ELŐTERJESZTÉS
Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. szeptember 15-i ülésére
Tárgy: Tájékoztató a helyi értéktár felállításának helyzetéről Előadó: Bieberné Réz Ágnes igazgató, Dr. Ruttkay-Miklián Eszter Judit igazgató Előterjesztés tartalma: tájékoztató Szavazás módja: Az előterjesztés elkészítésében részt vett: Bieberné Réz Ágnes igazgató, Dr. Ruttkay-Miklián Eszter Judit igazgató Az előterjesztés előkészítésében közreműködnek: Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság Emberi Erőforrás Bizottság
Láttam: Sümegi Attila jegyző
Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB 8420 Zirc, József Attila u. 1.
Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete Zirc Március 15. tér 1. Tárgy: Tájékoztató a Települési Értéktár helyzetéről
Tisztelt Képviselő Testület! Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. II. félévi munkatervében szerepel beszámoló készítése a Települési Értéktár jelenlegi helyzetéről. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény 3. §-a, valamint a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013.(IV.16.) Korm. rendelet 2. §-a és Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 159/2013.(VI.24.) határozata alapján a Zirci Értéktár működtetésével és adminisztrációs feladatainak ellátásával, az értékek feldolgozásával és nyilvántartásával a Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB-t, valamint a Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóházat bízta meg. A munkaterv alapján, mint a feladattal megbízott intézmények vezetői, az alábbi beszámolót nyújtjuk be a testület részére.
Előterjesztő: Bieberné Réz Ágnes és Ruttkay-Miklián Eszter
Zirc, 2014.08.29.
Városi Könyvtár 8420 Zirc, József Attila u. 1. www.zirckultura.hu Tel.: 88/593-810 E-mail:
[email protected] Művelődési Ház 8420 Zirc, Alkotmány u. 14. Tel: 88/414-256 E-mail:
[email protected] Stúdió KB – Városi Televízió Zirc 8420 Zirc, Alkotmány u. 14. Tel: 88/595-260 E-mail:
[email protected]
1
Nemzeti Értéktár – „Hungarikum mozgalom” Települési értéktár felállítása és gondozása a Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB és a Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház intézmények feladatrendszerében
A „Hungarikum mozgalom” előzményei és törvényi háttere A rendszerváltást követően egyre többen éreztek indíttatást arra, hogy valamilyen formában megkezdjék közvetlen környezetükben a korábbi generációktól fennmaradt értékek felkutatását, gyűjtését, rendszerezését, amelyből a 2000. év küszöbére közös civil csoportok növekvő aktivitású önszervező munkája lett. A Magyar Országgyűlés 2008. évi tavaszi ülésszakán Dr. Medgyasszay László és Dr. Simicskó István, a KDNP képviselői önálló indítványt nyújtottak be a hungarikumok védelméről szóló országgyűlési határozati javaslatra. A 77/2008. (VI. 13.) OGY határozat kinyilvánítja, hogy a hungarikumok megőrzendő, egyedülálló nemzeti értéket képviselnek. Az Országgyűlés végül 2012. április 2-án, a 2012. évi XXX. törvényben hozta meg döntését a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról. A magyar nemzeti értékek és hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013 (IV. 16.) Kormányrendeletet (továbbiakban: vhr.) végül 2013 tavaszán fogadták el. A törvény keretet ad annak a szabályozási rendszernek, melyen keresztül megvalósul a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok körének a meghatározása. Ennek első lépése az értékek felkutatása, majd azok dokumentálása, rendszerezése, népszerűsítése, végül, de nem utolsó sorban a jelenlegi és a jövő nemzedékekkel történő megismertetése és ápolása. A fő cél a minél szélesebb körben megvalósuló gyűjtőmunka, és egy valódi értéktár megteremtéséhez szükséges jogi háttér megalkotása volt. Jogi szabályozása egyedülálló, hazánkban sincs előzménye és más államokban sem fogalmaztak meg hasonlót. Önazonosságot és identitást erősítő szerepe van, lelki iránytű, mely érzéseken is alapszik, pl. büszkeség. .
1
Elmúlt másfél év tapasztalatai (tájékoztató a Vidékfejlesztési Minisztériumban) A hungarikum mozgalom sikerre ítélt vállalkozás, mivel a legtöbb magyar ember szeretné a környezetében összegyűjteni és megőrizni azokat az értékeket, amelyek a magyar nemzet önazonosságának hordozói –jelentette ki V. Németh Zsolt a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára. A hungarikum törvény segít abban, hogy messze vigye a hírnevünket és megerősítse a nemzeti identitásunkat. Értékeinken keresztül alakulhat ki, erősödhet a kötődésünk egy-egy településhez, tájegységhez, s ezeken keresztül a nemzethez. Nem csupán az a cél, hogy egy települési értéket eljuttassunk a csúcsra, a hungarikumok közé, hanem az, hogy feltárjuk és büszkén őrizzük ezeket az értékeket, a maga helyén.
Az értékgyűjtő munka megkezdése Az elmúlt egy esztendőben megalakult a 16 főből álló Hungarikum Bizottság, majd annak szakbizottságai. 19 megyei értéktárat és közel 400 települési értéktárat és két tájegységi értéktárat hoztak létre önkéntes alapon. A Hungarikum Bizottság Titkársága az elmúlt évben minden régióban tartott felkészítő előadásokat annak érdekében, hogy megkezdődhessen az értékgyűjtő munka. Az előzetes felkészítők hatására jelenleg Budapest kivételével valamennyi megyében létrehozták az értéktár bizottságokat, amelyek 110 megyei nemzeti értéket tartanak számon, közülük többet már kiemelt nemzeti értékként és hungarikumként is bejegyeztek. A MÁÉRT a külhoni magyarság számára hozta létre és működteti a Külhoni Értéktár Bizottságot, amely jelenleg 124 külhoni nemzeti értéket tart nyilván. A hungarikum piramis minden szintjén megkezdődött a gyűjtőmunka és az értékek népszerűsítése is, melyet a Hungarikum Bizottság által megítélt pályázati források is segítettek. Nemzeti értékeink megjelentek a legtöbb nagy, országos jelentőségű rendezvényen, fesztiválon, elkészült a hungarikum védjegy, s az egy éves munkát ünnepélyes hungarikum gálán zárták.
Az értéktárak rendszere: alulról építkező piramis A nemzeti értékek azonosítása az úgynevezett nemzeti értékpiramisban történik, ez lényegében egy többlépcsős rendszer, és a nemzeti érték felől közelít a hungarikumok felé. 1. A rendszer első lépcsőfokán a települési értéktárak helyezkednek el. Vannak olyan értékek, amelyek inkább egy kisebb közösség, település, régió számára fontosak. 2
Ezek nyilvántartása a települési értéktárakban történik, és a helyi közösségek gondoskodnak közkinccsé tételükről, népszerűsítésükről. A települési értéktárat a települési önkormányzatok hozhatják létre, fakultatív feladatként, kétféle módon: - önálló települési értéktár bizottságot hoznak létre, - delegálják a feladatot a település területén működő, már korábban is nemzeti értékek azonosítását, gondozását végző állami, települési önkormányzati, egyházi vagy társadalmi szervezet által fenntartott intézményt, szervezetet vagy azok szervezeti egységeire, vagy a településfejlesztésben tevékenykedő külső területfejlesztési, vidékfejlesztési szervezetre.
A települési értéktárakba bárki kezdeményezheti nemzeti érték felvételét, melyet javaslati adatlapon küldhet be. 2. Vannak azonban olyan értékek is, amelyek meghaladják egy közösség, régió vagy akár egy megye területét is, ezek a piramison belül tovább felterjeszthetők a magasabb szintekre. A települési értéktár bizottságok az ilyen értékek adatait a megyei szintre továbbítják. Ugyanazon megye területén lévő több szomszédos település önkormányzata közös települési értéktár bizottságot is létrehozhat, amely elkészíti a tájegységi értéktárat. 3. A második lépcsőfokot a megyei értéktárak jelentik. A települési értéktárakkal szorosan együttműködnek az azonos módon alakított megyei értéktár bizottságok, ahol az adott nagyobb területi egység nemzeti értékeinek közös felvételéről dönthetnek. A települések helyi jelentőséget meghaladó összegyűjtött értékeit tartalmazhatja a megyei értéktár. Az így elkészített megyei értéktárat a Hungarikum Bizottságnak küldi meg a megyei önkormányzat. 4. A szintén a rendszer alapját adó ágazati értéktárat a szakminiszterek hozzák létre és működtetik. Az ágazati értéktárak arra adnak lehetőséget, hogy az egyébként települési megközelítéssel nem, vagy csak nehezen azonosítható, inkább egy-egy szakterülethez kötődő nemzeti értékeket ilyen módon lehessen számba venni. Meghatározzák a feladatkörükbe tartozó, egyéb szabályozás szerint önállóan nyilvántartott nemzeti értékek körét, és azt megküldik a Hungarikum Bizottságnak. 5. A törvény lehetőséget ad arra, hogy bárki a határon túlról is kezdeményezhesse magyar nemzeti érték azonosítását és felvételét. A határon túl fellelhető nemzeti értékek azonosítását, a határon túl fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjteményt a külhoni magyarság értéktára tartalmazza, ezt a Magyar Állandó Értekezlet hozza létre, és megküldi a Hungarikum Bizottságnak. 6. A Hungarikum Bizottság hozza létre a Magyar Értéktárat, amely egy következő szintje az értékpiramisnak. Itt kerülnek összesítésre és gondozásra a települési, a tájegységi, a megyei és
3
az ágazati értékek, a külhoni értékek adatai, továbbá a törvény erejénél fogva ezen értéktárba tartozó nemzeti értékek adatai. 7. Az értékpiramis csúcsán helyezkedik el a HUNGARIKUMOK GYŰJTEMÉNYE. A Magyar Értéktárban összesített és rendszerezett nemzeti értékek köréből a Hungarikum Bizottság választja ki a hungarikumokat, a jogszabályban meghatározott szempontok szerint. Az egyes szakterületek tudományos és gyakorlati képviselőiből álló szakmai, ágazati szakbizottságok segítik ezt a munkát. A hungarikumok gyűjteményébe bekerülő nemzeti érték részesülhet a hungarikum tanúsító védjegyben, amely által mindenki számára egyértelművé válik a jövőben, hogy a valóságban mely értékünk kapta meg a hungarikum minősítést. Látható tehát, hogy a működés alapját három pillér adja, vagyis kiemelt nemzeti értékké, vagy hungarikummá nyilvántartást nem a HB, mint testület kezdeményezi, hanem az alulról felfelé építkező rendszer egyes értéktár bizottságai.
A nemzeti érték azonosítása, előterjesztése, közzététele Érték, nemzeti érték, hungarikum • nemzeti érték – a magyar alkotótevékenységhez, termelési kultúrához, tudáshoz, hagyományokhoz, tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték, vagy termék; • A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet, épített környezet. • kiemelkedő nemzeti érték - nemzeti szempontból meghatározó jelentőségű, a magyarságra jellemző és közismert, jelentősen öregbíti hírnevünket, növelheti megbecsülésünket az Európai Unióban és szerte a világon, továbbá hozzájárul új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerősítéséhez. • hungarikum - kiemelésre méltó olyan nemzeti érték, amely jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét jelenti Az értéktárak létrehozatalának célja: • számba venni, dokumentálni nemzeti értékeinket annak érdekében, hogy ebből egy közös nemzeti nyilvántartás, adatbázis készüljön; • a gyűjtőmunkát a lehető legszélesebb körre kiterjeszteni; létrehozni és közkinccsé tenni a helyi és országos jelentőségű nemzeti értékek gyűjteményét; • a Magyar Értéktárból kiválasztani a nemzetközi viszonylatban is csúcsteljesítménynek számító hungarikumokat; • gondoskodni az értékek megismertetéséről bel- és külföldön egyaránt;
4
• gondoskodni az értékek fennmaradásáról, védelméről, erősítve a nemzeti tudatot és a hazai gazdaságot. . Javaslat, előterjesztés benyújtása Valamely nemzeti érték felvételét a települési, tájegységi értéktárba bárki kezdeményezheti. Az eredeti javaslatot benyújtó, azaz a kezdeményező, aki bárki lehet, aki elkötelezett a nemzeti értékek megőrzésében. A tartalmi és formai követelményeket a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet 6. §-a és 1. számú melléklete tartalmazza. Javaslattételi adatlap
• Javaslattevő adatai • A nemzeti érték adatai (megnevezése, kategóriája, jelentősége, indoklása, szöveges bemutatása, jellemzése, információ forrásai) • Mellékletek (fotó, audiovizuális dokumentáció, támogató és ajánló levelek, hozzájáruló nyilatkozatok) A települési önkormányzatok a gyűjteményt megküldik a megyei értéktár bizottságoknak, egyben javaslatot tesz arra, hogy mely értékek felvételét javasolja a megyei értéktárba. Ha egy település nem kíván élni a települési értéktár kialakításának lehetőségével, abban az esetben is hárul közreműködő feladat a települési önkormányzatra. Az adott érték fellelhetőségének helye szerint illetékes önkormányzat polgármesteréhez kell benyújtani a javaslatot a nemzeti érték megyei értéktárba történő felvételére, aki ezt haladéktalanul továbbítja a megyei önkormányzathoz. A HB arról dönt, hogy egy adott nemzeti érték – az előterjesztések alapján – kerüljön-e be, mint kiemelt nemzeti érték a jelenleg 107 tételt tartalmazó Magyar Értéktárba, illetve újabb kezdeményezés esetén a ma 41 tételt számláló Hungarikumok Gyűjteményébe. A javaslatokat tartalmazó papír alapú beadványokat hamarosan felváltja a www. hungarikum.hu honlapon történő benyújtás. Az előterjesztés elkészítésével és benyújtásával kapcsolatban több kérdés merül föl a tapasztalatok alapján. A jogi szabályozása nem regulativ, sem a törvény, sem a kormányrendelet nem tartalmaz arra vonatkozóan semmilyen konkrét útmutatást, milyen tartalommal, milyen minőségben kell elkészíteni az előterjesztést az egyes értékek esetében. Ennek következménye az, hogy nagyon változó tartalmú és minőségű előterjesztések készülnek. Főleg ez azokban az esetekben okoz problémát, amikor a helyi értéktárak tartalmait bírálók nem tesznek különbséget a jelölt és beválasztott érték tartalma és az előterjesztés tartalmi minősége között. A javaslattételi adatlap legyen tárgyszerű, alapos és informatív, hogy a kívülálló számára is egyértelműen értékként azonosítsa. 5
Ugyanez vonatkozik a gyűjtőmunkára, a rendelet nem határoz meg pontos fogalmakat, nincs benne konkrét eljárási rend, konkrét tartalmi előírásokkal, határidőkkel. Ez inkább előny, mint hátrány ebben az esetben. Az volt a cél, hogy csak keretszabályozás szülessen, iránymutatás a helyi közösségek számára, benne sok-sok alternatív választási lehetőséggel. A gyűjtőmunkát a lehető legszélesebb körű kiterjesztéssel végezni. Ennek érdekében nem jogszabályi változásra van szükség, hanem egy olyan módszertani segédlet összeállítására, mely bemutatja a jó példákat, meghatározza az előterjesztések tartalmi és minőségi „minimum” követelményeit, valamint segítséget nyújt a gyűjtőmunkához. Információnk szerint az ősz során sor kerül egy módszertani sorozatra, műhelymunkára, melynek egyik állomása Zirc lehet. A módszertani feladatokban segítséget nyújt a Nemzeti Művelődési Intézet és megyei irodái. A területi szintű közművelődési szakmai szolgáltatás keretében ellátandó feladatok: A területi szintű értéktárak összeállításának módszertani segítése, területi kulturális regiszter gondozása, az adott terület és a főváros szellemi, tárgyi, természeti kulturális örökségének, környezeti, művészeti, közművelődési sajátosságainak bemutatása, közreműködés digitális archívum működtetésében Honlap (www.hungarikum.hu) - Magyar Értéktár – Hungarikumok Gyűjteménye A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (a továbbiakban: MaNDA) feladata a digitális formában megszülető települési, tájegységi, megyei és ágazati értéktárak tartalmainak digitális formában történő tárolása, a kulturális értékek egységes nemzeti kulturális adatbázisba történő beillesztése. Egyre nagyobb az igény egy olyan adatbázisra, amely minden értéktár elemeit tartalmazza, kereshető, csoportosítható és főként felhasználható mindenki számára. Mert az emberek általában azt akarják tudni, ha elmennek egy településre, ott mi az érték. A honlapról online lehet előterjesztés, javaslatot benyújtani a települési és tájegységi értékekről. Országos, térségi és helyi programok, rendezvények A rendezvények során lehetőség nyílik az települési értéktár bemutatására, és a tapasztalatcserére.
6
Veszprém megyei tapasztalatok a Pannon Térség Fejlődéséért Alapítvány felmérése alapján Legtöbb települési értéktárat Veszprém megyében hozták létre. Ez nyilván dr. Horváth Zsolt érdeme is, aki nem csak országos szinten foglalkozik az értéktárak kialakításával, hanem saját megyéjében is aktívan dolgozik, szervezi a hungarikum mozgalmat. (dr. Horváth Zsolt HB értéktár koordinációs megbízottja, a Veszprém Megyei Értéktár Bizottság elnöke) Helyi értéktárak kialakítása Veszprém megyében (217 település) 2014. február végéig 51 település döntött úgy, hogy létrehozza a települési értéktárát és valamely szervezetet megbíz ennek működtetésével. Ez az összes település 24 százaléka, amely az országos átlag fölött van.
Kinek a feladata az értéktárak szervezése? (51 település) Önálló bizottság: 37 Más bizottság: 3 Egyéb szervezet: 6 Tájegységi értéktár: benne 5 település Milyen egyéb szervezetet bíztak meg a települési értéktár létrehozásával? Van közöttük művelődési központ és könyvtár, alapítvány, ifjúsági egyesület és kertbarátok egyesülete is. Egy dolog látszik: a törvény gyakorlati megvalósításának első évében viszonylag kevés civil szervezet akart és tudott bekapcsolódni intézményes formában a nemzeti értékek gyűjtésébe. Helyi értéktárak működése (51 település) Az értéktár bizottságok több mint egyharmada rövid idő alatt már döntéseket is hozott. A legfontosabb tapasztalat a közvetlen információáramlás fontossága. Azokban az esetekben, amelyek során a helyi döntéshozók első kézből kaptak információt a törvényben rejlő lehetőségekről, ott –ha más kizáró indok nem volt- létrehozták az értéktárat. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy a későbbiek során is legyenek olyan országos, térségi és helyi programok, rendezvények, melyeken az előbb említett közvetlen tapasztaltcserére lehetőség nyílik.
7
Települési értéktár felállítása, gondozása Zircen Zirc Városi Önkormányzat Képviselő Testülete döntésének értelmében: „Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény 3. §-a, valamint a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013.(IV.16.) Korm. rendelet 2. §-a, valamint Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 159/2013.(VI.24.) határozata alapján a Zirci Értéktár működtetésével és adminisztrációs feladatainak ellátásával, az értékek feldolgozásával és nyilvántartásával a Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB-t, valamint a Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóházat bízta meg. A feladatot az intézmények az éves költségvetésük terhére látják el.”
Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB Az Intézmény az alaptevékenységből adódó feladatait a Városi Könyvtár, a Művelődési Ház valamint a Stúdió KB - Városi Televízió Zirc külön szakmai önállósággal rendelkező intézményi egységeiben látja el. Városi Könyvtár intézményi egység A kulturális örökséghez tartozó javak múltunk és jelenünk megismerésének pótolhatatlan forrásai, a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség egészének elválaszthatatlan összetevői; szellemi birtokbavételük minden ember alapvető joga. Az e fogalomkörbe tartozó értékek különös védelme, megőrzése és fenntartása, valamint a nyilvánosság számára történő széleskörű és egyenlő hozzáférhetővé tétele a mindenkori társadalom kötelezettsége. Az információs társadalom és a demokratikus jogállam működésének alapfeltétele a könyvtári rendszer, amelyen keresztül az információk szabadon, bárki számára hozzáférhetők. Sokrétű tudásbázis és mint közösségi találkozási tér alkalmas a kultúra nemcsak nyelvi formában, hanem az összetartozást kifejező egyéb, a közösség által egységesen elismert és gyakorolt szokások, hagyományok, normák, közösségi jelképek, szimbólumok, vallásos és egyéb hitek, ünnepek, és más sajátos önkifejező eszközök (pl. zene és tánc) által megjelenő szegmensek közvetítésére is. Mint közgyűjtemény, kiemelkedő célja: • A tudás és az információ terjesztése • A kultúra és a civilizáció dokumentumainak megőrzése • A szellemi és a társadalmi élet minőségének javítása és fenntartása Az információs társadalom és a demokratikus jogállam működésének alapfeltétele a könyvtári rendszer, amelyen keresztül az információk szabadon, bárki számára hozzáférhetők.
8
„65. § (1) A települési könyvtár a községi, városi, fővárosi könyvtár. (2) A települési könyvtár az 55. § (1) bekezdésében foglaltakon túl a) gyűjteményét és szolgáltatásait a helyi igényeknek megfelelően alakítja, b) közhasznú információs szolgáltatást nyújt, c) helyismereti információkat és dokumentumokat gyűjt, d) szabadpolcos állományrésszel rendelkezik.” „A Városi Könyvtár intézményegység az intézmény könyvtári feladatait szakmai önállósággal irányító és ellátó egysége. Az intézményegység Zirc és vonzáskörzete lakosságának könyvtári feladatellátásával biztosítja az ismeretek tárgyilagos, sokoldalú közvetítését. Az intézményegység az épület sajátosságait és a városban való elhelyezkedését figyelembe véve a helyi közélet, nyilvánosság fontos helyszíne, lehetőséget ad rendezvények, konferenciák, társasági események lebonyolításához is. Segíti Zirc város kulturális értékeinek megőrzését, a tárgyi és szellemi értékek közkinccsé tételét, a helyi hagyományok ápolását.” (Szervezeti és Működési Szabályzat) A könyvtári állománynak része a helyismereti gyűjtemény, melynek jelentős szerepe van a helyi kulturális szellemi örökség feltárásában, megőrzésében és közzétételében. "Minden nemzetnek és minden városnak, falunak van élettörténete, úgy, mint az egyes embernek." (Szép Ernő) Szinte közhelyszerű tény, hogy az információk hatalmas birodalmában sajátos helyet foglalnak el a lokális jellegű adatok, ismeretek, az ezeket tartalmazó dokumentumok pedig különleges törődést igényelnek. A helyi vonatkozások iránt az utóbbi időkben világszerte megnövekedett az érdeklődés, és ez a jelenség a könyvtárak, főként a nyilvános könyvtárak tájékoztató munkájában is megfigyelhető. Ma már egyetlen közkönyvtár sem térhet ki a feladat elől, hogy helyismereti tevékenységet folytasson: helyismereti állományt építsen és részt vegyen a helyi, lokális információk közvetítésében. Magától értetődőnek vehetjük azt is, hogy az egyén a közvetlen környezetéről szeretne minél többet, sőt relatíve a legtöbbet tudni, ideértve a szűkebb haza egykori történéseit, kiemelkedő személyiségeinek munkásságát is. A közkönyvtárak közvetítésével a helyismereti szolgáltatások a lakosság minden rétegéhez eljuthatnak, széles körben foroghatnak. A helyismereti dokumentumok, információk pedig nagyon alkalmasak arra, hogy erősítsék a szülőföldhöz, lakóhelyhez való érzelmi kötődést, tudatosítsák a valahová tartozás érzését, a lokálpatriotizmust. A helyi értékek, a hajdani szellemi örökség ismerete és megbecsülése aztán fontos átvezető elem a nemzeti múlttudathoz, a hazaszeretethez, továbbá más népek-nemzetek tiszteletéhez. A helyismereti gyűjtemények elősegíthetik a helyi fejlesztési tervek kidolgozását, az önkormányzati, vállalati, intézményi stb. döntések meghozatalát, egyebek között a 9
településrendezés, az ipari és mezőgazdasági termelés, a helyi közlekedés, a környezet- és természetvédelem, az idegenforgalom terén. A rendelkezésünkre álló információhalmaz megkönnyíti az évfordulók, névfelvételek, megemlékezések stb. előkészítését, szervezését. A korábban (vagy éppen napjainkban) keletkezett nyomtatott és kéziratos szövegek, a képi ábrázolások, a hang- és videofelvételek, a mozgófilmek elektronikus másolata az információk megóvása, a szellemi értékek átörökítése – más szavakkal a helyismereti állomány védelme – szempontjából is igen fontos.
Művelődési Ház intézményi egység (közművelődés) A közművelődés intézményrendszere az egyik legátfogóbb, a települések több mint háromnegyedén jelenlévő szervezet 76. § (1) A települési önkormányzat kötelező feladata a helyi közművelődési tevékenység támogatása. (2) Ennek formái különösen: b) a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása, c) az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása A közművelődési tevékenységek körében jelentős helyet foglal el a helyben értékként megjelenő, a településre jellemző hagyomány, sajátosság, önmeghatározásra is alkalmat teremtő esemény helyi ünneppé emelése. A települési emlékezet olyan értékekre hívja fel a figyelmet, ami a ma élő és helyben felelősen gondolkodók számára újrafogalmazhatja a település jelenét, erősítheti a kötődést. „A Művelődési Ház intézményi egység az intézmény közművelődési feladatait szakmai önállósággal irányító és ellátó egysége. Kiemelt szerepet vállal abban, hogy a Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB biztosítsa a város polgárai számára a közösségi együttléthez, a művelődéshez, a szórakozáshoz, a hagyományápoláshoz, az egyes kulturális hátrányok leküzdéséhez, a kulturális javak megismeréséhez, a mindennapi informáltsághoz szükséges feltételeket.” (Szervezeti és Működési Szabályzat)
Egyik kiemelt célja a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, fejlesztése.
10
Stúdió KB – helyi televízió Feladata a helyi információk, hírek gyűjtése, generálása, külső hírekből a helyi vonatkozásúak gyűjtése, archív anyagok a város életéről, a közérdeklődésre szánt helyi hírek továbbítása régiós, országos médiumok felé. „Az intézményegység a feladatait szakmai önállósággal irányítja és látja el. Stúdió KB – Városi Televízió Zirc néven a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény rendelkezéseinek betartásával, helyi műsorszolgáltatás biztosítása, az ezzel összefüggő ügyfélszolgálati teendők maradéktalan ellátása. Ennek keretében elsősorban a város életével összefüggő hírműsorok, szórakoztató műsorok készítése, képújság szerkesztése, élő adások közvetítése, átvett műsorok lejátszása.” (Szervezeti és Működési Szabályzat) A kultúra sokszínűségének egyetemes és a nemzeti kulturális örökség értékeinek ápolására, a kulturális sokszínűség érvényesülésére és sokféleségének bemutatására törekszik. A média a közélet olyan kiemelkedő területe, melyben a hagyományhoz, „a néphez" való viszonyulás döntő szerepet játszik a társadalom önkép-kialakításának, identitásformálásnak, illetve más társadalmakhoz, kisebbségi csoportokhoz fűződő véleményalkotásának folyamataiban. A legjelentősebb médiaforrás a helyi média, kiemelkedő szerepe van a lokálpatriotizmus kialakulásában, valamint a helyi nyilvánosság megteremtésében, legfontosabb célkitűzése, hogy az adott településen élők információéhségét kiszolgálja, valamint a helyi közélet számára fórumot biztosítson. A polgárok számára szűkebb környezetük hírei, programjai, problémái a helyi médián keresztül hatékonyan közvetíthetők. Az 1990 óta működő Stúdió KB a zirci kistérség egyetlen televíziójaként fejti ki fő tevékenységét, a tisztán közszolgálati műsorszolgáltatást. Feladata, hogy megörökítse és közzétegye a település értékekeit. A heti rendszerességgel rögzített műsorok a felvételt követően különböző internetes portálokon, közösségi oldalakon is megjelennek (www.youtube.com, www.zirc.blog.hu), ezáltal a lehető legszélesebb körben ismertté válnak. Műsorait a megalakulástól (1990) fogva őrzi, 2005 óta az archiválás is digitális formában történik. A közeljövő kiemelt feladata a 2005 előtti, még VHS-SVHS kazettaállományunk digitális archiválása és internetes közzététele.
11
Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház A muzeális intézmény a kulturális javakhoz való hozzáférés biztosítása érdekében: - a kulturális javakat őrzi, gondozza és kiállításokon mutatja be, - biztosítja a kulturális javakhoz kapcsolódó kutatási lehetőséget, - hozzájárul az egész életen át tartó tanulás folyamatához, - közművelődési rendezvényeket és egyéb programokat rendez, - együttműködik a nevelési-oktatási intézményekkel és múzeumpedagógiai programjaival segíti az iskolai és az iskolán kívüli nevelés céljainak elérését, - elvégzi a kulturális javak múzeumpedagógiai célú feldolgozását, múzeumpedagógiai és múzeumandragógiai programkínálatot biztosít, „42. §. A múzeum a kulturális javak tudományosan rendszerezett gyűjteményeiből álló muzeális intézmény, amely a kulturális javakat és a szellemi kulturális örökség elemeit tudományos, örökségvédelmi, oktatási és ismeretátadási céllal gyűjti, megőrzi, feldolgozza, kutatja és kiállítja, továbbá egyéb formákban közzé teszi. Tevékenységével elősegíti a természeti, társadalmi, művészeti, kulturális és tudományos összefüggések kutatását, megértését, nyomon követi azok jelenkori változásait és folytonos művelődésre ösztönöz.” Az intézmények közgyűjteményi feladata és célja a kulturális javak, a kulturális örökség gyűjtése, feltárása, megőrzése, nyilvántartása és közzététele. A 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről Közgyűjtemény: az állam, a helyi önkormányzat, valamint az országos nemzetiségi önkormányzat, a köztestület és a közalapítvány tulajdonában (fenntartásában) működő vagy általuk alapított könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép- és hangarchívum. Kulturális javak: az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemzőtárgyi, képi, hangrögzített, írásos emlékei és egyéb bizonyítékai - az ingatlanok kivételével -, valamint a művészeti alkotások. Kulturális örökség elemei: a régészeti örökség, műemléki értékek, valamint a kulturális javak. A helyi értéktár létrehozásának célja a településen található, településhez kötődő kulturális javak, kulturális örökség feltárás és közzététele, megőrizni és hozzáférhetővé tenni az informatika, digitalizálás segítségével. Az elmúlt években történtek már lépések a településünk (és a térség) értékeinek felkutatására és nyilvántartására, ezek jobbára egyszerű, minimális adatokat közlő táblázatok. Illés Ferenc, a Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház nyug. igazgatója és Dombi Ferenc helytörténeti kutatásai alapján több szempontú nyilvántartásunk van, mely kiindulópontja lehet egy adatokkal, dokumentációval, forrásokkal kiegészített adatbázisnak. 12
Zirc város stratégiai programja (A feltáró tanulmány 2002 júniusában készült el, Zirc város stratégiai programja I. – „Felmérő tanulmány” címmel) tartalmazza azokat a törekvéseket, amelyek a helyi specialitások, hagyományok, kulturális javak, épített és környezeti örökségek feltérképezésére, összegyűjtésére - egy „helyi értéktár” kialakítására irányulnak, bár elsődlegesen Zirc turisztikai imázsának erősítése céljából. (pl.: „1.3.1.Hagyományos termékek ismertségének növelése „Zircikum”-ok létrehozása”) 2006-ban készült egy Turisztikai Vonzerőleltár, mely elsősorban a turizmus fellendülését hivatott előkészíteni. „A természeti és kulturális adottságok meghatározzák a város és térségének turisztikai jelentőségét. Ezek az adottságok lehetőséget teremtenek a környezetbarát, fenntartható turisztikai fejlesztésekre, melyek jellegét a természetben űzhető sportok, a rekreáció, a helyi kulturális, egyházi és gazdasági hagyományok adják. A fenntarthatóság kritériuma elősegíti a helyi kézműipar fejlődését, a környezetbarát technológiák, biotermékek terjesztését, amelyek önmagukban is vonzerővé léphetnek elő. Ezeknek a kínálati elemeknek egymást erősítve, összekapcsolódva kell megjelenniük. A belföldi turizmus hosszú távon jelent keresletet, s jellemző rá, hogy egyre erősebben keresi a hegyvidéki célpontokat. Ennek kihasználásához megfelelő turisztikai termék létrehozása és erős imázs-építés szükséges. Ezzel együtt várhatóan a turizmus középtávon a helyi gazdaság erős pillérévé válhat.” Szintén hasznos információkat nyújt a Zirci Kistérség kulturális értékleltára, melyet a 2007ben megalakult Zirc Kistérségi Közkincs Kerekasztal hozott létre. A szervezet tevékenységében intézményünk is aktívan részt vett, mivel ebben a időszakban a tourinform iroda is szervezeti egységünk volt. (Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Tourinform Iroda) „Beszámoló a Zirc Kistérségi Közkincs Kerekasztal tevékenységéről: 2007. évben Zirc Kistérség Többcélú Társulási Tanácsa a 78/2007.(IV. 25.) ZKTT. Tanács határozatával úgy döntött, hogy részt kíván venni az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiírt KÖZKINCS pályázaton, mely kulturális szakmai érdekegyeztető kerekasztal alakítását támogatta. A pályázat eredményeként megalakult a Zirc Kistérségi Közkincs- Kerekasztal, mely a kistérség településein, a kultúra és közművelődés területén tevékenykedő szakembereket és civileket fogja össze, mintegy kulturális szakmai érdekegyeztető fórumként. A pályázat ideje (2007. május- 2008. május) az együttműködés eredményeként megvalósult minden, a pályázatban kiírt cél (kistérségi kulturális értékleltár összeállítása; kistérségi szociológiai elemzés elkészítése; kistérségi kulturális és közművelődési stratégia előkészítő anyagának összeállítása). A kistérség kulturális adatbázisa felhasználásával részt vettünk az országos szintű adatbázis készítésében. • A partnerkapcsolat bővülésével és elmélyítésével megvalósult a közösségi értékek ápolása, hátrányos helyzetű és kisebbségben élő közösségek kulturális 13
esélyegyenlőségének javítása. A korosztályi eltérésekből, elöregedésből, elvándorlásból, forráshiányból adódó hátrányok kompenzálása, kulturális hátrányok enyhítése. A kistérség területén felerősödött a kisebbségek aktív bemutatkozása, kapcsolataik építése. • Az elkészült kistérségi kulturális adatbázis (folyamatos frissítéssel) nyilvánosság elé került a www.zircterseg.hu honlapon. Ugyanitt Kistérségi Közkincs kulturális hírlevél megjelentetésére kerül sor. • Kistérségi adventi kalendárium közös összeállítása a térségben működő Turisztikai munkacsoporttal. • Kistérségi rendezvénynaptár kiadása a Zirc Kistérség Többcélú Társulás által kiadott image kiadvány mellett, megjelentetésének támogatása az országos, régiós, megyei, térségi és települési rendezvényeken. A rendezvénynaptár készítését a Társulás Munkaszervezete végezte, költségeit a jelen pályázat fedezte, terjesztése folyamatos.” A Városi Könyvtár a 2009. július 6-án meghirdetett „Könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúra-fejlesztése - "Tudásdepó Expressz" című TIOP-1.2.3/09/1 kódszámú felhívásra konzorcium (Balatonalmádi, Balatonfüred és Zirc) keretében nyújtotta be pályázatot, amelynek a címe „Bakony-Balaton együttműködés: könyvtári infrastruktúra fejlesztése az oktatást segítő tartalmak és a helyismereti gyűjtemények hozzáférhetővé tételére”. Kiemelt feladatunknak: a lokálpatriotizmus erősítése a helyismereti gyűjtemények bemutatásán keresztül. A pályázat keretében kezdtük el kiépíteni a Zirci Wiki) elnevezésű adatbázist, (http://wiki.strandkonyvtar.hu/index.php?title=K%C3%B6nyvt%C3%A1r:Zirc) mely az intézmény honlapjáról (www.zirckultura.hu) érhető el a Városi Könyvtár, Helyismeret menüpont alatt. Az adattárban digitalizált formában megtalálható pl. a Zirc és Vidéke c. újság évfolyamai, Horváth Konstantin: Zircz története c. könyv kereshető szöveges formátumban. A szövegkörnyezet megfelel a modern kor elvárásainak, tartalmazza a város életében jelen lévő, fontosnak ítélt tárgyi emlékek, civil szervezetek, szellemi örökségek leírásait, történetét, fotóit. A helyismereti adatbázis korántsem teljes, folyamatos munkát igényel. A helyi értékek védelmét, megőrzését és a hagyományok ápolását tűzte ki egyik fő céljául a város közművelődési koncepciója is: ZIRC VÁROS KÖZMŰVELŐDÉSI KONCEPCIÓJA : „Zirc, a Bakony fővárosa”Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a 92/2012.(V.21.) határozatával fogadta el. (Zirc, 2012.május 21.)
14
„2. Alapelvek Zirc Városi Önkormányzat közművelődési feladatainak ellátása során felelősséggel törődik történelmi múltjának, kulturális és közösségi hagyományainak aktív megőrzésével, amit a jelen értékeivel gazdagítva kíván közismerten „zirci” arculatként tovább örökíteni a közös Európában is a város polgárai és a látogatók számára. Az önkormányzat célja, hogy közművelődéssel kapcsolatos feladatainak lefektetésével elősegítse az állampolgárok művelődéshez való jogának gyakorlását, biztosítsa a művelődés helyi feltételeit, lehetővé tegye a település hagyományainak ápolását, a helytörténeti és honismereti mozgalom fejlődését, elősegítse a kisebbségi kultúra értékeinek megismertetését. A fent leírt közcél eredményes megvalósulása érdekében az önkormányzat fontosnak tartja: a) a differenciált kulturális szükségletek kielégítését az önkormányzati közművelődési színterek biztosításával, b) a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárását, megismertetését a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása érdekében, c) az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek megteremtését, d) az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetését, a megértés, a befogadás elősegítését, az ünnepek kultúrájának gondozását, a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítését – különös figyelemmel a város testvérvárosi és nemzetközi kapcsolatainak ápolását, fejlesztését, e) az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek, a szabadidő eltöltésére alakult civil szervezetek, ifjúsági közösségek tevékenységének támogatását – különös tekintettel a kiemelkedő értékeket produkáló művészeti és szellemi alkotóközösségek, csoportok, magánszemélyek tevékenységének elismerésére, tevékenységének támogatására, f) a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítését, g) a szabadidő kulturált eltöltéséhez a feltételek biztosítását, h) egyéb művelődést segítő lehetőségek megteremtését.
8.7 Zirc, a mi városunk ‐
Cél a városhoz kötődő helyi kulturális identitás megerősítése. A fiatalok, általános és középiskolások megismertetése akár intézményes formában a város kulturális, építészeti és természeti örökségével, hagyományaival.
15
‐
‐
‐
Cél, hogy az általános iskolát elhagyó diákok középiskolásként, felnőttként, majd később családjukkal együtt kapcsolatban maradjanak a város kulturális életével, részt vegyenek a kulturális intézmények programjain, a közösség életében, tevékeny tagjai legyenek a civil szervezeteknek. Cél a hagyományápolás, illetve annak továbberősítése, amelynek egyik lehetséges útja a helyismereti történetek bővítése, valamint a német nemzetiségi hagyományápolás. Cél a város nemzetközi kulturális kapcsolatainak erősítése, Zirc és testvérvárosai közötti kulturális cserekapcsolatok továbbvitele és kiszélesítése. A közös európai kulturális értékek és a határon túli magyar kulturális értékek megismerése és saját kulturális értékeink megismertetése egyaránt fontos ebben a folyamatban.”
A könyvtár, a művelődési ház, a helyi televízió, valamint a múzeum összehangolt tevékenysége során a helyi kulturális örökségnek, a település értékeinek egy komplex adatbázisa, „helyi értéktára” hozható létre. Közzététele már jóval túlhalad az egyszerű felsorolást tartalmazó táblázaton.
A települési értéktár kialakításának állomásai, stratégiai terve A helyi értékek feltérképezése • Az előző évek törekvései alapján a meglévő adatbázisok, táblázatok egységesítése, a releváns helyi értékek kigyűjtése • A médiában és minden szóba jöhető propaganda segítségével (internetes portálok, hirdetési felületek, szórólap, plakát stb.) közzé kell tenni minél szélesebb körben az anyagot, felhívni a figyelmet a gyűjtőmunkára, a javaslattétel lehetőségére. Az értéktár felállításáról 2013 őszén hozott döntést követően a határozat és a Javaslattételi adatlap felkerült Zirc honlapjára, hírt adott róla a televízió és a képújságban is hosszú ideig olvasható volt. Ennek ellenére a mai napig csupán egy javaslat érkezett a lakosság részéről. Szakértői bizottság, csoport létrehozása • Közéleti emberek, civil közösségek, szakemberek bevonásával (muzeológus, pedagógus, helytörténész, művésztanárok stb.) Települési Értéktár Szakmai Csoportot hozunk létre, mely 7 tagból áll: 1-2. Elnök és titkár – A Békefi Antal Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB. és a Reguly Antal múzeum és Népművészeti Alkotóház mindenkori vezetői 3. Képzőművészeti szakterületi képviselő – a III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény művész tanára
16
4. Természeti környezet szakterületi képviselő – a TTM Bakonyi Természettudományi Múzeum delegáltja 5. A Zirci Ciszterci Apátság képviselője – A Zirci Ciszterci Apátság delegálja 6-7. A Békefi Antal Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB és a Reguly Antal múzeum és Népművészeti Alkotóház közös delegáltja (pl. tudományok területe) • A települési értékfeltárásban résztvevő, értéket teremtő, őrző, azok továbbélésért tenni akaró embereket közösségé formálását segítő munka. • A Zircen működő fiatalokból álló közösségeket is bevonjuk az értékek feltárására irányuló tevékenységbe (pl. Zirc Városi Ifjúsági Fórum) • A bizottság, a munkacsoport alakuló ülését 2014. szeptember 27-én tartja, a Szent Mihály napi rendezvény keretén belül. Első napirendi pontja egy Működési Szabályzat elkészítése, mely tartalmazza a munkacsoport tagjait, elérhetőségüket, az összejövetelek gyakoriságát, a javaslatok elbírálásának, kidolgozásának menetét, mélységét, nyilvántartásának kezelését, jegyzőkönyv vezetésének menetét stb. A szakmai csoport kéthavonta tartja üléseit, így a 90 napos elbírálási határidő betartható a javaslatok tekintetében A települési értéktár rendszerének kialakítása • A Városi Könyvtár által létrehozott és működtetett Zirci Wiki : Helytörténeti Gyűjtemény, mely alkalmas a helyi értékek nyilvántartására és közzétételére. Első lépésként össze kell vetni a szakmai bizottság által egységesített és elfogadott települési értékeket a ZiWi-ben megtalálható adatokkal. • A hiányzó, de települési értéknek ítélt kulturális örökségeket fel kell dolgozni a helyismereti adatbázisban, közzétenni a ZiWi-ben. • A Javaslattételi adatlap pontjait alapul véve össze kell vetni a ZiWi-ben meglévő információkkal, leírásokkal, szükség esetén annak megfelelően kiegészíteni, pótolni kell. (fotókkal stb.) • A már rendelkezésre álló adatok alapján egyértelműen azonosítható nemzeti értékek javaslattétele a megyei értéktár fele. • A HunTéka integrált könyvtári rendszerben a települési értékeket leíró szócikkek feltárhatók, megfelelő adatokkal, tárgyszavakkal ellátva biztosított a több szempontú keresésük. A leíráshoz használt űrlap soraiban lehetőség van URL cím beillesztésére, ezáltal a könyvtári katalógus a keresett ZiWi cikkre, szövegre mutat. A benyújtott javaslatok elbírálása • A javaslatok a beérkezéstől számított 60 napon belül elbírálásra kerülnek. • A szakmai csoport döntése alapján felvételre kerülnek a helyi értéktárba, ha kiemelkedő nemzeti értéknek ítéli, javaslatot tesz a megyei értéktárba való bekerülésére, ha szükséges, információkkal, fotókkal, egyéb audiovizuális dokumentumokkal kiegészítve. 17
• A bizottság meghatározza azokat a fontos információkat, adatokat, amelyekkel kiegészítve a javasolt érték feldolgozásra és feltárásra kerül a ZiWi-ben.
Javaslattétel a megyei értéktárba • A meglévő adattárakból, majd az érkező javaslatokból ki kell választani azokat, amelyek nemzeti értékké válhatnak, előkészíteni a megyei értéktárba való felvételre. Ebben ismét a szakmai bizottság dönt. Veszprém megye honlapján megtalálhatók a Veszprém Megyei Értéktárral kapcsolatos információk, így a javaslattétel jogszabályoknak megfelelő benyújtásának menete és az ehhez szükséges adatlap is. • A kiválasztott, javasolt és a bizottság által is elfogadott települési értékekre vonatkozóan bővebb információkat kell összegyűjteni, felkutatni, követve a Javaslattételi adatlap követelményeit: pl. helye, egyediséget hangsúlyozó bemutatása, egyedi jellemzőinek, történetének leírása, az értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája, bibliográfiája, hivatalos weboldal stb. • Az adatlapot olyan mélységgel kell kidolgozni, hogy a javaslat alapján bárki számára egyértelműen legyen a „nemzeti értékként” való azonosítása. • A megfelelő alapossággal felkutatott, hiteles információkkal, fotókkal, egyéb audiovizuális dokumentumokkal ellátott javaslatok benyújtása a Veszprém Megyei Értéktár Bizottsághoz. A szakmai csoport tevékenységének folyamatábrája lásd. 1. sz. Melléklet. Az értékek tudatosítása és ismertté tétele A meglévő és a szakemberek látókörébe került értékek csak akkor válnak ténylegesen helyi közösségépítő, identitást erősítő tényezővé, ha annak tudatos feldolgozása is megtörténik. Ennek érdekében az alábbi feladatokat kell ellátni: • Alkotócsoportok munkájába történő beillesztés, helyismereti és honismereti körök létrehozása, feltáró munkája (fiatalok bevonásával fotót, filmet készíteni a település értékeiről) • Helyi gyűjtemények kialakítása • Kiadványok megjelentetése • Gyermek- és ifjúsági vetélkedők szervezése • Helyi és térségi rendezvények szervezése (pl. ÉrtékTárlat), ahol bemutathatók a nemzeti és a települési értékek, előadásokkal, programokkal egybekötve. Erre jó alkalmat nyújt a 2014. szeptember 27-én megrendezésre kerülő Szent Mihály napi program (Lásd: 2. sz. Melléklet) Információs felületeken közzétenni az értéktárat (honlap, internetes portálok, helyi média stb.) • A képviselő testület félévenként tájékoztató anyagot készít a feladattal megbízott intézmények beszámolója alapján a települési értéktár helyzetéről, 18
• A lakosság folyamatos tájékoztatatása (helyi televízió, Zirc honlap stb.) • A Magyar Értéktár/Hungarikum program ismertté tétele, a honlap bemutatása Iskolákkal együttműködve a diákoknak egy-egy tanóra keretében is bemutatható, vagy a jelenleg működő klubok programjaként A település értéktár jövője • A folyamatos gyűjtőmunka és javaslatok eredményeként néhány éven belül egy olyan komplex települési helyismereti gyűjtemény, értéktár jöhet létre, amely virtuálisan teszi közismertté a település kiemelkedő fontossággal bíró kulturális örökségét. • Zirc „imázsfilm” készítése • A helyi televízió 1990 óta őrzött archív anyagának digitalizálása, feldolgozása, és a könyvtári katalógusban való közzététele.
A települési értéktár felállítása és gondozása alapos felkészülést és előkészítést igényel. Ennek érdekében, mint a feladattal megbízott intézmények vezetői, részt vettünk értéktárral kapcsolatos tájékoztatókon, műhelymunkákon. (Budapest - Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, ahol tájékoztatást adtak az elmúlt 1,5 év eredményeiről és tapasztalatairól, valamint Kapolcs – műhelymunka a megyei települések értékgyűjtéséről) Áttanulmányoztuk a rendelkezésünkre álló táblázatokat, anyagokat, értékleltár kezdeményezéseket. Zirc, mint a Bakony közepe, nagyon sokrétű kulturális örökséggel rendelkezik, az irodalmi hagyományoktól a természeti adottságokig, szellemi és tárgyi emlékekkel. Első lépésként azokat dolgozzuk fel települési értékként, illetve javasoljuk megyei szintre, amelyek evidensen mindenki számára egyértelműen beazonosítható értéket képviselnek. Határideje a munkacsoport második ülése november végén. A BULI Agrárműszaki Gyűjtemény Arborétum Bagolyvár – barokk lakóház TTM Bakony Természettudományi Múzeum Bakonyi Betyárnapok Bér Júlia munkássága és művei Ciszterci Apátság Ciszterci Látogatóközpont Hoffer Ildikó kerámiái Kapros Kósa Edit textil művész OSZK – Reguly Antal Műemlékkönyvtár Pintér-hegyi parkerdő Reguly Antal munkássága Turista 0 kilométer - kőbakancs
19
Felhasznált irodalom 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról [elektronikus dokumentum]. . – A hozzáférés módja: http://elelmiszerlanc.kormany.hu/a-114-2013-iv-16-kormanyrendelet-a-magyar-nemzeti-ertekek-eshungarikumok-gondozasarol 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről [elektronikus dokumentum]. – A hozzáférés módja: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700140.TV A Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB Szervezeti és Működési Szabályzata. – 139/2013.(XII.11.) határozatával elfogadta a Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-Testületének Emberi Erőforrás Bizottsága Felhívás a Veszprémi Települési Értéktár létrehozására. - VESZPRÉMI TELEPÜLÉSI ÉRTÉKTÁR (Felhívás javaslattételre) [elektronikus dokumentum]. - 2013. december 19. csütörtök. – A hozzáférés módja: http://www.veszprem.hu/veszpremieknek/kultura-mveszet/veszprem-telepuelesi-ertektar „A hungarikum mozgalom sikerre ítélt vállalkozás” [elektronikus dokumentum]. – A hozzáférés módja: http://www.hungarikum.hu/content/hungarikum-mozgalom-sikerre-itelt-vallalkozas Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével / Závogyán Magdolna Nemzeti Művelődési Intézet főigazgató [elektronikus dokumentum]. - Hozzáférés módja: http://elelmiszerlanc.kormany.hu Helyi értéktárakról elméletben és gyakorlatban [elektronikus dokumentum]. - Pannon Térség Fejlődéséért Alapítvány. - A hozzáférés módja: http://www.ptfa.hu/index.php/hirek/96-helyi-ertektarakrol-elmeletben-es-gyakorlatban A helyi szellemi értékek megőrzésének és közvetítésének jelentősége/ Bényei Miklós. - In.: Könyv, könyvtár, könyvtáros. – 2012. 10. sz., p. 21 – 28. Magyar Értéktár – Hungarikumok Gyűjteménye. - A hozzáférés módja: http://www.hungarikum.hu/ A Veszprém Megyei Értéktár Bizottság Működési Szabályzata [elektronikus dokumentum]. A hozzáférés módja: http://www.vpmegye.hu/letoltesek/ertektar/mukodesiszabalyzat.pdf Vidékfejlesztési Minisztérium és a Hungarikum Bizottság tájékoztatója. - Bp., Kossuth tér 11. fszt. Darányi Ignác terem. - 2014. június 17. (személyes jelenlét) Zirc város stratégiai programja I. – Felmérő Tanulmány / Témavezető: Dr. Hardi Tamástudományos munkatárs. - Készült: Zirc Város Önkormányzata megbízásából. - Nyilvántartási szám: 23–4/2001. Győr : 2002. június
20
1. sz. Melléklet
Javaslattevő
Polgármester
M+M 1. megvizsgál 2. hiánypótlást kér, előterjeszt 3. rögzít, publikál 4. javasol megyei értéktárba felvételre
Értéktár Bizottság elfogad/elutasít elfogad/elutasít
Megyei Értéktár Bizottság elfogad/elutasít
Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB 8420 Zirc, József Attila u. 1. 2. sz. Melléklet
Szent Mihály Napi program Zircen 2014. szeptember 27. Szervezők: Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház és a Békefi Antal Városi Könyvtár, Műv. Ház és Stúdió KB Helyszín: A két intézmény épülete (Rákóczi tér 10. és József Attila u. 1.), udvara és a Rákóczi tér Kapcsolódási pontok: „Itthon vagy – Magyarország, szeretlek” programsorozat; Múzeumok Őszi Fesztiválja; TIOP-1.2.2-11/1 projektzáró rendezvény
Program 14.00 A Zirci Települési Értéktár Szakmai Csoport alakuló ülése (Terveink szerint dr. Horváth Zsolt tájékoztatójával) Helyszín: Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház új látogatható raktárának foglalkoztatója 15.00 "Felvisszük a padlásra!" A Múzeum új látogatható raktárának megnyitása az újonnan kialakított padlástérben. Zirc város kiemelkedő értékeinek bemutatása: Bér Júlia grafikai gyűjtemény, helytörténeti-néprajzi gyűjtemény és a várostörténeti fotótár. Felkért megnyitó (egyeztetés alatta): dr. Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója. A projektet bemutatja Tóth G. Péter szakmai vezető.
15 órától a múzeum udvarán: • •
A látogatható raktár bognár- és kádárszerszámaihoz kapcsolódva hordókészítési bemutató A Szent Mihály napi pásztorünnephez kötődően gyapjúkártolás, nemezelés, valamint pásztorkodással kapcsolatos társasjátékok. Hanti rénpásztorsátor és mongol jurta.
Városi Könyvtár 8420 Zirc, József Attila u. 1. www.zirckultura.hu Tel.: 88/593-810 E-mail:
[email protected] Művelődési Ház 8420 Zirc, Alkotmány u. 14. Tel: 88/414-256 E-mail:
[email protected] Stúdió KB – Városi Televízió Zirc 8420 Zirc, Alkotmány u. 14. Tel: 88/595-260 E-mail:
[email protected]
1
Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB 8420 Zirc, József Attila u. 1. 2. sz. Melléklet
15 órától a Rákóczi téren „szüreti vigasságok”: • • • • •
tréfás szüreti játékok, kikiáltó, néptánc-forgatag, zenés műsor (pl. bordalok, szórakoztató zenék: Zirc Városi Vegyeskórus, a Győri Harmonika Együttes közreműködésével) Kiegészítő programelem: egy-két borház, kürtős kalács
(Helyszín: Rákóczi téri diákszínpad; szervező: Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB) 18.30 órakor Varga Gábor Lélekhang című verseskötetének bemutatója (Helyszín: Városi Könyvtár Közművelődési Klubterem, szervező: Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB)
19.30 órakor koncert (egyeztetés alatt - Kormorán együttes, Góbé Zenekar, Péter Szabó Szilvia, Örökség Zenekar, CimbaliBand ….az együttesek vagylagosan értendőek) 21 órakor Tűzzsonglőrök, majd a látványos fáklyagyújtás után felvonulunk a városközpontban, az apátság udvarába. A vörös toronyban gyullad ki a jelzőtűz.
További információ a szervezőknél: Bieberné Réz Ágnes igazgató, Békefi Antal Könyvtár; Ruttkay-Miklián Eszter igazgató, Reguly Múzeum
Városi Könyvtár 8420 Zirc, József Attila u. 1. www.zirckultura.hu Tel.: 88/593-810 E-mail:
[email protected] Művelődési Ház 8420 Zirc, Alkotmány u. 14. Tel: 88/414-256 E-mail:
[email protected] Stúdió KB – Városi Televízió Zirc 8420 Zirc, Alkotmány u. 14. Tel: 88/595-260 E-mail:
[email protected]
2
