Előterjesztés Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. április 26-i ülésére
Tárgy: Beszámoló - átfogó értékelés - Zirc városban végzett gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáról 2010. évben Előadó: dr. Árpásy Tamás jegyző Előterjesztés tartalma: határozati javaslat Szavazás módja: egyszerű többség Az előterjesztés elkészítésében részt vett: Zirc Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ, Zirc Városi Gyámhivatal, Igazgatási Osztály Az előterjesztés előkészítésében közreműködnek: Ügyrendi és Civil Kapcsolatok Bizottsága Emberi Erőforrás Bizottság
Tisztelt Képviselő-testület! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 96. § (6) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31-ig - a külön jogszabályban meghatározott tartalommal - átfogó értékelést készít, amelyet a képviselő-testület megtárgyal. Az értékelést meg kell küldeni a Veszprém Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának (továbbiakban: megyei gyámhivatal), amely az értékelés kézhezvételétől számított harminc napon belül javaslattal élhet önkormányzatunk felé. Az önkormányzat hatvan napon belül érdemben megvizsgálja a megyei gyámhivatal javaslatait és állásfoglalásáról, intézkedéséről tájékoztatja. A hivatkozott külön jogszabályban meghatározott tartalom a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet 10. számú melléklete, amely az átfogó értékelés szempontrendszerét az alábbiak szerint határozza meg: 10. számú melléklet a 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelethez Tartalmi követelmények a helyi önkormányzatok számára a Gyvt. 96. §-ának (6) bekezdésében előírt átfogó értékelés elkészítéséhez I. A települési önkormányzat által készítendő átfogó értékelés tartalmi követelményei: 1. A település demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira. 2. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása: - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma, kérelmezőkre vonatkozó általánosítható adatok, elutasítások száma, főbb okai, önkormányzatot terhelő kiadás nagysága, - egyéb, a Gyvt.-ben nem szabályozott pénzbeli vagy természetbeni juttatásokra vonatkozó adatok, - gyermekétkeztetés megoldásának módjai, kedvezményben részesülőkre vonatkozó statisztikai adatok. 3. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása: - gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja, működésének tapasztalata (alapellátásban részesülők száma, gyermekek veszélyeztetettségének okai, válsághelyzetben levő várandós anyák gondozása, családjából kiemelt gyermek szüleinek gondozása, jelzőrendszer tagjaival való együttműködés tapasztalatai), - gyermekek napközbeni ellátásának, gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása, ezen ellátások igénybevétele, s az ezzel összefüggő tapasztalatok. 4. Jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések: - védelembe vettek száma, a védelembe vétel okai, felülvizsgálatok eredménye, - ideiglenes hatályú elhelyezések száma, okai, gyámhivatali felülvizsgálat eredménye. 5. A gyámhivatal székhelye szerinti önkormányzat által készített átfogó értékelés tartalmazza a jegyzői gyámhatósági intézkedésekre vonatkozó adatokon kívül a városi gyámhivatal hatósági intézkedéseire, feladataira vonatkozó adatokat is. 6. A felügyeleti szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatainak, továbbá a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők működését engedélyező hatóság ellenőrzésének alkalmával tett megállapítások bemutatása. 7. Jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása a Gyvt. előírásai alapján (milyen ellátásokra és intézményekre lenne szükség a problémák hatékonyabb kezelése érdekében, gyermekvédelmi prevenciós elképzelések).
8. A bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatása (amennyiben a településen készült ilyen program), valamint a gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők számának az általuk elkövetett bűncselekmények számának, a bűnelkövetés okainak bemutatása. 9. A települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés keretében milyen feladatok, szolgáltatások ellátásában vesznek részt civil szervezetek (alapellátás, szakellátás, szabadidős programok, drogprevenció, stb.). A fenti jogszabályhelyben előírt feltételrendszer egyrészt a Zirc Kistérség Többcélú Társulása által fenntartott Zirc Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ, másrészt a Zirc Városi Gyámhivatal, harmadrészt Zirc Város Jegyzője egyes feladat- és hatásköreiből tevődik össze. Jelen előterjesztés melléklete ennek megfelelően mindhárom intézmény, illetőleg hatóság beszámolóját tartalmazza. Kérem a Tisztelt Képviselő- testületet a beszámoló megtárgyalására és a határozati javaslat elfogadására. Zirc, 2011. április 14.
dr. Árpásy Tamás jegyző
Határozati javaslat A Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének .…/2011.(…...) Kt. határozata Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Zirc város 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló beszámolót az előterjesztés mellékletében foglaltaknak megfelelően átfogó értékelésként jóváhagyja. Felelős: dr. Árpásy Tamás jegyző Határidő: azonnal
I. Demográfiai mutatók: Zirc Város lakossága 2010. december 31-én 7. 086 fő volt, ebből éves 0-14 14-18 Összesen (fő):
fő: 862 408 1. 270
A gyermek- és fiatalkorúak a város lakosságának 17.93 %-át alkotják. A Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola általános iskolájában 685 gyermek tanult 2010. december 31-én. Az iskolában 1fő (félállású) pedagógus látja el a gyermekvédelmi feladatokkal kapcsolatos teendőket. Zirc Város Önkormányzata 2003. augusztus 13-tól a Benedek Elek Napköziotthonos Óvoda keretei között működteti a bölcsődét. Az intézményben 2 bölcsődei csoport működik, ahol összesen 23 gyermeket gondoztak. Az intézményben 10 óvodai csoport is működik, melyben összesen 258 gyermeket láttak el. II. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása: 1./ A települési önkormányzat jegyzője megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladta meg a 2010. évben a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege) a 140%-át, aa) ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy ab) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy ac) ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel a feltételeknek; b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 130%-át az a) pont alá nem tartozó esetben, feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen meghatározott értéket. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt a jegyző 110 családban 215 gyermek részére állapított meg a 2010. év során. Számukra a jogszabályi rendelkezések alapján 2. 424 e Ft került kifizetésre. 2./ Óvodáztatási támogatást állapít meg a települési önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll. A támogatás természetben is nyújtható. 2010. évben 1 család 1 gyermeke részesült két alkalommal 10-10 e Ft összegű óvodáztatási támogatásban.
3./Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban olyan gyermeket gondozó családokat lehet részesíteni, melyek időszakosan létfenntartási gondokkal küzdenek, vagy létfenntartásukat veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerülnek. Az önkormányzat többször módosított 31/2010. (XII.21.) ÖK rendeletében foglaltak szerint rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egyszeri összege gyermekenként 5 e Ft-nál nem lehet kevesebb. Egy naptári éven belül gyermekenként, családonként főszabály szerint legfeljebb 4 alkalommal adható. A támogatás természetben is nyújtható. Az elmúlt év során az önkormányzat rendkívüli gyermekvédelmi támogatást összesen 374 esetben 101 család 161 gyermeke részére folyósított 2. 501 e Ft összegben. A támogatás megállapítását legtöbbször élelmiszer, tüzelő vásárlására kérték, illetve egyre többen jelezték, hogy rezsi költségeik (víz, villany, gáz) kifizetéséhez kérnek segítséget. Gyermekétkeztetés: Az 1997. évi XXXI. törvény rendelkezésének megfelelően a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek részére, a három vagy többgyermekes családoknál gyermekenként, a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek után az intézményi térítési díj 50%-át kedvezményként kell biztosítani. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben is részesülő óvodás, valamint bölcsődei ellátásban részesülő, valamint az 1-7. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő gyermek után az intézményi térítési díj további 50 %-át kedvezményként kell biztosítani. 2010. évben 50 %-os kedvezményben 80 gyermek, 100 %-os kedvezményben pedig 88 gyermek részesült összesen. Zirc Városi Önkormányzat 2010. évben is biztosította a 11/2010.(IV.20.) SZMM rendelet által szabályozott nyári szociális gyermekétkeztetést. Az étkeztetést 43 gyermek vette igénybe 23 családból. III. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások: - Gyermekek napközbeni ellátása - bölcsőde Ellátási forma: bölcsődei ellátás Engedélyezett férőhely: 20 – törvényi változás miatt 26 (Alapító Okiratban) Lehetséges gondozási napok (nyitvatartási napok x férőhely) száma: 4728 Teljesített gondozási napok száma: 4359 Beíratott gyermekek napi száma: 5731 (halmozott szám) Bölcsődét igénybe vevő gyermekek száma: 44 Engedélyezett álláshelyek száma: 6 fő (4 fő gondozó, 2 fő technikai) Betöltött álláshelyek: 6 fő Szakképzettség: 1 fő rendelkezett megfelelő végzettséggel, 3 fő felmentett határidő előtt elvégezte az iskolát; 2 fő főiskolai végzettséggel is rendelkezik Étkezési kedvezmény: 50 %-os adagszám: 342 jogosult fő: változó 1-3 fő Ingyenes adagszám: 435 jogosult fő: változó 2-3 fő
Felügyeleti szervek által végzett ellenőrzések tapasztalata: • Benedek Elek Napöziotthonos Óvoda és Bölcsőde: ellenőrzés 2010. november 24. szolgáltató tevékenység hatósági ellenőrzése: „Összegzés: Megállapítom, hogy a Benedek Elek Napöziotthonos Óvoda és Bölcsőde által nyújtott bölcsődei szolgáltató tevékenység megfelel a működési engedélyben és a vonatkozó jogszabályokban foglalt feltételeknek.” • Benedek Elek Napöziotthonos Óvoda és Bölcsőde: ÁNTSZ Veszprémi Várpalotai Zirci Kistérségi Intézet: közegészségügyi, kémiai biztonsági, biocid egészségvédelmi, igazgatási járványügyi és ápolási szakfelügyeleti hatósági ellenőrzés. Intézkedést igényelt: nem dohányzó tábla kihelyezése. • Benedek Elek Napöziotthonos Óvoda és Bölcsőde: MÁK 2010.10.04. - 2010.10.07., átfogó törvényességi ellenőrzés.: bölcsődei ellátással kapcsolatos normatív támogatások. (Jegyzőkönyv az Önkormányzatnál) A beíratottak száma 2010. évre: 65 fő. Minden gyámügyi, orvosi, védőnői javaslattal rendelkezőt felvettünk. Munkahellyel rendelkező szülők beíratott gyermekei mindig ellátásban részesültek. A beíratotti - ellátotti számok magyarázata: 21 fő azért nem igényelte az ellátást, mert nem tudott munkába állni, megszűnt a munkahelye, illetve az anya terhes lett. A szülői vélemények pozitívak, a bölcsőde-óvoda közti átmenet problémamentesnek mondható, hiszen nincs teljesen új környezet, felnőtt. A teljes körű szakképzettség, a tapasztalatok, az önképzés segítségével egyre magasabb színvonalú munkát tudunk végezni. - Gyermekek napközbeni ellátása - általános iskola A Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskolában a napközi és a tanulószobai foglalkozás az étkeztetésen és a tanuláson kívül a jeles napokra, versenyekre való felkészülésben is segítséget nyújt. A tanulócsoportokban mindig a házi feladat elkészítése, segítségadás az elsődleges, azon kívül felügyeletet biztosít a gyermekek számára. Délutáni programokkal színesítik a gyerekek szabadidejét. Közösségformáló erőt növel. Az alsóban a napközi a felügyelet igénye mellett a gyerekek tanulási módszereit segíti, míg a tanulószoba leginkább a felzárkóztatást. Napközis csoportok száma: 6 137 fő (1-4. osztály) Tanulószoba: 1 28 fő (5-8. osztály) -
A Zirc Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ gyermekjóléti szolgálatának 2010. évi tevékenységéről lásd a külön beszámolót.
IV. Jegyzői hatáskörben tett gyermekvédelmi intézkedések: Az elmúlt év során a jegyzői hatáskörben végzett gyámhatósági tevékenység során 386 határozat keletkezett. 2010-ben az iktatott ügyiratok száma 341. A határozatok és az iktatott ügyiratok száma magában foglalja mind az önkormányzati hatáskörben történő eljárás, mind pedig a jegyzői hatáskörben történő gyámhatósági eljárás adatait, mivel egyazon ügyintéző jár el mindkét hatáskörben.
a/ Védelembe vétel: A települési önkormányzat jegyzője, mint I. fokú gyámhatóság a gyermeket veszélyeztetettségének megszűntetése érdekében – a gyermekjóléti szolgálat vagy más szerv, személy javaslatára – védelembe veszi és ezzel egyidejűleg a gyermek gondozásának folyamatos segítése és ellátásának megszervezése, a szülői nevelés támogatása érdekében a gyermek részére a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját rendeli ki. A védelembe vétel meghatározott egyéni gondozási-nevelési terv alapján történik, melynek indokoltságát a jegyző évente felülvizsgálja. A felülvizsgálat eredményeképpen vagy megszűnteti azt, vagy további egy évig fenntartja a védelembe vételt. Amennyiben a védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét megszűntetni nem lehet, a gyermek érdekében a gyermekvédelmi gondoskodás más módját kell választani. 2010 évben védelembe vételi eljárást 9 gyermek esetében kellett folytatnia a gyámhatóságnak, amely öt családot érintett. Az okok főként anyagi és alkoholfogyasztási problémákkal jellemezhetők. A tavalyi év során felülvizsgálati eljárás 5 gyermek esetében folyt le, náluk a védelembe vétel fenntartása történt. b/ Ideiglenes hatályú elhelyezés: Ha a gyermek felügyelet nélkül marad vagy testi, értelmi, érzelmi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezés szükséges, a települési önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal, valamint a határőrség, a rendőrség, az ügyészség, a bíróság és a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága a gyermeket ideiglenesen elhelyezi elsősorban a nevelésre alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél, más hozzátartozónál vagy más személynél. Csak ennek sikertelensége esetén kerülhet sor a gyermek nevelőszülőnél, gyermekotthonba, vagy más bentlakásos intézményben való elhelyezésére. Súlyos veszélyeztetésnek minősül a gyermek olyan bántalmazása, elhanyagolása, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi-, értelmi-, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat. Jegyzői hatáskörben az elmúlt év során nem került sor ideiglenes hatályú elhelyezésre. Egyéb gyámhatósági intézkedések: a/ Eseti- ügygondnok rendelések száma: 0 esetben történt. b/ Leltározások, környezettanulmányok száma: 5 alkalommal történt. c/ Apai elismerő nyilatkozat felvétele: 3 alkalommal történt Jegyzői hatáskörben nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak száma 2010. december 31-én 17 fő volt. Az év során nem szűnt meg a veszélyeztető körülmény. Az év során 9 újabb gyermeket kellett nyilvántartásba venni. Gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységhez működési engedély kiadásra 1 esetben került sor az elmúlt év során. (Színes Gyermekkor Alapítvány Zirc – családi napközi szolgáltatás Csesznek, Vasút u. 50. szám alatt). A gyermekjóléti szolgáltató tevékenységek éves ellenőrzése megtörtént. A szakmai ellenőrzés, melyet a Veszprém Megyei Jogú Város Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Központ és Családok Átmenti Otthonának módszertani szaktanácsadója végzett, az alábbiakat tartalmazza:
„ A Szakmai Program csekély mennyiségű és mértékű javításokkal, de a jelenlegi formájában is kitűnően alkalmas arra, hogy a szolgálat jogszabályokban megfogalmazott szakmai működésének alapdokumentumát képezze.” V. Gyámhivatali feladatok, intézkedések - A Zirc Városi Gyámhivatal beszámolóját lásd külön mellékletben VI. Felügyeleti szervek által végzett ellenőrzések tapasztalata: 2010. évben felügyeleti szerv által végzett ellenőrzés nem történt. VII. Jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása Zirc város, jelenét és jövőjét – ezen belül közösségi (intézményi, tárgyi, szellemi) értékeink, életünk egészét is – meghatározó, tudományos igényű helyzetelemzések, koncepciók, programok és a helyi rendeletek, valamint a vonatkozó jogszabályi irányelvek által önmaga számára felépített fejlesztési irányt követ. Zirc „Ifjúságbarát Önkormányzat” címmel bíró városa gyermek és ifjúsági feladatainak ellátása során felelősséggel törődik a fiatal korosztályokkal, a családokkal kapcsolatos közösségi hagyományainak aktív megőrzésével, amit a jelen értékeivel gazdagítva kíván közismerten „zirci” arculatként tovább örökíteni a közös Európában is a jövő polgárai számára. Mindezen célok elérését segítik az Önkormányzat eredményes külső pályázataival megvalósított, a gyermek – ifjúsági korosztályokat közvetlenül vagy közvetve szolgáló beruházások, humán erőforrásokat - szolgáltatásokat fejlesztő, rendezvényi, sport, egészségügyi stb. projektek. A Képviselő-testület által felkért, helyi szakemberekből álló szakmai munkacsoport – az intézmények, szervezetek által adott tájékoztatók, a rendelkezésükre bocsátott dokumentumok és saját szakmai tapasztalataik alapján - megállapította, hogy: • • •
•
A városban működő intézmények, civil szervezetek maximálisan törekszenek feladataik teljesítésére, kitűzött céljaik elérésére. Ezen tevékenységekhez az Önkormányzat mindenkori költségvetési lehetőségeinek függvényében biztosít forrásokat, koordinál együttműködéseket. Alaptevékenységük magas színvonalú ellátása mellett, és külső források bevonásával széles körű lehetőségeket kínálnak a gyermek - ifjúsági korosztályok számára az értékes szabadidő-eltöltés és a prevenció területén, amivel az érintettek saját aktivitásuk mértékében élnek. Valamennyien szembesülnek azokkal a szociális, kulturális, morális, családi, egészségügyi, pénzügyi stb. problémákkal, társadalmi és helyi jelenségekkel, melyekre városi összefogással kell/lehet megoldásokat találni addig is, amíg az állam az ifjúsági törvény megalkotásával kiszámítható feltételeket, működtetési kereteket biztosít az önkormányzatok és partnereik gyermek – ifjúsági feladatainak ellátásához. A meglévő tevékenység- és szolgáltatáskínálat megtartásával, a (nemcsak városunkra jellemző) gondok megoldása érdekében – a város és az együttműködést vállalók lehetőségeinek figyelembevételével - szükséges a város mindenkori (és rendszeresen felülvizsgálandó) gyermek – ifjúsági feladatokat meghatározó ifjúsági cselekvési tervének végrehajtása, melynek során alapelv az érintett korosztályok részvételi aktivizálása és a nyilvánosság.
Települési (de a város térségközponti szerepéből adódóan inkább kistérségi) szinten összehangolt munkával, a nyilvánosság eszközeinek használatával, – és nem rövidtávon válaszolhatók meg a megfogalmazott problémák (jelentős részük össztársadalmi jelenségekre vezethető vissza, ezért kiemelt hangsúly van az állami felelősségvállaláson):
•
Helyi szakmai együttműködések, egyeztetések elégtelensége vagy hiánya (párhuzamosságok, önálló erőlködések, információhiány stb.)
• •
A családok szociális helyzetének általános romlása, a hátrányos helyzetek - ebből (is) fakadó halmozódása A családok/fiatalok értékrendjének torzulása (érdektelenség, agresszív, ön- és közromboló deviáns magatartás, utcai csellengés, „bandázás” és következményei)
• • •
•
A családon belüli erőszak, az egyre fiatalabb-kori bűnelkövetővé vagy áldozattá válás növekedése Közösségi terek, játszóterek hiánya, a meglévők állapota, hétvégi látogathatósága Intézmények általános infrastrukturális helyzete, egyes területek szakember-ellátottsága (pl. pszichológus) Általános forráshiány
A szakmai munkacsoport által megfogalmazott, általános alapelvek mentén elkészült ifjúsági cselekvési terv meghatározza: • •
•
•
•
• •
•
A városunkban meglévő/megjelent problémák megoldása és megelőzése valamennyi érintett – Önkormányzat, intézmények, szervezetek, civil közösségek, szakemberek, fiatal korosztályok - érdeke és felelőssége. Valamennyi szereplő együttműködése szükséges a város mindenkori ifjúsági cselekvési programjaiban megfogalmazott feladatok végrehajtásához, és el kell érni, hogy az aktuális cselekvési terv megvalósításában, valamint a következő időszak feladatainak meghatározásában maguk a fiatalok is aktív szerepet vállaljanak. A város és az együttműködést vállalók lehetőségeinek figyelembevételével elkészített, a város gyermek – ifjúsági feladatait meghatározó cselekvési tervet meghatározott időszakonként felül kell vizsgálni a végrehajtás és az eredmények szempontjából, valamint az új feladatok és azok feltételeinek meghatározásának érdekében. Az aktuális cselekvési programokat be kell építeni a város Gazdasági Programjába (felülvizsgálata esetén a Városi Stratégiai Programba is). Városi és/vagy külső pályázati forrásokból szükséges megismételni az 1998-as komplex ifjúságkutatást, felmérve a fiatalok jelenlegi helyzetét, szabadidős szokásait, a bennük élő városkép és értékrend alakulását, valamint igényeiket annak érdekében, hogy a meglévő problémákat megértsék, és valóban nekik/róluk szóló, - ezzel a korosztályok részvételi aktivitását növelő, - működőképes régi/új lehetőségeket kínálhassanak számukra a feladatellátásban együttműködő felelősök. A 2002-ben 38/2002.(III.4.) Kt. számú határozattal elfogadott Ifjúságpolitikai Koncepció és a 2004ben elfogadott Ifjúságról szóló 42/2004.(XII.14.) rendelet rendszeres felülvizsgálata - a hazai és EU-s irányelvekhez igazítása - szükséges annak érdekében, hogy a gyermek – ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos városi, intézményi, civil feladatokat folyamatosan aktualizálják az érintettek. A dokumentumokban meghatározott alapelvek mentén, de az eredmények és új kihívások ismeretében fejleszthető folyamatosan a város ifjúságpolitikája. Valamennyi feladat a fiatalok bevonásával végezhető el eredményesen. A gyermek – ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos feladatellátás során felmerülő kérdések megválaszolása, működőképes alternatívák megfogalmazása és a forrásteremtés olyan komplex, folyamatos feladat, amelyhez szükség van a jövőben egy folyamatosan működő, a fiatalok képviselőivel kibővített szakmai munkacsoportra, ahol minden érintett elmondhatja véleményét, javaslatait, és együttműködéssel kereshetők a megoldások, és a közös projektekre városi pályázatok. A helyi források hatékonyabb működtetése, a hazai és nemzetközi pályázati lehetőségek hatékonyabb kihasználása mellett a város mindenkori költségvetési helyzetétől függően szükség van egy legalább minimális mértékű forrás (ifjúsági alap) biztosítására a közösen vállalt feladatok végrehajthatósága érdekében (ami pl. pályázati önerőként is használható).
A 2010. évi Ifjúsági Cselekvési Tervet 247/2009.(XI.30.) Kt. számú határozatával fogadta el a Képviselő-testület. Egyúttal 2010. évi költségvetési rendeletében 500.000 Ft (céltartalékba helyezett, majd 2011. februárban az Ifjúsági Ház kezdettől hiányzó emeleti fűtés I. ütemének kialakítására felhasznált) ifjúsági pályázati alapot határozott meg. Az Ifjúsági Cselekvési Tervben a jelen előterjesztés szempontjából legfontosabb – és a jövőbeli célok szempontjából állandó - feladatok (végrehajtásuk – a gyermek, ifjúsági korosztályokkal foglalkozó intézményi, civil és szakemberek széles együttműködői körének közreműködésével folyamatos):
Zirci Ifjúsági Kerekasztal létrehozása és folyamatos működésének biztosítása, segítése - a városban működő ifjúsági szervezetek, iskolai diákönkormányzatok közreműködésével a kölcsönös tájékoztatás, egyeztetés, a városi programok, képzések közös szervezése, pályázatok készítése, és a Zirc Városi Ifjúsági Önkormányzat megújítása érdekében, az esélyegyenlőség jegyében (tanácskozási, javaslattevő, véleményező, döntés-előkészítő/döntéshozó jogosítványok) A gyermek - ifjúsági korosztályokkal foglalkozó Szakmai munkacsoport folyamatos működtetése az információáramoltatás, egyeztetések, városi szintű szakmai projektek, felmérések, - dokumentum felülvizsgálatok koordinálása, a városi rendezvények, akciók, stb. megvalósítása, városi pályázatok készítése érdekében, és a fiatalok képviselőinek bevonásával A gyermek – ifjúsági, a civil és intézményi programoknak helyet adó (volt MHSZ épület - Ifjúsági Központ), és 2011-től STÚDIÓ KB – Ifjúsági és Közösségi Házként működő intézmény ß folyamatos működési (rezsi + személyi + tárgyi) feltételeinek biztosítása, ß a hagyományos városi rendezvények megtartása melletti ß rendszeres/ tematikus szabadidős délutáni, hétvégi, nyári programok, koncertek, képzések, táborok stb. szervezése érdekében, ß és a közösségi terek biztosítása iskolai, kollégiumi, civil stb. szabadidős programok megtartásához. ß A feladat folyamatos ellátása az érintett korosztályok igényei alapján, részvételi aktivitásuk növelésével, és külső források bevonásával végzendő. ß Fiatal ifjúságsegítő/programszervező foglalkoztatása a jelenlegi programfelügyelő házgondnok mellett (közcélú program) ß A szükséges épületfejlesztésekhez benyújtandó pályázatokhoz önerő biztosítása a város költségvetésében Prevenciós akcióterv kidolgozása, és az abban meghatározott konkrét feladatok, ellenőrzések stb. rendszeres elvégzése a városban a fiatalok káros szenvedélyektől való megóvása, a vandalizmus, a bandázások, a fiatalkori bűnelkövetővé/áldozattá válás megelőzése érdekében (pályázati lehetőségek kihasználásával is) A fiatalok média- és Internet használati szokásainak felmérése a biztonságos Internet használat feltételeinek megteremtése, ellenőrzése az intézményekben a nyilvános Internet használati lehetőségek további fejlesztése az intézményeknél A nevelési, oktatási, szociális intézmények, civil szervezetek feladatkörén belül, és azon túl végzett, az általuk és/vagy városi pályázatokkal megvalósítható egészségmegőrző, prevenciós, felvilágosító stb. tevékenységek tervszerű rendszerbe foglalása, működésük segítése, személyi, tárgyi feltételek biztosítása ß közös városi prevenciós projektek, pályázati együttműködések szorgalmazása ß az érintett korosztályok részvételi aktivitásának növelése ß a kommunikáció fejlesztése az oktatási, egészségügyi és szociális intézmények, szervezetek között a korosztály testi-lelki egészségének védelme érdekében (pályázati lehetőségek kihasználásával is) ß az egészséges életmód népszerűsítése, prevenciós programok bemutatása a Stúdió KB műsoraiban és az Internet segítségével (városi, intézményi, civil honlapok stb.) A gyermek – ifjúsági korosztályokkal foglalkozó, számukra szabadidős programokat (is) kínáló nevelési, oktatási, közművelődési, sport, szociális, egészségügyi intézmények, szervezetek működési feltételeinek biztosítása a város éves költségvetéseiben ß további költségvetési lehetőség esetén rendezvények, művészeti csoportok, szervezetek, prevenciós, ifjúságsegítő, sport stb. városi projektek és/vagy külső pályázatok támogatása, ß és a városi játszóterek folyamatos karbantartása, bővítése
A nemzetközi csereprogramok, ösztöndíjak, EVS program nyújtotta lehetőségek jobb kihasználása a fiatalok, a szakemberek és közösségek nemzetközi együttműködéseihez ß a testvérvárosi kapcsolatokban való aktív részvétellel, ß a hazai és EU-s pályázati lehetőségek eredményes kihasználásával
A BURSA Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat és Zirc Város Középiskolai Tanulmányi Ösztöndíj rendszerek fenntartása és működtetése
Az önkormányzati civil alap és a sportalap pályázati rendszerek működtetésének biztosítása a város éves költségvetéseiben (a Civil Koncepció elfogadása után, az abban meghatározottak szerinti működtetéssel)
VIII. A gyermek és fiatalkorú bűnelkövetés és a városi bűnmegelőzési tevékenység: A zirci rendőrőrs tájékoztatása alapján – körzetükre vonatkozóan – a tavalyi évben gyermekkorú bűncselekményt elkövető fiatalkorúak száma 7 fő volt. Az elkövetés oka a fiatalok helytelen értékítélete, szociális, nevelési problémák, felelősségvállalás hiánya, versengés, tekintély kivívása, csoporthoz való tartozás „szüksége” miatt erős befolyásolhatóság. A szabálysértést elkövetők száma 21 fő fiatalkorú és 4 fő gyermekkorú volt. Az elkövetés oka, hogy a fiatalok nem gondolnak cselekményeik lehetséges következményeire, nem törődnek a felelősségre vonással, nem érdekli őket, versengenek, „nagyzolnak” egymás előtt „ki ha én nem, úgyis meg merem tenni”. Kiskorú sérelmére elkövetett bűncselekmények -
7 esetben lopás, 3 esetben rablás, 2 esetben súlyos testi sértés, 1-1 esetben pedig szemérem elleni erőszak, garázdaság, csalás, zaklatás, kiskorú veszélyeztetése és sikkasztás bűncselekmények elkövetése miatt indult bűntető eljárás.
A fenti bűncselekmények szinte mindegyike vádemelési javaslattal megküldésre került a Veszprém Városi Ügyészségre. 3 lopás bűncselekmény esetében került felfüggesztésre az eljárás az elkövető ismeretlen volta miatt. A jegyző hatáskörébe tartozó szabálysértések folyamán 9 fiatalkorú ellen indult eljárás tulajdon elleni szabálysértés ügyében. Zirc Város Önkormányzatának Közbiztonsági Bűnmegelőzési Koncepciója 2005. évben felülvizsgálatra került, melyet a Képviselő-testület a 38/2005. (III.21.) Kt. számú határozatával elfogadott. A megfogalmazott prioritások közül kiemelendő a gyermek és fiatalkori bűnözés csökkentése a pedagógusok, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök közreműködésével, a szülők tájékoztatásával, közbiztonsági napok szervezésével. A droghasználat és kábítószer-bűnözés kezelése, megelőzése érdekében fokozott, széleskörű intézményi és társadalmi összefogás szükséges. A családon belüli erőszak megelőzésére is nagy hangsúlyt fektet a koncepció, valamint a megtörtént esetek megfelelő kezelésére az iskola, a szomszédok jelzései révén a 2011-ben intézményesített STÚDIÓ KB - Ifjúsági és Közösségi Ház tevékenysége nyomán. A Gyvt a települési önkormányzat feladataként nevesíti a gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítését és működtetését, a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezését.
Ahhoz, hogy az önkormányzat ezen feladatának maradéktalanul eleget tudjon tenni, mindenképpen szükséges a gyermekjóléti, oktatási, egészségügyi és hatósági területen tevékenykedő szakemberek együttműködése, a civil szerveződések bevonása, hiszen ezáltal lehet a meglévő ellátások színvonalának magasabb szintre történő emelése, illetve azok bővítése, új szolgáltatások bevezetése. IX. A települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés keretében ellátott feladatok, szolgáltatások Zirc városában az 1900-as évektől komoly hagyományai vannak az állampolgári önszerveződő közösségek aktív tevékenységének. A civil kurázsi élő jelenléte, alkotó eredményei maradandó – és napjainkig ható – értékeket hoztak létre a település kulturális, zenei, művészeti, sport, egyházi életében. Kiemelkedők voltak a zirciek szakmánkénti csoportjai, de még a hobbytevékenységek szintjén is vannak dokumentumértékű helytörténeti emlékek az akkori közösségi életről. Újabb, jelentős – napjainkban is tartó - civil szerveződési folyamat a ’80-as évektől indult meg, amit az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény erősített föl városunkban is. A civil szférára vonatkozó jövőkép kialakítása szerves része a városi jövőképnek. A cél egy jól működő, kölcsönös érdekeken alapuló partneri viszony és a bizalom az Önkormányzat és a civil szervezetek között. Zirc városa Stratégiai Programjában a civil szervezetekkel, közösségekkel való párbeszéd fontosságát, az önkormányzati pályázati rendszer működtetését, fejlesztését (2.1.3.) kiemelten kezeli. Zirc Város Gazdasági Programjában (2007-2010) meghatározottak szerint: 4.5.14. A helyi és nemzetközi kapcsolatok 4.5.14.4. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a városban működő civil szervezetekkel, közösségekkel való együttműködésének formáit, kereteit, feltételrendszerét megfogalmazó Civil Koncepciót készít az érintettek bevonásával. A város költségvetésében a civil szervezetek pályázatokon történő részvételének támogatására pályázati önerő-alapot biztosít.
A Képviselő-testület átruházott hatáskörben az Ügyrendi, Helyi Közéleti, Kistérségi és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságát, illetve az önkormányzati választásokat követően az Ügyrendi és Civil Kapcsolatok Bizottságát hatalmazta fel a városban működő civil szervezetekkel, közösségekkel és a 2007-ben megalakult Zirci Civil Kerekasztallal való kapcsolattartásra, az önkormányzati szintű együttműködések és a civil alap pályázati rendszerének gondozására. Zirc városában napjainkban több mint 30 önálló jogi személyiségű egyesület és 25 alapítvány, valamint 30 bíróságon be nem jegyzett közösség szolgálja aktív működésével Zirc város fejlődését. A város szinte teljes lakosságát lefedő közösségek létrehozásában sok száz magánszemély működött közre, vagy kapcsolódott be azok értékteremtő munkájába. Ezek a szervezetek és a bennük tevékenykedő zirciek a helyi közösség legkülönbözőbb értékeinek és érdekeinek érvényesülését szolgálják. A kultúra közvetítésében, az ifjúságpolitika alakításában, a sportéletben, az oktatás színvonalának emelésében, a környezetvédelemben épp úgy szerepet vállalnak, mint a szabadidő hasznos eltöltésének szervezésében, a hagyományőrzésben, a közbiztonság javításában, az elesettek gyámolításában, vagy a testvérvárosi kapcsolatok ápolásában és a városfejlesztésben, idegenforgalomban is, - és még hosszan folytatható lenne a sor az élet minden területére kiterjedő helyi civil szerepvállalások bemutatásával.
Az önkormányzati – civil párbeszéd elmúlt időszakának fontos állomásai voltak: 2006. november 24-én Ottó Péter polgármester és a Bizottság elnöke civil fórumra szóló meghívását közel 60 szervezet fogadta el. Az Ifjúsági Központban szervezett találkozón az önkormányzati – civil együttműködés kölcsönösen fontosnak tartott szakmai és – a lehetőségek szerinti pénzügyi - javaslatait fogalmazták meg az érintettek (pl. a tervezett városi civil koncepció és az önkormányzati támogatás szükségessége, a folyamatos párbeszéd igénye).
A civil szervezetek bemutatkozása arra is alkalmat adott, hogy a civil – civil együttműködés erősítése érdekében is konkrét lépéseket kezdeményezzenek egymással a közösségek (pl. a város és a Zirc és Vidéke honlapjain való információs megjelenés, a városi egyesületi nap hagyományainak felélesztése, közös projektek, pályázatok stb.)
2007. március 20-án szintén a városvezetők által kezdeményezett civil fórumon közel 30 szervezet részvételével a már elfogadott 2007. évi költségvetésben szereplő önkormányzati civil pályázati önerő-alapról; a Zirci Civil Kerekasztal megalakulásáról; a Leader-szerű működési elv alapján szerveződő, a bakonyi térségek érdekképviseletét és az EU-s pályázati források elérését is célzó egyesületben való zirci és kistérségi szerepvállalás jelentőségéről; a tervezett civil koncepcióról is folytattak konstruktív hangulatú párbeszédet a jelenlévők az Ifjúsági Központban. A civil közösségek közéleti aktivitására további élénkítő hatással volt a Veszprém Megyei Civil Ház által kezdeményezett civil kerekasztal létrehozását segítő képzéssorozat is.
A városvezetés által kezdeményezett civil fórumok és a külső projekt eredményeként 2007. március 29-én több mint 20 alapító taggal létrejött a Zirci Civil Kerekasztal, amely a zirci székhelyű civil szervezetek (egyesületek, alapítványok, szövetségek, klubok, baráti társaságok, együttesek stb.) hálózati formában működő tanácskozó és érdekvédelmi fórumaként működik, összehangolva a városért végzett közösségfejlesztő civil folyamatokat és együttműködéseket. Nyitott fórumként folyamatos a civilek bekapcsolódási lehetősége a közösségépítésbe. (Elnök: Németh Gábor, alelnökök: Nagyné Fáró Katalin, Sztana Éva)
A Zirci Civil Kerekasztal - a Bizottság felkérésére és a civil referens közreműködésével elkészítette azt a szabályzat-tervezetet, amely Zirc Város Önkormányzatának éves költségvetésében a civil szervezetek részére biztosított civil önerő-alap felhasználásának működtetési elveire és mechanizmusára tett javaslatot. A munkaanyag – az alapelvek, a pályázati forma, az 1 millió forint éves beosztása, pénzügyi működtetési és elszámolási szabályai, valamint a nyilvánosság garanciái mellett - tartalmazza az önkormányzati támogatás pályázati önerő-kiegészítési vagy előfinanszírozási igénybevételének lehetőségét és a külső pályázatokon indulni nem tudó klubok év végi támogathatóságát is. A munkaanyag megfogalmazza az együttműködés önkormányzati és Zirci Civil Kerekasztal által vállalható garanciáit is. A tervezetben javasolt Pályázati Munkacsoport kialakítása és működése bekerült a Zirci Civil Kerekasztal alapdokumentumába is. (Az éves rotációban működő munkacsoport tagjai: Bieberné Réz Ágnes – közművelődés, Péczi Katalin – kultúra, művészet, Egervölgyi Dezső – városkép, környezetvédelem, Vajnorák Zsolt – ifjúság és Németh Gábor ZCK elnök) A Zirci Civil Kerekasztal az elmúlt négy évben a helyi civil élet kovászává, az Önkormányzattal való együttműködés legfőbb mozgatójává vált. Aktívan vesz rész: • az önkormányzati civil pályázati önerőalap működtetésében, • a városi kitüntetések adományozásának előkészítő munkájában, • a civil közösségeknek szóló, vagy tőlük érkező információk közvetítésében, • városi szintű programok, rendezvények, akciók szervezésében, lebonyolításában (pl. • • •
testvérvárosi találkozók, Egyesületi nap, Zirciek Tavasza városszépítő akciók – Zirc Város Napja stb.), civil és városi pályázatok elkészítésében, azok segítésében,
helyi, térségi, megyei szintű tapasztalatcserék, szakmai találkozók, pályázati stb. tanácsadó fórumok szervezésében, a Veszprém Megyei Civil Fórum létrehozásában, működtetésében stb.
A helyi civil közösségek tevékenysége, rendezvényeik éves szinten több mint 150 eseménnyel gazdagítják városunk életét – erősítve ezzel Zirc jóhírét is. A civilek eredményes külső pályázataikkal, saját önkéntes munkájukkal, valamint az együttműködéseik révén kapott - a gazdasági válság ellenére is komoly értékben forintosítható - helyi támogatásokkal folyamatosan az önkormányzati támogatási, helyi pályázati összeg sokszorosát mozgósítják Zircért.
Jelen testületi ülés napirendjén szerepel a Zirc Város Civil Koncepciója, amely - elfogadása esetén - hosszútávon meghatározza az Önkormányzat és a civil szervezetek, közösségek együttműködését. A civil közösségek széleskörű működéséből a jelen előterjesztés szempontjából legfontosabb tevékenységek, szolgáltatások (a programok, tevékenységek egy részének folyamatossága forrásvagy igényfüggő): a volt MHSZ épület – 2003-tól Ifjúsági Központ - ifjúsági – civil közösségi terei 2011-től STÚDIÓ KB – Ifjúsági és Közösségi Ház intézményként működik ß ß
Zirc Városi Ifjúsági Fórum és Zirci Zabhegyező Gyermekanimátorok ß ß
A helyi civil közösségek összefogása, programjaikban való közreműködés Kapcsolattartás az Önkormányzattal, szakmai szervezetekkel
„Zirc Kultúrájáért” Közhasznú Alapítvány ß
Gyermek – ifjúsági szabadidős, prevenciós stb. programok szervezése Nemzetközi kapcsolatok
Zirci Civil Kerekasztal ß ß
Napi/heti/havi rendszerességű programok, információk, szolgáltatások, játéklehetőségek stb. ingyenes helyiséghasználat intézmények, civilek számára stb.
Háttérszervezetként és szervezőként is szolgálja a gyermek – ifjúsági korosztályokra és civil közösségekre irányuló szervező, támogató folyamatokat
„A BULI ’91” Közhasznú Alapítvány ß
A Pro Urbe díjas „ZIRCI BULI” – a család és barátság fesztiválja szervezése 1991 óta – közel 100 fiatallal a rendezőcsapatban ß közösségfejlesztés Zirci Nagycsaládosok Egyesülete (jelenleg alvó egyesület)
Vöröskereszt Zirci Területi Szervezete ß ß ß ß ß
„Segítő Kezek Zirc” Közhasznú Alapítvány - és csoportjai ß ß ß
Közbiztonság Ifjúsági tűzoltó csoport felkészítése versenyekre
Zirc Városi Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Bizottság Zirc Város Közbiztonságáért Alapítvány ß
Közbiztonság, bűnmegelőzés, prevenció (óvoda, iskola, civil, rendezvények stb. körben)
Zirci Önkéntes Tűzoltó Köztestület és Egyesület ß ß
A fogyatékosok, hátrányos helyzetűek segítése (minden korosztály) Prevenciós, egészséges életmód stb. programok szervezése Szakmai fejlesztés
Bakony Polgárőr Egyesület ß
Minden korosztályra irányuló, széleskörű szociális tevékenység Véradásszervezés (külön iskolai akciókkal) Adománygyűjtési akciók (fiatalok részvételével is) Egészségügyi, elsősegély stb. oktatások, iskolai vetélkedők szervezése Idősek napja, Véradók napja városi rendezvények szervezése
Rendőrségi, polgárőrségi bűnmegelőző tevékenység támogatása
Sportegyesületek (egészséges életmód, verseny- és tömegsport, közösségfejlesztés, sportrendezvények stb.)
ß ß ß ß ß ß ß ß ß ß ß ß
„WINGS” Darts Klub MTTSZ Területi Klub Zirc Városi Diáksport Bizottság (iskolai sport összefogása) Zirci Sporthorgász Egyesület (Zirc-Akli Szarvas-tó létrehozása, működtetése) Zirci Ifjúsági és Szabadidősport Egyesület Bakonyi Lovas Klub (Bakonyi Betyárnapok szervező közreműködője) Bakony Turisztikai és Sportegyesület (sakk, természetjárás, kötélugrás) FC Zirc Klub (labdarúgás) Vincze Judo Klub Zirci Kézilabda SE Zirci Teniszklub SE Bakonyi Baranta Egyesület (hagyományápolás)
A Testvérvárosi kapcsolatok aktív ápolói ß Bakonyi Finnbarátok Köre ß Erdélyi Baráti Kör Barótért Egyesület ß Zirci Testvérvárosi Kapcsolatok Egyesülete Német Nemzeti Hagyomány- és Származáskutató Egyesület ß ß
Bakonyi Harmónia Kulturális Egyesület ß ß
Gyermek, ifjúsági néptánccsoport működtetése Grafikai táborok szervezése Helytörténeti kiadványok készítése
Zirci Országzászló Alapítvány ß ß
„Zirci Zeneiskoláért” Alapítvány „Zirciek az Óvodás Gyermekekért” Alapítvány „Reguly Iskoláért” Alapítvány „Alapítvány a III. Béla Gimnáziumért” Tanulókért, Iskoláért Alapítvány
„Kőketánc” Kulturális Alapítvány ß ß ß
Kulturális programok
Nevelési, oktatási intézmények munkáját segítő alapítványok ß ß ß ß ß
Képzések, táborok
„Együtt a Könyvtárért” Alapítvány ß
Helytörténeti kutatómunka
„Sziget” Környezetvédelmi Egyesület ß
Szakmai és közösségfejlesztő programok Környezetvédelem
Magyar Mezőgazdasági Múzeum Barátainak Köre Zirci Szervezete ß
Hagyományápolás Kulturális programok
Bakonyi Természettudományi Múzeum Baráti Köre ß ß
Közösségfejlesztő programok, táborok Környezetvédelem
„Békefi Antal” Bakonyi Honismereti és Művelődési Társaskör, TIT Városi Reguly Társaság ß ß
Zirc Városi Vegyeskórus működtetése Kulturális programok, közösségfejlesztés
452. Szent Bernát Cserkészcsapat ß ß
Német hagyományok ápolása Gyermekcsoportok működtetése
Városszépítés Hagyományőrzés
„Nevelgető” Közhasznú Alapítvány ß ß ß
Családi programok Gyermekek, szülők képzése Égigérőfa Hagyományőrző Gyermek Néptánccsoport működtetése
„Színes Gyermekkor” Közhasznú Alapítvány ß
Családi napközi
„Ők is Emberek” Alapítvány ß
Fogyatékos fiatalok segítése, programjaik szervezése
„BÁRKA 2008” (Bakonyi Amatőr Rockzenészek és Képzőművészek) Alapítványa ß
A helyi zenekarok és a próbaterem működtetése
Zirc, 2011. április 15. Összeállította: Szirbek Tiborné sk. gyámügyi és egészségügyi referens
Encz Ilona sk. STÚDIÓ KB – Ifjúsági és Közösségi Ház mb. intézményvezető
1 Beszámoló a városi gyámhivatal 2010. évi tevékenységéről: Zirc Városi Gyámhivatal a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (továbbiakban Csjt.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban Gyvt.), a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet (továbbiakban Gyer.), a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet (továbbiakban Gyár.), a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban Ptk.), a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény, és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) által meghatározottak szerint végzi tevékenységét Zirc városában, valamint 16 község vonatkozásában. A gyámhivatal a polgármesteri hivatal szervezeti egységén belül, de önálló egységként, önálló hivatalként működik. Egyedülállóan független a jegyzőtől, aki a munkáltatója, de nem a szakmai felettese a gyámhivatali ügyintézőknek. Miután törvényi előírás a gyámhivatal függetlensége, az itt dolgozók felelőssége és a velük szemben támasztott szakmai követelmény megkívánja a felsőfokú szakmai végzettséget és az önálló ügyintézői felelősséget. A szakmai irányítást és felügyeletet a Veszprém Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatal vezetője végzi. A gyámhivatal a Gyár. mellékletében meghatározott illetékességi területen az év nagy részében 3 fő ügyintézővel, 2010. szeptember 20-tól 2010. november 15-ig pedig 2 ügyintézővel látta el feladatait. A 2007. évben végrehajtott egy fő ügyintézői létszámcsökkentés következtében a munkatársak leterheltsége továbbra is nagy problémát jelent, mely erős kihatással van az elintézési határidők betartására. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 2009. október 01én hatályba lépett változása következtében, ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőt az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevőjének fel nem róható okból túllépi, a gyámhivatal esetében az illetékekről szóló törvény szerinti általános tételű illetéknek megfelelő összeget, illetve ennek kétszeresét fizeti meg a költségvetésnek. Gyámhivatalunk munkája – mely a hatáskörünkbe tartozó ügycsoportokra vonatkozó felsorolásból is ki fog tűnni – nagyon összetett. Ez nem csak szakmailag, hanem emberileg is nagy felelősséggel jár, az önálló döntések súlya és következményei is megkívánják a gyors információáramlást, a pontos és precíz munkavégzést. A polgármesteri hivatal egyéb szervezeti egységeinek hatáskörébe tartozó munkával nem összehasonlítható gyámhivatalunk tevékenysége, ahol emberi sorsok – gyermekek életét befolyásoló – döntéseket kell nap, mint nap meghozni. A fokozott leterheltség ebből kifolyólag negatív kihatással van a szakmai munkára, hiszen az ügyek sokrétűsége és bonyolultsága miatt kevesebb idő áll rendelkezésre a szakszerű és gyors intézkedések megtételére. A gyámhivatalban minden ügyintéző minden ügytípussal foglalkozik, így egymás helyettesítése nem okoz problémát. Két gyámhivatali ügyintéző szociálpedagógus főiskolai végzettséggel rendelkezik, egy ügyintéző szociális munkás végzettségű, a gyámhivatal vezetője ezen felül szociális szakigazgatás-szervezői végzettséget is szerzett. Két ügyintéző rendelkezik közigazgatási szakvizsgával. A gyámhivatal berendezési tárgyai közül a bútorzat és a székek igen rossz állapotban vannak, lecserélésükre igen nagy szükség lenne.
2 A gyámhivatalhoz 2010. évben összesen 4806 ügyiratot iktattak, 676 főszámmal 4133 alszámmal. Az ügyiratszám a korábbi évhez viszonyítva azonosságot mutat. E tény is jelzi, hogy az ügyintézői létszám csökkenése és az ügyiratszám stagnálása következtében jelentős megterhelésnek vannak kitéve a munkatársak. A gyámhivatali ügyintézők egyénre szabott döntéseket hoznak, és döntéseik írásba foglalásához nem iratmintákat használnak. Az ügyintézők az elmúlt év során 1104 határozatot és 654 végzést hoztak, mely az előző évekhez képeset jelentős emelkedést mutat (2009. évben 704 határozatot, 213 végzést hozott), ebből két esetben nyújtottak be jogorvoslati kérelmet. A gyámhivatal saját hatáskörében 1 döntést módosított, illetve vont vissza. Pénzbeli ellátások elrendelése: 1. Gyermektartásdíj megelőlegezése: A gyámhivatal a gyermektartásdíjat akkor előlegezi meg, ha a bíróság a tartásdíjat jogerősen megállapította, azonban a tartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen és a gyermeket gondozó személy nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani, feltéve, hogy a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét (2010. évben 57.000,- Ft). A folyósítás időtartama az alapul szolgáló ok előrelátható fennállásáig, legfeljebb azonban 3 évig tart. Indokolt esetben a megelőlegezés folyósítása – egy alkalommal – legfeljebb további három évre ismételten elrendelhető. A támogatás mértéke a bírósági határozatban megállapított összeg, százalékos marasztalás esetében pedig az alapösszeg. A gyámhivatal 2010. december 31-i nyilvántartása szerint 25 gyermek részesült megelőlegezésben. Az év során 20 gyermek vonatkozásában indult megelőlegezésre irányuló eljárás, ebből 5 gyermek vonatkozásában az eljárás folyamatban van, 15 gyermek esetében megelőlegezte a gyámhivatal a tartásdíjat. Az év során 1.638 eFt került kifizetésre. A megelőlegezett gyermektartásdíjat a központi költségvetés biztosítja. A megelőlegezett tartásdíjat a kötelezett a Ptk-ban meghatározott kamattal együtt köteles az államnak megtéríteni, amennyiben ezt nem teszi meg, úgy a kötelezett lakóhelye szerinti település jegyzője intézkedik annak adók módjára történő behajtásáról. A hátralék behajtására tett intézkedések kevésbé voltak eredményesek, így 2010. év végén a hátralék összege: 1.559 eFt volt. 2. Otthonteremtési támogatás: Az otthonteremtési támogatás olyan normatív pénzbeli ellátás, mely az átmeneti vagy tartós nevelésből (gyermekvédelmi szakellátás) kikerült fiatal felnőtt lakáshoz jutását, tartós lakhatásának megoldását segíti elő. A támogatás mértéke a nevelésben eltöltött évek valamint a fiatal felnőtt vagyoni körülményeinek függvénye. Támogatás iránti kérelem az elmúlt év során 3 érkezett. Elutasításra 1 esetben került sor, egy esetben illetékesség változás következtében áttételre került sor, 1 fiatal felnőtt részesült otthonteremtési támogatásban 1.088 eFt összegben. Az otthonteremtési támogatásnak a teljes fedezetét a központi költségvetés előleg nyújtásával biztosítja.
3 Gyermekvédelmi gondoskodás formái: 1. Családba fogadás: A gyámhivatal a szülői felügyeletet gyakorló szülő kérelmére, a különélő szülő meghallgatásával hozzájárulhat ahhoz, hogy a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte, vagy más családi ok miatt a gyermeket a szükséges ideig más, az általa megnevezett személy átmenetileg gondozza és nevelje, feltéve, hogy a családba fogadás a gyermek érdekében áll. A családba fogadó személyt a gyámhivatal gyámul rendeli, mivel a szülő szülői felügyeleti joga szünetel. Az elmúlt év során családba fogadás 2 gyermek esetében történt a saját családban történt bántalmazás miatt. A gyámhivatal 4 gyermek vonatkozásában szűntette meg a családba fogadást. 3 gyermek esetében önjogúvá válás miatt, egy gyermek esetében az anya önjogúvá válása miatt szűnt meg a családba fogadás. 2. Ideiglenes hatályú elhelyezés: Ha a gyermek felügyelet nélkül marad vagy testi, értelmi, érzelmi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezés szükséges, a települési önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal, valamint a határőrség, a rendőrség, az ügyészség, a bíróság és a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága a gyermeket ideiglenesen elhelyezi elsősorban a nevelésre alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél, más hozzátartozónál vagy más személynél. Csak ennek sikertelensége esetén kerülhet sor a gyermek nevelőszülőnél, gyermekotthonba, vagy más bentlakásos intézményben való elhelyezésére. Súlyos veszélyeztetésnek minősül a gyermek olyan bántalmazása, elhanyagolása, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi-, értelmi-, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat. A gyámhivatal ezen hatáskörben az elmúlt év során 4 gyermeket helyezett el ideiglenesen a gyermekvédelmi rendszerben. Nyolc gyermek esetében pedig más szerv által elrendelt ideiglenes elhelyezést vizsgálta felül, melynek eredményeképpen egy gyermek esetében gyermekelhelyezés iránt indított pert a bíróságon, egy gyermek esetében gyermekelhelyezés megváltoztatása iránt indított pert a bíróságon, 6 gyermek esetében a gyermekeket átmeneti nevelésbe vette. 3. Átmeneti nevelésbe vétel: A gyámhivatal akkor veszi a gyermeket átmeneti nevelésbe, ha a gyermek fejlődését a családi környezete veszélyezteti és veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint védelembe vétellel nem lehetett megszűntetni, illetve attól eredmény nem várható és a gyermek megfelelő gondozása családján belül nem biztosítható. Az átmeneti nevelésbe vétellel egyidejűleg a gyámhivatal a gyermeket nevelőszülőnél, gyermekotthonban, illetve fogyatékos vagy pszichiátriai betegek otthonában helyezi el, és gyámot rendel. Az átmeneti nevelésbe vétel addig biztosítja az egyéni elhelyezési terv szerint a gyermek otthont nyújtó ellátását, amíg a gyermek családja képessé válik a gyermek visszafogadására. Átmeneti nevelésbe vételi eljárás 6 gyermek vonatkozásában indult meg az elmúlt év során. Az átmeneti nevelésbe vétel indoka mind a 6 gyermek esetében szülői elhanyagolás volt. A gyámhivatal 2010. december 31-én 37 fő átmeneti nevelt gyermeket tartott nyilván. Az átmeneti nevelés felülvizsgálata során az elmúlt évben sajnos egy gyermek sem került vissza saját családjába, illetve családi környezetbe. 1 esetben a bíróság harmadik személynél helyezte el a gyermeket, ezáltal szűnt meg az átmeneti nevelése. 9 gyermek átmeneti nevelése szűnt meg nagykorúság elérése, valamint illetékesség megváltozása következtében.
4
4. Tartós nevelésbe vétel: A gyámhivatal azt a gyermeket veszi tartós nevelésbe, aki nem áll szülői felügyelet alatt és neveléséről kirendelt gyám útján nem lehet gondoskodni, illetve örökbefogadásához a szülő úgy járult hozzá, hogy az örökbefogadó személyét és adatait nem ismeri (titkos örökbefogadás), feltéve, hogy a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető el leendő örökbefogadó szülőknél. A tavalyi év során a gyámhivatal 3 gyermeket vett tartós nevelésbe, mivel a bíróság megszűntette a gyermekek szüleinek szülői felügyeleti jogát. A tartós nevelésben lévő nyilvántartott gyermekek száma 2010. december 31-én: 4 fő. 5. Utógondozás, utógondozói ellátás: Az átmeneti vagy tartós nevelés megszűnése után a gyámhivatal legalább egy év időtartamra elrendeli a gyermek és a fiatal felnőtt utógondozását, amennyiben a fiatal felnőtt azt maga is kéri. Az utógondozás célja, hogy elősegítse a gyermek, illetőleg a fiatal felnőtt családi környezetébe való visszailleszkedését, önálló életének megkezdését. Az utógondozást az átmeneti nevelésbe vétel megszűntetése esetén a gyermek lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálat családgondozója látja el, míg az átmeneti és tartós nevelésbe vétel megszűnésekor a fiatal felnőtt utógondozása a gyermekotthon, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat feladatkörébe tartozik. A tavalyi év során 6 gyermek esetében rendelt utógondozót a gyámhivatal, ebből 2 esetben a gyermekotthon utógondozóját, 3 esetben a nevelőszülői hálózat utógondozóját 1 esetben a Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ utógondozóját rendelte ki a gyámhivatal. A gyámhivatal a fiatal felnőtt kérelmére – illetve a gyermek nagykorúságának elérése előtt a gyám javaslatának figyelembe vételével – elrendeli az utógondozói ellátást, ha a gyermek, illetve a fiatal felnőtt átmeneti vagy tartós nevelésbe vétele nagykorúvá válásával szűnt meg, és létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, vagy nappali tagozaton tanulmányokat folytat, illetve a szociális intézménybe várja felvételét. A fiatal felnőtt ezen ellátás keretében továbbra is nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy utógondozói otthonban maradhat. Utógondozói ellátás elrendelése iránt 7 fiatal felnőtt esetében indult eljárás, és mind a 7 fiatal felnőtt esetében el is rendelte a gyámhivatal az utógondozói ellátást. Egyéb gyámhivatali feladatok: 1. Örökbefogadás és felbontása: Gyámhivatalunk az elmúlt év során nem engedélyezett örökbefogadást. Örökbefogadás felbontása iránt nem kellett a gyámhivatalnak rendelkeznie. Örökbefogadásra alkalmasnak 4 házaspárt és 1 szülőt nyilvánított gyámhivatalunk az elmúlt év során. 2. Családi jogállás rendezése: Kiskorú családi jogállásának rendezése 5 gyermek esetében történt, ebből 3 esetben teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvételével. 1 esetben képzelt apa megállapítást rendelte el a gyámhivatal, 1 esetben pedig apaság megállapítása iránti perindításhoz járult hozzá. 3. Kapcsolattartás: A gyámhivatali munka egyik legnehezebb, nagy toleranciát igénylő része a kapcsolattartások szabályozása illetve végrehajtása.
5 2010-ben 41 esetben kezdeményeztek a gyámhivatalnál kapcsolattartási ügyet. 35 esetben a kapcsolattartást a gyámhivatal szabályozta, ebből 2 esetben egyezséggel zárult le az ügy. A kapcsolattartási ügyekben végrehajtási eljárást 2 esetben kellett indítania a gyámhivatalnak, melynek eredményeképpen a végrehajtás elrendelésére került sor mind a két esetben. 4. Házasság kötés engedélyezése: Az elmúlt évben nem történt engedélyezés kiskorú házasságkötése ügyében. 5. Szülői ház elhagyása: Az elmúlt évben nem járult hozzá egy esetben sem a gyámhivatal a szülői ház elhagyásához. 6. Vagyoni ügyek (kiskorúak és gondnokoltak): Eladással (megterheléssel) kapcsolatos vagyoni ügyben 7 alkalommal döntött hivatalunk jóváhagyólag, elutasítás nem történt. A gyámhivatal által nyilvántartott ingó és ingatlantulajdonos kiskorúak száma 109, gondnokoltak száma 37. A gyámhivatal nyilvántartása szerint 62 kiskorú rendelkezik gyámhatósági fenntartásos betétállománnyal, a betétben elhelyezett összeg: 52.621 eFt. A gyámhivatal nyilvántartása szerint 24 gondnokolt rendelkezik gyámi fenntartásos betétállománnyal, a betétben elhelyezett összeg 23.016 eFt. 7. Gondnoksági ügyek: A tavalyi évben 88 gondnokság alá helyezett személyt tartottunk nyilván. 67 gondnokolt cselekvőképességet érintő gondnokság alatt állt, 21 esetben pedig cselekvőképességet nem érintő ügyben kellett gondnokot rendelni. Cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés iránti perindítások száma 10 volt. Az önkormányzat alkalmazásában álló, de a gyámhivatal felügyelete és irányítása alatt tevékenykedő hivatásos gondnokok száma az elmúlt év során 1 fővel emelkedett, így összesen 2 hivatásos gondnokot alkalmaz az önkormányzat. 8. A gondozási díj megállapítása: A gyermekvédelmi törvény rendelkezései szerint az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek, valamint a felsőfokú iskola nappali tagozatán tanuló utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt gondozási költségeihez az járul hozzá, aki a gyermek tartására köteles. A gyámhivatal az elmúlt év során 10 szülő részére állapított meg gondozási díjat, ebből zirci lakos gyermek vonatkozásában keletkezett díjhátralék az elmúlt év során 193 eFt. 9. Gyámrendelés 2010. december 31-én a gyámhivatal 49 gyámság alatt álló gyermeket tartott nyílván. Ebből 3 gyermek esetében családba fogadó szülő, 5 gyermek esetében harmadik személy, 1 gyermek esetében hivatásos gyám, 19 gyermek esetében nevelőszülő és 21 gyermek esetében gyermekotthon vezető látja el a gyámi feladatokat. 10. Egyéb 2010. évben 2 esetben kezdeményezett a gyámhivatal büntetőeljárást, 1 esetben kiskorú esetében kiskorú veszélyeztetésének gyanújával, 1 esetben kiskorú sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanújával. A 2010. évben kezdeményezett és korábban kezdeményezett büntető eljárásokból 1 esetben elmarasztaló ítélet született, 2 esetben az eljárás még folyamatban van. Az elmúlt év során 1 esetben adott ki a gyámhivatal igazolást a „védendő fogyasztók” nyilvántartásába történő felvételhez, mivel a fiatal otthonteremtési támogatásban részesült.
6 Családvédelmi koordinációs szervként az elmúlt évben 4 esetben látott el ilyen irányú feladatot. Mind a négy esetben fizikai bántalmazás miatt érkezett jelzés. A családvédelmi koordinációs feladat nem hatósági eljárás, szabályait a 2009. évi LXXII. törvény rögzíti. Felügyeleti szervek által végzett szakmai ellenőrzések: A jelenlegi Veszprém Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2010. évben az alábbi témában végzett célvizsgálatot: 2010. május 03-án folytatott ellenőrzés a 2009. évben ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek elhelyezésének okára, indokoltságára, megalapozottságára, az elhelyezés időtartamának törvényességére, a gondozási hely esetleges megváltoztatására, az ideiglenes hatályú elhelyezés megszűntetésére irányult. A vizsgálat megállapította, hogy a gyámhivatal megalapozott és jogszerű döntéseket hozott, az anyagi jogi eljárásokat ismeri. A Veszprém Megyei Főügyészség 2010. szeptember 01-én folytatott ellenőrzése a 2008. évben elrendelt átmeneti nevelésbe vételek, és ezen ügyekben a vizsgálat időpontjáig folytatott gyámhivatali eljárások törvényességét vizsgálta. A vizsgálat kisebb hiányosságokat tárt fel, a döntések szakszerűek és megalapozottak voltak. A gyámhivatal tevékenységéről szóló beszámolót készítette:
Kapitány Judit sk. Gyámhivatal vezető
BESZÁMOLÓ Zirc Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ Gyermekjóléti szolgálatának 2010. évi tevékenységéről Szakmai tevékenység A gyermekjóléti szolgálat családgondozói tevékenységét Zircen 2010-ben 4 családgondozó látta el. Adminisztrációnk alapján az alábbi adatokról számolhatok be a 149/1997.(IX.10.) Korm. Rendelet 10. számú melléklete és a Gyvt. 96.§-ának (6) bekezdése alapján. A településen 0-17 éves kor között 1163 gyermek él, ebből 47 családot gondoztunk, melyben 76 gyermek nevelkedett. 1025 esetben találkoztunk a kliensekkel, vagy jártunk el ügyeik intézésében. Gondozási forma
Gondozott családok Családok száma
Ebből megszűnt
Alapellátás
29
Gyermekek száma 53
Családok száma 6
Gyermekek száma 10
Védelembe vétel
7
13
0
0
Családba fogadás
0
0
0
0
Szakellátásban lévő gyermek családjának gondozása Utógondozás
5
8
0
0
1
1
1
1
2010-ben érkezett jelzések: az év folyamán 18 jelzés érkezett, mely családokat gondozásba is vettük. Ebből 4 esetben a szülő kérte a gondozást, 3 esetben a gyermekjóléti szolgálat kezdeményezte, 1 esetben a gyámhatóság, 10 esetben a jelzőrendszer élt jelzéssel. A 10 esetből 5 közoktatási intézmény küldött jelzést, 4 esetben a rendőrség, 1 alkalommal a védőnői szolgálat jelzett. Eseti gondozások (egy-két alkalommal volt kapcsolat): A jelzést követően 16 család 27 gyermekénél nem volt szükséges az alapellátás keretén belül a hosszabb ideig tartó gondozásra, hivatalos ügyeik intézésében kértek segítséget. A gyermekek veszélyeztetettségének oka: szülők problémamegoldó ismereteinek hiánya, szocializációs hiányosság, súlyos anyagi nehézségek, alkoholizmus, munkanélküliség. Válsághelyzetben lévő várandós anyák gondozása: Nem volt. Örökbefogadással kapcsolatos intézkedések: 1 családnál történt. Családjából kiemelt gyerekek szüleinek gondozása: A gyermekjóléti szolgálat feladatai közé tartozik a családjából kikerült gyermekek vérszerinti szüleinek gondozása. Zircen 5 család gondozására került sor, ez 8 átmeneti nevelt gyermeket érintett. A velük való munka tapasztalatairól évente a szakszolgálat felé jelentést kell készíteni, 3 éves kor alatt félévente. Ezt követően tárgyalást tartanak, ahol eldől, hogy a gyermek vérszerinti szüleihez hazaadhatóe, vagy továbbra is a szakellátásban maradása javasolt.
Jelzőrendszer tagjaival való együttműködés tapasztalatai: A jelzőrendszer tagjaival való együttműködés az eddig jó gyakorlat után a tavalyi évben nem a legmegfelelőbben alakult, a jelzőrendszeri tagok adott időpontban nem jelentek meg, csak ha ráértek. Gyermekkorú és fiatalkorú bűnelkövetők száma: 6 gyermek esetében jeleztek. Bűnelkövetés oka: Bolti lopások, garázdaság. Pszichológus: Pszichológusunk segítségét 14 család vette igénybe. Szakemberünk az ügyfeleket szolgálatunk helyiségében fogadta. Mentálhigiénés szakrendelés: 4 családból vették igénybe a mentálhigiéniai szakrendelés szolgáltatásait ügyfeleink. Sajnos a szakrendelés leterheltsége nagyon nagy. A szakorvosi vélemények kiadása nagyon hosszú időt vesz igénybe. Igazolatlan hiányzás miatt gondozás: Igazolatlan hiányzás miatt az iskolák 3 gyermek esetében keresték meg a gyermekjóléti szolgálatot. Nyári tábor és szabadidős tevékenységek: 2010. évben a Veszprém Megyei Önkormányzattól 30 000 Ft-ot sikerült elnyernünk, melyet intézményünk 40 000 Ft-tal egészített ki. Az összegből egy hetes nyári tábort szerveztünk, amelyen Zircről csak néhány gyermek tudott részt venni. Az Élelmiszerbanktól egy pályázaton élelmiszert nyertünk a gyermeknapra, amit a Művelődési Házzal együttműködve valósítottunk meg. Rendszeresen - a Művelődési Házzal közösen - tartottunk játszóházakat. Alapítványi támogatás: Két alapítvány is segítette a családokat, egy budapesti és egy zirci; élelmiszerek és gyógyszerek kiváltásában. Adományozás: Szolgálatunk több alkalommal is nyújtott családok számára ruhaneműt, gyermekek és felnőttek részére.
A Gyermekjóléti Szolgálat 2010. évi szakmai tevékenységeink számai:
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
Szakmai tevékenység Információ nyújtása Hivatalos ügyekben való közreműködés Tanácsadás Közvetítés más szolgáltatásba Elhelyezési tárgyaláson való részvétel Felülvizsgálaton való részvétel Segítő beszélgetés Esetkonferencia Örökbefogadással kapcsolatos intézkedések Családlátogatás Szakmaközi megbeszélés Konfliktuskezelés Adományozás
Száma 223 188 257 84 1 6 263 5 5 201 211 12 10
A Gyermekjóléti Szolgálat 2010. évi tevékenysége a kezelt probléma típusa szerint:
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Probléma típusa Anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő stb.) Gyermeknevelési Gyermekintézménybe beilleszkedési nehézség Magatartászavar, teljesítményzavar Családi konfliktus (szülők egymás közti, szülők-gyermek közti) Szülők vagy a család életvitele Szülői elhanyagolás Családon belüli bántalmazás (fizikai, szexuális) Fogyatékosság, retardáció Szenvedélybetegségek
Száma 363 384 59 150 111 376 36 7 34 80
Tevékenységünk kiemelkedő területe a tanácsadás. A családok, gyermekek anyagi, gyermeknevelési, magatartás-, illetve teljesítményzavar, családi konfliktus, fogyatékosság, szenvedélybetegség, életviteli gondokkal, nehézségekkel fordultak hozzánk, és igyekeztünk a problémának megfelelő, érdemi tanáccsal szolgálni. Munkánk másik területe a családon belül felmerülő konfliktusok kezelése. Több családnál tapasztaltunk, hogy a felmerülő vitás kérdéseket nem tudják egymás közt megoldani, és tünethordozóként a gyermeket viseli meg. A 2009. évi adatokhoz képest az anyagi problémák miatt hozzánk forduló családok száma nem nőtt, de a helyzetük egyre kilátástalanabb lett. Akit lehetett továbbküldtünk az adósságkezelési tanácsadóhoz, adományokkal, a Segítő Kezek Alapítvány kölcsönökkel segített, tájékoztattuk és segítettük őket a segélyek intézésében. Jellemző, hogy sok szülőt elbocsátottak és azóta sem talál munkahelyet. Emiatt a családok költségvetése felborult, a szülők zaklatottá váltak. Több szülő szerette volna a pszichológusunk tanácsadásán túl a Mentálhigiénés Szakrendelés pszichiáterének segítségét igénybe venni, de a hosszú várakozási idő miatt többen nem tudták kivárni a sorukat. Szakmai tevékenységünkhöz tartozik a gyermekek szabadidős tevékenységének szervezése, és az ilyen programokról való tájékoztatás. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az ifjúsági házban dolgozunk, és napi jó kapcsolatot ápolunk a városi ifjúsági referenssel. Forráshiány miatt 2010-ben a rövid nyári tábor mellett több alkalommal tematikus játszóházakat tartottunk, ahol átlagosan 20-30 fő vett részt. Fokozott problémát jelent a szülők részéről az értő figyelem, gyermeknevelési ismeretek, korszerű táplálkozási ismeretek hiánya. Ezt inkább a szülőkkel való egyéni foglalkozás keretében próbáljuk pótolni, összefogva a védőnőkkel, pedagógusokkal, mert az a tapasztalatunk, hogy előadásokra, tanfolyamokra nem szívesen mennek el. Kiemelt fontosságú lett a szülőkre szabott egyéni gondozási, nevelési tervek készítése. Gyermekvédelmi tanácskozás A Gyvt. által előírt gyermekvédelmi tanácskozást, mely a 2010-es évet értékelte, ez év március 23-án megtartottuk Zircen. A jelzőrendszer éves működésének átfogó értékelése során megállapítást nyert, hogy a jelzőrendszer tagjainak egy része vesz csak részt a jelzőrendszeri esetmegbeszéléseken. A tanácskozás kiemelt témája a romló anyagi helyzet következtében kialakuló állapot volt.
Minden megjelent az összefogás szükségességét hangsúlyozta. A családgondozók kérték, hogy akik észlelik a problémákat, időben jelezzenek, amíg adósságkezeléssel, segélyekkel tudjuk segíteni a családokat, mert azt tapasztaltuk, hogy sok esetben csak akut probléma esetén kapjuk meg a jelzést. A zirci iskolák mindhárom ifjúságvédelmi felelőse egységesen arról beszélt, hogy a legfőbb gondjuk a szülők következetlen, túlságosan megengedő magatartása. Nem figyelnek a gyermekeikre, ha valami baj van, inkább kimentik őket. Gyakori szülői magatartás, hogy teljes mértékben az iskolára hárítják a nevelési feladatokat. Nehéz a szülőkkel kapcsolatot tartani. Ezen a téren kellene előrelépést elérni. A párkapcsolati konfliktusaikat nem tudják megoldani, ez is megviseli a gyerekeket. Az általános iskolában a tantárgyi felmentésben részesülő tanulók nem járnak be az óráikra, a nevelési tanácsadónak jeleztek, hogy csak a részleges felmentés szolgálná a gyerekek érdekét. Az óvoda gyermekvédelmi felelőse hiányolta a szülők gyermeknevelési ismereteit. Korai prevenciót igényelnének a védőnőktől az egészséges táplálkozás, életmód területén. Kolléganői nem jelzik a problémákat, hárítják a felelősséget. A városi könyvtár és művelődési ház hiányolja a szabadidő eltöltéséhez szükséges tereket: BMX pálya, gördeszkázási lehetőség. A gyámügyi előadó arról számolt be, hogy Zircen 110 családban élő 216 gyermek számára folyósítják a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatást 161 gyermek /82 család/ kapott. Az önkormányzat 43 gyermek nyári étkezését biztosította. A családok anyagi helyzete nagyon sokat romlott az elmúlt években, így a gyermekek gondozására is kevesebb jut. Jó lenne, ha szülők kihasználnák a lehetőségeket (napközi, iskolai étkeztetés, helyi nyári táborok), melyek gyermekeik érdekét szolgálják, és nem kerülnek túl sokba. Ezt is csak összefogással lehet elérni: családgondozók, tanárok, ifjúságvédelmi felelős, gyámügyi referens, szociális ügyintéző stb. A gyámügyi előadó új tapasztalata, hogy sok fiatalkorú gyermek súlyos beteg, és sajnos egyre gyakoribb a szülők korai halála. A védőnők egységes véleménye, hogy a szülők gyermeknevelési ismeretei hiányosak, következetlenek, szabályokat nem állítanak. Tanácsokat nem fogadják meg. Nemcsak zirci, de térségi tapasztalat, hogy a nevelési tanácsadó szakembereinek munkájára nagy szükség lenne. A lakosság igényelné a szolgáltatásokat, de sajnos nagyon kevés gyermek tudja igénybe venni szakemberhiány miatt. Évek óta gondot jelent, hogy szinte minden tanévben új pszichológust foglalkoztatnak. A tanácskozáson ismertettük az igazolatlan hiányzás megelőzése érdekében hozott új szabályozást, és megbeszéltük az első tapasztalatokat. A bűnmegelőzésben szükség lenne a rendőrség aktívabb részvételére, felvilágosító órák tartására. A pártfogó felügyelő iskolai, óvodai programokat ajánlott, amit a pedagógusok maguk is tudnak használni. A tanácskozás megállapította, hogy a jelzőrendszernek jobban együtt kellene működni, érzékenyebben reagálni a problémákra. Zirc, 2011. április 13. Koósné Stohl Ilona sk. intézményvezető
