ELŐTERJESZTÉS Zirc Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. év. május 24.-i ülésére
Tárgy: A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 13/2000. ÖK rendelet módosítása Előadó: Horváth László polgármester Előterjesztés tartalma: rendelet tervezet Szavazás módja: minősített többség Készítésében részt vett: Igazgatási Osztály Előkészítésében közreműködtek: ÜIB., ISKB., EÜSZB.
Láttam:
................................................... Dr. Árpásy Tamás jegyző
Tisztelet Képviselő-testület!
A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 13/2000. (V.30.) ÖK. rendeletet jogharmonizációs célból a 2004. február 23.-i ülésünkön módosítottuk. A jelenlegi módosítást az egyes szociális és egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2004. évi XXVI. törvény teszi szükségessé, mivel ebben ismét módosították a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt. A törvény 2004. május 1-én lépett hatályba és kötelezte az önkormányzatokat arra, hogy helyi szociális tárgyú rendeletüket a törvény hatálybalépését követő 30 napon belül vizsgálják felül. A törvény hatályát kiterjesztették a Közösségen belüli munkavállalókra, akik érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek - ennek megfelelően a rendeletünk hatályát is módosítottuk. Az alanyi jogon járó lakásfenntartási támogatás elnevezése normatív lakásfenntartási támogatás lett és szabályai is módosultak. A törvényi szabályozásra rendeletünkben hivatkozunk. A helyi - rendeletünkben szabályozott - lakásfenntartási támogatásnál a lakásfenntartás indokolt havi költségének az összjövedelemhez viszonyított százalékos arányát kellett 35 %ról 30 %-ra csökkentenünk a törvény előírása szerint. Kérem előterjesztésem megvitatását és elfogadását. Z i r c , 2004. május 07.
Horváth László polgármester
Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének .............../2004. (............) rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 13/2000. (V.30.) ÖK. rendelet (továbbiakban: Rendelet) módosításáról
Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 25. §. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: 1. §. A Rendelet 1. §-ának szövege (1) bekezdésbe kerül és kiegészül az alábbi (2) bekezdéssel: 1. §. (2) A rendelet hatálya kiterjed a.) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/ EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint b.) az időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. 2. §. A Rendelet 14. §. (2) bekezdés a.) pontja az alábbiak szerint módosul: 14. §. (2) a.) a lakásfenntartás indokolt havi költsége eléri vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 30 %-át. 3. §. A Rendelet 14. §. (7) bekezdése az alábbiak szerint módosul: 14. §. (7) A normatív lakásfenntartási támogatás szabályairól az 1993. évi III. törvény 38. §. (2)-(8) bekezdései rendelkeznek. 4. §. A Rendelet 16. §. (6) bekezdése az alábbi e.) ponttal egészül ki: (Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha ) 16. §. (6) e.) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve az engedélyt visszavonták.
5. §. A Rendelet 17. §. (2) bekezdése az alábbi d.) ponttal egészül ki: (Nem állapítható meg az időskorúak járadéka, illetve a folyósítást meg kell szüntetni, ha a személy) 17. §.(2) d.) a rendelet 1. §. (2) bekezdés b.) pontja alá tartozik és tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve engedélyét visszavonták. 6. §. Ez a rendelet 2004. június 1. napján lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik. Z i r c , 2004. május 07.
Horváth László polgármester
Dr. Árpásy Tamás jegyző
ZIRC VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 18/2001.(VI.30.), 5/2002.(III.19.), 9/2003.(IV.15.) , 18/2003.(V.13.) és a 7/2004.(III.01.) ÖK. rendeletekkel módosított
13/2000. (V.30.) ÖK. rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról egységes szerkezetben
Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 25. §. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Zirc város rászorulóinak ellátása érdekében az alábbi rendeletet alkotja. 1. §.* E rendelet hatálya alá tartoznak a Zircen állandó lakóhellyel rendelkező kiskorú és felnőtt korú személyek, családok, az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándoroltak, a letelepedési engedéllyel rendelkezők, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyek. Az időskorúak járadéka és az ápolási díj tekintetében a rendelet hatálya kiterjed az Európai Gazdasági Térség állampolgárára és - az e rendeletben meghatározott feltételek mellett - a harmadik államból származó hozzátartozójára. 2. §. Az önkormányzat hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetben nyújtott ellátások: (1) Pénzbeli ellátások a./ munkanélküliek jövedelempótló támogatása b./ átmeneti segély c./ rendszeres szociális segély d./ temetési segély e./ lakásfenntartási támogatás f./ ápolási díj g./ időskorúak járadéka (2) Természetben nyújtott szociális ellátások a./ köztemetés b./ közgyógyellátás (3) Személyes gondoskodást nyújtó ellátások: a./ a szociális étkeztetés b./ a házi segítségnyújtás c./ a családsegítés d./ nappali ellátást nyújtó intézmény (Idősek Klubja)
Munkanélküliek jövedelempótló támogatása 3. §. (1) Annak a munkanélkülinek, akinek 2000. május 1-jét megelőzően jövedelempótló támogatásra való jogosultságát megállapították, az ellátást a 2000. április 30-án hatályban lévő szabályok alapján tovább kell folyósítani. (1999. évi CXXII. tv. 56. §. (2) és (3) bekezdés.) *
Kiegészítette a 7/2004.(III.01.) ÖK. rendelet. A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
(2) Annak a munkanélkülinek, akinek a jövedelempótló támogatás folyósítása 2000. május 1-jén vagy ezt követően szünetel, a szünetelésre okot adó körülmény megszüntetését követően, az ellátást a 2000. április 30-án hatályban lévő szabályok alapján tovább kell folyósítani. Az átmeneti segély 4. §. (1)
Átmeneti segélyben lehet részesíteni azt a személyt, akinek megélhetése veszélyeztetve van és anyagi helyzetének javítása más módon nem biztosítható. Elsősorban azt kell támogatni, akinek a jövedelme létfenntartásához nem elégséges, illetve alkalmanként - jelentős kiadásai következtében vagy egyéb ok miatt - anyagi segítségre szorul, és az egy főre eső jövedelem nem éri el a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíj összegét, egyedülálló személy esetén annak 150 %-át.
(2) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben olyan súlyos élethelyzetbe került személyt is átmeneti segélyben lehet részesíteni, akinek, illetve a vele közös háztartásban életvitelszerűen együttlakó közeli hozzátartozóinak egy főre jutó jövedelme meghaladja az (1) bekezdésben meghatározott értékhatárt. 5. §. (1) Egy naptári éven belül ugyanazon rászoruló részére legfeljebb négy alkalommal állapítható meg átmeneti segély az 6. §-ban foglalt mértékig. (2) Amennyiben egy határozatban többszöri kifizetés kerül megállapításra, a határozatban rendelkezni kell a./ a későbbi kifizetések időpontjáról b./ a kifizetendő összegről c./ a kifizetés módjáról 6. §. A tárgyévben megállapított átmeneti segély összege nem haladhatja meg a tárgyév január l. napján érvényes saját jogú öregségi nyugdíj legkisebb összegének: (1) háromszorosát, jövedelemmel rendelkező rászoruló esetében, (2) ötszörösét, jövedelemmel nem rendelkező rászoruló esetében. 7. §. Az átmeneti segély összege az 6. §-ban megállapított összeghatárt meghaladhatja, amennyiben:
(1) a rászoruló kiskorú tartásáról gondoskodik, óvodai, iskolai napköziotthoni, tanulószobai illetve diákotthoni, kollégiumi ellátásért megállapított térítési díj megfizetéséhez szükséges, (2) elemi károsult részesül átmeneti segélyben, (3) átmeneti segély adható kamatmentes kölcsön formájában, amelyet a Képviselő-testület külön rendeletben szabályoz. 8. §. (1) Egyszeri és azonnali 500,-Ft-ig terjedő összegű átmeneti segély állapítható meg annak a személynek, aki Zircen állandó lakással nem rendelkezik, de betegsége vagy egyéb előre nem látható ok miatt a városból állandó lakhelyére vagy tartózkodási helyére segítség nélkül távozni nem tud. (2) Az azonnali segély megállapítása Zirc város polgármesterének hatáskörébe tartozik. 9. § (1) Ha az átmeneti segély biztosítása meghatározott célra szükséges, és az eset körülményeiből arra lehet következtetni, hogy a rászoruló a segély összegét nem a rendeltetésének megfelelően használja fel, a segély felvételére jogosult kötelezhető arra, hogy a segély rendeltetésszerű felhasználásáról meghatározott időn belül közületi számlával vagy egyéb okirat bemutatásával számoljon el. (2) Ha a segély célja a kérelemnek, illetve a hivatalból történő kezdeményezésnek megfelelően szociális intézményben fizetendő térítési díj megfizetése, illetve fizetési hátralék kiegyenlítése, a segély az intézmény számlájára közvetlenül átutalható. 10. §. (1) Az átmeneti segély felvételére feljogosítható a a./ szociális intézmény vezetője b./ családgondozó (2) Ha az eljáró szerv nem a rászorulót jogosítja fel az átmeneti segély felvételére, a feljogosított a segély rendeltetésszerű felhasználását 9.§. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően igazolja. Rendszeres szociális segély 11. §. (1) Az önkormányzat rendszeres szociális segélyt állapít meg annak a személynek, aki a/ a 18. életévét betöltötte és aktív korú, továbbá aa/ munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, vagy ab/ vakok személyi járadékában részesül, illetőleg
ac/ fogyatékossági támogatásban részesül, b/ aktív korú nem foglalkoztatott, feltéve, hogy megélhetése más módon nem biztosított. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosított a megélhetése a/ az (1) bekezdés a/ pontjában megjelölt személynek, ha havi jövedelme, valamint családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át, b/ az (1) bekezdés b./ pontjában megjelölt személynek, ha havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70 %-át, valamint családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át és vagyona sem neki, sem családjának nincs. (3) Az (1) bekezdés b/ pontja alkalmazásában aktív korú nem foglalkoztatott személynek minősül az, aki a/ a munkanélküli járadék, illetőleg a jövedelempótló támogatás folyósítás időtartamát kimerítette, vagy b/ számára a munkanélküli járadék folyósítását kereső tevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szűntették meg és a kereső tevékenységet követően a Foglalkoztatási törvény alapján munkanélküli járadékra nem szerez jogosultságot, vagy c/ a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását megelőző kettő évben a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzattal vagy Munkaügyi Központtal (kirendeltségével) legalább egy év időtartamig együttműködött és kereső tevékenységet nem folytat, ide nem értve a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatást és az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát. (4) A rendszeres szociális segély iránti kérelmek elbírálásánál és a segély összegének megállapításánál egyéb tekintetben a szociális ellátásokról szóló törvény mindenkor hatályos szabályait kell alkalmazni. (1. számú függelék) (5) Aktív korú nem foglalkoztatott személy csak abban az esetben részesíthető rendszeres szociális segélyben, ha az önkormányzat illetőleg a munkaügyi központ kirendeltsége által felajánlott és a számára megfelelő munkalehetőséget elfogadja, vagy a Munkaügyi Központ által szervezett - a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó programokban részt vesz. (6) A rendszeres szociális segély megállapításáról és az együttműködési kötelezettségről az Önkormányzat - határozata egy példányának megküldésével - értesíti a Munkaügyi Kirendeltséget. Tájékoztatja arról, hogy az aktív korú rendszeres szociális segélyre igényjogosult személyt kirendeltségi kapcsolattartásra és a részére felajánlott megfelelő munkalehetőség elfogadására kötelezte. Továbbá tájékoztatja, hogy kötelezhető egyéb programokban való részvételre. (7) Az önkormányzat és a Munkaügyi Központ között - a többször módosított 1991. évi IV. törvényből és az ugyancsak többször módosított 1993. évi III. törvényből adódó, az aktív korú, nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyt kérőkkel, segélyben részesülőkkel
kapcsolatos foglalkoztatási, munkaerőpiaci, szociális gondoskodási feladatok végrehajtására - kötött együttműködési megállapodást a rendelet 2. sz. függeléke tartalmazza. (8) Az együttműködési kötelezettség megszegésének következménye: Aki nem vesz részt az együttműködési programokban, a Munkaügyi Központ javaslata alapján az ellátásból 3 hónapra ki kell zárni.
Temetési segély 12. §. (1) Zirci állandó lakhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személy halála esetén kérelemre temetési segély állapítható meg a temetés költségeit viselő személy részére, ha a költségek viselése létfenntartását veszélyezteti. (2) A temetési segély összege nem lehet kevesebb 15.000,-Ft-nál. (3) A költségeket számlával kell igazolni. (4) Temetési segély akkor állapítható meg, ha az egy főre eső nettó jövedelem nem éri el a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíj 200 %-át, egyedülálló személy esetén annak 300 %-át. 13. §. Elemi kár esetében a kár bekövetkeztekor adható eseti gyorssegély legnagyobb összege 50.000,-Ft. Lakásfenntartási támogatás 14. §. (1) Lakásfenntartási támogatás nyújtható annak a családnak vagy személynek, aki az elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben lakik és lakás hasznosításából származó jövedelemmel nem rendelkezik. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján különösen indokolt a lakásfenntartási támogatás akkor, ha a./ a lakásfenntartás indokolt havi költsége eléri vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 35 %-át, vagy b./ a lakás fűtési költségének havi összege eléri vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 20 %-át és a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét.
(3)* A lakásfenntartási támogatás összege 2.500,-Ft havonta. (4)** Költségeken a (2) bekezdés a./ pontjának alkalmazásában a lakbért vagy albérleti díjat, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét, a közös költséget, a fűtés díját illetve a költségeit 12 hónap átlagában, a víz-és csatornaszolgáltatás díját (beleértve az alapdíjat is) havi 2.700.-Ft-ig terjedően (csak vízszolgáltatás esetében 1.700.-Ft-ig), a szemétszállítás költségeit, a villanyáram havi részszámlájának összegét 3.850.-Ft-ig , a (2) bekezdés b./ pontjának alkalmazásában a lakás fűtéséhez felhasznált hőenergia fűtési szezonban felmerülő költségének, díjának 1/6 részét, valamint az alapdíj 1/12 részét kell érteni. (5) Zirc városban a minimális lakásnagyságok az alábbiak: a./ két személyig: b./ három vagy négy személy esetében: c./ öt személy esetében: d./ hat személy esetében: e./ hét személy esetében: f./ nyolc személy esetében: g./ nyolcnál több személy esetében:
kettő lakószoba három lakószoba három és fél lakószoba négy lakószoba négy és fél lakószoba öt lakószoba hat lakószoba
(6) Zirc városban az elfogadott minimális lakásminőség: átlagos minőségű és az átlagos életvitelhez feltétlenül szükséges lakásberendezési és felszerelési tárgyakkal berendezett és felszerelt lakás. (7)*** Az alanyi jogon igénybe vehető lakásfenntartási támogatás szabályairól az 1993. évi III. törvény 38. §. (2) és (5) bekezdése rendelkezik. 15. §. (1) A lakásfenntartási támogatás a 14. §. (2) bekezdés a./ pontja esetében tárgyévre, b./ pontja esetében egy fűtési szezonra állapítható meg. (2) A támogatást igénylő köteles kérelmét évente január 31-ig megújítani, valamint a körülményeiben bekövetkező lényeges változást 15 napon belül bejelenteni.
*
Módosította a 7/2004.(III.01.) ÖK. rendelet . Hatályos2004. március 1-jétől , rendelkezéseit a 2004. január 1jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. ** Módosította a 7/2004.(III.01.) ÖK. rendelet . Hatályos2004. március 1-jétől , rendelkezéseit a 2004. január 1jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. ***
Beiktatta a 7/2004.(III.01.) ÖK. rendelet . Hatályos2004. március 1-jétől , rendelkezéseit a 2004. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
Ápolási díj 16. §. Az ápolási díj összege a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. (1) Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó (Ptk. 685.§. b./ pont), ha önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló a./ súlyosan fogyatékos, vagy b./ tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. (2) Ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy gondozását végzi és családjában az 1 főre eső havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedülálló esetén 300 %-át. (3) Az ápolási díj összege: a/ 2-18 éves, súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg személy otthoni gondozása, ápolása esetén a mindenkori legalacsonyabb összegű öregségi nyugdíj összege. b/ 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy otthoni gondozása esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a. c/ mozgásképtelen, fekvőbeteg, vagy kettő vagy több személy ápolása esetén a minimálbér mindenkori összege. (4) Ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos a./ igazolását arról, hogy az ápolt súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg és b./ szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy az ápolt önmaga ellátására képtelen, ezért állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szorul. (5) Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit kétévente legalább egyszer felül kell vizsgálni. (6) Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha a./ az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé, b./ az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, c./ az ápolt személy meghal (az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő harmadik hónap első napjával kell megszüntetni), d./ az ápolási díjra való jogosultságot kizáró körülmény következik be.
Időskorúak járadéka 17. §. (1) Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező személyek részére nyújtott támogatás. Az önkormányzat időskorúak járadékéban részesíti azt a 62. életévét, illetőleg a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek
a./ havi jövedelme, valamint b./ saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át, egyedülálló esetén 95 %-át. (2) Nem állapítható meg az időskorúak járadéka , illetve a folyósítást meg kell szüntetni, ha a személy a./ előzetes letartóztatásban van, elzárás, illetőleg szabadságvesztés büntetését tölti, b./ 3 hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik. c./* lakóhelyét egy másik államnak a területére helyezi át és ott életvitelszerűen letelepedik (3) Az időskorúak járadékának havi összege, a./ jövedelemmel nem rendelkező jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a, egyedülálló esetén 95 %-a, b./ jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az a./ pont szerinti összegnek és a jogosult havi jövedelmének a különbözete. (4) Ha az (1) bekezdés b./ pontja szerinti támogatás összege az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére akkor is legalább ezer forint összegű járadékot kell megállapítani. (5) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül jövedelemnek annak a nem rendszeres munkavégzéssel járó tevékenységnek a havi ellenértéke, amely az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 40 %-át nem éri el. (6) Az időskorúak járadékára való jogosultság feltételeit az önkormányzat kétévente legalább egy alkalommal felülvizsgálja. (7) Az önkormányzat az időskorúak járadékában részesülő személy halála esetén bejelenti hagyatéki teherként a folyósított járadék, illetőleg segély összegét a területileg illetékes közjegyzőnél. A bejelentés tényéről a járadék, illetve a segély megállapításáról szóló határozatban rendelkezni kell. Köztemetés 18. §. (1) A polgármester köteles gondoskodni - a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül - annak a Zircen elhunyt vagyontalan személynek a közköltségen történő eltemettetéséről, akinek nincs vagy nem lelhető fel eltemettetésére köteles és képes hozzátartozója, vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik. *
Beiktatta a 7/2004.(III.01.) ÖK. rendelet. A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba
(2) Ha utólag jut az eljáró tudomására, hogy a közköltségen eltemetett után olyan vagyon maradt, amelyből a temetés költsége fedezhető lett volna, akkor a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél be kell jelenteni. (3) Ha közköltségen eltemetett személy tartásáról másnak kellett volna gondoskodnia, a tartásra köteles személyt, vagy az örököst a köztemetés költségeinek megtérítésére kell kötelezni. (4) A meghalt személy utolsó állandó lakóhelye szerinti önkormányzattól igényelni kell a köztemetés költségeinek megtérítését. Közgyógyellátás 19. §. Minden olyan zirci állandó lakos, akinek, és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozóinak egy főre jutó jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160 %-át - egyedülálló kérelmező esetén a 200 %-át - és igazolt, a társadalombiztosítás által támogatott, rendszeresen használt gyógyszereinek havi költsége eléri vagy meghaladja saját, illetve a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozói egy főre jutó jövedelmének 10 %-át, méltányosságból közgyógyellátási igazolványban részesíthető. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások 20. §. Az ellátások formái (1) A szociálisan rászorultak részére az önkormányzat biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat (a továbbiakban: személyes gondoskodás). (2) A személyes gondoskodás magába foglalja a szociális alapellátásokat és a szakosított ellátások közül a nappali ellátást nyújtó intézményt. (3) Zirc Város Önkormányzata - szerződéses jogviszonnyal - természetes és jogi személyek által is biztosíthatja a személyes gondoskodást, a törvényben és az e rendeletben meghatározott feltételek szerint. (4) *Az önkormányzat szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére. A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart. Tagjai az önkormányzat működési területén szociális intézményeket működtető fenntartók, valamint a Városi Önkormányzat, Városi Gyámhivatal, Szociális Szolgáltató Központ, Magyar Vöröskereszt Zirci Területi Szervezete, Zirci Nagycsaládosok Egyesülete, Városi Nyugdíjasklub, Magyar CARITAS Szent Erzsébet Zirci Csoportja. *
Az elnevezést módosította a 7/2004.(III.01.) ÖK. rendelet . Hatályos 2004. március 1-jétől , rendelkezéseit a 2004. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
Alapellátások 21. §. (1) A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapellátási formák biztosítják a.) a szociális étkeztetést, b.) a házi segítségnyújtást, c.) a családsegítést, d./ speciális alapellátási feladatok. (2) A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást nyújt: a.) a nappali ellátást nyújtó intézmények (a továbbiakban: Idősek Klubja) Általános szabályok 22. §. (1)* A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, valamint a személyes gondoskodás igénybevételére irányuló kérelmet a Szociális Szolgáltató Központhoz kell benyújtani. (2) Külön eljárás nélkül kell ellátást biztosítani a - személyes gondoskodás keretében - annak a személynek és eltartottjainak, aki önmaga és eltartottjai számára emberhez méltó körülményeket biztosítani nem képes. (3) Külön eljárás után biztosítható ellátás akkor, ha a kérelmező családban él, vagy a településen tartásra köteles és képes hozzátartozója van, de a kérelmezőről nem gondoskodnak. (4) A (3) bekezdés alapján biztosított ellátást a kérelmező helyzetének rendezéséig kell biztosítani. (5) Meg kell szüntetni az ellátást, ha a személyes gondoskodásban részesített személy vagy eltartottja egészségi állapota, vagy szociális helyzete oly mértékben javul, hogy további ellátása nem indokolt. (6) A lakásfenntartási támogatás, az átmeneti szociális segély és a temetési segély részben vagy egészben természetben is nyújtható. (7) Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése.
*
Az elnevezést módosította a 7/2004.(III.01.) ÖK. rendelet . Hatályos 2004. március 1-jétől , rendelkezéseit a 2004. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
23. §. A személyes gondoskodásért fizetendő térítési díjakat külön önkormányzati rendelet szabályozza. Szociális étkeztetés 24. §. (1) Napi egyszeri meleg ételt kell biztosítani annak a személynek és eltartottjainak, akinek szociális helyzete, vagy idős kora, vagy egészségi állapota azt indokolja, és önmaga, illetve eltartottjai részére más módon azt biztosítani nem képes. (2) A napi egyszeri meleg étel tartósan, vagy átmeneti jelleggel biztosítható, a kérelmező helyzetére és állapotára való tekintettel. (3) *A Szociális Szolgáltató Központ az (1) bekezdésben meghatározott esetekben külön eljárás nélkül köteles a napi egyszeri főtt ételt biztosítani. Házi segítségnyújtás 25. §. (1) Saját otthonában kell segítséget nyújtani annak a személynek és eltartottjainak, aki kora, vagy egészségi állapota miatt arra rászorul és önmagáról, vagy eltartottjairól más módon gondoskodni nem képes. (2)** A Szociális Szolgáltató Központ vezetője az (1) bekezdésben meghatározott esetekben külön eljárás nélkül köteles a házi segítségnyújtást biztosítani. Családsegítés 26. §. (1)*** A családsegítés feladatát Zirc városban a Szociális Szolgáltató Központ látja el. (2) Családsegítés keretében kell segítséget nyújtani a szociális problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetben levő személyeknek, családoknak. (3) A családsegítés körébe tartozik különösen:
*
Az elnevezést módosította a 7/2004.(III.01.) ÖK. rendelet . Hatályos 2004. március 1-jétől , rendelkezéseit a 2004. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. ** Az elnevezést módosította a 7/2004.(III.01.) ÖK. rendelet . Hatályos 2004. március 1-jétől , rendelkezéseit a 2004. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. *** Az elnevezést módosította a 7/2004.(III.01.) ÖK. rendelet . Hatályos 2004. március 1-jétől , rendelkezéseit a 2004. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
a.) a családi szociális feszültségek okainak feltárása, a megoldásokra javaslat készítése és segítségnyújtás, b.) életvezetési (pl. nevelési, pszichológiai, egészségügyi) tanácsadás, vagy ennek megszervezése, c.) az egyének, a családok kapcsolatkészségének javítása, d) egyéni-, pár- és családterápiás tevékenység végzése, ennek megszervezése, e.) krízishelyzetben segítő beavatkozás, f.) speciális támogató, önsegítő csoportok szervezésének, működtetésének segítése, g.) természetbeni, anyagi és személyes támogatások közvetítése, h.) hivatalos ügyek intézésének segítése, i.) együttműködés más intézményekkel, társadalmi szervezetekkel, csoportokkal. (4) Speciális szolgáltatást kell szervezni: a./ tartós munkanélküliek, az aktív korú nem foglalkoztatottak, a fiatal munkanélküliek és a lakhatási problémákkal küzdők, b./ a fogyatékkal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők és családtagjaik számára. (5) A (4) bekezdés b./ pontjában megjelölt ellátotti csoportok részére a szolgáltatást közösségi és szociális csoportmunka keretében kell biztosítani. (6) Speciális szolgáltatásként kell biztosítani az ifjúsági tanácsadást és az információs szolgáltatásokat biztosító programokat is. Nappali ellátást nyújtó intézmények (Idősek Klubja) 27. §. (1) Az Idősek Klubjába felvehető az a 18. életévét betöltött személy, aki egészségi állapota, szociális helyzete, vagy kora miatt önmagáról csak részben képes gondoskodni és nappali ellátása más módon nem oldható meg. (2) Nem vehető fel az Idősek Klubjába az a személy, aki pszichiátriai vagy szenvedélybetegségben szenved, vagy kórokozó hordozó. (3)* A Szociális Szolgáltató Központ vezetője az (1) bekezdésben meghatározott esetekben különös eljárás nélkül köteles az Idősek Klubja szolgáltatásait biztosítani.
*
Az elnevezést módosította a 7/2004.(III.01.) ÖK. rendelet . Hatályos 2004. március 1-jétől , rendelkezéseit a 2004. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
Eljárási rendelkezések 28. §. (1)* A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások iránti kérelmet a Szociális Szolgáltató Központhoz kell benyújtani. (2) A kérelemhez csatolni kell: a.) a kérelmező és családja, illetve a vele életvitelszerűen közös háztartásban élő személyek rendszeres jövedelméről szóló igazolást, b.) hitelt érdemlő igazolást és nyilatkozatot a lakással kapcsolatos kiadásokról, c.) nyilatkozatot az egyéb jövedelmekről d.) a pénzintézet igazolását a kölcsöntartozás összegéről, a havi törlesztő részletről és a visszafizetés időtartamáról. (3) A rendszeres jövedelem számításkor a jövedelem három havi átlaga vehető figyelembe. (4) A rendszeresen nem mérhető jövedelmek számításakor a jövedelem egyéves átlagát kell figyelembe venni. (5)** A Szociális Szolgáltató Központ a kérelmező szociális helyzetéről tájékozódik, szükség esetén környezettanulmányt végez, különösen akkor, ha a kérelmező nyilatkozatai, illetve a benyújtott igazolások alapján a rászorultság ténye egyértelműen nem állapítható meg. (6) A kérelmező köteles a szociális helyzetéről való tájékozódást elősegíteni, annak feltárásában közreműködni, és valós adatokat közölni. (7) A szociális ellátást igénylő személyi jövedelemadójának alapjáról szóló igazolást az adóés pénzügyi ellenőrzési hivataltól meg kell kérni. 29. §. Az egyes támogatásokra benyújtott kérelmek elbírálásánál a korábban megállapított és már folyósított önkormányzati támogatást a jövedelem számításakor figyelembe kell venni. 30. §. (1) Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az 1993. évi III. törvényben, valamint e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások - a munkanélküliek jövedelempótló támogatás megszüntetése, szünetelése, továbbfolyósítása, valamint a 8. §-ban szabályozott támogatás kivételével megállapítására, megszüntetésére, a jogosultság megszűnésének megállapítására
*
Az elnevezést módosította a 7/2004.(III.01.) ÖK. rendelet . Hatályos 2004. március 1-jétől , rendelkezéseit a 2004. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. ** Az elnevezést módosította a 7/2004.(III.01.) ÖK. rendelet . Hatályos 2004. március 1-jétől , rendelkezéseit a 2004. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
vonatkozó hatásköre gyakorlásának jogát a Városi Önkormányzat Képviselő-testülete Egészségügyi és Szociális Bizottságára ruházza át. (2) Az (1) bekezdésben át nem ruházott munkanélküliek jövedelempótló támogatás, valamint a 8. §-ban szabályozott támogatás megállapítására, megszüntetésére, a jogosultság megszűnésének megállapítására vonatkozó hatásköre gyakorlásának jogát Zirc város polgármesterére ruházza át. (3) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság, illetve a polgármester határozata ellen a Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületéhez címzett, de a Polgármesteri Hivatalnál benyújtott illetékmentes fellebbezéssel lehet élni. (4) A Képviselő-testület - külön méltánylást érdemlő körülmény esetén - egyedi határozatával, e rendeletben szabályozottaktól eltérően is rendelkezhet. 31. §. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének Egészségügyi és Szociális Bizottsága, valamint a polgármester a tárgyév negyedévet követő első testületi ülésén köteles beszámolni arról, hogy ellátási formánként a.) összesen hány személy részesült segélyben, illetve támogatásban, b.) hány kérelmet utasított el, c.) milyen összeg került a beszámolás időpontjáig felhasználásra. Záró rendelkezések 32. §. (1) Ez a rendelet a 11. §. (1) bekezdés ac./ pontja kivételével kihirdetése napján lép hatályba. (2) A rendelet 11. §. (1) bekezdés ac/ pontja 2001. július 1-jén lép hatályba. 33. §. (1) A rendelet kihirdetéséről a jegyző a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel, valamint a Zirc és Vidéke Újságban történő megjelentetéssel gondoskodik. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Zirc Város Önkormányzat Képviselő-testületének a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 8/1993. (IV. 19.) ÖK rendelete, valamint az azt módosító 12/1993. (VI. 14.), a 9/1994. (V. 24.), a 4/1995. (III. 14.), a 10/1995. (IV. 11.), a 14/1995. (VII. 4.), a 26/1995. (XII. 31.), a 8/1996. (VI. 3.), a 2/1997. (II. 26.), a 21/1997. (XII. 30.), az 5/1998. (III. 31.) és a 3/1999. (III. 1.) ÖK rendelete. (3) A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások fedezetét a Városi Önkormányzat az éves költségvetési rendeleteiben biztosítja.
34. §. Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az 1993. évi III. törvény, valamint ennek végrehajtására megjelent kormányrendeletekben foglaltak az irányadók. A törvényt, a végrehajtására kiadott rendeleteket, valamint e rendeletet együttesen kell alkalmazni.
1. számú függelék a 13/2000. (V.30.) ÖK rendelethez 37/A. §. (1) A települési önkormányzat rendszeres szociális segélyt állapít meg annak a személynek, aki a) a 18. életévét betöltötte és aktív korú, továbbá aa) munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, vagy ab) vakok személyi járadékéban részesül, illetőleg ac) fogyatékossági támogatásban részesül, b) aktív korú nem foglalkoztatott, feltéve, hogy megélhetése más módon nem biztosított. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosított a megélhetése a) az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt személynek, ha havi jövedelme, valamint a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át, b) az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt személynek, ha havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70 %-át, valamint családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át és vagyona sem neki, sem családjának nincs. (3) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában aktív korú nem foglalkoztatott személynek minősül az, aki a) a munkanélküli járadék, illetőleg a jövedelempótló támogatás folyósítási időtartamát kimerítette, és álláskeresést ösztönző juttatásban nem részesül, vagy b.) számára a munkanélküli járadék folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. Alapján munkanélküli járadékra nem szerez jogosultságot, vagy c) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását megelőző kettő évben a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzattal, vagy a megyei, fővárosi munkaügyi központtal (a továbbiakban: munkaügyi központ), illetőleg annak kirendeltségével vagy a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzattal a 37/D.§. (2) bekezdése szerint legalább egy év időtartamig együttműködött és kereső tevékenységet nem folytat, ide nem értve a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatást és az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát. (4) A családi jövedelemszámításnál a rendszeres szociális segélyt igénylő részére a kérelem benyújtását megelőzően folyósított munkanélküliek jövedelempótló támogatás, illetőleg az Flt. alapján folyósított munkanélküli járadék összegét figyelmen kívül kell hagyni. (5) A rendszeres szociális segély iránti kérelem a (3) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a rendszeres szociális segély iránti kérelem a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, illetőleg az Flt. alapján folyósított munkanélküli járadék , vagy az álláskeresést ösztönző juttatás időtartamának kimerítésétől, a (3) bekezdés b) pontjában foglalt esetben pedig a kereső tevékenység megszűnésétől számított tizenkettő hónapon belül nyújtható be. E határidő a gyermekgondozási segély igénybevétele esetében harminchat hónap.
(6) A települési önkormányzat az aktív korú nem foglalkoztatott személyek munkaerőpiaci helyzetének javítása érdekében foglalkoztatást szervez, melynek keretében különösen a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult személyek foglalkoztatását kell biztosítani. A foglalkoztatási kötelezettség közmunka, közhasznú munka vagy közcélú munka ( a továbbiakban együtt : az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás ) biztosításával teljesíthető. Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás időtartama legalább harminc nap, kivéve, ha az aktív korú nem foglalkoztatott személyt alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják. Az alkalmi munkavállalói könyvvel közcélú munka keretében történő foglalkoztatásra abban az esetben kerülhet sor, ha a foglalkoztatás együttes időtartama eléri a harminc napot. A foglalkoztatás megszervezését az önkormányzat másik önkormányzattal létrehozott társulás vagy más szerv útján is elvégezheti. (7) A (6) bekezdés alkalmazásában közcélú munka alatt az olyan közmunkának vagy közhasznú munkának nem minősülő állami vagy helyi önkormányzati feladat ellátását kell érteni, amelynek teljesítéséről - jogszabály alapján - a települési önkormányzat gondoskodik. (8) A közcélú munkára való felkészítés érdekében az önkormányzat betanítást szervezhet , amelynek időtartama nem haladhatja meg a foglalkoztatási napok számának 20%-át, és nem lehet több, mint 40 munkanap. A betanítás a közcélú munkavégzés időtartamába beszámít. (9) A közcélú munka keretében foglalkoztatható a) a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult, b) a rendszeres szociális segélyben részesülő, c) a (3) bekezdés c) pontjában foglaltak szerint a települési önkormányzattal együttműködő aktív korú nem foglalkoztatott személy. (10) A települési önkormányzat a rendszeres szociális segély megállapítása előtt az aktív korú nem foglalkoztatott személy foglalkoztatásának lehetőségét megvizsgálja. Ha az önkormányzat a kérelmező foglalkoztatását harminc napon belül biztosítja, akkor a kérelem benyújtása és a foglalkoztatás megkezdése közötti időtartamra a rendszeres szociális segély havi összegének időarányos része jár. Ha az önkormányzat a segélyre irányuló kérelem benyújtásától számított harminc napon belül a kérelmező foglalkoztatását nem tudja biztosítani, úgy - a jogosultsági feltételek fennállása esetén - a kérelem benyújtásának időpontjától rendszeres szociális segélyt állapít meg részére. (11) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy akkor köteles a települési önkormányzat által a (6) bekezdés szerint felajánlott, valamint a munkaügyi központ kirendeltsége által felajánlott munkát elfogadni, ha a) a munka a szakképzettségének, illetőleg iskolai végzettségének vagy annál eggyel alacsonyabb szintű végzettségének, valamint az Flt. 25. §-a (2) bekezdésének b) és d) pontjának megfelel, és b) a várható havi kereset eléri a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét,
c) részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munkahely és a lakóhely közötti naponta történő oda- és visszautazás ideje az Flt. 25.§-a (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott időtartam felét nem haladja meg és a várható keresete legalább az öregségi nyugdíj mindenkor legkisebb összegét eléri. 37/B. §. (1) Nem állapítható meg rendszeres szociális segély, illetőleg a megállapított ellátást meg kell szüntetni annak a) a személynek, aki aa) egyéb rendszeres pénzellátásban részesül /4. §. (1) bek. i) pont/, kivéve, ha annak összege nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 37/A. §. (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt személy esetében a 80 %-át, a 37/A. §. (1) bekezdésének b) pontjában megjelölt személy esetében pedig a 70 %-át, ab) előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti; b) az aktív korú nem foglalkoztatott személynek, aki ba) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően folyósított jövedelempótló támogatásának időtartama alatt az önkormányzattal, illetőleg a munkaügyi központtal nem működött együtt, bb) a rendszeres szociális segély megállapítását megelőzően, valamint a segély folyósításának időtartama alatt nem működött együtt, ideértve azt az esetet is, ha az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg, bc) katonai szolgálatot teljesít, bd) az Flt. szerinti munkanélküli járadék megállapításához szükséges munkaviszonnyal rendelkezik, be) kereső tevékenységet folytat, ide nem értve a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban való részvételt és az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzést. bf) közoktatási , illetőleg felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy az Flt. Szerint képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül. (2) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy részére megállapított rendszeres szociális segély a megszüntetéstől számított harminchat hónapon belül - ide nem értve az (1) bekezdés bb) pontja szerinti megszüntetési esetet - ismételten megállapítható, amennyiben a kérelmező munkanélküli járadékra való jogosultságot nem szerzett és a rendszeres szociális segélyre való jogosultság jövedelmi feltételei /37/A. §. (2) bek. b) pont/ egyébként fennállnak. 37/C. §. Szünetel a rendszeres szociális segély folyósítása, ha az aktív korú nem foglalkoztatott személy a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban vesz részt, ide nem értve az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást. 37/D. §. (1) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként a települési önkormányzattal, és/vagy az általa kijelölt szervvel együttműködni köteles.
(2) Az (1) bekezdésben előírt együttműködés azt jelenti, hogy az aktív korú nem foglalkoztatott személy a) a települési önkormányzatnál nyilvántartásba véteti magát, és b) a segélyre való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatában együttműködik, továbbá c) a települési önkormányzat, illetőleg a munkaügyi központ kirendeltsége által felajánlott és számára megfelelő munkalehetőséget elfogadja, vagy d) a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó, az önkormányzat rendeletében szabályozott programban részt vesz. (3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartás a 18. §-ban foglaltakon túl az aktív korú nem foglalkoztatott személy iskolai végzettségét és szakképzettségét tartalmazza. (4) A települési önkormányzat az aktív korú nem foglalkoztatott, rendszeres szociális segélyben részesülő személy számára abban az esetben írhat elő a munkaügyi központ kirendeltségével történő - a (2) bekezdés c) pontja szerinti - együttműködési kötelezettséget, ha erről a települési önkormányzat és a munkaügyi központ megállapodott. (5) Ha a települési önkormányzat a rendszeres szociális segélyben részesülő személyt a munkaügyi központ kirendeltségével történő együttműködésre kötelezi, erről a segélyt megállapító határozatban vagy a segély felülvizsgálata során rendelkeznie kell. (6) A települési önkormányzat rendelete az aktív korú nem foglalkoztatott személy esetében a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként a) a családsegítő szolgálattal, vagy b) a kijelölt szociális intézménnyel, vagy c) a munkaügyi központ kirendeltségével való - (2) bekezdés d) pontja szerinti - együttműködési kötelezettséget írhat elő, amennyiben az önkormányzat rendelkezik az ehhez szükséges intézményi feltételekkel, illetőleg a c) pontban megjelölt esetben a települési önkormányzat és a munkaügyi központ erről megállapodást kötött. Az együttműködésre kijelölt családsegítő szolgálat, szociális intézmény vagy munkaügyi központ kirendeltsége és a segélyben részesülő személy írásban megállapodik az együttműködés tartalmáról. (7) A (6) bekezdés szerinti együttműködési programnak a rendszeres szociális segélyben részesülő személy és családja önfenntartó képességének szinten tartására és fejlesztésére kell irányulnia. Együttműködési program különösen az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló csoportos foglalkoztatáson, tanácsadáson való részvétel, a munkavégzésre történő felkészülési programokon való részvétel. (8) A települési önkormányzat rendeletben szabályozza a 37/D. §. (2) bekezdésének d) pontja szerinti együttműködési eljárási szabályait, továbbá az együttműködési programok típusait és az együttműködési kötelezettség megszegésének következményeit. 37/E. §. (1) A rendszeres szociális segély havi összege a) jövedelemmel nem rendelkező jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a, aktív korú nem foglalkoztatott személy esetén 70 %-a; b) jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az a) pont szerinti összegnek és a jogosult havi jövedelmének a különbözete.
(2) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személyt alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják, köteles az alkalmi munkavállalói könyvet legkésőbb a tárgyhót követő hónap első munkanapján bemutatni a települési önkormányzat jegyzőjének. (3) A települési önkormányzat a tárgyhóra járó rendszeres szociális segély összegét a segély szüneteltetésének időtartamára jutó, valamint az alkalmi munkavállalási napokra jutó segély összegével csökkenti. 37/F. §. A települési önkormányzat a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot évente felülvizsgálja. Ha a segélyre való jogosultság feltételeinek felülvizsgálata nyomán megállapítást nyert, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, az önkormányzat a segélyt tovább folyósítja. Az aktív korú nem foglalkoztatott személy részére a segély akkor folyósítható tovább, ha - az általános jogosultsági feltételek fennállta mellett - a 37/D. §. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a települési önkormányzattal, illetőleg az általa kijelölt szervvel együttműködött. 37/G. §. (1) A hajléktalan személy részére megállapított rendszeres szociális segély esetén az erről rendelkező határozat egy példányát meg kell küldeni a főjegyzőnek. (2) A főjegyző a rendszeres szociális segélyben részesülő hajléktalanokról a 18. §-ban szabályozott nyilvántartást vezeti és gondoskodik a rendszeres szociális segélynek a hajléktalan személy által meghatározott, határozatban foglalt címre történő folyósításáról. (3) Ha a hajléktalan személy a (2) bekezdés szerint folyósított rendszeres szociális segélyt három hónapi időtartamon keresztül nem veszi át, a segély folyósítását a főjegyző szünetelteti és erről a tényről a segélyt megállapító önkormányzatot tájékoztatja, amely dönt az ellátás fenntartásáról, illetve megszüntetéséről. (4) Ha ugyanazon hajléktalan személy részére két vagy több önkormányzat döntése szerint egyidejűleg kellene rendszeres szociális segélyt folyósítani, csak az utóbb megállapított segély folyósítható. Ilyen esetben a főjegyző tájékoztatja a segélyt korábban megállapító önkormányzatot az általa megállapított ellátás folyósításának megszüntetéséről. (5) A hajléktalan aktív korú nem foglalkoztatott személy a 37/D. §-ban előírt együttműködési kötelezettsége azzal a települési önkormányzattal áll fenn, amelynek határozata alapján a főjegyző a rendszeres szociális segélyt folyósítja. Amennyiben a rendszeres szociális segélyt a (7) bekezdés szerint a fővárosi önkormányzat állapította meg, a hajléktalan aktív korú nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettsége a fővárosi önkormányzattal áll fenn. (6) A főjegyző által az (1)-(4) bekezdés szerint folyósított rendszeres szociális segély összegét, valamint a közcélú munka szervezéséhez a foglalkoztatási támogatás összegét a Belügyminisztérium megtéríti a fővárosi önkormányzat részére. (7) A fővárosban - ha a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat másként nem állapodik meg - a hajléktalanok rendszeres szociális segélyezése a fővárosi önkormányzat feladata."
