Kunsági borvidék » Hajós-Bajai borvidék » Csongrádi borvidék
DunaBor a NÉPSZABADSÁG melléklete • 2010. december 16., csütörtök • www.nol.hu
Fotó: Ujvári Sándor
Ünnepi borkínáló A karácsonyi és újévi ünnepkör a családról, az érzelmekről, a hagyományainkról szól. Az együttlét, az étel, ital, a beszélgetés az életünk harmóniáját erősíti meg. A bor több ezer éve meghatározó szimbóluma, értéke az európai kultúrának.CeyBert Róbert Gyula, a Magyar és a Nemzetközi Borakadémia tagja ezerféle hallevest kóstolt szerte a világon, de mind közül a legjobbnak a karácsonykor is nagyon sok ünnepi asztalra kerülő bajai halászlét tartja. Szerinte alaptörvény, hogy ha harmóniát akarunk, helyi ételt helyi borral szolgáljunk föl. A Duna Borrégióban van mit és van mihez felszolgálni. A legújabb elismerés: a régióból három kiváló bor – a soltvadkerti Frittman Testvérek Borászat Cabernet sauvignon franc vörösbora, továbbá borotai Koch Borászat Cabernet sauvignon barrique-ja, desszertbor kategóriá ban pedig a jégbora – került vakkóstolással a magyar EU-elnökség 21 csúcsbora közé. Mellékletünkben a Duna Borrégió legkiválóbb borászai ajánlanak kiváló helyi borokat az ünnepi ételekhez. Frittmann János, aki 2007-ben elnyerte az Év bortermelője címet, azt mondja ajánlójában: a jó közérzethez nem muszáj szakembernek lenni. Elég, ha az étkezés végén, amikor az utolsó falatot leöblítjük, az jön a nyelvünkre: hú, de jólesett! Cikkünk a 3–4–5. oldalon »
2010. december 16., csütörtök • NÉPSZABADSÁG
www.nol.hu
2 • DunaBor
Étel és bor harmóniája Az alföldi bor mögött történelem és mély gyökerű kultúra van Tanács István – De jó lenne most egy dunai halászlét enni! – Japánban, Thaiföldön gyakran gondolta ezt vágyakozva Cey-Bert Róbert Gyula gasztropszichológus, kommunikációs szakértő, a Magyar és a Nemzetközi Borakadémia tagja, aki ezerféle hallevest kóstolt szerte a világon, de mind közül a legjobbnak a bajai halászlét tartja. Kadarkát szeret inni hozzá a soltvadkerti Frittmann Testvérek Borászatból. Meg lehet ezt „szakértősen” magyarázni: a Kadarkában bujkáló kesernyés íz harmonizál a kalocsai fűszerpaprika kesernyés ízével. De a mindennapi életben ennél egyszerűbb szabályok is elegendőek. Cey-Bert Róbert Gyula szerint alaptörvény, hogy ha harmóniát akarunk, helyi ételt helyi borral szolgáljunk föl. A karácsonyi és újévi ünnepkör a családról, azzal együtt pedig érzelmekről, az eredetünkről, a hagyományainkról szól. Az együttlét, az étel, ital, a beszélgetés az életünk harmóniáját erősíti meg. A bor több ezer éve meghatározó szimbóluma, értéke az európai kultúrának. Nem egyszerűen alkoholos ital, hanem az istenek, az újjászületés itala. Jézus Krisztus az utolsó vacsorán a kenyéren és a bo-
Cey-Bert Róbert Gyula: A löszös alföldi talaj rafinált, elegáns aromákat visz bele a borba Fotók: Ujvári Sándor
ron keresztül adta át a feltámadásról szóló üzenetét, idézi föl A bor vallása című könyvének gondolatait Cey-Bert Róbert Gyula. Megfigyelhető, hogy az erős, jól teljesítő népek a konyhájukban sem idegen szokásokat, divatokat követnek, hanem a hagyományos értékeiket fejlesztik mindig tovább. Európában az igazi nagy kultúra leginkább a borivó népeknél alakult ki. A bor kommunikációs eszköz: beszélni lehet róla, s ezen keresztül összeköti az embereket.
A jó bor elválaszthatatlanul kötődik egy helyhez, egy közösséghez. Olyan, mint egy névjegykártya, amelyen valaki bemutatja önmagát. A borban benne van a táj szelleme, a napfény és a föld. Az ember a vendégének olyan bort szolgál fel, amely valamiképpen a vendéglátóról szól: az ízléséről, az igényességéről. Az európai kultúrában a saját borunkra vagy a szülőföldünk borára büszkének szokás lenni. Cey-Bert Róbert Gyula nem szereti, ha Magyarországon „tör-
ténelmi borvidékekről” beszélnek, mert ebből kizárják az Alföldet, amely szintén történelmi bortermő táj: legalább az Árpád-kortól kezdve bizonyítottan termelnek itt szőlőt és bort. A Hajós-Bajai borvidék talaja ugyanolyan, mint a szekszárdié. A napsütéses órák száma az Alföldön a legmagasabb. Az Alföldön nem pusztított a filoxéra, nem kellett újranemesíteni ősi fajtákat. A löszös alföldi talaj nagyon rafinált, elegáns aromákat visz bele a borba. Az alföldi borok rendszerint gyümölcsösek, kön�nyűek, élénk savaik vannak. Az alföldi bortermelésnek is vannak különlegességei, mint például az utóbbi időben elterjedt jégborok. A Cserszegi fűszeres jobban érzi magát az Alföldön, mint a Balaton-felvidéken, ahol létrehozta a nemesítője, Bakonyi Károly. Az alföldi bor mögött mély gyökerű kultúra van – többek között Petőfi Sándor bordalai. Vakkóstolással a borotai Koch Borászat két bora is a magyar EU-elnökség borkínálatába került – ez is bizonyítja, hogy a Duna és a Tisza közt is vannak kiváló borok és kiváló borászok. Az ismertség csúcsborrá és sztárborásszá teszi őket; megkésve, de összeáll ennek a vidéknek a jó hírneve is. Egy francia, éljen bár Hongkongban vagy Sydney-ben, mindig francia bort mutat be a vendégeinek. Nem biztos, hogy egy magyar is ezt teszi. Az alföldi emberekben pedig még több a kishitűség: mit szól a vendég, ha soltvadkerti bort bontanak neki, és nem például villányit? Ezt kell először leküzdeni: az alföldi ember jól teszi, ha helyi bort választ az ünnepekre. Sültekhez szép Kékfrankost, nemesebb szárnyasokhoz, amelyeket édes-savanykás mártással tálalnak, Ezerjót, Arany sárfehért. Des�szerthez Cserszegit vagy jégbort. Franciaországban az iskolában tanítják az ízlelést. Az emberi kultúra ugyanis az érzékszervekhez kötődik: például a festészet a látáshoz, a zene a halláshoz. Az ízlelés kultúráját ugyanúgy tanítani és fejleszteni lehet és kell, mint a látásét és a hallásét. Akiben van ízlés és igényesség, az önállóan képes választani az értékek között. A legtöbb nagyvárosi embernek vannak vidéki gyökerei. Az Alföldről elszármazottaknak alföldi módra készített ételt, alföldi bort tenni a karácsonyi, újévi asztalra azt jelenti, hogy egy meghitt ünnep idejére visszatérnek a gyökereikhez.
www.nol.hu
NÉPSZABADSÁG • 2010. december 16., csütörtök
DunaBor • 3
Az újévi sült malachoz robusztus vörösbor, Cabernet sauvignon franc illik Fotók: Ujvári Sándor
Hú, de jólesik! DunaBor-ajánló az ünnepekre A soltvadkerti Frittmann János, a borosszakmában a Duna Borrégió legismertebb szaktekintélye, 2007-ben az Év borásza megtisztelő cím nyertese nem magányos harcos. Bölcs patriótaként számon tartja a térség valamennyi hozzá hasonló szakmai igényességgel és alázattal tevékenykedő borászát, és azok minőségi borait is. Az alábbiakban jellegzetes karácsonyi és újévi ételekhez ajánl néhányat a Kunsági borvidék borai közül. A kunsági sztárborász mesél a szívügyének számító különleges alföldi fajtákról is. Frittmann János bevezetőként hangsúlyozza: ha ételhez választunk bort, akkor az is sokat számít, hogy mivel és mennyire fűszerezzük az adott ételt. A hagyományos alföldi parasztkonyha csak néhány alapfűszert – sót, paprikát, fokhagymát – használt, ezekhez az ételekhez
Orjaleveshez kiváló a szigetcsépi Gál Borászat 2008-as Szürkebarátja
jól illett a Kadarka és az Ezerjó. Régen kevesen olvastak úgynevezett szakirodalmat, nem tudták pontosan leírni az ízeket, de éppen elég volt, ha az étkezés végén, miután az utolsó finom falatot leöblítették, azt mondták: hú, de jólesett!
Mostanra – örüljünk neki – még gazdagabb és választékosabb lett a magyar étkezési és borfogyasztási kultúra, a kunsági borászatok pedig mindenféle ételhez kitűnő minőségű bort tudnak kínálni. Ádám, Éva napján rengeteg
család asztalára kerül halászlé. A Kunsági borvidéken szívesen főzik a bajai, másként dunai halászlét, amelynek ritkább a leve, és külön megfőzött tésztával tálalják, de a passzírozott alaplé felhasználásával készülő szegedi, »
2010. december 16., csütörtök • NÉPSZABADSÁG
www.nol.hu
4 • DunaBor
Mákos bejglihez igyunk 2007-es Késői Szüret Nektárja elnevezésű bort az imrehegyi Béla Borászatból
Töltött káposztához Cserszegi fűszerest a Font Borászatból Frittmann János l A jégbor és
l Ezerjó és Kadarka –
a késői szüretelésű desszertborok Jégbort akkor lehet készíteni, amikor tőkén hagyott szőlő az erős lehűlés (–7 Celsius-foknál hidegebb az éjszakai hőmérséklet) következtében megfagy, és még abban az állapotában kipréselik. Ebből a magas cukortartalmú mustból kiváló zamatú desszertbor készül, amellyel nagyon kellemesen lehet lezárni az étkezést. Sajnos, az utóbbi időben egyre többször elmarad a novemberi fagy – anélkül viszont nem lehet jégbort készíteni. Frittmann János mindazonáltal nagyon jó lehetőséget lát a kései szüretű borokban: fantasztikus ízt és minőséget lehet elérni például a kései szüretelésű Ezerjóval.
régi borok egy új világban Mindkettő régóta ismert, kedvelt alföldi fajta. A Kadarka fűszeres, világosabb vörösbor – minden olyan ételhez kiváló, amelyet paprikával fűszereznek. Vadételhez ne igyunk Kadarkát – de például a csirke-, sertés-, marhapörköltek mellett verhetetlen! Nem mindenki szereti a vörösbort – az Ezerjót régen fahordóban érlelték, testes fehérbort készítettek belőle. Aperitifként és fő borként is kiváló.
l A divatos rozé
Magyarországon a Kunsági borvidék a legerősebb a rozétermelésben. Először a fiatalok körében jött divatba ez speciális borfajta. Frittmann János szerint azért, mert ez a nemzedék már gyümölcsüdítőkön nőtt fel, és a gyümölcsös ízt kedveli a nem magas savtartalmú, de az alföldi meszes talajokon kiváló savszerkezetű rozéborokban is. A rozé nagyon sokféle étel kellemes kísérője, és aperitifnek is igen alkalmas.
l Egy új kedvenc
– a Cserszegi fűszeres Az utolsó 15–20 évben nagyon sokat ültettek belőle. A Tramini és Irsai Olivér keresztezéséből létrejött illatos fajta. Frittmann János eloszlat egy félreértést: a Cserszegi fűszeres nincs fűszerezve. A készítéséhez használt szőlőfajta gazdag aromaanyaga adja a bor harmonikus ízvilágát. Az önmegvalósító konyhaművészek, akik gazdagon és kreatívan fűszerezett ételeket készítenek, különösen kedvelik. Töltött káposztához Cserszegi fűszerest a Font Borászatból.
»
vagy tiszai halászlét is. Legtöbbször pontyból, olykor harcsával vegyesen készül a hallé. Az átlagosan fűszerezett halászléhez kitűnő a szigetcsépi Gál Borászat 2010-es Kékfrankos rozéja, a csípős paprikát gazdagabban tartalmazóhoz pedig saját borukat, a Frittmann testvérek 2008-as Kadarkáját ajánlja Frittmann János. A karácsonyi lakomák előtt fogyasztott szerényebb mákos gubát cukorral vagy mézzel ízesítik. A cukrozott guba mellé kiváló ital a jánoshalmi Kunvin Borászat 2006-os jégbora. A mézzel ízesített mákos guba legjobb kísérője pedig a Frittmann testvérek 2007-ben készült kései szüretelésű Ezerjója. A húslevesekhez ugyanazt a borfajtát kínálják aperitifnek, mint kísérőnek. Az orjaleveshez száraz fehérbor illik: a szigetcsépi Gál Borászat 2009-es Szürkebarátja vagy a Frittmann testvérek Ezerjója, szintén 2009-ből. Amikor az ünnepek sokadik napjára eltelik az ember a nehéz ételekkel, akkor jön el az ideje a gazdagabban fűszerezett, savanykás leveseknek. A tárkonyos raguleveshez például ki-
váló az izsáki Gedeon Birtok 2009es Rajnai rizlingje, illetve a Kökény Borászat 2010-es rozéja. Az év végi ünnepek alatt szinte mindenütt kerül az asztalra töltött káposzta. A fűszerezettségétől függ, milyen bort igyunk hozzá. Átlagosan fűszerezett töltött káposztához válasszuk a soltvadkerti Font Borászat 2010-es Cserszegi fűszeresét! Jó, ha az ember „összekóstolja” az ételt és az italt – mondja Frittmann János –, az ízek gyönyörűen kiegészítik egymást. Erősebben fűszerezett töltött káposztához érdemes megkóstolni az izsáki Birkás Borászat 2009-es Sárfehérjét. A mákos bejglihez kiválóan illik az imrehegyi Béla Borászat Késői Szüret Nektárja elnevezésű 2007-es bora. Az újévi sült malachoz – különösen, ha kövér a jószág, és kemencében, a körettel együtt sütik meg – robusztus vörösbor, Cabernet sauvignon franc illik, a Frittmann Pincészet terméke 2008-ból. Ha kicsit szárazabb a malac, akkor 2008-as Kékfrankost bontsunk hozzá, szintén a Frittmann Pincészettől!
www.nol.hu
NÉPSZABADSÁG • 2010. december 16., csütörtök
DunaBor • 5
Borajánló a Hajós-Bajai és a Csongrádi borvidékről tiszai halászléhez, disznótoroshoz, gyöngytyúkleveshez, szarvaspörkölthöz – és meghitt beszélgetéshez Sümegi József „a magyar bor diplomatájaként” szinte mindenütt járt a világban, ahol bort termelnek, és ahol akár több évezredes tapasztalattal hódolnak az asztal örömeinek. E szerteágazó tapasztalatok birtokában is meggyőződése, hogy szülőföldje, a Felső-Bácska rendelkezik Magyarországon az egyik legjobb konyhával, a leggazdagabb ízválasztékkal. Halak, vadak, szárnyasok, kiváló sertésés marhahúsok kerülnek az asztalra – nem is csak karácsonykor, hanem az év során számos más ünnepi alkalomra – ezekhez ajánl Hajós-Bajai borokat az érsekcsanádi borász. Baján és Baja környékén a halfogyasztás sokszorosa a magyar átlagnak. A leggyakrabban készített pontyhalászlé a könnyű, fűszeres vörösborokat igényli – olyanokat, mint a borotai Koch Borászat Kékfrankosa, a bajai Antalvin Kft. Kékfrankos rozéja, vagy a Sümegi és Fiai Pincészet Kékfrankosból és Zweigeltből készült cuvée-je. A nehezebb harcsapörkölt, csukapörkölt mellé ideális a hajósi Kovács Borház kiváló vörösbora, a Schwabenblut. A rácpontyhoz egy Koch-féle Chardonnay vagy a hajósi Varga Pincészetből származó Olasz rizling, vagy az Antalvin Olasz rizlingje javasolt. A rántott süllő, rántott harcsa ideális kísérője a Sümegi Pincészet kiváló Chardonnay-ja, valamint a császártöltési Bergervin Borászati Kft. Chardonnay-je és más zamatos fehér borai. Sült keszeghez egy Délity Pincészetből származó Sauvignon blanctól jobbat elképzelni sem lehet. A gyöngytyúklevest pedig a Sümegi Pincészet Cserszegi fűszerese tudja még teljesebbé tenni. A vaddisznó- és szarvaspörkölt már egy kicsit nehezebb műfaj, amely testesebb, fűszeresebb borokat igényel – állítja Sümegi József. Szarvaspörkölt után a Koch Borászat Cabernet sauvignonját, vaddisznó pörkölt után a Sümegi Pincészet birtokborát, az Evidencia cuvée-t javasolja, ami a Cabernet és a Merlot ideális ös�szeállításából készülő, kiváló ital. Vadmalac-pecsenyéhez fehérbor dukál – lehetőleg a Varga vagy a Berger Pincészet választékából. Az ünnepek idején még ma is sok helyen vágnak disznót, vagy vásárolnak a korábbi közös családi
alkalmakra emlékeztető disznótoros ételeket a boltban. A disznótor összeköti a múltat és a jelent, olyan alkalom, amelyhez a Hajós-Bajai borvidék minden pincészetének teljes választéka hagyományosan igazodik. Disznótoros töltött káposzta után egy Koch-féle Kékfrankos rozé, vagy egy Antalvin-féle rozé az ideális kísérő. De már a jó fűszeres marhalábszárból készült pincepörkölthöz a Kovács Pincészet Schwabenblutja dukál. A karácsonykor elmaradhatatlan mézes-mákos bejglihez, mákos-mézes gubákhoz, krémesekhez pedig a borvidék kiváló jégborait a Koch Borászatból, a Varga Pincészetből és a Sümegi Pincészetből javasoljuk. Ugyanezeket a borokat nemcsak a roskadásig megrakott ünnepi asztal, hanem az elmúló évvel számot vető, az életünket az új esztendő előtt közösen átgondoló, meghitt ünnepi beszélgetésekhez is ajánlja Sümegi József. A Csongrádi borvidéken nem a könnyebb lével, gyufatésztával főzött bajai halászlét kedvelik, ha-
A Nemzeti Bormarketing Program támogatásával nem a passzírozott, sűrű alaplével, de tészta nélkül, esetleg foszlós kenyérrel tálalt tiszai halászlét. Pálfi György borász, a Csongrádbor Kft. vezetője a szenteste feltálalt tiszai halászlé mellé a Csongrád-bokrosi Gulyás Pince 2009-es Kadarkáját, vagy saját cége, a Csongrádbor 2009-ben palackozott Kékfrankosát, vagy 2010-es Kékfrankos rozéját ajánlja. Amennyiben csusza is követi a halászlét, akkor mindenképpen a Kékfrankos rozé az ideális ital. Orjaleveshez a Gulyás Pince 2009-es vagy 2010-es évjárata illik,
Nehéz pörköltekhez illik Sümegiék Evidencia cuvée-je
Raguleveshez a Somodi Borgazdaság Kft. Rajnai rizlingjét vegyük Ásotthalomról, töltött káposztához pedig a Bokrosi Borászati Kft. Cserszegi fűszeresét – szára változatban. De kiválóan illik hozzá a Csongrád-bokrosi Ungerbauer Családi Borászat 2009-es évjáratú Sauvignon blanc-ja is. Az ízekben gazdag sült malac testes vörös bort kíván – például a Csongrádbor Kft. 2007-es Árpád Cabernet franc-ját, vagy Árpád cuveé-jét. Süteményekhez az ásotthalmi Tóth István 2009-es Otthonel muskotálya, vagy az Ungerbauer Családi Pincészet 2009-es félédes Cserszegi fűszerese, a hódmezővásárhelyi Takács Ferenc 2009ben szűrt Cserszegi fűszeres bora a legfinomabb. Pálfi György is felhívja a figyelmet, hogy a rozé igazi jolly joker a gasztronómiában – szinte minden étellel harmonizál. Akinek tehát nincs ideje, hogy nagyon speciális kínálatot állítson össze az ünnepekre, az nagyot nem tévedhet, ha rozét vásárol a Csongrádi borvidék bármelyik pincészetéből.
A borotai Koch Borászat 2009-es csúcsborai
2010. december 16., csütörtök • NÉPSZABADSÁG
www.nol.hu
6 • DunaBor
A Kovács Borház faragott tölgyfa hordói a hajósi pincefaluban
A kalocsai érsek miseborától az egyre divatosabb jégborig A Hajós-Bajai borvidéken kiegészíti egymást a több évszázados szőlőtermesztési tradíció és a XXI. századi borászati technika A Hajós-Bajai borvidéken azért lehet testes, nagy vörösborokat készíteni, mert a hosszú tenyészidejű fajták évről évre nagy biztonsággal és magas mustfokkal érnek be. Itt található a világon egyedülálló Hajósi pincefalu, amely már ma is a borturizmus egyik központja. Hazánkban ezen a borvidéken készítettek először jégbort, amely önálló desszertbor kategória Magyarországon.
Tanács István – Kiválóak nálunk ökológiai adottságok a szőlőtermelésre – állítja Koch Csaba borász, a Hajós-Bajai borvidék hegyközségi tanácsának elnöke. – A mi borvidékünk a Kiskunság és a Duna-ártér törésvonalán helyezkedik el. A Hosszúhegynek is nevezett löszös magaslat Keceltől Dávodig tart, a legértékesebb része azonban Császártöltés és Baja között található, és több előnyt is egyesít. A 20-30 méter magas kiemelkedés miatt itt kevésbé jellemzőek a kemény téli fagyok, mint az
Alföld más vidékein. A napsütéses órák száma nagyon magas, de a talaj sík: nincsenek árnyékos északi lejtők, a sík terület pedig megtartja a vizet. Átlagos években 500-550 milliméter csapadék hull évente, és különösen a fehér szőlőfajták számára nagyon fontos, hogy nem folyik el a víz az ültetvényekről. Koch Csaba Chardonnay-je és Cserszegi fűszerese számos országos versenyen szerepelt kiválóan. Utóbbi az idei Országos Cserszegi fűszeres borversenyen különdíjat kapott. A hegyközségi elnök a Borotán lévő borászata körül 34 aranykoronás, kitűnő bácskai földön termeli a szőlőt. A talaj felső rétege 60 centiméterig lösz, alatta pedig a vizet kiválóan megtartó meszes csernozjom. Szintén kiváló a talaj Hajóson, ahol hagyományosan a kalocsai érsekség számára termelték a misebort – az érsekek Zöldveltelinit használtak úrfelmutatáskor. – Igazán nagy vörösbort ott lehet készíteni, ahol a hosszú tenyészide-
jű fajták évről évre nagy biztonsággal és magas mustfokkal be tudnak érni – mondja Koch Csaba. – Nálunk két héttel korábban kezd virágozni az akác, mint a Mátraalján. Ez az időbeli nyereség megmarad az ősz
folyamán is – ezért tud kiváló minőséget adni például a Cabernet sauvignon a Hajós-Bajai borvidéken. Bán Ferenc, a hegyközségi tanács titkára sorolja a Hajós-Bajai borvidék legfontosabb adatait: 16 telepü-
Sümegi József: Jó minőség nélkül nincs jó marketing
www.nol.hu
NÉPSZABADSÁG • 2010. december 16., csütörtök
DunaBor • 7 lésen, 1800 hektáron terem a szőlő. Fele-fele arányban termelnek fehérés kékszőlőt. Meghatározó fehér fajta ma már a Cserszegi fűszeres. Maradt még valamennyi Chasselas, és kedvelik a Rajnai rizlinget, az Olaszrizlinget és a Chardonnay-t. A kékszőlők közül elterjedt a Kékfrankos, a Zweigelt, a Cabernet sauvignon és franc. A Kadarka meghatározó hagyományos fajtája a borvidéknek – Hajóson és Nemesnádudvaron még vannak régi telepítésű táblák, de vannak már új telepítésű Kadarka-ültetvények is. Bán Ferenc különösen büszke arra, hogy a Hajós-Bajai borvidéken kiemelkedően nagy a telepítési kedv: az európai uniós támogatást felhasználva közel 200 hektár új ültetvény fordul termőre a közeljövőben. Magyarország 22 borvidéke közül a Kunságin és a Hajós-Bajain újul meg a legtöbb szőlőtermő terület. A Hajós-Bajai borvidéken kiválóan kiegészíti egymást a több évszázadra visszanyúló tradíció és a XXI. századi borászati technika. Koch Csaba például a 13. leszármazottja annak a Koch Józsefnek, aki Mária Terézia idejében telepedett le Császártöltésen, és 1744-től már igazolhatóan szőlőt termelt. Koch Csaba szerint a szorgalmas, hozzáértő sváb gazdák szőlő- és borkultúrája a térség egyik értékes öröksége. Sümegi József, a borvidék másik nagy borászatának tulajdonosa még „csak” a negyedik a generációs sorban – az ő vállalkozását is a fiai viszik tovább. Magyarországon Sümegi József készített először jégbort, amely úgy készül, hogy a szőlőt a tőkén hagyják, és fagyottan szüretelik le: ezután a víz jégkristályok formájában eltávolítható. A hároméves érleléssel előállított ital cukor- és extrakt tartalma igen magas. A jégbort ma a XXI. század desszertborának tartják: az íze más, az élvezeti értéke viszont hasonlít a tokaji aszúé hoz. Európában mostanában lesz egyre kedveltebb és divatosabb. – Minden borvidéknek kell valamilyen kiemelkedő termék, piaci zászlóshajó, amelyhez a fogyasztók hozzáköthetik az ott készített borokat – mondja az Érsekcsanádon borászkodó Sümegi József. – A HajósBajai borvidéken ilyen húzótermék lehet a jégbor, illetve a tőkén túlérlelt, későn szüretelt természetes csemegeborok. A mi vidékünk négy borászata több mint felét adja a magyarországi jégbortermelésnek. A császártöltési Berger borászat egyike a borvidék leginkább ígéretes, feltörekvő borászatainak. Cabernet sauvignonjuk és Cserszegi fűszeresük a közelmúltban a bor-
Koch Csaba a 13. leszármazottja egy bortermelő dinasztiának
Fotók: Ujvári Sándor
vidék legjobb vörös-, illetve fehérbora lett. Berger Gábor a minőségi borkészítésben látja a hosszú távú siker lehetőségét. – Tízféle palackos borból áll a szortimentünk – mondja a fiatal borász. – A Kékfrankos, a Kékfrankos rozé és a Chardonnay fogy a legjobban. Pár éve kezdtünk Kadarkát és
Kövidinkát forgalmazni – egyelőre változó sikerrel. Úgy tapasztaljuk, az idősebb emberek, akik még ismerik ezeket a fajtákat, örülnek, hogy újra kapható – a fiatalabbak viszont inkább a világfajtákat, a Chardonnay-t, a Zweigeltet választják. Kovács Róbert, a hajósi Kovács Borház tulajdonosa büszke arra, hogy az ő családi borászatuk volt az első, amely a pincefalu lehetőségeit kihasználva kifejezetten borturisztikai vállalkozásként épült föl. – Az egész világon egyedülálló a hajósi pincefalu – mondja Kovács Róbert. – A több mint 1200 borospince 21 utcával, 7 térrel együtt olyan településszerkezetet alkot, amelynek csodájára járnak a látogatók. Különlegessége, hogy a gazdák nem itt laknak – állandó jelleggel itt csak a bor lakik. Szerintem ennek előbb-utóbb a világörökség részévé kell válnia. Az idelátogató turistáknak meg tudom mutatni a családom borászati üzemét, ahol az ászoktérben a 150 hektoliteres faragott tölgyfa hordók a mai napig
használhatók. A birtokunkon kialakítottam egy 42 magyar fajtát bemutató hungarikum szőlőskertet, ahol egyenként 15 tőkével megtekinthetők több száz éves szőlők: például a Mézes fehér, a Kecskepúpú, a Papsapka, a Beregi rózsás. De látható itt Hajdú Edit reményteljes új fajtája, a Generoza is. A Kovács Borház egész évben várja a vendégeket, de minden esztendő kiemelkedő időszaka az Orbán napi borünnep és a szüreti fesztivál időszaka. Május elejétől június közepéig, majd augusztus utolsó hetétől október elejéig nagy a vendégjárás. Csendesebb időszakokban is érdemes eljönni szombatonként. Olyankor megelevenedik a pincefalu: az idősebb gazdák kijönnek vendéget várni, a bor körül matatni, beszélgetni. A fiatalok meg kiszöknek a szülők szeme elől bulizni, bográcsban pörköltet főzni. 2010-ben fejeződött be Hajóson az érseki vadászkastély felújítása: ez az Alföld legrégebbi barokk épülete, amely a kalocsai érsekek nyári rezidenciája volt, és idéntől egész évben várja a vendégeket. Sümegi József, a Magyar Borakadémia tagja, volt elnöke úgy tartja: a személyes kapcsolatokra sokat lehet alapozni. Az ő pincéjébe így jutott el például a szegedi borbarát hölgyek, vagy az ifjú fővárosi menedzserek társasága. Sümegi sokat vár attól, hogy jövőre megállnak Baján a Dunán közlekedő üdülőhajók, és utasaik egy részét pincelátogatásra lehet csábítani. A bajai halfesztiválhoz is kapcsolni lehet a borkultúrát – akár úgy is, hogy a halfesztivál keltette érdeklődést kihasználva előtte és utána a halételekhez, elsősorban a bajai halászléhez kötnék a borkóstolást. – Nagyon fontos, hogy tovább építsük a Hajós-Bajai borvidék imázsát – mondja Sümegi József. – Ma csak azt lehet eladni, amit megfelelően reklámoznak. A marketingre több pénzt el lehet költeni, mint a termelésre. Egy dolgot azonban nem szabad szem elől téveszteni: ha nem elég jó a minőség, akkor a legjobb marketing is kidobott pénzzé válik.
Ismertebb borászatok a Hajós-Bajai borvidéken Koch Borászat (Borota) Sümegi és Fiai Pincészet (Érsekcsanád) Antalvin Kft. (Baja) Kovács Borház (Hajós) Bergervin Borászati Kft. (Császártöltés) Anna Borház – Gonda János Pincészete (Érsekhalma) Varga Mihály Családi Borpincéje (Hajós, Pincefalu) Pieroth Hungária Kft. (Hajós, Pincefalu)
Kiadja a Népszabadság Zrt., 1034 Budapest, Bécsi út 122–124. Telefon: 436-4444, fax: 436-4592 • Felelős kiadó: Mihók Attila elnök-vezérigazgató • Szerkesztő: Tanács István • Nyomdai előkészítés: Népszabadság Zrt. Hirdetésfelvétel: Primus Kft. • Nyomdai előállítás: Ringier Kft. Nyomda • Felelős vezető: Bertalan László nyomdaigazgató
HIRDETÉS
