Dr.Viczai Péter1
Húsz év az orosznyelv-oktatás szolgálatában – Vlagyimir Viszockij költészete tükrében2 (Fragmentumok a magyarországi ruszisztika történetéből) Twenty-year service in teaching of Russian language – in the lenses of the works of Vladimir Vysotsky (Fragments of history of the Hungarian–Russian philology)
This article presents the twenty-year old «Intercultural and Russian Language Associations of Regions», its history and works. The organization is one of the most famous Hungarian non-governmental teachers’ associations. In recent days it plays an important role in the propagation of Russian philology in Hungary. In this work, the most significant developments and events organized by the association have been illuminated, where the main aims of the association, such as keeping, spreading, and popularizing the legacy of Mikhail Bulgakov and Vladimir Vysotsky in Hungary are presented.
A rendszerváltozást és az orosznyelv-oktatás ebből adódó szükségszerű átalakítását követően, 1992. június 15-én, 17 lelkes orosztanár részvételével megalakult Győrben az Észak-dunántúli Régió Orosztanári Egyesülete (ÉDROTE),3 amelyhez létrejöttekor három megye csatlakozott: Győr-Moson-Sopron, Vas és Komárom-Esztergom. Az alapítók célkitűzése az volt, hogy egy szervezetbe tömörítsék azokat az orosztanárokat, akik a továbbiakban is orosz nyelvet tanítanak majd, illetve azokat a kollégákat, akik ugyan részt vettek szakmai átképzésben, de nem akarták elfelejteni meglévő nyelvtudásukat. Az egyesület vezetői célul tűzték ki azt is, hogy az orosz nyelv kötelező tanulásának megszűnése miatt állás nélkül maradt, nehéz helyzetbe került tanárokat, nyelvészeket és irodalmárokat segítsék, felkarolják. A szervezet elnöke, dr. Gönczöl Lászlóné sokoldalú aktív tevékenységgel látott munkához, hogy javítsa az orosztanárok munkafeltételeit: továbbképzések szervezésével, orosz nyelvi versenyek rendezésével és az egyesület tudományos-ismeretterjesztő folyóiratának kiadásával. Komoly munkát végzett annak érdekében, hogy népszerűsítse az orosz nyelv és irodalom, valamint kultúra iránti érdeklődést hazánkban és a környező országokban. BGF Külkereskedelmi Kar, egyetemi docens PhD A cikk a teljesség igénye nélkül került összeállításra az Észak-dunántúli Régió Orosztanári Egyesülete tevékenysége alapján, Vlagyimir Viszockij költészete tükrében. 3 A szervezet (ÉDROTE), 2006-ban a Régiók Interkulturális és Orosz Nyelvi Egyesülete (RIONYE) elnevezést kapta. 1 2
4
Az egyesület kétnyelvű folyóirata Russzkij jazik na zavtra dr. Fülöp József szerkesztésében évente háromszor jelent meg orosz és magyar nyelven, az egyesületi taglétszám alakulásának megfelelően, az első néhány évben folyamatosan növekvő példányszámban.4 (Első megjelenés 1992. október 6.). Az alapszámokon túlmenően rendszeresen készültek időszaki összefoglalók (különkiadványok) a konferenciák és szimpóziumok anyagaiból. A szerkesztőség tagjai jó kapcsolatban álltak diákokkal, tanárokkal, felsőfokú oktatási intézményekkel és külföldi szakemberekkel, illetve mindazokkal, akik érdeklődést mutattak az orosz nyelv és kultúra iránt. Ennek köszönhetően a folyóiratban állandó gyakorisággal jelentek meg cikkek az orosznyelv-tanítás helyzetéről hazánkban és más országokban, valamint folyamatos tájékoztatást kaphattunk a szervezet munkájáról is. Az egyesület elnöksége 1994. szeptember 12-én megtartott ülésének idején a tagság már 176 főt számlált, de ugyanakkor kisebb lett a szakmai továbbképzések iránti érdeklődés, és egyre nehezebben lehetett résztvevőket találni külföldi rendezvényekhez is. Ennek okai visszavezethetők a képzési programok díjainak, valamint az utazási költségek terheinek állandó növekedésére, és ezzel párhuzamosan az iskolák anyagi lehetőségeinek drasztikus csökkenésére. Dr. Gönczöl Lászlóné visszaemlékezése szerint ebben az időszakban az orosznyelv-tanítás mélypontra került. Megszűnt az Idegen nyelvek tanítása című folyóirat, amely folyamatosan friss információkkal látta el az orosztanárokat. Megindult az Orosz Kulturális Központ, valamint a moszkvai Puskin Orosz Nyelvi Intézet budapesti központjának leépítése. Ugyancsak megszűnt a kollégák számára fontos szaktanácsadói rendszer. Az évente rendszeres továbbképzések is kezdtek leépülni, illetve ezek résztvevői úgy érezték, hogy ennek eredményeit nem igazán tudják hol hasznosítani. Ebben a bizonytalan és csaknem kilátástalan helyzetben, harcolva a divatos nyugati idegen nyelvek térhódításával, egyre nehezebb volt életben tartani az orosznyelv-tanítás ügyét. E különösen nehéz időszakban, 1994 szeptemberétől, Nangiáné Kormos Éva egyesületi tag kezdeményezésére továbbképző tanfolyam indult Győrben Orosz nyelv és kultúra címmel. A szervezők azt tűzték ki célul, hogy az évi 5 alkalommal induló kurzusok emeljék a jelentkezők képzettségi szintjét, és fejlesszék lexikai ismereteiket, nyelvtudásukat. Szombathelyen ugyancsak nyelvi szintfenntartó tanfolyam működött az orosz szakos tanárok számára. 1994. március 4-6. között – szintén az egyesület szervezésében – létrejött a Középiskolások I. Nemzetközi Találkozója, amelyen mintegy 50, hazánkban és a környező országokban orosz nyelvet tanuló diák vett részt, 20 pedagógus kíséretében. A Magyar Hírlap is beszámolt a rangos találkozóról, amelyen Budapest főpolgármestere, Demszky Gábor is jelen volt. A konferencia elsősorban a diákokban kívánta növelni az orosz nyelven történő kommunikáció iránti lelkesedést, és ennek érdekében érdekes programot állított össze. A rendezvény egyik szervezője, Görcsné Muzsai Viktória, a Kisalföld című megyei napilapnak adott interjújában hangsúlyozta: a konferencia jelentősége abban áll, hogy rámutatott arra a fontos tényre, hogy az orosz nyelv ugyanolyan idegen nyelv, mint az angol, a német vagy a Az egyesület taglétszámának alakulása 1992 és 1995 között a következő volt: 1992. június 15-én – 17 fő, 1992. december 31-én – 77 fő, 1993. december 31-én – 154 fő, 1994. december 31-én – 189 fő, 1995. december 31-én – 206 fő. 4
5
francia! A találkozót követően megjelent a Russzkij jazik na zavtra című folyóirat különszáma, amelyben a véleményeiket is leírhatták a résztvevők. Örvendetes volt, hogy már az első találkozást követően megfogalmazódott az igény, hasonló jövőbeli rendezvények iránt. Az egyesület tagjai 1994 októberében hozzá is láttak a következő ígéretes találkozó megtervezéséhez. A téma kiválasztását igyekeztek koncentrálni egy adott esemény, konkrét földrajzi hely, illetve egy orosz író vagy költő személyisége köré. A kérdés csak az volt, hogy ki vagy mi tudja a 14–18 éves tanulóifjúság érdeklődését kellőképpen lekötni. A választást a Magyar Televízió egyik akkoriban bemutatott műsora döntötte el, amely a legendás orosz bárdról, Vlagyimir Szemjonovics Viszockijról szólt. Az egyesület vezetése úgy döntött, hogy a rendezvény középpontjába a művész tevékenységére való visszaemlékezést állítja. A választást támogatta Viczai Péter is, aki ekkor az aspirantúrát végezte a moszkvai Puskin Orosz Nyelvi Intézetben, és tudományos kutatásai középpontjában Vlagyimir Viszockij költői munkássága állt. Szívesen működött együtt az egyesülettel és az érdeklődő kollégákkal, szakemberekkel, akikkel megosztotta kutatásai eredményeit, amelyek elsősorban arra irányultak, hogy növeljék a magyar diákok (filológushallgatók) érdeklődését az orosz nyelv tanulása iránt. Ennek a célnak az elérését abban látta, hogy az oktatási folyamatba új szöveges anyagokat kell beépíteni, például a brezsnyevi korszak fenegyereke, Vlagyimir Viszockij sajátos szerzeményeit. Elsősorban ezen célkitűzések jegyében, a híres bárd költői munkásságának előtérbe állításával került megrendezésre 1995. március 3–5 között, Győrben a Középiskolások II. Nemzetközi Találkozója. Mintegy 70 diák és tanár érkezett a környező országokból, Csehországból, Szlovákiából, Oroszországból és Hollandiából. A rendezvény rangját emelte, hogy a megnyitó ünnepségen – amely az Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolán volt – a bevezető szavakat Botos Gábor, a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat elnöke tartotta. Az Orosz Nyelv- és Irodalomtanárok Nemzetközi Szervezetének (MAPRJAL) hivatalos lapja, a Vesztnyik, valamint a moszkvai Viszockij Múzeum tudományos-ismeretterjesztő folyóirata, a Vagant részletesen beszámolt a találkozóról az orosz olvasóknak és a téma iránt érdeklődő Viszockij-rajongóknak. A Vesztnyik című folyóirat a következőket írta az eseményekről: «A konferenciát Vlagyimir Viszockij munkásságának szentelték. Programja két részből állt: a tanárok esetében nyelvi tudásuk elmélyítése mellett a modern orosz kultúra egyik jeles képviselőjének részletesebb megismerése volt a cél, a diákok számára a lexikai tudás bővítése, valamint a nyelvtani szabályok gyakorlása állt a középpontban. A programon neves külföldi szakemberek is részt vettek, E. G. Rosztova (Oroszország): Moszkva és a moszkvaiak ma, Viczai Péter (Magyarország): Viszockij műveinek alkalmazása a magyarországi filológusképzésben, Olav Petri (Hollandia): Az orosz nyelv tanítása Hollandiában, Bakonyi István (Magyarország): Az oktatófilmek szerepe az orosz nyelv tanításában. A tanulók számára összeállított program két előadást tartalmazott. Olav Petri: A fiatalság és az orosz nyelv, valamint Viczai Péter: Kerül, amibe kerül, Viszockijt választjuk című előadását. Emellett különböző játékos versenyek kerültek megrendezésre a diákok között, Vlagyimir Szemjonovics sokoldalú munkásságával kapcsolatosan, amelyek nagy érdeklődésnek örvendtek» (Viczai, 1995: 12). A Vagant című tudományos-ismeretterjesztő folyóirat a következőket írta a rendezvényről: «Az előadások és a munkaviták rámutattak arra, hogy szükség van új oktatási anyagokra, és ennek egyik formája lehet Viszockij 6
munkásságának beépítése a magyarországi orosznyelv-oktatásba. Ugyanis egy ilyen segédtankönyv segítségével a tanulók és a felsőoktatási intézmények hallgatói az orosznyelvtudásuk tökéletesítésével párhuzamosan megismerkedhetnek Viszockij életművével is. Bakonyi István: Az oktatófilmek szerepe az orosz nyelv tanításában és E. G. Rosztova: Moszka és a moszkvaiak ma című előadásainak meghallgatása mellett Olav Petri is a hallgatóság elé tárta A fiatalság és az orosz nyelv című értekezését. Ezen a napon versenyt is rendeztek a diákok között, a legötletesebb újság, plakát, napló vagy album kategóriában, amelyek szintén Viszockij munkásságához kapcsolódtak. A legjobb plakát a Dal a barátról című vers szövegével készült el. Ha mint csatába megy veled, Áll a csúcson, s beléremeg –, Akkor bizton a társad ő, Az erőd vele nő. (Marosi Lajos fordítása) Összességében meggyőződéssel állapítható meg, hogy a Vlagyimir Viszockij művészetét középpontba állító találkozó eredményesen és teljes mértékben sikeresen zárult. A Magyarországon megrendezett színvonalas program jelentősen népszerűsítette a Viszockijrajongók táborát, és megerősítette azt a reményt, hogy a művészt kedvelők köre a jövőben is tovább bővülhet» (Viczai, 1995: 27). A konferencia összegzéseképpen a Russzkij jazik na zavtra című folyóirat kétnyelvű különkiadás formájában, In Memoriam V. Viszockij címmel a költő, dalszerző munkásságának méltatására emlékkötetet jelentetett meg. A kiadványban szerepelt a konferencián elhangzott cikkek és előadások többsége, valamint Viszockij számos műve orosz és magyar nyelven, továbbá olyan anyagok, amelyek az utóbbi időben láttak napvilágot az énekes költő munkásságának méltatásával kapcsolatban. A Vagant című folyóiratban ismertetés jelent meg e színvonalas Viszockij-emlékkötetről, amelynek szerkesztői Gönczöl Lászlóné, az Északdunántúli Régió Orosztanári Egyesületének elnöke és Görcsné Muzsai Viktória, a GyőrMoson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet igazgatóhelyettese voltak. Több magyarországi újság, folyóirat és regionális televízió is beszámolt a konferenciával kapcsolatos eseményekről. Fülöp József szerint a megjelent méltatások közül kiemelt figyelmet érdemel az ÉDROTE elnökének írása: «A nyelvtanárok számára ezek közül ki kell emelnünk Gönczöl Lászlóné cikkét, amely megjelent a Nyelv Infó 1995. évi 3. számában» (Fülöp, 1998: 20). E különösen sikeres II. Nemzetközi Konferenciát követően az egyesület kapcsolatba lépett a moszkvai Viszockij Múzeummal. A vezetés (Gönczöl Lászlóné, Görcsné Muzsai Viktória, Fülöp József és Viczai Péter) alapvető feladatának tartotta tovább népszerűsíteni Magyarországon a híres szovjet-orosz bárd munkásságát. 1995. október 4-én az egyesület vezetőségi ülésének idején már 206 főre emelkedett a tagság létszáma, a régió tanulói pedig folyamatosan szép sikereket értek el a különböző orosz nyelvi versenyeken, mint például az OKTV-győztes szombathelyi Ádám Szilveszter. Ugyanakkor az egyesület felmérései alapján egyre nyilvánvalóbbá vált az oktatók és az orosz 7
nyelvet tanulók számának gyors csökkenése. Például Győr-Moson-Sopron megyében a statisztikai kimutatások szerint mindössze 15 tanár tanított oroszra mintegy 400 diákot. Fülöp József, az egyesület vezetőségi tagja a következőket írta a kialakult helyzetről: «Az aktivitásban másik meghatározó tényező, hogy rendkívüli mértékben lecsökkent az orosz nyelvet tanító tanárok száma. Megyénként számuk 15-20 főre tehető. Mintegy 50-60 főre tehető azoknak a kollégáknak a száma, akik rendszeresen látogatják rendezvényeinket» (Fülöp, 2008: 20). Ugyanakkor a szokatlanul gyenge mennyiségi mutatók mellett a minőségben hamarosan pozitív változás következett be a tanítás modernizálása irányában. A tanulók többsége érettségit, illetve nyelvvizsgát kívánt tenni orosz nyelvből. Azonban a megváltozott körülmények következtében a magyarországi iskolák mintegy 98%-ának oktatási programjában nem szerepelt az orosz nyelv tanítása. Ebben a helyzetben fontos volt az egyesület részéről az aktív fellépés, nyitás új lehetőségek felé, a publicitás növelése, szponzorok megnyerése, és ily módon hathatós segítség nyújtása a financiális problémák megoldására, amelyek a szervezet működésében is egyre inkább felléptek. 1996. március 8–10. között Győrben került megrendezésre a Középiskolások III. Nemzetközi Találkozója. A rendezvény népszerűsége és ismertsége folyamatosan nőtt. A találkozón 18 iskola mintegy 120 tanulója és tanára vett részt az ország 7 megyéjéből, valamint Oroszországból, Szlovákiából, Csehországból és Ausztriából is érkeztek résztvevők. A találkozó fő témáját az ezer éves magyar–orosz kulturális kapcsolatok adták. A diákok körében a legnagyobb érdeklődést az esztergomi Horváth Gáborné Magyar–orosz kapcsolatok a honfoglalástól napjainkig című orosz nyelvű előadása váltotta ki. A rendkívül sokszínű program tartalmazott orosz nyelvi foglalkozásokat, filmvetítést és különböző vetélkedőket, versenyeket. Vlagyimir Viszockij munkásságával külön szekció foglalkozott. Viczai Péter, aki ebben az időben a Vagant című tudományos-ismeretterjesztő moszkvai folyóirat magyarországi tudósítója volt, Viszockij, korunk hőse (a legendás bárd művészete az orosz nyelv és kultúra tükrében) címmel tartott érdekfeszítő előadást. A találkozó kapcsán az Orosz Nyelv és Irodalomtanárok Nemzetközi Szervezetének (MAPRJAL) két folyóirata, a Russzkij jazik za rubezsom és a Vesztnyik kiemelte a következőket: «A konferencia második napján négy szekcióban csoportos foglalkozások voltak a diákok számára (…). Viczai Péter gyakorlati órát tartott V. Viszockij dalművészetéről (…). A harmadik napon Horváth G. Mária: Részletek a magyar–orosz ezeréves történelemből, Muzsai Viktória: Tanuljunk egymástól, E. Rosztova: Egy moszkvai egy napja, Viczai Péter: Viszockij, korunk hőse és Bakonyi István: Az országismeret mint motivációs tényező című előadásai hangzottak el» (Szokolovszkaja–Viczai, 1996: 8-9). 1996 októberében az Orosz Nyelv és Irodalomtanárok Magyarországi Szervezete (VAPRJAL) tanácskozást tartott, amelyre meghívást kaptak az ÉDROTE vezetőségi tagjai is. Gönczöl Lászlóné, az ÉDROTE elnöke hangsúlyozta, hogy az orosz nyelv tanításában elért eddigi eredmények megőrzéséhez, és a szakma újbóli elismertetéséhez újfajta stratégiák gyors ütemű kidolgozására van szükség. 1996 novemberében a Russzkij jazik na zavtra című folyóirat különszámában visszaemlékezés jelent meg Vlagyimir Viszockijról, az egyesület pedig kiadott egy cikkgyűjteményt Viczai Péter írásaiból, Tudósítások Moszkvából 1994–1996 címmel. A 8
kötetben található színes publikációkban tarka kép rajzolódott ki a mindennapi moszkvai életről, ami kétségkívül érdekesnek bizonyult az oroszországi változások iránt érdeklődő olvasók számára. 1997-ben, az egyesület gondozásában a folyóiratnak további három különkiadása látott napvilágot: 1. A magyarországi orosz nyelvi képzés megújítása Vlagyimir Viszockij művei alapján (cikkgyűjtemény, Győr, 1997.–62 p.); 2. Hogyan tanítsuk Viszockij dalait az oroszul tanuló magyarországi filológushallgatóknak. Speciálkollégium, mint a tananyag szervezésének egyik lehetséges formája (segédtankönyv, Győr, 1997.–75 p.); 3. Viszockijt választjuk! (Kétnyelvű segédtankönyv, Győr, 1997.–75 p.). Ezekről a ritka és érdekes kiadványokról a MAPRJAL szakmai folyóirata, a Vesztnyik, valamint a Kisalföld című megyei napilap is beszámolt. A harmadik kiadvány érdekessége, hogy Vlagyimir Viszockij kisebbik fia, Nyikita Vlagyimirovics külön szólt a magyar olvasókhoz is. Viczai Péter kétnyelvű segédtankönyve magában foglalja számos Viszockijköltemény eredetijét, valamint azok magyar nyelvű fordítását, illetve módszertani segítséget nyújt a tanítás folyamatában a tanárok számára. Viszockij fia a következő szavakkal fordult a magyar olvasókhoz: «Nagyon örülök, hogy apám versei megjelentek tankönyv formájában a filológushallgatók számára. Remélem, hogy ezek a művek segítenek majd mélyebben megismerni Viszockij művészetét és a magyar hallgatók orosz nyelvi ismereteinek elmélyítéséhez is hozzájárulnak!» (Viczai, 1997: 4). Ugyanebben az évben az egyesület Találkozás Nyikita Viszockijjal címmel kerekasztal-beszélgetést szervezett, amelyen Viczai Péter mesélt találkozásáról a moszkvai Viszockij Múzeum igazgatójával, Viszockij Nyikitával. Az 1996/1997-es tanévben mintegy 150 középiskolai tanuló vett részt az egyesület által szervezett orosz nyelvi regionális versenyen. A vetélkedő színhelye Győr és Szombathely volt. A kétnapos találkozó munkájában részt vállaltak Oroszországból érkezett vendégek is, akikkel a verseny résztvevői, legjobbjai oroszul beszélhettek. 1997 márciusában két tanuló (Szekendi Beáta, Gulyás Irén) felkészítő tanáraikkal (Szentistványi Gyuláné, Nagy Zoltánné) a St. Pöltenben megrendezett tartományi középiskolás versenyen előkelő helyezést értek el. A Russzkij jazik na zavtra 14–15. számában tudósított a versenyről, ugyanitt Gönczöl Lászlóné, az egyesület elnöke komoly cikket közölt az orosznyelv-tanítás helyzetéről, perspektíváiról Győr-Moson-Sopron megyében. Bakonyi István szintén e szám hasábjain számolt be a MAPRJAL washingtoni üléséről, ahol a világ különböző részeiről érkező orosz szakos kollégák vitatták meg ugyanezeket a kérdéseket. Viczai Péter a lapban néhány cikket közölt Vlagyimir Viszockij költői munkásságáról. Viszockij és a győri ruszisztika című írásában hangsúlyozta az egyesület szerepét az egyre népszerűsödő magyarországi Viszockijkutatások terén.
9
1997. október 24-ke és november 1-je között Moszkvában rendezték meg, a 30 éves fennállását ünneplő MAPRJAL jubileumi ülését, amelyre az egyesület két tagot delegált, Fülöp Józsefet és Görcsné Muzsai Viktóriát. 1997. november 21-én Görcsné Muzsai Viktória a VAPRJAL vezetőségi ülésén Az Orosz Nyelv és Irodalomtanárok Magyarországi Szervezete tevékenységének megújítása címmel tartott érdekfeszítő előadást. Az 1998-as évtől a megemelt tagdíjaknak, valamint a Soros Alapítvány anyagi támogatásának köszönhetően az egyesületnek lehetősége nyílt megújult alapokon folytatni magas szintű szakmai tevékenységét. Ennek egyik első eredménye volt, hogy 1998-ban a budapesti Orosz Kulturális Központban a megerősödött egyesület aktív részvételével Viszockij-hetet rendeztek a művész 60. születésnapja tiszteletére, az ismert rockzenész Földes (Hobo) László, Viczai Péter Viszockij-kutató és neves orosz vendégek részvételével. A Vagant a következőket írta a jubileumi eseményről: «1998 januárjában a budapesti Orosz Kulturális Központban Viszockij-hetet rendeztek a művész születésének 60. évfordulója alkalmából. Az ünnepség keretét az Adjatok húst a kutyáknak című műsorszám adta, amelyet Földes (Hobo) László adott elő. A magyar énekes mindhárom koncertjén teltház volt. (…) Marina Vlady a következőket mondta Hobo fellépéséről: ő az egyetlen, aki úgy alakítja Viszockijt, hogy nem utánozza, és nem ismétli a művészt» (Viczai Péter–Viczai Natália, 2002: 47-48). Szintén 1998-ban került megrendezésre a Középiskolások IV. Nemzetközi Találkozója, amelyen az egyesületi hagyományoknak megfelelően ismét tisztelegtek Vlagyimir Viszockij emlékének is. A rendezvényre Ausztriából, Oroszországból, Lengyelországból és Szlovákiából is érkeztek tanárok és diákok. Az eseményről a MAPRJAL Vesztnyik című folyóirata a következőket írta: «A konferencia az orosz nyelv barátainak munkatalálkozója volt, sokoldalú célokkal az orosz nyelv tanításában. Megvizsgálta például az új módszerek alkalmazását, az élőbeszéd gyakorlásához szükséges közvetlen légkör megteremtésének feltételeit tanárok és diákok számára egyaránt, valamint a szakmai kapcsolatok további bővítésének lehetőségeit is» (Viczai Natália, 1998: 4). A színvonalas rendezvényen Bakonyi István, Fülöp József, Gönczöl Lászlóné, Lendvai Endre, Ravingerova Anna, Révészné Papp Klára, Szentistványi Károly, Szvák Gyula, Viczai Natália, Viczai Péter és Zajer Bernhard tartottak előadásokat. A konferencia külön színfoltja volt Vajnai János szekszárdi művész és egyesületi tag kiállítása, akinek lelkesedése tükröződött a magyar és orosz természetről festett tájképeiről is. A pozsonyi Metodikai Centrum munkatársa, Anna Ravingerova orosz nyelvű kirándulás keretében ismertette meg a konferencia résztvevőivel a szlovák fővárost, Pozsonyt és a szlovák kultúrát. 1998-ban a pedagógusnapi ünnepségen Gönczöl Lászlóné, az egyesület elnöke megkapta a MAPRJAL emlékérmét az orosz nyelv tanításában végzett tevékenységének elismeréséért. 1998 nyarán a Tatai Nyári Idegen Nyelvi Táborok rendszeres házigazdája, Vajnai János művész rajzaiból képeslapgyűjteményt adott ki a karcagi nyomda. A nem túl rózsás gazdasági helyzet mellett, a jobb költségfelhasználás érdekében a Russzkij jazik na zavtra rendszeresen duplaszámokkal jelent meg. A folyóiratban egyre több cikket adtak közre a felsőfokú oktatási intézményekben tanító kollégák tollából. Például 10
beszámoltak tevékenységükről a Szegedi József Attila Tudományegyetem, a budapesti Külkereskedelmi Főiskola és a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola oktatói is. A Russzkij jazik na zavtra 1998-ban különszám formájában eredetiben, orosz nyelven jelentette meg Leonyid Volodarszkij modern orosz költő Tizenegy álom című verses elbeszélését, a magyarok nándorfehérvári győzelméről. Az előszóban a szerző arról ír, hogy mi magyarázza művének megírását: «azt szeretném, hogy az orosz–magyar kapcsolatok erősödjenek, hogy a magyarok gyakrabban látogassanak Oroszországba, és hirdessék gazdag kultúrájukat. Illetve álmaim vágya, hogy a moszkvai magyar nagykövetség bejáratához harangot állítsanak, hogy minden délben harangozzon a nándorfehérvári diadal emlékére» (Volodarszkij, 1998: 9). 1998 júliusában nagy sikerrel került megrendezésre a 24. nyári Tatai Nyelvi Tábor, amelynek szervezésében Vajnai János és Belecz László egyesületi tagok a korábbi évekhez hasonlóan ezúttal is főszerepet vállaltak. 1998. november 18. és 21. között az Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda az általános és a középiskolákban dolgozó pedagógusok részére szakmai-módszertani továbbképzést szervezett az új tanítási módszerek megismertetése céljából. Az ÉDROTE három tagot delegált, Gönczöl Lászlóné egyesületi elnököt, Fülöp Józsefet, a Russzkij jazik na zavtra szerkesztőjét és Szabó Imre gazdasági felelőst. A Russzkij jazik na zavtra decemberi számában elsőként számolt be a több napos színvonalas eseménysorozat fontosabb történéseiről. Pozitív visszhangot váltott ki Görcsné Muzsai Viktória ebben az időben elkészített tanulmánya Több nyelv- több esély: a nyelvi jogok, avagy az európai integráció új kihívásai az oktatásban címmel, amely az egyik továbbképzés alkalmával került bemutatásra. 1998 végén az ÉDROTE 226 tagot számlált, így egyértelműen a legnagyobb orosztanári egyesületté nőtte ki magát Magyarországon. Az egyesület igen színvonalas, sokrétű tevékenységéről számos írás jelent meg a területi és központi sajtóorgánumokban egyaránt, amelyek többsége a Russzkij jazik na zavtra 22–23. összevont számában is olvasható. 1999. március 16-án a győri Széchenyi István Főiskolán a moszkvai Puskin Állami Orosz Nyelvi Intézet rektora, Vitalij Grigorjevics Kosztomarov akadémikus, valamint Natalia Dmitrijevna Burvikova professzor, az intézmény tudományos titkára közös előadást tartottak Modern orosz nyelv – modern felfogás címmel. Az előadást követő megbeszélésen érintették az orosznyelv-tanulás helyzetét, a nyelvválasztás kérdését, a modern orosz nyelvi ízlést, valamint az orosz nyelv szókészletének fejlődését. A rendezvényen, amely iránt komoly érdeklődés mutatkozott, az egyesület 12 taggal képviseltette magát. Az egyesületi tradíciók tiszteletben tartásával az ÉDROTE tovább folytatta Vlagyimir Viszockij művészetének népszerűsítését Magyarországon. A Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Karának orosz nyelvi tanszékén és Szombathelyen is rendeztek emlékesteket az ismert szovjet-orosz bárd tiszteletére. A rendezvényeken az egyesület számos 11
tagja vett részt. Szombathelyen 29 fő volt jelen az irodalmi esten, illetve az ezt követő munkavacsorán. Ezen kulturális rendezvényekről szintén beszámolt több helyi, illetve regionális és központi sajtókiadvány is. 1999-ben Földes (Hobo) László Győrött tartott sajtókonferenciát, ahol Viczai Péter is részt vett. Az ismert rockzenész Viszockijhoz fűződő művészi kapcsolatáról beszélt a rendezvény keretében. Ehhez a megfelelő szakmai hátteret Viczai Péter Viszockij-kutató tudományos-ismeretterjesztő előadása biztosította. Szintén 1999-ben a MAPRJAL IX. kongresszusára készült el Viczai Péter orosz nyelvű segédtankönyve. A tudományos kiadvány a moszkvai Puskin Orosz Nyelvi Intézet magyarországi filiáléja, az Észak-dunántúli Régió Orosztanári Egyesülete és a budapesti Külkereskedelmi Főiskola gondozásában jelent meg a Szerzői dal szerepe a magyarországi filológusképzésben (Vlagyimir Viszockij művei alapján) címmel. 1999 márciusában az egyesület Szombathelyen rendezte meg az észak-dunántúli területi orosz nyelvi verseny döntőjét. A mintegy 80 középiskolás versenyzőből a legjobb 11 diák jutott a fináléba. A verseny legjobbjai közül Magyar Nóra meghívást kapott AlsóAusztriába egy nemzetközi tehetséggondozó nyelvi vetélkedőre. 1999 augusztusában, Pozsonyban került sor a MAPRJAL IX. kongresszusára. Az egyesületet Gönczöl Lászlóné, Horváth Gáborné és Viczai Péter képviselte. Mindhárom résztvevő sikeres előadást tartott, és a különböző szekciók munkájában is aktívan részt vett. 1999. október 29-én, Szombathelyen nosztalgiatalálkozót szerveztek az egyesület 31 tagjának részvételével. A rendezvényen nyílt könyvkiállítás keretében Fülöp József felhívta a látogatók figyelmét saját tankönyvgyűjteményére, segédtankönyvekre, videó-kazettákra, különböző orosz nyelvű hanganyagokra, illetve olyan folyóiratokra, cikkekre és fényképekre, amelyeket 1990 után adtak ki. Ugyancsak e rendezvényen az Országos Pedagógiai Intézet szakértője, Paál László tartott előadást Az orosz nyelv tanítása itthon és külföldön címmel, Gönczöl Lászlóné pedig beszámolt az egyesület munkájáról és a MAPRJAL IX. kongresszusáról. 1999. november 12–13-án a győri Széchenyi István Főiskola A multimédia – Interkulturális kommunikáció – Nyelvoktatás az ezredfordulón címmel nemzetközi konferenciát szervezett, amelyen a Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet és az Észak-dunántúli Régió Orosztanári Egyesülete is aktívan részt vettek. A résztvevők száma megközelítőleg 150 fő volt. A rendezvényen jelen voltak a különböző felsőoktatási intézményekben tanítók is Magyarországról, illetve Németországból, de számos vendég érkezett a szomszédos Szlovákiából, valamint Nagy-Britanniából, Finnországból és Oroszországból. Az eseményről a Kisalföld című megyei napilap is beszámolt. 2000 elején indult a soron következő területi középiskolás orosz nyelvi verseny az egyesület szervezésében. Február 7-én került sor az iskolai (helyi) fordulókra, április 19–22 között pedig Szombathelyen a döntőre. A rendezvény újdonsága abban állt, hogy az ÉDROTE tagjainak valamennyi tanítványa meghívást kapott a vetélkedőre. A területi döntőbe 26 tanuló jutott. A verseny programját érdekes kirándulások tették változatossá.
12
2000. március 29–31. között Szentendrén szemináriumot tartottak A pedagógus Szakmai Szervezetek szervezetfejlesztése címmel, ahova az ÉDROTE Gönczöl Lászlónét, az egyesület elnökét delegálta. A szemináriumra kiadvány készült a Soros Alapítvány gondozásában, amelybe az egyesület fontosabb adatai is bekerültek. 2000. február 19-én, Budapesten tartotta soros ülését a VAPRJAL. Az elnökségi ülésen az országos egyesület vezetőségébe Gönczöl Lászlónét és Viczai Pétert is beválasztották. A 2000 februárjában a Soros Alapítványhoz benyújtott egyesületi pályázatot, amely a Vlagyimir Viszockij tiszteletére rendezni kívánt újabb megemlékezésre irányult, túljelentkezésre való tekintettel elutasították. Ugyanakkor a budapesti Orosz Kulturális Központ, az ÉDROTE és a VAPRJAL gondozásában, Viczai Péter szerkesztésében megjelent az Emlékkönyv a színész, a költő, a bárd, az Ember halálának huszadik évfordulójára című magyar nyelvű tudományos-ismeretterjesztő cikkgyűjtemény, amely példátlanul nagy sikerrel szerepelt Budapesten, Győrben, Mosonmagyaróváron, valamint Mezőtúron. 2000. május 5–6-án Pécsett Jubileumi Nemzetközi Szlavisztikai Konferenciát rendeztek, amelyen jelen voltak az ÉDROTE részéről Görcsné Muzsai Viktória, Viczai Natália és Viczai Péter. 2000 novemberében az Észak-dunántúli Régió Orosztanári Egyesülete négynapos utazást szervezett Kárpátaljára, amelyen a szervezet 16 tagja vett részt. 2000. november 22-én a győri Széchenyi Főiskolán is bemutatásra került a Vlagyimir Viszockij emlékére készült jubileumi tanulmánykötet. A rendezvényen részt vett a Magyar Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott oroszországi nagykövete, Nanovfszky György, aki Oroszország–2000 címmel tartott érdekfeszítő előadást. A 2001-es évet a Nyelvek Európai Évének nyilvánították. Ennek kapcsán a GyőrMoson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet nagyszabású projekthez fogott hozzá. A projekt programjai között több olyan esemény szerepelt, amely az orosz nyelv és kultúra tanításával, népszerűsítésével is kapcsolatos volt, mint például országismereti vetélkedők, vagy nyelvtanári konferencia a megye pedagógusai számára. A 2001-es tavaszi szünetben újra nagy sikere volt a középiskolások regionális orosz nyelvi versenyének az egyesület szervezésében. Továbbá Magyarországon több városban is bemutatták a jubileumi Viszockij-kötetet Emlékkönyv a színész, a költő, a bárd, az Ember halálának huszadik évfordulójára címmel. Az egyesület tagdíjat fizető tagjainak száma 2000-ben 110 fő volt, de a 2001-es évben számuk az akkoriban egyre inkább tapasztalható negatív változások (beszűkülő lehetőségek, nehezedő munkakörülmények és romló tagdíjfizetési morál) következtében tovább csökkent. A 2001/2002-es tanévben még biztosított volt a Russzkij jazik na zavtra kiadásához szükséges anyagi háttér, azonban az egyesületnek egyre kevesebb lehetősége maradt újabb színvonalas és igényes programok, vagy a korábbiakhoz hasonló nagyszabású szakmai rendezvények, továbbá rendszeres konzultációk és szemináriumok szervezésére. 2002 elején az ÉDROTE katalógust adott ki Viczai Péter műveiről magyar és orosz nyelven egyaránt, amelyek Vlagyimir Viszockij munkásságával foglalkoztak, és 2001 végéig jelentek meg. Ugyanebben az évben az egyesület vezetősége csaknem teljességgel átalakult. 13
A Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet különböző objektív tényezők miatt nem tudta tovább segíteni az egyesület munkáját, ami a színvonal további visszaesését eredményezhette volna, így Görcsné Muzsai Viktória és Gönczöl Lászlóné nem vállalták tovább az irányítást, de a szervezet tagjai maradtak. Az egyesület új elnökének Fülöp Józsefet, a Russzkij jazik na zavtra szerkesztőjét választották, aki eddig a titkári feladatokat látta el. Az ÉDROTE közgyűlésének egyhangú döntése alapján a székhelyet Szombathelyre helyezték át, Fülöp József nyelviskolájába. A változások kapcsán a vezetőség létszáma ötről 3 főre csökkent. A vezetőségben Fülöp József elnök mellett Lóránt Károly titkár, valamint Viczai Péter elnökségi tag kapott helyet. Az egyesület pénztárosa továbbra is a szervezet egyik alapító tagja, a dunakiliti Szabó Imre maradt. A bíztató és gyors átalakulás ellenére az új menedzsmenttől és a szervezeti változásoktól remélt pozitív hatások elmaradtak, az egyesület helyzete egyre romlott, a tagság létszáma 5 év alatt 27 főre csökkent. (Ezen a tagdíjat fizetők száma értendő). Fülöp József súlyos betegsége miatt több mint egy évig nem jelent meg a Russzkij jazik na zavtra, valamint a rendezvények száma is visszaesett a korábbi évekhez képest. 2002 és 2006 között a találkozók és összejövetelek többségének helyszíne Budapestre tevődött át, és ezek leginkább Viszockij művészetéhez kapcsolódtak. Ennek magyarázata, hogy ebben az időben Viczai Péter 4 új könyvet jelentetett meg és e művek bemutatóját a budapesti Orosz Kulturális Központban, valamint a Bálint Galéria és Kávézóban az egyesület égisze alatt, illetve annak támogatásával tartotta. Az utóbbi helyen az észak-dunántúli orosztanári szervezet több mint 10 estet rendezett. Az ÉDROTE a 2003-as magyarországi Viszockij-emlékév megrendezésében is szerepet vállalt, ami elsősorban néhány lelkes egyesületi tag (Bakonyi István, Bazsó Zoltán, Czakó Dezső, Haller László, Kresnyák Pálné, Marosi Lajos, Nagy Zsuzsa, Szabó Imre, Varga Mihály, Viczai Natália, Vincze László) munkájának volt köszönhető. 2006-ban Viczai Péter: Vlagyimir Viszockij életének és költészetének magyar vonatkozásai című monográfiája mellett megjelent a Russzkij jazik na zavtra különszáma, Leonyid Volodarszkij ismert orosz költő Tizenegy álom című poémájával. A magyarok nándorfehérvári győzelméről szóló mű bemutatásra került a 2006-os győri Nemzetközi Könyvfesztiválon is. Az egyesület magyar fordításban is kiadta a korábban oroszul már megjelentetett poémát, amelyet hárman mutattak be a győri rendezvényen: a költő felesége, Olga Volodarszkaja, aki erre az alkalomra érkezett Magyarországra, Marosi Lajos fordító, továbbá a kiadvány szerkesztője, Viczai Péter. A Tallinni Egyetem, az Észt Kulturális Alapítvány és az Észt Kulturális Minisztérium támogatásának köszönhetően 2006. május 12–15-én nemzetközi Bulgakov-konferenciát rendeztek az észt fővárosban, amelynek a Tallinni Egyetem adott helyet. A Mihail Bulgakov és az 1920–1930-as évek irodalmi világa című rendezvény aktualitását az író születésének 115. évfordulója adta. Az egyesületet a magas színvonalú jubileumi konferencián Haller László és Viczai Péter képviselte. 2006-ban Fülöp József régóta tartó súlyos betegsége következtében lemondott az egyesület elnöki tisztségéről, és az ezzel járó teendők ellátására, többek között a Russzkij jazik na zavtra szerkesztésére ideiglenesen Viczai Péter vezetőségi tagot kérte fel. A 2006 végén tartott győri közgyűlésen az egyesület biztató távlati célokat fogalmazott meg, valamint 14
megválasztotta az új vezetőséget. Az elnök Viczai Péter, a titkár Marosi Lajos, a vezetőség harmadik tagja Adrigán Zsuzsanna lett. A szervezet neve a Régiók Interkulturális és Orosz Nyelvi Egyesülete névre (RIONYE) változott. Az egyesülés székhelye 2007 januárjában Szombathelyről a fővárosba került, a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Karára. A Russzkij jazik na zavtra címe Russzkij jazik szevodnya elnevezésre változott. Az átalakulásokat követően az egyesület aktív (fizető) tagjainak létszáma mintegy 60 fő körül stabilizálódott, és ennek köszönhetően a szervezet életében ismét sikerült megteremteni a megfelelő működéshez szükséges feltételeket. 2007 márciusában a megújult egyesület megtartotta első nagy sikerű rendezvényét a mosonmagyaróvári Kossuth Lajos Gimnáziumban. A Versek-dalok című zenés irodalmi est középpontjában a hagyományokhoz híven Vlagyimir Viszockij művészete állt. Szintén 2007-ben, az Orosz Nyelv Éve, valamint az egyesület megalakulásának 15. évfordulója alkalmából nagyszabású rendezvényre került sor Pillanatképek az orosz nyelv és kultúra világából címmel, amelyet a Budapesti Gazdasági Főiskolával és a budapesti Orosz Kulturális Központtal karöltve rendeztünk. A sikeres, magas színvonalú rendezvényt támogatta a Külkereskedelmi Főiskoláért Alapítvány, valamint a Múltunk Öröksége Alapítvány is, amelyekkel az egyesület különösen jó viszonyt alakított ki. Az egyesület folyamatosan jól működő kapcsolatokat épített ki hazai és külföldi felsőoktatási intézményekkel, különböző állami és civil szervezetekkel, valamint a környező országok ruszistáival. Többek között ennek köszönhetően tudta teljesíteni vállalását Mihail Bulgakov és Vlagyimir Viszockij munkásságának kutatása, illetve a két művészzseni hagyatékának, szellemi örökségének ápolása és továbbörökítése terén. E nem akármilyen vállalásnak és küldetésnek eleget téve Mihail Bulgakov születésének 115-dik évfordulójához és Vlagyimir Viszockij születésnapjához (január 25.) igazítva 2007-ben a RIONYE a Russzkij jazik szevodnya különszámával tisztelgett a XX. századi szovjet-orosz irodalom és kultúra két legendás képviselőjének emléke előtt. Ugyancsak 2007-ben az egyesület további két kiadványt jelentetett meg: Válogatás a Russzkij jazik na zavtra írásaiból, valamint Tizenöt év Viszockijjal. A legendás bárd versei és dalai. A RIONYE a 2007-ben lebonyolított két rangos találkozón túlmenően, 2008 első felében négy színvonalas jubileumi rendezvényt szervezett a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeummal és a Múltunk Öröksége Alapítvánnyal karöltve. E kiemelkedő teljesítmény a tagság aktivitásának is köszönhető, hiszen az egyesület tagjai fontos szerepet vállaltak a különböző feladatokban a kitűzött célok és az egyes rendezvények sikeres megvalósítása érdekében. Így jöhetett létre 2008 januárjában a Petőfi Irodalmi Múzeumban megnyílt Viszockij-kiállítás Vladviszockij–2008 címmel, valamint az ehhez kapcsolódó több színvonalas és szokatlanul nagy érdeklődést kiváltó szatelit-rendezvény a legendás bárd születésének hetvenedik évfordulója alkalmából. Értelemszerűen a Russzkij jazik szevodnya 2008-ban megjelent számai elsősorban az egyes rendezvények eseményeiről számoltak be. Ugyancsak ebben az évben – a rendes számokon túlmenően – a RIONYE egy különszámmal is jelentkezett, amely dr. Bazsó Zoltán egyesületi tag, oktatás-módszertani szakember főbb tudományos munkáit foglalta magában. A jubileumi kiadvány a szerző hetvenedik 15
születésnapja alkalmából jelent meg Válogatott tanulmányok a nyelvoktatás szolgálatában címmel. 2009-ben a Russzkij jazik szevodnya a megszokottnál több irodalmi témájú anyaggal jelentkezett. Ennek oka, hogy az egyesület folyamatosan próbálja szorosabbra fűzni kapcsolatait a hazai, illetve az orosz kultúra jeles képviselőivel, művészekkel, költőkkel, valamint szeretne minél több írást közölni a tagság köréből is. Ennek az elképzelésnek köszönhető, hogy a 2009-es kiadványokban számos orosz költő (Leonyid Volodarszkij, Szergej Beloruszec, Alekszandr Tyimofejevszkij) verseivel, valamint egyesületi tag (Czakó Dezső, Cseh Károly, Haller László, Horváth Gáborné, Marosi Lajos, Marosi Lajosné, Viczai Péter) írásaival, visszaemlékezéseivel, illetve versfordításaival találkozhat az olvasó. A 2009es számokban elsősorban tőlük és róluk olvashatunk, de Kugyinova Jelenának, a moszkvai Puskin Intézet munkatársának orosz nyelvű írásai is gazdagítják a 2007-ben megújult kiadvány sokszínűségét. Nem maradhat ki a sorból Viszockij személye sem, akinek csaknem minden számban kiemelt figyelmet szentel a szerkesztő. Mi több, Mihail Bulgakov munkássága mellett Vlagyimir Viszockij költészete képezte a témáját a 2009-es naptári évben megrendezett országos középiskolai orosz nyelvi versenynek, amelynek főszervezője a Régiók Interkulturális és Orosz Nyelvi Egyesülete volt. A Xántus János Idegenforgalmi Gyakorló Középiskolában lebonyolított nyelvismereti vetélkedő, amelyről egyesületi tagunknak, Révészné dr. Papp Klárának, a Russzkij jazik szevodnya 2010 tavaszi számában megjelent írásából részletesen értesülhetünk, külön kiemelkedik a RIONYE 2009. évi tevékenységéből. A Múltunk Öröksége Alapítvánnyal karöltve szervezett több fordulós nagysikerű orosz nyelvi verseny a 2008-as Viszockij-kiállításhoz hasonlóan jelentős sajtónyilvánosságot kapott. Az előző évek hagyományaihoz híven a RIONYE az egyesület hivatalos lapjának 2010-es számain túlmenően Válogatás a Russzkij jazik szevodnya írásaiból címmel újabb különszámot jelentetett meg. Az egyre szélesebb körben népszerűsödő folyóiratban, különösen az utóbbi időben, számos színvonalas írás, tanulmány látott napvilágot, amelyek közül a legjobbak kerültek be a 2010-es különkiadványba. Ennek értelmében a kétnyelvű tanulmánykötet több neves hazai, illetve külföldi szerző orosz és magyar nyelvű munkáit tartalmazza. A RIONYE vezetősége a szervezet 2010. májusi győri közgyűlésén, az előző néhány évben elért kiemelkedő sikerek ellenére úgy döntött, hogy határozatlan időre felfüggeszti az egyesület gyakorlati tevékenységét. Erre az egyesület elnöke, Viczai Péter külföldi munkavállalása miatt volt szükség: a szervezet elnöke úgy határozott, hogy a 2010/2011-es tanévben a Ghánai Állami Egyetemen folytatja oktatói tevékenységét. Az elnök távollétében a Russzkij jazik szevodnya megjelenése szünetelt, illetve az egyesület a korábbiakkal ellentétben nem vállalt semmilyen komolyabb feladatot. Mindössze egy mosonmagyaróvári rendezvény lebonyolításához nyújtott segítséget és anyagi támogatást, 2010. novemberében. Az Orosz Nyelv és Kultúra Napja Mosonmagyaróváron című eseménysorozat egyik főszervezője a RIONYE vezetőségi tagja, Adrigán Zsuzsanna volt. Elmondása szerint a program akkora sikert aratott, hogy Győrött is felvetődött egy hasonló rendezvény szervezésének gondolata. 16
Dr. Viczai Péter hazatérését követően a Russzkij jazik szevodnya 2011. nyarán dupla számmal jelentkezett, az ősz folyamán pedig sikerült megjelentetni a 2009-es nagy sikerű orosz nyelvi verseny anyagaiból összeállított kétnyelvű válogatáskötetet Bulgakov és Viszockij. Ifjú szerzők válogatott írásai címmel. Azonban az egyéves kényszerleállás utáni sikeres újraindulást követő első közgyűlésen, 2011 őszén, a RIONYE vezetése a korábban elért eredmények ellenére is, az egyre bizonytalanabbá váló jövőbeli kilátások és lehetőségek ismeretében, az egyesület megszüntetése mellett határozott. Ennek értelmében a Régiók Interkulturális és Orosz Nyelvi Egyesülete 2012-ben, fennállásának 20. évfordulóján, egy nagyszabású jubileumi rendezvény keretében, örök időkre, de büszkén búcsúzik a magyarországi ruszisztikától. Ugyanakkor szent meggyőződésünk, hogy az elmúlt húsz év szerény és igencsak fáradságos, de annál értékesebb munkájának köszönhetően a XX. század második felének szovjet-orosz enciklopédiája, a legendás színészköltő, Vlagyimir Viszockij emléke az új évezredben is tovább él majd az emberek emlékezetében!
17
Felhasznált irodalom 1. Вицаи Н.: IV Дьёрская международная конференция преподавателей русского языка //Вестник МАПРЯЛ, 1998/23, с. 4–5. 2. Вицаи П.: Венгерские страницы жизни и творчества Владимира Высоцкого. Эгер: Гонда кёньвкиадо, 2006. – 171 с. 3. Вицаи П.: Владимир Высоцкий и дьёрская русистика //Русский язык на завтра, 1997/14–15, с. 26–28. 4. Вицаи П.: Во что бы то ни стало, мы выбираем Высоцкого! Международная конференция памяти В. С. Высоцкого //Вагант, 1995/9–10, с. 26–27. 5. Вицаи П.: Встретимся в 1996-ом году! //Вагант, 1995/11–12, с. 25. 6. Вицаи П.: Высоцкий – герой нашего времени //Вагант, 1996/5–6, с. 22–23. 7. Вицаи П.: Дьёр и венгерская русистика //Русский язык за рубежом, 1998/1, с. 113–114. 8. Вицаи П.: Конференция памяти В. Высоцкого //Русский язык за рубежом, 1995/2–3, с. 186–187. 9. Вицаи П.: Международная конференция памяти В. С. Высоцкого //Вестник МАПРЯЛ, 1995/10, с. 12. 10. Вицаи П.: Мы выбираем Высоцкого //Русский язык на завтра (спецвыпуск), 1997. 11. Вицаи П.–Вицаи Н.: Высоцкий и Хобо //Вагант, 2002/10–11-12, с. 46–49. 12. Вицаи П.–Сабо И.: Десять лет с Высоцким //Вагант, 2002/4-6, с. 49–52. 13. Володарский Л.: Одиннадцать снов – русская поэма о великой победе венгров при Нандорфехерваре //Русский язык на завтра (спецвыпуск), 1998. 14. Володарская О.: Завороженный венгерской историей //Русский язык на завтра (спецвыпуск), 2006. 15. Гёнцёл Ласлоне: Во что бы то ни стало, мы выбираем Высоцкого! Вторая международная встреча преподавателей средних школ, март 1995 года //Вагант, 1995/11–12, с. 25–26. 16. Соколовская Т.–Вицаи П.: Третья международная встреча учащихся и преподавателей средних школ //Вестник МАПРЯЛ, 1996/16, с. 8–9. 17. Az Észak-dunántúli Régió Orosztanári Egyesületének alapszabálya.
18
18. Doroszi Renáta–Viczai Péter: Viszockij Magyarországon 1980 után. In: Vlagyimir Viszockij Farkasösvényen (szerk.: Viczai Péter) Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2005, p. 141–156. 19. Fülöp József: Egy kísérlet utóélete, avagy egy nyelvtanári egyesület működésének tanulságai. Russzkij jazik na zavtra, 1998/20–21 p. 2–32. 20. Fülöp József: Egy nyelvtanári egyesület működésének tanulságai. Pedagógiai Írások (Szerk. Gál József) 1998/24. Vas Megyei Pedagógiai Intézet – p. 73–87. 21. Gönczöl Lászlóné: A magyarországi orosznyelvoktatás helyzete és perspektívái 2002-ben egy szakmai egyesületi kutatás tükrében. Russzkij jazik na zavtra, 2003. március (különszám), p. 7–26. 22. Gönczöl Lászlóné: Az orosznyelvoktatás helyzete, perspektívái Győr-MosonSopron Megye közoktatásában. Russzkij jazik na zavtra, 1997/14–15 p. 7–11. 23. Gönczöl Lászlóné: Oroszul tanuló középiskolások második győri találkozója Viszockij jegyében. Nyelv Infó, 1995. 3. szám, p. 20–21. 24. Három megye pedagógusai találkoztak. A jövőben is szükség lesz az orosz nyelv tudására. Magyar Hírlap, 1994. március 7. 25. Megkérdeztük. Mit ígér a diáktalálkozó? Kisalföld, 1994. március 4. 26. Orosz és magyar nyelvű sajtóanyagok Viczai Péter magángyűjteményéből és az egyesületi archívumból. 27. Szabó Imre: Viszockij velünk él. In: Emlékkönyv Vlagyimir Viszockij hatvanötödik születésnapja alkalmából (szerk.: Viczai Péter) Holdudvar Társulás, Budapest– Győr, 2003, p. 86–90.
19
