va é s milliárd dollár vagyonokat elvesztve menti meg hazáját a pusz tulástól és rabságtól: A legnagyobb erőfeszítés után néhány más néppel e g y ü t t az Egyesült Államoknak végül is sikerül a támadót visszaverni é s területét elfoglalni Mindezt képzelje el magának Mr. Perkins é s tezve fel a kérdést, Lyen ikörülmények között természetes , volna-e. ha az amerikai nép kétszeres gondot fordítana határai. rne
A
A Duna nemzetközi jelentősége teiróész<e^szerfil<ei^ a tőkés rendszer íeil)ödés&vel ipárhuzarnos&n növekedik. Az addigi gtaizdasági helyaetbeji, a üűbért gaatLalkodás kereskedelmi forgalmában a Dumának nem voCt Icüllönösíébb jfcleotősége, s ő t az emberi erővel vontatott hajók íörgaijma nem .is (biztosított akkora
Wttségmegtakarítáist, amiely lényegesen -növeLte voüna a ihastfnoit, C&ak aimikor etž i p a r o s o d á s írjegtidiiíásával a miegnöveikedi&tt fongatoiAaoi tokozott szerephez jirt á száilfíás e s z k ö z e és költsége, akkor irányml, a' figyelem egyre fokozódó méjtéfcbön a Diánára. V:szori#iagosa:n lía^ydn Jhaimiátr, m á r 1815^ben megtörtéűik az éilső íépéfc a hjeanze&oži dunai Ircgatofti szia»bályo'zás.á.rá. Meitternúah. a -bé csi ktm&re&sziis szervezi) je előre ibáztosítarui k í v á n t a Ausztria üiaitaldni helyzetét a Dunáin. A ibécsi kongresszus égyezaniéinyéjiek 108—116. szakasiza.ihain ejőírtáfe •egy cfcysan nemzetiközi bizottság kiküldését, amely a Dana neanzetközi ffor&al-< m á n a k zaa Dwna. AnglrLa viszont, tabár Ausz t r i á r a s z ü k s é g e volt 'Napcueon miiaüC O r o s z o r s z á g erösítétsévek • kívámta inegtereirrbem az ^egyensúlyt Aitsztriávaj stziembea . • Tujajdomképeji a bécsi kongnesszoisi egyeziiiéínynek ,eibben a néftiáiny sza* loaiszjábaíi ind i t a t t á k el' azt a - v e t é l k e d é s t a B a M n o n , 'anndyiiek ailiaipián a B a l kágwt utóbb Európa puskaporos .toordójáivá a v a t t á k . Aiuszitria s£im elilenezite t ú l s á g o s a n az orosz elóretöréstt a Duna also s z a k a s z á n nrintíhogy az altsásiziakaSiZon é s a torkouatiLáil akkor avtörökCk áülitrk é s Oroszországnál hárult a fel a d j hcigy kiiharcoJja írtjait a Fekete tengerrőü a JFÓXközi tengerire. Anglia, ihabár akkor ínég laiFókközi tengeri ú t v o n a l nem telezett, követed útján az oro szok etfen biztatta a törököket éts így itt is fentaníotta az e g y e n s ú l y t . A ibécsii h a t á r o z a t o k álltad inegteremitoett 'bizottság éritnitkiezétsibe liópett ta t ö гскдкке^ is, de a hajózás Tendiezése csidk Lassan és neihézkesien fejlődött. A ter mészetes akaidiáClyok eHhárrtá-Sia, az eíiső szafcáílyiozásd munkáljatok elvégzése és a hajózás rcaid&zése voút a bizottság föladatai. A gözíhaiózás.. ше®'ок1и!1.аба ro hamos fejlődést é s feÍJcnKÍiöést i d é z e t elö a Du.náröszorsíZ-ág is. 1
7
A bizottság hiatáskorébe tartozott a pairtok felügyelete-, a kikötök е и ш о г zéise, a» forgailiOíTi sízatiáLyoztáísa. a k'íkotői ItVieitéke'k .mjegáCijajpítása, a ipanterösí^ testek eltreiwliCitése, az ársz-aMlyozásick é s folyianiSizaibályozások iirájiyítása. Qond o s k o d t ó keüliett a Jhajózáis folyamatossá-gtának é s ziavartaliaji mieaietéawk mi
AZ E U R Ó P A I B U N A B I Z O T T S Á G •A szaibái\4fzmsi .mainkák 50 rám reindfezm ktefrktt a torkoltait kérd életit -is.. V é g ^ teigíes formát ez a (rendezés* csak akkor kapott, akiikor ia párizsi feongressziu soft megalakult az Európai Drniabizot'-isag. Eitnek fb-adaitává tették á Dunatólüa vódíikének r e n d e z é s é t Tekintettel az a k k o r i visacinyckra. améílyitík Töröikortseáiffbam uralkodtak, caz átrakodíáist v.a«gy a tengerj&ró hajók aYwsztatsáiaád. A b é n í t ó komtjresiS^iKSi ínég osiak megerősítettje m u n k a k ö r ébert,ezt ta biziotttságoit é s az akkor tóerjkező R ó m á i m nem emelhetett s z ó t ez еГЛеп.«, T
1
M'mthogy a bizottságinak reiKleLkezésii joga van a imaga tenilestén. tekrnteit nélküli a román k o r m á n y intézkedéseire, vagy azdk -c^emene a roánáíi áilGaani érdekek Ihaantáwan éltienté^te kerüftíek a bizottsiaV mumká^á'val é s .az ösiszie&tkőzéseík gyakran eléggé kiéi»etziődtek. Az. cusö imiperia'ltiišta világháború utáni R o m á i m mtindent elkövetett, bogy k%»zaácítoirb' területét vi&szakaipda, a terüjetenkfvtifl:sé«e* imégisz'üntésetk é$ áillliaeiri ifmn^égjoga'ít érvényesí'ihe&se GaAiacíé!! BraKáö?: №. A ftagyhatalniiak azonban a b i z o t t s á g íentaTtáfsa nueüiettt döntöttek. A pátiZsSÖcömyélci békeszerződések \vmóelkezé^&i. mmá iái két biízottsáigot feömrtottáflí, isőt. jog és munkakörében ínegie>rőisítieittck, csaipá.nj a totalím-i á t c s ö poTtosrti'jás érvéinyesiüilt. A firé^ödésék rnrndegyrflce koionriia, hogy a Duna menu zeÜköz'Bégét kiüllöh Dute-afíkotanáiraiyalli rendez k . .areel'v köt&lezo valaanienny* á l lomra és amelynek é r v é n y e s í t é s é t ÍIZ érdekelt á r a m o k o n kíviiC, е ш е д а к bivatilbóöí tagjai a bizof'ílsöigin.ak, a nagybatalsnak közüil Anigíiia, Framdaorsziáig é s 'Öia&?ónsizá(g smyatÓLjia. Drosizország *— aSdkat máir Szovjetoroiszor'szóg — k i m a radt a szavatoló hátaílimak кШпХ üz O s z t r á k - M a g y a r MjOinarbrai inegsizünt 'és MéimetOiilsizáig - iméig frbm volt ra-gytó'a'uom. t t ó ^ ü k r e ' uet>ett etz a hatom áütam, amelyek közőiC Ááglia kézídettő^ Í0;gva íizei^pet váfiáí't aiz iEiiírópa-Ouinafcczöttsáébart, F r a i t ó a o r s á á g t s a k közvetítőkémt 's-iei^eptít fd'őirőü! ^dőne é s az egyen s ú l y t O l a s z o r s z á g j-eüteffitetté, .алп&Иу ökko& u^yamigy, m'mt inost ~ füiggö hdyzetlbiein volt A n g i á v a l síziemten- iRc<má:n.-Va mimdieín tiílt:ikOiZíát?a éffenére átz Ewréipa-^izo^tsiáigot n«imcsiálk nem száifitették meg. hafftem jogköreit IkiisaéríösftefttéJc «ac-áit r e n d ő r s é g g é e?gé«zítették fci. ."sadát b í r s á g o t á W t o t t e k feiI meK'iet'e és ezek. az W é z m é n y e k јагФак öl nemeseik doimaj.ügyekben, hanem a területükön történt m'inden bűncseilelknié'ny teknteteiben ds, ,
,
A . Duna-aílikotrrá-ny a l3éke s-zerződésiekke i egy^dejtíil-eg ellikészóiít és a béke szerződésekkel: e g y i d e j ű l e g történt meg kiírnak i!örvényheiktatái«ía ш ^aszes é r dekeit álfjamtlkiban. A Nenizeítközá Dunab izottság ;az lallkotimiáay aTaipján kiiszélesftett' - haítápkörlboz jutott, amiire az O s z t r á k - M a g y a r iMon.a*rdhia -szetűmfjl'lása iiitián az itódálltarnok között vaf6b?ih s z i k s é g veít. Anglia és írahá!ia<>rs&ág aniriak érdekébeín, hogy a német n y o m á s n a k ^ ш а с г а keaéisbé vesizefys itráhyt szabjanak teljeíefi vás^závonu^^ík a B a k á n r Ó Í é s ^zé(peuró(pái)óft. Gaádaisáfed étgyéxiaíiraímat fb'iztósítorítfk ríémetországnítk ínmefy a í>%ng mich Ösífietit aínúáíy i« ezeo-náT
:
f
?
:
t a a Nerrjizei'közá Dainafoizottiságibain v á r a i t kötelezjettségekeit is. lEz egybeesett Áusztriáíiak INéirictoinazá/ghoz v a l ó csataasavaill lijtOejr egyfaen Mimondta a ven d é g l á t á s t a bizottságnjak, la.me'lly 1938 június 30-Mira kémytóem v
NÉMET U R A L O M A DUNÁN A Duna nemizetköziisége 668 (kilométerem m e g s z ű n t . A teriikJete^nkívíilíiséget élvező bzo^.teágot N f m e t o r s e á g nein t ű r t e meg tovább é s megibízoittiait a b i zottságiból visszahfivta. Egyidejűleg Néimetorsizág belelentette az érdekeilit d i nai áifiliatnictaak, hogy nem kívánja megszüntetni a Duiro njeimzetíköz; fo^giaíilmáit, azomíban azt ketoldailii szieírződésiek keretében kívénja rendezni az érdekelt hatalirraaikkail). Igy a k a r t á k a dmai forgalitnat a koráíbbi .raeimzetózi köteleziettségek kiiküsfzcíboléisévd megszüntetni é s terml^zetes. hogy az akikori k o r m á n y férfitek készségesien vifiiaOták a németek ^fitaC ts-zaboM; íetétefclket. AnigCt;a sze repe riie&szűnt a Dumáni. iEranc'aország elveszítette ni^ndian befolltyását é s a M r o m ruaigytetaliom közüli ositpám Olasizország jutott szerephez — M a g y a r o r szágon k e r e s z t ü l , O l a s z o r s z á g Trieszten karesztül a k k ö t ő r e k é n y s z e r ü l t M a g y a r o r s z á g o t be vonta s a j á t érdekköréibe. Németország ugyamejzt a Dunán 'rendezte m e g . A -feiltétteftek, amiölyeket a k é t o l d a l ú szerződ éisdkben az eigyes dumai á r a m o k - SKámána- sziajbött — e g y e n J ö t a i e k voiltak. Valóságos v e r s e n g é s induilt meg a jobb .fel tétetek e l é r é s é r e és teljesen közömbös W t s z á m u k r a az is. hegy a németek a kedvezőbb -íeCrtiételieilceit csak .politikai- ellenszolgáltatások eMeméban- adtak. A A fcétoltdafji s z e r z ő d é s e k egytő-egyng arra árányultak, (hogy teftjes é s taortártlian iroailmat biztosítsaóiak N é m e t o r s z á g száimára a Du-nán. Szabadka ötöket, kaptak Romániáiban és M a g y a r o r s z á g o n : szabad rak'árttCepeki&t Jugosiziíilvfiálban é s miíiderzeket ú g y szervezitek- m e g , h o g y a-telepek egyben katonai támasz-pontok is vofitak. A német urailioan a Dunán mimdössize tat évig, 1938-tól Í944-Ig tartott-azaaft, hogy a ihá'ború alatt, a onegszáCíáis idején a német fennhatóság k o r j á t a n n á vált a rneg5záiTo-tt áliliamokban és bizonyos fonnarl konlátozáiS'Oik lapatt áíj^p-tt a csatlósálirjamckban. Súlyos h á t r á n y t je'lentelt ez ajz -egyeiduirailoní — a i t ó t i k a i vona^tkozás-cktó! iefJí«ekáitve- — a. dunai sziatólyózáis szenip^tij-álbóil és, niiert a nemzetközi bizottság h a t á s k ö r i e k megszünitéye.l a mederkotrás* a ikkötőpart rendezése, a télhk'kölok s z a b á l y o z á s a , az árvédelanr imu-ntkák e g y ö n t e t ű bizto sí tá s a megiszűnt, sőt 1941-től kezdje m á r egyáHalám .elmaradtak ezek a imiu.nkáflatok. M é g 'bosszú űdíöbe tellek, amig a Diyiiia JtoagózátsT? ivona/4t annyira mt\gtisztítják. togy a forgóimat ekadáilytalann;! jeionyolítihassálk. A következmények m á r mrnd^/nesetre mutialkoznak és kétiséVgteilieüi, hogy a kérdést nemzetközi v o n a t k o z á s b a n rendezni keik :
