ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. április 29-i ülésére
Tárgy: Zirc Városi Önkormányzata Képviselő-testülete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 8/2011. (III.29.) önkormányzati rendeletének a felülvizsgálata Előadó: Ottó Péter polgármester Előterjesztés tartalma: rendelet-tervezet Szavazás módja: minősített többség Előterjesztés előkészítésében részt vett: Igazgatási osztály
Láttam: Sümegi Attila jegyző
Tisztelt Képviselő-testület! Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 8/2011. (III.29.) önkormányzati rendeletében (a továbbiakban: Rendelet) szabályozta. A Rendelet módosítására a gyorsan változó jogszabályi környezet, illetve a helyi viszonyok változásából adódó aktualizálás miatt került sor. A Rendelet megszövegezésénél figyelemmel kellett lenni arra, hogy ne tartalmazza a magasabb szintű jogszabály által szabályozott rendelkezéseket. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 33. § (7) bekezdése alapján a települési önkormányzat rendeletében előírhatja feltételként, hogy az aktív korúak ellátását benyújtó kérelmező, illetve az ellátás jogosultja, a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó feltételeket teljesítse. Ez új elemként került be a Rendeletbe. A Képviselő-testület 2013. február 26-i ülésén elfogadta az Önkormányzat 2013. évi költségvetéséről szóló önkormányzati rendeletét, amelyben csökkentette a szociális feladatokra fordítható előirányzatát. Az Sztv. bizonyos pénzbeli ellátási formák nyújtását nem kötelező jelleggel írja elő az önkormányzat számára A múlt év során már hatályon kívül került a helyi lakásfenntartási támogatás. A rendelet felülvizsgálata során javasolom - a jelen rendelettervezet szerint, mivel biztosítása nem kötelező önkormányzati feladat - 2013. május 1. napjától a méltányossági ápolási díjat megszünteti azzal, hogy a már támogatásban részesülőknek 2013. július 31. napjáig tovább folyósítjuk az ellátást. Ez a szabályozás nem érinti a 18 év alatti tartósan beteg és a súlyosan fogyatékos állandó és tartós gondozásra szoruló személyek gondozását végzők jogosultságát. Ők továbbra is részesülnek a támogatásban alanyi jogon (az Sztv. alapján), melynek megállapítása 2013. január 1-jétől a járási hivatal hatáskörébe tartozik. A megszüntetésre kerülő méltányossági ápolási díjban 2013. március hónapban 5 fő részesült. Annak érdekében, hogy az ápolási díjban részesülők ne maradjanak ellátás nélkül az érintett személyek tájékoztatást kapnak, hogy a Munkaügyi Központtal vegyék fel a kapcsolatot, álláskeresőkét regisztráltassák magukat és kezdjék meg a 3 hónapos együttműködést, amellyel jogosultságot szereznek az aktív korúak ellátására. Előzetes vizsgálatunk alapján, mivel mind az 5 fő fiatal felnőtt, így az ellátásuk valószínűleg biztosítható az aktív korúak ellátásával. A Rendelet a szociális tűzifára vonatkozó szabályokkal bővült. Az elmúlt fűtési szezonban az polgármester döntött a szociális tűzifa odaítéléséről a Zirc Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő Szolgálatának javaslata alapján. Az előterjesztés mellékletét képező rendelettervezet alapján szabályozott feltételek alapján lehetne kérelmet benyújtani szociális tűzifa juttatásra. A jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) számú IRM rendeletnek megfelelően szükséges a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló rendeletet újra kodifikálni. A hivatkozott IRM rendelet alapján a hatályos önkormányzati rendeletünket oly mértékben kellene átalakítani, amelyet a jelenlegi formájában nem célszerű megtenni. Fentiekre figyelembe vételével kérem a rendelet-tervezet megtárgyalását és elfogadását.
Az előterjesztés tartalmazza a rendelet módosítás szöveges indokolását is. Zirc, 2013. április 18. Ottó Péter Polgármester
Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló ……./……..(…….) önkormányzati rendelet-tervezete előzetes hatásvizsgálata I. A 2011. január 1-jétől hatályos, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. Törvény ( a továbbiakban: Jat.) 17. §-a szerint: 17. § (1) A jogszabály előkészítője - a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű - előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről …. önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatni kell. [….] (2) A hatásvizsgálat során vizsgálni kell a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait, ab) környezeti és egészségi következményeit, ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket. II. A Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének ……./……..(…….) önkormányzati rendelet-tervezete a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló …./……. (…….) önkormányzati rendelet-tervezetről (a továbbiakban: Tervezet) foglaltak várható hatásai – a Jat. 17. § (2) bekezdésében foglalt elvárások tükrében – az alábbiak szerint összegezhetők. 1. A tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatása. E körben a Jat. szerint „különösen” a következő kategóriákat kell vizsgálni. a) A jogszabály társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai A Tervezet társadalmi hatása: A Tervezet hatályba lépését követően benyújtott kérelmek vonatkozásában érintené közvetlenül a lakosságot, mivel azon ápolási díj igénylők, akik a törvényi követelményeknek megfelelnének, ilyen formában nem jutnak jövedelemhez. A hatályba lépés előtt megállapításra került jogosultságot A Tervezet gazdasági hatása: A tervezet költségvetési hatása közvetlen összefüggésbe hozható a gazdasági hatással, tekintetbe véve, hogy a költségcsökkentő javaslatok hozzájárulnak az önkormányzat gazdasági stabilitása előirányzáshoz A Tervezet költségvetési hatása: Az Szt. a méltányossági ápolási díjat nem kötelező ellátási formaként nevesíti. Az ellátás 100 %-ban az önkormányzati költségvetést terheli.
b) A jogszabály környezeti és egészségi következményei A környezeti és egészségügyi következmény jelen rendeletalkotással érintett tárgyban nem realizálható.
módosítással
és
c) A jogszabály adminisztratív terheket befolyásoló hatásai A Tervezet hatásaként a feladatellátókra háruló adminisztratív teher nem igényel többlet létszámot. A módosítással csökkenő munkavégzés valószínűsíthető az önkormányzati hatósági ügyintézés előkészítő folyamatában. 2. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei Törvényességi szempontból a Tervezet elfogadása nem kötelező jellegű, elmaradása nem jár jogkövetkezménnyel. 3.
A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek A Tervezet elfogadása esetén a rendelet alkalmazása a jelenlegi szabályozáshoz képest többlet személyi, szervezeti és tárgyi feltételt nem igényelnek.
Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének …../……(…….) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról
Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény. 10. § (1) bekezdésében, a 25. § (3) bekezdés b) pontjában, a 26. §-ban, a 32. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, a 37. § (1) bekezdés d) pontjában, 37/A. § (3) bekezdésében, a 43/B. § (1) és (3) bekezdésében, a 45. § (1)-(3) bekezdésében, a 46. § (1) bekezdésében, az 50. § (3) bekezdésében, az 55. § (1) és (3) bekezdésében, az 55/C § (1) bekezdés a) pontjában és (4) bekezdésében, az 58. § (2) bekezdésében, a 62. § (2) bekezdésében, valamint a 132. § (4) bekezdés a), b) és c) pontjában kapott felhatalmazása alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. Értelmező rendelkezések 1. § (1) E rendelet alkalmazása során létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet: a) elemi kár, b) hirtelen fellépő betegség, baleset, s ezek következtében kórházi kezelés, magas gyógyszerköltség, c) hozzátartozó halála, d) munkaviszony megszűnése, a munkáltató rendes felmondása által, e) lakásban történő meghibásodás: csőtörés, gázrobbanás, elektromos hálózatba bekövetkezett kár, belvíz okozta kár, f) rendszeres ellátás megszűnése, egy hónapot meghaladó átmeneti jövedelem kiesés vagy g) bűncselekmény áldozataként elszenvedett élethelyzet. (2) Létfenntartást veszélyeztető időszakos vagy tartós élethelyzet: a) krónikus betegség miatt bekövetkezett gyógyintézeti kezelés, b) gyógyászati segédeszköz beszerzés közgyógyellátással nem rendelkező személy esetén, c) közgyógyellátásra nem jogosult személy folyamatos, legalább 3 hónapnál hosszabb időtartamú havi 15 ezer forintot meghaladó gyógyszerszükséglete, d) két hónapot meghaladó, tartós jövedelem nélkül maradás, mely nem a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 36. § (2) bekezdés a) pontja miatt következett be, e) egyedül élőként az öregségi nyugdíjminimum alatti havi jövedelem, f) 2 hónapot meghaladó közüzemi számla-tartozás vagy g) adósság miatt kikapcsolt közüzemi szolgáltatás üzembe helyezésének anyagi terhe.
2
(3) Kivételes méltányosság gyakorlására lehetőséget ad, ha a kérelmező: a) gyermekét egyedül neveli, b) krónikus beteg vagy c) fogyatékos. 2. Eljárási szabályok 2. §
(1) Az e rendeletben foglalt ellátási formákra a kérelmet a Zirci Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: ZKÖH) Igazgatási Osztályán (a továbbiakban: Osztály) lehet benyújtani az alábbi mellékletekkel: a) igazolások, nyilatkozatok: az igénylő és vele közös lakásban, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók jövedelemi-, vagyoni viszonyairól, b) ha az érintett személy semmilyen jövedelemmel nem rendelkezik, erről szóló nyilatkozata, és c) a kért ellátás igényléséhez jogszabályban előírt külön igazolások. (2) A jövedelem-igazolás tartalmi elemei: a) a munkáltató adatai, b) a munkavállaló személyes adatai, c) a munkaviszony kezdete, munkakör, d) a kérelem benyújtását megelőző egy havi bruttó jövedelem, e) a bérből történő levonások, f) a kérelem benyújtását megelőző egy havi nettó jövedelem, és g) az igazolás kiadásának helye, ideje, munkáltató bélyegzőlenyomata.
aláírás
és
3. § Az 1. § (1) bekezdése szerinti létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzet bekövetkezése esetén, amennyiben az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják, a támogatás bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján megadható, a bizonyítékok utólagos csatolása mellett. 3. Szociális ellátások folyósítása 4. § (1) A havi rendszerességgel folyósított támogatásokat, ellátásokat a ZKÖH Pénzügyi Osztály Pénzügyi Csoportja (a továbbiakban: Pénzügyi Csoport) folyósítja, minden hónap 5. napjáig. (2) Az esetenként megállapított ellátásokat a Pénzügyi Csoport a döntést követő 10 napon belül folyósítja. (3) Az ellátások kifizetése történhet – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - lakossági folyószámlára való utalással vagy postautalványon, készpénzben pénztári kifizetéssel, közüzemi gazdasági társaságokhoz, intézményekhez történő utalással, természetben. (4) Az adósságcsökkentési támogatást az adósságkövetelés jogosultjának kell utalni a) egy összegben, ha az adós az önrészt egy összegben fizette meg vagy b) havi részletekben, az adós vállalásától függően
3
5. § Amennyiben a hatáskör gyakorlója hivatalos tudomására, vagy kérelmező életkörülményeire alapozva a nyilatkozatában vagy jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, kérelmezőnél környezettanulmányt végezhet. 6. § A hatáskör gyakorlója a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás és kamatai megtérítésétől eltekinthet, azt csökkentheti, vagy részletfizetést engedélyezhet, amennyiben a kötelezett személy családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét, és a visszafizetés teljesítése a kötelezett létfenntartását súlyosan veszélyeztetné. 7. § (1) Az e rendelet 15.§, 22. § és 23. §-ban, valamint a Sztv. 17. § (5) bekezdésében, a 25. §. (3) bekezdés bb), bc) pontjában, a 45. § (1) bekezdésében, a 46. § (1) bekezdésében, meghatározott szociális hatáskörök gyakorlását a Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az Emberi Erőforrás Bizottságra ( a továbbiakban : Bizottság) ruházza át. (2) Az e rendelet 21. §-ban, valamint a Sztv. 7. § (1)-(2) bekezdésében, 48. § (3) bekezdésében, 55. § (1) bekezdésében, és az 55/A. § (5) bekezdésében meghatározott szociális hatáskörök gyakorlását a Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a polgármesterre ruházza át. 8. § A Bizottság, valamint a polgármester a soron következő rendes testületi ülésén köteles beszámolni arról, hogy ellátási formánként a) összesen hány személy részesült segélyben, illetve támogatásban, b) hány kérelmet utasított el és c) mekkora összeg került a beszámolás időpontjáig felhasználásra. II. Fejezet Pénzbeli és természetbeni ellátások 4. Aktív korúak ellátása 9. § (1) Az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételeként a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja lakókörnyezete rendezettségének biztosítására köteles az alábbiak szerint: a) a jogosult által életvitelszerűen lakott ingatlannak rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban lévőnek kell lenni, az ingatlan állagmegóvását biztosítani kell. b) az ingatlan (lakás vagy ház) rendszeres tisztán tartása, takarítása, az ingatlanban, valamint annak udvarán egy-egy darab szeméttároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata, ürítésének biztosítása, c) az ingatlanhoz tartozó udvar, kert, a kerítésen kívüli utcafronti rész rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott található gaz, szemét és lom eltávolítására, d) az ingatlan előtti járdának – ennek hiányában két méter széles területsávnak –, valamint a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, valamint az ároknak a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése, a hó eltakarítása,
4 síkosság mentességről való gondoskodás, valamint az ingatlan előtti árok rendszeres tisztán tartása, e) az ingatlan, valamint a hozzá tartozó udvar, kert rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése. (2) Az aktív korúak ellátásában részesülő személynek az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket a jogosultság fennállása alatt folyamatosan biztosítania kell. (3) A lakókörnyezet rendezettségét a ZKÖH ügyintézője helyszíni szemlén szúrópróbaszerűen ellenőrzi. (4) A kérelmet el kell utasítani, amennyiben a kérelmező a jegyzői felszólítás ellenére az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket 10 napon belül nem teljesíti. 5. Rendszeres szociális segély 10. § (1) A jegyző rendszeres szociális segélyre való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek, akinek az egészségi állapota indokolja. (2) Egészségi állapota miatt jogosult az ellátásra, aki a) a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (a továbbiakban: NRSZH.) rehabilitációs szakigazgatási szerve, vagy annak jogelődje által kiadott, még érvényes szakvéleménye alapján egészségkárosodott és annak mértéke 30 %-40 % b) szakorvosi igazolás birtokában a várandós nő, c) pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége a közfoglalkoztatásban való részvételét akadályozza vagy kizárja, és erről szakorvosi véleményt csatol, vagy d) a közfoglalkoztatásra irányuló munkaviszonyt azért nem létesített, mert a munkaköri alkalmassági vizsgálaton 6 hónapon belül legalább 2 alkalommal „nem alkalmas” minősítést kapott. 11. § (1) A rendszeres szociális segélyre jogosult személy (a továbbiakban: jogosult) részére együttműködésre kijelölt szerv: a Zirc Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ (a továbbiakban: Családsegítő) Zirc, Ady E. u. 3. (2) A Zirc Kistérségi Szociális Szolgáltató Központtal - az együttműködés intézményi feltételeinek megteremtése érdekében - kötött együttműködési megállapodás a Rendelet 1. függelékét képezi. 12. § (1) A jogosult köteles: a) rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a Családsegítőnél nyilvántartásba vetetni magát. b) a beilleszkedést segítő programról 60 napon belül írásban megállapodást kötni és c) teljesíteni a beilleszkedést segítő programban foglaltakat. (2) A Családsegítő: a) folyamatosan kapcsolatot tart a jogosulttal, és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a programban foglaltak betartását, erről esetnaplót vezet, b) évente írásos értékelés készítésével tájékoztatja a jegyzőt és
5 c) az együttműködési kötelezettség megszegéséről haladéktalanul tájékoztatja a jegyzőt. 13. § A Családsegítő a jogosult részére, szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva az alább felsorolt beilleszkedést segítő programokat szervezi: a) egyéni képességeket fejlesztő b) életmódot formáló c) egyéni életvezetési d) mentálhigiénés e) rehabilitációs f) álláskeresésre irányuló g) munkára-, pályára állítási h) továbbtanulási i) pályakorrekciós tanácsadások szervezése. 14. § (1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a jogosult a 11. § (1) bekezdésben foglaltaknak számára felróható okból nem tesz eleget. (2) Nem minősül felróhatónak az együttműködési kötelezettség megszegése, ha a mulasztás okát a jogosult hitelt érdemlően igazolja. (3) A (2) bekezdés vonatkozásában fel nem róható ok: a) betegség, b) kórházi kezelés vagy c) hozzátartozó halála. (4) A mulasztás hitelt érdemlő igazolása történhet: a) orvosi igazolással, b) zárójelentéssel vagy c) a hozzátartozó halotti anyakönyvi kivonatával. 6. Átmeneti segély 15. § (1) A hatáskör jogosultja átmeneti segélyben részesítheti azt a rászoruló személyt, a) aki az 1. § (1) bekezdése szerinti létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, jövedelemhatártól függetlenül, b) aki 1. § (2) bekezdése szerint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd, amennyiben ba) az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át nem haladja meg, bb) nem rendelkezik a Sztv. 4. § (1) bek. b) pontja alapján vagyonnak minősülő hasznosítható ingatlannal, vagy vagyoni értékű joggal és bc) sem ő, sem családtagjai nem rendelkeznek a Sztv. 4. § (1) bek. b) pontja alapján vagyonnak minősülő gépjármű tulajdonjogával vagy üzembentartói jogával.
6 16. § (1) Egy naptári éven belül ugyanazon rászoruló részére átmeneti segély legfeljebb a 17. §-ban foglalt mértékig állapítható meg. (2) Amennyiben egy határozatban többszöri kifizetés kerül megállapításra, a határozatban rendelkezni kell a későbbi kifizetések időpontjáról, a kifizetendő összegről és a kifizetés módjáról. 17. § A tárgyévben megállapított átmeneti segély összege a 18. és 19. §- ban leírt kivétellel nem haladhatja meg a tárgyév január l. napján érvényes saját jogú öregségi nyugdíj legkisebb összegének a) a háromszorosát, jövedelemmel rendelkező rászoruló esetében, vagy b) az ötszörösét, jövedelemmel nem rendelkező rászoruló esetében. 18. § Az átmeneti segély összege a 17. §-ban megállapított összeghatárt meghaladhatja legfeljebb 200.000 forint összegig, amennyiben: a) a rászoruló kiskorú tartásáról gondoskodik, óvodai, iskolai napköziotthoni, tanulószobai illetve diákotthoni, kollégiumi ellátásért megállapított térítési díj megfizetéséhez szükséges vagy b) az 1. § (1) bekezdése szerinti létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került 19. § Átmeneti segély a 15. §-ban szabályozott esetben napi egy alkalommal a segélyezettnek becsomagolva eljuttatott intézményi ebéd-melegétkeztetés formájában - a legmagasabb intézményi díjszabás alapján kiszámított időtartamig - is adható. Az átmeneti segély így kiszámított összege - amely tartalmazza a becsomagolás költségét is - az átmeneti segély 17. §-ban leírt, a saját jogú öregségi nyugdíjminimum alapján kiszámított összegétől legfeljebb 5 %-kal térhet el. 20. § Ha a segély célja a kérelemnek, illetve a hivatalból történő kezdeményezésnek megfelelően szociális intézményben fizetendő térítési díj megfizetése, illetve fizetési hátralék kiegyenlítése, a segély az intézmény számlájára közvetlenül átutalható. 7. Szociális tűzifa 21. § (1) A hatáskör jogosultja szociális tűzifa természetben történő juttatást állapíthat meg, annak a rászorulónak. a) aki lakásfenntartási támogatásra jogosult, b) aki aktív korúak ellátásában vagy rendszeres szociális segélyben részesül. c) ahol az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum kétszeresét nem haladja meg és ca) aki tanulói jogviszonyban áll, egyedül élő, vagy cb) akinek családja rendkívül súlyos anyagi helyzetbe kerül és a családban súlyos beteg családtag is él, vagy cc) aki nagyszülőként 25 év alatti közeli hozzátartozóját eltartja. (2) A tűzifa támogatás ugyanazon lakott ingatlanra vonatkozóan csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és a háztartások számától.
7
22. § (1) A 21. §-ban meghatározott juttatásra vonatkozó kérelmet évente két alkalommal január 1-től január 15-ig és november 1-jétől november 15-ig lehet benyújtani. (2)
A hatáskör jogosultja a kérelmeket azok érkezési sorrendjében bírálja el, a rendelkezésre álló tűzifa mennyiségének erejéig.
(3) Nem jogosult szociális tűzifa támogatásra – függetlenül az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülésétől – az a személy, család a) aki erdőgazdálkodó, erdőtulajdonos és a kérelem benyújtását megelőző 2 évben engedéllyel fakitermelést végzett b) azon ingatlan vonatkozásában, mely tűzifával egyáltalán nem fűthető. (4) Az üresen álló, nem lakott ingatlanra, támogatás nem nyújtható be. (5) A tűzifa kiszállításáról a Zirci Városüzemeltetés Nonprofit Kft. útján a polgármester gondoskodik. (6) A tűzifa átvételéről a jogosult átvételi elismervényt ír alá. 8. Temetési segély 23. § (1) Az a személy, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, - a temetést követő 30 napon belül - temetési segélyt igényelhet. (2) A temetési segély összege 40.000 forint. (3) A kérelemhez csatolni kell a halott anyakönyvi kivonatot, valamint a temetési költségek igazolásáról szóló számlát. (4) Temetési segély akkor állapítható meg, ha a család egy főre eső nettó jövedelme nem éri el a mindenkori öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegének 200 % - át, egyedülálló személy esetén annak 300 % - át. 9. Közgyógyellátás 24. § Közgyógyellátásra jogosult méltányosságból az a személy a) akinek családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%- át, egyedülálló kérelmező esetében 200%- át és b) havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%- át.
8
10. Adósságkezelési szolgáltatás 25. § (1) Adósságcsökkentési támogatásban részesíthető az a család vagy személy, aki, illetőleg akinek: a) a Sztv. 55. § (1) bekezdés aa), ab) pontjaiban meghatározott adóssággal rendelkezik, b) a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élőknél 200 %-át nem haladja meg és a Sztv. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vagyonnal nem rendelkezik, c) a lakása az Sztv. 38. § (4) bekezdésében elismert lakásnagyságot nem haladja meg és d) vállalja az adósság és az adósságcsökkentési támogatás közötti különbözet önrészként történő megfizetését, valamint az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt. (2) Az adósságkezelési szolgáltatásba bevonható lakhatással kapcsolatos tartozások: a) önkormányzati tulajdonú lakásoknál felhalmozódott lakbértartozás; b) áramdíj tartozás; c) víz - és csatornadíj tartozás; d) távhő - szolgáltatási díjtartozás; e) szemétszállítási díjtartozás; f) vezetékes gázdíj tartozás; g) központi fűtési díjtartozás, h) közösköltség-hátralék, i) a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből fennálló hátralék. (3) Az adósságkezelésbe bevonható adósság legmagasabb összege 267.000.-Ft, illetve lakáscélú hitelhátralék esetén 534.000 Ft. (4) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke legfeljebb az adósság 75 %-a, azaz legfeljebb 200.250,- Ft, illetve lakáscélú hitelhátralék esetében legfeljebb 400.500,Ft. (5) Az adós által vállalt önrész befizetése történhet: a) egy összegben vagy b) legfeljebb 18 havi részletben, amely az adósságkezelési tanácsadó javaslata alapján indokolt esetben egy alkalommal 6 hónappal meghosszabbítható, ha az adós a fizetési kötelezettségének rajta kívül álló okból átmenetileg nem tud eleget tenni, de reális esély van arra, hogy az adósságkezelés a módosított feltételekkel eredményes lesz, c) amennyiben a lakáscélú hitelhátralékból fennálló tartozás a b) pont szerinti időtartam alatt nem kezelhető, a Sztv. 55. § (6) bekezdésében meghatározottakat kell alkalmazni. (6) Az adós köteles a tanácsadó által megjelölt helyen és időpontban az adósságkezelési tanácsadáson részt venni. A tanácsadásról való távolmaradását köteles igazolni, azt előzetesen jelezni és a tanácsadáson való részvételét pótolni. A távolmaradás igazolására elsősorban orvosi igazolás fogadható el.
9 (7) Az adósságcsökkentési támogatás folyósításának időtartama megegyezik az adós által a (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően vállalt önrész megfizetésének időtartamával. Az adósságcsökkentési támogatás egy összegben történő kifizetésére kizárólag az önrész megfizetését követően kerülhet sor. (8) Az adósságcsökkentési támogatás tovább nem folyósítható és a kifizetett összeget vissza kell téríteni a Sztv. 55/B. § (1) bekezdésében meghatározott esetben. 26. § (1) Az önkormányzat az adósságkezelési tanácsadást a Zirc Kistérségi Szociális Szolgáltató Központon keresztül biztosítja. (2) Az adósságkezelési szolgáltatásban való részvétel feltétele az adósságkezelési tanácsadóval (továbbiakban: tanácsadó) való előzetes együttműködés, amelynek időtartama három hónap. Az együttműködés tartalmát az adós és a tanácsadó között írásban létrejövő együttműködési megállapodás határozza meg. (3) Amennyiben az adós nem tesz eleget az előzetes együttműködési megállapodásból eredő kötelezettségeinek, a tanácsadó egy alkalommal felszólítja a vállalt kötelezettségei teljesítésére. (4) A tanácsadó feladata vizsgálni az adós háztartásának helyzetét (bevételeit és kiadásait), az adósság felhalmozódásának okát, valamint mértékét és időtartamát, az adós háztartásának fizetőképességét és fizetési hajlandóságát, adósságrendezési tervet kidolgozni az adóssal közösen, megvizsgálni, hogy az adós háztartása mindezek alapján bevonható-e az adósságkezelési szolgáltatásba. (5) A kérelem benyújtását követő 15 napon belül a tanácsadó az előzetes együttműködési megállapodásban foglaltak teljesítésére is tekintettel javaslatot tesz az adósságkezelési szolgáltatás megállapítására vagy a kérelem elutasítására. (6) A tanácsadó javaslatának tartalmaznia kell: a) az előzetes együttműködési megállapodásban foglaltak teljesítésének értékelését, b) a kezelendő adósság típusát és összegét, c) a javasolt adósságcsökkentési támogatás összegét; d) az adós által vállalt önrész összegét, megfizetésének módját és időtartamát, e) adósságkezelési szolgáltatásra tekintettel folyósítandó lakásfenntartási támogatás felhasználásnak módját és f) az adós számára a hitelező által biztosított egyéni kedvezmények körét és mértékét. (7) A tanácsadó köteles az adósságcsökkentési támogatás megállapítását követően az adóssal adósságkezelési megállapodást kötni, amelyben meghatározza a konkrét esetben alkalmazandó együttműködési feltételeket. (8) A tanácsadó figyelemmel kíséri a megállapodásban foglaltak megvalósulását, és a megállapodás rendelkezéseinek megszegését a tudomására jutástól számított 15 napon belül jelzi a ZKÖH felé. A jelen rendelet 25. § (8) bekezdésében meghatározott esetekben javaslatot tesz az adósságcsökkentési támogatás megvonására. (9) A tanácsadó az eredményes adósságkezelést követően hat hónapon keresztül utógondozást végez az ismételt eladósodás megelőzése érdekében.
10
(10) Azon család vagy személy, aki adósságkezelési szolgáltatásban részesült és az adott adósságtípus teljes összege kiegyenlítésre került a szolgáltató felé, ugyanazon adósságtípusra vonatkozóan adósságkezelési szolgáltatásban a kiegyenlítést követő 12 hónapon belül ismételten nem részesülhet. 27. § (1) Az adósságcsökkentési támogatás iránti kérelmeket a Zirc Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő Szolgálatnál (Zirc, Alkotmány u. 14.) folyamatosan lehet benyújtani. (2) Amennyiben a kérelmező a formanyomtatványt hiányosan töltötte ki, vagy az előírt mellékleteket nem csatolta, a polgármester hiánypótlásra szólítja fel. Ha a hiányt a felszólítást követő 8 napon belül a kérelmező nem pótolja, úgy a kérelmet el kell utasítani. (3) A kérelemhez csatolni kell: a) a kérelmező és a vele közös háztartásban élők jövedelemigazolásait, illetve vagyonnyilatkozatát, b) a háztartásban élő tanköteles gyermek, valamint a nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytató nagykorú gyermek esetében iskolalátogatási igazolást, amely utóbbi esetében tartalmazza a folyósított ösztöndíjat is, c) munkanélküli esetén a munkaügyi központ által kiállított igazolást a regisztrálás tényéről és a folyósított ellátásról, d) elvált vagy különélő családi állapotú kérelmező esetében a gyermektartásdíjról rendelkező jogerős bírói ítéletet, e) a háztartásban élő tartósan beteg vagy fogyatékos személy esetében a fogyatékosságról vagy rokkantságról szóló igazolást, f) a hátralék összegéről, keletkezésének idejéről, a kezelendő adósság összegéről szóló, a hitelező által kiállított igazolást, és g) az adósságcsökkentési támogatással érintett lakás nagyságára, valamint a lakáshasználat jogcímére vonatkozó nyilatkozatot. (4) Az adósságcsökkentési támogatás folyósításának ideje alatt ezen a jogcímen újabb jogosultságot megállapítani nem lehet. (5) Az adósságcsökkentési támogatást a tanácsadó javaslata alapján a kérelem beérkezését követő hónap első napjától kell megállapítani. (6) Az adós köteles: a) az adósságcsökkentési támogatás megállapításáról szóló határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a tanácsadóval együttműködési megállapodást, a hitelezővel részletfizetési megállapodást kötni, b) az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt együttműködni a tanácsadóval; c) a tanácsadóval kötött megállapodásban foglaltakat betartani és d) az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt a körülményeiben bekövetkezett változásról a tanácsadót 8 napon belül tájékoztatni.
11
11. Szociálpolitikai Kerekasztal 28. §
Zirc Városi Önkormányzat szociálpolitikai kerek asztalt hoz létre, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére. A helyi szociálpolitikai kerek asztal évente legalább egy alkalommal ülést tart. Tagjai: Zirc Városi Önkormányzat, az önkormányzat működési területén szociális intézményeket működtető fenntartók, a ZKÖH jegyzője által megbízott ügyintéző, Zirc Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ, Magyar Vöröskereszt Zirci Területi Szervezete, Zirci Nagycsaládosok Egyesülete, Városi Nyugdíjasklub, Magyar CARITAS Szent Erzsébet Zirci Csoportja. III. Fejezet Záró rendelkezések
29. § (1) Ez a rendelet 2013. május 1. napján lép hatályba. (2) A 2013. május 1. napján – Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete Emberi Erőforrás Bizottsága által megállapított - ápolási díjban részesülő személy ápolási díjra való jogosultságát, amennyiben a jogosultsági feltételek változása miatt megszüntetésre okot adó körülmény nem következik be, 2013. július 31. napjával meg kell szüntetni. (3) Hatályát veszti Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 8/2011. (III.29.) önkormányzati rendelete.
Zirc, 2013. április
Ottó Péter polgármester
Sümegi Attila jegyző
12 1. függelék a …/………(……) önkormányzati rendelethez EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött egyrészről Zirc Városi Önkormányzat (8420 Zirc, Március 15 tér 1.) képviseletében – …………………….. polgármester, másrészről az együttműködésre kijelölt szerv, Zirc Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ (8420 Zirc, Ady Endre u. 3.) képviseletében ………………………………….. intézményvezető között az alábbi feltételekkel: A felek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény rendelkezései alapján az aktív korúak ellátásával kapcsolatos feladatok végrehajtására az alábbiak szerint állapodnak meg: A jegyző kötelezettségei -
a rendszeres szociális segélyre jogosult személy esetében (kivéve az egészségkárosodottak) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatot megküldi az együttműködésre kijelölt szervnek
-
az együttműködésre kijelölt szervet tájékoztatja • az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetéséről, • a rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeinek megszűnéséről és az Szt. 35. §-ának (1) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettség előírásáról, • a rendszeres szociális segélyre jogosult személy, ha a települési önkormányzattal kötött megállapodásban vállalja az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét és az álláskeresési megállapodás megkötését a munkaügyi központtal, az önkormányzattal kötött megállapodásról.
Az együttműködésre kijelölt szerv kötelezettségei •
• •
• • •
figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján – a szervnél történő megjelenésekor – nyilvántartásba veszi, tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól, a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt, beilleszkedést segítő program típusai: szociális és mentális esetkezelés, tanácsadás (pszichológiai, életvezetési, álláskeresési), álláskereső klub, folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását, legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a rendszeres szociális segélyre jogosult
13
• •
személy bevonásával – módosítja a programot, illetve az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a kapcsolattartásról a családsegítésre meghatározott esetnaplót vezet (1/2000. (I. 7.) SzCsM rendeletben meghatározottak szerint).
A felek kölcsönösen kötelezettséget vállalnak arra, hogy a megállapodásban foglaltak teljesítéséhez szükséges feltételeket biztosítják.
Jelen megállapodást elolvasás után helybenhagyólag aláírtuk. Kelt: Zirc, …………………………...
............................................................ Intézményvezető
............................................................ polgármester
