Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Főosztály NGM/10188/4/2016 EMLÉKEZTETŐ az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács 2016. március 9-i üléséről Az ülés levezető elnöke: Horváthné Batár Emese (NGM) A tárgyalócsoportok ügyvivői: kormányzati oldal: Cseresnyés Péter (NGM) szakszervezeti oldal: Fehér József (SZEF) önkormányzati oldal: Sándor Zsuzsanna (MÖSZ) A tárgyalócsoportok tagjai: jelenléti ív szerint A kormányzati oldal vezetője, Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár úr röviden bemutatkozott az OKÉT tagjainak. 1. napirendi pont: Konzultáció a közszolgálati foglalkoztatással kormányzati célkitűzésekről, tervezett kormányzati intézkedésekről
kapcsolatos
Dr. Kovács Zoltán területi közigazgatásért felelős államtitkár (Miniszterelnökség) kormányzati szóvivőként – utalva a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum március 2-i ülésén elhangzottakra is – tájékoztatást adott az államigazgatás, majd ezt követően az ún. háttérintézmények napirenden lévő, az állami bürokráciacsökkentéshez kapcsolódó átszervezéséről. Az igazgatás átszervezése a kormányhivataloknál a járások megerősítésével 2016. július 1-jétől indul, mintegy 30-35 ezer főt fog érinteni. A háttérintézmények (központi költségvetési szervek) tekintetében elmondta, hogy ezek sorsa a részletes vizsgálatok alapján differenciáltan fog alakulni, szó van megszűntetésről, beolvasztásról. Az egyes nyilatkozatokban elhangzott százezres létszámleépítésekről a nyilatkozatot adó felel. A létszámokat a feladatokhoz kell majd igazítani, akár például átcsoportosítással is. Akik nem kerülnek be a létszámkeretbe, azokról többféle módon történne gondoskodás. A szervezeti átalakítással egyidejűleg várható az új típusú életpálya bevezetése, amit az előzetes nyilatkozatok alapján tudni lehet a járásoknál kerülhet első lépcsőben bevezetésre, amely alapján a járásokban átlag 30%-os béremelés valósulhat meg 2016. július 1-jével. A 2016. évi költségvetésben a béremelés fedezete biztosított. Hangsúlyozta, hogy még semmiről, így az állami tisztviselői karról, a Karrierhíd Programról, a pályaelhagyóknak szánt esetleges kiemelt összegű végkielégítésről, az egyes háttérintézmények konkrét sorsáról sincs kormánydöntés, azonban az intézkedések megalapozásához már nagyszámú egyeztetésre került sor. A szakszervezeti oldalvéleményt dr. Kuti László (ÉSZT) fejtette ki. Elmondta, nehezíti a háttérintézmények tekintetében a véleményformálást, hogy csak a sajtóban terjedő listákat ismerik, a hivatalos kormányzati álláspontot nem, ami más oldalról viszont segítheti, hogy az egyeztetések eredményeként jó döntések szülessenek. A listákon szereplő intézmények kapcsán elmondta, hogy azok mintegy fele nem tekinthető a szó szoros értelmében vett minisztériumi háttérintézménynek, mivel sokkal szélesebb feladatot lát el. Ezt követően a
2 megszüntetésre, beolvasztásra szánt intézmények kapcsán fejtette ki – konkrét intézményekre, nemzetközi példákra is utalva – az oldal részletesebb véleményét, beleértve egyes intézménycsoportok átszervezésére, irányítására vonatkozó javaslataikat is. Az oldal álláspontja, hogy alaposan végig kell gondolni az átalakítást a feladatok, a funkciók, a rendszerek, a kapcsolatok, a szükséges létszám, a szolgáltatást felhasználók igényei szempontjából. Ehhez további egyeztetésekre lenne szükség a végső döntés előtt. Az érintett munkavállalók számára pedig mindenképpen fontos lenne az életpálya, a kiszámíthatóság, a megfelelő bérezés. Sándor Zsuzsanna (MÖSZ) az önkormányzati oldal szóvivőjeként elmondta, hogy az állami tisztviselői kar létrehozásáról szóló előterjesztésről részletes írásos véleményüket a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum március 2-i ülése után elküldték a Miniszterelnökségre. Véleményük összegezve: az önkormányzati oldal nem támogatja ebben a formában a javaslatot, nem tartják indokoltnak a korábban egységesen közszolgálati jogviszonyban álló dolgozók ilyen megkülönböztetését. A tervezett intézkedés az önkormányzati köztisztviselőket különösen hátrányosan érinti, túl azon, hogy körükben 2008 óta nem volt illetményalap-emelés, és nincs szó életpálya bevezetéséről sem. A járások első körben történő kiemeléséről elmondta, az lényegében városokat érint, ami tovább rontja a kistelepüléseken dolgozók helyzetét. Kérik annak a bemutatását, hogy mikor várható az önkormányzati dolgozók bér- és előmeneteli helyzetének rendezése. Dr. Kovács Zoltán (ME) az általános vélemények kapcsán visszautalt arra, hogy a háttérintézmény megjelölés csak egy leegyszerűsített gyűjtőfogalom. Az általa elmondottakat annyival egészítette ki, hogy ő elsősorban az átszervezések államigazgatási, hatósági gerincét ismertette, de a más jellegű intézmények sorsát is alapos megfontolás tárgyává teszi a kormány. Megerősítette, hogy az elhangzott észrevételek, ötletek rögzítésre kerültek, azokat megvizsgálják, de természetesen a kormánynak szervezetalakítási szabadsága van. A NAVval kapcsolatban felmerült átjárhatóságot illetően elmondta, az semmiképp nem jelent automatikus áthelyezést. Arra is utalt, hogy a máshol, pl. minisztériumban történő elhelyezkedést a bérhátrány sem teszi esetenként vonzóvá. Az önkormányzati észrevételek kapcsán utalt arra, hogy a járási szint kiemelése – pl. a kirendeltségek révén – a városok mellett kisebb településeket is érint. Kitért arra is, hogy számos önkormányzat már a törvényben rögzítettnél magasabb illetményalappal kalkulál, illetve személyi illetményeket alkalmaz, erről adatokat is idézett, elismerve, hogy ugyanakkor számos kistelepülésen valóban nem ilyen kedvező a helyzet. Fehér József szakszervezeti oldalügyvivő az általános kör lezárásaként: bejelentette, hogy a KÉF keretében elküldték a részletes szakszervezeti írásos véleményt az állami tisztviselői kar létrehozásáról a Miniszterelnökségre, kérte, hogy kapjanak hivatalos tájékoztatást arról, hogy mikor lesz végleges kormánydöntés, illetve az érintett munkavállalók is kapjanak a vonatkozó törvényeknek megfelelő tájékoztatást a változásokról, kérte továbbá, hogy még a kormány döntése előtt kerüljön sor további egyeztetésre valamilyen formában. Az általános kör után a részletes körben a szakszervezeti oldal részéről hozzászólt még Holecz Gábor (Munkástanácsok, VPDSZ), Boros Péterné (SZEF, MKKSZ), dr. Bárdos Judit (SZEF, BRDSZ), Földiák András (SZEF), Agg Géza (SZEF, KSZSZ), Kuti László (ÉSZT), továbbá az önkormányzati oldal részéről Sándor Zsuzsanna (MÖSZ). A felvetésekre Cseresnyés Péter és dr. Kovács Zoltán államtitkár válaszolt.
3
2. napirendi pont: Konzultáció a költségvetési szerveknél alkalmazott közfoglalkoztatott munkavállalók helyzetéről, a közfoglalkoztatásnak a közszolgálati jogállásokban alkalmazottak létszámára gyakorolt hatásáról Réthy Pál a BM Közfoglalkoztatás Stratégiai és Koordinációs Főosztályának vezetője kormányzati szóvivőként részletes tájékoztatást adott a közfoglalkoztatás céljairól, jogi szabályozásáról, az érintett célcsoportokról, a foglalkoztatókról, a végzett tevékenységekről, az egyes programokról – statisztikai adatokkal is illusztrálva az elmondottakat. Mint utalt rá, a közfoglalkoztatottak 84%-át költségvetési szerv foglalkoztatja, 4/5-üket az önkormányzatok. Nagy többségük igen alacsony végzettségű. Egy kérdésre reagálva külön beszélt arról is, hogy azért van sok közfoglalkoztatott a kulturális ágazatban, mert a hátrányos helyzetű kistérségekbe nemcsak a gazdaság nem telepszik meg, hanem a kulturális intézmények is megszűntek. Ezen a helyzeten próbálnak javítani a falvakban a központi programokkal, amelyek komoly képzésekkel is párosulnak, és itt a legjelentősebb mértékű, közel 23%-os az elsődleges munkaerőpiacra, jellemzően közalkalmazottként történő átkerülés. Fehér József a szakszervezeti oldal szóvivőjeként kérte, hogy a Belügyminisztériumtól utólag kapják meg írásos előterjesztésként a szóban elhangzottakat. Felvetette, hogy nem állnak rendelkezésre, illetve nem ismert számukra, hogy hol találhatóak a közfoglalkoztatásra vonatkozó statisztikai információk. Jelezte, hogy a témakört – a hasznos általános tájékoztatáson túl – a továbbiakban a közszféra sajátos szempontjai felől lenne célszerű közelíteni, különös tekintettel a várható elbocsátásokra, az „esküköteles” munkahelyeken történő foglalkoztatásra vagy az ún. visszafoglalkoztatásra. Így például vizsgálni kellene azt a gyakorlatot, hogy egyes, elsősorban hátrányos helyzetű önkormányzatok az olcsó munkaerőt részben közalkalmazottak, köztisztviselők kiváltására használják, amiért nem feltétlenül lehet őket kárhoztatni, a feladatellátás szakmaisága azonban ezáltal megkérdőjelezhető. Felvetette és javasolta, hogy szükséges és tanulságos lenne a kormányzat által munkaügyi ellenőrzést is kezdeményezni az esetleges szabálytalanságok feltárására. Javasolta továbbá, hogy mindezek alapján kerüljön sor a témakör egy újabb, komplex áttekintésére az OKÉT-ban, a jelzett tapasztalatokra, problémákra, a foglalkoztatás mellett a közfeladatok ellátására is jobban koncentráló megközelítésben. Sándor Zsuzsanna az önkormányzati oldal nevében szintén jelezte, hogy hiányolták a napirendekhez az írásos előterjesztést. Utalt rá, hogy valóban sok esetben szakmai munkakörökben is alkalmaznak közfoglalkoztatottakat. Erre azonban elsősorban diplomás, munkanélküli pályakezdők esetében van példa, akiknek más munkát nem tudnak adnia, és akik betanítása inkább túlmunkát jelent a kollégáknak, a legtöbb esetben mire ez befejeződik, a betanított személy el is távozik. Elmondta, a szövetségük kiemelten foglalkozik a közfoglalkoztatással, minden megyében jártak a BM képviselőjével együtt. A közfoglalkoztatást – minden hiányossága ellenére – összességében pozitívan ítélik meg. Hozzátette még azt is, hogy vidéken sok helyen a közfoglalkoztatottak bérét természetbeni juttatásokkal is kiegészítik a megélhetésük segítése érdekében. Réthy Pál válaszában elmondta, hogy rendkívül szoros, napi kapcsolatban vannak az önkormányzatokkal és a szövetségeikkel, a BM többek között díjazza is a legjobb programokat lebonyolító településeket. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közfoglalkoztatásra vonatkozó adatok elérhetőek részben a KSH honlapján, de a közfoglalkoztatásnak saját kormányzati portálja is van (www.kozfoglalkoztatas.kormany.hu), ahol rendkívül részletes, havonta frissített adatokat és egyéb információkat lehet találni, egészen települési szintig. A
4 visszafoglalkoztatásról elmondta, hogy az a kormánynak nem célja, és bár ezt a fogalmat a jogszabályok így nem tartalmazzák, de az ilyen jellegű esetleges visszaéléseket a törvény nem teszi lehetővé és szankcionálja is. A közfoglalkoztatás szabályainak betartását széles körben hatóságilag ellenőrzik, és a szabályok megszegését szigorúan büntetik. A második, részletes körben a szakszervezeti oldalról további észrevételeket, javaslatokat tett dr. Bárdos Judit (SZEF, BRDSZ), Boros Péterné (SZEF, MKKSZ), Földiák András (SZEF), Szűcs Viktória (SZEF, BDDSZ), Agg Géza (SZEF, KSZSZ), valamint az önkormányzati oldal szóvivőjeként Sándor Zsuzsanna (MÖSZ). A kormányzati oldal részéről Cseresnyés Péter konkrét, visszafoglalkoztatásra utaló esetek megküldését kérte írásban az esetleges ellenőrzések megalapozásához. Réthy Pál a fokozottabb ellenőrzésre vonatkozó igény kapcsán jelezte, hogy a közfoglalkoztatás elsősorban munkáltatói és fenntartói felelősség. Az idézett honlapon azonban a hatósági ellenőrzések 2015. évi tapasztalatairól is lehet olvasni. A BM egyébként állampolgári bejelentésre 2-3 napon belül végez ellenőrzést, de egyébként is rendszeresek az ellenőrzések az egész országban. Kiemelte még, hogy a közfoglalkoztatási bér bruttó összege 2016-ban azért nem nőtt, hogy ezzel is ösztönözzék az elsődleges munkaerőpiacon történő munkavállalást, a növekvő munkaerőigények kielégítését. Válaszolt a szakképzettséget igénylő munkakörökben és a szociális területen foglalkoztatottakra vonatkozó felvetésekre is. Fehér József a szakszervezeti oldal részéről a napirendet a következőkkel zárta: kérik, hogy a Belügyminisztérium készítse el a kért írásos előterjesztést a témáról és azt rövid határidővel kapják meg az OKÉT tagjai, az általuk szabálytalannak ítélt foglalkoztatásra (pl. visszafoglalkoztatás) utaló példákat összegyűjtik és továbbítják a kormányzati oldal részére azok közös vizsgálata és a létező, helytelen gyakorlat elkerülése céljából akár egy közös nyilatkozat megtétele érdekében. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy álláspontjuk szerint a közszférában igenis látnak el közfoglalkoztatottak olyan feladatokat, amelyeket korábban közalkalmazottak, köztisztviselők láttak el, és ezen esetek – ha nem is minősülnek visszafoglalkoztatásnak, de – véleményük szerint súrolják a korrekt foglalkoztatás határait; kérik, hogy az I. félévben térjen vissza az OKÉT a témára, különös tekintettel a közszférában várható elbocsátásokra, és ennek kapcsán a közfoglalkoztatásnak a közszféra létszámára gyakorolt hatására.
3. napirendi pont: Egyebek Fehér József ügyvivő bejelentette, hogy a szakszervezeti oldal kezdeményezi a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa (KOMT) mielőbbi összehívását a közalkalmazotti szakszervezeti reprezentativitás 2017-ben esedékes megállapításával kapcsolatos álláspontok, teendők áttekintése tárgyában. Javasolta továbbá egy OKÉT tárgyalási menetrendről történő megállapodást, alapvetően a január 20-i levele alapján, kiemelten pedig a közszolgálati jogállási törvények (különösen a Kttv. és a Kjt.) sorsáról történő konzultációt. Kérte, hogy a szakszervezeti oldal és az OKÉT működése szempontjából is fontos statisztikai hátteret a kormányzat biztosítsa: így a jövőben is szeretnének hozzájutni a korábban a közszféráról havonta rendszeresen kapott, részletező KSH létszám és kereseti
5 adatokhoz, továbbá kérik, hogy a kormányzat adjon tájékoztatást arról is, hogy kik értendők a közszférában foglalkoztatott 1 millió munkavállalón. Szűcs Viktória példákkal illusztrálva jelezte, hogy bár javulás érzékelhető, de még mindig nem tökéletes a MÁK új illetményszámfejtési rendszerének a működése. Az általuk összesített hiányosságokat, problémákat február 23-án levélben elküldték a MÁK illetékes vezetőjének, ennek érvényesítéséhez kérte a kormányzati oldal támogatását. Holecz Gábor kiegészítésül kérte annak jegyzőkönyvbe vételét, hogy a NAV 23 ezer dolgozója még nem kapta meg a decemberi bérjegyzékét, pedig erre az adóbevallások valódiságának ellenőrzéséhez szükség lenne. A kormányzati oldal részéről Cseresnyés Péter kérte, hogy a BDDSZ elnöke továbbítsa részére másolatban a MÁK-nak írt levelet, hogy a problémákat az NGM és a MÁK vezetése felé jelezhesse. Kérte továbbá, hogy a KOMT összehívásával, az OKÉT programjával és az adatszolgáltatással kapcsolatos igényeket a szakszervezeti oldal írásban küldje meg a részére, hogy azok teljesítéséről intézkedhessen. Szintén a kormányzati oldal részéről Erdélyi Gabriella (NGM) tájékoztatást adott arról, hogy az OKÉT döntése alapján létrehozott kompenzációs munkabizottság első ülése március 17-ére összehívásra kerül. Az ülésre az NGM írásos munkaanyagot fog átadni a bizottság kijelölt tagjainak. Budapest, 2016. április 4. Készítette: Horváthné Batár Emese
