - napnap után előforduló, egész falvakat elpusztító és a lakosság legnagyobb részét nyomorba juttató tűzvészek legtöhb esetben abból keletkeznek, hogy a tűzrendészeti és a tűzbiztonsági sza· bályok be nem tartatnak és különösen, hogy a takarmány és szaÍmásgabona-termések a községek belterületén való felhalmozását tiltó szabályrendeletek kellő szigorral végre nem hajtattak. Felhívom ennélfo~va a czímet, hogy tekintettel a mostani l'endkívüli nagy szárazsagra, a tűzve ,zélyek c ~ ökkentése, megelőzése és megakadályozása érdekében a tűzrendészeti és tűz­ biztonsági óvrendszabályok, különösen pedig a takarmány éH szalmagabona-termés elhelyezésére és ez utóbbi elciléplésére vonatkozó szabályrendeleti rendelkezések fokozottabb és szigorú betartását a legéberebben ellenőrizze és ellenőriztesse.

24. Benzin-motoros

cséplőgépek

használata.

A benzin-motoros cséplőgépek használatára vonatkozólag a Belügyminister 1901. évi 98629. B. M. sz. a. következő rendeletet adta ki: Felterjesztésére a Kereskedelmi minister úrral egyetértőleg értesítem, hogy benzinmotoros cséplőgépeket a községekben csű­ rökben elhelyezve, a mennyiben szabályrendelet másként nem intézkedik, akadálytalanul lehet haqználni. A benzinmotorok üzeme ugyanis, minthogy· a tüzelőanyag felég~tése. teljesen zárt térben történik, az elvezetett égéstermések pedig BZlkI-amentesek és nem gyujtanak, közvetlen tűzveszélylyel nem jár. Tűzveszély csakis a benzinnek kellő óvóintézkedések nélkül való raktározásából eredhetne, ennek azonban a lobbanékony anyagok raktározására vonatkozó 2970/1870. B. M. sz. rendelet határozmányp,inak betartása által elejét lehet venni. VégiU értesítem, hogy .a benzinmotorok kezelése a magyar korona országainak területén ez idő szerint képesítéshez nincs kötve.

25.

Gőzgépekről.

1879 : XL. t.-ez. 111. §.

«Egy hónapig terjedhető elzárással és kétszáz forintig terjedhetö pénzbüntetéssel büntetendő: a ki a gőz, vagy más gé-

142

1"3

pekre, mozdonyokra, vaspályákra vonatkozó az életbiztonság. az egé::!zség oltalma végett kiadott rendeletet, vagy szabályrendeletet megszegi. D 1. Jegyzet. Gőzgép üzembe helyezése hatósági eugedély nélkül e szakasz alá esik. Az életbiztonságot és egészséget veszélyeztető kazánrendőri kihágás elbírálása a kir. biróság hatáskörébe tartozik. (Ministertanács 1897 okt. 13.) A gőzkazánokra vonatkozólag 1886 nov. H-én 2~790. sz. a. adatott ki egy kormányrendelet, melyhez részint pótlásokat, réRzint módositásokat adtak az 1891 okt. 31-én 69R43. sz., az 1888 január 29·én 1180. sz., az 189~ október 5-én 63178. sz. Kereskedelmi ministeri rendeletek. A kor· mányrendelet - mely a .Rendeletek Tára. 1886. évi folyamában feltalálható - általános szabályokat bocsát előre a gőzkazánok ellenől'zéséröl, közli a gözkazánok üzletbevétele előtti meg..-izsgálására, az időszakon­ kénti vizsgálatra, az ellenőrzési szemlére, a lmzánvizsgáló biztos eljárására stb. vonatkozó határozatokat, o. kazánrendörségi kihágásokat. Ugyanitt le van Íl'va a gözkazánrobbanások alkalmával követendő eljárás. 2. Jegyzet. A 111. §. alá eső kihágás elbirálása a kír. járásbíróság hatásköréhez tartozik.

26. Ro b banószerekröl és könnyen gyúló anyagokról. 1879: XL. t.-ez.100. §.

(tA ki a robbanó vagy könnyen meggyuló anyagok kéSZÍtésére, tartására, őrzésére, elárusítására, elszállítására vagy alkalmazására vonatkozó szabályokat megszegi : tizenöt napig terjedhető elzárással és száz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. »

1879 : XL. t.-ez. UO. f.

«Tizenöt napig terjedhető elzárással és száz forintig terpénzbüntetéssel büntetendő: a ki a ministeri rendelet, vagy szabályrendelet által megállapított intézkedések megszegéBével épületet, sziklát, követ, földet, vagy bármely más tárgyat felrobbant.ll

jedhető

1. Jegyzet a 109. és 110. §-ohhlJz. A ki kézi táskájában lőport visz a vasúti kocsiban: a 109. §. szerinti kihágást kőveti eL A ki nagyobb mennyiségű gyufát helyez el a yasúti kocsiban, nem ezen, hanem a 111. §. alá eső kihágásban válik bűnössé. Az ipartörvény (1884: XVII. t.·ez. 10. §-al szerint a robbanószerek készítése és a velök való kere~kedés engedélyhez kötött iparág, melyet csak az engedély megadása után lehet megkezdeni és gyakorolni. A !:I 5 §. szerint: .Ha valamely iparág gyakorlása oly üzlettelepek felállftásávaljár, melyek fekvésük vagy az üzlet minősége által a szomszéd birtokosokat vagy lakókat, avagy egyáltalában a közönséget háborga-tják, megkárosHhatják vagy veszélyeztethetik : ily telepek csak iparhatósági engedély alapján állithatók fel.»

A kózutakt'ól szóló 1890 : r. t.·cz. 120. §-a kimondja, hogy: cA mennyiben a bányalörvény nem intézkedik, o.zon bányáknál, melyek robbantások segélyével műveltetnek, a bányo.nyithat{~sra kiadandó engedély feltételeiben azon távolság, mely mellett robbantások bármely időben eszközölhetők, esetleg azon megszorftások és elővigyázati rendszabályok, melyek mellett ily müvelés közelebb is és mily távolban megengedtetik, megállapitandÓk.• Az 1883. évi 17041. sz. belügyministeri rendelet szerint l'obbonószerek ministeri engedély nélkül elárusítás végett készlefben nem tarthatók, az ily szereknek magánosok által vo.ló készletben tartása és eThelyezése a fennálló tüzbiztonsági szabályok szerint történjék, nevezetesen az elhelyezésre szolgáló épületek tűzmentesek logyenek s a közlekedési utaktól legalább száz méter távolságra építtessen ek. Az 1869_ évi 5089. sz. helügyministeri rendolet a gy-ufctg"árokt'{J; vonatkozólag elrendelte, hogyagyújtóanyagba nem szabad mirenykészitményeket adni, chlorsavas caliumot pedig csak oly kis mértékben, hogy az égő tömeg szét ne durranhasson. Az 1870. évi 2970. sz. B. M. rendelet az áSVCtl1yolaj szállUasct tekintetében elrendelte, hogy az ásványolaj szállítása csak oly edényben történhetik, mely nem könnyen sérülhet meg. a minők különösen a tölgyfából készült s vasabroncsokkal ellátott hordók; gyulékony olajból álló szállítmány vörös tentával írt külön szállftólevéllel adandó fel; a közönséges úton járó kocsika.t más gyulékony vagy szétrobbanó anyagokkal megrakni nem szabad s az ily koc,ili mindkét oldalán vörös tűzveszélyes felirású táblákkHl látandók el. Avasuti árú{uva1'ozás tárgyában létrejött nemzetközi egyezmény az. 1892 : XXV. t.-czikkben foglaltatik s ennek a végrehajtási ha.&ározmányok első mellékletében vannak felsorolva a vasúti szállításra feltételesen fölvehető tárgyakra vonatkozó határozmányok o. robbo.nó és tűzveszélyes anyagok szállítása tekintetében. Ez a külföldi útra szól. Az 18~)2. évi decz. lU-én 81\249. sz. Kereskedelmi iYIinisteri rendelettel 1893. évi január i·én életbe léptetett • v·u.,úti ü)züt.zaóályzC/l. 29. s-a szerint .tűzveszélyes tárgyakat, valamint más oly dolgokat is, melyek bármi módon kárt okozhátnak, különösen llíport, töltött fegyvereket, könynyen gyúló anyagokat és más eféléket a kocsikban vinni tilos. A vasúti alkalmazottaknak jogukban áll az utasok által magukkal vitt tárgyak minlSségéről maguknak meggyőződést szerezni. Ki ezen tilalom ellen vét, az a tilalom áthágásáb61 származó minden kárért felelős s azon kivül a vasutrendőri szabályokban megállapított büntetés alá is esik. A t'obhanó anyagok gyártá~a, raktározása, forgalomba hozatala és szállftása tál'gJ ában IlS90. évi október 8-ikán 40302. Belügyministel'i sz. a. kiadott szabályrendelet l'észletesen 169. §-ban) foglalkozik ezzel a kérdés· sel, nagy terjedelme miatt azonban ide nem iktathat6. Szabályozza a robbanó anyagok előállítását, raktározását, csomagomsát, szállítását vasúton, tengelyen és vizen, eladá.sát, használatát, állami felügyeletét és ellenőr­ zését, végül a büntető határozatokat. (A ki ezekkel bővebben meg akar ismerkedni: feltalálja a szab.Uyrendeletet az I~HO. évi hivatalos .Rendeletek Tárá..-ban. Ezt a rendeletet módosítja a 1894. május 24-ikén 40450. sz. a. ki· adott belügyministeri rendelet. A robbanékony tárgyak vasúton val6 szállftásának szabályozása iránt a kereskedelmi mini.ter 1895_ ápr. 30-án 2ő438. sz. a. is adott ki rendeletet. Az ásványolajok szállítása és tartása tárgyában 1894. május 24·ikén 39215. sz. a. jelent meg fi kereskedelmi minister által kiadott szabályrendelet.

145 Az aeetyléng:íz előállítús(na és használására vonatkozó szabályrendelet 1906. julius 28-ikán 7;;3:'>7 B. M. és 47788 IL M. sZ. a. jelent meg. 2. Jegyzet. Az 1879: XL. t.-ez. 109. és 110. §-ában megne.ezett kih:ígások elbirálására a közigazgatási hatóság illetékes.

27. A robbanó anyagokra vonatkozó rendeletek. Olyan nagy számmal vannak~ már a robbanó anyagok B azokra vonatkozó rendeletek, hogy azoknak ide beiktatása nagyon megnövelné e könyv nagyságát, de meg szorosabban nem is taI·toznak ide, a mennyiben a robbanások vizsgálatát rendszerint szakértők végezik, elég legyen azért itt egyszerüen csak felemlíreni a vonatkozó rendeleteket, melyek a Rendeletek Táraban és a Belügyi Közlönyben megtaJálhatók. E relldeletek a ki?vetkezők:

Acetylén-gáz gyártása és felhasználása körüli eljárás szabályozása. 1902. évi 64702. B. M. és 1909!. évi 48795. Keresk. M_ . sz. körrendelet (1-42. §.). E szabályrendelet végrehajtása. 1904. évi 4· 108~. B. M. sz. körrendelet, valami~t az 1906. julius 28-án 73357. B. M. és 47788. Keresk. M. sz. a. megjelent legújabb rendelet, mely alabb közölve van. Acetylén-gázt fejlesztő készülékek szakértői megvizsgálása. 1903. évi 12407. B. M. sz. l·endelct. Acetylén gázt fejlesztő készülékek felállítása. 1904. évi 24861. B. M. sz. rendelet. Ásványolajok s~állítására és tartására vonatkozó körrendelet módosítása. 1005. évi 11~771. B. M. sz. körrendelet. Benzin üzletszel'ű elárusítása. 1902. évi 108464. B. M. sz. rendelet. Cséplögépeknél készletben tartandó, első segélYllyújtáshoz szükséges sZt"l"ek. 1904. évi 2150. B. M. sz. kön-endelet. Gépészek, gépkezelök és gözkazánfütők bizonyítványa. 1884. évi 352liO. B. M. sz. rendelet. Gépkezelői. és kazánfütői képesítés. 1885. évi 22250. B. M. sz. rendelet. Gőzerőre berendezett malmok felállítása. 1901. évi 141400. B. M. sz. rendelet. Gőzfejlesztési készülékeknek felszerelese. 1891. évi 69843. Keresk. M. rendelet. Gőzkazánokra vonatkozó kormányrendelet. 1888. évi 22790. sz. rendelet. Gőzkazánrobbanási esetek alkalmából meginilitalldó ViZBgálatok körüli eljárás. 1892. évi 63178. Keresk. M. sz. rend. Gőzkazánügyi rendelet egyes pontjainak értelmezése. 1888. . évi 1180. Keresk. M. BZ. rendelet.

Löporszállítás könnyítése. 1897. évi 118221. B. M. sz. l·endelet. Lőporszá~lítás ideje a Bzékesfővárosban. 1900. évi 17032. B. M. sz. rendelet. Robbanó anyagok gyártása, mktározása, forgalomba hozlltala és szállítása tárgyában. 1890. évi 40302. B. M. sz. kiadott szabályrendelet.

28. 1883. évi márczius hó 22-én 17041. sz. a. kelt körrendelet, az elárúsításra szánt ro b banó szerek nagyobb készletben tartásának tilalma tárgyában.i< Felhivom a törvényhaMságot, hogy szigorú ellenől'zést gyakoroljon, miszerint miniszteri engedély nélkül robbanó Bzerek elárusításra készletben ne tartassanak; továbbá erélyesen intézkedjék, bogya robbanó szereknek magánosok által való készl~tb~n tnr~á~ára és elhelyezésére az illető közegek a feynálló tuzbJztonsagl szabályok alkalmazása mellett, különös gondot és felügyeletet fordítsanak 8 maguknak az ezen ezélra szolgáló épületek tií.zmentességéről és azoknak a közlekedésre szolgáló utaktól való - a kisajátításról szóló 1881. évi XLI. t.-ez. 16. §·állak 4. pontjában megszabott - távolsáO"ról biztos meggyőződést szerezzenek. t>

29. Halászás robbanó szerekkel. '1888 : XIX. to-ez. 62. §.

«Kihágást követ el és 200 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő; a) a ki kábító, mérgező és robbanó szerekkel halász. I) . 1. Jegyzet. A halá.szati törvény 23. §-á.ra van alapítva a fentebb Jelzett kihágás, amely 23. §. kimondja: .Tilos a halakat elká.bít6 meumérgező és robban6 szerekkel halászni.» ' " 2. Jegyzet. A törvénynek ez a. tilalma nem terjed ki a zárt vizekben, pl. halastavakban val6 halászlÍ.sra, mert ezekben a halászatra jouosult e jogát korlátlanul gyakorolhatja, tehát robban6 szerekkel is halá~z­ hat, habár ezt nem lehet feltenni józan gondolkozású emberről mivel a robbant\ anyag valósággal kipusztít mindenféle halat tehát a h~sználhatlan aprókat is. ' 3. Jegyzet. Az eljárá.s a közigazgatási hatós:l.ghoz tartozik.

* J elen l'endelet azon alkalomb6l kifolyólag adatott ki, ho"y a kassaocle~'ber!?i vasut krompachi állomásának közvetlen közelében fekvő gazdaSá.gl épuletben elhelyezve volt 25 kgl·. dynamit éjjel támadt tűz alkalmával folrobbant és a szintén ott elhelyezett egy láda lőpor csak nauy nehezen volt megmenthetö. " B,.eue,.-Némethy.- Túzrelldé8zet.

10

146 147

30. Szabályrendelet az acetyléng~z előállitás,ár,ól, é! világítási vagy más czélokra valo felhasználasarol. I. RÉSZ.

: Az anyagok és liészülékek

kellékeiről.

1. §. Calcium-carbidot csak a phosphor és kénhidrogént lehetóleg mentes állapotban szabad forgalomba hozni. . A phosphor és kénhidrogént fejlesztő al~atreszek~ek az a legnagyobb mennyisége, mely mellett a ca:-clU~-c~l'bld. forgalomba hozatala a közbiztonság veszélyeztetese nelkul meg ~eg­ engedhető: az erre nézve szerzendő tapasztalatokhoz kepest később fog megállapíttatni. . 2. §. Calcium-carbid egy kgr.-nál nagyobb mennYIségb~n csak lég- és vízmentesen elzárt s legfeljebb 100 kgr. cal'bld befogadására alkalmas vastartóban hozható forgalomba és csak így raktározható_ , lk "1' 3 S Calcium-carbidot robbanás veszélyenek e eru ese czéljából~-csak száraz, világo~, jól szellőzhető helyiségben szabad fejlesztő alkatrészektől

b' d kt' h tó tartani. Lakott épületben legfeljebb 50~ ,kgr. car l ....ra, ~oz a, . 500 kilogrammon felüli mennylseg csak kul~nállo rakt.a~­ ban helyezhető el a melynek azonfelül, hogy szaraznak, vilagosnak jól szellő~tethetőnek kell lennie, a víz behatása. ellen kellőkép biztosított kifelé nyíló ajtókkal kell ellátv~ lenm..e. Üzleti (ipan, kereskedelmi) czélokra szolgáló Ilyne~u ~k: tárak létesítés éhez telepengedély szükséges; a telepengedelyezesl eljáráshoz a tűzoltópal'ancsnok is meghivandó., 4_ §. Vörösrézböl készült csőv~ze:tékeket es csapokat ace. , . . .. tyléngáz-berendezéseknél alkalmazm tIlos. 5. §. A gázfejlesztő-készülékek és azon he~Y1seg kozott, a hol a gáz felhasználtatik, a csővezetéken, de ml,~denes,etre mé~ . a fogyasztási helyiségen kívül - avezetéknek tuz eseten leendo elzárása czéljából - egy főelzál'ó ,csap, alkalma~a:.rd~. , 6. §. Acetyléngázt fejlesztő keszüiekeket vorosrezből vagy ennek ötvözeteiböl készíteni nem szabad, a csapok azonban a réz ötvözeteiböl is előállithatók. , .. E készülékek legmagasabb túlnyomása 0'15 legkomyomást meg nem haladhat. " Kiadatott a m. ldr. belügyminister .1906.. ~vi julius h6, 28;!n kelt 73357. számú és a kereskedelemügyi m. kIr. mmIstel' 1906. éVl 4//88. sz. körrendeletével.

Minden acetyléngázt fejlesztő készüléknek ellátva kell lennie: a) a gáztartóban uralkodó maximális nyomás túllépését megakadályozó önműködő szerkezettel; b) a fővezetékbe az első lángzó előtt beiktatott, a láng "VÍsszacsapását megakadályozó szerkezettel; e) megfelelő tisztító készülékkel. A gáztartóban a nyomás leolvasására vizmanométer alkalmazandó. Minden fejlesztőkészüléknél oly berendezés is alkalmazandó, mely az előírtnál magasabb túlnyomásnál a gázt alkalmas módon a szabadba vezeti. 7. §. Sűrített vagy folyékony acetylént gyártani vagy ilyent eladni, vagy más módon forgalomba hozni tilos. Kivételt képez a «Compagnie franC}aise de l'Acetyléne Dissous» szabadalma szerint gyártott, likacsos anyaggal töltött aczélpalaczkokban, acetonban oldott acetylén, melynek gyártása és forgalomba hozatala tekintetében a következő rendelkezések irányadók : 1. A «Compagnie franC}aise de l'Acetyléne Dissous) szabadalma szerint acetylen gyál'tásával foglalkozó ipadelepek - az e15állitott sűrített acetylén mennyiségére való tekintet nélkül _ ilsak előzetes iparhatósági telepengedély alapján Jétesíthetök. 2. A likacsos anyagnak, melylyel a bombákat töltik, egyeznie kell a.zzal, a melynek mintája a budapesti acetylén ipari vizsgálóbizottságnál őriztetik. 3. E likacsos tölteléknek a. bombát vagy recipienst teljesen ki kell töltenie. 4. Az anyag Jikacsossága 80% -nál nagyobb nem lehet. 5. Az acetylén sűrítés ének megkezdése előtt a levegő a készüléknek minden egyes részében teljesen eltávolítandó. 6. A SŰlítésl'e alkalmazni hivánt készülékek engedélyezés ilzéljából az acetylén ipari vizsgálóbizottságnak bemutatandók. 7. A nyomás, mely alatt az acetylént a hordozható palaczkokban sűrítik, a 10 légkörnyomást nem haladhatja túl. 8. Minden palaczk, vagy egyéb edény, a melyben sűrített . acetylént forgalomba hoznak vagyeltartanak, a mennyiben az általános használat éR szállítás tárgyát képezi (az ú. n. mozgó recipiensek) : 100, a mennyiben pedig Ú. n. accumulator-rendszerű, melyet a használati helyél·e szerelnek s a töltés czéljá.ból onnan el nem távolítanak : 48 atmosphaera nyomással engedélyezés czéljából kipróbálandó. A már kipróbált palaczkok 3 évenkint újólag kipróbálandók. Minden palaczkra 170 C. hőfok mellett olvadó, lágy öntvényből biztosíték alkalmazandó. 9. A töltőtelepnek lakott helyektől 100 méter távolságban 10*

149

148

min
A liészi.ilékek

euuedélyezéséről.

8. §. Acetyléngáz fejlesztésére csak oly készülék használható, melynek szerkezete engedélyezve van; nem engedélyezett szerkezetű s illetve az azonosságot igazoló hitelesítő bélyeggel el nem látott fejlesztő·készüléket alkalmazni, eladni, vagy más módon fOl'galomba hozni tilos. IV. RÉSZ.

36. §. Kereskedők és gyároBok, kik acetyléngázt fejlesztő készülékek eladásával s ezzel kapcsolatba.n ily készülékeknek felállításával és berendezésével foglalkoznak, e munkálatokat, a· mennyiben az előírt képesítéssel maguk nem l'endelkeznek, az 1884. évi XVII. törvényczikk 8. §·ához képest csak oly egyének által végeztethetik, kik e készülékek felszerelésére és berendezésére' a jelen szabályrendelet 38. §-a szerint képesítve vannak. Kötelesek továbbá minden egyes készülékhez annak használatára és felállítására vonatkozó s a vizsgálóbizottság által megfelelőnek talált útmutatást mellékelni. 37. §. Acetyléngáz fejlesztőkészülékeknek keresetszerű kezelésével csak oly egyének foglalkozhatnak, kik erre a jelen szabályrendelet 38. §-a szerint a képesítettséget megszerezték. 38. §. Acetyléngázt fejlesztő készülékek felszerelésére, be-

rendezésére és kezelésére a képesités külön vizsga letétele által meg. A vizsga letételének módját a jelen szabályrendelet mellékletét képező szabályzat állapítja meg. szerezhető

V. RÉSZ. Büntető

határozatok.

39. §. Aki e szabályrendelet rendészeti jellegű határozmányai ellen vét, a mennyiben mulasztása vagy cselekménye más rendelet, vagy valamely törvény büntető határozmányai alá nem esik, .200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatatlanság esetén megfelelő elzárással büntetendő. 40. §. A jelen szabályrendelet .2., 3., 4., 5., 6. és 8. §-aiba ütköző kihágások ismételt elkövetése a 39. §. szerint kiszabható pénzbüntetés en felül - 15 napig terjedhető elzárással is büntethető, 41. §. A ki e szabályrendelet 7. és 8. §§. ellenére - a flCompagnie franQaise de l'Acetyléne Dissousu szerint elöálHtott acetyléntől eltekintve sűrített vagy folyékony acetylént gyárt, forgalomba hoz és elad, vagy a ki a vizsgálóbizottság által nem engedélyezett rendszerű acetyléngázt fejlesztő készüléket forgalomba bocsát, illetve elad, vagy végül az acetyléngázt fejlesztő készülékeken a valóságnak meg nem felelő oly felirást használ, mintha a készülék a vizsgálóbizottság által engedélyeztetett volna, .200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel és 15 napig terjedhető elzárással büntetendő , az illető tárgyak ezenfelül elkobzandók s az illetékes község szegényalapja javára megfelelő módon értékesítendők. VI. RÉSZ.

Az eljáró hatóságoln·ól. 43. §. Az ezen Bzabályrendeletben megállapított kihágások eseteiben, valamint a III. részben meghatározott engedélyek kiadása kÖI'ül: Elsőfokúlag : vármegyékben a járási főszolgabiró, rendezett tanácsú és törvényhatósági joggal felruházott városokban pedig a rendőrkapitány, vagy a tanács által e részben megbizott tisztviselő, Budapesten az illető kerületi kapitány; másodfokúlag : vármegyékben és rendezett tanácsú városokban az alispán, törvényhatósági joggal felruházott városokban a városi tanács, Budapesten a főkapitány; hal'madfokúlag: a magy9.1· királyi belügyminister jár el.

löO VII. RÉSZ.

Záró határoz atok.

44. §. Állami és tudományos közintézetek, a mennyiben az acetyléngázt kisérletezés czéljából állitják elő, e szabályrendelet határoz mányai nak alávetve nincsenek. 45. §. E szabályrendelet 1906. évi október hónap első napján lép hatályba.

31.

Tűzesetekről

IV. FEJEZ ET. T 1i:z l' en dé s zet.

a csendőrörsparancsnokság értesít ése.

A tűzrendészet és annak kezelé se.

ABelüg yminis ter 1898 febr. 10-én 116168/897. B. M. sz. a. az illetékes csendőröI'sparancsnokságnak 24 6ra. alatt értesítése tárgyáb an a következő kÖl'l'endeletet adta ki: «Megütközéssel értesültem, hogy a községi előljárók az elő­ fordult tűzeseteket sokszor késedelmesen, sokszor egyáltalában nem juttatjá k az illetékes csendőrörsparancsnokságok tudomására. s így egyes tűzeseteknél a keletkezési ok megállapítása. végett indítandó rendőri nyomozás egészen elmarad. A mennyiben a. rendőri nyomozás mellőzésének sok esetben az a következménye, hogy büntetendő cselekmények felderitetl enül és így megtor latlanul maradna.k: a személy- és vagyonbiztonság minél sikeresebb megóvása czéljából szigorúan utasítan i rendelem az összes községek előljár6ságait, hogy jövő­ ben kivétel nélkül minden előfordult tűzesetről 24 óra alattértesítsék az illetékes csendőrörsparancsnokságot, hogya rendőri nyomozás minden esetben és pedig idejeko rán foganatosítható legyen. Elvárom a törvényhatóságtól, hogy ezen rendeletem végrehajtása iránt haladék talanul és erélyesen intézkedik s a községi előljáróságokat az ellenőrzés éber gyakorlása s a netalán észlelt mulasztások szigorú megtorlása által ezen bejelentési kötelezettség pontos teljesítésére szorítandja. » tűzesetekI-ől

,

.

A hatóságok azon tevékenysége, mely a tüzek megakadályozását és elfojtás át czélozza, összegében tüzrendésze.tnek neveztetik. A tűzoltás tehát a tűzrendészetnek csak egylk részét képezi, a melylyel egyenlő fontosságú a megelőző ,é~ u~lag?s tűzrendészet is, a melyek főleg a tüzek keletkezeset hivatva k megakadályozni, míg amaz a már keletke~ett tüzek oltásá~a~ foglalkozik. }.. tűzrendészet helyes kezelese nemzetgazdasagl szempon~ból igen fontos, mert a~ adóz? po~gár~k v~gyo~ának megvédésével a nemzet jövedelmI f?r~.asa. IS blztosltta~lk.. Ez okból ki kell terjednie minden oly korulmenyre, mely tuzveszt okozhatua és szoros összefüggésben áll a tűzbiztos építkezéssel, de még az iparűzés egyes ágaiva~ és módjaiyal is. Minde~ekre vonatkozólag .külön törvények, llletv~ szabal~~ndel~te~ ~. ,~. a tűzrendészeti kormá.nyrendelet, a varmegyel es kozsegl tuzrendőri szabályrendeletek, kéményseprési szabályrendeletek és építésrendőri szabályrendeletek intézkednek. . .., .. Az ' 1888. évi tűzrendőri kormányrendelet es a kozsegl. torvény (1886. évi XXl. és xxn. t.-cz.) érte~ébe.n ~ tűzrendé~ szetet a község, illetve törvényha~óság k~zeh.; mlll~ llye~ ~. foku tüzrendőri hatóság szerepel tebat a varOSl rendőrkapltany , a járás főszolgabírája, Budapesten a kerületi előljáróság ; I~: fok~ a város tanácsa, a vármegyei alispán ; III. fokú a belugymIniszter. A speciális tűzrendészet tudvalevőleg azo~ intézkedése~összes: sége, melyek által a tűz kitörése, illetve ter~edése megga,toltatnI czéloztatik. Az intézkedések minősége szermt lehet tehat megelőző a. midőn már eleve elhárítj a mindazt, a mi tűzvészt okozhat és utólagos, mely főleg a tűz alatt és annak eloltása után mutatkozó teendőkre teljed ki. Mindkét esetben, midőn