Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi kar, Pszichológia Fejlődéslélektan műhelymunka Konzulens: Orosz Judit
Drogfüggőség A szülőkhöz való kötődés és a szülői bánásmód vizsgálata projektív rajztesztekkel és kérdőívvel
Jankovics Franciska VULF9O Pszichológia BA II. 2015 tavasz
Drogfüggőség
Tartalomjegyzék Absztrakt ................................................................................................................................... 2 1. Bevezetés ............................................................................................................................... 3 2. Elméleti háttér ...................................................................................................................... 3 2.1. Az addikciókról és drogokról általánosan .................................................................. 3 2.1.1. Az addikció fogalma és fajtái ................................................................................ 3 1.1.2. A drog ...................................................................................................................... 4 2.2. A droghasználat okai .................................................................................................... 5 2.2.1. A drogfogyasztó személyisége ............................................................................... 5 2.2.2. A család hatása, a kötődés és a szülői bánásmód ................................................ 6 2.3. Elméleti összefoglalás .................................................................................................... 9 3. Szakmai kérdéseim ............................................................................................................. 10 4. Módszer ............................................................................................................................... 11 4.1. Vizsgálati személyek .................................................................................................... 11 4.2. Berendezés, anyag eszközök ....................................................................................... 11 4.3. Eljárás .......................................................................................................................... 12 5. Eredmények ........................................................................................................................ 13 4.1. A szülői bánásmód kérdőív......................................................................................... 13 5.2. A rajzok elemzése ........................................................................................................ 17 5.2.1. A projektív anya-gyerek teszt elemzése ............................................................. 17 5.2.2. Az élettér tesz elemzése ........................................................................................ 21 5.2.3. A hatvan másodperces rajzteszt elemzése .......................................................... 22 6. Diszkusszió .......................................................................................................................... 22 7. Kitekintés ............................................................................................................................ 22 8. Köszönetnyilvánítás ........................................................................................................... 22 9.Hivatkozásjegyzék ............................................................................................................... 22 10. Mellékletek ........................................................................................................................ 24
Jankovics Franciska
1
2015.05.09
Drogfüggőség
Absztrakt Jelen dolgozatban a szülői bánásmód és a korai kötődés hatását vizsgálom a drogfüggés kialakulására projektív és kérdőíves módszerekkel. Vizsgálataimat 24 magyar, 19-35 éves drog rehabilitáción résztvevő, korábbi droghasználó férfival végeztem személyesen a Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió rehabilitációs otthonában. Kérdőíves tesztként a szülői bánásmód kérdőívet (H-PBI), rajzvizsgálati eszközként a projektív anya-gyermek tesztet, az élettér tesztet és a hatvan másodperces rajztesztet használtam. A vizsgálati minta adatait a normatív minta átlagával hasonlítottam össze Tóth, Gervai (1999) alapján. A korábbi kutatások sorába illeszkedve, eredményeim az édesanya korlátozó és túlvédő magatartását, továbbá az apai szeretet alacsony hőfokát jelzik kockázati tényezőként. Célom, olyan szülői magatartásminták felvonultatása, melyek segítséget nyújtanak a fiatal számára, hogy személyiségfejlődése megfelelően alakuljon, egészséges énaktivitása kifejlődjön és ellenállóvá váljon a droggal szemben. A megfelelő bensőséges családi légkör pedig védő-burokként szolgálhasson a drog csábításával szemben a fiatal számára.
Jankovics Franciska
2
2015.05.09
Drogfüggőség
1. Bevezetés A drogfüggőséget széles körben kutatják az elmúlt évtizedekben, mialatt a jelenség „világproblémává” nőtte ki magát. A kutatások jelentős hányada a különböző fajta drogok tudományos megismerésére vállalkozott; kategorizációjukra és tudatmódosító hatásuk eltéréseire felhasználási módjaira (Ferenczi, 2006); elterjedtségére és fogyasztói közönségére (Wurmser, 1989). További vizsgálatok keresték azokat a társadalmi, személyiségbeli és családi okokat (Komáromi, 2000, Pátray, 1994, Rácz, 2000 stb), melynek következtében egy serdülő a drog felé fordul. Ezeknek a kutatásoknak a tárházát kívánom én is bővíteni, kiemelve a szülői bánásmód és a korai kötődés jelentős szerepét a későbbi droghasználatra. Az elméleti háttér első felében az addikciókról és drogokról beszélek általánosan, második részében pedig a drogfogyasztás kialakulásában közrejátszó legfontosabb okokat vizsgálom meg a szakirodalom alapján, kiemelt hangsúlyt helyezve a személyiség és a család jelentőségére. A dolgozatot kutatási módszerem és eredményeim bemutatásával folytatom, majd a diszkusszióval zárom műhelymunkámat.
2. Elméleti háttér 2.1. Az addikciókról és drogokról általánosan 2.1.1. Az addikció fogalma és fajtái Szokásoknak a ciklusokban ismétlődő viselkedési sztereotípiákat nevezzük. Életünk fontos részét képezik a szokások, de nehéz megállapítani, hogy mikor válik egy szokásunk kórossá. A szokásokat addig nem hívjuk hozzászokásnak, addikciónak, amíg gyakoriságuk, intenzitásuk és következményeik nem hátrányosak az egyénre és környezetére nézve (Gerevich, 2000). A társadalom leginkább a dohányzást fogadja el, majd az alkoholfogyasztást, legkevésbé pedig a drogok használatát, pedig mindháromhoz kialakulhat kóros hozzászokás, vagyis addikció (Németh, 2000). Korábban a dohány, az alkohol és a drog kóros mértékű fogyasztását tekintettük szenvedélybetegségnek, hiszen az anyag elfogyasztása idézi elő a kellemes állapotot, mely vágyat ébreszt az anyag újbóli fogyasztására. Azonban nem csak kémiai szerekhez, hanem bizonyos viselkedési mintákhoz is kialakulhat kóros hozzászokás; ezeket nevezzük viselkedési addikcióknak. Ezek nem minden esetben okoznak kellemes állapotot, az érintettek mégsem tudnak szabadulni tőlük. Ide tartozik többek között a kóros játékszenvedély, a hajtépegetés, a körömrágás, a munkamánia vagy a kényszeres vásárlás (Németh, 2000).
Jankovics Franciska
3
2015.05.09
Drogfüggőség 1.1.2. A drog A drog szó növényi (ritkán állati) vagy mesterséges eredetű hatóanyagot jelent (Ferenczi, 2006a), ám szűkebb értelemben drogoknak nevezzük azokat az anyagokat, melyek az élő szervezetbe kerülve, annak egy vagy több funkcióját módosíthatják (WHO,1977). A drog szóval jelöljük a gyógyszereket, kábítószereket és a gyógyszerészeti értelemben vett drogokat (vagyis a hatóanyagot tartalmazó növényi szereket vagy váladékokat), élvezeti szereket és pszichotrop hatású ipari anyagokat (Rácz, 1988). A kábítószer kifejezés kizárólag jogi kifejezés, ami azt jelenti, hogy a szer fogyasztását a törvény bünteti (BTK. 282., 283. §). A drogoknak változatos tudatmódosító hatásuk lehet. Az egyiktől elbódul az ember (pl herointól), a másiktól felélénkül (pl diszkó drogok). Így hatásuk szerint az alábbi típusokat különböztethetjük
meg:
depresszánsok,
ópiátok,
stimulánsok,
hallucinogének,
kanabiszszármazékok és szerves oldószerek. Mindegyik tudatállapot-módosító szer az agyban fejti ki a hatását, és bizonyos feltételek mellett mindegyik eredményezhet abúzust vagy függőséget (Ferenczi, 2006). A drogokat a történelem folyamán igen sokrétűen használták, legelterjedtebben a kultikus, vallási események kiegészítőjeként. Maihoz hasonló, visszaélésszerű fogyasztásuk csupán az elmúlt évtizedekben figyelhető meg (Ferenczi, 2006). Jaffe (1965) szerint a drogabúzus „bármely drog olyan önhatalmú használata, amely eltér az orvosi előírástól vagy az adott kultúra által elfogadott társas konvencióktól” (Jaffe, 1965 pp. 3-4 idézi Wurmser, 1989). A drogabúzus fogalmát a WHO (1977) alapján továbbá az alábbi kritériumok segítségével határozhatjuk meg: -
a drogabúzus a drog excesszív használatának folyamatos vagy időszakos volta, mely az orvosi alkalmazás számára elfogadhatatlan, azaz ellentmondó vagy ahhoz nem kapcsolódik.
-
a drogabúzus viselkedésváltozáshoz vezethet, továbbá a tolerancia kifejlődésével az adagolás emelését vonja maga után.
A BNO 10 az F19 pont alatt az alábbi cím alatt vizsgálja a droghasználatot: Többféle drog és egyéb pszichoaktív anyagok használata által okozott mentális- és viselkedészavarok (BNO 10, 1995). A drog abúzust elkövetők között fontos különbséget tennünk az alkalmi droghasználók vagy próbálkozók és a kényszeres droghasználók között. Míg a próbálkozók aránya kiteszi a 90%-ot, ők csak ritkán használnak tudatmódosító szert és nem érzik úgy, hogy feltétlenül szükségük van a szer hatására.
Jankovics Franciska
4
2015.05.09
Drogfüggőség A kényszeres droghasználók jelentik az igazi problémát, hiszen esetükben a droghasználat csupán a mélyen meghúzódó tünetek egyike. A próbálkozóknak csak töredéke lesz drogvisszaélő, aki magában hordoz rejtett sérüléseket és konfliktusokat. A kényszeres drogvisszaélő azt érzi, hogy a drog által keltett állapot megszabadítja őt attól, ami gyötri és azt nyújtja neki, ami hiányzik nekik. A két szélsőséges csoport között helyezkednek el a kikapcsolódást kereső vagy rekreációs („hétvégi”) droghasználók. Náluk a drog fogyasztása az alkoholé vagy a marihuánáéhoz hasonló (Wurmser, 1989). Dolgozatomban a kényszeres visszaélő droghasználat okait keresem.
2.2. A droghasználat okai A drogfogyasztás komplex hátterű, számos okra visszavezethető jelenség, így mélyebb attitűd – és viselkedésváltozást csak akkor tudunk előidézni ezen a területen, ha befolyást gyakorolunk a kiváltó okok mindegyikére. A drogfogyasztás kialakulásában az alábbi tényezők játszanak fontos szerepet (Komáromi, 2000, Rácz, 2000):
A drogok sajátosságai: vonzerő, pozitív hatások; hozzászokást és függőséget kiváltó hatás; megnövekedett kínálat; elérhetőség
A drogfogyasztó jellemzői: genetikai, biológiai meghatározottság: pl nemi különbségek; ismeretek a szerekre és a szerfogyasztásra vonatkozóan; pszichológiai tényezők: személyiségjellemzők – elsősorban a gyermekkori agresszivitás és más magatartászavarok; inger és kockázatkereső magatartás; a stresszel való megküzdés hiánya: a probléma-megoldás képtelenségének elfedése drogokkal
Családi háttér: szülők iskolázottsága; egzisztenciális helyzet; család összetétele; érzelmi kapcsolatok minősége; devianciák
Társadalmi, környezeti hatások: társadalmi változások; a fogyasztás kultusza; a társadalomban tapasztalható drogfogyasztási minták, szokások; kortárscsoport; reklám, médiák; törvényi, jogi szabályozás; a társadalom drogfogyasztással kapcsolatos attitűdje
2.2.1. A drogfogyasztó személyisége A különböző drogokat kipróbálókat nem tekintjük betegnek vagy személyiségzavarban szenvedőnek, a visszaélőket és drogfüggőket azonban gyakran szorongásos betegségek, depresszió vagy súlyosabb személyiségzavar jellemzi. A személyiségjellemzők között jelen van az ingerkereső magatartás. A drog pedig egy erőtejes izgalomforrás.
Jankovics Franciska
5
2015.05.09
Drogfüggőség Jellemző a droghasználók jelentős részénél a nem megfelelő stressz kezelési képesség, vagyis a stresszel teli helyzetet a fiatal nem tudja kognitív és/vagy érzelmi úton kielégítően megoldani. A drog pedig megszabadítja az elégtelen megoldástól, vagy a megoldás miatti feszültségektől és szorongásoktól. Ezáltal a serdülő nem tanulja meg a megfelelő megoldási formákat, serdülőkora úgy telik el, hogy a korra jellemző életproblémákat megfelelő formában megoldaná (Pátray, 1994). A
drogfogyasztók
jelentős
hányadánál
megfigyelhető
a
pszichoszociális
visszamaradottság, vagyis a koragyermeki gondolati – és érzelmi világ fennmarad a serdülőkorban is (Rácz, 2000). Ennek jellemzői a játék és munka elkülönítésének nehézsége; a realitás
téves
észlelése;
az
énközpontú
világnézet
fennmaradása;
a
környezeti
követelményekkel szembeni konfrontáció kerülése és ennek következtében az egyén izolálódása a tágabb szociokulturális kontextustól. A szabadság illúziója (és a szülőktől való leválás – erről még később lesz szó) vagy ennek az illúziónak a keresése (pl. csatlakozás valamilyen ifjúsági szubkultúrához) szintén jellemző a droghasználókra. A következőkben közelebbről megvizsgálom a kötődés és a szülői bánásmód jellemzőit, kiterjedten a drogfogyasztásra vonatkozó hatásaira. 2.2.2. A család hatása, a kötődés és a szülői bánásmód Elsőként a család általános hatásait fejtem ki, majd végigveszem a különböző családi traumák szerepét, kitérek a kötődés és intimitás és érzelmi kötelék szükségességére, ennek biokémiai magyarázatára, a szülők nevelési stílusának hatásaira és az elméleti áttekintést összegzéssel zárom. 2.2.2.1. A család, mint modell, a család jellemzői Többszörösen bizonyított tény, hogy a családtagok modell szerepe rendkívül fontos tényező. Minél több személy él a családban pszichoaktív szerekkel, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a gyermek is kábítószer-fogyasztóvá válik, továbbá annak is, hogy az anyag használatát életének viszonylag korai periódusában kezdi el (Ranschburg, 2006). A családban előforduló egyéb devianciák is növelik az illegitim szerek kipróbálásának valószínűségét. Ezek a devianciák a szerhasználaton kívül például a szerencsejáték, öngyilkossági kísérlet vagy befejezett öngyilkosság, pszichológiai kezelés vagy börtönbüntetés (Hoyer, 2000; Komáromi, 2000). A kutatások azt mutatják, hogy az illegitim szerek kipróbálása gyakoribb a legmagasabb és a legalacsonyabb iskolázottságú és egzisztenciális helyzettel rendelkező szülők gyermekeinél (Ranschburg, 2006, Komáromi, 2000).
Jankovics Franciska
6
2015.05.09
Drogfüggőség A család összetételét tekintve a tiltott droghasználat az ép családban élő, vérszerinti szülők által nevelt fiatalok körében a legritkább. Ennél valamivel gyakoribb az egyszülős és újraházasodott párok gyermekeinél, de jóval gyakoribb azoknál a fiataloknál, akik nevelésében egyik vérszerinti szülő sem vett részt. Az apai jelenlét kifejezett jelentőséggel bír (Komáromi, 2000). Számos olyan családi traumát figyeltek meg, amely jellemzően kockázati tényezőként jelenik meg (Hoyer, 2000, Rácz, 2000): - A drogos családoknál gyakori a korai vagy váratlan halálozás, azonban a gyászmunka sokszor elmarad. - Súlyos traumát okozhat a gyermeknek, ha a szülők válás esetén képtelenek a válás szakaszait végigjárni (elhatárolódás, megtervezés, különválás, válás). - Szintén mély traumát hordoz a gyermek számára, ha a szülő hosszadalmas, súlyos betegsége miatt a gyermek nem ismerheti meg a szülőt egészséges oltalmazójaként. Ha erre soha nem volt lehetősége, akkor szégyent, bűntudatot és haragot érez beteg szülője iránt, magatartása emiatt ambivalens és lekicsinylő lesz. Ehhez tartoznak azok az esetek is, amikor a szülő betegsége miatt szeparálódott gyermek szenved el maradandó károsodásokat. - A tartósan távol levő szülő hiánya olyan szorongásos állapotot idéz elő, amely felnőtt korban hasonló szeparációs helyzetben hasonló szorongásos állapothoz vezethet. Ez a félelem gátolja a gyermeket abban, hogy a külvilág felé mozduljon és elszakadjon szüleitől, másrészt fejlődése megkívánná a leválást. Ennek a konfliktusnak a feloldására kezdhet el drogot használni, melynek segítségével a leválás kínjai nélkül megélheti autonómiáját. Mivel ez az állapot csak a droghasználat alatt van jelen, ál-függetlenségnek nevezzük. - Különösen veszélyeztetettek a családi erőszakot, fizikai vagy szexuális bántalmazást átélt serdülők, és elsősorban a lányok a droghasználat kialakulása és elhúzódása tekintetében. - Végül kockázati tényezőként vannak jelen a család élettörténetébe tartozó traumák, mint a kitelepítés, láger, munkatábor vagy börtön. 2.2.2.2. A kötődés és az intimitás A kötődés a gyermek életében meghatározó mind kognitív, mind emocionális vonatkozásban. Természetes jelenség a gyermek kapcsolódása szüleihez, majd fokozatos elszakadása. A kötődés alapvetően biztonságérzetet ad a gyermeknek, azt közvetíti neki, hogy joga van az életre, fontos, értékes személy. Ezáltal könnyen teremt kapcsolatot, lelki jó közérzete alkalmassá teszi arra, hogy kinyíljon, egészséges én aktivitás fejlődjön ki benne. Az a gyermek, akit megértő, odafigyelő környezet vesz körül, a védettség érzésében nő fel, mely elősegíti személyiségfejlődését. Amennyiben a gyermek nem talál biztonságot, érzelmi és kognitív fogódzkodókat, részleges vagy teljes a kötődéshiány, érzelmi retardáció léphet fel Jankovics Franciska
7
2015.05.09
Drogfüggőség (Dombi, 2004). Ehhez hasonlóan az intimitás szükséglete az embernél univerzálisnak tekinthető, és az intimitásra való képesség egészségvédő faktor. A társas kapcsolatok az egyéni támasz kitüntetett területét képzik, így jelentős szerepük van az egyéni életterhekkel való ellenállásban. Gérecz Ágnes és Hadházi Éva (2014) kutatásukban bebizonyították, hogy a biztonságos kötődés az optimális intimitás megalapozója, az intimitásban észlelt gondoskodás és a depresszió szignifikáns negatív összefüggést mutat, továbbá kimutatható a kötődési szorongás és a kedvezőtlen szülői bánásmód kapcsolata a depresszióval. A depresszióval együtt járó tényezők között férfiaknál kiemelkedett az apai túlvédő magatartás, nőknél mindkét szülő szerető, túlvédő és korlátozó bánásmódja (Gérecz, Hadházi, 2014). Korábban láthattuk, hogy a droghasználó személyiségében megjelennek a különböző szorongásos és depresszív jegyek (Pátray, 1994). A szülőkkel való érzelmi kapcsolat ereje tehát kiemelkedő jelentőségű a fiatal számára. Az anya-gyermek viszony minősége a gyermek ötesztendős korában jelentősen befolyásolja a kábítószerrel létrejövő kapcsolat létrejöttének kockázatát egy évtizeddel később. Tehát azok a gyermekek, akik édesanyja csökkent mértékű reakciókészséget mutattak, kevésbé bizonyultak gondoskodónak és védelmezőnek, emocionálisan hidegen viszonyultak gyermekükhöz, azonban elvárásaikban erős igényeket támasztottak, 18 éves korukra nagyobb valószínűséggel váltak drogfogyasztóvá. Viszont az erős érzelmi kötés, mely a gyermeket a családhoz fűzi, csökkenti az antiszociális magatartás kialakulását és a kábítószer-fogyasztás valószínűségét serdülőkorban. Ez a kölcsönös érzelmi kapcsolat arra készteti a gyermeket, hogy internalizálja a szülői értékeket, és ne váljon kábítószer-használóvá. A pozitív érzelmi kötésen alapuló szülőgyermek kapcsolat, valamint a megfelelő nevelői stílus még akkor is képes megakadályozni, hogy a serdülő alkoholt fogyasszon, ha a család tagjai között van olyan, aki rendszeresen iszik (Ranschburg, 2006). 2.2.2.3. A nevelési stílus A drogos családokban gyakran találunk rigid, elutasító édesanyákat (akik életük alakulásáért akár gyermeküket okolják) vagy agresszív édesapákat, esetleg olyan családokat, ahol funkcionálisan vagy reálisan hiányzik az apa. A droghasználat kialakulásában tehát jelentős szerepe van a feltétel nélküli elfogadásnak. Azokban a családokban, ahol az elfogadó szeretet hiányzott, hiába volt jelen az erős értékközvetítés; a gyermek nagyobb valószínűséggel vált drogfogyasztóvá (Nagy-Molnár, 2001 idézi Ferenczi, 2006b). A drog iránti éhség valójában az anya iránti éhség – írja Lázár (2002). Panksepp az anyagyermek kapcsolat kémiai kulcsának az endogén-peptideket tartja, mivel opioid antagonistákkal és naltrexonnal az anya jelenlétében is ki lehet váltani az árvaság érzését. Mivel Jankovics Franciska
8
2015.05.09
Drogfüggőség az anya jelenléte a szimbiotikus szakaszban elengedhetetlen a rendezett endogén opioid háztartáshoz, ezért az ontogenesis korai szakaszában a stressz élmények enyhítése az anyagyermek kapcsolat optimális állapotának fokozottan függvénye. Ugyanakkor az anya elhanyagoló, vagy ambivalens magatartása magában is erőteljes distresszt válthat ki. Kulcsár alapján a másik véglet, ami megzavarhatja az endogén opioid rendszer önszabályozását az az anyai túlgondoskodás, túlvédő magatartás, mely károsíthatja a szeparációs-individuációs szakaszban az opiát rendszer önszabályozásra való átállását. A következmény lehet az endogén opiátok exogén, szociális szabályozottságának fennmaradása, illetve a fokozottan igényelt szociális igények iránti kielégületlenség esetén az opiátok exogén pótlása, a kábítószer élvezet. (Lázár, 2002). A család nevelési stílusának tehát komoly szerepe lehet abban, hogy a gyermek vagy serdülő drogfogyasztóvá válik. Előrejelzője lehet az engedékenység és a túlzottan szigorú, autoriter szülői magatartás. Az engedékeny szülő túlságosan enyhén ítéli meg a gyermek találkozását bizonyos típusú drogokkal – elsősorban az alkohollal vagy viselkedéséből hiányzik a monitorozás, elmulasztja a gyermek felügyeletét, továbbá a gyermek fejlődését oly módon sietteti, olyan szintű önállósággal és felelősséggel ruházza fel, melyre az adott életkor alkalmatlan. Ezzel ellentétben azonban az autoriter szülő nem képes elfogadni, hogy gyermeke nem gyerek többé, korlátozó magatartása a gyermekben lázadást eredményez (Ranschburg, 2006). Fontos szerepet tölt be a jutalmazás és büntetés rendszere és mértéke. A droghasználat kialakulásában az játszhat szerepet, ha a jutalmazás a szülő hangulatától függ, és/vagy mértéke nem áll arányban a gyerek teljesítményével. Amennyiben a viselkedéshez nem illik a nevelési eszköz, felerősödhet az önjutamazás, és innen már nincs messze a drogok használata (Hoyer, 2000).
2.3. Elméleti összefoglalás Az addikciók olyan viselkedési sztereotípiák, melyek az egyénre és környezetére nézve intenzitásuk, gyakoriságuk és következményeik szempontjából hátrányosak (Gerevich, 2000). Megkülönböztetünk kémiai és viselkedéses addikciókat; a viselkedési addikciókhoz nem minden esetben társul kellemes állapot. A drog növényi (ritkán állati), vagy mesterséges eredetű hatóanyag (Ferenczi, 2006a), szűkebb értelemben pedig olyan anyag, amely az élő szervezetbe kerülve, annak egy vagy több funkcióját módosíthatja (WHO,1977). Hatást tekintve lehet bódító és élénkítő (Ferenczi, 2006).
Jankovics Franciska
9
2015.05.09
Drogfüggőség A drogabúzus a drog excesszív használatának folyamatos vagy időszakos volta, mely az orvosi alkalmazás számára elfogadhatatlan. A drogabúzus viselkedésváltozáshoz vezethet, továbbá a tolerancia kifejlődésével az adagolás emelését vonja maga után (WHO, 1977). A droghasználatot kialakító okok közé 4 fő tényezőt sorolhatunk: a drogok sajátossága; a drogfogyasztó jellemzői; családi háttér; társadalmi, környezeti hatások (Komáromi, 2000). A legvédettebbnek tehát azok a családok tűnnek, ahol megtalálható a megfelelő értékek és modellek felmutatása, és megfelelő módon követelnek is a szülők, de a családi fészek biztonsága és meghittsége teljesíthetővé teszi az elvárásokat. A szülők feltétel nélkül elfogadják gyermeküket erős az érzelmi kapcsolat közöttük, kialakul a biztonságos kötődés a szülők és a gyermek között, ezáltal a gyermek képes lesz intim kapcsolatokat kialakítani (Ferenczi, 2006, Gérecz, Hadház, 2014, Nagy-Molnár, 2001 idézi Ferenczi, 2006B). Egyéb protekítív tényező a megfelelő önértékelés, a személyes felelősség érzése, és annak a meggyőződésnek a megléte, hogy a fiatal képes akarata, vágyai megvalósítására.
3. Szakmai kérdéseim 3.1. Van e különbség a vizsgált csoport és a normatív átlag között a H-PBI kérdőív alapján az alábbi dimenziókban (mindkét szülő esetében)? -
Szeretet
-
Korlátozás
-
Túlvédés
A korábbi kutatások (Ranschburg, 2006, Nagy-Molnár, 2001 idézi Ferenczi, 2006b, Lázár, 2002) rámutattak, hogy az szülőkkel való korai viszony jelentősen befolyásolja a kábítószerrel létrejövő kapcsolat valószínűségét. Ennek a megállapításnak a szűkítésére vállalkozom jelen dolgozattal. Tudjuk, hogy mind a csökkent mértékű, elhanyagoló, mind a túlvédő anyai magatartás kockázati tényező a droghasználat kialakulásában. Az engedékenység és az autoriter magatartás tehát egyaránt veszélyforrás. A drogos családokban továbbá sokszor találunk agresszív édesapákat, vagy olyan családokat, ahol funkcionálisan vagy reálisan hiányzik az apa. Gérecz Ágnes és Hadházi Éva (2014) a depresszió és a szülői bánásmód kapcsolatát keresték, ami véleményem szerint szorosan kapcsolódik témánkhoz, hiszen a droghasználók között is jellemzően megjelennek a depresszív és szorongásos személyiségproblémák (Pátray, 1994). Gérecz és Hadházi azt találta, hogy a depresszióval együtt járó tényezők között férfiaknál
Jankovics Franciska
10
2015.05.09
Drogfüggőség kiemelkedett az apai túlvédő magatartás, nőknél mindkét szülő szerető és korlátozó bánásmódja. Arra vagyok kíváncsi, hogy az eddigi kutatásokhoz illeszkedve vajon különbség mutatkozik e a szeretet, korlátozás és túlvédés skálán a droghasználó és a normatív minta eredményei között. A statisztikai elemzéseket mindkét szülő esetén, mindhárom skálán elvégzem. 3.2. A vizsgált csoport rajztesztjeiben megjelenik e valamilyen formában a korai kötődés illetve a szülői bánásmód elégtelen volta?
4. Módszer 4.1. Vizsgálati személyek Vizsgálataimat 19-35 éves magyar férfiakkal végeztem a Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió rehabilitációs otthonában Ráckeresztúron. Vizsgálati személyeim mindegyike korábban droghasználó volt. A vizsgálathoz nem használtam kontrollcsoportot. hanem a Tóth-Gervai által közölt normatív átlaghoz viszonyítottam a vizsgálati csoport eredményeit. A vizsgálatban, a bentlakó 32 személyből 25-en vettek részt a kutatásban, de a hatvan másodperces rajzteszt alatt, mikor a személyeket a droggal való kapcsolatuk lerajzolására kértem, kiderült, hogy egyikük játékszenvedély miatt lakik az otthonban, így az eredményeket később 24 személy adata alapján közlöm. A vizsgálati személyek mindegyike absztinens, mentálisan egészséges önkéntesen, felelőssége és beszámíthatósága tudatában volt jelen a vizsgálatban. Koruk átlaga (???), külöböző fajta drogokat használtak korábban:??? Átlagosan….hónapja absztinensek. A vizsgálat helyszínéül szolgáló rehabilitációs otthont online kerestem meg, semmilyen ellenszolgáltatást nem adtam a részvételért cserébe köszönetem kifejezésén kívül. 4.2. Berendezés, anyag eszközök A vizsgálatban a projektív anya gyermek tesztet, az élettér tesztet és a hatvan másodperces rajztesztet használtam projektív eszközként, továbbá a szülői bánásmód kérdőív magyar adaptációját. A rajztesztek kiválasztásában Dr. Vass Zoltán Tanár Úrtól kértem támogatást; az ő megítélése szerint ez a 3 rajzteszt segít leginkább a kötődés felméréséhez. A Szülői Bánásmód kérdőívet pedig Dr. Hadházi Éva Tanárnő javaslata alapján választottam ki. Olyan kérdőív, amely kifejezetten a korai kötődést felnőtt korban vizsgálja, jelenleg nem létezik (Hadházi Éva személyes közlés). A vizsgálat projektív részéhez szükséges a három rajzteszthez szükséges instrukciók ismerete, melyet érdemes kinyomtatva magunkkal vinni, hogy minden kétséget kizáróan az Jankovics Franciska
11
2015.05.09
Drogfüggőség összes vizsgálati személy ugyanazt az instrukciót kapja. Az instrukciók szövegét a mellékletben közlöm. A rajzoláshoz szükséges minél több fajta ceruza, színes ceruzák, zsírkréták és tollak, továbbá minden vizsgálati személynek fejenként 4 lap. -
Egy-egy az anya-gyermek teszthez és az élettér teszthez (itt a valódi és az ideális verziót én a lap két oldalára rajzoltattam, de az áttekinthetőség kedvéért lehet két külön lapra is),
-
továbbá két lap az élettér teszthez, melyet később a vizsgálati személyekkel összesen 8 kis lappá tépetünk (ez fejleszti a spontanaritást).
A vizsgálat második feléhez minden személy kap két szülői bánásmód kérdőívet, mindkét szülőre vonatkoztatva. Ne feledkezzünk meg a tájékoztató és beleegyező nyilatkozatokról sem. A háttéradatok felvételéhez táblázatot készítettem, melyben az alábbi adatokra kérdeztem rá: kor, mióta lakik az otthonban, mióta nem fogyasztott drogokat, továbbá milyen fajta drogokat használt. 4.3. Eljárás A vizsgálati személyek nyugalmát, de a vizsgálat ideális időtartamát összevetve a legmegfelelőbb, ha egy olyan termet keresünk, amelyben minél többen elférnek, így egyszerre több személlyel vehetjük fel a vizsgálatot, de a vizsgálati személyek nyugalmát és odafigyelését nem akadályozza a túlzott közelség és az intimitás hiánya. Az otthonban fellelhető legnagyobb helyiség a kápolna volt, így ott vettem fel a teszteket. A résztvevőket 4 csoportra bontotta kérésemre a vezetőség. Eredetileg minden csoportba 7-7 főt terveztek, viszont az utolsó csoportba csak négyen jelentkeztek. Egy csoport így összesen másfél órát dolgozott. A csoport érkezése előtt a teremben szortíroztam magam részére a szükséges kérdőíveket, és a rajzoláshoz szükséges színes ceruzákat, zsírkrétákat és tollakat elhelyeztem a kápolna közepén egy asztalon. Miután az összes résztvevő megérkezett bemutatkoztam, röviden ismertettem a vizsgálat célját és lefolyását és kértem, hogy fejezzék ki beleegyezésüket. Miután a kérdésekre válaszoltam elkezdtük a vizsgálatot. A vizsgálati személyeket arra kértem, hogy minden rajzra tüntessék fel a saját magukat megkülönböztető jeligét. Elsőként a projektív anya-gyermek teszt instrukcióját mondtam el és kiosztottam a rajzlapokat. Ahogy egy személy végzett, feltettem neki az utóteszthez szükséges kérdéseket. Másodiknak az élettér tesztet kértem, előbb a jelenlegi, majd az ideális állapot feltüntetésével. Mivel nem volt rá lehetőségem a nagy létszám miatt, hogy mindenkinek megfigyeljem a rajzolási sorrendjét, ezért arra kértem a vizsgálati személyeket, hogy minden jelkép mellé írják oda, hogy hányadiknak rajzolták meg, továbbá, hogy mit/kit ábrázol. Amint végeztek, Jankovics Franciska
12
2015.05.09
Drogfüggőség kiosztottam a két-két lapot mindenkinek, és felszólítottam őket, hogy tépjék összesen 8 kis papírrá. Miután mindegyikre ráírták a jeligét elkezdtem velük a hatvan másodperces rajztesztet. A 4 csoport esetében tapasztalataimból tanulva különböző módon folytattam a vizsgálatot, de úgy gondolom ebben az esetben ez nem befolyásolta a vizsgálat eredményeit, csupán a vizsgálati személyek igényeihez alkalmazkodtam. Az első csoportban csak akkor kezdtem el a következő rajztesztet, amikor mindenki elkészült, de egy-egy személy hosszasabb rajzideje miatt így a többieknek nagyon hosszú várakozási idő jutott. Ezt felfedezve a későbbi csoportokban, ha úgy láttam, hogy vannak, akik a többieknél lényegesen lassabban haladnak, akkor mindenkivel akkor kezdtem el a következő rajztesztet, amikor ő jelezte, hogy elkészült a korábbival. A projektív tesztek befejeztével kiosztottam a vizsgálati beleegyezéseket, és a szülői bánásmód kérdőívet, hogy az utóbbit töltsék ki maguk és a nap folyamán később jutassák vissza hozzám. Azért döntöttem így, mert a három rajz felvétele így is másfél órát vett igénybe, és úgy éreztem nyugodtabb környezetben és kevésbé helyhez kötötten szívesebben kitöltik a kérdőívet. Két csoporttal ebéd előtt, két csoporttal pedig utána végeztem a vizsgálatokat. A felmerülő kérdéseket természetesen a nap folyamán bármikor feltehették nekem a vizsgálati személyek. Fontos kiemelni a tesztfelvétel sorrendjét, mivel ha a Szülői Bánásmód kérdőívet a rajztesztek előtt vesszük fel, az befolyásolhatja a rajztesztek eredményeit. Hiányosságként meg kell említenem, hogy a háttéradatokat tartalmazó táblázat jelentőségét csak a vizsgálat után fedeztem fel, ezért ezt később kellett elküldenem a vezetőségnek.
5. Eredmények Az eredményeket a RopStat 2.0 statisztikai program segítségével elemeztem. A szakmai kérdéseket a következő sorrendben tárgyalom: elsőként a szeretet skála, majd a korlátozás és túlvédés skála adatait elemzem, minden esetben elsőként az édesanyára, majd az édesapára vonatkoztatva. Az eredmények második felét a rajzok elemzése tölti ki, a rajzolás sorrendjében, tehát először a projektív anya gyermek tesztet, majd az élettér tesztet és a hatvan másodperces rajztesztet értékelem. 4.1. A szülői bánásmód kérdőív Elsőként a szeretet skála, majd a korlátozás és túlvédés skála adatait elemzem, minden esetben elsőként az édesanyára, majd az édesapára vonatkoztatva. Az összehasonlító elemzés előtti normalitásvizsgálat mind a három skála eredményeit megfelelőnek találta (1. melléklet),
Jankovics Franciska
13
2015.05.09
Drogfüggőség így középértékre vonatkozó hipotézisek vizsgálatát végeztem. Mivel így az egymintás t-próba előfeltételei minden változóra teljesültek, robosztus eljárásra nem volt szükség. Az adatok értelmezése előtt a pontszámok átlagát és szórását az 1. táblázatban közlöm. korlátozás
szeretet anya drogfogyasztó 25,4 normatív
apa
anya
apa
túlvédés anya
apa
15,1
7,9
7,9
11,7
7,6
(sz*: 7,9)
(sz: 7,6)
(sz: 4,6)
(sz: 4,7)
(sz: 5,1)
(sz: 4,9)
27,4
21,6
5,8
5,8
8,3
6,3
(sz: 5,9)
(sz: 8,5)
(sz: 3,3)
(sz: 4,3)
(sz: 4,4)
(sz: 4,8)
1. táblázat: A szeretet, a korlátozás és a túlvédés skálák átlag pontszámai és szórása a vizsgált és a normatív mintán férfi populáció esetén * sz = szórás Van e különbség a vizsgált csoport és a normatív átlag között a H-PBI kérdőív alapján a szeretet skálában? Az anyai szeretet skálán az eredmények azt mutatják (3. melléklet), hogy a vizsgált csoport átlaga és a normatív átlag között szignifikáns különbség nincs. Az egymintás t-próba eredménye: t(21) = -1,195 (p = 0,2453). A normatív átlag 27,4 pont (szórás: 5,9), a drogfogyasztó csoport átlaga 25,4 pont (szórás 7,9). A drogfogyasztó csoportban a minimum 7 pont, a maximum 36. Az apai szeretet skálán a vizsgált csoport és a normatív átlag között erős szignifikáns eltérést találtam (4. melléklet). Az egymintás t-próba eredménye: t(21) = -4,039 (p = 0,0006)***. A normatív átlag 21,6 (szórás: 8,5), a vizsgált csoport átlaga 15,1 pont (szórás: 7,6). A drogfogyasztó csoportban a minimum 2 pont, a maximum 28 pont. A szeretet skála eredményeit az 1. diagramon hasonlítom össze.
Jankovics Franciska
14
2015.05.09
Drogfüggőség
Szeretet skála
30 25
p=0,0006***
20 15
10 5 0 anya
drogfüggő
normatív
apa
1. diagram: A vizsgált minta és a normatív minta átlagának összehasonlítása a szeretet skálán. Van e különbség a vizsgált csoport és a normatív átlag között a H-PBI kérdőív alapján a korlátozás skálában? Az anyai korlátozás skálán a vizsgált csoport és a normatív minta átlaga között gyenge szignifikáns eltérés van (5. melléklet). Az egymintás t-próba eredménye: t(20) = 2,115 (p = 0,0472)*. A normatív átlag 5,8 pont (szórás: 3,3), a vizsgált csoport eredménye 7,9 pont (szórás: 4,6). A vizsgált csoport minimum pontszáma 2 pont, a maximum 18 pont. Az apai korlátozás skálán a vizsgált csoport és a normatív minta átlaga között tendenciális különbséget találtam (6. melléklet). Az egymintás t-próba eredménye: t(21) = 2,045 (p = 0,0536)+. A normatív átlag 5,8 pont (szórás: 4,3), a vizsgált csoport átlaga 7,9 pont (szórás: 4,7). A minimum pontszám 0, a maximum 17. A korlátozás skála eredményeit a 2. diagramon hasonlítom össze.
9
p=0,0472* *
Korlátozás skála p=0,0536+
8 7 6 5 4 3
2 1 0 anya
Jankovics Franciska
drogfüggő
15
normatív
apa
2015.05.09
Drogfüggőség 2. diagram: A vizsgált minta és a normatív minta átlagának összehasonlítása a korlátozás skálán. Van e különbség a vizsgált csoport és a normatív átlag között a H-PBI kérdőív alapján a túlvédés skálában? Az anyai túlvédés skálán a vizsgált csoport átlag pontszáma és a normatív átlag között közepesen szignifikáns eltérés van (7. mellékelt). Az egymintás t-próba eredménye: t(23) = 3,261 (p = 0,0034)**. A normatív átlag 8,2 pont (szórás: 4,4), a vizsgált csoport átlag pontszáma 11,7 (szórás: 5,1). A vizsgált csoportban a minimum pontszám 1, a maximum 21. Az apai túlvédés skálán a vizsgált csoport átlag pontszáma és a normatív átlag között szignifikáns különbség nincs (8. melléklet). Az egymintás t-próba eredménye: t(21) = 1,258 (p = 0,2221). A normatív átlag 6,3 pont (szórás: 4,8), a vizsgált csoport átlag pontszáma 7,6 pont (szórás: 4,9). A vizsgált csoportban a minimum pontszám 0, a maximum 19. A túlvédés skála eredményeit a 3. diagramon hasonlítom össze.
Túlvédés skála 14
p=0,0034**
12 10 8 6 4
2 0 anya
apa
drogfüggő
normatív
3. diagram: A vizsgált minta és a normatív minta átlagának összehasonlítása a túlvédés skálán.
Jankovics Franciska
16
2015.05.09
Drogfüggőség 5.2. A rajzok elemzése 5.2.1. A projektív anya-gyerek teszt elemzése Az instukció után több vizsgálati személy megkérdezte, hogy a saját édesanyját vagy egy másik anyát rajzoljon gyermekével, mely dependenciára vagy konkretizálási hajlamra utalhat. A rajzok elemzésekor elsőként bevezettem a RopStat statisztikai programba a rajzzal kapcsolatos változókat, hogy bizonyos tényezők gyakoriságát megfigyeljem, továbbá összehasonlítsam a H-PBI kérdőív eredményeivel. A megfigyelt változók közül azokat a tényezőket emelem ki, melyeket a rajzok explorációja közben érdekesnek és fontosnak találtam. A rajzokat a 9. mellékletben lehet megtalálni. 5.2.1.1. Kiket rajzolt le? Mivel projektív tesztről beszélünk, az volt az elvárásom, hogy a rajzokon saját édesanyjukat rajzolják meg a vizsgálati személyek, avagy mivel férfiakkal készítettem a vizsgálatot, (létező vagy jövőbeni) gyermeküket rajzolják párjukkal. A vizsgálatban azonban azt láttam, hogy a vizsgálati személyek 37,5%-a (9 fő) ismeretlen családot rajzolt, 1 (4.2%) testvérét és gyermekét rajzolta meg, 54,2% (13 fő) rajzolta saját édesanyját magával és csak 1 fő (4,2%)
4,20% 4,20%
Ki van a képen? édesanyja és maga ismeretlen család
37,50%
54,20%
rokon, gyermekével jövőbeni párja és gyermeke
jövőbeni családját (11.A melléklet). Az eredményeket a 4. diagram mutatja be. 4. diagram: a „ki van a képen” kérdésre adott válaszok megoszlása a vizsgálati mintán Az eredmények, miszerint a vizsgálati személyek majdnem fele nem a saját családját rajzolta azt sugallják, hogy a feladat nem indította el bennük édesanyjukkal kapcsolatos élményeiket, jövőbeni szülő szerepüket vagy ezt nem árulták el nekem, mivel számukra megterhelő téma volt. Voltak, akik nem is azt mondták, hogy egy anyát rajzoltak, hanem, hogy a képen „egy nő és a gyerek” van vagy csak annyit feleltek, hogy nem ismerik őket, továbbá volt, aki azt mondta a kép szereplői „egy gonosz nő és a kisgyereke”.
Jankovics Franciska
17
2015.05.09
Drogfüggőség 5.2.1.2. Ki fordul ki felé? Ki akar jobban kapcsolódni a másikhoz? Az esetek majdnem felében (45,8 %, 11 fő) az édesanya fordul a gyermek felé, negyedében (25%, 6 fő) a gyermek az anya felé, 3 esetben (12,5%) a vizsgálati személyek elmondása szerint „senki nem fordul a másik felé”. 2-2 (8,5%) esetben pedig a szereplők egyformán fordulnak egymás felé, vagy a vizsgálati személy nem tudott válaszolni a kérdésre (11.B melléklet). A második kérdésre, mely az előzőnél sokkal konkrétabban azt kérdezte, hogy ki szeretne jobban kapcsolódni a másikhoz, már csak három féle válasz született. 10 esetben (41,7%) az anya szeretne jobban kapcsolódni a gyermekhez, 8 rajzon (33,3%) a gyermek, 6 fő (25%) pedig azt válaszolta, hogy mindketten ugyanannyira szeretnének (11.C melléklet). Az eredményeket az 5.a és b diagram szemlélteti.
Ki akar jobban kapcsolódni a másikhoz?
Ki fordul a másik felé? 8,50%
senki
8,50% 12,50%
25%
25%
anya a gyermekhez
mindketten 41,70%
anya a gyerek felé
gyermek az anyához
gyerek az anya felé egyformán 45,80%
nem válaszol
33,30%
5.a diagram: ki fordul a másik felé?
5.b diagram: ki akar jobban kapcsolódni?
5.2.1.3. A rajzolás sorrendje Az rajzteszt instrukciója sugall egy sorrendet (az anyával kezdést), és az általános tapasztalat szerint valóban ez az általános szukcesszió, amelynek megváltoztatása pszichodiagnosztikai jelentést hordozhat (Vass, 2011). A vizsgált mintán is megjelent ez a tendencia, viszont az esetek 16,7%-ában (4 fő) a vizsgálati személyek a gyermekkel kezdték a rajzolást (11.D melléklet). A jelenséget nem kívánom pszichodiagnosztikai szempontból értékelni, mindenesetre érdekes a későbbi kutatások szempontjából. 5.2.1.4. A rajz érzelmi-hangulati tónusa A Vass Zoltán (2011) által felsorolt érzelmi-hangulati tónusok (pl. meleg, érzéki, játékos, viádm, dühös, félelemteli, üres stb) helyett a kis elemszám miatt a következő kategóriákat alakítottam ki: pozitív, negatív és ambivalens érzelmi-hangulati tónus.
Jankovics Franciska
18
2015.05.09
Drogfüggőség A rajzok kicsivel több mint felénél (13 fő) pozitív, nyolcadánál (4 fő, 16,7%) negatív, harmadánál (7 fő, 29,2%) pedig ambivalens érzelmi-hangulati tónust állapítottam meg (11.E melléklet). Először az ambivalens, majd a negatív és a pozitív rajzokat mutatom be. Saját édesanya ábrázolása: 2. A rajzon az anya és gyermeke kutyát sétáltatnak. A kép egészen idilli lehetne, hiszen a résztvevők mosolyognak, feltartják kezüket, süt a nap (ráadásul kettő), viszont a rajz összességében rémisztő, az anya szájában jól látszanak a fogak, mely agresszióra utalhat, a rajzteljesítmény erős regressziót mutat, a két nap és két felhő pedig csak fokozza ezt az ambivalenciát. 3. Első ránézésre a negatív csoportba akartam tenni, hiszen olyan, mintha az édesanya eltartaná magától gyermekét, de az utótesztben a vizsgálati személy azt mondta, hogy az anyuka épp mutogatja őt és örül neki, hogy ott van. 10. A rajz inkább semleges mint ambivalens, ami megfogott rajta, hogy az édesanya sokkal magasabban van elhelyezve mint a gyermek, mely az anya dominanciájára utalhat. 21. A vizsgálati személlyel épp a CBA-ból jönnek. A rajzot azért soroltam az ambivalens kategóriába, mert ha a rajzot magában nézem pozitív hatást kelt, viszont a fölé írt szöveg: „az öreg bálna”, a női alak bizarr mell ábrázolása és az a tény, hogy a vizsgálati személy rögtön az instrukció után azt a jeligét adta magának, hogy „düh”, számomra ambivalenciát sugall. Ismeretlen anya és gyermeke: 4. A rajz számomra viszonylag pozitív hatású, kifejezetten mert az édesanya mellkasára egy szívet rajzolt a vizsgálati személy, mégis a gyermek sírása és az édesanya furcsa arckifejezése és nyitott szája miatt, továbbá mivel a cselekmény szerint az anya azért teszi be a gyermeket az ágyba, mert sír (ahelyett, hogy megvígasztalná), úgy döntöttem, hogy az ambivalens csoportba tesztem. 12. Pozitív jelzés, hogy a szereplők kéz a kézben sétálnak, viszont az anya csípőre tett keze és a gyermek rémült arckifejezése ellentétes hatást kölcsönöz a képnek. Különös, hogy a gyermeket, aki nem akar menni, mintha húzná maga után az anya, továbbá a kisgyermek zipzáras mellénye is mintha a gúzsba kötést szimbolizálná. 15. A képen az anya és gyermeke „éppen egy irányba néznek”, az anyán pedig köpeny van, mivel a vizsgálati személy elmondása szerint elrontotta a vállát. A rajz pozitív hangulatát a gyermek áthúzott szája másítja meg, hiszen tisztán látszik, hogy míg korábban szomorú, morocs szája volt, kijavították mosolygósra. A negatív tónusú képek mindegyike ismeretlen anyát ábrázol gyermekével mely arra utalhat, hogy a negatív érzésekkel rendelkező vizsgálati személy a feladatot eltolta magától. Jankovics Franciska
19
2015.05.09
Drogfüggőség 5. A rajzon „egy nő” és egy gyerek szerepel, a nő arca pedig egyértelműen mérges. 7. A rajz rendkívül rémisztő, a gyermek sír, az a szája a rajz kidolgozattlansága ellenére tele van fogakkal, szeme sem látszik, talán egy szemüveg van rajta, továbbá a gyermeknek sincs szembogara. A rajz messze alatta maradt a kortól elvárható teljesítménynek. 9. A kép szereplői éppen rendőrségi fotózáson vannak, a gyermek arca kidolgozottan gonosz, az édesanya pedig nehezen tekinthető az édesanyjának, ledér öltözéke és a mell kiemelése is erre utal. Érdekes, hogy a szereplők kora 20 év és 7 év, tehát a képen levő anya 13 évesen szülte a kisfiút. 16. A kép önmagában is rémisztő, de az utóteszt alapján még inkább negatív képet kapunk róla, miszerint a kép szereplői „egy gonosz nő és a kisgyermeke, aki kísértetiesen hasonlít Hitlerre. A képen a nő a karjában tartja és vigyorog, mert maga a gonoszság megszületett”. A pozitív tónusú képek jellemzője, hogy a szereplők egymás felé fordulnak vagy fogják egymás kezét, vidámak, vagy az anya láthatólag gondoskodik gyermekéről. Az ambivalens csoportban a rajzolók körülbelül fele-fele arányban ábrázolták saját édesanyjukat vagy idegen családot (saját: 4 fő, 57,1%, idegen: 3 fő, 42,9 fő). A negatív csoporban kizárólag idegen családokat ábrázoltak, a pozitív csoportban pedig 5 esetben saját édesanyjukkal (38,5%), 8 esetben pedig nem (ebből 6 46,2% idegen család, 1 7,7% rokon, 1 jövőbeli család) (12. melléklet). Az adatokat a 6. diagramon mutatom be.
Érzelmi tónusok a szereplők tükrében 7 6 5 4 3 2 1 0 pozitív saját édesanyával
negatív idegen család
rokon, gyermekével
ambivalens jövőbeli család
6. diagram: Érzelmi tónusok megoszlása a szereplők tükrében 5.2.1.6. Egyéb kérdések megvitatása A vizsgálati személyek fele (45,8%, 13 fő) a női alaknak mellet rajzolt (11.F melléklet). Meglepő, hogy ezek közül 4 esetben egészen provokatív vagy bizarr mellábrázolást láthatunk, ami édesanyák ábrázolásakor szokatlan.
Jankovics Franciska
20
2015.05.09
Drogfüggőség Feltétlenül kiemelendő, hogy az infantilis vagy a kor várható teljesítménye alatti rajzteljesítmény figyelhető meg a vizsgálati személyek 41,7%-ában (10 fő) (11.G melléklet). A gyerekek átlag életkora 8,5 év, az édesanyáké 31 év (13. melléklet). Érdekesség, hogy a vizsgálati személyek 37,5 %-a két éves vagy annál fiatalabb gyermeket rajzolt, mely regressziót és az anyai törődésre való vágyat jelenítheti meg. 87,5 % rajzolt 15 évnél fiatalabb gyermeket és csak hárman (12,5%) rajzoltak saját koruk szerint (14. melléklet). Természetesen a rajz instrukciója is sugallhatja azt az elvárást, hogy a vizsgálati személyek kisgyermeket rajzoljanak, így nem jelenthetjük ki teljes bizonyossággal, hogy regresszióról van szó. 5.2.2. Az élettér tesz elemzése A rajzteszt elemzésekor elsőként megvizsgálom, hogy a rajzon jelen van e az anya és az apa, átlagosan milyen erősségű kapcsolatokat jelöltek a vizsgálati személyek (vagyis hány vonallal kötötték a szülőket jelképező szimbólumokat a saját magukat jelképező körhöz), továbbá, hogy mekkora törést szenvedett a kapcsolat (vagyis, hogy hány vonallal törték meg az őket összekötő vonalat). Ezután ugyanezen tényezőket megvizsgálom a drog esetében is. Végül bemutatom, hogy a vizsgálati személyek hány százaléka ábrázolta a rajzon az absztinenciát vagy a terápiát. 5.2.2.1. Az anya és az apa megjelenése, a kapcsolat és a törés ereje A rajzokon 15 esetben megjelenik külön az anya és az apa, további 4 esetben „szülők” vagy „család” cím alatt (ebben az esetben nem lehet elkülöníteni, hogy mekkora az apával és az anyával külön a kapcsolat és a törés ereje). A vizsgált rajzokon 4 esetben egyáltalán nincs jelen az anya vagy az apa. Egy személynél a teszt nem volt értékelhető. Az adatokat a 2. táblázat mutatja be (15. melléklet). külön megjelenik az apa és az anya
15 (65%)
szülők cím alatt megjelennek
4 (17,4%)
egyáltalán nincsenek a rajzon a szülők
4 (17,4%)
2. táblázat: a szülők megjelenése a rajzon Az anyával való kapcsolat átlagos erőssége 2,3-as (a négyből), a törés súlyossága átlagosan 0,9-es. Az apával való kapcsolat erőssége átlagosan 1,7-es, a törés pedig 1,2-es. Azoknál, akik a két szülőt nem ábrázolták külön, a családdal való kapcsolat ereje átlagosan 2,6-es, a törés ereje pedig 1-es (16. melléklet). Az adatokat a 7. diagram szemlélteti.
Jankovics Franciska
21
2015.05.09
Drogfüggőség
Szülőkre vonatkozó kapcsolati mutatók 3 anya
2
apa
1
"szülők" név alatt
0 a kapcsolat ereje
a törés súlyossága
7. diagram: a szülőkkel való kapcsolat mutatói az élettér tesztben 5.2.2.2. A drog megjelenése, a kapcsolat és a törés ereje A vizsgálati személyek 26%-a (6 fő) az életterén feltüntette a drog jelenlétét, melynek átlagos ereje 2,6-os, a benne bekövetkezett törés pedig átlagosan 1,2-es erősségű. 4-4 fő pedig megjelölte az absztinenciát és a terápiát az élettér teszten. A terápia és absztinencia ereje átlagosan 2,7-es (17. és 18. melléklet). 5.2.3. A hatvan másodperces rajzteszt elemzése
6. Diszkusszió
7. Kitekintés 8. Köszönetnyilvánítás 9.Hivatkozásjegyzék BNO-10. (1995). A betegségek és az egészséggel kapcsolatos problémák nemzetközi statisztikai osztályozása
(10.
revízió).
Budapest:
Népjóléti
Minisztérium
http://www.eski.hu/surjan/SE/kod1/BNO-I.pdf (letöltve:2014.11.11) Cserne I. (1989). Drogproblémák és személyiségzavarok. Budapest: Országos Egészségvédelmi Tanács Drog-programja Dombi A. (2004). Kötődés-érzelmek-személyiség. pp 349-358 In Dombi, A., Oláh, J., Varga I. (2004). A neveléselmélet alapkérdései. Gyula: APC-Stúdió
Jankovics Franciska
22
2015.05.09
Drogfüggőség Ferenczi I. (2006a). A drogok típusai és csoportosításuk. pp. 11-31 In Gönczi, I. (szerk) (2006). Drogmegelőzés. Debrecen: Pallas Debrecina Ferenczi I. (2006b). Egyén-család-társadalom. pp. 99-122 In Gönczi, (szerk) (2006). Drogmegelőzés. Debrecen: Pallas Debrecina Gérecz Á., Hadházi É. (2014). Az intimitás: a kötődés, a szülői bánásmód és a depresszió összefüggései pp. 32-54 In Fülöp, J., Mirnics, Zs., Vasslányi, M. (2014). Kapcsolatban – Istennel és emberrel. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem és L’Harmattan Hoyer M. (2000). A droghasználó és a család. pp. 116-123 In Ritter, I. szerk (2001). Tanulmányok a kábítószer-problémáról. Veszprém: Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Komáromi É. (2000). A droghasználat kialakulásának okai. pp 72-85 In Ritter, I. szerk (2001). Tanulmányok a kábítószer-problémáról. Veszprém: Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Lázár I., (2002). Kötődés és függőség. Kapócs, I., Maár M., Szabadka, P., (2002). Ifjú-kor 2. Budapest: Okker kereskedelmi Kft. Németh A., Gerevich J. (2000). Addikciók. Budapest: Medicina. Pátrai K. (1994). Szenvedélybetegségek. Budapest: Glaxo és 2Zsiráf Kft, a Vöröskereszt az Ifjúságért Alapítvány támogatásával Ranschburg J. (2006). A drogfogyasztás kockázati tényezői gyermek – és serdülőkorban pp. 71-98 In Gönczi, I. (szerk) (2006). Drogmegelőzés. Debrecen: Pallas Debrecina Rácz J. (1988). A drogfogyasztó magatartás. Budapest: Medicina Rácz J. (2000). A droghasználat kialakulásának elősegítő és gátló tényezői. pp 207-213 In Ritter, I. szerk (2001). Tanulmányok a kábítószer-problémáról. Veszprém: Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Ritter I. szerk (2001). Tanulmányok a kábítószer-problémáról. Veszprém: Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Tóth Ildikó, Gervai Judit (1999). A Szülői Bánásmód Kérdőív (H-PBI): A Parental Bonding Instrument (PBI) magyar változata In. Magyar Pszichológiai Szemle. LIV. 4. 551-566. Vass Z. (2011). A képi kifejezéspszichológia alapkérdései - szemlélet és módszer. Budapest: L’Harmattan
Jankovics Franciska
23
2015.05.09
Drogfüggőség Wurmser, L. (1989). A kényszeres kábítószerfogyasztás etiológiájának pszichoanalitkus vizsgálata In Cserne I. (1989). Drogproblémák és személyiségzavarok. pp. 11-29Budapest: Országos Egészségvédelmi Tanács Drog-programja
10. Mellékletek 1. melléklet: alapstatisztikák a drogfüggő mintára A beolvasott összes eset száma: Az aktuális csoport elemszáma: Index 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Változó anya Sz anya K anya T apa Sz apa K apa T
37 24
Esetek 22 21 24 22 22 22
Átlag 25,36 7,952 11,71 15,05 7,864 7,636
Szórás 7,991 4,663 5,120 7,613 4,734 4,981
Var. eh. 0,315 0,586 0,437 0,506 0,602 0,652
X_min 7 2 1 2 0 0
X_max 36 18 21 28 17 19
z_min -2,30 -1,28 -2,09 -1,71 -1,66 -1,53
z_max 1,33 2,15 1,81 1,70 1,93 2,28
3. melléklet: Az anyai szeretet skála pontszámainak összehasonlítása a vizsgált és a normatív minta átlagpontszámán A beolvasott összes eset száma: 37 Az aktuális csoport elemszáma: 24 Jelölés: +: p < 0,10 *: p < 0,05 **: p < 0,01 ***: p < 0,001 VÁLTOZÓ: anya Sz Érvényes értékek száma: 22 Átlag: 25,36 Szórás: 7,991 Medián: 27 Minimum: 7 Maximum: 36 Hipotetikus érték: 27,4 A normalitás tesztelése a Ferdeség és a Csúcsosság segítségével: Ferdeség: -1,007 (p = 0,054)+ Csúcsosság (g4 = a4 - 3): 0,361 (p = 0,730 A H0: Az elméleti átlag = 27,4 nullhipotézis vizsgálata: - Egymintás t-próba: t(21) = -1,195 (p = 0,2453) - Johnson-próba: J(21) = -1,333 (p = 0,1968) - Gayen-próba szignifikanciája: p = 0,2479 A H0: Az elméleti medián = 27,4 nullhipotézis vizsgálata: - Wilcoxon-próba: R- = 141,0, R+ = 112,0, z = -0,471 (p = 0,6377) A H0: P(X < 27,4) = P(X > 27,4) nullhipotézis vizsgálata: - Előjelpróba: #(X < 27,4) = 12 (54,5%), #(X > 27,4) = 10 (45,5%) | (p = 0,8318)
4. melléklet: Az apai szeretet skála pontszámainak összehasonlítása a vizsgált és a normatív minta átlagán. A beolvasott összes eset száma: Az aktuális csoport elemszáma:
37 24
Jelölés: +: p < 0,10 *: p < 0,05 **: p < 0,01 ***: p < 0,001 VÁLTOZÓ: apa Sz Érvényes értékek száma: 22 Átlag: 15,05 Szórás: 7,613 Medián: 13 Minimum: 2 Maximum: 28 Hipotetikus érték: 21,6 A normalitás tesztelése a Ferdeség és a Csúcsosság segítségével: Ferdeség: 0,129 (p = 0,804)
Jankovics Franciska
24
2015.05.09
Drogfüggőség Csúcsosság (g4 = a4 - 3): -1,178 (p = 0,259) A H0: Az elméleti átlag = 21,6 nullhipotézis vizsgálata: - Egymintás t-próba: t(21) = -4,039 (p = 0,0006)*** - Johnson-próba: J(21) = -3,884 (p = 0,0009)*** - Gayen-próba szignifikanciája: p = 0,0008*** A H0: Az elméleti medián = 21,6 nullhipotézis vizsgálata: - Wilcoxon-próba: R- = 220,0, R+ = 33,0, z = -3,037 (p = 0,0024)** A H0: P(X < 21,6) = P(X > 21,6) nullhipotézis vizsgálata: - Előjelpróba: #(X < 21,6) = 16 (72,7%), #(X > 21,6) = 6 (27,3%) | (p = 0,0525)+
5. melléklet: az anyai korlátozás skála pontszámainak összehasonlítása a vizsgált és a normatív minta átlagán A beolvasott összes eset száma: Az aktuális csoport elemszáma:
37 24
Jelölés: +: p < 0,10 *: p < 0,05 **: p < 0,01 ***: p < 0,001 VÁLTOZÓ: anya K Érvényes értékek száma: 21 Átlag: 7,952 Szórás: 4,663 Medián: 8 Minimum: 2 Maximum: 18 Hipotetikus érték: 5,8 A normalitás tesztelése a Ferdeség és a Csúcsosság segítségével: Ferdeség: 0,501 (p = 0,349) Csúcsosság (g4 = a4 - 3): -0,621 (p = 0,562) A H0: Az elméleti átlag = 5,8 nullhipotézis vizsgálata: - Egymintás t-próba: t(20) = 2,115 (p = 0,0472)* - Johnson-próba: J(20) = 2,296 (p = 0,0326)* - Gayen-próba szignifikanciája: p = 0,0505+ A H0: Az elméleti medián = 5,8 nullhipotézis vizsgálata: - Wilcoxon-próba: R- = 65,0, R+ = 166,0, z = 1,757 (p = 0,0790)+ A H0: P(X < 5,8) = P(X > 5,8) nullhipotézis vizsgálata: - Előjelpróba: #(X < 5,8) = 8 (38,1%), #(X > 5,8) = 13 (61,9%) | (p = 0,3833)
6. melléklet: az apai korlátozás pontszámok összehasonlítása a vizsgált és a normatív mintán A beolvasott összes eset száma: Az aktuális csoport elemszáma:
37 24
Jelölés: +: p < 0,10 *: p < 0,05 **: p < 0,01 ***: p < 0,001 VÁLTOZÓ: apa K Érvényes értékek száma: 22 Átlag: 7,864 Szórás: 4,734 Medián: 7,500 Minimum: 0 Maximum: 17 Hipotetikus érték: 5,8 A normalitás tesztelése a Ferdeség és a Csúcsosság segítségével: Ferdeség: 0,138 (p = 0,792) Csúcsosság (g4 = a4 - 3): -0,738 (p = 0,480) A H0: Az elméleti átlag = 5,8 nullhipotézis vizsgálata:
Jankovics Franciska
25
2015.05.09
Drogfüggőség - Egymintás t-próba: t(21) = 2,045 (p = 0,0536)+ - Johnson-próba: J(21) = 2,091 (p = 0,0489)* - Gayen-próba szignifikanciája: p = 0,0546+ A H0: Az elméleti medián = 5,8 nullhipotézis vizsgálata: - Wilcoxon-próba: R- = 69,0, R+ = 184,0, z = 1,868 (p = 0,0617)+ A H0: P(X < 5,8) = P(X > 5,8) nullhipotézis vizsgálata: - Előjelpróba: #(X < 5,8) = 7 (31,8%), #(X > 5,8) = 15 (68,2%) | (p = 0,1338)
7. melléket: az anyai túlvédés skála átllagainak összehasonlítása a vizsgált minta átlag és a normatív átlag között. A beolvasott összes eset száma: Az aktuális csoport elemszáma:
37 24
Jelölés: +: p < 0,10 *: p < 0,05 **: p < 0,01 ***: p < 0,001 VÁLTOZÓ: anya T Érvényes értékek száma: 24 Átlag: 11,71 Szórás: 5,120 Medián: 12 Minimum: 1 Maximum: 21 Hipotetikus érték: 8,3 A normalitás tesztelése a Ferdeség és a Csúcsosság segítségével: Ferdeség: -0,507 (p = 0,311) Csúcsosság (g4 = a4 - 3): -0,101 (p = 0,919) A H0: Az elméleti átlag = 8,3 nullhipotézis vizsgálata: - Egymintás t-próba: t(23) = 3,261 (p = 0,0034)** - Johnson-próba: J(23) = 2,877 (p = 0,0085)** - Gayen-próba szignifikanciája: p = 0,0046** A H0: Az elméleti medián = 8,3 nullhipotézis vizsgálata: - Wilcoxon-próba: R- = 49,0, R+ = 251,0, z = 2,890 (p = 0,0039)** A H0: P(X < 8,3) = P(X > 8,3) nullhipotézis vizsgálata: - Előjelpróba: #(X < 8,3) = 6 (25,0%), #(X > 8,3) = 18 (75,0%) | (p = 0,0227)*
8. melléklet: az apai túlvédés skála eredményeinek összehasonlítása a normatív minta átlag és a vizsgált csoport átlagpontszáma között. A beolvasott összes eset száma: Az aktuális csoport elemszáma:
37 24
Jelölés: +: p < 0,10 *: p < 0,05 **: p < 0,01 ***: p < 0,001 VÁLTOZÓ: apa T Érvényes értékek száma: 22 Átlag: 7,636 Szórás: 4,981 Medián: 8 Minimum: 0 Maximum: 19 Hipotetikus érték: 6,3 A normalitás tesztelése a Ferdeség és a Csúcsosság segítségével: Ferdeség: 0,365 (p = 0,485) Csúcsosság (g4 = a4 - 3): -0,276 (p = 0,791) A H0: Az elméleti átlag = 6,3 nullhipotézis vizsgálata: - Egymintás t-próba: t(21) = 1,258 (p = 0,2221) - Johnson-próba: J(21) = 1,312 (p = 0,2036)
Jankovics Franciska
26
2015.05.09
Drogfüggőség - Gayen-próba szignifikanciája: p = 0,2219 A H0: Az elméleti medián = 6,3 nullhipotézis vizsgálata: - Wilcoxon-próba: R- = 91,0, R+ = 162,0, z = 1,154 (p = 0,2486) A H0: P(X < 6,3) = P(X > 6,3) nullhipotézis vizsgálata: - Előjelpróba: #(X < 6,3) = 10 (45,5%), #(X > 6,3) = 12 (54,5%) | (p = 0,8318)
9. melléklet: projektív anya gyermek rajzok
1
2
3
Jankovics Franciska
4
27
2015.05.09
Drogfüggőség
6
5
7
Jankovics Franciska
28
2015.05.09
Drogfüggőség
8
9
10
Jankovics Franciska
29
2015.05.09
Drogfüggőség
11
12
13
Jankovics Franciska
30
2015.05.09
Drogfüggőség
14
15
16
Jankovics Franciska
31
2015.05.09
Drogfüggőség
17
18
19
Jankovics Franciska
32
2015.05.09
Drogfüggőség
20
21
22
Jankovics Franciska
33
2015.05.09
Drogfüggőség
23
24
10. melléklet: a projektív anya gyermek rajzok adataira végzett normalitásvizsgálat CSOPORTINDEX: 1. Csoportnév: drogos A beolvasott összes eset száma: Az aktuális csoport elemszáma:
37 24
Jelölés: +: p < 0,10 *: p < 0,05 **: p < 0,01 ***: p < 0,001 VÁLTOZÓ: kik Érvényes értékek száma: 24 Kolmogorov-féle normalitásvizsgálat: Dmax = 0,284, D* = 1,391 (p = 0,0417)* VÁLTOZÓ: anya kor Érvényes értékek száma: 24 Kolmogorov-féle normalitásvizsgálat: Dmax = 0,137, D* = 0,673 (p = 0,7560) VÁLTOZÓ: gyerek k Érvényes értékek száma: 24 Kolmogorov-féle normalitásvizsgálat: Dmax = 0,190, D* = 0,931 (p = 0,3507) VÁLTOZÓ: ki fordu Érvényes értékek száma: 24 Kolmogorov-féle normalitásvizsgálat: Dmax = 0,272, D* = 1,331 (p = 0,0578)+
Jankovics Franciska
34
2015.05.09
Drogfüggőség
VÁLTOZÓ: ki kapcs Érvényes értékek száma: 23 Kolmogorov-féle normalitásvizsgálat: Dmax = 0,272, D* = 1,306 (p = 0,0661)+ VÁLTOZÓ: először Érvényes értékek száma: 24 A különböző értékek száma: 2. Emiatt nincs értelme a normalitásvizsgálatnak. VÁLTOZÓ: érzelmi Érvényes értékek száma: 24 Kolmogorov-féle normalitásvizsgálat: Dmax = 0,318, D* = 1,559 (p = 0,0155)* VÁLTOZÓ: mell Érvényes értékek száma: 24 A különböző értékek száma: 2. Emiatt nincs értelme a normalitásvizsgálatnak. VÁLTOZÓ: szín Érvényes értékek száma: 24 A különböző értékek száma: 2. Emiatt nincs értelme a normalitásvizsgálatnak.
11. melléklet: gyakorisági mutatók a projektív anya-gyermek teszt adatain CSOPORTINDEX: 1. Csoportnév: drogos A beolvasott összes eset száma: Az aktuális csoport elemszáma:
37 24
A. VÁLTOZÓ: kik Érték Gyak % 1 9 37,5 2 13 54,2 3 1 4,2 4 1 4,2 Össz.: 24
Kum% 37,5 91,7 95,8 100,0
|======== |============ | |
B. VÁLTOZÓ: ki fordu Érték Gyak % 0 3 12,5 1 11 45,8 2 6 25,0 3 2 8,3 4 2 8,3 Össz.: 24
Kum% 12,5 58,3 83,3 91,7 100,0
|== |========== |===== |= |=
C. VÁLTOZÓ: ki kapcs Érték Gyak % 1 10 43,5 2 8 34,8 3 5 21,7 Össz.: 23
Kum% 43,5 78,3 100,0
|========= |======= |====
D. VÁLTOZÓ: először Érték Gyak % 1 20 83,3 2 4 16,7 Össz.: 24
Kum% 83,3 100,0
|=================== |===
E. VALTOZO: érzelmi 1 13 54,2 2 4 16,7 3 7 29,2 Ossz: 24
54,2 70,8 100,0
|============ |=== |======
Jankovics Franciska
35
2015.05.09
Drogfüggőség F. VÁLTOZÓ: mell Érték Gyak % 1 11 45,8 2 13 54,2 Össz.: 24
Kum% 45,8 100,0
|========== |============
G. VÁLTOZÓ: rajztelj Érték Gyak % 1 14 58,3 2 10 41,7 Össz.: 24
Kum% 58,3 100,0
|============= |=========
12. melléklet: a pozitív, negatív és ambivalens csoport gyakorisága a szereplők tükrében CSOPORTINDEX: 1. Csoportnév: pozitív A beolvasott összes eset száma: Az aktuális csoport elemszáma: VÁLTOZÓ: kik Érték Gyak 1 5 2 6 3 1 4 1 Össz.: 13
% 38,5 46,2 7,7 7,7
Kum% 38,5 84,6 92,3 100,0
37 13
|==== |===== | |
CSOPORTINDEX: 2. Csoportnév: negatív A beolvasott összes eset száma: Az aktuális csoport elemszáma: VÁLTOZÓ: kik Érték Gyak 2 4 Össz.: 4
% 100,0
37 4
Kum% 100,0 |===
CSOPORTINDEX: 3. Csoportnév: ambivalens A beolvasott összes eset száma: Az aktuális csoport elemszáma: VÁLTOZÓ: kik Érték Gyak 1 4 2 3 Össz.: 7
% 57,1 42,9
37 7
Kum% 57,1 |=== 100,0 |==
13. melléklet: a gyermekek és anyukák kora Index 12.
Változó anya kor 13. gyerek k
Esetek 24 24
Átlag 31,21 8,529
Szórás 10,75 8,984
Var. eh. X_min 0,344 5 1,053 0
X_max 57 32
z_min -2,44 -0,95
z_max 2,40 2,61
14. melléklet: a gyerek korának megoszlása CSOPORTINDEX: 1. Csoportnév: drogos A beolvasott összes eset száma: Az aktuális csoport elemszáma:
37 24
VÁLTOZÓ: gyerek k (gyerek kor)
Jankovics Franciska
36
2015.05.09
Drogfüggőség Érték Gyak 0,0 1 0,7 1 1,0 5 2,0 2 5,0 1 6,0 2 7,0 1 8,0 3 10,0 2 13,0 1 14,0 2 25,0 1 29,0 1 32,0 1 Össz.:
% 4,2 4,2 20,8 8,3 4,2 8,3 4,2 12,5 8,3 4,2 8,3 4,2 4,2 4,2 24
Kum% 4,2 8,3 29,2 37,5 41,7 50,0 54,2 66,7 75,0 79,2 87,5 91,7 95,8 100,0
| | |==== |= | |= | |== |= | |= | | |
15. melléklet: az élettér tesztben megjelenő anya, apa és család tényezők gyakorisága CSOPORTINDEX: 1. Csoportnév: drogos A beolvasott összes eset száma: Az aktuális csoport elemszáma:
37 24
A. VÁLTOZÓ: van e anya Érték Gyak % 0 4 21,1 1 15 78,9 Össz.: 19
Kum% 21,1 100,0
|=== |==============
B. VÁLTOZÓ: van e ap Érték Gyak % 0 4 21,1 1 15 78,9 Össz.: 19
Kum% 21,1 100,0
|=== |==============
C. VÁLTOZÓ: erő anya (hány vonallal köti össze) Érték Gyak % Kum% 1 5 33,3 33,3 |==== 3 10 66,7 100,0 |========= Össz.: 15 D. VÁLTOZÓ: erő apa (hány vonallal köti össze) Érték Gyak % Kum% 1 9 60,0 60,0 |======== 2 2 13,3 73,3 |= 3 4 26,7 100,0 |=== Össz.: 15 E. VÁLTOZÓ: törés an (hát vonallal szakítja meg) Érték Gyak % Kum% 0 9 60,0 60,0 |======== 1 2 13,3 73,3 |= 2 1 6,7 80,0 | 3 2 13,3 93,3 |= 4 1 6,7 100,0 | Össz.: 15 F. VÁLTOZÓ: törés ap (hány vonalla szakítja meg) Érték Gyak % Kum% 0 7 46,7 46,7 |====== 1 3 20,0 66,7 |== 2 1 6,7 73,3 | 3 3 20,0 93,3 |== 4 1 6,7 100,0 | Össz.: 15 G. VÁLTOZÓ: család (ha nem írja, hogy anya, apa) Érték Gyak % Kum% 0 3 42,9 42,9 |== 1 4 57,1 100,0 |=== Össz.: 7
Jankovics Franciska
37
2015.05.09
Drogfüggőség H. VÁLTOZÓ: erő csal (háyn vonallal köti össze) Érték Gyak % Kum% 1 1 20,0 20,0 | 3 4 80,0 100,0 |=== Össz.: 5 I. VÁLTOZÓ: törés cs (hány vonallal szakítja meg) Érték Gyak % Kum% 0 2 40,0 40,0 |= 1 2 40,0 80,0 |= 3 1 20,0 100,0 | Össz.: 5 16. melléklet: alapstatisztikák az anyáva, apával, családdal és droggal való kapcsolat erejére és a törés súlyosságára CSOPORTINDEX: 1. Csoportnév: drogos A beolvasott összes eset száma: Az aktuális csoport elemszáma: Index 23. 24. 25. 26. 28. 29.
Változó erő anya erő apa törés an törés ap erő csal törés cs
37 24
Esetek 15 15 15 15 5 5
Átlag 2,333 1,667 0,933 1,200 2,600 1,000
Szórás 0,976 0,900 1,387 1,424 0,894 1,225
Var. eh. 0,418 0,540 1,486 1,187 0,344 1,225
X_min 1 1 0 0 1 0
X_max 3 3 4 4 3 3
z_min -1,37 -0,74 -0,67 -0,84 -1,79 -0,82
z_max 0,68 1,48 2,21 1,97 0,45 1,63
17. melléklet: gyakoriság: drog megjelenése, terápia vagy absztinencia megjelenése 0- nincs 1-van VÁLTOZÓ: van e dr Érték Gyak % 0 17 73,9 1 6 26,1 Össz.: 23
Kum% 73,9 100,0
|================ |=====
VÁLTOZÓ: abszti (ha nem drog, akkor absztinencia megjeenik e) Érték Gyak % Kum% 0 19 82,6 82,6 |================== 1 4 17,4 100,0 |=== Össz.: 23 VÁLTOZÓ: terápia (írt e terápiát?) Érték Gyak % Kum% 0 19 82,6 82,6 1 4 17,4 100,0 Össz.: 23
|================== |===
18. melléklet: alapstatisztikák: droggal való kapcsolat ereje és a törés mértéke, terápia és absztinencia ereje CSOPORTINDEX: 1. Csoportnév: drogos A beolvasott összes eset száma: Az aktuális csoport elemszáma: Index 31. 32. 36.
Változó erő drog törés dr erő terá
37 24
Esetek 6 6 7
Átlag 2,667 1,167 2,714
Szórás 0,816 1,169 0,951
Var. eh. 0,306 1,002 0,350
X_min 2 0 1
X_max 4 3 4
z_min -0,82 -1,00 -1,80
z_max 1,63 1,57 1,35
Kis álmos, büszke tekintetű anyuka nézi boldognak tűnő pálcika gyermekét. tök üres a tér, uncsi ritka agresszív kis törpe fogja a nővére kezét, aki igen csini, lehet azért ideges mert míg tesója 190 centi körül van addig ő még mindig törpe. hát ez jutott :D kis irigy
Jankovics Franciska
38
2015.05.09
Drogfüggőség egy horrorfilmből kiszabadult néhol színes némber meg akarja enni síró gyermekét, aki feltehetően lány, sok a csipke – vagy meleg,?????? a rajzot készítő kis törpe itt már cirka 7-8 éves, írni legalábbis tud, ha rajzolni nem is. anyuka unott, nyúzott, és kis menyét van a babakocsiban. ez a rajz full beteg, egy vicsorgó, idegbeteg, anyukaszerű szemüveges izé tartja feltehetően megkínzott kisgyerekét –mg akarja vajon enni? éhesnek tűnik. itt a kölök kajás vagy az anyja? na mindegy.. :D
Jankovics Franciska
39
2015.05.09
