Dráma az Arany János Programban 9. évfolyam, 36 óra A tehetséggondozó programoknak egyik legfontosabb alapelve, hogy a gyermekek fejlesztése nem korlátozódhat csupán képességeik fejlesztésére, hiszen a kimagasló teljesítményeket nem csak a képességek, hanem az egyéb humán tényezők is meghatározzák. Ebben nyújthat nagy segítséget a dráma, amely kimagasló eleme az 5 éves Arany János Program keretében folyó tehetséggondozásnak és a diákok tudásbeli és kulturális különbséginek leküzdésére irányuló hátránykompenzációnak. A dráma - első évben (heti 1 órában, bontott csoportban) önismeret, csoport- és társismeret, valamint kooperációs és kommunikációs készség fejlesztését szolgálja. A 9. előkészítő évfolyam mottója: „Ismerd meg önmagad és fejleszd képességeid!” - a tanrend szerinti 10. évfolyamon (heti egy órában bontott csoportban) ugyanaz a tartalma, mint a normál képzésű osztályok dráma tantárgyának (drámajátékok, improvizáció, színháztörténet, színházelmélet, drámatörténet, drámaelmélet, színházi műfajok) - a 12. vagy 13. évfolyamban lehetősége nyílik a diáknak dráma fakultációban való részvételre (heti 2 óra), ami a választott - általában előrehozott - érettségire készíti elő A dráma tárgy az előkészítő osztályban Ennek az évnek a legfőbb célja, hogy a tanulók megismerjék és bemutassák önmagukat, alapvető képességeiket, készségeiket és fejlesszék azokat. A képességfejlesztés legfontosabb célja, hogy megismerhessék saját s egymás képességeit, készségeit, amely a csoportalakulás kezdeti szakaszában megkönnyíti, gördülékennyé teszi a csoport létrejöttét. További igen fontos cél, hogy a drámatanár tevékeny és aktív részvételével egyrészt megismerhesse diákjait – alkalmanként megossza tapasztalatait az osztályfőnökkel - , másrészt azáltal, hogy a csoportalakulás kezdeti szakaszától együtt „dolgozik” a közösséggel, optimális irányba terelgetheti a csoportfejlődést, és azon belül – vagy azon túlmenően – megkönnyítheti az egyéni törekvéseket és folyamatokat. Nagyon fontos cél, hogy a diákok fel tudják dolgozni a családjuk, otthoni környezetük és az iskolai programok, elvárások közötti feszültséget, illetve az őket ért élmények sokaságát. Fontos, hogy a diákok elsajátítsák az agressziókezelés alternatív (hatékony) módozatait. A második félévben a hangsúly az önkifejezésre, énképre, önvizsgálatra. és a diákok egymással való kapcsolatára helyeződik, továbbá azon képességekre, készségekre, amelyek az egyén (és a csoport) társas világban való eligazodását segítik. Az utolsó két hónapban fontos célja a foglalkozásoknak, hogy a diákok identitása, értékrendszere is hangot kapjon, az értékrendszer kulturált módon történő kifejeződése is megvalósuljon (vitakészség fejlesztése). Az év során olyan nagyrészt olyan ön-, csoport-és társismeret játékokat játszunk, amelyek a csoportkohéziót segítik elő. Megismerkedünk a drámai konvenciókkal (munkaformák), amelyeket az év során, mint ismert technikákat alkalmazunk a nyelvi órákon is. Lehetőség szerint szoros összefüggésben történik mindez a
tanulásmódszertan és kommunikáció foglalkozásokkal. A tapasztalat azt mutatja, hogy a foglalkozásokon részt vevő fiatalok az idő multával jobban és bátrabban kommunikálnak, nyitottabbak és a többiekkel szemben elfogadóbbá válnak.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás
Csoportos játék és megjelenítés
Órakeret 12 óra
Tiszta, érthető, artikulált beszéd. A kontextusnak megfelelő nyelvhasználat. Több csatornán történő kommunikáció (vokális, verbális, nem verbális). Alkotó, cselekvő részvétel többféle dramatikus tevékenységben.
A tematikai Tematikus gyakorlatsorok segítségével fejlessze a tanulók egység nevelési- önkifejezési készségét, bátorítsa őket megnyilatkozásaikban, fejlesztési erősítse csoporton belüli együttműködésüket. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Magyar nyelv és irodalom: Ön- és társismereti gyakorlatok (önismereti gyakorlatok, kommunikációs, stilisztikai játékok, stílusgyakorlatok. A ismerkedő és megismerő játékok, interakciós kommunikációs lehetőségek gyakorlatok). megfigyelése és alkalmazása. Páros, kiscsoportos és csoportos egyensúly- és bizalomgyakorlatok. Fejlesztő és szinten tartó beszédes gyakorlatok (verbális Mozgóképkultúra és médiaismeret: Megjelenő és nem verbális kommunikációs gyakorlatok). konfliktusok, viselkedési Egyéni stílus, karakter, státusz, érzelem, ábrázolása módok és megoldások tudatos nyelvi és gesztusnyelvi eszközökkel. kritikai elemzésén, illetve a A különféle beszédműfajok és a hatáskeltés eszközeinek valóságismereten alapuló alkalmazása a gyakorlatok során. szövegalkotási gyakorlatok. A A tánc- és mozgásszínházi technikák alapjai (fizikai korosztály sajátosságainak koncentrációt, testtudatot fejlesztő gyakorlatok, megfelelő, rövid, árnyalt és kiscsoportos és csoportos együttműködést igénylő pontos fogalmazásra törekvő mozgásgyakorlatok). médiaszövegek A konkrét és absztrahált mozgás közötti különbség létrehozásának előkészítése és tudatosítása. azok kivitelezése. Hangulatok kifejezése mozgással Stílus, jellem alapfokú ábrázolása mozgással. Ének-zene: A zenei mondanivaló verbális kifejtésére vagy más művészeti ág kifejezési eszközeibe való átkódolásra. Ember és társadalom: Különböző emberi magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása. Életvitel és gyakorlat: Véleményalkotás a saját és a társak tevékenységéről, reális értékítélet megfogalmazása. Közreműködés a közösségi normák kialakításában. A társak munkájának segítőkész, együttműködő értékelése, a másoktól kapott értékelés megértése. koncentráció, figyelem, ritmus, tempó, térérzékelés, stílus, szöveges és Kulcsfogalmak/ nem verbális kifejezőkészség, együttműködés, önismeret, fogalmak testérzékelés, hangulat, érzelem
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Rögtönzés és
Órakeret együttműköd 12 óra és Alapszintű improvizációs képesség. Az improvizációs munkaformák ismerete. Figurák mozgásos-táncos Előzetes tudás rögtönzésekben történő ábrázolása. Improvizációk elemző értékelése. Az aktív, tudatos és tevékeny részvétel csoportos tevékenységekben. A tematikai Növekvő intenzitású és mélységű részvétel szerepjátékokban, egység nevelésicsoportos improvizációkban. A megismert munkaformák tudatos és fejlesztési kreatív alkalmazása. A dramatikus tevékenységek elemző céljai megbeszélése, önálló véleményalkotás. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Improvizáció a tanár által megadott téma vagy fogalom, a tanulók által közösen kidolgozott cselekményváz (jelenetváz) alapján. Mimetikus improvizációk (pl. mozdulatra, hangeffektusokra, tárgyakkal), hétköznapi élethelyzetek felidézése mozgással és beszéddel, szituációs játékok (befejezetlen történetre, képzőművészeti alkotások reprodukcióival, a szereplők jellegzetes vonásainak megadásával stb.). Improvizáció a megismert kifejezési formák összefűzésével, illetve alkotó jellegű alkalmazásával. Különféle konkrét és metaforikus kifejezőeszközök tudatos alkalmazása (szituációs játékok hangeffektusokra, vázlat megadásával, a valódi érzelmek kimondásának tiltásával). Feszültségteli hétköznapi helyzetek megjelenítése és értelmezése; látott vagy hallott történetek feszültségteli jeleneteinek felidézése kiscsoportos improvizációkban. Spontán és előkészített mozgásos improvizáció adott zene, téma vagy fogalom alapján. Rövid, mozgásos etűdépítés, és különféle feltételekre alapozó improvizációk (pl. versek által keltett hangulatokra épülő improvizációk, szimbolikus mozgásokból építkező improvizációk, zenés etűdök indulatok, hangulatok, érzelmek megadásával).
Magyar nyelv és irodalom: szövegtan (szövegalkotás, szövegszerkesztés, a szöveg szerkezete), korstílusok, stílusirányzatok. Mozgóképkultúra és médiaismeret: Átélt, elképzelt, hallott esemény mozgóképi vagy más médiaszöveggel történő megjelenítésének megtervezése, kivitelezése egyszerű eszközökkel. Ember és társadalom: Mások érvelésének összefoglalása és figyelembevétele. A véleménykülönbségek tisztázása, a saját álláspont gazdagítása, továbbfejlesztése.
Életvitel és gyakorlat: Feladatvállalás, a helyzetnek megfelelő aktivitás, tudatosan kialakított együttműködés, kompromisszumkészség és felelősség a közös munkában. Kulcsfogalmak/ stílus, karakter, viszonyok, státusz, hangulat, kontraszt, fogalmak harmóniadiszharmónia, fokozás, variáció, arányok, hatás
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Történetek feldolgozása (drámaórák keretében)
Órakeret 12 óra
Drámás kifejezésformák. Élmények feldolgozása tánc- és mozgástechnikai elemek alkalmazásával. Érdeklődés felkeltése a kultúrtörténet, történelem iránt. Drámás eszközök tudatos alkalmazása események, művészeti alkotások feldolgozásában, megjelenítésében.
A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények
Jeles alakokhoz, eseményekhez, korszakokhoz tartozó élethelyzetek feldolgozása dramatikus tevékenységekkel. Irodalmi művek feldolgozása drámás eszköztár alkalmazásával. Saját történetek, érzések, élmények feldolgozása drámajátékos tevékenységformákkal.
Kapcsolódási pontok Tudomány- és művészettörténeti korszakok jeles alakjai, kiemelkedő eseményei (irodalom, művészetek, matematika, természettudományok). Magyar nyelv és irodalom: A művészet kultúraalkotó szerepének megfigyelése. Más kultúrák megismerésének igénye. Mozgóképkultúra és médiaismeret: Önálló kérdések megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. Az életkori sajátosságoknak és az elvárható tájékozottságnak megfelelő érvkészlettel és példákkal alátámasztott vita. Ember és társadalom: Történelmi jelenetek elbeszélése, eljátszása különböző szempontokból. Erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzetek felismerése, bemutatása. Különféle értékrendek összehasonlítása.
Kulcsfogalmak/ sűrítés, dramatizálás, szituáció, motiváció, történet, cselekmény, fogalmak adaptáció
