ELŐTERJESZTÉS
Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. április 28-i ülésére
Tárgy: Zirc város egyes ingatlanait és területeit érintő, építészeti örökség helyi védelméről szóló önkormányzati rendelet megalkotása Előadó: Ottó Péter polgármester Előterjesztés tartalma: rendelet-tervezet Szavazás módja: minősített többség Az előterjesztés elkészítésében részt vett: Várszegi Bernadett osztályvezető Az előterjesztés előkészítésében közreműködnek: Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság
Láttam: Sümegi Attila jegyző
Tisztelt Képviselő-testület! Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a 2014. I. félévi munkatervében szerepeltette a helyi építészeti és kulturális örökség helyi védelméről szóló rendelet megalkotását. A 2014. március 31-i testületi ülés meghívójának mellékletében jeleztük, hogy a rendelettervezet megalapozott előkészítéséhez szükséges jogszabályokban előírt szakmai egyeztetések elhúzódtak, így ahhoz, hogy a képviselő-testület egy szakmailag előkészített előterjesztést tudjon tárgyalni, a napirendi pont tárgyalását a 2014. április 28-i ülésre halasztottuk. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdése lehetőséget ad az önkormányzatnak az épített örökség helyi védelmére. Az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999.(VIII.13.) FVM rendelet rögzíti a védettség elrendelésének szakmai szabályait. Jelenleg két rendeletünk van hatályban az épített örökség helyi védelmének szabályozására. A Zirc, Rákóczi tér 3-5. szám és 1046/3 hrsz-ú ingatlanon álló épületek helyi építészeti és kulturális örökség helyi védelem alá helyezéséről szóló 1/2003.(II.11.) rendelet és Zirc, Rákóczi tér általános helyi építészeti és kulturális örökség helyi védelem alá helyezéséről szóló 26/2003.(VII.15.) rendelet. A rendeletek aktualizálására szükség volt, hiszen olyan építési engedélyek és azok mellékletét képező műszaki dokumentációkat határoztak meg kötelező érvényű szabályként, melyek hatálya már lejárt. A dokumentációk több mint 10 éve készültek, azok tartalmi aktualitása is már túlhaladott. Továbbá Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló 6/2005.(IV.5.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: HÉSZ) 27. § az egyedileg védett építményekkel kapcsolatosan tartalmaz általános szabályokat, 28. § (1) bekezdésében nevesíti a helyi területi védelemmel érintett területeket. A HÉSZ készítésekor alátámasztó munkarészként készült örökségvédelmi hatástanulmányban rögzítettek a védelemre javasolt építmények, területek, azok értékeinek megfogalmazásával. Ezek egységes szabályrendszerbe foglalása azon oknál fogva, hogy Zirc történelmi hagyományai jelentősek, a jelen és utókor számára értéket képvisel, megőrzésük fontos feladat. Az épített örökség védelme nélkül nagyobb esély van a védelem tárgyát érintő építményeken, épületeken visszafordíthatatlan, értékromboló beavatkozásokra. A településkép és településszerkezet megőrzése a város turisztikai kínálatát is növelheti, élhető város képét adja az idelátogatónak. A szabályrendszer megalkotásakor olyan mértékű szabályozást akartunk elérni, ami célját eléri, vagyis Zirc kisvárosi jellegét a jellemző „sváb” településszerkezetét és építészeti megjelenését megőrzi, de nem jelent az ingatlantulajdonosok számára jelentős korlátozást. Kérem előterjesztésem megvitatását és elfogadását. Zirc, 2014. április 16.
Ottó Péter polgármester
Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének …2014.(…….) önkormányzati rendelete Zirc város egyes ingatlanait és területeit érintő, építészeti örökség helyi védelméről Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésben kapott felhatalmazása alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el: 1. A helyi egyedi védelem 1.§ Helyi egyedi védelem hatálya kiterjed: a) Zirc, Rákóczi tér 3-5. szám alatti és 1046/3 hrsz-ú ingatlan Ny-i telekhatárán álló épület XIX. században épült épületrészére (volt katolikus Népiskola), b) Zirc, Rákóczi tér 3-5. szám alatti és 1046/3 hrsz-ú ingatlanon, a Rákóczi tér és Széchenyi utca sarkán álló épületre (volt katolikus kisdedóvó és leányiskola), c) Zirc, Rákóczi tér 7. szám alatti és 1047 hrsz-ú ingatlanon lévő épületre és d) Zirc Rákóczi tér 8. szám alatti és 1123 hrsz-ú ingatlanon lévő lakóház épületre 2.§ (1) Zirc, Rákóczi tér 3-5. szám alatti és 1046/3 hrsz-ú ingatlan Ny-i telekhatárán álló épület XIX. században épült épületrésznek (volt katolikus Népiskola) a helyi egyedi védelmi általános rendje és feltételei: a) Az épület arányait, nyílászáróit, tagozatait a rendelet 1. mellékletét képező fotó szerint, beleértve a homlokzati címert is kell helyreállítani. b) Az épület bővíthető, de a védelem alapjául szolgáló szerkezetek, anyaghasználatok figyelembe vételével ba) tető: agyagcserép, bb) bádogos szerkezetek: vörösréz vagy bádog, bc) falak: vakoltak, a tagozatok világosabb árnyalatúak lehetnek az alap-színnél, mindkettő pasztell árnyalatú meleg színben, bd) lábazat: egyszínű vízálló vakolat és be) nyílászárók: fa szerkezetűek, de korszerű csomóponttal, megőrzött osztásrenddel. (2) Zirc, Rákóczi tér 3-5. szám alatti és 1046/3 hrsz-ú ingatlanon, a Rákóczi tér és Széchenyi utca sarkán álló épületnek (volt katolikus kisdedóvó és leányiskola) a helyi egyedi védelmi általános rendje és feltételei: a) Az épület arányait, nyílászáróit, tagozatait a rendelet 2. mellékletét képező fotó szerint kell helyreállítani. b) Az épület átalakítása, bővítése csak a védelem alapjául szolgáló szerkezetek, anyaghasználatok figyelembe vételével ba) tető: agyagcserép, bb) bádogos szerkezetek: vörösréz vagy horganyzott bádog, bc) nyílászárók: faszerkezetűek eredeti osztásrend szerint, de korszerű csomó-ponttal készülhetnek és bd) Színezése világosszürke alap, tört fehér tagozattal.
(3) Zirc, Rákóczi tér 7. 1047 hrsz-ú ingatlanon lévő épület és a Zirc Rákóczi tér 8. 1123 hrsz-ú ingatlanon lévő lakóház épületnek a helyi egyedi védelmi általános rendje és feltételei: a) Az épületek utcai homlokzati arányát, nyílászáróit, tagozatait a rendelet 3. mellékletét képező fotó szerint kell helyreállítani – eltérés csak építészet-történeti kutatások alapján – igazolt értéknövelés esetén engedélyezhető. b) Az épületek – bővíthetők, de az utcai arányrendszer és homlokzat kialakítás megtartandó. c) Az épületek átalakítása, felújítása, bővítése esetén az anyaghasználat: ca) Tető: égetett agyag, cb) Bádogos szerkezetek: réz, bádog, cc) Falak: vakolt felületek és cd) Lábazat: nyers kő vagy sötét színű lábazati vakolat. d) Az épületek állagmegóvása és folyamatos karbantartása a tulajdonos feladata, erre kötelezhető. 2.Helyi területi védelem 3. § (1) A helyi területi védelem hatálya kiterjed a Zirc, Rákóczi tér – a rendelet 4. mellékleten jelölt - területének zöldterületeire és a zöldterületen belüli építményeire, burkolataira. (2) Zirc, Rákóczi teret alább felsorolt ingatlanok utcai telekhatár felöli épületei határolják (továbbiakban: térfal): a) Zirc, Rákóczi tér 6. szám alatti és 1046/4 hrsz, b) Zirc, Rákóczi tér 11. szám alatti és 1125/2 hrsz., c) Zirc, József A. u. 1. szám alatti és 1049 hrsz, d) Zirc, József A. u. 2. szám alatti és 1122 hrsz, e) Zirc, Rákóczi tér 9. szám alatti és 1124 hrsz, f) Zirc, Rákóczi tér 12. szám alatti és 1126/14 hrsz, g) Zirc, Rákóczi tér 15. szám alatti és 1126/4 hrsz., h) Zirc, Rákóczi tér 16. szám alatti és 1359 hrsz., i) Zirc, Rákóczi tér 1045/1 hrsz és j) Zirc, Rákóczi tér 1126/12 hrsz. (3) A helyi területi védelem hatálya kiterjed még: a) Zirc Kossuth Lajos utca páros oldalon a temető bekötő útig, páratlan oldalon a Ciklámen utcáig terjedő szakaszára (továbbiakba: Kossuth Lajos utca), b) Zirc, Petőfi Sándor utcára, c) Zirc 423 hrsz-ú ingatlanon lévő használaton kívüli temetőre és d) Zirc 436 hrsz-ú ingatlanon lévő temetőre. 4. § (1) Zirc, Rákóczi tér területének zöldterülete, építményei és burkolatainak a helyi területi védelmi általános rendje és feltételei : a) A parkban épületet, műtárgyat, utakat, közműveket és növényzetet elhelyezni, telepíteni csak közpark jelleg fenntartásával, és az ahhoz kapcsolódó funkcióra lehet. b) A védett téren növények telepítése csak egységes kertészeti terv alapján készüljön. c) A felújítások, átalakítások és építések során a természetes anyagok használatra kell törekedni, vagy az ahhoz alkalmazkodó, visszafogott, homogén színhasználatú termékek beépítésére.
d) A tulajdonos köteles a park és létesítményeinek jó karbantartásáról, szükséges felújításokról, őrzésről, tisztán tartásáról gondoskodni. (2) Zirc, Rákóczi teret határoló térfalnak a helyi területi védelmi általános rendje és feltételei: a) Az épületek önálló értéket nem képviselnek, de a védett tér falaként a homlokzati kialakításuk, tömegük mérete meghatározó, átalakításuk, felújításuk, bővítésükkor a létrejövő építmény tömegét, homlokzati arányait, építészeti kialakítását a tér körül lévő egyedileg védett épületekhez kell illeszteni. b) Az építmények átalakítása, felújítása, bővítése vagy átépítése a Zircre jellemző anyagok (kő, fa, anyag) használatával, és színhasználattal történjen. c) Az épületek előtti összefüggő növényzet és zöldfelület kialakítás egységes kertészeti terv alapján készüljön. d) Az épületek állagmegóvása és folyamatos karbantartása a tulajdonos feladata, erre kötelezhető. (3) Zirc, Kossuth Lajos utcának a helyi területi védelmi általános rendje és feltételei: a) Az egyes épületeket érintő építési tevékenységek során a megmaradt hosszúházas, keresztpajtás beépítési módot meg kell őrizni. b) A pajták eredeti formájának, építészeti megjelenését az épületek funkcióváltozása, átépítése esetén is meg kell őrizni. c) A pajtaépületek szükséges elbontása esetén az elbontásra kerülő épületeket fotódokumentálni kell, a helyére épülő épület megjelenésében, anyaghasználatában az elbontott épülethez kell, hogy illeszkedjen. d) Az épületek felújítása hagyományos építészeti megjelenéssel történjen mind anyaghasználatban, mind építészeti megjelenésben. e) Új épületek építése, valamint meglévő épületek alapterületet növelő átalakítása, bővítése esetén mind az anyaghasználat, mind a tömegképzés tekintetében az e rendelet 5. mellékletében helyszínrajzon jelölt épületekhez kell, hogy illeszkedjen. f) Zöldfelületek kialakítására vonatkozó szabályok: fa) A közlekedési területek zöldfelületeit zöldfelületként kell fenntartani. fb) Ingatlanonként egy burkolt felületű kapubejáró alakítható ki a zöldfelület igénybevételével. fc) Ott, ahol a funkció szükségessé teszi a második kapubejárót, a második kapubejáró kialakítására alkalmazni kell a d) és e) pontban foglaltakat, azzal az eltéréssel ahol a szöveg gépjármű várakozóhelyet említ, ott kapubejárót kell érteni. fd) A közterület zöldfelületi részén gépjármű várakozó helyek csak zöldfelületi – kertészeti - terv alapján jelölhetők ki. fe) A burkolattal igénybevett területekkel arányosan a zöldfelület intenzitását növelni kell (fásítás, többszintű növényzet stb.). (4) Zirc, Petőfi Sándor utcának a helyi területi védelmi általános rendje és feltételei: a) Az építési tevékenységek során meg kell őrizni: aa) az utcában kialakult utcai telekhatárra történő épület-elhelyezést, valamit ab) a zártsorú beépítést, mely lehet tényleges zártsorú beépítés, optikai zártsorú kapualjjal vagy zárt kapuzattal. b) Az épületek utcai tömegének, homlokzat- kialakításának, anyaghasználatának illeszkednie kell az utcaképbe, a kisvárosi beépítés jellegzetességeinek megfelelően.
(5) Zirc 423 hrsz-ú valamint a 436 hrsz-ú ingatlanon lévő temetők zöldfelületeit folyamatosan karban kell tartani. A temetők bekerítéséről és a kerítés karbantartásáról gondoskodni kell. A felhagyott sírok síremlékeit meg kell óvni. 3. Közös szabályok 5. § (1) Az épületeket érintő építésügyi hatósági eljárásban, amennyiben előzetesen véleményt nem adott, az örökségvédelmi hatóság, valamint a városi főépítész szakmai véleményt ad. (2) Az építési engedély kérelemhez a homlokzatot vagy helyszínrajzot érintő változás esetén az utcaképet ábrázoló tervlapot kell becsatolni. 4. Záró rendelkezések 6. § (1) Jelen rendelet a kihirdetéstől számított 8. napon lép hatályba. (2) Jelen rendelet 4. § (3) bekezdés fd) és fe) pontjaiban foglaltakat a már meglévő, kialakított és közterület használati engedéllyel rendelkező gépjármű várakozóhelyek esetében e rendelet hatálybalépésekor érvényes közterület használati engedély lejárta után kell alkalmazni. (3) Hatályát veszti Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének a Zirc, Rákóczi tér 3-5. szám és 1046/3 hrsz-ú ingatlanon álló épületek helyi építészeti és kulturális örökség helyi védelem alá helyezéséről szóló 1/2003.(II.11.) önkormányzati rendelete. (4) Hatályát veszti Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének a Zirc, Rákóczi tér általános helyi építészeti és kulturális örökség helyi védelem alá helyezéséről szóló 26/2003.(VII.15.) önkormányzati rendelete. Zirc, 2014……………………………………………
Ottó Péter polgármester
Sümegi Attila jegyző
Záradék: A rendelet …………………… napján lép hatályba. Zirc, 2014. ………..
Sümegi Attila jegyző
7
INDOKOLÁS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének Zirc város egyes ingatlanait és területeit érintő, építészeti örökség helyi védelméről szóló önkormányzati rendelet-tervezethez Általános indokolás Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (39 bekezdése lehetőséget ad az önkormányzatnak az épített örökség helyi védelmére. Az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet rögzíti a védettség elrendelésének szakmai szabályait. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló 6/2005. (IV.5.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: HÉSZ) 27. § az egyedileg védett építményekkel kapcsolatosan tartalmaz általános szabályokat, 28. § (1) bekezdésében nevesíti a helyi területi védelemmel érintett területeket. Zirc történelmi hagyományai jelentősek, a jelen és utókor számára értéket képvisel, ezért megőrzésük fontos feladat.
Részletes indokolás 1. §-hoz A helyi egyedi védelemmel érintett épületek felsorolása, ami megegyezik a jelen rendelettel hatályon kívül helyezett Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének Zirc, Rákóczi tér 3-5. szám és 1046/3 hrsz-ú ingatlanon álló épületek helyi építészeti és kulturális örökség helyi védelem alá helyezéséről szóló 1/2003.(II.11.) rendeletében és Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének Zirc, Rákóczi tér általános helyi építészeti és kulturális örökség helyi védelem alá helyezéséről szóló 26/2003.(VII.15.) rendeletében felsoroltakkal. 2 §-hoz A helyi egyedi védelem általános rendjét és feltételeit rögzíti, ami aktualizálva megegyezik az előzőekben említett rendeltekben foglaltakkal. Az aktualizálás során kikerült a szövegből a mára már hatályát vesztett építési engedélyre való hivatkozás. 3. §-hoz A helyi védelemmel érintett területeket sorolja fel, ami megegyezik az előzőekben hivatkozott rendeletekben felsoroltakkal, kiegészítve a HÉSZ-ben felsoroltak közül a Kossuth Lajos utcával (annak pontos területi lehatárolását adva), valamint a HÉSZ alátámasztó munkarészeként elkészült örökségvédelmi hatástanulmányban javasolt temetőkkel. 4. §-hoz A helyi területi védelem általános rendjét és feltételeit tartalmazza. A szabályok megalkotása az előzőekben említett rendeletek szabályrendszerével közel azonos, itt is a hatályát veszetett építési engedélyre való hivatkozás kikerült. A többi területen az örökségvédelmi hatástanulmányban megfogalmazottak (részletes vizsgálat alapján) kerültek be a rendelet tervezetbe.
8
5. §-hoz Közös szabályokat tartalmaz a épített örökség helyi védelmi elemeire és területeire, szintén az említett rendeletekből aktualizáltan átemelve. 6. §-hoz A hatályba léptető és záró rendelkezéseket tartalmazza.
9
Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének Zirc város egyes ingatlanait és területeit érintő, építészeti örökség helyi védelméről szóló önkormányzati rendelet-tervezet előzetes hatásvizsgálata I. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban Jat.) 17. §-a szerint: 17. § (1)
A jogszabály előkészítője – a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű – előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatni kell.
(2) A hatásvizsgálat során vizsgálni kell a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait, ab) környezeti és egészségi következményeit, ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket”. II. A Zirc város egyes ingatlanait és területeit érintő, építészeti örökség helyi védelméről szóló önkormányzati rendelet tervezetében (a továbbiakban Tervezet) foglaltak várható hatásai – a Jat. 17. § (2) bekezdésében foglalt elvárások tükrében – az alábbiak szerint összegezhetők. 1.
A tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatása E körben a Jat. szerint „különösen” a következő kategóriákat kell vizsgálni.
− A jogszabály társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai
b)
A tervezetnek jelentős társadalmi, gazdasági hatása nincs. Közvetlen költségvetési hatása nincs. A jogszabály környezeti és egészségi következményei A tervezetnek mérhető környezeti, vagy egészségügyi következményei nincsenek.
c)
A jogszabály adminisztratív terheket befolyásoló hatásai A tervezet jelentős adminisztratív terhet nem keletkeztet.
2.
A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei
10
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdése lehetőséget ad az önkormányzatnak az épített örökség helyi védelmére. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló 6/2005.(IV.5.) önkormányzati rendelet 27. § az egyedileg védett építményekkel kapcsolatosan tartalmaz általános szabályokat, 28. § (1) bekezdésében nevesíti a helyi területi védelemmel érintett területeket. Zirc történelmi hagyományai jelentősek, a jelen és utókor számára értéket képvisel, ezért megőrzésük fontos feladat. Továbbá Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének Zirc, Rákóczi tér 3-5. szám és 1046/3 hrsz-ú ingatlanon álló épületek helyi építészeti és kulturális örökség helyi védelem alá helyezéséről szóló 1/2003.(II.11.) rendeletében és Zirc Városi Önkormányzat Képviselőtestületének Zirc, Rákóczi tér általános helyi építészeti és kulturális örökség helyi védelem alá helyezéséről szóló 26/2003.(VII.15.) rendeletében szabályozottak egységesítése, valamint aktualizálása történt. Az épített örökség védelme nélkül nagyobb esély van az védelem tárgyinak visszafordíthatatlan értékromboló beavatkozásokra. A településkép és településszerkezet megőrzése a város turisztikai kínálatát is növelheti, élhető város képét adja az idelátogatónak. 3.
A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek Nem releváns.
Értékvizsgálat Zirc, Rákóczi tér 3-9 szám és 1046/3 hrsz, volt katolikus Népiskola mai Reguly Antal Általános Iskola “kistornaterem értékvizsgálata Értékvizsgálat: 1. Az épület a Ciszterci Rend tulajdonában volt 1851-es építése óta, Supka Jeromos építész 1889-ben átépítette 4 tantermes Népiskolá-vá. Ezen építés az épület belső folyosóján elhelyezett emléktábla igazolja. 2. Az épület a város kulturális életében lényeges Szerepet töltött be, ezért nem csak építészeti, hanem eszmei értéket képvisel. 3. Az épület: utcai homlokzata klasszicista kialakítású - szimmetrikusan megfogalmazott 4-4 ablakos egységből és a bejáratból áll össze. A főbejárat felett a Ciszterci Rend címerével. 4. Védelem céljából fontos az épület felújítása és megóvása az alábbi szempontok szerint, a mellékletet képező eredeti fotó alapján: - falazat talajnedvesség és csapadékvíz elleni védelem - vakolatok, tagozatok helyreállítása - bádogos szerkezetek felújítása - tetőszerkezet és héjalás karbantartása - címer visszaállítása. Zirc, Rákóczi tér 3-9. szám és Széchenyi u. sarok 1046/3 hisz, volt katolikus kisdedóvó és leányiskola értékvizsgálata Értékvizsgálat: 1. Az épület az 1046/3 hrsz. telken áll jelenleg. 2. Az épület a Ciszterci Rend tulajdonában áll és vendéglőként működött 1901-ig, mikor is jelentős átépítéssel Vajda Ödön építész felajánlására kisdedóvó és leányiskola kezdte meg működését. 3. Ünnepélyes avatón 1902. szeptember 15-én az Apát Úr felszentelésével átadta a községnek, erre márványtábla emlékeztet. 4. Az intézményt a “Mária nővérekhez Intézete” működtette 1948-íg az államosításig. 5. Miután az épület több mint 100 éve Zirc oktatását szolgálja jelentős eszmei értéket képvisel. 6. Védelem céljából fontos az épület felújítása a mellékletet képező eredeti fotográfia alapján az alábbiak szerint: - a falazat védelme a talajnedvesség és csapadékvíz ellen, - vakolatok tagozatok felújítása, helyreállítása, - bádogos szerkezetek felújítása, - tetőszerkezet és héjalás karbantartása, - bádog toronydísz helyreállítása. Rákóczi tér értékvizsgálata 1. Történeti áttekintés: A mai Rákóczi tér a város polgárai számára rendkívüli módon Szeretett és kedvelt városi térség. Kialakulása a város fejlődésével együtt átalakulva, magán viselte a politikai és társadalmi szemlélet éppen aktuális vonulatát.
A fejlődés legkorábbi szakaszában vásártérként működött — mázsaházzal, városi itatókúttal. E kutat a millennium emlékére körbe vették fasorral és 1895-tő 1 Királykútként szerepel. A tér beépítése fokozatos változásokat hozott — a népiskola és a „zárda” épülete indukálta az előtte lévő fásítást, mely 1906-ban történt. Az apátsági épületek előtt a kocsiút mellett is ültettek két sor hársfát 1908-bari — majd a térség északi oldalán is ültetésre került egy kétsoros fasor. Az apátság előtti park illetve liget viselte először a Rákóczi park illetve liget nevet. 1930-as években indult nagy fejlődésnek a térség, amikor is Szokoly főjegyző megbízása alapján Deme Béla István apátsági főkertész megtervezte a parkot — sok szép növénnyel gazdagította kb. 70 féle különleges fajtát ültetett. Ezen időszakban több objektum is megvalósult: 1934-bn a medence — ebbe vezették a kút vizét, majd 1937-ben elkészült az országzászló is. A gépkocsiforgalom növekedése indokolta az útvonalak változását és így 1 933-ban biztosított nyomvonal kettévágta az apátság előtti zöld felületet egy nagyobb és egy kisebb területre — a kisebbet Szokoly szigetként kezdték emlegetni, - míg a volt vásártér területe viselte a Rákóczi tér nevet is. A harmincas években a tér délnyugati része homokos játszótérként működött az iskolák előtt. A teret színesítette a trafik 1929 óta és 1 936-bari épített Liget kávéház. Hogy a térképzés jól sikerült — azt 1937-ben dicsérő oklevélben a Kultuszminiszter is megerősíti. A Reguly Antal szobor — melyet 1922-ben állítottak, kissé hányatott sorsot mondhat magáénak — főleg az útvonalak változásai, a közlekedés fejlődése miatt, a legutóbbi térrekonstrukció alkalmával végleges helyre került. A II. világháború után sok negatív változás mellett- az 1978-ban épített földalatti „köz WC” — építése —jó dolgok is jöttek létre, mint p1. a játszótér lebetonozása és a kerti színpad építése. 2. Védelem célja: A Rákóczi tér állapotában a felújítás és térrendezés a történeti érték megtartásával és a jelen igényeinek biztosításával nagy részben megtörtént, illetve folyamatban van. A térrekonstrukció munkái a Zirc, Rákóczi tér általános helyi építészeti és kulturális örökség helyi védelem alá helyezéséről szóló 26/2003.(VII.15.) önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint történt. A védelem meghatározza, hogy e terület városrendezési megfogalmazása a jövőben is KÖZPARK funkciójú legyen. A védelem egyéb céljai: ne változzon meg a terület funkciója, ne készüljenek a tér kialakult megjelenésétől idegen építmények, utak, térburkolatok, utca burkolatok kialakítás méltóképpen képviselje az egész tér rangját. Térfali épületek egyedi védelméhez értékvizsgálat: A Rákóczi tér kialakulásának része volt a körülötte lévő épületek elkészülte és az általuk alkotott térfal arányrendszere. A térfalak korabeli épületeiből a még megmaradt eredeti arányú, bár többször átépített házak a következők: Rákóczi tér 7. 1047 hisz Rákóczitér8. 1123/1 hisz A védelem szempontjából fontos, hogy: az épületek utcai tömegaránya ne változzon,
az épületeken legalább az utcai homlokzaton megőrizhetők legyenek az építési anyagok. Zirc Rákóczi tér általános térfal védelméhez értékvizsgálat: A térfal épületeinek egy része önmagában nem képez értéket —azonban a Rákóczi tér szempontjából fontos ezen épületek tömege, anyaghasználata és műszaki állapota, ezért szabályozandók ezen feltételek. A védelem célja: ne változzon ezen épületek tömege funkciójuk esetleges változása ne legyen jelentős forgalomnövelő, az épületek anyagai változatlanok maradjanak, növénytelepítés a Rákóczi tér rendezés építési engedély terve szerint készüljön. Az előzőekben leírt értékvizsgálat a helyi építési szabályzat és szabályozási terv (továbbiakban: HÉSZ) készítését megelőzően készült értékvizsgálat a hatályát vesztett építési engedélyek kerültek korrigálásra. Ezen értékvizsgálat alapján alkotta meg Zirc Városi Önkormányzat Képviselőtestülete a Zirc, Rákóczi tér 3-5. szám és 1046/3 hrsz-ú ingatlanon álló épületek helyi építészeti és kulturális örökség helyi védelem alá helyezéséről szóló 1/2003.(II.11.) önkormányzati rendeletét és a Zirc, Rákóczi tér általános helyi építészeti és kulturális örökség helyi védelem alá helyezéséről szóló 26/2003.(VII.15.) önkormányzati rendeletét. A Zirc Kossuth Lajos utca, Petőfi utca Valamint a Zirc 423 hrsz-ú ingatlanon és a 436 hrsz-ú ingatlanon lévő temetők védett értékeivel a HÉSZ megalapozó munkarészeként készült örökségvédelmi hatástanulmány foglalkozik. A védelem alapjául szolgáló értékek felsorolása ott található, jelen értékvizsgálat mellé csatolva. A hatástanulmány alapján részletes vizsgálat történt, melynek eredményét az előterjesztéshez csatolt korabeli (feltehetően a XX. Század első feléből származó) térképen jelölve van. A Kossuth Lajos utcában a jelenleg is meglévő keresztpajták satírozással jelöltek. Megállapítható, hogy kevés kivétellel a pajták megmaradtak a telkeken. A hosszúházas beépítés már inkább csak nyomokban lelhető fel. A térképen kék színnel jelöltek a bővített épületek. Az arányaiban megmaradó épületek közül is csak szórványosan maradt fenn eredeti architektúráját megőrző. Ezek az épületek az örökségvédelmi hatástanulmányban, mint egyedi védelemre javasolt épületek szerepelnek. A történelmi településszerkezet megóvása végett fontos, hogy a későbbiekben végzett építési tevékenységek a megmaradt elemekhez illeszkedve őrizzék azt. A Petőfi Sándor utcában a kialakult zártsorú vagy optikailag zártsorú beépítés megmaradt egy kivétellel, ahol az 1980-as évekre jellemző típusépület van. Továbbá az amúgy is utcára merőleges oldalhatáros beépítésű telken, 1970-80-as évek kétlakásos kétszintes terméke áll. Eredeti formájában ebben az utcában is csekély számú, mindössze 3 épület van. A többi épület eredeti beépítését megőrizve átalakításon esett át, mint pl.: nyílászáró csere, tetőcsere. Így a településszerkezet megmaradt jellemző kisvárosi beépítési formájában. Az eredeti formájában megmaradt épületek építészeti kialakítása megóvásra javasolt, és illeszkedési pontként szolgál az utcában tervezett építési munkák végzéséhez.
