ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. december 17-i ülésére
Tárgy: A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény kapcsán meghozandó döntések Előadó: Ottó Péter polgármester Előterjesztés tartalma: határozati javaslatok Szavazás módja: egyszerű többség Az előterjesztés előkészítésében részt vett: BAKONYKARSZT ZRT., Sümegi Attila aljegyző, Kaszás Béla városüzemeltetési osztályvezető, Pill Eszter pénzügyi osztályvezető Az előterjesztés előkészítésében közreműködtek: Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság Láttam:
dr. Árpásy Tamás jegyző
Tisztelt Képviselő-testület! A BAKONYKARSZT Rt. 1996. január 1-jén jogutódlással alakult a Veszprém Megyei Víz- és Csatornamű Részvénytársaság megszűnésével egyidejűleg. A részvénytársaságban alapítóként vett részt a megyei önkormányzat, valamint 120 helyi önkormányzat, így Zirc Városi Önkormányzat is. A társaság 7.016.794.000,- Ft alapító vagyonnal kezdte meg működését. A jegyzett tőkét 870.980.000,- Ft működtető vagyon, míg tőketartalékot a közművagyon testesítette meg. A közgyűlés 2005-ben a társaság nevét BAKONYKARSZT Víz- és Csatornamű Zártkörűen Működő Részvénytársasággá változtatta, mely rövidített formában BAKONYKARSZT Zrt. A társaság alapításától kezdve biztosította a társaság részvényeseinek víz- és szennyvíz-ellátását, sok település vonatkozásában pedig bérüzemeltetési formában tette ugyanezt. A társaság és a vele kapcsolatban álló önkormányzatok a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos feladatokat kölcsönös megelégedésre, külön szerződés keretében végzi. A víziközmű-szolgáltatás évszázados múltra visszatekintő történetében először az azzal kapcsolatos feladatokat az országgyűlés törvényben szabályozta, így jött létre a víziközműszolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.). A törvény alapvetően megváltozatta az eddig kialakult szabályokat, új alapokra helyezte a tulajdonlás kérdését, megerősítette a helyi önkormányzatok szerepét, meghatározta mely szerveknek milyen feladataik vannak a víziközmű-szolgáltatás biztosításában, ezzel egyidejűleg jelentős mértékű víziközművagyon ingyenes átháramlásról is rendelkezett. A törvény értelmezése során esetünkben figyelemmel kellett lenni a nemzeti vagyonról szóló (a továbbiakban: Nvt.) 2011. évi CXCVI. törvényre, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól (a továbbiakban: Mötv.) szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezéseire is, azzal, hogy amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény speciális szabályokat alkalmaz, azt kell elsődlegesen alkalmazni a feladatok megoldásakor. Ide tartozik még a koncesszióról és a közbeszerzésekről szóló törvény is. A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései fokozatosan lépnek hatályba, ami 2011. december 31-e 23 órától az elvégzendő feladatok arányában 2015. január 1-jéig tart. A nemzeti vagyon részét képező helyi önkormányzati vagyon korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát képezi a helyi önkormányzat tulajdonában álló közmű (Nvt. 5. § (5) bekezdés a) pontja). Ennek alapján az önkormányzatot illeti a víziközművel kapcsolatos közfeladat ellátásának biztosítása. Ezt erősíti meg a Vksztv. 1. § (1) bekezdés c) pontja, mely alapján a települési önkormányzat (a továbbiakban: Ellátásért felelős) kötelessége és joga gondoskodni a közműves ivóvízellátással és a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos víziközműszolgáltatási feladatok elvégzéséről. A Vksztv. 6. § (1) bekezdése alapján víziközmű kizárólag az állam és települési önkormányzat tulajdonába tartozhat. A törvény 79. § (1) bekezdése kötelezővé teszi azt, hogy az a víziközmű, amely olyan gazdálkodó szervezet tulajdonában áll, mely felett a tulajdonrészesedés egésze a nemzeti vagyonba tartozik (a BAKONYKARSZT Zrt. pedig ide tartozik), 2013. január 1-jén ingyenesen, a tulajdonjoghoz kötődő jogokkal és kötelezettségekkel együtt az Ellátásért felelős tulajdonába száll át.
A 2012. gazdasági év könyvviteli zárlatát követően, legkésőbb 2013. március 31-ig átadásra kerülnek a végleges vagyonlisták (vagyonleltár) az Ellátásért felelősöknek, akik 2013. január 1. napjával számviteli nyilvántartásaikba és vagyonkataszterükbe a vagyonelemeket bevezetik. Az Ellátásért felelős az Mötv. alapján jogosult a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyonra az Nvt-ben szabályozott módon versenyeztetés nélkül vagyonkezelői jogot létesíteni. A BAKONYKARSZT Zrt-vel vagyonkezelői jog és vagyonkezelői szerződés versenyeztetés nélkül köthető. Mindezek alapján a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos közművagyon 2013. január 1-jén a törvény erejénél fogva ingyenesen a BAKONYKARSZT Zrt-től, mint Víziközmű-szolgáltatótól az Ellátásért felelős önkormányzatok tulajdonába kerül, azonban az üzemeltetéssel járó feladatokat a jelenleg meglévő, de módosítandó üzemeltetési szerződés szerint továbbra is a BAKONYKARSZT Zrt. végzi. A 2013. január 1-jei hatállyal történő átháramoltatással a meglévő víziközmű üzemeltetési szerződések kiegészítése válik szükségessé. A BAKONYKARSZT Zrt. üzemeltetési tapasztalatai alapján a Vksztv. 15. § (2) bekezdésében meghatározott víziközmű-üzemeltetési jogviszonyok közül a vagyonkezelési szerződést javasolja alkalmazni. A jelenleg meglévő üzemeltetési szerződések kiegészítését 2012. december 31. napjáig kell elvégezni úgy, hogy ugyanezen időpontig az ezzel kapcsolatos képviselő testületi döntéseket minden Ellátásért felelősnek meg kell hoznia. A kiegészített üzemeltetési szerződésben megváltozik a felek szerződéskötési státusza, mivel az Ellátásért felelős (helyi önkormányzat) lesz tulajdonosként a víziközmű üzemeltetés megrendelője, míg a BAKONYKARSZT Zrt. annak Víziközmű-szolgáltatója. A BAKONYKARSZT Zrt. a szerződésben vállalja a vagyonkezeléssel együtt járó kötelezettségeket, mit például: - a víziközmű vagyon szükség szerinti felújítását, ezzel együtt a víziközmű jogszabályi követelményeknek biztonsággal eleget tevő állapotának megőrzését, továbbá annak műszaki fejlesztését, legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének a víziközmű-szolgáltatási díjbevételben megtérülő mértékében. - vagyonkezelési díj fizetését, értékesített mennyiség alapján. A kötelezően előírt vagyonértékelés elvégeztetését is vállalja a BAKONYKARSZT Zrt., 2013. december 31. befejezési határidővel, mind az átháramló, mind pedig a jelenleg is önkormányzati tulajdonú közművagyon esetében. Ennek előnye, hogy a víziközmű-szolgáltató területén lévő Ellátásért felelősök vagyonának vagyonértékelését egységes elvek mentén készíti el a közbeszerzési eljárás során kiválasztott vállalkozó. A vagyonértékelést követően az addig kötött üzemeltetési szerződéseket majd ismételten módosítani és ahol indokolt egyesíteni kell. A BAKONYKARSZT Zrt. elvégezte a víziközmű-rendszerek lehatárolását, elkezdte a személyes egyeztetéseket annak érdekében, hogy az Ellátásért felelősök közötti megállapodásokat elősegítse. Önkormányzatunk is Ellátásért felelős önkormányzat lesz, így a közművagyon átháramoltatásának folyamata értelemszerűen érint minket is. A kifejtettek alapján az átháramoltatás megvalósulásához Önkormányzatunknak a BAKONYKARSZT Zrt-vel Egyetértési Nyilatkozatot kell aláírnia 2012. december 31-éig, mely – többek között – tisztázza a következőket:
-
-
megállapítja az Ellátásért felelősi státuszt, amennyiben több Ellátásért felelős tartozik egy víziközmű rendszerhez, úgy kijelöli közülük a képviseletükben eljáró Ellátásért felelőst, részletesen meghatározza az átháramló vagyont, több Ellátásért felelőshöz tartozó víziközmű-rendszer esetén annak a Vksztv.-ben előírt felosztását is rögzíti, tisztázza az üzemeltetés módját, meghatározza a vagyonértékelés menetét, részletezi az átháramló vagyon felújítási kérdéskörét, dönt a vagyonbiztosításról.
A BAKONYKARSZT Zrt. által megszerkesztett, a vele kapcsolatban lévő számos önkormányzat és víziközmű-rendszer tekintetében minden lehetséges verzióra kiterjedő Egyetértési Nyilatkozat tervezete, továbbá az Üzemeltetési Szerződés Kiegészítés tervezete a BAKONYKARSZT Zrt. 2012. november 14-én tartott közös Igazgatósági és Felügyelő bizottsági ülésén, továbbá a 2012. december 5-én tartott Közgyűlésén is elfogadásra kerültek. A Veszprém és Térsége Szennyvízelvezetési és –kezelési Önkormányzati Társulás 2012. december 5-i ülésén ugyancsak áldását adta egyrészt a Társulást érintő Egyetértési Nyilatkozatra, másrészt a Társulás, a Társulásban érintett Ellátásért Felelősök, továbbá a BAKONYKARSZT Zrt. közötti Üzemeltetési Szerződés módosítására. Jelen előterjesztés 1. melléklete Zirc Aklipuszta víziközmű-rendszerre, 2. melléklete Zirc ivóvíz ellátó víziközmű rendszerre, 3. melléklete Zirc szennvíz elvezető és tisztító víziközmű rendszerre 4. melléklete a Kohéziós Alap által támogatott és Veszprém és Térsége Szennyvízelvezetési és – kezelési projekt, 2004/HU/16/C/PE/003 projektszámon nyilvántartott beruházásban megvalósult víziközmű-rendszerekre (Veszprémi víziközműrendszer, Zirci víziközmű-rendszer, Hegyesdi víziközmű-rendszer) vonatkozóan tartalmazza Nyilatkozatokat.
a
megszövegezett
és
mellékletekkel
felszerelt
Egyetértési
Az előterjesztés 5. melléklete az Üzemeltetési Szerződés Kiegészítést tartalmazza végleges formában. A 6. melléklet a Veszprém és Térsége Szennyvízelvezetési és –kezelési Önkormányzati Társulás, a Társulás tagjai, mint Ellátásért Felelősök, valamint a BAKONYKARSZT Zrt. közötti Üzemeltetési Szerződés módosítását tartalmazza. Ugyancsak az előterjesztés részét képezi az a Megállapodás tervezet (7. melléklet), mely az összekapcsolt vízellátó rendszerhez tartozó vízbázisok használatát kívánják szabályozni Vksztv 1. §-ban meghatározott Alapelvek alapján. E Megállapodás tartalmában szervesen kapcsolódik az Egyetértési Nyilatkozathoz, továbbá az Üzemeltetési Kiegészítés Kiegészítéséhez. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztés megvitatására, továbbá a határozati javaslatok elfogadására.
Tisztelt Képviselő-testület! Tekintettel a jelen előterjesztés mellékleteit képező iratok terjedelmére, azokat papír alapon csak részben csatoltuk az előterjesztéshez, azonban azok a www.zirc.hu honlapon megtekinthetők. Zirc, 2012. december 6. ……………………………………………… Ottó Péter polgármester
Határozati javaslatok I. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének ……./2012. (…) határozata 1./ Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a jelen előterjesztés 1. mellékletében található Zirc Aklipuszta víziközmű-rendszerre vonatkozó Egyetértési Nyilatkozatot elfogadja. 2./ A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert az Egyetértési Nyilatkozat aláírására. Felelős: Ottó Péter polgármester Határidő: 1./ pont esetében: azonnal 2./ pont esetében: 2012. december 31.
II. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének ……./2012. (…) határozata 1./ Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a jelen előterjesztés 2. mellékletében található Zirc ivóvíz ellátó víziközmű-rendszerre vonatkozó Egyetértési Nyilatkozatot elfogadja. 2./ A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert az Egyetértési Nyilatkozat aláírására. Felelős: Ottó Péter polgármester Határidő: 1./ pont esetében: azonnal 2./ pont esetében: 2012. december 31.
III. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének ……./2012. (…) határozata 1./ Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a jelen előterjesztés 3. mellékletében található Zirc szennyvízelvezető és -tisztító víziközmű-rendszerre vonatkozó Egyetértési Nyilatkozatot elfogadja. 2./ A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert az Egyetértési Nyilatkozat aláírására. Felelős: Ottó Péter polgármester Határidő: 1./ pont esetében: azonnal 2./ pont esetében: 2012. december 31.
IV. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének ……./2012. (…) határozata 1./ Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a jelen előterjesztés 4. mellékletében található a Kohéziós Alap által támogatott és Veszprém és Térsége Szennyvízelvezetési és –kezelési projekt, 2004/HU/16/C/PE/003 projektszámon nyilvántartott beruházásban megvalósult víziközmű-rendszerekre (Veszprémi víziközmű-rendszer, Zirci víziközmű-rendszer, Hegyesdi víziközmű-rendszer) vonatkozó Egyetértési Nyilatkozatot elfogadja. 2./ A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert az Egyetértési Nyilatkozat aláírására. Felelős: Ottó Péter polgármester Határidő: 1./ pont esetében: azonnal 2./ pont esetében: 2012. december 31.
V. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének ……./2012. (…) határozata 1./ Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a jelen előterjesztés 5. mellékletében található Üzemeltetési Szerződés Kiegészítést elfogadja. 2./ A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert az Üzemeltetési Szerződés Kiegészítés aláírására. Felelős: Ottó Péter polgármester Határidő: 1./ pont esetében: azonnal 2./ pont esetében: 2012. december 31.
VI. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének ……./2012. (…) határozata 1./ Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a jelen előterjesztés 6. mellékletében található Veszprém és Térsége Szennyvízelvezetési és –kezelési Önkormányzati Társulással összefüggésben fennálló Üzemeltetési Szerződés Módosítást elfogadja. 2./ A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert az Üzemeltetési Szerződés Módosítás aláírására. Felelős: Ottó Péter polgármester Határidő: 1./ pont esetében: azonnal 2./ pont esetében: 2012. december 31.
VII. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének ……./2012. (…) határozata 1./ Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a jelen előterjesztés 7. mellékletében található, az összekapcsolt vízellátó rendszerhez tartozó vízbázisok használatát szabályozó Megállapodást elfogadja. 2./ A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a Megállapodás aláírására. Felelős: Ottó Péter polgármester Határidő: 1./ pont esetében: azonnal 2./ pont esetében: 2012. december 31.
Egyetértési Nyilatkozat mely létrejött egyrészrıl Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata (cím: 8200 Veszprém Óváros tér 9., törzsszám: 430003, képviseli: Porga Gyula polgármester), Zirc Város Önkormányzata (cím: 8420 Zirc, Március 15. tér 1., törzsszám: 734004, képviseli: Ottó Péter polgármester), Monostorapáti Önkormányzata (cím: 8296 Monostorapáti, Petıfi S. u. 123., törzsszám: 427560, képviseli: Hárshegyi József Gyula polgármester) Hegyesd Önkormányzata (cím: 8296 Hegyesd, Zrínyi M. u. 1., törzsszám: 427856, képviseli: Stark Sándor polgármester), Kapolcs Önkormányzata (cím: 8294 Kapolcs, Kossuth u. 90., törzsszám: 427867, képviseli: Márvány Gyuláné polgármester), Vigántpetend Önkormányzata (cím: 8293 Vigántpetend, Kossuth u. 34., törzsszám: 427889, képviseli: Marton Istvánné polgármester), Taliándörögd Önkormányzata (cím: 8295 Taliándörögd, Petıfi u. 2., törzsszám: 427878, képviseli: Kajdi István polgármester), a továbbiakban Ellátásért felelısök, valamint a Veszprém és Térsége Szennyvízelvezetési és -Kezelési Önkormányzati Társulás (cím: 8200 Veszprém, Pápai u. 41.; képviseli: Baumgartner Lajos a Társulás elnöke), továbbiakban Társulás, másrészrıl a BAKONYKARSZT Víz- és Csatornamő Zrt. (székhely: 8200 Veszprém, Pápai út 41., képviseli: Kugler Gyula vezérigazgató), a továbbiakban Víziközmő-szolgáltató között az alábbi feltételek mellett, a Kohéziós Alap által támogatott és Veszprém és Térsége Szennyvízelvezetési és – kezelési projekt, 2004/HU/16/C/PE/003 projektszámon nyilvántartott beruházásban megvalósult víziközmő-rendszerekre (Veszprémi víziközmő-rendszer, Zirci víziközmőrendszer, Hegyesdi víziközmő-rendszer) vonatkozóan. I. A víziközmő-szolgáltatás évszázados múltra visszatekintı történetében elıször az azzal kapcsolatos feladatokat az országgyőlés törvényben szabályozta, így jött létre a víziközmőszolgáltatásról (a továbbiakban: Vksztv.) szóló 2011. évi CCIX. törvény. A törvény alapvetıen megváltozatta az eddig kialakult szabályokat, új alapokra helyezte a tulajdonlás kérdését, megerısítette a helyi önkormányzatok szerepét, meghatározta mely szerveknek milyen feladataik vannak a víziközmő-szolgáltatás biztosításában, ezzel egyidejőleg jelentıs mértékő víziközmő-vagyon ingyenes átháramlásáról is rendelkezett. A törvény értelmezése során esetünkben figyelemmel kellett lenni a nemzeti vagyonról szóló (a továbbiakban: Nvt.) 2011. évi CXCVI. törvényre, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól (a továbbiakban: Ötv.) szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezéseire is, azzal, hogy amennyiben a víziközmő-szolgáltatásról szóló törvény speciális szabályokat alkalmaz, azt kell elsıdlegesen alkalmazni a feladatok megoldásakor. Ide tartozik még a koncesszióról és a közbeszerzésekrıl szóló törvény is, azonban ez jelen egyetértési nyilatkozatban és az azt követıen létrejött szerzıdésekben nem játszik szerepet, mivel az abban meghatározott jogokat és kötelezettségeket az egyetértési nyilatkozatot aláíró felek között a törvény egyéb rendelkezései miatt nem kell figyelembe venni.
2 A víziközmő-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései fokozatosan lépnek hatályba, ami 2011. december 31-e 23 órától az elvégzendı feladatok arányában 2015. január 1-jéig tart. A nemzeti vagyon részét képezı helyi önkormányzati vagyon korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát képezi a helyi önkormányzat tulajdonában álló közmő (Nvt. 5. § (5) bekezdés a) pontja). Ennek alapján a helyi önkormányzatot illeti a víziközmővel kapcsolatos közfeladat ellátásának biztosítása, tehát a Társulás a jövıben Ellátásért Felelısként nem gondoskodhat arról. Ezt erısíti meg a Vksztv. 1. § (1) bekezdés c) pontja, mely alapján a települési önkormányzat (a továbbiakban: Ellátásért Felelıs) kötelessége és joga gondoskodni a közmőves ivóvízellátással és a közmőves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos víziközmő-szolgáltatási feladatok elvégzésérıl. A Társulás tulajdonának átadása tárgyában a Támogatási Szerzıdés speciális jellege miatt viziközmő szolgáltató megkereste a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Jogi Fıosztályát és a Környezetvédelmi Operatív Programok Irányító Hatóságát azért, mert a Támogatási szerzıdés szerint a beruházás befejezését követı 5 éven belül csak a Közremőködı szervezet és az Irányító Hatóság elızetes hozzájárulásával ruházhatók át a víziközmővek, így a mostani átruházás szerzıdésszegésnek minısülne. A megkérdezettek egybehangzóan úgy nyilatkoztak, hogy a tulajdonjog változás a Vksztv. alapján történik, így nem történik szerzıdésszegés. Ugyancsak konzultáltak a Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft. illetékeseivel, akikkel egyetértettek abban, hogy a jogszabályi környezet változására tekintettel módosítani kell a támogatási –és az üzemeltetési szerzıdést is. Utóbbit az Ellátásért felelıs személyeknek változása miatt. A Társulás és az azt alapító önkormányzatok a Tárulási megállapodásban rögzített tulajdoni arányokat figyelembe véve a víziközmővek, valamint a kapcsolódó, a projekt finanszírozásával, fenntartásával kapcsolatos a tag önkormányzatok által átvállalandó jogok és kötelezettségek térítésmentes átruházásában megállapodást kötnek. A térítésmentes átruházás közcélú adománynak minısül, így az ingyenes vagyonátadás és nem növeli a társasági adóalapot. Felek megállapítják, hogy a Vksztv. 9.§-ának rendelkezései alapján, a jelen veszprémi víziközmő-rendszeren az Ellátásért felelıs: Veszprém Megyei Jogú Város települési önkormányzata, továbbá a jelen zirci víziközmő-rendszeren az Ellátásért felelıs: Zirc város önkormányzata, továbbá a jelen hegyesdi víziközmő-rendszeren az Ellátásért felelısök: Hegyesd, Monostorapáti, Taliándörögd, Kapolcs, Vigántpetend települések önkormányzatai. Az eddig leírtak értelmében részben megváltozik a BAKONYKARSZT Zrt., az eddigi tulajdonos (Társulás) és a települési önkormányzatok, mint Ellátásért Felelısök közötti jogviszony, mert a késıbbiekben ismertetettek alapján a víziközmő-szolgáltatással kapcsolatos közmővagyon 2013. január 1-jén a törvény erejétıl fogva ingyenesen a Veszprém és Térsége Szennyvízelvezetési és -Kezelési Önkormányzati Társulástól mint tulajdonostól az Ellátásért Felelıs önkormányzatok tulajdonába kerül. Mint jeleztük azonban, az üzemeltetéssel járó feladatokat jelen Egyetértési Nyilatkozat aláírását követıen a meglévı, de módosítandó üzemeltetési szerzıdés szerint továbbra is a BAKONYKARSZT Zrt. végzi.
3
II. A víziközmővek vagyonátszállásának ténye és körülményei A víziközmő-szolgáltatásról szóló törvény 6.§ (1) bekezdése deklarálja, hogy víziközmő kizárólag az állam és települési önkormányzat tulajdonába tartozhat. A törvény 79. § (1) bekezdése teszi kötelezıvé azt, hogy a víziközmő vagy a víziközmő létrehozására irányuló beruházás, amely olyan gazdálkodó szervezet tulajdonában áll, mely felett a tulajdonrészesedés egésze a nemzeti vagyonba tartozik, 2013. január 1-jén ingyenesen, a tulajdonjoghoz kötıdı jogokkal és kötelezettségekkel együtt az Ellátásért Felelıs tulajdonába száll át. A Társulások által megkötött üzemeltetési szerzıdésekben a Társulások helyébe – a tulajdoni illetıségük arányában – a tag önkormányzatok automatikusan belépnek. Amennyiben a tulajdon átszállással érintett víziközmő olyan víziközmő-rendszer része, melynek több Ellátásért Felelıse is van ıket az átháramló tulajdon a már tulajdonukban lévı vagyonérték arányában illeti meg. Amennyiben a víziközmő-rendszeren egyetlen Ellátásért Felelısnek sincsen tulajdonjoga, úgy az ellátásért felelıs települési önkormányzatok között lakosságszámuk arányában oszlik meg az átháramló tulajdon (Vksztv. 79. § (3) bekezdése). Veszprém és Zirc esetében a két Ellátásért Felelıs kinyilvánítja, hogy a tárgyi víziközmőrendszereken kizárólagos Ellátásért Felelısi státusszal rendelkezik. Ennek megfelelıen, a Társulástól 2013. január 1-jén átháramló víziközmő vagyon tulajdonosa és a tulajdonhoz kötıdı jogok és kötelezettségek birtokosa Veszprém, valamint Zirc település önkormányzata lesz. Vigántpetend, Kapolcs, Taliándörögd, Hegyesd, Monostorapáti települések esetében Ellátásért Felelısök kinyilvánítják, hogy a tárgyi víziközmő-rendszeren Ellátásért Felelıs jogok és kötelezettségek Vigántpetend, Kapolcs, Taliándörögd, Hegyesd, Monostorapáti települési önkormányzatoknál állnak fenn. A közös víziközmő-rendszeren egyetlen Ellátásért Felelısnek sem áll fenn jelenleg tulajdonjoga, ezért az Ellátásért Felelıs települési önkormányzatok között lakosságszámuk arányában (a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala személyi és lakcím nyilvántartás 2012. január 1-jei adata alapján), Vigántpetend települési önkormányzat 223 fı, Kapocs települési önkormányzat 395 fı, Taliándörögd település önkormányzata 663 fı, Hegyesd település önkormányzata 187 fı, Monostorapáti település önkormányzata 1185 fı,
8,4% 14,9% 25,0% 7,0% 44.7%
illeti meg ıket az átháramló tulajdon. Felek rögzítik, hogy a víziközmő-rendszer 2011. december 31-i állapotának megfelelı vagyonleltárát az 1. sz. melléklete tartalmazza.
4
A Társulás felelısséget vállal azért, hogy legkésıbb 2013. március 31-ig a víziközmővagyonról és a rendszerfüggetlen víziközmő-elemekrıl részletes vagyonleltárt készít, és a nyitó készletet Ellátásért Felelısnek átadja azzal, hogy a leltár a módosítandó üzemeltetési szerzıdés mellékletét képezi. A Fejlesztési Alappal kapcsolatos jogok és kötelezettségek is átszállnak az Ellátásért Felelısökre. Az eddigi egységesen kezelt Fejlesztési Alap helyett 2013. január 1-tıl a három víziközmőnek külön-külön Fejlesztési Alapot kell kezelni az adott projektben. Üzemeltetı a Fejlesztési Alapot a három víziközmő Ellátásáért Felelıs között a bevételek szerint osztja szét. Ellátásért Felelısök kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Fejlesztési Alap pénzeszközeit külön számlán kezelik és annak felhasználásáról kötelesek elszámolni. Szerzıdı felek megállapítják, hogy a három víziközmő rendszert mőködtetı vagyona változatlanul a Társulásnál marad. Ellátásért felelıs kötelezettséget vállal arra, hogy 2013. január 1-jétıl tulajdonába kerülı vagyon mőködtetésével továbbra is Víziközmő-szolgáltatót bízza meg.
III. A vagyonátszállással érintett víziközmővek, víziközmő-rendszerek üzemeltetése 2013. január 1-jétıl A Vksztv. hatályba lépésével az e törvénnyel ellentétes rendelkezések a jelenleg hatályba lévı szerzıdésekben a törvény erejénél fogva semmisek. E tény azonban a felek közötti szerzıdések alapvetı tartalmát nem veszélyezteti, azonban egymás közt az eddig írtak alapján 2013. január 1-jei hatállyal a meglévı üzemeltetési szerzıdést – különös tekintettel a tulajdonosváltozásra - módosítani szükséges. Ahogy a Felek már megállapították a Vksztv. 6.§ (1) bekezdése és 79.§ (1) és (3) bekezdései alapján a Társulástól a víziközmő-vagyon (a rendszerfüggetlen víziközmő-elemekkel együtt) 2013. január 1-jén az Ellátásért Felelısök tulajdonába száll át. A módosított üzemeltetési szerzıdésben megváltoznak a szerzıdést kötı felek, mivel az Ellátásért Felelısök (helyi önkormányzatok) lesznek tulajdonosként a víziközmő üzemeltetés megrendelıi, míg a BAKONYKARSZT Zrt. annak Víziközmő-szolgáltatója. A projekt fenntartási idıszaka alatt Ellátásáért Felelısök a Társulás által vállalt kötelezettségeiket teljes körően átvállalják, és azok teljesítéséért egyetemleges felelısséget vállalnak.
5
IV. Több ellátásért felelıs képviseletében eljáró jogi személy kijelölése (Vigántpetend, Kapolcs, Taliándörögd, Hegyesd, Monostorapáti) A Vksztv. 9.§ (3) bekezdése alapján, ha a víziközmő-rendszer több Ellátásért Felelıs közös tulajdonában áll (és ennek felel meg a Hegyesdi szennyvízelvezetı és tisztító víziközmőrendszer), akkor az érintettek közössége a víziközmő-rendszerrel kapcsolatban a Vksztv-ben meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése érdekében - közös megegyezéssel, írásos megállapodás formájában - maguk közül jelöli ki a képviseletében eljáró Ellátásért Felelıst. Kijelölés hiányában az Ellátásért Felelısök közössége képviseletében, a legnagyobb lakosságszámmal rendelkezı önkormányzat, egyenlı lakosságszám esetében pedig a Hivatal által kijelölt önkormányzat jár el. Ellátásért Felelısök ezennel kijelentik, hogy a jelen víziközmő-rendszerre vonatkozóan Monostorapáti önkormányzatát jelölik ki, mint képviseletükben eljáró Ellátásért Felelıst.
V. Ellátásért Felelısök közötti megállapodás a víziközmő-rendszerre vonatkozó, a Vksztv. 9.§ (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségek teljesítésérıl (Vigántpetend, Kapolcs, Taliándörögd, Hegyesd, Monostorapáti)
A víziközmő-rendszer tulajdonosai rögzítik, hogy a Vksztv-ben az Ellátásért felelısre vonatkozó kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban felmerülı indokolt költségeket, a víziközmő-rendszeren 2013. január 1-én fennálló vagyoni érdekeltségük nettó könyv szerinti értéke arányában viselik.
VI. Vagyonbiztosítás Víziközmő-szolgáltató vállalja, hogy a Ptk. 548.§ és a Vksztv. 9.§ (6) bekezdése alapján a vagyonbiztosításról, mint Víziközmő-szolgáltató, 2013. január 1-jétıl is gondoskodik azzal, hogy annak költségeit az Ellátásért Felelısök az üzemeltetésbe adásból származó bevételeik terhére finanszírozzák.
VII. Vagyonértékelés Felek kölcsönösen megállapítják, hogy a Vksztv. a vagyonértékelésre a 78.§ (1) bekezdése alapján 2015. december 31-éig biztosít határidıt. Víziközmő-szolgáltató kijelenti, hogy e határidın belül, 2013. december 31-éig Ellátásért Felelıs egyetértése és külön ez irányú megbízására, a víziközmővek üzemeltetésbe adásából származó bevételek terhére, elvégezteti a tulajdonos önkormányzat víziközmő-vagyonának vagyonértékelését annak érdekében, hogy a Társaság területén egységes elvek alapján, egységes vagyonértékelés készüljön.
6
A vagyonértékelés költségeit az Ellátásért Felelısök a tulajdonukban lévı víziközmővek, illetve víziközmő-rendszerekben kifejezıdı tulajdoni hányaduk alapján viselik. A vagyonértékelést végzı jogi személyt közös pályázati eljárás során választják ki. A Víziközmő-szolgáltató vállalja, hogy jelenleg a Társulás tulajdonában lévı vagyontárgyak esetében, (melyeket Víziközmő-szolgáltató Bérüzemeltetési-szerzıdés alapján üzemeltet) egységesen végezteti el a vagyonértékelést. Víziközmő-szolgáltató vállalja az ezzel kapcsolatos koordinációt, valamint a közbeszerzési eljárás lebonyolítását is.
VIII. Üzemeltetési szerzıdések módosítása Felek megállapodnak abban, hogy az I. fejezetben írt jogszabályi változásokat figyelembe véve a Társulás és Víziközmő Szolgáltató között létrejött Üzemeltetési Szerzıdést 2013. január 1-ei határidıvel módosítják a jelen Egyetértési Nyilatkozat alapján. Felek megállapodnak abban is, hogy e módosított Üzemeltetési Szerzıdést, vagyonkezelési szerzıdésre alakítják át a jövıben. Víziközmő-szolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy e szerzıdés tervezetét 2013. május 31-éig Víziközmő-szolgáltató közgyőlése elé beterjeszti.
Jelen egyetértési nyilatkozatot - mely hét oldalból és I-VIII. fejezetekbıl áll – felek elolvasták, tartalmát megértették, az abban foglalt feladatok végrehajtását magukra nézve kötelezınek elismerve, cégszerően írják alá.
Veszprém, 2012. december ...
.......................................................... Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Ellátásért felelıs
.......................................................... Zirc város Önkormányzata Ellátásért felelıs
.......................................................... Monostorapáti Önkormányzata Ellátásért felelıs
.......................................................... Hegyesd Önkormányzata Ellátásért felelıs
7
.......................................................... Taliándörögd Önkormányzata Ellátásért felelıs
.......................................................... Kapolcs Önkormányzata Ellátásért felelıs
.......................................................... Vigántpetend Önkormányzata Ellátásért felelıs
.......................................................... Veszprém és Térsége Szennyvízelvezetési és -Kezelési Önkormányzati Társulás
………………………………………… BAKONYKARSZT Víz- és Csatornamő Zrt. Víziközmő-szolgáltató
Egyetértési Nyilatkozat 1. sz. melléklete
Sorszám Eszk.azonosító VESZPRÉM : 1. 8780. 2. 8781. 3. 8782. 4. 8783. 5. 8784. 6. 8785. 7. 8786. 8. 8787. 9. 8851. 10. 8854. 11. 8857. 12. 8858. 13. 8864. 14. 8865. 15. 8870. 8871. 16. 10009. 17. 10010. 18. 10011. 19. 10012. 20. 10014. 21. 10015. 22. 10016. 23. 10017. 24. 8769. 10262.
ZIRC 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.
8788. 8789. 8790. 8791. 8792. 8793. 8794. 8796. 8852. 8855. 8859. 8860. 8866. 8867. 8872. 8875. 10004. 10005. 10006. 10007. 10008.
HEGYESDI RÉGIÓ 1. 8775. 2. 8776. 3. 8777. 4. 8779. 5. 8797. 6. 8798. 7. 8799. 8. 8853. 9. 8856. 10. 8861. 11. 8862. 12. 8868. 13. 8869. 14. 8873. 15. 8874.
Megnevezés
Bruttó érték
2011.12.31-i Nettó érték
Veszprém csapadékcsatorna építmény 2083 hrsz. Vp.szennyvízcsatorna és sz.v.t.telep Vp.szennyvízcsatorna és sz.v.t.telep Vp.szennyvízcsatorna és sz.v.t.telep Vp.szennyvízcsatorna és sz.v.t.telep Vp.szennyvízcsatorna és sz.v.t.telep Vp.szennyvízcsatorna és sz.v.t.telep Vp.szennyvízcsatorna és sz.v.t.telep Vp.szennyvízcsatorna városi t. ingatlanon 2083 hrsz Vp.szennyvízcsatorna városi t. ingatlanon 2083 hrsz Vp.szennyvízcs.vár.t. ing.irányítástechnika 2083 hrsz. Vp.szennyvízcs.nem v.t.ing.-on irányítástechnika Vp.szennyvízcs.vár.t. ing. 2083 hrsz. Vp.szennyvízcs.nem v.tulajdonú ingatlanon Vp.szennyvízcs. v.tulajdonon gépészet Vp.szennyvízcsatorna nem városi t. gépészet Vp.szennyvíztelep szagtalanító és iszapfogadó állomás Vp.szennyvíztísztító telep építmény 2083.hrsz. Vp.szennyvízt.telep villamos berendezések Vp.szennyvíztísztító telep gépek Vp.szennyvíztísztító telep irányítástechnika Vp.II.ütem csatorna Vp.Kádárta 1.sz.átemelı gépészet Veszprém csatornázás Veszprém csatornázás utáni úthelyreállítás Veszprém II.ü.Ady utca csatornázás Veszprém összesen:
825.122.717 168.291.096 623.482.371 139.755.672 20.659.134 344.620.926 25.394.210 14.085.799 352.034 3.294.609 508.471 107.507 1.993.245 3.225.235 955.625 250.852 57.336.120 52.268.979 40.521.507 698.402.929 41.192.940 1.399.012.410 22.130.382 76.795.453 32.465.693 53.167.545 4.645.393.461
751.753.761 158.302.904 567.965.998 79.610.945 2.770.588 313.978.315 14.337.641 1.889.040 320.322 3.096.752 261.746 14.418 1.813.690 2.934.699 539.548 141.631 56.189.398 50.700.910 34.645.889 597.134.505 27.599.270 1.357.042.039 18.921.477 74.491.589 29.770.595 52.765.511 4.198.993.181
Zirc szennyvízcsatorna építmény Zirc szennyvízcsatorna gépészet Zirc szennyvízcsatorna gép Zirc szennyvíztísztító telep épület Zirc szennyvíztísztító telep építmény Zirc szennyvíztísztító telep gépészet Zirc szennyvíztísztító telep gépészet Zirc szennyvíztísztító telep építmény Zirc szennyvíztísztító telep építmény Zirc szennyvíztísztító telep ép. Zirc szennyvízcsatorna irányítástechnika Zirc szennyvíztísztító telep irányítástechnika Zirc szennyvízcsatorna építmény Zirc szennyvíztelep építmény Zirc szennyvízcsatorna gépészet Zirc szennyvíztísztító telep gépészet Zirc város területén csatorna és ivóvízv. rekonstrukció Zirc szennyv.telep II.ütem jármőgarázs és tároló épület Zirc szennyv.telep II.ütem építmények Zirc szennyv.telep II.ütem gépészet Zirc szennyv.telep II.ütem irányítástechnika rekonstrukció Zirc összesen:
108.642.187 4.915.806 2.809.191 51.810.874 119.006.801 162.427.633 16.158.304 5.000.000 590.518 11.628.224 44.360 4.472.394 784.682 27.728.840 59.149 36.673.629 346.349.151 32.431.636 33.531.364 90.866.955 13.217.524 1.069.149.222
98.971.687 2.800.881 403.349 48.744.962 108.449.937 92.744.205 2.363.249 4.549.589 537.322 10.929.895 5.948 599.791 713.997 25.230.966 33.395 20.706.031 335.958.685 31.783.003 32.525.423 77.691.247 8.855.741 904.599.303
Hegyesdi szennyvíztíszító telep épület Hegyesdi szennyvíztíszító telep építmény Hegyesdi szennyvíztísztító telep gépek Hegyesdi szennyvíztísztító telep építmény Hegyesdi agglomeráció csatornázás építmény Hegyesdi agglomeráció csatornázás gép Hegyesdi agglomeráció csatornázás gép Hegyesd szennyvízcsatorna 079/12 hrsz.építmény Hegyesd szennyvízcsatorna 079/12 hrsz.építmény Hegyesd szennyvízcsatorna irányítástechnika Hegyesd szennyvíztelep irányítástechnika Hegyesd szennyvízcsatorna építmény 079/12.hrsz-on Hegyesd szennyvíztelep építmény Hegyesd szennyvízcsatorna gépészet Hegyesdi szennyvíztelep gépészet Hegyesdi régió összesen:
111.111.279 90.840.023 357.493.692 28.227.000 758.979.553 46.902.724 26.778.191 5.830.360 8.032.990 9.257.049 9.268.834 274.966.807 19.155.589 18.514.099 25.334.812 1.790.693.002
105.433.811 83.910.304 230.889.227 26.039.215 691.647.591 26.797.224 3.908.934 5.305.148 7.617.916 1.241.459 2.020.098 250.197.195 17.670.832 10.453.111 15.843.974 1.478.976.039
Mindösszesen:
7.505.235.685
6.582.568.523
ÜZEMELTETÉSI SZERZİDÉS
MÓDOSÍTÁSA a
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Zirc Város Önkormányzata Monostorapáti Önkormányzata Hegyesd Önkormányzata Kapolcs Önkormányzata Vigántpetend Önkormányzata Taliándörögd Önkormányzata a továbbiakban Ellátásért felelısök, VESZPRÉM ÉS TÉRSÉGE SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS –KEZELÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS és a BAKONYKARSZT VÍZ- és CSATORNAMŐ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG között
-2-
Tartalomjegyzék Preambulum
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.
A szerzıdés célja ................................................................................................................4 A szerzıdés tárgya..............................................................................................................5 A szerzıdés idıbeli hatálya ................................................................................................5 A szerzıdés területi hatálya:...............................................................................................5 A közmővek használatba adása ..........................................................................................5 Az Üzemeltetı feladatai .....................................................................................................6 Az Üzemeltetı jogai ...........................................................................................................8 Az Üzemeltetı felelıssége .................................................................................................8 Az egyes Ellátásért felelısök feladatai ...............................................................................9 Az egyes Ellátásért felelısök jogai...................................................................................10 Az egyes Ellátásért felelısök felelıssége.........................................................................10 A használati díjak megállapítása ......................................................................................11 A szolgáltatási díjak megállapítása...................................................................................12 Víziközmő-fejlesztési hozzájárulás felhasználása............................................................13 Az Üzemeltetı víziközmő-vagyon nyilvántartási tevékenysége......................................15 A szerzıdés módosítása....................................................................................................15 A szerzıdés megszőnése ..................................................................................................16 Vegyes és Záró rendelkezések..........................................................................................17 Mellékletek .......................................................................................................................18
-3ÜZEMELTETÉSI SZERZİDÉS
Amely létrejött egyrészrıl Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata (cím: 8200
Veszprém Óváros tér 9., törzsszám: 430003, képviseli: Porga Gyula polgármester), Zirc Város Önkormányzata (cím: 8420 Zirc, Március 15. tér 1., törzsszám: 734004, képviseli: Ottó Péter polgármester), Monostorapáti Önkormányzata (cím: 8296 Monostorapáti, Petıfi S. u. 123., törzsszám: 427560, képviseli: Hárshegyi József Gyula polgármester) Hegyesd Önkormányzata (cím: 8296 Hegyesd, Zrínyi M. u. 1., törzsszám: 427856, képviseli: Stark Sándor polgármester), Kapolcs Önkormányzata (cím: 8294 Kapolcs, Kossuth u. 90., törzsszám: 427867, képviseli: Márvány Gyuláné polgármester), Vigántpetend Önkormányzata (cím: 8293 Vigántpetend, Kossuth u. 34., törzsszám: 427889, képviseli: Marton Istvánné polgármester), Taliándörögd Önkormányzata (cím: 8295 Taliándörögd, Petıfi u. 2., törzsszám: 427878, képviseli: Kajdi István polgármester), a továbbiakban Ellátásért felelısök, másrészrıl a VESZPRÉM ÉS TÉRSÉGE SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS –KEZELÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS (Veszprém, Pápai út. 41., képviseletében: Baumgartner Lajos elnök) 2013. január 1-ig mint víziközmő tulajdonos (a továbbiakban Társulás), valamint BAKONYKARSZT VÍZ- ÉS CSATORNAMŐ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG (rövid neve: BAKONYKARSZT Zrt., Veszprém, Pápai út. 41., képviseletében: Kugler Gyula vezérigazgató) mint üzemeltetı (a továbbiakban Üzemeltetı) Együtt Felek között a mai napon, az alábbi feltételekkel:
PREAMBULUM 2004. május 27-én kelt alapító okirat keretében – 7 önkormányzat társulási szándéka alapján a Kohéziós Alapból igényelhetı támogatás elnyerése érdekében - jött létre a „Veszprém és Térsége Szennyvízelvezetési és -kezelési Önkormányzati Társulás” elnevezéső önkormányzati társulás. A Társulás önálló jogi személy, és részben önálló költségvetési szerv. Felek megállapítják, hogy a Társulás tag önkormányzatait önkormányzati feladat-ellátási körükbe tartozóan, a településeken keletkezı szennyvizek összegyőjtésérıl, elvezetésérıl és tisztításáról való gondoskodási kötelezettség terheli. E kötelezettségük teljesítése érdekében, valamint, a Veszprém és térsége szennyvízelvezetési és –kezelési projekt elnevezéső, 2004/HU/16/C/PE/003 számú Kohéziós Alap (továbbiakban KA) projekt megvalósítására hozták létre a Társulást. A Kohéziós Alapból igényelt támogatás útján létrehozott közmővagyon kizárólagos tulajdonosa a Társulás. Az Ellátásért felelısök alapító valamennyi önkormányzat egyben a BAKONYKARSZT Zrt. részvényesei is. A Bakonykarszt Zrt. 100%-ban az önkormányzatok és a Társulás tulajdonában álló gazdasági társaság, amelyet az önkormányzati tulajdonban lévı közmővagyon üzemeltetésére hoztak létre. A Bakonykarszt Zrt. Alapszabálya a jelen szerzıdés 1. számú mellékletét képezi.
-4-
A Felek a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmőködéseirıl szóló 1997. évi. CXXXV tv. 3. § (2) bekezdése alapján rögzítik, hogy a helyi önkormányzatok feladat-ellátási kötelezettségét a Társulás létrehozása nem érinti, ezért ha a Társulás a kötelezı önkormányzati feladat- és hatáskört nem látja el, illetıleg nem teljes mértékben biztosítja, akkor a Társulást alkotó önkormányzatoknak más módon kell gondoskodnia a kötelezı feladat ellátásáról. A Társulást alapító önkormányzatok a Társulás Alapító Okiratában és a Társulási Tanács 1/2009. ( II.5 ) sz. határozatában ruházták át a közfeladat ellátásával kapcsolatos feladatkört, így a Társulás és az Üzemeltetı közötti üzemeltetési szerzıdés megkötését. Felek megállapítják, hogy az Üzemeltetı, a BAKONYKARSZT Zrt. részvényeseinek tulajdonában álló, meglévı szennyvízközmővek, illetve az Ellátásért felelısök tulajdonát képezı, a projekt keretében magvalósult víziközmő-vagyon üzemeltetése tekintetében maradéktalanul megfelel a strukturális alapok és a Kohéziós Alap felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 14/2004. (VIII. 13.) TNM-GKM-FMM-FVM-PM együttes rendelet 39/A.§ (3) bekezdésében foglalt feltételeknek, így a projekt keretében megvalósuló víziközmő-vagyon üzemeltetésével, koncessziós pályázat mellızésével is megbízható. Üzemeltetı kijelenti, hogy megfelel a Víziközmő-szolgáltatásról szóló törvény 16. §. (6) bekezdésében foglaltaknak, miszerint 100%-os önkormányzati tulajdonban áll, ezért jogosult üzemeltetési szolgáltatást biztosítani. Felek megállapítják, hogy a Víziközmő-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény az egymáshoz főzıdı jogviszonyaikat alapvetıen megváltoztatta. A Társulás ezért köteles 2013. január 1-én e törvény 79. §. (1) bekezdése alapján víziközmő vagyonát ingyenesen az Ellátásért felelısöknek átháramoltatni, tehát annak a hét önkormányzatnak átadni, akik tagjai a Társulásnak. E ténnyel a társulás feladatainak döntı része az Ellátásért felelısökhöz kerül. Ennek megfelelıen az Üzemeltetési szerzıdés módosítása elkerülhetetlenné vált. A módosítás elkészítéséhez tájékoztatást kértünk a Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft-tıl, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezetvédelmi Operatív Programok Irányító Hatóságától, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jogi fıosztályvezetıjétıl, valamint a Magyar Energia Hivataltól. A Felek rögzítik, hogy az Üzemeltetı mőködı gazdasági társaság, jelen szerzıdés aláírásakor nem áll csıd-, felszámolási, vagy végelszámolási eljárás alatt. Az ÜZEMELTETÉSI SZERZİDÉS módosítása során a Társulás kifejezések helyére az Ellátásért felelıs kifejezést helyettesítettük be. A hatályon kívül helyezett részeket áthúzással, míg az új részeket vastag betővel jelöltük.
1.
A szerzıdés célja Ellátásért felelısök az üzemeltetési szerzıdés megkötésével kötelesek gondoskodni a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben megfogalmazott településüzemeltetési feladatokról, ezen belül és alább ellátandó feladatokról: -
a szennyvíz elvezetésérıl és tisztításáról, a meglévı és megvalósuló víziközmő rendszerek szakszerő és biztonságos üzemeltetésérıl, fenntartásáról, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelıen, a közszolgáltatás folyamatos biztosításáról.
-5-
2.
A szerzıdés tárgya A KA projekt során létrejövı, és az Ellátásért felelısök kizárólagos tulajdonát képezı víziközmő vagyon üzemeltetési céllal történı használatba adása, a 14/2004 (VIII. 13.) TNMGKM-FMM-FVM-PM együttes rendelet a strukturális alapok és a Kohéziós Alap felhasználásának általános eljárási szabályairól (TNMr.) 39/A §, továbbá a 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet 117-118.§ alapján.
3.
A szerzıdés idıbeli hatálya A szerzıdés 2009. január 1-tıl számítva legfeljebb 5 évre jött létre.
4.
A szerzıdés területi hatálya: Felek rögzítik, hogy a jelen szerzıdés alapján, Üzemeltetı kizárólagos joggal jogosult közüzemi közszolgáltatás céljából üzemeltetni a Ellátásért felelısökhöz tartozó, - három elkülönült szennyvízelvezetési- és tisztítási agglomerációt alkotó - települések közigazgatási területein belül, a Ellátásért felelısök tulajdonát képezı szennyvízelvezetı és -kezelı víziközmő rendszereket.
5.
A közmővek használatba adása
5.1.
Ellátásért felelısök a jelen szerzıdés 2. sz. mellékletében felsorolt víziközmő vagyont használatba adják az Üzemeltetınek. Az Üzemeltetı a víziközmő vagyont használatba veszi és használatáért az Ellátásért felelısöknek használati díjat fizet. Az átadásra kerülı víziközmő vagyon tételes leltárát a szerzıdı felek 2013. március 31. napjáig elkészítik. 2009. január 1-i fordulónappal felveszik – kivéve a hegyesdi agglomerációhoz tartozó szennyvíztisztító telepet, amely esetében a fordulónap 2009. május 31. -, illetve szükség szerint pontosítják. Az átadásra kerülı víziközmő vagyon átadáskori bruttó és nettó nyilvántartási értékét, az egyes vagyonelemekre a Társulás által alkalmazandó értékcsökkenési leírási kulcsokat a jelen szerzıdés 2. számú melléklete tartalmazza. Jelen szerzıdés aláírását követıen üzembe lépı víziközmő-rendszer bıvítések, illetve új víziközmő rendszerek közmővagyon elemeinek leltár szerinti használatba adásáról– vételérıl a szerzıdı felek jegyzıkönyvet vesznek fel, melyben rögzítésre kerül az átadott eszközök, mővek átadáskori állapota, üzemképessége is. Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a jelen szerzıdéssel használatba adott víziközmőveken végzett felújításokkal, rekonstrukciókkal, valamint az újonnan üzembe lépı víziközmő-rendszer bıvítésekkel, illetve új víziközmő rendszerekkel a jelen szerzıdés 2. számú mellékletét értelemszerően módosítják.
5.2.
Az Üzemeltetı a mőködtetéshez szükséges szakmai felkészültséggel rendelkezik. Tevékenységét a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelıen végzi. Az átvett közmőveket a mőszaki elıírásoknak és az üzemeltetési szabályzatoknak megfelelıen szakszerően és biztonságosan üzemelteti, fenntartja, a mőködtetés során a legnagyobb gondossággal köteles eljárni.
5.3.
Az Üzemeltetı jogosult a víziközmő rendszerekhez tartozó egyes vagyonelemek használatára, hasznosítására, hasznainak szedésére. Az Üzemeltetı jelen szerzıdésben szabályozott használati jogot, beleértve a szolgáltatási tevékenység gyakorlásának jogát is, másra át nem ruházhatja és azt gazdasági társaságba nem pénzbeli hozzájárulásként nem viheti be.
-6-
6.
Az Üzemeltetı feladatai
6.1.
A KA projektben létrejövı víziközmő rendszer üzemeltetéséhez a szükséges vízjogi üzemeltetési engedélyek beszerzése.
6.2.
Az üzemeltetésre átvett rendszer mőszaki teljesítıképességének határain belül a vízügyi, közegészségügyi és környezetvédelmi elıírásoknak megfelelı szolgáltatás biztosítása.
6.3.
A felmerülı hibák folyamatos elhárítása, az esetleges ellátási zavarokat lehetı legkisebbre mérsékelve.
6.4.
Az üzemelı víziközmő hálózatokon elvégzendı munkák – bekötések, kiváltások, összekötések, megszüntetések – teljesítése az indokoltan felmerülı költségek, a megrendelı általi megtéríttetése mellett.
6.5.
A biztonságos üzemeltetést szolgáló karbantartási tevékenység elvégzése értékhatárra tekintet nélkül az Üzemeltetı feladata, míg a beruházások, felújítások elvégzésérıl a gondoskodik. a területileg illetékes Ellátásért felelısök gondoskodnak.
6.6.
A beruházások, felújítások, karbantartások részletes fogalmi meghatározását a 3. sz. melléklet tartalmazza.
6.7.
A víziközmő vagyon tekintetében az általános vagyonbiztosítási szerzıdés megkötése, a szerzıdés szerinti díj fizetése.
6.8.
Szakági, mőszaki közmőnyilvántartások vezetése, azokról adatszolgáltatás biztosítása, továbbá az Ellátásért felelısök számára szükséges számviteli adatok közlése.
6.9.
Ügyeleti szolgálat szervezése, mőködtetése, amely alkalmas a felmerülı hibák azonnali, folyamatos javítására, elhárítására.
6.10. Ügyfélszolgálat mőködtetése a fogyasztókkal történı kapcsolattartás biztosítására. 6.11. Szolgáltatási szerzıdések megkötése a fogyasztókkal. 6.12. Számlák kibocsátása az Üzemeltetı mőködésével kapcsolatban a Víziközmőszolgáltatásról szóló törvényben és a miniszteri rendeletben megállapított víziközmő szolgáltatás díjáról. meghatározó Alapszabály alapján az Önkormányzat rendeletével elfogadott víz- és csatornadíj alkalmazásával.
6.13. Az Üzemeltetı által a mindenkori közbeszerzési értékhatárt el nem érı összegben a közmővagyonon elvégzett, az Ellátásért felelısök által megrendelt felújítási és rekonstrukciós munkák számlázása az Ellátásért felelısök felé minden hónap 20-ig.
6.14. Közmővek,
kapcsolódó hálózati létesítmények mőtárgyainak, védıterületeinek karbantartása, állagmegóvása, a gépészeti, villamos és irányítástechnikai berendezések karbantartása az érvényben lévı jogszabályoknak megfelelıen.
6.15. Az Üzemeltetı a rendkívüli események elhárítását és helyreállítását haladéktalanul köteles megkezdeni, a kár enyhítése érdekében eljárni, s mindezekrıl az Ellátásért felelıst haladéktalanul értesíteni. Rendkívüli esemény alatt értendı minden olyan nem tervezhetı hatás, amely az Ellátásért felelısök tárgyait megsemmisíti, állagában kárt okoz vagy üzemét zavarja (pl.: baleset, katasztrófa stb.)
-7-
6.16. A víziközmő hálózatok közmővédelmének biztosítása, társközmő építések, útépítések és egyéb közterületi munkavégzések során.
6.17. Beruházási, felújítási és gördülı fejlesztési terv készítése, javaslattétel a mőszakilag indokolt felújításokról a Társulás részére minden év november 15-ig Víziközmőszolgáltatásról szóló törvénynek megfelelıen történik. Az Ellátásért felelısöknek a tulajdonukban álló lévı víziközmővek mőszaki állapotáról igény szerint információt, szakmai véleményt kell nyújtani.
6.18. Az Ellátásért felelısök közmőveinek felújítása az Ellátásért felelısök megrendelése alapján és terhére, ha a felújítás összege nem haladja meg a közbeszerzési értékhatárt.
6.19. Az Üzemeltetı jogosult és köteles értékhatárra való tekintet és az Ellátásért felelısök megrendelése nélkül is, de az Ellátásért felelısök utólagos értesítése mellett azokat a víziközmő karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatokat ellátni, amelyek természetüknél fogva olyan jellegőek, hogy az Ellátásért felelısök értesítése és megrendelése miatti késedelem károkat idézne elı, akár az Ellátásért felelısök, akár más személy vagyonában, testi épségében. Üzemeltetı az ellátás biztonság érdekében, a Víziközmő-szolgáltatásról szóló törvény 30.§-ának megfelelıen köteles elvégezni azokat a hibajelleggel váratlanul felmerülı beavatkozásokat, amelyek a számvitelrıl szóló törvény rendelkezései értelmében az értéknövelı felújítások körében elszámolhatók. Üzemeltetı köteles a felújítás körébe tartozó bármely olyan beavatkozást elvégezni, amelynek elmaradása az ellátás biztonságát veszélyezteti, vagy egyéb közvetlen fenyegetettséggel járó kárveszély elhárításához szükséges. Üzemeltetı köteles a beavatkozás szükségességének felismerését követıen arról Ellátásért felelısöket tájékoztatni, akik kötelesek az elhárítással kapcsolatos indokolt költségeket Üzemeltetınek megtéríteni.
6.20. Üzemeltetı köteles a 2004/HU/16/C/PE/003 számú KA projekt záró egyenleg Bizottsági átutalásától számított 5 évig tőrni és segíteni Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft. a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság, valamint az Európai Számvevıszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, a Kormány által kijelölt belsı ellenırzési szerv, a fejezetek ellenırzési szervezetei, a Kincstár, illetve a Kohéziós Alap Irányító Hatóság és a Kohéziós Alap Kifizetı Hatóság által a támogatás felhasználásával kapcsolatban elrendelt ellenırzéseket.
6.21. Az ellenırzések eredményességének elısegítése érdekében az Üzemeltetı köteles adott esetben – elızetes értesítés alapján – akár a helyszínen is lehetıvé tenni az ellenırzési feladatok ellátásával megbízottak munkáját, számukra minden szükséges tájékoztatást megadni, kérésükre a beruházással összefüggésben keletkezett bizonylatokba, számlákba, stb. betekintést engedni, ellenırzési tevékenységüket támogatni.
6.22. Az Üzemeltetı köteles a 2004/HU/16/C/PE/003 számú KA projekt záró egyenleg bizottsági átutalásától számított 5 évig a Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság, valamint az Európai Számvevıszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, a Kormány által kijelölt belsı ellenırzési szerv, a fejezetek ellenırzési szervezetei, a Kincstár, illetve a Kohéziós Alap Irányító Hatóság és a Kohéziós Alap Kifizetı Hatóság által kért, a támogatás felhasználásával illetve a beruházás megvalósításával kapcsolatos adatokat haladéktalanul közölni.
-8-
6.23. Üzemeltetı tudomásul veszi, hogy a 2004/HU/16/C/PE/003 számú KA projekt a Víziközmő-szolgáltatásról szóló törvény 79. §. (1) bekezdése alapján ingyenesen 2013. január 1-tıl az Ellátásáért felelıs tulajdonába kerül. Üzemeltetı tudomásul veszi, hogy fenti beruházást befejezését követı legkevesebb 5 éven belül az elkészült beruházást az Ellátásért felelısök harmadik személyre semmilyen jogcímen nem ruházzák át.
6.24. Üzemeltetı tudomásul veszi, hogy a 2004/HU/16/C/PE/003 számú KA projekt befejezését követı legkevesebb 7 éven belül a beruházást ingatlan-nyilvántartási vagy azon kívüli más módon nem terheli meg.
6.25. Üzemeltetı tudomásul veszi, hogy a 2004/HU/16/C/PE/003 számú Kohéziós Alap projekt során létrejövı létesítményeket a beruházás befejezésétıl számított legalább 5 évig köteles az elfogadott támogatási kérelemben rögzített funkciónak és az elfogadott kivitelezıi szerzıdésében foglalt mőszaki tartalomnak megfelelıen üzemeltetni. Az Üzemeltetı csak a Ellátásért felelısök és a Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság elızetes hozzájárulásával jogosult megváltoztatni a beruházás mőködési, üzemeltetési feltételeit, a támogatás odaítélésekor rögzített eredeti körülményeket, így különösen a beruházás jellegét, mőszaki és egyéb paramétereit, a beruházás tulajdoni helyzetét, stb.
7.
Az Üzemeltetı jogai
7.1.
Az üzemeltetéshez szükséges megvalósulási dokumentáció bekérése az Ellátásért felelısöktıl.
7.2.
A szerzıdés hatálya alá tartozó területen a víz-és csatornadíj beszedése.
7.3.
Az Ellátásért felelısökkel kötött eseti vagy általános megállapodás alapján az üzemeltetett közmővet érintı munkálatok ellenırzése, hatósági eljárásokon való részvétel, mőszaki átadáson, üzembe helyezésen nyilatkozattételi joggal megjelenés, minden olyan esetben, amikor az Ellátásért felelısök megrendelésére vagy megbízása folytán a feladatot harmadik személy (akár természetes, akár jogi) látja el.
8.
Az Üzemeltetı felelıssége
8.1.
Az Üzemeltetı szolgáltatási kötelezettsége és felelıssége a szolgáltatás minıségéért a mindenkori hatályos jogszabályban rögzített szolgáltatási pontig áll fenn.
8.2.
Az Üzemeltetı szavatosságot vállal a víziközmővek szakszerő mőködtetésére. A használatba vett vagyonelemeket rendeltetésszerően mőködteti, azok állagát a „jó gazda gondosságával” megóvja. Amennyiben szakszerőtlen tevékenysége valamely vagyonelem megrongálódását vagy tönkremenetelét okozza, azért a Ptk. szerint felelısséggel tartozik.
8.3.
Az Üzemeltetı hibájából eredı, az üzemeltetéssel, vagy annak elmaradásával okozott kárért az Üzemeltetı teljes körően felel. Az Üzemeltetı felel továbbá mindazon károkért, amelyek neki felróható okból jogszabályi elıírások be nem tartásából, szerzıdéses kötelezettségei megszegésébıl keletkeznek.
-9-
8.4.
9.
Szerzıdı felek megállapodnak abban, hogy a kockázatok csökkentése érdekében Üzemeltetı a jelen szerzıdés kereteiben végzett tevékenységeire általános felelısségbiztosítást köt a Víziközmő szolgáltatási törvény 9. §. (6) bekezdése alapján.
Az egyes Ellátásért felelısök feladatai
9.1.
Az Ellátásért felelıs köteles az üzemeltetıi szerzıdés hatályba lépésének idıpontjában a 2. sz. mellékletben szereplı vagyontárgyakat az Üzemeltetı birtokába adni.
9.2.
Az üzemeltetéshez, üzemeltetési engedélyhez szükséges dokumentációk átadása az Üzemeltetı részére.
9.3.
Az Üzemeltetı által elıterjesztett díj tekintetében javaslattétel az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. tv. alapján eljáró önkormányzatok felé. A 2004/HU/16/C/PE/003 számú Kohéziós Alap projekt során létrejövı létesítmények három különbözı, szennyvízelvezetési- és tisztítási agglomerációban valósultak meg. A három agglomerációnak, az Üzemeltetı Alapszabályában rögzített feltételek szerint különbözı szolgáltatási díj kerül meghatározásra, az eltérı helyi költségek figyelembe vételével.
• • • •
A szolgáltatás díja egységesen tartalmazza a már korábban létrehozott (meglévı) vagyon és a Társulás beruházásában létrejövı társulási létrehozott vagyon mőködtetésének díját. A szolgáltatás díja az alábbi elemekbıl tevıdik össze: a meglévı és az uniós forrásból finanszírozott közmővagyon egységes üzemeltetési díját, a meglévı közmővagyon értékcsökkenését (Veszprémi és a Zirci agglomeráció esetében), a Társulás beruházásában létrejött létrejövı közmővagyon értékcsökkenésének megfelelı, egységes használati díjat és a vagyonbiztosítás költségét nyereséget.
Továbbá tartalmazza a szolgáltatási díjon felül, a vízterhelési díjat is (agglomerációnként).
9.4.
A víziközmő létesítmények mőszaki színvonalának megırzése érdekében a szükséges beruházási, felújítási feladatok maradéktalan elvégzése.
9.5.
Az Üzemeltetıt illetı jog érvényesülése érdekében a folyó vagy tervbe vett munkálatokra harmadik személlyel kötött szerzıdésben vagy módosításban ki kell kötni annak lehetıségét, hogy az Üzemeltetı a munkálatokra vonatkozó terveket, információkat megismerhesse, a kivitelezési, építési területet ellenırizhesse, mőszaki átadáson, üzembe helyezésen jelen legyen. Ennek az Ellátásért felelıs hibájából eredı ellehetetlenülése esetén az üzemeltetéssel vagy annak elmaradásával okozott kárért az Ellátásért felelıs felel.
9.6.
A közmővek használatba adása után az adott évre vonatkozó megállapodásban rögzített használati díj üzemeltetınek történı számlázása.
9.7.
A közmővek használatba adásáért kapott használati díj elkülönített számlán való kezelése, annak víziközmővek felújítására, rekonstrukciójára történı visszaforgatása. Az Üzemeltetı által kiállított, a felújítási, rekonstrukciós munkákról szóló számlák rendezése.
- 10 -
9.8.
Köteles gondoskodni a használhatatlanná vált eszközök selejtezésérıl és a könyvekbıl történı kivezetésérıl az Üzemeltetı jelentése alapján, a javaslat kézhezvételét követı 30 napon belül.
9.9.
A közmővek szolgalmi jogainak és azokkal összefüggı jogügyletek, saját költségen való rendezése.
9.10. Az Ellátásért felelıs kötelezettséget vállal arra, hogy a jogszabályok által önkormányzati hatáskörbe utalt, jelen szerzıdéssel kapcsolatos rendeletalkotás megvalósítása érdekében mindent megtesz. hogy a Társulásban részt vevı Önkormányzatok ezen szerzıdésben foglaltaknak megfelelıen megtegyék.
10.
Az egyes Ellátásért felelısök jogai
10.1. A szolgáltatással kapcsolatos rendkívüli események körülményeinek tisztázása. 10.2. Az Ellátásért felelısök által az Üzemeltetıtıl a jogszabályok szerint megrendelt felújítási, rekonstrukciós munkák ellenırzése.
10.3. A sürgıs hibaelhárítások során felmerülı, elızetesen nem tervezett, felújításnak minısülı munkálatok szükségességének, teljesítésének ellenırzése.
11.
Az egyes Ellátásért felelısök felelıssége
11.1. Az Ellátásért felelısök szavatolnak az üzembe helyezett vagyontárgyak hatósági elıírások és engedélyekben foglaltak szerinti megvalósulásáért. Szavatolnak továbbá azért, hogy a létesítmények a próbaüzemi zárójelentésben meghatározottaknak megfelelıen a rendeltetésszerő üzemeltetésre, üzemeltetési engedély megkérésére alkalmas állapotban vannak.
11.2. Harmadik személynek nincs az üzemeltetésre átadott víziközmő vagyonra vonatkozóan olyan joga, amely az üzemeltetést korlátozza, vagy megakadályozza.
11.3. A szerzıdés megkötésének idıpontjában a víziközmő vagyonból történı szolgáltatás megfelel a hatályos jogszabályoknak, szabványoknak, követelményeknek.
11.4. Elızetes ellenırzése és tudomása szerint nem áll fenn olyan körülmény, amely a jövıben veszélyeztetné az elızıekben írt szolgáltatást.
11.5. A Társulás által az Ellátásért felelısök és az Üzemeltetı rendelkezésére bocsátott adatok teljes körőek.
11.6. Az Ellátásért felelıs viseli azokat a károkat, amelyek az Üzemeltetınek fel nem róható bármely okból merülnek fel, így különösen a saját magatartásukból eredı károkat és azokat, amelyek senkinek nem róhatók fel, ebbıl adódóan megtérülésük másképpen nem biztosítható. Az Üzemeltetıt tehát kizárólag csak a saját magatartásából eredı kárért terheli felelısség.
- 11 -
12.
A használati díjak megállapítása
12.1. Az Üzemeltetı a közüzemi létesítmények használatáért az Üzemeltetı által mőködtetett szennyvízközmővekkel végzett közüzemi szolgáltatás keretében a tárgyévben értékesített szennyvízvolumenbıl a jelen szerzıdés területi hatálya alá tartozó önkormányzatokra esı szennyvízmennyiség arányában az Ellátásért felelısnek használati díjat köteles fizetni.
12.2. Az
Ellátásért felelısöket megilletı, tárgyévben tervezendı használati díj a 2004/HU/16/C/PE/003 számú KA projekt keretében megvalósult vagyon (ideértve az esetleges felújítások, rekonstrukciókat is) esetében, legalább az azokra a tárgyévben várhatóan elszámolásra kerülı értékcsökkenésnek megfelelı összeg, amely a vagyon felújítását, pótlását finanszírozza, ezáltal megfelel a 14/2004 (VIII.13.) TNM-GKM-FMMFVM-PM együttes rendelet elıírásainak. A projekt keretén kívül esetlegesen megvalósuló és a Társulás tulajdonába kerülı vagyon használati díjának meghatározásakor mindkét fél törekvése, hogy annak mértéke fokozatosan a víziközmő vagyon amortizációjával közel azonos legyen.
12.3. Az Ellátásért felelısök részére évente ténylegesen fizetendı használati díj összege összesen nem haladhatja meg a tárgyévi szolgáltatási díj megállapításánál a szolgáltatás egységnyi (fajlagos) díjában elfogadott használati díjrész és a tárgyévben értékesített szennyvízmennyiségbıl a jelen szerzıdés területi hatálya alá tartozó önkormányzatokra esı szennyvízmennyiség szorzatának összegét.
12.4. A tárgyévre megállapított használati díj megfizetésének szabályai: A tárgyévre vonatkozó használati díjat az Üzemeltetı két részletben fizeti meg az Ellátásért felelısök részére az általuk kibocsátott számla alapján. Az elsı részlet esedékessége – az Üzemeltetı által a fogyasztók részére, az év elsı felében kiszámlázott szennyvíz mennyiség figyelembe vételével – szeptember 30-ig. A második részlet esedékessége – az Üzemeltetı által a fogyasztók részére az év második felében kiszámlázott szennyvíz mennyiség figyelembe vételével – a tárgyévet követıen, az Üzemeltetı könyvviteli zárlatát (február 28.) követı hónap 15-ig. A használati díj éves elszámolását az Üzemeltetı köteles legkésıbb a tárgyévet követı március 5-ig elkészíteni és az Ellátásért felelıs részére egyeztetés és elfogadás céljából megküldeni. Az elszámolás valóság tartalmáért és hitelességéért az Üzemeltetı teljes körő felelısséggel tartozik. Az Ellátásért felelıs által írásban elfogadott elszámolás alapján az Üzemeltetı köteles a használati díjat az Ellátásért felelıs által kiállított számlában megjelölt idıpontig átutalással megfizetni.
12.5. A használati díj az Ellátásért felelıs tag önkormányzatok által a díj és az amortizációs politikáról szóló megállapodásoknak megfelelı, a Magyar Energiahivatal által javasolt és az illetékes miniszter által megállapított szolgáltatási díj része. A Társulást megilletı használati díjat a Társulás hagyja jóvá, azt az önkormányzatok fogadják el a díjrendelet részeként.
12.6. A rendeletben elfogadott, és a Társulással megállapodásban rögzített használati díjak általános forgalmi adót nem tartalmaznak. A használati díj a mindenkor érvényes általános forgalmi adóról szóló törvény szerint tartozik az általános forgalmi adó hatálya és mértéke alá.
- 12 -
12.7. A szerzıdı felek a használati díj 12.2. pont szerinti tervezett összegének felhasználására, minden tárgyév január 31. napjáig megállapodást kötnek.
12.8. Az Ellátásért felelıs köteles a használati díj összegét a víziközmő vagyon felújítási, rekonstrukciós, illetve amennyiben arra fedezet van a díjban, fejlesztési céljaira fordítja.
12.9. A felek a használati díjak mértékét minden évben a szolgáltatás díjának miniszteri rendeletben történı megállapítása függvényében önkormányzatok általi elfogadását megelızıen felülvizsgálják vizsgálják felül és tesznek javaslatot a következı év használati díjának mértékére.
12.10. A felek megállapodnak abban, hogy az Ellátásért felelısök az Üzemeltetı által fizetett használati díjat a jelen szerzıdés szerint használatba adott vagyon felújítására, pótlására, esetleges fejlesztésére fordítják, illetve abból tartalékot képeznek az e célra elkülönített bankszámlán.
12.11. Az Ellátásért felelıs köteles biztosítani, hogy az elszámolt értékcsökkenés alapján képzett, az Alap céljaira fel nem használt tartalék és kamatai, pénzeszköz, vagy rövid lejáratú értékpapír formájában, mindenkor rendelkezésre álljon.
12.12. A felek megállapodnak abban, hogy az Üzemeltetı által használatba vett vagyontárgyak káresemény következtében történı megsemmisülése esetén, a biztosítóintézet által az Üzemeltetınek fizetett kártérítés az Ellátásért felelıst illeti meg.
13.
A szolgáltatási díjak megállapítása
13.1. Az Üzemeltetıt megilleti az általa kiszámlázott ivóvíz- és csatornahasználati díj, amelynek fedeznie kell a mőködtetés költségeit. A szolgáltatás díja egységesen tartalmazza és fedezi a már korábban létrehozott (meglévı) közmővagyon és a Társulás finanszírozásában létrejövı közmővagyon mőködtetésének költségeit, ráfordításait. A szolgáltatási díjat úgy kell megállapítani, hogy az a hatékonyan mőködı üzemeltetı ráfordításaira és a tartós mőködéshez szükséges nyereségre fedezetet nyújtson. A szolgáltatási díj megállapításának elveit az Üzemeltetı Alapszabálya határozza meg. A szolgáltatási díj megállapításának alapelvei figyelembe veszik a díjképzésre vonatkozó elveket, így különösen az ártörvény elıírásait, az Európai Unió elıírásait és a Vízkeret Irányelv elıírásait. Ezek alapján biztosított a szolgáltatás hosszú távú mőködtetésének fedezete és a teljes költségmegtérülés. Az érdekeltek tudomásul veszik, hogy a víziközmő-szolgáltatás díjainak meghatározása a Víziközmő-szolgáltatásról szóló törvény 19. fejezetében rögzítettek szerint történik.
13.2. Az Üzemeltetı a következı évi mőködtetés költségeire és a használati díj javaslatra alapozva víz- és csatornahasználati díjjavaslatot és a közmővagyonra vonatkozóan felújításirekonstrukciós tervjavaslatot terjeszt a Társulás elé minden év november15-ig. A díjjavaslat szerinti szolgáltatási díjak általános forgalmi adót nem tartalmaznak. A szolgáltatási díj a mindenkor érvényes általános forgalmi adóról szóló törvény szerint tartozik az általános forgalmi adó hatálya és mértéke alá. Az érdekeltek vállalják, hogy a Víziközmő-szolgáltatási törvény 65. §. (4) bekezdésében szereplı adatszolgáltatási kötelezettségüknek eleget tesznek.
- 13 -
13.3. A Társulás tagjait képezı Önkormányzatok a díjjavaslat alapján az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény szerint élnek árhatósági jogkörükkel és a következı év január 1-i hatályba lépéssel megállapítják a településen érvényes szolgáltatási díjat.
13.4. Az ármegállapító rendelet alapja a mindenkori elıírások szerint készített díjkalkuláció, mely a tárgyév elsı három negyedéveinek tényadataiból prognosztizált, a tárgyévre vonatkozó értékesítési és költségadatok alapján, a következı év várható változásait figyelembe véve készül.
13.5. A díjjavaslat készítésének munkaprogramja: a) Üzemeltetı, minden év november 15. napjáig köteles a következı évi közüzemi szolgáltatási díjakra vonatkozó javaslatát a Társulás elé terjeszteni. b) A szolgáltatási díjak megállapítására irányuló díjjavaslat készítésekor Üzemeltetı az alábbi elvek figyelembe vételével köteles eljárni: ba) Az egységnyi, általános forgalmi adó nélkül számított díjaknak fedezetet kell nyújtania: -
-
-
A szerzıdés területi hatálya alá tartozó közszolgáltatás sajátosságainak megfelelı, tartós mőködés valamennyi közvetlen és közvetett költségének ráfordításának megtérülésére, figyelemmel a közszolgáltatással összefüggı egyéb bevételekre, az elvonásokra és a támogatásokra is, az Üzemeltetı használatában és/vagy tulajdonában lévı, a szerzıdés területi hatálya alá tartozó közszolgáltatás ellátásához szükséges vagyon fenntartására, rekonstrukciójára, felújítására, pótlására, esetleges fejlesztésére, legalább az adott vagyontárgyak elszámolt – mindenkori inflációs rátával (a KSH által a díjjavaslat készítésének idıpontjához képest a legutóbbi idıpontban közzétett, elızı 12 hónapra vonatkozó fogyasztói és ipari termelıi árindex átlaga) növelt értékcsökkenésének, de legalább a Társulásnak fizetendı eszközhasználati díj erejéig, az esetleges finanszírozási költségekre, az Üzemeltetı 1990. évi LXXXVII. törvény 8. §-ában meghatározott mértékő hasznára, valamint a közszolgáltatás sajátosságainak megfelelı, a vonatkozó jogszabályokban elıírt egyéb indokolt költségekre és ráfordításokra.
bb) A szolgáltatási díjjavaslat készítése és a szolgáltatási díjak megállapítása során Feleknek figyelembe kell venni a díjakat érintı: -
jogszabályok, rendeletek, hatósági elıírások, adók, vámok, járulékok változását, a szerzıdés területi hatálya alá tartozó közszolgáltatás lényeges minıségi vagy mennyiségi változását, a szerzıdés területi hatálya alá tartozó fogyasztók, illetve fogyasztás változását, a szerzıdés területi hatálya alá tartozó kapacitás változását, inflációs hatást (vegyszerek, energia, stb. ráfordítások növekedését) használati díj, illetve – adott esetben - az amortizációs költségek változását.
bc) A szolgáltatási díjakat úgy kell megállapítani, hogy ösztönözzön a szerzıdés területi hatálya alá tartozó közszolgáltatás biztonságos és legkisebb költségő ellátására, a közszolgáltató kapacitásának hatékony kihasználására, valamint a környezetvédelmi követelmények érvényre juttatására.
- 14 -
Amennyiben Üzemeltetı a közszolgáltatás körébe tartozó tevékenység mellett más gazdasági tevékenységet is folytat, a költségtervben a költségek szigorú elkülönítésének módszerét is alkalmaznia kell.
bd) Az árképzés rendjét a Bakonykarszt Zrt. Alapszabálya figyelembe vételével állapítják meg, az alábbiak szerint: Az árkialakítás alapja a ténylegesen felmerült költség. Az egyes árelemeket az alábbiak szerint kell kialakítani: i.) Helyi költség: a szennyvízelvezetés és tisztítás (szennyvízszolgáltatás) településenként eltérı fajlagos költségei a következı részletezés szerint: - anyagköltség, anyagjellegő szolgáltatás, vagyonbiztosítás és nem anyagjellegő szolgáltatás, - a felhasznált villamos energia, - a közmővek bérleti díja (használati díj), - szennyvízbírság, - belsı szolgáltatás áttételezése, - a kivetett helyi adók, - követelések értékvesztése, - fejlesztési díjhányad. ii.) Értékcsökkenési leírás (amortizációs költség): településenként egységes érvényő, minden település szennyvíz szolgáltatási díjában, azonos fajlagos mértékő költség a közmővagyonra és mőködtetı vagyonra vonatkozóan.(A hegyesdi agglomeráció esetében csak a mőködtetı vagyonra vonatkozóan.) iii.) Településenként egységes érvényő, minden település ivóvíz- és szennyvízszolgáltatás díjában azonos fajlagos mértékő: - Üzemeltetési költség: - Közvetlen bérköltség, bérjárulékok, személyi jellegő egyéb kifizetések, üzemi általános költség. - Karbantartás és javítási költség - Szállítás és rakodási költség - Gépköltség - Egyéb segédüzemi (labor) költség - Igazgatási- vállalkozás általános költség - Egyéb ráfordítás iv.) A díj jövedelem hányada. 13.6. Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a Társulás tag önkormányzatainak döntéshozó testületei - rendeletükben szabályozott módon - a közszolgáltatást igénybe vevı, vagy igénybevételre kötelezett felhasználó/fogyasztók részére díjkedvezményt vagy mentességet állapít meg, az ennek következtében az Üzemeltetınél jelentkezı díjbevétel kiesést az üzleti év március 31. illetve szeptember 30. napjáig egyösszegben köteles megtéríteni. Késedelmes teljesítés esetén a kamat mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat kétszerese.
- 15 -
14.
Víziközmő-fejlesztési hozzájárulás felhasználása A víziközmő-fejlesztési hozzájárulás beszedésére Üzemeltetı jogosult. Üzemeltetı köteles az általa beszedett víziközmő-fejlesztési hozzájárulás összegérıl és felhasználásáról, minden tárgyévet követı év március 31. napjáig az Ellátásért felelısök felé írásban, tételesen elszámolni.
15.
Az Üzemeltetı víziközmő-vagyon nyilvántartási tevékenysége
15.1. Üzemeltetı részt vesz az Ellátásért felelıs által megszervezett, az Ellátásért felelıs és az Üzemeltetı leltározási szabályzata szerinti vagyon felmérésében, és végzi az azzal kapcsolatos feladatokat végzi annak nyilvántartási feladatait.
15.2. Az Üzemeltetı kivitelezésében elkészült beruházások, felújítások, rekonstrukciók üzembe helyezési okmányait az aktuális számla mellékleteként megküldi az Ellátásért felelıs részére. Az aláírt üzembe helyezési okmányokat az Ellátásért felelıs aláírva megküldi az Üzemeltetınek a leltár nyilvántartásokban való rögzítés céljára.
15.3. A nem az Üzemeltetı kivitelezésében elkészült munkák üzembe helyezési okmányait az Ellátásért felelıs az átadást követı hónap 5. napjáig megküldi az Üzemeltetınek. részére a leltár nyilvántartásokban való rögzítés céljára.
15.4. A használatra átvett víziközmő vagyon, leltár szerinti nyilvántartását vezeti, beleértve az Ellátásért felelıs adatszolgáltatásán alapuló változásokat (bıvülés, selejtezés) is.
15.5. Az üzemen kívül került víziközmő vagyon elemekrıl selejtezési javaslatot készít az Ellátásért felelıs részére, melyet az Üzemeltetı - több Önkormányzat közös tulajdona esetén – valamennyi tulajdonos Önkormányzatnak megküld.
15.6. Az évközi változások alapján a 2 3. sz. mellékletnek megfelelı tételes, egyeztetett éves leltárt elkészíti december 31. fordulónappal a gazdasági évet követı március 15-ig.
15.7. Az értékcsökkenési leírást a víziközmő vagyon, leltár szerinti nyilvántartásában elszámolja a mindenkor hatályos jogszabály (szerzıdéskötéskor az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet) alapján. Igény szerint az adott negyedévben elszámolandó értékcsökkenési leírás összegérıl a Társulás részére a negyedévet követı hó 15-ig tájékoztatást nyújt.
15.8.
Javaslatot tesz az üzemeltetett rendszer eszközeinek bıvítésére, felújítására, illetve a tartósan használaton kívül levı eszközök elidegenítésére.
15.9. Éves gazdasági és mőszaki tájékoztatót készít a víziközmő vagyon alakulásáról.
16. A szerzıdés módosítása 16.1. A szerzıdı felek az üzemeltetıi szerzıdést csak írásban módosíthatják az érdekeltek mindkét fél közös beleegyezésével.
- 16 -
17. A szerzıdés megszőnése 17.1. Az üzemeltetési szerzıdés megszőnésének esetei: 1. 2. 3. 4. 5.
Az Üzemeltetı jogutód nélküli megszőnése. Felmondás. Közös megegyezés A határozott idı (max. 5 év) lejárta A Társulás megszőnése
17.2. A szerzıdés felmondási ideje Rendes felmondás esetén a tárgyév fordulónapját megelızı 6 hónap az írásos értesítés kézhezvételét követıen. A szerzıdés részleges felmondása csak víziközmő rendszerenként lehetséges.
17.3. A rendkívüli felmondás szabályai: Amennyiben Felek bármelyike, a jelen szerzıdésben foglalt kötelezettségét súlyosan megszegi, a másik fél írásban és részletesen köteles tájékoztatni a szerzıdésszegı felet a kötelezettségszegés tartalmáról és az elvárt, szerzıdésszerő intézkedés módjáról. A szerzıdésszegı fél köteles a szerzıdéses kötelezettségének ésszerő határidın, de legkésıbb 60 napon belül eleget tenni, vagy a szerzıdésszegést más, a másik fél által elfogadható módon orvosolni. Amennyiben a szerzıdésszegı fél kötelezettségét a felszólítás ellenére sem teljesíti, a másik fél jogosult a jelen szerzıdést a Víziközmő-szolgáltatásról szóló törvény 20. §-ában rögzítettek szerint felmondani. a határidı eredménytelen lejártát követı 6 hónapon belül írásban, hat hónapos felmondási idıvel felmondani. Amennyiben a felmondás érvényessége tekintetében a felek között vita van, mindaddig, míg a jelen szerzıdés szerinti bíróság nem dönt a felek közötti jogvitában, a jelen szerzıdés rendelkezései hatályosak maradnak és a felek kötelesek teljesíteni szerzıdéses kötelezettségeiket. Rendkívüli felmondási oknak minısül különösen: a) a jelen szerzıdésbıl származó jogoknak és kötelezettségeknek a másik Fél hozzájárulása nélkül történı átruházása, b) a lényeges szerzıdési kötelezettségek vétkes megszegése. Az Ellátásért felelısök oldaláról rendkívüli felmondási oknak minısül különösen, ha Üzemeltetı a) az ellene jelen szerzıdéskötés elıtt megindult csıd- vagy felszámolási eljárásról az Ellátásért felelısöket nem tájékoztatta, vagy nem tájékoztatja, b) ellen jelen szerzıdés tartama alatt csıd- vagy felszámolási eljárás indul, c) adó-, illeték-, vám- vagy társadalombiztosítási járulék tartozása több mint hat hónapja lejárt, és ennek megfizetésére halasztást nem kapott, d) az Ellátásért felelısök által végzett ellenırzés során, bizonyítottan hamis adatot szolgáltat, vagy hamis nyilatkozatot tesz, e) a közszolgáltatás ellátását szabályozó, ágazati jogszabályokban elıírt kötelezettségeit megszegi.
- 17 -
Üzemeltetı oldaláról rendkívüli felmondási oknak minısül különösen, ha az Ellátásért felelısök, illetve adott esetben a Társulás tag önkormányzatai, a) a jelen szerzıdésben meghatározott közszolgáltatáshoz kapcsolódóan, hatósági ármegállapítói jogkörükben eljárva, a jelen szerzıdésben vállalt, a közszolgáltatási díj megállapítására vonatkozó kötelezettségeiket megszegi, b) az Üzemeltetı szerzıdésszerő teljesítését, más módon, bizonyítottan és indokolatlanul akadályozzák vagy a jelen szerzıdésben meghatározott kötelezettségüket súlyosan megszegik és ezzel Üzemeltetınek kárt okoznak. Az Ellátásért felelısök a rendkívüli felmondás jogával élhetnek, ha az Üzemeltetı a) az általa vállalt közszolgáltatást nem látja el, b) magatartása közvetlenül károkozással fenyeget.
17.4. A szerzıdés részleges vagy teljes megszőnése esetén szerzıdı feleknek egymással el kell számolniuk. Ennek során Üzemeltetı köteles: a jegyzıkönyvek szerint használatba vett víziközmő vagyont az Ellátásért felelısök részére visszaszármaztatni. Köteles továbbá az érintett felhasználókra, felhasználási helyekre és víziközmővekre vonatkozó minden nemő adatot mőszaki dokumentumot Ellátásért felelıs részére átadni a Víziközmő-szolgáltatásról szóló törvény 21. §-ában foglaltak szerint.
18.
Vegyes és Záró rendelkezések
A szerzıdésben nem szabályozott kérdésekben a vízgazdálkodásról a Víziközmő-szolgáltatásról szóló 1995. évi LVII. 2011. évi CCIX. törvény, Magyarország helyi önkormányzatokról szóló törvény, a Ptk., továbbá az e törvények által felhívott jogszabályok, a 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet, valamint a strukturális alapok és a Kohéziós Alap felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 14/2004. (VIII. 13.) TNM-GKM-FMM-FVM-PM együttes rendelet rendelkezései az irányadóak. Felek kijelentik, hogy abban az esetben, ha a jelen szerzıdés és annak mellékletei között értelmezési vita alakul ki, akkor a jelen szerzıdésben foglaltak az irányadók. A jelen szerzıdés egyes rendelkezéseinek érvénytelensége esetén a szerzıdés egyéb részei érvényben maradnak. Az érvénytelen rendelkezést a Felek érvényes, gazdasági szempontból a lehetı legnagyobb mértékben egyenértékő rendelkezéssel váltják fel. Felek rögzítik, hogy jelen szerzıdés teljesítése érdekében egymással szorosan együttmőködnek. Esetleges vitás kérdéseiket egymás között elsısorban tárgyalásos úton rendezik. Ennek eredménytelensége esetén kikötik a Veszprémi Városi Járási Bíróság, illetve a Veszprém Megyei Bíróság Törvényszék kizárólagos illetékességét. A Felek képviselıi kijelentik, hogy a jelen szerzıdés aláírására teljes körő felhatalmazással rendelkeznek. Felek rögzítik, hogy a jelen szerzıdés keretében az Üzemeltetı használatába adott vagyontárgyak a Kohéziós Alap finanszírozásában jöttek/jönnek létre, ezért a jelen szerzıdés érvényességéhez a Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága, mint Közremőködı szervezet írásbeli jóváhagyó záradéka szükséges.
- 18 -
19.
Mellékletek 1. Az Üzemeltetı Alapszabálya 2. Az Üzemeltetınek üzemeltetésre átadott víziközmő vagyon leltára 3. Üzemeltetı Tárgyi Eszköz Felújítási Szabályzata
Szerzıdı felek a szerzıdést megismerték, s mint akaratukkal mindenben egyezıt, jóváhagyólag aláírták.
Veszprém, 2012. december ….
……………………………………… Társulás, képviseletében Baumgartner Lajos Elnök
…………………………………… Üzemeltetı, képviseletében Kugler Gyula Vezérigazgató, mint víziközmő szolgáltató
A fenti szerzıdés szövegét megismerve, az abban foglaltakat tudomásul vesszük:
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseletében
Porga Gyula polgármester
Zirc Város Önkormányzata képviseletében
Ottó Péter polgármester
- 19 -
Monostorapáti Önkormányzata képviseletében
Hárshegyi József Gyula polgármester
Hegyesd Önkormányzata képviseletében
Stark Sándor polgármester
Kapolcs Önkormányzata képviseletében
Márvány Gyuláné polgármester
Vigántpetend Önkormányzata képviseletében
Marton Istvánné polgármester
Taliándörögd Önkormányzata képviseletében
Kajdi István polgármester
ZÁRADÉK A fenti szerzıdést a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft., mint Közremőködı szervezete képviseletében jóváhagyom:
Budapest, …………………………………………..
1.sz. melléklet ALAPSZABÁLY
A jelen Alapszabály a társaság Alapító Okiratának módosításával, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény rendelkezéseinek figyelembe vételével készült.
I./ A társaság cégneve és székhelye 1.1.
A társaság cégneve: BAKONYKARSZT Víz- és Csatornamő Zártkörően Mőködı Részvénytársaság A társaság rövidített cégneve: BAKONYKARSZT Zrt.
1.2.
A társaság székhelye: 8200 Veszprém, Pápai u. 41. (Veszprém, 1942 hrsz.) A társaság székhelye egyben a központi ügyintézés helye is.
1.3.
A társaság telephelyei: Központi telephely: 8200 Veszprém, Pápai u. 41. (Veszprém, 1942 hrsz.)
1.4.
A társaság fióktelepei: 8400 Ajka, Fı út 62. (Ajka 1297/2 hrsz.) 8100 Várpalota, Péti út l. (Várpalota 2738 hrsz.) 8291 Nagyvázsony, Petıfi Sándor u. 2/c. (Nagyvázsony 1018/3 hrsz.) 8420 Zirc, Bakonybéli u. 5. (Zirc 555 hrsz.) 8522 Nemesgörzsöny, Zrínyi u. 29. (Nemesgörzsöny 237 hrsz.)
1.5.
A cég e-mail elérhetısége:
[email protected]
III. A társaság tevékenységi önkormányzatokkal
köre,
kapcsolata
az
ellátásért
felelıs
helyi
A nemzeti vagyonról, Magyarország helyi önkormányzatairól és a víziközmőszolgáltatásról szóló törvények alapjaiban rendezték át az 1996. január 1-tıl mőködı BAKONYKARSZT Zrt. és a tulajdonosi kört alkotó helyi önkormányzatok jogviszonyát. A társaság alaptevékenysége helyben biztosítható közfeladat ellátására, a víziközmőszolgáltatásra irányul. A társaság a szolgáltatói felelısség elve alapján az ellátási területen a víziközőszolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) elıírásai alapján gondoskodik a víziközmő-szolgáltatás nyújtásáról. A rá bízott víziközmő-szolgáltatás keretében - a víziközmő-rendszer teljesítıképességének mértékéig - fogadja a víziközmő-rendszerre rácsatlakozni kívánó természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli jogalanyok igényeit, a felhasználóknak ivóvizet szolgáltat, elvégzi a felhasználási helyen keletkezı szennyvizek összegyőjtését, elvezetését és tisztítását.
2 A társaság feladatát a helyi önkormányzatokkal kötött üzemeltetési szerzıdések keretében végzi. A 2011. évi CLXXXIX. a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (Ötv.) a helyben biztosítható közfeladatok között nevesíti a víziközmőszolgáltatást, amelynek ellátásáért a Vksztv. rendelkezései szerint a helyi önkormányzat felelıs (ellátásért felelısnek minısül). Ellátásért felelıs az Ötv. 109. § alapján jogosult a tulajdonában álló nemzeti vagyonra a 2011. évi CXCVI. a nemzeti vagyonról törvényben (Nvt.) szabályozott módon versenyeztetés nélkül vagyonkezelési jogot létesíteni. A Társaság tevékenységi köre: 3600’08 5814’08 4120’08 4221’08 4222’08 4299’08 4399’08 4311’08 4312’08 4321’08 4329’08 4322’08 5520’08 4941’08 6820’08 7712’08 7112’08 7490’08 7120’08 8690’08 3700’08 3821’08 3811’08 3900’08 1107’08 4634’08 4725’08 8621’08
Víztermelés,- kezelés,- ellátás (fıtevékenység) Folyóirat, idıszaki kiadvány kiadás Lakó- és nem lakó épület építése Folyadék szállítására szolgáló közmő építése Elektromos, híradás-technikai célú közmő építése Egyéb m.n.s. építés Egyéb speciális szaképítés m.n.s. Bontás Építési terület elıkészítése Villanyszerelés Egyéb épületgépészeti szerelés Víz-, gáz-, főtés-, légkondicionáló-szerelés Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás Közúti áruszállítás Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Gépjármőkölcsönzés Mérnöki tevékenység, mőszaki tanácsadás M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység Mőszaki vizsgálat, elemzés Egyéb humán-egészségügyi ellátás Szennyvíz győjtése, kezelése Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása Nem veszélyes hulladék győjtése Szennyezıdésmentesítés, egyéb hulladékkezelés Üdítıital, ásványvíz gyártása Ital nagykereskedelme Ital- kiskereskedelem Általános járóbeteg ellátás
IV. A társaság vagyona: 4.1.
A társaság alaptıkéje 886.170.000.- Ft, azaz Nyolcszáznyolcvanhatmillióegyszázhetvenezer 00/100 forint. A társasági alaptıke pénzbeli betétje: 37.056.000,- Ft, azaz Harminchétmillióötvenhatezer forint, míg nem pénzbeli betétje 849.114.000, Ft azaz Nyolcszáznegyvenkilencmillió-egyszáztizennégyszer 00/100 forint. A társaság tagjait, az egyes részvényesek vagyoni hozzájárulását a jelen Alapszabály elválaszthatatlan részét képezı 1.sz. melléklet tartalmazza.
3
4.2.
A társaság alaptıkéje: 49 db 10.000.000 Ft összértékő összevont 122 db 1.000.000 Ft összértékő összevont 2.223 db 100.000 Ft összértékő összevont 5.187 db10.000 Ftnévértékő – összesen 7.581 db - nyomdai úton elıállított törzs részvénybıl áll, melynek össz névértéke 886.170.000 Ft.
V. A társaság tagjai 5.1.
A társaság tagjait és az alaptıkébıl való részesedésüket, valamint az ezt megtestesítı részvények számát a jelen Alapszabály elválaszthatatlan részét képezı 1. sz. melléklet tartalmazza.
Tagok a pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásukat alapításkor a társaság tulajdonába adták és rendelkezésére bocsátották. VI. A részvények kibocsátása és annak formai kellékei 6.1.
A társaság csak a részvénytársaság cégbejegyzésének megtörténte, és az alaptıke teljes befizetése, illetve szolgáltatása után állíthat ki érvényesen részvényt.
6.2.
A részvények kiadásáról - a társaság cégbejegyzését és az alaptıke teljes befizetését követıen - az Igazgatóság köteles gondoskodni. A részvényeket az értékpapírokra vonatkozó elıírások betartásával, nyomdai úton, újrakezdıdı sorszámozással és a társaság cégnevével, székhelyével kell elıállítani.
6.3. Az egy részvénysorozatba tartozó részvények összevont címlető részvényként is kibocsáthatóak, továbbá a kibocsátást követıen a részvényes kérésére és költségére összevont címlető részvénnyé alakíthatóak át. A részvények összevont címlető részvénnyé történı átalakítása - eltérı megállapodás hiányában - nem hoz létre közös tulajdont, a részvényes az összevont részvény alapcímletéhez kapcsolódó jogaival, az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezések szerint szabadon rendelkezik. Az összevont címlető részvényt - a részvényes kérésére és költségére – utóbb kisebb címlető összevont részvényekre, illetve az alapszabályban az adott részvénysorozatra meghatározott mértékő részvényekre kell bontani. 6.4.
A nyomdai úton elıállított részvényen fel kell tüntetni: a) b) c) d)
a részvénytársaság cégnevét és székhelyét, a részvény sorszámát sorozatát és névértékét, az elsı tulajdonos nevét, a részvényfajtához, részvényosztályhoz, illetve részvénysorozathoz főzıdı, az Alapszabályban meghatározott jogokat, e) a kibocsátás idıpontját (az Alapszabály, illetve alaptıke emelés esetén az Alapszabály módosításának keltét), az alaptıke nagyságát és a kibocsátott részvények számát, f) a cégjegyzési módnak megfelelıen a cégjegyzésre jogosult(ak) aláírását, az értékpapír kódját,
4 g) a részvény átruházásának korlátozása vagy annak a részvénytársaság beleegyezéséhez kötése esetén a korlátozás tartalmát, a részvénytársaság beleegyezési jogát. 6.5.
A részvény megsemmisülése, elvesztése, érvénytelenné válása esetén az értékpapírok megsemmisítésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. A részvény megrongálódása, sérülése esetén az Igazgatóság a részvényes kérésére és költségére a sérült részvénynek megfelelı - névre szóló részvényeknél a részvénykönyv adatai alapján - új részvényt állít ki, amennyiben a sérült részvény eredeti tartalma kétség nélkül megállapítható. A részvényes a polgári jog szabályainak megfelelıen korlátlan felelısséggel tartozik a részvényigazolási eljárás során tett nyilatkozataiért.
VII. A részvénykönyv 7.1.
A társaság Igazgatósága a névre szóló részvénnyel rendelkezı részvényesekrıl ideértve az ideiglenes részvény tulajdonosát is - részvényfajtánként részvénykönyvet vezet, amelyben nyilvántartja a részvényes, illetve a részvényesi meghatalmazott – közös tulajdonban álló részvény esetén a közös képviselı – nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét) részvényfajtánként és sorozatonként a részvényes részvényeinek, ideiglenes részvényeinek darabszámát (tulajdoni részesedésének mértékét), valamint egyéb, törvényben és a részvénytársaság Alapszabályában meghatározott adatokat. A részvénykönyv törölt adatainak megállapíthatónak kell maradniuk. A részvénykönyvet részvényfajtánként, és ezen belül a részvények sorszáma szerint külön kell vezetni.
7.2.
A részvénykönyvbe történı bejegyzés alapjául az alábbi dokumentumok szolgálhatnak: a.) a részvény átruházásáról szóló szerzıdés; b.) maga a részvény forgatmánnyal ellátva; c.) a jogutódlás tényét bizonyító, vagy igazoló okirat.
7.3.
Ha az új tulajdonos nem jogosult az adott fajtájú részvény megszerzésére, errıl az Igazgatóság haladéktalanul értesíti a Felügyelı Bizottságot és ezzel egyidejőleg a társaság közli a részvényessel, hogy megtagadja nevének a társaság részvénykönyvében való feltüntetését. A részvényes az ilyen tartalmú közlés hozzáérkezését követı harminc napon belül az illetékes megyei bíróságtól kérheti a társasággal szemben annak megállapítását, hogy az Alapszabályban az adott fajtájú részvény megszerzésére elıírt feltételekkel rendelkezik.
5 7.4.
A részvényes a részvénykönyvbe betekinthet és annak rá vonatkozó részérıl az igazgatóságtól, illetve annak megbízottjától – saját költségére - másolatot igényelhet, amelyet a részvénykönyv vezetıje öt munkanapon belül teljesíteni köteles. Harmadik személy a részvénykönyvet megtekintheti.
7.5.
Nem jegyezhetı be a részvénykönyvbe a) az, aki így rendelkezett, b) az, aki részvényét törvénynek vagy az alapszabálynak a részvény átruházására vonatkozó szabályait sértı módon szerezte meg.
VIII. A részvények átruházása 8.1.
A nyomdai úton elıállított, névre szóló részvény átruházása a részvény hátoldalára, vagy a részvényhez csatolt lapra (toldatra) írt teljes forgatmány útján történik.
8.2.
A névre szóló részvények átruházásához az Igazgatóság beleegyezése szükséges. A beleegyezés csak fontos okból tagadható meg, így ha - a részvényt a részvénytársaság versenytársa kívánja megszerezni, vagy - konkurencia okán az átruházás a társaság érdekeit sérti, vagy - a részvénytársaság céljának elérését veszélyezteti, vagy - az államháztartás rendszerén kívül esı szervezetek vagy szervek kívánják a részvényt megszerezni, - kivéve a társaság részvényesének 100 %-os tulajdonában lévı gazdasági társaságot. Ha az igazgatóság a részvényre vonatkozó átruházási szándék írásban történt bejelentésének kézhezvételétıl számított harminc napon belül nem nyilatkozik, a beleegyezés megadottnak tekintendı.
8.3.
A névre szóló részvény átruházása a társasággal szemben akkor válik hatályossá, ha az átruházás tényét és az új tulajdonos nevét, a jelen Alapszabályban foglaltaknak megfelelıen a társaság részvénykönyvébe bejegyezték. Az átruházás bejelentésére az új tulajdonos köteles, és ı viseli ezen kötelezettség elmulasztásából eredı hátrányos jogkövetkezményeket.
8.4.
A tulajdonosok rögzítik, hogy részvényeik elidegenítése esetén a társaságot elıvásárlási jog illeti meg.
IX. A részvényhez főzıdı jogok és kötelezettségek 9. A részvényesek jogai és kötelezettségei: 9.1. A részvényesek kötelezettségei: - A részvényes felelıssége a társasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki, a részvénytársaság kötelezettségéért a részvényes egyébként nem felel. - A részvénytársaság saját tıkéjébıl a részvényes javára, annak tagsági viszonyára figyelemmel kifizetést a társaság fennállása során kizárólag a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott esetekben és – az alaptıke leszállításának kivételével – csak a számviteli törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén, a tárgyévi adózott eredménybıl, illetve a szabad
6 eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredménybıl teljesíthet. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a részvénytársaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját tıkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a részvénytársaság alaptıkéjét. Azokat a kifizetéseket, melyeket a Gt. rendelkezései ellenére teljesítettek, a részvénytársaság részére vissza kell fizetni, feltéve, hogy a társaság bizonyítja a részvényes rosszhiszemőségét. Az igazgatóságnak a részvényes javára, annak tagsági jogviszonyára figyelemmel történı kifizetés elıtt írásban kell nyilatkoznia, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a részvénytársaság fizetıképességét, illetıleg a hitelezık érdekeinek érvényesülését. A nyilatkozat megtételének elmulasztásával történı kifizetéssel, illetve valótlan nyilatkozat tételével okozott károkért az igazgatóság tagjai a vezetı tisztségviselıkre vonatkozó általános rendelkezések szerint felelnek. - A nem pénzbeli betétet szolgáltató részvényes az apport szolgáltatásától számított öt éven át felelıs a társaságnak azért, hogy hozzájárulásának az alapszabályban megjelölt értéke nem haladja meg a nem pénzbeli hozzájárulásnak a szolgáltatás idején fennálló értékét. 9.2. A részvényest megilletı jogok: - A részvényes a jogok gyakorlására a részvény, vagy a Gt. elıírásainak megfelelıen kiállított letéti, illetve tulajdonosi igazolás birtokában a részvénykönyvbe való bejegyzést követıen jogosult. - E jogokat személyesen vagy meghatalmazottja útján gyakorolhatja. - Az igazgatóság tagja, a vezérigazgató, a részvénytársaság vezetı állású munkavállalója és a felügyelı bizottság tagja is lehet részvényesi meghatalmazott. - A meghatalmazást közokirat vagy teljes bizonyító erejő magánokirat formájában kell a részvénytársasághoz benyújtani. - A képviseleti meghatalmazás egy közgyőlésre vagy meghatározott idıre, de legfeljebb tizenkét hónapra szólhat. A képviseleti meghatalmazás kiterjed a felfüggesztett közgyőlés folytatására és a határozatképtelenség miatt megismételten összehívott közgyőlésre. - Egy képviselı több részvényest is képviselhet, azonban egy részvényesnek csak egy képviselıje lehet. a) a részvényest megilletı vagyoni jogok: - a részvényes a részvények kibocsátási értékének teljes befizetése után igényelheti a neki járó nyomdai úton elıállított részvény kiadását, - a részvényest a részvénytársaságnak a Gt. 219.§.(1) bekezdése szerint felosztható és a közgyőlés által felosztani rendelt eredményébıl a részvényei névértékére jutó arányos hányada (osztalék) illeti meg, - a részvényest megilletı osztalék nem pénzbeli vagyoni értékő juttatásként is kerülhet teljesítésre, - osztalékra az a részvényes jogosult, aki az osztalékfizetésrıl döntı közgyőlés idıpontjában a részvénykönyvben szerepel, - az osztalék kifizetése a közgyőlési határozatot követı 30 munkanaptól esedékes. Az esedékességtıl számított 365 napon belül a részvényes köteles osztalékát felvenni. A részvényes késedelme esetén a társaságtól osztaléka után kamatra nem tarthat igényt.
7 -
a társaság jogutód nélküli megszőnése esetén a részvényes jogosult a végelszámolás eredményeként jelentkezı felosztható vagyon részvényeivel arányos részére. (likvidációs hányadhoz való jog)
b) Közgyőlési jogok: - minden részvényes jogosult a közgyőlésen részt venni, a Gt.-ben megszabott keretek között felvilágosítást kérni, valamint észrevételt és indítványt tenni, a szavazati joggal rendelkezı részvény birtokában pedig szavazni. - az igazgatóság a számviteli törvény szerinti beszámolónak és az igazgatóság, valamint a felügyelı bizottság jelentésének lényeges adatait a közgyőlést megelızıen legalább tizenöt nappal köteles a részvényesek tudomására hozni. c) Kisebbségi jogok: - a közgyőlést össze kell hívni, ha a szavazatok legalább 5 %-ával rendelkezı részvényes/ek az igazgatóságnál az ok és a cél megjelölésével írásban kéri. Ha az igazgatóság a közgyőlést harminc napon belül nem hívja össze, az összehívásra a cégbíróság jogosult, avagy az ülés összehívására az indítványtevı részvényeseket a cégbíróság feljogosítja. - a szavazatok legalább 5 %-ával rendelkezı részvényesek az ok megjelölésével írásban kérhetik az igazgatóságtól, hogy valamely kérdést tőzzön a közgyőlés napirendjére. A részvényesek ezt a jogukat a közgyőlés összehívásáról szóló meghívó kézhezvételétıl számított nyolc napon belül gyakorolhatják. Az igazgatóság az indítványt köteles felvenni a napirendre. - ha a közgyőlés elvetette azt az indítványt, hogy az utolsó, számviteli törvény szerinti beszámolót, vagy az utolsó két év ügyvezetésében elıfordult eseményt könyvvizsgáló vizsgálja meg, illetve, ha a közgyőlés a szabályszerően bejelentett ilyen indítvány kérdésében a határozathozatalt mellızte, ezt a vizsgálatot a leadható szavazatok legalább 5 %-ával rendelkezı részvényesek kérelmére a cégbíróság elrendeli. 9.3.
Bármely részvényes, továbbá az Igazgatóság és a Felügyelı Bizottság tagjai kérhetik a közgyőlés által hozott jogsértı határozat bírósági felülvizsgálatát. A keresetet a társaság ellen, a határozat meghozatalától számított harminc nap alatt kell a bírósághoz benyújtani. Nem illeti meg e jog azt, aki szavazatával a határozat meghozatalához - tévedés, megtévesztés vagy fenyegetés esetét kivéve - maga is hozzájárult. A határozat meghozatalától számított kilencven napos jogvesztı határidı elteltével a határozatot akkor sem lehet megtámadni, ha a perlésre jogosulttal azt nem közölték, illetve arról eddig nem szerzett tudomást.
9.4.
A részvény átruházása kivételével, nem gyakorolhatja a társaság vonatkozásában a részvényesi jogait annak a névre szóló részvénynek a tulajdonosa, akinek a neve a részvénykönyvben nem szerepel, továbbá az, aki a részvényét a törvénynek és ezen Alapszabálynak a részvény átruházására, illetve megszerzésére vonatkozó korlátozást sértı módon szerezte, vagy olyan részvényt birtokol, illetve olyan részvény tulajdonosa, amelyet a Gt. vagy az Alapszabály szerint nem szerezhetne meg.
8 9.5.
A társaság zavartalan mőködésének elısegítése érdekében tulajdonosok kötelezettséget vállalnak arra, hogy minden olyan esetben, amikor a társaság ügyeiben való döntéshez a tulajdonosok önkormányzati testületeinek állásfoglalása is szükséges, az igazgatóság, vagy annak felhatalmazott tagja által elıterjesztett javaslatokat az érintett testületek 30 napon belül megtárgyalják, és abban döntést hoznak.
9.6.
Tulajdonosok kötelezettséget vállalnak arra, hogy részvényesi jogaik gyakorlása során, különösen a Társaság közgyőlésében történı szavazáskor minden esetben úgy járnak el, hogy jelen alapszabályban foglaltak maradéktalanul érvényesüljenek, és az abban meghatározott célok teljesüljenek.
9.7.
A Tulajdonosoknak alapvetı érdeke főzıdik ahhoz, hogy a Társaság megszőnése ne veszélyeztesse a víziközmő-szolgáltatás folyamatosságát és kellı színvonalon történı ellátását, ezért a Tulajdonosok elızetesen kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Társaság megszőnése idejének megállapításában, a vagyon megosztásában és a munkajogi kérdések rendezésében az alábbi elveket fogják követni: 9.7.1. A mőködtetı vagyontárgyakat elsısorban természetben kell megosztani. Elıször az egyes települések víziközmő üzemeltetését biztosító mőködtetı vagyont kell kiadni. Ha ez a jogos igényük mértékét nem éri el, akkor ezt követıen a további igények kielégítése a Társaság vagyonának a településekhez közvetlenül nem kötıdı mőködtetı vagyonrészbıl történik. Amennyiben az összes kötelezıen kiadandó víziközmő üzemeltetését biztosító vagyon az önkormányzat részvényarányos jogos igényét meghaladja, akkor a különbözetet a Társaság részére az önkormányzat megtéríti. A Tulajdonosok rögzítik, hogy a települési víziközmő üzemeltetéséhez szükséges mőködtetı vagyonrészekhez az önkormányzatoknak alanyi jogosultsága van, ugyanakkor elsıdlegesen e vagyonrészbıl történı kielégítésüket nem utasíthatják vissza, ezt a vagyonrészt kötelesek elfogadni. A Társaság kintlévıségei úgy kerülnek megosztásra, hogy minden település megkapja a települési víziközmőhöz kötıdı kintlévıségeket, az ezen kívül esı követelések pedig a részvények arányában kerülnek megosztásra. A Társasággal szembeni követelések a részvények arányában kerülnek átvállalásra, kivéve, ha az teljesen egyértelmően valamely település(ek) érdekében végzett tevékenység miatt keletkezett. Ebben az esetben az(ok) a település(ek) vállalják át a követelésüket, amelyek érdekében ezek keletkeztek.
X. A részvényhez főzıdı jogok megváltoztatása 10.1. A részvényhez főzıdı jogok hátrányos megváltoztatásáról szóló közgyőlési határozat abban az esetben válik érvényessé, ha a részvényesek legalább 4/5 része ahhoz elızetesen és írásban hozzájárulását adja.
9 10.2. A hozzájárulást a részvényesek azon a közgyőlésen adhatják meg, amely a részvényhez főzıdı jogokat megváltoztató döntést hozta. 10.3. A megváltoztatásról szóló közgyőlési határozatban meg kell állapítani az Alapszabály ezzel összefüggı módosításának szövegét. 10.4. Amennyiben a részvényen feltüntetett - az adott részvényhez főzıdı - jogok, a megváltoztatás folytán eltérnek az Alapszabályban meghatározott jogoktól, úgy a részvényt ki kell cserélni. 10.5. A részvényhez főzıdı jogokat a közgyőlés úgy is megváltoztathatja, hogy ezúttal a részvényt más részvényfajtává alakítja át.
XI. A részvénytársaság közgyőlése 11.1. A közgyőlés a társaság legfıbb szerve, amely a részvényesek összességébıl áll. A közgyőlésen minden részvényes jogosult részt venni, vagy magát képviseltetni. Minden részvényest egy-egy személy képviselhet. A meghatalmazást közokiratba, vagy teljes bizonyító erejő magánokiratba kell foglalni. 11.2. A közgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: 11.2.1. döntés – ha a Gt. illetve a jelen Alapszabály eltérıen nem rendelkezik – az Alapszabály megállapításáról és módosításáról; 11.2.2. döntés – ha a Gt. illetve a jelen Alapszabály eltérıen nem rendelkezik – az alaptıke felemelésérıl és leszállításáról; 11.2.3. a részvénytársaság mőködési formájának megváltoztatásáról szóló döntés meghozatala; 11.2.4. a részvénytársaság átalakulásának és jogutód nélküli megszőnésének elhatározása; 11.2.5. az Igazgatóság tagjainak, továbbá a Felügyelı Bizottság tagjainak és a könyvvizsgálónak a megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása, illetve a vezérigazgató munkaviszonyának létesítése és megszőntetése; 11.2.6. döntés a részvények átalakításáról részvénycsere, vagy felülbélyegzés útján; 11.2.7. a számviteli törvény szerinti beszámoló és az üzleti terv elfogadása, jóváhagyása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést; 11.2.8. döntés minden olyan jogügyletrıl, amely által a társaság alaptıkéjének 50 %-át meghaladó mértékben vállalna garanciát, kezességet, vagy hasonló kötelezettséget; 11.2.9. döntés a nyomdai úton elıállított részvények dematerizált részvénnyé történı átalakításáról; 11.2.10. az egyes részvénysorozatokhoz főzıdı jogok megváltoztatása, illetve az egyes részvényfajták, osztályok átalakítása; 11.2.11. döntés az alaptıke legalább 5 %-át képviselı részvényesek által kezdeményezett közgyőlés összehívásának, valamint az ügyvezetésben
10 elıfordult valamely esemény könyvvizsgálóval történı vizsgálat költségeinek viselésérıl; 11.2.12. a Részvénytársaság és a részvényes, illetve annak közeli hozzátartozója közötti szerzıdés létrejöttéhez való hozzájárulás, ha az ellenszolgáltatás értéke - a társaságnál szokásos nagyságrendő - az 50 millió Ft-ot meghaladja. A szerzıdést az aláírástól számított 30 napon belül a cégiratok közé letétbe kell helyezni; 11.2.13. döntés hitelfelvételrıl, amennyiben hosszú lejáratú hitel felvétele esetén a társaság hosszú lejáratú hitelállománya, a hitel felvételével az alaptıkéjének 20 %-át, rövid lejáratú hitel felvétele esetén a társaság rövid lejáratú hitelállománya, a hitel felvételével alaptıkéjének 10 %-át meghaladja; 11.2.14. döntés – ha a Gt. eltérıen nem rendelkezik – osztalékelıleg fizetésérıl; 11.2.15. döntés dolgozói részvény kibocsátásáról; 11.2.16. döntés mindazon kérdésekben, amelyet a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv. vagy a jelen Alapszabály a közgyőlés kizárólagos hatáskörébe utal; 11.2.17. mindazon ügyek, amelyeknek eldöntését jogszabály, vagy jelen Alapszabály hatáskörébe utal, valamint azok, amelyeket a társaság Igazgatósága, a Felügyelı Bizottság, valamint az alaptıke legalább 5 %-át képviselı részvényes a közgyőlés elé terjeszt, függetlenül attól, hogy a döntés meghozatala a társaság mely szervének a hatáskörébe tartozik; 11.2.18. az 1991. évi IL. tv. (Csıdtörvény) 8. §. /1/ bekezdés c., pontja szerint elızetes egyetértés felöli döntés (csıdbejelentés). 11.2.19. az Államháztartásról szóló törvény 95/A § (5) bekezdés szerinti szabályzat megállapítása és módosítása, cégiratok közötti letétbe helyezése; 11.2.20. döntés – ha a Gt. másként nem rendelkezik – az átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról, 11.2.21. döntés a jegyzési elsıbbségi jog gyakorlásának kizárásáról. 11.3. A társaság rendes, vagy rendkívüli közgyőlést tart. Az évi rendes közgyőlés tárgya: a.) Az Igazgatóság jelentése az évi üzleti tevékenységrıl; b.) az Igazgatóság évi számadása, indítványa az eredmény felosztására, az osztalék megállapítására; c.) a Felügyelı Bizottság jelentése a számadás, a mérleg és az eredményfelosztási indítvány megvizsgálásáról; d.) a könyvvizsgáló jelentése; e.) a mérleg megállapítása, az eredmény felosztása és az osztalék megállapítása; f.) az Igazgatóság, a Felügyelı Bizottság tagjainak, valamint a könyvvizsgálónak járó tiszteletdíj megállapítása; g.) az Igazgatóság javaslata a társaság éves beszámolójának (éves jelentésének) elfogadására. h.) a vezetı tisztségviselık elızı üzleti évben végzett munkájának értékelése és döntés a vezetı tisztségviselık részére megadható felmentvény tárgyában. 11.4. Rendkívüli közgyőlést kell összehívni, ha: a.) azt az elızı közgyőlés elrendelte;
11 b.) az Igazgatóság, a Felügyelı Bizottság vagy a könyvvizsgáló indítványozza; c.) az alaptıke legalább 5 %-át képviselı részvényesek tulajdonosa(i) - az ok és cél megjelölésével - az Igazgatóságtól írásban kéri(k); d.) a Cégbíróság határozatával erre kötelezi a társaságot; e.) az Igazgatóság tagjainak száma 3 fı, a Felügyelı Bizottság tagjainak száma 3 fı alá csökken; f.) új könyvvizsgáló kinevezése vált szükségessé; g.) a részvénytársaságot fizetés képtelenség fenyegeti, vagy fizetéseit megszüntette, illetve ha vagyona tartozásait nem fedezik; h.) a részvénytársaság saját tıkéje a veszteség következtében az alaptıke 2/3 –ára csökkent; i.) minden olyan esetben, ha valamely kérdésben való döntés jelen Alapszabály szerint a közgyőlés hatáskörébe tartozik; j.) a társaság saját tıkéje 20 millió forint alá csökkent. A rendkívüli közgyőlés összehívásáról az Igazgatóság attól az idıponttól számított 15 napon belül köteles intézkedni, amikor az Igazgatóság a rendkívüli közgyőlés összehívásának okáról tudomást szerzett. 11.5. A közgyőlést írásban - az ülés napját legalább 15 nappal megelızıen - az Igazgatóság hívja össze. Azoknak a részvényeseknek, akik ezt kívánják, a közgyőlésre szóló meghívót elektronikus úton kell megküldeni. Ha a közgyőlést az Igazgatóság hívja össze, a közgyőlés összehívására vonatkozó, a részvényeseknek megküldött meghívó postára adását megelızıen a javasolt napirendi pontokat a Felügyelı Bizottsággal ismertetni kell. Ennek alapján a Felügyelı Bizottság 8 napon belül javaslatot tehet további napirendi pontok felvételére, feltéve, ha javaslatához mellékeli a javasolt közgyőlési határozat tervezetét is. A fentiek szerint beterjesztett napirendi pontot az Igazgatóság - egyet nem értése esetén is - köteles a közgyőlés napirendjére tőzni. 11.6. A meghívónak tartalmaznia kell: a.) a Társaság cégnevét és székhelyét; b.) a közgyőlés helyének, idejének, napirendjének megjelölését; c.) a közgyőlés megtartásának módját d.) a napirendi pontok eldöntéséhez szükséges feltételek megjelölését; e.) a szavazati jog gyakorlásához szükséges feltételek megjelölését; f.) az eredeti közgyőlés határozatképtelensége esetén összehívandó, megismételt közgyőlés helyét és idejét; 11.7. A névre szóló részvények tulajdonosait külön írásos meghívóval értesíteni kell, a közgyőlés napját megelızıen 15 nappal, melyhez mellékelni kell a napirendre tőzött kérdések eldöntéséhez szükséges adatokat tartalmazó elıterjesztést, és az arra vonatkozó figyelmeztetést, hogy az adott kérdésben az érvényes szavazáshoz nem elegendı az egyszerő többségő szavazás. Azoknak a részvényeseknek, akik ezt kívánják, a közgyőlésre szóló meghívót és a napirendre tőzött kérdések eldöntéséhez szükséges adatokat tartalmazó elıterjesztést elektronikus úton kell megküldeni.
12 Ha a közgyőlés összehívása nem volt szabályszerő, határozathozatalra csak akkor kerülhet sor, ha a közgyőlésen valamennyi részvényes jelen van és a közgyőlés megtartása ellen nem tiltakoznak. A jelen Alapszabály lehetıvé teszi, hogy a részvényesek a nem szabályosan összehívott, illetve megtartott ülésen elfogadott határozatot legkésıbb az ülés napjától számított harminc napon belül egyhangú határozattal érvényesnek ismerjék el. 11.8.
A közgyőlés elnöke az Igazgatóság elnöke, vagy az Igazgatóság által kijelölt igazgatósági tag.
11.9. A közgyőlés elnöke: a.) b.)
c.) d.) e.) f.) g.) h.) i.) j.) k.)
ellenırzi a részvényesek megjelent képviselıinek meghatalmazását; a jelenléti ív alapján megállapítja az ülés határozatképességét, illetve határozatképtelenség esetén az ülést a meghívóban megjelölt idıpontra elnapolja; javaslatot tesz a közgyőlésnek a szavazatszámláló bizottság és a jegyzıkönyv hitelesítı részvényesek személyére; felkéri a jegyzıkönyvkészítıket; a meghívóban megjelölt, illetve a közgyőlés által elfogadott tárgysorrendben vezeti a tanácskozást; szükség esetén mindenkire kiterjedı általános jelleggel korlátozhatja az egyes, és az ismételt felszólalások idıtartamát; elrendeli a szavazást, ismerteti eredményét és közli a közgyőlés határozatát; szünetet rendel el; felfüggesztheti a közgyőlést; gondoskodik a közgyőlési jegyzıkönyv és a jelenléti ív elkészítésérıl; berekeszti a közgyőlést.
11.10. A közgyőlés határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkezı részvényesek több mint a felét képviselı részvényes, illetve közokiratban, vagy teljes bizonyító erejő magánokiratban meghatalmazott képviselıje jelen van. A közgyőlés határozatképtelensége esetén az eredeti idıpontot követı 15 napon belüli idıpontra, az eredeti helyszínre és változatlan napirenddel összehívott újabb közgyőlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A közzétett napirendben nem szereplı ügyben a közgyőlés csak akkor határozhat, ha valamennyi részvényes jelen van, és a napirendre tőzéshez egyhangúan hozzájárul. 11.11. A részvényes képviselıjének adott meghatalmazás legfeljebb 12 hónapra szólhat, amelynek hatálya kiterjed a határozatképtelenség miatt megismételt közgyőlésre illetve a felfüggesztett közgyőlés folytatására is. A meghatalmazás visszavonása a társasággal szemben csak akkor hatályos, ha azt a közgyőlés megnyitása, illetve - ha a meghatalmazás egy adott napirendben történı szavazásra vonatkozik - a napirend tárgyalásának megkezdése elıtt a közgyőlés elnökének benyújtották. A meghatalmazás visszavonására a meghatalmazás adására vonatkozó elıírásokat kell alkalmazni.
13 Nem lehet a részvényes képviselıje a társaság könyvvizsgálója. 11.12. A névre szóló részvények tulajdonosai közül a közgyőlésen szavazati jogával az a részvényes élhet, aki a közgyőlés napját megelızı munkanapon, a hivatalos munkaidı végéig tulajdonosként a részvénykönyvbe bevezetésre került. Ezen feltételek teljesítése esetén a részvényes elismervényt és szavazójegyet kap. 11.13. A szavazójegyen szerepel a részvény fajtája, sorszáma, névértéke és a részvényes által gyakorolható szavazati jog mértéke. A közgyőlésen a névre szóló részvények tulajdonosai szavazati jogukat a részvénykönyv bejegyzése alapján, az ott feltüntetett mértékben gyakorolják. 11.14. Minden egyes részvény annyi szavazatra jogosít, ahányszor a névértéke 10.000,Ft-tal osztható. Nem gyakorolhatja a szavazati jogát a részvényes, ha az esedékes vagyoni hozzájárulását nem teljesítette, vagy a tárgykörben személyében érintett. 11.15. A közgyőlésen a határozathozatal nyílt szavazással és a közgyőlés döntésének függvényében: a.) b.) c.)
az Igazgatóság által elkészített szavazójegyek felmutatásával vagy leadásával; kézfelemeléssel; a helyszínen meghatározott módon történik.
Az alaptıke legalább egytizedét képviselı részvényesek indítványára, bármely kérdésben titkos szavazást kell elrendelni. 11.16. A közgyőlés a szavazás lebonyolítására a közgyőlés elnökének javaslatára szavazatszámláló bizottságot választ. A bizottság a szavazás eredményérıl írásban jelentést tesz, amelyet az elnök ismertet a közgyőlésen jelenlévıkkel. 11.17. Szavazás során az összes módosító, valamint az eredeti javaslatot is fel kell tenni szavazásra, függetlenül attól, hogy a javaslat már idıközben elfogadott határozat miatt okafogyottá vált-e vagy se. A közgyőlés elsıként, a benyújtásuk sorrendjében a módosító javaslatokról szavaz, majd az eredeti határozati javaslatot kell feltenni szavazásra. Amennyiben a szavazás szavazójeggyel történik, a nem egyértelmően kitöltött szavazójeggyel leadott szavazat érvénytelennek minısül. Leadott szavazatnak kizárólag az "igen" és a "nem" szavazat számít. A "tartózkodás" le nem adott szavazatnak minısül. 11.18. a.) A közgyőlés határozatait - a b.) pontban foglalt kivételekkel egyszerő szótöbbséggel hozza. b.) Az Alapszabály 11.2.1., 11.2.2., 11.2.3., 11.2.4., 11.2.6., 11.2.10., 11.2.21. pontjaiban meghatározott kérdésekben a közgyőlés a leadott szavazatok négyötödös szótöbbségével határoz.
14
11.19. Ha a szabályszerő döntés folytán olyan határozat születik, amely ellentétes a Közgyőlés, az Igazgatóság, a Felügyelı Bizottság, vagy a társaság más szerve által hozott korábbi döntéssel, úgy a legutoljára hozott közgyőlési határozatot kell érvényesnek tekinteni és a Közgyőlés az ellentétes határozatot módosítja, vagy hatályon kívül helyezi. Egyszerő szótöbbséggel hozott közgyőlési határozat azonban nem módosíthatja az Alapszabályt, vagy a közgyőlésnek olyan korábbi határozatát, amelynek elfogadása törvény, vagy jelen Alapszabály szerint négyötödös többséghez, vagy egyhangúsághoz kötött. 11.20. Az Igazgatóság és a Felügyelı Bizottság tagjai, - kivéve, ha képviseleti joggal vannak felruházva - a könyvvizsgáló, a közgyőlésen tanácskozási joggal vesznek részt. Nevezetteknek indítványtételi joguk van, a napirendhez hozzászólhatnak, illetve nyilatkozattételre kötelesek, ha bármely részvényes azt kéri. 11.21. A közgyőlésrıl jegyzıkönyvet (jegyzıkönyvkivonatot) és jelenléti ívet kell készíteni. A jegyzıkönyv tartalmazza: a.) a részvénytársaság cégnevét és székhelyét; b.) a közgyőlés megtartásának módját, a közgyőlés helyét és idejét; c.) a közgyőlés elnökének, a jegyzıkönyvvezetınek, a jegyzıkönyv-hitelesítınek és a szavazatszámlálónak a nevét; d.) a közgyőlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat; e.) a határozathozatal módját; f.) a határozatokat, a határozati javaslatokat, az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a tartózkodások számát; g.) a részvényesnek, az Igazgatóság és Felügyelı Bizottság tagjainak tiltakozását valamely határozat ellen, ha azt a tiltakozó igényli. 11.22. A közgyőlés elnöke a közgyőlést felfüggesztheti. Ha a közgyőlést felfüggesztik, azt 30 napon belül folytatni kell. A közgyőlést csak egy alkalommal lehet felfüggeszteni.
XII. Az Igazgatóság 12.1. Az Igazgatóság a társaság ügyvezetı szerve, intézi a társaság ügyeit, képviseli a társaságot bíróságok és más hatóságok elıtt, valamint harmadik személyekkel szemben. Az Igazgatóság testületként jár el, hatáskörét az igazgatósági ülésen gyakorolja. Az Igazgatóság tagja jogosult a társaság alkalmazottaitól bármely ügyben felvilágosítást vagy információt kérni, akik azt haladéktalanul kötelesek megadni. Az Igazgatóság tagjainak részleges cseréje, vagy az Igazgatóság új tagokkal való kiegészítése esetén, az új tagok megbízatása az Igazgatóság eredeti megbízatásának az idıpontjáig szól.
15 12.2. Az Igazgatóság 3-5 tagból áll, akiket a közgyőlés 4 évre választ. Az Igazgatóság tagjai közül elnököt választ. Az Igazgatóság tagjainak részleges cseréje, vagy az igazgatóság új tagokkal való kiegészítése esetén az új tagok megbízatása az Igazgatóság eredeti megbízatásának az idıpontjáig szól. 12.3. Az Igazgatóság 2011. január 1. napjától 2014. december 31. napjáig választott tagjai: 1.
Név: Varga Károly Születési idı: 1951.09.28. Anyja neve: Szabó Gizella Lakcím: 8400 Ajka, Avar u. 45.
2.
Név: Dr. Kovács Gergely Születési idı:1981.05.13. Anyja neve: Nagy Borbála Lakcím: 8200 Veszprém, Simon István u. 4/A. II/7.
3.
Név: Harsányi István Születési idı: 1942.09.03. Anyja neve: Szecsıdi Mária Lakcím: 8200 Veszprém, Puskin u. 12/C.
4.
Név: Pill Eszter Születési idı: 1977.05.23. Anyja neve: Szalay Zsuzsanna Lakcím: 8420 Zirc, Malom u. 5.
5.
Név: Kugler Gyula László Születési idı:1962.05.30. Anyja neve: Kántor Veronika Lakcím: 8443 Bánd, Rákóczi u. 23.
12.4. Az Igazgatóság hatásköre: 12.4.1. felelıs a társaság mőködési körében a saját, illetve az általa delegált hatáskörben hozott minden döntésért; 12.4.2. jogosult – az Alapszabály feljogosítása alapján - minden olyan döntést a saját hatáskörébe vonni, amely nem tartozik a közgyőlés hatáskörébe; 12.4.3. irányítja a társaság gazdálkodását, meghatározza a társaság üzleti és fejlesztési koncepcióját; 12.4.4. éves tervet készít és ennek végrehajtását ellenırizni; 12.4.5. képviseli a társaságot harmadik személlyel szemben; 12.4.6. elıkészíti és összehívja – a Gt.-ben meghatározott esetek kivételével - a Közgyőléseket, végrehajtja a Közgyőlés és a Felügyelı Bizottság határozatait; 12.4.7. megállapítja a társaság szervezeti és mőködési szabályzatát; 12.4.8. a vezérigazgató fölött - a munkaviszony létesítése és megszüntetése kivételével - gyakorolja a munkáltatói jogokat, megállapítja alapbérét és
16 bérjellegő juttatásait, a teljesítmény követelményt (prémium feladatokat), valamint az ahhoz kapcsolódó teljesítménybért (prémiumot) vagy más esetleges juttatásait; 12.4.9. dönt hitelfelvételrıl, amennyiben hosszú lejáratú hitel felvétele esetén a Társaság hosszú lejáratú hitelállománya, a hitel felvételével az alaptıkéjének 20 %-át nem haladja meg, rövid lejáratú hitel felvétele esetén hitel összege a társaság alaptıkéjének 5-10 %-a közé esik. 12.4.10. ingatlan és a Társaság vagyoni értékő jogának valamint vagyontárgyának elidegenítése, ha a szerzıdés értéke az 50 millió Ft-ot meghaladja; 12.4.11. dönt gazdasági társaság alapításáról, ha a nem pénzbeli hozzájárulás és/vagy a pénzbeli hozzájárulás értéke az alaptıke 5 %-át meghaladja; 12.4.12. a Részvénytársaság és a részvényes, illetve annak közeli hozzátartozója közötti szerzıdés létrejöttéhez való hozzájárulás, ha a szerzıdés értéke - a Társaságnál szokásos nagyságrendő - az 50 millió Ft-ot nem haladja meg; 12.4.13. dönt tıkebevitelrıl olyan társaságokba, amelyekben a társaság részesedéssel bír, ha a tıkebevitel értéke a társaság alaptıkéjének 5 %-át meghaladja; 12.4.14. gondoskodik a társaság üzleti könyveinek szabályszerő vezetésérıl; 12.4.15. a társaság számviteli törvény szerinti beszámolóját és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatot közzéteszi és a Cégbírósághoz beterjeszti; 12.4.16. évente legalább egyszer jelentést készít a közgyőlés részére a társaság ügyvezetésérıl, vagyoni helyzetérıl és üzletpolitikájáról; 12.4.17. döntés a névre szóló részvények átruházásához való beleegyezés kérdésében; 12.4.18. ellátja mindazokat a - közgyőlés kizárólagos hatáskörébe nem tartozó feladatokat, amelyeket jogszabály a más társaságban való részesedés kapcsán elıír; 12.4.19. felhatalmazza a Társaság vezérigazgatóját a Társasággal munkaviszonyban lévık felett, munkáltatói jogok gyakorlására; 12.4.20. az ügyvezetés részére átruházhat minden olyan feladatot, amely nem tartozik az Igazgatóság kizárólagos hatáskörébe, illetve amelyet nem a közgyőlés delegált reá; 12.4.21. köteles a részvénykönyv vezetésére; 12.4.22. köteles a részvényesek kérésére felvilágosítást nyújtani; 12.4.23. jogosult az alaptıke felemelésére. Köteles ezzel kapcsolatban minden, egyébként a közgyőlés hatáskörébe tartozó döntést meghozni, ideértve az Alapszabálynak az alaptıke felemelése miatt szükséges módosításit is. Az igazgatóság által végrehajtandó alaptıke emelés együttes összege évente legfeljebb a jegyzett tıke 10%-ig terjedhet (ezen felhatalmazás 2017. december 31. napjáig szól) 12.4.24. ellátja az alaptıke leszállításával összefüggésben nevesített feladatokat; 12.4.25. döntés minden olyan jogügyletrıl, amely által a társaság alaptıkéjének 25-50 % közé esı mértékben vállalna garanciát, kezességet, vagy hasonló kötelezettséget; 12.4.26. jogosult a közbensı mérleg elfogadására; 12.4.27. döntés saját részvény megszerzésérıl, saját részvény elidegenítésérıl, bevonásáról; 12.4.28. döntés más társaságban történı részesedés megszerzésérıl; 12.4.29. a társaság dolgozóinak feljogosítása a cégjegyzésre;
17 12.4.30. a társaság számviteli törvény szerinti beszámolójának és a nyereség felosztására vonatkozó javaslatnak az elkészítése és a közgyőlés elé terjesztése; 12.4.31. a jogszabályban elıírt bejelentések megtétele a társaság törvényességi felügyeletét ellátó cégbírósághoz; 12.4.32. döntés minden olyan ügyben, amely nem tartozik a közgyőlés kizárólagos hatáskörében; 12.4.33. a társaság cégnevét, székhelyét, telephelyeit és fiók telepeit, valamint a társaság tevékenységi köreit – a fı tevékenység megváltoztatása kivételével – érintı alapszabály módosítások meghozatala; 12.4.34. dönt az Alapszabály 20.1. b, c, d, e, pontjaiban meghatározott szolgáltatási díj elemek mértékérıl. 12.5. Az Igazgatóság szükség szerint, de legalább háromhavonta ülésezik. Az Igazgatóságot az elnök, akadályoztatása esetén két igazgatósági tag együttesen hívja össze. Az ülést, annak megkezdése elıtt legalább 5 nappal - a napirend, a hely és az idıpont megjelölésével - írásban kell összehívni. Rendkívüli esetben az ülés 3 napon belül is összehívható telefax, telefon útján. Az ülésre a Felügyelı Bizottság elnökét meg kell hívni. 12.6. Bármely igazgatósági tag, vagy a Felügyelı Bizottság írásban - az ok és a cél egyidejő megjelölése mellett - kérheti az Igazgatóság összehívását. Az elnök ilyen esetben köteles az Igazgatóság ülését az írásbeli kérelem benyújtásától számított 14 napon belülre összehívni. Ha az elnök az ilyen kérelemnek a hozzáérkezéstıl számított 5 napon belül nem tesz eleget, úgy az ülést bármely igazgatósági tag közvetlenül hívhatja össze. 12.7. Az Igazgatóság ülésének elıkészítése az Igazgatóság elnökének a feladata. Az üléseket az elnök, akadályoztatása esetén az általa megbízott igazgatósági tag vezeti. 12.8. Az Igazgatóság ülése akkor határozatképes, ha azon legalább 3 Igazgatósági tag jelen van. Az Igazgatóság a határozatait egyszerő szótöbbséggel hozza. Az igazgatóság ügyrendje lehetıvé teheti, hogy az igazgatósági üléseket a tagok személyes jelenléte nélkül, elektronikus hírközlı eszköz közvetítésével tarthassák meg. Ennek részletes szabályait az igazgatósági ügyrendnek kell meghatároznia. 12.9. Az Igazgatóság ülésérıl jegyzıkönyvet kell felvenni. A jegyzıkönyv tartalmazza: a.) az ülés helyét, idejét és azt, hogy összehívása szabályszerő volt-e; b.) a résztvevık nevét; c.) a hozzászólások lényegét, és az egyes napirendi pontokról hozott határozatokat; d.) a határozatok elleni esetleges tiltakozásokat.
18 A határozati javaslat ellen való szavazás, és a szavazástól való tartózkodás önmagában nem jelent tiltakozást, a tiltakozásra kifejezetten utalni kell. Bármely tag kérésére szó szerint jegyzıkönyvet kell készíteni. A jegyzıkönyvet az igazgatósági ülés elnöke, valamint a jegyzıkönyvvezetı írja alá. Az igazgatósági ülés jegyzıkönyvét az összes igazgatósági tagnak és a Felügyelı Bizottság elnökének - függetlenül attól, hogy az ülésen részt vettek-e meg kell küldeni az ülést követı 8 napon belül. 12.10. Az Igazgatóság tagjai az ilyen tisztségeket betöltı személyektıl általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. Kötelezettségeik megszegésével a társaságnak okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felelnek. Az Igazgatóság tagjai a polgári jog általános szabályai szerint személyükben felelnek a társaság mőködése kapcsán feladatkörükben eljárva hozott döntéseikért, illetve az ezzel összefüggı mulasztásaikért. Nem terheli felelısség azt az igazgatósági tagot, aki: a.) az Igazgatóság határozata vagy intézkedése elleni tiltakozását az Igazgatóság ülésén bejelentette; b.) az ülésen nem volt jelen, és az ülés jegyzıkönyvének kézhezvételétıl számított 10 napon belül az Igazgatóság elnökének írásban bejelentette tiltakozását; c.) az általa észlelt mulasztást, írásban, olyan idıben jelezte az intézkedésre jogosult szervnek, hogy az még idıben intézkedhetett. 12.11. Az Igazgatóság ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet elfogadásra a közgyőlés elé terjeszt. 12.12. Ha az igazgatósági tag lemondásával a tagok száma 3 fı alá csökkenne, úgy az igazgatósági tag lemondásának hatálya csak a társaság azon közgyőlésén áll be, amelyen a lemondó tag helyébe új igazgatósági tag kerül megválasztásra. Az érintett igazgatósági tag ilyen irányú kezdeményezésére az Igazgatóság 8 napon belül köteles intézkedni a társaság közgyőlésének összehívása iránt. Ezen kötelezettség elmulasztása esetén a közgyőlést a Felügyelı Bizottság hívja össze. 12.13. Az igazgatóság kötelessége írásban nyilatkozni a közgyőlésnek arról, hogy a részvénytársaság saját tıkéjébıl a részvényesek javára, annak tagsági viszonyára tekintettel történı pénzbeli, avagy nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás kifizetése nem veszélyezteti a részvénytársaság fizetıképességét, illetve a hitelezık érdekeinek érvényesülését. 12.14. Az Igazgatóság meghatározza a mőszaki igazgató és a gazdasági igazgató esetében a teljesítmény követelményt (prémium feladatot) valamint az ahhoz kapcsolódó teljesítménybért (prémiumot) vagy más esetleges juttatásait; XIII. A Felügyelı Bizottság 13.1. A Felügyelı Bizottság ellenırzi a társaság ügyvezetését, jogában áll az Igazgatóság tagjaitól, a társaság dolgozóitól jelentést vagy felvilágosítást kérni, a társaság
19 könyveit, bankszámláját, iratait és pénztárát bármikor megvizsgálni, vagy szakértıvel a társaság költségére megvizsgáltatni. 13.2. A Felügyelı Bizottság 3-6 tagból áll. A Felügyelı Bizottság tagjait 4 évre a közgyőlés választja. A Felügyelı Bizottság tagjainak részleges cseréje, vagy a Felügyelı Bizottság új tagokkal való kiegészítése esetén, az új tagok megbízatása a Felügyelı Bizottság eredeti megbízatásának az idıpontjáig szól. 13.3. Amennyiben a társaság fıfoglalkozású dolgozóinak száma éves átlagban a 200 fıt meghaladja, úgy a Felügyelı Bizottság két tagját az Üzemi Tanács jelöli. 13.4. A Felügyelı Bizottság 2011. január 1. napjától 2014. december 31. napjáig választott tagjai: 1. Név: Schwartz Béla Anyja neve: Pohlinger Ágnes Lakcím: 8200 Veszprém, Fáskert u. 3/A. 2. Név: Huszárné Bacsárdi Valéria Anyja neve: Czunám Valéria Lakcím: 8100 Várpalota, Bezerédi u. 40. 3. Név: Szalay Zsolt Anyja neve: Gelencsér Veronika Lakcím: 8200 Veszprém, Veszprémvölgyi u. 35. 4. Név: Szafner József Anyja neve: Sebestyén Anna Lakcím: 8420 Zirc, Hőség u. 18. 5. Név: Hegyi Zoltán Anyja neve: Ódor Márta Lakcím: 8100 Várpalota, Semmelweis u. 17/A. 6. Név: Rieger Ottó Anyja neve: Marczona Erzsébet Lakcím: 8409 Úrkút, Mester u. 26. 13.5. A Felügyelı Bizottság tagjai közül elnököt választ. 13.6. A Felügyelı Bizottság maga állapítja meg mőködésének szabályait, ügyrendjét a közgyőlés hagyja jóvá. A Felügyelı Bizottság szervezetére, mőködésére egyebekben a Gt. elıírásai és a mindenkor hatályos jogszabályi elıírások az irányadók. 13.7. A Felügyelı Bizottság jogosult megvizsgálni a közgyőlés elé terjesztendı minden olyan lényeges üzletpolitikai jelentést, minden olyan elıterjesztést, amely a közgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.
20 A Felügyelı Bizottság írásbeli jelentést készít a számviteli törvény szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról. Vizsgálatának eredményét a Felügyelı Bizottság elnöke ismerteti a közgyőléssel, amely nélkül a közgyőlés érvényes határozatot nem hozhat. 13.8. A Felügyelı Bizottság köteles a közgyőlés haladéktalan összehívását kezdeményezni, ha jogszabályba, Alapszabályba ütközı, vagy a társaság érdekeit sértı intézkedést, mulasztást tapasztal. 13.9. A Felügyelı Bizottság ülését az elnök, az ülés napját legalább 5 nappal megelızıen elküldött értesítéssel hívja össze. A Felügyelı Bizottság ülését írásban két tag is összehívhatja - az ok és a cél egyidejő megjelölésével - ha a bizottság összehívására irányuló kérelmüket az elnök 8 napon belül nem teljesíti. 13.10. A Felügyelı Bizottság határozatképes, ha az ülésen legalább 3 tag jelen van. Határozatait egyszerő szótöbbséggel hozza. 13.11. A társaság belsı ellenırzési szervezete a Felügyelı Bizottság irányítása alatt mőködik, amely azonban nem vonatkozik a munkáltatói jogok gyakorlására. 13.12. A Felügyelı Bizottság üléseirıl jegyzıkönyvet kell vezetni, amelyre az igazgatósági jegyzıkönyvre vonatkozó szabályok megfelelıen alkalmazandók. 13.13. A Felügyelı Bizottság tagjai az ilyen tisztséget betöltı személyektıl általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. Kötelezettségeik megszegésével a társaságnak okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felelnek. A Felügyelı Bizottság ügyrendje lehetıvé teheti, hogy a Felügyelı Bizottsági üléseket a tagok személyes jelenléte nélkül, elektronikus hírközlı eszköz közvetítésével tarthassák meg. Ennek részletes szabályait a Felügyelı Bizottság ügyrendjének kell meghatároznia.
XIV. A könyvvizsgáló 14.1. A társaság könyvvizsgálóját a közgyőlés választja.
14.2. A társaság könyvvizsgálója 2011. január 1. napjától 2015. május 31. napjáig: Név: SIGNATOR AUDIT Könyvvizsgáló Kft. Székhely: 8200 Veszprém, Radnóti tér 2. Tagsági igazolvány szám: 000753 Kijelölt könyvvizsgáló: Név: Olma Frigyes Anyja neve: Jung Teréz
21 Lakcím: 8200 Veszprém, Zápor 4/2/B. Tagsági igazolvány szám: 000718 14.3. A könyvvizsgáló feladata: a.) a társaság számviteli törvény szerinti beszámoló valódiságát és jogszerőségét ellenırizni, továbbá a közgyőlés elé terjesztett minden más jelentést az adatok valódisága és a jogszabályi elıírások megfelelıségének szempontjából köteles megvizsgálni és errıl a közgyőlésnek jelentést elıterjeszteni; b.) hogy kérje a közgyőlés összehívását az Igazgatóságtól, ha az Rt. vagyonának jelentıs mértékő csökkenése következett be, vagy az várható, illetve ha olyan tényt észlel, amely az Igazgatóság tagjainak, vagy a felügyelı bizottság tagjainak a Gt-ben meghatározott felelısségét vonja maga után. 14.4. A könyvvizsgáló tájékozódhat a társaság ügyeinek vitelérıl, nevezetesen: a.) b.) c.) d.) e.) f.) g.)
a társaság dolgozóitól felvilágosítást kérhet; megvizsgálhatja a társaság pénztárát, értékpapír szerzıdés és áruállományát, bankszámláját; részvétele kötelezı a közgyőlésen; az Igazgatóság és a Felügyelı Bizottság ülésein részt vehet, melynek összehívását kezdeményezheti; betekinthet a társaság könyveibe; a vezetı tisztségviselıktıl a Felügyelı Bizottság tagjaitól felvilágosítást kérhet; a társaság bankszámláját, pénztárát, értékpapír és áruállományát, szerzıdéseit megvizsgálhatja.
14.5. A könyvvizsgáló köteles a Felügyelı Bizottságot tájékoztatni és a közgyőlés összehívását kérni, ha: a.) b.)
tudomása szerint a társaság vagyonának jelentıs csökkenése várható, vagy a vezetı tisztségviselık felelısségre vonását megalapozó tényrıl szerez tudomást.
A fentiekben részletezett javaslatának elutasítása vagy nem teljesítése esetén a könyvvizsgáló jogosult az arra irányadó szabályok szerint a közgyőlés összehívását kezdeményezni a Cégbíróságnál. 14.6. Nem lehet könyvvizsgáló a társaság alapítója, részvényese, az Igazgatóság vagy a Felügyelı Bizottság tagja és ezek közeli hozzátartozója, valamint a társaság dolgozója e minıségük megszőnésétıl számított három évig. 14.7. A könyvvizsgáló az ilyen tisztséget betöltı személyektıl általában elvárható gondossággal köteles eljárni, felelısségére a polgári jog szabályai az irányadók.
XV. A vezérigazgató
22 15.1.
A társaság vezérigazgatójának munkaviszonyát a közgyőlés létesíti és szünteti meg.
15.2. A társaság vezérigazgatója: Név: Kugler Gyula László Anyja neve: Kántor Veronika Lakcím: 8443 Bánd, Rákóczi u. 23. 15.3. A Vezérigazgató az Igazgatóság tagja, irányítja és ellenırzi a társaság napi munkáját, a jogszabályok és az Alapszabály keretei között, illetve a közgyőlés és az Igazgatóság döntéseinek megfelelıen. 15.4. A Vezérigazgató a társaság határozatlan idejő munkaviszonyban álló alkalmazottja, felette a munkáltatói jogokat - a közgyőlés hatáskörébe utaltak kivételével - az Igazgatóság gyakorolja. 15.5. A Vezérigazgató a tevékenységével a társaságnak okozott károkért a polgári jog általános szabályai szerint felel. 15.6. A Vezérigazgató hatáskörébe tartozik mindazon ügyek eldöntése, amelyek nincsenek a közgyőlés vagy az Igazgatóság kizárólagos hatáskörébe utalva, továbbá azon ügyek, melyeket az Igazgatóság részére delegált. A Vezérigazgató jogosult a hatáskörébe tartozó feladatokat a társaság alkalmazottaira átruházni, kivéve azokat, amelyeket az Igazgatóság vagy a közgyőlés kizárólag reá delegált. 15.7. A Vezérigazgató gyakorolja a társaság alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat.
XVI. Alaptıke felemelés 16.1. Az alaptıke felemelésére a közgyőlés és az igazgatóság határozata alapján csak abban az esetben kerülhet sor, ha a részvényesek a társaság által korábban kibocsátott részvények névértékét teljes mértékben befizették. Az Igazgatóság felhatalmazást kap arra, hogy a jelen Alapszabályban meghatározott alaptıkét legfeljebb az alaptıke évi 10 %-ával felemelje. E felhatalmazás 4 évre (2010. december 31.) szól. 16.2. Az alaptıke felemelésérıl a közgyőlés és az igazgatóság határoz. Az alaptıke felemelése történhet új részvények jegyzésével, forgalomba hozatalával a társaság alaptıkén felüli vagyonának vagyon terhére alaptıkévé alakításával, továbbá átváltoztatható kötvény részvénnyé történı átalakításával feltételes alaptıke emelésként, átváltoztatható kötvény forgalomba hozatalával és dolgozói részvény forgalomba hozatalával. A közgyőlés, a jogszabályban elıírottakon túl köteles egyben az alaptıke felemelésének részletes szabályait is meghatározni, különösen: a.)
a kibocsátandó új részvény elıállításának módját, fajtáját, , névértékét és kibocsátási értékét, a befizetés ütemezését, a részvényfajtához kapcsolódó
23
b.) c.) d.) e.)
jogokat, továbbá azt, hogy az milyen már meglévı részvényfajtához főzıdı jogokat érint; azt, hogy az alaptıke emelés zártkörően, a közgyőlés által elıre meghatározott személyek kizárólagos jegyzési jogosultságával történik; a részvényjegyzés kezdı- és zárónapját; a túljegyzés visszautasítására vonatkozó allokációs szabályokat; azt, hogy a kibocsátandó részvények után járó éves osztalék a részvény kibocsátásának napjától arányosan, vagy egész évre illeti meg a részvény tulajdonosát.
16.3. Ha az alaptıke felemelésére új részvények kibocsátásával kerül sor, az alaptıke felemelésérıl döntı közgyőlés egyszerő szótöbbséggel hozott határozatával kijelölheti azokat a személyeket, akik a kibocsátandó új részvények jegyzésére jogosultak. Ha a közgyőlés által kijelölt személyek nem jegyeztek a részvényjegyzésre megállapított zárónapig a tervezett alaptıke felemelésének megfelelı összegő részvényt, az alaptıke felemelését meghiúsultnak kell tekinteni. A közgyőlés csak azt követıen határozhat a részvények átvételére jogosult személyek kijelölésérıl, ha a Gt. szabályai szerint jegyzési elsıbbségi joggal rendelkezık nem éltek a részvények átvételére vonatkozó lehetıséggel. Jegyzési elsıbbségi joggal a társaság részvényesei, átváltoztatható illetve jegyzési jogot biztosító kötvények tulajdonosai rendelkeznek, - ebben a sorrendben. Jegyzési elsıbbség a jogosultakat az alaptıke emelés elhatározásának napján meglévı részvények (kötvények) után illeti meg, egymáshoz viszonyítottan, részvényeik (vagyoni hozzájárulásuk) arányában. A részvénytársaság a jegyzési elsıbbséggel rendelkezıket joguk gyakorlásának lehetıségérıl a Gt-ben meghatározott tartalommal, írásban köteles tájékoztatni az alaptıke emelés elhatározásáról döntı közgyőlés napját követı 8 napon belül. A jegyzési elsıbbségi jog gyakorolhatóságának feltételeit az alaptıke emelést elhatározó közgyőlésen, az Alapszabály erre vonatkozó kiegészítésével, közgyőlési határozatban kell meghatározni. 16.4. A társaság alaptıkéjét az alaptıkén felüli vagyonának, vagy egy részének alaptıkévé alakításával felemelheti. A társaság alapításakor az alapító önkormányzatok által kötelezvény ellenében a társaság rendelkezésére bocsátott és korlátozottan forgalomképessége miatt a tıketartalékba helyezett közmővagyon terhére alaptıke nem emelhetı. Az alaptıke felemelése részvénycsere vagy felülbélyegzés útján történik. Az alaptıke ilyen módon történı felemelésekor a kiállított új részvényeket a korábbi részvényesek között - ellenérték nélkül - részvényeik arányában kell felajánlani. Ezen szabálytól a közgyőlés csak egyhangú határozattal térhet el. A felhívást a meghívóban kell közölni.
XVII. Az alaptıke leszállítása
24 17.1. A társaság az alaptıkéjének leszállítását, - amennyiben a társaság tulajdonosként rendelkezik saját részvénnyel - a társaság saját részvényeinek bevonásával köteles végrehajtani. Ha a társaságnak nincsen saját tulajdonában álló részvénye, vagy az alaptıke leszállítása - a közgyőlés döntésének megfelelıen - a társaság alaptıkéjének 30 %át meghaladja, úgy az alaptıke leszállítását részvénycsere vagy lebélyegzés útján kell végrehajtani.
XVIII. A társaság cégjegyzése 18.1. A társaság cégjegyzése akként történik, hogy a társaság elıírt, elınyomott vagy nyomtatott cégneve alá a cégjegyzésre jogosultak nevüket - a közjegyzı által hitelesített módon aláírják. 18.2. A társaság cégjegyzésére jogosultak: a.) a Vezérigazgató, önállóan; b.) egy igazgatósági tag és egy erre felhatalmazott alkalmazott együttesen; c.) az Igazgatóság által erre feljogosított két alkalmazott együttesen.
XIX. A nyereség felosztásának szabályai, üzleti év 19.1. A társaság vagyonáról az üzleti év végével a számviteli törvény szerinti beszámolót kell készíteni. 19.2. Az osztalékalap összegérıl a közgyőlés dönt. Az osztalékalapot a részvény névértékének arányában kell felosztani. Nem képez osztalékalapot az adózott eredménynek az a része, amely bármely önkormányzat(ok) hatósági szolgáltatási díjában szereplı fejlesztési díjhányad miatt keletkezı többletbevételbıl származik. 19.3. Az osztalék kifizetésére az osztalék fizetésrıl szóló közgyőlési határozat meghozatalát követı 30 munkanapon belül kerül sor. A kifizetésrıl az Igazgatóság köteles gondoskodni. Az esedékességtıl számított 1 éven belül a részvényes köteles az osztalékot felvenni. A részvényes késedelme esetén a társaságtól osztaléka után kamatra nem tarthat igényt. Az elızıek szerint meghatározott idıtartamon belül fel nem vett osztalékot a társaság a részvényessel elızetesen egyeztetett idıpontban a részvényesnek személyesen a társaság székhelyén vagy - a részvényes kérésére és költségére átutalással fizeti ki. A részvényes a társaságtól az osztalékot az osztalékfizetés idıpontjától kezdıdı egy éven belül követelheti. Ezen idıszak eltelte jogvesztı határidınek minısül, ezen idı után a részvényesnek az osztalék kifizetéséhez való joga megszőnik, és az adott évre szóló osztalék kifizetése többé nem követelhetı. A fel nem vett osztalék a társaság alaptıkén felüli vagyonába kerül.
25
19.4.
Osztalékra az a részvényes jogosult, aki az osztalékfizetésrıl döntı közgyőlés idıpontjában a részvénykönyvben szerepel. A részvényest megilletı osztalék nem pénzbeli vagyoni értékő juttatásként is kerülhet teljesítésre.
19.5. Nem részesedhet a társaság nyereségébıl az a részvényes, aki az esedékes vagyoni hozzájárulását nem teljesítette a jelen Alapszabályban meghatározott módon. 19.6. A társaság üzleti éve január 01.-tıl december 31.-ig tart.
XX. A Társaság mőködése 20.l.
Hatályon kívül helyezve.
20.2. Hatályon kívül helyezve. 20.3. Hatályon kívül helyezve. 20.4. Hatályon kívül helyezve. 20.5. Hatályon kívül helyezve. 20.6. Hatályon kívül helyezve.
XXI. Jogviták intézése 21.1. A társaság mőködésével kapcsolatban a részvényesek között esetleges felmerült jogvitás kérdésekben a Veszprémi Törvényszék rendelkezik kizárólagos illetékességgel. A jelen Alapszabállyal, illetve a társasági jogviszonnyal kapcsolatban a részvényesek között vagy a részvényesek (ideértve a kizárt vagy a társaságtól egyébként megvált korábbi részvényest is) és a társaság között esetleg felmerülı jogvitákat az érintettek megkísérlik egymás között békés tárgyalások útján rendezni. Ennek eredménytelensége esetén a vitát döntésre a Veszprémi Törvényszék elé terjesztik.
XXII. A társaság megszőnése 22.1. Megszőnik a társaság a Gt. 66 § a)-e) pontjaiban meghatározott eseteiben jogutód nélkül és megszőnhet jogutódlással is társasági formaváltással, egyesüléssel és szétválással. A megszőnést a leadott szavazatok négyötödös szótöbbséggel határozhatja el a közgyőlés.
XXIII. Egyéb rendelkezések
26 23.1. A társaság magyar jogi személy, mőködésére a mindenkor hatályos belföldi jogszabályok rendelkezései az irányadók. 23.2. A társaság mőködésének hivatalos nyelve a magyar. A társaság hirdetményeit a Cégközlönyben teszi közzé. 23.3. Jelen Alapszabályban nem érintett vagy nem teljes körően szabályozott kérdések vonatkozásában a 2006. évi IV. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az eltérést engedı rendelkezései kizárólag akkor vehetık figyelembe, ha az Alapszabály ezzel ellentétes kikötést nem tartalmaz.
XXIV. Az Alapszabály hatályba lépése Az Alapszabály 2013. január 1. napjával lép hatályba.
Kelt: Veszprém, 2012. december 5. napján.
Egységes szerkezetbe foglaltam és ellenjegyzésemmel igazolom, hogy a jelen egységes szerkezetbe foglalt okirat megfelel az Alapszabály módosításokkal egybefoglalt hatályos tartalmának: dr. Kiss Endre ügyvéd
Sorsz.
Önkormányzat/Részvényes megnevezése
Irányí-tószámCím
10 millió db
1 millió db
100 ezer db 10 ezer db
Vagyoni hozzájárulásRészesedés (Ft) az alaptıke %-ában
A Bakonykarszt Zrt. Részvényesei és Vagyoni Hozzájárulásuk
Sorsz. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30
Önkormányzat/Részvényes megnevezése Adorjánháza Község Önkormányzata Ajka Város Önkormányzata Apácatorna Község Önkormányzata Bakonybél Község Önkormányzata Bakonynána Község Önkormányzata Bakonyoszlop Község Önkormányzata Bakonyszentkirály Község Önkormányzata Balatoncsicsó Község Önkormányzata Balatonhenye Község Önkormányzata Balatonszılıs Község Önkormányzata Bánd Község Önkormányzata Barnag Község Önkormányzata Békás Község Önkormányzata Berhida Város Önkormányzata Bodorfa Község Önkormányzata Borszörcsök Község Önkormányzata Borzavár Község Önkormányzata Csajág Község Önkormányzata Csehbánya Község Önkormányzata Csesznek Község Önkormányzata Csetény Község Önkormányzata Csór Község Önkormányzata Csögle Község Önkormányzata Dabronc Község Önkormányzata Dabrony Község Önkormányzata Devecser Város Önkormányzata Doba Község Önkormányzata Dörgicse Község Önkormányzata Dudar Község Önkormányzata Egeralja Község Önkormányzata
Irányítószám
Cím
8497 8400 8477 8427 8422 8418 8430
Fı utca 26. Szabadság tér 12. Kossuth u. 18. Jókai u. 2. Alkotmány u. 3. Kossuth u. 32. Kossuth u. 69.
8272 8275 8233 8443 8291 8515 8181 8471 8479 8428 8163 8445 8419 8417 8041 8495 8345 8485 8460 8482 8244 8416 8479
Fı u. 25. Kossuth L. u. 54. Fı u. 9. Petıfi u. 60. Fı u. 33. Rákóczi u. 17. Veszprémi u. 1-3. Szabadság u. 30. Petıfi u. 198. Fı u. 43. Petıfi u. 1. Fı u. 39. Vár u. 42. Rákóczi u. 30. Fı tér 10. Rákóczi u. 188. Kossuth u. 60. Malom u. 10. Petıfi tér 1. Kossuth u. 10. Fı u. 121. Rákóczi u. 19. Fı u. 4.
Részvények száma 1 millió 100 ezer 1 2123
10 millió
3 2 1
1
1 1 1
10 ezer 15 4 9 17 2 72 8 38 1 1 1 38 58 15 29 20 73 1
3 30 1 1 1 1 3
1/4
60 94 1 54 6 75 47 23 58 56 48
Vagyoni hozzájárulás (Ft) 1.150.000 212.340.000 90.000 3.170.000 2.020.000 720.000 1.080.000 380.000 10.000 10.000 10.000 380.000 580.000 11.150.000 290.000 1.200.000 1.730.000 10.000 3.000.000 600.000 3.940.000 10.000 1.540.000 1.060.000 750.000 10.470.000 1.230.000 580.000 3.560.000 480.000
Részesedés az alaptıke %-ában 0,001298 0,239615 0,000102 0,003577 0,002279 0,000812 0,001219 0,000429 0,000011 0,000011 0,000011 0,000429 0,000655 0,012582 0,000327 0,001354 0,001952 0,000011 0,003385 0,000677 0,004446 0,000011 0,001738 0,001196 0,000846 0,011815 0,001388 0,000655 0,004017 0,000542
Sorsz. 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67
Önkormányzat/Részvényes megnevezése Egyházaskeszı Község Önkormányzata Eplény Község Önkormányzata Farkasgyepő Község Önkormányzata Gógánfa Község Önkormányzata Gyepükaján Község Önkormányzata Hajmáskér Község Önkormányzata Halimba Község Önkormányzata Hárskút Község Önkormányzata Hegyesd Község Önkormányzata Hegymagas Község Önkormányzata Herend Város Önkormányzata Hetyefı Község Önkormányzata Hidegkút Község Önkormányzata Iszkáz Község Önkormányzata Jásd Község Önkormányzata Kamond Község Önkormányzata Kapolcs Község Önkormányzata Káptalanfa Község Önkormányzata Karakószörcsök Község Önkormányzata Keléd Község Önkormányzata Kerta Község Önkormányzata Királyszentistván Község Önkormányzata Kiscsısz Község Önkormányzata Kislıd Község Önkormányzata Kispirit Község Önkormányzata Kisszılıs Község Önkormányzata Kolontár Község Önkormányzata Köveskál Község Önkormányzata Küngös Község Önkormányzata Litér Község Önkormányzata Lókút Község Önkormányzata Magyarpolány Község Önkormányzata Malomsok Község Önkormányzata Marcaltı Község Önkormányzata Márkó Község Önkormányzata Megyer Község Önkormányzata Mencshely Község Önkormányzata
Irányítószám 8523 8413 8582 8346 8473 8192 8452 8442 8296 8265 8440 8344 8247 8493 8424 8469 8294 8471 8491 9549 8492 8195 8494 8446 8496 8483 8468 8274 8162 8196 8425 8449 8533 8532 8441 8348 8271
Cím
10 millió
Kossuth u. 57. Veszprémi u. 64. Petıfi u. 42. Deák u. 23. Kossuth u. 8. Kossuth u. 31. Petıfi S. u. 16. Fı u. 10. Zrínyi M. u. 1. Szigligeti u. 13. Kossuth u. 97. Kossuth u. 35. Fı u. 67/A. József A u. 3. Dózsa Gy. u. 1. Kossuth u. 29. Kossuth u. 62. Rákóczi u. 5. Dózsa Gy. u. 8. Hunyadi u. 27. Dózsa Gy. u. 36. Fı u. 12. Kossuth u. 47. Hısök tere 1. Kossuth u. 3. Rákóczi u. 9. Kossuth u. 24. Fı út 10. Kossuth u. 30. Álmos u. 37. Bem u. 25. Dózsa Gy. u. 6. Fı tér 10. Fı tér 13. Padányi Bíró Márton tér 5. Fı u. 24. Fı u. 21.
2/4
Részvények száma 1 millió 100 ezer 1
1 2 1
17
1
1
1
2
1
2 1 1
10 ezer 25 86 77 63 86 59 1 25 38 58 100 19 77 6 1 24 86 73 5 15 54 67 38 50 10 75 54 1 1 1 1 40 90 83 1 32 58
Vagyoni hozzájárulás (Ft) 1.250.000 860.000 770.000 1.630.000 860.000 2.590.000 10.000 1.250.000 380.000 580.000 18.000.000 190.000 770.000 1.060.000 10.000 240.000 860.000 1.730.000 50.000 150.000 1.540.000 670.000 380.000 2.500.000 100.000 750.000 1.540.000 10.000 10.000 10.000 10.000 2.400.000 1.900.000 1.830.000 10.000 320.000 580.000
Részesedés az alaptıke %-ában 0,001411 0,000970 0,000870 0,001839 0,000970 0,002923 0,000011 0,001411 0,000429 0,000655 0,020312 0,000214 0,000870 0,001196 0,000011 0,000271 0,000970 0,001952 0,000056 0,000169 0,001738 0,000756 0,000429 0,002821 0,000113 0,000846 0,001738 0,000011 0,000011 0,000011 0,000011 0,002708 0,002144 0,002065 0,000011 0,000361 0,000655
Sorsz. 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100
Önkormányzat/Részvényes megnevezése Mezılak Község Önkormányzata Mindszentkálla Község Önkormányzata Monostorapáti Község Önkormányzata Monoszló Község Önkormányzata Nagyacsád Község Önkormányzata Nagyalásony Község Önkormányzata Nagyesztergár Község Önkormányzata Nagypirit Község Önkormányzata Nagyvázsony Község Önkormányzata Nemesgörzsöny Község Önkormányzata Nemeshany Község Önkormányzata Nemesvámos Község Önkormányzata Nemesszalók Község Önkormányzata Németbánya Község Önkormányzata Noszlop Község Önkormányzata Nyirád Község Önkormányzata Óbudavár Község Önkormányzata Olaszfalu Község Önkormányzata Oroszi Község Önkormányzata Öcs Község Önkormányzata İsi Község Önkormányzata Öskü Község Önkormányzata Papkeszi Község Önkormányzata Pécsely Község Önkormányzata Pénzesgyır Község Önkormányzata Pétfürdı Nagyközség Önkormányzata Porva Község Önkormányzata Pula Község Önkormányzata Pusztamiske Község Önkormányzata Raposka Község Önkormányzata Rigács Község Önkormányzata Sáska Község Önkormányzata Sóly Község Önkormányzata
Irányítószám 8514 8282 8296 8273 8521 8484 8415 8496 8291 8522 8471 8248 8953 8581 8456 8454 8272 8414 8458 8292 8161 8191 8183 8245 8426 8105 8429 8291 8455 8300 8348 8308 8193
Cím
Részvények száma 1 millió 100 ezer 2
10 millió
Arany J. u. 1. Petıfi u. 13. Petıfi S. u. 123. Fı u. 40. Deák F. u. 1-3. Kossuth u. 29. Radnóti u. 58. Kossuth u. 42. Kinizsi u. 96. Széchenyi u. 10. Petıfi u. 85. Fészek u. 7. Rákóczi u. 13. Kossuth u. 56. Dózsa Gy. u. 45. Szabadság u. 3. Fı u. 18. Váci u. 17. Szabadság u. 27. Béke u. 35. Kossuth u. 40. Szabadság tér 1. Fı u. 42. Vásártér u. 148/a. Fı u. 41. Berhidai u. 6. Kırishegy u. 10. Fı u. 32. Dózsa Gy. u. 26. Fı u. 51. Kossuth u. 19. Rákóczi u. 4. Kossuth u. 57.
2 1
3 1 7
2
4 40 3
2
1
1
3/4
10 ezer 31 77 21 29 44 85 1 20 56 54 86 76 1 10 21 1 10 1 15 48 4 42 7 1 77 67 96 48 86 38 50 58 67
Vagyoni hozzájárulás (Ft) 2.310.000 770.000 2.210.000 290.000 1.440.000 850.000 10.000 200.000 3.560.000 1.540.000 860.000 7.760.000 10.000 100.000 2.210.000 10.000 100.000 10.000 150.000 480.000 4.040.000 4.420.000 3.070.000 10.000 770.000 21.670.000 960.000 480.000 860.000 380.000 1.500.000 580.000 670.000
Részesedés az alaptıke %-ában 0,002607 0,000870 0,002494 0,000327 0,001625 0,000959 0,000011 0,000226 0,004017 0,001738 0,000970 0,008757 0,000011 0,000113 0,002494 0,000011 0,000113 0,000011 0,000169 0,000542 0,004559 0,004988 0,003464 0,000011 0,000870 0,024454 0,001083 0,000542 0,000970 0,000429 0,001693 0,000655 0,000756
Sorsz. 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133
Önkormányzat/Részvényes megnevezése Somlójenı Község Önkormányzata Somlószılıs Község Önkormányzata Somlóvásárhely Község Önkormányzata Somlóvecse Község Önkormányzata Szápár Község Önkormányzata Szentantalfa Község Önkormányzata Szentbékkálla Község Önkormányzata Szentgál Község Önkormányzata Szentjakabfa Község Önkormányzata Szentkirályszabadja Község Önkormányzata Tagyon Község Önkormányzata Taliándörögd Község Önkormányzata Tés Község Önkormányzata Tótvázsony Község Önkormányzata Tüskevár Község Önkormányzata Ukk Község Önkormányzata Úrkút Község Önkormányzata Várkeszı Község Önkormányzata Városlıd Község Önkormányzata Várpalota Város Önkormányzata Vászoly Község Önkormányzata Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Veszprémfajsz Község Önkormányzata Vid Község Önkormányzata Vigántpetend Község Önkormányzata Vilonya Község Önkormányzata Vöröstó Község Önkormányzata Zalaerdıd Község Önkormányzata Zalagyömörı Települési Önkormányzat Zalahaláp Települési Önkormányzat Zalameggyes Község Önkormányzata Zirc Város Önkormányzata Bakonykarszt Zrt. (saját részvény)
Irányítószám
Cím
8478 8483 8481 8484 8423 8272 8281 8444
Petıfi u. 99. Kossuth u. 164 Szabadság tér 1. Petıfi u. 30. Rákóczi u. 2. Fı u. 39. Kossuth u. 11. Fı u. 11.
8272 8225 8272 8295 8109 8246 8477 8347 8409 8523 8445 8100 8245 8200 8248 8484 8293 8194
Fı u. 37. Petıfi u. 12. Petıfi u. 10. Petıfi u. 2. Szabadság tér 1. Magyar u. 101. Kossuth u. 48. Kossuth u. 32. Rákóczi u. 45. Kossuth u. 36. Templom tér 4. Gárdonyi u. 39. Béke tér 1. Óváros tér 9. Fı u. 57. Széchenyi tér 14. Kossuth u. 34. Kossuth u. 18.
8291 8344 8349 8308 8348 8420 8200
Fı u. 58. Petıfi u. 37. Fı u. 2. Petıfi tér 4. Ady E. u. 16. Március 15. tér 1. Pápai út 41.
Részvények száma 1 millió 100 ezer
10 millió
10 ezer
1 1 1
5 3 10 2 2
9 33
2 1 9 2
9
11
1 1 2 1 49
4/4
4 9 122
2223
57 63 70 75 15 67 48 9 29 36 19 54 11 21 26 86 1 48 98 41 1 34 2 75 48 5 29 77 6 83 39 3 79 5187
Vagyoni hozzájárulás (Ft) 570.000 1.630.000 1.700.000 750.000 1.150.000 670.000 480.000 5.090.000 290.000 3.360.000 190.000 1.540.000 2.110.000 2.210.000 260.000 860.000 10.000 480.000 2.980.000 91.410.000 10.000 339.340.000 2.920.000 750.000 480.000 1.150.000 290.000 770.000 1.060.000 1.830.000 390.000 24.030.000 19.790.000 886.170.000
Részesedés az alaptıke %-ában 0,000643 0,001839 0,001918 0,000846 0,001298 0,000756 0,000542 0,005744 0,000327 0,003792 0,000214 0,001738 0,002381 0,002494 0,000293 0,000970 0,000011 0,000542 0,003363 0,103152 0,000011 0,382929 0,003295 0,000846 0,000542 0,001298 0,000327 0,000870 0,001196 0,002065 0,000440 0,027117 0,022333 1,000000
Üzemeltetési szerzıdés módosítás 2. sz. melléklete Veszprém és Térsége Szennyvízelvezetési és-kezelési Önkormányzati Társulás által átadandó víziközmő vagyonról készült vagyonleltár víziközmő rendszerenként
sorsz. Megnevezés 1. Veszprém csapadékcsatorna Melléklet szerint: burkolt árok, árok 721,40 m DN-1400 ROCLA csı 340,70 m DN-1600 ROCLA csı 535,70 m akna 5 db lebúvónyílás 6 db áteresz 1 db támfal 1 db tojásszelvény 541,30 m négyszögszelvény 17,30 m 2.
Eredeti üz.hely-kor Üz.hely.érték 808.438.661
Pót üz.hely. Üz.hely.érték
Veszprém szennyvízt.telep építészet gépészet villamos berendezések irányítástechika
165.201.759 137.222.217 8.801.953 11.857.181
3.294.609 955.625
Vp.szennyvíztelep összesen:
Össz: 2009.12.31. Üzembehely.érték 808.438.661
Ráaktiválás 2010. 16.684.056
2010.12.31. összes üz.hely.nettó érték 825.122.717
127.356
3.089.337 2.533.455 161.382 219.733
171.585.705 140.711.297 8.963.335 12.204.270
109.605.099 698.402.929 40.521.507 41.192.940
323.083.110
4.377.590
327.460.700
6.003.906
333.464.606
889.722.475
2.345.279
22.097.751
405.156
22.502.907
Szervízút
19.752.472
4.
Bekötıút
28.424.470
28.424.470
521.155
28.945.625
5.
Szennyvízcsatorna Veszprém Városi tulajdonú ingatlanokon Szennyvízát.Kádárta gép.felúj.
564.037.635
564.037.635
10.341.483
574.379.118
6
II.ütem 2011.10.01-el
üz.hely.nettó érték
168.496.368 138.177.842 8.801.953 11.984.537
3.
Nem városi tulajd. ingatlan.: Szennyvízcsatorna nem Vp. város tulajdonában lévı ing-on
II.ütem 2011.01.01-el
üz.hely nettó érték
1.399.012.410 22.130.382 1.421.142.792
2011.12.31..összes
üz.hely.nettó ért 825.122.717 281.190.804 839.114.226 49.484.842 53.397.210
53.167.545 53.167.545
1.223.187.081 22.502.907 28.945.625 2.026.559.073 22.130.382
2.048.689.455 -
321.407.065
321.407.065
5.892.915
327.299.980
23.969.911 9.480.862 7.256.493 7.949.408 7.057.080
23.969.911 9.480.862 7.256.493 7.949.408 10.640.674
439.482 173.829 133.046 145.750 195.094
24.409.393 9.654.691 7.389.539 8.095.158 10.835.768
76.795.453
404.095.433 -
7. 8. 9. 10. 11.
Szennyvízátemelı VI-1 Szennyvízátemelı VR-1 Szennyvízátemelı Nemesvámos Szennyvízátemelı Szentkirályszabadja Szennyvízátemelı Veszprémfajsz
3.583.594
24.409.393 9.654.691 7.389.539 8.095.158 10.835.768 -
Vp.szennyvízcsat. és telep összesen:
1.312.418.506
10.306.463
1.322.724.969
24.251.817
1.346.976.786
2.387.660.720
53.167.545
3.787.805.051
Vp. összesen:
2.120.857.167
10.306.463
2.131.163.630
40.935.873
2.172.099.503
2.387.660.720
53.167.545
4.612.927.768
-
12.
13.
Zirc szennyvízcsatorna építmény gép irányítástechnika részletesen mellékletben Kukoricaföld: akna Kukoricaföld: csı Kardosrét: akna Kardosrét: csı Kardosrét: átemelı Tündérmajor: átemelı Tündérmajor: akna Tündérmajor: csı Zirc sz.v.csat.összesen:
106.622.047 4.824.456 2.756.794
1.375.200 59.140 44.360
107.997.247 4.883.596 2.801.154
2.020.140 91.350 52.397
110.017.387 4.974.946 2.853.551
346.349.159
456.366.546 4.974.946 2.853.551 -
31 db 677,40 m 65 db 2177,90 m 1 db 1 db 30 db 1176,80 m
-
114.203.297
1.478.700
115.681.997
2.163.887
117.845.884
346.349.159
Zirc szennyvíztelep épület építmény gépek irányítástechnika Zirc szennyvíztelep össz:
50.622.541 121.164.506 158.698.091 15.771.852 346.256.990
11.628.224 27.728.840 36.673.629 4.472.394 80.503.087
62.250.765 148.893.346 195.371.720 20.244.246 426.760.077
11.883.345 2.842.295 3.729.542 386.452 18.841.634
63.439.099 151.735.641 199.101.262 20.630.698 434.906.700
32.431.636 33.531.364 90.866.955 13.217.524 170.047.479
Zirc összesen:
460.460.287
81.981.787
542.442.074
21.005.521
552.752.584
516.396.638
464.195.043
95.870.735 185.267.005 289.968.217 33.848.222
604.954.179 -
14.
15.
Hegyesdi szennyvízcsatorna építmény gép irányítástechnika részletesen mellékletben belterületi vezeték 41345,98 m külterületi vezeték 15348 m szennyvízátemelı 12 db házi átemelı 62 db házi bekötés 1245 db akna 818 db tísztítóidom 4 db Hegyesdi sz.v.csat.össz:
-
1.069.149.222 1.039.776.720 65.416.823 36.035.240 -
740.928.067 45.767.027 26.152.586
280.797.167 18.514.099 9.257.049
1.021.725.234 64.281.126 35.409.635
18.051.486 1.135.697 625.605
1.039.776.720 65.416.823 36.035.240
812.847.680
308.568.315
1.121.415.995
19.812.788
1.141.228.783
1.141.228.783
Hegyesdi szennyvíztísztítótelep épület építmény gépek
108.983.025 116.597.976 359.758.557
8.032.990 19.155.589 25.334.812
117.016.015 135.753.565 385.093.369
2.128.254 2.469.047 7.003.969
119.144.269 138.222.612 392.097.338
119.144.269 138.222.612 392.097.338
Hegyesdi sz.víztísztítót.össz:
585.339.558
52.523.391
637.862.949
11.601.270
649.464.219
649.464.219
Hegyesd összesen:
1.398.187.238
361.091.706
1.759.278.944
31.414.058
1.790.693.002
Mindösszesen:
3.979.504.692
453.379.956
4.432.884.648
93.355.452
4.515.545.089
-
-
1.790.693.002 -
2.904.057.358
53.167.545
7.472.769.992
TARTALOMJEGYZÉK oldalszám I. BEVEZETÉS ............................................................................................................ 3 II. FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK ....................................................................... 4 1. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékő jogok .................................................. 5 2. Mőszaki berendezések, gépek, jármővek............................................................. 7 3. Egyéb gépek, berendezések, felszerelések, jármővek.......................................... 8 4. A tárgyi eszközök értékhelyesbítése .................................................................... 8 5. Beruházásokra adott elılegek .............................................................................. 9 6. Beruházások, felújítások ...................................................................................... 9 7. A beruházás teljesítményértéke.......................................................................... 10 III. TÁRGYI ESZKÖZÖK FELÚJÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK .................................................................................................. 13 1. Épületekre és építményekre vonatkozó szabályok............................................. 14 2. Gépekre, berendezésekre, mőszerekre, jármővekre vonatkozó szabályok ........ 19 IV. TÁRGYI ESZKÖZÖK FELÚJÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYOZÁSA 23 1. Épületek.............................................................................................................. 24 2. Építmények ........................................................................................................ 27 2.1. Árvízvédelmi töltések és mőtárgyaik.......................................................... 27 2.2. Ásott és aknakutak ...................................................................................... 27 2.3. Csapadékvíz elvezetı nyílt csatornák, kis vízfolyások ............................... 28 2.4. Csáposkutak ................................................................................................ 28 2.5. Dúsító medencék ......................................................................................... 28 2.6. Erıs- és gyengeáramú elektromos vezetékek ............................................. 29 2.7. Felszíni vízkivételi mővek .......................................................................... 29 2.8. Forrásfoglalások, galériák, karsztaknák ...................................................... 30 2.9. Fúrt kutak .................................................................................................... 30 2.10. Gázvezetékek ............................................................................................ 30 2.11. Gız-, forró víz- és termálvízvezetékek ..................................................... 31 2.12. Közmőalagutak, közmőfolyosók............................................................... 31 2.13. Szennyvíz és csapadékvíz csatornák, mőtárgyaik (gravitációs és kényszeráramoltatású) ............................................................................... 31 2.14. Szennyvíztisztítás mőtárgyai..................................................................... 32 2.15. Szivattyútelepek ........................................................................................ 33 2.16. Telepek térvilágítása ................................................................................. 33 2.17. Telephelyek, védterületek ......................................................................... 34 2.18. Víztároló medencék, víztornyok ............................................................... 34 2.19. Víztisztítás mőtárgyai................................................................................ 35 2.20. Vízvezetékek és mőtárgyaik ..................................................................... 36 2.21. Völgyzárógátas vagy körtöltéses víztározók, halastavak.......................... 38 2.22. Antenna tornyok........................................................................................ 38 3. Gépek, gépészeti berendezések .......................................................................... 39 3.1. Erıgépek és elektromos berendezések........................................................ 39 3.2. Szivattyúk, ventilátorok, kompresszorok, préslégszerszámok.................... 42 3.4. mőhely és szerszámgépek ........................................................................... 60
1
3.5. Villamos kéziszerszámok............................................................................ 62 3.6. Mőszerek és mérıeszközök......................................................................... 63 3.7. Laboratóriumi mőszerek, berendezések...................................................... 64 3.8. Víztisztítás és szennyvíztisztítás speciális gépei és berendezései............... 67 3.9. Irányítástechnikai, számítástechnikai, hírközlı és irodatechnikai berendezések.............................................................................................. 72 3.10. Jármővek és szállítóeszközök ................................................................... 75 3.11. Egyéb gépek, berendezések, felszerelések, térképek ................................ 80
2
I. BEVEZETÉS
Ágazatunk, a víz- és szennyvízszolgáltatás nagy értékő tárgyi eszközállománnyal tudja ellátni feladatát. Az eszközállomány folyamatos pótlást, rekonstrukciót, fenntartást igényel annak érdekében, hogy az eszközök mőszaki színvonalának emelése mellett, a folyamatos szolgáltatást biztosíthassák a szolgáltató szervezetek. Az elmúlt években ágazatunkban a tevékenységet végzık száma megemelkedett, gyakori a néhány települést ellátó szervezeti egység, ezért minden víz és szennyvízszolgáltató szervezet munkáját segítheti szakmai szabályzatunk. Az érvényben lévı Számviteli törvény (többször módosított 2000. évi C. tv.) a KSH vonatkozó utasítása a témakörben kiadott APEH állásfoglalások egyéb folyóiratokban megjelenı szakcikkek alapján alakítottuk ki javaslatunkat. Reméljük munkánk a mindennapi feladatok ellátását segíti, és a felújítások egységes megítélése az ágazatban gazdasági elınnyel is jár.
3
II. FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK
4
Tárgyi eszközök: Tárgyi eszközök között azokat a rendeltetésszerően használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket kell kimutatni, amelyek tartósan - közvetett, vagy közvetlen módon - szolgálják a vállalkozási tevékenységet, továbbá az ezen eszközök beszerzésére adott elılegeket és a beruházásokat, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését értéküktıl, üzembe helyezésüktıl függetlenül. A tárgyi eszközök között kell kimutatni a koncessziós szerzıdés alapján megszerzett eszközöket is. A forgó eszközök között kell azon anyagi eszközöket kimutatni, amelyek egy évnél rövidebb ideig szolgálják a társaság tevékenységét. Az eszközöket a tárgyi eszközök vagy forgó eszközök közé, a rendeltetésük, használatuk alapján kell besorolni. Amennyiben az eszköz használata, rendeltetése tartósan megváltozik, a besorolást is meg kell változtatni. A tevékenységet éven túl szolgáló eszközállomány a tárgyi eszközök körébe tartozik, de a gazdálkodó döntésétıl függıen a kis értékő 50 eFt alatti tárgyi eszközöket egy összegben, használatba vételkor értékcsökkenési leírásként el lehet számolni. Tárgyi eszközök az alábbiak szerint csoportosíthatók: 1. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékő jogok 2. Mőszaki berendezések, jármővek 3. Egyéb berendezések, felszerelések, jármővek 4. A tárgyi eszközök értékhelyesbítése 5. Beruházásokra adott elılegek 6. Beruházások, felújítások 1. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékő jogok Minden anyagi eszköz, amelyet a földdel tartós kapcsolatba létesítettek. 1.1. 1.2.
1.3. 1.4.
A földterület, telek, telkesítés. Az építmény, − épület, − egyéb építmények, − épületrészek, tulajdoni hányadok. Üzemkörön kívüli ingatlanok. Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékő jogok
1.1.
Földterületek, telkek, telkesítés
1.1.1. Termıföld: a mezıgazdasági hasznosítás célját szolgáló földterület. 1.1.2. Szántó: a rendszeres szántóföldi mővelés alatt álló földterület, függetlenül attól, hogy átmenetileg nem hasznosítják.
5
1.1.3. Ültetvény: a termıfölddel tartósan összefüggı, több éves rendszeres termelésre létesített növényi kultúra. Az ültetvények által elfoglalt földterület és a kerítése nem tartozik az ültetvény fogalmába és értékébe. 1.1.4. Erdı: A fanövedék kitermelése és a favédı hatása érdekében ültetett fákkal, fás szárú növényekkel benıtt terület. 1.1.5. Gyep: A rét és legelı területe együtt. 1.1.6. Halastó: A halastó földterülete tartozik. 1.1.7. Telek: az ellenérték fejében vásárlás, kisajátítás vagy egyszeri telekigénybevételi díj kapcsán megszerzett földterület. 1.1.8. Telkesítés: az olyan beruházás, amely a talaj hasznosításának növelése érdekében a talaj tulajdonságát módosítja. Telkesítés a beruházásként elszámolt: - tereprendezés, - területfeltöltés, - talajjavítás, - talajvédelem. A telkesítés értéke nem tartalmazza a földterület, a telek értékét.
1.2.
Építmény
1.2.1. Épület: az olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környezı külsı tértıl épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot. Állandó, idıszakos, vagy idény jelleggel tartózkodásra, üzemi termelésre, tárolásra biztosít lehetıséget. 1.2.2. Építmény: mindazon végleges vagy ideiglenes rendeltetéssel megvalósított ingatlan, amely a talajjal való egybeépítés révén vagy a talaj állapotának természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jön létre. A talajtól csak anyagaira, szerkezeteire szétbontás útján távolítható el, ezáltal eredeti rendeltetésére alkalmatlanná válik. Az építményhez tartoznak azok a víz, villany, gáz, csatornázási vezetékek, főtési, szellızı, légfrissítı berendezések és felvonók, amelyek az építmény használhatóságát biztosítják. Még az esetben is, ha az építmény használhatóságának biztosítása mellett, technológiai célokat is szolgálnak, vagy már meglévı építménybe kerülnek beépítésre. 1.2.3. Egyéb építmény: minden, épületnek nem minısülı építmény (út, kerítés). Mindaz az ingatlan, ami nem épület Az építmények tételes felsorolása az építményjegyzékben, valamint az annak módosítására kiadott KSH Elnöki Közleményben található. (A tóval, ültetvénnyel és erdıvel borított földterület nem tartozik a fogalomba)
6
1.2.4. Épületrészek, tulajdoni hányadok: Ha egy önálló ingatlannak több tulajdonosa van, akik között az ingatlan tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásban, a szerzıdésben meghatározott arányban oszlik meg. Az ilyen épületrészeket, tulajdoni hányadokat a könyvekben elkülönítetten kell nyilvántartani, leltározásukat a társtulajdonosokkal együttmőködve kell elvégezni.
1.3.
Az üzemkörön kívüli ingatlanok
A vállalkozási tevékenységgel közvetlenül össze nem függı ingatlanok tartoznak ide: − üzemi lakóépületek, − polgárvédelmi célokat szolgáló ingatlanok, − szociális-, kulturális-, sport, és − üdülést, gyermekintézményi szolgáltatást nyújtó ingatlanok. 1.4.
Az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékő jogok földhasználat haszonélvezet és használat bérleti jog szolgalmi jog ingatlanok rendeltetésszerő használatának elıfeltételét jelentı jogszabályban nevesített - hozzájárulások (víz- és csatornahasználati hozzájárulás, gázelosztó vezetékre vonatkozó hálózatfejlesztési hozzájárulás, villamos-fejlesztési hozzájárulás) megfizetése alapján szerzett használati jog − ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok. − − − − −
(A telefonhálózat használati jogáért fizetett összeget nem itt, hanem a vagyoni értékő jogok között kell kimutatni.) 2. Mőszaki berendezések, gépek, jármővek A rendeltetésszerően használatba vett, üzembe helyezett, a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló: − erıgépek és elektromos berendezések, − szivattyúk, ventilátorok, kompresszorok, préslégszerszámok, − építıipari gépek, − mőhely és szerszámgépek, − villamos kéziszerszámok, − mőszerek és mérıeszközök, − laboratóriumi mőszerek, berendezések, − víztisztítás és szennyvíztisztítás speciális gépei és berendezései, − irányítástechnikai, számítástechnikai és hírközlı berendezések, − jármővek, − egyéb gépek, berendezések. 7
A besorolásnál elhatároló ismérv, hogy az ide tartozó mőszaki berendezések, gépek, jármővek a tevékenységet közvetlenül szolgálják, amortizációjuk közvetlen költségként elszámolandó.
3. Egyéb gépek, berendezések, felszerelések, jármővek A rendeltetésszerően használatba vett, üzembe helyezett, a „mőszaki gépek, berendezések” közé nem tartozó gépek, felszerelések, jármővek, amelyek a Zrt. tevékenységét közvetetten szolgálják: − Az irodai, igazgatási, − az egyéb üzemi, üzleti felszerelések, berendezési tárgyak, − jármővek, − étkezdék, orvosi rendelık, munkásszállások, − szociális létesítmények berendezési tárgyai, és − üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, jármővek. A vállalkozás igazgatási tevékenysége során használt, illetve az alaptevékenységeit termelést, szolgáltatást közvetve szolgáló eszközök sorolandók az egyéb eszközök közé.
4. A tárgyi eszközök értékhelyesbítése A Számvitelrıl szóló többször módosított 2000. évi C. tv. 57. § (3) bek. szerint a vállalkozó jogosult a vállalkozási tevékenységet tartósan szolgáló tárgyi eszközeit a beruházások kivételével - évenként, december 31-i fordulónappal - piaci értékükön értékelni. Amennyiben az értékelésbe bevont egyedi eszköz piaci értéke több, mint a könyvszerinti nettó érték, annak különbözetét az eszközök között “Értékhelyesbítés”ként a források között a saját tıkén belül pedig “Értékelési tartalék”-ként - az értékhelyesbítés összegével azonos összegben lehet kimutatni. Az értékhelyesbítés után amortizáció nem számolható el, az csak az értékelési tartalékkal szemben írható le és vezethetı ki a könyvekbıl. Amennyiben az értékelésbe bevont egyedi eszköz piaci értéke tartósan és jelentısen alacsonyabb, mint a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke, akkor terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni (Szt. 53 §). A könyvekben az értékhelyesbítı összegét és annak változásait egyedi eszközönként elkülönítetten kell nyilvántartani. Az értékhelyesbítést, annak alakulását értékcsoportonként a kiegészítı mellékletben be kell mutatni.
8
5. Beruházásokra adott elılegek A tárgyi eszközök beszerzésére vagy létesítésére adott, az ÁFÁ-t nem tartalmazó elılegeket, annak elszámolásáig a tárgyi eszközök között kell nyilvántartani.
6. Beruházások, felújítások 6.1.
Beruházás a tárgyi eszközök: - beszerzése, - létesítése, - saját vállalkozásban történı elıállítása, - a meglévı tárgyi eszközök bıvítése, - rendeltetésének megváltoztatása, - átalakítása, - felújítása, valamint - az üzembe helyezésig, rendeltetésszerő használatba vételig végzett mindazon tevékenység költsége, amely az eszközökhöz egyedileg hozzárendelhetı. (Pl.: szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, tervezés, elıkészítés, hitel igénybevétel, biztosítás.)
6.2.
Rekonstrukció: a már meglévı tárgyi eszközök technikai megújítása, olyan részleges vagy teljes újralétesítése, illetve cseréje, amely magasabb mőszaki színvonalat eredményez. A rekonstrukció a tárgyi eszközön olyan egyidejőleg végzett beruházási és felújítási tevékenység, amelynek során az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állapotának megközelítı és teljes helyreállításán túlmenıen a beruházással a tárgyi eszköz kapacitása, funkciója, az ellátható feladatok köre bıvül. A rekonstrukció során a cserélt részek értékét a nyilvántartásból ki kell vezetni.
6.3.
Felújítás: a felújítás a már meglévı tárgyi eszközökön végzett olyan tevékenység, amely teljesen, vagy megközelítıleg visszaállítja a tárgyi eszköz eredeti mőszaki állapotát (kapacitását, pontosságát) amely nem minısül a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenységnek. Ez utóbbi költségeket a tárgyi folyó év fenntartási költségei között kell az eredmény terhére elszámolni. A felújítási munka költségével a tárgyi eszközök értékét növelni kell. A tárgyi eszközök meghatározó jellemzıje, hogy a vállalkozási tevékenységet tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. Felújítási munka akkor valósul meg, ha valamely lényeges részeit tekintve elkopott, elhasználódott, és üzemszerően már nem használható eszközt ismét használhatóvá teszünk. Nem lehet felújítási munkaként elszámolni azon költségeket, amelyek rendkívüli események (pl.: káresemény, árvíz, csıtörés) miatt merülnek fel. 50.000.- Ft érték alatti tárgyi eszközök esetében a felújítást költségként kell elszámolni.
9
6.4.
Nem minısül beruházásnak: - a levonható általános forgalmi adó, - a beruházási elılegek, - az apport, - a lízing. Nem beruházás továbbá az a javítási, karbantartási tevékenység, amely: - a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgálja (ide értve a tervszerő megelızı karbantartást, a hosszabb idıszakonként, de rendszeresen visszatérı nagyjavítást és mindazon javítási tevékenységet, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi.), - jármővek esetében a tárgyi eszköz még nem használódott el, csupán a fıdarab meghibásodása miatt nem használható. A csere következtében a tárgyi eszköz élettartama nem változik, a csere a folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetést szolgálja.
Javítási munka a rendszeres helyreállítást, állagmegóvást biztosító tevékenység ellenértéke.
7. A beruházás teljesítményértéke 7.1. Beruházási teljesítmény: - a beszerzés, - a szerzıdés szerinti termékszállítás, szolgáltatás, amelynek teljesítése megtörtént, - az idegen kivitelezı által számlázott beruházás értéke, - a saját vállalkozásban végzett beruházások közvetlen önköltsége, - a beruházás teljesítményértékébe beletartoznak az egyéb hasznos beruházási tevékenység költségei is. 7.2.
A beruházások üzembe helyezése: A beszerzés, a vásárlás önmagában nem elegendı minden esetben az üzembe helyezéshez. Szükséges a tulajdonjog átruházása is. (Kivéve a bérelt ingatlanon végzett beruházást illetve felújítást.)
7.2.1. Ingatlanok, termelést, szolgáltatást nyújtó építmények a sikeres próbaüzem befejezését követıen kiadott végleges használatbavételi engedély jogerıre emelkedését követı napon aktiválhatóak, helyezhetık üzembe. 7.2.2. Vásárolt ingatlan aktiválása a telekkönyvi bejegyzéssel egy idıben történhet meg. Bejegyzésnek számít a tulajdoni lap széljegyzettel történı ellátása is. 7.2.3. Az egyéb tárgyi eszközök aktiválása a tényleges használatbavétel napja.
10
7.3.
A tárgyi eszközök beszerzési, elıállítási értéke: A többször módosított, a Számvitelrıl kiadott 2000. évi C. tv. 47. és 48. §-a szabályozza a tárgyi eszközök aktiválható értékét, mely szerint beszerzési értékének tekintjük azt a ráfordítást, − amely az eszköz létesítése, megszerzése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig vagy a raktárba történı beszállításig felmerült, és − az eszközhöz egyedileg hozzárendelhetı.
7.4.
A bekerülési érték tartalma:
7.4.1. Az eszközök beszerzésének, megszerzésének alapköltségei: + − + + + + + + +
vételár, engedmény, felár, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési költségek, a beszerzéssel kapcsolatos közvetítıi tevékenység ellenértékét, díjait, bizományi díjak, beszerzéshez kapcsolódó adók (fogyasztási adó, jövedéki adó), vámköltség (vám, vámpótlék, vámkezelési díj), a tárgyi eszköz rendeltetésszerő használatához, biztonságos üzemeltetéséhez szükséges tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzési értéke.
7.4.2. Az eszköz beszerzéséhez kapcsolódó egyéb költségek: fizetendı (fizetett) illetékek (vagyonszerzési), vámköltségen kívüli vámteher, elızetesen felszámított, de le nem vonható ÁFA, jogszabályon alapuló hatósági, igazgatási, szolgáltatási díjak, egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási, eljárási díjak (környezetvédelmi termékdíj, szakértıi díj) + a vásárolt vételi opció díja. + + + + +
7.4.3. A bekerülési érték részét képezi, továbbá az eszközök megszerzéséhez, beszerzéséhez közvetlenül kapcsolódó hitel, kölcsön igénybevételének költségei: + a hitel, a kölcsön felvétele elıtt fizetett bankgarancia díja, + a hitel igénybevétele miatt fizetett költségek, jutalékok (kezelési költség, folyósítási, rendelkezési tartási jutalék), + a hitel-, a kölcsönszerzıdés közjegyzıi hitelesítési díja, + felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történı beszállításáig terjedı idıszakra elszámolt kamat, + az üzembe helyezésig, a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó biztosítási díj összege + a közvetlenül kapcsolódó devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedı idıszakra elszámolt árfolyam különbözete,
11
+ a beruházás tervezés, elıkészítés, lebonyolítás, az új technológia elsajátítás (a betanítás) díjai, közvetlen költségei. 7.4.4. A gazdasági társaságba apportként bevitt eszköz értéke a társasági szerzıdésben meghatározott érték az üzembehelyezésig felmerült költségekkel növelve. Amennyiben az elızetesen felszámított ÁFA nem vonható le, úgy az is a tárgyi eszköz értékét növeli. 7.4.5. A térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszköz beszerzési értéke az átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti érték, legfeljebb a piaci érték. Az ajándékba kapott, vagy a többletként fellelt eszköz esetén az eszköz állományba vételének idıpontjában érvényes piaci ár, az aktiválandó érték. 7.4.6. Egy adott beruházás miatt lebontott és újraépített épület, építmény bontásának költségeit az adott beruházás bekerülési értékébe be kell számítani. Az újraépítés költsége az újraépített eszköz bekerülési értékének minısül. 7.4.7. Bekerülési értékként kell figyelembe venni a meglévı tárgyi eszköz bıvítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggı felújítási munkák ellenértékét. 7.4.8. A bekerülési érték csökkenti: 7.5.
a próbaüzemeltetés során elıállított, raktárra vett, értékesített termék/szolgáltatás elıállítási költsége (ennek hiányában várható eladási ára) a beruházásra adott elıleg után, annak felhasználásáig kapott kamat összege.
A saját teljesítmény elszámolása, tárgyi eszköz létesítése esetén: -
a tárgyi eszköz elıállításával, kivitelezésével, szerelésével, a beruházás tervezésével, megszervezésével, lebonyolításával kapcsolatos költségek.
Az idegen kivitelezı számára térítés nélkül biztosított: -
saját termeléső készlet közvetlen önköltségen, a vásárolt anyag beszerzési áron, a megrendelıi szolgáltatás, személy, áruszállítás, felvonulási létesítmény, biztosított munkásellátás önköltségen számolandó el.
12
III.
TÁRGYI ESZKÖZÖK FELÚJÍTÁSÁRA ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
13
VONATKOZÓ
A felújítás olyan, idıszakonként rendszeresen visszatérı, tárgyi eszköz újraelıállítási értékéhez képest általában jelentıs költséggel járó nagyjavítás, amely a tárgyi eszköz eredeti mőszaki állapotát megközelítıen vagy teljesen visszaállítja. A felújítási munkák elhatárolását azonban csak a költségek nagyságrendje alapján megítélni nem szabad.
1. Épületekre és építményekre vonatkozó szabályok Építési felújítás az épületek, építmények rendszeres használata következtében leromlott állapot helyreállítását szolgáló tevékenység. Ennek során sem az eredeti hely (elhelyezés), sem az eredeti alapterület, sem az eredeti rendeltetési cél nem változik meg. A szerkezeti elemek megváltoztatása azonban a munka felújítási jellegét nem befolyásolja. Az építési felújítás kétféle lehet: − az egész épületre, építményre kiterjedı teljes felújítás, − az épület vagy építmény legalább egy fı részére kiterjedı részleges felújítás. Az épület részleges felújításának az a munka minısül, amely az épület fı részei közül legalább egyre teljes egészében vagy túlnyomó részben kiterjed. Az épület fı részei: − falazat, − nyílászáró szerkezet, − fedélszék, − héjazat, − központi főtés rendszer, − vízellátó rendszer − felvonó, − villamos hálózat, − szennyvízelvezetı rendszer, − gázellátó rendszer. Mennyiségi növekedéssel járó épület-beruházás •
•
•
Az épület létesítése, megépítése - akár végleges, akár ideiglenes rendeltetéssel (de 1 évnél hosszabb elhasználódási idıre) valósították meg azt - bérelt vagy saját használatban (tulajdonban) lévı földterületen (telken). A modulrendszerő épület, faház, felfújható mőanyag sátor megépítése, összeszerelése, felállítása, ha a megépítést követı egy éven belül a modulrendszerő épület nem kerül lebontásra. A kivitelezéshez használt melléképítmény, felvonulási és munkásellátási épület létesítése, ha azt egynél több megrendelés teljesítéséhez - lebontás nélkül - a megépítést követı 1 évnél hosszabb ideig üzemeltetik.
14
• •
A már meglévı, de más vállalkozó által korábban beruházott és aktivált épület megvásárlása. A meglévı - a vállalkozás könyveiben nyilvántartott vagy bérelt - épület részleges vagy teljes újraépítése: részleges újraépítés az épület egy vagy több használati szintjének (emeletének) teljes lebontása és változatlan vagy korszerőbb formában történı megépítése, illetıleg az épület egy részének az alapokig történı lebontása és változatlan vagy korszerőbb formában történı megépítése; teljes újraépítés az épület egészének az alapokig történı lebontása és változatlan vagy korszerőbb formában történı megépítése (az épület részleges vagy teljes újraépítését megelızi az épület részleges, illetve teljes értékének kivezetése a nyilvántartásokból, részleges illetve teljes selejtezése).
Mennyiségi növekedéssel nem járó épület-beruházás •
•
•
•
•
•
•
A meglévı épület terjedelmének (hasznos alapterületének vagy légterének) növelése, ideértve a toldaléképítést, a tetıtér- és padlástér beépítést, az emeletráépítést, a helyiségek szintmegosztását (galéria kiépítésével vagy más módon). A meglévı épület kiegészítése, bıvítése az épület használhatóságát és ellátását biztosító szellızı-, légüdítı és nem technológiai célú berendezéssel, személyfelvonóval, mozgólépcsıvel, központi főtıberendezéssel, szemétledobóval, központi antennával, kaputelefonnal, lépcsıházi levélszekrénnyel, az épületbe elmozdíthatatlanul beépített szerkezetekkel, mindezek berendezéseivel, vezetékeivel együtt, ideértve az álpadló és az álmennyezet utólagos létesítését is. A meglévı épületben a funkció bıvítése, mert újonnan beépítették a villamosenergia, a víz-, a gáz-, a hıellátás vezetékeit, felszerelték az ahhoz kapcsolódó szerelvényeket, berendezéseket, növelték a villamosenergia, a víz-, a gáz-, a hıellátás, a vízelvezetés vezetékeinek hosszát, szerelvényeinek, berendezéseinek számát, azok körét. A meglévı épület átalakítása, átépítése, ha annak eredményeként az épület egészének vagy az épület egy részének funkciója, rendeltetése megváltozik, mert pl. az üzemcsarnokból irodákat alakítanak ki. A főtéskorszerősítés akkor, amikor egyedi szén-, koksz- vagy olajtüzeléső kályhafőtésrıl, egyedi gáz- vagy elektromos főtésrıl bármilyen tüzelıanyagú központi főtésre történik az áttérés, ideértve a hıtárolós villanykályhák mőködéséhez szükséges elektromos vezetékhálózat kiépítését, továbbá gázkonvektorok beépítésével, a gázvezetékek kiépítésével együtt járó főtéskorszerősítést, illetve a gázkonvektoroknak cirkogejzír-főtésre való átállítását (cirkogejzír-berendezés, vezetékek, radiátorok) is. Ha a főtéskorszerősítés központi főtésrıl központi főtésre, illetve távfőtésre való áttérés, akkor mennyiségi növekedéssel nem járó épület-beruházásnak csak a korábban meg nem lévı (tehát bıvítést jelentı) gázvezeték kiépítését, az olajtároló tartályok elhelyezését, a távfőtıhálózatra való rákapcsolás miatti többletvezeték (általában a hıközpont és az épület csırendszere között) kiépítést kell minısíteni. A meglévı épület tetıszerkezetének átalakítása, átépítése, ha ezáltal a tetıtér légtere változik (akár nı, akár csökken).
15
Épületfelújítás • • •
• • •
•
Meglévı épületnél a födémcsere és az azzal együtt elvégzett munkák. Meglévı épület szellızı-, légüdítı-berendezés teljes cseréje (a teljes cserébe beletartozik a központi és a helyi berendezések, a vezetékek cseréje is). Meglévı épületben személyfelvonó, mozgólépcsı, szemétledobó, központi antenna, kaputelefon, lépcsıházi levélszekrény, álpadló és álmennyezet különkülön történı teljes cseréje. Külön-külön is a villamosenergia, a víz-, a gáz-, a hıellátás vezetékeinek és berendezéseinek együttes és teljes cseréje. A meglévı központi főtıberendezések (kazánok) cseréje. Főtéskorszerősítésnél minden olyan munka, amely a szilárd tüzelıanyagú központi főtésrıl olaj- vagy gázüzemő központi főtésre, olajtüzeléső központi főtésrıl gáztüzeléső központi főtésre, központi főtésrıl távfőtésre való átállással kapcsolatos és nem minısül mennyiségi növekedéssel nem járó épületberuházásnak. Meglévı épület tetıszerkezetének teljes cseréje.
Épületkarbantartás
•
•
• • • •
• •
•
Meglévı épületen végzett minden olyan munka, amely a folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetéshez szükséges, amelyet a rendeltetésszerő használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi, még akkor is, ha az épület alkotórészei lényeges elemeinek részleges cseréjével jár együtt. A rendeltetésszerő használat érdekében elvégzett külsı, belsı állagmegóvási munka (vakolás, meszelés, festés, mázolás) még akkor is, ha az egész épületre kiterjed (homlokzat javítása, beleértve a nyílászárók cseréjét is), vagy ha korszerőbb formában, módszerrel történik a javítási munka (pl. meszelés helyett festés vagy tapétázás). Tetıszerkezet javítása, részleges cseréje. Lapostetı-szigetelés javítása. Az épület talajnedvesség elleni szigetelése, injektálása. A szellızı-, légüdítı-berendezések részleges cseréje, a személyfelvonó, a mozgólépcsı, a szemétledobó, a központi antenna, a kaputelefon, a lépcsıházi levélszekrény egyes darabjainak, alkotórészeinek cseréje. A villamosenergia, a víz-, a gáz-, a hıellátás vezetékeinek, berendezéseinek részleges cseréje. A meglévı épület olyan átépítése, átalakítása, amelynek eredményeként az épület egészének, vagy az épület egy részének funkciója, rendeltetése nem változik meg (például célszerőségi okokból az épületen belüli válaszfalak, szociális helyiségek áthelyezése) Hideg- és melegburkolatok javítása.
16
Mennyiségi növekedéssel járó építmény-beruházásnak minısül: •
•
•
•
• •
•
Utak, vasúti átjárók, vasúti és közúti rakodók, térburkolatok, nyitott peronok megépítése, valamennyi elemének szakaszosan vagy teljes hosszban történı cseréje. Az Építményjegyzékbe tartozó adatközlési, áramszolgáltató, távíró, távbeszélı, postai, vasúti, egyéb lég- és kábelvezetékek, vezetékhálózatok megépítése, felszerelése, ezen meglévı vezetékek, vezetékhálózatok valamennyi elemének szakaszosan vagy teljes hosszban történı cseréje, hosszának növelése. Az Építményjegyzékbe tartozó vízvezetékek, gız-, forró-, meleg-, hévíz-, kondenzvízvezetékek, kıolaj-, földgáz- és egyéb gázvezetékek, szennyvíz és csapadékvíz csatornák, technológiai (vegyi) távvezetékek, egyéb technológiai vezetékek és tartozékaik (aknák, elzáró és szabályozó szerelvények, fogyasztásmérık, tőzcsapok, ...) megépítése, szerelése, a vezetékek földben vagy védıcsatornában való elhelyezése, tartópilléreken, oszlopokon történı vezetése, a meglévı vezetékek, vezetékhálózatok valamennyi elemének (tartópillérek, oszlopok, közmőalagutak kivételével) szakaszosan vagy teljes hosszban történı cseréje, hosszának növelése. A tartópillérek, oszlopok, közmőalagutak különkülön egyedileg minısülnek tárgyi eszköznek, így azok létesítése, elhelyezése, selejtezést követı cseréje mennyiségi növekedéssel járó építmény-beruházás. Az épületen belüli technológiai rendeltetéső - elızı bekezdésben felsoroltvezetékek megépítése, ezen vezetékek szakaszosan vagy teljes hosszban történı cseréje. Kerítések, korlátok megépítése, azok szakaszos vagy teljes cseréje, ha a csere során a tartóoszlopokat is cserélik. Meglévı utak, vasúti átjárók, térburkolatok alapterületének növelése, illetve olyan átépítése mely során a burkolat minısége változik. Az átépítésre kerülı út, térburkolat értékét a nyilvántartásokból ki kell vezetni. A földterület megszerzése.
Mennyiségi növekedéssel nem járó építmény-beruházások: •
•
• •
Meglévı utak, vasúti átjárók, vasúti és közúti rakodók, térburkolatok burkolatának megerısítése, átbocsátó képességének növelése, ha a megerısítés eredményeként ezen építmények teherbírása nı. Meglévı alagutak bıvítése (alapterületének, m2-ben mért keresztmetszetének növelése), a meglévı alagutak alkotórészei, tartozékai körének és számának növelése. Meglévı hídfık, szárnyfalak, hídszerkezetek, tartóoszlopok alkotórészei, tartozékai számának, körének bıvítése. Meglévı - az Építményjegyzékbe tartozó, illetve az épületen belüli - adatközlési, áramszolgáltató, távíró-, távbeszélı-, postai, vasúti és egyéb lég- és kábelvezetékek, vezetékhálózatok kiegészítése további alkotórészekkel, tartozékokkal.
17
•
•
Meglévı - az Építményjegyzékbe tartozó, illetve az épületen belüli vízvezetékek, gız-, forró-, meleg-, hévíz-, kondenzvízvezetékek, kıolaj-, földgáz- és egyéb gázvezetékek, szennyvíz és csapadékvíz csatornák, technológiai (vegyi) távvezetékek, egyéb technológiai vezetékek vezetékhálózatok kiegészítése további tartozékkal, alkotórészekkel (aknák, elzáró és szabályozó szerelvények, fogyasztásmérık, tőzcsapok, ...). A tereprendezési, területfeltöltési, közmővesítési, park- és kertépítési munka, amennyiben az nem minısül egyedi tárgyi eszköznek.
Építmény felújítás: •
•
•
Meglévı - az Építményjegyzékbe tartozó, illetve az épületen belüli - adatközlési, áramszolgáltató, távíró-, távbeszélı-, postai, vasúti és egyéb lég- és kábelvezetékeinek szakaszosan vagy teljes hosszban történı cseréje, ha csak a vezetéket vagy csak a tartozékokat cserélik. Meglévı - az Építményjegyzékbe tartozó, illetve az épületen belüli vízvezetékek, gız-, forró-meleg-, hévíz-, kondenzvízvezetékek, kıolaj-, földgázés egyéb gázvezetékek, szennyvíz és csapadékvíz csatornák, technológiai (vegyi) távvezetékek, egyéb technológiai vezetékek szakaszosan vagy teljes hosszban történı cseréje, ha csak a vezetéket vagy csak a tartozékokat, alkotórészeket (aknák, elzáró és szabályozó szerelvények, fogyasztásmérık, tőzcsapok, ...) cserélik. Meglévı utak, térburkolatok olyan helyreállítása, amikor az út, a térburkolat kapacitása, átbocsátó képessége nem nı.
Építmény karbantartás: •
A meglévı építményen végzett minden olyan munka, amely a folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetéshez szükséges, amelyet a rendeltetésszerő használat érdekében a tervszerő megelızı karbantartás (TMK) keretében vagy eseti jelleggel, de rendszeresen el kell végezni, ideértve a vis maior (elıre nem látott körülmény, elháríthatatlan akadály) miatt szükségessé váló közvetlen hibaelhárítást, továbbá a közvetlen hibaelhárítás miatt más tárgyi eszközökön végzett bontási és helyreállítási munkákat is.
•
A vis maior miatt szükségessé váló vezetékcserék a karbantartás körébe tartoznak, ha a vezeték nem haladja meg a legkisebb gyártási hosszt, illetve − áramszolgáltató, távíró-, távbeszélı-, postai, vasúti és egyéb lég- és kábelvezetéknél a két oszlop, tartószerkezet, ellenırzı akna közötti hosszt, − vízvezetékek, gız-, forró-, melegvíz-, hévíz-, kondenzvíz-vezetékeknél, kıolaj-, földgáz- és egyéb gázvezetékeknél, szennyvíz és csapadékvíz csatornáknál, technológiai vezetékeknél a12 fm-t.
•
Meglévı utakra, a vasúti átjárókra, a vasúti és közúti rakodókra, a térburkolatokra új koptatóréteg felvitele, továbbá a kikopott burkolat (az úgynevezett kátyúk) helyreállítása, ha a felvitt új koptatóréteg vastagsága nem haladja meg a 6 cm-t, és ezáltal nem eredményezi ezen eszközök kapacitásának növekedését. 18
•
Alagutak, hídfık, szárnyfalak, hídszerkezetek, vezetékek meglévı tartozékainak cseréje.
•
Kerítések, korlátok - oszlopok közötti - betéteinek, dróthálózatának, lábazatának részleges cseréje, ha a tartóoszlopokat nem cserélik.
•
A talaj természetes vagy mesterséges alakulatának fenntartása, helyreállítása (vízmosás, gödör, keréknyom, felfagyás elegyengetése vagy feltöltése), ha az nem más beruházás miatt történt.
2.
Gépekre, berendezésekre, szabályok
mőszerekre,
tartóoszlopok,
jármővekre
különbözı
vonatkozó
Gépi felújítás az az általános helyreállítás, melynek során a gép (berendezés) mőködése, pontossága, teljesítıképessége és üzembiztonsága az eredeti állapotot megközelíti, azt eléri, vagy a felújítási munkák során végrehajtott korszerősítésbıl eredıen túl is haladja. Nem tekinthetı azonban felújításnak a nem korszerősítésbıl eredı teljesítıképesség növelés (pld. bıvítés), az ugyanis beruházás. A felújítási munka elhatárolásánál az élettartam meghosszabbítását kell elsıdleges szempontnak tekinteni. A tárgyi eszköz összeszerelése útján kialakított munkaeszköz csak akkor minısíthetı egyedi tárgyi eszköznek, ha az összeszerelés után zárt munkafolyamatot lát el és a továbbiakban a beépített (összeszerelt) alkotórészek külön-külön (önállóan) nem használhatók (egyedi tárgyi eszköz jellegüket elvesztik). A több - egyedileg is gépnek, gépi, technológiai berendezésnek minısülı - tárgyi eszköz összekapcsolásával kialakított munkaeszköz (komplex berendezés, gépsor) nem minısíthetı egyedi gépnek, ha az összeszerelt eszközök a technológiai folyamatban önálló funkciót, feladatot (tevékenységet) látnak el. Külön-külön kell minısíteni egyedileg azokat az eszközöket, amelyek ugyan egymással szoros kapcsolatban vannak (rendszert alkotnak), amelyek használata egymástól elválaszthatatlan (például a számítógép központi egysége és a tárolók, perifériák), de amelyek között ez a kapcsolat bármikor megszakítható, és az adott eszközök más eszközökkel helyettesíthetık. A több tárgyi eszközre felszerelhetı (felhasználható, cserélhetı) tartozékokat, szerszámokat, szerszámkészleteket, mőszereket egyedileg kell - várható használati idejük alapján - tárgyi eszköznek vagy forgóeszköznek minısíteni.
Mennyiségi növekedéssel járó gépberuházás •
A gépek, gépi és technológiai berendezések, felszerelések, mőszerek, jármővek, konténer jellegő térelemek, valamint ezek kizárólagos tartozékainak beszerzése, szállítása, alapozása, saját vállalkozásban végzett elıállítása, felszerelése és mőködıképes állapotba hozása, üzembe helyezése. 19
•
•
• • • •
A már meglévı, de más vállalkozó által korábban beruházott és aktivált gépek, gépi és technológiai berendezések, felszerelési tárgyak, mőszerek, jármővek megvásárlása, ideértve a roncsként, hulladékként megvásároltakat is, ezen eszközök szállítása, alapozása, szerelése, üzemképes állapotba hozása, üzembe helyezése. Az épületben elhelyezett olyan központi főtıberendezés (kazán) létesítése, amely az adott épület főtésén és melegvízellátásán kívül − az épületben folyó technológiai célú tevékenység hıenergiával való ellátását, − más épületek főtését és melegvízellátását is biztosítja. Az épületeken elhelyezett riasztóberendezés felszerelése. A több gépre, gépi és technológiai berendezésre, felszerelésre, mőszerre, jármőre felszerelhetı, felhasználható, cserélhetı tartozékok beszerzése, elıállítása. A több gép, gépi és technológiai berendezés, felszerelés, mőszer zárt rendszerő összeszerelésével munkaeszköz kialakítása. A gépek, gépi és technológiai berendezések, felszerelése, mőszerek, jármővek cseréje.
Mennyiségi növekedéssel nem járó gépberuházás •
•
•
•
Cseregépes, cseregépkocsis javítás, ha a csereként kapott használt, felújított gép, gépjármő nem azonos gyártmányú, vagy nem azonos típusú a leadott géppel, gépjármővel, vagy magasabb felszereltségő, kapacitású, nagyobb teherbírású, mint a leadott gép, gépjármő. A gép, jármő kiegészítése, bıvítése további tartozékokkal, ha a tartozékokkal történı bıvítés, az átalakítás következtében a gép, a jármő további mőveletek vagy új feladatok ellátására válik alkalmassá, kapacitása növekszik, eredeti rendeltetése megváltozik. A használaton kívül lévı, üzemképtelen, teljesen (0-ig) leírt vagy a készletek között maradványértéken szereplı gép, gépi és technológiai berendezés, mőszer, jármő üzemképes állapotba hozása, mőködésre alkalmassá tétele, üzembe helyezése. A bérelt, lízingelt gép, gépi és technológiai berendezés, mőszer, jármő bérbevevıt, lízingbevevıt terhelı beruházási ráfordításai, üzembe helyezése.
Gépfelújítás, jármőfelújítás A felújítás helyes értelmezéséhez itt is kulcsszó az "elhasználódott", méghozzá úgy, hogy az a tárgyi eszköz egészére vonatkozik. Tehát nem az egyes alkatrészek, fıdarabok használódtak el, hanem a tárgyi eszköz egésze. Az üzemeltetı döntés elıtt áll: felújítja, vagy új beszerzés révén kicseréli az adott tárgyi eszközt, amely már nem képes megfelelni eredeti funkciójának. Fontos tudnunk, hogy több egyedinek, önállónak minısülı tárgyi eszköz összekapcsolása, egy egységként kezelése (egy leltárfelvételi egységként történı nyilvántartása) nem változtat azon, hogy a felújítás az egyedi tárgyi eszközhöz kapcsolódó fogalom.
20
Felújításnak és egyben értéket növelı ráfordításnak kell elszámolni: •
•
•
•
•
•
•
•
A rendkívüli esemény következtében elértéktelenedett gép, jármő üzemképes állapotba hozása fıdarabok cseréjével, az elhasználódott alkatrészek, tartozékok pótlásával, amennyiben az nem minısül beruházásnak. A több gép, gépi és technológiai berendezés, felszerelés, mőszer (zárt rendszerő összeszerelésével kialakított munkaeszköz) egy-egy funkcióját ellátó egységek cseréje. A cseregépes, cseregépkocsis javítás, ha a csereként kapott használt, felújított gép, gépjármő azonos gyártmányú, azonos típusú a leadott géppel, gépjármővel, azonos felszereltségő, kapacitású, teherbírású, mint a leadott gép, gépjármő. A már összes alkatrészét tekintve elhasználódott, üzemen illetve jármővek tekintetében forgalmon kívül helyezett eszközök felújítását, azaz a fıdarabok cseréjével az elhasználódott tárgyi eszközt tesszük alkalmassá arra, hogy azt újra rendeltetésszerően használni lehessen. Azokat a ráfordításokat, amelyek a rendszeres üzemeltetéshez és mőködéshez szükséges javításokat meghaladják (pl. új funkciós egységek beszerelése), és nem a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezik. Idıszakonként rendszeresen visszatérı, tárgyi eszköz újraelıállítási költségéhez képest általában jelentıs költséggel járó nagyjavítás, amely a tárgyi eszköz eredeti mőszaki állapotát megközelítıen vagy teljesen visszaállítja. Ha a felújítás után a tárgyi eszköz korábban becsült teljesítményén túl, megnövekszik a tárgyi eszköz mőködtetésébıl várható jövıbeni haszon: − a tárgyi eszköz élettartama nı, − kapacitása bıvül, − az általa elıállított termék minısége javul, − a korábban becsült költségek csökkennek. Ha a tárgyi eszköz rendeltetésszerő használata legalább 1 évvel meghosszabbodik.
Gépkarbantartás, jármőkarbantartás •
•
A meglévı - üzemeltetı könyveiben nyilvántartott vagy bérelt - gépek, gépi és technológiai berendezések, felszerelési tárgyak, mőszerek, jármővek folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló karbantartási, javítási, állagmegóvási munkák, mint például a gépek és jármővek idıszakonkénti felülvizsgálata, tisztítása, kenése, a meghibásodások és üzemzavarok elhárítása, a tervszerő megelızı karbantartás, a rendeltetésszerő használat során elhasználódott alkatrészek cseréje, a fıdarabok javítása, a folyamatos mőködés, a biztonságos üzemeltetés érdekében a fıdarabok és a tárgyi eszköz értékébe tartozó tartozékok cseréje, ha a csere következtében nem változik meg a gépek, jármővek kapacitása, élettartama, funkciói nem bıvülnek. A meglévı gépek, jármővek olyan korszerősítése, alkotórészeik olyan - az eredetitıl eltérı, az üzembiztonságot, a gazdaságosságot növelı, a környezetszennyezést csökkentı - megoldása, amelynek eredményeként a gépek, jármővek kapacitása nem növekszik, eredeti rendeltetése nem változik meg, funkciói nem bıvülnek, további mőveletek vagy új feladatok ellátására nem lesz alkalmas.
21
•
A meglévı gépek, gépi és technológiai berendezések, felszerelési tárgyak vállalkozáson belüli (egyik szervezeti egységtıl a másikhoz) áthelyezésével kapcsolatosan az alapozás megszüntetése (feltörése), az áthelyezéssel kapcsolatos szállítása, majd az új helyen alapozása, szerelése, üzembe helyezése.
A felújítási ráfordítások (aktiválás) és a karbantartási, javítási, fenntartási költségek elhatárolásánál az a döntı, hogy a végrehajtandó vagy végrehajtott javítás és/vagy fıdarab csere milyen okból vált szükségessé, illetve milyen "elhasználódott" állapotban van a tárgyi eszköz. Nem lehet például egy viszonylag új és jó mőszaki állapotban lévı búvárszivattyú helytelen üzemeltetésére visszavezethetı meghibásodása (kavitáció miatti járókerék cserék, vagy szívóvédelem hiánya miatti villanymotor leégés, stb.) miatti, fıdarabcserével egybekötött javítás költségeit a tárgyi eszköz értékét növelı felújításának tekinteni. Ugyanakkor ha az elıbbiekben említett fıdarabcserével egybekötött javítást egy elhasználódott (csaknem nullára leíródott, vagy a beszerzési költségéhez képest jelentısen eltérı nyilvántartási értékő) tárgyi eszközön hajtják végre, akkor azt értéknövelı felújításnak kell tekinteni. A felújítás elhatározásakor az üzemeltetı választási lehetıség elıtt áll. Figyelembe véve a tárgyi eszköz mőszaki állapotát, nyilvántartási értékét, a várható javítás költségét, a javítás utáni mőszaki állapotot - várható élettartamot, új eszköz beszerzésének költségét, dönt a felújítás és az új beszerzés között. A IV. fejezetben részletezett, felújításnak minısített munkák (javítások, fıdarab cserék, egység cserék) nem egyértelmősíthetık minden egyes tárgyi eszközre. Döntésünket mindig az elızıekben kifejtett, általános felújítási fogalom figyelembe vételével kell meghoznunk.
22
IV.
TÁRGYI ESZKÖZÖK SZABÁLYOZÁSA
FELÚJÍTÁSÁNAK
23
RÉSZLETES
1. Épületek Épület vagy építmény az az ideiglenes vagy végleges rendeltetéssel megvalósított ingatlan jellegő tárgyi eszköz, amely csak talajjal való egybeépítés (alapozás) révén, vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre, a talajtól csak anyagaira, szerkezeteire szétbontás útján távolítható el, ezáltal azonban eredeti rendeltetésének megfelelı használatra alkalmatlanná válik. Az épületeknél gyakran elıfordul, hogy több funkciót látnak el, ilyenkor az épületet egy leltárfelvételi egységként, aszerint a funkció szerint kell felvenni, amelyik az épület legnagyobb részére terjed ki. Egy épületet több leltárfelvételi egységként csak akkor kell felvenni, ha az épület részei között (pl. az eredeti és a toldalék épület között) az elhasználódási idejük (leírási kulcsuk) tekintetében lényeges különbség van. Az épületeket elhasználódási idejük alapján három csoportba soroljuk. Ezek a következık: I. Hosszú élettartamú épületek Melyek felmenı (függıleges) teherhordó szerkezetei beton, vasbeton, tégla, kı, kohó- vagy habsalak, egyéb szilárd falazó elem vagy acél szerkezetőek, anyagúak. A kitöltı (nem teherhordó) falazatai tégla, blokk, panel, öntött falazatok, fémlemez, szendvics, gipsz, üvegbeton és profilüveg felületek. A vízszintes teherhordó szerkezetei (közbensı és tetıfödémei, illetve egyesített teherhordó és térelhatároló tetıszerkezetei) elıre gyártott vagy monolit vasbeton födémek, acéltartók kitöltı elemekkel vagy boltozott födémek. II. Közepes élettartamú épületek Melyek felmenı teherhordó szerkezetei könnyő acél és egyéb fémszerkezetek, gázszilikát szerkezetek, bauxitbeton szerkezetek, tufa és salakblokk szerkezetek, főrészelt fa szerkezetek, vályogfalak szigetelt alapokon. Kitöltı falazatai azbeszt, mőanyag és egyéb függönyfalak (szendvics szerkezetek). Víz-szintes teherhordó szerkezetei fagerendás, borított és sőrőgerendás Mátrai födémek, könnyő acél födémek, illetve egyesített acél tetıszerkezetek könnyő kitöltı elemekkel. III. Gyorsan elhasználódó épületek A felmenı teherhordó szerkezetek szerfás és deszkaszerkezetek, vályogvert falszerkezetek, ideiglenes téglafalazatok. Kitöltı falazatai deszkafalak, lemezkeretbe sajtolt lapfalak. Vízszintes teherhordó szerkezetei szerfás, tapasztott és egyéb fafödémek vagy könnyő szerkezetek.
24
A gyakorlatban elıforduló épületeket az alábbi csoportokba sorolhatjuk: - Igazgatási épületek - Üzemviteli épületek - üzemviteli épületek - fakonténer házak - labor épületek - POLIDOM mőanyag konténerházak - Nyomásfokozó és/vagy technológiai épületek - szivattyúházak - technológiai berendezések épületei - Mőhely és szerviz épületek - Raktár és tároló épületek - raktárak - szabadtéri raktárak, nyitott színek - garázsok - önálló tároló állványzatok - istállók, ólak - hulladéktároló épületek - Közszolgáltatású strandok és fürdık - strandok és fürdıépületek - mőanyag kupolák, sátrak - Üzemi célú szociális épületek - öltözık, fürdık, éttermek - gátırházak - Speciális célú épületek - transzformátorházak - elektromos mérı, elosztó, kapcsoló és vezérlı házak, - kazánházak, - kutak felépítményei, - klórozó épületek, - porták, - iszapkezelés épületei, - mezıgazdasági épületek, - egyéb tevékenységet szolgáló épületek. - Üzemkörön kívüli, jóléti szociális épületek - szolgálati lakások, - éttermek, - kereskedelmi épületek, - egészségügyi épületek, - kultúrépületek, - sportcélú épületek, - munkásszállók, vendégházak, - üdülık, nyaralók. 25
Az épület fı részei: − falazat, − nyílászáró szerkezet, − fedélszék, − héjazat, − központi főtés, − vízvezeték, − felvonó, − világítási hálózat, − csatorna. Nem része az épületnek, ezért külön tárgyi eszközként kell kimutatni: − az épületen belüli technológiai rendeltetéső vezetékeket, a riasztó berendezéseket, − a teherfelvonót és gépészeti berendezéseit, − az épületben elhelyezett olyan központi főtıberendezést (kazánt), amely az adott épület főtésén és melegvíz-ellátásán kívül − az épületben folyó technológiai célú tevékenység hıenergiával való ellátását, − más épületek főtését, melegvíz ellátását is biztosítja. Épületfelújításnak minısülnek az alábbi munkák: • • • • • • •
•
Az épület elhasználódott tetıszerkezetének teljes megerısítése vagy teljes cseréje. Keményhéjalású tetık teljes (50 m2 tetıfelületig) vagy részleges (50 m2-nél nagyobb tetıfelületek esetén a tetıfelület 50 %-át meghaladó) cseréje. Lágyfedéső tetık teljes felületének cseréje (szigetelése), vagy teljes felületének emulziós felületvédelmi (fényvédı) munkái. Az épület teljes homlokzatának tatarozása, külsı hıszigetelése. Az épületben lévı személyfelvonó, mozgólépcsı, szemétledobó, központi antenna, kaputelefon, lépcsıházi levélszekrény teljes cseréje. A meglévı központi főtıberendezések (kazánok) cseréje. Főtéskorszerősítésnél minden olyan munka, amely a szilárd tüzelıanyagú központi főtésrıl olaj- vagy gázüzemő központi főtésre, olajtüzeléső központi főtésrıl gáztüzeléső központi főtésre, központi főtésrıl távfőtésre való átállással kapcsolatos és nem minısül mennyiségi növekedéssel nem járó épületberuházásnak. Részleges (50 %-ot meghaladó), vagy egy teljes szintre vonatkozóan: − a függıleges és vízszintes tartó és térelhatároló szerkezetek, padozatok teljes körő felújítása, − nyílászárók cseréje korszerőbbre, − lépcsıházak, függıfolyosók teljes körő felújítása, − a villamosenergia, a víz-, a csatorna-, a gáz-, a hıellátás vezetékeinek teljes cseréje, − hideg- és melegburkolatok cseréje.
26
2. Építmények A vízellátás, a csatornázás és a fürdık épületeit gyakran egybeépítik olyan építménnyel (például medencével), amely az együttes létesítmény nagyobb részét képezi. Ilyenek a kutak fölé épített kútfülkék, kútkezelı épületek, a víztisztítás mőtárgyai, a homokfogó-, ülepítı-, derítı-, szőrı és tisztavíz medencéket magukba foglaló épületek, a szennyvíztisztítás egyes mőtárgyai feletti épületek, a fedett uszodák épületei. Ezek az alattuk lévı építménnyel egy leltárfelvételi egységet alkotnak, és ezért ezeket az építmények között kell nyilvántartani. Épületként kezelhetık azok a medencés fürdıépületek, ahol az egyéb szolgáltató helyiségek, kádfürdık, öltözık stb. az épület nagyobb részét foglalják el. Nyitott uszodák, strandfürdık különálló öltözıi, kabinjai stb. ugyancsak épületnek minısülnek. 2.1. Árvízvédelmi töltések és mőtárgyaik Ide tartoznak az: − árvízvédelmi töltések, − azok burkolatai, − árvízvédelmi falak, − korlátok, sorompók, − zsilipek, − zsilipes vagy zsilip nélküli csıátereszek, − valamint a depóniák és földgátak. Felújításnak minısül: • • • •
A töltések vízzáróságának, stabilitásának helyreállítása. A töltések és földmővek burkolatainak teljes (500 m2-ig) vagy részleges (500 m2 felett a burkolat 50 %-át meghaladóan) cseréje. Zsilipek gépészeti berendezéseinek teljes cseréje. Csıátereszek teljes hosszban történı csıbélelése.
2.2. Ásott és aknakutak Ide tartoznak a: − kutak és − felépítményeik. Felújításnak minısül: • • •
Ásott és aknakutak mélyítése kotrással. Agyagtömítés teljes cseréje. A felépítményeknél azok a munkák, melyek az épületek felújításai közé sorolandók. 27
2.3. Csapadékvíz elvezetı nyílt csatornák, kis vízfolyások Ide tartoznak a: − burkolatlan vízelvezetı árkok, csatornák és kis vízfolyások, − burkolt vízelvezetı árkok, csatornák és kis vízfolyások, − mederburkolatok, − csıátereszek, − zsilipek, − hordalékfogók, surrantók, fenéklépcsık, torkolati mővek és a − vízfolyásokhoz tartozó átjárók, hidak. Felújításnak minısül: • • • •
Elhasználódott mőtárgyak átépítése, teljes körő felújítása. Mederburkolatok teljes (500 m2-ig) vagy részleges (500 m2 felett a burkolat 50%át meghaladóan) cseréje. Zsilipek gépészeti berendezéseinek teljes cseréje. Csıátereszek teljes hosszban történı csıbélelése.
2.4. Csáposkutak Ide tartoznak a: − a törpe és normál csáposkutak, − azok felépítményei, földmővei. Felújításnak minısül: Az eredeti vízadóképesség visszaállítása érdekében végzett: − elhomokolódott, vas- és mangán lerakódások miatt nem termelı csápok teljes körő felújítása vagy cseréje, − új csápok kihajtása. felépítményeknél azok a munkák, melyek az épületek felújításai közé sorolandók.
•
2.5. Dúsító medencék •
Felújításként kell elszámolni azokat a munkákat, melyeket a csapadékvíz elvezetı nyílt csatornáknál és kis vízfolyásoknál, felújításként vettünk számításba.
28
2.6. Erıs- és gyengeáramú elektromos vezetékek Ide tartoznak az: − erısáramú légvezetékek, − erısáramú földkábelek, − jelzı és távmőködtetı (vezérlı) kábelek, − katódvédelem kábelei és létesítményei, − hírközlési légvezetékek, − hírközlési földkábelek, − kábelcsatornák és azok aknái. Felújításnak minısül: • • •
Légvezetékek és földkábelek szakaszos (min. két oszlop vagy ellenırzı akna közötti), vagy teljes hosszban történı cseréje. Oszlopcsere. Szigetelı vagy szigetelı lánc csere teljes hosszon.
2.7. Felszíni vízkivételi mővek Ide tartoznak a: − víztározóból történı vízkivétel, − folyóvízbıl történı vízkivétel, − kis vízfolyásokból történı vízkivétel, − talajvíz dúsítás vízkivételének mőtárgyai (meder és partbiztosító mővek, − mederburkolatok, partfalak, nyílt vagy zárt szelvényő tápcsatornák). A vízkivétel történhet gravitációs vagy szivattyús üzemmel. Felújításnak minısül: • • • •
Nyílt tápcsatornák teljes körő felújítása. Zárt tápcsatornák, nyersvízvezetékek cseréje amennyiben az a csı gyártási hosszát meghaladja. Vízkivételi mővek mőtárgyainak teljes körő felújítása (betonfelületek és acélszerkezetek eredeti állapotának visszaállítása). Felújításként kell elszámolni azokat a munkákat, melyeket a csapadékvíz elvezetı nyílt csatornáknál és kis vízfolyásoknál, felújításként vettünk számításba.
29
2.8. Forrásfoglalások, galériák, karsztaknák Ide tartoznak a: − medencés vagy aknás forrásfoglalások, − galériák és medergalériák, − karsztaknák. Felújításnak minısül: • • •
A vízbeszerzı létesítmények eredeti kapacitásának visszaállítása érdekében végzett minden teljes körő tevékenység. Új szőrıcsövek fektetése és bekötése. Elhasználódott karsztaknáknak, forrásfoglalások medencéinek és felépítményeiknek teljes körő felújítása.
2.9. Fúrt kutak Ide tartoznak a: − gyógy- és hévízkutak, − csıkutak, − mélyfúrású kutak, − megfigyelı kutak. Felújításnak minısül: •
•
Az eredeti vízadóképesség visszaállítása érdekében végzett: − kútkompresszorozás, − kutak savazása, fertıtlenítése, − berobbantás, − szőrıcsı csere, − kutak vízzárózása (cementezés), − tömszelence csere, − mélyítés ráfúrással. A felépítményeknél azok a munkák, melyek az épületek felújításai közé sorolandók.
2.10. Gázvezetékek Ide tartoznak a: − földgázvezetékek és az − egyéb gázvezetékek.
30
Felújításnak minısül: • A vezetékek szakaszos (12 fm-t meghaladó mértékő) vagy teljes hosszban történı cseréje. 2.11. Gız-, forró víz- és termálvízvezetékek Ide tartoznak a: − fürdık melegviző medencéit, száraz és nedves gızkamráit ellátó, − kádakat, zuhanyzókat, mosdókat kiszolgáló épületen belüli és technológiai vezetékek. Felújításnak minısül: • A vezetékek szakaszos (12 fm-t meghaladó mértékő) vagy teljes hosszban történı cseréje. 2.12. Közmőalagutak, közmőfolyosók Ide tartoznak a: − közmőalagutak (vezetékek nélkül), − járható szelvényő csı és kábelalagutak, − közmőfolyosók, − földalatti anyagtárolók, − légvédelmi óvóhelyek, − földalatti illemhelyek építménye (az illemhelyek épületgépészeti berendezései − technológiai célúak, ezért külön leltárfelvételi egységet alkotnak). Felújításnak minısül: • A földalatti létesítményeken (teljes körően vagy szakaszos ütemezésben) végzett olyan munkák, melyek az adott létesítmény eredeti állapotát állítják vissza.
2.13. Szennyvíz és csapadékvíz csatornák, mőtárgyaik (gravitációs és kényszeráramoltatású) Ide tartoznak a: − gravitációs és kényszeráramoltatású szennyvíz és csapadékvíz csatornák, − a csatornahálózaton lévı különbözı funkciójú aknák, − bekötıcsatornák, − a csatornahálózaton lévı különbözı mőtárgyak (kiömlık, surrantók, torkolati mővek) − elzáró és szabályozó szerelvények.
31
Felújításnak minısül: • A vezetékek szakaszos, 12 fm-t meghaladó, vagy teljes hosszban történı cseréje, ha csak a vezetéket cserélik. • Monolit vagy 2,0 fm és annál rövidebb csatornák esetén két ellenırzı akna közötti vezetékcsere. • Bekötıcsatornák cseréje. • Csatornák kitakarás nélküli technológiákkal végzett javítása minimálisan két ellenırzı akna közötti távolságban. • Aknák teljes körő felújítása (betonfelületek javítása, vízzáró vakolat készítése, aknafedlap cseréje). • Hálózati csomópontok (elzáró és szabályozó szerelvények) teljes cseréje. 2.14. Szennyvíztisztítás mőtárgyai Ide tartoznak a: − különbözı típusú szennyvíztisztító tavak, − nádgyökérzónás szennyvíztisztítók építményei, − különbözı szennyvíz és csapadékvíz tározók, − mechanikai tisztítást végzı mőtárgyak (zsír- és olajfogók, rácsaknák, homokfogók, ülepítık, sőrítık, különbözı oldómedencék), − biológiai tisztítást végzı mőtárgyak (biológiai csepegtetıtestek, eleveniszapos szennyvíztisztítás építményei, egyéb szennyvíztisztító kisberendezések), − kémiai tisztítást végzı mőtárgyak (vegyszeres kicsapatást biztosító mőtárgyak, fertıtlenítı medencék), − iszapkezelés építményei (különbözı rothasztók, iszapkondicionálók, iszapvíztelenítık, iszaptárolók, komposztálók, egyéb iszapkezelık pl. iszapégetık, granulálók). A felsorolt építményekbıl azok, amelyek egybeépültek, és nem gravitációs csatornával vagy vezetékkel kapcsolódnak egymáshoz, egy leltárfelvételi egységet alkotnak. Eltérı leírási kulcsok esetén a nagyobb részt képviselı építmény kulcsát kell alkalmazni. A telepen belüli egyes mőtárgyak közötti, szennyvizet szállító, nyitott vagy zárt gravitációs csatornákat vagy nyomócsöveket annak a mőtárgynak a leltárfelvételi egységébe kell felvenni, amelybıl kiindulnak. Felújításnak minısül: • Szennyvíztisztító tavaknál felújításként kell elszámolni azokat a munkákat, melyeket az árvízvédelmi töltések és mőtárgyaik címő résznél, felújításként vettünk számításba. • Az elhasználódott mőtárgyakon (teljes körően vagy szakaszos ütemezésben) végzett olyan munkák, melyek az adott létesítmény eredeti állapotát állítják vissza. • Betonfelületek teljes javítása, új vízzáró vagy koptató réteg felhordása. • A vezetékek szakaszos (12 fm hosszt meghaladó mértékő) vagy teljes hosszban történı cseréje, ha csak a vezetéket cserélik.
32
• • • • • •
Monolit vagy 2,0 fm és annál rövidebb csatornák esetén két ellenırzı akna, vagy két mőtárgy közötti vezetékcsere. Csatornák kitakarás nélküli technológiákkal végzett javítása minimálisan két ellenırzı akna, vagy mőtárgy közötti távolságban. Aknák teljes körő felújítása (betonfelületek javítása, vízzáró vakolat készítése, aknafedlap cseréje). Hálózati csomópont (elzáró és szabályozó szerelvények) teljes cseréje. Iszaprothasztók hıszigetelésének vagy kupolájának teljes körő felújítása. A felépítményeknél azok a munkák, melyek az épületek felújításai közé sorolandók.
2.15. Szivattyútelepek Ide tartoznak a: − szennyvíz és ivóvíz szivattyútelepek (átemelı, beemelı, nyomásfokozó és nyomástartó), magas és mélyépítményei. Felújításnak minısül: • Az elhasználódott mőtárgyakon (teljes körően vagy szakaszos ütemezésben) végzett olyan munkák, melyek az adott létesítmény eredeti állapotát állítják vissza. • Betonfelületek teljes javítása, új vízzáró vagy koptató réteg felhordása. • A vezetékek szakaszos (12 fm hosszt meghaladó mértékő) vagy teljes hosszban történı cseréje, ha csak a vezetéket cserélik. • Monolit vagy 2,0 fm és annál rövidebb csatornák esetén két ellenırzı akna, vagy két mőtárgy közötti vezetékcsere. • Csatornák vagy nyomóvezetékek kitakarás nélküli technológiákkal végzett javítása minimálisan két ellenırzı akna, vagy mőtárgy közötti távolságban. • Aknák teljes körő felújítása (betonfelületek javítása, vízzáró vakolat készítése, aknafedlap cseréje). • Hálózati csomópontok (elzáró és szabályozó szerelvények) teljes cseréje. • A felépítményeknél azok a munkák, melyek az épületek felújításai közé sorolandók. 2.16. Telepek térvilágítása Ide tartoznak a: − telepek, udvarok és tároló terek önálló áramkört képezı köz- és díszvilágítási berendezései, − az ezekhez tartozó vezetékek, kábelek, oszlopok, lámpatestek és kapcsolók. Felújításnak minısül: • Légvezetékek és földkábelek szakaszos (min. két oszlop vagy ellenırzı akna közötti), vagy teljes hosszban történı cseréje. • Oszlopcsere. • Szigetelı vagy szigetelı lánc csere teljes hosszon. • Lámpatestek és áramkörök teljes cseréje. 33
2.17. Telephelyek, védterületek Ide tartoznak a: − földterületek, ezen belül a kisajátítási tervek, kisajátított földterületek, kezelésbe átvett földterületek, védterületi tervezések, hidrogeológiai védıidom tervezések és kialakítások, vagyoni értékő jogok, − különbözı minıségő telepi bevezetı és belsı utak, tárolóterek, − kerítések, kapuk, sorompók, − parkfelületek, − egyéb létesítmények (pl. játszóterek, sportpályák, szabadidı létesítmények). Felújításnak minısül: • A meglévı földterületek védterületi terveinek bıvítése, átdolgozása, korszerősítése. (A védıterületi tervekkel nem rendelkezı védıterületek tervezése, mennyiségi növekedéssel nem járó építmény-beruházásnak minısül.) • A meglévı utak, térburkolatok olyan helyreállítása, amikor az út, a térburkolat kapacitása, átbocsátó képessége nem nı, a felvitt koptatóréteg vastagsága átlagosan meghaladja a 6 cm-t, felülete pedig megegyezik a teljes burkolt felülettel (200 m2-ig), vagy (200 m2 felett) meghaladja annak 50 %-át. • A meglévı kerítések, korlátok betéteinek, dróthálózatának, lábazatának teljes cseréje (100 fm hossz alatt), vagy részleges (100 fm hossz felett) cseréje. (Amennyiben a tartóoszlopokat is cserélik, úgy az mennyiségi növekedéssel járó építmény-beruházásnak minısül.) • Ültetvények (parkfelületi növényzet) teljes korszerősítése, cserjék vagy fák telepítése amennyiben az nem minısül beruházásnak. Parkfelületek humuszrétegének, kavicsfeltöltésének teljes cseréje (200 m2-ig), vagy részleges (200 m2 felett a felület 50 %-át meghaladóan) cseréje. 2.18. Víztároló medencék, víztornyok Ide tartoznak a: − vasbeton és falazott szerkezető mély- és magas ivóvíz tárolók, − acélszerkezető víztornyok, hidroglóbuszok, aquaglóbuszok, hidrohengerek, acéltartályok, − közfürdı, gyógyfürdı-, uszoda-, strandfürdı medencék, − tőzivíztároló és egyéb funkciójú víztároló medencék, − és ezekkel az építményekkel egy leltárfelvételi egységet képezı zárkamrák, csıkamrák, bejárati, szellızı és ellenırzı helyiségek. Felújításnak minısül: • Az elhasználódott mőtárgyakon (teljes körően vagy szakaszos ütemezésben) végzett olyan munkák, melyek az adott létesítmény eredeti állapotát állítják vissza. • Betonfelületek teljes javítása, új vízzáró vagy koptató réteg felhordása.
34
• • • • • • • • •
Acélszerkezető víztornyok héjazatának és/vagy hıszigetelésének teljes felújítása. Acélszerkezető víztornyok valamennyi acélszerkezetének teljes felújítása. A vezetékek szakaszos (12 fm hosszt meghaladó mértékő) vagy teljes hosszban történı cseréje, ha csak a vezetéket cserélik. Monolit vagy 2,0 fm és annál rövidebb csatornák esetén két ellenırzı akna, vagy két mőtárgy közötti vezetékcsere. Csatornák vagy nyomóvezetékek kitakarás nélküli technológiákkal végzett javítása minimálisan két ellenırzı akna, vagy mőtárgy közötti távolságban. Aknák teljes körő felújítása (betonfelületek javítása, vízzáró vakolat készítése, aknafedlap cseréje). Csomópontok (elzáró és szabályozó szerelvények) teljes cseréje. A felépítményeknél azok a munkák, melyek az épületek felújításai közé sorolandók. Szellızı berendezések teljes felújítása.
2.19. Víztisztítás mőtárgyai Ide tartoznak a: − gerebek és szitaszőrık építményei, − ülepítık, sőrítık, − flotációs eljárások építményei, − derítık mőtárgyai, − különbözı szemcsés szőrık építményei, zárt gyorsszőrık, ioncserélık tartályai, − légüstök, légtartályok és hidroforok, − gáztalanítók mőtárgyai, − vas- és mangántalanítás, lágyítás, nitrátmentesítés és arzéneltávolítás építményei, − oxidációs és fertıtlenítı eljárások építményei, − iszapkezelés építményei. A felsorolt építményekbıl azok, amelyek egybeépültek, és nem gravitációs csatornával vagy vezetékkel kapcsolódnak egymáshoz, egy leltárfelvételi egységet alkotnak. Eltérı leírási kulcsok esetén a nagyobb részt képviselı építmény kulcsát kell alkalmazni. A telepen belüli egyes mőtárgyak közötti, vizet szállító, nyitott vagy zárt gravitációs csatornákat vagy nyomócsöveket annak a mőtárgynak a leltárfelvételi egységébe kell felvenni, amelybıl kiindulnak. Felújításnak minısül: • Az elhasználódott mőtárgyakon (teljes körően vagy szakaszos ütemezésben) végzett olyan munkák, melyek az adott létesítmény eredeti állapotát állítják vissza. • Betonfelületek teljes javítása, új vízzáró vagy koptató réteg felhordása. • A vezetékek szakaszos (12 fm hosszt meghaladó mértékő) vagy teljes hosszban történı cseréje, ha csak a vezetéket cserélik. • Monolit vagy 2,0 fm és annál rövidebb csatornák esetén két ellenırzı akna, vagy két mőtárgy közötti vezetékcsere. 35
• • • • • •
Csatornák vagy nyomóvezetékek kitakarás nélküli technológiákkal végzett javítása minimálisan két ellenırzı akna, vagy mőtárgy közötti távolságban. Aknák teljes körő felújítása (betonfelületek javítása, vízzáró vakolat készítése, aknafedlap cseréje). Csomópontok (elzáró és szabályozó szerelvények) teljes cseréje. Csıköteges vagy lemezes ülepítık betéteinek teljes cseréje. Acélszerkezető tartályok valamennyi acélszerkezetének teljes felújítása. A felépítményeknél azok a munkák, melyek az épületek felújításai közé sorolandók.
2.20. Vízvezetékek és mőtárgyaik Ide tartoznak a: − különbözı átmérıjő és anyagú védterületen belüli (szivattyúk szívó és nyomócsövei) és azon kívüli fıvezetékek (távvezetékek) és elosztóvezetékek, bekötıvezetékek, − védıcsatornák (védıcsövek), csıhidak, − az ivóvízhálózaton lévı különbözı funkciójú aknák és csomópontok: − elzáró és szabályozó szerelvények, − légtelenítık, − közkifolyók, − tőzcsapok, − különbözı rendeltetéső vízmérık (törzshálózati, bekötési és mellékvízmérık). A vízvezeték hálózatnak az azonos anyagú és rendeltetéső szakaszai egy leltárfelvételi egységet alkotnak. Közös leltárfelvételi egységet alkotnak az összefüggı, egyforma leírási kulcsú vezetékszakaszok. A hálózat leltárfelvételi egységeihez tartoznak a fınyomó-, gerinc és elosztóvezetékek, a bekötıvezetékek, ezek szerelvényei, a tolózárak és egyéb zárszerkezetek, ezek meghajtó motorjai, tőzcsapok, közkifolyók, locsolócsapok, ürítık, légtelenítık, csıtörést jelzık, törzshálózati vízmérık, egyéb állandóra felszerelt mérık és mérıhelyi berendezések (nyomásmérık, sebességmérık, regisztrálók stb.), mindezek aknái továbbá a nem járható szelvényő védıcsatornák, védıcsövek és csıhidak. A hálózat tartozéka az üzemeltetı tulajdonában szereplı bekötési vízmérı és a mőanyag vízmérı akna. A vízvezeték-hálózathoz tartoznak a kutak vizét a győjtımedencékbe vezetı szifonvezetékek, gravitációs vezetékek, ezeknek a kutakba lenyúló ágai, a szivattyúk szívó- és nyomócsövei is. A fürdık technológiai vízhálózatához tartoznak a medencék épületen kívüli és belüli töltı és ürítıvezetékei, ezek szerelvényei, továbbá a fürdıépületekben a fürdıszolgáltatáshoz tartozó kádakat, zuhanyozókat, mosdókat és egyéb berendezéseket kiszolgáló vezetékek és szerelvényeik. A fürdık egyéb célú épületeinek vízszolgáltató vezetékhálózata és berendezései az épület leltárfelvételi egységéhez tartoznak.
36
37
Több egyedinek, önállónak minısülı tárgyi eszköz összekapcsolása, egy egységkénti kezelése nem változtat azon, hogy a felújítás az egyedi tárgyi eszközhöz kapcsolódó fogalom! Felújításnak minısül: • A vezetékek szakaszos, 12 fm-t meghaladó, vagy teljes hosszban történı cseréje, ha csak a vezetéket cserélik. • Monolit vagy 2,0 fm és annál rövidebb gyártási hosszú csatornák esetén két ellenırzı akna közötti vezetékcsere. • Bekötıvezetékek cseréje. • Vízmérı aknákban a szerelvények komplett cseréje (tolózárak, kötıcsövek, gömbcsapok). • Vízvezetékek kitakarás nélküli technológiákkal végzett javítása. • Aknák teljes körő felújítása (betonfelületek javítása, vízzáró vakolat készítése, aknafedlap cseréje). • Hálózati csomópont (elzáró és szabályozó szerelvények, légtelenítık, közkifolyók, tőzcsapok, törzshálózati vízmérık) komplett cseréje. Amennyiben komplett vízvezeték hálózat kerül átépítésre (elosztó hálózat, bekötı vezetékek, vízmérı aknák szerelvényei, elzáró szerelvények, tőzcsapok és közkifolyók), úgy azt rekonstrukciós beruházásként kell aktiválni. 2.21. Völgyzárógátas vagy körtöltéses víztározók, halastavak Ide tartoznak a: − völgyzárógátas víztározók, − körtöltéses víztározók, − vízlépcsıs víztározók és a − halastavak. Felújításnak minısül: • A tározók eutrofizálódásának, eliszaposodásának elkerülése érdekében végzett tevékenységek. • Árapasztó berendezések teljes körő felújítása, eredeti állagának visszaállítása. • Felújításként kell elszámolni azokat a munkákat, melyeket az árvízvédelmi töltések és mőtárgyaik, a felszíni vízkivételi mővek valamint a telephelyek, védterületek címő fejezeteknél felújításként vettünk számításba. 2.22. Antenna tornyok Ide tartoznak a 3 m-nél magasabb fémvázas antenna tartó tornyok, melyek az adatátvitelt segítik elı. Felújításnak minısül: • Az acélváz 50 %-ot meghaladó cseréje; • A stabilizáló acélsodronyok cseréje. 38
3. Gépek, gépészeti berendezések
3.1. Erıgépek és elektromos berendezések 3.1.1. Áramfejlesztı gépek Ide tartoznak a: − mobil (hordozható, áttelepíthetı), − stabil (telepített) hálózatpótló berendezések. Fı egységeik: − meghajtó motor, − generátor, − gerjesztı, szabályozó rendszer. Felújításnak minısül: • A fı egységek cseréje vagy a generátor áttekercselése. 3.1.2. Belsıégéső motorok Ide tartoznak a: − gyorségéső (robbanó - Ottó), − lassú égéső (diesel), − gázüzemő motorok, melyek energetikai célú berendezéseket hajtanak meg. Felújításnak minısül: • A motorok fıdarab cserékkel egybekötött generáljavítása. 3.1.3. Kazánok, főtési berendezések Ide tartoznak a: − főtési és technológiai célú szén, tüzelıolaj, földgáz, PB gáz üzemő gız vagy melegvíz elıállítására szolgáló kazánok és kiszolgáló berendezéseik. Fı egységeik: − égıfej, − kazántest, − csıvezetékek és szerelvényeik, − szivattyú, − kazán felügyeleti rendszer, − tároló és nyomástartó tartályok, − hıcserélı berendezések.
39
Felújításnak minısül: • Az égıfej cseréje. • Tagos kazánoknál a tagok részleges (50 %-ot meghaladó mértékő), vagy teljes cseréje. • A szivattyú felújítása vagy cseréje. • Kazánfelügyeleti rendszer cseréje. • Hıcserélı berendezés cseréje. • Tároló és nyomástartó tartályok cseréje. 3.1.4. Transzformátorok és áramátalakítók Ide tartoznak a: − nagyfeszültségő − középfeszültségő, − kisfeszültségő energetikai célú transzformátorok, egyen vagy váltóirányító (forgógépes vagy félvezetıs) berendezések. Felújításnak minısül: • Transzformátorok újratekercselése, vagy a transzformátorház szakmőhelyi megbontásával járó felújítása. • Forgógépes áramátalakítóknál az álló vagy forgórész újratekercselése. • Félvezetıs áramátalakítóknál a félvezetı egységek teljes cseréje. 3.1.5. Villanymotorok Ide tartoznak az: − egyen és váltakozó áramú forgógépek, úgymint − egy vagy háromfázisú aszinkron motorok, − egy vagy háromfázisú szinkron motorok, − egyenáramú motorok, − irányítástechnikai forgógépek. Felújításnak minısül: • Az állórész vagy a forgórész cseréje, • villamos berendezések és áramkörök teljes cseréje. 3.1.6. Villamos készülékek 3.1.6.1. Megszakítók Ide tartoznak a: − nagyfeszültségő − középfeszültségő, − kisfeszültségő olaj vagy légszigeteléső erıátviteli célú berendezések.
40
Felújításnak minısül: • A fıérintkezık teljes cseréje. • A tartó, tám- és elválasztó szigetelık cseréje. 3.1.6.2. Szakaszolók Ide tartoznak a: − nagyfeszültségő, − középfeszültségő, − kisfeszültségő erıátviteli berendezések feszültségleválasztására szolgáló készülékek. Felújításnak minısül: • Szakaszoló csomópontok teljes cseréje. 3.1.6.3. Frekvencia szabályozók Ide tartoznak a: − technológiai célú villamos berendezéseket változó frekvenciával ellátó berendezések, hajtásszabályozások. Fı egységei: − hálózati egyenirányító, − váltóirányító (inverter) − vezérlı egység. Felújításnak minısül: • A fı egységek cseréje. 3.1.6.4. Fázisjavító berendezések Ide tartoznak az: − erısáramú berendezések meddıenergia kompenzálására szolgáló − egyedi, − csoportos, − központi kézi és automatikus vezérléső berendezések. Fı egységeik: − kondenzátor(ok), − vezérlı készülékek, − tekercsek. Felújításnak minısül: • A beépített kondenzátor egységek cseréje. • A vezérlı készülék cseréje. • A beépített tekercsegységek cseréje.
41
3.1.6.5. Erısáramú villamos szekrények Ide tartoznak: − azok az erısáramú és irányítástechnikai készülékeket magukba foglaló, a technológia szerves részét képezı egységek, amelyek a − villamosenergia elosztását, − a kapcsolódó fogyasztók védelmét, mőködtetését biztosítják. Felújításnak minısül: • Az elosztószekrényeknek és készülékeiknek részleges (minimum az összetartozó elemek felének), vagy teljes cseréje.
3.2. Szivattyúk, ventilátorok, kompresszorok, préslégszerszámok 3.2.1. Légkompresszorok Ide tartoznak a: − turbófúvók és turbókompresszorok, − dugattyús kompresszorok, − rotációs és forgódugattyús kompresszorok. A légkompresszorok (stabil vagy mobil) fıdarabjai: − a kompresszor, − a meghajtó motor, és − a légtartály, tartozékai pedig: − a biztonsági szerelvények, − akkumulátor, − gépalap vagy futómő, − üzemanyag tartály, − elektromos berendezések, − tömlık, vezetékek. Felújításnak minısül: • A kompresszornak vagy fıdarabjainak (ház, tengely, járókerék, dugattyú, csavar,...) cseréje. • A meghajtó motor vagy fıdarabjainak cseréje. • A légtartály cseréje. • A futómő komplett cseréje. • A biztonsági és szabályozó szerelvények komplett cseréje.
42
3.2.2. Préslégszerszámok Ide tartoznak a: − bontó célszerszámok, − döngölı, tömörítı célszerszámok, − vágó, fúró, csavarozó, szóró és egyéb speciális (pl. friss levegıs készülék) célszerszámok, berendezések. A préslégszerszámok mőködésükhöz szükséges sőrített levegıt vagy maguk állítják elı, vagy különálló kompresszortól, tartálytól tömlın kell odavezetni. Felújításnak minısül: • A vibrációs egység komplett cseréje. • A meghajtó motor vagy annak fıdarabjainak cseréje. 3.2.3. Szivattyúk Ide tartoznak a: − térfogat kiszorítás elvén mőködı szivattyúk (dugattyús, membrán, szárny-, lengıtolattyús, forgódugattyús és csavarszivattyúk), − körforgó szivattyúk (örvény-, csatornás, szabadsugár szivattyúk), − egyéb elvek alapján mőködı szivattyúk (mamutszivattyú, sugárszivattyú, csiga-szivattyú), − különféle keverık. A szivattyúk fıdarabjai: − szivattyú és a − meghajtó motor (villany, diesel vagy benzin üzemő), − vezérlıegységek. tartozékai lehetnek: − gépalapok, alvázak, − szívó- és nyomóoldali tolózárak, − mérımőszerek, védelmek, − visszacsapó szelep, − lábszelep, − szívó- és nyomócsı. Kútba telepített búvárszivattyú esetén a kútgépészet tartozékai: − nyomócsı, − elzáró szerelvények, − visszacsapó szelep és a − vízmérı. Köpenybe (csıtartályba) telepített búvárszivattyús kútgépészet a fenti tartozékokon kívül kiegészül még a csıtartállyal is.
43
Felújításnak minısül: • A szivattyú fıdarabjainak cseréje: − járó- és vezetı kerekek, − szivattyúház, − tengely. • A motor vagy fıdarabjainak cseréje. • Csıvezetékeknek és egyéb tartozékoknak a cseréje. 3.2.4. Ventilátorok Ide tartoznak azok a gázt (levegıt vagy más légnemő anyagot) szállító munkagépek, melyeknél a gáz még összenyomhatatlannak tekinthetı. Felépítésük hasonlít a szivattyúkéhoz, ezért a felújítások meghatározásánál az ott leírtakat kell figyelembe venni.
3.2.5. Klíma berendezések Felújításnak minısül: • A kompresszor, hőtıaggregát és elpárologtató, valamint a ventillátor motor együttes cseréje.
3.3. Építıipari gépek 3.3.1. Anyagelıkészítı és bedolgozó gépek 3.3.1.1. Betonkeverı gépek Ide tartoznak a: − gravitációs, robbanómotoros mobil betonkeverık, − gravitációs, villanymotoros mobil betonkeverık, − kényszerkeveréső mobil betonkeverık, − gravitációs, robbanómotoros stabil betonkeverık, − gravitációs, villanymotoros stabil betonkeverık, − kényszerkeveréső stabil betonkeverık. Felújításnak minısül: • Mobil betonkeverıknél a keverıdob és motor (robbanó, villany) együttes cseréje. • Stabil betonkeverıknél a keverıdob és motor, valamint a szállítópálya és csille együttes cseréje 3.3.1.2. Habarcskeverı és mészoltó gépek Ide tartoznak a: − habarcskeverı gépek, − habarcskeverı telepek, − mobil mészoltó gépek, 44
− − − −
stabil mészoltó gépek, mészhidrát-pépesítık, fsztrichkeverık, mikromész-dezaggregátorok.
Felújításnak minısül: • Mobil habarcskeverı és mészoltó gépeknél a keverıdob és a motor együttes cseréje. • Stabil habarcskeverı és mészoltó gépeknél a keverıdob és motor, valamint az emelımő, szállítópálya és csille, pneumatikus hengerek, vezetékek, légtisztító és vízadagolók, adalékadagolók teljes generáljavítása illetve együttes cseréje. 3.3.1.3. Anyagtárolók és fogadók Ide tartoznak a: − habarcssilók, − kavicssilók és bunkerok, − cementsilók, − hidraulikus betonfogadók, − betonkonténerek, − egyéb konténerek, − betonszállító tartályok, − betonbunkerok. Felújításnak minısül: • Silók, konténerek, bunkerek teljes nagyjavítása, falazat cseréje, átépítése. • Cementsilók töltıvezeték és stolzkapocs, pneumatikus és szellıztetı berendezések cseréje. • Fém konténerek, betonszállító tartály palástjának teljes feljavítása, konténer, tartály teljes cseréje. 3.3.1.4. Adagolók, mérlegek Ide tartoznak a: − vibrációs adagolók, − vibrációs elıadagoló bunkerok, − kaparószalagos adagolók, − láncos adagolók, − szállítószalagos adagolóbunkerok, − adalékanyag-bunkerok, − cellás adagolók, − cementmérlegek, − mélysilómérlegek, − vízmérlegek, − adalékanyag mérlegek, − közúti hídmérlegek, − vasúti hídmérlegek, − darumérleg. 45
Felújításnak minısül: • Vibrációs adagolóknál a motor és vibrációs egység teljes feljavítása, cseréje. • Kaparószalagos és szállítószalagos adagolóknál a motor és szalag teljes feljavítása, cseréje, hengerek javítása, cseréje. • Láncos adagolóknál a lánckerekek, lánc, láncfeszítı teljes cseréje. • Cementmérleg, mélysilómérleg, vízmérleg, adalékanyagmérleg teljes feljavítása, cseréje. • Hídmérlegeknél mérlegakna teljes átépítése, mérleg teljes feljavítása, cseréje. • Darumérlegnél emelıszerkezet teljes nagyjavítása, cseréje. 3.3.1.5. Törı-, ırlı- és szárítóberendezések Ide tartoznak a: − kıtörıgépek, − mészhidrát-daráló berendezések, − szárítóberendezések. Felújításnak minısül: • Kıtörıgépeknél a meghajtó egység és törıhengerek cseréje. • Mészhidrát-darálóknál a meghajtó egység és ırlıhengerek cseréje. • Szárítóberendezéseknél a meghajtó és szállítóegység, főtıegység, nyomó és elszívóventillátorok teljes feljavítása, cseréje. 3.3.1.6. Osztályozók, rosták, zsaluzó-berendezések Ide tartoznak a: − kavicsosztályozó berendezések, − kavicsmosó-, osztályozó, törı berendezések, − kavicskirakók és osztályozók, − vibrorosták, − dobrosták, − alagútzsaluzó berendezések. Felújításnak minısül: • Meghajtó egység, mozgató egység, rosta, surrantó és szállítóegység teljes feljavítása, cseréje. • Alagútzsaluzó berendezésnél a palást teljes cseréje, valamint a tartó-merevítı egységek cseréje.
3.3.1.7. Betonacél-megmunkáló gépek Ide tartoznak a: − betonacél-egyengetı gépek, − betonacél-csavaró gépek, − betonacél-vágó gépek,
46
− betonacél-hajlító gépek, − betonacél kengyelhajlító gépek, − egyéb betonacél-megmunkáló gépek. Felújításnak minısül: • Meghajtó egység generáljavítása (robbanómotoros, elektromos, pneumatikus), illetve cseréje, valamint a megmunkáló egység teljes javítása, cseréje (egyengetı lapok, csavaró tokmányok, vágóélek, hajlítóélek), vezérlıtömb csere (elektromos, pneumatikus, hidraulikus).
3.3.1.8. Betonbedolgozó gépek Ide tartoznak a: − robbanómotoros merülıvibrátorok, − villanymotoros merülıvibrátorok, − nagyfrekvenciás merülıvibrátorok, − frekvencia-átalakítók, − robbanómotoros lapvibrátorok, − villanymotoros lapvibrátorok, − zsaluvibrátorok, − robbanómotoros vibrogerendák, − villanymotoros vibrogerendák, − útivibrátorok, − vibroasztalok, − betonvákuumozó berendezések, − betontörı-vágógépek, − egyéb vibrátorok. Felújításnak minısül: • A meghajtó egység (robbanó-, villanymotor), közlı egység, vibrátor fej (merülı, lap) teljes nagyjavítása, cseréje. • Vákuumozó berendezéseknél a vákuumkamra és vákuumszivattyú teljes nagyjavítása, cseréje.
3.3.2. Anyagmozgató és speciális építıipari szállítógépek 3.3.2.1. Vasúti szerelvénymozgatók Ide tartoznak a: − vagonmozgató jármővek, − vagontoló berendezések, − sínkulik, − kisvasúti vontatók, − normál nyomtávú vasúti mozdonyok.
47
Felújításnak minısül: • Vontató és toló berendezések fıdarabjainak teljes feljavítása, cseréje. • Diesel vasúti mozdony motor, meghajtóegység, tengelyek teljes feljavítása, cseréje, nagyobb teljesítményő motor beépítése, diesel meghajtás átalakítása elektromos meghajtásúra. • Elektromos vasúti mozdony motor, meghajtóegység, tengelyek teljes feljavítása, cseréje, nagyobb teljesítményő motor beépítése.
3.3.2.2. Vízi szállító jármővek Ide tartoznak a: − dereglyék, − belvízi önjáró tankhajók, − belvízi vontatott tankhajók, − uszályok, − kavicsuszályok, − sáruszályok, − külmotoros szállítóuszályok. Felújításnak minısül: • Vontatott uszály és tankhajó teljes feljavítása, illetve hajótest, kormányszerkezet, horgonyemelı, horgonyláncok, mentıcsónak cseréje, kabintér teljes feljavítása, cseréje. • Önjáró uszály és tankhajó teljes feljavítása, illetve hajótest, kormányszerkezet, irányváltó, motor, horgonyemelı villanymotor és közlımő, tengelyrendszer a hajó-csavarral, vízellátó rendszer, áramátalakító, fedélzeti daru, elektromos rendszer, daru hidraulika vezérlı tömb és munkahengerek, horgonyláncok, mentıcsónak, farmotor dılésszög állító csere, kabin és belsıtér teljes feljavítása, cseréje.
3.3.2.3. Targoncák Ide tartoznak a: − kézi emelıvillás targoncák, − robbanómotoros teknıs targoncák, − robbanómotoros billenıs targoncák, − robbanómotoros villás targoncák, − robbanómotoros oldalemelıs villás targoncák, − elektromos szállító targoncák, − elektromos villás targoncák, − elektromos oldalemelıs villás targoncák, − gázmotoros szállító targoncák, − gázmotoros villás targoncák, − gázmotoros oldalemelıs villás targoncák, − targonca-utánfutók, − egyéb elektromos, gázmotoros targoncák.
48
Felújításnak minısül: • Kézi emelıvillás targonca esetén a hidraulika egység, emelıvillák cseréje. • Robbanómotoros, gázmotoros targoncák esetén a motor, a futómő, a sebességváltó, a differenciálmő, a hidraulika szivattyú, a hidraulika vezérlıtömb, a hidraulikus munkahengerek, a kormánymő, az emelıvillák cseréje. • Elektromos targoncák esetén az akkumulátor telep, az egyenáramú motor, a futómő, az elektromos vezérlı egység, a differenciálmő, a hidraulika szivattyú, a hidraulika vezérlıtömb, a hidraulikus munkahengerek, a kormánymő, az emelıvillák cseréje, valamint a szállító felület (plató) cseréje. 3.3.2.4. Dömperek, alapgépek, közúti vontatók Ide tartoznak a: − dömperek, − önrakodó dömperek, − egytengelyes traktorok, − gumikerekes traktorok, − lánctalpas traktorok, − normál közúti vontatók, − nyerges közúti vontatók. Felújításnak minısül: • Dömperek, önrakodó dömperek esetén a motor, a futómő, a sebességváltó, a differenciálmő, a hidraulika szivattyú, a hidraulika vezérlıtömb, a hidraulikus munkahengerek, a kormánymő, az emelıvillák cseréje, valamint a szállító felület (plató) cseréje. • Traktorok esetén a teljes feljavítás, valamint a fıdarabok együttes cseréje, a motor, a sebességváltó, a differenciálmő, féltengelyek, az elsı híd, kormánymő, vezetıfülke, a komplett hidraulikus berendezés, a csörlı berendezés csere, valamint a lánctalpak cseréje. • Vontatók esetében az elıbbiekben leírtak, valamint a forgózsámoly cseréje. 3.3.2.5. Trélerek, pótkocsik, lakókocsik Ide tartoznak a: − normál trélerek, − toronydaru-szállító trélerek, − silószállító trélerek, − panelszállító trélerek, − normál pótkocsik, − nyerges pótkocsik, − hosszú anyagszállító pótkocsik, − önürítıs pótkocsik, − hosszú anyagszállító jármővek, − kábelszállító pótkocsik, − lakókocsi, fürdıkocsi, irodakocsi, kultúrkocsi, illemhely kocsi, labor kocsi, raktárkocsi, étkezıkocsi, öltözıkocsi, − lakókonténer, öltözıkonténer. 49
Felújításnak minısül: • Trélerekre vonatkozóan a különleges jármő kategória az érvényes. Az egész egység teljes feljavítása, illetve a vezetıfülke a rakfelülettel (platós) vagy vezetıfülke a forgózsámollyal (nyerges) cseréje, futómővek cseréje, alváz cseréje, komplett motor, váltó, differenciálmő, féltengely, sebességváltó csere, kormánymő csere, illetve panelszállító esetén a vontatott egység teljes feljavítása, cseréje (futómő, rakománytartó, rögzítı egység, vonóegység), kormánymő csere. • Pótkocsik esetén a teljes feljavítás, illetve a rakfelület, futómővek cseréje, hidraulika munkahenger/ek/ cseréje. • Kocsik esetén a futómő, a felépítmény, a teljes berendezés cseréje. • Konténer esetén a felépítmény külsı, belsı burkolatának cseréje, teljes felépítmény csere, a teljes berendezés cseréje.
3.3.2.6. Speciális anyagszállító jármővek Ide tartoznak a: − cement-, mészkıliszt-, pormész-szállító gépkocsi, − cement-, mészkıliszt-, pormész-szállító nyerges pótkocsi, − betonszállító teknıs gépkocsi, aggregátorgépkocsi, nyerges pótkocsi, mixergépkocsi, nyerges mixerpótkocsi, − oltottmész-szállító gépkocsi, nyerges pótkocsi, − habarcsszállító gépkocsi, nyerges pótkocsi, − üzemanyag-szállító gépkocsi, nyerges pótkocsi, − bitumenszállító gépkocsi, pótkocsi, − aszfaltszállító gépkocsi, pótkocsi, − cement-, mészkıliszt-szállító vasúti tartálykocsi, − daruszállító tengely, − csıszállító utánfutó. Felújításnak minısül: • Cement-, mészkıliszt-, pormész-, oltottmész-, habarcs-, üzemanyag-szállító gépkocsikra, nyerges pótkocsikra a közúti vontatók, trélerek, pótkocsiknál leírtak. Mixer-gépkocsiknál, nyerges mixer pótkocsiknál, habarcs-szállító gépkocsiknál, nyerges pótkocsiknál a forgatást biztosító robbanómotoros egység, meghajtóház, fogaskerék, fogaskoszorú cseréje. • Bitumen-szállító, aszfalt-szállító gépkocsi, nyerges pótkocsi esetén a fent leírtak, valamint az olaj vagy gáz főtıegység cseréje. • Vasúti tartálykocsi esetén a futómővek, az alváz, a tartály teljes felújítása, cseréje. • Daruszállító, csıszállító esetén a tengely/ek/, az állítható vonó rudazat, a forgózsámoly csere.
50
3.3.2.7. Szállítószalagok Ide tartoznak a: − hordozható szállítószalagok, − vontatott szállítószalagok, − meredek szállítószalagok, − állványos, gumihevederes szalagok, − bányászati kaparószalagok, − bányászati láncos kaparószalagok, − kocsiszállító berendezések. Felújításnak minısül: • A meghajtást biztosító robbanómotor, villanymotor, hajtómő, lánc és lánckerekek, valamint a görgık, szállító szalagok teljes feljavítása, cseréje.
3.3.2.8. Anyagszállító csigák Ide tartoznak a: − normál cementszállító csigák, − meredek szállító csigák. Felújításnak minısül: • A meghajtást biztosító robbanómotor, villanymotor, hajtómő, lánc és lánckerekek, valamint a csigák, csapágyazások teljes feljavítása, cseréje.
3.3.2.9. Szivattyúk Ide tartoznak a: − mobil, stabil hidraulikus beton-szivattyúk, − pneumatikus betonszállító berendezések, − membrános, hidraulikus habarcs-szivattyúk, − pneumatikus habarcsszállító berendezések, − zagy- és iszapszivattyúk, − sav- és lúgálló szivattyúk és vegyszer szivattyúk, − légszivattyúk, − egyéb szivattyúk, szivattyúaggregátorok, − bitumen szivattyúk, − egyéb szivattyúk. Felújításnak minısül: • Betonszivattyúk, betonszállító, habarcs-szivattyúk, habarcsszállító esetében a komplett egység feljavítása illetve a meghajtó motor (robbanó, villamos), a hajtómőegység, az áttételi egység, csigák, dugattyúk, hidraulikus és pneumatikusegységek, munkahengerek cseréje. • Vízszivattyúk esetén a 3.2.3. pontnál leírt felújítási munkák.
51
3.3.3. Emelı és rakodógépek 3.3.3.1. Emelıszerkezetek Ide tartoznak a: − gépi, kézi csörlık, − építési kis anyagfelvonók, − önszerelı gyorsfelvonók, − személy és teherfelvonók, − villanymotoros futómacskák, − kötélvonszolók, − egyéb emelıszerkezetek. Felújításnak minısül: • Felvonók esetén a teljes feljavítás, valamint a felvonó állvány, felvonó akna, felvonó kabin, a meghajtó motor (robbanó, villamos) a meghajtó áttételi egység, az emelıkötél, a villamos automatika cseréje. • Futómacskák esetén a teljes feljavítás, illetve az állvány, a vízszintes mozgatóegység, a függıleges mozgató egység az emelıszerkezettel, az emelıkötél, az elektromos irányváltás automatika cseréje.
3.3.3.2.Emelı és szerelıállványok Ide tartoznak az: − ollós emelıállványok, − szerelıállványok, − függıleges szerelıállványok, − függıleges szerelıkosarak, − hidraulikus szerelıkosaras gépjármővek, − hidraulikus emelık. Felújításnak minısül: • Állványok esetén a teljes feljavítás, illetve a tartók, merevítık, közlekedıfelületek, kosár cseréje • Hidraulikus szerelıkosaras gépjármő esetén a speciális szállító jármőveknél leírtak, valamint a hidraulika motor, a hidraulika vezérlı tömb, a hidraulika munkahengerek, a kosárfüggesztı és kosár cseréje.
3.3.3.3.Daruk Ide tartoznak az: − ablakdaruk, födémdaruk, − építési forgódaruk, hagyományos toronydaruk, önszerelı toronydaruk, kúszó toronydaruk, árbocdaruk, Derick-daruk, − normál bakdaruk, konzolos bakdaruk, − kézi mozgatású futódaruk, 52
− konténer emelık, − híddaru, − egyéb daruk. Felújításnak minısül: • A teljes feljavítás, valamint az állvány, a futópálya, a gém a villanymotor, a fékberendezés, az elektromos vezérlı egység, a láncok vagy kötélzet, emelıhorog cseréje.
3.3.3.4. Jármőves daruk Ide tartoznak az: − autódaruk, − gumikerekes daruk, − lánctalpas daruk, − úszódaruk, − autóra szerelhetı daruk, − traktorra szerelhetı daruk, − traktordaruk, − egyéb daruk. Felújításnak minısül: • Autódaru esetén a teljes feljavítás, illetve az alap szállító jármővön végzett vezetı fülke, elsı-hátsó futómővek, kormány, komplett motor, sebességváltómő, differenciálmő, féltengely, alváz együttes cseréje, valamint a daru felépítmény teljes feljavítása, illetve a daru kezelıfülke, hidraulika tömb, vezérlıegység, hidraulikus munkahengerek, forgózsámoly, gém, emelıkötélzet, csigás emelıhorog együttes cseréje. • Autóra szerelhetı daruk (pl. KCR, TICO, stb.) teljes feljavítása, illetve az elızıekben leírt daru felépítményre vonatkozóan leírtak. Nem képez szerves egységet a szállító jármővel, mert a jármő önállóan is használható szállításra, ellentétben az autódaruval, mert az csak daruzásra használható, szállításra nem. • Traktordarukra, az autóra szerelhetı daruknál leírtak vonatkoznak. 3.3.3.5.Rakodógépek Ide tartoznak a: − gumikerekes, lánctalpas homlokrakodók, − gumikerekes forgórakodók, − gumikerekes, lánctalpas fej feletti rakodók, − markoló-, marófejes-, harácsoló-, csigás rakodógépek, − behúzó géplapát, − forgógémes géplapát, − egyserleges, kétserleges elevátorok, − mobil-, sínenjáró vagonkirakók, − egyéb rakodók.
53
Felújításnak minısül: • Homlokrakodókra, forgórakodókra, fej feletti rakodókra vonatkozóan a teljes feljavítás, illetve a fıdarabok együttes cseréje (motor, sebességváltó, féltengelyek, kormánymő, hidraulika szivattyú, hidraulikus vezérlı tömb, hidraulikus munkahengerek, emelıkasok, emelıvillák), valamint a forgózsámoly és fordítószerkezet cseréje, továbbá a rakodókanál nagyobb őrtartalmúra való cseréje. • Elevátoroknál a teljes feljavítás, illetve a meghajtó motor (robbanó, elektromos) cseréje. • Mobil és sínenjáró vagonkirakóra az elızıekben ismertetett forgórakodókra leírtak vonatkoznak. 3.3.4. Földmunkagépek 3.3.4.1.Univerzális földmunkagépek Ide tartoznak a: − traktoralapú gumikerekes, lánctalpas univerzális földmunkagépek. Felújításnak minısül: • A teljes feljavítás, valamint a fıdarabok együttes cseréje. A motor, a sebességváltó, a differenciálmő, féltengelyek, az elsı híd, a kormánymő, a komplett hidraulikus berendezés, a markoló és rakodó kanál, valamint a lánctalpak cseréje.
3.3.4.2.Kotrók (exkavátorok) Ide tartoznak a: − kanalas-, markolós-, marótárcás-, merítéklétrás kotró és rakodógépek, − vonóköteles (kábeles) vedres, puttonyos kotrógépek, − vedersoros és lazítófejes szívó-nyomó kotrók, elevátorok, mederkotrók. Felújításnak minısül: • Az alapgépre vonatkozóan az elızı pontban leírtak, valamint a marófejek, kotrófejek, a gém, forgózsámoly együttes cseréje.
3.3.4.3.Árokásók Ide tartoznak a: − gumikerekes, lánctalpas, vedersoros árokásók, − marókotrók, kábelárokásók. Felújításnak minısül: • A teljes feljavítás, valamint a fıdarabok együttes cseréje. Az alapgépre vonatkozóan a motor, a sebességváltó, a differenciálmő, a féltengelyek, a kormánymő, a komplett hidraulikus berendezés, a lánctalpak, vedersor együttes cseréje.
54
55
3.3.4.4. Földtolók (dózerek) Ide tartoznak a: − gumikerekes-, lánctalpas-, mechanikus-, hidraulikus földtolók, − mechanikus-, hidraulikus földtolólemezek. Felújításnak minısül: • Az elızı pontban leírtak, valamint a tolólemez együttes cseréje. 3.3.4.5. Földgyaluk (graderek) Ide tartoznak a: − vontatott mechanikus, hidraulikus földgyaluk, − önjáró mechanikus, hidraulikus földgyaluk. Felújításnak minısül: • A teljes feljavítás, valamint a fıdarabok együttes cseréje az állítható acél gyalupengével együtt.
3.3.4.6.Földnyesık (scraeperek) Ide tartoznak a: − vontatott mechanikus, hidraulikus földnyesık, − önjáró mechanikus, hidraulikus földnyesık. Felújításnak minısül: • A teljes feljavítás, valamint a fıdarabok együttes cseréje, a vontatott acéllemez ládával együtt.
3.3.4.7.Tömörítı gépek Ide tartoznak a: − vontatott, önjáró statikus hengerek, − vontatott önjáró vibrációs hengerek, − kézi vezérléső vibrációs hengerek, − vontatott, önjáró gumihengerek, − robbanómotoros, elektromos döngölık, − robbanómotoros, elektromos tömörítılapok, − vontatott juhlábhengerek. Felújításnak minısül: • Hengerek esetén a teljes feljavítás, valamint a fıdarabok cseréje. A meghajtó motor, az áttételmő, a henger(ek) együttes cseréje. • Döngölık esetén a teljes feljavítás, valamint a fıdarabok cseréje. A motor, a döngölıfej együttes cseréje.
56
•
Tömörítılap esetén a teljes feljavítás, valamint a fıdarabok cseréje. A motor, a tömörítılap együttes cseréje.
3.3.4.8.Egyéb földmunkagépek Ide tartoznak a: − tuskó kiemelı gépek, − ejtıkosaras cölöp (szádfal) -verı és húzó berendezések. Felújításnak minısül: • A teljes feljavítás, valamint a fıdarabok együttes cseréje. Az emelı és bikafej együttes cseréje.
3.3.4.9.Mezıgazdasági jellegő földmunkagépek Ide tartoznak az: − ekék, tárcsák, boronák, kultivátorok, talajhengerek, − vetıgépek, rendsodrók, − altalajlazítók. Felújításnak minısül: • A teljes feljavítás, valamint a fıdarabok együttes cseréje • A hidraulikus egység, a tartógerendák, kormánylemezek együttes cseréje. 3.3.5. Szak- és szerelıipari gépek 3.3.5.1.Univerzális gépek Ide tartoznak az: − univerzális elektromos kisgépek. Felújításnak minısül: • A teljes feljavítás, valamint a fıdarabok együttes cseréje. 3.3.5.2.Vakolómunkák gépei Ide tartoznak a: − finomvakoló, vakológép-aggregát, pneumatikus vakolókészülékek, − gipszvakoló, láng és mész-szóró berendezések, − habarcsrázók, − egyetemes vakológépek, − esztrich- és betonszállító berendezések, − vakolat-, mennyezet-, vibrációs simítók, − hidraulikus vakolóállványok, − elektromos fúró-bontó kalapácsok. 57
Felújításnak minısül: • A pneumatikus, hidraulikus fıdarabok együttes cseréje. • Hidraulikus vakoló állvány esetén a hidraulikus egység, az emelıszerkezet, valamint a kosár együttes cseréje.
3.3.5.3. Szakipari munkák gépei és berendezései Ide tartoznak a: − mőanyag-, maró, vágó, szóró, hegesztı berendezések, − hidegpadló, mozaiklap, mőkı csiszoló gépek, − parkett-, vágó, gyaluló, csiszoló gépek, − festék-, ırlı, szőrı, keverı, szóró gépek, − kompresszoros, membránszivattyús meszelıgépek, − aljzat szárító, szigetelıanyag-terítı, ragasztó berendezések, − kézi és pneumatikus rozsdamentesítı, felülettisztító berendezések − homokszóró berendezések. Felújításnak minısül: • Elektromos, hidraulikus, pneumatikus egységek, fıdarabok cseréje. 3.3.5.4.Kittnyomók, habszórók Ide tartoznak a: − kittnyomó pisztolyok, − kittmaró berendezések, − mőanyaghab-szóró, azbesztszóró, glettszóró berendezések, − egyetemes ırlıgépek. Felújításnak minısül: • Elektromos, hidraulikus, pneumatikus egységek, fıdarabok együttes cseréje. 3.3.5.5. Szögbelövık, ütvefúrók, falhoronymarók Ide tartoznak a: − szögbelövı-, automata, pisztolyok, − szögbeverık, − ütvefúrók, − falhoronymaró berendezések, − falvésıgépek. Felújításnak minısül: • Elektromos, hidraulikus, pneumatikus egységek, fıdarabok együttes cseréje.
58
3.3.5.6.Kımegmunkálógépek és berendezések Ide tartoznak a: − kıdarabológépek, − kıfőrészek, − kıfúrógépek, − kıesztergák, − kıgyaluk-kımarók, − csempevágó és fúróberendezések. Felújításnak minısül: • Elektromos, hidraulikus, pneumatikus egységek, fıdarabok együttes cseréje. 3.3.5.7.Csıszerelıgépek és fémmegmunkálók Ide tartoznak a: − mőanyagtárcsás csıdarabolók, − csılevágó, csımaró, csısorjázó, csıharapó, csıvégkinyomók, − kézi, gépi hidraulikus csıhajlítók, − csımenetvágó, csımenethajtó, csıvégmegmunkálók, − főrésztárcsás fémvágók, − kézi hidraulikus csapszegollók, − kézi hidraulikus kábelvégprések. Felújításnak minısül: • Csıszerelıgépek esetén a hidraulikus, mechanikus egységek együttes cseréje. • Fémmegmunkálóknál az elektromos, hidraulikus, mechanikus egységes együttes cseréje.
3.3.5.8.Burkolattisztítók, csatornatisztítók Ide tartoznak a: − porszívó takarítógépek, − padlósúroló és szennyvízfelszívó berendezések, − padlókefélık, − szennyvízfelszívók, − ipari porszívók, − hidegpadló-kefélı gépek, − parkett polírozók, − csatornatisztító berendezések, − kárpittisztítók. Felújításnak minısül: • Az elektromos egységek, mechanikus egységek (győjtıtartályok, dobok, megmunkálófejek) együttes cseréje.
59
3.4. mőhely és szerszámgépek 3.4.1. Akkumulátor töltık Ide tartoznak a: − mobil akkumulátor töltık 1,5-12 V-ig, − stabil akkumulátor töltık 6, 12, 24, 42 V-ig. Felújításnak minısül: • Tirisztorok, egyenirányítók, valamint a vezérlıegység együttes cseréje. • Transzformátor cseréje. 3.4.2. Darabolók Ide tartoznak a: − Kézi és gépi darabolók. Felújításnak minısül: • Elektromos, hidraulikus, mechanikus egységek cseréje (elektromos vezérlı tömb, villanymotor, hidraulikus tömb, hidraulikus munkahengerek, álló és mozgó kések). 3.4.3. Esztergák Ide tartoznak a: − kézi, félautomata, automata vezérléső gépek. Felújításnak minısül: • A teljes feljavítás, valamint a hossz- és keresztrész, fı és mellékhajtómő, elektromos tömb és vezérlıegység együttes cseréje. 3.4.4. Fúrók Ide tartoznak a: − kézi és gépi elıtolású asztali, oszlopos, sugárfúrógépek. Felújításnak minısül: • Fı- és mellékhajtómő, fıorsó, oszlop, villanymotor együttes cseréje. 3.4.5. Főrészgépek Ide tartoznak a: - félautomata, automata főrészgépek. Felújításnak minısül: • A teljes feljavítás, az elektromos, hidraulikus tömb, a meghajtó egység együttes cseréje. 60
3.4.6. Gépkocsi mosók Ide tartoznak a: − mobil mosóberendezések (nagynyomású hideg, meleg mosók), − stabil mosóberendezések. Felújításnak minısül: • Mobil esetén a robbanómotor vagy elektromos motor, a nyomásfokozó szivattyú, a főtıegység együttes cseréje. • Stabil mosóberendezés esetén az elektromos egység, a szivattyú, a kefék együttes cseréje.
3.4.7. Gyalugépek Ide tartoznak a: − a kézi és automata vezérléső gyalugépek. Felújításnak minısül: • A függıleges és vízszintes rész, az elektromos vezérlıegység és a mechanikus hajtómőegység együttes cseréje.
3.4.8. Köszörők Ide tartoznak a: − függıleges és vízszintes elrendezéső (síkköszörő) köszörők. Felújításnak minısül: • A vízszintes és függıleges szán, az elektromos vezérlı egység, a meghajtó egység együttes cseréje.
3.4.9. Lánghegesztık Ide tartoznak a: − mobil kézi lánghegesztık (disszugáz), − az automata stabil lánghegesztık (disszugáz). Felújításnak minısül: • A gız és oxigénadagoló, a keverı egység, a forgató egység, a vezérlıegység együttes cseréje.
3.4.10.Marógépek Ide tartoznak a: − a függıleges és vízszintes elrendezéső marógépek.
61
Felújításnak minısül: • A függıleges és vízszintes szán, a fı-, és mellékhajtómő egység, az elektromos egység együttes cseréje.
3.5. Villamos kéziszerszámok 3.5.1. Villamos hegesztıgépek Ide tartoznak a: − ponthegesztı, − CO2 hegesztı, − ívhegesztı (transzformátorok, dinamók), és − mőanyag hegesztı készülékek. Fı egységeik: − fıtranszformátor, − egyenirányító egység, − vezérlı egység, − hegesztı lapok (sík, nyereg, tok), − csıvégmegmunkálók, − befogó és mozgató szerkezet. Felújításnak minısül: • A fıtranszformátor cseréje. • Az egyenirányító blokk cseréje. • A vezérlı egység cseréje. • Hegesztı lapok cseréje. • Csıvégmegmunkálók cseréje. • A befogó és mozgató szerkezet mechanikus, hidraulikus és villamos fıdarabjainak cserével egybekötött nagyjavítása.
3.5.2. Egyéb villamos kéziszerszámok Ide tartoznak a: − motoros meghajtású (fúró, csavarozó, vésı, főrészelı, hılégfúvó, vágó, menetmetszı, festékszóró, csiszoló, ...), és − hıfejlesztı (forrasztó, olvasztó, zsugorító) szerszámok. Felújításnak minısül: • A tekercselés vagy a motor cseréje. • Közlımő komplett cseréje. • Munkafejek (befogó szerkezetek) cseréje.
62
3.6. Mőszerek és mérıeszközök 3.6.1. Csatorna és kút vizsgáló berendezések (ipari kamerák) A berendezések fıbb tartozékai: − ipari kamera a kocsival, − kábel meghajtással, − vezérlı elektronika, − perifériák (számítógép, monitor, nyomtató, klaviatúra, videó, foto), − áramellátó berendezés elektronikával, − hordozható vezérlıpult. Felújításnak minısül: • A kamera komplett javítása/cseréje. • Kameramozgató villanymotor és/vagy közlımő cseréje. • Önjáró kocsi cseréje. • Kábel teljes hosszban történı cseréje. • Kábeldobnak és/vagy fıdarabjainak (villanymotor, közlımő) cseréje. • Perifériák külön-külön, vagy együttes komplett javítása/cseréje. 3.6.2. Elektroakusztikus mőszerek (nyomvonal és hibahely keresık) Ide tartoznak a: − korrelátorok, − nyomvonal keresık, − fémkeresık, − geofonok, − egyéb hasonló feladatok ellátására szolgáló berendezések. Felújításnak minısül: • Érzékelı mikrofonok cseréje. • Rádiók és hang frekvenciás jeladók adó-vevı egységeinek cseréje. • A számítógép, a perifériák (pl. monitor) és programkártyák komplett javítása/cseréje. 3.6.3. Geodéziai mőszerek Ide tartoznak a: − vetítık, − libellák, − mikroszkópok, − szögprizmák, − teodolitok, − szintezımőszerek, − hossz- és távmérık, − tahiméterek. 63
Felújításnak minısül: • A geodéziai mőszerek laboratóriumi körülmények között végzett teljes körő javítása, újrahitelesítése és fıdarabjainak cseréje. 3.6.4. Egyéb mőszerek, mérıeszközök Ide tartoznak a: − hımérséklet, hımennyiség mérı mőszerek, − koncentráció- és összetételmérı mőszerek, − mechanikai anyagjellemzık mérımőszerei, − mechanikai mennyiségek technológiai jellemzıit mérı mőszerek, − villamos és mágneses mennyiségek mérı mőszerei, − indukciós vízmennyiségmérık. Felújításnak minısül: • A mőszerek laboratóriumi körülmények között végzett teljes körő javítása, újrahitelesítése és fıdarabjainak cseréje.
3.7. Laboratóriumi mőszerek, berendezések 3.7.1. Autoklávok Ide tartoznak a: − a nyomás alatti hıkezelés eszközei. Felújításnak minısül: • A főtı rendszer cseréje. • Az elektromos meghajtású elzáró szerelvények, fıdarab cserével egybekötött nagyjavítása, vagy cseréje. • A mőködtetı automatika teljes felújítása vagy cseréje. 3.7.2. Analizátorok Ide taroznak a: − az elektrokémiai elven mőködı ionszelektív elektródás berendezések, − optikai elven mőködı koloriméterek, és spektrofotométerek, − folyamatos mőködéső elemzık, − titráló készülékek. Felújításnak minısül: • Az elektródok cseréje. • Az optikai rendszer teljes felújítása vagy cseréje. • Az elektromos jelátalakító felújítása vagy cseréje. • Az adagoló és anyagtovábbító felújítása vagy cseréje. • A regisztráló, kijelzı fıdarabbal egybekötött felújítása vagy cseréje. 64
3.7.3. Centrifugák Ide taroznak a: − a szilárd szemcsék folyadékból való kiválasztására illetve, az eltérı fajsúlyú folyadékok szétválasztására szolgáló labor eszközök. Felújításnak minısül a: • A meghajtómotor fıdarab cserével egybekötött nagyjavítása vagy cseréje. • A felfüggesztés teljes felújítása vagy cseréje, • A vezérlı, fordulatszám szabályzó egységek cseréje. 3.7.4. Gázkromatográfok Felújításnak minısül: • A termosztát teljes felújítása vagy cseréje. • A hımérséklet programozó egység teljes felújítása vagy cseréje. • A láng-ionizációs erısítı teljes felújítása vagy cseréje. • A hıvezetıképesség-érzékelı (katarométer) teljes felújítása vagy cseréje. • A nyomásszabályozó egység teljes felújítása vagy cseréje. • Perifériák teljes körő felújítása vagy cseréje. 3.7.5. Mérıeszközök Ide tartoznak a: − tömegmérésére szolgáló gyors mérlegek és analitikai mérlegek, − térfogat mérésére szolgáló precíziós adagolók, − elektromos hımérsékletmérık. Felújításnak minısül: • A mérleggel egybeépített súlysorozatok cseréje. • A mechanika fıdarab cserével egybekötött felújítása vagy cseréje. • Az elektromos egység teljes felújítása vagy cseréje. 3.7.6. Mikroszkópok Ide tartoznak a: − a monokuláris mikroszkópok, − a binokuláris mikroszkópok, − a kontraszt mikroszkópok, − a mikroszkópokhoz tartozó kijelzı- és fotófeltétek. Felújításnak minısül: • A lencserendszerek fıdarabbal egybekötött felújítása vagy cseréje. • A mechanika teljes felújítása vagy cseréje. • A megvilágítás cseréje. • Az egyedi tárgyi eszközök (külsı megjelenítı, videó, fényképezıgép) fıdarabbal egybekötött felújítása vagy cseréje. 65
3.7.7. Szárítószekrények Ide tartoznak a: − vizsgálati minták, nedvesség alkalmazott berendezések.
illetve
szárazanyag
meghatározásához
Felújításnak minısül: • Főtés fıdarab cserével egybekötött felújítása vagy cseréje. • A hımérséklet érzékelés és szabályozás fıdarab cserével egybekötött felújítása vagy cseréje. • A belsı munkatér teljes felújítása vagy cseréje. • A külsı burkolat és hıszigetelés teljes felújítása vagy cseréje. 3.7.8. Termosztátok Ide tartoznak a : − folyadék termosztátok, − blokk termosztátok, − bakteriológiai termosztátok, − hőtı-főtı termosztátok, − anaerob termosztátok. Felújításnak minısül: • A főtés fıdarabbal egybekötött felújítása vagy cseréje. • A hımérsékletszabályzás felújítása vagy cseréje. • Az edényzet teljes felújítása vagy cseréje. • Az egyedi tárgyi eszközök (keringetı szivattyú, hımérséklet érzékelés, kompresszor, vákuum szivattyú,) fıdarab cserével egybekötött felújítása vagy cseréje.
3.7.9. Zavarosságmérık Ide tartoznak a : − A folyadékban lévı lebegı szilárd részecskék által okozott átlátszatlanság vagy homályosság mérésére szolgáló eszközök. Felújításnak minısül: − Az optikai érzékelık fıdarab cserével egybekötött felújítása vagy cseréje. − Az elektromos jel átalakító fıdarab cserével egybekötött felújítása vagy cseréje. − A kijelzı cseréje.
66
3.8. Víztisztítás és szennyvíztisztítás speciális gépei és berendezései 3.8.1. Derítés berendezései Ide tartoznak a: − különbözı típusú vegyszerbekeverı, pelyhesítı (koaguláló és flokkuláló) rend-szerek gépészeti berendezései, − különbözı rendszerő pehelyelválasztók (ülepítık) gépészeti berendezései. Felújításnak minısül: • A vegyszerbekeverık, pelyhesítık fıdarabjainak, részegységeinek cseréje. • Ülepítık mechanikus kotrószerkezeteinek, fıdarabjainak cseréje, nagyjavítása. 3.8.2. Flotációs berendezések Ide tartoznak a: − nyomás alatti, − vákuumos és − elektroflotációs berendezések gépészeti berendezései. Felújításnak minısül: A flotációs berendezések egyedinek minısíthetı tárgyi eszközeinek felújítása (pl. szivattyú, kompresszor, légtartály, lefölözı berendezés, ...).
3.8.3. Gáztalanító berendezések Ide tartoznak a: − csörgedeztetı (kaszkádos), − permetezı, − forgókefés berendezések. Felújításnak minısül: − A gáztalanító gépészeti berendezésének minısített vezetékek cseréje, amennyiben a cserélt szakasz hossza meghaladja a csı gyártási hosszát. − Fúvókák teljes, vagy legalább 50%-ot meghaladó mennyiségben a részleges cseréjük. − A gépészeti berendezések egyéb fıdarabjainak cseréje. − Egyedinek minısíthetı tárgyi eszközök (pl. ventilátor) cseréje, vagy fıdarab cserével egybekötött felújítása.
3.8.4. Ioncserélık Ide tartoznak a: − kationcserélı és − anioncserélı vízkezelı és víztisztító berendezések. 67
Felújításnak minısül: • Az ioncserélık gépészeti berendezéseinek (pl. elzáró és szabályozó szerelvények), fıdarabjainak, részegységeinek, önálló tárgyi eszközeinek cseréje.
3.8.5. Iszapégetı berendezések Ide tartoznak az alábbi kemencetípusú berendezések: − etázskemence, − forgó csıkemence, − fluidizációs kemence. Felújításnak minısül: • Az égetırendszer fı részeinek (kaparószerkezet, dob, égıfej) cseréje. • Egyedi tárgyi eszközeinek (ventilátor, meghajtó motor, füstgáz tisztító, ki- és behordó csigák, ...) cseréje, felújítása.
3.8.6. Iszapeltávolító és kotróberendezések Ide tartoznak a különbözı ülepítı és sőrítı mőtárgyak: − szivattyús, − mamutszivattyús, vízsugárszivattyús, − kaparóláncos, vonóláncos, − kotróhidas és − tolópajzssoros kotró és iszapeltávolító gépészeti berendezései. Felújításnak minısül: • Az egyedi tárgyi eszköznek minısülı berendezések (pl. szivattyú, villanymotor) cseréje, fıdarab cserével egybekötött nagyjavítása. • Láncok és kaparók komplett cseréje. • Királytengely cseréje. • Kotróhíd, kotrószerkezet cseréje vagy teljes körő feljavítása. • Sínpálya cseréje. 3.8.7. Iszapvíztelenítı berendezések Ide tartoznak a: − vákuumdob-szőrık, − kamrás szőrıprések, − szalagszőrı-prések, − csavarprések, − centrifugák és − vákuumos iszapágyak.
68
Felújításnak minısül: − Az egyedi tárgyi eszköznek minısülı berendezések (pl. szivattyú, vegyszer bekeverı, ..) cseréje, fıdarab cserével egybekötött nagyjavítása. − Víztelenítı berendezések fıdarabjainak cseréje: − dob csere, − tengely és görgı cserék, − hajtómő cserék, − centrifuga szállító csigájának cseréje. 3.8.8. Komposztáló berendezések Ide tartoznak a különbözı típusú gyors komposztáló reaktorok gépészeti berendezései. Felújításnak minısül: • Az egyedi tárgyi eszköznek minısülı berendezések cseréje, fıdarab cserével egybekötött nagyjavítása, pl.: − felhordó szerkezet, − válogató, rostáló, ırlı berendezések, − légellátó berendezések (ventilátorok), − fémkiválasztó vagy keményanyag kiválasztó berendezések, − henger vagy dob. 3.8.9. Levegıztetı berendezések Ide tartoznak a: − merülıtárcsás szennyvíztisztítók gépészeti berendezései, − forgókefék, − rotorok, − injektorok, − légbefúvó berendezések (pl. Messner-panel, Flygt elemek, ...). Felújításnak minısül: • Merülıtárcsák elemeinek cseréje, amennyiben az a tárcsák számának 50 %-át meghaladja. • Hajtómő cserék. • Tengely cserék. • Kefesor cserék. • Rotor cserék. • Szivattyú cserék. • Injektor cserék. • Keverı cserék. • Légelosztó berendezések (diffúzorok) elemeinek cseréje, amennyiben az a légelosztók számának több mint 50 %-át jelenti. • Levegı elosztó hálózatnak, a csı gyártási hosszát meghaladó cseréje. • Elzáró és szabályozó szerelvények cseréje.
69
3.8.10. Oxidációs és fertıtlenítı berendezések Ide tartoznak a: − klórgáz adagoló berendezések, − nátrium-hipoklorit adagoló berendezések, − klórdioxidot elıállító és adagoló berendezések, − ózongenerátorok, − káliumpermanganát adagolók, − elektron-sugaras fertıtlenítı berendezések, − UV sugárzók. Felújításnak minısül: • Az egyedi tárgyi eszköznek minısülı berendezések (pl. szivattyú, hajtómő, ...) cseréje, fıdarab cserével egybekötött javítása. • Injektorok cseréje. • Adagolófejek fıdarab cserével (membrán, kengyel, rotaméter) egybekötött javítása. • Vezérlı, szabályozó egységek cseréje. • Adagoló szivattyúk fıdarab cserével (szivattyú, villanymotor, közlımő) egybekötött javítása. • Ózonos fertıtlenítı berendezések fıdarab cserével (generátor, bekeverı rendszer, folyamatirányító, ...) egybekötött javítása. • Vegyszerszállító vezetékek és elzáró szerelvények cseréje. • Klórdioxid elıállító berendezések fıdarab cserével egybekötött javítása. 3.8.11. Rácsok, gerebek Ide tartoznak a: − víztisztításnál alkalmazott gerebek, − szennyvíztisztításnál használt rácsok, − rácsszemét prések és aprítók. Felújításnak minısül: • Meghajtó motorok cseréje, fıdarab cserével egybekötött javítása. • Gereb pálcák, rács pálcák, láncok, fogaskerekek teljes cseréje. • Görgık, tengelyek cseréje. • Aprítódobok cseréje. • Hajtómő cserék. • Hidraulikus munkahenger cserék. • Vezérlı, szabályozó szerelvények cseréje.
70
3.8.12. Rothasztók Ide tartoznak a: − főtı és keverı berendezések, − hıcserélık, − szivattyúk, − gázharangok és gázfáklyák, − kazánok, − csıvezetékek és szerelvények. Felújításnak minısül: • Az egyedi tárgyi eszköznek minısülı berendezések (pl. szivattyú, keverı) cseréje, fıdarab cserével egybekötött javítása. • Csıvezetékek gyártási hosszt meghaladó cseréje. • Elzáró, szabályozó szerelvények cseréje. 3.8.13. Szemcsés szőrık Ide tartoznak a: − gyorsszőrık, − lassúszőrık, − adszorpciós szőrık. Felújításnak minısül: • Az egyedi tárgyi eszköznek minısülı berendezések (pl. szivattyú, kompresszor) cseréje, fıdarab cserével egybekötött javítása. • Szőrıelemek, szőrıgyertyák teljes mennyiségben történı cseréje. • Vízhozam vagy vízszint szabályozók cseréje. • Csıvezetékek gyártási hosszt meghaladó cseréje. • Elzáró szerelvények cseréje. 3.8.14. Szőrık Ide tartoznak a: − szalagszőrık, − ívsziták, − dobszőrık. Felújításnak minısül: • Meghajtó motorok cseréje, fıdarab cserével egybekötött javítása. • Szőrıfelületek (szalagok, dobok) komplett cseréje. • Görgık, tengelyek, hajtómővek, fogaskerekek cseréje.
71
3.8.15. Távvezérelt elzáró és szabályozó szerelvények Ide tartoznak a: − − − −
hidraulikus mőködtetéső, pneumatikus mőködtetéső, elektromos meghajtású elzáró és szabályozó szerelvények, a: tolózárak, − csapózárak, − győrős zárak, − különbözı szelepek, − vízszint vagy vízhozam szabályozók.
Felújításnak minısül: • Az elzáró és szabályozó szerelvények cseréje. • Mőködtetı segédberendezések cseréje, vagy fıdarab cserével egybekötött javítása.
3.8.16. Vastalanító, mangántalanító berendezések Ide tartoznak a: − levegı oxidációjának elvén mőködı vastalanítók, − derítéses vastalanítók, − káliumpermanganátos oxidáció elvén mőködı vas- és mangántalanítók, − Vyredox vas- és mangántalanítók, − Birm töltetes vastalanítók. Felújításnak minısül: • A szemcsés szőrık címő fejezetnél felújításnak minısített munkák. • Vegyszer adagoló, szabályozó és bekeverı berendezések cseréje, vagy fıdarab cserével egybekötött javítása.
3.8.17. Vízkiszerelı, vízcsomagoló berendezések Felújításnak minısül: • Az egyedi tárgyi eszköznek minısülı berendezések (pl. fertıtlenítı berendezés, villanymotor, ...) cseréje, fıdarab cserével egybekötött javítása.
3.9.
Irányítástechnikai, berendezések
számítástechnikai,
hírközlı
és
irodatechnikai
A fejezetnél felsorolt készülékekre, berendezésekre általánosan igaz, hogy: felújításnak minısül: • A szak-szervizek által felújításnak minısített nagyjavítás. 72
3.9.1. AUDIO berendezések Ide tartoznak a: − mikrofonok, − hangrögzítık, − hangsugárzók, − keverı berendezések. Felújításnak minısül: • A rögzítı egységek, panelek, lejátszófejek együttes cseréje. 3.9.2. Egyéb számítástechnikai eszközök Ide tartoznak a: − lapolvasók, − kódolvasók, − digitalizáló táblák, − adatátviteli modemek, − képmegjelenítık, − szünetmentes áramforrások, − hordozható programozható számítógépek (laptop-ok). Felújításnak minısül: • Az egységek teljes feljavítása, cseréje. 3.9.3. Fénymásolók, iratmásolók Ide tartoznak az: − irodai, − titkárnıi fénymásolók, és − telefaxok. Felújításnak minısül: • Vezérlı panelek, fényhenger, lapadagoló együttes cseréje. 3.9.4. Irányítástechnikai, automatikai, vezérlési, szabályozási és folyamatirányítási berendezések Ide tartoznak a: − PC-k, − PLC-k, − folyamatirányító számítógépek, − perifériális illesztı egységek, − modemek.
73
3.9.5. Írásvetítık Ide tartoznak a: − reflexás, és − átvilágítós írásvetítık. 3.9.6. Írógépek Ide tartoznak a: − mechanikus, − elektromos, és − elektronikus (memóriás) írógépek. 3.9.7. Nyomdai gépek Ide tartoznak a: − xerox másolók, − plotterek. 3.9.8. Nyomtatók Ide tartoznak a: − tős, − tintasugaras, − lézernyomtatók. 3.9.9. Számítógépek Ide tartoznak a: − szerverek, − asztali PC-k, − hordozható "LAPTOP" számítógépek. Felújításnak minısül: • A számítógép fı egységeinek (alaplap, kártya, Winchester, tápegység) cseréje. 3.9.10. Számológépek Ide tartoznak a: − kézi kalkulátorok, − nyomtatós kalkulátorok, − programozható kézi kalkulátorok.
74
3.9.11. Televíziók, monitorok Ide tartoznak a: − fekete-fehér, és − színes televíziók és monitorok. 3.9.12. Vezeték nélküli hírközlı berendezések Ide tartoznak az: − adatátviteli célú RH-URH készülékek, − kommunikációs (beszédátviteli) rádiókészülékek, − mobil rádiótelefonok, − személyhívó (üzenetátadó) rendszerek. 3.9.13. Vezetékes hírközlı berendezések Ide tartoznak a: − telefonközpontok, − bérelt vonalas összeköttetések, − asztali telefonkészülékek, − titkárnıi alközpontok, − fon/fax készülékek. 3.9.14. VIDEO berendezések Ide tartoznak a: − beépített és hordozható kamerák, − képrögzítı készülékek (beépített és hordozható), − képvágó, montírozó készülékek, − képmegjelenítı (lejátszó) eszközök (kivetítı).
3.10. Jármővek és szállítóeszközök 3.10.1. Autóbuszok Felújításnak minısül: • Az autóbusz teljes feljavítása, valamint a fıdarabok cseréje. A karosszéria, az alváz, az elsı-hátsó futómő, a komplett motor, a sebességváltó, a kormánymő cseréje.
75
3.10.2. Darus gépkocsik Felújításnak minısül: • A teljes feljavítás, illetve az alap szállító jármővön végzett vezetı fülke, elsıhátsó futómővek, kormány, komplett motor, sebességváltómő, differenciálmő, féltengely, alváz együttes cseréje, valamint a daru felépítmény teljes feljavítása, illetve a daru kezelıfülke, hidraulika tömb, vezérlıegység, hidraulikus munkahengerek, forgózsámoly, gém, emelıkötélzet, csigás emelıhorog együttes cseréje.
3.10.3. Kerékpárok Felújításnak minısül: • A vázszerkezet, a kerekek, a váltóegység egyidejő cseréje. 3.10.4. Kombinált mosó-szippantó gépkocsik Felújításnak minısül: • A gépkocsi teljes feljavítása, valamint a fıdarabok cseréje. A motor, a sebességváltó, a kormánymő, az alváz, az elsı és hátsó híd, a víztartály, a vákuum szivattyú és a magasnyomású szivattyú együttes cseréje.
3.10.5. Lakókocsik Felújításnak minısül: • A teljes feljavítás, valamint az alapgép fıdarabjainak és felszerelésének cseréje. • Az alapgépre vonatkoztatva a futómő, a vonószerkezet, a karosszéria cseréje. • A felszerelésre vonatkozóan a beépített hőtıszekrény, gáztőzhely, a mosogató, a szekrények cseréje.
3.10.6. Létrás, kosaras gépjármővek Felújításnak minısül: • A teljes feljavítás, valamint az alapgép és felépítmény fıdarabjainak cseréje. • Az alapgépre vonatkozóan a motor, a sebességváltó, az elsı-hátsó híd, a kormánymő, az alváz cseréje • A felépítményre vonatkozóan a hidraulikai tömb, a gémszerkezet, a kosár, a hidraulikus munkahengerek, valamint a fogaskerekes forgózsámoly cseréje. • Létrás felépítmény esetén a mechanikusan, vagy hidraulikusan kitolható létra, a hidraulikai tömb, a hidraulikus munkahenger(ek), a mechanikusan, vagy hidraulikusan mőködtethetı fogaskerekes forgózsámoly cseréje.
76
3.10.7. Motorkerékpárok Ide tartoznak a: − kismotorkerékpárok, motorkerékpárok, oldalkocsis motorkerékpárok. Felújításnak minısül: • A teljes feljavítás, valamint a fıdarabok cseréje. • A "szóló" motorkerékpárra vonatkozóan a motor, az alváz együttes cseréje. • Az oldalkocsis motorkerékpárra vonatkozóan a motor, az alvázszerkezet az oldalkocsi rögzítıszerkezettel, az oldalkocsi együttes cseréje.
3.10.8. Mőhely gépkocsik Ide tartoznak: − azok a zárható felépítménnyel összeépített (fülke) gépkocsik, melyekbe különféle megmunkáló gépeket, szerszámokat építenek be. Felújításnak minısül: • A teljes feljavítás, valamint a fıdarabok cseréje. A motor, a sebességváltó, az elsı-hátsó futómő, a kormánymő, az alváz, a fülke együttes cseréje. • Ha a mőhelygépkocsi felszerelési tárgyaival egy leltári egységet képez - akkor a gépek, szerszámok vonatkozásában - azok feljavítása, cseréje is felújításnak minısül. Felszerelési tárgyak, gépek lehetnek (a teljesség igénye nélkül): − esztergapad, asztali vagy oszlopos fúrógép, asztali vagy állványos köszörőgép, gépi menetvágó, áramfejlesztı, fúrógépek, kézi köszörőgép, hegesztı transzformátor, satupad, beépített fiókkészlet, stb.
3.10.9. Pótkocsik Ide tartoznak a: − normál pótkocsik, nyerges pótkocsik, hosszú anyagszállító pótkocsik. Felújításnak minısül: • A teljes feljavítás, illetve a rakfelület, a futómővek, a hidraulikai munkahenger(ek) együttes cseréje. • Nyerges pótkocsi esetén az elıbb leírtak és a nyeregszerkezet cseréje. 3.10.10. Személygépkocsik Felújításnak minısül: • A teljes feljavítás, valamint a fıdarabok cseréje. A motor, a sebességváltó, az elsı híd a kormányszerkezettel, a hátsóhíd és a karosszéria együttes cseréje (önhordó, alváz + vezetıfülke).
77
3.10.11. Szippantó gépkocsik Felújításnak minısül: • A teljes feljavítás, valamint a fıdarabok cseréje. A motor, a sebességváltó, a kormánymő, az elsı-hátsó híd, az alváz, a vákuum szivattyú, a tartály együttes cseréje.
3.10.12. Tehergépkocsik Ide tartoznak a: − zárt rakfelülető és nyitott rakfelülető gépkocsik, − fix rögzítéső és billenıplatós gépkocsik, − különleges felépítményő gépkocsik. Felújításnak minısül: • A teljes feljavítás, valamint a fıdarabok együttes cseréje. • Alapgépek esetén a motor, a sebességváltó, a kormánymő, az elsı-hátsó híd, a rakfelület, a vezetıfülke együttes cseréje. • Billenıplatós esetén az elızı pontban leírtak, valamint a hidraulikai munkahenger(ek) együttes cseréje. • Különleges felépítményő gépkocsik esetén az elızıekben leírtak, valamint a felépítmény teljes feljavítása, cseréje.
3.10.13. Utánfutók Ide tartoznak a: − csıszállító utánfutók, − személygépkocsi utánfutók, − sátras utánfutók. Felújításnak minısül: • A teljes feljavítás, illetve a fıdarabok együttes cseréje. • Csıszállító esetén a tengely(ek), az állítható vonó rudazat, a forgózsámoly együttes cseréje. • Személygépkocsi utánfutó esetén a futómő(vek), a rakfelület, a vonófej cseréje. • Sátras utánfutó esetén az elıbb leírtak, valamint a sátras felépítmény cseréje. 3.10.14. Vegyes használatú gépkocsik Ide tartoznak: − azok a gépkocsik, amelyek személyek és rakomány együttes szállítására alkalmasak. Zárt és nyitott kivitelőek.
78
Felújításnak minısül: • A teljes feljavítás, valamint a fıdarabok együttes cseréje. A motor, a sebességváltó, a kormánymő, az elsı-hátsó futómő, az alváz cseréje. • Zárt esetén az elıbb leírtak, valamint a karosszéria (vezetıfülke a rakodótérrel) együttes cseréje. • Nyitott esetén az 1. pontban leírtak, valamint a vezetıfülke és rakfelület együttes cseréje.
3.10.15. Vízijármővek Ide tartoznak a: − dereglyék, − tankhajók, − uszályok, − személyszállító hajók, − komphajók, − motorcsónakok, csónakok, − vízibiciklik. Felújításnak minısül: • A teljes feljavítás, valamint a fıdarabok együttes cseréje. A hajótest, a kormányszerkezet, az irányváltó, a motor, a horgonyemelı, a hidraulika tömb és munkahengerek, utaskabin, irányítószerkezet cseréje.
3.10.16. Vízszállító gépkocsik Felújításnak minısül: • A teljes feljavítás, valamint a fıdarabok együttes cseréje. A motor, a sebességváltó, a kormánymő, az elsı-hátsó híd, az alváz, a vezetıfülke, a magasnyomású kéziszivattyú, a víztartály cseréje.
3.10.17. Vízszállító tartályok Felújításnak minısül: • A fém- és mőanyagtartályok teljes feljavítása, valamint cseréje (ugyanolyan anyagra és őrtartalomra).
3.10.18. Vontatók, traktorok, kerti traktorok Felújításnak minısül: • A teljes feljavítás, valamint a fıdarabok együttes cseréje, a motor, a sebességváltó, a differenciálmő, féltengelyek, az elsı híd, kormánymő, vezetıfülke, a komplett hidraulikus berendezés, csörlı berendezés csere. • Kerti traktorok estén a teljes feljavítás, valamint a motor, a sebességváltómő együttes cseréje.
79
3.10.19. WOMA gépkocsik Felújításnak minısül: • A teljes feljavítás, valamint a fıdarabok együttes cseréje. A motor, a sebességváltó, a kormánymő, az elsı-hátsó híd, az alváz, a közlımő, a vezetıfülke, a víztartály, a magasnyomású szivattyú cseréje.
3.11. Egyéb gépek, berendezések, felszerelések, térképek 3.11.1. Egyéb bútorok Ide tartoznak a: − szállodai-, éttermi-, munkásszállói berendezések (ülıbútorok kivételével) − fali vitrinek, táblák, fotószekrények. Felújításnak minısül: • A berendezések teljes cseréje. 3.11.2. Egyéb munkavédelmi berendezések Ide tartoznak a: − friss levegıs berendezések, − oxigén palackos berendezések, − búvárfelszerelések. Felújításnak minısül: • A berendezések, felszerelések cseréje. 3.11.3. Főnyírók Ide tartoznak a: − kézi mozgatású elektromos főnyírók, − kézi mozgatású robbanómotoros főnyírók, − önjáró robbanómotoros kézi mozgatású főnyírók, − önjáró traktorkivitelő robbanómotoros főnyírók. Felújításnak minısül: • Kézi mozgatású elektromos, robbanómotoros esetén a motor cseréje. • Önjáró robbanómotoros kézi mozgatású esetén a motor, a sebességváltó-közlımő cseréje. • Önjáró traktorkivitelő robbanómotoros főnyíró esetén a motor, a sebességváltó, a közlımő, elsı-hátsó híd cseréje.
80
3.11.4. Irat és pénzszekrények Ide tartoznak a: − fém iratszekrények, vasládák, fém pénzszekrények, páncélszekrények. Felújításnak minısül: • A szekrények cseréje, valamint a riasztó berendezés cseréje. 3.11.5. Irodabútorok Ide tartoznak a: − fémbıl és fából készült bútorok. Felújításnak minısül: • A bútorok leltáregységenkénti cseréje. 3.11.6. Kapálógépek Felújításnak minısül: • Az egység teljes feljavítása, valamint a motor és meghajtómő együttes cseréje. 3.11.7. Kaszálógépek Ide tartoznak a: − kézi mozgatású (tolású) robbanómotoros kaszálógépek, − kézi mozgatású (vállra akasztható) robbanómotoros kaszálógépek, − önjáró robbanómotoros főkaszák. Felújításnak minısül: • Kézi mozgatású (tolású) esetén a motor és kaszaegység cseréje. • Kézi mozgatású (vállra akaszthatós) esetén a motor cseréje. • Önjáró esetén a teljes feljavítás, illetve a fıdarabok együttes cseréje. A motor, a sebességváltó, a közlımő, a kaszaegység cseréje.
81
3.11.8. Konyhai berendezések Ide tartoznak a: − villamosüzemő, vagy gázzal, olajjal, szilárd főtıanyaggal főtött tőzhelyek, − sütıkemencék, fızıüstök, gyorssütık, grillsütık, virslifızık és egyéb fızı, sütı, ételmelegítı berendezések (mikrohullámú sütı), − konyhaüzemi feldolgozó gépek, zöldség, burgonya mosó és hámozógépek, szeletelı és aprítógépek, húsdarálók. Felújításnak minısül: • A berendezések feljavítása, teljes cseréje, valamint a fıdarabok együttes cseréje. • Villanymotor, olaj és gázégı, valamint a meghajtó egységek együttes cseréje. 3.11.9. Raktárberendezések Ide tartoznak a: − kézi polcrendszerek, − gépi raktári polcrendszerek, − mérlegek, − kézi hidraulikus anyagmozgatók, − elektromos darabológépek. Felújításnak minısül: • A polcrendszer teljes cseréje. • A gépi raktári polcrendszernél az elektromos emelıszerkezet teljes feljavítása, illetve a fıdarabok cseréje. Az elektromos motor, a húzóállvány, a vezetısín, a közlekedı sín, elektromos vezérlı tömb együttes cseréje • Kézi hidraulikus anyagmozgatónál a teljes feljavítás, illetve a hidraulikus emelı tömb, valamint a villák egyidejő cseréje. • Elektromos darabolóknál a teljes feljavítás, illetve a villanymotor, a tárgyrögzítı együttes cseréje.
3.11.10. Takarítógépek Ide tartoznak a: − nagyteljesítményő porszívók, − permetezı-szívó gépek, − vizes körkefés takarítógépek, − győjtıdobos "falevél" takarítógép. Felújításnak minısül: • A motor, a szivattyú egység cseréje. • A győjtıdobos "falevél" takarítógép esetén a motor, a váltó, a közlımő, a szívómotor, a győjtıdob együttes cseréje.
82
3.11.11. Tőzoltó berendezések Ide tartoznak a: − automatikus aktív berendezések, − érzékelık (füst, hı, láng), − tőzjelzı központok (hagyományos, félintelligens, intelligens), − oltórendszerek (gáz, CO2, hab). Felújításnak minısül: • Érzékelık, központok feljavítása, teljes cseréje azonos típusra. 3.11.12. Térképek A vásárolt térképeket a tárgyi eszközök között kell nyilvántartani ITJ 66-71 szám alatti besorolással. Aktiválandó: − új vezeték felvitele a térképszelvényre, − a meglévıtıl más léptékre történı átszerkesztés, − új térkép vásárlás, − reambulálás (térképek javítása). Karbantartási tevékenység: − a hálózat hibaelhárítása ill. megváltoztatása ill. pontosítása.
karbantartása
83
során
rögzített
adatok
MEGÁLLAPODÁS amely létrejött, Bakonynána Önkormányzata, képviseli: Kropf Miklós polgármester (8422 Bakonynána, Alkotmány u. 31.), Bakonyoszlop Önkormányzata képviseli: Wolf Ferenc polgármester (8418 Bakonyoszlop, Kossuth u. 32.), Bakonyszentkirály Önkormányzata képviseli: Csillag Zoltán polgármester (8430 Bakonyszentkirály, Kossuth u. 69.), Borzavár Önkormányzata képviseli: Dócziné Belecz Ágnes polgármester (8428 Borzavár, Fő u. 43.), Csesznek Önkormányzata képviseli: Trieblné Stanka Éva polgármester (8419 Csesznek, Vár u. 42.), Csetény Önkormányzata képviseli: Albert Mihály polgármester (8417 Csetény, Rákóczi u. 30.), Dudar Önkormányzata képviseli: Tóth Edina Kitti polgármester (8416 Dudar, Rákóczi u. 19.), Nagyesztergár Önkormányzata képviseli: Szelthofferné Németh Ilona polgármester (8415 Nagyesztergár, Radnóti u., 58.), Olaszfalu Önkormányzata képviseli: Boriszné Hanich Edit polgármester (8418 Olaszfalu, Váczi M. u. 17.), Porva Önkormányzata képviseli: Veinperlné Kovács Andrea polgármester (8429 Porva, Fő u. 33.), Szápár Önkormányzata képviseli: Bálintné Schmidt Ildikó polgármester (8423 Szápár, Rákóczi u. 2.), Tés Önkormányzata képviseli: Berki Józsefné polgámester (8109 Tés, Szabadság tér 1.), Zirc Önkormányzata képviseli: Ottó Péter polgármester (8420 Zirc, Március 15. tér 1.), mint Ellátásért felelősök között, a Bakonykarszt Víz- és Csatornamű Zrt. képviseli: Kugler Gyula vezérigazgató (8200 Veszprém, Pápai út 41., adószám: 11338024-2-19, cg: 19-10-500133), mint Víziközműszolgáltató egyetértése és tudomásul vétele mellett, az alábbi feltételekkel: Preambulum: A Víziközmű-szolgáltatásról szóló a 2011. évi CCIX. számú, a törvény (továbbiakban Vksztv.) 79. §. (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy eddig a BAKONYKARSZT Zrt. tulajdonában lévő víziközmű vagyon 2013. január 1-jén az Ellátásért felelősök (helyi önkormányzatok) tulajdonába kerül. A BAKONYKARSZT Zrt. a víziközmű vagyon Ellátásért felelősök tulajdonába történő átháramoltatására felkészült, ennek módját és jogi hátterét az Ellátásért felelősökkel ismertette. Jelen megállapodás megkötésére azért van szükség, mert a korábbi években az Ellátásért felelősök ivóvíz ellátó rendszerei egymással úgy kerültek összeköttetésre, hogy egy összefüggő műszaki rendszert alkotnak. E műszakilag összefüggő vízellátó egységet és annak előnyeit az Ellátásért felelősök továbbra is fent kívánják tartani úgy, hogy a vagyontárgyak
2 üzemeltetési jogát vagyonkezelési szerződéssel a BAKONYKARSZT Zrt-nek külön szerződésekkel átadják. Jelen megállapodásban felek az összekapcsolt vízellátó rendszerhez tartozó vízbázisok használatát az alábbiak szerint szabályozzák, figyelembe véve a Vksztv 1. §-ban meghatározott Alapelveket, különös tekintettel az ellátásbiztonság elvére (1.§ (1) b.), az ellátási felelősség elvére (1.§ (1) c.), a szolgáltatói felelősség elvére (1.§ (1) d.), valamint a regionalitás elvére (1.§ (1) f.): 1. Az Ellátásért felelősök tulajdonába kerülő ivóvízellátó műszaki rendszerhez jelenleg a következő üzemelő vízbázisok tartoznak, illetve a következő vízbázisokból nyerik az ivóvizet: - Zirc Reguly forrás - Zirc I.sz. mélyfúrású kút - Zirc II. sz. mélyfúrású kút - Porva, Pálihálás forrás - Csetény, K-3 sz. kút - Csetény, CS-81. sz. kút - Jásd mélyfúrású kút Ezek a vízbázisok alkalmasak arra, hogy a szerződő megállapodást aláíró Ellátásért felelősök ivóvízigényeit biztosítsák. 2. Ellátásért felelősök rögzítik és elfogadják, hogy havária mentes, normál üzemszerű működés esetén a következő kutak az alábbi települések vízellátását szolgálják: - Zirc Reguly forrás, Zirc I. sz. kút: Zirc, Olaszfalu, Nagyesztergár, Dudar, Bakonynána, Borzavár, Porva, - Zirc II. sz. kút: Zirc, - Pálihálás forrás: Borzavár, Porva, - Csetény, K-3. sz. kút: Csetény, Szápár, Tés, - Csetény, CS-81 kút: Bakonyoszlop, Csesznek, Bakonyszentkirály, - Jásd mélyfúrású kút: Tés. 3. Ellátásért felelősök rögzítik és elfogadják, hogy havária esetén az összekapcsolt műszaki rendszer alkalmas arra, hogy jelen szerződés 1. pontjában rögzített vízbázisokból, a 2. pontban rögzített alapesettől eltérően is kaphassanak az Ellátásért felelősökhöz tartozó egyes települések ivóvizet. Ellátásért felelősök ezúton rögzítik és felszólítják Víziközmű-szolgáltatót, hogy havária esetén a 2. pontban rögzített alapesettől eltérően köteles a vízbázisokból - a meglévő műszaki kialakítás lehetőségeit figyelembe véve - ivóvizet szolgáltatni az Ellátásért felelősök közigazgatási területén élők számára. Felek megállapítják, hogy e megállapodást aláíró valamennyi Ellátásért felelős esetében javul a vízellátás biztonsága, folyamatos biztosíthatósága, így ezen megállapodás számukra kölcsönösen előnyös. Jelen megállapodás elfogadásával az Ellátásért felelősök megteremtik az alapját annak, hogy a Vksztv. a Víziközmű-szolgáltató tevékenységére vonatkozó 43.§ (3)ben foglaltak, - miszerint a Víziközmű-szolgáltatónak a víziközmű működtetését biztonságosan, hatékonyan és megbízhatóan, valamint az ellátásbiztonság figyelembe vételével kell végezni -, a jövőben is maradéktalanul megvalósuljanak.
3
Felek kijelentik, hogy jelen megállapodást elolvasták, tartalmát megértették és azt mint akaratukkal mindenben egyezőt aláírják.
Veszprém, 2012. december 05.
…………………………………… Bakonynána Önkormányzata Kropf Miklós polgármester Ellátásért felelős
……………………………………… Bakonyoszlop Önkormányzata Wolf Ferenc polgármester Ellátásért felelős
…………………………………… Bakonyszentkirály Önkormányzata Csillag Zoltán polgármester Ellátásért felelős
……………………………………… Borzavár Önkormányzata Dócziné Belecz Ágnes polgármester Ellátásért felelős
…………………………………… Csesznek Önkormányzata Triblné Stanka Éva polgármester Ellátásért felelős
……………………………………… Csetény Önkormányzata Albert Mihály polgármester Ellátásért felelős
…………………………………… Dudar Önkormányzata Tóth Edina Kitti polgármester Ellátásért felelős
……………………………………… Nagyesztergár Önkormányzata Szelthofferné Németh Ilona polgármester Ellátásért felelős
…………………………………… Olaszfalu Önkormányzata Boriszné Hanich Edit polgármester Ellátásért felelős
…………………………………… Porva Önkormányzata Veinperlné Kovács Andrea polgármester Ellátásért felelős
4
……………………………………… Szápár Önkormányzata Bálintné Schmidt Ildikó polgármester Ellátásért felelős
…………………………………… Tés Önkormányzata Berki Józsefné polgármester Ellátásért felelős
…………………………………… Zirc Önkormányzata Ottó Péter polgármester Ellátásért felelős
A szerződésben foglaltakkal, mint a szóban forgó víziközművek üzemeltetője egyetértek:
……………………………………… BAKONYKARSZT Zrt. Kugler Gyula vezérigazgató Víziközmű-üzemeltető
