E IIT E K E Z E S E K A TERMÉSZETTUDOM ÁNYOK KÖRÉBŐL. K
ia d ja
л M
agyar
А П1. O S Z T Á L Y
T
udományos
A
kadémia .
R EN D ELETÉB Ő L
SZE R K E SZTI
SZABÓ JÓZSEF O SZTÁ L Y TITK Á R .
IX. K Ö TET. XVII. SZÁM. 1879.
i
\SZARUHÁRTYA
SZALAGSZER!! ELIIOMALYOSODASAROL. (»liANDFÍ)K M M E HOKNHAUTTKOBDNO.4
RAJZZAL EGY TÁBLÁN.
V r ÖOLDZIEHER VILMOS E G Y E T E M I M AG ÁN TAN ÁRTÓL.
(А III. osztály ülésén 1879. áp ril 21. b e m u ta tta D r. H irsohler I. 1. t.)
—§Су— Á ra 10 kr. 5 — -—-— ----— ———C)
BUDAPEST, 1879. A M. TUD. AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ-HIVATALA. (A z A k a d é m ia é p ü le té b e n .)
_y
ÉRTEKEZÉSEК a természettudományok köréből. E l s ő k ö t e t . 1 8 6 7 —1 8 7 0 . I. Az Ózon k é p ző d ésérő l gyors égéseknél. — A polhorai sósforrás vegyelemzése. T h a n . 12 kr. — II. A közép id e g re n d sz e r szürke Á llom ányának és egyes ideggyökök e re d e te in e k tájviszonyai. L e n h о s s é k. 12 kr. — ITT. Az állattenyésztés fontossága s jelenlegi állása M agyarországban. Z 1 a m á 1. 30 k r. — 1Y. Két új szem m érészeti mód. J e n d r á s s i k . 70 kr. — Y. A m ag n etik ai lehajlás megméréséről. S c h e n z 1. 30 kr. — V I. A gázok összenyom hatóságáról. А к i n. 10 kr. — V II. A S zén éleg Kénegről. T h a n . 10 k r. — V III. K ét új kén savas K áli-Kadm ium k e ttő ssó n a k jegeczalakjairól. К r e n n e r. 15 kr. — IX . A da tok a hagymáz o k tan áh o z . E ó z s a y . 20 kr. — X . F a ra d a y Mihály. A k i n . 10 kr. — X I. Jelentés a L o n d o n - és Berlinből az A k ad ém ián ak k üldött m eteo ritek rő l. S z a b ó . 10 kr. — X II. A m agyarországi egyenesröpiiek m agánrajza. F r i v a 1 d s z к у. 1 f r t 50 k r. — X III. A féloldali ideges főfájás. F r o m m h o l d . 10 k r. — XIV. A h ark á n y i k én es viz vegyelemzése. T h a n . 20 kr. — XV. A szulinyi ásványvíz vegyelemzése. L e n g y e l . 10 kr. — X V I. A tesiegyenéazet ú jabb h a la d ása s tudományos állása n a p ja in k b a n , három k iv áló b b kóresettel felvilágosítva. B a t i z f a l v y . 25 kr. — X V II. A górcső alkalm azása a kőzettanban. К о c h 30 kr. — X V III. Adatok a já r v á n y o k oki viszonyaiboz В ó z s a y 15 kr. — XI X. A silik átok formulázásáról. W a r t h a 10 kr.
M á s o d i k k ö t e t . 1 8 7 0 —1871. I. Az állati m u n k a és an n ak forrása. S a y . 10 k r. - II. A mész geológiai és technikai jelentősége M agyarországban. B. M e d n y á n s z k y 20 kr. — III. Tapasztalataim a szeszes ita lo k k a l, valam int a d o h á n y n y a l való visszaélésekről m in t a láttom pulat o k á ró l. H i r s c h l e r . 80 k r. — !V. A hangrezgés in te n sitá sának méréséről. H e l l e r . 12 kr. — V. Hő és n ehézkedés. G r e j u » « . 12 kr. — V I. A Ceratozamia h im se jtje in e k kifejlődése és a lk a tá ró l. J u r á n y i . 40 k r. — V II. A kettős torzszülés b o n cztan a. S c h e i b e r . 30 kr. — V III. A Pilobolus gom bának fejlődése- és a la k ja iró l. K l e i n . 15 k r. — IX . Oedogonium d ipland ru m s a nemzési fo ly a m a t e m oszatnál. J u r á n y i , 35 kr. — X. T apasztala ta im az artézi sz ö k ő k u tak fú rása körül. Z s i g m o n d y . 50 kr. — XI. N éhány F loridea K ristalloidjairól. K l e i n . 25 kr. — X II. Az Oedogonium diplandrum Ju r.) term ékenyitett p etesej tjérő l. J u r á n y i . 25 k r. — X III. Az esztergom i burányrétegek és a kisczelli tá ly a g földtani kora. H a n t к e n , lo kr. — XIV. Sauer Ignácz emléke. Dr. P o o r . 25 kr. — XV. Górcsövi k őzetvizsgálatok К о ö h . 40 kr.
H a r m a d ik kötet. 1873. I. A kapaszkodó h a jó z á sró l. К e n e s s e y. 20 k r. II. Emlékezés N eilreich Á gostról. H a z s l i n s z k y 10 k r. III. Frivaldszky Im re életrajza. N e n d t v i c h . 20 kr. IV. Adat a s z a r u h á rty a gyurm ájába le ra k o d o tt festanyag ism ertetéséhez. H i r s c h 1 e r. 20 kr. V. K özlem ények a m. k. eg y etem vegytani intézetéből. D r. F leischer és Dr. S te in e r részérő l. E lőterjeszti T h a n. 20 kr — VI. Közleményei a m . k. egyetem v e g y tan i intézetéből, saját m aga, v a la m in t Dr. Lengyel és D r. R ohrbach részéről. E lő te rje s z ti T h a n . 10 kr. — V II. Emlékbeszéd F ló r F eren cz felett. Dr. P ó о r. 10 k r. — VIII. Az ásványok olvadásának uj m eghatározása
55388
A SZARUHÁRTYA SZALAGSZERU ELHOMALYOSODASAROL. (»BANI)FÖIÍMIGE НО К N H A UTTR ÜBUNG.«)
líAJZ'/AL EGY TÁBLÁN.
1Г GOLDZIEHER VILMOS EGYETEMI MAGÁNTANÁRTÓL.
(А III. osztály ülésén 1879. ápril 21. b e m u ta tta Dr. H irschler I. 1. t.)
B U D A P E S T , 1870. A M. TUD. AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ-HIVATALA. (A z A kadém ia é p ü le té b e n .)
B u d a p e s t , 1879. Az A t h e n a e u m г. t á r s . k ö n y v n y o m d á ja .
I. G r a e f e A l b r e c h t utolsó közleményében, mely: »Be i t r a e ge zűr P a t h o l o g i e und T h e r a p i e des A u g e s« czím alatt jelent meg, a szaruhártya egy sajátságos elváltozásáról tesz említést, melyről ez alkalommal — bár valószínű, hogy már előbb más klinikusok által is észleltetett — beható és elassicusnak nevezhető leírást adott. G r a e f e ez affectiónak kórodailag kétféle fellépési mód já t különbözteti meg, melyeknek képe azonban mindkét eset ben azonos. Ez affectio, mint a szaruhártyán átvonuló (a leiig csu kott szemhéj közötti résnek megfelelőleg), szalagszerü, 2—3 mm. széles, fehér-szürkésen pontozott elhomályosodás lép fel, mely sajátságos fénytelenséggel bir, és egyidejűleg idült szi várvány bár tyalob-, látaelzáródás-, lencseelmeszesedés-, szem teke sorvadás-, vagy glaucomatosus feszülésgyarapodással van párosulva, némely esetekben mint régi Irydocyclitis követ kezményi tünete. Az esetek kisebb számában azonban megfordított viszony jő létre, a mennyiben mint e l s ő d l e g e s tünemény a szaru baj lép fel, mint m á s o d l a g o s pedig a szemteke-fesziilés gyarapodása. E másodlagos glaucoma csak hónapok, évek múlva csatlakozik az elsődleges szaruhártya báutalomhoz, egy idejűleg idült iritis és az ennek megfelelő csökkent látási ké pességgel. Az utolsó időszakokban a szemteke még más elvál tozásai, úgy lencse-elbomályosodás, az egész szerv zsugorodása is észlelhetők. G r a e f e szerint a baj legelső időszakában, a szaruhártya viziráuyos délkörének belső és külső végén egy-egy, a szaruhártya parenchymájába derékszög alatt benyúló, elliomáM. TUD. AKAD. ÉJIT. А ТЕКИ, TUD. KÖKÉBŐL. 1879. IX . K . 17. SS5.
1*
4
DK. GOLDZIEHER VILMOS
lyosodás észlelhető, mely mindkét oldalról meghosszabbítva, a szalag-alakot adná. A homályosodás színe sárgás, a felette lévő epithel sima, a nagyító üveg alatt az egyneműnek látszó elhomályosodás számos pont képét mutatja. A homályosodás lassan változik, sűrűbb lesz, mig végre az egész szalagszerű alakkal bir. Legfeltűnőbb a sárgás-barnás színnel biró e l h o m á l y o s o d á s á t l á t s z a t l a n s á g a . A mellett a felhám még mindig sima, és az egész kép azt a benyomást teszi, mintha a szaruhár tya szövetébe történt szervetlen lerakodásokkal volna dolgunk, mint ezt például vigyázatlanúl kezelt fémsók eszközük; ezt azonban, ismerve az egész lefolyást, ki kell zárnunk. Említésre méltó még ama körülmény is, hogy e baj két oldalt lép fel, az egyik szemen azonban erősebben mint a másikon. Tüzetes kórodai vizsgálatok mutatják, hogy eleinte csak helyi hántalommal van dolgunk, későbben azonban a szem belső nyomása (intraoculaerer Druck) fokozódik és fellép az idegdombcsa v ájulata; vagy lappangó szivárványhártyalob fejlődik és ennek következtében a glaucoma. A baj csak eme későbbi i d ő s z a k á b a n jelentkeznek az elbomályosodásban intensiv fehér foltok, melyek az iridocyclitisnél előforduló elmeszesedésekre emlékeztetnek. Ezt mondja röviden Graefe Albrecht. Mi a szalagszerű elhomályosodás boncztanát illeti, e búvár csak azt említi, hogy itt valósággal mészlerakodások történnek; mint a szövegből kitűnik, e nézet megállapítására kis eltávolított szaruhártya darabkák vizsgáltattak meg és pedig ama későbbi időszakban, melyben — mint fent em líte tett — már fehér foltok voltak jelen. Ezóta a szaruhártya szalagszerű elhomályosodása gyak rabban vonta magára a szemorvosok figyelmét. A német autorok közűi H i r s c h b e r g ir le hasonló esetet a : »Berlin.Klin. Wochenschrift«-ben ; C l a r k e három esetet ir le, hol typikus szalagszerü elhomályosodás lobtünemény nélkül jelenkezett a szaruhártyán, és felemlíti a B o w m a n és D i x o n által ész lelt hasonló tüneteket. Kiemelendő, hogy ő az elhomályosodásokat r o z s d a-b a m a és s z ü r k é s szinben látta. Szerinte az első esetben festeny, a másikban mészlerakodás okozta e különféle szint. A D i x o n és W a t s o n által észlelt esetek-
A SZAUUH ARTY A SZALAGSZKRÜ KUK ОМ A LYOSO KASÁRÓL.
5
nél, a- mennyire én ezt N a g e l jelentéséből — mivel az"eredeti müvet olvasni alkalmam nem volt — kiveszem, szintén ama nézet nyert megerősítést, mely szerint a szarúhártya szalag szerű elhomályosodásánál mészlerakodással volna dolgunk, ámbár D i x o n — úgy látszik — nem volt föltétlenül e né zetben. W a t s o u n a k volt alkalma egy hasonlóan bántal mazott szaruhártyát górcsőileg megvizsgálni, adatai azonban nem nyújtanak közvetlen bizonyítékot az elhomályosodás inésztartalmára nézve. L a n d e s b e r g , ki két hasonló esetet bocsátott közre, nem volt tekintettel a szarubártyaváltozás boncztanára. A szaruhártya ez elváltozásának boncztanáról legbizto sabban B o w m a n nyilatkozik. О ily szarnbártyának egy el távolított részét vette vizsgálat a lá ; a felhámot, valamint a mélyebb rétegeket rendeseknek, az elbomályosodást pedig vilisavas mész és vilisavas magnesiából állónak találta, melyek kis, a fényt erősen törő szemcsék alakjában voltak felhal mozódva. Általában azt kell mondanunk — a mit S a e m i s e k könyvében be is vall — hogy a szóban levő tárgy felől tüze tesebb vizsgálatok teljesen hiányzanak, és eme körülmény indított engem egy oly lelet közrebocsátására, mely ezt már ujdonszerűségo folytán megérdemli, azonkívül valószínűvé teszi még azt is, hogy a szarúhártya szalagszerű elhomályoso dásánál a szemtekének egy, vegyi alapon nyugvó, mély és ál talános táplálási zavarával van dolgunk, mely annyi, a szem életébe vágó másodlagos jelenségek keletkezésére némi fényt deríteni képes. Adataim egy szemteke vizsgálatán alapúinak, melyet B e c k e r , keidelbergi tanár úr szívességének köszönhetek, és melyet következő jegyzetekkel kaptam kézhez: »Enucleatio 1877. január hó 27-én, 51 éves egyén. Gyer mekkorban lymphatikus szaruhártya átfúródás, szivárvány-i^qtya behegedés, lassan fejlődő kis körzeti hegcsap. Harmincz éves korában terhesség alkalmával heves g l a u c o m a jelen ségei és a s z a r u h á r t y a s z a l a g s z e r ű e l k o m á l y o s o d á s á n a k fejlődése. Teljes sclerectasiába való kimenetel és enucleatio fenyegető sympathikus szemlob miatt.«
6
DR. GOLDZIEIIER VILMOS.
H a a szalagszerü elhomályosodást itt tüzetesebben akar juk tekintetbe venni, úgy olyannak kell azt nyilvánítanunk, mely hosszabb sort képező nehéz szembántalmakhoz, mint későbbi jelenség csatlakozott. így tehát a G r a e f e által leirt esetek első osztályába tartozik.
II. Hogy értekezésünk kelletinél hosszabb ne legyen, a vizs gálatunk alapjául szolgáló szemtekéről csak annyit akarunk megemlíteni, hogy a kis körzeti szarucsap nem mutatott sem mi fontosat: szövete megvékonyodott, a mélységbe nyomuló felhám túltengett, a hegszövetben és még más nem ectaticus szaruhártya részleteken is számos edény és festeny felhalmo zódás mutatkozott. Ha az eltávolított szaruhártya a világosság (ablak) felé tartatott, már szabad szemmel is lehetett a parenchymája kö zepén (megfelelőleg vizirányos délkörének) keresztül vonuló, áteső fényben, fekete színben mutatkozó rögöket látni. E rö gök első tekintetre a szabad festeny-felhalmozódás benyomá sát tették, minő gyakran edénylacunák képzésével járó, hoszszadalmas lobfolyamatokban résztvett szaruhártyákban talál ható. A g ó r c s ő azonban kimutatta, hogy nem festeny-íelhalmozódással, hanem sajátságos mézsárga tömegekkel van dolgunk, ezek részint nagy, gömbölyű, részint már macroskopice megmérhető rögök v. göröngyökből, részint pedig lapok ból állottak, mely rögök és lapok hasonló, de kis és hájcsöppek vagy legfinomabb mészcsapadékszerü gömbcsékből állottak. A tömegek a szaruhártya legfelső rétegeiben a felhám alatt fog laltak helyet; a mélyebb rétegek mutattak ugyan sejtes lcszürődést és edényeket, lerakodásokat azonban nem lehetett észrevenni. A lerakódások már első tekintetre is szinök és alakjok szerint colloid-állomány jellegét mutatták, későbben tárgyalni fogjuk, minő okok miatt maradtunk — beható vizs gálat után is — eme véleménynél. A felhám sok helyen megvastagodottnak és a mély ségbe nyomulónak mutatkozott. Néha a felhám gumószerűen vagy hengeralakú fonatokban nyomúl a parenchymába, egészen
A SZARUHÁRTYA SZALAG SZERŰ EL1IOMÁLYOSODÁSÁRÚL.
7
a colloid tömegek közé. A felhámsejt-halmozódások ilyenkor sajátságos állapotban találhatók, melyet legjobban ü r e g e se d é s v. hyalin átváltozás névvel jelöljünk, egyes sejtek ha tárai már nem ismerhetők fel, és csak a magvak bizonyítanak a mellett, hogy felhám-képletekkel van dolgunk. Sok helyen e colloid-tömegek a szaruhártya felületére nyomulnak, úgy hogy valóságos dudort képeznek, mely néha el-szarusodott felhámállomány, máskor csak rostos szövet által fedetik. Ami e kóros elváltozás keletkezésére némi világot vet és a mit tekintetbe is kell venni, az a felhám és colloid-tömegek között több helyen előforduló szövetnek állapota. Találunk u.is e helyeken egy tökéletes — a nyákszövet természetével biró — ébrényi szövetet; tökéletes hyalin sejt közötti állományt, nagy — rostos — orsóalakú sejtekkel, melyek itt-ott egymás sal hálózatosán állanak összeköttetésben; e kívül tág, vérrel telt edényeket is lehet látni. A nagy colloid gömbökön kívül számos, igen apró csöppszerű alakot, melyek egész lemezek és fonatokká egyesülnek, úgyszintén egy apró, csöppszerű, a szaruhártya rostszöveté ben levő tömeget is lehet találni. Ez utóbbi képletek ké pezik a colloid elfajúlás és a szarúhártya hátsó szabad része között lévő határt. A finom metszetek, melyek a fent leirt elváltozásokat érzékítik, tömény eczetsavval hosszabb időn át kezelve, a nagy mézsárga golyókon vagy szemcsealakú képleteken nem mu tattak semmi változást. Leonhardi-féle ibolyaszinű tentával való festés, aether és tinct. jodi nem mutattak reactiót; így tehát képesek voltunk a mész, zsir és amyloid jelenlétét kizárni. E szerint nem maradt egyéb hátra, mint a leirt tömege ket — mire már egyszerű megtekintés is jogosított — colloidállománynak nyilvánítani. Alaktani tekintetben érdekes, hogy némely helyen, hol a colloid-állomány a felhám fölé nyomult, a felhámréteg meg volt hajlítva. A colloid-tömegek tehát a felhám leválását és kifordítását eszközölték. A Bowman-féle hártya nem volt kimutatható.
8
DR. (ÍOLDZIEHER VILMOS
E vizsgálat bizonyítékát adja annak, bogy esetünkben a szalagszerű elhomályosodás, a szaruhártya felső rétegében történt colloid-állomány képződésében találja okát. H a eme leletet összeköttetésbe hozzuk a szaruhártya nevezett elválto zásának kórodai lefolyásával és keletkezési módjával, észreveszszük, hogy e két dolog nem csak hogy kiegészíti, hanem értelmezi is egymást. Láttuk ugyanis, hogy a kór-állapot vagy oly szemeket ér, melyek hosszú időn át vagy táplálási zavarok nak voltak kitéve, vagy önkénytesen elsődleg lepi meg a szárúhártyát, minden lobosodási ok vagy tünet nélkül; azonban azt is láttuk, hogy a bántalom biztos jele annak, miszerint az illető szem hosszú és nehéz sínlésnek esett áldozatúl. Mindkét eset ben igazolva van azon föltevés, hogy olyan anyagok képződése léphet fel, melyek a visszafejlődési í zövetelváltozások sorába (regressive Gewebsmetamorphosen) tartoznak. Különösen a második eset az, hol a betegség bizonyos tekintetben uj képlet alakjában (a legtágabb értelemben) lép fel, melyet nem lehet egy azt megelőző kóros zavarhoz kötni. Azon körülmény, hogy az elhomályosodás bizonyos helyeken lép fel, egy bizonyos fokon való megállapodás a hosszú időn át, lassú előhaladása egy bizonyos szövetövben, mindaz a mel lett szól, hogy egy oly sajátságos folyamattal van dolgunk, mely minden más, a szaruhártya homályosodását előidéző bántalomtól különbözik. Tudjuk, hogy festeny-felhalmozódás, hegszövetképződés, elmeszesedés és elhájosodás (legszámosabb lelet szaruhártyafoltoknál) lobtermények, hogy nem egy ré tegre szorítkoznak és hogy rendesen nem vezetnek ily következési állapotokra. A s z a r u h á r t y a szalagszerű elhomályos o d á s á n a k lényege ellenben rögtön értelmezhetőbb, ha ezt mint egy nem 1 о b о s szövetelváltozásból keletkezettnek tekintjük. Az előttünk még egészen rejtélyes colloidszerü elfajulás bizonyos képleteket, úgy első sorban a pajzsmirigyet illeti, a melyben ez elfajulás nagy terjedelemben lép fel a nélkül, hogy lob előzte volna meg és úgy meglehet, hogy a szaru hártyában is jelenkezik, talán egy sajátságos vérelváltozás következmőnyekép, mely lefolytában edényelváltozásra vezet,
A SZAUUIIÁUTYA SZALAGSZERÜ
ELHOMÁLYOSODÁSÁRÓL.
9
miből aztán értelmezhetővé lesz a vérkeringési zavar és a glaucomatosus folyamat. Mindez értelmezések — véleményünk szerint — önkény telen merülnek fel előttünk, ha a colloidszerü elfajulás előjövetele a szaruhártya szalagszerű elhomályosodásánál meg van állapítva. Hogy vájjon csak a mienknél vagy minden ily esetnél fordul-e elő colloidszerü elfajulás, az majd jövőben több hasonló esetek megvizsgálásából fog kiderülni. Az eddigi adatok, melyek — mint említve volt — arra mutatnak, hogy mészlerakodással van dolgunk, nem meggyőzők. Mert e l ő s z ö r az egész irodalomban nincs egy tüzetesen és behatóan vizsgált eset; mindent, mit boncztani tekintetben a szaruhár tya ez elhomályosodásáról tudunk, eltávolitott felületes szaru hártya részletekből merítettünk. Ezért be kell ösmernünk, hogy e leletek nem kielégítők. M á s o d s z o r lehetséges, hogy mésztartalmú helyek a colloid-tömeg körületén előfor dulnak, hogy mindkét folyamat — elmeszesedés és colloidképzés — egymással párhuzamosan lép fel. Készítményünkön láttuk, hogy a colloid-tömegek nyákos-ébrényi szövetben feküsznek, és hogy ily elváltozást szenvedett szövetben mészsólerakodások történnek, könnyen elgondolható. Mielőtt értekezésünket befejeznők, még a szaruhártya szalagszerű elhomályosodása alaktani keletkezéséről is akarunk egypár szót szólani. Ha a baj övszerű, ha a középső corneaövön átvonuló kiterjedése valami feltűnővel bir is, úgy eme jelenség értelmezése — véleményünk szerint — még sem nehéz. Tudjuk, hogy a baj legelőször a szaruhártya szélén (lim bus corneae) — hol a vizirányos délkör ezt érinti — jelent kezik, még pedig mindkét oldalon, de úgy, hogy egyik oldalon jobban van kifejlődve; föllépése után lassan vonúl át a szarúhártya ama részletén, mely a szemhéj közötti résznek meg felel. A szarúhártya szalagszerű elhomályosodásának kelet kezési helye tehát a limbus corneae, t. i. azon hely, mely szá mos szembántalomra nézve a locus praedilectionis. Eme hely valóban csekélyebb ellentállással is bir (locus minoris resistentiae), különösen áll ez a belső limbus medial részére nézve, hol már élettanilag is mutatkozik szövettani megvastagodás. Ennek bizonyítására csak a p t e r y g i u m M. TŰD. AKAD. ÉRT. A TERM. TUD. KÖRÉBŐL.
1879.
IX . K .
17.
SZ.
2
10
DE. GOLDZIEÜER VILMOS.
fejlődésére kell utalnunk, melynél eme viszonyok mindig biz tos szerepet játszanak. Ha tehát itt — akár minő okból — szövetváltozások lépnek fel, úgy ezek legkönnyebben a szaruhártya középső rétegében terjedhetnek, ez különösen oly folya matokról áll, melyek a szaruhártya felületes részeit illetik, tehát a szaruhártya ama részeit, melyek amúgy isaköthártya folytatásakép tekintendők és mindenesetre a conjunctiva táp lálási területéhez tartoznak. A szóban lévő folyamat és a pte rygium között fennálló alaktani hasonlatosságot nem lehet tagadni. Ez utóbbinál is számtani pontossággal halad a bántalom vizirányos délkör irányában tovább, és a kórodai észle lések bebizonyították, hogy ama bántalmak, melyek a pterygiumot feltételezik, leginkább a belső limbust illetik. H a a folyamat egyszer megindult, a középső cornea-öv ama terep, melyen állandóan tova terjed. Eltekintve ama fontosságtól, melylyel a szaruhártyában feltalált colloid-állomány a szalagszeréi elhomályosodás értel mezésére van, a leletet rendkívüli ritkasága miatt közzé kell tennünk. É n az általam ismert irodalomban e colloidszerű elváltozást csak kétszer találom megemlítve; és e tárgyban a W edl-féle: »Atlas dér path. Histologie des Auges« czimű munkára é s S a e m i s c h a szaruhártya-megbetegedésekről szóló könyvében (206. old.), hol egy a mi ábránkhoz hasonló kép található, utalok.
I r o d a lo m . A. v. Gr r a e f e : Arch. f. Ophth. XY. köt. 3. füzet, 138.1. H i r s c h b e r g J . : Berlin. Kiin. Wochenschrift. (Ref. Nagel.) (Nagel Jahresbericht, I. 285. 1.) C l a r k e : On some rare formes of opacity of the cornea Brit. mecl. Journ. II. p. 380. D i x o n : Calcareous film of the cornea. Brit. mecl. Journ. I. p. 443. W a t s о n : A case of bony deposit stb. Transactions of the patholog. Society of London 22. köt. 225. old. L a n d e s b e r g : 2 Falle von bandförmiger Hornhauttrübung. Arch. f. Augen- unci Ohrenheilk. III. 1. B o w m a n : Lectures on parts, concerned in the opera tions on the eye. S a e m i s c h : Graefe - Saemisch Lehrbuch der ges. Augenh. IY. kötet 279. 1. S t e l l w a g v o n C á r i o n : Lehrb. derprakt.Augenh. IY. Aufl. 116. 1. G o l d z i e h e r V i l m o s : Adatok a pterygium boncztanához. Szemészet. 1877. 6. szám.
I. ábra magyarázata. A sz a ru h á rty a szalagszeréi elhom ályosodása egy esete. Szaru hártya mellső rétegei: a) felhám, a 1) a mélybe ható felhám csap, b) colloid-tömegek, c) colloid-szalagok.
módja. S z a b ó. 16 kr. — IX. A gombák jellem e. II a s z 1 i n s z к у. 10 кг. — X. A datok a zsirfelszivódáshos. T h a n h o f f e r . 60 k r. — X I. A datok a m adárszem fésűjének szerkezetéhez és fejlődéséhez. M i h á 1 к о v i c s. 25 kr. — X II. A vese vérkeringési viszonyairól. II ö g у e s. 50 kr. — X III. R h izid iu m E nglenae Alex. Braun. Adalék a C hytridium félék ismeretéhez. D r. E n t z. 30 kr. — XIV. V izs gálatok az emlősök fülesigájáról. Dr. К 1 u g. 40 k r. — XV. A pesti egyetem ás ványtárában levő földpátok jegeczsorozatai. A b t. 60 k r.
N eg y ed ik k ö tet. 1 8 7 3 . I. A m agy ar gom bászat fejlődéséről és je le n á lla p o tá ró l. К a 1 c h о r e n n e r. 25 kr. — II. Az A ethyloxahitnak h a tá sá ró l a N ap h ty lam in ra. В a 11 ó. 10 kr. — III. A salvinia n atan s spóráinak kifejlődéséről. J u r á n у i 20 k r. — IV H y rtl C orrosio-anatoiniája. L e n h o s s e k . 10 kr. — V. E gy új módszer a föld p átok m eghatáro zására kőzetekben. S z a b ó . 80 k r. — VI. A beocsini m árga földtani kora. H a n t k e n . 10 k r.
Ö tö d ik k ö tet. 1 8 7 4 . I. Emlékbeszéd Kovács Gyula fölött. G ö n c z y . 10 kr. — II . M ag y aro r szág téhelyröpüinek futonczléléi. E r i v a 1d s z k y . 40 kr. — III. Beryllium és a lu m inium kettős sók. W e 1 к о v. 10 kr. — IV. Je le n té s a Capronam id elő állításá nak egy m ódjáról. F a b i n у i 10 k r. — V. Id ő járási viszonyok M agyarországban 1871. évb en ; különös te k in te tte l a liöm érsékre és csapadékra. 7 táb láv al. S e l l e n z i . 50 kr. — VI. A Nummulitok réteg zeti (stratig ra p h iai) jelentősége a délnyugati középm agyarországi hegység ó-harm adkori képződm ényeiben. H a n t k e n 20 kr — VII. A vizbol való élet- és vagyonm entés és eszközei. E e n e s s e y . 20 kr. — A datok a lá ta h árty a-m arad v án y kórodai ism eretéh ez. VIII. H i r s c li l e r. 15 kr. — IX . T anulm ány a régi zsidók o rv o stan áró l. D r. E ó z s a y . 25 kr. — X. Emlékbeszéd A gassiz Lajos k. tag fölött. M a r g ó . 15 k r. — XI. A rak ó váci sanidintrachyt (?) és földpátjainak vegyelemzése. K o c l i . 10 kr.
H a to d ik k ötet. 1875. I. Emlékbeszéd gr. L á z á r Kálmán felett. X á n t u s. 10 kr. — IT. D orner József emléke. K a l c l i b r e n n e r . 12 kr. — III Em lékbeszéd Török Ján o s 1. t. felett. E r k ö v y . 12 k r. — IV. A súly- és a liő állítólagos összefüggéséről. S c h u l l e r . 10 k r . — V. V izsgálatok a kolozsvári m . k. tud. egyetem vegytani intézetéből. Dr. F l e i s c h e r . 20 k r . — VI. A k n y aliin ai m eteorkő m ennyileges vegyelemzése. D r. T h a n . 10 kr. — VII. A szinérzésről in d irect látás m ellett. D r. К 1 u g. 30 kr. — V III. E gy felszinti Hypogaeus. H a z s l i n s z k y . 10 kr. — IX. Л m argitszigeti hévforrás vegyi elemzése. T h a n . 10 k r. — X Öt közlemény a m. k. Egyet, vegytani intézetéb ő l. E lőterjeszti T h a n . 20 kr. — XI. A kőzetek ta n u l m ányozásának m ódszerei stb. Dr. К о c h 80 kr. — X II. Nyolcz közlemény a ni. k. egyetem vegytani intézetéből. E lőterjeszti T h a n . 30 k r.
H e te d ik k ö te t. 1870. I. V izsgálatok a kolozsvári m. k. tud. egyetem vegy tan i intézetéből. Közli Dr. F l e i s c h e r . 20 kr. — II. B áró Prónay G ábor em léke. H a b e r e r n . 12 kv, — III. A légnyom ás v álto zásain ak pontos m eg h atáro zásáró l. S c h u l l e r 10 k r. — IV. Négy közlem ény a m. kir. orvosi tanintézetből. B em u tatja Dr. T h a n l i o ff e r. 50 kr. — V. P ó ly a József emléke. Dr. T ö r ö k . 10 kr. — VI. T anulm ányok a talaj absorbtiója fölött. D r. P i 11 i t z. 20 kr. — V II. A szőlő üböiye. H a z s l i n s z k y . 10 kr. — V III. Az agy féltekéinek és a kis agynak működéséről. B a l o g h . 40 k r.— IX. K ry stály tan i vizsgálatok a b e tlé ri w olnynon. 3 k éptáblával.
S z é c s k a y . 30 кг. — X. Az agy befolyásáról a szívmozgásokra. B a l o g h 10 k r — XI. Két isom ér M onobro m itro n ap h th alin ró l. D r. F a b i n y i . 10 k r. — X II. K ubinyi Ferencz és Á goston életrajzuk. N e n d t v i c h . 10 kr. — X III. Jelen tés G örögországba te tt geológiai u tazá sairó l. D r. S z a b ó . 10 k r. — X IV . A felső bányái tr a ih it w olfram itja. 1 táb láv al. D r. K r e n n e r . 10 kr. — XV. V izsgálatok a kolozsvári m. k. tu d . egyetem vegytanintézetéböl. 6) A cyansav veg y ü letek szöveti alkatáról. Dr. F l e i s c h e r . 10 k r. — X V I. A villanyosság kiegyenlődése a szikrában és a szigetelők oldaliuflueiitiája. К o n t . 10 kr.
N y o lcza d ik k ö te t. 1877. I. Az isogonok ren d h ag y ó m en etérő l M agyarország erdélyi részeiben. S c h e n z 1. 40 k r. — II. A h o rto b ág y i keseríiviz elemzése. D r. S c h v a r c z e r 10 kr. — III. A datok a járu lék o s gyökerek fejlődéséhez. S c h u c b . 10 k r. — IV. V izsgálatok a fulm inátok (dursavvegyek) v eg y alk ata felett. Dr. S t e i n e r . 20 kr. — V. Az emberi vese M alpighi-féle lo b ra i. L e n h o s s ó k József. 20 k r. — VI. A dalékok a kárpátok fö ld tan i ism eretéhez. H a n t k e n Miksa. 10 k r. — VII. T an u lm án y o \ az aldeliydek vegyű leteirö l phenolokkal. (Első értekezés.) Dihydroxyphenyl-aethan és vegyületei. Dr. F a b i n y i Rudolf. 10 k r. — V III. M agyarhoni Anglesitek. Székfoglaló értekezés D r. K r e n n e r J ó z s e f S á n d o r t ó l . (9 táb láv al.) 20 kr. — IX . A vas chem iai alk ata és kem énysége k ö z ö tti vonatkozások. K e r p e l y A n t a l t ó l . K é t táb láv al és több rajzzal a szöveg k ö zö tt. 20 kr. — X. Á svány- és k ő zettan i közlem ények E rdélyből. D r. К о c h A n t a l lev. tag tó l. 20 k r. — X I. E m lékbeszéd D r. Entz Ferencz a m. tu d . a k a d é m ia levelező tag ja fölött. G a l g ó c z y K á r o l y , lev. tag tó l. 10 kr. — X II. Hőmennyiség-mérések. S c h u l l e r A lajos és dr. W a r t h a Vincze ta n á ro k tó l. E gy táblával. 20 kr. — X III. F olyékony cyánsó vas-nagyolvasztóból. Közli K e r p e l y A n t a l 1. ta g . 10 kr. — X IV . Dolgozatok a k. m. tu d . egyetem élettan i intézetéből. Közli J e n d r á s s i k J e n ő 1. tag. 50 kr. — X V. Lázas bántalm ak egyik okbeli tényezőjéről. Székfoglaló értekezés. B a l o g h K á l m á n t ó l . 20 kr. — X V I. Szibériai és délam erikai gombák (Fungi e S ib iria et A m erica Australi.) K a l c h b r e n n e r K áro ly r. tag tó l. Négy táblával. 60 k r.
K ile n c z e d ik k ö te t. 187». I. Adatok a dentinfogak finomabb szerkezetének ismeretéhez. T e s c h l e r G yörgy reáliskolai ta n á rtó l K örm öczbányán. 7 tá b lá n rajzolt 28 ábrával. 60 k r. — II. A ditroi syenittöm zs k ő zettan i és h egyszerkezeti viszonyairól. К о c h . 1 tá b la rajzzal. 30 kr. — Ш . A gyuladásról. T h a n h o f f e r . 3 tábla rajzzal. 40 k r. — IV . N ehány gázkeverék szinképi vizsgálata. L e n g y e l . 1 tábla rajzzal. 10 k r. — V. U j adatok M agyarhon kry p to g am virányához az 1878. évből. H a z s l i n s z k y 10 kr. — VI. Agyszöveti vizsgálatok. L a u f e n a u e r . 2 tábla rajzzal. 10 k r. — V II. Emlékbeszéd B alia K. felett. G a l g ó c z y . 10 kr. — V III. Az érv erésrő l T h a n h o f f e r . 64 fam etszvény és 1 tá b 'a . 50 kr. — IX. U rvölgyit egy u j ré z ásvány. S z a b ó . 1 tá b la rajzzal. 10 kr. — X. A Pinguicula alpina m in t rovarevő növény. K l e i n G y u l á t ó l . 2 tábla rajzzal. 20 kr.
Budapest, 1S79. N yom atott az A t ti e n a e n in r. társ. nyom dájában.
