AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 203. MELLÉKLET: 1 db
TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének……/2012. (……) önkormányzati rendelete a tiltott, közösségellenes magatartásokról és az elkövetıkkel szembeni pénzbírság kiszabásának szabályairól I. forduló (t e r v e z e t) ELİTERJESZTÉS SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. szeptember 28-i rendes ÜLÉSÉRE ELİTERJESZTİ:
Amreinné dr. Gál Klaudia jegyzı
AZ ELİTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE:
Majnayné Sajben Anna igazgatóságvezetı Varga András osztályvezetı Várallyayné Bánki Mária hatósági ügyintézı Dr. Balogh Vivien hatósági ügyintézı Domokos Márton közterület-felügyelı
ELİADÓ:
Amreinné dr. Gál Klaudia jegyzı
KEZELÉSI MEGJEGYZÉS: VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA:
Dr. Horváth Kálmán tanácsnok
EGYÉB SZERVEZET: MEGTÁRGYALTA: Gazdasági és Pénzügyi Bizottság Humán Bizottság Szociális és Egészségügyi Bizottság Közbiztonsági Ideiglenes Bizottság
HATÁROZAT SZÁMA: …/2012. (…) GPB határozat …/2012.(…) HB határozat …/2012.(…) SZEB határozat …/2012.(…) KIB határozat
TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: Terjedelem: 1+17 oldal
2
Minısített többség
Tisztelt Közgyőlés! I. A szabálysértésekrıl, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerrıl szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 2012. április 15-i hatálybalépésével a jegyzık általános szabálysértési jogköre megszőnt, a Szabs. tv. rendelkezései értelmében szabálysértési tényállást csak törvény állapíthat meg, önkormányzati rendelet nem. Ezzel összhangban a Szabs. tv 254. § (2) bekezdése értelmében az önkormányzatok 2012. május 31-ig kötelesek voltak hatályon kívül helyezni az önkormányzati rendeletekben meghatározott szabálysértési rendelkezéseket. A Közgyőlés ezen kötelezettségének az önkormányzati rendeletekben található szabálysértési rendelkezések hatályon kívül helyezésérıl szóló 32/2012.(V.31.) önkormányzati rendelet megalkotásával eleget tett. Az alábbi rendeletek szabálysértési tényállásai kerültek hatályon kívül helyezésre: 1. a közmőves ivóvízellátásról és a közmőves szennyvízelvezetésrıl szóló 3/1996. (II.15.) önkormányzati rendelet, 2. a kéményseprıipari közszolgáltatás kötelezı igénybevételérıl szóló 37/1996.(XII.19.) önkormányzati rendelet, 3. a települési folyékony hulladék - szippantott szennyvíz - összegyőjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló közszolgáltatásról szóló 2/1997.(I.30.) önkormányzati rendelet, 4. a temetıkrıl és a temetkezésrıl szóló 9/2003.(IV.30.) önkormányzati rendelet, 5. az állatok tartásáról szóló 23/2003.(XII.3.) önkormányzati rendelet, 6. a köztisztaság fenntartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatásról, annak kötelezı igénybevételérıl szóló 34/2003.(XII.19.) önkormányzati rendelet, 7. a taxiállomás igénybevételének rendjérıl szóló 15/2004.(IV.30.) önkormányzati rendelet, 8. a közterületen történı szeszes ital fogyasztás tilalmáról szóló 22/2006.(X.30.) önkormányzati rendelet, 9. a hirdetı-berendezések és hirdetmények elhelyezésérıl szóló 6/2008.(II.6.) önkormányzati rendelet, 10. a közterületek használatáról szóló 1/2009.(II.3.) önkormányzati rendelet, 11. az avar és kerti hulladékok nyílt téri égetésérıl szóló 5/2011. (II. 9.) önkormányzati rendelet, 12. a zajvédelemrıl szóló 12/2011. (III. 9.) önkormányzati rendelet, 13. a közterületek elnevezésérıl szóló 25/2011. (V. 4.) önkormányzati rendelet, 14. a zöldfelület-gazdálkodásról szóló 30/2011. (V. 4.) önkormányzati rendelet,
3 15. a közterületi parkolók üzemeltetésérıl és a parkolási díjakról szóló 31/2011. (V. 4.) önkormányzati rendelet, 16. a városi önkormányzati jelképekrıl és a „Szekszárd” név használatáról szóló 37/2011. (VI. 1.) önkormányzati rendelet, 17. a vásárok és piacok tartásáról szóló 43/2011. (VII. 5.) önkormányzati rendelet. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mhötv.) 51. § (4) bekezdése alapján a helyi önkormányzat képviselıtestülete önkormányzati rendeletben meghatározhat tiltott, közösségellenes magatartásokat. A helyi önkormányzat képviselı-testülete e magatartás elkövetıjével szemben önkormányzati rendeletben ötvenezer forintig terjedı helyszíni bírság, illetve százötvenezer forintig terjedı közigazgatási bírság kiszabását rendelheti el, amely az önkormányzat saját bevételét képezi. Az Mhötv. 143. § (4) bekezdése e) pontja szerint az önkormányzatok felhatalmazást kapnak, hogy 2012. április 15-ét követıen helyi rendeletben határozzák meg a tiltott, közösségellenes magatartásokat, valamint a magatartás elkövetıjével szembeni pénzbírság kiszabásának szabályait. E felhatalmazás alapján áttekintettük a fent meghivatkozott 17 önkormányzati rendeletben korábban rögzített szabálysértési tényállásokat (elıterjesztés 1. melléklete) és megvizsgáltuk, hogy mely szabálysértési rendelkezések azok, amelyek tiltott, közösségellenes magatartásként meghatározhatók. Ehhez három évre visszamenıleg megvizsgáltuk, hogy milyen rendeleti szabálysértési tényállás alapján hány esetben indult szabálysértési eljárás. Kimutatásaink szerint az alábbi hét önkormányzati rendeletben meghatározott magatartás elkövetése miatt folyt eljárás: - a kéményseprıipari közszolgáltatás kötelezı igénybevételérıl szóló 37/1996.(XII.19.) önkormányzati rendelet 12. §-a alapján 2009. évben 3 esetben, 2010. évben 9 esetben, 2011. évben 4 esetben, - a települési folyékony hulladék - szippantott szennyvíz - összegyőjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló közszolgáltatásról szóló 2/1997.(I.30.) önkormányzati rendelet 11. §-a alapján 2011. évben 2 esetben, - az állatok tartásáról szóló 23/2003.(XII.3.) önkormányzati rendelet 25. §-a alapján 2009. évben 2 esetben, 2010. évben 1 esetben, 2011. évben 3 esetben, - a köztisztaság fenntartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatásról, annak kötelezı igénybevételérıl szóló 34/2003.(XII.19.) önkormányzati rendelet 34. §-a alapján 2009. évben 5 esetben, 2010. évben 1 esetben, 2011. évben 8 esetben, - a közterületen történı szeszes ital fogyasztás tilalmáról szóló 22/2006.(X.30.) önkormányzati rendelet 4. §-a alapján 2009. évben 1 esetben, 2010. évben 2 esetben, 2011. évben 3 esetben, - a hirdetı-berendezések és hirdetmények elhelyezésérıl szóló 6/2008.(II.6.) önkormányzati rendelet 18/A. §-a alapján 2009. évben 8 esetben, 2010. évben 3 esetben, 2011. évben 1 esetben, - a közterületek használatáról szóló 1/2009.(II.3.) önkormányzati rendelet 16. §-a alapján 2009. évben 7 esetben, 2010. évben 4 esetben, 2011. évben 8 esetben. Két kivételtıl eltekintve valamennyi önkormányzati rendelet biztosította a szabálysértés tetten ért elkövetıjével szemben a helyszíni bírság kiszabását. A közterület-felügyelık az elmúlt 3 évben az alábbi rendeletek alapján szabtak ki helyszíni bírságot, illetve alkalmaztak figyelmeztetést a szabálysértések tetten ért elkövetıivel szemben.
4
-
-
a közterületi parkolók üzemeltetésérıl és a parkolási díjakról szóló 31/2011. (V. 4.) önkormányzati rendelet, a köztisztaság fenntartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatásról, annak kötelezı igénybevételérıl szóló 34/2003.(XII.19.) önkormányzati rendelet, a közterületek használatáról szóló 1/2009.(II.3.) önkormányzati rendelet, az állatok tartásáról szóló 23/2003.(XII.3.) önkormányzati rendelet, a közterületen történı szeszes ital fogyasztás tilalmáról szóló 22/2006.(X.30.) önkormányzati rendelet.
A fentiekbıl kitőnik, hogy az önkormányzati rendeletekben korábban megállapított szabálysértési tényállások egy részében nem került sor szabálysértési feljelentés megtételére, illetve nem történt helyszíni bírságolás. Ennek ellenére a kialakult rend további fenntartása érdekében ezen rendeletek esetében is indokoltnak tartjuk a magatartási szabályokat közösségellenes magatartássá nyilvánítással fenntartani, ha arra lehetıség van és a közösségellenes magatartássá nyilvánítás nem sért más magasabb szintő jogszabályt. II. A rendelet-tervezet elkészítésénél tekintettel voltunk arra, hogy tiltott, közösségellenes magatartásként nem határozható meg olyan tevékenység vagy mulasztás, amelyet törvény bőncselekménynek vagy szabálysértésnek minısít, illetve ha a magatartásra törvény vagy kormányrendelet közigazgatási bírság kiszabását rendeli el. Emellett, hogy a tiltott, közösségellenes magatartási szabályokat meghatározó tényállások megfelelıen illeszkedjenek a jogrendszer egészébe, nem rendelkeztünk azokról a magatartásokról sem, amelyek engedélyezési eljárást érintenek. 1.) A fenti rendezı elvek alapján a korábbi szabálysértési tényállásokból változatlan tartalommal az alábbi helyi rendeletek korábbi szabálysértési tényállásait javasoljuk tiltott, közösségellenes magatartássá minısíteni: - a közmőves ivóvízellátásról és a közmőves szennyvízelvezetésrıl szóló 3/1996. (II.15.) önkormányzati rendelet, - a kéményseprıipari közszolgáltatás kötelezı igénybevételérıl szóló 37/1996.(XII.19.) önkormányzati rendelet, - a taxiállomás igénybevételének rendjérıl szóló 15/2004.(IV.30.) önkormányzati rendelet, - a közterületen történı szeszes ital fogyasztás tilalmáról szóló 22/2006.(X.30.) önkormányzati rendelet. - a hirdetı-berendezések és hirdetmények elhelyezésérıl szóló 6/2008.(II.6.) önkormányzati rendelet, - a közterületek elnevezésérıl szóló 25/2011. (V. 4.) önkormányzati rendelet, - a közterületi parkolók üzemeltetésérıl és a parkolási díjakról szóló 31/2011. (V. 4.) önkormányzati rendelet. A temetıkrıl és a temetkezésrıl szóló 9/2003.(IV.30.) önkormányzati rendelet korábbi szabálysértési tényállásának megfogalmazását a jogalkalmazás megkönnyítése végett megváltoztattuk, a tényállást jogszabályi hivatkozások helyett a büntetni rendelt tevékenység vagy mulasztás pontos körülírásával határoztuk meg. 2.) A korábbi szabálysértési tényállások közül többnek az újraszabályozását nem javasoljuk, mivel nem szabályozhatók azok a magatartások, melyekrıl más jogszabályok
5 (Szabs. tv., büntetı törvénykönyv, ágazati jogszabályok) rendelkeznek. Erre tekintettel az alábbi önkormányzati rendeletek szabálysértési tényállásai nem kerültek tiltott, közösségellenes magatartásként meghatározásra: - a települési folyékony hulladék - szippantott szennyvíz - összegyőjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló közszolgáltatásról szóló 2/1997.(I.30.) önkormányzati rendelet, (a hulladékgazdálkodási bírság mértékérıl, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001.(XII.21.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdés f) pontja szerint ha a kötelezett az önkormányzati rendeletben foglalt, egyéb hulladékgazdálkodással összefüggı kötelezettségeit megszegi, hulladékgazdálkodási bírság kiszabásának van helye) - az állatok tartásáról szóló 23/2003.(XII.3.) önkormányzati rendelet, (Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérıl szóló 2008. évi XLVI. törvény – 2012. október 1-tıl hatályos - 6. § (6) bekezdése szerint mezıgazdasági haszonállat tartása önkormányzati rendeletben nem korlátozható, 146/2011.(XII.2.) határozata szerint a kedvtelésbıl tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010.(II.26.) Korm. rendelet megalkotásával a kedvtelésbıl tartott állatok tartásának szabályozása nem lehet a helyi önkormányzatok képviselı testületének biztosított jogalkotási tárgy. Erre tekintettel az állattartási rendelet felülvizsgálata is folyamatban van.) - a köztisztaság fenntartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatásról szóló 34/2003.(XII.19.) önkormányzati rendelet, (a hulladékgazdálkodási bírság mértékérıl, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001.(XII.21.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdés e) és f) pontja szerint ha az ingatlan tulajdonosa az önkormányzati rendeletben meghatározott közterület tisztántartási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a kötelezett az önkormányzati rendeletben foglalt, egyéb hulladékgazdálkodással összefüggı kötelezettségeit megszegi, hulladékgazdálkodási bírság kiszabásának van helye) - az avar és kerti hulladékok nyílt téri égetésérıl szóló 5/2011. (II. 9.) önkormányzati rendelet, (a levegı védelmérıl szóló 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet 9. melléklet 18. pontja alapján bármely anyag a jogszabályi elıírásokat megszegve, illetve engedély nélkül a nyílt téren történı égetése levegıtisztaság-védelmi bírsággal szankcionálható) - a zöldfelület-gazdálkodásról szóló 30/2011. (V. 4.) önkormányzati rendelet. (a Szabs.tv. 193. § (1) bekezdés d) pontja szerinti veszélyeztetés kutyával, a Büntetı Törvénykönyvrıl szóló 1978. évi IV. törvény 266/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti állatkínzás tényállását tartalmazza, illetve a rendeleti elıírások megsértıivel szemben környezetvédelmi hatósági eljárás keretében lehet eljárni, valamint állatvédelmi hatósági eszközökkel lehet fellépni.) Az önkormányzati rendeletben meghatározott egy-egy magatartás, amihez más jogszabály nem főz jogkövetkezményt, a közterület használat alcím alatt került szabályozásra. 3.) A párhuzamos szabályozás elkerülése érdekében nem rendelkeztünk azokról a magatartásokról sem, amelyek kötelezettségként önkormányzati rendeletben elıírt engedélyezést, hatósági eljárást érintenek. Az alábbi helyi rendeletek tartalmaznak ilyen tényállást: - a közterületek használatáról szóló 1/2009.(II.3.) önkormányzati rendelet, (Az engedély nélküli vagy attól eltérı közterület használat nem került tiltott, közösségellenes
6 magatartásként meghatározásra, mert ez ügyben a Ket hatósági ellenırzés szabályai, valamint a rendeletben meghatározott jogkövetkezmények az irányadók.) - a városi önkormányzati jelképekrıl és a „Szekszárd” név használatáról szóló 37/2011. (VI. 1.) önkormányzati rendelet, (A rendeletben az engedélyezés önkormányzati hatósági ügyként került szabályozásra, a kérelemtıl, kiadott engedélytıl eltérı címerhasználatot a rendelet az engedély visszavonásával szankcionálja.) - a zajvédelemrıl szóló 12/2011.(III.9.) önkormányzati rendelet (A közterületi rendezvények zajkibocsátására, mobil hangosító berendezések közterületi rendezvényen történı üzemeltetésére közterület-használati engedélyt kell kérni, a zajkibocsátás idıtartama hatósági eljárás keretében korlátozható, megtiltható.) Mindezen korlátozásokra tekintettel a rendelet-tervezetben olyan tiltott, közösségellenes magatartások meghatározására teszünk javaslatot, amelyek betartása a város közrendje, közbiztonsága, továbbá kegyeleti szempontok miatt különösen indokolt, illetve amelyek elkövetése sérti a helyi közösség érdekeit, a közösségi együttélés szabályaival ellentétes. Minthogy a rendelet a lakosság széles körét érintıen határoz meg tiltott, közösségellenes magatartásokat, a Szervezeti és Mőködési Szabályzatról szóló 10/2000.(IV.17.) önkormányzati rendelet 15. § (2) bekezdése alapján a rendeletmódosítás két fordulóban történı tárgyalását javasoljuk. Az elsı fordulóban a szabályozás elvei kerülnének megtárgyalásra, a második fordulóban pedig az elsı fordulóban eldöntött elvekre épülı elıterjesztés kerülne megvitatásra. III. A rendelet-tervezet elkészítése során véleménykérés céljából megkerestük a Szekszárd Városi Rendırkapitányságot is. Egyeztetésünk eredményeként a rendelettervezetet az alábbiakra tekintettel kibıvítettük. Az egyes szabálysértésekrıl szóló 218/1999.(XII.28.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezésével megszőnt a „jogosulatlan kereskedés” szabálysértés. Fogyasztóvédelmi és városképi szempontokat figyelembe véve a közrend védelmében indokolt a közterületen pénzszerzés céljából történı jogosulatlan kereskedelmi, szolgáltató vagy ipari tevékenység folytatását tiltott, közösségellenes magatartásként szabályozni. (A rendelettervezetben a fenti szabályszegés a közterület használat alcím alatt került elhelyezésre.) A közterületen történı dohányzás tiltott, közösségellenes magatartássá minısítésére nincs lehetıség, tekintettel arra, hogy a nemdohányzók védelmérıl és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Nvt.) rendelkezéseinek megsértése esetén egészségvédelmi bírság kiszabásának van helye. A hivatkozott törvény 2. § (1) bekezdése szerint: „2. § (1) A dohányzás számára kijelölt helyek kivételével – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – nem szabad dohányozni a) közforgalmú intézménynek a nyilvánosság számára nyitva álló helyiségeiben, b) közösségi közlekedési eszközön, c) munkahelyen, d) közterületnek minısülı
7 da) a gyalogosforgalom számára nyitva álló aluljárókban és egyéb, zárt légterő közforgalmú közlekedı összekötı terekben, valamint közterületi játszótereken, továbbá a játszóterek külsı határvonalától számított 5 méteres távolságon belül, db) a közforgalmú vasúti szolgáltatás nyújtására szolgáló vasúti üzemi létesítmények és a vasúti pálya tartozékainak személyforgalom számára megnyitott területein, közösségi közlekedési eszköz igénybevételének céljából létesített, illetve erre kijelölt megállóban, várakozó helyen, illetıleg helyiségben, valamint nyílt légterő megálló, várakozó hely esetén annak külsı határvonalától számított 5 méteres távolságon belül, azzal, hogy ha a dohányzási korlátozás alá tartozó terület külsı határvonala nem állapítható meg egyértelmően, akkor a dohányzás a megállót vagy várakozó helyet kijelölı táblától vagy más jelzéstıl számított 5 méteres sugarú körnek megfelelı körzetben tilos.” Az Nvt. 2/A. §-a alapján 2012. január 1-tıl az önkormányzatoknak lehetıségük nyílt arra, hogy a Nvt. 2. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakon túl - rendeleti szabályozás útján - további közterületeken is nemdohányzó közterületnek nyilváníthatnak. Törvényben szabályozottakon kívüli nemdohányzó közterület kijelölésére Szekszárd városban önkormányzati rendelettel eddig nem került sor, ezért ezzel összefüggésben tiltott, közösségellenes magatartás meghatározása sem lehetséges. IV. Bekerültek a rendelet-tervezetbe olyan új tényállások is, melyek korábban nem voltak a helyi rendeletben szabálysértésként meghatározva, azonban az elmúlt idıszak lakossági panaszai, bejelentései, a közterület-felügyelık ellenırzési megállapításai megalapozzák azok tiltott, közösségellenes magatartássá nyilvánítását. (üzletek nyitvatartási idejére vonatkozó szabályok megsértése, utcai kéregetés) A koldulás szabályozásához kapcsolódóan a 2012. május 29-én a Belvárosi Plébánia részérıl érkezett kérelem, amelyhez készült elıterjesztést a Közbiztonsági Ideiglenes Bizottság 2012. június 13-i ülésén megtárgyalt. A Közbiztonsági Ideiglenes Bizottság a napirend kapcsán elfogadott 2/2012.(VI.13.) határozatában felkérte a Polgármesteri Hivatalt, hogy a közgyőlés szeptemberi ülésére készítse elı a koldulás szabályozásáról szóló önkormányzati rendeletet. A Szabs. tv. 185. §-a alapján aki gyermekkorú személy társaságában koldul, szabálysértést követ el (gyermekkel koldulás). Továbbá aki közterületen vagy nyilvános helyen, olyan módon koldul, hogy a járókelıket, illetve a nyilvános helyen jelenlévıket pénz átadása céljából leszólítja, továbbá az is, aki házról házra, illetve lakásról lakásra járva kéreget (erıszakos koldulás), szabálysértést követ el. A fentiek alapján az ún. néma koldulás tényállása nincsen törvényben szabályozva. A rendelet-tervezetben szabályozott utcai kéregetés a Szabs.tv. 185. §-a szerinti koldulás tényállást egészíti ki. Célja, hogy a városképet kedvezetlenül érintı, és a járókelıket sokszor zavaró „néma koldulást” szankcionálja. A cselekmény kizárólag a belváros legfrekventáltabb helyein, illetve a Tesco parkolóban szankcionálná az utcai kéregetést. A közterület-felügyelık részérıl szabályozási javaslatként jelentkezett, hogy a 2012. április 15. napjával hatályon kívül helyezett egyes szabálysértésekrıl szóló 218/1999.(XII.28.) Korm. rendelet 60. §-a szerinti útügyi szabálysértés, mely tényállást a Szabs.tv. nem tartalmazza, tiltott, közösségellenes magatartásként kerüljön meghatározásra. Tekintettel azonban arra, hogy a helyi rendeletbe átemelésre javasolt tényállások
8 (218/1999.(XII.28.) Korm. rendelet 60. § (1) bekezdés a), b), és d) pontja) esetén a közúti közlekedésrıl szóló 1988. évi I. törvény alapján hatósági eljárás keretében lehetıség van a kikényszerítésre, szankcionálásra, ezért önkormányzati rendeleti szabályozásra nem látunk lehetıséget.
V. A rendelet-tervezet szerkezetileg három fejezetbıl áll. Az I. Fejezet az általános rendelkezéseket tartalmazza, mely a rendelet hatályát, a tiltott, közösségellenes magatartás fogalmát, jogkövetkezményeket és az eljárási szabályokat tartalmazza. Az Mhötv. 146/A. §-ában foglalt rendelkezés alapján a tiltott, közösségellenes magatartás elkövetése esetén megállapítható közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos hatáskör a jegyzıre is átruházható. Ezen felhatalmazás alapján javasoljuk a hatáskör jegyzıre történı átruházását, tekintettel arra, hogy a korábbi szabálysértések is jegyzıi hatáskörben kerültek elbírálásra. A közterület-felügyeletrıl szóló 1999. évi LXIII. törvény 1. § (8) bekezdésének 2012. április 14-én hatályba lépett módosítása alapján a közterület-felügyelı a Mhötv. 51. § (4) bekezdése szerinti önkormányzati rendeletben meghatározott helyszíni bírságot szabhat ki, melyre a Ket. 94/A. § (4) bekezdése alapján akkor van lehetıség, ha a helyszíni intézkedés alkalmával az ügyfél a jogsértést teljes mértékben elismeri. Az ilyen bírság kiszabására a rendelet-tervezet szerint a polgármesteri hivatal közterületfelügyelıje lesz jogosult. A helyszíni bírság kiszabását megelızıen a tiltott, közösségellenes magatartás elkövetıjét tájékoztatni kell arról, hogy ha a jogsértést elismeri, akkor a helyszíni bírság kiszabásáról szóló döntést a hatóság a helyszínen közli vele. Ha a tiltott, közösségellenes magatartás elkövetıje a jogsértést elismeri, a helyszíni bírság ellen nincs helye jogorvoslatnak. Amennyiben a jogsértést nem ismeri el, úgy a hatóság köteles hivatalból megindítani a hatáskörébe tartozó eljárást és errıl a jogsértıt a helyszínen értesíteni a rendelkezésre álló adatok közlésével. Az önkormányzati hatósági ügyben folyó eljárásra a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni, az Mhötv. több esetben felhatalmazást ad az eltérı szabályok megállapítására. A felhatalmazás alapján a Ket-tıl való alábbi eltérésekre teszünk javaslatot: 1.) A pénzbírság kiszabása tekintetében a Ket. 94/A. §-a tartalmaz rendelkezéseket. A Ket. 94/A. § (1) bekezdése kimondja, hogy a hatóság a bírság összegének meghatározása során mérlegeli különösen: a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelızésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért elıny mértékét, b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát, c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, d) a jogsértı állapot idıtartamát, e) a jogsértı magatartás ismétlıdését és gyakoriságát, f) a jogsértést elkövetı eljárást segítı, együttmőködı magatartását, valamint g) a jogsértést elkövetı gazdasági súlyát.
9 A rendelet-tervezet szerint a fentieken túl a bírság mértékének megállapításánál kötelezıen figyelembe kell venni az érintett személyi és jövedelmi viszonyait, valamint a tiltott magatartás súlyát és a felróhatóság mértékét is. 2.) A Ket. 94/A. § (2) –(3) bekezdése a tiltott, közösségellenes magatartások elévülési idejét az alábbiak szerint állapítja meg: „(2) Ha jogszabály eltérıen nem rendelkezik, nem indítható a jogsértés megállapítására és bírság kiszabására eljárás, ha a jogsértı magatartásnak a bírság kiszabására jogosult hatóság tudomására jutásától számított egy év, vagy az elkövetéstıl számított öt év eltelt. Az ötéves határidı kezdı napja a) az a nap, amikor a jogsértı magatartás megvalósul, b) jogellenes állapot fenntartása esetén az a nap, amikor ez az állapot megszőnik.” (3) Ha jogszabály eltérıen nem rendelkezik, a (2) bekezdés szerinti egyéves határidı a hatóság számára újrakezdıdik a) a 94. § (1) bekezdés a) pontja szerinti végzés jogerıre emelkedésének napján, b) ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezi.” Gyakorlati tapasztalatok alapján az objektív elévülési határidı két évben történı meghatározását javasoljuk, mivel két év elteltével a bizonyítási eljárás rendkívül nehézzé válik, ezért nem indokolt az ötéves elévülési határidı alkalmazása. 3.) A Ket. 94/B. §-a szerint, a tiltott, közösségellenes magatartással elkövetéséhez eszközül használt, vagy elkövetése során keletkezett dolgot el lehet kobozni. A Ket. 94/B. § (1) szerint, ha törvény vagy önkormányzati rendelet lehetıvé teszi, a hatóság elkobozza azt a dolgot, a) amelyet a jogsértés elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak, b) amelynek birtoklása jogszabályba ütközik, vagy amely veszélyezteti a közbiztonságot, c) amely jogsértés elkövetése útján jött létre, d) amelyre a jogsértést elkövették, vagy amelyet a jogsértés befejezését követıen e dolog elszállítása céljából használtak, e) amelyet a jogsértı a jogsértés elkövetéséért a tulajdonostól vagy annak hozzájárulásával mástól kapott. A Ket. 94/B. § (3) bekezdése értelmében – amennyiben önkormányzati rendelet ekként rendelkezik -, az elkobzott dolog tulajdonjoga az önkormányzatra száll. A rendeletben ennek kimondását is javasoljuk. Az Mhötv. 143. § (4) bekezdés e) pontjának második fordulatában kapott felhatalmazás alapján a csekélyebb súlyú jogsértés esetén a pénzbírság kiszabása helyett „figyelmeztetés”, mint szankció alkalmazását javasoljuk. A cselekmények egy része a tiltott magatartás elkövetıje személyi körülményeire tekintettel nem igényli a pénzbírság kiszabását, de a figyelmeztetéssel a hatóság rámutat az adott jogsértés helytelen voltára és felhívja az elkövetı figyelmét arra, hogy a jövıben tartózkodjon hasonló magatartásoktól. A Ket. 100. § (1) bekezdés g) pontja alapján nincs helye fellebbezésnek az Mhötv. 51. § (4) bekezdésében meghatározott közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos eljárásokban az átruházott hatáskörben hozott határozatok ellen. Ugyanakkor az ügyfelek jogorvoslathoz való joga nem sérül, ugyanis a Ket. 100. § (2) bekezdése alapján az ilyen döntések ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye.
10
A II. fejezet az elızı pontokban leírt szempontokra tekintettel egyes tiltott, közösségellenes magatartások meghatározására tesz javaslatot. A rendelet-tervezet a szabályozás tárgyát tekintve 14 különös részi tényállást rögzít. Indokolt ezen tényállásokat önálló rendeletben meghatározni, így a jövıben nem szétszórva, hanem egy helyen, egy jogi normában kerülnének meghatározásra azok a tevékenységek vagy mulasztások, amelyek Szekszárd Megyei Jogú Város területén tiltott, közösségellenes magatartásoknak minısülnek. A III. fejezet a hatályba léptetı rendelkezést, az átmeneti rendelkezéseket és a hatályon kívül helyezéseket tartalmazza. A rendelet hatálybalépésének javasolt idıpontja 2012. november 15., mely megfelelı felkészülési idıt biztosít a rendelet szabályainak megismeréséhez, alkalmazásához. Az átmeneti rendelkezések szerint a rendelet rendelkezéseit a hatálybalépést követıen elkövetett tiltott, közösségellenes magatartások esetében kell alkalmazni. VI. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) kötelezı feladatként állítja a jogszabály elıkészítıje elé, hogy elızetes hatásvizsgálatot folytasson le, felmérve ezzel a szabályozás várható következményeit. Megfelelve a Jat. 17. § (1) – (2) bekezdésében foglalt elıírásnak az elızetes hatásvizsgálat eredményérıl hatásvizsgálati lapot készítettünk, melyet tájékoztatásul szintén csatolunk az elıterjesztéshez. Emellett a rendelet-tervezetet a Szervezeti és Mőködési Szabályzatról szóló 10/2000.(IV.17.) önkormányzati rendelet 3. melléklet 2. pont 1. alpontjában foglaltak szerint véleményezésre a Jogi és Közbiztonsági Tanácsnok is megkapta. A rendelet-tervezet elkészítése során továbbá tekintettel voltunk a Szervezeti és Mőködési Szabályzatról szóló 10/2000.(IV.17.) önkormányzati rendelet – 2011. október 10. napjától hatályos – 30/A. § -ára, mely a rendelet-tervezetek társadalmi egyeztetésre bocsátásának szabályait rögzíti. A társadalmi egyeztetés keretében a 30/A. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelıen gondoskodtunk a rendelet-tervezetnek az önkormányzat honlapján történı közzétételérıl és errıl az önkormányzat által alapított lapban (Szekszárdi Vasárnapban) figyelemfelhívást jelentettünk meg. Az elıterjesztést a bizottságok a Közgyőlés hetében tárgyalják. Tájékoztatjuk a Tisztelt Közgyőlést arról, hogy az alapvetı jogok biztosa egy korábban benyújtott indítványát módosítva azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy vizsgálja felül az Mhötv. azon rendelkezéseit, amelyek lehetıséget adnak az önkormányzatoknak a „közösségellenes magatartások” bírságolására. A biztos szerint ugyanis az Mhötv. 51. § (4) bekezdése, valamint 143. § (4) bekezdésének e) pontja a jogállamiság elvével ellentétes, indokolatlanul tág, az önkormányzatok számára parttalanul széleskörő szankcionálásra ad felhatalmazást. Mindezekre tekintettel kérem az elıterjesztés megtárgyalását. Szekszárd, 2012. szeptember 15. Amreinné dr. Gál Klaudia jegyzı
11
Határozati javaslat
1. Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése a tiltott, közösségellenes magatartásokról és az elkövetıkkel szembeni pénzbírság kiszabásának szabályairól szóló rendelet-tervezetet I. fordulóban megtárgyalta, és a rendelet-tervezet megalkotásának elveivel egyetért.
2. A Közgyőlés felkéri a Polgármesteri Hivatalt, hogy a következı ülésre készítse el a végleges rendelet-tervezetet.
Határidı: 2012. október 31. Felelıs: Horváth István polgármester, Amreinné dr. Gál Klaudia jegyzı
12
ELİZETES HATÁSVIZSGÁLATI LAP (a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. §-a alapján)
A tervezett jogszabály várható következményei, különösen a) Társadalmi-gazdasági hatása: A helyi önkormányzati rendeletekben meghatározott szabálysértési rendelkezések hatályon kívül helyezésével szabályozatlanná váltak a helyi sajátosságok alapján meghatározott szabályszegı magatartások. A rendelet egyes szabályszegı magatartásokat, amelyeket más jogszabály nem minısít bőncselekménnyé, szabálysértéssé, illetve nem szankcionál más módon, tiltott, közösségellenes magatartássá nyilvánítja, mely alkalmazásával a közrend, közbiztonság fenntartása, javítása várható. b) Költségvetési hatása: A tiltott, közösségellenes magatartás elkövetıjével szemben kiszabott helyszíni bírság, ill. közigazgatási bírság az önkormányzat saját bevételét képezi, így az önkormányzatnak bevétel növekedést jelent. c) Környezeti, egészségi következményei: Nem releváns. d) Adminisztratív terheket befolyásoló hatása: Az önkormányzati rendeletben foglalt tiltott, közösségellenes magatartásokkal kapcsolatos eljárások lefolytatása a polgármesteri hivatal szervezetén belül valósul meg, ami az adminisztratív terheket növeli. e) Egyéb hatása: nincs f) A rendelet megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: A rendelet megalkotásának elmaradása esetén az önkormányzati rendeletekben foglalt szabályokat nem lehetne kikényszeríteni, ami akadályozná az önkormányzati rendeletek betarthatóságának érvényesülését. g) Alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: A rendelet alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak.
13 Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének …./2012.(….) önkormányzati rendelete a tiltott, közösségellenes magatartásokról és az elkövetıkkel szembeni pénzbírság kiszabásának szabályairól I. forduló (tervezet)
Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 51. § (4) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés e) pontjában és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94/B. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a Szervezeti és Mőködési Szabályzatról szóló 10/2000. (IV. 17.) önkormányzati rendelet 3. melléklet 2. pont 1. alpontjában meghatározott feladatkörében eljáró Jogi és Közbiztonsági Tanácsnok, valamint a Szervezeti és Mőködési Szabályzatról szóló 10/2000. (IV. 17.) önkormányzati rendelet 51. § (1) bekezdés d) pont 1. francia bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró Gazdasági és Pénzügyi Bizottság, Humán Bizottság, Szociális és Egészségügyi Bizottság, valamint a Közbiztonsági Ideiglenes Bizottság véleményének kikérésével – a következıket rendeli el: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya azokra a természetes személyekre terjed ki, akik Szekszárd Megyei Jogú Város közigazgatási területén belül tiltott, közösségellenes magatartást követnek el. 2. Tiltott, közösségellenes magatartás fogalma 2. § Tiltott, közösségellenes magatartás az a helyi közösségi együttélés szabályaival ellentétes tevékenység vagy mulasztás, amely nem minısül szabálysértésnek vagy bőncselekménynek, törvény vagy kormányrendelet nem rendel el rá közigazgatási bírság alkalmazását, és amelyet e rendelet annak minısít. 3. Jogkövetkezmények 3. § (1) A tiltott, közösségellenes magatartás elkövetıjével szemben százötvenezer forintig terjedı közigazgatási bírság kiszabásának van helye. (2) Ha a helyszíni intézkedés alkalmával a tiltott, közösségellenes magatartás elkövetıje a jogsértést teljes mértékben elismeri, akkor vele szemben ötvenezer forintig terjedı helyszíni bírságot lehet kiszabni. (3) A tiltott közösségellenes magatartások elkövetése miatt kiszabott közigazgatási bírságot Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának …. számú számlájára kell befizetni a határozat jogerıre emelkedését követı 30 napon belül. A helyszíni bírságot 15 napon belül kell megfizetni az elkövetı számára átadott csekkutalványon.
14
4. Eljárási szabályok 4. § (1) A tiltott, közösségellenes magatartással összefüggı közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos hatáskört a Közgyőlés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 146/A § - a alapján a jegyzıre ruházza át. (2)
A helyszíni bírság kiszabására a közterület-felügyelı jogosult.
5. § (1) A tiltott, közösségellenes magatartások elkövetése miatt lefolytatott eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni az e rendeletben meghatározott eltérésekkel. (2) A kiszabásra kerülı bírság mértékének megállapításánál figyelembe kell venni a Ket. 94/A § rendelkezésein túl a) a tiltott magatartás súlyát és a felróhatóság mértékét, és b) az érintett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait, amennyiben azokat felhívásra igazolja. (3) Az elkövetı a cselekmény elkövetésétıl számított két év elteltével nem vonható felelısségre /elévülés/. A kétéves elévülési határidı kezdı napja a) az a nap, amikor a tiltott, közösségellenes magatartás megvalósul, b) tiltott, közösségellenes állapot fenntartása esetén az a nap, amikor ez az állapot megszőnik. (4) Fiatalkorúval szemben közigazgatási bírságot vagy helyszíni bírságot csak abban az esetben lehet kiszabni, ha saját jövedelemmel rendelkezik. (5) A közigazgatási bírság kiszabása helyett figyelmeztetés alkalmazható, amennyiben a tiltott magatartás az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú, és a tiltott magatartás elkövetıje személyi körülményeire is figyelemmel ettıl az intézkedéstıl kellı visszatartó erı várható. (6) E rendeletben meghatározott tiltott magatartással kapcsolatos eljárás során a hatóság elrendelheti a Ket. 94/B § (1) bekezdése alapján meghatározott dolog elkobzását. Ebben az esetben az elkobzott dolog tulajdonjoga Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatára száll. II. Fejezet Egyes tiltott, közösségellenes magatartások meghatározása 5. Közmőves ivóvízellátás és közmőves szennyvízelvezetés 6. § Tiltott közösségellenes magatartást követ el az, aki a) tőzcsapot, valamint a szolgáltató tulajdonát képezı viziközmőhöz, viziközmő bekötéshez tartozó bármely berendezést engedély nélkül, vagy rendeltetésétıl eltérıen használ, b) viziközmő hálózatra engedély nélkül bekötést végez, c) közkifolyót rendeltetésétıl eltérıen használ, d) ivóvíz közmőhálózatra házi ivóvíz hálózatot helyi (egyedi) vízbeszerzéshez kapcsolt
15 vezetékkel (hálózattal) összeköt. 6. Kémény-seprıipari közszolgáltatás kötelezı igénybevétele 7. § Tiltott közösségellenes magatartást követ el az, aki a kéményseprı-ipari közszolgáltatás ellátása során a) a szolgáltató helyszínre történı bejutását, valamint a munka akadálytalan elvégzését ismételt szabályszerő értesítés ellenére akadályozza, b) a szolgáltató által írásban jelzett szabálytalanságot a megadott határidıre nem szünteti meg. 7. A köztemetık és a temetkezés rendje 8. § Tiltott közösségellenes magatartást követ el az, aki a) a sírhelyek gondozása során keletkezı hulladékot nem az üzemeltetı által kijelölt tároló helyen helyezi el, b) a temetı területén a talajt és gyepet engedély nélkül felássa és a növényeket máshova viszi, vagy a sírhely körül padot, betonlépcsıt az üzemeltetı engedélye nélkül létesít, illetıleg a temetı területérıl földet kivisz, c) az urnafal körül sírhalmot emel, vagy növényzetet telepít, sírhelyet helyez el, d) a temetı területére a vakvezetı és a mozgáskorlátozottakat segítı kutya kivételével állatot bevisz, e) a temetı területén – a temetıkrıl és a temetkezésrıl szóló 9/2003.(IV.30.) önkormányzati rendelet 8. §-a (3) bekezdésének a)-d) pontjában meghatározott gépjármő kivételével – gépjármővel közlekedik, f) a sírokra kúszónövényt (iszalag félék, folyondár félék, vadszılı félék), lombhullató fa-és cserjefélét, vagy törpemérető örökzöldek kivételével lomb- és tőlevelő örökzöldeket ültet, g) hétköznap április 01. – szeptember 30. között 17 óra után, október 01. – március 31. között 15 óra után síremlékkel, sírbolttal kapcsolatos kivitelezıi munkát, vagy szombaton, vasárnap és ünnepnap szakipari munkát végez, h) a temetı területén temetkezési szolgáltatás reklámját – az erre a célra kijelölt hely kivételével – közzé teszi, i) temetési helyen kívül - az üzemeltetı vagy az önkormányzat által történı temetı parkosítás kivételével - növényt ültet, j) a temetıben végzendı síremlék bontási, állítási, sírbolt építési, bontási, továbbá javítási, felújítási munkálatok végzését a munka megkezdése elıtt legalább 2 nappal írásban nem jelenti be, vagy olyan munkát végez, ami a bejelentésben nem szerepel, k) a temetıben építési és bontási munkát az üzemeltetı helyszíni szemléjét megelızıen megkezd, l) a temetıben engedélyköteles munkát az engedély bemutatása nélkül végez, m) sírbolt építése esetén a sírbolt alépítményi kivitelezési munkáit nem az üzemeltetıvel végezteti, illetve a sírboltra történı síremlék építési munkák végzésének várható idıpontját, továbbá a síremlék és tartozékai, valamint az emlékoszlop tervét (vázrajzát) az üzemeltetınek az építés, ill. elhelyezés elıtt nem mutatja be, n) a temetı területén történı síremlékállítás, felújítás, bontás során feleslegessé váló anyagokat (sírjelet, annak darabjait, törmeléket stb.) nem szállítja el vagy a megbontott síremlék egyes darabjait idegen sírokon tárolja, o) Szekszárd város közigazgatási területén meghalt személy holttestét – a rendkívüli halálesetek kivételével – nem a Szekszárd, Alsóvárosi köztemetı halott hőtıjébe szállítja be és az elhunyt hőtését a temetésrıl történı intézkedésig vagy – amennyiben
16 az eltemetés Szekszárdon történik – az eltemetésig nem itt biztosítja.
8. A taxiállomás igénybevételének rendje 9. § Tiltott közösségellenes magatartást követ el az, aki a taxiállomást a taxiállomás igénybevételének rendjérıl szóló 15/2004.(IV.30.) önkormányzati rendelet 4. § (1) és (3)-(6) bekezdésében leírtaktól eltérı módon használja.
9. Közterületen történı szeszes ital fogyasztás korlátozása 10. § (1) Tiltott közösségellenes magatartást követ el az, aki a közterületen szeszes italt fogyaszt a (2) bekezdésben foglalt esetek kivételével. (2) A szeszes ital fogyasztás tilalma nem terjed ki: a) az érvényes közterület-használati engedéllyel rendelkezı vendéglátó egységre nyitvatartási idıben, illetve annak elıkertjére, kitelepülésére az arra engedélyezett nyitvatartási idıben; b) az engedéllyel szervezett és engedéllyel rendelkezı rendezvény területére, a rendezvény ideje alatt. (3) E § alkalmazásában szeszes ital: minden alkoholtartalmú ital, kivéve a gyógynövények gyógyászati jellegő szeszes kivonatát és az ezek felhasználásával készült terméket, továbbá az 1,2%-nál kevesebb alkoholtartalmú üdítıitalokat. 10. Hirdetı-berendezések és hirdetmények elhelyezése 11. § Tiltott közösségellenes magatartást követ el az, aki a) a hirdetı-berendezések és hirdetmények elhelyezésérıl szóló 6/2008.(II.6.) önkormányzati rendelet 18. § (2) bekezdésének a választási plakát elhelyezésére, illetve 18. § (5) bekezdésének a választási plakát eltávolítására vonatkozó szabályait megszegi, b) közterület-használati szerzıdés nélkül, vagy a közterület-használati szerzıdésben meghatározottaktól eltérı módon hirdetı-berendezést, hirdetményt helyez el.
11. Közterület használat 12. § (1) Tiltott közösségellenes magatartást követ el az, aki a) közhasználatra átadott részt engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérıen használ; b) a város közterületein építési és bontási törmeléket nem konténerben tárol; c) jármővel közhasználatú zöldterületen, zöldfelületen – kivéve a fenntartási munkákkal összefüggı tevékenység ellátása – közlekedik, parkol; d) a közterületek használatáról szóló 1/2009.(II.3.) önkormányzati rendelet 2. melléklete szerinti kiemelt övezetben görkorcsolyázik, gördeszkázik; e) a közterület használatot követıen az eredeti állapot helyreállítási kötelezettségének a megadott határideig nem tesz eleget, az elıírt utas-tájékoztatási kötelezettségét nem teljesíti f) szökıkutat, díszkutakat rendeltetéstıl eltérı tevékenységre használ; g) a tulajdonában lévı beépített, illetıleg beépítetlen telekingatlan kaszálásáról nem gondoskodik;
17 h) közhasználatú zöldterületen kempingez, ideiglenes szálláshelyet létesít; i) a köztisztaság fenntartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatásról, annak kötelezı igénybevételérıl szóló 34/2003.(XII.19.) önkormányzati rendelet 5. § (3) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a 7. § (1) bekezdésben elıírt hó –és síkosságmentesítésrıl nem gondoskodik; j) közterületen pénzszerzés céljából jogosulatlan kereskedelmi, szolgáltató vagy ipari tevékenységet folytat; (2) E § alkalmazásában a) Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelıen bárki használhat és az ingatlannyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére – az errıl szóló külön szerzıdésben foglaltak keretei között – a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. b) Közhasználatra átadott rész: minden olyan terület, amelyet a lakosság, vagy annak egy meghatározott része korlátozás nélkül, szabadon használ, vagy használhat. c) közhasználatú zöldterület: A város (kül- és bel-) területén minden olyan önkormányzati tulajdonú – eltérı rendelkezés hiányában – rendeltetésének megfelelı célra korlátozás nélkül használható zöldfelület, melyen zöldfelületi elemek, építmények találhatók. Közhasználatú zöldterületnek minısülnek a nem önkormányzati tulajdonban lévı, de tulajdonosai által közhasználatra átadott, zöldfelületi adottsággal, vagy elemmel bíró területek is. 12. Környezeti zaj okozása 13. § Tiltott közösségellenes magatartást követ el az, aki a zajvédelemrıl szóló 12/2011.(III.9.) önkormányzati rendelet 6. §-ának a munkahelyek igényeit, magánszemélyek háztartási igényeit kielégítı, zajjal járó tevékenységekkel kapcsolatos szabályokat megszegi. 13. A közterületek elnevezése 14. § Tiltott közösségellenes magatartást követ el az, aki a) házszámtábla kihelyezésével, pótlásával, cseréjével vagy a közterületi névtábla kihelyezésének tőrésével kapcsolatos kötelezettségét megszegi, b) közterületi névtáblát, házszámtáblát, emléktáblát, eltakar, vagy bármely más módon a tájékoztató jellegét megszünteti. c) közterületi névtáblát, házszámtáblát, emléktáblát jogtalanul kihelyez vagy eltávolít.
14. Közterületi parkolók használata 15. § Tiltott közösségellenes magatartást követ el az, aki a) a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003.(XII.11.) Korm. rendelet alapján kiadott igazolványát használatkor nem helyezi el az ıt szállító jármő szélvédıje mögött oly módon, hogy elılapja az érvényesség és a jogosultság ellenırzése céljából látható legyen; b) a mozgáskorlátozott személy részére kiadott parkolási igazolványt jogosulatlanul veszi igénybe.
18 15. Önkormányzati jelképek és a „Szekszárd” név használata 16. § Tiltott közösségellenes magatartást követ el az, aki Szekszárd Város nevét, zászlaját a városi önkormányzati jelképekrıl és a „Szekszárd” név használatáról szóló 37/2011.(VI.1.) önkormányzati rendelet 10. §-ában, és 13. §-ában foglaltaktól eltérıen használja.
16. Vásárok és piacok rendje 17. § Tiltott közösségellenes magatartást követ el az, aki a vásárok és piacok tartásáról szóló 43/2011.(VII.5.) önkormányzati rendelet 4. § (1)-(7) bekezdése, illetve 7. § (5) bekezdése megszegésével árusít vagy szolgáltató tevékenységet végez és magatartása nem tartozik a kereskedelemrıl szóló 2005. évi CLXIV. törvény 9. § (4) bekezdésének hatálya alá. 17. Utcai kéregetés (néma koldulás) 18. § Tiltott közösségellenes magatartást követ el az, aki kolduló, kéregetı tevékenységet a Béla király tér- Garay tér- Szent István tér által határolt közterületeken, illetve a Tartsay V. utca 38 - 42. számú ingatlanok által határolt területen (Tesco parkoló) folytat és magatartása nem tartozik a szabálysértésekrıl szóló törvény hatálya alá.
18. Az üzletek nyitvatartási idejére vonatkozó szabályok megsértése 19. § Tiltott közösségellenes magatartást követ el az, aki a kereskedelmi, illetve a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatósághoz bejelentett nyitvatartási idejét nem tartja be és magatartása nem tartozik a bejelentésköteles szolgáltatási tevékenységek tekintetében a bejelentés elmulasztása esetén fizetendı bírságról, továbbá a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságok általános kijelölésérıl szóló 186/2009.(IX.10.) Korm. rendelet hatálya alá.
III. Fejezet Záró rendelkezések 20. § Ez a rendelet 2012. november 15. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követıen elkövetett tiltott, közösségellenes magatartások esetében kell alkalmazni. 21. § Hatályát veszti a) a közterületen történı szeszes ital fogyasztás tilalmáról szóló 22/2006.(X.30.) önkormányzati rendelet; b) a közterületek használatáról szóló 1/2009.(II.3.) önkormányzati rendelet 15. § (2) bekezdésében az „a szabálysértés jogkövetkezményein túlmenıen” szövegrész; c) a városi önkormányzati jelképekrıl és a „Szekszárd” név használatáról szóló 37/2011.(VI.1.) önkormányzati rendelet 8. § a) pontja.
Horváth István polgármester
Amreinné dr. Gál Klaudia jegyzı
