EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére ill. azok támogatására
2003.
1
EGYÜTTMÜKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
amely létrejött a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (1011 Budapest, Fő utca 44-50.), a továbbiakban KvVM valamint a Magyar Tudományos Akadémia (1051 Budapest, Roosevelt tér 9.), a továbbiakban MTA között az alábbi elvek és feltételek alapján. A megállapodás elvei 1. A KvVM környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi kutatás-fejlesztési tevékenységében számít arra a magas színvonalú szellemi-szakmai tudományos háttérre, amelyet az MTA és intézményhálózata képvisel. A megállapodás egyrészt lehetővé teszi a tárca számára, hogy a kutatás-fejlesztési tevékenységét minőségileg magasabb szinten lássa el, másrészt fokozhatja az akadémiai kutatóhálózat tevékenységének hatékonyságát. 2. A KöM (jelenleg KvVM) és az MTA között 2000. 05. 31-én megkötött hároméves együttműködési megállapodás eredményeinek átfogó értékelésére és lezárására 2003. szeptemberében kerül sor. Az eddigi kutatási részeredmények alapján megállapítható, hogy a kutatások jelentős mértékben hozzá fognak járulni Magyarország környezeti és természeti értékeinek megőrzéséhez, a környezet- és természetvédelem feladatainak megoldásához. A 2000-2002. évi együttműködés eredményeinek függvényében a tárca forrást biztosít a perspektivikusnak ítélt kutatási témák folytatásához. A megállapodás tartalma 3. Az együttműködés tervezett időtartama három költségvetési év (2003-2005), amely az eredmények értékelése alapján közös határozattal meghosszabbítható. 4. A KvVM a megállapodás keretében az átadott feladatok ellátásával összefüggő kiadások finanszírozására 100 Millió Ft/év forrást biztosít az alábbi átfogó, nagy ívű kutatások támogatására: a. Magyarország környezeti és természeti állapotának komplex értékelése, metodikai kimunkálása, módszertani fejlesztési javaslatok kidolgozása, b. A fenntartható vízgazdálkodás tudományos megalapozása, az EU Vízügyi keretirányelv hazai végrehajtásának elősegítése, c. A globális éghajlat-változást kiváltó természeti és társadalmi-gazdasági folyamatok elemzése és a klímaváltozással összefüggő lehetséges hazai hatások ill. beavatkozások vizsgálata, különös tekintettel a természeti környezetre ill. a természeti erőforrásokra, valamint a vízkárelhárításra,
2
5. A jelen megállapodás Függelékében a fenti témákra részletesebb javaslatok kerültek kidolgozásra, amelyek tartalmazzák a kutatás célját, a megvalósítás módját és a forrásigényt. A végrehajtás mechanizmusa 6. A megállapodás szerinti kutatási projektek jóváhagyását, azok teljesítésének igazolását és pénzügyi finanszírozását a KvVM, a kutatómunka koordinálását pedig az MTA (együttműködve a KvVM kapcsolattartó személyével közösen) végzi. A kutatásban az MTA intézményhálózatához tartozó kutatóhelyeken kívül más intézmények is részt vehetnek. 7. A KvVM és az MTA a kutatási program irányítására, a Függelékben jóváhagyott projektek részletes munkatervének kidolgoztatására, a megállapodással összefüggő pénzügyi kérdések kezelésére, a kutatási eredmények alakulásának áttekintésére és évenkénti részletes értékelésére közös bizottságot működtet. A bizottság társelnökeit a KvVM minisztere és az MTA elnöke nevezi ki. A bizottság tagjai a KvVM szakmai témafelelősei és az MTA részéről a projektek tudományos irányításával megbízott vezetők. A bizottsági tagokat ugyancsak a KvVM minisztere ill. az MTA elnöke kéri fel. 8. Az MTA vállalja, hogy a KvVM által átadott pénzeszközök felhasználásáról a tárgyévet követő I. negyedév végéig a jogszabályoknak megfelelően beszámol. 9. Az együttműködési megállapodás keretében létrejövő tudományos eredmények a KvVM és az MTA közös tulajdonát képezik – az akadémia estében ezek az eredmények az MTA kutatóintézeteinek tulajdonát képezik –, azokat a felek a meghatározott célok érdekében hasznosítják. 10. A kutatási program megvalósításában kapcsolattartó személyek: a KvVM részéről: Ligetiné Nechay Erzsébet szakmai főtanácsadó, az MTA részéről: Dr. Teplán István elnöki tanácsadó.
Budapest, 2003. február 12.
----------------------------------------Dr. Kóródi Mária miniszter
----------------------------------------Dr. Vizi E. Szilveszter elnök
3
A KvVM-MTA együttműködés keretében megvalósítandó kutatási projektek a. A projekt címe: Magyarország környezeti, természeti állapotának komplex értékelése, módszertani fejlesztési javaslatok kidolgozása, egyes hatótényezők vizsgálata (digitális adatbázisba rendezés megtervezése) A projekt célja: Az első komplex alapállapot-felvétel előre meghatározott indikátorok és mutatók figyelembevételével, részben a már meglévő, részben az új adatok felhasználásával, a széles konszenzuson alapuló, elfogadott metodika szerinti elkészítése. Rövid feladat meghatározás: 1989-ben elkészült az első környezetállapot áttekintés, amely akkor nemzetközi mintaként szolgált, bár módszertanilag még nem volt - az előzmények ismeretének hiánya miatt nem is lehetett - kellően kidolgozott. Mára azonban minden feltétel adott, hogy az érintett, a program megvalósításában majd főszerepet játszó tudományos műhelyekkel (MTA és kutatóintézetei, OMSZ, KGI, VITUKI Rt. stb.) együttműködve egy nemzetközi jelentőséggel is bíró kutatás-fejlesztési program induljon. Feltétlenül szükség van Magyarország komplex természeti állapot jellemzésére, egyes hatótényezők részletes vizsgálatára, a jelenleg ismert adatok, információk alapján megfogalmazható átfogó kép közzé tételére. Szükség van egy monitorozó modell felállítására, amely alapján előre megadott paraméterek, módszerek alapján lehet értékelni az ország természeti értékeinek, térszerkezetének, természeti folyamatainak alakulását. Elsősorban az ezek védelmét, fennmaradását biztosító (vagy akár veszélyeztető) feltételek és intézkedések hatásainak vizsgálatával, az eddigi monitorozó tevékenységek integrálásával, kiegészítésével és továbbfejlesztésével szükséges e munkát megközelíteni. A kutatás segítségével a környezeti hatásvizsgálatok és a környezeti, természeti ágazati/kormányzati/regionális programok stratégiai elemzése könnyen elvégezhető. Előzetes forrásigény: 35 M Ft/év b. A projekt címe: A fenntartható vízgazdálkodás megvalósítása Magyarországon a 2000/60/EK EU Víz Keretirányelv célkitűzéseinek figyelembevételével A projekt célja: A fenntartható vízgazdálkodás tudományos megalapozása az EU Víz Keretirányelv hazai végrehajtásának elősegítésére. Rövid feladat meghatározás: Az MTA gondozásában 2001-ben elkészült a magyar vízgazdálkodás stratégiai kérdéseit elemző tanulmány, amelyben korszakalkotó jellegű szemléletváltozást kezdeményeztek a vízgazdálkodásban és a környezetvédelemmel való együttműködésben. A munka folytatásaként szükség van arra, hogy 2006-ig - a Keretirányelv által előírt vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítésének megkezdése időpontjáig - elkészüljenek azok a megalapozó vizsgálatok, amelyek lehetővé teszik a felszíni vízkészletek esetében a jó ökológiai és kémiai ill. a felszín alatti vizek esetében a jó kémiai és mennyiségi állapot meghatározását, hogy 2015-ig mely társadalmi vízigények (mennyiségi, minőségi) kielégítése válhat szükségessé és ezek, hogyan elégíthetők ki oly módon, hogy a felszíni és felszín alatti vízkészletek állapota ne romoljon ill. javuljon és 2015-re az előírt „jó vízállapotok” fenntartható módon elérhetőek legyenek. Előzetes forrásigény: 30 M Ft/év c. A projekt címe: A globális éghajlatváltozást kiváltó természeti és társadalmi-gazdasági folyamatok elemzése, a klímaváltozással összefüggő lehetséges hazai hatások ill.
beavatkozások vizsgálata, különös tekintettel a természeti környezetre ill. a természeti erőforrásokra, valamint a vízkárelhárításra A projekt célja: Az éghajlat-változási tendenciák, s az azokat kiváltó folyamatok elemzése, valamint a hatások vizsgálata az élővilágra (növény- és állatfajok, valamint az életközösségek hosszú távú, rendszeres megfigyelése). Árvíz- és belvízvédelmi, nagytérségi vízpótlási stratégiák meghatározása különböző lehetséges éghajlat-változási szcenáriók eseteire. A földhasználat változásainak éghajlati következményei, modell kísérletekkel. Rövid feladat meghatározás: A globális éghajlatváltozás szempontjából alapvető üvegházhatású gázok koncentrációinak, forrásainak, nyelőinek tanulmányozása, a légköri aeroszol részecskék szerepe a légköri folyamatok szabályozásában, e kibocsátások mérséklésének tudományos megalapozása. Vizsgálandó a légköri emelt szén-dioxid szint hosszú távú hatása az erdőkre, gyepekre és lágy szárú növényekre, az erdei biomassza mennyiségére. A globális tendenciák alapján várható hazai regionális éghajlatváltozás modellezése. A klímaváltozás természeti környezetre, a természeti erőforrásokra, a mezőgazdasági termelésre, valamint az energia-felhasználásra gyakorolt hatásainak meghatározása. A globális klímaváltozás lehetséges vízgazdálkodási hatásainak elemzésében egy olyan átfogó elemzés és értékelés, amely a lehetséges éghajlat-változási szcenáriók eseteire meghatározná a vízkárelhárítással (a víz többlete és hiánya elleni védelemmel) összefüggő területhasználat-változások célszerű irányait, a főműfejlesztések stratégiáit, valamint a védekezést érintő szervezés- és szervezet-fejlesztések követendő útjait. Előzetes forrásigény: 35 M Ft/év
2
