DUNAÚJVÁROSI ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

DUNAÚJVÁROSI ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Készítette: Dunaújvárosi Óvoda nevelőtestülete Dunaújváros, Pajtás u. 2.

Hatályos: 2013. szeptember 1.

Dunaújvárosi Óvoda Pedagógiai Programja 2013.

1

Tartalomjegyzék

I.BEVEZETÉS …………………………………………………………………………………………...

3

Helyzetelemzés …………………………………………………………………………………………...

3

II.A MI ÓVODÁNK ……………………………………………………………………………………..

6

II. 1.A programunk megvalósításának személyi feltételei ………………………………………..……...

6

II. 2. Tárgyi feltételek jellemzői ………………………………………………………………..………...

7

II. 3. Tagóvodák jellemzői …………………………………………………………………………...…...

8

III.GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP …………………………………………………………………..…

22

Intézményünk pedagógiai alapelvei, célkitűzései ………………………………………………………..

22

A program fejlesztési rendszere ………………………………………………………………………….

27

IV. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI …………………………………………………………….. 29 IV. 1. Az egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztési program …………………………………....

29

IV.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés …………………………………………………..….

35

IV. 3. Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása ………………………………..……

39

V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI és AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI ….

41

V. 1. Játék …………………………………………………………………………………………….….

42

V. 2. Verselés, mesélés ………………………………………………………………………………..….

45

V. 3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc ………………………………………………………..…...

47

V. 4. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka ………………………………………………………….....

49

V. 5. Mozgás …………………………………………………………………………………………..…

51

V. 6. A külső világ tevékeny megismerése …………………………………………………………..…..

54

V. 7. Munka jellegű tevékenységek …………………………………………………………………..….

57

V. 8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás ……………………………………………………..…..

59

VI. GYERMEK ÉS CSALÁDVÉDELEM ELVEI, SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSE, ESÉLYEGYENLŐSÉGET SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK …………………………………………...

61

VII. KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSE, HABILITÁCIÓS, REHABILITÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK …………………………………………..

63

VIII. INTÉZMÉNYÜNK KAPCSOLATRENDSZERE ………………………………………………… 67 Család-óvoda kapcsolata IX. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK …………………………………………………………………..…..

69

X. FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM …………………………………………………………..……

70


2

XI. MELLÉKLETEK 1. sz. A gyermek fejlettségének mérése 2. sz. Eszköz és felszerelések jegyzéke 3. sz. Módszertani segédanyagok Óvodai tagintézmények programjai, mint ajánlott módszertani segédanyagok 3.1. Dunaújvárosi Óvoda Aprók Háza Tagóvodája „MI PROGRAMUNK” Helyi nevelési programja 3.2. Dunaújvárosi Óvoda Aranyalma Tagóvodája Helyi nevelési programja 3.3. Dunaújvárosi Óvoda Bóbita Tagóvodája „CSILLAGSZEMŰEK” Helyi nevelési programja 3.4. Dunaújvárosi Óvoda Csillagvirág Tagóvodája „Játék-Mozgás-Kommunikáció Programunk” 3.5. Dunaújvárosi Óvoda Duna-parti Tagóvodája „TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM” 3.6. Dunaújvárosi Óvoda Katica Tagóvodája Helyi nevelési programja 3.7. Dunaújvárosi Óvoda Kincskereső Tagóvodája Helyi nevelési programja 3.8. Dunaújvárosi Óvoda Margaréta Tagóvodája Helyi nevelési programja 3.9. Dunaújvárosi Óvoda Mesevár Tagóvodája „ÓVODAI NEVELÉS „JÁTÉKKAL, MESÉVEL” nevelési programja 3.10. Dunaújvárosi Óvoda Napsugár Tagóvodája „NAPSUGARAS HÉTKÖZNAPOK – SZÍNES ÜNNEPEK” Helyi nevelési programja 3.11. Dunaújvárosi Óvoda Római Városrészi Tagóvodája Helyi nevelési programja 3.12. Dunaújvárosi Óvoda Százszorszép Tagóvodája Helyi nevelési programja 3.13. Dunaújvárosi Óvoda Szivárvány Tagóvodája „VILÁGUNK” Helyi nevelési programja 3.14. Dunaújvárosi Óvoda Zalka Máté u. Tagóvodája „JÁTÉK, MOZGÁS, KOMMUNIKÁCIÓ a MŰVÉSZETEK JEGYÉBEN” Helyi nevelési program

4. sz. Kiegészítő dokumentumok 4.1. Óvodai nevelés kompetenciaterület, Elméleti alapvetések, Készség- és képességfejlesztő programcsomagok suliNova 2006. 4.2. „Jó gyakorlatok”


3

I. BEVEZETÉS Az óvoda jellemző adatai Az óvoda neve:

Dunaújvárosi Óvoda

OM azonosítója:

029842

Címe:

Dunaújváros, Pajtás u. 2.

Elérhetőségek:

e-mail cím:

[email protected]

telefonszám: 25/423-211 weboldal:

www.dunaujvarosiovoda.hu

Az óvoda fenntartója: Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Címe:

Dunaújváros, Városháza tér 1-2.

Telefon:

25/412-211

Helyzetelemzés Az elmúlt időszakra visszatekintve rendkívül gyors és erőteljes változáson ment keresztül a Dunaújvárosi Óvoda, mely 14 tagóvodával működik. Intézményünk 2004. 07. 01-i hatállyal jött létre a város óvodáinak összevonásával. Majd további változások történtek Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlésének határozatai alapján:  2005/2006 nevelési évtől 2. sz. Tagóvoda 4 gyermek csoportja és a 14. sz. Tagóvoda 3 gyermek csoportja egy felújított épületbe a Zalka Máté utcai Tagóvodába költözött. A Kőris Utcai Tagóvoda 2 gyermek csoportja az Aprók Háza Tagóvodába, 1 gyermek csoportja a Bóbita Tagóvodába került áthelyezésre.  2006/2007 nevelési évtől A Dunaújvárosi Óvoda Római Városrészi Tagóvodában 1 gyermekcsoport létszámcsökkenés miatt megszűnt, így az ideiglenesen csoporttá alakított tornaterem visszanyerte eredeti funkcióját.  2007/2008 nevelési évtől A beiratkozott gyermeklétszám alapján és a szülői igényekre figyelemmel belső átszervezés történt, a Dunaújvárosi Óvoda Aprók Háza Tagóvodából egy gyermekcsoport a Dunaújvárosi Óvoda Kincskereső Tagóvodájába került áthelyezésre.  2008/2009 nevelési évtől A Dunaújvárosi Óvoda mind a 64 gyermekcsoportja befogadhatja a sajátos nevelési igényű gyermekeket, teljessé téve az integrált nevelést.  2013.04.01-től az óvodai élet szerves részét képező főzőkonyháink kiszervezése. A gyermekétkeztetés feladatát külső szolgáltató látja el. Dunaújvárosi Óvoda Pedagógiai Programja 2013.

4

Az intézmény működési adatai Dunaújvárosi Óvoda Székhely: Dunaújváros, Pajtás u. 2. Telephelyei, tagintézményei Tagintézmény címe Csoportok száma Római Városrészi Tagóvodája Pajtás u. 2. 7 Aprók Háza Tagóvodája Gábor Á. u. 2-4. 7 Aranyalma Tagóvodája Gagarin tér 1. 4 Bóbita Tagóvodája Földes Ferenc liget 1. 4 Csillagvirág Tagóvodája Gorkij u. 3/b. 4 Duna-parti Tagóvodája Batsányi u. 2-4. 5 Katica Tagóvodája Petőfi u. 4. 1 Kincskereső Tagóvodája Ady Endre u. 1/a 3 Margaréta Tagóvodája Lilla köz 1. 5 Mesevár Tagóvodája Garibaldi u. 1. 2 Napsugár Tagóvodája Március 15. tér 12. 7 Százszorszép Tagóvodája Lajos király krt. 31. 4 Szivárvány Tagóvodája Ságvári u. 7. 4 Zalka Máté utcai Tagóvodája Zalka M. u. 7. 7 Mindösszesen: 64

Férőhely 175 175 100 100 100 125 25 75 125 50 175 100 100 175 1600

Az intézmény tagóvodáinak elhelyezkedése, a városrészek tagoltságához igazodik. A tagóvodák különbözősége megmutatkozik épületi struktúrájukban, alkalmazotti és gyermeklétszámaikban. Az intézmény alaptevékenységei: Ellátja a kiemelt figyelmet igénylő gyermeket: -

a) különleges bánásmódot igénylő gyermek:

-

aa) sajátos nevelési igényű gyermek

-

ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek

-

ac) kiemelten tehetséges gyermek

Kötelező feladata, hogy ellássa az óvodai nevelés feladatait a közoktatási törvény, a nemzeti köznevelési törvény előírása, a kormány mindenkor hatályos rendeletével kiadott Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készített óvodai nevelési program, pedagógiai program alapján. Az intézmény nevelési tevékenységének sajátosságai: Valamennyi csoportban integrált nevelést biztosít az önkormányzat Dunaújváros Közgyűlése 328/2008. (VI.19.) KH számú határozata alapján. A Dunaújvárosi Óvoda gyermekcsoportjainak szerkezete: Az intézmény méretéből adódóan a gyermekcsoportok szervezésében, a csoportok összetételének alakításában több szempont is érvényesül.


5

Szerveződhet homogén/azonos életkor szerint és heterogén/vegyes életkor szerint, - minden esetben feladatunk a pedagógiai programunkban meghatározott óvodai nevelés megvalósítása! Intézményünkben (alapító okiratunk alapján) 64 gyermekcsoport működik. A gyermekcsoportok szerveződése: 16 homogén/azonos (3 kiscsoportos, 4 középső csoportos, 7 nagycsoportos) korú, 48 heterogén/vegyes életkorú gyermekek csoportja. Az óvoda csoportszerkezetének kialakításában fontos szerepet játszik:  az óvodai nevelőtestület pedagógiai irányultsága  az adott óvodai épület adottságai A folyamatos változások, átszervezések mellett is legfontosabb feladatunknak a szakmai munka színvonalának megőrzését, fejlesztését tekintettük! Több sikeres pályázatban és szakmai programban vettünk részt. 2008-ban a HEFOP 3.1.3. pályázat keretében a Kompetencia alapú nevelési program bevezetésre került intézményünkben. A Dunaújvárosi Óvoda előminősített referencia intézmény címet szerzett 2011-ben 5 referencia-területen: felsőoktatási gyakorlóhely, reformpedagógia alkalmazása, zöld óvodakörnyezetpedagógiai, befogadás-integráció, kompetencia alapú nevelési program alkalmazása. A referencia területekhez kapcsolódó releváns „jó gyakorlatok” és helyszínei a következők: Dunaújvárosi Óvoda Római városrészi Egysége  Kompetencia alapú óvodai nevelés alternatív zenei irányzatokkal  Inklúzió-speciális szükségletű gyermekek ellátása-óvodai ágazaton belül Dunaújvárosi Óvoda Bóbita Egysége  Projekt pedagógia-Freinet alternatív nevelés  „Farsangoljunk”- Farsang egy hétig Dunaújvárosi Óvoda Szivárvány Egysége  „Körlánc” egy iparvárosban  „Arborétumszerű”udvar az óvodában Ennek alapján a TÁMOP 3.1.7. pályázat keretében a Dunaújvárosi Óvoda bekapcsolódott a referencia-intézmények országos hálózatának kialakításának és felkészítésének folyamatába. A Dunaújvárosi Óvoda Pedagógiai Programja a törvényi szabályozások, valamint szakmai és pedagógiai hagyományaink figyelembe vételével, a 14 óvoda programjának harmonizációjával készült. Pedagógiai programunk elkészítésének alapja: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről A Kormány 229/2012. (VIII.28.) Kormány rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 363/2012 (XII.17.) Kormány rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról


6

„Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen.” (Széchenyi István)

II. A MI ÓVODÁNK

A program megvalósításának személyi és tárgyi feltételei Intézményünk közalkalmazotti létszáma Megnevezés Intézményigazgató Intézményigazgató helyettes - szakmai Intézményigazgató helyettes - humán Gazdasági vezető Tagintézmény –vezető Óvodatitkár Óvodapedagógus Dajka Takarító, mosós Gazdasági dolgozó Karbantartó Gyógypedagógus Gyógypedagógiai asszisztens Gyógytornász Pszichológus Összesen:

Létszám/fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 14 fő 1 fő 120 fő 64 fő 12 fő 11 fő 7 fő 2 fő 2 fő 1 fő 1 fő 239

II.1.Személyi feltételek jellemzői A Dunaújvárosi Óvoda szervezeti felépítése, a vezetői feladatok meghatározása az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában részletesen leírásra került. Az intézmény humán erőforrása biztosított. A nevelést végző óvodapedagógusok képzettsége a törvényi előírásoknak megfelel. A nem pedagógus dolgozók száma az ellátandó feladatokhoz és a jogszabályi előírásokhoz igazodik. Az óvodapedagógusi álláshelyek számának meghatározása a tagóvodák nyitva tartásához, a gyermek csoportok számához, a kötelező óraszámhoz igazodik és biztosítja a teljes nyitva tartási időben az óvodapedagógusok jelenlétét napi legalább két óra átfedési idővel. Az oktatás stratégiája lett az egész életen át tartó tanulás, ami nemcsak óvodásaink jövőjét érintő feladat, hanem az óvodai dolgozóké is. A pedagógusaink magasan kvalifikált szakemberek, technikai dolgozóink képzettek. Minden óvodai csoporthoz biztosított egy dajka, többsége szakképzett. A gyermekcsoportok életét két óvodapedagógus irányítja, délelőtti, valamint délutáni időbeosztással. Az óvónői párok közösen terveznek, a feladatokon megosztozva dolgoznak. A pedagógiai munka közvetlen segítői a dajkák, akik tevékenyen részt vesznek a közösségi élet és az egészséges életmód szokásainak kialakításában, bensőséges dajka-gyermek kapcsolat alapján. Óvodai nevelésünk eredményességéhez az óvodapedagógusok és az alkalmazotti közösség, különösen a pedagógiai munkát közvetlenül segítő alkalmazottak összehangolt tevékenysége szükséges. Az óvónői kompetenciák közül kiemelkedik a saját szakmai fejlődés irányítása, elősegítése az élethossziglan tartó tanulás folyamatában. Szakvizsgát szerzett óvodapedagógusaink száma 38 Dunaújvárosi Óvoda Pedagógiai Programja 2013.

7

fő. Az óvodapedagógusok folyamatos önképzése, tanulása, továbbképzése alapvető feltétele az óvodai nevelőmunka hatékonyságának. Intézményünk továbbképzési programja alapján éves tervekre lebontva történik az óvodapedagógusok továbbképzése. Intézményünk belső keretein belül szakmai továbbképzések, munkaközösségi tevékenységek, előadások, bemutatók rendszeres szervezésével tovább színesítjük, gazdagítjuk nevelőtestületünk pedagógiai – módszertani kultúráját. II.2.Tárgyi feltételek jellemzői A Dunaújvárosi Óvodában a nevelés-oktatás infrastrukturális feltételei elégségesek, ugyanakkor fokozott forrásigényt követel a tagóvodák állagmegóvása, a modern igényeknek megfelelő nevelési környezet biztosítása. A feltételrendszer bővítése során megoldandó az épületek felújítása, valamint fejlesztő eszközök, oktatási eszközök, informatikai eszközök modernizálása, megújítása. Tornaszoba Dunaújvárosi Óvoda Kincskereső Tagóvodája kivételével minden óvodai egységben van. A Kincskereső Tagóvodában ezért jelenleg a csoportszobákban és az udvaron történik a mozgásfejlesztés. Logopédiai szoba (fejlesztőszoba) minden óvodai egységben kialakításra került. Sószoba működik: 3 tagóvodában (Duna-parti Tagóvoda, Mesevár Tagóvoda, Napsugár Tagóvoda). Ezen felül 2 tagóvodában (Római Városrészi Tagóvoda Egység, Zalka M.u. Tagóvoda) a sószoba működéséhez szükséges feltételek adottak, jelenleg az anyagi források előteremtése szükséges. Akadálymentesítés: részlegesen akadálymentesített 2 tagóvodai épület (Aranyalma Tagóvoda, Zalka Máté u. Tagóvoda). A Dunaújvárosi Óvoda székhelyeként funkcionáló Római Városrészi Tagóvoda teljesen akadálymentesített. A kötelező eszköznorma előírásai alapján a kötelező eszköz- és felszerelésjegyzékben előírt eszközök megvalósulása intézményi szinten hozzávetőleg: 67 %


8

II.3. Tagóvodák jellemzői Dunaújvárosi Óvoda Aprók Háza Tagóvodája Az Aprók Háza Tagóvoda két különálló épületben működik, mindkettőt 1959-ben építették, és vették birtokukba a gyerekek. A két épület összevonására 2001-ben került sor, és azóta, Aprók Háza néven üzemel óvodánk. Jelenleg 7 vegyes életkorú gyermekcsoporttal működünk. Az épületek emeletesek, mindegyik rendelkezik külön, jól felszerelt tornaszobával, valamint van egy foglalkoztatónk, melyet több célra is felhasználhatunk (pl.: rendezvények, kiscsoportos fejlesztések, előadások, kiállítások, stb.) Udvarunk tágas, a gyermekek mozgásigényét maximálisan kielégíti. A nagy játszóterület mellett a környezeti nevelésre alkalmas különleges területeket hoztunk létre pl.: sziklakert, gyógynövény sziget, komposztáló. Nevelőtestületünk helyi nevelési programja a „MI PROGRAMUNK”, tevékenységközpontú. A gyermekekkel való egyéni bánásmód és személyiségfejlesztés játékban, játékkal történik, különböző életkorú gyermekek együttélésével. Tisztelet, szeretet, megbecsülés, elfogadás szép környezetben! Ezekkel jellemezhető nálunk az Aprók Háza Óvodában az élet, amelyet kínálunk és biztosítunk a gyermekeknek. Tiszteletben tartjuk jogát a játékhoz, melynek lehetőségeivel korlátlanul élhet. A mozgásos tevékenységek változatos formáival biztosítjuk a harmonikus testi fejlődését. A környezet megfigyelésén megszerettetésén keresztül megismertetetjük velük a környezetvédelem fontosságát. Az óvodai tevékenységek során megerősített képességekkel, a tudásvágy felkeltésével tesszük alkalmassá őt az iskolai élet megkezdésére. Ebben nagy segítség, hogy nevelőtestületünk szakmailag nem csak jól felkészült, hanem speciálisan képzett /gyógy testnevelők, fejlesztő pedagógusok, mentálhigiénés asszisztensek/. Speciális programjaink: A vízhez szoktató program: része a mozgásfejlesztési feladatainknak. Óvodánk 7 gyermekcsoportjából verbuválódik össze a vízhez szoktató programra a kis csapat. A vízhez szoktatás jól szolgálja a gyermekek koordinációs tevékenységét. A testrészek megnevezése és a vízben való mozgatása játékos formában elősegíti a nyújtást, az izmok erősítését. Fejleszti az egyensúlyérzéket, a térérzékelést. Ismereteket szereznek a jobb-baloldaliságról, az eszközök használata a kéz izmának fogó erejét fejleszti, mely később az írástanulást segíti. Tapasztalatot szereznek az irányokról. Az egyéb személyiségi jegyek, mint érzékelés, észlelés, akarati tulajdonságok, bátorság, kitartás, egymásra való odafigyelés mind hatékonyan fejleszthető. Bátran mondhatjuk tehát, az óvodai alapprogramban megvalósításának egyik módszere a vízhez szoktatás. Az OVI – ZSARU:Városunkban jelenleg egyedülálló, de országos szinten is az elsők között induló játékos, figyelemfelkeltő, érdekes kommunikációra törekvő, programsorozat, amelyben a rendőrség munkájával ismerkedhetnek meg a gyerekek. A program célja: Az óvodáskorú, elsősorban nagycsoportos gyermekek biztonság érzetének segítése, erősítése. A környezettel való ismerkedés: A gyermek, az őt körülvevő szűkebb és tágabb környezetről olyan természeti és matematikai jellegű tapasztalatokat szerezzen, melyek az életkorának megfelelő biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz nélkülözhetetlenek. Segíteni kell a gyermek spontán és irányítottan szerzett tapasztalatainak feldolgozását. Nevelőmunkánkat segítő alapítvány: „Sok kicsi sokra megy” Alapítvány Dunaújvárosi Óvoda Pedagógiai Programja 2013.

9

Dunaújvárosi Óvoda Aranyalma Tagóvodája Óvodánk gyalog, gépjárművel, autóbusszal egyaránt megközelíthető autóforgalomtól elzárt, zöldövezetben épült, csendes, tisztalevegőjű, zsákutcában található. Az épületben 4 csoportszobában 25 fős gyermekcsoportok működnek. Az óvoda belső környezetét igyekeztünk úgy kialakítani, hogy inkább egy családi ház, egy otthon benyomását keltse, mintsem egy intézményét. Tettük ezt azért, mert az idejáró gyermekeknek 3-4 évig ez lesz a második otthona. Csoportszobáink világosak, tágasak, barátságosak, felszereltségük a gyermekek minden igényét kielégítik. Fejlesztőjátékok sokaságából válogathatnak kedvükre. A csoportszobák kialakításában és díszítésében óvó néni és kisgyermek egyaránt részt vesz. A déli alvásnál korszerű ágyak biztosítják a nyugodt pihenést. A gyermekcsoportokban lelkes szakmailag jól képzett, az évek során sok tapasztalatot szerzett óvodapedagógusok dolgoznak – igényességüket a folyamatos önképzés és új szakirányú diplomák megszerzése jellemzi. Munkájukat szakképzett dajkák segítik. 1998 óta sajátos nevelési igényű gyermekek (látássérült, hallássérült, mozgássérült) integrált nevelésére is alkalmas óvodánk. A fejlesztő program mindig a gyermekek különleges gondozási igényére épül és egyéni tulajdonságainak fokozatos kibontakozását szolgálja. A fejlesztés feladata, a korrigálás, kompenzálás, felzárkóztatás, a szociális képességek fejlesztése és minden esetben az önálló életvezetésre irányul. Szükség szerint terapeuta, logopédus, pszichológus, orvos, gyógytornász, gyógypedagógia asszisztens kapcsolódik be a fejlesztésbe. Nagyon fontos számunkra a család és az óvoda kapcsolata, fontos a jó együttműködés. A szülők bármikor betekinthetnek a gyermekek mindennapi életébe. Óvodába lépéskor aktív részesei a gyermekeik beszoktatásának. Minden évben négy alkalommal évszakhoz kapcsolódó kézműves játszóházat szervezünk, ahol a gyermek szüleivel együtt tevékenykedhet. Évente megrendezzük a szülő – gyermek sportnapot, a családi napot (a szülők az egész napot itt tölthetik gyermekükkel, főzünk a szabadban), a Tökfesztivált, óvodai kirándulást. Kéthavonta nyitja ajtaját közérdekű témákkal a Kopogtató Szülői fórum. Ünnepeink nyitottak, melyeknek nem csak látogatói a szülők, hanem aktív résztvevői is. Programunk az ARANYALMA ÓVODAI PROGRAM, mely tartalmazza az óvodáskor teljes nevelő-fejlesztő munkáját. Megőrzi a nemzetközileg elfogadott magyar óvodai gyakorlat értékeit, jól bevált hagyományait, ugyanakkor nyitott minden új iránt, ami ösztönzi az óvodapedagógusokat arra, hogy az óvodai életet még árnyaltabban, sokszínűbben, az egyéni szükségleteket, különbözőségeket figyelembe véve szervezzék meg a gyermekek számára. Óvodánk helyi programját a nevelőtestület készítette. Kiemelt feladatunk az egészséges életmódra nevelés ezen belül a mozgásfejlesztés. Nagy tornaterem és hatalmas füvesített udvarunkon szabad tér, esztétikus, biztonságos fajátékok, hinták, homokozók várják a gyermekeket. Kihasználjuk a Duna part, Jégpálya közelségét. Minden évszakban túrázunk, alkalmanként lovagolni megyünk. Lehetőséget biztosítunk (szakemberek vezetésével) a gyermekeknek foci, labdatorna, néptánc, moderntánc. kipróbálására. A nevelés fő eszközének a játékot tekintjük, a játék, az ismeretszerzés és a tapasztalatszerzés legfontosabb színtere. Mit adhatunk gyermeknek szülőnek: - testi, lelki szükségleteik kielégítését - nyugodt, vidám szeretetteljes légkört, melyben érje a gyermeket annyi öröm, amiből később is tud majd meríteni - integrációra való alkalmasság, befogadó környezet - olyan óvodát, ahova a szülők szívesen és biztonságtudattal hozzák gyermeküket. A nevelőmunkánkat segítő alapítvány: Gyermekláncfű Alapítvány Dunaújvárosi Óvoda Pedagógiai Programja 2013.

10

Dunaújvárosi Óvoda Bóbita Tagóvodája Bóbita Tagóvoda városunk legnagyobb lakótelepén helyezkedik el. Az óvodánk 4 csoportos, száz férőhelyes. A csoportszobák világosak, megfelelő méretűek. A berendezési tárgyak megfelelnek a gyermekek életkori sajátosságainak, igényeinek. Minden csoporthoz saját öltöző, mosdó és előtér tartozik. A hozzánk kerülő gyermekeket új, korszerű kivitelezésű tornateremmel ellátott, kényelmes épületben tudjuk fogadni, nevelni, melyhez tágas, jó adottságú udvar tartozik (négy homokozó, domb, játékok, gyümölcsfák, EU szabványos játékokkal stb.) Vegyes csoportban gondozzuk, neveljük és fejlesztjük a nagyon különböző életkörülmények közül érkező gyermekeket. A vegyes életkorú csoportszervezést szeretjük – a szülők is elfogadták -, mert fontosnak tartjuk a gyermekek érzelmi biztonsága szempontjából, amit a családias jelleg és az állandó felnőtt személye jelent. „Csillagszeműek” Pedagógiai Programunknak megfelelően a JÁTÉK-MESE és MŰVÉSZETEK, mint kiemelt tevékenységi formák vannak jelen nevelőmunkánkban, melyet a FREINET szellemű nevelés hat át. Programunk alapja a játék és mese, melyet kiemelt feladatként kezelünk a művészeti neveléssel együtt, hisz az óvodáskor világra nyitott, érzékeny időszakában alapszükséglet mind befogadási (érzelmi), mind készségfejlesztési szinten. Fontosnak érezzük a gyermeket nyitottá, befogadóvá tenni a művészetek iránt, a kreativitás, a szabad önkifejezés és az öntevékenység erősítésével, valamint a technikai jártasságok fejlesztésével. Évek óta nagy hatással van munkánkra Freinet francia pedagógus szellemisége Az egész testület alapjaiban magáénak vallja és ötvözi munkájában az ő elméletét és gyakorlatát. A Freinet-pedagógia alapelvei természetesek és egyszerűek. a gyermek jogainak és szükségleteinek tiszteletben tartása, a természet- és életközeliség, a nyitottság, támaszkodás a közösség segítő erejére, a tevékenység által történő tapasztalatgyűjtés, ismeretnyújtás és képességfejlesztés, az egyéni érdeklődés és fejlődési ütem tiszteletben tartása, a tevékenység önálló megválasztásának lehetősége, a szabad alkotás élményének feldolgozása, az önkifejezés szabadsága. A fejlesztés legfontosabb közegének magát az életet tekinti, vagyis a gyereket körülvevő kezdetben szűkebb, s idővel egyre táguló közvetlen társadalmi, természeti és épített környezetet. Mindent ezen keresztül és ebben ismer meg, s ebben talál rá az őt érdeklő újabb és újabb kihívásokra. Szabad önkifejezés (beszélgető kör, mese és versírás, dramatizálás, bábozás, mozgás, zene, vizuális alkotás), Kísérletező tapogatózó tapasztalat és ismeretnyújtás (természetfigyelő séták, kirándulások, kutatás, felfedezés, gyűjtés, kiállítások, stb.), Természetes közösségi élet (együttműködés társakkal, felnőttekkel, más óvodai csoporttal). Jelmondata: "Az élet által az életre nevelni." Tervezésünket a projekt módszer jellemzi évek óta, melyet a mai napig jónak tartunk és folytatni kívánunk. 2011-ben előminősített Referencia Intézményi címet szereztünk, két „jó gyakorlatot” kidolgozásával. A nevelőmunkánkat segítő alapítvány:”Csillagszeműekért Gyermekalapítvány” Dunaújvárosi Óvoda Pedagógiai Programja 2013.

11

Dunaújvárosi Óvoda Csillagvirág Tagóvodája A Csillagvirág óvoda 1953. óta, azaz 60 éve fogadja az óvodáskorú gyermekeket. Az óvoda épülete szocreál stílusú, műemlék jellegű. Óvodánk 100 férőhelyes, 4 csoportos. A csoportok egy-egy kedvenc kisállat nevét viselik: pillangó, csiga, süni és nyuszi. Csoportjainkban közel azonos életkorú gyermekek járnak, vagyis tiszta csoportokkal dolgozunk. Figyelembe vesszük az óvoda csoportszerkezetének kialakításánál a különleges bánásmódot igénylő, a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, nemzeti, etnikai, migráns és más kisebbséghez tartozó gyermekeket. A szülői igényeknek igyekszünk megfelelni. Jelenleg közoktatás vezető, mentálhigiénés asszisztens, középfokú angol nyelvvizsgával, alapfokú német nyelvvizsgával, alapfokú olasz nyelvvizsgával rendelkező óvodapedagógusok dolgoznak óvodánkban. „Évszakvarázs” munkaközösségünknek minden pedagógus tagja. Óvodaképünk a - NYITOTT ÓVODA - amely a mai igényekhez igazodva, a szülők részére betekintést enged gyermekeik óvodai életébe. (nyitott ünnepek, játszóházak, családi torna stb.). Óvodánk tevékenységének megszervezésében kulcsszavaink: JÁTÉK – MOZGÁS- KOMMUNIKÁCIÓ E három tevékenységforma nemcsak célja, hanem eszköze is óvodai nevelésünknek. Játék: Célunk, hogy fejlődjenek azok a sajátosságok, amelyek később a gyermek magatartására a játékon kívül is jellemzőek lesznek. Minden tanulási tartalom: ismeret, jártasság, készség jelenjen meg. Eredményeképpen alapozódjanak a képességek és alakuljon a magatartás. Feladatunk: Biztosítani a játék feltételeit a személyiség fejlesztése érdekében. Szükség van ezért az óvodapedagógus által kezdeményezett és irányított játékokra is. - saját készítésű fejlesztő játékok használata, - játszóházak szervezése - saját készítésű játékgyűjteményeink folyamatos bővítése (Mozgásos, Kommunikációs, Nyelvi játékok) Mozgás: Az egész személyiség fejlesztésére irányul. Sokoldalú, harmonikus személyiségfejlesztés mozgással, a mozgás szeretetére épülő egészséges életmód megalapozása. Egészség megőrzése, megszilárdítása, a szervezet edzése, a fejlődés, növekedés, gyarapodás a testi képességek kialakításának elősegítése, a mozgásműveltség fejlesztése: - kiegészítő mozgásos tevékenységek, sportvetélkedők, családi torna, séták, kirándulások - sporttevékenységek – foci, korcsolya, sakk, aerobik, úszás – szakedzők irányításával - speciális mozgástevékenységek: népi- és moderntánc, táncház, gyermektánc - egyéni fejlesztő mozgástevékenységek: lábtorna, tartásjavító torna, fejlesztő torna – „alapozó terápia” egyes mozzanatai, vitamintorna Kommunikáció: A gyermekek biztonságérzetének, tájékozottságának növelése, ismereteinek, kapcsolatainak gazdagítása, beszédkészségének, anyanyelvi kultúrájának fejlesztése a kommunikáció által. Játékos idegen nyelvhez szoktatással speciális nyelvi és kommunikációs készség- és képességfejlesztés a személyiség sokoldalú fejlesztése érdekében angol és a német nyelv megismertetése megszerettetése a mindennapok során, az óvodai tevékenységek tartalmának gazdagítása. Miért szeretnek idejárni a gyerekek? mert: sokat kirándulunk, játszunk, mesélünk, énekelünk, rajzolunk, nagyon hangulatosak csoportjaink, udvarunk kellemes, árnyas környezetet biztosít, gazdag programokat kínálunk, házi bábcsoportunk Mikuláskor, gyereknapon mesejátékkal lepi meg a gyermekeket, sok – sok családi programot szervezünk vetélkedők, akadályverseny. Büszkék vagyunk Városi Mesemondó Délelőtt programunkra, és arra, hogy jó kapcsolatot ápolunk a városban működő intézményekkel. A nevelőmunkánkat segítő alapítvány: „Gyermekeinké a jövő” Alapítvány. Dunaújvárosi Óvoda Pedagógiai Programja 2013.

12

Dunaújvárosi Óvoda Duna-parti Tagóvodája A Duna-parti Tagóvoda 1975-ben épült, a belváros és a Római városrész, a Liszt Ferenc kert és az Erkel kert között helyezkedik el. 5 csoport: 3 azonos életkorú, 2 részben osztott, 125 férőhellyel fogadja a gyerekeket. Csoportjaink neve: Kisvonat, Kisbakancsos, Sárgarigó, Mézeskalács, Katica. Épületünk, amely lakóház alatt van pavilon rendszerű: A, B, C. Egy pavilonban a földszinten és az emeleten található a foglalkoztató. Mindegyikhez szülői fogadó, gyermeköltöző és mosdó tartozik. Építészeti sajátosság, hogy pavilononként egy gyermekétkező szolgálja a kulturált étkezést. Felújított épületben csoportszobáink tágasak, esztétikusak, a gyerekek igényeinek megfelelően berendezettek. Tornaszobánk a (6. foglalkoztató) jól felszerelt, minden korcsoport számára lehetőséget nyújt a mozgásra, mindennapos testnevelésre. A Duna-part közelsége a mozgásigény kielégítésére, a közvetlen környezetünk megismerésére és védelmére, az egészséges életre nevelésnek ad kiváló lehetőséget. Hagyományőrző programjaink: A szülők részére több alkalommal is lehetőséget biztosítunk az óvodai életünkbe való betekintésre: nyitott napok, évszakonként közös barkácsolás, ünnepélyek, rendezvények, nyárbúcsúztató, Mikulás, Karácsony, farsang, búcsúhét, közös kirándulások, egyéb programok a családokkal. Több éve hagyomány óvodánkban, hogy január hónapban megrendezzük a „Társasjáték” nevű programunkat, a város többi óvodáinak bevonásával, ahol a gyerekek játékos módon versenghetnek. Az összegyűjtött fejlesztő játékokból kiadvány is készült. Óvodai nevelésünk befogadó, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekvő, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Nevelőtestületünk kiemelten kezeli az egészséges életmód megalapozását, ezen belül a mozgásfejlesztést, az értelmi képességek fejlesztését, kommunikációt. Gyermekeinket jelenleg szakértői, fejlesztőpedagógusi, gyógypedagógiai asszisztensi, mentálhigiénés asszisztensi, s középfokú angol nyelvvizsgával rendelkező óvodapedagógusok nevelik. Munkánkat logopédus és gyógypedagógus segíti. Nyitottak vagyunk az újdonságokra, szívesen kipróbálunk új módszereket, eszközöket. Az óvoda helyi nevelési programja: Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program, (adaptált program), mellyel kompetencia alapú nevelés folyik. Kompetencia alapú óvodai nevelés, a teljes gyermeki személyiség fejlesztése, ismeretszerzése, önállóságának elősegítése, tevékenykedtetés által. Elsődleges tevékenység a játék, mint a személyiségfejlesztés leghatékonyabb eszköze. Minél sokrétűbb tájékozódó tevékenységgé váljon a játék, a játékba integrált tanulás. A csoportokban a tevékenység szervezés a gyerekek korcsoportjának, igényeiknek, elképzeléseiknek figyelembevételével történik. Színes élményeket szerezhetnek önmagukról, barátaikról, a közösségről, az őket körülvevő világról, a környezetről, a természet csodáiról, a számok, mennyiségek birodalmáról. Játékos komplex foglalkozások kötött és kötetlen formában, mese-vers, beszédfejlesztő játékok, logikus gondolkodást fejlesztő játékok, környezet megismerését szolgáló tevékenységek, művészeti tevékenységek, testi nevelés, hagyományőrző programok. Óvodánkban Kompetencia DIFER Képességfejlesztő Munkaközösség működik, melynek célja a kompetencia alapú nevelés, a gyerekek részképességeinek megismerése, tudatos és hatékony fejlesztése. A nevelőmunkánkat segítő alapítvány: „KŐRIS-OVI” Alapítvány.


13

Dunaújvárosi Óvoda Katica Tagóvodája A Katica Tagóvoda Dunaújváros Pentele városrészében található. Jól megközelíthető. Földszinti épület, udvara tágas, utcai forgalomtól elzárt. Az óvoda előtt parkoló biztosítja a szülők számára a biztonságos várakozást. Óvodánk egy csoportos, csoport szobával és tornaszobával rendelkezik. Családi ház, mely otthonos, barátságos hangulatú. Óvoda állaga megfelelő, jól felszerelt helyiségek várják a gyermekeket. Az óvodában a természetes és mesterséges fényviszonyok ideálisak. Berendezési tárgyaink, műszaki berendezéseink esztétikusak, praktikusak. Játék állományunk minden korcsoport számára biztosítja a megfelelő személyiségfejlesztést. Játékeszközök a gyermekek számára biztonságosan és jól hozzáférhetően vannak elhelyezve. Udvarunk kialakításában is az előző szempontokat vettük figyelembe. Mászókák, csúszda, babaház, hinták, homokozó árnyékolásának beszerzésénél és felállításánál a szabványok betartását alkalmaztuk. Így udvarunk biztonságos és megfelelő mozgásteret biztosít egészségük megőrzése, és fejlődése érdekében a gyermekeknek. Virágoskertünk kialakításánál, bokraink fáink ültetésében is az esztétikumot és a gyerek játékterét vettük figyelembe. Az óvodába járó gyermekek, és szüleik számára négy fő biztosítja a feladatok minden napi ellátását. Két szakképzett dajka néni, a gyermekek gondozási feladataiban vesznek részt, illetve az óvoda tisztaságát biztosítják. Két óvodapedagógus a gyermekek napirendjének megfelelően szervezik a napi tevékenységeket és biztosítják a gyermeke egészséges fejlődését. A gyermekek egyenletesebb fejlődését, segítik az egyéni fejlesztések, melyekhez megfelelő felkészültséggel és programmal rendelkezünk. Munkánkat és a gyermekek beszédfejlődését logopédus kollega segíti, hetente az igényeknek megfelelő óraszámban. Programunk koncepcionális hangsúlya: A környezettel való ismerkedés óvodai nevelésünk egészében érvényesül, áthatja az óvodai életet. Célunk a gyermekek egyéni vágyainak, ötleteinek kibontakoztatása változatos játék lehetőségekben, és erősítő élményt adó tevékenységekben. Mozgásra inspiráló, biztonságos, tiszta környezete, szabad tereket, megfelelő időt biztosítunk a természetes és szervezett mozgásra. Lehetőségeinket figyelembe véve minél több időt töltünk a természetben. A szűkebb és tágabb környezet sokszínű mozgásos és érzékszervi felfedeztetésén, felfedezésén keresztül, a gyermeki cselekvő viszony kialakítása. A gyermekek érdeklődésének felkeltése a környezetalakító, hasznosságának átélésére, eredményeinek megbecsülésére nevelés. A környezet tevékeny megismerése közben szerzett matematikai tapasztalatokkal, a tér és síkbeli szemlélet alapozása. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításban. Nevelésünk része a szenzitív környezetpedagógia. A természettel való kommunikálás, metakommunikálás egy személyes természetkép és ezzel együtt egy természetes énkép kialakítása Egy-egy témakörön belül a témák változatos, több és mindig új oldalról való megközelítése során fokozatosan érvényesül a valóság, az ahhoz kapcsolódó tevékenység, arról alkotott kép és azt kifejező szó egysége. A tevékenységeket az évszak hangulatához és témáihoz illesztjük, és ehhez átélést fokozó verseket, mondókákat, énekeket és ábrázolási tevékenységeket kapcsolunk. A nevelőmunkánkat segítő alapítvány: „Csillagszeműekért Gyermekalapítvány”. Dunaújvárosi Óvoda Pedagógiai Programja 2013.

14

Dunaújvárosi Óvoda Kincskereső Tagóvodája A belváros békés, nyugodt lakókörzetében, családi ház jellegű épületben, 3 vegyes csoport működik. Az óvodások életkorának, igényeinek megfelelő intim, családias légkör jellemzi. Udvarunk tágas, sokféle játékra és mozgásra nyújt lehetőséget. Udvari játékaink az EU szabvány szerint telepítődtek. Óvodánk személyi feltételei: dolgozói létszámunk: 10 fő. A nevelőmunkát magasan kvalifikált szakemberek közössége, munkaköri végzettség mellett végzi. Az óvónők több speciális továbbképzésen vettek részt, igényük van a tanulásra: 4 fő szakvizsgázott(közoktatás vezető, gyógytestnevelő, angol nyelv az óvodában, drámapedagógus), speciális végzettségek: mentálhigiénia, fejlesztőpedagógia, gerinctorna, vitamin torna. Pedagógiánk három részből áll: 1. A mozgás, az öröm, egészség és szabadság. Színtere a csoport, udvar, a környező zöldövezet. 2. A kultúra sokszínűsége, a mese, a költészet, anyanyelvi nevelés, az ének-zene, a rajz, festés és más tevékenységek mindennapos örömforrások. 3. Nagy terület, a játék (a tanulás), amely önmagában is szeretet, mert szabad, örömteli. Mozgásra épülő helyi nevelési program, a testi – lelki egyensúly hangsúlyozásával erkölcsi, érzelmi, esztétikai nevelés. Kincskereső Tagóvoda mozgásprogramja: Mozgásfejlesztő programunk a testi és lelki szükségletek alapján állt össze, képez egységes egészet. Kiindulási pontunk két alapkategóriája: a testi nevelés és a testnevelés. Testi nevelésen: az egészséges életmódra nevelést, az egészséges életvitel igényének biztosítását értjük. Mindennap lehetősége van óvodásainknak az átmozgató, frissítő testmozgásra, amely segíti szervezetünk sokoldalú, arányos fejlődését. A test, lélek és szellem lecsillapítására a jógát alkalmazzuk. Ez az ősi mozgáskultúra alkalmas az utánzó mozgások gyakorlásával a testi képességek fejlesztésére. Meditáció és a relaxáció az ellazulást, a tudatos pihenést szolgálja, amire nagy szükségük van a gyerekeknek ebben a rohanó világban. Testnevelés: speciális feladatai közül kiemelt fő feladat az egészség megőrzése, megszilárdítása, a jó közérzet biztosítása. Ahhoz, hogy a gyermekek jól érezzék magukat a mozgásprogramokban, a mozgásról szerzett pozitív élményeket kell megerősíteni. A rászoruló gyermekek igény szerinti foglalkozásban részesülnek. Fejlesztésnél figyelembe vesszük a gyermekek életkori sajátosságait, egyéni adottságait, képességeit. Mozgás-centrikusságunk a szabadjátékban is megmutatkozik. Az udvari eszközeink fejlesztik egyensúlyérzékelésüket, térészlelésüket, növelik az állóképességet, kitartásra, ügyességre ösztönöznek. A jó hangulatú tevékenység pozitív élményt nyújt, a mozgás pedig szokássá, igénnyé válik. Az egészséges életvitel igényének kialakítása kiemelt jelentőségű. A rendszeres mozgás közben fejlődnek a pszichikai, testi, értelmi, szociális képességek. Kiegészítő eszközök: jóga, meditáció és relaxáció. Mai világunkban nagy szüksége van szervezetünknek, agyunknak arra a képességre, hogy elengedje magát, ellazuljon. Az önmagunkra való koncentrálás kialakuljon. A nevelőmunkánkat segítő alapítvány: Mozgás és Mese Alapítvány Dunaújvárosi Óvoda Pedagógiai Programja 2013.

15

Dunaújvárosi Óvoda Margaréta Tagóvodája Óvodánk a Dózsa II. városrészben helyezkedik le, 1977-ben 10 csoporttal kezdte meg működését. A két pavilonból álló intézmény homlokzati részről emeletes, udvari részről földszintes épület, amelyet belső folyosó köt össze. Óvodapedagógusaink (1 fő középfokú, 10 fő főiskolai végzettségű) számos szakirányú, illetve felsőfokú képzésen vettek, vesznek részt. (Fejlesztőpedagógus, diplomamegújító képzés, gyermektánc oktató, mentálhigiénés szakember, integrációs pedagógia bábcsoportvezető, mozgásfejlesztő.) A kompetencia alapú nevelést támogató szemlélettel fejlesztik a gyermekeket. Az óvodapedagógusok munkáját szakképzett dajka nénik (5 fő) segítik a mindennapokban. A gyermekek fejlesztését logopédus, mozgásfejlesztő szakember, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, gyermektánc oktató segíti. 125 férőhelyes óvodánkban 5 vegyes életkorú csoport működik. Szimpátiát vált ki a szülők körében óvodánk nyitottsága, ünnepeink, programjaink jó hangulata, (Mozgovi, Margaréta Nap, Márton napi lámpás vonulás, Adventi játszóház, Mikulás, Karácsony, Farsang, Óvodás találkozó, Költészet napja, Madarak fák napja, Anyák napja, Gyermekhét, stb.) a kiemelt helyen szereplő mozgásfejlesztés, és a szülői igényeknek is megfelelő kiegészítő szolgáltatások (néptánc, hittan, foci). Természetes anyagokból készült bútorokkal és gazdagon felszerelt játékeszközökkel, térelválasztókkal játékkuckókká alakítható, barátságos, galériás csoportszobáink nyugodt légkört biztosítanak az elmélyült játékhoz. A tornaterem tágas és mozgásfejlesztő eszközökkel jól felszerelt. Pl. változatos kézi szerek, speciális fejlesztő szerek (Wesco, Bola, Ayres). Az udvar közel 2000 m2 sok lehetőséget rejt az udvari játékokhoz, számos eszköz áll a gyermekek rendelkezésére (mászókák, hinta, csúszdák, foci kapuk, homokozók, pancsolók, ügyességi játékok, zuhanyok, járművek …). Rendszeresen szervezünk ide programot (pl. bábszínház, Margaréta nap, játszóház, sportvetélkedők). Erősségeink: - Kompetencia alapú nevelés elemeit építjük be a mindennapi munkába sok tapasztalatszerzéssel, kísérletezéssel, gyűjtőmunkával, mindezt a család és óvoda kapcsolatának erősítéseként a szülőkkel közösen. - Mozgásfejlesztés sokféle tevékenykedtetéssel a tornateremben, illetve az egyre jobban felszerelt udvaron. A tornatermet nemcsak szervezett tevékenységre használjuk, hanem lehetőségünk van a hét minden napján a heti rendben meghatározott kötelező mozgásfejlesztésen túl szabadidős tevékenységre is. - Minden lehetőséget kihasználunk az udvaron is a mozgásfejlesztésre kötetlen, és szervezett formában egyaránt. A család és óvoda kapcsolatának erősítése céljából udvarunkon számos közös rendezvényt tartunk. (Pl. Margaréta nap, játszóház, sportvetélkedők). - A mozgás fejlesztés speciális formája a népi játékokkal és a néptánc elemeivel történő fejlesztés, melyet szakképzett gyermektánc oktató óvodapedagógus tart a heti rendbe beépítve. - Büszkék vagyunk közszeretetnek örvendő bábcsoportunkra (Margaréta Bábszínház Munkaközösség), amely a mesék világát báb és mesejáték formájában közvetíti a gyermekek felé. A nevelőmunkánkat segítő alapítvány: „KŐRIS-OVI” Alapítvány. Dunaújvárosi Óvoda Pedagógiai Programja 2013.

16

Dunaújvárosi Óvoda Mesevár Tagóvodája Óvodánk családias, gyermekléptékű intézmény. 2 vegyes életkorú csoportban, 50 férőhellyel rendelkezik. 1963-ban épült, három csoporttal, 75 férőhellyel. 1985-ben egy csoportja megszűnt, helyén tornaszoba kialakítása vált lehetővé, melyet azóta is folyamatosan fejlesztünk. A tornaszoba egyúttal számtalan rendezvény helyszíne is, pl. színház, mini koncert, táncház, stb. 1998-ban só szobát alakítottunk ki, az egészség megőrzése céljából. Működése az elmúlt években szülői felajánlással történt. Logopédiai szobánkat az óvodánk csendes zugában alakítottuk ki, ahol a logopédus heti rendszerességgel foglalkozik a gyerekek beszédhibáinak javításával. A délutáni órákban lehetőséget biztosítunk – szülői igények alapján – olyan tevékenységek szervezésére, amely az óvodás korú gyermekek életkori sajátosságainak megfelelnek (pl. néptánc, játékos angol, stb.). Az épület a Duna-part szomszédságában, árnyas, hatalmas udvarral rendelkezik. Kerékpár- és rollerpályánkon, az uniós szabvány szerinti mászókák számtalan lehetőséget biztosítnak a gyerekek mozgásfejlődéséhez. Az óvodában folyó nevelést 4 fő óvodapedagógus végzi, munkájukat 2 fő szakképzett dajka segíti. Programunk az Óvodai Nevelés Játékkal, Mesével, melyet a 90-es évek végén adaptáltunk. Az alapelvet, a játékkal, mesével nevelést, magunkénak valljuk. Nem játékosan és mesésen tanítunk, hanem játszunk és mesélünk, s ennek természetes hozadéka a kisgyermeki tudás. Felfogásunkban a gyermekkor nem a kötelességek, hanem a szabadság ideje. Kisgyermekkorban a tanulás és a játék nem különíthető el egymástól. A gyermek úgy tanul, hogy játszik. A tanulás utánzással, kipróbálással, kitalálással történik. Játék közben szerzi meg azokat az ismereteket, tapasztalatokat, amik az iskolai tanulás megkezdéséhez szükségesek. Az óvodáskorú gyermek számára a játék létforma. Játékban él és fejlődik. Az iskolák, és a szülők visszajelzései bizonyítják, hogy az óvodánkból kikerülő gyerekek megállják helyüket az iskolai életben. Célunk: Az óvoda a nyugalom szigete legyen ebben a rohanó világban. Az óvodai mindennapokat gyermekibb tartalommal töltsük ki. Feladatunk: Hagyni, hogy a kisgyermek eredetisége szabadon fejlődjék, ami természetesen nem azt jelenti, hogy mindent megengedünk neki, hanem azt, hogy: - teljes odafordulással bánunk vele - egészséges környezetet alakítunk ki számára - jó szokásokra, életritmusra, korához illő figyelemre szoktatjuk.

A nevelőmunkánkat segítő alapítvány: Mozgás és Mese Alapítvány Dunaújvárosi Óvoda Pedagógiai Programja 2013.

17

Dunaújvárosi Óvoda Napsugár Tagóvodája Az óvoda 1981 szeptemberében nyitotta meg először kapuit, 27. sz. Napköziotthonos Óvoda néven. Jelenleg 175 férőhelyes, 7 vegyes életkorú csoportot foglalkoztat a Béke II. városrészben. 1995-ben neveztük el hivatalosan is óvodánkat Napsugár Óvodának, jelképezve ezzel azt az erőt, derűt, szeretetteljes közeledést, amely meghatározója és alapja nevelőmunkánknak. Az óvoda épülete funkcionálisan megfelelő, mérete a gyermeklétszámmal összhangban elegendő teret biztosít a játékhoz, valamint egyéb tevékenységekhez, gondozási feladatok ellátásához, a pihenéshez. Megfelel az egészséges életmód alakításához és a higiénés követelményeknek. Kialakítottuk „csipetnyi” só szobánkat is. Egyidejűleg biztosítunk – általunk készített eszközökkel, dekorációval – olyan esztétikus munkakörnyezetet, amely megfelel az óvodai munkatársaknak, a gyermekeknek és a szülőknek egyaránt. Szakmai eszközellátottságunk jó, tornaszobánk felszereltsége magas színvonalú. A zenei nevelés és néphagyomány területén népi- és ritmus hangszerkészlettel, népi kismesterségek eszközeivel, magnetofonokkal, CD-lejátszókkal bővült mindegyik csoportunk. Az óvodai nevelőtestületének tagjai szakmailag és speciálisan is jól képzettek, megfelelő elméleti felkészültségűek. Különböző pedagógiai képességekkel, ön- és emberismerettel, gyermekközpontú, érzelem gazdag beállítódással rendelkeznek. Leginkább fogékonyak és nyitottak vagyunk a vizuális nevelés adta új módszerek, lehetőségek kihasználására. Programunk a NAPSUGARAS HÉTKÖZNAPOK – SZÍNES ÜNNEPEK, gyermek – és személyiségközpontú program, melyben kiemelt szerepet kap a vizuális nevelés, szoros egységben a zenei és irodalmi neveléssel. Főbb jellemzői: Rajzolás, mintázás, kézi munka: a mindennapi, állandó szabad ábrázolási tevékenység lehetőségének biztosítása, melynek során kedvük, örömük, érdeklődésük szerint alkothatnak: építhetnek, rajzolhatnak, festhetnek, mintázhatnak a gyerekek. Ének, zene, énekes játék: a zenei nevelési csoport sajátosságaihoz alkalmazkodva, kötetlen formában, játékos módszerekkel, irodalmi és vizuális tevékenységekhez, élményekhez kötve történik. Vers, mese: meghitt hangulatú, meleg légkörű, zavaró körülmények nélküli, közvetlen, játékos mozgásokkal is összekapcsolt mindennapi mesélés, verselés, mondókázás szokásainak kialakítása, mely érzelmi biztonságot ad és az anyanyelvi nevelésnek is fontos eszköze. Központi helyen áll a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája és önérvényesítő módja: a mozgás. A mozgás, a vetélkedés örömét a szülőkkel is megéreztetjük kirándulások, sporttevékenységek – apák napja, családi délután, sportvetélkedők – alkalmával. A nevelési és képességfejlesztési feladatok megvalósítását szolgáló tevékenységrendszer az évkör ünnepei, hagyományai által meghatározottak. Az ünnepek másságát, lényegét, érzelmi töltését megéreztetjük, a tervszerű, sokoldalú tevékenységben a gyermek önálló elképzelései is megvalósulnak. Néphagyományaihoz kapcsolódó ünnepeink: szüreti mulatság, advent, mikulás, karácsony, farsang, Gergely-járás, húsvét, pünkösd. Egyéb ünnepeink, rendezvényeink: anyák napja, nemzeti ünnepünk: március 15., tavaszköszöntő hangverseny, költészet napja, „bújj, bújj, zöld ág” – városi rajzverseny, gyermeknap, apák napja, madarak és fák napja, ovitárlat, születésnapok, játszóház, évzáró. Programunkban érvényesülnek az innovatív pedagógiai törekvések. Legfontosabbnak azt tarjuk, hogy gyermekeink jól érezzék magukat óvodánkban, vidámságban teljenek napsugaras hétköznapjaik. Nevelőtestületünk szeretné minél tovább megőrizni a gondtalan, boldog gyermekkort, és széppé tenni a színes ünnepeket. A nevelőmunkánkat segítő alapítvány: „KŐRIS-OVI” Alapítvány. Dunaújvárosi Óvoda Pedagógiai Programja 2013.

18

Dunaújvárosi Óvoda Római Városrészi Tagóvodája Óvodánk 1973-ban 175 férőhellyel kezdte meg működését. Az épület a Római Városrész szívében, a Petőfi Általános Iskola mögött átmenő forgalomtól elzárt területen helyezkedik el. 2009-ig minden csoportszoba és a tornaszoba új nyílászárókat kapott, illetve az egész épület akadálymentesítése is megtörtént. A Dunaújvárosi Óvoda székhelyeként a vezetői és gazdasági irodák itt találhatók. Pedagógusaink magas szakmai képzettséggel (pl.: fejlesztő pedagógus, drámapedagógus, tehetséggondozás pedagógiája, játszóházi foglalkozásvezető, népi játék- és kismesterség szakoktató, közoktatás-vezető, középfokú angol nyelvismeret, speciális ének-zene, mentálhigiénikus, stb.), osztott („tiszta”), csoportokban végzik munkájukat. Jelenleg 2 kiscsoport, 2 középső csoport és 3 nagycsoport működik a 175 férőhelyen. Tárgyi feltételeink: A csoportszobákat a gyerekek méretének megfelelő bútorokkal, mozgásigényüket figyelembe véve rendeztük be. Tornaszobánk 70m2-es, rendkívül jól felszerelt mozgásfejlesztő eszközökkel (pályázat útján), az óvodai ünnepek, programok helyszíne. Mivel nagy hangsúlyt fektetünk a zenei nevelésre, kiemelkedően nagy hangszerkészlettel rendelkezünk: ORFF, magyar népi hangszerek, valamint külföldi egzotikus ritmushangszerek. Óvodánkhoz két parkosított nagy udvar tartozik, melyek sokféle mozgáslehetőséget biztosítanak gyermekeink számára. Felfogásunk humanisztikus – motivációs beállítottságú. Az eredményes nevelőmunka feltételének a gyermekek megismerését tartjuk. Célunk: Olyan serkentő, bizalomra épülő légkör megteremtése, mely az óvodás korú gyermekek sokoldalú, tapasztalatokra épülő, szabad fejlődését biztosítja. Fejlesztő-nevelő munkánkban reális eredményekre törekszünk. Hisszük - és a tapasztalataink is ezt bizonyítják-, hogy a tartalmas elfoglaltságok olyan szintre juttatják gyermekeinket, hogy beilleszkedésük zökkenőmentesen történik az iskolai életbe. Nagy gondot fordítunk a gyermek és környezete kapcsolatára, a mozgásfejlesztésre, a kommunikációra, a zenei nevelésre, valamint az egészségtudatos magatartás megalapozására. Egyénileg foglalkozunk a részképesség lemaradással küzdő gyermekekkel, és helyben részesülnek logopédiai, valamint dyslexia prevenciós fejlesztésben is az arra rászorulók. A referencia intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése programba két „jó gyakorlattal bekapcsolódtunk, és előminősített referencia intézményi címet kaptunk. Mit kínálunk felnőtteknek: Kézműves Munkaközösség, amely havonta ad lehetőséget a népi kismesterségek megismerésére. Mit kínálunk gyermekeknek: 1994. óta működik az „Egészséged Testben, Lélekben” című személyiségfejlesztő drog – alkohol megelőző programunk. Intenzív tanfolyamon úszóedzők foglalkoznak gyermekeinkkel nevelési időn belül, a testnevelés foglalkozások keretében Heti egy alkalommal modern táncoktatás és néptánc oktatás folyik nevelési időn kívül Heti rendszerességgel járunk korcsolyázni (ingyenes) Egy csoportban joga foglalkozásokra, és lovaglásra van lehetőségük a gyerekeknek (napirendbe építve) Évente a Szülői Szervezettel jótékonysági karácsonyi programot szervezünk Miért szeretnek ide járni a gyerekek? Azért, mert: Óvodánk hagyományait, szokásait és ünnepeit úgy tekintjük, mint közös élmény- és örömforrást, melyek erős és mély érzelmi bázist nyújtanak gyermekeinknek. Minden ünnepünk nyitott a szülők számára, mert fontos, hogy megismerjék munkánkat. Sokat kirándulunk, játszunk, mesélünk, énekelünk, mozgunk, rajzolunk, festünk, barkácsolunk, vagyis tapasztalatokat gyűjtenek gyermekeink. Rendezvényeinken hagyomány az óvónők élőszínháza, nagycsoportosaink ORFF zenekarának szereplése. A nevelőmunkánkat segítő alapítvány: „KŐRIS-OVI” Alapítvány. Dunaújvárosi Óvoda Pedagógiai Programja 2013.

19

Dunaújvárosi Óvoda Százszorszép Tagóvodája Óvodánk egyéni sajátosságai: 1.Megkésett beszédfejlesztésű gyerekek a csoportokban. Óvodánk 1998. óta foglalkozik sajátos nevelési igényű, ezen belül is a megkésett beszédfejlődésű gyerekek nevelésével. Gyermekeinket jelenleg négy vegyes életkorú integrált csoportban fejlesztjük. Feladatunk a beszédhibás, gyenge részképességű gyermekek fejlesztése, habilitációja, a beszéd indítása és komplex terápiája, a tanulási és viselkedészavarok megelőzése. Fontos, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése igazodjon az egyéni ütemhez, szükséglethez. Egyéni fejlesztési naplóban rögzítjük az elvégzendő feladatokat. Ehhez a feladathoz igyekeztünk biztosítani az eszközöket, valamint óvónőink is megszerezték az ehhez szükséges képesítést (fejlesztő pedagógus, gyógytestnevelő, gyógypedagógiai asszisztens). Munkánkat segíti egy fő beszédfejlesztő gyógypedagógus és egy fő logopédus. 2. Néphagyományőrzés az óvodában Az óvodai nevelésbe a magyar népi kultúra sok ágát integrálhatjuk. A gyermekkor kezdeti szakaszától hasznát vesszük annak a sokrétű tudásnak, ami századokon át csiszolódott, öröklődött. A népköltészet megjelenik a mesés-verses foglalkozásokon, a népi játékok sokasága a zenei nevelésben, a népi kismesterségek a természeti anyagokkal való tevékenység közben, a vizuális nevelésen belül, s a mozgásfejlesztésnél az alapvető mozgásformákból álló játékfüzéreknél. Egyes népszokásokat óvodai szinten, közösen elevenítünk fel. A magyar nép hagyományaiból azt emeltük ki, amelyek a gyerekekhez közel hozhatók, ilyenek a hagyományos ünnepeink, úgymint a szüreti mulatság, karácsony, farsang, húsvét, stb. Az óvodai élet ezek köré szerveződik s az alkalomnak megfelelő mondóka, mese-vers, népzene, énekes játék és tánc tartalmat ad ünnepeinknek. A közös ünneplés még emlékezetesebbé teszi az eseményt és tovább erősíti a közösségi érzést, egymáshoz tartozást. Arra törekszünk, hogy a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelően ismertessük meg őket az egyes népszokásokkal, az évszakok jeles napjaival és ünnepeivel. Mindezekkel az ünnepekkel megkedveltethetjük hagyományainkat a gyerekekkel és fogékonnyá tehetjük őket a további életükben ezek folytatására. 3.Néptánc oktatás Az óvodai néptánc oktatás célja, hogy a magyar néptánc és népi kultúra iránti érdeklődést elmélyítse a gyermekekben. A táncokon keresztül ismerjék meg hagyományainkat, a magyar nép táncait, a táncok lépésanyagát, jellegzetességeit, stílusát. Alakítsa ki a gyermekekben az esztétikai érzéket, a művészetek befogadására való nyitottságot. Az óvodai nevelőmunkában népi játékaink fontos szerepet töltenek be. Óvodánkban a népi játékokat, a néptánc alaplépéseit terápiás jelleggel is végezzük a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésében. A táncterápia léleksimogató, gátlásoldó, a kapcsolatteremtés különböző lehetőségeit kóstolgató, empátiás, fejlesztő táncos, mozgásos foglalkozás. A gyerekek a testi-lelki jelenlét, a figyelem, a játék, a zene, a mozgás és az érintés segítségével dolgozhatják fel az élményeiket. A foglalkozás célja, hogy a gyermekek kapcsolatba kerülhessenek belső önmagukkal és társaikkal, ezzel utat nyitva személyiségük fejlődéséhez és a hétköznapi életben való boldogulásukhoz. Akik már óvodás korukban megízlelik a közös dal és játék boldogságát, megőrzik ezt a kedvet a későbbiekben is. A nemzeti identitástudat, nemcsak a néptánccal, népi játékok tanulásával rögzülhet, hanem a népszokások, jeles napok megismerésével, ezek ápolásával is mélyülhet. A nevelőmunkánkat segítő alapítvány:”Egészséges gyermekekért” Alapítvány. Dunaújvárosi Óvoda Pedagógiai Programja 2013.

20

Dunaújvárosi Óvoda Szivárvány Tagóvodája Óvodánk, ipari városban Dunaújváros Ságvári II. városrészének, panel negyedében épült 1970-ben, a városrész óvodai igényének kiszolgálására. Ideális környezetben, a városrész közepén a lakóházak, parkok védelmében. Óvodánk 4 csoportos, egyszintes, pavilonszerű téglaépület. Épületünk villamos felújítása, fűtésszabályozása energiatakarékos, ablakaink egy részét kicserélték. Csoportszobáink tágasak, világosak, saját öltözővel, mosdóval, étkezővel. Csoportszobáink berendezésénél a természetes alapanyagok dominálnak. Minden csoportban van természetsarok, amelyben növények, állatok gondozására, „kincsek” elhelyezésére van lehetőség. Minden csoportszoba egyéni, galéria, 2 csoportban mobil állvány, ill. bordásfal van, amely, a mindennapi mozgás változatosságát, az egészséges életmódot segíti. Nagyméretű udvarunk dúsan növényesített, ligetes, tagolt, jól felszerelt. Céljainkhoz alakítottuk folyamatosan, több mint egy évtizede. Óvodánk 15-ös sz. óvodaként létesült. 1995-ben választottuk a Szivárvány Óvoda nevet. Névválasztásunk oka: SZIVÁRVÁNY, a valóság egyik legcsodálatosabb jelensége, sokszínű, mint a gyermek. Jól szimbolizálja intézményünk arculatát, sokszínű tevékenységét. Érzékelteti természetközelségünket, természet szeretetünket. Világunk című nevelési programunk egyik különösen kiemelt eleme a környezeti nevelés, azon belül is a környezettudatos szemlélet kialakítása. Környezeti nevelésünk egy tudatformáló, tapasztalatokat és ismereteket gyűjtő, a gyermek közvetlen környezetéhez kapcsolódó pozitív viszonyát alakító, pozitív szokásokon keresztül környezetorientált magatartást alakító tevékenység, melyhez a projekt pedagógia eszközeit használjuk. 2009-ben elkészült óvodánk növényzet térképe. Óvodánkban már jelenleg is sok olyan információs pont van, amit a fenntarthatóság pedagógiájának szellemében működtetünk. Egy interaktív tanösvénnyel, e pontokat újakkal kiegészítve, egy láncba fogjuk azokat felfűzni, ami alkalmas terepi, helyszíni foglalkozások megtartására, s jól szemlélteti környezetünk összefüggéseit. A „Madárbarát Óvoda” és a „Zöld Óvoda” címet is megnyertük, és igyekszünk folyamatosan fenntartani. Ezt segíteti Zöld világunk szakmai munkaközössége, ill. Csodák világa speciális műhelyünk, amely érdekes, különleges környezeti témák, kísérletek lehetősége a tehetséges gyermekeknek. Óvodapedagógusaink évek óta olyan képzettségeket szereztek, melyek segítették gyermekeink, szülők, önmagunk lelki egészségének fenntartásának lehetőségét, s olyan kiegészítő módszereket adott, amelyek a környezeti neveléshez kapcsolódóan, azt kiegészítve az egészséges életmódra nevelést segítették. Óvodánk nevelői a Föld napi rendezvényeken belül a város óvodásainak, óvodapedagógusainak, a kísérő szülőknek „KÖRLÁNC” rendezvényen játékos környezeti napot szervezett, amelyen arborétumszerű udvarunkat bemutattuk. Célunk volt, hogy kollégáink, a város óvodásai új játékos környezetismereti módszerekkel, tapasztalatokkal gazdagodjanak. 2011-ben előminősített Referencia Intézményi címet nyertünk, két „jó gyakorlatot” kidolgoztunk. Az óvodai udvar egy új, más lehetőségének bemutatásával azt szerettük volna érzékeltetni, hogy, a városi gyerekeknek is van alkalma a föld, a természet, a vele való munka, mint érték felfedezésére, a holisztikus szemléletet erősítésére. A természet óvására saját környezetükben kell nevelni őket. A gyerekek által pedig szülők is partnerré válnak. Fontosnak tartottuk, hogy arborétumszerű udvarunk, mint megvalósított ötlet, rávilágítson arra, hogy saját környezetünk mennyi csodálatos értéket rejt, csak meg kell látni, szívvel kell érezni. A nevelőmunkánkat segítő alapítvány: Szivárvány Óvodai Alapítvány. Dunaújvárosi Óvoda Pedagógiai Programja 2013.

21

Dunaújvárosi Óvoda Zalka Máté u. Tagóvodája Az óvoda rövid bemutatása Óvodánk Dunaújváros belvárosában található, eredetileg bölcsődének épült 1966-ban, majd fenntartói döntés alapján 2005-ben óvodává alakították át, kapuit 2006. január 1-ével nyitotta meg. Tagóvodánkban 7 gyermekcsoportban– szülői igények figyelembevételével -, vegyes életkorú és un. „tiszta” csoportban biztosítja a gyermekeink számára a nevelést és az iskolai életre való felkészítést. Az épület átépítésénél a tervezők odafigyeltek arra, hogy minden csoport, és a hozzátartozó gyermekmosdó, gyermeköltöző tágas, világos, korszerű legyen, így mi az uniós szabványnak megfelelő felszereltséggel és technológiával rendelkezünk. Az első olyan óvoda vagyunk, ahol kiépítésre került a riasztó és tűzjelző rendszer, amely a megfelelő szervnél jelez probléma esetén. A környezetvédelemre is figyeltek a tervezők, mert speciális szűrőrendszeren megy át az egész óvoda elhasznált vize. A csatornákba már tisztított víz kerül. A csoportokban két óvó néni és egy dajka néni dolgozik. A pedagógusaink élnek a szakmai továbbképzések lehetőségével, így a megszerzett tudásanyagot be tudják építeni a napi munkájukba. Tágas tornaszobánk biztosítja minden igényt kielégítően a gyermekek mozgásának fejlesztését. Csoportszobáink színesek, szemet gyönyörködtetőek. Próbáltunk olyan miliőt létre hozni, amely melegséget biztosít az apróságok számára. A berendezésnél ügyeltünk arra, hogy a bútorok, kiegészítők természetes anyagokból készüljenek, több játéktevékenység egyidejű végzése érdekében, kuckókat alakítottunk ki, ahol elmélyült játék folyhat. Az udvarunk kialakítására az évek folyamán nagy hangsúlyt fektettünk. Mind a hét csoport mozgás és játék igényét kielégíti. Az óvoda programja: Játék – mozgás – kommunikáció a művészetek jegyében. Az óvodáskor végéig a gyermeki tevékenységek megőrzik játékos jellegüket. A játék kíséri végig az egész napjukat. Játék: Az óvodáskorú gyermek életében alapvető és a legfontosabb tevékenységi forma, amely minden területen fejlesztési lehetőségeket hordoz magában. Itt érvényesülhet legjobban a gyermeki fantázia, olyan sajátosságok fejlődhetnek, amelyek a játékon kívül is érvényesülhetnek. Nagyon sok saját készítési játékokkal, játék kiegészítőkkel színesítjük a gyermekek főbb tevékenységét. Mozgás: Az egész személyiség fejlesztésére irányul. Sporttevékenységek: foci, judo, korcsolya, úszás – szakedző irányításával. Speciális mozgástevékenységek: néptánc, modern tánc, gyermek aerobic. Fejlesztő torna: „alapozó torna” egyes mozzanatai, vitamin torna. Kommunikáció: Az anyanyelvi kommunikációs nevelés átfogja a nevelőmunkánk minden területét. Célunk, hogy gyermekeink ismereteinek bővítése, kapcsolatok gazdagítása, anyanyelvi kultúrájának valamint beszédkészségének fejlesztése a kommunikáció által. Kiemelt figyelmet fordítunk a kompetencia alapú nevelésre, és a tehetséggondozásra! Ünnepeink, Hagyományaink: Fontosnak tartjuk, hogy a kicsik óvodába lépéstől kezdve részt vegyenek a hagyományaink ápolásában, őrzésében. Minden család, intézmény ápol valamilyen hagyományt, amely csak az övé. Megismerkednek az ajándékozás örömével. Az óvodai hálózat is szinte minden hónapban kínál programajánlót, ahol képviseltetjük magunkat.(Városi Mesemondó délelőtt, Társasjáték, kiállítások, Adventi készülődés, továbbképzési lehetőségek stb.) Büszkék vagyunk arra, hogy bármilyen programot szervezünk, gyermekeink szülei lelkes résztvevők. Keresik, szeretik a közös programokat, sokat köszönhetünk nekik, hiszen az óvoda jó hírét ők viszik tovább a köztudatba. A nevelőmunkánkat segítő alapítvány:”Gyermekeinké a jövő” Alapítvány Dunaújvárosi Óvoda Pedagógiai Programja 2013.

22

„Azért vagyok pedagógus, hogy a természetnek nyers gyémántját szép vigyázattal csiszoljam kristályba.” (Németh László)

III.

GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP

Intézményünk pedagógiai alapelvei, célkitűzései A XXI. század mindenkori kihívásai megkívánják, hogy óvodai pedagógiai programunk is megfelelő alapot adjon a szükséges attitűdök, képességek kialakításához. A programfejlesztés, az óvodai nevelés módszertani kultúrájának színesítése fontos feladata a nevelőtestületnek. Szükséges a korszerű digitális eszközök alkalmazása az óvodai élet több területén. A korábbinál sokkal nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon a gyermekek egyéni eltéréseinek, különbözőségeinek felismerése, megértése, differenciált fejlesztése. Az óvodáskorú gyermekek nyugodt, élmény gazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése, a magasabb rendű érzelmek kibontakoztatása, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével. A sokoldalú képességfejlesztéssel a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődés biztosítása, elősegítése: - A fejlődés, a változás megértése és annak befolyásolására irányuló képesség, - A kritikus gondolkodás és választás képessége, - Problémafeltáró és problémamegoldó képesség, - A kreativitás, képzelőerő és ötletgazdagság, - A közösség, a környezet és a haza iránti elkötelezettség. Az óvodáskorú gyermekek testi, lelki szükségleteinek kielégítése az erkölcsi, szociális, az esztétikai és intellektuális érzelmek differenciálódásával. A pedagógiai programunkban megfogalmazott nevelési elvek és célok teszik egységessé a 14 tagintézmény óvodai nevelését. Az óvodai tagintézmények által készített programoknak van állandó környezetük, specialitásuk, eredetiségük, versenyképességük és hitelességük, amire lehet építeni. Ezért Módszertani segédanyagként továbbra is gazdagítja, színesíti pedagógiai programunkat, pedagógiai munkánkat.. A nevelési programok harmonizációjában elsődleges cél a szemlélet egységesítése volt, e nélkül nem garantált a módszertani szabadság hatékonysága. Szemléletegyesítő elveink: -

ami a gyermeknek jog, a nevelőnek kötelesség, csak akkor nő a szakmai presztízs, ha nő a szakmai munka színvonala, sikeres munka feltétele a mozgékony szellemi háttér, az óvoda mindig azt adja, amire szerveződött: ez a játék és az érzelmi biztonság, a gyermek önmagához képest fejlődik és nem viszonyítva másokhoz, mindig a programot igazítjuk a gyermekhez és nem fordítva, minden emberben erősítsük meg azt a hitet, hogy: fontos, erő, érték az értéket keresni, őrizni, átadni, védeni kell, a gyermek érdeke mindenek feletti, „mi” fogalmának erősítése – szakértelem a közösségformálás terén, erősíteni egymást a gyermekvédő optimizmusban, dokumentációk koherenciája, Dunaújvárosi Óvoda Pedagógiai Programja 2013.

23

szakmai erő növelése egymástól való tanulással, fokozni az óvoda szociális háló szerepét, folyamatosan fejleszteni gyermekvédelmi munkánkat, - esélyegyenlősség megteremtése, - másság elfogadására nevelés, Pedagógiai programunk elvekre, értékekre, szakmai összefogásra épít a 14 óvodai tagintézmény pedagógusi közössége által. -

Az együttműködés területei: A tagóvodák színes szakmai, pedagógiai elveit érvényesítve a harmonizált óvodai pedagógiai programmal, - Szakmai munkaközösségek kapcsolatai által: 10 munkaközösség működik, - Fejlesztő, kutató pedagógiai műhelyek, jó gyakorlatok kidolgozása, átadása során, innovatív pedagógiai törekvések érvényesítésekor - Színjátszó körök, közös rendezvények, városi hagyományok ápolása kapcsán. A pedagógiai program lehetővé teszi a tagóvodák közötti átjárhatóságot a gyermekek és az óvodapedagógusok számára. -

Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, a családi nevelés kiegészítőjeként. Felfogásunk humanisztikus-motivációs beállítottságú. Az igazán eredményes nevelőmunka feltételének a gyermek megismerését tartjuk. Az óvodáskorú gyermek alaptevékenysége, ennél fogva programunk kiindulási pontja a játék, amely az egész napos óvodai együttlétet meghatározza. A játék lényege az aktivitás és a variabilitás (változékonyság). Nagy szerepe van a megismerésben, az alkalmazkodásban, az alkotásban, az élményfeldolgozásban és a társas kapcsolatokban. Fő jellemzője az örömélmény és a spontaneitás. Ennek feltételeit azonban nekünk kell megteremtenünk, elsősorban azzal, hogy megismerjük a gyereket. Játékhelyzetben figyelhetjük meg, következtethetünk fejlettségére, személyiségére, amely a környezetünkkel állandó kölcsönhatásban teljesül ki. Óvodai nevelésünkben alapelv, hogy a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. Mindezek ismerete szolgálja számunkra azt a célt, hogy a fejlődésben bekövetkező változásokat figyelemmel kísérve az óvodapedagógus időben és helyesen tudjon reagálni. Ehhez azonban elengedhetetlen az óvodáskor specifikumainak alapos ismerete. Ezen ismeretek birtokában nagy hangsúlyt fektetünk a játékban, a napi tevékenységben való preventív fejlesztésre, szem előtt tartva az egyéni fejlődés ütemét, és az életkori sajátosságokat. Biztosítjuk a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek számára szükséges nevelést. Pedagógiai programunk nem állít fontossági sorrendet a tevékenységi formák tekintetében, hiszen minden fontos, ami a gyermek érdekeit, fejlődését szolgálja. Igyekszünk minden lehetőséget megadni a folyamatos fejlődéshez, az általunk elfogadott új ismereteket úgy beépíteni a mindennapok feladataiba, hogy az a gyermek számára ne okozzon kényszert, mindig legyen választási lehetősége, az önkéntességen alapuljon, bizonyos szabályokat betartva. A gyermek személyiségének teljes kibontakoztatása érdekében az egész napi óvodai élet még árnyaltabban, sokszínűbben elégítse ki gyermekeink egyéni szükségleteit. Előtérbe helyezzük a gyermeki tevékenység szempontjából az aktív és kellemes élmények átélését, amelyek a Dunaújvárosi Óvoda Pedagógiai Programja 2013.

24

tevékenységvágyat és a természetes kíváncsiságot fokozzák. Olyan érzelmek fejlődését segítjük, amelyek az ember életét pozitívan befolyásolják. Nem adunk teret az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb téren. CÉLUNK: Olyan szakszerű, hatékony és gazdaságos intézmény működtetése, amelyben az óvodáskorú gyermekek sokoldalú, tapasztalatokra épülő, harmonikus személyiségfejlődése biztosított. Az egységes pedagógiai szemlélet, összehangolt szakmai szellemiség kialakításaszervezeti kultúra fejlesztése. Fejlesztő munkánkban reális eredményekre törekszünk, a gyermek életkorát és egyéni fejlődési ütemét szem előtt tartva. Hisszük, hogy a tartalmas elfoglaltságok olyan szintre juttatják gyermekeinket, amivel segítjük az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését, egyéni készségeik, és képességeik kibontakoztatását. PROGRAMUNK ALAPELVE Olyan serkentő, bizalomra épülő légkör megteremtése, amely az óvodáskorú gyermek sokoldalú, harmonikus és szabad fejlődését elősegítő életérzést biztosítja. Számunkra ez a légkör feltételezi a döntésképesség megfelelő alakulását, a gyermekek világra nyitott tudati fejlődését, a pedagógus állandó készenlétben lévő figyelmével, megértésével és segítségével. Feladatunknak tekintjük, hogy megvalósítsuk az óvodai nevelés célkitűzéseit a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, a különleges bánásmódot igénylő gyermekek, valamint a migráns gyermekek esetében is.


25

A program pillérei

Az intézmény kultúra

Szervezeti kultúra

Komfortérzet

Sokszínű pedagógiai programok Pedagógiai munka színvonala

Élettér minőség

Biztonság tárgyi és személyi feltételei

Együttműködési készség

A nevelés központúság

Otthonosság pedagógiai légköre

Érzelmi biztonság

Stílus, kultúráltság foka

Játékszabadság

Kommunikációs szint

Konfliktus és panaszkezelés Módszertani kutatás

Eredetiségtisztelet

Ártatlanság vélelme


26

Programunk filozófiája

A pedagógiának tartóssága, a pedagógusnak tartása legyen!

A pedagógia tartósságát a szilárd elv és értékrend adja. A nevelés által egyetemes humán értékeket őriz és ad át: -

egészségi értékeket, érzelmi értékeket, szociális értékeket, társadalmi értékeket, intellektuális értékeket, esztétikai értékeket, erkölcsi értékeket, az alkotó életvezetés értékét.

Az ép és különleges bánásmódot igénylő gyermekek együttneveléséhez kapcsolódó értékek elfogadása, empatikus, toleráns nevelői attitűd minden gyermek számára. A pedagógus tartását szakmai tudása és embersége adja. A pedagógus elsődleges munkaeszköze, személyisége, törekszik testi és lelki egészségének védelmére, hivatásának magas szintű teljesítésére. Az óvodapedagógus személyisége: -

bizalom saját magában és a gyerekekben rugalmasság alkalmazkodás kongruencia empátia feltételhez nem kötött odafordulás nyílt kommunikációs képesség és vágy másság tolerálása problémafeltáró, problémamegoldó viselkedés


27

A program fejlesztési rendszere CÉL-FELADAT Az óvodai értékrend és az abból kialakított cél-, feladat- és tevékenységrendszer nem is lehet más, mint kompetencia-alapú, hiszen az egyéni képesség fejlesztés óvodai változata a sikert abban méri, hogy a gyerekek legkülönbözőbb képességei sikeres tevékenységvégzésben érvényesülnek-e.

A fejlesztés menete

Alapvető gyermeki tevékenységformák

A fejlesztés tartalma Egészségnevelés Érzelmi, erkölcsi, és közösségi nevelés Anyanyelvi -, Értelmi fejlesztés, nevelés

Játék

Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játékok, gyermektánc

Mozgás

Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka

Tanulás

Pedagógiai elemek Komplex tervezés és kivitelezés Egyénre szabott fejlesztési ütem kialakítása Sokszínű pedagógiai eszköztár Differenciált foglalkoztatási technikák Projektmódszer alkalmazása

Mozgás Külső világ tevékeny megismerése

+

A gyermekek elfogadása A gyermekek értékelése

Kompetencia

Sikerkritérium Az egyes gyermek képességeinek minél teljesebb ismerete. A szülők minél nagyobb százalékú elégedettsége. A gyermek fejlődésének mérése, értékelése (óvodai minőségcélok).

A FEJLŐDÉS EREDMÉNYE ÓVODÁSKOR VÉGÉN


28

A gyermeki szükségletek 20 pontja 1. Hitvallás – időtálló értékrend. 2. Család, a gyökér, a hovatartozás tudata. 3. Szeretet, szeretni és szeretve lenni. 4. Nyugalom, jó légkör. 5. Idő, a technika megeszi, a gondoskodás termeli. 6. Tér – szabadságérzet – természetközelség. 7. Ritmus – egészségvédelem, testi-lelki egyensúly. 8. Fegyelem – kevés, de mindenkire vonatkozó szabály. 9. Figyelem – személyre szóló érdeklődés, megbecsülés igénye. 10. Megértés – másság elfogadása. 11. Biztonság – kiszámítható lét és tudatérzés. 12. Bizalom – a jó szándékban való hit. 13. Együttműködés – én és a másik szocializációja. 14. Segítség és önállóság – a tevékenységek hatékonysága. 15. Eredetiségtudat – karakter vállalása. 16. Hitelesség – álarc nélküli jellem. 17. Türelem – vágyakozás – várakozás – kivárás. 18. Konfliktuskezelés – vitakultúra, bajból való építkezés. 19. Kultúra és civilizáció, a humán értékek átvétele. 20. Önismeret – önbizalom – önérvényesítés – önazonosság. A nevelési folyamat egyéni fejlődést meghatározó mérföldkövei, - elemzésük és értékelésük az egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés szempontjából:  Az ismerkedési szakasz  Bemeneti szakasz  A fejlődés nyomon követése féléves időkeretben  A fejlődés áttekintése 5 éves korban  Döntés a beiskolázásról 6-7 éves korban  Az utánkövetés

Az óvodapedagógus feladatai: Gyermekekkel kapcsolatos feladatok

A gyermek tisztelete, elfogadása, motivációinak megismerése, fenntartása, a gyerekjogok biztosítása. - Sokszínű, élményszerű tapasztalatszerzési lehetőség teremtése a gyermeki szükségletek figyelembevételével. - Segítse a holisztikus szemlélet, egészségtudatos magtartás kialakulását - A gyermekek játékszükségletének kielégítése, a játéktevékenységen keresztül készség- és képességfejlesztés, egyéni differenciált bánásmód minden gyermek számára. - Hátránykompenzálás, és tehetséggondozás biztosítása. - Kövesse nyomon a fejlődést, elemezze az eredményeket. Önmagával kapcsolatos feladatok - Pedagógiai innovációba való bekapcsolódás és aktív részvétel. - Saját kompetenciájának fejlesztése (ismeret, tudás, attitűd). - Tudatos, tervszerű munkavégzés, önálló döntéshozatal. - Reális önértékelés. -


29

„A test egészségének megóvására nincs jobb szer a vidám léleknél.” (Anne Bronte)

IV.

AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI

IV.1. Az egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztési program Az egészség a szervezet olyan harmonikus működése, amely biztosítja a szervezet kiegyensúlyozott, zavartalan működését és alkalmazkodását a természeti, tárgyi és társadalmi környezethez teljes testi, lelki, szellemi és szociális jólét állapota. A felnőttkori megbetegedések zöme feldolgozatlan lelki problémákra vezethető vissza, ezért fontosnak tartjuk, hogy óvodásainkat nyugodt környezetben neveljük, és hozzájáruljunk egészségük védelméhez. Az egészség megtartása, fejlesztése a sikeres életvezetésre vonatkozó kompetenciák kialakítására épül. Óvodai nevelésünk szerves része az egészség fejlesztésére és az egészségkárosodás megelőzésére irányuló egészségnevelő tevékenység. Az egészségnevelés aktív személyiség-ráhatás. Az aktivitásban az fejeződik ki, hogy az egészségnevelés az egészségnevelő és a nevelt együttes, közös tevékenysége. CÉLUNK A gyermekek és szülők szemléletét, magatartását úgy formálni, hogy egészségük megtartását, fokozását, visszaszerzését alapvető szükségletnek tekintsék. Önmagukért és egymásért is felelős, egészséges, edzett, a betegségeknek ellenálló, munkabíró, testileg, lelkileg és szellemileg harmonikus személyiségekké váljanak. FELADATUNK Olyan nyugodt, derűs légkör biztosítása, amely a kisgyermekek testi, lelki és szellemi fejlődését szolgálja: biztosítja mozgásigényük kielégítését, egészségük védelmét, testi képességeik fejlődését, valamint általános edzésüket. Egészségfejlesztő környezet megteremtése, egészségfejlesztő közösségi tevékenység és egyéni képességek fejlesztése. Lehetőséget biztosítani a veszélyes helyzetekkel és anyagokkal való ismerkedésre, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítására. A családdal együttműködve az egészséges életmód, az egészségmegőrzés és a környezettudatos szemlélet és magatartás megalapozása. Az egészségfejlesztés területei: Testi nevelés

személyi és környezeti higiénia fejlesztése egészséges táplálkozás megkedveltetése baleset-megelőzési magatartás, elsősegélynyújtás rendszeres mozgás, mindennapos testnevelés

Lelki egészségvédelem

egészségre káros szokások szenvedélybetegségek megelőzése

Szociális egészség

bántalmazás, erőszak megelőzése


30

A testi-lelki egészséget nem lehet egyszeri akcióval megteremteni, az egy folyamat. Ezért van óriási jelentősége annak, hogy milyen attitűd örökítődik át a gyermekeinkbe, milyen életmódmintát nyújtunk gyermekeinknek, milyen egészségvédő erőket plántálunk beléjük. Gyermekeink testi komfortérzetének kialakításában nélkülözhetetlennek tekintjük a bensőséges gyermek-felnőtt kapcsolatot. Tekintettel az egyéni fejlődési tempóra, kellő időt biztosítunk, és segítséget nyújtunk számukra a feladataik elvégzéséhez. Az életkornak megfelelő egészséges életrend, életritmus kialakítását figyelembe véve alakítottuk ki az óvodai napirendet, heti rendet. A gyermekek testi szükségletei (levegőzés, táplálkozás, pihenés), természetes mozgásigényének kielégítését, egészségük, testi épségük védelmét és edzésüket jelenti számunkra. Az optimális feltételek megteremtésével nemcsak az egészséges fejlődésüket biztosítjuk, hanem hozzájárulunk a betegségek megelőzéséhez, a jó közérzetük kialakulásához. Egészségnevelő munkánk eredményessége érdekében együttműködünk a családokkal. Személyi és környezeti higiénia fejlesztése a sikeres életvezetéshez használható egészségi kompetenciák (tudás, készség, képesség, attitűd) megszerzésének elősegítése. Az önálló testápolás (mosdás, száj-, haj-, és körömápolás, WC-használat, egészséges ruházkodás) igényének kialakítása példamutató magatartással, a testápolási teendők végzéséhez szükséges készségek türelmes formálásával. A környezettudatos szemlélet és magatartás megalapozása érdekében a környezet védelmét mindennapi életünk szerves részeként az óvodai nevelés egész folyamatában érvényesítjük. A környezetvédelemhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása fokozott figyelmet fordítunk: csapok elzárása, folyékony szappan használata, hulladék kezelése, energiával való takarékosság, levegő minősége a csoportszobában, közvetlen környezetünk tisztán tartása (csoportszoba, udvar). Az egészséges táplálkozás megkedveltetése érdekében az étkezések lebonyolítása alkotja az óvodapedagógus egészségfejlesztési feladatát: az étkezés körülményeit kulturálttá, kellemessé és örömtelivé téve. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az étkezés része az emberi kultúrának. Az emberek többnyire azt szeretik enni, amit a családjukban megszoktak. Az ízlés formálható, nevelhető. Ezért elsősorban a felnőtteké a felelősség a gyermekek étkezési kultúrája miatt. Az egészséges táplálkozáshoz tartozik alapvető tápanyagaink (fehérjék, zsiradékok, szénhidrátok, vitaminok, a víz és a különböző ásványi anyagok) megfelelő arányú fogyasztása. Az óvodai étkezés otthoni kompenzálásának érdekében tájékoztatjuk a szülőket az óvodában elfogyasztott ételekről. Szülők számára ismeretterjesztő előadásokat szervezünk szakemberek (orvos, védőnő, diatetikus, természetgyógyász) bevonásával az egészséges táplálkozás élettani hatásáról, fontosságáról (nevelési évenként 2 alkalommal). Velük együttműködve korszerű táplálkozási szokások alakítása, egészséges táplálkozás népszerűsítése: zöldség- és gyümölcsfélék megkedveltetése, kóstolás, tapasztalatszerzés, őszi piac, zöldséges üzlet, kiskert látogatás, szükség szerinti étel- és folyadékfogyasztás („vitamin napok”, gyümölcsprogramok szülők segítségével). A levegőzés optimális feltételeit megteremtve a gyermeki tevékenységeket lehetőség szerint a szabadban szervezzük, amelyeket élményszerűvé teszünk játékok kezdeményezésével, kirándulásokkal, sétákkal. Az egészségvédelem, edzés érdekében gondozási feladatainkat, a mozgásfejlesztést, levegőzést az időjárás változásaihoz igazítva valósítjuk meg – növelve a szervezet ellenálló képességét, teherbírását. A levegő – víz – napfény edző hatását folyamatosan kihasználjuk, ügyelve a káros hatások (ózonlyuk, levegő- és vízszennyezettség) kiküszöbölésére. Dunaújvárosi Óvoda Pedagógiai Programja 2013.

31

A pihenéshez nyugodt hangulatot teremtünk mesével, zenehallgatással és a tárgyi környezet biztosításával hozzájárulunk az elmélyült alváshoz, zavartalan pihenéshez. A baleset-megelőzési magatartás kialakítása, elsősegélynyújtás: a baleset-mentességre nevelés során a gyerekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően a balesetveszély elkerülése érdekében megismertetjük a balesetveszélyes helyek, helyzetek és eszközök körültekintő, óvatos használatát (tűz, gáz, elektromos készülékek, veszélyes anyagok, gyógyszerek, mérgek). Veszélyhelyzet felismerésére és elkerülésére, önmaguk és mások testi épségének megóvására, a balesetek során elvégzendő legfontosabb teendőkre szoktatás változatos módszerekkel (szerepjátékokkal, meséléssel, bábozással, könyv és képolvasással, társasjátékokkal, beszélgetésekkel) történik. A gyerekekkel az óvodai nevelési év elején, valamint szükség szerint, a tevékenységek, séták, kirándulások stb. előtt ismertetjük a védő-óvó előírásokat. Az ismertetés ténye a csoportnaplóban kerül dokumentálásra. Mozgás, mindennapos testnevelés A sokféle mozgás kedvezően befolyásolja az egész szervezet fejlődését és biztosítja a harmonikus személyiség alakulását. Kielégítése érdekében sokoldalúan kihasználjuk a város helyi sajátosságait és adottságait: változatos domborzatú Duna-partunk is sokféle lehetőséget biztosít a nagymozgások fejlesztésére. A gyermeki mozgásigény kielégítése kötetlen és heti rendszerességgel kötött foglalkozások formájában valósul meg. Sikeres pályázataink eredményeképpen bővítettük és továbbra is szeretnénk bővíteni tornaeszközeink számát és választékát. Nevelőtestületünk többsége Ayres-tanfolyamon elsajátította a hyperaktív gyermekek fejlesztését szolgáló therápiás módszereket, valamint egyéb mozgásfejlesztő programokat, amelyeket a napi munkába építve alkalmazunk. Az óvodaudvaraink számtalan mozgásos játék szervezésére biztosítanak lehetőséget, amelyet az évszakok és időjárás függvényében használunk ki. A város sportlétesítményei (uszoda, sportcsarnok, korcsolyapálya stb.) korlátozott mértékben állnak az óvodáskorúak rendelkezésére, de az adódó lehetőségeket egyéni vagy szervezett formában vesszük igénybe(úszásoktatás, sportági előkészítés, játékos edzés stb). A mozgás megszerettetése, a mozgásigény kielégítése mindennapi feladatunk, ezért napirendünkbe beiktatunk 15-20 perces mindennapos testnevelést, melynek középpontjában a sok mozgással járó játék áll. A rendszeres mozgás biztosítása a mozgáskultúra és az életen át tartó sporttevékenység megalapozását, a motoros képességek fejlesztését, a gyermekek állóképességének javítását szolgálják. A tartásjavítás, lábtorna szintén szükséges, melyet be lehet iktatni ugyancsak a napi testnevelésbe. Lehetőség szerint a szabadban végezzük ezeket az edzéseket, amikor nincs erre mód, akkor nyitott ablak mellett. A szenvedélybetegségek kialakulását elősegíti minden olyan ártalom, amely a szocializáció harmonikus menetét, a személyiség zavartalan fejlődését megzavarja, a betegségek jelentős aránya is viselkedéses tényezőkre vezethető vissza. A viselkedés módosítása hosszú távon befolyásolhatja az egészség alakulását. Lelki egészség-védelemben mentálhigiénés szemlélettel a pozitív én-kép kialakulása érdekébe állítjuk a testi nevelésünk valamennyi célkitűzését. Naponta pár meghitt perc teremtése, melynek során zene mellett megszabadíthatjuk a gyermekeket a stressztől, helyet adva a lelki békének, nyugalomnak, szeretetnek.. Az egészségre káros szokások, viselkedési függőségek, szenvedélybetegségek megelőzése érdekében alternatív egészség-fejlesztő programokat is alkalmazunk. Az óvoda felnőtt dolgozói, a dohányzásmentes környezet modellt, mintát jelentenek a gyermekek számára.


32

A bántalmazás, erőszak megelőzése: nevelői felelősség, milyen élmények, tapasztalatok épülnek be a gyermekek érzelmeibe, lelki életébe. A szegénység, a szociális kirekesztettség, az elhanyagoltság, a szeretethiány mély sebeket üt a gyermek lelkén. Az ilyen állapotú gyermek fokozott figyelmet, őszinte, nyílt és szeretetteljes, biztonságot adó óvodai környezetet és bánásmódot igényelnek. Ez a tény határozza meg az óvodapedagógusok és pedagógiai munkáját segítőik szociohigiénés viselkedési normáját. Óvodánkban integrált nevelés folyik, ezért csoportos, megkülönböztetés nélküli szervezéssel történik az egészségnevelés. Az óvoda közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködünk a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Amennyiben a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel és mentálhigiénés szakembereink, óvodapszichológusunk közreműködésével nem tudjuk megszüntetni segítséget kérünk a gyermekjóléti szolgálattól, illetve intézkedést kezdeményezünk. A kisgyermek minden erőszakos cselekvéssel kapcsolatosan „érzékeny”. Nemcsak az erős fizikai ingerek okoznak az óvodás gyermeknél egészségkárosodást, hanem az erőszakos cselekmények (brutalitás, vérengzés, gyilkosság) látványa is. Mindezek megelőzésére nem elég a szülőket felvilágosítani, de a védekezés helyes módszereinek alkalmazására sarkallni is szükséges. Ennek megvalósítása érdekében a szülői értekezletre megbeszélési anyagként alkalmazzuk az erőszakot sugárzó tömeghírközlések kivédését. A gyermekek szüleit a nevelési év kezdetekor tájékoztatjuk a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. Az egészségfejlesztési program végrehajtásának részleteit éves munkatervünkben és a csoportnaplóban rögzítjük.

Az óvoda napirendje A gyermekek óvodában töltött idejének céltudatos megszervezését szolgálja az óvoda napirendje. A napirend kialakításának szempontjai: Az óvoda sajátosságai, nyitva tartási ideje. A 3 – 7 éves korú gyermekek biológiai és társas szükségletei. Az optimális életritmus, rendszeresen, ugyanabban az időben végzett tevékenységek. A tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A gyermekek mozgásigényének kielégítése. Folyamatosság. Rugalmasság. Évszakokhoz történő alkalmazkodás. A napirendben jelölt alvásidő korcsoportonként és a gyermekek egyéni szükségleteit figyelembe véve alakítható. Valamennyi évszakban keresni kell a szabadban való tartózkodás lehetőségeinek bővítését, különösen a nyári időszakban növelhető a játék, s a szabad tevékenység időtartama. A napirend a lehetőséget ad a szülőkkel történő rendszeres kapcsolattartásra: a délutáni találkozás során a gyermekkel kapcsolatos rövid információcserére.


33

Napirend Időkeret

Reggel

Délelőtt

Tevékenységek

5.00. – 6.00

6.00. – 11.30

11.30 – 12.30 Dél 12.30 – 14.30

Délután

14.30 – 17.00

Érkezés, pihenés Szabad játék Gondozási teendők Étkezés-folyamatos reggeli Játékos szervezett tevékenységek, fejlesztések csoportos – mikro csoportos – egyéni foglalkoztatási formákban Mindennapos mozgás, testnevelés Levegőzés, élményszerző séta, megfigyelések Mozgásos játékok a szabadban Étkezés – ebéd Gondozási teendők Mese, altató zene Pihenés Gondozás teendők Étkezés – uzsonna Játéktevékenység, szabadon választott tevékenységek Játékos egyéni, csoportos készség-, képességfejlesztés Mozgásos játék az udvaron (időjárástól függően)

Az óvoda heti rendje Az óvodai heti rend alakításának szempontjai: Komplexitásra való törekvés. Élmény- és ismeretnyújtás a vizualitás - esztétika a zene és a mese, vers (bábozás, dramatizálás), külső világ tevékeny megismerésének kiemelésével. Mozgásfejlesztés, játékos mozgás, mindennapos testnevelés biztosítása. Élményanyag gyűjtése, ismeret – és tapasztalatszerzés természetes környezetben. Elegendő idő a gyermeki tevékenységek, kezdeményezések, ötletek és javaslatok meghallgatására, kipróbálására vagy közös megvitatására. A heti rendben a napok átjárhatóak, így a komplex foglalkozások is rugalmasan változhatnak, módosulhatnak, a leghatékonyabb, ha minél sokoldalúbb tapasztalatszerzésre és élményszerű átélésre adunk lehetőséget – a téma sajátosságait figyelembe véve.


34

Óvodapedagógus feladata -

-

-

Használjon ki minden spontán adódó lehetőséget az egészséges életmódra nevelés, a testilelki nevelés, az egészségmegőrzés szokásainak kialakítására, célkitűzéseinek megvalósítására. Segítse az egészségtámogató környezet alakítását, az egészségvédelemi ismeretek, információk átadását. Szervezzen olyan alkalmakat és programokat (gyermekek és szülők számára is), amelyek az egészséges életmódra nevelést szolgálják. Lehetőségei szerint befolyásolja az egészséges táplálkozás óvodai és otthoni feltételeit és szokásait. Fokozottan ügyeljen a táplálék érzékeny gyermekek diétájára (étkezést biztosító szolgáltató, vagy a család biztosítja). Óvoda egészségügyi szolgálattal együttműködve- speciális gondozó, prevenciós, korrekciós és mentálhigiénés nevelési feladatok ellátása. Keltsen direkt és indirekt módon érdeklődést - szülők és gyermekek számára egyaránt - az egészség megőrzését, illetve helyreállítását, a szervezet edzését célzó tevékenységek iránt. Biztosítson optimális lehetőséget és eszközt a fokozott mozgásigény kielégítésére. A mindennapos testnevelés és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelentsen az eltérő adottságú, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek számára is. Biztosítsa a környezettudatos magatartáshoz, a környezet védelméhez és megóvásához, a fenntarthatósághoz kapcsolódó szokások kialakítását.

A fejlődés várható eredménye

Az óvodáskor végére a kisgyermekek fontosnak tartják az egészség megóvását, a betegségek megelőzését, erőnlétük fokozását a természetes életritmusuk megőrzése érdekében. Szeretnek mozogni, kitartóak, életkoruknak megfelelő állóképességgel rendelkeznek. Az egészségfejlesztés alapjait ismerik. Biztonságérzet és sikerélmény koronázza fizikai és szellemi próbálkozásaikat. Kis- és nagymozgásaik összerendezettekké válnak oly mértékben, hogy alkalmassá teszi őket az iskolai tanulás megkezdéséhez.


35

„A hanglejtésben, a tekintetben és az arckifejezésben is van annyi ékesszólás, mint a szavak megválogatásában.” (La Rochefrucauld)

IV. 2. Az érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés biztosítása „Ahhoz, hogy élni tudjunk, az kell, hogy szeressenek minket.” Maria Montessori

Pedagógiai programunk alapvető és végső célja a 3-6-7 éves gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése az életkori és egyéni sajátosságok, az eltérő fejlődési ütemek, érési jellemzők szem előtt tartásával érzelmi biztonságot adó szeretetteljes, családias légkör megteremtésével a befogadástól az óvodáskor végéig.

Közösségi nevelés, szocializáció, erkölcsi nevelés Az egyén és a közösség nevelése szerves egységben valósul meg az óvodai nevelés folyamatában. A közösségi élet tevékenységei és kapcsolatrendszerében alakulnak az egyes gyermekek közösségi érzelmei, beállítódásuk, magatartásuk, szokásaik és erkölcsi tulajdonságaik. a.) Alapvető feladatunknak tekintjük az otthonos életkörülmények, barátságos, derűs légkör alakítását és a gyermekek igényeihez igazodó feltételrendszer megteremtését. Ezek megléte nyújtja a kisgyermekek számára azt a biztonságérzetet, amely tevékenységre serkent és alapja az emocionális és szociális fejlődésnek. b.) A kisgyermekek nagyfokú affektivitását figyelembe véve kívánunk számukra esélyegyenlőséget biztosítani az óvodai nevelés minden területén. Interperszonális kapcsolataik alakítása során a kapcsolatfelvétel képességének és minőségének folyamatos fejlesztésével kívánjuk elérni: Egymásra figyelővé, értelmes együttműködésre alkalmassá váljanak. Kialakuljon az alkalmazkodás, döntéshozás képessége. Pozitív megerősítések által egészséges énképük megalapozódjon, önismeretük és önértékelésük fejlődjön. Fokozatosan megismerkedjenek a társas kapcsolat értékeivel és normáival. folyamata során Maguk is gyakorolják a társas együttélés szabályait, az érzelmeik kifejezését, az érzelmi átélést szociális képességeik fejlesztése során. A harmonikus társkapcsolatok alakításához nélkülözhetetlen az egyes gyermekek csoportbeli helyzetének, elfoglalt státuszának felderítése. Minden gyermek saját, de formálható egyéniséggel lép be az óvodai csoportba, ott azonban a reá ható társas kapcsolatrendszer, az óvodai közösség alakítja, fejleszti az egyedi vonásokat. A szocializáció szempontjából kiemelkedő jelentőségű az óvodapedagógus által kezdeményezett közös élményekre épülő tevékenységek szervezése. E folyamatban meghatározó szerepet tulajdonítunk az óvodapedagógusnak – mint modellnek – és a szokásrendszer, hagyományok alakításának. Dunaújvárosi Óvoda Pedagógiai Programja 2013.

36

Az óvodai nevelésben az erkölcsi fejlődés folyamata akkor lesz sikeres, ha együtt történik az erkölcsi tudat és magatartás alakítása: - megfelelő viselkedés tudatosítása/beszélgetéssel - készségek, szokások alakítása, gyakoroltatása. A szocializáció folyamata során tanuljuk meg, hogy milyen viselkedés helyes, elfogadott, illetve helytelen egy adott közösség számára. Értékek és normák hiányában a gyermek elbizonytalanodik. A nevelő felnőttek szerető, elfogadó nevelői attitűdje összefüggést mutat a gyermeki lelkiismeret kialakulásával. Az erkölcsi magatartás alakításának feladata:  Olyan értelmes szokásrendszer kialakítása, amelynek minden elemét értik a gyerekek és betartása életkoruknak és egyéni sajátosságaiknak megfelel. Pl.: udvariasság, együttműködés, együttérzés, alkalmazkodás, pontosság.  A megfelelő viselkedés állandó igénylése: megfogalmazással és nyomon követéssel. Fontos a pozitív megerősítés szerepe: dicséret (szóval, simogatással), jutalmazás. Azoknak a szokásoknak az alakítása lesz eredményesebb, amelyek az óvodapedagógus magatartásában tükröződnek.

Érzelmek nevelése Az érzelmeket úgy tekintjük, mint az óvodai nevelést, ismeretszerzést befolyásoló szubjektív tényezőket. Kiemelkedően fontos szerepük van a tevékenységek motiválásában, az ismeretek rögzítésében, a társas kapcsolatok alakulásában, a gyermekeket körülvevő világ megismerésében. Jelentősen befolyásolják a teljesítőképességet. a. Az óvodában töltött mindennapokhoz olyan személyi-, tárgyi- és szervezési feltételek megteremtését tartjuk fontosnak, amelyben segíthetünk a negatív- aszténiás (passzív) érzelmi megnyilvánulások,(pl.: kudarc, bánat, szomorúság) megélésének feldolgozásában. Ugyanakkor tág teret biztosítunk a pozitív érzelmi megnyilvánulások, a szténiás (aktív) érzelmek megjelenésének (pl.: öröm, sikerélmény). b. A gyermeki tevékenységek szempontjából az aktív és kellemes élmények átélését helyezzük előtérbe, amelyek a tevékenységvágyat és a természetes kíváncsiságot fokozzák. Olyan érzelmek fejlődését segítjük, amelyek meggyőződésünk szerint értékesek a kisgyermekkori személyiségfejlődés folyamatában (pl.: szeretet, tisztelet, odaadás). c. Az érzelmi élet tartalmának – intellektuális, erkölcsi és esztétikai érzelmek – alakítására, az értékek személyiségükbe való beépülésére a sokoldalú életszerű megtapasztalást, az érzelmi azonosulást, átélést, valamint a nevelők személyes példáját tekintjük meghatározónak.

Hagyományápolás, ünnepek Intézményünk hagyományait, szokásait, valamint ünnepeinket úgy tekintjük, mint közös élmény- és örömforrást, amelyek erős és mély érzelmi bázist nyújtanak, és ezzel hozzájárulnak az érzelmi biztonság megteremtéséhez. A készülődés –várakozás – beteljesülés folyamatát úgy kell megszerveznünk, hogy az események, tevékenységek és a gyermeket körülvevő világ fokozatosan megteljen érzelmeket keltő mozzanatokkal, életük színesebbé és gazdagabbá váljon. A hagyományok ismerete, ápolása az összetartozás és a hazaszeretet érzését erősíti. A nemzeti ünnepek kiemelt jelentőséggel bírnak az óvoda életében is.


37

Ünnepeink, hagyományápoló programjaink folyamatos

Szokások, hagyományok, rendezvények Óvodába lépést megelőző ismerkedés Születésnapok megünneplése Ünnepeink, hagyományőrző programjaink

Ősz

Nemzeti ünnepek, Jeles világnapok, nemzetközi programok

Őszi játszónap, szüreti mulatságok Takarítási Világnap Autómentes Nap Zenei Világnap Állatok Világnapja Lelki Egészség Világnapja

Tél

Adventi készülődés Mikulás Karácsony Farsangi mulatságok Március 15. nemzeti ünnep

Tavasz

Víz Világnapja Nyílt napok szervezése Húsvét Költészet napja Föld Napja Anyák Napja Madarak és Fák Napja Kihívás Napja Nagycsoportosok búcsúztatása Nyár

Gyermeknapi programok, kirándulások Környezetvédelmi Világnap Nemzeti összetartozás napja nemzeti emléknap Dunaújvárosi Óvoda Pedagógiai Programja 2013.

38

Az év folyamán aktívan bekapcsolódunk városunk és a régió kulturális, sport és környezetvédelmi rendezvényeibe, programjaiba is.

Az óvodapedagógus feladata a.) Az otthonos körülmények, barátságos, derűs légkör megteremtése során olyan tapasztalati forrásokról kell gondoskodni, amelyek a gyerekek érzelmi életét, megnyilatkozásait és társas kapcsolatainak alakulását pozitívan befolyásolják! b.) Az óvodapedagógus, a dajka, a pedagógiai munkát segítők, és az óvoda valamennyi alkalmazottjának szermélyes példája, kommunikációja, bánásmódja, derűs, kiegyensúlyozott viselkedése, pozitív beállítódása legyen a gyermek és a gyermekcsoport hangulatának meghatározója, modellje! c.) A negatív érzelmi megnyilvánulásokat kellő tapintattal és empátiával kezelje, hogy azok az egyes gyermekeknél megszüntethetők, a többieknél megelőzhetők legyenek! d.) Az interperszonális kapcsolatok, az intellektuális, erkölcsi és esztétikai érzelmek, akarati tulajdonságok alakítása során az értékek, normák, szokások, hagyományok következetes hangsúlyt kapjanak! e.) A népszokások, néphagyományok megismertetésében, a hagyományőrzés óvodai feladatainak meghatározásában az ünnep lényegének, azaz érzelmi töltésének megéreztetése. f.) Teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermekek kielégíthessék természetes társas szükségleteiket; nevelje a gyermekeket a különbözőségek elfogadására. Kooperatív magatartással a gyermekek beilleszkedő-, és alkalmazkodó készségét erősítse. g.) Ismertesse meg a gyerekekkel szűkebb és tágabb környezetüket, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. h.) A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, kiemelt figyelmet igénylő gyerekek esetében szükség szerint működjön együtt a speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel.

A fejlődés várható szintje -

Ragaszkodnak óvodájukhoz, gyermektársaikhoz és az őket körülvevő felnőttekhez. Ezt szavakban, tettekben és érzelmi megnyilvánulásaikban is kifejezik. Igényükké válik a helyes viselkedés, egymást figyelmeztetik arra. Érdeklődnek társaik iránt, segítik egymást és konfliktushelyzetben készek az egyezségre, az érzelmi azonosulásra. Figyelnek egymás és a felnőttek közléseire, önmaguk udvarias megnyilvánulásaira. Szívesen tevékenykednek a közösség érdekében, bíznak önmaguk és társaik tetteiben, elfogadják és elfogadtatják állításaikat, véleményüket. Érdeklődésük, kezdeményezőkészségük a felmerülő akadályok legyőzésére buzdítanak. Szükségesnek érzik a hagyományok megteremtését, az ünnepekre való felkészülést. Szociálisan éretté válnak az iskolai élet megkezdésére.


39

„A szót, a titkot, a piciny csodát, Hogy megkeressem azt a másikat S fülébe súgjam: add tovább!” (Karinthy Frigyes)

IV. 3. Az anyanyelvi,- az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelést, tartalma a nevelés eszközeinek és a gyermeki tevékenységrendszernek, ezért kiemelt jelentőséggel bír. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása – beszélő környezettel, helyes minta és szabályközvetítéssel – az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Ezért a két feladat megoldása szerves egységben valósul meg. Nem különálló képességeket fejlesztünk, hanem az egész értelmi szférára, a teljes személyiségre hatunk.

Célunk: Az anyanyelv ismertetése, megbecsülése, szeretetére nevelés közben a gyermekek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása. A gondolkodás bonyolult képességrendszerének fejlesztése, mint a viszonyítás, az általánosítás és osztályozás, valamint a problémamegoldás. Az értelmi képességek fejlesztésével: a tapasztalati és értelmező, valamint az önálló és szociális tanulási módok fejlődése.

Feladataink: -

-

A magyar nyelv szépségeinek, kifejező erejének felfedeztetése, nyelvi fordulataink megismertetése és a kisgyermekek biztonságos, sokszínű önkifejezésének megalapozása. A gyermek meghallgatása, a gyermeki kérdések támogatása és a válaszok igénylésére ösztönzés. A beszéd, a kommunikáció fejlesztése, melynek alapvető funkciója a kivitelező tevékenység, a megismerés, a gondolkodás és a tanulás szolgálata. A gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, valamint az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése. Az értelmi erők fejlődését mind magasabb szintű ismeretekkel, egyre nagyobb erőfeszítést igénylő új feladatok állításával elősegíteni.

Anyanyelvi nevelésünk során kiemelten kezeljük: Az alapvető anyanyelvi technikák elsajátítását: Ilyenek: helyes és tiszta hangképzés optimális hangerő megfelelő beszédtempó hangsúly és hanglejtés összefüggő beszéd Világnézete alakítása az anyanyelv eszközeivel: - észlelés, megfigyelés és az emlékezeti képességek fejlesztése az irodalmi alkotásokban tükröződő jelenségek és történések során, - nyelvi jelek (szó, mondat) és a valóságmozzanatok összekapcsolása, - megértő és problémamegoldó képességek formálása a drámapedagógia eszközeivel. A nyelvhasználat kommunikatív szerepének gyakorlása, önálló vélemény- és ítéletalkotással a szociális és közösségi tulajdonságok alakítása. Dunaújvárosi Óvoda Pedagógiai Programja 2013.

40

A jó közérzet, az időszerűség és más esztétikai élményt nyújtó tevékenységi formák közötti összhang megteremtése, a gyermeki kreativitás sokoldalú fejlesztése (mozgás, zene, ábrázolás, improvizációk). Beszédhibák korrigálása nyelvi játékokkal, illetve szakember – logopédus közreműködésével.

Óvodapedagógus feladata: -

Az óvoda tartalommal gazdag élete, a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet, a szóbeli közlést kiváltó derűs, nyugodt légkör megteremtése az elsődleges feladatunk. Szakmai - pedagógiai, pszichológiai, módszertani – felkészültségünk legyen naprakész, elmélyült. A fejlesztő hatású tevékenységek tudatos pedagógiai tervezést és irányítást igényelnek. Sokszínű megfigyelési lehetőségeket, több érzékszervre ható tapasztalatszerzést biztosítsunk a gyermekek számára. A gyermekek megszerzett tapasztalatainak, ismereteinek élethelyzetekben történő gyakorlására adjunk lehetőséget. A változatos tevékenységeket építsük a gyermekek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára: támaszkodjunk a gyermek által önként választott tevékenységben való elmélyültségére. Teremtsünk lehetőséget a megismerés képességeinek fejlesztésére, mint a megfigyelés, a kódolás képessége, a kísérletezés, elemzés, és érvelés.

A fejlődés várható eredménye: A gyermekek óvodáskor végére az életkoruknak megfelelő ismeretek, jártasságok, készségek elsajátításának, értelmi képességeik fejlődésének eredményeként az élet egyre változó helyzeteiben jelentkező feladatokat megoldják. Beszédüket személyiségüknek és az aktuális helyzet által kiváltott érzelmeknek megfelelő természetes gesztusokkal színesítik. Társas kapcsolataikban életkoruknak megfelelő viselkedési kultúrával rendelkeznek. Alkalmassá válnak iskolai oktatás-nevelés keretei között a továbbfejlődésre.


41

„ A kisgyermek tankönyve maga az élet legyen!” (Comenius)

V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI és AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI

Óvodai pedagógiai programunk alapvető célkitűzéseihez kapcsolódó feladatok megvalósítását a játék, vers, mese, ének, zene, énekes játék, rajzolás, mintázás kézimunka, mozgás, a külső világ tevékeny megismerése, a munka jellegű tevékenységek és a tanulás tevékenységrendszerben valósítjuk meg. Az óvodai nevelés cél-és tevékenységrendszere pedagógiai szemlélete, eszköz-módszer és értékelési rendszere teljesen megfelel a kompetencia elvű nevelésnek. Az gyermeki személyiségfejlesztésben a változatos tevékenykedés során olyan képességek fejlődnek, amelyek a társadalomban létező, elképzelhető pozitív tevékenységek gyakorlásához szükségesek és alkalmassá teszik a gyermeket az alap kultúrtechnikák elsajátítására.

Pedagógiai Programunk és a Kompetencia alapú óvodai programcsomag illeszkedése:

Pedagógiai Program

Elméleti alapvetések Téma-terv javaslatok

Kiegészítő segédlet


42

„A játék „… királyi út nemcsak a fejlődés megismerésében, hanem a fejlesztés megszépítésében is.” (Mérei Ferenc)

V. 1. Játék A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A kisgyermek elemi, pszichikus szükséglete.

Célunk: a játék olyan örömforrást jelentsen a kisgyermekek számára, amelyben szabadon, önként és spontán tevékenykednek. Ezen keresztül megismerhetővé válhatnak az örök, emberi értékek, a külső világ. Mi a játék a nevelés folyamatában? - Tevékenység - Eszköz - Módszer A kisgyermek, amikor csak teheti, játszik. Játéka örömkeresés, belső feszültség oldása, vágymegjelenítés, élmények feldolgozása, újraélése, ismeretek alkalmazása, gyarapítása. Játék közben megismerkedik szokásokkal, szabályokkal, kialakul az egészséges versenyszelleme, formálódik ízlése, kommunikációs készsége, kreativitása, fejleszti gondolkodását. Kialakul az alkalmazkodó- és együttműködő képessége társaival. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, kreativitásukat fejlesztő, élményt adó tevékenységgé.

Feladatunk: a játéktevékenységhez az optimális feltételek megteremtése (játékeszköz, idő, hely, légkör, óvónő személyisége, élmény). A játék feltételei: Játékeszközök A játék alapbázisát a játékeszközök adják. Hatékonyságuk irányító munkánktól függ, amely az eszközök kiválasztásával kezdődik, használatuk megismerésével és nevelési hatásuk érvényesülésével folytatódik. A játékeszközöket mindenkor az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével biztosítjuk. A játék tárgyi feltételei a játékszerek, félkész elemek, különböző tárgyak és anyagok. A játékszer az egyén fejlettségének megfelelően a manipulációnak, gyakorlójátéknak és a szerepjátéknak is egyaránt tárgya lehet. Az eszközök biztosítása terén nagy jelentőséget tulajdonítunk a természetben előforduló tárgyaknak, anyagoknak – mint játékeszköznek. Játékidő A játék kiemelt jelentősége, a szabad játék túlsúlyának érvényesülése óvodánk napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenységek szervezésében is megmutatkozik. Hely a játékra Óvodánkban a játék tere a csoportszoba és az óvoda udvara, az óvodán kívüli élményterek (Duna-part, játszóterek, környező települések, arborétum, stb). A csoportszobák adta lehetőségekkel úgy gazdálkodunk, hogy minden korcsoport nyugodtan tevékenykedhessen. Választási lehetőséget biztosítunk egyéni-, társas- és csoportos játékra. A bútorokat és felszereléseket úgy rendezzük el, hogy a kisgyermekek minél több szabad területhez jussanak. Dunaújvárosi Óvoda Pedagógiai Programja 2013.

43

Óvodánk udvara fáival, bokraival, különböző talajfajtáival, természetes anyagú játékszereivel (farönk, mászóka stb) sokféle lehetőséget kínál gyakorló-, alkotó-, mozgásos-, szerep- és szabályjátékokhoz. Derűs légkör – alaphangulat A gyermekek óvodába lépésétől arra törekszünk, hogy személyiségük fejlődéséhez kiegyensúlyozott, derűs, szabad, motivációra épülő légkört biztosítsunk. Érezzék a felnőtt jelenlétét, védő, biztonságot nyújtó szeretetét, őszinte érdeklődését és figyelmét, melynek során az óvodapedagógus fejlettségük szintje szerint terelgeti a különböző játékfajták megismerése, gyakorlása felé. A gyermekek játékában keverednek a különböző játékfajták. A gyakorlójáték az a játékfajta, amelyben a gyermek az ismétlések hatására a különböző képességeit gyakorolja, megismeri az eszközök, tárgyak tulajdonságait, megtapasztalja a beszéd, a dallam ritmusát és a mozgás élményét. A szimbolikus-szerepjáték az óvodáskorú gyermek legjellemzőbb játékfajtája. Ebben a gyermek általában a környező világ jellegzetes cselekvéseit, kapcsolatait, szabályait sajátos játékkörülmények között a különböző eszközökkel kreatívan újraalkotja – lényege az utánzás, „mintha” helyzetek megteremtése. Bábjáték és dramatizálás: mese-, vers-, film- és egyéb irodalmi élmények alapján, elképzeléseik, szándékaik szerint jelenítenek meg eseményeket és formálják tovább a történéseket. Konstruációs játék építő és elemi szerkesztő játék, amely lehet egyéni elképzelés alapján, vagy közösen létrehozott alkotás. E játékfajta az egész óvodáskort végigkíséri a legegyszerűbb megnyilvánulási formájától a fejlettebb, már tudatosan tervezett és szervezett konstruációig. A játék mozgatója az „én csináltam, valamit alkottam” öröme. Barkácsolás: különböző anyagok, eszközök, technikák megismerése és a gyakorlás során az alkotás öröme és játékuk színesítése jellemzi e tevékenységet. Szabályjáték: legdöntőbb eleme a szabály, amelynek betartása a játékban résztvevőkre kötelező érvényű. Szabályt maga a gyermek is felállíthat. Örömforrás a szabályok betartása mellett a játék izgalma, a győzelem lehetősége. A FEJLESZTÉSI TARTALOMHOZ AJÁNLOTT MÓDSZERTANI SEGÉDANYAG:  Dunaújvárosi Óvoda Csillagvirág Tagóvodája Játék-Mozgás-Kommunikáció Programunk (3.4. sz. melléklet)  Dunaújvárosi Óvoda Zalka Máté u. Tagóvodája JÁTÉK, MOZGÁS, KOMMUNIKÁCIÓ a MŰVÉSZETEK JEGYÉBEN Helyi nevelési program (3.14. sz. melléklet)

Az óvodapedagógus feladatai: Biztosítsa a megfelelő helyet, időt, eszközöket a különböző játékfajtákhoz. Vegye figyelembe a gyermekek igényeit, kívánságait. Kísérje figyelemmel a társas kapcsolatok alakulását, a peremre szorult gyerekeket segítse a beilleszkedésben. Tanítsa meg a gyermeket a játékeszközök helyes használatára. Alakítson ki megfelelő szokásrendszert és viselkedési kultúrát. Biztosítson sokszínű élményt a játék kibontakozásához. Dunaújvárosi Óvoda Pedagógiai Programja 2013.

44

Kísérje figyelemmel az egyes gyermekek játékának tartalmát, szükség esetén avatkozzon közbe. Segítse a baráti kapcsolatok erősödését. Vegye észre az agresszív megnyilvánulásokat és megfelelő módon kezelje azokat. A gyerekek igényei szerint készítsen a játék tartalmát gazdagító kiegészítő eszközöket, illetve segítsen azok elkészítésében. Ne ragaszkodjon feltétlenül a tárgyak, eszközök rendeltetésszerű használatához, csak abban az esetben, ha az balesethez, rongálódáshoz vezet. Biztosítsa a balesetmentes környezetet. Követelje meg mindenkitől az előre meghatározott, vagy a játék közben felállított szabályok betartását. A lelki egyensúly megszerzéséhez, fenntartásához, erősítéséhez teremtsen lehetőséget a játékban arra, hogy a gyermekek megéljék a győzelem és a vereség az élet természetes velejárója: a nyerni és a veszteni tudás mindenképpen olyan képesség, amelynek gyakorlása, természetessé váló alkalmazása fontos ahhoz, hogy a gyermekből érett, önmagáért felelősséget vállaló felnőtt váljon. Az óvónő kedvességet, derűt, határozottságot sugárzó egyéniségével biztosítsa a nyugodt, kiegyensúlyozott légkört, olykor kezdeményezze is a játékot. Legyen játszótársa a gyermeknek, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival. Állandó, tudatos jelenlétével nyújtson biztonságot a gyermekcsoportnak, biztosítsa a gyermeki játék kibontakozását.

A fejlődés várható szintje: A gyermekek képesek kitartóan, akár több napon keresztül is ugyanazon játéktémában együttesen részt venni. Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték, amelyben elfogadják játszótársaik elgondolásait, alkalmazkodnak a játékszituációhoz (szerepvállalás, szerepek elosztása). Képesek bonyolult építményeket is létrehozni, amelyet többnyire megelőz a tervezés. Tudják a különböző anyagokat, eszközöket kombinálni. Élvezik a szabályjátékokat, elfogadják és betartják azok feltételeit.


45

„Legtöbbször valami könnyű burok, láthatatlan fénygolyó borított, óriási lebegő buborék, s nem tudtam róla! Valaha mesék, kísértetek, boszorkányok, csodák szőtték érzékeny álomanyagát, de a Mese, egyéb nevek alatt, továbbra is alkatrészem maradt.!” (Szabó Lőrinc)

V. 2. Verselés, mesélés Célunk olyan maradandó esztétikai élmények nyújtása az irodalom eszközeivel, amelyek segítségével a kisgyermekek felfogják, minősítik és átérzik a társadalmi és természeti környezetünkben meglévő esztétikumot. Meseélményekkel gazdagítani a gyermeki személyiséget, formálni, az erkölcsi érzelmeket, fejleszteni az értelmi képességeket, kibontakoztatni a gyermeki világképet és az anyanyelvikommunikációs képességeket. Az irodalom: a mese, vers iránt érdeklődő, érzelem gazdag gyerekek nevelése.

Feladataink: Irodalmi érdeklődésük felkeltése, az irodalmi művek iránti igényük és kíváncsiságuk kielégítése, értékes műveltségi anyag közvetítése. - Érzelmi, esztétikai élménygyűjtés a gyermekek érzelmi biztonságának megteremtésével. - Az óvodai dolgozók példamutató, tiszta, szép beszéde, nyelvi kulturáltság biztosítása. - Olyan komplex hatású módszerek és tevékenységek (pl. bábozás) intenzív alkalmazása, amelyek a nevelés egészére transzferhatásúak. kommunikáció, magatartás, viselkedés, illem. Irodalmi nevelésünk során kiemelten kezeljük: A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés az óvodás gyermek mentális szükséglete. Az óvodáskorú gyerekek gondolatvilágába a mesék tökéletesen beleillenek. Archaisztikus-animisztikus világuk, duális és polarizált világképük, metaforikus gondolkodásuk az otthonosság lehetőségét kínálja a gyermek számára. A mesemondás, a mesehallgatás fontos kapcsolatépítő, jótékonyan hat az interakciókra és a közösségi életre, az érzelmi intelligencia fejlődésére. Tartalmi és esztétikai szempontból is értékes irodalmi alkotások közvetítése az érzelmi tulajdonságok formálása érdekében. A szókincs és kifejezésmód bővítésére alkalmas: dramatizálás, színpadi kifejezés – bábozás. Népszokásaink és hagyományaink megismertetése, élményszerű felhasználásuk mozgásos játékaik és egyéb játékos cselekvéseik során. A népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi művek egyaránt kapjanak teret. Művészi-irodalmi élményszerzés lehetőségeinek kitágítása: színház-, múzeum-, tárlat- és könyvtárlátogatások. -


46

A FEJLESZTÉSI TARTALOMHOZ AJÁNLOTT MÓDSZERTANI SEGÉDANYAG:  Dunaújvárosi Óvoda Mesevár Tagóvodája „ÓVODAI NEVELÉS JÁTÉKKAL, MESÉVEL” nevelési program (3.9. sz. melléklet)  Dunaújvárosi Óvoda Százszorszép Tagóvodája HELYI NEVELÉSI PROGRAM (3.12. sz. melléklet)

Óvodapedagógus feladata: -

-

-

-

-

Olyan érzelmi biztonság, nyugodt, csendes szeretetteljes légkör teremtése, amely a mesélő- és mesehallgató számára egyaránt feszültségoldó. Az utánzásra késztető, példa értékű beszéd- és előadás technika: a gyermekirodalmi alkotásoknak eszközökkel megformált bemutatása. A mesélés, verselés, irodalmi nevelés szervezeti formája: a kötetlen tevékenység. Ez megkívánja tőlünk a megosztott figyelmet, a megfelelő szervezőképességet (továbbjátszók, kellő motiválás). Mesemondáskor együtt kell élni a szereplőkkel, azonosulni kell a pozitív hősökkel, mesemondásunk csak így lesz meggyőző. Igényesség jellemezze az anyag megválasztását, a bemutatás megtervezését, eszközök elkészítését. Fontos, hogy minden érdeklődő gyermek jól lásson, halljon bennünket a bemutatás során. A metakommunikációs eszközök nagymértékben fokozzák bemutatásunk szemléletességét. Az irodalmi művek – mesék, versek, mondókák – bemutatása után semmiféle erőltetett beszélgetést ne provokáljunk. Ha a bemutatás után a gyermekeknek van mondanivalójuk, kérdésük, erre reagálunk. A gyermekek megismerési folyamatában a látási és hallási egyensúly pszichológiai és pedagógiai törvényszerűsége érvényesüljön. Mérjük fel, hogy mikor – mit kell és kell-e egyáltalán szemléltetnünk? Éljünk minél gyakrabban az ismétlés nevelő értékű módszerével, bábjátékkal, dramatizálással. A csoportszobában legyen bábsarok, bábparaván. Dramatizáláskor, drámajátékok során tartsuk tiszteletben az önkéntességet. Feladatunk a kellékek biztosítása. A művészeti-irodalmi-anyanyelvi nevelés feladatainak ismeretében teremtsünk minél több alkalmat a beszélgetésre, az önkifejezésre a gyermek saját vers- és mesealkotására, annak mozgással és/vagy ábrázolással való kombinálására, motiváljuk a gyermekeket önálló mesemondásra, bábozásra, dramatizálásra, így lesz lehetősége az összefüggő beszédének, kifejezőkészségének fejlesztésére, csiszolására.

A fejlődés várható eredménye: Az óvodáskor végén így a kisgyermekek nevelőmunkánk eredményeként képessé válnak az átélt élmények sokoldalú, fantáziadús újraalkotására. Bátran használják tapasztalataik során bővült szókincsüket. Szívesen és bátran verselnek, önállóan is próbálnak mesélni, a magyar nyelv szabályainak és életkoruknak megfelelően. A koruknak megfelelő viselkedési, nyelvi érintkezési formákat többnyire biztonsággal, önállóan is tudják alkalmazni. Dunaújvárosi Óvoda Pedagógiai Programja 2013.

47

„Nem lehet egész boldog ember, akinek nem öröme a zene. Erre az örömre azonban tanítani kell az emberiséget, mert magától nem jut el odáig…” (Kodály Zoltán)

V. 3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Zenei nevelésünkben meghatározó a Kodály módszer, amelyet Carl Orff német zeneszerző és zenepedagógus tanításaival, ún. „pedagógiájának” alkalmazásával gazdagítjuk. Munkásságából példaértékűnek tartjuk a következő gondolatokat: Minden gyermeknek kortól és képességeitől függetlenül joga van a zenéhez. A zene kiindulópontja a ritmus és a dallam. Első a ritmus: az aktivitás a beszédritmussal kezdődik. A további sorrend így alakul: beszédből a ritmus, ritmusból a dallam. A zenei tapasztalásnak tehát korán kell kezdődnie, elsősorban a ritmikai képzés területén. Zenei nevelésünkben saját népünk zenei hagyományaiból induljunk ki (Kodályi zenei alapelvek). Aktív részvétel, saját és kollektív megtapasztalás, a kreativitás fejlesztése elsődleges cél. A zene iránti érdeklődés kibontakozásának feltételeit biztosítani kell. A felsorolt gondolatok szellemében fogalmaztuk meg zenei nevelésünk célját: Zenét kedvelő és művelő emberek nevelése. A közös zenélés alkalmával a közösségben való feloldódás és a közösségből való kiemelkedés harmonikus egysége adja meg azt a boldog nyugalmat a gyermeknek, ami alapja lehet – jó irányítás esetén – más, komolyabb zenéhez való közeledésnek.

Zenei nevelésünk feladatai: A magyar zenei anyanyelv megalapozása mondókák, dalok, énekes játékok, ölbéli játékok, népi gyermek dalok, kortárs művészeti alkotások alkalmazásával A gyermek zenei hallásának, ritmusérzékének, zenei alkotókedvének fejlesztése Együttes, társas zenéléssel, mozgással, játékkal az alkalmazkodás és a kapcsolatteremtés képességének fejlesztése A polifóniai érzék fejlesztése egyidejű dallami és ritmikai cselekvéssel A mozgáskultúra csiszolása Énekes, hangszeres zenehallgatással a gyermek érzelemvilágának színesítése, elmélyítése, Orff- és egyéb hangszerekre alapozott hangszeres képesség fejlesztése. A hangszeres játék a zene átélésének magas fokát biztosítja, közben alakítja a közösségi magatartást, elősegíti a zenei önkifejezés megvalósulását. A testritmus-gyakorlatokban a test, mint zenei kifejezőeszköz szerepel Hangzásjátékokkal a gyermek ösztönzése arra, hogy a legközönségesebb tárgyakban is keressék a zenélés lehetőségét Harmonikus mozgás, gyermektánc fejlesztése: egyszerű tánc mozdulatok elsajátítása, térformák alakítása. mozgás örömének élményével


48

A FEJLESZTÉSI TARTALOMHOZ AJÁNLOTT MÓDSZERTANI SEGÉDANYAG:  Dunaújvárosi Óvoda Római Városrészi Tagóvodája HELYI NEVELÉSI PROGRAM (3.11. sz. melléklet)  Dunaújvárosi Óvoda Százszorszép Tagóvodája HELYI NEVELÉSI PROGRAM (3.12. sz. melléklet)

Az óvodapedagógus feladata: A mondókákat és az énekes játékokat a magyar gyermekjáték-hagyomány anyagából válogassa. Folyamatosan gazdagítsa a gyermekek dallam- és ritmusmotívum tárát. Énekeljen sokat a gyermekeknek, a gyermekek között, a gyermekek kívánságára. Teremtse meg a közös, együttes zenélés alkalmait. Biztosítsa a nyugodt, intim légkört a gyermekek zenei alkotókedvének kibontakozásához; a zenei élmények befogadásához. Fordítson gondot az ünnepek zenei előkészítésére. Szervezzen a gyermekeknek egyszerű zenés előadásokat. Más népek zenéjével is ismertesse meg a gyermekeket. Játsszon egyszerű hangszereken; tanítsa meg a gyermekeket sokféle hangszer nevére, kezelési módjára; használják azokat rendszeresen. Különböző anyagokból készítsen a gyerekekkel együtt hangszereket. Adjon lehetőséget a gyermekeknek saját zenei elképzeléseik, ötleteik megvalósítására, a zenei önkifejezésre. Hívja fel figyelmüket a környezetükben előforduló különféle természetes és mesterséges hangokra. A zenehallgatáshoz gazdag, igényes, változatos anyagot válogasson, és vegye figyelembe a nemzetiségi, etnikai kisebbségi gyermekek hovatartozását is. Ismertessen meg a gyermekekkel zenei alapfogalmakat. Fordítson gondot a mozgások esztétikus, egyöntetű megformálására.

A fejlődés várható eredménye: A gyermekek örömmel, érzelmi gazdagsággal énekelnek, körjátékoznak. Az együtt zenélésben a közösségi érzés kialakul. Kifejlődik a rend, a ritmus, a harmónia felismerésének képessége.


49

„A vizuális nevelés – sőt általában a nevelés – voltaképpen itt kezdődik: alkalmat és ösztönzést adni a gyermeknek arra, hogy minél többször belefeledkezhessék a tárgyi világ egy-egy részletébe, jelenségébe. Hogy ezáltal megtanuljon látni.” (Bernáth Aurél)

V. 4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Vizuális és esztétikai nevelés A vizuális nevelés összetett, sokszínű nevelési terület: a rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézimunka, az ábrázolás különböző fajtái, a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel való ismerkedés fontos eszközei a gyermeki személyiségfejlesztésének, a gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Programunkban a vizuális-esztétikai nevelést, egységben kezeljük a környezet és a tárgyi világ megismerésére neveléssel. Valljuk, hogy a környező világ látványa és sokoldalú megismerése kelti fel a gyermekekben az érdeklődést, az alkotói- és alakítói kedvet, ábrázoló, formaalakító tevékenységeik játéknak minősülnek és élményt nyújtanak, a játék-élmény-érdeklődés a gyermeki megismerés mozgatórugói, ösztönzően hatnak tettekre sarkallnak.

Vizuális nevelésünk célja: 1.) Az óvodás évek alatt környezetünk élményszerű, vizuális megismerése és a kisgyermekek esztétikai szemléletének megalapozása. 2.) A vizuális önkifejezés – közlés vágyának felkeltése, képességeik fokozatos és komplex fejlesztése.

Vizuális nevelésünk feladatai: 1.) A közvetlen és tágabb környezet vizuális birtokba vétele a befogadás és az alkotás mozzanatainak egységében. 2.) Komplex esztétikai – művészeti nevelés a kisgyermekek spontán élettani/egyéni fejlődési ütemében. A környezet, a környező világ élményszerű megismerése kerüljön előtérbe, a látási, hallási, mozgási, tapintási, szaglási érzékelés összerendezése. A legtermészetesebb gyermeki megnyilvánulások – mozgás és tevékenységvágy – kielégítése. A gyermekek környezetesztétikai érzékenységének és aktivitásának kibontakoztatása. Az ízlésnevelés korai szakaszában fontos szerepet kell vállalnia az óvodapedagógusnak személyes példájával és a túlstimuláló környezet, feldolgozatlan ingerözön tudatos elkerülésével. Az esztétikai megismerés különböző területeinek integrálása (irodalom, zene, mozgás, környezetalakítás, ábrázolás/tárgyformálás). Az alkotás folyamatában képességcsoportok fejlesztésére törekszünk: - intellektuális - emocionális - motorikus képességek Dunaújvárosi Óvoda Pedagógiai Programja 2013.

50

Az alkotás nem válhat kötelező jellegűvé ! A cél nem a produktum és annak esztétikai értéke, hanem maga az örömteli tevékenység, amely mindennemű képességcsoport fejlődésének magja! Térre, formára, színre vonatkozó élményanyag bővítése. - tudatosan tervezett és szervezett, valamint minden spontán adódó lehetőség kihasználása, változatos témalehetőségek Technikai tapasztalatszerzés folytonossága. - szabadon hozzáférhető és használható sokféle anyag és eszköz folytonos megléte - egymással kombinálható, változatos technikák megismertetése Művészetek iránti fogékonyság és esztétikai ítélőképesség fejlesztése. - népművészeti hagyományok megismerése, hagyomány és motívumkincs adaptálása a gyermek környezetében és cselekedeteiben - műalkotásokkal és művészeti produkciókkal való találkozások - élmények feldolgozása: tárgyformálás, környezetalakítás, díszítés, képi- és mozgásos önkifejezés A FEJLESZTÉSI TARTALOMHOZ AJÁNLOTT MÓDSZERTANI SEGÉDANYAG:  Dunaújvárosi Óvoda Aprók Háza Tagóvodája „MI PROGRAMUNK” Helyi nevelési program (3.1. sz. melléklet)  Dunaújvárosi Óvoda Napsugár Tagóvodája „NAPSUGARAS HÉTKÖZNAPOK – SZÍNES ÜNNEPEK „Helyi nevelési program (3.10. sz. melléklet)

Az óvodapedagógus feladatai: -

Kreatív pedagógusszemlélet megalapozottsága. Az óvodapedagógus várja ki, hogy mit alakít magától a gyermek. Hagyja, hogy a saját szintjén, saját elképzelése szerint és saját élményeit alkossa újra. Csak akkor segítsen, irányítson, ha a gyermek azt igényli – ötletekkel, technikai megoldásokkal fejlessze, tökéletesítse az alkotómunkát. Biztosítsa az ábrázoló tevékenységre egész nap folyamán a megfelelő körülményeket: teret, változatos eszközöket. Lehetőség szerint vonja be a szülőket az anyagok, elsősorban természetes anyagok gyűjtésébe, az óvodában használatos eszközök elkészítésébe.

A fejlettség várható eredménye az óvodáskor végén: Ezen koncepció mentén biztosítottnak látjuk kitűzött célunk megvalósulását. A kisgyermekek számára a sok mélyenható vizuális élmény hatására válik a tárgyi világ megismerhetővé, feldolgozhatóvá és újraalkothatóvá. Az újraalkotás/ábrázolás pedig örömteli cselekedetté válik, ami jelzés a gyermek aktuális ismereteiről, érzelmeiről, kreativitásáról, általános fejlettségéről.


51

„A mozgás sok mindenre orvosság, de nincs olyan gyógyszer, amely a mozgást helyettesítené” (görög mondás)

V. 5. Mozgás Óvodánk fontos feladataként kezeli az egészségnevelést, a gyermekek harmonikus testi-lelki, egészséges életmódra és egészséges életvitel igényére nevelését. Mozgásfejlesztő-, tornatermi eszközeink és udvaraink adottságai lehetővé teszik, hogy gyermekink erőnléte, állóképessége megfelelő ütemben fejlődjék. Tudjuk, hogy a tanulási nehézségekkel, viselkedési problémákkal küzdő gyermekeknél a motoros fejlődés sem zavartalan, ezért alkalmazunk több mozgásfejlesztő programot felzárkóztatásukra (pl. „Vitamintornát”, AYRES módszert). Ez a szenzoros integráció fejlesztését célzó program abból indul ki, hogy feltételezi: az éretlen idegrendszer az időben elkezdett fejlesztés segítségével a kiesett funkciók kompenzálására lesz képes saját erőtartalékainak felhasználásával. A mozgás örömforrás, információs bázis, fejlesztési színtér és eszköz. A fejlesztés területei lehetnek: kötetlen szabadidős tevékenységek az egyéb kötött és kötetlen, tervszerű és rendszeres testnevelés foglalkozások és mindennapos testnevelések.

Mozgásfejlesztésünk célja: A 3-7 éves gyermekek testi képességeinek és mozgáskészségének, pszichomotoros képességének formálása, fejlesztése az életkori sajátosságok figyelembe vételével. A mozgás iránti szeretet felkeltése, megalapozása játékos formában.

Mozgásfejlesztésünk feladatai: 1.) A szervezet általános, sokoldalú képzésével a testi fejlődés biztosítása. a.) szervek, szervrendszerek funkcionális tulajdonságainak javítása (pl.: helyes légzés megtanulása), b.) a végtagok, a törzsizomzat sokoldalú, arányos erősítése, fejlesztése, izomegyensúly kialakítása, c.) a fejlődési rendellenességekből, valamint az egyoldalú mozgásból fakadó testi elváltozások megelőzése, javítása (pl.: tartásjavító és játékos mezítlábas torna). 2.) A motoros képességek fejlesztése. a.) a test általános erejének növelése, b.) állóképesség növelése különböző iramú futásokkal, versenyjátékokkal, c.) egyensúlyérzék és téri tájékozódás fejlesztése járás-, állásgyakorlatok, ugrások, természetes támaszgyakorlatok (kúszás, csúszás, mászás), valamint a szabadban különböző sporttevékenységek alkalmával (gördeszkázás, görkorcsolyázás, kerékpározás, rollerezés, labdarúgás), d.) nagymozgások fejlesztése (csúszás vonalak mentén, asztalon, padon, rézsútos padon, kúszás térden, tenyéren, padon, rézsútos padon, mászás rézsútos mászókán felfelé, lefelé, függeszkedések – lajhár, függés rúdon, kötélen, bordásfalon, ugrások, szökdelések egylábon, pároslábon, váltott lábbal, e.) szem-kéz, szem-láb koordináció, finommotorika fejlesztése: - labdagyakorlatokkal (pl.: feldobás, elkapás, labdapattogtatás, gurítás, labdavezetés, dobás társnak, elkapás), Dunaújvárosi Óvoda Pedagógiai Programja 2013.

52

dobásokkal (tárgyak fogása, elkapása, dobás függőleges, vízszintes célba, kétkezes alsó- és felső dobások, kislabdahajítás), - járásokkal, futásokkal (sávok, vonalak, szerek között, különböző tárgyakon, akadályok kerülgetése, járások lábujjon, sarkon, bonyolultabb formákon), - szökdelések, ugrások segítségével (karikából karikába lépéssel, ki-be ugrással, ugrókötéllel, kötél átugrása, fél lábon szökdelés rajzolt jelekbe), - függésekkel (bordásfalra fel-lemászás, függésben tovahaladás oldalra utánfogással, létra fokain utánfogással tovahaladás), - mászásgyakorlatokkal (vonalak között talpon, tenyéren, rézsútos létrán előre, oldalra, bordásfalon oldalra, korláton oldalirányú haladás utánfogással), f.) testséma, énkép fejlesztése: - testrészek megismerése (kéziszerek tartása vállon, tarkón, csípőn, kéziszerrel testrészek megérintése, különböző testrészekre támaszkodás gyakorlatvégzés közben), - önmaga beazonosítása (tükör előtt járásgyakorlatok, integetéssel, lábemeléssel, különböző mozgások végzése tükör előtt), - pozitív énkép, önkontroll. 3.) Mozgásműveltség kialakítása. A mozgásos cselekvések szép kivitelezése (helyes testtartás kialakítása, harmonikus mozgás elsajátíttatása). 4.) A játék, versenyigény felkeltése, kielégítése, a mozgás megszerettetése. a.) rendszeres sporttevékenységen keresztül a szervezet edzettségét, kondicionális képességeit, teherbíró képességét fejlesztjük: - a közeli Duna-part adottságait kihasználva évszakhoz kapcsolódva – szánkózás, korcsolyázás, kirándulások, különböző domborzati viszonyok megismerése futás, sétálás közben, hossztengely körüli gurulás dombról lefelé, mászás, futás, gurulás különböző domborzatokon, - óvoda udvarán ismerkedés a különböző talaj- és domborzati viszonyokkal futás, sétálás közben, nyáron mezítláb, b.) szórakoztató, élményekben gazdag versenyek szervezésével a közösségi magatartás (társas kapcsolatok, együttműködés) fejlesztése: - udvaron futóversenyek, labdajátékok, foci szervezése, fogójátékok, - Duna-parton – futóversenyek, gurulások dombról lefelé, mászások felfelé, kavicsdobálás vízbe. -

A FEJLESZTÉSI TARTALOMHOZ AJÁNLOTT MÓDSZERTANI SEGÉDANYAG:  Dunaújvárosi Óvoda Kincskereső Tagóvodája HELYI NEVELÉSI PROGRAM (3.7. sz. melléklet)  Dunaújvárosi Óvoda Margaréta Tagóvodája HELYI NEVELÉSI PROGRAM (3.8. sz. melléklet) Dunaújvárosi Óvoda Pedagógiai Programja 2013.

53

Az óvodapedagógus feladata: Biztosítsuk a gyermekek balesetmentes mozgásához szükséges feltételeket Tegyük lehetővé egész nap folyamán a gyermekek szabad mozgásának lehetőségét (udvaron, teremben egyaránt). Rendszeres egészségfejlesztő testmozgásokat szervezzünk az egyéni szükségletek és képességek figyelembe vételével: mindennapos testnevelés, heti kötelező testnevelés foglalkozás, zenés torna, séták, kirándulások 5-7 éveseknek. A komplex testmozgások, mozgásos játékok során a fizikai aktivitáson keresztül értelmi, szellemi képességeket aktiváljunk. Vidám, felszabadult, hangulatos légkört alakítsunk ki. Gondoskodjunk a friss levegőről, kellemes hőmérsékletről mozgás közben. Világosítsuk fel gyermekeinket a tevékenységeikben rejlő baleseti veszélyekről. Biztosítsunk megfelelő tisztálkodási lehetőséget mozgás után. Segítsük gyermekeinket a mozgáshoz szükséges eszközök használatában.

A fejlődés várható eredménye: Az óvodáskor végére nő gyermekeink teljesítőképessége, mozgásuk összerendezettebbé, harmonikusabbá válik, szabálytudatuk kialakul. Növekszik mozgástapasztalatuk, megszeretik és igénylik a mozgást. Gyermekeink személyiségét oly módon fejlesztjük, hogy iskolába lépéskor testileg, pszichikailag, szociálisan érettek legyenek, hogy képesek legyenek az iskolai feladatok teljesítésére.


54

„Mi az ember a természetben ? Semmi a végtelenhez képest, minden a semmihez képest. valami a semmi és a minden közt, középen.” (Pascal)

V. 6. A külső világ tevékeny megismerése Az ember a természet része. Így különleges kapcsolatban van önmagával és a környezetével, ennek a kapcsolatnak a hangsúlyozására épül pedagógiai programunk. CÉLUNK: Az óvodáskorú gyermekek érdeklődésének felkeltése a természeti és társadalmi jelenségek, az emberi alkotások iránt. A környezet tevékeny megismerése, jelenségeinek és összefüggéseinek sokoldalú – mozgásos és érzékszervi – megtapasztalása, birtokba vétele, szépségének felfedezése. Élményszerű, minél sokoldalúbb, túlzásoktól mentes tapasztalatok és ismeretek szerzése a környező világ mennyiségi, alaki, nagyság- és térbeli viszonyairól, azok kapcsolatairól. FELADATAINK: A gyermekek tapasztalataira, élményeire, érzelmeire és spontán érdeklődésére építve új ismereteket nyújtani, a meglévőket mélyíteni és rendszerezni. A gyermekek megismerő és felfedező vágyát ébrentartani, egyéni sajátosságaik szerint fokozni. Fontos a környezetünk egészét (globális) és helyi (lokális) részét számba venni. Megtapasztaltatni, tudatosítani, hogy lokális környezetünknek a mindennapi kapcsolat során részesei, formálói, élvezői és szenvedői, felelősei vagyunk (holisztikus természetkép formálása). Az óvodáskorú gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése, a logikus gondolkodás és számfogalom megalapozása Közvetlen tapasztalatok és cselekvés kapcsán elemi ok-okozati összefüggések felfedeztetése A gyerekek matematikai tartalmú tapasztalatokhoz juttatása úgy, hogy azokat tevékenységeiben alkalmazni tudja A környezet megismerésére nevelés általunk fontosnak tartott elméleti álláspontjai: - A szűkebb és tágabb környezet tárgyainak és jelenségeinek a maguk valóságában való megismerését, a környezetben való tájékozódást, elsősorban közvetlen megtapasztalás, játékos cselekvés, kísérletek során hisszük biztosítottnak. Ezeket közvetett tapasztalatszerzések egészítik ki – kihasználva az audio-vizuális művészetek és a technikai adta lehetőségeket is. A tevékenységet az ismeretszerzés nélkülözhetetlen elemeként tekintjük. - A természet megismerésének sokoldalúsága számunkra azt jelenti, hogy megkeressük és megteremtjük a kapcsolódás lehetőségeit nevelésünk más pontjaival – irodalom, zene, ábrázolás, mozgás-testedzés – az élményszerű tapasztalat és ismeretszerzés érdekében. - A környezet tevékeny megismeréséhez megfelelő időt, helyet és eszközöket kell biztosítanunk. - Fontosnak tartjuk a megszerzett tapasztalatok és ismeretek lineáris bővítését és koncentrikus mélyítését az óvodás évek alatt.


55

A környezet megismerésére nevelés hagyományos témakörei (növény- és állatvilág, lakóhely, víz-levegő-talaj, természeti- és társadalmi jelenségek) mellett programunkban hangsúlyozott szerepet szánunk az ember/gyermek és környezet kölcsönhatásának, mint: - Kulturált élet szokásai és viselkedési formák megalapozása, előkészítés az életfeltételekhez való alkalmazkodásra. A gyermekek pozitív én-képének alakítása. Egyetemes és nemzetközi értékeink, a szülőföld, a hazai táj, a helyi hagyományok, néphagyományok, szokások élményszerű ápolása, a családi a tárgyi kultúra értékei iránti érdeklődés felkeltése. - A természet megismerésével párhuzamosan a természetszeretet és környezetalakítási igény megalapozása, tisztaságának, szépségének védelme! Pozitív érzelmek alakítása a környezet szépségei, a természettel gondosan gazdálkodó, és negatív érzelmek a közömbös, környezetpusztító magatartás iránt. Matematikai nevelésünk elemei: 1.) A környező valóság formáival, viszonyaival, mennyiségeivel kapcsolatos ismeretek és tapasztalatok szerzése – látási, hallási, tapintásos és mozgásos megtapasztalás 2.) Megfigyelések és összehasonlítások a gyermek érdeklődése szerint, illetve irányított, tervezett formában (síkban és térben egyaránt) 3.) Megismerés-tevékenység és a problémamegoldó gondolkodás aktivizálása: - igazság megtalálása - ítéletek alkotása - számosság - formaérzékelés - viszonyítás - azonosságok, különbségek meglátása - változások és variációs lehetőségek felfedezése, mindez játékos formában 4.) A gyermek természetes kíváncsiságára építve képessé tenni a sokoldalú tapasztalatszerzésre, azok feldolgozására és a feladatmegoldásra Matematikai nevelésünk módszereinek meghatározói: - Spontán adódó lehetőségek - Matematikai téma, fejlesztési terület - A gyermek érdeklődési köre, ismeretei, mozgáskészsége és egyéni igényei - A környezet objektív tényezői: élővilág, tárgyak, elemek és jelenségek kapcsolatai (komplexitás) - Az óvónő egyénisége A FEJLESZTÉSI TARTALOMHOZ AJÁNLOTT MÓDSZERTANI SEGÉDANYAG:  Dunaújvárosi Óvoda Katica Tagóvodája HELYI NEVELÉSI PROGRAM (3.6. sz. melléklet)  Dunaújvárosi Óvoda Szivárvány Tagóvodája „VILÁGUNK” Helyi nevelési program (3.13. sz. melléklet)  Dunaújvárosi Óvoda Aprók Háza Tagóvodája „MI PROGRAMUNK” Helyi nevelési program (3.1. sz. melléklet)


56

Óvodapedagógus feladata: Tájékozott, érdeklődő, részletekre is figyelő legyen. Probléma érzékeny, befogadó attitűd jellemezze. Várja ki az eredményeket. Engedje a gyermekeket tapasztalni, elmélyülni, kíváncsiskodni, felfedezni, kísérletezni, játszani = GYEREKNEK LENNI! Fogadja el minden gyermek másságát. Legyen igényes önmagával szemben: pedagógiai kulturáltságában, környezettudatos magatartásában. Bízzon a jövő sikerében! Segítse a holisztikus szemlélet kialakulását (a természetben minden összefügg mindennel). Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. Kísérje figyelemmel a gyermeki megnyilvánulásokat. Érdeklődésüket, képességeiket megismerve készítse elő és tervezze meg az egyénre/csoportra szabott fejlesztési területeket. Aktivizálja a gyermeki gondolkodást: hagyja saját logikája szerint tevékenykedni, sikerélményhez juttatva tartsa ébren érdeklődését és tevékenységi vágyát, ösztönözzön gondolatainak szóbeli kifejezésére. A gyermeki megismerő erőket mozgósítva fejlessze a problémamegoldó képességet és ösztönözze az önálló felismerést és feladatmegoldást!

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: Az élményekre, érdeklődésre épülő, sokszínű tevékenységek során a kisgyermekek személyiségének fontos eleme lesz a természetes kíváncsiság, felfedező-, kísérletezővágy. Olyan értelmi-érzelmi alapokkal rendelkeznek, melyek biztonsággal segítik a holisztikus látásmód kialakulását, a környezet egészének megértését a változások körforgásában. Megfelelő ütemben fejlődő önértékelésük, szokásaik és viselkedésformáik alapján alkalmazkodni tudnak (ember) társaikhoz, a változó körülményeihez. Környezetük aktív részeseivé válnak azáltal, hogy észreveszik, értékelik és megóvják annak értékeit, kincseit, sőt koruknak megfelelő szinten alakításában is közreműködnek. Nemcsak érdeklődéssel fordulnak környezetük tárgyai, jelenségei felé, hanem felfedezik azok viszonyait, formai, mennyiségi különbségeit. Felfedezéseikről beszámolnak, és önálló véleményt alkotnak. Állításaikat ismereteik és tapasztalataik alapján képesek megindokolni. Tevékenységük, figyelmük, önfegyelmük, akaratuk és beszédkészségük olyan fejlettségi fokra jut, amely minden tekintetben biztos alapja lehet az iskolai tanulásnak, egyéni adottságaik szerint a későbbi matematikai tudásnak.


57

„Minden boldogság bátorságból és munkából fakad” (Balzac)

V. 7. Munka jellegű tevékenységek Az óvodai nevelésben a munka és a munka jellegű tevékenységek, a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató tevékenységek. A tevékenység célja: A munkajellegű tevékenységek megszerettetésén keresztül olyan képességek, készségek és tulajdonságok megalapozása és fejlesztése, amelyek pozitívan befolyásolják a gyermeki személyiségfejlődést, közösségi kapcsolatok és a munkavégzéshez szükséges attitűdök alakulását.

Feladatunk: -

A gyermekek mindennapjaiban (játék, szabadidős tevékenységek, egyéb) a munkajellegű tevékenységek lehetőségeinek kihasználása az életkoruknak megfelelő szinten A különböző típusú munkajellegű tevékenységek feltételinek biztosítása A saját és mások elismerésére nevelés

Óvodásaink munkajellegű tevékenységei a játékból bontakoznak ki. A játék és a munka összefonódása mindkét tevékenységet gazdagítja, színezi, és a nevelési hatások elérését is jobban biztosítja. A munkatevékenység az a terület, ahol az erőfeszítés és az eredmény kapcsolata közvetlenül érzékelhető, belátható és átélhető gyermekeink számára. Ez a folytonos visszajelzés nagy motiváló erő, de a gyakori elismerés, dicséret hatásával érjük el, hogy a gyermekekben pozitív viszony alakuljon ki a munkavégzéshez. A játékhoz hasonlóan, az önmagukért és a közösségért végzett munka során kell, hogy kihasználjuk az adódó lehetőségeket ismereteik, tapasztalataik bővítésére. Elsődleges cél a munkaeszközök célszerű használatának megtanításán túl a tárgyi világról szerzett egyre pontosodó információk és ismeretek bővítése. A megismerő funkciók – érzékelés, észlelés, gondolkodás – sokoldalú aktivizálása az érdeklődés felkeltése és fenntartása révén. Olyan feltételeket teremtünk, amelyek együttműködésre, közös tevékenységekre sarkallnak. Így válik lehetővé, hogy természetes módon alakuljon a gyermekek szociális magatartása, társas kapcsolatrendszere. A közösségben végzett munkajellegű tevékenységek speciális akarati, érzelmi fejlesztésre adnak lehetőséget: udvariasság, segítségadás, céltudatosság, kötelességtudat, felelősségtudat, kitartás. Munkajellegű tevékenységnek tekintjük: 1.) Önkiszolgálás Óvodáskor kezdetétől fogva igen nagy a jelentősége. A gyermekek magukkal kapcsolatban minden teendőt (testápolás, öltözködés, étkezés stb.) a lehető legkorábbi időtől kezdve próbáljanak önállóan elvégezni, egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelően. 2.) A közösség érdekében végzett munkajellegű tevékenységek A környezet alakítása és rendjének megóvása. Pl. Elvállalt naposi munka; Alkalomszerűen ismétlődő munka az öltöző és mosdó rendjének megőrzése, a csoportszoba átrendezése és a játékok helyre rakása (ami történhet zenére – a csendjátékhoz kapcsolódóan). Környezetszépítő munkák: játékeszközök tisztítása, babafürdetés. Terem díszítésében segítségnyújtás. Dunaújvárosi Óvoda Pedagógiai Programja 2013.

58

Fontosnak tartjuk óvodánkban az élősarok kialakítását és a kerti, udvari munka megvalósítását. A gyerekek közreműködhetnek a szobanövények gondozásában, átültetésében, az óvodaudvar tisztántartásában (söprés, termések, falevelek gyűjtése stb.). Lehetőséget biztosítunk akvárium, terrárium és madáretetők gondozására is. 3.) Alkalmi megbízatások, alkalomszerű munkák A gyerekek önálló vállalkozás alapján végezhetik (soha nem a gyerekre kényszerített feladat) Pl. információk közvetítése, segítés a kisebbeknek stb. 4.) Aktualitásokhoz kapcsolódó munkajellegű tevékenységek Pl. Jeles napok előkészítése: ajándékkészítés, süteménykészítés, aszalás, szüret stb. Fontosnak tartjuk, ezért biztosítjuk a feltételeit annak, hogy a munkavégzés ne időszakos, hanem rendszeres, folyamatos tevékenység legyen, ami beépül az óvodai mindennapokba. Folyamatosan biztosítjuk, bővítjük a munkatevékenységekhez szükséges, gyermekek számára megfelelő és könnyen hozzáférhető munkaeszközöket. Kezdetben felnőtt (óvodapedagógus, dajka) segítségével, később teljesen önállóan, öntevékenyen dolgozhatnak. Úgy véljük, hogy minden olyan munkát elvégezhetnek a gyerekek, amihez kedvük van, és testi épségük veszélyeztetése nélkül képesek azt megvalósítani.


-

Személyes példaadása, igényessége. Tudatos pedagógiai szervezéssel biztosítása a feltételeket a munkavégzésre, használja ki a munkavégzésre adódó lehetőségeket. Ismertesse meg a különböző eszközök balesetmentes használatát. Bővítse a gyermekek ismereteit, tapasztalatait. Megfelelő motivációval ösztönözzön munkavégzésre (önálló munkavégzésre). Értékelése legyen reális, konkrét, fejlesztő, éljen a dicséret nevelő hatásával. Hívja fel a gyermekek figyelmét a munka értékére, juttassa sikerélményhez.

A fejlődés várható eredménye: A gyermekek a munkát könnyedén, örömmel végzik. Azonosulnak a munka céljával, természetesnek tartják szükségességét. Észreveszik és segítik társaik és a felnőttek munkáját. Élvezik a munkavégzés eredményeit. Igényessé válnak közvetlen környezetükre, vagyis észreveszik a rendetlenséget.


59

„Az egyetlen igazi tanulás: a lényünkben szunnyadó tudásnak tevékennyé ébresztése.” (Weöres Sándor)

V. 8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás AZ ÓVODAI TANULÁS CÉLJA a gyermeki kompetenciák, képességek fejlesztése, komplex, közvetlen élményre épülő tapasztalatszerzéssel. A gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése és a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása, a tanulás motívumainak fejlesztése. FELADATUNK Óvodánkban a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja, és az egész óvodai napot végigkíséri. Másrészt a nevelési célok érdekében sajátosan szervezett tevékenység. Ahhoz, hogy a gyermek elmélyülten tudjon ismereteket szerezni számára a legtermészetesebb formában (a játék), szüksége van arra, hogy mi, óvodapedagógusok a cselekedtetés, érzékelés és minden lehetőség kihasználásával, valamint a részfunkciók fejlesztésével törekedjünk a harmonikus személyiség fejlesztésére. A sokféle tevékenység lehetőséget ad az érdeklődés kielégítésére, tapasztalatszerzésre, alkotásra, felfedezésre. Ennek érdekében eldönthetjük, hogy a szervezett tanulás mely formáját alkalmazzuk: kötetlen-kötött, differenciáló egyéni, vagy mikrocsoportos. A kötetlen és kötött tevékenységek alakítják a gyermek magatartását, hiszen a közös játék, munka, mozgás, séta, éneklés, kirándulás, a társtól való tanulás pozitív hatással van az én-fejlődésre, önértékelésre. A módszerek megválasztását a gyermekek életkori sajátosságai, testi-lelki állapotuk, érdeklődésük, kíváncsiságuk befolyásolják Ezért fontos, hogy törekedjünk módszertani kultúránk kiművelésére, kooperatív technikák alkalmazására A tevékenységek szabad légkörének, a gyermeki megnyilvánulások lehetőségének megteremtése biztosíték arra, hogy megismerjük a gyermekek érzelmeit, gondolkodásuk, nyelvi fejlettségük szintjét A gyermeket a tanulásban a kíváncsiság, az óvodapedagógushoz fűződő érzelmi kapcsolat, a tevékenykedési helyzet motiválja. Kerüljük a büntetést, mert a gyermek érdeklődését, motivációját lefékezi. A tanulási szokásokat úgy alakítjuk ki, hogy egy gesztus, tekintet, kérdés segítsen a nemkívánatos magatartás megszüntetésében. Az óvodai fejlesztő-nevelő munka csakis személyre szólóan valósulhat meg eredményesen. Mivel a fejlődés nem egyenletes, fontos, hogy minden gyerek önmaga lehetőségeihez képest fejlődjön. Ezt igyekszünk segíteni, de semmiképpen nem erőltetjük. Ehhez egyéni fejlesztési tervet alkalmazunk, amelyben rögzítjük a gyermek mozgás, testséma, percepció, nyelvi, értelmi, szociális fejlettségének szintjét a mért időpontban. Így a gyermek fejlődése nyomon követhető. Kimutatja a lemaradás területeit és mértékét. Ezután tervezhetjük egyéni képességekre alapozottan a fejlesztés módszerét, módját és ütemét. A különböző szervezeti formák differenciált alkalmazása a pedagógus módszertani szabadsága, a gyermekcsoport igénye (fejlettsége, összetétele, létszáma) a tevékenység tartalma alapján történik.


60

Így az óvodapedagógus a tanulás különböző formáit alkalmazhatja: - Az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása), - Spontán játékos tapasztalatszerzés, - Cselekvéses tanulás, - Gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés, - Irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés, - Gyakorlati problémamegoldás. A FELADATOK SEGÉDANYAG:

MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ

AJÁNLOTT

MÓDSZERTANI

 Dunaújvárosi Óvoda Bóbita Tagóvodája „CSILLAGSZEMŰEK” Helyi nevelési program (3.3. sz. melléklet)  Dunaújvárosi Óvoda Duna-parti Tagóvodája „Tevékenységközpontú óvodai nevelési program” (3.5. sz. melléklet)


Az érdeklődés felkeltése és fenntartása a spontán játékos és irányított tapasztalatszerzéssel. A gyermeki kíváncsiság kielégítése. A tudás, a tanulási vágy felébresztése, tanulást támogató környezet megteremtése. Fordítson gondot a gondolkodási funkciók- és a képzelet, fantázia, kreativitás fejlesztése. Képszerű szemléletes gondolkodás kialakítása. Törekedjen a holisztikus szemléletmód kialakítására, komplex kompetenciafejlesztésre projekt módszer alkalmazásával. Segítse a verbális készségek fejlődését (példaadás). Fejlessze a feladattudatot és a problémamegoldó képességet. Teremtsen lehetőségeket az irányított megfigyelésre, tapasztalatszerzésre, építve a gyermek előzetes tapasztalataira, ismereteire. Személyre szabott, pozitív értékeléssel segítse a gyermek személyiségének kibontakozását. Tehetséggondozás, változatos, újszerű megoldások inspirálása. Optimális teljesítmény vágy kialakítása a gyermek következetes és reális értékelésével, a tanulás értelmének játékos helyzetekben történő megtapasztaltatásával. Minden gyermekhez keresse meg a lehetséges fejlesztési módszereket, eszközöket, hogy saját ütemében és képességei szerint fejlődhessen.

A fejlődés várható eredménye: A gyermek belső érése, a családi és az óvodai nevelés folyamata együttesen eredményezi azt a szintet, hogy az óvodáskor végére gyermekeink értelmi, akarati, szociális képességei, kompetenciái alapján az iskolában megfelelő szocializációval óvodásból iskolássá érjenek.


61

„Nézz hosszan egy gyermekarcra és látni fogod, ha van sors, hát nagyon korán elkezdődik” (Ancsel Éva)

GYERMEK ÉS CSALÁDVÉDELEM ELVEI, SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSE, ESÉLYEGYENLŐSÉGET SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK

VI.

A gyermek speciális védelmet élvez a családban és a társadalomban is. A gyermekvédelem a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére irányul. Így az óvodai intézménynek a prevenció mellett feladata, hogy a hatáskörébe tartozó gyermekek problémáit felismerje, kezelje a helyi társadalom gyermekvédelemben érintett társszervezeteivel, szakembereivel együtt. Ezen túl biztosítani kell a gyermekek számára mindazokat a jogokat és ellátásokat, melyeket az intézmény számára a vonatkozó jogszabályok és rendeletek előírnak. A Dunaújvárosi Óvoda Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve (2009-2015) alapján, esélyegyenlőségi referens közreműködésével alakítjuk az esélyegyenlőséget támogató, hátránycsökkentő pedagógiai tevékenységeinket. Az óvoda szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul tűzi ki az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását. Az intézmény minden tevékenységét a hátrányos helyzetű gyermekek különböző (pl.: szociális) hátrányainak enyhítésére, kompenzálására szervezi. Az óvoda a nevelés során tiszteletben tartja a gyermekek emberi értékeit, méltóságát, egyediségét, és olyan körülmények kialakítására törekszik, amelyek hozzájárulnak ezeknek az alapvető értékeknek a megőrzéséhez és megerősítéséhez. Emellett a szülőnek is kötelessége, hogy tiszteletben tartsa az óvoda vezetőjének, pedagógusainak, alkalmazottainak emberi méltóságát és jogait. Az intézmény szociális háló szerepét érvényesítve, a gyermek és ifjúságvédelmi szempontokat képviselve minden tagóvodában a gyermekvédelmi felelősök koordinálják az óvodapedagógusok gyermekvédelmi tevékenységét és tartják az intézményvezetővel, a társintézményekkel a kapcsolatot. Gyermekvédelmi feladatok: -

-

a gyermekek mindnek felett álló érdekeinek érvényesítése, a gyermeket megillető jogok érvényesülésének biztosítása, szükség esetén javaslat óvó- védő intézkedések megtételére, esélyegyenlőség biztosítása: óvodába kerülés, rendszeres óvodába járás, tehetséggondozás, szociálisan hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek, sajátos nevelésű igényű gyermekek – kiemelt figyelmet igénylő gyermekek részére megfelelő pedagógiai ellátás, egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése, előmozdítása, egészséges életmód biztosítása, biztonságos feltételek megteremtése, gyermekbalesetek megelőzése, egészségügyi vizsgálatok rendszeres biztosítása.


62

Az óvoda és a család kapcsolatának elvei: -

A gyermek személyiségének fejlesztéséhez kitűzött alapelvek, célok, feladatok egységes értelmezése és megvalósítása. Kölcsönös bizalom és segítségnyújtás, a gyermekre gyakorolt hatás erősítése. Az óvodai és a családokban folyó nevelési sajátosságok kölcsönös megismerése. A szülők és az óvodai dolgozók egymás iránti bizalmának, tiszteletének erősítése. Az óvoda, a gyermek érdekében kezdeményező és elfogadó, amely az egyenrangú kapcsolat alapja. Családi nevelés kiegészítése, megsegítése.


Megismerni a gyermeket és családját, körülményeit, tiszteletben tartva világnézetüket, vallásszabadságukat. Nagy körültekintéssel, pedagógiai tapintattal segíteni a káros hatások megelőzését, megszüntetését, elnyerni a szülők együttműködését. Segítsen felderíteni a veszélyeztető okokat. Védeni kell esetenként a gyermek érdekeit a szülővel szemben is. Szorosan együttműködni az intézmény gyermekvédelmi felelősével. Szükség esetén segítő intézkedést kell kezdeményezni az óvoda gyermekvédelmi felelősével a szakszolgálatoknál. A gyermekek egyéni szükségleteinek felismerése, egészségnevelés, erkölcsi, értelmi fejlődés elősegítése, folyamatos ellenőrzése. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek differenciált, egyéni fejlesztése fejlődésének elősegítése: felzárkóztatás a lemaradóknak, tehetségnevelés, tehetségígéretek felismerése.


63

„A gyermek fejlődésére nézve legkisebb korától fogva döntő fontosságú, hogy érezze, nemcsak hogy szeretik, hanem olyannak szeretik, amilyen.” (Hermann Alice)

VII. KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSE, HABILITÁCIÓS, REHABILITÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK

Dunaújvárosi Óvoda Alapító okirata szerint valamennyi gyermekcsoportban integrált nevelést biztosít, kiterjesztve így az egész intézményhálózat tekintetében a különleges bánásmódot igénylő gyermekek óvodai nevelését is. Intézményünk ellátja a kiemelt figyelmet igénylő gyermekeket:  különleges bánásmódot igénylő gyermek:  aa) sajátos nevelési igényű gyermek  ab)beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása: különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. A tudatos szakmai előkészítés eredményeként, a gyermekek számára fontos szocializációs színtér keretei között, az örömteli óvodai élet biztosítására és a terápiák összehangolt egységességére törekszünk. A másság elfogadása, a vele való bánni tudás készsége elméleti előadásokon nem tanulható meg. A másság kezelése ugyanis nemcsak elméleti többlettudást jelent, hanem mélyebb önismeretet és a saját személyiség fejlesztésének igényét és képességét is. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjában meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak minden gyermek számára szükségesek és megvalósítandók. Így intézményünkben a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszünk. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. A sajátos nevelési igényű gyermekek bekapcsolódása az óvoda egészséges gyermekközösségébe az egész gyermekcsoport számára kedvező nevelési feltételeket nyújthat. Az együttes nevelés ugyanis megsokszorozza a szociális kölcsönhatásokat, az együttműködés új formáinak elsajátítására, újabb morális értékek kialakulására, elfogadására nyújt lehetőséget. Egészségpedagógiailag különösen jelentős, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek helyzetének megtapasztalása alapján az egészség, mint érték az egészséges gyermekekben is felértékelődik. A legmagasabb és tulajdonképpen az együttnevelés igazi célja a teljes integráció, melynek keretében a sajátos nevelési igényű gyermek a teljes időt a többségi óvodában tölti. Dunaújvárosi Óvoda Pedagógiai Programja 2013.

64

Az integráció megvalósulásának magasabb szintje a befogadás vagy inklúzió. Az inklúzió (befogadás) azt is jelenti, hogy az együttes fejlesztéseken túl, a gyermeket valóban szociálisan is befogadja az intézmény gyermek és felnőtt közössége, így hatékonyan megvalósul a diszkrimináció elleni küzdelem. A intézményünk befogadó jellegét pedagógiai programunk, szakmai felkészültségünk, a szervezés és a tárgyi és személyi feltételek megléte adja. A személyi és tárgyi feltételek megteremtése azonban folyamatos fejlesztést igényel! Tehát a befogadás esetében alapvetően más pedagógiai szemlélettel találkozunk: az óvodapedagógus minden gyermekben a speciálisat, a rá jellemző egyedi sajátosságokat keresi, és látja meg. Az egyéniesített segítséget minden gyermeknek meg kell adni, illetve minden gyermeket képességei szerint kell terhelni, ezért az egyik legfontosabb elem az egyéni differenciálás. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, gyógyító célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A habilitációs, sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésének közös céljai és feladatai: A habilitációs, rehabilitációs egyéni és/vagy csoportos fejlesztés gyógypedagógiai kompetencia. Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus szükséges. A pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan team munkában kialakított és szervezett nevelési folyamatban valósul meg, mely az egyes gyermekek vagy gyermekcsoport igényeitől függő eljárások (időkeret, eszközök, módszerek) alkalmazását teszi szükségessé. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai A fejlesztés céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiaiorvosi-pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni. A mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékosságból, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékosságból, autizmus spektrum zavarból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók kompenzálása vagy helyreállítása, a meglévő ép funkciók bevonásával. Törekvés a különféle funkciók egyensúlyának kialakítására. A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők A szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint biztosítjuk az ellátást. A fogyatékosság típusa, súlyossága. A fogyatékosság kialakulásának, diagnosztizálásának és a speciális ellátás megkezdésének ideje. A gyermek  életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei  képességei, kialakult készségei  kognitív funkciói, meglévő ismeretei  családi háttere Dunaújvárosi Óvoda Pedagógiai Programja 2013.

65

Az óvodai felvételre való alkalmasságot FM Pedagógiai Szakszolgálat állapítja meg, figyelembe véve a fogyatékosság mértékét. A sajátos nevelési igényű gyermekek szükségleteinek kielégítése intézményünkben a „Sajátos Nevelési Igényű Gyermekek Óvodai nevelésének Irányelve”-i szerint, egyéni fejlesztési tervek alapján valósul meg. A rehabilitációs célú foglalkozások dokumentációja hivatalos formanyomtatványon történik. Az eredményes nevelőmunka érdekében együttműködünk a pedagógiai szakszolgálati intézményekkel. Az együttnevelés megvalósításában érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet és a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása. A FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ AJÁNLOTT MÓDSZERTANI SEGÉDANYAG:  Dunaújvárosi Óvoda Aranyalma Tagóvodája HELYI NEVELÉSI PROGRAM (3.2. sz. melléklet)  Dunaújvárosi Óvoda Margaréta Tagóvodája HELYI NEVELÉSI PROGRAM (3.8. sz. melléklet)  Dunaújvárosi Óvoda Százszorszép Tagóvodája HELYI NEVELÉSI PROGRAM (3.12. sz. melléklet)

Az óvodapedagógus feladatai:  a sajátos nevelési igénnyel rendelkező gyermeket a közösséggel befogadtassa, egyenlő társként a gyermekközösség aktív tagjává nevelje- aktív inkluzív nevelés,  a közösség „természetes” (nem kirívó, beteg) tagjaként feladatokkal lássa el- feladatorientált nevelés,  teremtse meg a saját hiányosságai keretei között a sikerhez vezető feltételeket, a beszéd-megértést- sikerorientált nevelés,  gyakorlatban segítse elő az egészséges életmód, a higiénés viselkedés készséggé alakítását- egészségnevelés,  biztosítsa a gyermeknek saját feltételei között személyisége kibontakozását- kompenzációs nevelés. Szakmai törekvésünk úgy lehet sikeres, ha folyamat jellegű, minden érintett fél bevonásával történik és illeszkedik nevelőmunkánkba. Óvodai nevelésünkben a gyermeki kompetenciák kibontakoztatására, megerősítésére törekszünk a differenciálás és egyéni bánásmód gyakorlatával. Esélyegyenlőségben a személyes kapcsolat az érintett gyermekek családjaival a szakmai összefogás, a segítők szakmaközisége nélkülözhetetlen! Ezért együttműködünk a különleges bánásmódot igénylő gyermek ellátásában résztvevő különböző szakemberekkel. Intézményünkben a pedagógus továbbképzések eredményeként, a sajátos nevelési igényű gyermekek különleges gondozásának megszervezésére megalakult egy Gyógypedagógiai szakmai munkaközösség melynek tagjai: pszichológus, gyógypedagógusok, gyógypedagógiai asszisztensek, gyógytestnevelők, fejlesztőpedagógusok, táncpedagógusok, mentálhigiénés asszisztensek. A Gyógypedagógiai szakmai munkaközösség segítségével történik a sajátos nevelési igényű gyermekek szakellátása. A habitáció részben a többi gyermekkel végzett munka során, differenciált bánásmóddal és eszközökkel, részben kiscsoportos vagy egyéni formában valósul meg. Sikerkritériumnak a gyermekek beilleszkedését, egyenlő hozzáférését az óvodai tevékenységekhez és önmagához mért fejlődését tekintjük. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekkel szemben. Dunaújvárosi Óvoda Pedagógiai Programja 2013.

66

Dunaújvárosi Óvoda személyi ellátottsága sajátos nevelési igényű gyerekek tekintetében

Telephelyei, tagintézményei Zalka Máté u. Tagóvodája Fejlesztő pedagógus Mentálhigiénés asszisztens Kincskereső Tagóvodája Gyógytestnevelő Mentálhigiénés asszisztens Aranyalma Tagóvodája Fejlesztő pedagógus Mentálhigiénés asszisztens Csillagvirág Tagóvodája Mentálhigiénés asszisztens Összesen: TECHNIKUM-DÓZSA VÁROSRÉSZ Aprók Háza Tagóvodája Gyógytestnevelő Fejlesztő pedagógus Mentálhigiénés asszisztens Szivárvány Tagóvodája Egészségfejlesztő mentálhigiénikus Margaréta Tagóvodája Integrációs pedagógia szakirány Fejlesztő pedagógus/Táncpedagógus Gyógypedagógiai asszisztens Mentálhigiénés asszisztens Összesen: BÉKE VÁROSRÉSZ Százszorszép Tagóvodája Gyógypedagógus-beszédfejlesztő pedagógus Fejlesztő pedagógus/Táncpedagógus Gyógytestnevelő Gyógypedagógiai asszisztens Bóbita Tagóvodája HRG terapeuta Gyógytestnevelő Mentálhigiénés asszisztens Napsugár Tagóvodája Gyógypedagógus-pszichopedagógus Fejlesztő pedagógus Gyógypedagógiai asszisztens Összesen: RÓMAI-PENTELE VÁROSRÉSZ Római Városrészi Tagóvodája Fejlesztő pedagógus Mentálhigiénés asszisztens Duna-parti Tagóvodája Fejlesztő pedagógus Gyógypedagógiai asszisztens Összesen:


Fő 1 fő 2 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 8 fő 2 fő 2 fő 2 fő 1 fő 1 fő 2 fő 4 fő 2 fő 16 fő 1 fő 3 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 3 fő 1 fő 1 fő 2 fő 15 fő

Az alábbiakon felül 1 fő pszichológus, 1 fő gyógypedagógus, 2 fő gyógypedagógiai asszisztens - utazó szakemberként minden óvodai egységben munkaterv alapján végzi a szükséges fejlesztéseket

BELVÁROS-BARÁTSÁG VÁROSRÉSZ

1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 4 fő

67

VIII. INTÉZMÉNYÜNK KAPCSOLATRENDSZERE Család-óvoda kapcsolata Óvodai nevelésünket a családi nevelésre építjük. A kisgyermekek harmonikus fejlődése érdekében hangsúlyos szerepet szánunk a szülőkkel való folyamatos együttműködésnek, az egyenrangú nevelőtársi viszonynak és a jó partnerkapcsolatnak. Ennek érdekében meg kell teremtenünk az óvodai nevelőközösség és a szülők közötti egészséges információcserét, a kölcsönös alkalmazkodást és egymás bizalmat ébresztő tiszteletét. Kapcsolattartásunk módja és formái: - Naponkénti párbeszéd - Fogadóórák a bizalmas beszélgetésekre – bármelyik fél kezdeményezésére - Szülői értekezletek – az óvoda/csoport életének, aktualitások megbeszélése - Családlátogatások – az óvónő vendégként érkezik a családhoz, ha ezt a szülő igényli - Nyílt napok – a szülők érkeznek vendégként a csoporthoz - Szabadidős programok - kirándulások, séta - játszóház - sportnap - kulturális rendezvény - Óvodai ünnepek, hagyományok nyilvánosságával lehetőséget teremtünk a szülőkkel való együttműködés fokozására, az óvoda sajátos arculatának és a nevelőközösség munkájának megmutatására, a népi hagyományok megismertetésével hatni a családi közösségek erkölcsi és nemzeti tudatára; - Szülői szervezet/ Szülői munkaközösség – mint a folyamatos együttműködés koordinálója és kezdeményezője Óvodai nevelésünk egész folyamatát – így intézményünk Pedagógiai Programját is – a gyermeki jogok és kötelességek ismeretében, azokra építve szervezzük és tervezzük megvalósítani. Lényegesnek tartjuk, hogy nevelőmunkánk során a családdal együttműködve segítsük a gyermek családban való nevelkedését, fejlődését és személyiségének alakulását. Segítségnyújtásunk mikéntjét és módját a család helyzete, szükségletei és a szülői önkéntesség határozzák meg – mindennemű hátrányos megkülönböztetést kizárva. Tagóvodáinkban a szülői értekezletek, fogadóórák rendszeres szervezése mellett, lehetőséget biztosítunk a szülők fogadására. Kapcsolattartásunk módjait, lehetőségeit az intézmény Szervezeti és működési szabályzata, a Házirend tartalmazza.

Kapcsolatrendszerünk

széleskörű, a partnerekkel való együttműködés és

információcsere elengedhetetlen feltétele a hatékony nevelőmunkának. Együttműködés alapelvei: - Kölcsönös bizalom - Alkalmazkodás - Segítségnyújtás - Empátia - Tolerancia - Kezdeményezőkészség - Célirányos elvszerű kompromisszumkészség Kapcsolattartás formái: - Közös programok, rendezvények - Látogatások, tapasztalatcserék, továbbképzések - Különböző fórumok, értekezletek, műhelymunkák - Rendszeres, napi párbeszéd Dunaújvárosi Óvoda Pedagógiai Programja 2013.

68

Kapcsolataink:  Belső  Külső -

Intézményünk alkalmazotti közössége Intézményünkbe járó gyermekek Intézményünkbe járó gyermekek szülei Intézményünk érdekvédelmi szervezetei Fenntartó Önkormányzat Bölcsődék Általános Iskolák – Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Közművelődési és Kulturális Intézmények Környezetvédelmi szervezetek Egészségügyi intézmények Gyermekorvosi, védőnői szolgálat Katasztrófavédelem, baleset megelőzési szervek Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Pedagógiai szakszolgálat intézményei Gyógypedagógiai szakellátás Pedagógiai szolgáltató szervezetek Társintézmények – kiemelten a HEFOP és TÁMOP pályázati hálózat keretében, referencia intézmények Érintett Nemzetiségi Önkormányzat Alapítványok Magyar Óvodapedagógiai Egyesület Érdekvédelmi szervezetek Civil szervezetek Szponzorok Támogatók

Az intézmény alkalmazotti közösségének, nevelőtestületének belső kapcsolattartása az intézmény Szervezeti és működési szabályzat alapján történik. A partnerközpontú működést, a partneri igények és elégedettség felmérését és azok eredményeinek felhasználását az intézményi minőségi célkitűzéseink szerint valósítjuk meg.

A pedagógiai munka ellenőrzése intézményünkben a pedagógus teljesítményértékelési rendszer alapján történik.


69

IX.LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

1. Véleményezte Dunaújváros, 2013……………………

…………………………………… Szülői Közösség

2. Elfogadta Dunaújváros, 2013……………………

…………………………………… Nevelőtestület

3. Jóváhagyta Dunaújváros, 2013……………………

…………………………………… Intézményigazgató

4. Érvényességi nyilatkozat 2013. szeptember 1-től visszavonásig. 5. Felülvizsgálat, értékelés időpontja: 5 évente 6. Módosítás előírásai Törvényi változás esetén Feladatváltozás esetén A nevelőtestület 2/3-os többségi kezdeményezése alapján, a nevelőtestület dönt a módosítás elfogadásáról Írásbeli előterjesztés nevelőtestületnek, óvodavezetőségnek 7. Nyilvánosságra hozatala: A Dunaújvárosi Óvoda Pedagógiai Programja a fenntartó és a partnereink által szabadon megtekinthető a székhelyen és minden az tagóvodában, az intézményigazgató/ /tagintézmény-vezető irodáiban, illetve az intézmény honlapján.


70

X. FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Porkolábné dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában. Dr. Kuti István – Dr. Kuti Istvánné: KÖRLÁNC -Környezeti nevelés az óvodában. Sallai Katalin: Dyslexia prevenció. Kunos Andrásné: Az óvodai testnevelési foglalkozások módszertana. Dankó Ervinné dr.: Az óvodai irodalmi nevelés korunkban. FŐNIX STÚDIÓ jegyzet. Fejlesztő Pedagógia 1993/4. 1994/2-3. 1995/5-6. 1997/6. Pszichológiai Alapfogalmak kisenciklopédiája. Szappanos István: Rajzolás, festés, tárgyalakítás. Dr. Székely Lajos: Az óvodai egészségnevelés elmélete és gyakorlata. Dr. Kovács György: A játék elmélete és pedagógiája. B. Méhes Vera Dr. Havas Péter: KÖRLÁNC Kalauz. Zilahi Józsefné: Óvodai nevelés játékkal. Balázsné Szűcs Judit: Miből lesz a cserebogár ? Dr. Krajcsovszki József: Az óvodai oktatás-nevelés tervezése. Pedagógiai lexikon. Tancz Tünde: Népmesék az óvodai anyanyelvi-kommunikációs nevelésben Bagdy Emőke (szerk.): Mentálhigiéné. Elmélet, gyakorlat, képzés, kutatás. Animula, Budapest, 1999. Benkő Zsuzsanna (szerk.): Egészségfejlesztés. Környezetvédelem és egészségnevelés, JGYTF, Szeged, 1992. Dr. Buda Béla: Mentálhigiéné. Tanulmánygyűjtemény, Animula, Budapest, 1994. Dr. Buda Béla: Szenvedélyeink (SubRosa Kiadó, Budapest, 1995.) Dr. Buda Béla: A mentálhigiéné szemléleti és gyakorlati kérdései, Animula, Budapest, 2002. Dr. Buda Béla: A lélek egészsége A mentálhigiéné alapkérdései. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003. Dr. Székely Lajos: Egészségpedagógia. Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata, Budapest.2005. Dr. Székely Lajos: Magiszter. Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata, Budapest.2008. ÓVODAI NEVELÉS KOMPETENCIATERÜLET, ELMÉLETI ALAPVATÉSEK suliNova, 2006., Bukovicsné Nagy Judit: Egészségfejlesztési feladatok az óvodában http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=161


71

XI. MELLÉKLETEK 1. sz. A gyermek fejlettségének mérése 2. sz. Eszköz és felszerelések jegyzéke 3. sz. Módszertani segédanyagok Óvodai tagintézmények programjai, mint ajánlott módszertani segédanyagok 3.1. Dunaújvárosi Óvoda Aprók Háza Tagóvodája „MI PROGRAMUNK” Helyi nevelési programja 3.2. Dunaújvárosi Óvoda Aranyalma Tagóvodája Helyi nevelési programja 3.3. Dunaújvárosi Óvoda Bóbita Tagóvodája „CSILLAGSZEMŰEK” Helyi nevelési programja 3.4. Dunaújvárosi Óvoda Csillagvirág Tagóvodája „Játék-Mozgás-Kommunikáció Programunk” 3.5. Dunaújvárosi Óvoda Duna-parti Tagóvodája „TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM” 3.6. Dunaújvárosi Óvoda Katica Tagóvodája Helyi nevelési programja 3.7. Dunaújvárosi Óvoda Kincskereső Tagóvodája Helyi nevelési programja 3.8. Dunaújvárosi Óvoda Margaréta Tagóvodája Helyi nevelési programja 3.9. Dunaújvárosi Óvoda Mesevár Tagóvodája „ÓVODAI NEVELÉS „JÁTÉKKAL, MESÉVEL” nevelési programja 3.10. Dunaújvárosi Óvoda Napsugár Tagóvodája „NAPSUGARAS HÉTKÖZNAPOK – SZÍNES ÜNNEPEK” Helyi nevelési programja 3.11. Dunaújvárosi Óvoda Római Városrészi Tagóvodája Helyi nevelési programja 3.12. Dunaújvárosi Óvoda Százszorszép Tagóvodája Helyi nevelési programja 3.13. Dunaújvárosi Óvoda Szivárvány Tagóvodája „VILÁGUNK” Helyi nevelési programja 3.14. Dunaújvárosi Óvoda Zalka Máté u. Tagóvodája „JÁTÉK, MOZGÁS, KOMMUNIKÁCIÓ a MŰVÉSZETEK JEGYÉBEN” Helyi nevelési program

4. sz. Kiegészítő dokumentumok 4.1. Óvodai nevelés kompetenciaterület, Elméleti alapvetések, Készség- és képességfejlesztő programcsomagok suliNova 2006. 4.2. „Jó gyakorlatok”


72

DUNAÚJVÁROSI ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents