Előterjesztés Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. április 26-i ülésére
Tárgy: Beszámoló - átfogó értékelés - Zirc városban végzett gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáról 2009. évben Előadó: dr. Árpásy Tamás jegyző Előterjesztés tartalma: határozati javaslat Szavazás módja: egyszerű többség Az előterjesztés elkészítésében részt vett: Zirc Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ, Zirc Városi Gyámhivatal, Igazgatási Osztály, ifjúsági referens Az előterjesztés előkészítésében közreműködnek: Ügyrendi, Helyi Közéleti, Kistérségi és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága, Egészségügyi, Szociális és Sportbizottság, Oktatási, Kulturális és Ifjúsági Bizottság
Tisztelt Képviselő-testület! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.tv. 96. §. /6/ bekezdése értelmében a helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31-éig - a külön jogszabályban meghatározott tartalommal átfogó értékelést készít, amelyet a képviselő-testület, megtárgyal. Az értékelést meg kell küldeni a Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala Veszprémi Kirendeltségének (továbbiakban: megyei gyámhivatal) , amely az értékelés kézhezvételétől számított harminc napon belül javaslattal élhet önkormányzatunk felé. Az önkormányzat hatvan napon belül érdemben megvizsgálja a megyei gyámhivatal javaslatait és állásfoglalásáról, intézkedéséről tájékoztatja. A hivatkozott külön jogszabályban meghatározott tartalom a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 10. számú melléklete, amely az átfogó értékelés szempontrendszerét az alábbiak szerint határozza meg : 10. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez Tartalmi követelmények a helyi önkormányzatok számára, a Gyvt. 96. §-ának (6) bekezdésében előírt átfogó értékelés elkészítéséhez I. A települési önkormányzat által készítendő átfogó értékelés tartalmi követelményei: 1. A település demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira. 2. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása: - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma, kérelmezőkre vonatkozó általánosítható adatok, elutasítások száma, főbb okai, önkormányzatot terhelő kiadás nagysága, - egyéb, a Gyvt.-ben nem szabályozott pénzbeli vagy természetbeni juttatásokra vonatkozó adatok, - gyermekétkeztetés megoldásának módjai, kedvezményben részesülőkre vonatkozó statisztikai adatok. 3. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása: - gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja, működésének tapasztalata (alapellátásban részesülők száma, gyermekek veszélyeztetettségének okai, szociális válsághelyzetben levő várandós anyák gondozása, családjából kiemelt gyermek szüleinek gondozása, jelzőrendszer tagjaival való együttműködés tapasztalatai), - gyermekek napközbeni ellátásának, gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása, ezen ellátások igénybevétele, s az ezzel összefüggő tapasztalatok. 4. Jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések: - védelembe vettek száma, a védelembe vétel okai, felülvizsgálatok eredménye, - ideiglenes hatályú elhelyezések száma, okai, gyámhivatali felülvizsgálat eredménye. 5. A gyámhivatal székhelye szerinti önkormányzat által készített átfogó értékelés tartalmazza a jegyzői gyámhatósági intézkedésekre vonatkozó adatokon kívül a városi gyámhivatal hatósági intézkedéseire, feladataira vonatkozó adatokat is. 6. A felügyeleti szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatainak, továbbá a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők működését engedélyező hatóság ellenőrzésének alkalmával tett megállapítások bemutatása.
7. Jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása a Gyvt. előírásai alapján (milyen ellátásokra és intézményekre lenne szükség a problémák hatékonyabb kezelése érdekében, gyermekvédelmi prevenciós elképzelések). 8. A bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatása (amennyiben a településen készült ilyen program), valamint a gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők számának az általuk elkövetett bűncselekmények számának, a bűnelkövetés okainak bemutatása. 9. A települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés keretében milyen feladatok, szolgáltatások ellátásában vesznek részt civil szervezetek (alapellátás, szakellátás, szabadidős programok, drogprevenció stb.). A fenti jogszabályhelyben előírt feltételrendszer egyrészt a Zirc Kistérség Többcélú Társulása által fenntartott Zirc Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ , másrészt a Zirc Városi Gyámhivatal, harmadrészt Zirc Város Jegyzője egyes feladat és hatásköreiből tevődik össze. Jelen előterjesztés melléklete ennek megfelelően mindhárom intézmény, illetőleg hatóság beszámolóját tartalmazza. Kérem a Tisztelt Képviselő- testületet a beszámoló megtárgyalására és a határozati javaslat elfogadására. Zirc, 2010. április 17.
dr. Árpásy Tamás jegyző
Határozati javaslat .…/2010.(…...) Kt. számú határozat Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Zirc város 2009. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló beszámolót az előterjesztés mellékletében foglaltaknak megfelelően átfogó értékelésként jóváhagyja. Felelős: dr. Árpásy Tamás jegyző Határidő: azonnal
I. Demográfiai mutatók: Zirc Város lakossága 2009. december 31-én 7. 107 fő volt, ebből éves 0-6 6-14 14-18 Összesen (fő):
fiú 229 259 168 656
lány 207 222 182 611
Összesen (fő): 436 481 350 1. 267
A gyermek- és fiatalkorúak a város lakosságának 17.82 %-át alkotják. A Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola általános iskolájában 691 gyermek tanult 2009. december 31-én. Az iskolában 1fő (félállású) pedagógus látja el a gyermekvédelmi feladatokkal kapcsolatos teendőket. Zirc Város Önkormányzata 2003. augusztus 13-tól a Benedek Elek Napköziotthonos Óvoda keretei között működteti a bölcsődét. Az intézményben 2 bölcsődei csoport működik, ahol összesen 24 gyermeket gondoztak. A több célú, közös igazgatású intézményben 10 óvodai csoport is működik, melyben 2009. december 31-én összesen 254 gyermeket láttak el. II. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása: 1./ A települési önkormányzat jegyzője megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladta meg a 2009. évben a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege) a 135%-át, illetve 2009. szeptember 01-től a 140%-át, aa) ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy ab) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy ac) ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel a feltételeknek; b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 125%-át, illetve 2009. szeptember 01-től a 130%-át az a) pont alá nem tartozó esetben, feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen meghatározott értéket. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt a jegyző 115 családban 229 gyermek részére állapított meg a 2009. év során. Számukra a jogszabályi rendelkezések alapján 2. 365 e Ft került kifizetésre. 2./ Óvodáztatási támogatást állapít meg a települési önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki a három, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll. Ez egy új pénzbeli támogatás forma és a 2009 évben két család két gyermeke részére került megállapításra 10-10 e Ft összegben.
1
3./Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban olyan gyermeket gondozó családokat lehet részesíteni, melyek időszakosan létfenntartási gondokkal küzdenek, vagy létfenntartásukat veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerülnek. Az önkormányzat többször módosított 10/2003. (IV.15.) ÖK. rendeletében foglaltak szerint rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egyszeri összege gyermekenként 5 e Ft-nál nem lehet kevesebb. Egy naptári éven belül gyermekenként, családonként főszabály szerint legfeljebb 4 alkalommal adható. Az elmúlt év során az önkormányzat rendkívüli gyermekvédelmi támogatást összesen 425 esetben 107 család 204 gyermeke részére folyósított 2. 360 e Ft összegben. A támogatás megállapítását legtöbbször élelmiszer, tüzelő vásárlására kérték. Gyermekétkeztetés: Az 1997. évi XXXI. törvény rendelkezésének megfelelően a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek részére, a három vagy többgyermekes családoknál gyermekenként, a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek után az intézményi térítési díj 50%-át kedvezményként kell biztosítani. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben is részesülő óvodás, valamint bölcsődei ellátásban részesülő, valamint az 1-6 évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő gyermek után az intézményi térítési díj további 50 %-át kedvezményként kell biztosítani. 2009. évben 50 %-os kedvezményben 81 gyermek, 100 %-os kedvezményben pedig 71 gyermek részesült összesen. III. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások: - A Zirc Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ által biztosított az ellátás ( lsd. beszámoló) IV. Jegyzői hatáskörben tett gyermekvédelmi intézkedések: Az elmúlt év során a jegyzői hatáskörben végzett gyámhatósági tevékenység során 548 határozat keletkezett. 2009-ben az iktatott ügyiratok száma 387. A határozatok és az iktatott ügyiratok száma magában foglalja mind az önkormányzati hatáskörben történő eljárás, mind pedig a jegyzői hatáskörben történő gyámhatósági eljárás adatait, mivel egyazon ügyintéző jár el mindkét hatáskörben. a./ Védelembe vétel: A települési önkormányzat jegyzője, mint I. fokú gyámhatóság a gyermeket veszélyeztetettségének megszűntetése érdekében – a gyermekjóléti szolgálat vagy más szerv, személy javaslatára – védelembe veszi és ezzel egyidejűleg a gyermek gondozásának folyamatos segítése és ellátásának megszervezése, a szülői nevelés támogatása érdekében a gyermek részére a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját rendeli ki. A védelembe vétel meghatározott egyéni gondozási-nevelési terv alapján történik, melynek indokoltságát a jegyző évente felülvizsgálja. A felülvizsgálat eredményeképpen vagy megszűnteti azt, vagy további egy évig fenntartja a védelembe vételt. Amennyiben a védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét megszűntetni nem lehet, a gyermek érdekében a gyermekvédelmi gondoskodás más módját kell választani.
2
2009 évben védelembe vételi eljárást 5 gyermek esetében kellett folytatnia a gyámhatóságnak, amely két családot érintett. Az okok főként anyagi és alkoholfogyasztási problémákkal jellemezhetők. A tavalyi év során felülvizsgálati eljárás lefolytatása nem volt. b./ Ideiglenes hatályú elhelyezés: Ha a gyermek felügyelet nélkül marad vagy testi, értelmi, érzelmi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezés szükséges, a települési önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal, valamint a határőrség, a rendőrség, az ügyészség, a bíróság és a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága a gyermeket ideiglenesen elhelyezi elsősorban a nevelésre alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél, más hozzátartozónál vagy más személynél. Csak ennek sikertelensége esetén kerülhet sor a gyermek nevelőszülőnél, gyermekotthonba, vagy más bentlakásos intézményben való elhelyezésére. Súlyos veszélyeztetésnek minősül a gyermek olyan bántalmazása, elhanyagolása, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi-, értelmi-, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat. Jegyzői hatáskörben az elmúlt év során nem került sor ideiglenes hatályú elhelyezésre. Egyéb gyámhatósági intézkedések: a./ Eseti- ügygondnok rendelések száma: 0 esetben történt. b./ Leltározások, környezettanulmányok száma: 5 alkalommal történt. c./ Apai elismerő nyilatkozat felvétele: 3 alkalommal történt Jegyzői hatáskörben nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak száma 2009. december 31-én 8 fő volt. Az év során nem szűnt meg a veszélyeztető körülmény. Az év során 5 újabb gyermeket kellett nyilvántartásba venni. Gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységhez működési engedély kiadásra 2 esetben került sor az elmúlt év során. (Színes Gyermekkor Alapítvány – családi napközi szolgáltatás, Zirc, Hóvirág u. 37. szám alatt). A gyermekjóléti szolgáltató tevékenységek éves ellenőrzése megtörtént, amely komoly hiányosságokat nem tárt fel. V. Gyámhivatali feladatok, intézkedések Lsd. külön VI. Felügyeleti szervek által végzett ellenőrzések tapasztalata: A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala Veszprém Megyei Területi Kirendeltsége szakmai ellenőrzést végzett a jegyzői hatáskörben eljáró gyámhatósági ügyintézőnél a 2009. évben. Vizsgált időszak: 2006. december 01.- 2009. január 31. Vizsgált települések: Zirc, Eplény Vizsgált ügyintézők: Földesi Kálmánné 2007. március 31.- ig Szirbek Tiborné 2007. április 01- től A vizsgálat több ügycsoportban (71 ügyben) ellenőrzést folytatott le. A védelembe vételi eljárások, valamint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményeknél felhívta a figyelmet a hiányosságokra, illetve a gyermekjóléti szolgálattal való együttműködés szakmai szabályainak
3
betartására. Rögzítette továbbá, hogy a gyermekjóléti szolgáltatások éves ellenőrzése nem történt meg. (pótlása megtörtént: lsd. fent). A további ügycsoportok ellátása a jogszabályi előírásoknak megfelelő VII. Jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása Zirc város, jelenét és jövőjét – ezen belül közösségi (intézményi, tárgyi, szellemi) értékeink, életünk egészét is – meghatározó, tudományos igényű helyzetelemzések, koncepciók, programok és a helyi rendeletek, valamint a vonatkozó jogszabályi irányelvek által önmaga számára felépített fejlesztési irányt követ. Zirc „Ifjúságbarát Önkormányzat” címmel bíró városa gyermek és ifjúsági feladatainak ellátása során felelősséggel törődik a fiatal korosztályokkal, a családokkal kapcsolatos közösségi hagyományainak aktív megőrzésével, amit a jelen értékeivel gazdagítva kíván közismerten „zirci” arculatként tovább örökíteni a közös Európában is a jövő polgárai számára. Mindezen célok elérését segítik az Önkormányzat eredményes külső pályázataival megvalósított, a gyermek – ifjúsági korosztályokat közvetlenül vagy közvetve szolgáló beruházások, humán erőforrásokat - szolgáltatásokat fejlesztő, rendezvényi, sport, egészségügyi stb. projektek. A Képviselő-testület által 2008-2009-ben felkért, helyi szakemberekből álló szakmai munkacsoport – az intézmények, szervezetek által adott tájékoztatók, a rendelkezésükre bocsátott dokumentumok és saját szakmai tapasztalataik alapján - megállapította, hogy: • • •
•
A városban működő intézmények, civil szervezetek maximálisan törekszenek feladataik teljesítésére, kitűzött céljaik elérésére. Ezen tevékenységekhez az Önkormányzat mindenkori költségvetési lehetőségeinek függvényében biztosít forrásokat, koordinál együttműködéseket. Alaptevékenységük magas színvonalú ellátása mellett, és külső források bevonásával széles körű lehetőségeket kínálnak a gyermek - ifjúsági korosztályok számára az értékes szabadidő-eltöltés és a prevenció területén, amivel az érintettek saját aktivitásuk mértékében élnek. Valamennyien szembesülnek azokkal a szociális, kulturális, morális, családi, egészségügyi, pénzügyi stb. problémákkal, társadalmi és helyi jelenségekkel, melyekre városi összefogással kell/lehet megoldásokat találni addig is, amíg az állam a még hiányzó ifjúsági törvény megalkotásával kiszámítható feltételeket, működtetési kereteket biztosít az önkormányzatok és partnereik gyermek – ifjúsági feladatainak ellátásához. A meglévő tevékenység- és szolgáltatáskínálat megtartásával, a (nemcsak városunkra jellemző) gondok megoldása érdekében – a város és az együttműködést vállalók lehetőségeinek figyelembevételével - szükséges a város 2010. évre szóló (majd évente, kétévente felülvizsgálandó) gyermek – ifjúsági feladatokat meghatározó ifjúsági cselekvési terv végrehajtása, melynek során alapelv az érintett korosztályok részvételi aktivizálása és a nyilvánosság.
Települési (de a város térségközponti szerepéből adódóan inkább kistérségi) szinten összehangolt munkával, a nyilvánosság eszközeinek használatával, – és nem rövidtávon válaszolhatók meg a megfogalmazott problémák (jelentős részük össztársadalmi jelenségekre vezethető vissza, ezért kiemelt hangsúly van az állami felelősségvállaláson): •
Helyi szakmai együttműködések, egyeztetések elégtelensége vagy hiánya (párhuzamosságok, önálló erőlködések, információhiány stb.)
• •
A családok szociális helyzetének általános romlása, a hátrányos helyzetek - ebből (is) fakadó - halmozódása A családok/fiatalok értékrendjének torzulása (érdektelenség, agresszív, ön- és közromboló deviáns magatartás, utcai csellengés, „bandázás” és következményei)
• • •
A családon belüli erőszak, az egyre fiatalabb-kori bűnelkövetővé vagy áldozattá válás növekedése Közösségi terek, játszóterek hiánya, a meglévők állapota, hétvégi látogathatósága Az Ifjúsági Központ helyzetének rendezése (szervezeti forma, működési feltételek, az épület állapota és az igénybevételek szempontjából stb.)
•
•
Intézmények általános infrastrukturális helyzete, egyes területek szakember-ellátottsága (pl. pszichológus) Általános forráshiány
4
A szakmai munkacsoport által megfogalmazott, általános alapelvek: • •
•
•
•
•
•
A városunkban meglévő/megjelent problémák megoldása és megelőzése valamennyi érintett – Önkormányzat, intézmények, szervezetek, civil közösségek, szakemberek, fiatal korosztályok - érdeke és felelőssége. Valamennyi szereplő együttműködése szükséges a város mindenkori ifjúsági cselekvési programjaiban megfogalmazott feladatok végrehajtásához, és el kell érni, hogy az aktuális cselekvési terv megvalósításában, valamint a következő időszak feladatainak meghatározásában maguk a fiatalok is aktív szerepet vállaljanak. A város és az együttműködést vállalók lehetőségeinek figyelembevételével elkészített, és első alkalommal a város 2010. évre szóló gyermek – ifjúsági feladatait meghatározó cselekvési tervet évente (majd meghatározott időszakonként) felül kell vizsgálni a végrehajtás és az eredmények szempontjából, valamint az új feladatok és azok feltételeinek meghatározásának érdekében. Városi és/vagy külső pályázati forrásokból szükséges megismételni az 1998-as komplex ifjúságkutatást, felmérve a fiatalok jelenlegi helyzetét, szabadidős szokásait, a bennük élő városkép és értékrend alakulását, valamint igényeiket annak érdekében, hogy a meglévő problémákat megértsék, és valóban nekik/róluk szóló, - ezzel a korosztályok részvételi aktivitását növelő, - működőképes régi/új lehetőségeket kínálhassanak számukra a feladatellátásban együttműködő felelősök. A 2002-ben 38/2002.(III.4.) Kt. számú határozattal elfogadott Ifjúságpolitikai Koncepció és a 2004ben elfogadott Ifjúságról szóló 42/2004.(XII.14.) rendelet rendszeres felülvizsgálata szükséges annak érdekében, hogy a gyermek – ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos városi, intézményi, civil feladatokat folyamatosan aktualizálják az érintettek. A dokumentumokban meghatározott alapelvek mentén, de az eredmények és új kihívások ismeretében fejleszthető folyamatosan a város ifjúságpolitikája. A gyermek – ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos feladatellátás során felmerülő kérdések megválaszolása, működőképes alternatívák megfogalmazása és a forrásteremtés olyan komplex, folyamatos feladat, amelyhez szükség van a jövőben egy folyamatosan működő, a fiatalok képviselőivel kibővített szakmai munkacsoportra, ahol minden érintett elmondhatja véleményét, javaslatait, és együttműködéssel kereshetők a megoldások, és a közös projektekre városi pályázatok. A város mindenkori költségvetési helyzetétől függően szükség van egy legalább minimális mértékű forrás (ifjúsági alap) biztosítására a közösen vállalt feladatok végrehajthatósága érdekében (ami pl. pályázati önerőként is használható).
A szakmai munkacsoport • • •
az intézmények, civil szervezetek által adott értékes áttekintések és javaslatok alapján, valamint a helyi ifjúságkutatási tanulmány, az ifjúságpolitikai koncepció és az ifjúsági rendelet figyelembevételével, de a végrehajthatóság érdekében az önkormányzatok 2010-re előjelzett költségvetési megszorításai miatt nem komplexen, hanem a realitás talaján mozogva fogalmazta meg a város gyermek – ifjúsági korosztályokra irányuló legfontosabb feladatait tartalmazó ifjúsági cselekvési tervet és annak a feltételrendszerét (feladat, felelős, partnerek, forrás, határidő meghatározásával). Ismert a város költségvetési helyzete, melyből adódóan – a város és intézményei működőképességének fenntartási kötelezettsége mellett, - nehéz összegszerű javaslatokat megfogalmazni az egyébként szükséges gyermek – ifjúsági korosztályokat segítő, a fennálló problémákat megszüntető feladatokra, konkrét programokra. (Nem szabad csak az esetleges külső pályázati forrásokra hagyatkozni, azok eredményétől függővé tenni egy cselekvési terv végrehajthatóságát. Városunk esetében is szűkülnek a saját lehetőségek, helyi támogatási formák: pl. a 2008 évihez képes fele összeggel, és csak az év második felében nyílt meg az önkormányzati civil pályázati és a sportalap.)
•
Konkrét önkormányzati költségvetési forrás híján Zirc Város 2010. évi Ifjúsági Cselekvési Terve – a meglévő folyamatok, programok stb. működőképességének fenntartásával - elsősorban szakmai fejlesztési irányokat, folyamatos és (nem költségigényes) új feladatokat fogalmaz meg, mert o egyrészt a város ifjúságpolitikáját sokkal szorosabb szakmai együttműködésekre lehet/kell felfűzni, o szükséges a meglévő helyi dokumentumok aktualizálása, és azok hazai – EU-s irányelvekhez igazítása, o másrészt egy végrehajtható feladatsor meghatározása volt a cél.
Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2002.(III.4.) Kt. sz. Ifjúságpolitikai Koncepciója alapelvei mentén, és az Ifjúságról szóló 42/2004.(XII.14.) rendelete II. fejezetének az ifjúság helyzetével kapcsolatos feladatok - helyi gyermek és ifjúsági feladatok meghatározása 7. § (1) pontja alapján felépített 2010. évi Ifjúsági Cselekvési Tervet, - a konkrét és a folyamatosan végzen-
5
dő feladatokat, a felelősöket, együttműködő partnereket, a határidőket és a forrásigényt/forrástípusokat - 247/2009.(XI.30.) Kt. számú határozatával fogadta el a Képviselő-testület. Egyúttal 2010. évi költségvetési rendeletében 500.000 Ft (céltartalékba helyezett) ifjúsági pályázati alapot határozott meg az Ifjúsági Cselekvési Terv végrehajtásához. A 2010. évi Ifjúsági Cselekvési Tervben a jelen előterjesztés szempontjából legfontosabb feladatok (végrehajtásuk – a gyermek, ifjúsági korosztályokkal foglalkozó intézményi, civil és szakemberek széles együttműködői körének közreműködésével - folyamatos):
Zirci Ifjúsági Kerekasztal létrehozása és folyamatos működésének biztosítása, segítése - a városban működő ifjúsági szervezetek, iskolai diákönkormányzatok közreműködésével ß a kölcsönös tájékoztatás, egyeztetés, ß a városi programok, képzések közös szervezése, pályázatok készítése, ß és a Zirc Városi Ifjúsági Önkormányzat megújítása érdekében, az esélyegyenlőség jegyében ß (tanácskozási, javaslattevő, véleményező, döntés-előkészítő/döntéshozó jogosítványok)
A gyermek - ifjúsági korosztályokkal foglalkozó Szakmai munkacsoport folyamatos működtetése ß az információáramoltatás, egyeztetések, ß városi szintű szakmai projektek, felmérések, - dokumentum felülvizsgálatok koordinálása, ß a városi rendezvények, akciók, stb. megvalósítása, városi pályázatok készítése érdekében, ß és a fiatalok képviselőinek bevonásával
A fiatalok bevonása a város Ifjúságpolitikai Koncepciójának és Ifjúsági Rendeletének (és minden, a korosztályokkal foglalkozó helyi dokumentum aktuális) felülvizsgálati folyamatába
Költségvetési és/vagy pályázati lehetőségek függvényében szükséges a komplex ifjúságkutatás megismétlése – a fiatalok bevonásával
A gyermek – ifjúsági, a civil és intézményi programoknak helyet adó volt MHSZ épület (Ifjúsági Központ) ß folyamatos működési (rezsi + személyi + tárgyi) feltételeinek biztosítása, ß a hagyományos városi rendezvények megtartása melletti ß rendszeres/ tematikus szabadidős délutáni, hétvégi, nyári programok, koncertek, képzések, táborok stb. szervezése érdekében, ß és a közösségi terek biztosítása iskolai, kollégiumi, civil stb. szabadidős programok megtartásához. ß A feladat folyamatos ellátása az érintett korosztályok igényei alapján, részvételi aktivitásuk növelésével, és külső források bevonásával végzendő. ß Fiatal ifjúságsegítő/programszervező foglalkoztatása a jelenlegi programfelügyelő - házgondnok mellett (közcélú program) ß A szükséges épületfejlesztésekhez benyújtandó pályázatokhoz önerő biztosítása a város 2010. évi költségvetésében
Prevenciós akcióterv kidolgozása, ß és az abban meghatározott konkrét feladatok, ellenőrzések stb. rendszeres elvégzése a városban a fiatalok káros szenvedélyektől való megóvása, a vandalizmus, a bandázások, a fiatalkori bűnelkövetővé/áldozattá válás megelőzése érdekében (pályázati lehetőségek kihasználásával is)
A fiatalok média- és internet használati szokásainak felmérése ß a biztonságos internet használat feltételeinek megteremtése, ellenőrzése az intézményekben ß a nyilvános internet használati lehetőségek további fejlesztése az intézményeknél
A nevelési, oktatási, szociális intézmények, civil szervezetek feladatkörén belül, és azon túl végzett, az általuk és/vagy városi pályázatokkal megvalósítható egészségmegőrző, prevenciós, felvilágosító stb. tevékenységek tervszerű rendszerbe foglalása, működésük segítése, személyi, tárgyi feltételek biztosítása
6
ß ß ß ß
közös városi prevenciós projektek, pályázati együttműködések szorgalmazása az érintett korosztályok részvételi aktivitásának növelése a kommunikáció fejlesztése az oktatási, egészségügyi és szociális intézmények, szervezetek között a korosztály testi-lelki egészségének védelme érdekében (pályázati lehetőségek kihasználásával is) az egészséges életmód népszerűsítése, prevenciós programok bemutatása a Stúdió KB műsoraiban és az internet segítségével (városi, intézményi, civil honlapok stb.)
A gyermek – ifjúsági korosztályokkal foglalkozó, számukra szabadidős programokat (is) kínáló nevelési, oktatási, közművelődési, sport, szociális, egészségügyi intézmények, szervezetek működési feltételeinek biztosítása a város 2010. évi költségvetésében ß további ktsvetési lehetőség esetén rendezvények, művészeti csoportok, szervezetek, prevenciós, ifjúságsegítő, sport stb. városi projektek és/vagy külső pályázatok támogatása, ß és a városi játszóterek folyamatos karbantartása, bővítése
A nemzetközi csereprogramok, ösztöndíjak, EVS program nyújtotta lehetőségek jobb kihasználása a fiatalok, a szakemberek és közösségek nemzetközi együttműködéseihez ß a 2010-ben 20 éves testvérvárosi kapcsolatokban való aktív részvétel ß a hazai és EU-s pályázati lehetőségek eredményes kihasználásával
A BURSA Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat és Zirc Város Középiskolai Tanulmányi Ösztöndíj rendszerek fenntartása és működtetése
Az önkormányzati civil önerőalap és a sportalap pályázati rendszerek működtetésének biztosítása a város 2010. évi költségvetésében
A város 2010. évi Ifjúsági Cselekvési Tervének felülvizsgálata, ß a 2011-2014. időszak cselekvési programjának meghatározása, ß és beépítése a város következő Gazdasági Programjába (felülvizsgálata esetén a Városi Stratégiai Programba is) ß A feladat a fiatalok bevonásával végzendő el.
A mindenkori Ifjúsági Cselekvési Terv(ek) végrehajtásához ktsvetési forrás rendelése (ifjúsági alap) ß a helyi források hatékonyabb működtetése ß a hazai és nemzetközi pályázati lehetőségek hatékonyabb kihasználása
VIII. A gyermek és fiatalkorú bűnelkövetés és a városi bűnmegelőzési tevékenység: Zirc Város Önkormányzatának Közbiztonsági Bűnmegelőzési Koncepciója 2005. évben felülvizsgálatra került, melyet a Képviselő-testület a 38/2005. (III.21.) Kt. számú határozatával elfogadott. A megfogalmazott prioritások közül kiemelendő a gyermek és fiatalkori bűnözés csökkentése a pedagógusok, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök közreműködésével, a szülők tájékoztatásával, közbiztonsági napok szervezésével. A droghasználat és kábítószer-bűnözés kezelése, megelőzése érdekében fokozott, széleskörű intézményi és társadalmi összefogás szükséges. A családon belüli erőszak megelőzésére is nagy hangsúlyt fektet a koncepció, valamint a megtörtént esetek megfelelő kezelésére az iskola, a szomszédok jelzései révén a Mentálhigiénés és Ifjúsági Központ tevékenysége nyomán. A Gyvt a települési önkormányzat feladataként nevesíti a gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítését és működtetését, a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezését. Ahhoz, hogy az önkormányzat ezen feladatának maradéktalanul eleget tudjon tenni, mindenképpen szükséges a gyermekjóléti, oktatási, egészségügyi és hatósági területen tevé-
7
kenykedő szakemberek együttműködése, a civil szerveződések bevonása, hiszen ezáltal lehet a meglévő ellátások színvonalának magasabb szintre történő emelése, illetve azok bővítése, új szolgáltatások bevezetése. IX. A települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés keretében ellátott feladatok, szolgáltatások Zirc városában az 1900-as évektől komoly hagyományai vannak az állampolgári önszerveződő közösségek aktív tevékenységének. A civil kurázsi élő jelenléte, alkotó eredményei maradandó – és napjainkig ható – értékeket hoztak létre a település kulturális, zenei, művészeti, sport, egyházi életében. Kiemelkedők voltak a zirciek szakmánkénti csoportjai, de még a hobbytevékenységek szintjén is vannak dokumentumértékű helytörténeti emlékek az akkori közösségi életről. Újabb, jelentős – napjainkban is tartó - civil szerveződési folyamat a ’80-as évektől indult meg, amit az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény erősített föl városunkban is. A civil szférára vonatkozó jövőkép kialakítása szerves része a városi jövőképnek. A cél egy jól működő, kölcsönös érdekeken alapuló partneri viszony és a bizalom az Önkormányzat és a civil szervezetek között. Zirc városa Stratégiai Programjában a civil szervezetekkel, közösségekkel való párbeszéd fontosságát, az önkormányzati pályázati rendszer működtetését, fejlesztését (2.1.3.) kiemelten kezeli. Zirc Város Gazdasági Programjában (2007-2010) meghatározottak szerint: 4.5.14. A helyi és nemzetközi kapcsolatok 4.5.14.4. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a városban működő civil szervezetekkel, közösségekkel való együttműködésének formáit, kereteit, feltételrendszerét megfogalmazó Civil Koncepciót készít az érintettek bevonásával. A város költségvetésében a civil szervezetek pályázatokon történő részvételének támogatására pályázati önerő-alapot biztosít.
A Képviselő-testület átruházott hatáskörben az Ügyrendi, Helyi Közéleti, Kistérségi és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságát hatalmazta fel a városban működő civil szervezetekkel, közösségekkel és a 2007-ben megalakult Zirci Civil Kerekasztallal való kapcsolattartásra, az önkormányzati szintű együttműködések és a civil alap pályázati rendszerének gondozására. Zirc városában napjainkban 31 önálló jogi személyiségű egyesület és 25 alapítvány, valamint 30 bíróságon be nem jegyzett közösség szolgálja aktív működésével Zirc város fejlődését. A város szinte teljes lakosságát lefedő közösségek létrehozásában sok száz magánszemély működött közre, vagy kapcsolódott be azok értékteremtő munkájába. Ezek a szervezetek és a bennük tevékenykedő zirciek a helyi közösség legkülönbözőbb értékeinek és érdekeinek érvényesülését szolgálják. A kultúra közvetítésében, az ifjúságpolitika alakításában, a sportéletben, az oktatás színvonalának emelésében, a környezetvédelemben épp úgy szerepet vállalnak, mint a szabadidő hasznos eltöltésének szervezésében, a hagyományőrzésben, a közbiztonság javításában, az elesettek gyámolításában, vagy a testvérvárosi kapcsolatok ápolásában és a városfejlesztésben, idegenforgalomban is, - és még hosszan folytatható lenne a sor az élet minden területére kiterjedő helyi civil szerepvállalások bemutatásával. Az önkormányzati – civil párbeszéd elmúlt időszakának fontos állomásai voltak: 2006. november 24-én Ottó Péter polgármester és a Bizottság elnöke civil fórumra szóló meghívását közel 60 szervezet fogadta el. Az Ifjúsági Központban szervezett találkozón az önkormányzati – civil együttműködés kölcsönösen fontosnak tartott szakmai és – a lehetőségek szerinti pénzügyi - javaslatait fogalmazták meg az érintettek (pl. a tervezett városi civil koncepció és az önkormányzati támogatás szükségessége, a folyamatos párbeszéd igénye). A civil szervezetek bemutatkozása arra is alkalmat adott, hogy a civil – civil együttműködés erősítése érdekében is konkrét lépéseket kezdeményezzenek egymással a közösségek (pl. a város és a Zirc és Vidéke honlapjain való információs megjelenés, a városi egyesületi nap hagyományainak felélesztése, közös projektek, pályázatok stb.)
2007. március 20-án szintén a városvezetők által kezdeményezett civil fórumon közel 30 szervezet részvételével a már elfogadott 2007. évi költségvetésben szereplő önkormányzati civil pályázati önerő-alapról; a Zirci Civil Kerekasztal megalakulásáról; a Leader-szerű működési elv alapján szerveződő, a bakonyi térségek érdekképviseletét és az EU-s pályázati források elérését is célzó egyesületben való zirci és kistérségi szerepvállalás
8
jelentőségéről; a tervezett civil koncepcióról is folytattak konstruktív hangulatú párbeszédet a jelenlévők az Ifjúsági Központban. A civil közösségek közéleti aktivitására további élénkítő hatással volt a Veszprém Megyei Civil Ház által kezdeményezett civil kerekasztal létrehozását segítő képzéssorozat is.
A városvezetés által kezdeményezett civil fórumok és a külső projekt eredményeként 2007. március 29-én több mint 20 alapító taggal létrejött a Zirci Civil Kerekasztal, amely a zirci székhelyű civil szervezetek (egyesületek, alapítványok, szövetségek, klubok, baráti társaságok, együttesek stb.) hálózati formában működő tanácskozó és érdekvédelmi fórumaként működik, összehangolva a városért végzett közösségfejlesztő civil folyamatokat és együttműködéseket. Nyitott fórumként folyamatos a civilek bekapcsolódási lehetősége a közösségépítésbe. (Elnök: Németh Gábor, alelnökök: Nagyné Fáró Katalin, Sztana Éva)
A Zirci Civil Kerekasztal - a Bizottság felkérésére és a civil referens közreműködésével - elkészítette azt a szabályzat-tervezetet, amely Zirc Város Önkormányzatának éves költségvetésében a civil szervezetek részére biztosított önkormányzati pályázati önerő-alap felhasználásának működtetési elveire és mechanizmusára tett javaslatot. A munkaanyag – az alapelvek, a pályázati forma, az 1 millió forint éves beosztása, pénzügyi működtetési és elszámolási szabályai, valamint a nyilvánosság garanciái mellett - tartalmazza az önkormányzati támogatás pályázati önerő-kiegészítési vagy előfinanszírozási igénybevételének lehetőségét és a külső pályázatokon indulni nem tudó klubok év végi támogathatóságát is. A munkaanyag megfogalmazza az együttműködés önkormányzati és Zirci Civil Kerekasztal által vállalható garanciáit is. A tervezetben javasolt Pályázati Munkacsoport kialakítása és működése bekerült a Zirci Civil Kerekasztal alapdokumentumába is. (Az éves rotációban működő munkacsoport tagjai: Bieberné Réz Ágnes – közművelődés, Péczi Katalin – kultúra, művészet, Egervölgyi Dezső – városkép, környezetvédelem, Vajnorák Zsolt – ifjúság és Németh Gábor ZCK elnök)
A Zirci Civil Kerekasztal az elmúlt három évben a helyi civil élet kovászává, az Önkormányzattal való együttműködés legfőbb mozgatójává vált. Aktívan vesz rész: az önkormányzati civil pályázati önerőalap működtetésében, a városi kitüntetések adományozásának előkészítő munkájában, a civil közösségeknek szóló, vagy tőlük érkező információk közvetítésében, városi szintű programok, rendezvények, akciók szervezésében, lebonyolításában (pl. testvérvárosi
találkozók, Egyesületi nap, Zirciek Tavasza városszépítő akciók – Zirc Város Napja stb.), civil és városi pályázatok elkészítésében, azok segítésében,
helyi, térségi, megyei szintű tapasztalatcserék, szakmai találkozók, pályázati stb. tanácsadó fórumok szervezésében, a Veszprém Megyei Civil Fórum létrehozásában, működtetésében stb.
A helyi civil közösségek tevékenysége, rendezvényeik éves szinten több mint 150 eseménnyel gazdagítják városunk életét – erősítve ezzel Zirc jóhírét is. A civilek eredményes külső pályázataikkal, saját önkéntes munkájukkal, valamint az együttműködéseik révén kapott - a gazdasági válság ellenére is komoly értékben forintosítható - helyi támogatásokkal folyamatosan az önkormányzati támogatási, helyi pályázati összeg sokszorosát mozgósítják Zircért. A civil közösségek széleskörű működéséből a jelen előterjesztés szempontjából legfontosabb tevékenységek, szolgáltatások (a programok, tevékenységek egy részének folyamatossága forrás- vagy igényfüggő): Volt MHSZ épület (Ifjúsági Központ), mint ifjúsági – civil közösségi tér ß ß
Zirc Városi Ifjúsági Fórum és Zirci Zabhegyező Gyermekanimátorok ß ß
A helyi civil közösségek összefogása, programjaikban való közreműködés Kapcsolattartás az Önkormányzattal, szakmai szervezetekkel
„Zirc Kultúrájáért” Közhasznú Alapítvány ß
Gyermek – ifjúsági szabadidős, prevenciós stb. programok szervezése Nemzetközi kapcsolatok
Zirci Civil Kerekasztal ß ß
Napi/heti/havi rendszerességű programok, információk, szolgáltatások, játéklehetőségek stb. ingyenes helyiséghasználat intézmények, civilek számára stb.
Háttérszervezetként és szervezőként is szolgálja a gyermek – ifjúsági korosztályokra és civil közösségekre irányuló szervező, támogató folyamatokat
„A BULI ’91” Közhasznú Alapítvány
9
ß
A Pro Urbe díjas „ZIRCI BULI” – a család és barátság fesztiválja szervezése 1991 óta – közel 100 fiatallal a rendezőcsapatban ß közösségfejlesztés Zirci Nagycsaládosok Egyesülete (jelenleg alvó egyesület)
Vöröskereszt Zirci Területi Szervezete ß ß ß ß ß
„Segítő Kezek Zirc” Közhasznú Alapítvány - és csoportjai ß ß ß
Közbiztonság Ifjúsági tűzoltó csoport felkészítése versenyekre
Zirc Városi Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Bizottság Zirc Város Közbiztonságáért Alapítvány ß
Közbiztonság, bűnmegelőzés, prevenció (óvoda, iskola, civil, rendezvények stb. körben)
Zirci Önkéntes Tűzoltó Köztestület és Egyesület ß ß
A fogyatékosok, hátrányos helyzetűek segítése (minden korosztály) Prevenciós, egészséges életmód stb. programok szervezése Szakmai fejlesztés
Bakony Polgárőr Egyesület ß
Minden korosztályra irányuló, széleskörű szociális tevékenység Véradásszervezés (külön iskolai akciókkal) Adománygyűjtési akciók (fiatalok részvételével is) Egészségügyi, elsősegély stb. oktatások, iskolai vetélkedők szervezése Idősek napja, Véradók napja városi rendezvények szervezése
Rendőrségi, polgárőrségi bűnmegelőző tevékenység támogatása
Sportegyesületek (egészséges életmód, verseny- és tömegsport, közösségfejlesztés, sportrendezvények stb.)
ß „WINGS” Darts Klub ß MTTSZ Területi Klub Zirc ß Városi Diáksport Bizottság (iskolai sport összefogása) ß Zirci Sporthorgász Egyesület (Zirc-Akli Szarvas-tó létrehozása, működtetése) ß Zirci Ifjúsági és Szabadidősport Egyesület ß Bakonyi Lovas Klub (Bakonyi Betyárnapok szervező közreműködője) ß Bakony Turisztikai és Sportegyesület (sakk, természetjárás, kötélugrás) ß Zirc FC Klub (labdarúgás) ß Vincze Judo Klub ß Bakonyi Baranta Egyesület (hagyományápolás) A Testvérvárosi kapcsolatok aktív ápolói ß Bakonyi Finnbarátok Köre ß Erdélyi Baráti Kör Barótért Egyesület ß Zirci Testvérvárosi Kapcsolatok Egyesülete Német Nemzeti Hagyomány- és Származáskutató Egyesület ß ß
Bakonyi Harmónia Kulturális Egyesület ß ß
Szakmai és közösségfejlesztő programok Környezetvédelem
Magyar Mezőgazdasági Múzeum Barátainak Köre Zirci Szervezete ß
Hagyományápolás Kulturális programok
Bakonyi Természettudományi Múzeum Baráti Köre ß ß
Közösségfejlesztő programok, táborok Környezetvédelem
„Békefi Antal” Bakonyi Honismereti és Művelődési Társaskör, TIT Városi Reguly Társaság ß ß
Zirc Városi Vegyeskórus működtetése Kulturális programok, közösségfejlesztés
452. Szent Bernát Cserkészcsapat ß ß
Német hagyományok ápolása Gyermekcsoportok működtetése
Helytörténeti kutatómunka
„Sziget” Környezetvédelmi Egyesület ß
Képzések, táborok
10
„Együtt a Könyvtárért” Alapítvány ß
ß ß ß ß ß
Gyermek, ifjúsági néptánccsoportok működtetése Grafikai táborok szervezése Helytörténeti kiadványok készítése
Zirci Országzászló Alapítvány ß ß
„Zirci Zeneiskoláért” Alapítvány „Zirciek az Óvodás Gyermekekért” Alapítvány „Reguly Iskoláért” Alapítvány „Alapítvány a III. Béla Gimnáziumért” Tanulókért, Iskoláért Alapítvány
„Kőketánc” Kulturális Alapítvány ß ß ß
Kulturális programok
Nevelési, oktatási intézmények munkáját segítő alapítványok
Városszépítés Hagyományőrzés
„Nevelgető” Közhasznú Alapítvány ß ß
Családi programok Gyermekek, szülők képzése
„Színes Gyermekkor” Közhasznú Alapítvány ß
Családi napközi
„Ők is Emberek” Alapítvány ß
Fogyatékos fiatalok segítése, programjaik szervezése
„BÁRKA 2008” (Bakonyi Amatőr Rockzenészek és Képzőművészek) Alapítványa ß
A helyi zenekarok és a próbaterem működtetése
Zirc, 2010. április 16. Összeállította: Szirbek Tiborné sk. gyámügyi és egészségügyi referens
Encz Ilona sk. ifjúsági, civil, oktatási és művelődési referens
11
1 Beszámoló a városi gyámhivatal 2009. évi tevékenységéről: Zirc Városi Gyámhivatal a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (továbbiakban Csjt.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban Gyvt.), a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet (továbbiakban Gyer.), a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet (továbbiakban Gyár.), a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban Ptk.) és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) által meghatározottak szerint végzi tevékenységét Zirc városában valamint 16 község vonatkozásában. A Gyár. mellékletében meghatározott illetékességi területet 3 fő ügyintézővel látta el az elmúlt év során gyámhivatalunk. Az egy fő ügyintézői létszámcsökkentés következtében a munkatársak leterheltsége megnőtt, mely erős kihatással van az elintézési határidők betartására. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 2009. október 01-én hatályba lépett változása következtében ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőt az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevőjének fel nem róható okból túllépi, a gyámhivatal esetében az illetékekről szóló törvény szerinti általános tételű illetéknek megfelelő összeget, illetve ennek kétszeresét fizeti meg a költségvetésnek. Ennek megfelelően a határidő túllépésének anyagi vonzatai is lesznek. Az elmúlt év során a leterheltséget tetőzte, hogy jogszabálymódosítás és újabb jogszabályok megalkotása következtében még több feladatot kellet ellátnia a gyámhivatalnak. 2009. január 01-től a jegyzői hatáskörből került át gyámhivatali hatáskörbe az eseti, ügygondnok rendelés, ha ezt más eljáró szerv vagy személy kéri. 2009. február 15 napjával lépett hatályba az a földgázellátásról, valamint a villamosenergiáról szóló Kormányrendelet, amely meghatározza azt az igazolást, melynek kiadását a „védendő fogyasztónak” minősítés érdekében az érintettek a gyámhivataltól kérhetik a hatáskörébe tartozó ellátások vonatkozásában. 2009. október 01. napjával lépett hatályba a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvény, mely a családvédelmi koordinációért felelős szervként a városi gyámhivatalt jelölte ki. A jövőre nézve pedig további feladatnövekedés várható az új Ptk. Második Könyvének (2010.május 01.), illetve Harmadik Könyvének (2011. január 01.) hatálybalépésével. A fokozott leterheltség kihatással van továbbá a szakmai munkára is, hiszen az ügyek sokrétűsége és bonyolultsága miatt kevesebb idő áll rendelkezésre a szakszerű és gyors intézkedések megtételére. Minden ügyintéző minden ügytípussal foglalkozik, így egymás helyettesítése nem okoz problémát. Valamennyi gyámhivatali ügyintéző szociálpedagógus főiskolai végzettséggel rendelkezik, a gyámhivatal vezetője ezen felül szociális szakigazgatás-szervezői végzettséggel is. Minden ügyintéző rendelkezik közigazgatási szakvizsgával. A gyámhivatal berendezési tárgyai közül a bútorzat és a székek igen rossz állapotban vannak, lecserélésükre igen nagy szükség lenne. A gyámhivatalhoz 2009. évben összesen 4811 ügyiratot iktattak, 476 főszámmal 4335 alszámmal. Az ügyiratszám a korábbi évekhez viszonyítva emelkedést mutat. E tény is jelzi, hogy az ügyintézői létszám csökkenése és az ügyiratszám emelkedése következtében jelentős megterhelésnek vannak kitéve a munkatársak. A gyámhivatali ügyintézők egyénre szabott döntéseket hoznak, és döntéseik írásba foglalásához nem iratmintákat használnak.
2 Az ügyintézők az elmúlt év során 704 határozatot és 213 végzést hoztak, ebből egy esetben nyújtottak be jogorvoslati kérelmet, azonban a gyámhivatal döntését a fellebbezés elbírálására jogosult szerv helybenhagyta. A gyámhivatal saját hatáskörében 3 döntést módosított illetve vont vissza. Pénzbeli ellátások elrendelése: 1, Gyermektartásdíj megelőlegezése: A gyámhivatal a gyermektartásdíjat akkor előlegezi meg, ha a bíróság a tartásdíjat jogerősen megállapította, azonban a tartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen és a gyermeket gondozó személy nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani, feltéve, hogy a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét (2009. évben 57.000,-Ft). A folyósítás időtartama az alapul szolgáló ok előrelátható fennállásáig, legfeljebb azonban 3 évig tart. Indokolt esetben a megelőlegezés folyósítása – egy alkalommal – legfeljebb további három évre ismételten elrendelhető. A támogatás mértéke a bírósági határozatban megállapított összeg, százalékos marasztalás esetében pedig az alapösszeg. A gyámhivatal 2009. december 31-ei nyilvántartása szerint 13 gyermek részesült megelőlegezésben. Az év során 15 gyermek vonatkozásában indult megelőlegezésre irányuló eljárás, ebből 2 gyermek vonatkozásában, az eljárás folyamatban van, 3 gyermek esetében az eljárást a gyámhivatal megszűntette, mivel a kérelmet visszavonták. Az év során 1.014 e,-Ft került kifizetésre. A megelőlegezett gyermektartásdíjat a központi költségvetés biztosítja. A megelőlegezett tartásdíjat a kötelezett a Ptk-ban meghatározott kamattal együtt köteles az államnak megtéríteni, amennyiben ezt nem teszi meg, úgy a kötelezett lakóhelye szerinti település jegyzője intézkedik annak adók módjára történő behajtásáról. A hátralék behajtására tett intézkedések kevésbé voltak eredményesek, így 2009. év végén a hátralék összege: 1.041,-e, forint volt. 2, Otthonteremtési támogatás: Az otthonteremtési támogatás olyan normatív pénzbeli ellátás, mely az átmeneti vagy tartós nevelésből (gyermekvédelmi szakellátás) kikerült fiatal felnőtt lakáshoz jutását, tartós lakhatásának megoldását segíti elő. A támogatás mértéke a nevelésben eltöltött évek valamint a fiatal felnőtt vagyoni körülményeinek függvénye. Támogatás iránti kérelem az elmúlt év során 4 érkezett. Elutasításra nem került sor, egy esetben még az eljárás folyamatban volt, 3 fiatal felnőtt részesült otthonteremtési támogatásban 3.319 e.,-Ft összegben. Az otthonteremtési támogatásnak a teljes fedezetét a központi költségvetés előleg nyújtásával biztosítja. Gyermekvédelmi gondoskodás formái: 1, Családba fogadás: A gyámhivatal a szülői felügyeletet gyakorló szülő kérelmére, a különélő szülő meghallgatásával hozzájárulhat ahhoz, hogy a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte, vagy más családi ok miatt a gyermeket a szükséges ideig más, az általa megnevezett személy átmenetileg gondozza és nevelje, feltéve, hogy a családba fogadás a gyermek érdekében áll. A családba fogadó személyt a gyámhivatal gyámul rendeli, mivel a szülő szülői felügyeleti
3 joga szünetel. Az elmúlt év során családba fogadás 4 gyermek vonatkozásában történt. Három gyermek esetében a gyermeket gondozó szülő halála miatt, egy esetben pedig a szülő egészségi állapota miatt. 2, Ideiglenes hatályú elhelyezés: Ha a gyermek felügyelet nélkül marad vagy testi, értelmi, érzelmi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezés szükséges, a települési önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal, valamint a határőrség, a rendőrség, az ügyészség, a bíróság és a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága a gyermeket ideiglenesen elhelyezi elsősorban a nevelésre alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél, más hozzátartozónál vagy más személynél. Csak ennek sikertelensége esetén kerülhet sor a gyermek nevelőszülőnél, gyermekotthonba, vagy más bentlakásos intézményben való elhelyezésére. Súlyos veszélyeztetésnek minősül a gyermek olyan bántalmazása, elhanyagolása, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi-, értelmi-, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat. A gyámhivatal ezen hatáskörben az elmúlt év során 2 gyermeket helyezett el ideiglenesen a gyermekvédelmi rendszerben. Tíz gyermek esetében pedig más szerv által elrendelt ideiglenes elhelyezést vizsgálta felül, melynek eredményeképpen egy gyermek esetében gyermekelhelyezés iránt indított pert a bíróságon, a többi esetben a gyermekeket átmeneti nevelésbe vette. 3, Átmeneti nevelésbe vétel: A gyámhivatal akkor veszi a gyermeket átmeneti nevelésbe, ha a gyermek fejlődését a családi környezete veszélyezteti és veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint védelembe vétellel nem lehetett megszűntetni, illetve attól eredmény nem várható és a gyermek megfelelő gondozása családján belül nem biztosítható. Az átmeneti nevelésbe vétellel egyidejűleg a gyámhivatal a gyermeket nevelőszülőnél, gyermekotthonban, illetve fogyatékos vagy pszichiátriai betegek otthonában helyezi el, és gyámot rendel. Az átmeneti nevelésbe vétel addig biztosítja az egyéni elhelyezési terv szerint a gyermek otthont nyújtó ellátását, amíg a gyermek családja képessé válik a gyermek visszafogadására. Átmeneti nevelésbe vételi eljárás 13 gyermek vonatkozásában indult meg az elmúlt év során. Az átmeneti nevelésbe vétel indoka 10 gyermek esetében szülői elhanyagolás, 1 gyermek esetében a gyermek bűnelkövetése, 2 gyermek esetében pedig családon belüli bántalmazás volt. A gyámhivatal 2009. december 31-én 39 fő átmeneti nevelt gyermeket tartott nyilván. Az átmeneti nevelés felülvizsgálata során 1 gyermek került vissza saját családjába, illetve családi környezetbe, mivel az átmeneti nevelt anya házasságkötését engedélyezte az illetékes gyámhivatal és megfelelő körülményeket tudtak biztosítani a gyermek neveléséregondozására. 1 esetben a bíróság harmadik személynél helyezte el a gyermeket, ezáltal szűnt meg az átmeneti nevelése. 8 gyermek átmeneti nevelése szűnt meg nagykorúság elérése, valamint illetékesség megváltozása következtében. 4, Tartós nevelésbe vétel: A gyámhivatal azt a gyermeket veszi tartós nevelésbe, aki nem áll szülői felügyelet alatt és neveléséről kirendelt gyám útján nem lehet gondoskodni, illetve örökbefogadásához a szülő úgy járult hozzá, hogy az örökbefogadó személyét és adatait nem ismeri (titkos örökbefogadás), feltéve, hogy a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető el leendő
4 örökbefogadó szülőknél. A tavalyi év során a gyámhivatal tartós nevelésbe vételi eljárást nem folytatott le, és nem is szűnt illetve szűntetett meg tartós nevelést. A tartós nevelésben lévő nyilvántartott gyermekek száma 2009. december 31-én: 2 fő. 4, Utógondozás, utógondozói ellátás: Az átmeneti vagy tartós nevelés megszűnése után a gyámhivatal legalább egy év időtartamra elrendeli a gyermek és a fiatal felnőtt utógondozását, amennyiben a fiatal felnőtt azt maga is kéri. Az utógondozás célja, hogy elősegítse a gyermek, illetőleg a fiatal felnőtt családi környezetébe való visszailleszkedését, önálló életének megkezdését. Az utógondozást az átmeneti nevelésbe vétel megszűntetése esetén a gyermek lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálat családgondozója látja el, míg az átmeneti és tartós nevelésbe vétel megszűnésekor a fiatal felnőtt utógondozása a gyermekotthon, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat feladatkörébe tartozik. A tavalyi év során 9 gyermek esetében rendelt utógondozót a gyámhivatal, ebből 6 esetben a gyermekotthon utógondozóját, 1 esetben a szakszolgálat utógondozóját 2 esetben pedig a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját rendelte ki. A gyámhivatal a fiatal felnőtt kérelmére – illetve a gyermek nagykorúságának elérése előtt a gyám javaslatának figyelembe vételével – elrendeli az utógondozói ellátást, ha a gyermek, illetve a fiatal felnőtt átmeneti vagy tartós nevelésbe vétele nagykorúvá válásával szűnt meg, és létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, vagy nappali tagozaton tanulmányokat folytat, illetve a szociális intézménybe várja felvételét. A fiatal felnőtt ezen ellátás keretében továbbra is nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy utógondozói otthonban maradhat. Utógondozói ellátás elrendelése iránt 4 fiatal felnőtt esetében indult eljárás, és a 4 fiatal felnőtt esetében el is rendelte a gyámhivatal az utógondozói ellátást. Egyéb gyámhivatali feladatok: 1, Örökbefogadás és felbontása: Gyámhivatalunk az elmúlt év során nem engedélyezett örökbefogadást. Örökbefogadás felbontása iránt nem kellett a gyámhivatalnak rendelkeznie. Örökbefogadásra alkalmasnak 4 szülőt nyilvánított gyámhivatalunk az elmúlt év során. A gyámhivatal által örökbefogadásra alkalmassá nyilvánított szülők száma 2009. december 31-én 12 fő. 2, Családi jogállás rendezése: Kiskorú családi jogállásának rendezése 6 gyermek esetében történt, ebből 4 esetben teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvételével. 1 esetben az apaság vélelmének megdöntése, 1 esetben apaság megállapítása iránti perindításhoz járult hozzá. 3, Kapcsolattartás: A gyámhivatali munka egyik legnehezebb, nagy toleranciát igénylő része a kapcsolattartások szabályozása illetve végrehajtása. 2009-ben 28 esetben kezdeményeztek a gyámhivatalnál kapcsolattartási ügyet. 21 esetben a kapcsolattartást a gyámhivatal szabályozta, ebből 1 esetben egyezséggel zárult le az ügy. A kapcsolattartási ügyekben végrehajtási eljárást 3 esetben kellett indítania a gyámhivatalnak, melynek eredményeképpen a végrehajtás elrendelésére került sor. 4, Házasság kötés engedélyezése: Két esetben nyújtottak be kérelmet kiskorú házasságkötésének engedélyezése ügyében a
5 2009. év során. 1 esetben engedélyezte a gyámhivatal a házasságkötést, egy esetben pedig a kérelmet elutasította, mivel a kérelem nem az arra jogosulttól származott. 5, Szülői ház elhagyása: Az elmúlt évben nem járult hozzá egy esetben sem a gyámhivatal a szülői ház elhagyásához. 6, Vagyoni ügyek (kiskorúak és gondnokoltak): Eladással (megterheléssel) kapcsolatos vagyoni ügyben 8 alkalommal döntött hivatalunk jóváhagyólag, elutasítás nem történt. A gyámhivatal által nyilvántartott ingó és ingatlantulajdonos kiskorúak száma 120, gondnokoltak száma 37. A gyámhivatal nyilvántartása szerint 77 kiskorú rendelkezik gyámhatósági fenntartásos betétállománnyal, a betétben elhelyezett összeg: 58.270 e,-Ft. A gyámhivatal nyilvántartása szerint 24 gondnokolt rendelkezik gyámi fenntartásos betétállománnyal, a betétben elhelyezett összeg 16.596 e,-Ft. 7, Gondnoksági ügyek: A tavalyi évben 81 cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezett személyt tartottunk nyilván. 22 esetben pedig cselekvőképességet nem érintő ügyben kellett gondnokot rendelni, ebből más szerv kérelmére 14 alkalommal. Cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés iránti perindítások száma 7 volt. Az önkormányzat alkalmazásában álló, de a gyámhivatal felügyelete és irányítása alatt tevékenykedő hivatásos gondnokok száma 1. 9, A gondozási díj megállapítása: A gyermekvédelmi törvény rendelkezései szerint az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek, valamint a felsőfokú iskola nappali tagozatán tanuló utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt gondozási költségeihez az járul hozzá, aki a gyermek tartására köteles. A gyámhivatal az elmúlt év során 10 szülő részére állapított meg gondozási díjat, ebből zirci lakos gyermek vonatkozásában keletkezett díjhátralék az elmúlt év során 113. e,-Ft . 10.Gyámrendelés 2009. december 31-én a gyámhivatal 51 gyámság alatt álló gyermeket tartott nyílván. Ebből 6 gyermek esetében családba fogadó szülő, 4 gyermek esetében harmadik személy, 1 gyermek esetében hivatásos gyám, 18 gyermek esetében nevelőszülő és 22 gyermek esetében gyermekotthon vezető látja el a gyámi feladatokat. 11. Egyéb 2009. évben 3 esetben kezdeményezett a gyámhivatal büntetőeljárást, 2 esetben kiskorú esetében kiskorú veszélyeztetésének gyanújával, 1 esetben kiskorú sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanújával. A kezdeményezett büntető eljárásokból 1 esetben elmarasztaló ítélet született, 2 esetben az eljárás még folyamatban van. Az elmúlt év során 2 esetben adott ki a gyámhivatal igazolást a „védendő fogyasztók” nyilvántartásába történő felvételhez, ebből egy esetben otthonteremtési támogatásban részesültnek, egy esetben pedig hivatásos nevelőszülőnek, mint hozzátartozónak . Családvédelmi koordinációs szervként az elmúlt évben 1 esetben látott el ilyen irányú feladatot. A családvédelmi koordinációs feladat nem hatósági eljárás, szabályait a 2009. évi LXXII. törvény rögzíti. Felügyeleti szervek által végzett szakmai ellenőrzések:
6 A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalának Veszprémi Kirendeltsége 2009 év során 1 alkalommal komplex ellenőrzést végzett a gyámhivatalnál. Az átfogó ellenőrzés a vizsgált időszakban (2007- 2008) hatályos „ A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról” szóló 1997. évi XXXI. törvény 117-119. §-ában, illetve a 2007. 01.01. napjától a 331/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 4-12. §-ában a városi gyámhivatalhoz telepített valamennyi gyámügyi hatáskörre kiterjedt. Az ellenőrző szerv a komplex felügyeleti ellenőrzésről az alábbiakat állapította meg összegzésként : Zirc Városi Gyámhivatal munkájának komplex ellenőrzése a személyi feltételek tekintetében megállapította, hogy a hivatal dolgozói tapasztalt, stabilan több éve ott dolgozó szakemberek. A lakosságszámhoz viszonyítva és más gyámhivatalok létszámát tekintve, a kis létszámú gyámhivatalok közé tartozik. A statisztikai adatokat nézve az ügyiratforgalom tekintetében a megyében a harmadik-negyedik helyen áll, ehhez képest a három ügyintéző kevésnek bizonyul, amely néhány esetben az ügyintézési határidő – esetenként jelentős – túllépését eredményezte. A gyámhivatal tárgyi feltételei megfelelőek, az eredményes, szakszerű munkavégzést lehetővé teszik. A hivatalt az ügyfélbarát ügyintézés jellemzi, nemcsak az ügyfélfogadási napon, hanem azon kívül is telefonon, vagy személyesen is elérhetőek az ügyintézők. Néhány ügykörben magas színvonalú ügyintézést folytatott a hatóság, azonban egyes ügykörök esetében van még javítani való. Ez utóbbiak a családbafogadás, a gondnokság és az eseti gondnok kirendelésével kapcsolatos eljárás a vagyoni ügyekben. Az ellenőrzés ezért a Ket. a Gyvt. és a Gyer. szabályainak és azok változásainak még alaposabb elsajátítása és alkalmazása érdekében tett javaslatokat. A felterjesztett iratanyagok alapján összességében megállapítható, hogy a Zirc Városi Gyámhivatal munkája jó színvonalú, a szakszerűség és a gyermeki jogok érvényre juttatása jellemzi. Ezen túl törekszik a Ket. eljárási alapelvei szerinti munkavégzésre, az ügyféli jogok biztosítására. A négy év ügyiratait összehasonlítva megállapítható, hogy a hivatal munkája egyre jobb lett, a korábban fellépő hibákon a városi gyámhivatal folyamatosan javított. Az ellenőrzés megállapította, hogy a gyámhivatal ügyintézői a Ket. a Gyer. és a Gyvt. szabályait többnyire készség szinten elsajátították. A tavalyi év során a Veszprém Megyei Főügyészség a Zirc Városi Gyámhivatalnál a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezett vagy gondnokság alá helyezést igénylő személyek vagyonának védelmével kapcsolatos gyámhatósági eljárások törvényessége ellenőrzése tárgyában folytatott vizsgálatot. A Megyei Főügyészség a vizsgálat során jelzéssel, illetve elvi jellegű óvással élt. A jelzéssel kapcsolatosan az alábbiakat indítványozták: - a gondnok kirendelése során fokozottan ügyeljenek, hogy gondnokként a lehető legalkalmasabb személyt rendeljék ki; - azokban az ügyekben, amelyekben a gondnok a Gyer. 159/A. §-a alapján csak egyszerűsített számadásra köteles, úgy ezt külön engedélyezni nem kell, elegendő a gondnok figyelmét erre felhívni;
7 - az iratkezelési szabályok maradéktalan betartásával ügyeljenek arra, hogy az adott ügyiratban minden esetben helyezzék el a határozat alapjául szolgáló bizonyítékot, adott esetben a gondnoki jelentést, - a gondnoki számadás elfogadásáról szóló határozat tartalmazza azt az időszakot, amire a számadás vonatkozik, - a határozatok indokolásában ne hivatkozzanak olyan tényre, ami az iratokkal nem alátámasztott, illetőleg fokozottan ügyeljenek arra, hogy helytelen jogszabályi hivatkozást, nem megfelelő tájékoztatást a határozat indokolás nem tartalmazzon, és - a meghallgatásokról felvett jegyzőkönyvek hiánytalanul tartalmazzák a Ket-ben megjelölt tényeket és adatokat, különösen pedig a meghallgatott személy aláírását. Az óvás azért került elvi jelleggel benyújtásra, mert a következő évben már helyesen egyszerűsített számadást írt elő a Gyámhivatal. A gyámhivatal tevékenységéről szóló beszámolót készítette: Kapitány Judit Gyámhivatal vezető
