EMLÉKEZTETŐ München, 2013. március 15. Projektindító találkozó emlékeztető jegyzetei belső használatra Kiegészítő információk a partnerekre vonatkozóan (ahhoz képest, amit már korábban is tudtunk róluk): Németország, München – ETC Az iskola vonzáskörzetében (Észak-München) a munkanélküliség 5 % alatt van (csak az nem dolgozik, aki nem akar). A munkalehetőség olykor több, mint ahány kiképezhető fiatal van a térségben. Magas viszont a migránsok aránya (a teljes lakosságban 24 %). Ez a populáció összességében több mint 100 nyelvet képvisel. Nehézségeik vannak a német nyelvvel, viszont többségében erősen motiváltak a tanulási sikerességre. München egész területén különleges figyelem irányul azokra a fiatalokra, akik nem a felsőoktatás felé indultak el, és valamilyen formában a munka világának kellene felszívnia őket. Az ő informálásukra és támogatásukra működteti a város az U25 nevű honlapot. Németországban a szakképzés központosítva van a szakterületenként elvárt tudás, illetve a vizsgák szintjén. A közoktatás viszont nincs. Ez azt jelenti, hogy a szakképző iskolák nem építhetnek egységes alapokra. Ahány helyről érkeznek a diákok, annyiféle tudással jönnek – ami nagyon eltérő lehet. (Most tervezik a matematika és a német nyelvi vizsgák egységesítés sztenderdjeinek kialakítását.) Az iskola komplex módon, és hosszú ideig segíti a fiatalokat. Ez egy állami pénzből finanszírozott támogató program a müncheni szakképzésben. A támogatás személyre szabott és 14-18 éves kor között jár az érintetteknek. A mentori jellegű támogatáshoz (különböző típusú) ösztöndíj jellegű források is társulnak, amit a gyerekek pénzben és/vagy pl. közlekedési utalványban kapnak meg. A támogatás a tanköteles korig kötelező, utána viszont a fiatalok dönthetnek úgy, hogy már nem tartanak rá igényt. A program eredményes, az érintettek nagy része sikeres szakmai vizsgát tesz és megállja a helyét később a munkában is. A pályaorientációs programjukat, amelynek bevezető eleme az újonnan kifejlesztett „Kompetenztest” (Kompetenzfeststellung), jelenleg 15 Realschule 48 osztályában használják a 9. évfolyamon. Átlag 30-as osztálylétszámmal számolva, ez ebben a tanévben 1440 gyerekek érint. A program pályázaton elnyert állami támogatással fut. Az iskolának van egy „Xenos” nevű programja is, amely a migráns tanulók befogadására és fejlesztésére, illetve az idegenellenesség csökkentésére irányul. Ezt is érdemes lenne megnézni.
Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.
Common goals – Common ways 2012-1-HU1-LEO05-05838 12/0034-L/4838
Az ETC-ben a szakemberek felvételekor a munkáltató nem csak azt kérdezi meg, hogy mi a jelölt végzettsége, hanem azt is, hogy mi a hobbija, mit szeret csinálni, a szakmáján kívül mi az, amit még meg tud osztani a diákokkal. Minden felnőttet mintának tekintenek a diákok számára. Nagyon fontosnak ítélik a hitelességet, és azt, hogy a tanulókat a lehető legtöbbféle érdekes hatás érje. Az iskolának van egy heti 1 órás nyilvános műsora a helyi rádióban, amit a gyerekek szerkesztenek. Ebben gyakran jelennek meg saját dalaikkal és írásaikkal, gondolataikkal is. Az iskola tanárai tudják, hogy a gyerekek sok olyan családi problémával küszködnek, amelyek kezelésében valakinek segíteni kell (úgy érzik a tanárok) Ezért fontosnak tartják, hogy személyes, bizalmas kapcsolatot építsenek ki a fiatalokkal Skócia – Train’d up Hátrányos helyzetű csoportokkal is nagy arányban dolgozik a cég.
FELADATOK a következő találkozóig El kell küldeni az aláírt szerződést Skóciába, és személyes el kell vinni a BKIK-ba. Össze kell írni egy olyan problémalistát, amely a hazai szakképzés, illetve a két partneriskola azon legfontosabb gondjait, nehézségeit összegzi, amelyek kapcsolatban állnak a projekt témájával, és a partnereknél talán elérhetők ezekre vonatkozó jó megoldások. A lista elküldése április második felében a partnereknek. Az ETC egészen az augusztusban kezdődő nyári szünetig folyamatosan szervezi az általunk adaptálni kívánt pályaorientációs programot. Amint sikerül megkötni a szerződést a hazai partneriskolákkal, meg kell szervezni, hogy a két intézmény egy-egy pedagógusa ki tudjon menni Münchenbe, és személyes tapasztalatokat szerezhessen e program gyakorlati megvalósulásáról. A német tapasztalatok pontosítása érdekében meg kellene rajzolni az ETC-ben Bildungsbegleiter szerepkörben dolgozó munkatársak szakmai kapcsolati hálóját. És mindegyik kapcsolati elem mögött körvonalazni kellene a szabályozás legfontosabb vonásait. Ha ezt tisztán látnánk, az megkönnyítené a hazai párhuzamok keresését és az adaptációt. Meg kell fogalmazni, hogy az elhangzott rövid bemutató alapján konkrétan milyen kéréseink vannak a skót partnerekhez a következő találkozóhoz kapcsolódóan. Ezek között biztosan meg kellene jelennie a következőknek: Milyen fejlődési fázisai voltak annak a 2004-ben indított nagy projektnek, ami ma már országos programként (GIRFEC) működik? Mi volt a fejlesztés algoritmusa? Voltak-e a Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.
Common goals – Common ways 2012-1-HU1-LEO05-05838 12/0034-L/4838
menet közben lényeges problémák? Mi a titka annak, hogy a projekt így ki tudta nőni magát? Hogyan épül fel az a kapcsolati háló, amelyek a gyerekeket segíti? Konkrétan kik és milyen formában kapcsolódnak egymáshoz? Milyen csatornákon keresztül és milyen forrásokból érkezik a finanszírozás a helyi hálózatok munkájához? Milyen indikátorok segítségével kapnak visszajelzést arról, hogy sikeresen működik-e a program vagy sem? Hogyan avatkoznak be, ha az indikátorok azt jelzik, hogy valahol nem elég eredményes a munka? Milyen eszközei vannak a programnak, illetve az abban résztvevő intézményeknek a tanulói motiváció erősítésére? Ha minden adat a birtokukban van az egyes tanulókról és családjaikról, hogyan biztosítják a személyes adatok védelmét, és azt, hogy senki ne élhessen vissza velük?
Meg kell fogalmazni, hogy az elhangzott rövid bemutató alapján konkrétan milyen kéréseink vannak a lengyel partnerekhez a júniusi krakkói találkozóhoz kapcsolódóan. Ezek között biztosan meg kellene jelennie a következőknek: Milyen elemei vannak annak a komplex támogató programnak, amely a roma fiataloknak a lengyel társadalomba való integrációját segíti? Milyen konkrét feladatai vannak az iskolákban a roma fiatalokat támogató tanároknak, illetve a pedagógiai munkát segítő roma asszisztenseknek? Milyen jó példái vannak az iskola és a roma családok közötti kapcsolattartásnak a Krakkó környéki iskolákban? Milyen jó példái vannak a többségi lengyel és a kisebbségi roma kultúra közötti hídteremtésnek az oktatás területén? A projektindító találkozón nem tudott részt venni a monitoring cég képviselője, de tájékoztatni kell őket a Münchenben történtekről. Egyúttal javasoljuk nekik, hogy a krakkói találkozón vegyenek részt, amikor már jól látszik majd mindaz, ami a külföldi partnerektől átvételre kerül, és egyúttal kapcsolatba lehet lépni a projekt munkacsoportjának minden tagjával. Amint lehet, meg kell rendelni a skóciai repülőjegyeket és a Krakkóba szóló vonatjegyeket annak érdekében, hogy a lehető legalacsonyabb utazási költségeket érjük el. A következő két találkozó rögzített időpontjai: Skócia: érkezés: 2013. 05. 12. Közös munka: 13-14. hazautazás: 15. Lengyelország: érkezés: 2013. 06. 09. Közös munka: 10-11. hazautazás: 12. A motiváló erejű valódi munka biztosításának jó példája az, amit az ETC az általa működtetett lakótelepi EDEKA boltban valósít meg. Az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat érdemes lenne egy esettanulmány formájában leírni – még akkor is, ha ez a téma eredetileg nem szerepelt az innováció transzfer tervezett elemei között.
Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.
Common goals – Common ways 2012-1-HU1-LEO05-05838 12/0034-L/4838
A hazai szakmai műhelyek megszervezése előtt kellene írni a projektről egy rövid ismertetőt a potenciális résztvevőknek, amit csatolni kellene a meghívókhoz. Ki kell választani és levélben kell megkeresni a lehetséges résztvevőket. Meg kell nézni a Bildungsbegleiter-ek adminisztrációs tevékenységéhez tartozó elektronikus nyilvántartó rendszer felépítését. Ennek segítségével képet lehet kapni arról, hogy milyen adatokat gyűjtenek az egyes gyerekekről, hogyan kezelik azok különféle problémáit, és hogyan próbálnak meg segíteni nekik – legalább is, ami az írásban is dokumentált tevékenységeket illeti. Sabine ígérte, hogy segít hozzáférést kapni a honlaphoz. Az internetes felület címe: http://insel.ergovia.gu A találkozó szakmai beszélgetései alapján általános jelenségnek tűnt, hogy a fiatalok sehol sem tájékozottak különösebben azzal kapcsolatban, hogy milyen szakmák közül választhatnak. Mindenhol 300-400 féle szakmát tanulhatnak, de ezek közül csak néhányról tudnak. Érdemes lenne – a partneriskolák, és a vonzáskörzetükben működő általános iskolák 8. évfolyamos osztályfőnökeinek bevonásával – egy kis felmérést végezni erre vonatkozóan. A hozzávetőleg 10-15 percet igénylő felmérés lehetséges lépései: 1. a gyerekek becsüljék meg, és írják fel a lapjukra, hogy szerintük hány szakmát tudnak megnevezni; 2. ezután írják le annyi szakma nevét, amennyi az eszükbe jut; 3. húzzák alá a szakmanevek közül azokat, amelyek esetében – filmen vagy a valóságban – már láttak olyan tevékenységet, amit az adott szakma művelője végez; 4. karikázzák be azt a szakmanevet, amelyiknek a tevékenységét már személyesen megfigyelhették valahol a gyakorlatban; 5. írják le azoknak a szakmáknak a nevét, amikbe valamilyen szintem már maguk is belekóstoltak a gyakorlatban. Tekintettel arra, hogy a projektben kitüntetett célcsoport a roma gyerekeké, valamilyen módon gondoskodni kell arról, hogy a feldolgozás során külön csoportként tudjuk kezelni a roma és nem roma gyerekeket, valamint a fiúkat és a lányokat is. Kezdeményezni kell a Tempus Közalapítványnál az alapszerződés módosítását a következő indokok miatt: A hazai intézményszerkezeti változások következtében lehetetlenné vált, hogy a közvetlen szerződő partnerünk a Jövő Záloga TISZK legyen. Az előzetes egyeztetés értelmében ennek helyében a TISZK egyik iskolája, a magán fenntartású Csepel-sziget Szakképző Iskola lép. Ezzel párhuzamos azonban ki kell dolgozni a nádudvari iskolával és a TISZK vezetőivel való további együttműködés új kereteit is – egyeztetve a csepeli iskolával. Tekintettel arra, hogy idő közben a TÁRKI-Tudok Zrt. tulajdonosi összetétele és neve is megváltozott, ez is kismértékű változást jelent. S végül pontosítani kell a német partnerszerződés esetében a Hampel Márta foglalkoztatási módjára vonatkozó információkat, s szükséges ezekkel összehangolni a német partner költségtervét. Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.
Common goals – Common ways 2012-1-HU1-LEO05-05838 12/0034-L/4838
A PROJEKT SZÁMÁRA MEGFOGALMAZHATÓ KÖVETKEZTETÉSEK Ezek egy része a helyi társadalomban megvalósítható, más része azonban csak a policy ajánlások szintjén értelmezhető.
A hátrányos helyzetű, szakmát tanuló fiatalokat támogató rendszer felépítéséhez arra van szükség, hogy legyen egy határozott és jól leírható központi elképzelésünk arról, hogy mit tekintünk értéknek, milyennek szeretnénk látni a szakmát tanuló fiatalokat. Az így megfogalmazott érték szolgál igazodási pontul a fejlesztéshez – ehhez mérve tudjuk meghatározni, hogy egy lépés megtétele szüksége-e vagy sem, hogy egy ötlet helyes-e vagy sem. Ennek megfogalmazása a projekt hatáskörébe tartozik, de abszolút módon érvényessége van a policy ajánlások szintjén is. valószínűleg az employability skillstémából lehetne kiindulni – vagy másra gondoltál?
Többfunkciós hálóra van szükség: segítséget kell nyújtani a megfelelő szakmaválasztáshoz (); a szakmai képzésen való sikeres végighaladáshoz; a kiesőknek ahhoz, hogy visszataláljanak a képzési rendszerbe és szakmához jussanak; a végzetteknek ahhoz, hogy sikeresen be tudjanak illeszkedni a munka világába. Ez legalább négyféle támogatási feladatot jelent, amelynek azonban együtt kell működnie egymással. A szociális nehézségekkel kapcsolatos megoldási, támogatási módok itt nem játszanak?
A megismert minták alapján elmondható, hogy a támogató rendszer működésének két alaptípusa van. Azt egyik esetben több önálló, és különböző formában fenntartott, különböző kötődésű szervezet működik együtt valamilyen közös cél érdekében. A másik esetben egy szervezet, egyetlen adminisztrációs és felelősségi rendszer integrál különféle célokat. Az előbbi típus működtetése nehezebb, mint az utóbbié. Jó lenne, ha országos szinten ki lehetne alakítani egy ilyen központot (miként az Skóciában működik). Ez azonban már a policy ajánlások szintje. A projekt hatáskörében megcélozható viszont egy-egy olyan helyi szervezeti forma kialakítása, amely ernyőként feszíthető egy helyi támogató hálózat fölé. Erre a célra létrehozható új szervezet is, de szerencsésebb lenne, ha egy már működő, erős szervezet fogadná be a feladatot, és válna a helyi támogató hálózat működtetőjévé. Ezzel meg lehetne takarítani a szervezetfejlesztés szükségképpen idő- és erőforrás-igényes kezdeti szakaszát.
Országos szinten és mindkét partneriskola körzetében is meg kell vizsgálni a létező tanulótámogató programokat, és meg kell próbálni ezek összehangolását, hogy erősíteni tudják egymást. Ezekkel kellene elkezdeni a két helyi hálózat kialakítását. – ez instrukció alapján a támogatásunk mellett lehetne az iskolák feladata is, de ez már a megvalósítás része…
Ha megvan a helyi hálózat gazdaszervezete, és körvonalazódnak a résztvevő egységek, akkor ki kell dolgozni egy szerződéses rendszer modelljét annak érdekében, hogy a folyamatok szabályozottak, illetve a felelősségi körök egyértelműek legyenek.
Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.
Common goals – Common ways 2012-1-HU1-LEO05-05838 12/0034-L/4838
Egyértelmű, hogy a tanulmányi sikeresség szempontjából döntő jelentősége van annak, hogy a fiatalok mennyire motiváltak, illetve mennyire alakítható ki bennük a motiváció. Az ezzel kapcsolatos jó gyakorlatok gyűjtésére, és helyi ötletek kidolgozására nagy hangsúlyt kell fektetni a projektben. A hazai fókuszcsoportos interjúk keretben igényként fogalmazódott meg, Münchenben pedig tapasztalatként, hogy a fiatalok számára az egyik leghatásosabb az motivációs erő az, ha valódi felelősséggel járó munkát végezhetnek.
Az érdeklődésnek és a képességeknek megfelelő választás/továbbtanulással kapcsolatos döntés fontos alapja a szakmatanulás sikerességének. Az ETC-ben megismert „Kompetenzfeststellung” kiváló eszköznek látszik arra, hogy a 13-14 éves gyerekeknek visszajelzést adjunk, hozzásegítsük őket annak tudatosításához, hogy mi is érdekli őket, és milyen típusú tevékenységekhez vannak jó adottságait. Ezzel Németországban is sok esetben csak az ilyen programok keretében szembesülnek a gyerekek. A teszt részeként gyakorlati tevékenységekkel eltöltött nap(ok) elindíthatják a gyerekeket saját útjaik megtalálása felé. Az ETC-ben használt német modell azonban a München környéki munkaerőpiac igényeihez kapcsolódik. A megismert rendszer elemei kis változtatással átvehetőnek látszanak. De feltétlenül ki kell egészíteni azokat legalább két szakmaterület (az építőipar és a mezőgazdaság) igényei felé nyitó programelemmel. - miért is épp ezekkel? ezt esetleg jó lenne indokolni
Az ETC által képviselt szemlélet és gyakorlat számos fontos eleme megtalálható a magyar fejlesztésű Dobbantó programban, amelyek a projekt időszakában 15 iskola próbált ki sikeresen, és jelenleg is 11 (lehet, hogy csak 10 – ennek utánanézek) intézmény működtet. Az érintett iskolákban számos olyan elkötelezett pedagógus dolgozik, aki előzetes tapasztalatai alapján könnyen bevonható lesz a mi projektünkbe – a második, követő időszakban. Ezek az intézmények fontos szerepet játszhatnak majd a projekt eredményeinek terjesztésében.
Az ETC (és más müncheni szakképző intézmények) gyakorlatában megjelenő „Bildungsbegleiter” szerepkörét a legkönnyebben a köznevelési törvényben már nevesített, de a valóságban/egyelőre még nem kellően körvonalazott, különböző szintű HÍD programokba lehetne integrálni. E programok tervezése jelenleg folyik, egyebek között az OFI Támop 3.1.1 programjában. A hazai szakmai műhelyek programjába ezért feltétlenül be kell vonni az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet érintett munkatársait, és meg kell osztani velük mindazt, amit e szerepkörrel kapcsolatban a projektben megtudunk.
Nagyon fontos, és egyelőre még megválaszolhatatlan kérdés: Hogyan lehet ma Magyarországon rendszer szintre emelni a helyi igényekből és lehetőségekből kiinduló, s egy projekt keretében létrejövő tanulótámogatási modellt abban az esetben, ha a megvalósítására nem érzékelhető kormányzati szándék.
Az adaptációnak különböző típusai lehetnek, a forrástól és a céltól függően.
Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.
Common goals – Common ways 2012-1-HU1-LEO05-05838 12/0034-L/4838
o Vannak helyzetek, amikor a központi gondolatok akarjuk átvenni. Ebben az esetben nincs szükség sok részletre, és azokat inkább csak megérteni kell, nem pedig lefordítani. o Máskor az eljárásmód a lényeges. Ebben az esetben fontosak a részletek és a belső összefüggések. Itt fontos lehet a fordítás is – és az eredeti helyzetet részleteiben kell igazítani a hazai viszonyok részleteihez. o S végül lehetnek olyan helyzetek, amikor a megoldásra váró problémák azonosak. Ilyen a legjobb sokféle megoldást megismerni, és a különböző típusokból kiemelt elemekből „összegyúrni” azt a változatot, ami a hazai körülmények között leginkább működőképes lehet.
Érdemes lenne megnézni, hogy a Magyarországon működő autógyárak, amelyekről lehet tudni, hogy már kapcsolatba léptek az oktatással, milyen modellt valósítanak meg. Az ő esetükben hogyan kapcsolódik össze a munka és a képzés világa? Van-e olyan eleme ennek a kapcsolatnak, ami általánosítható, ami működő hazai mintaként átvihető más területekre is?
GONDOLATOK A MAJDANI POLICY JAVASLATOKHOZ Általános formában el kellene terjeszteni valamilyen, az ETC „ProVib” programját bevezető „Kompetenzfeststellung” hazai viszonyokra adaptált változatát a magyar általános iskolákban. A teszt megvalósításának kívánatos időpontja a 8. évfolyam első féléve. A programhoz szükség van ugyan valamilyen speciális felkészítésre, de nem igényel semmiféle olyan készséget, amellyel egy általános iskolai tanár ne rendelkezne. A program bevezetése csak elhatározás, rendelkezésre bocsátott idő és felkészülés kérdése. Érdemes lenne az általános iskola 8. évfolyama és a szakképzés konkrét szakmára fókuszáló hároméves programja közé beiktatni egy szakmai orientációs évet. Ennek legfontosabb indokai a következők: Minden visszajelzés szerint a szakképzésbe kerülő gyerekek általános kompetenciaszintje annyira alacsony, hogy az korlátozza őket az eredményes szakmatanulásban. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy Európa minden országában legalább egy tanévvel hosszabb az alapképességek fejlesztésére fordított idő, mint Magyarországon. Jelenleg a szakiskolákba kerülő gyerekek nagy része kényszerpályaként, motiválatlanul éli meg ennek az iskolatípusnak a választását. Többségüket nemcsak, hogy nem érdekli a választott szakirány, hanem egyáltalán nem is tudnak semmit a munka világáról és a tanulható szakmák köréről. Alapvetően ez az egyik oka annak, hogy olyan magas a lemorzsolódási arány, s a végzettek közül is olyan kevesen helyezkednek el tanult szakmájukban. Egy ilyen orientációs év egyszerre tudná szolgálni az esetleges alapképességbeli hiányok célzott pótlását, a munka világa által elvárt speciális kompetenciák célzott fejlesztését, illetve az énkép és a szakmatanulási motiváció megerősítését. Egy ilyen orientációs évben fontos szerepet kaphatna a Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.
Common goals – Common ways 2012-1-HU1-LEO05-05838 12/0034-L/4838
német „Bildungsbegleiter” szerepkörének megfelelő magyar „szakképzési mentor”. Egy ilyen program finanszírozása összességében valószínűleg kevesebbe kerülne, mint amennyi veszteséget a szakmai végzettség nélküli korai iskolaelhagyás, az alacsony szakmai tudásszint, illetve az okoz az ország gazdaságának, hogy a végzett szakembereknek csak egy töredéke helyezkedik el tanult szakmájában. Ugyanebben az orientációs évben fontos szerepet kaphatna a skót „resilience theory”. A szakmai orientációs év programját meg lehetne tervezni egy széles bázisú (néhány hátrányos helyzetű tankerületi egységre épülő, megyei szinten koordinált) – megelőző pályaorientációs programot is magában foglaló pilot program keretében, amelyhez bizonyára EU-s forrást is fel lehetne használni. Egy-egy ilyen pilot programba a jelenlegi projekt összes elemét rendszer szinten be lehetne építeni. Ebben együttműködő partner lehetne a Türr István Képzési Központ. Módosítani kell bizonyos jogszabályi feltételeket annak érdekében, hogy a szakmát tanuló fiatalok olyan tevékenységeket végezhessenek, amelyeknek valódi értéke és értelme van, amelyek során megtapasztalhatják az értékteremtést és az ezzel együtt járó felelősséget. Meg kell engedni az iskoláknak, hogy szabályozott és tanárok által kontrollált formában, de a gyerekek bekapcsolódhassanak a munka – a termelés és a szolgáltatások – valódi világába. Azt érezhessék, hogy, amit csinálnak, az nem játék, annak tétje van, annak eredményéért egyénileg és közösen is felelősek. tulajdonképpen ez a duális képzés lényege, és erre már van lehetőség – elvileg; kérdés, hogy talál-e gyakorlóhelyet a tanuló… a probléma a Dobbantó idejében volt, amikor nem szakképzésben tanult még, és nem volt 16
Ha a rendszerben minden részlet pontosan szabályozott, az korlátozza a pedagógusok kreativitását és azt, hogy az intézmények rugalmasan alkalmazkodni tudjanak a szükségletekhez és a helyi lehetőségekhez. Egyúttal fel is menti őket az igazán jó munkavégzés személyes felelőssége alól. Ki kell alakítani a szakmai képzés olyan rendszerszerű, átlátható és a magyar gazdasághoz illeszkedő koncepcióját, amelyben világosan látható, hogy melyek azok a központi értékek, amelyekre a képzés épül, amely szoros és a gazdaság szükségletei szerinti rugalmas kapcsolatot tart fenn a munkaerőpiaccal, amelyben nincsenek képzési zsákutcák és üresjáratok, valamint kellően rugalmas az eltérő életutakat bejáró fiatalok szükségleteinek kiszolgálására s amely kidolgozott indikátorokkal mérhető módon, egyszerre sikeres az érintett fiatalok és a társadalom szempontjából. Ha támogatást nem lehet elérni a tervezett programokhoz, akkor legalább olyan helyzetek megteremtését segítse elő a kormányzat, amely megengedi, hogy dolgozzon a célok Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.
Common goals – Common ways 2012-1-HU1-LEO05-05838 12/0034-L/4838
magvalósulásáért, aki akar és saját erejére támaszkodva képes is tenni valamit az érintett célcsoport támogatása érdekében. A kialakuló támogatási modellt hozzá kellene kapcsolni azokhoz a kiemelt gazdasági programokhoz, amelyekre mostanában köt szerződéseket az állam különféle nagy cégekkel. Ezekbe a szerződésekbe érdemes lenne beemelni egy szakképzési komponenst. A szakképzésben tervezett duális rendszer kialakításához, és általában a szakképzés sikerességéhez ma Magyarországon annyi szereplőnek kellene eredményesen együttműködnie, hogy ez feltétlenül igényli egy mediátor feladatkör beiktatását a rendszerbe. A mediátor feladata az lehetne, hogy a gyerekek érdekében létrehozza és fenntartsa az együttműködést a rendszer szereplői között.
Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.
Common goals – Common ways 2012-1-HU1-LEO05-05838 12/0034-L/4838
