e-lapok Digitális hátszelet kap a sajtópiac Ügy 6. oldal A netre költöznek az újságosok 14. oldal Nincs többé csak print, csak online

III. évfolyam 2. szám 2011. március – április

Ügy

Digitális hátszelet kap a sajtópiac 6. oldal

A netre költöznek az újságosok 14. oldal

Nincs többé csak print, csak online 16. oldal

Olvasókat keresô e-olvasók 19. oldal

e-lapok

     

 

 

       

 

  

   



BEKÖSZÖNTÔ

Beköszöntô

Lapozzunk A papírhoz képest a digitális formátummal kockázatosabb agyoncsapni egy legyet vagy bevonulni a fürdôszobába. Cserébe viszont nagyítható, interaktív, akár videót is nézegethetünk rajta. A sajtópiac egyik örök vitáját toldotta meg újabb kérdéssel a digitalizáció: már nemsak arról lehet beszélni, kihal-e a nyomtatott megjelenés, hanem hogy megmenti-e a lapokat a digitális formátum? A digitális lappiac nemcsak hazánkban, de a nálunk jóval fejlettebb országokban is gyerekcipôben jár, de éppen ez teszi érdekessé. Már elindultak izgalmas kezdeményezések, megvannak az elsô eredmé­nyek és megjelent az elsô táblagépes hirdetés. Amiben nem lehetünk bizto­sak, hogy milyen irányba érik majd a piac? Errôl kérdeztük meg az érintette­ket: kiadókat, médiaügynökséget és hirdetôt, összevetve a hardverpiaci valósággal. Merthogy a digitális világot az elérhetô tartal­ mi kínálaton túl a platformok kérdése is színesíti: hány olvasónak, milyen csatornán keresztül van hozzáférése a tartalmakhoz?

Gaborják Éva , fôszerkesztô

A terjesztést jelenleg komolyan megnehezíti, hogy több mobileszköz és táblagép, több rendszerrel verseng a fogyasztók kegyeiért, és – ahogyan azt az NRC kutatása is mutatja – egyáltalán nem tiszta, melyik platform lesz a gyôztes – már ha lesz egyáltalán egyetlen domináns felület, amelyre kihagyhatatlanul fejlesztenie kell a sajtónak. Mihók Attila, a Ringier ügyvezetôje ugyanakkor éppen ebben látja a potenciált. Szerinte a legnagyobb kiadóknak azért kell jelen lennie valamennyi jelenleg rendelkezésre álló eszközön, mert így lehet a piaci elônyt még a korai szakaszban biztosítani a késôbbi, letisztultabb idôszakra. Mindez persze komoly fejlesztésekkel jár, amely más piaci szereplôk szerint egyelôre nem kifizetôdô. Eltérôek a vélemények azon a fronton is, hogy egyáltalán maguk a táblagépek tartósan sikeresek lehetnek-e. Kiemelt interjúnk alanya, Szabó Gergely, a HVG online hírmédia divíziójának vezetôje például úgy látja, a tabletek korláto­ zott felhasználói lehetôségeiknél fogva csak egy-egy szûkebb réteg kiszolgálá­sá­ra maradhatnak meg hosszú távon. Divat-e hát ez az új digitális platform vagy kihagyhatatlan terjesztési csatorna? A kiadók mellett a Google, a Digitalstand és a mobilszolgáltatók is megszólalnak összeállításunkban. Amit, ahogyan már megszokhatták, digitális formában tárunk Önök elé. Szinte hihetetlen, de amikor elindultunk az @M magazinnal, még félévnyire voltunk az elsô iPad megjelenésétôl…

Fokasz Oresztész, vezetô szerkesztô

Impresszum Fôszerkesztô: Gaborják Éva [email protected] Vezetô szerkesztô: Fokasz Oresztész [email protected] A március-áprilisi szám elkészítésében közremûködött: Potecz Zoltán, Horváth Tibor Felhasznált képek: www.sxc.hu Hirdetés: [email protected] Lapterv/Logó: László Zsuzsi A tervezésben közremûködött: Tánczos Zsuzsanna Szerkesztôség: 1024 Budapest, Lövôház u. 30. Tel.: +36 1 7810778 Kiadja a Cognit Development Kft. Az @M a www.mediainfo.hu és a www.marketinginfo.hu portálok közös elektronikus kiadványa.

2011. MÁRCIUS – ÁPRILIS | @M |

3

TARTALOM KÖRKÉRDÉS

Digitális hátszelet kap a sajtópiac Bár a print megmentôjének egyik interjúalanyunk sem lát­ja a digi­ talizációt, a többség megkerül­ hetetlennek látja az új csatornát a sajtótermékek számára. Körkér­ dés a digitális sajtó potenciáljáról.

14

6

3

TARTALOM

4

KÉPZô

5

ÜGY Digitális hátszelet kap a sajtópiac

háttér

A netre költöznek az újságosok Egyre több cég kínál a digitális újságokat, magazinokat össze­ gyûjtô, s azokat áruló szolgáltatást. Olyan óriáscégek is ringbe szálltak, mint az Apple, a Google vagy a Deutsche Telekom.

6

A netre költöznek az újságosok

14

Nincs többé csak print, csak online

16

Olvasókat keresô e-olvasók

19

Zsebre rakjuk a netet

23

Okostelefonok, táblagépek:

INTERJÚ

robbanásra számít a Telenor 24

Nincs többé csak print, csak online

Szeretjük a táblagépeket

Csak tartalom van, amit a megfelelô platformokon, a megfelelô célcso­ portoknak, a megfelelô formában kell tudni prezentálni – mondja Szabó Gergely, a HVG online hír­ média divíziójának vezetôje.

16 kutatás

Olvasókat keresô e-olvasók

19 4

BEKÖSZÖNTô

Az e-olvasók felületén próbál újjászületni a nyomtatott világ. A kérdés az, hogy kinek és minek? – Az NRC kutatása a digitális platformokról és azok fogyasztói fogadtatásáról.

| @M | 2011. MÁRCIUS – ÁPRILIS

26

MÉDIA BUZZ Glamour Women of the Year 27

Jorge Luis Borges: Bábeli Könyvtár. (ford.: Boglár Lajos), In: uô.: A titkos csoda. 111.

Várnai Gyula Könyv / Book, 2005−2009, lightbox, 80 × 100 × 13 cm (Szombathelyi Képtár / Kunsthalle Szombathely)

képzô

„Letizia Álvarez de Toledo megjegyezte, hogy a hatalmas Könyvtár felesleges, tulajdonképpen elegendô volna egyetlen kötet szokványos formátumban, kilenc- vagy tízpontos betûbôl szedve, amely kötet végtelen számú, végtelenül finom lapokból állna. (Cavalieri a XVII. század kezdetén azt mondta, hogy minden szilárd test végtelen számú egymásra helyezett sík.) E selymesen finom »zsebkalauz« kezelése kényelmes; minden látható lap ugyanolyan lapokká válna szét; a felfoghatatlan középsô oldalnak nem lenne hátsó oldala.”

ÜGY Körkérdés

[email protected], [email protected]

Digitális hátszelet kap a sajtópiac Bár a print megmentôjének egyik interjúalanyunk sem látja a digitalizációt, a többség megkerülhetetlennek látja az új csatornát a sajtótermékek számára. Kiadók vezetôi, a médiaügynökségi és hirdetôi oldal képviselôi, a Matesz és az új, digitális terjesztési vi­lág szakemberei beszéltek a digitális sajtó potenciáljáról, a formálódó üzleti modell­rôl és a már elérhetô és még várható fejlesztésekrôl.

Minden mobil-platform célterületnek számít Mihók Attila – Ringier Kiadó ügyvezetô igazgató, Népszabadság Zrt. elnök-vezérigazgató iPhone-ra már elkészültek az elsô hazai Ringier fejlesztések. Hol tart most a Blikk és Nemzeti Sport Online alkalmazások letöltés száma, és milyen forgalmat generálnak? Mindkét alkalmazásunk nagyon pozitív fogadtatásra talált az iPhone felhasználók körében, megérte több idôt szentelni a fejlesztésre és nem csak sebtében piacra dobni valamit. Az utolsó adatok szerint a BlikkApp bôven 20 ezer felett, a Nemzeti Sport alkalmazás 15 ezer letöltés körül jár, miközben a letöltések száma gyorsulva növekszik (az appok bô két hónapja elérhetôk). Ez egy olyan volumen, amely már kereskedelmi

6

| @M | 2011. MÁRCIUS – ÁPRILIS

szempontból is vonzó, még egy technikai upgrade-re van szükség, és megjelenhetnek a hirdetôk is. Azt kell mondjam, hogy jelen pillanatban az a furcsa állapot állt elô, hogy több a hirdetôi igény a mobilalkalmazásokban, mint amennyit egyszerre normális keretek között ésszerûen ki lehet szolgálni. A hazai reklámpiac állapotát elnézve ez azért egy üdítô kivétel. Mennyire tartják fontosnak, tervezik-e, hogy a terjedôben lévô e-olvasókra, köztük az iPad-re is fejles�szenek? Milyen kiadványaikkal érdemesebb jelen lenni ezen a platformon? Az iPad alkalmazás-fejlesztés is folyamatosan folyik, de egy egészen más app-el jelentkezünk majd, mint a smartphone alkalmazásaink. Természetesen egyébként minden mobil-platform célterületnek számít, így hamarosan Androidos és Windows7 mobile alkalma­ zásaink is lesznek okostelefonra, és az iPad alkalmazás megjelenését követni fogja az Androidos tabletekre készült változat is. Ugyanakkor, az okostelefonos és a tabletes alkalmazások eltérô igényeket szolgálnak ki, más funkciójuk is van. Mindezen túl óriási különbség van egy napilap brand és tartalom mobileszközökön való megjelenése és egy niche magazinhoz tartozó applikáció között. Kell-e, hogy az alkalmazások mást, többet nyújtsanak, mint pusztán az online megjelenés mobil esz­ közökre optimalizált változata?

ÜGY Természetesen. Különösen igaz ez a napilapos tartalmakra és a tableteken való megjelenésre. A felhasználó nem fogja letölteni az applikációt, ha az nem nyújt neki többlet szolgáltatást vagy élményt, arról nem is beszélve, ha hosszútávon ezek az applikációk fizetôssé válnak, akkor tényleg sokkal többet, magára az adott eszközre optimalizált tartalmat és szolgáltatást kell nyújtani. Ellenkezô esetben a tableteken az alap webes kiadást vagy annak a mobileszközökre optimali­zált változatát választja majd a felhasználó, egy browseren ke­resztül. Azért viszont, mint tudjuk, nem lehet pénz kérni. A Ringier nemzetközi portfóliójában már több iPad alkalmazás is fellelhetô. A hazai piac miben más, milyen kihívásokat rejt a digitális lapterjesztés számára? A hazai piacon még alacsony az iPad penetráció és továbbra is nagy kérdés, hogy itthon az iOS vagy az Android (esetleg Windows mobile) alapú tabletek terjednek majd el. Ismerve a magyar piac rendkívüli árérzékenységét, abban az esetben, ha berobban egy olcsó Androidos tablet, ami mellé komolyan odaáll egy vagy két mobilszolgáltató egy vonzó csomaggal, jelentôs piaci részesedéshez segítheti az adott eszközt és akár hos�szútávon is befolyásolhatja a hazai tabletpiacot - ezen keresztül az applikációkat is. A nyugat-európai piacokon vagy Svájcban az iPhone penetráció olyan magas (Svájcban pl. 40% felett van), hogy az eleve determinálja a tablet piacot is. A Ringier Magyarországnak ezért minden lehetséges platformra fejlesztenie kell, ha ebben a szegmensben késôbb komoly piaci részesedést szeretne. Ami a digitális lapterjesztést illeti, ott kicsit más a helyzet. Különbséget kell tenni a mobileszközökre szabott tartalmak és a digitális lapok (e-újság) és az arra specializált olvasók vagy a tabletek olvasóapplikációi között. A napilapos tartalmakról már beszéltem. A magazinok (elsôsorban a havi glossy magazinok és egyéb niche termékek) könnyebben rátalálhatnak az olvasókra a digitális kiadásaikkal, anélkül hogy speciális alkalmazásokat kellene fejleszteniük  - gyakorlatilag a print oldalak digitális változatai hasonló olvasási élményt nyújtanak egy tableten, mint nyomtatott formában, ráadásul rengeteg addícionáis lehetôséget kínál maga a digitális forma pl. a hirdetôk számára. Ez egy jól mûködô modellé válhat hamarosan.

A nagy példányszámú nôi- és bulvár hetilapok viszont inkább a napilapokhoz hasonlítanak ebbôl a szempontból, valószínûleg inkább a speciális, eszközre-szabott applikációkban teljesednek majd ki a digitális eszközökön, többek között azért is, mert az üzleti modell eleve nagy példányszámra, elérésre és hirdetési bevételre alapul - ezt viszont inkább egy önálló alkalmazás segíti és nem egy digitális újságos-stand. A mobil eszközök mellett milyen digitális csatornákat látnak kiemelten fontosnak? Az internetes jelenlét mellett miért érdemes fejleszteni a mobilokra, e-olvasókra is? Érdekes csatorna pl. a digitális televíziózás, az IPTV és a Video on Demand. Az integrált tartalom-elôállításba beletartozik a szöveges tartalom mellett a videótartalmak elôállítása is, a nagy portálok világszerte és itthon is ebben a szegmensben fejlôdtek a legtöbbet az elmúlt években. Én pl. már nem nézek hírmûsort sem kereskedelmi, sem pedig egyéb televíziókon, mert gyakorlatilag minden fontosabb hírvideóhoz hozzájutok online módon. Az online hírfogyasztáson felül pedig már csak azok az anyagok hiányoznak a napi média-adagomhoz, amelyeket inkább nyomtatott formában fogyaszt az ember: hosszabb írások, elemzések gazdasági és politikai témában - ezeket jobb papíron olvasni, mint képernyôn. Mindeközben az esti mozifilmet is meg lehet nézni - ha nagyon érdekes, akkor a reklámblokkok alatt lehet folytatni az olvasást. :)  A Ringier a tartalmi mixét hosszútávon úgy fogja alakítani, hogy az versenyképes legyen a Telekom és a kereskedelmi tévék három képernyôs stratégiájával (web, mobil, TV), ugyanakkor mindezt a nyomtatott (szöveges) tartalmak integrált szerkesztôségeiben állítja elô, kihasználva a tartalmi elônyöket és a keresztpromóciós lehetôségeket is, nem is beszélve arról, hogy egy adott tartalom elôállítási költségét így több csatorna értékesítési bevétele is finanszíroz. Már most is rengeteg videóanyag kerül fel a portáljainkra, de technikailag és szervezetileg akár minden nap több órás élô HD adásokra is képesek lennénk - egyáltalán nincs messze az a nap, amikor a Ringier a hazai televíziós piac egyik fontos beszállítója lesz, és emellett önállóan is megjelenik a mobileszközökön videós tartalmakkal is. Természetesen ehhez az újságírók és szerkesztôk szakmai fejlô2011. MÁRCIUS – ÁPRILIS | @M |

7

ÜGY dése is, a munkafolyamatok átalakulása is szükséges, de ez a folyamat már beindult. Egyes vélemények szerint a digitalizáció lehet a ki­ út, az elôremenekülés a sajtó számára. Mennyire értenek ezzel egyet, hogy látják, mekkora a digitális sajtó potenciálja? Ezt a témát  már több oldalról érintettük: a digitális lapterjesztés bizonyos laptípusok (elsôsorban magazinok) számára úgy tûnik, tényleg fontos értékesítési csatorna lesz a jövôben. A napilapok számára az okostelefonok és tabletek ugyanígy fontos csatornává válnak, de ehhez a mobileszközökre optimalizált tartalomra - sôt integrált tartalomra - van szükség, azaz nem elég a pdf oldalakat “árulni”. Azon, hogy ez mennyire elôremenekülés vagy egy újabb terjesztési csatorna kihasználása, lehet még vitatkozni. A Ringier 2010-ben fennállásának legjobb eredményét érte el, és ebben nem a digitális csatornák játszották a fôszerepet, ugyanakkor a növekedés a digitális csatornákon nagyon is érzékelhetô. Én úgy látom (szegmenstôl és tartalomtól függôen), a következô 10 évben a nyomtatott és a digitális csatornák mindegyike fontos lesz a kiadók számára, miközben valószínûleg (ismét csak a piaci szegmenstôl és tartalomtól függôen) a digitális csatorna-volumen a hagyományos (nyomtatott) értékesítési csatornák terhére fog növekedni. A digitális tranzíció sebessége és mértéke azonban nagymértékben függ az új eszközök penetrációjának növekedési ütemétôl és természetesen attól is, hogy a felnövekvô generáció miként fog viszonyulni a fizetôs alkalmazásokhoz.

Jelen pillanatban az a furcsa állapot állt elô, hogy több a hirdetôi igény a mobilalkalmazásokban, mint amennyit egyszerre normális keretek között ésszerûen ki lehet szolgálni.

8

| @M | 2011. MÁRCIUS – ÁPRILIS

A felhasználók döntenek majd Palánki Zsolt – Axel Springer, IT és Újmédia igazgató Egyes vélemények szerint a digitalizáció lehet a kiút, az elôremenekülés a sajtó számára. Mennyire értenek ezzel egyet, hogy látják, mekkora a digitális sajtó potenciálja? Nem menekülés, ez is egy csatorna, út, ahol meg kell találni a tartalomhoz, szolgáltatáshoz kapcsolódóan a be­vételi forrásokat, üzleti modelleket. Ha a WEB vi­lág modelljei mennek tovább, akkor látok problémákat. Ha sikerül több csatornás bevételi modelleket kialakítani, komoly potenciállá nôhet a következô tíz évben. Itthon az iPhone-ra láttunk már fejlesztést az Axel Springertôl. Milyen eredményt hozott a Mindmegette. hu alkalmazás? Voltak-e más próbálkozások? A Mindmegette kiváló eredményt hozott mind letöltés, mind értékesítési értelemben. A mai napig ez az egyetlen iPhone fejlesztésünk. Tervezik-e, hogy a hazai piacra táblagépekre, köztük az iPad-re is fejlesszenek? Ha igen, milyen kiadványokkal? A táblagépekre vonatkozóan vannak koncepcióink. A közeli jövô eldönti, hogy elindulunk-e ezekkel a fejlesztésekkel és az is eldôl, milyen technológiákat alkalmazunk majd ezeknél. A nemzetközi piacon igen erôs az anyavállalat jelenléte iPaden. Mik a legizgalmasabb hírek ezen a téren, mit lehet tanulni a külföldi tapasztalatokból? Az anyavállalat tapasztalatait figyeljük, de nem adoptálhatók és használhatók egy az egyben a magyar piac-

ÜGY ra. De a modellek és a fejlôdési ívek támpontokat adnak. Sok eltérô üzleti modell kipróbálása zajlik. Az elsôk között állapodtak meg a Google-lel is a One Pass digitális terjesztési megoldás használatáról. Ön hogy látja ezeket az elôfizetési rendszereket és az általuk kirajzolódó üzleti modellt? Azt gondolom, hogy egy kiváló lehetôség, és szüksége van a piacnak egy hiteles és megbízható szolgáltatóra, szolgáltatásra és a könnyû érthetô felhasználói megoldásokra. A felhasználók döntenek majd. Itthon mi hátráltatja leginkább a fejlesztést, mi a legnagyobb kihívás digitális fronton? Az egyik hátráltató a sok és eltérô platform akár az okostelefon, akár a tabletek területén, amely költségessé és nehézkessé teszi a fejlesztéseket. A sok területen már kitalált és meglévô, de piaci szinten nem bevezetett hirdetési, mérési rendszerek és formátumok. Az új eszközökhöz kötôdô ismeretek tudások még szûken hozzáférhetôk. És a valós, használati értelemben vett penetráció.  

Érintésre hív a jó tablet hirdetés Szépvölgyi Tamás – Sanoma Budapest Zrt., mobil­média lapigazgató A hazai magazinok közül úttörôként jelentetek meg a Story iPad-es változatával. Miért láttatok ekkora lehetôséget ezen az új területen? A táblagépek forradalmasítják az ember-számítógép közötti kapcsolatot. Az elektronikus tartalomfogyasztás már a mobilnál elvesztette a röghöz kötöttségét,

már nem kellett számítógép elé ülni ahhoz, hogy digitális tartalmat fogyasszunk. A táblagépekkel egy még nagyobb áttörés történt, mert létrejött egy nagyon jól használható mobil formátum, amely még az interakciót is sokkal természetesebbé tette. Ez jelentôs hatással lesz a kiadóvállalatok életére. A Sanoma számára egy természetes lépés volt, hogy multimédia tartalom elôállítóként elsôként próbálja ki az platformot. Az új eszközben rejlô lehetôségeket már a hirdetôink is felismerték, így már most is egy kézzel fogható igény, hogy ezeken az új felületeken is biztosítsunk számukra megfelelô hirdetési környezetet. Ahogy egy interjúban fogalmaztál, a táblagépeken a tartalomfogyasztás már nem lineáris, mint az újságok lapozgatásakor, hanem interaktív, szórakoztató. Men�nyire segít ennek kiszolgálásában, hogy a Sanoma berkeiben tévécsatorna is mûködik? A StoryTV és a többi mozgóképes tartalom-elôállító részleg megléte alapkövetelmény az interaktív multimédia tartalmak elôállításánál. Ez nálunk egy szerencsés adottság, amelyet maximálisan ki is használunk az iPad termékekben. A Story iPad alkalmazás rögtön nemzetközi elismerést is kapott. Milyenek az eredmények itthon? Hogyan használják, mit mondanak a fogyasztók? Itthon is nagyon jó kritikát kaptunk, mindjárt a publikálás elsô három napján több száz pozitív visszajelzés érkezett az iPad magazinból, amelyben külön részt biztosítottunk a közvetlen olvasói véleményeknek. Általános jelenség volt, hogy a családban többen kipróbálták, olyanokhoz is eljutott az iPad, akik egyébként nem szívesen vesznek kütyüket a kezükbe. A nôi célközönség pedig ostromol bennünket a következô lapszámokért. A statisztikák alapján az látszik, hogy akinek van itthon iPad készüléke, az nagy valószínûséggel letöltötte a Story magazin interaktív számát. Az olvasói piacon kívül nagyon jó visszajelzés a különösen aktív ügynökségi érdeklôdés is. Az elsô szám ingyenes volt, a késôbbiekben hogyan tervezitek árazni a kiadványt? Marad a negyedéves megjelenés? Igen, idén negyedéves megjelenést tervezünk. Úgy gon­doljuk, hogy a kiadvánnyal eltöltött idô és a tarta-

2011. MÁRCIUS – ÁPRILIS | @M |

9

ÜGY lom jellege miatt indokolt a kiadvány fizetôssé tétele az olvasók felé. Az érintôképes magazinok árképzésében leginkább a glossy, azaz fényes papíron megjelenô magazinok árazása ad irányt. Az a fogyasztói réteg, amely a minôségi kiadványokat keresi a magazin piacon, az új, gazdagabb, mozgóképekkel illusztrált magazinok árt is megfizeti. A terjesztés és üzleti modell szempontjából mi a véleményed a sorra induló digitális standokról, köztük az Apple és a Google elôfizetési rendszerérôl? Az Apple és Google elôfizetési rendszere egyfelôl fejfájást okoz a kiadóknak, másfelôl viszont egy roppant hatékony terjesztési hálózatot biztosíthatnak. A világon 15 millió iPad készülékhez kapcsolódik egy disztribúciós rendszer. A készülék tulajdonosok jelentôs hányada a hitelkártyájával biztosítja az azonnali vásárlás kényelmét magának. Egy elôfizetéssel kiegészítve ez a rendszer nagyon hatékony. Kérdés, hogy a kiadók hajlandók-e ezt megfizetni, vagy ragaszkodnak a saját elôfizetési rendszereikhez, képesek-e integrálni ezeket az Apple féle rendszerbe. A kiadók kontra platform tulajdonosok harca még koránt sincs lezárva. Milyen elônyöket kínál a digitális kiadvány a hirde­ tôknek? Erôs az érdeklôdés, sok ügynökség hív bennünket, hogy mutassuk be a hirdetési formátumokat. Ezek a weben már ismert hirdetések sok interakcióval, adott esetben mozgóképpel kiegészülve. A hirdetés nemcsak egy erôs képi megjelenést kell, hogy tartalmazzon, de fel kell hívnia a szemlélôt az érintésre, interakcióra. A jó iPad hirdetés bevonja a né­ zôt és az érintésért, tapintásért cserébe élményt ad. Az iPad mellett más táblagépekre is terveztek megjelenést? Milyen más Sanoma-kiadványra számíthatunk még mobil eszközön? A tábla gépeknél mind az Android készülékek, mind az iPad fókuszban vannak. Ez utóbbin az interaktív könyveink nagyon sikeresek, ezért a Lola Mesék sorozatból hamarosan következik a folytatás, de több meglepetéssel is készülünk. A telefonokon folytatjuk az új alkalmazások publikálását, és várható a már jól ismert alkalmazásaink frissítése is.

10

| @M | 2011. MÁRCIUS – ÁPRILIS

A hirdetôk kevesebbet fizetnek egy digitális olvasóért Gulyás János – MEC Hungary, ügyvezetô igazgató A sajtó számára sokan megváltásként emlegetik a di­gi­talizációs lehetôségeket. Médiaügynökségi oldalról hogy látják, mekkora potenciált jelenthetnek a digitális formátumok a printnek? Ami most látszik: az olvasók számára jobb „felhasználói élményt” jelenthet a digitalizáció, és a hirdetôk szempontjából - elvben - szintén több és érdekes lehe­ tôséget jelenthet. Eddig a jó hírek. A rossz az, hogy a digitális tartalmak elôállítása plusz erôforrásokat igényel, illetve a per olva­só jövedelem generáló képessége alacsonyabb. Egy-két fehér hollónak tekinthetô kivételt leszámítva, tartalomért nem nagyon fizetnek online az olvasók. Kérdés, hogy ez fog-e és mitôl változni? Illetve a hirdetôk is jelentôsen kevesebbet fizetnek egy digitális olvasóért versus egy nyomtatott verziót olvasóért. Jelenleg azok a modellek mûködnek, ahol a lehetô legkevesebb plusz ráfordítással képesek a digitális tartalmakat is elôállítani, amit a (relatíve) kicsi plusz bevétel is tud finanszírozni, nyereségessé tenni. A nagy paradigma váltás akkor következhet be, ha a print elôállítási és disztribúciós költségeit meg tudja spórolni a sajtó, mert csak digitálisan éri el olvasóit-követôit, és ezzel párhuzamosan a tartalom elôállítási költségeit fedezni tudja a hirdetôktôl (mert felértékelôdik egyes sajtó brandek digitális elérése?), illetve követôktôl jövô (mert valamiért mégis hajlandóak fizetni a tartalomért?) bevételekbôl. A kérdôjelek azt mutatják, hogy

ÜGY nem nagyon látom, hogy ez miért következne be... Ös�szeségében, lehet hogy megváltás, de tartok tôle, hogy elôbb jön egy megfeszíttetés. :-) Van-e konkrét érdeklôdés a hazai hirdetôk körében a mobil eszközökre, köztük táblagépekre megjelenô kiadványok reklámhelyei iránt? Néhány early adopter érdeklôdik, mert fontos számukra az innovatív image, de ez még egy szûk kisebbség. Mennyire új még ez a digitális világ, a mobil eszközök és alkalmazások világa a hazai hirdetôk számára? Jellemzôen ügynökségi javaslatként vagy hirdetôi kérésként jelenik meg egy ilyen új platform a mérlegelt felületek között? Kicsit hasonlít a helyzet az online hirdetések 6-8-10 évvel ezelôtti szituációjára: van egy kis beszélgetés e témában ügyfél és ügynökség között (talán inkább ügynökségi kezdeményezésre). A jobb ügynökségek egyre gyakrabban tesznek ilyen elemeket a javaslatok közé, mindenki szereti, mert trendi, aztán az elsô büdzsé optimalizáló kanyarban jellemzôen ez a kis „extra” is áldozatul esik a költség racionalizálásnak. Az Apple nemrég bejelentett elôfizetési rendszere egyre nagyobb frusztrációt vált ki a kiadókban, és legutóbb Sir Martin Sorrell, anyavállalatuk feje is aggályosnak nevezte a cég túlságosan zárt rendszerét. Milyen korlátokat jelent ez az üzleti modell a médiaügynökségek és a hirdetôk számára? Az Apple egy nagyon zárt és - mondjuk ki - drága rendszert kínál. Drágasága nemcsak abból áll, hogy 30%-os jutalékot kér, hanem abból is, hogy drága rá (jó) tartalmat fejleszteni (nyilván, a plusz elérhetô olvasó és az általa generált plusz bevétel koordináta rendszerében), ezért nem látszik, hogy mitôl lenne a sajtó megmentôje ez a platform. További kérdés, hogy mindazok az elônyök, amit a platform nyújt, kinél és hogyan fognak jelentkezni? Megmagyarázom: az Apple tudja, hogy mit olvasok, mikor, milyen zenét hallgatok, mi a hobbim és még számtalan más dolgot is, mert iPhone és iPad használó vagyok. Tudja, hogy mit olvasok el pl. az Economist-ból, de az Economistnak csak minimális adatot ad át rólam. Tehát, a médium hozzájárul ahhoz, hogy az Apple egyre jobban ismerje a fogyasztót, de ez visszafelé, illetve pl. a médiaügynökségek vagy

a hirdetôk felé nem mûködik, az Apple nem nagyon ad át adatot. Ez nyilván zavarhatja az ügynökségeket, de a hirdetôket is. Hirtelen a big distribution analógia jut eszembe, a világ Wallmartjai, Tescói egyre erôsebbek az FMCG márkákkal szemben, és most nem a kereskedelmi szempontokra gondolok, hanem arra, hogy már jobban tudják ôk irányítani a fogyasztókat, mint a márkák. Nagyon találó kifejezés Sir Martin részérôl a „frenemy” - egy kicsit barátok, de ellenségek is... Mit gondol ehhez képest a versenytársként elindult Google One Pass-rôl? Olcsóbb és nyitottabb, ezért a fent boncolgatott gazdasági összefüggések kevésbé durvák, de a képlet hasonló. És nem, ez sem a sajtó megmentô platform. A digitális sajtóhirdetések egy határmezsgyén mozognak, épp annyira kötôdnek a sajtóhoz, mint az interaktív világhoz. Ezen az új területen egy médiaügynökségnél melyik részleg, a print vagy inkább az interaktív divízió kaphat nagyobb szerepet? Ahol még éles a határ, ott inkább az interaktív divíziók területe lehet. A jobb ügynökségek már integrált teamekben dolgoznak, így ez a kérdés nem vetôdik fel pl. az MEC-ben sem.

A rossz az, hogy a digitális tartalmak elôállítása plusz erôforrásokat igényel, illetve a per olvasó jövedelem generáló képessége ala­csonyabb. Egy-két fehér hollónak tekinthetô kivételt leszámítva, tartalomért nem nagyon fizetnek online az olvasók.

2011. MÁRCIUS – ÁPRILIS | @M |

11

ÜGY

Jól célzott és izgalmasabb megjelenést biztosít a táblagép Bakai Gergely – Opel Hungary, marketing igazgató Az új Opel Astra Sports Tourer hirdetése volt az elsô, kifejezetten iPad-re fejlesztett reklám a HVG digitális kiadásában. Mi adta az ötletet, hogy ilyen újszerû formában jelenjenek meg? Az Opel számára kiemelten fontos vásárlóink mindennapi életét segítô innovációk elérhetôvé tétele modelljeinkben, és ezzel összhangban figyelemmel kísérjük a mindennapi életben megjelenô innovatív eszközök fejlôdését is. Ezen új megjelenési csatorna nagyon jól illeszkedik mind márkánk alapértékeihez, mind kommunikációs stratégiánkhoz, ezért döntöttünk használata mellet új Opel Astra Sports Tourer modellünk bevezetésében. Milyen elônyöket láttak a táblagép platformon történô reklámozásban?

12

| @M | 2011. MÁRCIUS – ÁPRILIS

A táblagép platformon való megjelenés innovatív márkaértékeink hangsúlyozása mellett jól célzott és a meg­szokottól eltérô, izgalmasabb megjelenést tesz lehetôvé (pl. reklámfilm beépítése a hirdetésbe, direkt link honlapunkra). Ezen megjelenéssel hatékonyan el tudjuk érni célcsoportunk egy fontos szegmensét, mely hatékonyságot a letöltések követése révén pontosan mérni is tudunk. Miben kellett másképp gondolkodni a kreatív kidolgozása során? Mi volt a legnagyobb kihívás a fejlesztésben? A táblagép platformon való megjelenés másik nagy elônye az, hogy a kreatív anyag kidolgozása bár újszerû feladat volt, mégsem jelentett különösebb kihívást számunkra. Melyik ügynökség dolgozott a hirdetésen? A kreatív fejlesztését az MRM (McCann Erickson) végez­ te, míg a médiafoglalást az ACT (Aegis Media) intézte. Miért pont erre a modellre esett a választás a táblagépes bemutatkozásra? Az új Opel Astra személyiségéhez jól illeszkedik ezen új, innovatív megjelenés, valamint az Opel Astra kombi változata nagyon sikeres vállalati vásárlók körében, ezért fontos volt számunkra a döntéshozói kör célzott elérése. Volt-e visszhangja a reklámnak? Az eddigi tapasztalatok alapján tervezik-e hasonlók alkalmazását a jövôben? Számos pozitív visszajelzést kaptunk, és alapvetôen a jö­vôben is tervezzük ezen csatorna használatát.

Alapvetô kérdés, mennyire érzik azt a kiadók, hogy a digitális példányok „kannibalizájlák” a nyomtatott példányok piacát, vagyis mennyi olvasót visznek el a print kiadványoktól.

ÜGY

Digitális replikák: kannibálok vagy megmentôk? Burlacu Liviu – Magyar Terjesztés-ellenôrzô Szövetség (Matesz), fôtitkár A Matesz digitális lapok olvasottságát mérô DigitalAudit február 16-án indult. Mik az eddigi tapasztalataik, mekkora az érdeklôdés a kiadók részérôl szolgáltatásuk iránt? Mit várnak a közeljövôre nézve? Február 16-án volt a hivatalos bejelentés, a projekt 2010-ben indult. Jelenleg 3 kiadó 5 kiadványát auditáljuk, illetve 3 digital-providert tanúsítunk (a providerek magát a digitalizációt és a különbözô eszközökön való elérhetôséget biztosítják – a szerk.). Több kiadó részérôl van érdeklôdés (a tanúsítást is további providernél fogjuk nyújtani). Alapvetô kérdés, mennyire érzik azt a kiadók, hogy a digitális példányok „kannibalizájlák” a nyomtatott példányok piacát, vagyis mennyi olvasót visznek el a print kiadványoktól. Az üzleti modellek kialakulófélben vannak, ezektôl függ majd, hogy mennyire „fut be” a Matesz audit-szolgáltatása. Az auditált adatokat csak az auditálást kérô kiadó számára teszik elérhetôvé, vagy harmadik fél számára is hozzáférhetôk, ellenôrizhetôk? Az adatok publikusak. A Matesz-adatok nyilvánossági szabályai: (a) teljesen publikus - az idôszakos (negyedéves vagy féléves) megjelenésenkénti átlagok a nettó nyomott, összesen aktívan vásárolt, összesen értékesített és összesen terjesztett példányszámokról; (b) csak tagoknak - havi bontású, elôfizetéses, darabonkénti, külföldi és mennyiségi értékesített, továbbá ingyenes (igényelt és promóció), illetve remittenda példányszámai. A tagoknak ezenkívül jár minden egyes auditált kiadványhoz Terjesztési Bizonyítvány, amelyek a példányszámok hiteles tanúsítványai. Miért feltétele a szolgáltatás igénybevételének,

hogy az auditban már résztvevô nyomtatott lappal is rendelkezzen a reménybeli partner? A kiindulási pont az volt, hogy a Digital-Audit a meglévô lapkiadóknak egy „kiegészítô” szolgáltatásként mûködjön, azaz az új a régire épült. Szerintem idô kérdése csak, hogy ezt a kötelmet mikor és hogyan fogjuk feloldani. Ez külföldön is mindenhol bekövetkezett. Mit gondol a digitális lapkiadás jövôjérôl? A külföldi szakértôk meglehetôsen optimisták, itthon azonban már számtalanszor tapasztalhattuk, hogy ami mûködik Nyugaton, az Magyarországon nem, vagy csak rosszul. A hazai internetezôk nagyon elutasítók azzal szemben, hogy bármiért fizetniük kelljen a világhálón. Önnek mi a véleménye, nem tehet ez végérvényesen keresztbe a digitális lapok térnyerésének Magyarországon? Azt hiszem, a lapkiadók keresik az új üzleti modelleket. A digitális lap része ennek a keresésnek. Hogy mûködôképes lesz-e pont ez a kísérlet? Nem tudom. Ember legyen a talpán, aki mer bármit is tippelni. Egyébként nem értek egyet azzal, hogy minden ros�szul mûködik itt - ha így lenne, már rég mindenki bezárta volna az összes boltot. Itthon is terjednek az okostelefonok, táblagépek. Elôrejelzések szerint az elôttünk álló pár évben igen gyors növekedésnek néz elébe ez a piac. Ön szerint milyen hatással lesz ez a digitális sajtóra, illetve a sajtóra általában? Megszülettek végre – ahogy egyes szakemberek hangoztatják – azok az eszközök, amelyek igazi áttörést hoznak a médiához való hozzáállásunkban? Valóban a feje tetejére állíthatja a sajtót a digitalizáció? Mekkora lesz az elmozdulás a nyomtatott lapoktól a digitálisak felé? Lesznek teljes egészében „átköltözô” kiadványok? Nemrég, 30-40 éve, a nyomtatott sajtó a gyártási technológia kihívásával nézett szembe, amikor - sok-sok próbálkozás, kísérlet után - az ofszet nyomtatás jött ki nyertesnek ebbôl a harcból. Azt hiszem, analóg módon, ma egy ugyanilyen hosszú sor kísérlet tanúi vagyunk. A kérdés véleményem szerint igazából ez: a technológia változtatja a sajtót, vagy maga a sajtó (média) változik? Azt hiszem, azt kell megvizsgálni, hogy milyen módon változik a médiafogyasztás, mind a technológia hatására, mind ettôl függetlenül is. Véleménye van? Szóljon hozzá! 2011. MÁRCIUS – ÁPRILIS | @M |

13

ÜGY [email protected]

A netre költöznek az újságosok Egyre több cég kínál a digitális újságokat, magazinokat összegyûjtô, s azokat áruló szolgáltatást. Az olvasók és a kiadók számára is elônyös lehet, ha minden egy helyen megtalálható. Olyan óriáscégek is ringbe szálltak, mint az Apple, a Google vagy a Deutsche Telekom, de magyar szolgáltatás is elérhetô. „Piacra lépésünk óta a kiadók érdeklôdése igen intenzív, hiszen digitalizálás kérdésében egy piackonform és üzletileg nagyon elônyös konstrukciót ajánlunk” – tudtuk meg Rostás Zoltántól, a Digitalstand kereskedelmi igazgatójától. Elmondta, hogy a nagyobb kiadók is érdeklôdnek, de a közelmúltban megjelentek önálló, saját brand alatti fejlesztések is. Szándékuk egy platformfüggetlen, minden mobileszközzel használható és hatékony felhasználó elérés, amelyre jelenleg a legkedvezôbb megoldásnak az általuk kínált „sok kiadvány elérése egy oldalon” módszert tartják. Jelenleg weben, iPad-en és androidos táblagépeken, illetve iPhone 4-en, valamint felsô kategóriás androidos okostelefonokon érhetô el a szolgálta­tás, bár az olvasási élmény tabletekre optimalizált. Várakozásaik szerint a közeljövôben a táblagépek piacának bôvülésével a kiadók igénye is erôsödni fog a digitalizált megjelenés iránt, ezért ennek a piacnak a hazai elôretörésére számítanak. A sikernek meghatározó eleme lesz a technikai megoldások rugalmassága és a piaci modell választása. Rostás Zoltán a fogyasztói szokásokról szólva elmondta, hogy a színes magazinok esetében a napilapokhoz képest magasabb az egyes példányok megvásárlásának aránya az elôfizetéséhez képest. Bár külföldön már erre is van példa, a Digitalstandnál cikkenként, „darabolva” egyelôre nem lehet megvásárolni a kiadványokat, de ez változhat, amennyiben lesz rá igény. „A digitális lapárak a printéhez viszonyítva jelentôsen kedvezôbbek, így a cikkenkénti vásárlás már üzletileg nehezebben beilleszthetô” – magyarázta a vezetô. A digitális kiadványokban korlátozás nélkül helyezhetôk el interaktív elemek, így a print tartalom videókkal, képgalériákkal, linkekkel vagy akár egyedi fejlesztésû tartalmakkal is szabadon bôvíthetô. Ebbôl adódóan a kiadvány teljes értékû interaktív táblagépes magazinná is bôvíthetô, van is ez iránt némi érdeklôdés, bár még inkább a replikák (a nyomtatott lapok másolatai) hódítanak. A cég jutalékos rendszerben dolgozik, tehát nekik is érdekük, hogy a lapok minél jobban fogyjanak. Üzleti konstrukciójuk lényege, hogy a kiadókkal „egy hajóban eveznek” – magyarázta Rostás Zoltán. „A bevételünk alapvetôen az értékesítési bevé­ telbôl várható, ezért számunkra az értékesítés bôvülése létfeltétel. A folyamatokat figyeljük, elemezzük, és a tapasztalatok alapján adunk javaslatokat is, amelyeket természetesen a kiadó saját döntése szerint elfogadhat vagy elutasíthat. A fejlesztési terveink is a piaci tendenciák és az értékesítési tapasztalatok elemzésén alapulnak” – mondta el. Hasonló szolgáltatást indított útjára a Google is One Pass néven, bár ez hazánkban egyelôre nem elérhetô. A kiadók ott csatla­ kozhatnak a programhoz, ahol a Google Checkout mûködik, ezen keresztül lehet ugyanis a kiszemelt tartalmakat – lapokat, cikkeket, elôfizetéseket – megvásárolni – mondta el kérdésünkre Radosavljevic-Szilágyi Krisztina, a cég kommunikációs menedzsere. Így a szolgáltatás jelenleg az Egyesült Államokban, Kanadában, Nagy-Britanniában, Németországban, Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban használható, bármilyen platformon. A kiadók világszerte régóta keresnek olyan megoldásokat, melyek segítségével kiaknázhatják az internet terjedésében rejlô lehetôségeket és digitális tartalmaikat értékesíthetik. A menedzser szerint az olvasók számára a One Pass egyszerû megoldást kínál arra, hogy az érdeklôdésüket felkeltô digitális tartalmakat megvásárolják, és bármikor, bárhol, bármilyen eszközön olvashassák azokat. Segítségével a kiadók fizetési rendszert hozhatnak létre saját weboldalaikon, illetve mobilalkalmazásaikban. A kiadó maga dönti el, mely tartalmait teszi csak kattintásonkénti díjért vagy elôfizetésért elérhetôvé. A felhasználók számára is egyszerû a rendszer használata, mivel elég egyszer bejelentkezniük, és bármely, a One Pass-t használó weboldalról vásárolhatnak tartalmakat vagy elôfizetést. A kiadók a rendszer használatáért a bevétel 10%-át fizetik a Google-nak. A Deutsche Telekom PagePlace néven hozta létre számos kiadóval összefogva saját szolgáltatását. A német távközlési óriás a hagyományos média kiegészítéseként látja a digitális platformot, célja, hogy támogassa a kiadóvállalatokat új üzleti modellek kidolgozásában és kiadványaik népszerûsítésében új célcsoportok körében. A PagePlace-t a cég egyelôre 24,7 millió veze­ tékes és 34,7 millió mobilelôfizetôjének teszi elérhetôvé Németországban. Fülöp Gábor, a Magyar Telekom Új szolgáltatás portfólió termékmenedzsment osztályának vezetôje szerint a kezdeményezés remek, jó irányba mutató és nagyon innovatív, nálunk azonban még a jövô zenéje a szolgáltatás beindulása, hiszen ehhez a nagy multinacionális cégek esetében is mindig helyben kell megegyezni a kiadókkal.

Véleménye van? Szóljon hozzá!

14

| @M | 2011. MÁRCIUS – ÁPRILIS

lll#bZY^V^c[d#]j

Bw9>6

B6G@:I>C< lll#bVg`Zi^c\^c[d#]j

lll#bZY^V^c[d#]j$5b

zOA:I lll#cZlh)Wjh^cZhh#]j

ÜGY interjú

[email protected]

Nincs többé csak print, csak online A sajtópiacon azok járnak a legrosszabbul, akik nem mernek vagy nem akarnak kísérletezni, megérteni azokat az új tereket, platformokat, melyek képesek lehetnek arra, hogy kiadványaikat elvigyék azokhoz a fogyasztókhoz, akik az elmúlt években már elfor­dul­ tak egyszer a nyomtatott magazinoktól, újságoktól – mondja a sajtópiaci digitalizációval kapcsolatban Szabó Gergely, a HVG online hírmédia divíziójának vezetôje.

Szabó Gergely, a HVG online hírmédia divíziójának vezetôje

A Mobile Developers konferencián arról beszéltél, hogy egy már 1993-ban elérhetô mobil eszköz nem sokban tért el a 2009-es Kindle-tôl. Miért kellett hozzá több mint másfél évtized, hogy egy „szunnyadó” technológiából valódi forradalom legyen? Pontosabban az 1993-ban megjelent Apple Newton MessagePadet hasonlítottam össze a 2010-ben megjelent Apple iPaddel. A technológiai fejlôdés és a fogyasztói attitûdök változása nem teljesen van szinkronban. De ez így van jól. Nem annyira a technológiai fejlôdés, mint inkább az aktuális fogyasztói igényekhez illesztett termékfejlesztés az, ami utóbbi számára sikert hozott. Persze az iPad sikeréhez kellett az iPhone sikertörténet is. Illetve az érintôképernyôs világ megálmodása, valamint a marketplace szoros szimbiózisba

16

| @M | 2011. MÁRCIUS – ÁPRILIS

hozása az eszközökkel. Vagyis nemcsak jó minôségû számítógépekre, hanem jól és sok mindenre használható számítógépekre van szükségünk. És az Apple, valamint a Google ebben elég konzisztens az elmúlt években. Itthon milyen szinten állnak jelenleg a fogyasztói igények az elérhetô technológiához képest a mobil eszközöket, különösen a tableteket illetôen? Idehaza folyamatosan nagy problémát jelent, hogy a ma­gyarok zöme nem beszél angolul. Vagy ha véletlenül mégis, akkor nem megfelelô szinten. A web érdekesebb, izgalmasabb tartalmainak jelentôs része angol nyelven érhetô el. És ez így lesz a jövôben is. Bár egyre több és egyre jobb magyar tartalom és alkalmazás érhetô el online - mi is ezen dolgozunk. Az internet azok számára érdekes a nyugati világban, akik megfelelô szinten értik az angolt. Ha egy felhasználó a magyar weben szocializálódott, akkor számára egy okostele­fon is nehézkesen érthetô, bonyolult platform. Ha van az okostelefonjára egyáltalán magyarítás, akkor sem tudja feltétlenül kontextusban értelmezni mondjuk a „tethering” vagy az „app upgrade”, „in app purchase” fogalmakat, vagy ezen kifejezések nyakatekert magyar fordításait. Amíg a magyarok a szinkronos filmeket részesítik elônyben, addig kevésbé fogja érdekelni ôket a filmpiac azon része, mely nem érhetô el magyar szinkronnal. A weben ez a zártság-élmény sokkal nyil-

ÜGY vánvalóbb annak a számára, aki kizárólag magyarul ért és beszél. Kinek a legnagyobb kihívás edukálni ezen a téren a fogyasztókat? A fogyasztó edukálása elsôsorban maga a fogyasztó szá­mára a legnagyobb kihívás. Ugyanazok a folyamatok játszódnak le, mint anno az autó vagy a számítógép, késôbb a lakossági internet szolgáltatás megjelenésekor. Vannak, akik gyorsan képzik ki magukat, és vannak, akik kényszerbôl, például a munkájuk miatt. És vannak olyanok is, akik eleve ódzkodnak az egésztôl. Utóbbi csoport álfélelmeit a legnehezebb eloszlatni. Az edukáció persze nem csak népjóléti szempontok miatt fontos, hanem gazdasági okokból is. Akkor tud egy mobilszolgáltató több okostelefont eladni, ha sikerül megértetni a vásárlókkal, hogy az miért jó nekik. A termékgyártó cégek mellett tehát elsôsorban a mobilnettel és készülékekkel kereskedô szolgáltatóknak ele­mi érdeke az edukálás. Fejlesztési vagy termékoldalon csak akkor, ha a termék valódi célközönsége tényleg a magyar piac. Az egyik oldalon a tabletek felfutásáról hallani, másutt már arról beszélnek, nagyobb a füstje, mint a lángja ennek a termékcsoportnak. Te hogy látod, mire számítasz: tartósan velünk maradnak a táblagépek? Azt gondolom, hogy a táblagépek elsôsorban a játékpiacon érhetnek el átütô sikert. A táblagép a mindennapi netezésre kevésbé alkalmas eszköz. Aki próbált már hosszabban levelezni, csetelni vagy akárcsak egy egy­ szerûbb dokumentumot, táblázatot összedobni táb­­la­ blgépen, az tudja, hogy mekkora kínokat jelent ez az eszköz. A táblagép a keveset kattintgató, inkább csak passzívan olvasó netezôk számára érdekes eszköz. Kicsit a baby boom generációnak készült ez az eszköz. Ôk az internet és a web berobbanásakor még idegenkedtek az egésztôl. A táblagép azonban egy egyszerûbb és érthetôbb platformon prezentálja nekik a webet. A má­sik szegmens, ahol sikereket érhet el, a már emlí­ tett játékpiac. Itt pedig egyértelmûen a mai fiatal, tízenhu­szonéves generációra lehet komolyabban számítani. A sajtó számára szintén sokan megváltásként emlegetik a digitalizációs lehetôségeket. Mit gondolsz errôl, mekkora potenciált jelenthetnek a digitális formátumok a printnek?

Azt gondolom, hogy a print piac problémáit nem képes megoldani önmagában az iPad vagy az androidos táblagépek megjelenése. Az biztos, hogy a táblagéppiac új hitet és új kísérletezési lehetôségeket hozott a nyomtatott piacra. Szóval a korábbi évek enerváltságát egy lelkesebb, kísérletezôbb print gondolkodás vette át. Ennek a gondolkodásnak immár szerves része az integrált, platformközi gondolkodás a kiadványokról. Nincs többé csak print, csak online tartalom. Csak tartalom van, amit a megfelelô platformokon, megfelelô eszközökön, a megfelelô célcsoportoknak, a megfelelô formában kell tudni prezentálni. Beszéljünk kicsit az alkalmazásokról, amik egészen más szemléletet, ahogy fogalmaztál: termékekben való gondolkodást hoztak. Mekkora belépési korlátot jelentenek az app-ok kötöttségei: a költségek, a technikai fejlesztési igény és az app store-ok szigorú forgalmazási feltételei? Nem is korlátot, hanem inkább veszélyt jelent, hogy az alkalmazások forgalmazása zárt helyeken történik. Korábbi elôadásaimban „kertvárosi web”-nek hívtam azt a jelenséget, hogy az emberek inkább a biztonságot nyújtó, könnyen átlátható szabályokkal mûködô, egyszerû környezetet keresik a weben. Nem akarják felfedezni a szolgáltatásokat és lehetôségeket, ha2011. MÁRCIUS – ÁPRILIS | @M |

17

ÜGY nem azt várják, hogy valaki egy egyszerû, szabályozott formában kínálja számukra a termékeket. Éppen úgy, ahogy egy bevásárlóközpontban vagy hipermarketben is. Nem én akarom megkeresni a legjobb almát áruló zöldségest a városban, hanem hagyatkozom az áruházláncra vagy a hipermarketre. Kényelmi szempontok diktálnak. Ugyanezért vonzó az App Store és az Android Market is. Mert odahozzák elém a termékeket, és ezért cserébe én hajlandó vagyok valamennyi pénzt is fizetni. Más kérdés, hogy multikat nevelünk így a web fölé. Az Apple és a Google, valamint a Facebook egyre mélyebben és egyre szövevényesebben hajtja hatalma alá az internetezô fogyasztókat. Kiszolgáltatott helyzet, amit csak a köztük lévô piaci versengés enyhíthet a fogyasztó számára. A sajtó számára az üzleti modellt illetôen külön kihívás az Apple nemrég bevezetett elôfizetési rendszere. Mit gondolsz errôl, illetve a versenytársként elindult Google One Pass-rôl? Pontosan ugyanaz történik, mint amit az Apple és a Google az alkalmazásokkal már megcsinált: zárt, kontrollált rendszerbe terelte a tartalomfogyasztást. Most csupán a magazinos, újságos tartalmakra terjesztik ki ugyanezt. Nyilván abban bízva, hogy az App Store és az Android Market sikerét a magazin és print piacra is ki tudják terjeszteni. Ugyanakkor azt is gondolom, hogy önmagában az, hogy egyszerûen tudunk fizetni valamiért online, még nem jelenti azt, hogy fogunk is érte. A sajtópiacon azok járnak a legrosszabbul, akik nem mernek vagy nem akarnak kísérletezni, megérteni azokat az új tereket, platformokat, melyek képesek lehetnek arra, hogy kiadványaikat elvigyék azokhoz a fogyasztókhoz, akik az elmúlt években már elfordultak egyszer a nyomtatott magazinoktól, újságoktól. A HVG a hazai kiadók körében az elsôk között jelent meg digitális kiadvánnyal. Miért fontos úttörônek lenni ezen a téren? A HVG nyomtatott lapként már bizonyított. Mint ahogy a webes verzióval, a hvg.hu-val is. Ezek sikeres és értékes termékek. Azt gondoljuk, hogy - amellett, hogy használjuk és szeretjük ôket – értünk is az új platformokhoz, új technológiákhoz, és képesek vagyunk a táblagépekre is értelmezni a HVG-s tartalmat. A célunk itt is az, hogy a táblagépek felhasználói olyan formában

18

| @M | 2011. MÁRCIUS – ÁPRILIS

és olyan tálalásban fogyaszthassák a HVG-s tartalmakat, ami a legmegfelelôbb és legkívánatosabb egy iPaden. Ugyanez a szemlélet és elhivatottság jellemzi az iPhone-os, androidos, Bada OS-es fejlesztéseinket is. Média szempontból egy nagyon érdekes és izgalmas világban élünk... Miben más a digitális változat a print vagy az online egyszerûen mobil eszközre optimalizált változatához képest? Miben kell, hogy más legyen? Az iPad verzió alapvetôen más, mint a webes vagy az okostelefon verziók. A táblagépen az újságszerû élmény, a viszonylag nagy felületen történô, érintésvezérelt navigálás a legfontosabb élmény. Valamint a fókuszálóbb, befogadóbb, passzívabb tartalomfogyasztás: nagyban, szépben, látványosan szeretnénk fogyasztani ezeken a gépeken a tartalmakat. Az okostelefonokon a kijelzô mérete és a visszafogottabb hardveres lehetôségek, laptopon pedig a billentyûzethez kötöttség, a túlságosan sok konkuráló információ a zavaró. Hiszen laptopon egyszerre olvasgatunk, írunk leveleket, dolgozunk, csetelünk, szétaprózódik a figyelmünk. A táblagépeken a médiafogyasztás fókuszáltabb, relaxáltabb, ritmusosabb. Hasonlóan a magazinlapozgatáshoz. Marad a DHVG két változata, a havi ingyenes válogatás és a fizetôs heti kiadvány? Utóbbi elsô száma a Magyar Telekomnak köszönhetôen ingyenes. Men�nyibe fognak kerülni a késôbbi számok? Egy digitális lapszám lesz. Az alapára nagyjából 200 forint lesz a heti lapszámoknak. Ha az adott hetet megszponzorálja egy hirdetô, akkor pedig ingyenesen lehet majd hozzájutni iPaden az adott lapszámhoz. Korábbi híradásokban már jeleztétek, hogy más táblagépekre is folyik a fejlesztés. Mikorra várható azok bevezetése? Több párhuzamos projektünk is van, de ezekrôl egyelôre nem szeretnék bôvebben nyilatkozni. Annyit ígérhetek, hogy a jövôben is innovatív, úttörô és igényes termékekkel fogunk megjelenni. A webes, digitális, smartphone és egyéb projektjeink számunkra nem pusztán elvégzendô munkánk. Mi szeretjük, használjuk és hiszem, hogy értjük is ezeket a platformokat. Véleménye van? Szóljon hozzá!

ÜGY Kutatás

Potecz Zoltán, Horváth Tibor (A szerzôk az NRC kutatói)

Olvasókat keresô e-olvasók A XXI. század elhozta a hordozható képernyôket mindenféle méretben és funkcióval, billentyûzettel vagy anélkül, melyek útba igazítanak, zenélnek, kapcsolatot terem­te­ nek vagy híreket szállítanak. A megjelenítés és az elérhetô tartalmak terén a betûk egy részét felváltották a képek, videók, hangok, a maradék szöveg pedig meglehetôsen in­ teraktívvá vált. Ezen a platformon, az e-olvasók felületén próbál újjászületni a nyom­ tatott világ. A kérdés az, hogy kinek és minek?

Hazánkban az e-könyv olvasó eszközök penetrációja, vásárlásának hajlandósága és az elérhetô tartalmak választéka (a nyomtatásban megjelenô címek százalékában) egyaránt jellemezhetô egy nem túl nagy, bôven egyjegyû számmal. A 3,6 milliós, legalább hetente internetezô 18-69 évesek halmazának mindössze 3,5%-a rendelkezik e-könyv olvasóval, ez az arány a lakosságon belül a 2%-ot sem éri el. A netpolgárok halmazán a beszerzésre való hajlandóság sem ostromolja az egeket: csupán 3% tervezi a vételt a közeljövôben. A széles körben való elterjedést akadályozza az eszköz drágasága, az új technológiáktól való sztenderd félelem és maga az olvasás kevésbé népszerû volta – az e-kiadványok körében tapasztalható vérszegény magyar nyelvû kínálatról nem is beszélve.

Szoftver – Egy kis hazai E-könyvekrôl a rendszeresen internetezô felnôtt lakosság 82%-a hallott már, amely közel 3 millió embert jelent. Közel 24%, azaz mintegy nyolcszázezren olvastak is már valamilyen eszközön (pl. számítógépen, laptopon, táblagépen, stb.) valamilyen elektronikus könyvet, azaz a formátum sem ismeretlen. A rendszeresen internetezô felnôtt lakosság több mint fele (59%), kb. kétmillió fô kifejezetten érdeklôdik is az e-könyvek iránt: ôk azok, akik még nem olvastak e-könyveket, de érdeklôdést tanúsítanak a technológia iránt és szívesen kipróbálnák azt, ha lehetôségük adódna rá. Az netezô felnôttek csupán hatoda zárkózik el teljesen a nem papír alapú könyvektôl: hatszázezerre tehetô azok száma, akik nem érdeklôdnek az elektronikus könyvek iránt és nem is gondolják úgy, hogy a jövôben megváltozna a hozzáállásuk ezekhez a tartalmakhoz. Azok közül, akik olvastak már elektronikus könyvet, legtöbben magyar nyelven tették azt (73%). Lényegesen kevesebben vannak azok, akik a magyar mellett más idegen nyelven is be tudták fogadni a mûveket (18%), a csak idegen nyelvû tartalmakat olvasók aránya pedig ennél is jóval alacsonyabb (9%). A keresleti oldal a magyarul beszélô könyveket preferálja, ezzel szemben a kínálati oldalon erôsen dominál az idegen nyelv: külföldi weboldalakon hatalmas mennyiségû tartalom található, ehhez képest a néhány magyar anyagokat (is) hosztoló oldal párszáz magyar címe cseppnek látszik a tengerben. Hazánkban az elektronikus könyvek piacán a magyar nyelvû tartalmakat illetôen bátran beszélhetünk hiányról: több mint 30 weboldalról tudunk ingyenesen letölteni elektronikus könyveket, azonban a legtöbb oldalon az elérhetô könyvek száma alacsonynak mondható, és a kínálat legtöbbször a lejárt jogdíjú mûvek halmazára kor2011. MÁRCIUS – ÁPRILIS | @M |

19

ÜGY látozódik. Fizetôs e-könyv tartalmakat nagyjából 20 weboldalon találunk, itt mód nyílik a könyvesbolthoz hasonló beleolvasásra vagy akár a fejezetenkénti megvételre. Mindamellett az e-könyveket, fôleg a magyar nyelvûeket számos kritika éri szerkesztésüket illetôen: leggyakoribb probléma a tördeléssel, valamint az ékezetes betûk megjelenítésével akad. Ezek a részletek azonban a felhasználók számára rendkívül fontosak – az adott e-könyv és az egész e-könyvpiac megítélésére is hatással lehet, ha a tartalom formai kívánnivalót hagy maga mögött. Megfontolandó piaci potenciált rejt tehát a hazai e-könyvek piaca; az e-könyveket olvasók közül minden második ember érdeklôdne egy olyan weboldal iránt, ahol széles választékban, kifejezetten e-könyv olvasó eszközökre optimalizált, minden formai és tartalmi követelménynek megfelelô könyveket lehetne anyagi ellenszolgáltatás fejében beszerezni. Természetesen itt a nyomtatott kiadványok árának egy részérôl lehet szó, a fogyasztók mindenképp részesülni szeretnének a megspórolt nyomdai költségek okozta árelônybôl.

Hardver – Kütyüismeretbôl elégtelen A fogyasztó a platformot illetôen újabb döntés elôtt áll: olvasásra korlátozottan alkalmas eszközt vegyen (elô), vagy számára ismeretlen kínálatból válogasson. Az okostelefon- és tabletpiaccal ellentétben az e-könyv olvasók között nincs olyan, ami behozhatatlan elônyre tett volna szert nemhogy elterjedtségben, de még ismertségben sem. 70% számára egyik brand vagy típus sem cseng ismerôsen, a Sony Readernél biztosan kedvezô hatása van magának az ismert márkanévnek. Ezen számok ráadásul pusztán a szájról-szájra terjedô információk, megjelenô cikkek, bemutatók eredményei, mivel az ismertséget támogató kampány legtöbbször hivatalos forgalmazás hiányában még várat magára. A korai elfogadók persze megtalálják a módját, hogy ennek ellenére hozzájussanak az áhított eszközhöz. Különbözô e-könyvekhez kapcsolódó állítással egyetértôk aránya Bázis: 18-69 éves, rendszeresen internetezôk, n=1000 fô %

'%

HdcnGZVYZg

+%

-%

&%%

&-

6bVodc@^cYaZ

&%

@ddWZ

,

^G^kZgHidgn

+

9EH:-%% Cdd`8dadg

)%

) (

Z\n‚W

*

Z\n^`ZihZb^hbZg^

,%

Forrás: NRC

Az e-book readereket kifejezetten elektronikus, írott tartalmak (könyvek, újságok stb.) megjelenítésére fejlesztették ki, megpróbálva a papír alapú)% irodalom olvasásának élményét minél % '% +% -% &%% inkább megôrizni. Ennek érdekében a legtöbb ilyen eszköz nem rendelkezik háttérvilágítással, nincs színes kijelzôje és néhány kivételtôl *6eeaZ^EV[ eltekintve nincsenek beépítve extra funkciók sem, legyen az vezeték nélküli internetelérés, vagy akár videoleját&% szás. Ezzel=EHaViZ szemben a táblagépek multifunkciós eszközök, amelyek alkalmasak internetezésre, zenehallgatásra, képnézegetésre, Idh]^WV;da^dde akár,e-könyvek olvasására is. Érdemes itt is megvizsgálni, hogyan fest a legnagyobb hardvercégek harca a hazai netezôk szemszögébôl. HVbhjc\
+

LZeVY

+

20

| @M | 2011. MÁRCIUS – ÁPRILIS Z\n‚W

'

9EH:-%%

)

Cdd`8dadg Z\n‚W

( *

%

'%

Z\n^`ZihZb^hbZg^ HdcnGZVYZg

)%

+%

-%

&-

6bVodc@^cYaZ

&%%

ÜGY

,%

&%

@ddWZ

,

+ ^G^kZgHidgnalakulnak % )% +% -% egyetlen, &%% nem elhanyagolható tényezôt: Hasonlóan az '% ismertségi számok a tableteknél is, kivéve az Apple9EH:-%% az online szférában nagy erôket mozgósító, korszerû marketingeszközökkel hatékonyan kommunikál, ) *6eeaZ^EV[ melynekCdd`8dadg eredményeképpen a tabletpiac jelen állapotában a tablet és az iPad közé gyakorlatilag egyenlôségje( &% =EHaViZ let tehetünk. A Samsung elég késôn ébredt, s bár nem reménytelen a helyzete, az Apple táblagépének elônyét Z\n‚W * , nagyonIdh]^WV;da^d nehéz lesz ledolgozni.

Z\n^`ZihZb^hbZg^ HVbhjc\
,% +

Különbözô típusú táblagépek ismerete LZeVY + Bázis: 18-69 éves, rendszeresen internetezôk, n=1000 fô Z\n‚W

' %

'%

)%

Z\n^`ZihZb^hbZg^ 6eeaZ^EV[

(.

=EHaViZ

-%

&%%

-%

&%%

*-

&%

Idh]^WV;da^d HVbhjc\
+%

, + %

'%

LZeVY Zgős akkumlátor

)%

+%

+

Z\n‚W minél több típusú fájl kezelése

-.

'

-&

Z\n^`ZihZb^hbZg^ zoomolási lehetőség

,,

(.

színes kijelző

Forrás: NRC

,)

internet elérés

,'

Jövôkép – Mit kíván a magyar nemzet? háttérvilágítás +. képnézegetés

%

'%

)%

+%

+,

-%

&%%

A digitalizálódás ellenére a jelenlegi fogyasztói visszajelzések szerint nem kell búcsút intenünk a nyomtazenehallgatás *-. Zgős akkumlátor A többség szerint az elektronikus formátum tott termékeknek. nem helyettesíti a papír alapú kiadványokat, és az videólejátszás *minél több típusú fájl kezelése nem is számít rá, hogy az e-olvasók a papír alapú -& olvasók kétharmada könyvek halálát okoznák. zoomolási lehetőség

,,

Különbözô e-könyvekhez kapcsolódó állítással egyetértôk aránya színes kijelző Bázis: 18-69 éves, rendszeresen internetezôk, n=1000 fô internet elérés %

'%

)%

,)

háttérvilágítás cZb]ZanZiiZh†i]Zi^VeVe†g képnézegetés VaVe`ŽcnkZ`Zi zenehallgatás

*-

videólejátszás `ŽgcnZoZiWVg{i

** *-

-%

&%%

-%

&%%

+. +,

bZ\_ZaZc‚hZZaőbb-utóbb

,)

(+

a papír alapú könyvek halálát jelenti %

olvasása nehézkes cZb]ZanZiiZh†i]Zi^VeVe†g

,'

+%

'%

)%

+%

', ,)

VaVe`ŽcnkZ`Zi Forrás: NRC `ŽgcnZoZiWVg{i

**

2011. MÁRCIUS – ÁPRILIS | @M | bZ\_ZaZc‚hZZaőbb-utóbb

(+

21

@ddWZ

,

^G^kZgHidgn

+

ÜGY

9EH:-%%

)

Cdd`8dadg

(

Z\n‚W

*

Z\n^`ZihZb^hbZg^

,%

Közel ugyanannyian terveznek egyébként e-könyv olvasó eszközt vásárolni a közeljövôben, mint ahányan most rendelkeznek vele. Ez a meglévô százezer tulajdonos mellé még egyszer ennyi vásárlót jelentene egy éven % '%mindösszesen )% +% &%% belül. A vásárlást tervezôk közül 8% (kb. nyolcezer -% fô) döntötte már el, hogy milyen márkájú és típusú eszközt fog vásárolni: legtöbben az Amazon Kindle-t preferálják. Legalábbis elvben. *6eeaZ^EV[ Nem mehetünk el azonban a tabletek mellett szó nélkül, ha az e-könyv olvasókat vesszük górcsô alá. &% =EHaViZ Az e-olvasók iránt támasztott elvárások jelentôs része a táblagépek elôretörését sejteti, mivel ott mindössze az akkumulátor üzemideje ,a sarkalatos pont, melynek megoldása rohamléptekkel halad elôre. Idh]^WV;da^d Vagyis a helyzet az, hogy az egydimenziós e-könyv olvasók helyett a legtöbb jövôbeni vásárló valószínûleg + HVbhjc\
'%

)%

+%

-%

Zgős akkumlátor

&%% -.

minél több típusú fájl kezelése

-&

zoomolási lehetőség

,,

színes kijelző

,)

internet elérés

,'

háttérvilágítás

+.

képnézegetés

+,

zenehallgatás

*-

videólejátszás

*-

Forrás: NRC

Véleménye van? Szóljon hozzá! %

'%

)%

+%

-%

&%%

cZb]ZanZiiZh†i]Zi^VeVe†g ,)

VaVe`ŽcnkZ`Zi

Több a lehetősége mint gondolná! `ŽgcnZoZiWVg{i

**

bZ\_ZaZc‚hZZaőbb-utóbb

(+

a papír alapú könyvek halálát jelenti olvasása nehézkes

22

',

Megoldások weben - korlátok nélkül

| @M | 2011. MÁRCIUS – ÁPRILIS

www.lampyon.com

ÜGY háttér

[email protected]

Zsebre rakjuk a netet

Rengeteg – és egyre több – okostelefont vásárolunk, amelyekkel fôleg meglévô internetes szolgáltatásainkat használjuk – tudtuk meg hazai mobilszolgáltatóktól.

Száz eladott készülékbôl harminc volt okostelefon a T-Mobile-nál tavaly karácsonykor, míg 2010 januárjában még csak tíz százalék körüli volt az arány. Fülöp Gábor, a Magyar Telekom Új szolgáltatás portfólió termékmenedzsment osztályának vezetôje kérdésünkre elmondta: nagyon gyors növekedésre számítanak, idén akár a negyven százalékot is elérheti az arány. A Vodafone egy év alatt megnégyszerezte, két év alatt pedig meghétszerezte okoskészülékei forgalmát, karácsonykor minden negyedik eladott telefonjuk volt ilyen – tudtuk meg Kormos Dalma PR specialistától. Fülöp Gábor szerint egyértelmûen megfigyelhetô az a tendencia, hogy ügyfeleik már meglévô internetes szolgáltatásaikat mobilizálják az okostelefonokkal, ami jellemzôen kedvenc weboldalaink, ingyenes email fiókjaink, illetve egyre nagyobb mértékben a közösségi oldalak útközbeni elérését jelenti. A piacvezetô T-Mobile mobilnetes ügyfeleinek száma egyébként a napokban átlépte a félmilliót, a bôvülésben persze nagy szerepe van másik oldalról azoknak az ügyfeleknek is, akik frissen belépô okostelefon felhasználóként gyarapítják a mobilnetezôk táborát. A használat egyre intenzívebb, fôleg a fiatalok körében, akik élményeiket lépten-nyomon megosztják ismerôseikkel, illetve egyre gyakrabban találkozhatunk útközben készített fotókkal, blogbejegyzésekkel is. E folyamatra utaló jel az is, hogy egyre többen térnek át a havidíjas csomagokra, amelyek akkora adatforgalmat engedélyeznek, amekkora egy átlagos internetezônek gyakorlatilag bármire elég. A szakember észrevételeit Kormos Dalma is megerôsítette, elmondása szerint az okostelefonok terjedésével náluk is a böngészés, a chatelés, az emailezés és a közösségi médiahasználat terjed leggyorsabban a felhasználók körében. Egyébként a Vodafone-nál nôtt tavaly a legnagyobb mértékben - csaknem másfélszeresére, 49,2 százalékkal - a mobilinternet-elôfizetések száma, ami szintén rásegített a webhasználat terjedésére. A cégek a táblagépekkel kapcsolatban egyelôre ismerkedési fázisban vannak, jelenleg mindkettônél csak a Samsung Galaxy Tab kapható, illetve az Apple iPad-re szabott, nagy mennyiségû adatforgalmat tartalmazó elôfizetési csomagot kínálnak. Ez utóbbira a T-Mobile-nál azért van szükség, mert az Apple-termékek használói sokszor szinte fanatikusan márkahûek, s mivel a mobilszolgáltató számos iPhone-os ügyféllel rendelkezik (hiszen ôk forgalmazták az iPhone elsô két generációját kizárólagosan hazánkban), érdemesnek tartják az iPad-esek kiszolgálását – magyarázta kérdésünkre az osztályvezetô. A Vodafone PR-osától ezzel kapcsolatban azt tudhattuk meg, hogy mivel a P3 Communications, a telekommunikációs szektor vezetô mérnöki irodája szerint Magyarországon náluk a leggyorsabb a webes böngészés, lehetôséget kívánnak nyújtani az iPad-felhasználók számára, hogy ezt kihasználhassák. Fülöp Gábor tájékoztatása szerint ezzel szemben Magyarországon a T-Mobile-é a leg�gyorsabb szélessávú mobil adathálózat - évek óta ezt erôsítik meg a hazai mobilszolgáltatók saját, azonos mérési módszerekkel készült felméréseinek összehasonlítható eredményei. A hazai mobilszolgáltatók közül emellett a T-Mobile egyedüliként vállal garantált le és feltöltési sebességként 2 Mbps és 800 kbps értékeket vonatkozó általános szerzôdési feltételeiben (letöltés esetén pl. tízszer annyit, mint más hazai mobilszolgáltatók). Fülöp Gábor szerint a T-Mobile tabletkínálata biztosan jelentôsen fog bôvülni idén, hiszen rengeteg bevezetésre érdemes újdonságot mutatnak be a különbözô seregszemléken. Az iparág mindenesetre egyelôre – úgy 2011. MÁRCIUS – ÁPRILIS | @M |

23

ÜGY tûnik – nem döntötte el, hogy az új eszköz egy nagyra nôtt telefon, vagy egy lekicsinyített laptop akar lenni, „annyi azonban látszik, hogy az e-olvasók konvergálnak a tablet pc-k felé, idôvel pedig teljesen össze fog olvadni a két készülékfajta, s az elektronikus könyveket is táblagépeken fogják olvasni a felhasználók” – jelentette ki a szakember. A cég egyébként elsôsorban az alkalmazások népszerûsítését tartja fontosnak, mert ezeken keresztül lehet bemutatni a felhasználóknak, hogy valójában mire is képes készülékük. Ezért is támogatták többek között a HVG hetilap iPad-es digitális változatának megjelenését, amely révén az elsô szám ingyenesen volt hozzáférhetô az olvasók számára.

Okostelefonok, táblagépek:

robbanásra számít a Telenor

Nyilas Orsolya – megbízott PR vezetô, Telenor Magyarország Zrt.

Nyilas Orsolya,megbízott PR vezetô, Telenor Magyarország Zrt.

A Telenor hány okostelefont és táblagépet, vagyis html-böngészésre alkalmas mobileszközt adott el összesen 2010-ben Magyarországon, és mire számítanak a következô pár évre nézve? Lesz robbanásszerû felfutás? A szakemberek éves szinten legalább 20%-os növekedéssel számolnak. E szerint 2015-re, a világszerte értékesített mobilok több mint 30%-a okostelefon lesz. Magyarországon – a világpiaci trendekhez hasonlóan – szintén robbanásszerû felfutásról beszélhetünk, hiszen egyes elôrejelzések szerint négy éven belül már minden második készülék okostelefon lesz hazánkban.

24

| @M | 2011. MÁRCIUS – ÁPRILIS

A Telenor nagyon támogatja ezt a folyamatot, hiszen az okostelefonok elterjedésével egyre több ember lesz képes akár útközben is internetezni, amely egy szabadabb és mobilabb életstílust biztosít számunkra. Kutatásaink azt mutatják, hogy az okostelefonok egyre népszerûbbek, de az emberek továbbra is félnek a magas áraktól és a bonyolult használattól. A Telenor és a Free Association Kft. által közösen, a magyar 15-49 éves mobiltelefont és internetet is használók körében végzett friss kutatásból is kiolvasható az okostelefonok elôretörése: a megkérdezettek háromnegyede például hallott már az Androidról és közel kétharmada, ha most vásárolna telefont, már okostelefont venne. Annak érdekében, hogy a magas árakkal és a bonyolult használhatósággal kapcsolatos tévhiteket eloszlassuk, tavaly decemberben átfogó, Android-fókuszú edukációs kampányt indítottunk. Ennek szerves része népszerû Android Workshop sorozatunk, amelynek célja, hogy minél többen közelebbrôl, szakértôk segítségével ismerkedhessenek meg az operációs rendszer egyszerû, testreszabható és felhasználóbarát világával. A fent említett kutatásból az is kiderült, hogy a mobiltelefonjukat rendszeresen internetezésre használók körében már egyértelmûen – a válaszadók háromnegyede sze-

ÜGY

ZoZg

+%% *%%

Adatforgalom összesen (GByte)

ZoZg )%% +%% (%%

*%% '%% )%% &%%

*&' ).+

&%%

).+

*&' )-,

),&

*%(

;ZW

B{gX

).+

9ZX

).+

?Vc &%

Ûeg

B{_

IZaZcdg

)-)

*%.

*')

?c

?a

6j\

+&)

*+)

*'*

*.'

I"BdW^aZ

HoZei

D`i

Cdk

9ZX

KdYV[dcZ

'!% &!'!% &!+ &!&!)

Forrás. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Mobilinternetgyorsjelentése, 2010. december

*.' )&& (,&

?Vc ;ZW B{gX Ûeg B{_ ?c ?a 6j\ HoZei D`i Cdk )&&9ZX (,& ((* ((* ('% (&, ((& ()% ()' ((& ((, ('. (*- (), (+) ()& &% '.) '.+ (') ('% (') ('% (&, '.' ('' ('. IZaZcdg I"BdW^aZ KdYV[dcZ 9ZX

Átlagos adatforgalom (GByte)

+&)

*+)

*'*

*')

*%.

)-)

((* ((* ('% (&, ((& ()% ()' ((& ((, ('. (*- (), (+) ()& '.) '.+ (') ('% (') ('% (&, '.' ('' ('.

(%% '%%

)-,

*%(

),&

&!+ &!' &!) &!% &!'

&!,+ &!,(

&!,' &!+& &!** &!,' &!+& &!**

&!+, &!+*

&!+%

&!+(

&!)) &!,+ &!,(

&!)) &!*(

&!*& &!)(

&!+%

&!'. &!+(

&!+, &!(* &!+* &!*&

&!)) &!)(

9ZX

&!)) &!*( &!'.

?Vc &%

;ZW

&!,' &!*. &!*,

&!*+ &!** &!**

&!,' &!', &!'+ &!+* &!+% &!+* &!)+ &!)+

&!(.

&!(.

&!(* &!',

B{gX

&!,(

&!+* &!+% &!+* &!)+ &!)+

Ûeg

IZaZcdg

&!'+

B{_

&!)& &!(*

&!*. &!&. &!*,

&!'' &!'& &!*+ &!** &!**

&!(.

&!(.

?c &!&.

I"BdW^aZ

&!'& ?a

&!)& &!(* &!'' 6j\

KdYV[dcZ

&!*% &!(* &!(& &!'% &!*% &!(* &!(& &!'% HoZei

&!**

&!+%

&!(&!(+

&!(.

&!'+ &!**

&!() &!+% &!(%

&!(&!(+

&!(.

&!'+

D`i

&!()

&!(, &!,( &!(( &!'& &!(, &!((

Cdk

9ZX

Cdk

9ZX

&!(%

&!'&

yhhoZhZc

&!% 9ZX

?Vc

;ZW

B{gX

Ûeg

B{_

?c

?a

6j\

HoZei

D`i

ha valamit gyorsan akarnak megtudni, menetközben is rint – az Android a legismertebb platform. &% IZaZcdg I"BdW^aZ KdYV[dcZ yhhoZhZc Mekkora volt a tavalyi évben bonyolított adatforga- megnyitják a korábban letöltött böngészôprogramot. lom ügyfeleik körében, és milyen tendencia figyelhetô Milyen táblagépeket árul jelenleg a Telenor, és termeg e mutató tekintetében? vezik-e újabbak bevezetését? Melyik a legkelendôbb? A Telenor által bonyolított adatforgalom 2010-ben A fogyasztók részérôl van már spontán igény, vagy kell meghaladta a 4,05 millió GB-ot. Az adatforgalom az még ôket edukálni a ezekrôl az eszközökrôl? éves mutatókat tekintve lassú növekvô tendenciát mu- Okostelefonjaink választékának (ezen belül jelenleg tat, hasonlóan a többi mobilszolgáltatóhoz. A pontos a hazai mobilszolgáltatók között a Telenornál érhetô adatok havi bontásban a Nemzeti Média- és Hírközlési el a legtöbb Androidos készülék) folyamatos bôvítése Hatóság 2010-re vonatkozó mobilinternet-gyorsjelen- mellett tabletkínálatunkat is szélesítjük. Ezek a mobil­ téseiben olvashatók. eszközök már nem csupán telefonok, hanem zsebben Meglátásuk szerint mire használják elsôsorban hordható számítógépek, amelyek nem csak a könnyebb ügyfeleik a készülékeiket a „hagyományos” funkciókon tájékozódást, navigációt segítik, hanem jelentôs segítséget nyújtanak a mindennapi munka során. A nemzet(telefonálás, üzenetküldés) kívül? Ügyfeleink elsôsorban a telefonálásra és az üzenetkül- közi elôrejelzések szerint a 3G- és WiFi kapcsolattal désre használják készülékeiket, illetve még mindig a az internetre csatlakozó tabletek a jövô legkelendôbb fényképezés és a videókészítés számít a legnépszerûbb mobilkommunikációs eszközei lehetnek. funkciónak. Ugyanakkor az okostelefonok elterjedé- A termék és a termékkoncepció még nagyon új a mase már rövidtávon változást hozhat a mobilhasznála- gyar piacon, ezért természetesen szükséges az edukáti szokásokban, hiszen a fogyasztók egyre nagyobb ció. Ezért a promóciónk is inkább a vásárlói elônyöket, adatforgalmat bonyolítanak: interneteznek, figyelik mintsem a termék specifikációkat helyezi elôtérbe. az e-mailjeiket és a közösségi oldalakat is. Azok, akik A Telenor már-már hagyományos Android workshopjamobiltelefonjukon is szoktak internetezni, elsôsorban in pedig a táblagépekkel is foglalkozunk. a gyors információszerzés lehetôségét használják ki, Véleménye van? Szóljon hozzá! 2011. MÁRCIUS – ÁPRILIS | @M |

25

ÜGY [email protected]

Szeretjük a táblagépeket A táblagép-tulajdonosok kétharmada elégedett a mobileszközön történô internete­ zéssel, ami fényes jövôt jelenthet a készülékeknek. Rengeteget hallani a tabletekrôl és a bennük rejlô lehetôségekrôl az Apple iPad 2010-es piacra dobása óta, s most úgy tûnik, nem hiába volt izgatott a közvélemény – legalábbis erre lehet következtetni az NPD Group márciusi felmérésének eredményeibôl. A tanulmányból kiderül, hogy a jelenlegi táblagép-tulajdonosok nagyon meg vannak elégedve készülékeikkel. Több mint kétharmaduk szerint az új eszközök remekül használhatók internetes böngészésre illetve e-mailezésre (68 és 67 százalék), majdnem ugyanennyi (60 százaléknyi) felhasználó szerint pedig a közösségi oldalaknak is remek platformot adnak a tabletek. Összehasonlításképp: az okostelefon-tulajdonosok ennél jóval kisebb arányban nyilatkoztak kedvezôen e funkciók használhatóságáról, csak 42 százalékuk szeret böngészni és 59 százalékuk e-mailezni telefonjáról, míg a közösségi oldalak 49 százalék szerint mûködnek megfelelôen. A Pew Internet & American Life Project 2010. szeptemberi felmérése szerint az amerikai lakosság négy százaléka vett már tabletet. Egyelôre a 18-46 éves korosztály a legfogékonyabb, öt százalékuknak van ilyen eszköze. A valamivel idôsebbek (47-56 évesek) négy százaléka, az 57-65 évesek három százaléka, az ennél idôsebbeknek pedig az egy százaléka rendelkezik táblagéppel. A Vision Critical tavaly novemberi – szintén az Egyesült Államokra vonatkozó – közvéleménykutatásából kiderült, hogy az iPaddel még nem rendelkezô felnôttek tizenegy százaléka tervezi az Apple-gép beszerzését a következô hat hónapban. Márciusban ugyanez az arány még csak kilenc százalék volt. Nem meglepô, hogy -% e tekintetben is a fiatalok járnak elôl, a 18-34 évesek több mint ötöde (21 százalék) szeretne iPadet a közeljövô,% ben. A 35-54 közöttiek kilenc, az 55+% fölöttiek öt százaléka nyilatkozott így. *% A felhasználók elégedettsége )% az egyes szolgáltatásokkal (% a különbözô platformokon

-% ,% +%

'%

*%

&%

)%

%

(% 7Žc\‚ho‚h '% I{WaV\‚e D`dhiZaZ[dc

:bV^a

@ŽoŽhh‚\^daYVaV`

7Žc\‚ho‚h

:bV^a

&% % @ŽoŽhh‚\^daYVaV`

I{WaV\‚e

Forrás: The NPD Group, „Evolving Technology Trends”

D`dhiZaZ[dc

Az eMarketer tavaly decemberi elôrejelzése szerint 2011-ben mintegy 24 millió táblagépet adnak majd el az USA-ban, amibôl 19,4 millió iPad lesz - ezzel több mint duplájára nône a tabletek forgalma 2010-hez képest. Az arány a teljes világpiacot figyelembe véve is hasonló, az elemzôk 43,6 millió darabos eladást jósolnak idénre a tavalyi 15,7 millió után. Ezek több mint háromnegyede még iPad lesz 2011-ben. 2012-re 81,3 millió eladott eszközre számít az eMarketer, az iPad piaci részesedése ekkor 69 százalékos lesz. Véleménye van? Szóljon hozzá!

26

| @M | 2011. MÁRCIUS – ÁPRILIS

MÉDIA BUZZ

r a e Y e th f o n e m o W r u Glamo men a Glamour magazin Wo Március 17-én adták át a­ alk ik ad rm ha n tegóriában. Az idé t­ kö is of the Year díjait hét ka ott az díj eseményen három i ak t, lommal megrendezett let u Lil e tôj . Az év mûsorveze k, na -já hetô az RTL Klubhoz ow sh ág legnézettebb valós jelenleg az ország s és Stohl azdája (Sebestyén Baláz a ValóVilág4-nek a házig smerést eli ó jár sármosabb férfinek András oldalán), a leg ettje veez fed fel én RTL-es X-Faktor , az XTakács Nikolas, a szint ca Ve k sá jú sztár pedig Janic hette át, a legszebb ha nyzôje lett. Faktor legjobb nôi verse is fontos smerésnek, ami azért „Nagyon örülök az eli l. Szerektô zô né yfajta visszajelzés a nálok, számomra, mert ez eg csi it am , az vagyok, hogy g ldo bo és at Lilu e: ám nôj nk etô t tem a mu a / Az év mûsorvez a több mint száz sztár ttervezôje: Mojzes Dór Egyesület, a díjat A nyertesek Az év diva llus Dorka / Az év hôsei: a Multikultúra Palvin Barbara embereknek” - mondta az k szi tet e. Gry lje: tôj e: del nôj ze mo ész rve év szín át / Az Az év n az RTL Klub mûso Nikolas esület vezetôje vette Salama Katalin, az egyh Gabi / Az év legsármosabb férfija: Takács felvonultató eseménye legjobb Mojzes Dóra lett, a Az év énekesnôje: Tót k Veca Az év divattervezôje k terén A legszebb haj: Janicsá lle de mo a Tóth Gabi kapta, Gryllus énekesnônek járó díjat ek jén nô sz pálmát. Az év színé Palvin Barbara vitte a a magazin olvasói. Dorkát szavazták meg m meg tlen, hogy én kapta “Még mindig hihete nagyonde rá, tam nem számítot lán lta yá Eg át. díj r ou a Glam gköszönni, m mindenkinek me tné ere Sz . lök örü nagyon az elismerés, rt rengeteget jelent ez aki szavazott rám, me th Gabi. Tó zta zönség” - nyilatko a tudat, hogy szeret a kö interneten, az te ben közvetítet A gálát a Glamour élô yütt a díj­ eg el ôv 1600 résztvev ô lév en jel en zín lys így a he thették figyelemmel. több mint ötezren köve tót sz ki. k kio etté szít egé ái ruh laRna A Triumph fehérnemû

bemutatóját a daa

Kiss Ramóna adta át a Legsármosabb férfi Demmer Erika plus size modell mutatta díját. Ehhez az alkalomhoz Makány Márta be a Triumph Shape Sensation érzéki alakformáló kollekcióját piros estélyijét választotta.

A legnôiesebb sztár díját idén a Triumphtól Szinetár Dóra mûvésznô kapta

Lilu már a jelölésnek is nagyon örült, nem hitte volna, hogy megnyeri a díjat

Olvasson

friss híreket,

piaci információkat portáljainkon!

Twitteren és Facebookon is követhet minket! http://www.twitter.com/atM_interaktiv http://www.facebook.com/atM.interaktiv