Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Főosztály NGM/1049/2017 EMLÉKEZTETŐ az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács 2016. december 14-i üléséről Az ülés levezető elnöke: Horváthné Batár Emese (NGM) A tárgyalócsoportok ügyvivői: kormányzati oldal: dr. Simon Attila István (NGM) szakszervezeti oldal: Fehér József (SZEF) önkormányzati oldal: dr. Gyergyák Ferenc (TÖOSZ) A tárgyalócsoportok tagjai: jelenléti ív szerint 1. napirendi pont: A szakszervezeti oldal által javasolt témák napirendre vételi lehetőségének áttekintése Fehér József szakszervezeti oldalügyvivő úr az oldal által tárgyalásra javasolt, írásban átadott négy témakör („Összefoglaló – Álláspontok, javaslatok az OKÉT részére”) kapcsán jelezte, a témák megfogalmazásánál számítottak Varga Mihály miniszter úr részvételére, és továbbra is fontosnak tartják, hogy a személyes találkozásra az OKÉT-ban évente sor kerülhessen. Cseresnyés Péter államtitkár úr (NGM) elmondta, hogy Miniszter úr számára fontos az OKÉT-ban folyó egyeztetés, de most nem tud részt venni az ülésen. Továbbá kitért az egyes javasolt témákkal kapcsolatos kormányzati álláspontra is. Az egyes témakörökhöz az oldalak a következő fő álláspontokat, javaslatokat fogalmazták meg: I. A közszolgálati munkajogi szabályozás rendszere A szakszervezeti oldal: hiányolja a közszférára vonatkozó munkajogi szabályozás általános rendező elveit, és javasolja, hogy készüljön egy egységes életpálya koncepció, amely a műszaki-gazdasági munkakörökben foglalkoztatottakra is kiterjed. Az oldal tagjaként az MKKSZ elnöke megköszönte a Szociális Munka Napja munkaszüneti nappá nyilvánítását; ugyanakkor írásbeli választ kér arra, jogilag hogyan lehetséges az, hogy az ágazatért felelős miniszter egyéni képviselői indítványként, az érdekegyeztetés megkerülésével nyújt be egy 110 ezer embert érintő javaslatot a Köztisztviselők Napja eltörlésére, elutasítva a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum összehívására vonatkozó szakszervezeti kezdeményezést is. Amennyiben ez jogilag lehetséges, akkor ennek megváltoztatását fogják kérni. Cseresnyés Péter államtitkár úr a kormányzati oldal részéről az írásbeli válaszra ígéretet tett. A kormányzati oldal: – elmondta, hogy a közszférában van a kormánynak koncepciója, ez pedig az életpályák lépésről-lépésre történő bevezetése az ágazati prioritások, valamint a gazdaság és a költségvetés teherbíró képességének figyelembevételével, azaz a kormány nem egy
1
egységes, egy időben bevezetett szabályozást preferál. Tehát itt szemléletbeli különbség van a szakszervezeti állásponthoz képest. – Javasolta, hogy a szakszervezet dolgozza ki javaslatát az egységes életpálya koncepcióra. Ennek keretében készítsen leltárt az életpályák eddigi működése alapján általuk leszűrt pozitívumokról és negatívumokról is. – Javasolta továbbá, hogy amennyiben valamely területen a hatályos életpálya működése során a szakszervezetek működési problémákat érzékelnek, azokat jelezzék a felelős tárcának. Az önkormányzati oldal: – emlékeztetett arra, hogy az egységes közszolgálati szabályozás egyszer már megbukott, – kérte, hogy az önkormányzati köztisztviselők helyzetét ne az önkormányzatoknak kelljen önerőből megoldani, mivel a helyi önkormányzatok is az államszervezet részei, – jelezte továbbá, hogy a működési hibákat folyamatosan jelzik, de kérdéses, hogy ezek mikor érik el a döntéshozók ingerküszöbét. II. Létszámhelyzet és foglalkoztatás a közszférában A szakszervezeti oldal: – álláspontja, hogy a közszféra létszámáról elhangzó egyes kormányzati nyilatkozatok zavart keltenek, ezért továbbra is szükségesnek tartják az érintett kormányzati vezetőkkel a személyes tisztázás lehetőségét, – fontosnak tartja, hogy a korábbiakhoz hasonlóan kapják meg a KSH közszférára vonatkozó részletesebb létszám- és kereseti adatait. Az önkormányzati oldal: – ismertette az önkormányzati szövetségek Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) keretében elfogadott állásfoglalását, miszerint javasolják, hogy a közfoglalkoztatási bérek differenciálására – az állam által biztosított keretösszegen belül az eltérő teljesítmények elismerésére – az önkormányzatok számára legyen biztosítva egy legalább 20%-os mozgástér. A kormányzati oldal ügyvivője: – elismerte, hogy egyes létszámra vonatkozó nyilatkozatok valóban tisztázásra szorulhatnak, de figyelembe kell venni, hogy a közszférának többféle, szűkebb-tágabb értelmezése van, amihez eltérő létszámok tartoznak (pl. közfoglalkoztatottak, állami vállalatok beszámítása), – tájékoztatást adott arról, hogy a közfoglalkoztatottak nyílt munkaerőpiacra történő átvezetésének elősegítéséről, létszámuk csökkentéséről, ezen belül a közszolgálati munkakörökben történő közfoglalkoztatás közszférás munkajogviszonnyal történő felváltásáról az NGM előterjesztést nyújtott be a Kormánynak. A döntés a Kormány hatásköre, amiről az OKÉT tájékoztatást fog kapni. Hozzátette azt is, hogy a közfoglalkoztatás jelenlegi keretei 2017. február végéig hatályosak. Az önkormányzati oldal felvetésére elmondta, hogy mivel jelenleg a nyílt munkaerőpiacra történő átvezetést tekinti elsődleges célnak az NGM, ezért egyelőre nem ért egyet a közfoglalkoztatási bér differenciálásával, bár elismeri, hogy értékteremtés szempontjából a közfoglalkoztatás sem egységes. III. Keresetalakulás, bérintézkedések, minimálbérek emelésének hatása A szakszervezeti oldal:
2
– fontosnak tekinti, hogy a mai ülésen a 2. napirend keretében teljes áttekintésre kerüljön a kereseti helyzet, ne csak a minimálbér-emelés hatása. IV. Szociális, munkaügyi, munkavédelmi kérdések A szakszervezeti oldal: – sajnálatosnak tartja, hogy kérésük ellenére végül a 2016. évi cafetéria változásokról nem kerülhetett sor érdemi egyeztetésre az OKÉT-ban, és így például több, a szakszervezetek által fontosnak tartott elem kikerült a kedvezményes adózású körből. – Megköszönte a Munkavédelmi Bizottság tevékenységével és sorra kerülő ülésével kapcsolatban részükre megküldött tájékoztató levelet, azonban jelezte, hogy az ott folyó szakmai munkán túl az OKÉT-ban is fontosnak tartják a kérdéskör közszféra szempontjából történő áttekintését, mivel a béreken túl a munkakörülmények (pl. stressz, családbarát munkahely) is jelentősen befolyásolják a munkaerőhelyzetet. Jelezte, hogy sok helyen nincsenek megválasztva a munkavédelmi képviselők. Javasolta, hogy az OKÉT fogalmazzon meg vizsgálandó problémákat a Munkavédelmi Bizottságnak, és az eredményeket az OKÉT tekintse át. Fontosnak tartják, hogy a munkaügyi és munkavédelmi szabályok betartása tekintetében a közszféra „mintaként” szolgáljon. – Továbbra is elfogadhatatlannak és jogsértőnek tartják közfoglalkoztatottak – egyes ágazatokban (pl. kultúra) kirívóan magas arányú – alkalmazását közalkalmazotti jellegű munkakörökben. A kormányzati oldal: – jelezte, hogy a cafetéria kérdésével leghamarabb a 2018. évi szabályozás kapcsán lát lehetőséget foglalkozni, de ezt garantálni nem tudja, – hangsúlyozta, hogy bár a Munkavédelmi Bizottság az országos hatáskörrel rendelkező tripartit fórum a munkavédelmi kérdések terén, mindazonáltal a szakszervezetek által vázolt problémák valóban fontosak, ezért a kormányzati oldal kész az OKÉT keretében is 2017-ben napirendre venni a témakört. – Sikerként könyveli el a munkavédelmi képviselő választás létszámhatárának 20 főre csökkentését, ami a közszféra munkahelyeire is vonatkozik. Ugyanakkor kiemelte, hogy a kötelezettség nem a képviselő tényleges megválasztására vonatkozik, hanem arra, hogy a munkáltató igény esetén a választás lehetőségét, lebonyolítását biztosítsa. A napirend lezárásaként az OKÉT elfogadta azt a szakszervezeti javaslatot, hogy az áttekintett témák alapján készüljön OKÉT munkaterv 2017-re. A kormányzati oldal ügyvivője mindazonáltal megjegyezte, hogy erre nincs az alapszabályban kötelezettség, és a végrehajtáshoz előre is rugalmasságot kért. Kérte továbbá, hogy az oldalak küldjék meg a munkatervre az írásos javaslatukat. 2. napirendi pont: Konzultáció a közszolgálati bérrendszerek és keresetek 2016-2017. évi alakulásáról, a minimálbér és a garantált bérminimum 2017-2018. évi emelésének hatásairól A kormányzati oldal részéről dr. Adorján Richárd helyettes államtitkár úr (NGM) – tájékoztatást adott a 2017-18. évi minimálbér-emelésekre és az ezekkel kapcsolatos szociális hozzájárulási adócsökkentésekre vonatkozó megállapodásról, kiemelve, hogy a következő években a költségvetési többlet mozgásteret a kormány a munka világában szándékozik felhasználni. – Ismertette, hogy a korábbi évektől eltérően a költségvetés támogatást nyújt a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséhez, de hogy az egyes alrendszerekben
3
ez milyen konstrukcióban valósul majd meg, arról végleges döntés még nincs. A központi alrendszerben a tervek szerint a szociális hozzájárulási adó különbözetet vissza kell fizetni, a többlet illetményköltséget pedig kivételesen intézményi szintű felmérés alapján finanszírozná a költségvetés (bruttó finanszírozás). Az önkormányzati intézményeknél az adócsökkentés és az illetménytöbblet nettó különbözete várhatóan települési szinten lesz kezelve (nettó finanszírozás), ennek módszertana még nincs kidolgozva. – Elmondta azt is, az illetményrendszerekben kialakult bértorlódás feloldására többféle változatot vizsgál a kormányzat, azonban január 1-jétől várhatóan még nem lesz kész megoldás. – Röviden ismertette a 2016-17. évi ágazati bérintézkedéseket is. A szakszervezeti oldal részéről: – kérték, hogy a kormányzat a bérintézkedésekről tavasszal készített összefoglaló táblázat frissített változatát adja át írásban, – felhívták a figyelmet arra, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emeléssel érintett munkavállalók ne veszítsék el az eltérítésüket, – hangsúlyosan és több ágazat vonatkozásban is figyelmeztettek a bértorlódás által okozott komoly feszültségekre, sőt jelezték, hogy ezt az egyenlő bánásmód szempontjából törvénysértőnek tartják; kiemelték, hogy a diplomások számára is komoly béremelésekre lenne szükség, és megfontolásra javasolták a minimálbérhez, illetve garantált bérminimumhoz koordinálni az illetményrendszereket, – felvetették, hogy a pótlékokkal megvalósított bérrendezés csak kényszermegoldásként elfogadható, bizonytalanságot kelt, a pótlékokra nem vetülnek a mozgó bérelemek, ezeket a pótlékokat tehát mielőbb be kell építeni az alapilletményekbe, – szükségesnek tartják, hogy az életpályák, a béremelések minden területen terjedjenek ki a gazdasági-műszaki munkakörökben dolgozókra is, – jelezték, hogy az önkormányzati tisztviselők számára a bérminimumok emelése nem elegendő, az elmúlt évek veszteségeinek visszapótlásáért továbbra is harcolnak, konkrét javaslatot is készítettek az önkormányzati életpályára; – kérik, hogy a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) egyeztessen az állami tisztviselői jogviszony megyei kormányhivataloknál történő január 1-jei bevezetéséről; nem tartják szerencsésnek azt sem, hogy a központi közigazgatás az igazgatási illetményemeléseknél a sor végére maradt, és a bevezetés időpontja sincs meghatározva, továbbá, hogy a Magyar Államkincstár – a NAV-tól eltérően – kimaradt a béremelésekből, – felhívták a figyelmet arra, hogy egyes ágazatokban (egészségügy, kultúra) még nem kerültek kihirdetésre az elfogadott bérintézkedésekről a rendeletek, a kultúra területén a megfelelő egyeztetés is elmaradt, mindez bizonytalanságot okoz a munkavállalók körében. Az önkormányzati oldal ügyvivője: – tájékoztatása szerint az ÖNET december 6-i üléséhez kapcsolódóan az önkormányzati oldal döntött arról, kezdeményezni fogják a 2008 óta változatlan köztisztviselői illetményalap növelése, valamint a minimálbér és garantált bérminimum emelések finanszírozása miatt a 2017. évi költségvetési törvény módosítását, és kérik az ezen intézkedésekhez szükséges forrásigény feladatfinanszírozás keretében történő biztosítását. Ezen túlmenően a TÖOSZ külön kezdeményezi – központi költségvetési forrás biztosításával – a köztisztviselői illetményalap 60.000 forintra emelését 2017től.
4
A kormányzati oldal képviselői válaszukban elmondták: – a 2016-2017. évi bérintézkedésekről a frissített táblát a következő alkalommal átadják, – az OKÉT folytatja majd a konzultációt a minimálbér emelés hatásairól és a bérintézkedésekről, a kifejezetten ágazati ügyeket azonban az ágazati fórumokon indokolt felvetni és egyeztetni; mindazonáltal a kifogásolt ágazati bérintézkedések forrása a költségvetésben biztosított, – a minimálbéremelésre vonatkozó megállapodást a kormány a közszférában is maradéktalanul teljesíti, ennek közvetlen kihatása mintegy 60 milliárd forint és mintegy 200 ezer főt érint, a finanszírozás kidolgozásához a kormányzat türelmet kér, – az ágazati pótlék formájában adott béremelés ugyanolyan biztos kereseti elem, mint az alapbér, gyors megoldásként került egyes ágazatokban alkalmazásra, – a reálbércsökkenés megítélésénél a kormányzat javasolja figyelembe venni az szja csökkentést, a családi adókedvezményt és más, a jövedelmi helyzetet javító intézkedéseket is, – az illetmény-eltérítések helyi, munkáltatói döntésen alapulnak, ezt központilag nem lehet garantálni, várhatóan mint mindig, most is lesz rá helyi forrás, – közvetítik a KÉF-en történő egyeztetésre vonatkozó kéréseket. 3. napirendi pont: Konzultáció a közszférában működő kompenzációs rendszer 2017. évi alakulásáról Ügyrendi javaslatként a kormányzati oldal ügyvivője javasolta, hogy a 2011-12. évi adóváltozások miatt a közszférában a mai napig alkalmazott bérkompenzáció témaköre – tekintettel az előterjesztett 2017. évi szabályozás 2016. évihez képesti változatlanságára – 2017. januárban kerüljön részletesebb tárgyalásra az OKÉT-ban. A szakszervezeti oldal ügyvivője jelezte, hogy az adminisztráció könnyítése érdekében javasolják a kormányrendeletben megfogalmazni, hogy ne kelljen 2017-re újra nyilatkoznia annak a foglalkoztatottnak, aki 2016. december 31-én jogosult volt a kompenzációra, és személyét illetően a kompenzációra való további jogosultság feltételei nem változtak. A kormányzati oldal kérte a javaslat írásban történő sürgős megküldését annak érdemi vizsgálata érdekében. Javasolta továbbá, hogy 2017-ben már a kompenzáció megszüntetéséről folyjon az egyeztetés. Az oldal részéről azt is kérték, a kormányzat írásban mutassa be a következő alkalomra, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelése hogyan hat(ott) a kompenzációra, illetve az érintett munkavállalók nettó jövedelem-pozíciójára. A kormányzati oldal ígéretet tett írásos anyag összeállítására a minimálbér-emelés és kompenzáció változás együttes hatásának példákkal is illusztrált bemutatására. *** Az OKÉT elfogadta azt a kormányzati javaslatot, hogy a következő ülés január 18-án, szerdán legyen, napirendjén a munkaterv elfogadása és a kompenzáció szerepeljen. Budapest, 2017. január 11. Készítette: Horváthné Batár Emese
5
