ELŐTERJESZTÉS
Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. szeptember 12-i ülésére
Tárgy: Zirc város közterületeinek rendje Előadó: Ottó Péter polgármester Előterjesztés tartalma: határozati javaslat Szavazás módja: egyszerű többség Az előterjesztés előkészítésében részt vett: Városüzemeltetési osztály Az előterjesztés előkészítésében közreműködik: Emberi Erőforrás Bizottság; Pénzügyi Ellenőrző és Bizottság.
Láttam: dr. Árpásy Tamás jegyző
Gazdasági
2
Tisztelt Képviselő-testület! Zirc Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. II. félévi munkatervében (2011. szeptember 12.) írja elő a tárgyi ügyben az előterjesztés elkészítését. A polgármesteri hivatal működése során tapasztaltak, illetőleg a munkatervi javaslatot tevő Zirci Német Nemzetiségi Önkormányzat 2011. május 30-ai ülésén az e témában elhangzott felvetések alapján a közterület használat rendjének sérelmei jellemzően az elhanyagolt közterületi és egyes magántulajdonú ingatlanokkal vannak összefüggésben. A vonatkozó, alább idézett jogszabályok rendelkezései a következők: „ZIRC VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 17/2004.(IV.26.) rendelete a közterületek tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról 4. §. A közterületek rendszeres tisztántartásáról, a zöldterületek, parkok fenntartásáról az önkormányzat egyrészt pályázaton kiválasztott vállalkozó útján, másrészt az érintett ingatlantulajdonosok kötelezésével gondoskodik. Az ingatlantulajdonos feladatai 5. §. (1) Az ingatlantulajdonosnak a közterület tisztántartásával, a zöldterület, park ápolásával kapcsolatos feladatai: (a) az ingatlan előtti (úszótelek esetén az épület körüli) járdának, járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területének a gondozása, tisztántartása, szemétés gyommentesítése, burkolt területeken a hó eltakarítása és síkosság mentesítése; ha az ingatlannak két közúttal is érintkezése van, a fenti feladatok mindkét irányra vonatkoznak, (b) az ingatlan melletti nyílt ároknak és műtárgyainak tisztántartása, gyommentesítése, (c) a két szomszédos terület, épület közötti kiépített úttal, járdával ellátott vagy anélküli közforgalmi területsáv vagy átjáró esetében a tisztántartási kötelezettség a tulajdonosok között fele-fele arányban oszlik meg, (d) az ingatlanon lévő madarak feszkelő helyei alatti közterület szennyeződéstől való megtisztítása. (2) Az ingatlantulajdonos a közterület tisztítása során összegyűjtött települési szilárd hulladékot köteles a rendeletben meghatározott gyűjtőedényzetbe vagy más gyűjtőeszközbe elhelyezni és elszállításáról gondoskodni.
6. §. Az ingatlantulajdonosnak az épülete, telekingatlana tisztántartásával kapcsolatos feladatai: (a) az épület homlokzatának (kerítésének) folyamatosan történő letakarítása,
3 (b) az épület faláról, kerítéséről a szakadt, jogellenesen elhelyezett falragaszok, festések stb. folyamatos eltávolítása, (c) mind a beépített, mind a beépítetlen ingatlan tisztántartása, gyommentesítése, a járda és úttest fölé benyúló ágak, bokrok megfelelő nyesése, (d) a beépítetlen vagy időszakosan használt ingatlan tulajdonosa köteles az utca felől látható táblát elhelyezni, amelyen a köztisztasági kötelezettség megállapítása céljából fel kell tüntetni az ingatlantulajdonos vagy használó nevét, címét. (e) bontás, építés, felújítás és karbantartás miatt, vagy egyébként üresen álló ingatlan és az előtte húzódó járda tisztántartása, az ingatlan állapotából eredeztethető esetleges balesetveszély elhárítása a kivitelező, kivitelező hiányában a tulajdonos kötelezettsége. Az építési munka kivitelezője köteles az építés területét és közvetlen környékét tisztán tartani. Közterület tisztántartásával összefüggő egyéb rendelkezések 10. §. (1) Tilos a) az úttestet, járdát, egyéb közterületet, a közterület felszerelési és berendezési tárgyait szennyvízzel, vizelettel, emberi és állati ürülékkel beszennyezni, megrongálni, b) a közterületen, zöldterületen lévő növényeket (fa, díszcserje stb.) megrongálni, csonkítani, leszakítani, c) a parkosított és füvesített zöldterületet rendeltetésellenesen használni. (2) Ebek által a közterületen okozott szennyezés eltávolításáról az eb sétáltatója köteles haladéktalanul gondoskodni. Szabálysértés 34.§. Szabálysértést követ el, és harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki e rendelet a) 5. és 6. §-ában az ingatlantulajdonosnak a közterület, épület és telek tisztántartására, b) 7. és 8. §-ában a kereskedő, utcai árus és rendezvényszervező kötelességeire, c) 9. §-ában a síkosság mentesítésre és hóeltakarításra, d) 10. §-ában a közterület tisztántartásával összefüggő egyéb tilalomra és kötelességre, e) 15. §-ának (2) bekezdésében az ingatlantulajdonos kötelességére, f) 16. §-ának (3) (5) bekezdésében és 17. §-ának (3) bekezdésében a hulladékgyűjtő edényre, g) 23. §-ának (4) bekezdésében az elszállítandó hulladéknak a közterületen való elhelyezésére, h) 29. §-ának (l) és (4) bekezdésében a gazdálkodó szervezet kötelességeire. i) 30. §-ának (2) bekezdésében a hulladék termelőjének és birtokosának feladataira, j) 31. §-ának (l) bekezdésében a hulladék szállítására, k) 33. §-ában a hulladékgyűjtő konténerre vonatkozólag megállapított rendelkezéseket megszegi. 35.§. A 34. §-ban meghatározott szabálysértés tetten ért elkövetője ötszáz forinttól tízezer forintig terjedő helyszíni bírsággal sújtható. 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről A termelő, a földhasználó és a növényvédőszer-engedély jogosultjának kötelezettségei 17. § (1) A termelő, illetve a földhasználó köteles
4 a) a zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítókat elpusztítani, azok behurcolását, meghonosodását, terjedését megakadályozni; b) a zárlati károsítók okozta fertőzést vagy annak gyanúját haladéktalanul az élelmiszerláncfelügyeleti szervnek bejelenteni; c) az a) pont alá nem tartozó egyéb károsítók ellen védekezni, ha azok más, különösen a szomszédos termelők növénytermelési, növényvédelmi biztonságát vagy az emberi egészséget bármely módon veszélyeztetik, valamint figyelembe venni az integrált növénytermesztés alapelveit, továbbá a környezet és a természet védelmét.”
Félbehagyott építkezésekre az építéshatósági jogszabályok alapján lehet megtenni a szükséges intézkedéseket. „193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről 23. § (2) Az építési és a bontási engedély hatályát veszti, a) ha a jogerőssé válásának napjától számított két éven belül az építési tevékenységet nem kezdték el, és a hatályát az (4) bekezdés b) pontja szerint nem hosszabbították meg, b) ha az építési tevékenységet az a) pontban meghatározott határidőn belül megkezdték, de az a) pontban meghatározott időszakot követő öt éven belül az építmény használatbavételi engedély megadására nem válik alkalmassá. (4) Az építésügyi hatóság b) az építtető - építésügyi hatósági engedély hatályosságának lejárta előtt előterjesztett - kérelmére mindaddig, amíg az engedély megadásakor fennálló szabályok vagy kötelező hatósági előírások nem változnak meg, vagy ha e változások az építésügyi hatósági engedély tartalmát nem érintik, az építésügyi hatósági engedély hatályát - az elvi engedély kivételével - egy évre meghosszabbíthatja, amely megismételhető. (5) Az építésügyi hatóság az engedély hatályának lejárta előtt hatvan nappal felhívja az építtető figyelmét az engedély hatályának közelgő lejártára és annak jogkövetkezményeire, illetve tájékoztatja az építtetőt az engedély hatálya meghosszabbításának lehetőségéről, illetve a használatbavételi engedélyezés feltételeiről. (6) Ha az építtető az (5) bekezdés szerinti figyelmeztetés ellenére nem kérelmezi az engedély hatályának meghosszabbítását, vagy az engedély hatálya jogszerűen nem hosszabbítható meg, illetve az építtető nem kér használatbavételi (fennmaradási) engedélyt, a (7) bekezdés szerint kell eljárni. (7) Az elsőfokú építésügyi hatóság az építésügyi hatósági engedély hatályának lejártát követően legkésőbb hatvan napon belül - helyszíni ellenőrzést tart, és az ott tapasztaltak alapján a következő intézkedést teszi: a) ha szemrevételezés és a rendelkezésre álló építési napló tartalma alapján az építmény készültségi fokánál fogva használatbavételi engedély megadására alkalmasnak látszik, úgy az építésügyi hatóság az előírt kérelem és mellékletek benyújtására, valamint illeték megfizetésére való figyelmeztetés mellett - szankciók kilátásba helyezésével - használatbavételi engedélyezési eljárás megindítására vagy bejelentés megtételére hívja fel az építtetőt, b) ha az építmény használatbavételi engedély megadására még nem alkalmas, úgy az építésügyi hatóság ba) a még hátralévő, építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenység elvégzésére, majd ezt követően a használatbavételi engedély kérelmezésére vagy bejelentés megtételére - a hiányzó munkálatok elvégzéséhez arányos határidő kitűzésével és szankciók kilátásba helyezésével - kötelezi az építtetőt, bb) intézkedik az építési tevékenység végzésének azonnali leállítása és az ebből eredő esetleges veszélyhelyzet elhárítása iránt, ha a még hátralévő építési tevékenység végzése építésügyi hatósági engedélyhez kötött, egyúttal felhívja a figyelmet arra, hogy az intézkedést követően folytatott építési tevékenység építésrendészeti jogkövetkezményekkel jár, és hogy az építtető jogszerűen csak akkor
5 folytathatja az építési tevékenységet, ha az építési engedélyt ismételten megkéri a hatályos jogszabályi feltételek szerint.”
Amennyiben az építtető a továbbiakban nem kíván építési tevékenységet folytatni az utóbb idézett rendelkezés utolsó pontja nem ad jogi eszközt az építésügyi hatóságnak, hogy arra az építtetőt kötelezze. Következik ez abból, hogy az építési engedély jogosultságot állapít meg, az építtető dönti el, hogy a jogosultsággal kíván- e élni. (Természetesen, ha megkezdi az építési tevékenységet, azt csak az engedélynek megfelelően végezheti szabályosan). A meglévő romos épületekkel kapcsolatosan az építésügyi hatóságnak csak a kötelező ún. jókarbantartás körében van lehetősége eljárni– vagyis az építésügyi hatóság az építmény jókarbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését elrendeli, illetőleg az építmény felülvizsgálatát, szükség szerinti átalakítását, felújítását, helyreállítását vagy lebontását, ha annak állapota az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyezteti. A kötelező jókarbantartás körét meghaladó építési munkák elrendelésére az önkormányzat az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (Étv) 29. § (3) bekezdésben foglaltak alapján lehet jogosult , vagyis a települési önkormányzat képviselőtestülete a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építmények meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettségét írhatja elő hatósági határozatában. Az önkormányzat e kötelezettség teljesítéséhez anyagi támogatást nyújthat. A képviselő-testület határozathozatal helyett hatósági szerződést is köthet az ügyféllel. A félkész, befejezetlen építmények is a településképet rontó állapotú építmények körébe tartoznak. A helyrehozatali kötelezettség az Étv 17. § szerint sajátos jogintézménynek minősül melyet a helyi építési szabályzatban az Étv 13. § (2) g) pontja és szabályozási tervben az Étv 12. § (5) h) pontja alapján le kell határolni. Hatályos építési szabályzatunk és szabályozási tervünk nem tartalmazza ezt a lehatárolást. A fentiek alapján látható, hogy a felvetett problémák gyors és megnyugtató orvoslására mind a helyi rendeletek, mind a magasabb rendű jogszabályok vonatkozó rendelkezései nagyrészt megoldást nyújtanak. A HÉSZ és a szabályozási terv módosítását érdemes megfontolás tárgyává tenni. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a polgármesteri hivatal mind a közterületi, mind a magánterületen lévő ingatlanokról a fő ügycsoportok (pl.: gazos, nem kaszált ingatlanok, szemetes ingatlanok, közterületre kihelyezett építési törmelék) tekintetében folyamatosan bővülő és aktualizált nyilvántartást vezet és az ezzel kapcsolatos ügyintézés is folyamatos. Az elhanyagolt ingatlanok feltérképezése és ennek kapcsán a jogszerű állapot helyreállítása végett, mindazonáltal szükségesnek tartom, hogy a hivatal munkatársai ezt a tevékenységet a munkaterv alapján végezzék. Javaslom, hogy az erről szóló tájékoztatót a Képviselő-testület októberi rendes testületi ülésén tárgyalja. Kérem az előterjesztés megvitatását. Zirc, 2011. szeptember 02. Ottó Péter polgármester
6
HATÁROZATI JAVASLAT Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének ...../2011.(…) Kt. határozata 1. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete szükségesnek tartja, hogy a jelen előterjesztésben vázolt Zirc város gondozatlan közterületein, illetőleg magántulajdonú ingatlanának vonatkozásában a Polgármesteri Hivatal a jogszerű állapot helyreállítására készítsen intézkedési tervet. 2.
A Képviselő-testület utasítja a jegyzőt, hogy az 1./ pontban leírt intézkedési tervről készített tájékozatót a 2011. októberi rendes testületi ülésre terjessze elő.
Felelős: 1. pont esetében: Ottó Péter polgármester 2. pont esetében: Dr. Árpásy Tamás jegyző Határidő: 1. pont esetében: azonnal 2. pont esetében: 2011. október 21.
