DRÁGÁN SZERETJÜK ÖN K O R K É P KELLETT EZ NEKÜNK? Lassan, de biztosan 3 Jön a kétezer seriff országa? 4 23 reménykedett, 8 elégedett 31

• tizennyolcadik évfolyam, 171–172. szám

2008

7–8. szám

ÖN K O R MÁNYZAT I F OLYÓ IRAT www.onkorkep.hu • www.onkornet.hu

ek ég ős ET et LLÉKL leh GI ME és LŐSÉ ek EGYEN ély SÉLY Es E

ÖN KOR KÉP

Lassan, de biztosan 3 Jön a kétezer seriff országa? 4 23 reménykedett, 8 elégedett 31

KŐRÖSHEGYI VÖLGYHÍD

DRÁGÁN SZERETJÜK

KELLETT EZ NEKÜNK?

� ��

��

��

társ a munkában

A Közigazgatási Kalendárium 2009 Több, mint egy határidőnapló. Kézikönyv jellegű, az állam- és a közigazgatás területén dolgozó, illetve az iránt érdeklődő szakemberek számára készített hasznos adatok és információk tára. Az elmúlt évek tapasztalatait figyelembe véve a kalendáriumot tartalmilag és formailag is folyamatosan megújítottuk. Önálló fejezetben foglalkozunk az EU intézményrendszerével és ismertetjük a magyar EU-képviselők névsorát, az intézményekben elfoglalt helyüket, tisztségüket és elérhetőségüket. Formailag pedig sikerült egy olyan újszerű agendát létrehozni, amely ötvözi a napi és heti előjegyzési naptár előnyeit. Ezért figyelmébe ajánljuk minden polgármesternek, önkormányzati képviselőnek, a közigazgatási hivatalok, illetve a megyei és a regionális területfejlesztési tanácsok dolgozóinak. Mindazoknak, akik közszolgálati feladatot látnak el, a közigazgatásban dolgoznak, illetve a közigazgatás iránt érdeklődnek, és munkájuk során igénylik az ilyen irányú tájékozottságot. A KÖZIGAZGATÁSI KALENDÁRIUM 2009 fejezetei:

Pénzügyi és fejlesztési kiskáté: a helyi önkormányzatok szempontjából legfontosabbnak minősülő finanszírozási, gazdálkodási, terület- és településfejlesztési tudnivalókat foglalja össze  Közigazgatási címtár: a központi közigazgatásnak, a Magyar Köztársaság Kormányának, az államigazgatási, önkormányzati és köztestületi szerveknek (megnevezés, székhely, telefonszám, faxszám) az ország összes településének és polgármesterének névjegyzékét tartalmazza (megyei és kistérségi bontásban)  Az EU intézményrendszerének hazai vonatkozásai  Határidőnapló  Mellékletek: öröknaptár, 2009-as összesített naptár, havi előjegyzés, Európa, Magyarország színes térképe, legfontosabb útvonalak km-táblázata, munkaszüneti napok Európában, nagyobb külföldi városok és magyar nagyvárosok körzeti hívószámai stb. 

FORMÁTUM

Méret: B/5-ös, terjedelem: 160 oldal + 48 oldal adatbank, papír: 80 gr-os fehér ofszet, nyomás: kék-szürke, kötészet: cérnafűzés, sarokperforálással, kombinált bőr borítással, két darab könyvjelzővel. (50 példány felett lehetőség van a borítón cégük, intézményük logóját elhelyezni.) MEGRENDELHETŐ E-mailen: [email protected]; Telefonon: (06-1) 329-2302; faxon: (06-1) 320-7600, vagy az alábbi megrendelőlapot küldjék a következő címre:1136 Budapest, Hegedűs Gyula utca 23. Várható megjelenés: 2008. december • Bővebb információ: www.onkorkep.hu; www.onkornet.hu; (06-30) 961-5573 Ha szeptember 20-áig megrendeli, tavalyi áron – 3250 forint + áfa + posta- és csomagolási költség – juthat hozzá! MEGRENDELŐ Megrendelem a Közigazgatási Kalendárium 2009 című kiadványt __________________ példányban. Számlázási cím: __________________________________________________________________ Szállítási cím: ___________________________________________________________________ Kelt: _______________________ , 2008. ___________ _______________________________ Aláírás

Kiadja az ÖNkorPRess Kiadó

TARTALOM

JÚLIUS–AUGUSZTUS Lassan, de biztosan Elsősorban munkát és nem segélyt kell adni a rászorulóknak – talán ez az egyetlen közös gondolat, amelyben kormánypárt és ellenzék, továbbá a civil és érdekvédő szervezetek is egyetértenek. Abban viszont már igen eltérnek az álláspontok, hogy ezt hogyan lehet megvalósítani. Az önkormányzatoktól indult kezdeményezés nyomán a kormány július közepén közreadta a szociális rendszer átalakításának tervét, amelyet a parlament az őszi ülésszak kezdetén vitathat meg. 3

Jön a kétezer seriff országa? Önkormányzati rendőrség létrehozását kezdeményezte a közelmúltban több település vezetése. Céljuk kettős, a rendőri jelenlét erősítése, illetőleg a jelenleg elhanyagolt egyszerűbb közterületi jogsértések hatékonyabb szankcionálása. Ezért is javasolták – városokban – a közterület-felügyelet megerősítését, átalakítását. Önkormányzati típusú rendőrség létrehozásával egyetért a főváros rendészeti bizottságának szocialista elnöke is. A rendőrségi feladatok átadását az önkormányzatoknak viszont nem támogatja az önkormányzati minisztérium szocialista államtitkára. Az ÖN-KOR-KÉP-nek Jauernik István hangsúlyozta, hogy ezt a jelenlegi szerkezet nem teszi lehetővé. Véleménye szerint az önkormányzatok a mostani jogszabályi környezetben is meg tudják oldani a közbiztonság megerősítését, főként a rendőrséggel való szorosabb együttműködéssel. 4

23 reménykedett, 8 elégedett Az idén 23 település pályázott városi címre, ezek közül az önkormányzati miniszter a zsűri javaslata alapján nyolcat terjesztett a köztársasági elnök elé jóváhagyásra. Sólyom László július 1-jével a korábbi önkormányzati és területfejlesztési miniszter, Bajnai Gordon által javasolt településeket várossá nyilvánította. A budapesti ünnepségen már Gyenesei István önkormányzati miniszter köszöntötte az új városok polgármestereit. Ezzel a városok száma 306-ra emelkedett, jelenleg városokban él Magyarország lakosságának 67 százaléka – mondta az önkormányzati miniszter. Kiemelte, hogy a várossá válásban nagy szerepe volt a civil szervezeteknek, amelyek továbbraismeghatározóaklesznekazadotttelepülésekéletében.Azújvárosok mindegyike egy-egy„mikrotérség”központjaként működik kulturális, gazdasági vagy turisztikai értelemben, ez fokozott felelősséget ró a településpolitikusokra és a lakosságra. 31 Elindult az ÖNkorNET FÓRUM. Az ÖNkorNET önkormányzati hírpoltál (www.onkornet.hu) szerkesztői elindították a FÓRUM oldalt, amit ezúton ajánlunk olvasóink szíves figyelmébe. Az oldalon lehetőség nyílik, hogy elmondják véleményüket az egyes témákkal kapcsolatosan, illetve a regisztrált felhasználók új témát, vitaindítót is nyithatnak. Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó • Szerkesztő: Erdélyi Zsuzsa, Németh Erika, Sörös Erzsébet • Munkatárs: Kolin Péter, Meilinger Zita • Címlapfotó: Csécsei Pál, a Hídépítő Zrt. fotótárából. • Tervezőszerkesztő: Hudák Zsolt • A szerkesztőség címe: 1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. Telefon: (06-1) 329-2302 • Fax: (06-1) 320-7600 • E-mail: [email protected] Web: www.onkorkep.hu Lapzárta: 2008. július 16. Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. • Telefon: (06-1) 329-2302 • Fax: (06-1) 320-7600 • A folyóirat megrendelése és hirdetésfelvétel a kiadóban • A lap kiadásáért felel a kiadó ügyvezetője • ISSN 1215-038X • Nyomdai előkészítés: Szerif Kiadói Kft. • Nyomda: Crew Nyomdaipari Kft.

 PARLAMENT – TÖRVÉNY-ELŐKÉSZÍTÉS Lassan, de biztosan

3

 KOR-KÉP Jön a kétezer seriff országa?

4

Összefogást az önkormányzati rendőrségért!

5

Döntöttek

6

Gödöllői randevú

7

 TELEPÜLÉSÜGY Időközi önkormányzati választások

2

Lezárult a Postapartner Program első üteme

30

23 reménykedett, 8 elégedett

31

 KÓR-KÉP – KÖZMUNKAPROGRAM Drágán szeretjük

10

Tovább gurul a lavina…

25

Szoros együttműködésben a hivatalokkal, hatóságokkal, önkormányzatokkal

28

 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK (MELLÉKLET) Beszélgetés dr. Makár Orsolyával

13

Nőt az uniós intézmények vezetői posztjaira!

15

Család- és nőpolitika az Unióban

15

Női vállalkozások Magyarországon

22

A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány

22

Beszélgetés Horváth Annával, a SEED Alapítvány ügyvezető igazgatójával

22

 FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN Összekötni az elszakadt szálakat

32

Elfogadták az új Országos Területrendezési Tervet

36

Megrendelő – 2008 Megrendelem az ÖN-KOR-KÉP című folyóiratot ........... példányban. Éves előfizetési díj: 7127 forint + 2268 forint postaköltség Összesen: 9395 forint Számlázási cím: ........................................................................................... Szállítási cím: ................................................................................................ Kelt: ..............................., 2008. ..................................................................... ............................................. Aláírás

IDŐKÖZI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK Folyóiratunk folyamatosan figyelemmel kíséri az időközi önkormányzati választásokat, valamint a helyi és az országos népszavazásokat. A korábbi ciklusokhoz viszonyítva úgy tűnik, hogy sem a polgármesterek, sem az önkormányzati képviselő-testületek tagjai nem ülnek nyugodtan a babérjaikon. Megfigyelhető, hogy az elmúlt évekkel ellentétben, ebben a ciklusban a közéleti aktivitás sokkal élénkebb, több településen a közélet szereplői a 2006-os őszi önkormányzati választások eredményét lemondással vagy önfeloszlatással igyekeznek korrigálni. Előző lapzártánk óta, a június 18. és július 21. közötti időszakban kilenc településen tartottak időközi választásokat. A kilenc település közül hat helyen választottak polgármestert, az eredmények szerint egy esetben kapott újra bizalmat a korábbi vezető. Azokon a településeken (Óbányán, Penyigén, Tolcsván), ahol önfeloszlatás történt, a képviselő-testület tagjainak összlétszámát figyelembe véve (21 fő) az alábbiakban látható, hogy tizenegy főt újraválasztottak. Figyelemre méltó, hogy a fent jelzett rövid időszakban két esetben is felmerült a településvezetők feddhetetlenségének kérdése. Az időközi választást a SzabolcsSzatmár-Bereg megyei Tiszakóródon Gyulai Gáspár távozása miatt kellett megtartani, akit a térségi közigazgatási hivatal kötelezett munkakörének átadására, miután a bíróság jogerősen pénzbüntetésre ítélte folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelésért, hivatalos személy által elkövetett közokirathamisításért, valamint folytatólagosan elkövetett jogosulatlan gazdasági előny szerzéséért. A Debreceni Ítélőtábla elmarasztaló határozata szeptember 12-én született meg, a polgármester viszont a törvényi rendelkezés ellenére sem mondott le akkor tisztségéről, továbbra is ellátta feladatát. A bíróság a közügyek gyakorlásától nem tiltotta el Gyulai Gáspárt, ezért indulhatott az időközi választáson. A Komárom-Esztergom megyei Neszmélyen Benkő Ferenc, korábbi polgármester áprilisban jelentette be, hogy szívbetegsége miatt április 15-ei hatállyal lemond tisztségéről. A Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság a neszmélyi önkormányzat sérelmére elkövetett csalással és sikkasztással, valamint több rendbeli közokirat-hamisítással gyanúsítja Benkő Ferencet.  Budapest XIV. kerületében egy képviselő lemondása miatt tartottak időközi választást. A hat jelölt közül Gécziné Cseke Vandát (Fidesz) választották meg, aki 594 szavazattal a voksok 58,64 százalékát szerezte meg.  Himesháza. Rozmer András független jelöltet választották a Baranya megyei település polgármesterévé. Michelisz András független polgármester lemondása miatt tartottak időközi választást. Az 1161 fős település 994 választópolgárából 564-en szavaztak, két voks érvénytelen volt. A polgármesteri székért öt független jelölt versengett. Rozmer András 243, Millich Józsefné 103, Schulteisz Ferencné 83, Poltné Schumann Ildikó 72, János Zoltán 61 szavazatot kapott.  Nagykálló. A Szabolcs-SzatmárBereg megyei Nagykállón Béni Sándor Norbert független jelöltet választották meg a haláleset miatt megüresedett önkormányzati képviselői helyre. A választópolgárok a 3. számú egyéni önkormányzati választókerületben június 29-én megtartott időközi önkormányzati képviselőválasztásra nyilvántartásba vett jelöltek közül Béni Sándor Norbert független jelöltre 82, Forróné Dr. Szabó Valéria független jelöltre 13, Hamar Vilmos független jelöltre 14, Kiss József független jelöltre 21, Tóth Zoltánra, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség jelöltjére 50 érvényes szavazatot adtak le.

2

 Óbánya. A Baranya megyei telepü-

lésen a képviselő-testület áprilisban oszlatta fel önmagát. Az időközi választáson Mezey Mihály független jelölt lett a település új polgármestere. A 156 fős település132 választópolgárából 90 fő voksolt, egy szavazat érvénytelen volt. A polgármesteri székért öt független jelölt versengett: Balázs János 2, Bányai László 28, Berengyán Károly 3, Dani Ferenc (a település korábbi polgármestere) 18 és Mezey Mihály 38 szavazatot kapott. A testület öt tagját hét jelölt közül választották meg, hárman közülük a korábbi testületnek is tagjai voltak.  Tiszakóród. A Szabolcs-SzatmárBereg megyei településen Károlyi Kálmán nyerte a polgármester-választást. A település 616 választásra jogosult polgára három független jelöltre adhatta le szavazatát: Gyulai Gáspár 116, Hopka András 72, Károlyi Kálmán 275 szavazatot kapott. A 465 leadott szavazatból kettő érvénytelen volt. Az időközi választást Gyulai Gáspár korábbi polgármester, a tisztséggel összefüggő bűncselekménye miatt kellett kiírni.  Zajk. A képviselő-testületi tagok többségének lemondása miatt választottak új képviselőket a Zala megyei Zajkon. A testület munkája azután lehetetlenült el, hogy tavasszal, több vitát követően négy képviselő lemondott mandátumáról, és

ÖN • KOR • KÉP 2008. július–augusztus

csak egy jelölt maradt a 2006-os önkormányzati választási listán, aki ezáltal a testület tagjává válhatott. A három hiányzó képviselői helyre hat független jelölt közül választották képviselőnek Gál Jánosnét, Grózner Tibornét és Palkó Melindát.  Neszmély. A Komárom-Esztergom megyei Neszmélyen Horváth Bélát válaszották polgármesternek. Az időközi polgármesterválasztáson három független jelölt indult. Az érvényes szavazatok száma 476 volt. Ebből Horváth Béla 299, Kovács Zoltán 66, Rubin Zsolt 111 voksot szerzett. Benkő Ferenc polgármester áprilisban jelentette be, hogy szívbetegsége miatt április 15-ei hatállyal lemond tisztségéről.  Penyige. Juhász Gyula lett a Szabolcs megyei Penyige új polgármestere. A településen a 617 választásra jogosult közül 508 szavazott. A két polgármesterjelölt közül Juhász Gyula 328 szavazatot kapott, Németi János, korábbi polgármester 176 szavazattal elvesztette a helyiek bizalmát. Az önkormányzat képviselő-testülete áprilisban oszlatta fel önmagát, 7 képviselő-testületi helyre 16 független jelölt pályázott. A megválasztott képviselők közül négyen korábban is tagjai voltak a testületnek.  Tolcsva. Újra Vojnár László kapott bizalmat az időközi önkormányzati választáson Tolcsván. A Borsod megyei települé-

sen két választókörzetében összesen 1536 választásra jogosult polgár él, közülük 995 fő adott le szavazólapot. Három független polgármesterjelölt indult a választáson, köztük a korábbi vezető, Vojnár László is, aki 463 szavazattal (46,8%-os szavazati arány) győzött a megmérettetésen. A képviselő-testület kilenc főből áll, erre húsz független jelölt volt. A korábbi testület tagjai közül négy főt választottak újra. Fenti időszakban Drágszélen, Fóton és Dabason tartottak népszvazást.  Drágszél. A június 22-ei drágszéli népszavazáson a 314 szavazásra jogosult állampolgár a következő kérdésre adhatta le szavazatát: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Drágszél községben a köztemető területén krematórium létesüljön?” A szavazásra jogosultak közül 166 fő adta le voksát, érvénytelen szavazat nem volt A kérdésre 138-an szavaztak igennel.  Fót. Három civil szervezet – a Fóti Lokálpatrióták Egyesület, a Közös Jövőnk Egyesület és a Civil International Nemzetközi Polgári Liga – kezdeményezésére tartottak népszavazást június 29-én Fóton. A szavazáson megjelenőnek arra a kérdésre kellett válaszolnia, hogy „Akarja-e Ön, hogy az orvosi rendelők maradjanak a jelenlegi Egészségügyi Központban?” A szavazás érvénytelen és eredménytelen volt, mert a 14 504 szavazásra jogosult lakosból legalább hétezernek kellett volna részt vennie, de csak 3134-en mentek el voksolni. A szavazók közül 2900an igennel, 226-an nemmel válaszoltak a kérdésre.  Dabas. A Pest megyei település választópolgárainak az alábbi kérdésre kellett válaszolnia július 6-án: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Dabas város külterületén a kommunális hulladéklerakó védőtávolságán belül fémhulladék feldolgozó és hulladékjármű előkezelő üzem létesüljön?” A népszavazás érvénytelen és eredménytelen volt, mert a választásra jogosultak mindössze 18 százaléka, 2460 fő adott le érvényes szavazatot. A beruházást a többség, 1276 fő elutasította. Kolin Péter

PARLAMENT – TÖRVÉNY-ELŐKÉSZÍTÉS

Lassan, de biztosan Kettéválasztanák a szociális segélyezést

Elsősorban munkát és nem segélyt kell adni a rászorulóknak – talán ez az egyetlen közös gondolat, amelyben kormánypárt és ellenzék, továbbá a civil és érdekvédő szervezetek is egyetértenek. Abban viszont már igen eltérnek az álláspontok, hogy ezt hogyan lehet megvalósítani. Az önkormányzatoktól indult kezdeményezés nyomán a kormány július közepén közreadta a szociális rendszer átalakításának tervét, amelyet a parlament az őszi ülésszak kezdetén vitathat meg. A szociális tárca július közepén elkészült tervezete szerint kettéválik a szociális segélyezési rendszer: rendszeres segélyt és rendelkezésre állási járadékot kapnának a rászorulók. Az előbbiek közé sorolnák az ötvenöt év felettieket, a munkaképteleneket, a legalább három gyermeket egyedül nevelőket, illetőleg az önkormányzati rendeletekben felsorolt további érintetteket. Rendelkezésre állási járadékot kapna, aki munkaképes, illetőleg az önkormányzati rendelet nem mentesíti a foglalkoztatás alól. Az önkormányzatoknak számukra közfoglalkoztatási tervet kell készíteniük, s ha a felajánlott munkát elutasítják, megszüntetik az ellátás folyósítását. A képzésben résztvevők jövedelempótló támogatást, a többiek közfoglalkoztatási bért kapnának. Ha az önkormányzat nem tud közmunkát biztosítani, akkor utalják a rendelkezésre állási járadékot. Az ellátás nem lenne folyamatos, azt csak addig folyósítanák, amíg az egyébként munkaképes igénylőnek nem tudnak foglalkoztatást biztosítani. Ebbe a kategóriába becslések szerint 150–200 ezer, jelenleg szociális segélyben részesülő tartoz-

na – ők dolgoznának, de nincs rá módjuk. Azt még nem határozták meg, hogy a segélyezettek és a rendelkezési állományba tartozók mennyi járandóságra tarthatnak igényt. A segélyből élő alkalmazását új munkahely létesítésénél az állam kedvezményekkel honorálná, egyebek között hároméves járulékmentességgel. Kiemelt beruházásoknál – főként az építőiparban – pedig legalább tíz százaléknyi hátrányos helyzetű ember foglalkoztatását írnák elő. A közcélú foglalkoztatás jövő évi forrásigényét – a közfoglalkoztatás adminisztrációját segítő háromezer új önkormányzati alkalmazott bérével együtt – negyvenöt milliárd forintra becsülik.

Kiérlelt változtatáshoz idő kell Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter célként határozta meg, hogy legalább 80 ezer munkaképes embert vonjanak be a szociális foglalkoztatásba. A szociális tárca vezetője és kormánypárti politikustársai is többször hangsúlyozták: nem támogatnák, hogy bárkinek, aki segélyt kap, cserébe feltétlenül munkát kell-

jen végeznie. A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy a szociális segély nagysága nem fix, a család jövedelmétől függ. Maximuma pedig a nettó minimálbér lehet, amelyet a segélyezettek mindöszsze 5–7 százaléka kap meg. Az átlag a tavalyi évben havi 27 ezer forint volt. Az elvárások szerint, aki tud, annak negyedévente legalább 15 napot vagy 120 órát kell dolgoznia, minimálbérért. Aki visszautasítja a felkínált munkát, megvonják tőle a segélyt. Aki nem képes dolgozni, annak a családsegítő szolgálattal kell majd együttműködnie. A szociális számla ügye sem dőlt még el. A tervek szerint ugyanis a családi pótlék egy részét erre kapnák a rászorulók. Bizonyos családok természetbeni juttatásként – óvodában, iskolában nyújtott támogatásként – kapnák meg a családi pótlékot. Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára: meg kell vizsgálni, hogyan lehet az átalakítás során garantálni az elszegényedő családok gyermekeinek az ellátását, s úgy alakítani a pénzbeli és a termé-

szetbeni juttatások arányát, hogy a célok teljesüljenek. A főtitkár szerint egy jól kiérlelt változtatáshoz több idő kell, s nem lehet probléma, ha a segélyezési rendszer nem a jövő év január elsejétől változik meg – ahogy azt a kormány tervezi. Soltész Miklós, az Országgyűlés Szociális bizottságának KDNP-s alelnöke szerint szét kell választani a segélyezést és a családtámogatás rendszerét. Azt igazságtalannak tartja, hogy minimálbért kapjon az, aki negyedévente csak 15 napot dolgozik. Az ellenzéki politikus szerint a kormánynak a munkanélküliekkel is többet kellene foglalkoznia.

Monokon jól mennek a dolgok Miközben folyik a kormányzati tervezés a kezdeményező településen, Monokon, amelyről elnevezték az új szociális modellt, a polgármester szerint jól működik a segélyért munkát elv a gyakorlatban is. A modell lényege, hogy a község önkormányzata csak akkor folyósítja a szociális segélyt, ha a munka nélküli, ám munkaképes polgár bizonyos mennyiségű közmunkát vállal. Szepessy

A segélyt kombinálom a feketemunkával

2008. július–augusztus ÖN • KOR • KÉP

3

KOR-KÉP Zsolt polgármester úgy nyilatkozott: amióta ezek a rendeletek érvényben vannak, azóta az iskolába járás népszerűbb náluk.„Nagyon sok polgármesterrel beszélgettem, azt mondták, hogy ugrásszerűen megnőtt az óvodába való beíratás is, pedig ez a rendelet a többi településen nincs is hatályban. Az emberek a médiából hallják, ezért úgy gondolják, hogy ez már az egész országban működő dolog, és elkezdték a gyerekeket óvodába és iskolába íratni. A szülők félnek a bírságtól, és inkább beíratják a gyerekeiket” – mondta a település vezetője. Másnak is vannak ötletei az ügyben. A borsodi cigányvajda, Lakatos Attila például az ország leghátrányosabb helyzetű megyéiben állami vagy önkormányzati szerepvállalással alapítványokat hozna létre. (Erről szóló írásunkat lásd a 28. oldalon) Szűcs Erika a borsodi megyei lapnak úgy nyilatkozott: helyesli, hogy a magánszférát is érdekeltté tennék a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásában. Ezért is tervezi a szaktárca a Start régiókártya bevezetését, aminek lényege, hogy aki segélyezettet foglalkoztat, annak 3 évig nem kell az illető után járulékot fizetnie. Az azonban vitatandó, hogy a foglalkoztatás szervezése alapítványokon vagy önkormányzatokon keresztül történjen-e, mert intézményi szerveződésnek lennie kell annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetű emberek és a munkaadók igényei találkozzanak. Németh Erika

4

Mindenki másként képzeli

Jön a kétezer seriff országa? Önkormányzati rendőrség létrehozását kezdeményezte a közelmúltban több település vezetése. Céljuk kettős: a rendőri jelenlét erősítése, illetőleg a jelenleg elhanyagolt, egyszerűbb közterületi jogsértések hatékonyabb szankcionálása. Ezért is javasolták – városokban – a közterület-felügyelet megerősítését, átalakítását. Önkormányzati típusú rendőrség létrehozásával egyetért a főváros rendészeti bizottságának szocialista elnöke is. A rendőrségi feladatok átadását az önkormányzatoknak viszont nem támogatja az önkormányzati minisztérium szocialista államtitkára. Az ÖN-KORKÉP-nek Jauernik István hangsúlyozta, hogy ezt a jelenlegi szerkezet nem teszi lehetővé. Véleménye szerint az önkormányzatok a mostani jogszabályi környezetben is meg tudják oldani a közbiztonság megerősítését, főként a rendőrséggel való szorosabb együttműködéssel. Újbudáról érkezett a közelmúltban az első hír, miszerint hamarosan tucatnyi magyar „seriff” állhat szolgálatba egy hazánkban eddig szinte ismeretlen felépítésű önkormányzati rendőrség keretében. A budapesti kezdeményezés egyelőre kísérlet, de szakmai és politikai körökben már körvonalazódik a széttagoltan működő közterület-felügyeleteket kiváltó, egységes magyarországi önkormányzati rendőrség képe – adta hírül az egyik napilap. Az ötlet nem új, 1990-ben is szó volt az önkormányzati rendőrség létrehozásáról, de az akkor hatalmon lévők jobbnak látták, ha nem biztosítanak helyi „ítélet-végrehajtói” jogosítványokat, figyelemmel a kiszámíthatatlan polititikai viszonyokra is.


Újbudán mindenesetre már a tettek mezejére léptek, a helyi közterület-felügyeletre építve formálódik az új kerületőrség. A XI. kerület képviselő-testületének célja az, hogy a mainál sokkal közelebb kerüljön a lakosság igényeihez a közbiztonsági, közterületi feladatok végrehajtása. A közterület-felügyelet vezetőjének megválasztása már eddig is a képviselő-testület hatáskörébe tartozott. Szándékaik szerint az önkormányzati rendőrség felállításakor – az amerikai seriffek mintájára – a kerületőröket is választani fogják a képviselők. Így a közterületi ellenőrzések egy része hárul majd a közterület-felügyelőkre, a szervezet másik ágát alkotó kerületőröknek pedig nem lesznek hatósági jogosítványaik, feladatuk

elsősorban a „bizalomerősítő intézkedések” megtétele, a kisebb jogsértések megszüntetése és a figyelmeztetés lesz. Formaruhát viselnek, de a közterület-felügyelőkétől eltérőt. Budapesten egyébként már van olyan kerület, ahol önállóan dolgoznak kerületőrök, s olyan városrész is akad, ahol vegyes felállásban látják el a szolgálatot a közterület-felügyelők és a kerületőrként dolgozó biztonsági őrök. Újbuda abban lesz kivétel, hogy a közbiztonságért felelős személyek a választott képviselők útján jutnak hivatalhoz.

A fővárosban hasonlóan gondolkodnak A közterületek általános állapota olyan rossz, hogy az állami rendőrség ezzel a feladattal egyedül nem képes megbirkózni. Egyebek között ezért is támogatná „önkormányzati típusú rendőrség” létrehozását Danielisz Béla. A Fővárosi Közgyűlés városrendészeti bizottságának szocialista elnöke szerint az egyszerűbb jogsértések megakadályozása tartozhatna feladataik közé, példaként az illegális szemetelést, piroson átszaladó gyalogost említette. Az elnök úgy gondolta, hogy az önkormányzati rendőrök hatósági jogkörrel rendelkeznének, de nem lenne bűnügyi nyomozati jogosítványuk és lőfegy-

KOR-KÉP verük sem. Speciális jogállású köztisztviselőként, klaszszikus közrendészeti tevékenységet végeznének. Az viszont már koncepcionális kérdés, jegyezte meg, hogy a lakosság válassza-e az önkormányzati rendőröket, mint az Egyesült Államokban a seriffeket. Úgy látja, hogy ez a megoldás Magyarországon nem működne. Az biztos, hogy egyetlen önkormányzati rendőrségre lenne szükség, Budapesten például körülbelül ezerhétszáz–kétezer önkormányzati rendőr képes lenne hatékonyan őrizni a közterületi rendet – nyilatkozta a szocialista politikus. Majd hozzátette: az önkormányzatok bőven költenek annyit a közterületekre és a rendőrségre, amennyiből csak a fővárosban minden további nélkül ki lehet állítani egy ezerötszáz tagú szervezetet. Annál is inkább, mert ha az önkormányzati rendőrség létrejön, vele egy időben a közterület-felügyelői hálózat megszűnik. Az egységes önkormányzati rendőrség felállításához azonban kétharmados törvényeket kellene módosítani, amelynek átfutása – ha egyetértés születne – legalább másfél év.

Szkeptikus az önkormányzati államtitkár Jobbító szándékú a felvetés, de a jelenlegi önkormányzati rendszerben megoldhatalan, és nem is lenne szerencsés egy önkormányzati rendőrség létrehozása. A települések a mostani jogszabályi és pénzügyi lehető-

Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármesterének közleménye

Összefogást az önkormányzati rendőrségért! A napokban felröppent egy hír, miszerint a Magyar Gárda vidéki térnyerését ellensúlyozandó, kormányzati körökben felmerült az önkormányzati rendőrség létrehozásának gondolata. Kondorosi Ferenc igazságügyi államtitkár is megfontolandónak tartja az elképzelést, s egy megerősített közterületfelügyelet koncepcióját vázolta fel. Szomorúnak tartom, hogy mindehhez a Magyar Gárda megjelenésére volt szükség, s álláspontom szerint csupán a közterület-felügyelet megerősítése kevés. Az elmúlt évtizedben több ízben javasoltam olyan törvénymódosítást, mely lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok nagyobb súllyal szólhassanak bele a helyi közbiztonsági feladatok megoldásába. Ez annál is indokoltabb, mivel az önkormányzati törvény a közbiztonságért az önkormányzatokat teszi felelőssé. A javaslatom az volt, kezdjük meg a rendőrség átalakítását olyan módon, hogy – az országos hatáskörű, bűnüldözési feladatok kivételével – legyen lehetősége az önkormányzatoknak arra, hogy a közbiztonság megerősítése érdekében – európai mintákat követve – létrehozhassák az önkormányzati rendőrséget. Az okmányirodák átszervezésének tapasztalatai is jól mutatják, hogy ha a rendfenntartó szervektől átkerül egy feladat a szolgáltató szemléletű önkormányzatokhoz, akkor annak ellátása lényegesen jobb színvonalon, sokkal inkább polgárbarát módon történik, mint korábban.

ségeiket kihasználva is képesek a közbiztonság megerősítésére. Így foglalható össze az önkormányzati tárca szocialista államtitkárának véleménye. Jauernik István az ÖN-KOR-KÉP-nek elmondta: először azt kell vizsgálni, a kezdeményezők miért és miben elégedetlenek a rendőrséggel. Ha a színvonallal, akkor át kell gondolni, ugyanennyi pénzből az

Az önkormányzati fenntartású rendőrség közelebb lenne az emberekhez, közelebb a problémákhoz, és így szükségszerűen a megoldásokhoz is. Az önkormányzati rendőrség tevékenysége önkéntelenül inkább a bűnmegelőzésre, mint a büntetésre irányulna. Hatékonyabbá válhatna a működés, a felderítés, a megelőzés. Ez a modell jól bevált számos országban. Meggyőződésem, hogy a hatékonyabb, olcsóbb rendőrség megteremtéséhez az önkormányzati rendőrség felállításán keresztül vezet az út, ezért pártállástól függetlenül polgármestertársaim támogatását kérem ahhoz, hogy összefogva álljunk ki, és fogalmazzuk meg igényünket a rendőrség önkormányzati fenntartásba vételére. Az átvett feladatokhoz tartozó pénzügyi fedezetnek természetesen normatív alapon szintén az önkormányzatokhoz kell kerülnie. Először a jogi kereteket kellene megteremteni, és első körben önkéntessé tenni a csatlakozást ehhez a rendszerhez. Budaörsön már ma is kiemelt pénzügyi támogatással igyekszünk több rendőrt biztosítani a város területére. Szabadnapos rendőröket „vásárolunk”, legutóbb az objektum őrzés feladatait vettük le a rendőrség válláról. Talán ennek is köszönhetjük, hogy városunkban tavaly radikálisan csökkent a bűnesetek száma. Budaörs városa vállalja a kezdeményezés koordinálását, és azt is, hogy finanszírozza egy ilyen rendszer bevezetését – közigazgatási kísérletként – a saját területén. Budapest, 2008. július 11.

önkormányzatok tudnának-e magasabb színvonalú közbiztonságot garantálni. Az államtitkár szerint nem, s a jelenlegi önkormányzati szerkezetben szerinte nincs is realitása önkormányzati rendőrség létrehozásának. A 3195 önkormányzat között van olyan, amely 17 fős település, s van, amely 1,8 milliós város ügyeit viszi. Több mint 1700 települé-

sen ezernél alacsonyabb a lakosságszám. Mindenhol lenne önkormányzati rendőr? Ki irányítaná őket? – tette fel a kérdést Jauernik István. Az államtitkár gazdag tapasztalatai birtokában úgy vélte, nem együttműködésre alapuló feladatmegoldás, hanem rivlizálás kezdődhetne a települések között. Példaként a közoktatást hozta fel, amely bizo-


5

KOR-KÉP

Az önkormányzatok feladatait nem növelni kell, sőt, egyes kistelepülésekét, amelyek a kötelezőeket most sem tudják ellátni, inkább szűkíteni szükséges – vélte Jauernik. Véleménye szerint ahhoz, hogy ma egy önkormányzat a közrendet, a közbiztonságot erősítse, megvan a törvényi lehetőség, de a közterület-felügyelettel kapcsolatos jogszabályok módosítását elképzelhetőnek tartja. A településeknek a lakossági igényekhez igazodva és pénzügyi teherbírásukat figyelembe véve kell dönteniük ezekben a kérdésekben. Kérdésünkre, miszerint számos elmaradott térségben lévő kistelepülésen lenne igény, ám pénz nincs a közbiztonság erősítésére, az államtitkár azt mondta, szerinte ez megoldható az önkormányzatok és a rendőrség szorosabb együttműködésével. Ő erre látott példát Nógrád megyében,

6


Döntöttek

a forráshiányos önkormányzatok támogatásáról A pénzügyminiszter döntött az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatásáról, melynek eredményeként 732 működési forráshiányos önkormányzat 7,79 milliárd forint támogatást kapott. A döntés az idei év első ütemére vonatkozik. A támogatást az idei költségvetési törvény alapján azok az önkormányzatok igényelhetik, amelyek a feladatellá-

táshoz kapott normatívákon kívül saját források teljes feltárására és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések mellett sem képesek a kötelező önkormányzati feladatok ellátására. A Pénzügyminisztériumban döntés születetett a villamosenergia áremelkedésének ellentételezésére is, melynek összege 430,5 millió forint, ebből 368 önkormányzat részesül támogatásban. (Hírforrás: Önkornet)

Támogatásban részesülő önkormányzatok ezer Ft Önkormányzat neve

Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzatok támogatása

ezer Ft Villamosenergia áremelkedés hatásának ellentételezése

Támogatásban részesült települések (db)

A közterület-felügyeletet lehet erősíteni

ahol a megyei kapitány több falu kérésére erősebb rendőri jelenlétet ígért a településvezetőknek. Mindenhol azonban nem lehet körzeti megbízott – vélte Jauernik István, s hozzátette, szerinte az amerikai típusú seriffek kinevezése is idegen a magyar hagyományoktól. A parlament nemzetbiztonsági bizottságának kereszténydemokrata elnöke egyelőre figyelemre méltónak nevezte a kezdeményezést. Simicskó István szerint is keresni kell alternatív megoldásokat, de arra figyelmeztetett, hogy amikor az önkormányzatoktól rengeteg pénzt vont el a kormány, egy ilyen szervezetet lehetetlen saját erőből fenntartani. Mivel elsősorban az állam feladata a közbiztonság fenntartása, de az állam erre nem képes, ezért mindenképpen pluszpénzt kellene adni az önkormányzatoknak. Jauernik István ezzel szemben megerősítette: a jelenlegi keretből az önkormányzatok sem tudnának jobb színvonalú közbiztonságot garantálni, több adó kivetésére a források növeléséhez azonban nincs lehetőség. Némileg vitatkozik ezzel az állásponttal Wittinghoff Tamás, Budaörs szabad demokrata polgármestere, aki erről közleményt (Lásd a keretes anyagot az 5. oldalon) adott ki. A polgármester lapunknak azt mondta, lát reményt az együttgondolkodás elindítására, s reméli, nem csúszik át a pártpolitika térfelére az ügy. N.E.

Támogatásban részesült települések (db)

nyos szempontból egyszerűbb feladat, mint a közbiztonsági, mégis számos esetben nem tudnak egymással dűlőre jutni ilyen ügyekben sem az önkormányzatok. „Mi történne egy helyi irányítású rendőrséggel, ha – ami mostanság nem ritka – politikai belharc robanna ki a településen? Addig felfüggesztenék a feladat-végrehajtást, amíg egyezségre nem jutnak a felek? Ez képtelenség” – mondta az államtitkár.

Baranya megye

236 708

43

2 603

5

Bács-Kiskun megye

138 308

12

11 408

4

Békés megye

203 024

17

8 861

7

1 138 193

109

114 128

83

425 322

25

15 621

15

40 552

9

6 542

4

Győr-Moson-Sopron megye

142 633

17

4 995

7

Hajdú-Bihar megye

701 886

41

59 211

35

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Csongrád megye Fejér megye

Heves megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Komárom-Esztergom megye

91 190

17

5 228

11

503 285

24

24 743

14

4 012

2

0

0

Nógrád megye

284 225

31

31 610

24

Pest megye

204 414

16

5 693

7

Somogy megye

759 183

101

7 233

14

2 251 702

147

116 945

99

99 361

10

2 724

2

103 507

22

2 699

3

19 917

13

711

3

444 471

67

9 495

31

7 791 893

723

430 450

368

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Tolna megye Vas megye Veszprém megye Zala megye Összesen

www.

Olvassa!

.hu

„... a kormányzat a kialakult finanszírozási helyzetben hajtson végre egyszeri konszolidációt … a magyarok által lakott régiók, tájegységek hozzanak létre egy Kárpát-medencei magyar önkormányzati szövetséget, az előkészítő munka elvégzésére felkérik a Magyar Önkormányzatok Szövetségét...” (Részlet a VII. Gödőllői Világtalálkozón megfogalmazott zárónyilatkozatbóll)

Gödöllői randevú

Magyar Polgármesterek VII. Világtalálkozója

A háromnapos polgármester világtalálkozón határon innen és túlról csaknem nyolcszázan vettek részt. A rendezvényen elsősorban szakmai programokat szerveztek. Szó volt az önkormányzatok finanszírozásáról, a településüzemeltetés kérdéseiről, a pályázatok kiírásának tapasztalatairól, kormány és az önkormányzatok feladatmeghatározásának újragondolásáról. A konferencia első napján köszöntőt mondott dr. Gémesi György polgármester, a MÖSZ elnöke és dr. Felcsúti Péter, a Raiffeisen Bank Zrt. vezérigazgatója. Előadást tartott Vizi E. Szilveszter, a MTA volt elnöke, Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, Kósa Lajos, Debrecen polgármestere és dr. Szabó Hajnalka EU-tanácsadó. A találkozó Zongor Gábor festőművész (TÖOSZ-főtitkár) kiállításának megnyitójával kezdődött. Bajnai Gordon fejlesztési és gazdasági miniszter szerint hazánk jól teljesít az uniós források lehívásával. Az újonnan csatlakozott országok közül Magyarország az év végéig rendelkezésre álló források 93 százalékát hívta le. A fejlesztési miniszter beszámolt arról is, hogy elindultak a határon túli fejlesztések. A kormány célkitűzése, hogy a leghátrányosabb 33 térség ne ver-

senyezzen az erősebb vetélytársakkal, ezért pályázat helyett külön programot szervez részükre, mert a nagyobbak elszívnák a forrásokat a kisebbek, fejletlenebbek elöl. E térségekben egymillióan élnek – hívta fel a figyelmet a miniszter. Kósa Lajos: a kormány sok esetben ellenségesen kezeli az önkormányzatok jobbító szándékát. Bajnai Gordon szerint Magyarország jól

teljesít az uniós források lehívásával, Debrecen fideszes polgármestere viszont úgy látja, hogy az ország egy idegbeteg, antipatikus stréber szerepét játszva, túllihegve igyekszik az EU normaelvárásainak eleget tenni, ami pedig lehetetlen feladatok elé állítja az önkormányzatokat. Kósa szerint a magyar önkormányzatok a működőképesség határához jutottak. A kormány ugyanis egyre több feladatot hárít rájuk, miközben a finanszírozáshoz szükséges pénzeket folyamatosan megvonja. Az uniós pénzek legfeljebb a szinten maradáshoz elegendőek.

Vizi E. Szilveszter, az MTA volt elnöke is köszöntötte a világtalálkozó résztvevőit, hangsúlyozta, hogy azok a régiók, amelyek autonómiát élveznek, gazdasági növekedést, kulturális és tudományos fellendülést mutatnak. Ebben az értelemben a székelyföldi kulturális és területi autonómia terve az ott élő magyar kisebbség és a román nemzeti többség számára is előnyös lehet. Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a MÖSZ elnöke bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az önkormányzatok működése egyre nehezebb. Az önkormányzatok több

Gémesi György és Zongor Gábor a kiállítás-megnyitón


7

KOR-KÉP mint 3000 milliárdból gazdálkodnak, ennek megfelelően nagyobb szerepet kell kapniuk az őket érintő döntésekben. Véleménye szerint át kell gondolni a feladatok finanszírozását. Jobb együttműködés kellene a kormányzat és az önkormányzat között, nem feltétlenül a politikának kell uralni ezt a terepet. Gyenesei István önkormányzati miniszter: „el a kezekkel az önkormányzatoktól!” Olyan reform nem lehetséges, amely akárcsak rövid távon is sérti a települések vagy az állampolgárok érdekeit. A reformokhoz elengedhetetlen a szakmai, politikai, érdekképviseleti és társadalmi támogatottság. Nem fogadható el az az álláspont, amely szerint kevesebb önkormányzatra lenne szükség, az ugyanis alapjaiban sértené az önrendelkezés jogát. Molnár Gyula, Budapest XI. kerületének polgármestere, szocialista országgyűlési képviselő, az önkormányzati szekció ülésen azt mondta, hogy az elmúlt 18 év tapasztalatai alapján a kérdés az, hogyan tovább? Kis lépések kellenek vagy merjünk hozzányúlni a rendszerhez? Véleménye szerint, ha forrás nélkül újabb

8


és újabb feladatokat telepítenek az önkormányzatokhoz, az csökkenti az önkormányzatok autonómiáját. Molnár számára nem az a kérdés, hogy a magyar önkormányzati rendszer átfogó reformja megvalósulhat vagy sem, ugyanis ma nincs olyan politikai kultúra és szándék, hogy ez megtörténjen. Véleménye szerint, ennek ellenére mégis néhány kérdésben meg kellene egyezni. Újbuda polgármestere szerint nem volt rossz kísérlet a kistérségi társulás, a területi lehatárolásra vonatkozóan az a véleménye, hogy sajnos a megye vagy régió kérdésére ma még nincs világos politikai akarat. Szepes Péter, a Nógrád megyei 111 fős Kutasó polgármestere települése bemutatásakor elmondta, hogy a falu már az 1200-as évek óta létezik. Jelenleg a leghátrányosabb 200 település közé tartozik, csődhelyzetben van, óvodáját, iskoláját már korábban bezárták, a ’70-es évek óta nincs intézménye a falunak. Vajon milyen gyökerei lesznek annak a 3 éves gyermeknek, aki Pásztón szocializálódik? – tette fel a kérdést Szepes Péter. A polgármester 2002től tiszteletdíjasként irányítja a falu

Átadták a Polgármesteri Ezüstlánc-díjakat. A Magyar Polgármesterek Szövetsége által alapított kitüntetést Bátovszki György, Csömör és Szuhán András, a kárpátaljai Bene település polgármestere vehette át dr. Gémesi Györgytől. A díjakat kuratórium döntése alapján ítélik oda.

KOR-KÉP életét, büszke arra, hogy amióta ő a település vezetője, gyarapodott az állandó lakosok száma. A kutasóiak közötti korösszetételt ismerteve elmondta, hogy bízakodó, mert a fiatalok száma növekszik (a 0–17 év közöttiek száma 20 fő, a 18–60 közöttieké 58 fő, a 60 év felettieké 33). A négyfős önkormányzati képviselő-testület az alpolgármester és a polgármester tiszteletdíjával és költségtérítésével együtt, nem kerül többe mint havi 160 ezer forint. Véleménye szerint a reformot nem az önkormányzatok számának csökkentésével kellene kezdeni, hanem a parlament és a megyei közgyűlések létszámával. Amíg az Országgyűlés nem akarja a saját költségeit csökkenteni, addíg Kutasó zsebébe se kotorásszon senki! – mondta Szepes Péter. Fekete Barnabás, Balatonvilágos polgármestere hozzászólásában úgy nyilatkozott, hogy a kormány bünteti az önkormányzatokat, mert más színűek, mint a kormány. Véleménye szerint baj, hogy nem lehet visszahívni az országgyűlési képviselőket, baj, hogy a testületek pártcsatározás színterévé válnak. A kistérségekről

szólva úgy fogalmazott, hogy Európa szabadon átjárható, de a kistérségek nem. Felszólította a parlamenti pártokat, hogy dolgozzanak. Pergő Margit, Berhida polgármestere a központilag egységes szoftverek ingyenes hozzáférését hiányolta. Úgy fogalmazott, hogy miközben terjed az elektronikus szolgáltatás, mégis a hivatalok a papír alapú formában kérik az információkat:„a leveleket iktatni, a polgármestereket nyugtatni”– fejezte be a gondolatot. A hozzászólók többsége szerint nem az önkormányzatokkal van a baj, hanem a finanszírozással, hiányolják a kiszámíthatóságot. Példaként említik a szociális támogatási rendszert, ami egy éven belül négyszer is változik. Az önkormányzatok fejlesztettek, most meg nem tudják finanszírozni, mert az állam csökkentette a finanszírozást. Javasolták: meg kell nézni, hogy a kistelepüléseken kell-e hivatalt működtetni? A reformról szólva volt, aki úgy gondolta, hogy vissza kellene nyúlni a tanácsrendszer jó példáihoz, volt aki az Országgyűlésben is csak választott képviselőket küldene, olyan véleményező is akadt, aki úgy fogalmazott: „amilyen a kapitány, olyan a század.” Szöveg és fotó: Csiky Ildikó Polgármesteri Aranygyűrű: idén kiemelkedő tevékenységük elismeréseként Sóvágó László (Hajdúszoboszló), Szalai János (Csősz), Vitály Barna (Hegyközcsatár, Románia) és Hajdu László (Budapest XV. kerület) polgármester kapta a kitüntetést. Az idén a tizedik alkalommal odaítélt Magyar Szabadságért Díjat Grosics Gyula, az Aranycsapat kapusa kapta.

A kétnapos világtalálkozó a résztvevő polgármesterek közös zárónyilatkozatának elfogadásával ért véget. A dokumentumban megállapítják: az önkormányzatok pozíciója romlott, a támogatások reálértéke csökkent, az intézmények üzemeltetési költsége az emelkedő energiaárak miatt elviselhetetlen terhet jelent. Mindez közrejátszik abban, hogy a települések több mint egyharmada jogosult az önhibájukon kívül hátrányos helyzetűeknek szánt támogatásra. A zárónyilatkozat kitér arra is, hogy az önkormányzatok kötelező feladatának ellátásához az állam sok esetben nem bocsátotta rendelkezésre a szükséges eszközöket, s ezek privát kézbe kerülése veszélyezteti a kötelező feladatok ellátását. Ezen belül az ivóvízellátáshoz szükséges eszközök és szervezetek tulajdonát stratégiai kérdésnek nevezik. A zárónyilatkozat szerint a határon túli kapcsolatok gyengültek, megosztottság érzékelhető, holott az összmagyar politika hosszú távon csak akkor válhat eredményessé, ha egységen alapul. A zárónyilatkozatban többek között leszögezték, fontosnak tartják és elvárják, hogy: – a pályázati rendszer kialakításánál különös figyelmet kell fordítani az önkormányzatok és intézményeik által pályázható, alacsony önrészű, energiát megtakarító korszerűsítésekre, fejlesztésekre, megújuló energiák felhasználására és az utólagos hőszigetelési programban való részvételre; – a kormányzat egyenrangú partnernek tekintse az önkormányzatokat, az önkormányzatokkal együtt dolgozza ki az európai tapasztalatok alapján, a Régiók Bizottságához hasonló jogosítványokkal, egy hatékony érdekképviselet struktúráját és törvényi garanciáit, vizsgálja meg az önkormányzatok hatékony részvételének biztosítására a kétkamarás parlament létrehozásának feltételeit. A zárónyilatkozatban a résztvevők megfogalmazták: – a kormányzat a kialakult finanszírozási helyzetben hajtson végre egyszeri konszolidációt, melynek során az önkormányzatokkal együttműködve tekintse át a hitelállományt, indokolt esetben, az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került, eladósodott önkormányzatok adósságát megfelelő feltételek mellett váltsa ki; – az egészséges ivóvízellátást tekintse stratégiai ágazatnak, dolgozza ki annak feltételeit, hogy az ivóvízellátás egyetlen szegmensének privatizációja se legyen lehetséges, és bocsássa a még át nem adott rendszert és egyes elemeit az önkormányzatok rendelkezésére; – a magyarok által lakott régiók, tájegységek készítsék el saját fejlesztési tervüket, melynek megvalósítása a helyi közösség önrendelkezésének az alapja; – a Kárpát-medence települései osszák meg az önkormányzatok működésével kapcsolatos tapasztalataikat, szakembereik vegyenek részt személyes tanulmányutakon, szervezzenek konferenciákat, a jól bevált módszereket egymásnak adják át, hozzanak létre egy Kárpát-medencei magyar önkormányzati szövetséget, az előkészítő munka elvégzésére felkérik a Magyar Önkormányzatok Szövetségét.


9

DRÁGÁN SZERETJÜK

KELLETT EZ NEKÜNK?

„Máshol, normális országokban elkerülik a hegyet, ha egy mód van, mi ebben az esetben felmentünk a hegyre, kiirtottunk egy erdősávot, ha jól tudom végül, ami ellen a természetvédelem, meg a környezetvédelem tiltakozott, de ők húzták a rövidebbet, és építettünk teljesen feleslegesen egy óriási műtárgyat, ami lehet, hogy műszakilag egy bravúros megoldás, mérnökként azt mondom, hogy igen az, de felesleges.” (Kálnoki-Kiss Sándor, volt közlekedési helyettes-államtitkár – Forrás: RTL klub.hu)

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) befejezte a 2007-ben megvalósult autópálya beruházásokról szóló vizsgálatát, amely 2006 decemberétől 2007 végéig megépült öt gyorsforgalmi szakaszra, összesen 112 kilométerre vonatkozott. A vizsgálatnak része volt a dunaújvárosi Duna-híd és a Kőröshegyi völgyhíd, ezekről még az Állami Számvevőszék is úgy nyilatkozik, hogy nemzetközileg elismert csúcstechnológiákat alkalmaztak, a hídak hosszúságát, a pillérek távolságát és magasságát tekintve egyedülálló szerkezeti alkotásokról van szó. Ugyanakkor az összberuházás 27 százalékát a két híd költsége (96,6 milliárd) jelentette. A Kőröshegyi völgyhíd rövid időn belül nemzetözi hírnévre tett szert, mondhatni idegenforgalmi nevezetességgé vált, van aki szereti, van aki bírálja. Talán éppen ez a „egyedülálló műszaki megodás” lehet az oka annak, hogy sokan vitatják a völgyhíd létjogosultságát. A kételkedők nemcsak a megépítésére szánt milliárdokat tartják soknak, de a sík terepre álmodott viaduktot is elhibázottnak tartják. Az Állami Számvevőszék júliusban közzétett jelentéséből többek között az is kiderül, hogy a hidak építését drágán szeretjük.

10


KOR-KÉP – ÁSZ-VIZSGÁLAT Az ÁSZ jelentése szerint a 2004-től hatályos, a gyorsforgalmi közúthálózat közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló törvény (Aptv.) 2003–2007 között 687 kilométer gyorsforgalmi útszakasz megépítését határozta meg. Ebből összesen 413 kilométert (60%) helyeztek ideiglenesen forgalomba, a 2007-re tervezett átadások közül egy sem valósult meg. A 2007-ben átadott autópálya szakaszoknál a törvény 2006. évi átadási határidőt rögzített, amelynek teljesíthetőségét, a beruházások előkészítésének tényleges helyzetét és a kivitelezéshez műszakilag szükséges időtartamot előzetesen nem mérték fel.

Az Országgyűlés ellenőrző szerepe korlátozott A jelentés megállapítja, hogy az Aptv. 2007. júliusi módosítása után az Országgyűlés ellenőrző szerepe korlátozottan érvényesül, ugyanis nem jogszabály tartalmazza a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének éves ütemezését és a beruházások befejezésének időpontját. A 2006-os és a 2007-es években az Aptv.ben előírt kormánybeszámolók nem készültek el, az Országgyűlés nem kapott tájékoztatást a gyorsforgalmi úthálózat építésére fordított pénzeszközök felhasználásáról, a folyamatban lévő fejlesztésekről. Az ellenőrzött autópályaszakaszok megépítése 356 milliárd forintba került, amelyből a két híd építési költsége megközelíti a 100 milliárd forintot. A beruházások finanszírozá-

sa kizárólag állami pénzből történt, ebből közvetlen költségvetési forrás 151,4 milliárd forint volt. Az állami garanciavállalással felvett hitelek 201,7 milliárdot jelentettek, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. saját tőkéje 2,9 milliárd forint volt. A finanszírozási koncepció 2006. évi változása miatt a kötvénykibocsátásból származó magántőke forrásbevonás nem valósult meg. Az autópálya-szakaszok nyomvonalát közúthálózatés térségfejlesztési, környezetvédelmi szempontok határozták meg, amelyeket a szakhatóságokkal és az önkormányzatokkal egyeztettek. Minden autópálya-szakasznál több nyomvonalváltozatot vizsgáltak, azonban a beruházások költségeinek optimalizálására irányuló tulajdonosi, beruházói stratégia nem létezett. Az M7-es autópálya Zamárdi–Balatonszárszó szakaszán a Kőröshegyi völgyhíd megépítésének elkerülése céljából a parttól 15–20 kilométer távolságra vezetett nyomvonalváltozatokra tervek nem készültek. Egy szakértői csoport 2000-ben olyan nyomvonalat javasolt, amely elkerülte volna a lakott településeket, tájvédelmi szempontból is kedvező volt, és a jelenlegi völgyhíd hosszának felével alagút és híd építésével megoldotta volna a nyomvonalvezetést. Kőröshegy önkormányzati képviselő-testülete a szakértők által kidolgozott nyomvonalat és annak továbbfejlesztett változatát nem tárgyalta, azokról elutasító határo-

A Zamárdi utáni autópálya fejlesztésére már a hetvenes években voltak tervek, a Zamárdi–Szárszó közötti szakaszra engedélyeztetési tervek is készültek, végül azonban nem volt pénz a megépítésére. Nagyjából tíz év alatt öszszesen 47 tervváltozat készült, ezek közül azonban – az önkormányzati törvényben biztosított jogával élve – az 1800 lakosú kőröshegyi és a 2300 lakosú balatonföldvári önkormányzat mindössze egyet, a most megvalósuló völgyhidas megoldást támogatta. A két településsel végül 2000-ben sikerült megállapodni a völgyhidas megoldásról, s az önkormányzatok képviselő-testületei 2001 februárjában fogadták el. A sztráda nyomvonalának kijelölése tehát végül az Orbán-kormány, a megvalósítás pedig Gyurcsány-kormány hivatali idejére esett. A 2002-es választási évben már folytak tárgyalások a Vegyépszer–Ganz kettőssel a híd megépítéséről. A hidat végül a Hídépítő Zrt. és a Strabag Zrt. Völgyhíd nevű konzorciuma építette.

zatot nem hozott. Kőröshegy önkormányzata 2001 elején azt jelezte, hogy az új nyomvonalváltozat ellentétes a község 1996-ban elfogadott rendezési tervével, és a lakossággal csak a völgyhidas változatot egyeztették. Az ÁSZ hivatkozik a NIF Zrt. 2008. március 27-én írt észrevételére, mely szerint: „A magyarországi nyomvonalas létesítmény engedélyezések jogszabályi háttere nem a hatékony közpénzfelhasználás, költségoptimalizálás követelményeit tartotta elsődlegesnek, ezért a Zamárdi–Balatonszárszó közötti szakasz végleges nyomvonal kiválasztásánál az önkormányzati érdekek érvényesültek”, majd végezetül megállapítja, hogy „a Kőröshegyi völgyhíd megépítésére vonatkozó döntés műszaki, gazdaságossági, természetvédelmi és településrendezési megalapozottsága mindezek alapján nem igazolt.” Az ÁSZ megállapítja, hogy az M8-as autópálya dunaújvárosi Duna-hídja előrehozott beruházás, a hídhoz kapcsolódó autópálya-szakaszok a jelenlegi tervek

szerint csak 2015-re készülnek el, ezért a hatékonysági követelmények nem teljesülnek.

A kivitelezőknek kiélezett versenyhelyzettel nem kellett számolniuk A kivitelezők kiválasztását a négy szakasz esetében közvetlenül az Aptv. megjelenését megelőzően, 2003 decemberében kormányhatározat rendelte el, amely nyílt előminősítéses eljárás lefolytatását írta elő. A dunaújvárosi Duna-híd és a csatlakozó M8-as autópálya beruházásnál a NIF Zrt. tárgyalásos eljárást alkalmazott. A középtávon megépítendő útszakaszok jelentős nagyságából adódóan a kivitelezőknek kiélezett versenyhelyzettel nem kellett számolniuk, amely a piac felosztásának irányába hatott, és a kínálati árak érvényesüléséhez vezetett. A kivitelezők kiválasztása a közbeszerzési törvény előírásainak megfelelt. Minden autópálya-szakasznál a benyújtott pályázatok értékelési szempontrendszere azo-


11

KOR-KÉP – ÁSZ-VIZSGÁLAT

A Kőröshegyi völgyhíd az M7-es autópálya viaduktja. 1872 méter hosszú, legmagasabb pontja a terepszinttől 88 méter, szélessége meghaladja a 23 métert. A híd az M7-es autópálya Zamárdi– Balatonszárszó közötti részén fekszik. A híd 16 pillére közül a legmagasabb 79,70 méter, s a legalacsonyabb pillér is 17,70 méter, míg a pillérek közti legnagyobb távolság 120 méter. A Kőröshegyi völgyhíd különlegessége még, hogy a hatalmas pillérek külső hossza 13 méter, szélessége 5,5 méter, valamint hogy belseje üreges. Két pillérbe liftet is építettek, ezekre a hídvizsgálatok miatt lesz szükség. A hídpályáról lefolyó csapadékvizet egy külön e célra készített tározóba vezetik, ahonnan tisztítás után kerül a Kőröshegyi-Séd patakba, majd onnan a Balatonba. A 2×2 sávos hídon 110 kilométer/órás sebességkorlátozás van érvényben, és nincsenek leállósávok sem. A három év alatt épült völgyhíd költsége 41,5 milliárd forint volt 2007-es árakon számítva. A völgyhíddal együtt átadott teljes 14,2 kilométer hosszú autópályaszakasz 76 milliárd forintba került, ami a fő híd mellett még egy 300 és egy 168 méteres kis völgyhidat is tartalmaz. (Forrás: Wikipédia)

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) szerint még ebben az évben több mint száz kilométerrel bővülhet a közúthálózat Magyarországon. Így összesen 200 milliárd forint értékben bővül majd a magyar közúthálózat. Az egyik legnagyobb beruházás az M0-ás északi hídja és a hozzá kapcsolódó út lesz, amelyet augusztusban adnak át. A NIF szerint 2008 és 2010 között ismét 200 kilométerrel bővül majd a gyorsforgalmi úthálózat hossza.

12


nos volt, és a legalacsonyabb árat ajánló pályázó nyerte el a kivitelezési munkát. A NIF Zrt. nem végzett előzetes árkalkulációt a beruházások reális költségére, a tervezőktől sem rendelt a kiviteli tervekhez költségbecslést. A mérnökök által kialakított árak a korábbi kivitelezői árak kockázati felárral növelt összegein alapultak, így nem lehettek a beruházások megalapozott árkalkulációi. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, mint a tulajdonosi jogok gyakorlója, nem követelte meg előzetes költségbecslések készítését. Az M8-as autópálya dunaújvárosi Duna-híd építési költségére 2004 januárjában készített értékelemzésben a több mint 8 milliárd forinttal alacsonyabb összeg szerepelt, mint a NIF Zrt. által 2004 szeptemberében megkötött kivitelezői szerződésben. A kivitelezés költségének árképzése nem volt átlátható. A kivitelezési szerződésekben minden esetben átalányáras árformát alkalmaztak, ahol az árakba beépültek a kivitelezői kockázatok költségei. A pótmunkák egy részét az átalányáras szerződésben szereplő egységárral számolták el, ami a beruházási költségek növekedéséhez vezetett. Az ellenőrzött beruházásoknál a szerződésmódosítások együttes összege 15,6 milliárd forint volt. A NIF Zrt. 2006 végétől működtet minőségirányítási rendszert, amelynek hatása még nem jelentkezett az ellenőrzött autópálya-szakaszok megvalósításánál.

Az ellenőrzés megállapításai alapján javasolták A kormány kezdeményezze az Aptv. módosítását annak érdekében, hogy az állami érdekeknek megfelelően érvényesüljenek a közpénzekkel való takarékos és átlátható gazdálkodás követelményei. A gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztések prioritásai és ütemezése jelenjen meg törvényben. Tegyen eleget az országgyűlési tájékoztatási kötelezettségének, valamint gondoskodjon a fejlesztésekhez szükséges forrásokról. Követelje meg a közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztertől, hogy a fejlesztési döntéseket megelőzően készüljenek előzetes költségkalkulációk és a határidők megalapozottságát tartalmazó megvalósíthatósági tanulmányok. A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszternek javasolták, hogy intézkedjen a NIF Zrt.-nél annak érdekében, hogy az ellenőrzött autópálya beruházásoknál feltárt hiányosságokat a folyamatban lévő és az induló fejlesztéseknél megszüntessék, illetve megelőzzék. A NIF Zrt. igazgatóságán keresztül intézkedjen a beruházónál, hogy a beruházás megvalósításának valamennyi fázisában a szakszerű költségirányítás biztosított legyen, és a beruházás minden fázisára kiterjedő, részletes ütemterv készüljön. (Bővebben: www.asz.hu) Szerk.: Csiky Ildikó

A nők tudnak látni, anélkül, hogy odanéznének. Jókai Mór

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK ÖN-KOR-KÉP • esélyegyenlőségi melléklet • 2008. július–augusztus

A nők tippelése mindig pontosabb, mint a férfiak állítása. Rudyard Kipling

Beszélgetés dr. Makár Orsolyával, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Osztály munkatársával

– Gondolom, azon nincs vita, hogy manapság egy nőnek nehéz elhelyezkednie. Ha fiatal és még nincs gyereke, azért, hogy biztosan szülni akar, akinek már van gyereke, annak azért, mert biztosan sokat lesz otthon a beteg gyerekkel, az idősebb nők pedig a koruk miatt kapnak nehezen állást. Mit tud a minisztérium tenni az előítéletek eloszlatása érdekében? – A jogalkotás az egyik legfontosabb tényező. E téren nem állunk rosszul. Jó a szabályozás, pontosan lehet tudni, hogy mi az, amit megtehet a munkáltató, mi az, amit nem. A minisztérium abban sokat tud segíteni, hogy ezek a jogszabályok minél szélesebb körökben ismertté váljanak. Ugyanis a kismamák és a munkáltatók jó része alig ismeri a jogszabályokat. Tudunk olyan dokumentált esetekről, amikor terhes nőket kirúgtak a munkahelyükről, ami pedig jogszabályba ütköző. Legyünk jóindulatúak és feltételezzük azt, hogy a munkáltató ezt nem tudja, ami persze nem mentesíti őt a felelősség alól, de gyakori az is, ami-

kor a cég arra hivatkozik, hogy a kismama nem ismeri a jogait, vagy ha igen, nem mer majd lépni. – Hol tájékozódhatnak a munkavállalók és a munkaadók a legfontosabb, nőket érintő törvényekről? – Az egyenlő bánásmód törvény és a Munka törvénykönyve pontos eligazítást ad. Aki ismeri ez utóbbit, az pontosan tudja, hogy a munkavállalókat erős védelmi háló veszi körül. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség megteremtéséről szóló törvény pedig biztosítja a lehetőséget ahhoz, hogy akit sérelem ér, az hatósághoz fordulhasson. Olykor az is elég, ha az Egyenlő Bánásmód Hatóság a panaszosnak megírja, hogy milyen jogszabályra hivatkozzon munkáltatójánál. Ám, ha ez nem elég, akkor a hatóság szankciókat szabhat ki a munkáltatóra. És ott van még a másik fórum, ahonnan jogorvoslat várható: a Munkaügyi Bíróság is. – Sok panasz érkezik az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz? – Sajnos nem annyi, mint ahány atrocitás éri a munkavállaló nőket. – Mik a jellemző esetek? – A szexuális zaklatásról még szemérmesen hallgatnak a nők. Napjainkban főleg az anyaság miatt diszkrimináltak keresik meg a hatóságot. Az ilyen ügyekben többnyire sikerrel járnak el a szakemberek. – Hogy lehet egy munkáltatóra rábizonyítani, hogy az anyaság miatt diszkriminál egy nőt? – Például, ha elbocsát egy terhes asszonyt. Ezt tiltja a törvény.

– És átszervezésre hivatkozva? – A terhes nő védettséget élvez. Mint ahogy védett a nő a szülés után is. A távolléte alatt nem lehet kedvezőtlenebb helyzetbe hozni, mint amilyenben korábban volt. – Tehát nem lehet lefokozni. – Nem, bizony! – És ha mégis, akkor perel, majd megnyeri a munkaügyi pert, és utána másra hivatkozva rúgják ki. – Az lehetséges, de azért egy vesztes per után kétszer is meggondolja a munkáltató, hogy miként dönt. Szerintem visszatartó ereje lehet annak, ha kiderül, hogy x munkáltatót enynyire büntették meg, y munkáltatóról megjelenik, hogy ilyen-olyan diszkriminatív eljárásokat alkalmaz. – Az Egyenlő Bánásmód Hatóság megalakulása óta érezhető változás? – Igen. Sokat segít az is, hogy a közbeszédben, a sajtóban egyre gyakoribb téma a diszkrimináció. Talán ennek is lehet a következménye, hogy anyasági korba ér egy olyan generáció, amelynek nő tagjai már sokkal tájékozottabbak, akiket már nem lehet félretolni, lehurrogni, akik fel merik emelni a szavukat, ha igazságtalanságot tapasztalnak. Örömmel látjuk azt is, hogy egyre több munkáltató ismeri fel, neki sem jó, ha mindenkinek felmond, aki szült, szülni fog, netán gyanús, hogy szülni szeretne, vagy már gyereke van. Célravezetőbb olyan intézkedéseket bevezetni, amelyek a jól képzett nők tudását hasznosítják.

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2008. július–augusztus

13

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK – Van erre példa? – A Szociális és Munkaügyi Minisztérium minden évben meghirdeti a Családbarát munkahely pályázatot, amelyre sok olyan cég jelentkezik, ahol figyelnek a dolgozókra, legyen az kisgyermekes nő, vagy kisgyermekes férfi. – Ugyanakkor hallottunk olyan szupermarketről, ahol piros szalaggal jelölik azokat a nőket, akik éppen menstruálnak. Ők ugyanis többször mehetnek ki a mosdóba. Minő humanizmus! – Erről az esetről mi is hallottunk. És még hányról nem tudunk, aminek – mint már említettem – az az oka, hogy az érintettek félnek a hatósághoz fordulni. Visszatérve a családbarát munkahelyekre, azt tapasztaljuk, hogy ezek a cégek ügyesen szervezik a munkavállalók munkarendjét, engedélyezik a távmunkát, tartják a kapcsolatot a szülési szabadságon lévő dolgozóikkal, és nem jótékonysági, hanem gazdasági megfontolásból. Ezek főként olyan cégek, ahol sok a magasan kvalifikált munkatárs, akikhez ragaszkodnak a munkaadók, hiszen a továbbképzésükbe már nem kevés pénzt fektettek. Mi a piacon működő vállalatok jó példáinak megismertetésével próbáljuk ösztönözni a többi munkaadót, hogy ők is vezessenek be bizonyos intézkedéseket. Hiszen az nem kerül semmibe, hogy amikor a munkavállaló bejelenti, hogy gyermeket vár, leüljenek vele beszélgetni. Kérdezzék meg, mikorra tervezi a távollét megkezdését, és hogy nagyjából mennyi időre tervezi az otthonmaradást. Így a cég is tervezni tudja a saját és a kismama jövőjét is. Mert az sem megoldás, hogy a dolgozó gyed, gyes után váratlanul megjelenik a munkahelyén és feladatot kér. Ismerünk olyan munkahelyet, ahol a visszatérő kismamának megengedik, hogy

14

fokozatosan kapcsolódjon a munkába. Kezdetben dolgozhat részmunkaidőben, majd néhány hónap után napi 8 órában. – Ez a minisztérium is családbarát intézmény? – Úgy gondolom, sok téren a minisztérium törekszik. Ide vissza lehet jönni szülés után, és a köztisztviselői törvény megengedett keretein belül, a kötött munkaidő ellenére is sok mindenben igyekszik rugalmasnak lenni. – Hogyan értékelné egy tízes skálán a magyar női munkavállalók helyzetét? – Még nem adnék öt pontnál többet, bár már vannak kiemelkedő jó példák, és fejlődünk. A skálán az ötös szám körül mozgunk. – Hogy a nők mikor tudnak visszatérni a munkába az attól is függ, el tudják-e helyezni a gyerekeket bölcsödében, óvodában. – Bölcsődéből jelen pillanatban kevés van. Ennek részben az az oka, hogy míg korábban a három év otthonlétet a legtöbb nő kihasználta, most egyre többen rájönnek arra, hogy három év után iszonyatosan nehéz visszamenni a munkaerőpiacra. – És mi a helyzet az óvodai férőhelyekkel? – Óvodából jól állunk. Nincs olyan gyerek, akit ne tudnának felvenni valahol az országban. – De a kiskunfélegyházi gyerek nincs kisegítve azzal, hogy csak Budapesten lenne számára hely! – Igaz, hogy például az agglomerációban élők sokszor nehéz helyzetben vannak, hiszen az óvodai helyhez jutás joga nem a gyerekhez kötődik. Hiába lenne jobb a gyereknek, ha azon a településen járna óvodába, ahol az édesanya dolgozik, kénytelen a lakóhelyi óvodába menni, mert a szülők ott fizetik az adót.


SZŐNYI ISTVÁN Anya

– És hogy lehetne növelni a bölcsődék számát? – Jobban ki kellene használni a családi napközikben rejlő lehetőséget. A ’90-es években sorra zárták be az óvodákat és a bölcsődéket. A hosszú időre igénybe vehető gyed és gyes mellett a gyerekek többségével az édesanya maradt otthon. A családok jelentős része anyagilag nem győzte a fizetős bölcsődéket és az önkormányzatnak sem volt kerete a kieső normatív támogatás pótlására. Az 1200 bölcsőde száma rövid idő alatt 600-ra, majd még tovább csökkent. A Bölcsődék Országos Módszertani Intézete a probléma kezelésére alternatív megoldást keresett, és rá is bukkant Angliában a családi napközire, amelynek ott már komoly hagyományai voltak. Ezt a modellt igazították a hazai viszonyokhoz, és 2003-ban egy kistelepülésen létrejött az első kísérleti családi napközi, amely akkora sikert aratott, hogy azonnal hozzáláttak a szakmai háttér kiépítéséhez. A családi napközi egy kisvállalkozás, amely egyrészt munkalehetőséget teremt a működtetőnek, másrészt alternatív megoldási

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK lehetőség az ellátórendszerből kima- feltételeit a hatóságok rendszeresen radt gyermekek elhelyezésére. A szü- ellenőrzik, működik a gyermekjólélőknek megoldást nyújt ahhoz, hogy ti jelzőrendszer is, de a legszigorúbb gyermeküket elhelyezzék és visszatér- kontrollt a szülők jelentik. Jelenleg jenek a munka világába. A családi nap- megközelítőleg 200 családi napközi közi 20 hónapos kortól 14 éves korig várja a gyerekeket országszerte, és fogad gyermekeket, legfeljebb 5–7 a kedvező feltételek miatt reméljük, fős csoportokban. A családi napközit hogy számuk dinamikusan nőni fog. üzemeltető legtöbbször saját ottho- A családok körében rendkívül népszenában várja a gyermekeket, így azok, rű ez a forma, így igény van továbbiak akik ide járnak családias légkörben nyitására. Az idei év során, a pályázatöltik el a napjukat. A különleges igé- ti lehetőségek kihasználásával, még nyű gyermekek számára is megoldást több családi napközi indulhat. jelent, hiszen az étkezéssel A nők olyanok, kapcsolatos problémákra mint a versenyauis tudnak azonnal reagálni, tók: hallatlanul érilletve lehetőség van egyénzékenyek, nagyon re szabott foglalkozásokra nehéz őket irányíis. Meg kell említeni, hogy a tani, de ha egyszer családi napközi rugalmasan lendületbe jöttek, alkalmazkodik a szülők igészinte lefékezhetetnyeihez, időbeosztásához, lenek. mert a két fél közösen alaJackie Steward kíthatja ki a családi napkö- VASZARY JÁNOS Anya gyermekével zi nyitva tartását. A családi napközi megoldást jelent a 20 hóna- Nőt az uniós intézmények pos–6 éves kisgyermekes szülők részévezetői posztjaira! re ugyanúgy, ahogy a 12–14 éves kisBrüsszel, 2008. július 16. kamaszok iskola utáni elhelyezésére is. A napközi működtetőjét kiterjedt Az európai lakosság 52 százaléka és fejlesztőrendszer segíti, különböző a felsőfokú végzettséggel rendelketovábbképzéseken vehet részt, szak- zők 59 százaléka nő, ám a döntéshointézményekhez vagy a Családi Nap- zatalban részvételük korántsem tükközi Egyesülethez fordulhat tanácsért. rözi ezt az arányt. Azok, akik hálózatban működnek, bizEz ellen a helyzet ellen lépett fel tos hátteret tudhatnak maguk mögött, Margot Wallström biztos asszony és a példa erre a Fehérkereszt Egyesület hozzá csatlakozó európai parlamenti családi napközi hálózata. A kisvállal- képviselő asszonyok hétpárti csoportkozás elindításához három szakha- ja. A csoport alapító tagja és egyik fő tóság (ÁNTSZ, tűzoltóság, helyi épí- támogatója dr. Gurmai Zita, az Eurótésügyi hatóság) és az önkormányzat pai Szocialisták Nőszervezetének elnöengedélye (a működési engedély irán- ke és az Európai Parlament Nőjogi és ti kérelmet a székhely szerint illetékes Esélyegyenlőségi Bizottságának aleljegyzőhöz kell benyújtani) szükséges. nöke. Az nyithat napközit, aki elvégzi a felAz elkövetkező választásokra készülkészítő tanfolyamot, vagy megfelelő ve céljuk az, hogy az uniós intézmészakképesítéssel rendelkezik. A nap- nyek négy vezetői posztja közül legközik működésének színvonalát és alább egyet nő töltsön be. A bizto-

soknál tett látogatások egyik állomásaként 2008. július 15-én Neelie Kroes biztosnál jártak, aki büszkén említette, hogy maga is „kvótanő”, és kifejezetten támogatja a kezdeményezést. Az intézményközi női hálózat következő találkozója szeptemberben lesz, melynek célja, hogy pártjaikat és nemzeti kormányukat is mozgósítsák annak érdekében, hogy a legközelebbi európai választások során minél sikeresebben szerepeljenek a nők, és ezáltal a politikai életben való részvételük is erősödjön.

Család- és nőpolitika az Unióban

Válaszol: dr. Gurmai Zita, az Európai Szocialiﬆák Nőszervezetének elnöke, az Európai Parlament Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságának alelnöke

– Az Európai Tanács barcelonai csúcsértekezletén (2003-ban) azt a célt tűzte ki a tagállamok elé, hogy 2010-ig a 3 év alatti gyermekek legalább 33 százaléka részére, a 3 és az iskolaköteles kor közötti gyermekek legalább 90 százaléka részére a gyermek-felügyeleti intézményeket biztosítsa. Ezt azzal a szándékkal tette, hogy ennek révén növekedjen a nők munkaerő-piaci részvétele és hozzájáruljon a teljes foglalkoztatás megvalósításához. Első korcsoport: 3 év alatti gyermekek


15

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK 5 tagállam érte el a barcelonai célkitűzést (33%): Dánia (57%); Belgium (82%); Franciaország (43%); Svédország (41%); Hollandia (35%). 20 tagállam az elkövetkező 3 és fél évben jelentős lépéseket tesz, köztük olyanok is, melyeknél ez most még a 10 százalékot sem éri el. Például: Ausztria (9%); Csehország (8%); Németország (7%); Görögország (7%); Olaszország (6%); Magyarország (6%); Lengyelország (3%). Mindez azt mutatja, hogy a 3 év alatti gyermekek ellátása nagyon alacsony szintű. Második korcsoport: 3 és az iskolaköteles kor közötti gyermekek Több tagállam is teljesítette már a barcelonai célkitűzést (90%), illetve közel áll hozzá, például: Belgium; Franciaország; Spanyolország; Dánia; Olaszország; Svédország; Németország; Magyarország; Hollandia. A második korcsoport esetében jobb a helyzet, de a gyermekellátó intézmények nyitva tartása nem minden esetben egyezik meg a munkaidővel. – Milyen az EU tagállamainak viszonya a családhoz és a családpolitikához? – A családszerkezetben végbement számos változás és az egyén növekvő kultusza ellenére Európában továbbra is a család marad a társadalom záróköve. A családra vonatkozóan minden politikai irányzatnak (legyen az „bal-” vagy „jobboldali”) van elképzelése. A leg fontosabb kihívások: a népesség fogyása és a társadalom elöregedése; a családokat összetartó kapcsolatrendszer formáinak növekedése és fellazulása; a nemek közti újfajta

16

viszony és annak a családra gyakorolt hatása; a család és a fizetett munka viszonyában beállt változás; az egyén növekvő kultusza, amely veszélyezteti a nemzedékek közti szolidaritást. A család fontos eleme a sikeres gazdaság- és társadalompolitika kidolgozásának, mely a következőkre kell, hogy irányuljon: jobb életminőség mindenkinek; a foglalkoztatás növelése, elsősorban a nők és az idősek esetében; fenntarthatóbb szaporodási szint; a társadalmi integráció magasabb szintre emelése; a gyermek- és az idősgondozás minőségének javítása, a szolgáltatás szélesebb körre kiterjesztése; összetartóbb társadalom, a nemzedékek közti „háború” elkerülése. A többi politikához képest azonban a családpolitika számos országban háttérbe szorul. Mivel a családdal kapcsolatos dolgok java magánügynek minősül, finom egyensúlyt kell teremteni a magán- és az állami hatáskörök között. Az egyes kormányok dolga eldönteni, mikor és hogyan avatkoznak be. Az Európai Uniónak nincs közvetlen beleszólási joga a tagállamok családpolitikájába, ám fontos szerepet játszik a kapcsolódó politikák formálásában (foglalkoztatás, társadalmi integráció, szociális védelem, nemi egyenlőség). A közelmúltban több felmérés is készült a családhoz való viszonyra vonatkozóan. A 25 jelenlegi uniós tagállam mellett Bulgária, Románia és Törökország területén végeztek ilyet. Az eredményeket téma szerint csoportosítva tették közzé. – Életminőségük szerint hogyan viszonyulnak az európai polgárok a család intézményéhez? – A felmérések tanulsága szerint az európaiak az életminőség megítélésében kulcsszerepet tulajdoní-


tanak a családi kapcsolatoknak. Ez inkább a család részéről nyújtott támogatáshoz és a partnerkapcsolatban éléshez kapcsolódik, mint a gyermekvállaláshoz. Utóbbinak kisebb a jelentősége. Úgy tűnik, a család fontosabb az új tagállamok, mint a régiek polgárai számára, bár utóbbiakat nem szabad egy tömbként kezelni. A déli uniós tagországok (Portugália, Spanyolország, Olaszország, Görögország) lakói számára a család fontossága nagyobb, viszonyulásuk inkább az új tagokéval rokon. – Milyen a gyermekvállalási hajlandóság? – Az alacsony termékenység Európa-szerte gond. Elsősorban a magasan képzett nők vonakodnak gyermeket vállalni. Az államnak ugyanakkor nem szabad „kézi vezérlésre kapcsolni”. A közvélemény elutasítja a közvetlen állami beavatkozást a születések számába és a családok életébe, melyek bizonyos viselkedési mintákat erőltetnek (a házasságkötésre való adminisztratív eszközökkel történő ösztönzés, a válás illetve az abortusz megnehezítése). Ehelyett az olyan, támogató jellegű beavatkozásokat hajlandók elfogadni, amelyek a választási lehetőségek számát bővítik, nem pedig szűkítik. Persze ez sem biztosíték arra, hogy

FEHÉR LÁSZLÓ Egy kép 1958-ból olaj, farostlemez

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK a kívánatosnak tartott lehetőséget választják. – Létezik-e még és milyen mértékben a nemzedékek közti szolidaritás? – Ennek a kérdésnek azért van különös jelentősége, mert a népesedési változások és a jóléti állam pénzügyi nehézségei miatt a gyermekek és az idősek gondozásának terhe egyre inkább a családok vállára kerül. Kérdés: hajlandók-e erre az aktív korú polgárok? A gondozás terhének a családok vállára való visszahelyezése kétélű fegyver: egyrészt csökkenti az állam jóléti kiadásait, viszont növeli az egyén, elsősorban a középkorú asszonyok terheit – éppen azokét, akiket az állam a munkaerőpiacon szeretne tartani. A felmérések során a válaszadók közül a fiatalabbak nagyobb készséget mutattak arra, hogy az idősebbek gondozását vállalják, míg az idősebb korosztályokhoz tartozók (maguk az érintettek) inkább saját erejükre szeretnének hagyatkozni. Ez az eredmény rámutat arra, hogy sokkal nagyobb mérvű a nemzedékek közti szolidaritás, mint azt a nyilvános (médiában, politikai színtereken folyó) viták sugallják. Emellett egy másik felmérés tanúsága szerint az európaiak (EU-25) nem tulajdonítanak nagy jelentőséget a nemzedékek közti ellentéteknek. A fentiek mellett még meg kell jegyezni, hogy a felmérések alapján elmondható, a tagállamok lakóinak 85 százaléka nem érzékel konfliktust a nemzedékek között. Az átlagnál egyedül Görögországban és Franciaországban rosszabb a helyzet, mert ott a társadalom csupán 75 százaléka vélekedik így. – A család és a társadalmi integráció egy másik alapkérdés. – A családi támogatás a fizetett munkahellyel rendelkezés mellett a

társadalmi integráció második pillére Európában. Utóbbi (a munkahely) azonban önmagában nem elegendő, szükség van a család által is nyújtott kapcsolati hálóra. Emellett a család sok esetben pénzügyi támogatást is jelent, főleg ott, ahol az állam jóléti funkciói gyengék. A kirekesztődés elsősorban két társadalmi csoportot fenyeget: a munkanélkülieket és azokat, akik mögött nem áll család - az egyedülálló, kisgyermekes szülőket. E két csoport viszonyulása a leginkább kritikus a társadalommal szemben. – Hogyan tudják Európa asszonyai összeegyeztetni a munkát és a családot? – A munkaképes korú lakosság 10– 20 százalékának jelent problémát a munka és a családi élet összeegyeztetése. Elsősorban a kisgyermekes családok esetében van ez így. Főként a munkaidő hossza jelent problémát. A részmunkaidős foglalkoztatás a heti 20–34 órát dolgozó nők esetében nagy könnyebbség. A férfiaknál nincs különbség e téren – feltéve, hogy hetente legfeljebb 48 órát dolgoznak. – Hogyan birkózhat meg a jelen kihívásaival az állami családpolitika a polgárok szerint? – A közvélemény-kutatásban résztvevőket megkérték, nevezzék meg azt a három területet, amelyeket szerintük az államnak kiemelten kellene kezelnie a gyermekes családok helyzetének javítása érdekében. A következő opciók közül választhattak: szülési és szülés utáni szabadság; gyermekfelügyelet; gyermekek után járó juttatások; rugalmas munkaidő biztosítása; megfelelő lakáskörülmények; adókedvezmény; a munkanélküliség csökkentése; fogamzásgátlás és családtervezés hozzáférhetővé tétele. A kapott eredmények alátámasztják a jelenlegi politikai irányvonalat:

a válaszok többsége a munkahelyteremtést és a foglalkoztatás növelését jelölte meg a legjobb szociálpolitikai eszköznek a gyermekes családok esetén is. A régi uniós tagállamok lakói emellett a rugalmas munkaidőt és a gyermek-felügyeleti szolgáltatásokat (bölcsődét, óvodát, napközit) jelölték meg. Ezzel szemben a 10 új tagállamban a gyermekekhez kapcsolódó pluszköltségek állami csökkentését illetve kompenzálását, valamint gyermekgondozási támogatást várnak el az államtól. Összegzésképpen elmondható, hogy a felmérések alapján úgy tűnik, a család sok szempontból még mindig jól működik Európában, a polgárok java a megfelelő életminőséghez nélkülözhetetlennek tartja. A család és a munka világa kapcsolatát azonban át kellene formálni, elsősorban a hosszú munkaidő és a munkahelyi stressz vonatkozásában, támogatni kellene pénzügyi szempontból és megfelelő háttérszolgáltatások biztosításával. – Gondolom, többféle családpolitika létezik az Unió tagállamaiban. – Unió-szerte minden államban létezik családpolitika, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség biztosítását, illetve a munka, a társasági és a családi élet összeegyeztetését szolgáló politika. A családpolitikáknak mindenütt alapeleme a gyermekek jóléte az erkölcs, az egészség és a nevelés terén, csakúgy, mint annak elősegítése, hogy a szülők a családban, a munkában és a társasági életben egyaránt kibontakozhassanak. A férfiak és nők közötti egyenlőségnek nemcsak a munkában, hanem a családi teherviselésben is történő érvényre juttatása ihlette a családpolitikákat a skandináv országokban.


17

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Egy olyan környezetben, ahol a munkahely messze esik a családi tűzhelytől, és ahol a munka gyermekszülés és -nevelés miatti megszakítását a vállalatok nem mindig nézik jó szemmel és kezelik megértően, részben a munka és a családi élet összeegyeztetésére irányuló intézkedésekben rejlik az olyan családpolitikák lényege, amelyek a gyermekek társadalmi beilleszkedését hivatottak elősegíteni. – A gyermekek társadalmi esélyegyenlőségének biztosítására irányuló szándék is vezérelheti a családpolitikákat. – Gyakran a szorongatott anyagi helyzet áthidalása és a családi kötelezettségekből adódó kiadások megtérítése a cél. Ide tartoznak még azok a különböző intézkedések is, amelyek az olyan nehézségeken kívánnak segíteni, amelyekkel – a gyermekeik iránti kötelességeiknél fogva – főként a kisgyermekes apák és leggyakrabban az anyák szembesülnek a munkaerőpiacon. – Más modellek a kérdést nem annyira a család, mint inkább a társadalom szempontjából közelítik meg. – Itt a szegénység ellen a jövedelem újrafelosztása révén vívott küzdelem egyik formájáról van szó, de anélkül, hogy e politika mindig szükségszerűen együtt járna a különleges családi terhek kompenzálásával. Végül léteznek olyan, kifejezetten születésközpontú családpolitikák is, melyek egyértelműen a születések újbóli fellendítésére irányulnak abban az Európában, ahol túlságosan kevés gyermek születik. Gyakorlatilag a családok érdekében végrehajtott családpolitikai intézkedéseknek két fő ága létezik: egyrészt a közvetlen anyagi juttatások, másrészt pedig a gyermekfelügyelet területén nyújtott – támogatott vagy ingyenes – szolgáltatások (pl. bölcsődei, óvodai, védőnői hálózatok). Ügyelni kell

18

arra, hogy ezek az intézkedések elősegítsék a munka és a családi élet öszszehangolását. – De az is fontos, hogy a bölcsődei-óvodai szolgáltatások mindenki számára álljanak nyitva, és mindenki számára megfizethetők legyenek. – Bizonyos politikák nagy hangsúlyt fektetnek az óvodai infrastruktúrára, a vonzó feltételekkel járó, nevelési célra kivett szülői szabadságra, a javadalmazott tevékenység és a családi élet összeegyeztetését, valamint a szülői szabadság után a munka világába való visszatérést elősegítő politikára. Más rendszerek inkább kedvező adózási feltételeket biztosítanak az egy fizetésből élő családok számára, és az otthon maradó szülő segélyt kap a gyermek születése után néhány évig. Néhány országban ötvözik a két rendszert: egyrészről kompenzálják a gyermekneveléssel járó többletköltségeket, másrészről olyan intézkedéseket is hoznak – például szülői szabadság bevezetése, óvodai és ingyenes bölcsődei hálózat biztosítása –, melyek összeegyeztethetővé teszik a munkát a szülőkre háruló kötelességekkel. A pénzügyi támogatások és a családoknak nyújtott szolgáltatások ilyen keveréke hatékonynak tűnik. – A családi kötelezettségek, illetve a családi élet és a munka összeegyeztetése tekintetében a férfiak és nők közötti egyenlőség kérdése nyilvánvalóan igen fontos ahhoz, hogy az európai családok új lendületet kaphassanak. – Ezzel párhuzamosan meg kell szüntetni a férfiak és nők közötti jövedelemkülönbségek strukturális okait, amelyek többek között abból adódnak, hogy a gyermekek felügyeletének és nevelésének terhei nagyon gyakran egyedül a nőkre hárulnak. A demográfia és a születési ráta szem-


pontjából igen fontos szerepet játszik a férfiak és nők közötti egyenlőség és egyensúly elérése – vágyaik, ízlésük és adottságaik függvényében – megélhetésüket, a szülői, családi és háztartási kötelezettségek megosztását, illetve a politikai vagy más közérdekű tevékenységekben való részvételüket tekintve. A nők nagy többsége szeretne – jogosan – a férfiakhoz hasonlóan szakmai karriert, gyerekeket és lehetőséget arra, hogy a társadalom formálásában is szerepet tölthessen be. Európában mindenütt a gyermekvállalási kor kitolódása figyelhető meg, amely a termékenység alakulására nézve is következménnyel jár, még akkor is, ha a modern orvostudomány és a közegészségügyi kutatások lehetővé teszik az idősebb kori meddőség kockázatának csökkentését. A késői gyermekvállalás oka egyrészt a hosszabb ideig tartó tanulmányokban keresendő, másrészt sokáig tart, amíg a leendő szülők mindketten megfelelően biztos és jövedelmező állást találnak ahhoz, hogy gyermeket vállalhassanak. E tekintetben a fiatalok munkanélkülisége és egyes – főleg nők számára fenntartott – állások bizonytalansága a termékenységet és a családi életet csak negatívan befolyásolhatja. Általánosságban véve az európai gazdasági és társadalmi élet szervezeti formája, melyben a fiatalok egyre később kezdenek folyamatosan dolgozni, és a munkavállalók egyre fiatalabb korban kényszerülnek elhagyni a munkaerőpiacot, valamint a fiatalok újfajta életmódja nem ösztönzi a családalapítást és a gyermekvállalást. Az ilyen helyzetek javításához és a férfiak és nők közötti igazságos állapot eléréséhez ötvözni kell a családpolitikai és a nemek közötti egyenlőséget biztosító intézkedéseket. Ide tartoznak például a minőségi gyermekfelügyeleti intézmények – köztük a vállalati bölcsődék –, valamint adóügyi és szo-

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK ciális jogi intézkedések, amelyek arra irányulnak, hogy mind a nők, mind a férfiak össze tudják egyeztetni a gyermeknevelést a munkával és a társasági élettel. A még dolgozó, illetve továbbra is dolgozni kívánó nagyszülőknek is lehetővé kell tenni, hogy rugalmasabb munkaidő-beosztás mellett dolgozzanak. Így ők is jobban betölthetik nagyszülői szerepüket. – Ha ezt nem sikerül elérni? – Akkor nagy a kockázata annak, hogy a nők továbbra is nemet mondanak a gyermekvállalásra és a családi életre, és kizárólag szakmai karrierjükkel törődnek. Arra is ügyelni kell, hogy az alkalmazott politikák könnyebbé tegyék a fizetett munkához való visszatérésre irányuló elhatározást, miután szülés vagy kisgyermek(ek) nevelése miatt valaki egy időre megszakította szakmai karrierjét. Ezzel kapcsolatban fontos lenne még a szülői szabadság alatti képzések szervezése, valamint a kisgyermekekkel való foglalkozást lehetővé tevő rugalmas munkaidő-beosztás kialakítása. Ennek a szellemében a szabadon választott részmunkaidős foglalkoztatást is bővíteni kellene, anélkül azonban, hogy megnehezítenék a teljes munkaidős foglalkoztatásba történő visszatérést, ha már nincs szükség a részmunkaidős megoldásra. Végül arra is ügyelni kell, hogy amikor egy anya vagy apa a gyermeknevelés céljából igénybe vett szülői szabadság után ismét munkába áll, ne kerüljön szakképzettségénél alacsonyabb szintű munkakörbe. Azt a tényt, hogy az illető nemrég vette igénybe a szülői szabadságot, nem szabad hátrányos tényezőnek tekinteni a gazdasági nehézségekből eredő létszámleépítések során. Fontos, hogy a köz- és a magánszféra – amelynek „polgárbarátnak” kell lennie – olyan szociális politikákat, gyakorlatokat vagy újításokat vezes-

sen be, illetve támogasson, amelyek megkönnyítik a gyermeket váró vagy nevelő párok munkavégzését. Nemcsak szónoklatokról és jogi rendelkezésekről van itt szó, hanem olyan kollektív és pszichológiai hozzáállásról is, mely szerint a gyermek nem akadályozó tényező, és így a családanya vagy apa sem „kevésbé termelékeny vagy versenyképes elem”. Ösztönözni kellene a vállalati, illetve az egyazon övezethez tartozó vállalatok közös szervezésében működő bölcsődék létrehozását célzó, fokozatosan kialakuló kezdeményezéseket. Az ilyen intézmények ugyanis igen hasznos szolgáltatást nyújtanak a szakmai feladatokat is ellátó pároknak, akiknek kevesebbet kell így utazniuk, és az időbeosztásuk is egyszerűsödik. Az is fontos, hogy a köz- és a magánszféra megértse azokat a problémákat, amelyek a kisgyermekes apák hivatása gyakorlása során merülhetnek fel, amikor szülői szabadságot akarnak kivenni, vagy családi okok miatt csökkenteni akarják munkaidejüket. – Mit tehet a köz- és a magánszféra? – Meg kellene teremtenie annak a feltételeit, hogy az apák is többet foglalkozhassanak gyermekeikkel. A szociális partnereknek fontos szerep jut ezzel kapcsolatban. Általánosságban az apákat ösztönözni kell arra, hogy valóban vegyék ki részüket az összes családi feladatból, különösen, ami a nevelést illeti. Számos szociológiai tanulmány megállapításai szerint ugyanis az apa „hiánya” jelentős problémákat okozhat a gyermeknevelés terén. A már alkalmazott vagy bevezetendő politikák tehát különfélék, a megoldandó problémák is különbözőek, ám a célok egybehangzóak: lehetővé tenni mindazoknak a férfiaknak és nőknek, akik szeretnék, hogy családot alapít-

sanak és gyermeket vállaljanak. Mindamellett a kutatások egyöntetűen azt mutatják, hogy az európaiak gyermekek iránti igénye nincs kielégítve, és a harmadik gyermek iránti, oly gyakran hallható vágy is beteljesületlen, gyakran pénzügyi vagy anyagi okokból, illetve – főleg az anyák esetében – a család és a munka összeegyeztetésével kapcsolatos problémák miatt. Nem csak az anyagi szempontok játszanak azonban szerepet. Az Európai Unió a világ egyik legfejlettebb és leggazdagabb része ugyan, most mégis a látens nyugtalanság időszakát éli. A „dicsőséges harminc év” után a gazdasági bizonytalanságok, a környezet állapotának rosszabbodása és az éghajlatváltozás miatti aggodalmak, a globalizáció bizonyos negatív következményei, a modern társadalmak bonyolultsága, a polgárok bizalmának a kormányok cselekvőképességével szembeni megrendülése Európaszerte pesszimizmust szült, ami aligha kedvez a születéseknek. Több európai országban hosszú idő után most először az az érzése a szülőknek, hogy valóban nem tudnak jobb jövőt biztosítani gyermekeiknek. – Hogy alakul a női fogalalkoztatottság az Unióban? – A megújuló lisszaboni stratégia két gazdasági prioritásra, a tartós gazdasági növekedésre és új, minőségi munkahelyek teremtésére kíván összpontosítani. A gazdasági növekedés és az új munkahelyek teremtése érdekében célként fogalmazták meg – többek között – Európa vonzóbb befektetési célponttá történő átalakítását, jobb és több munkahely létesítését, a tudás és az innováció fejlesztését. A lisszaboni stratégia megvalósítása lehetetlen a nők szerepének növelése nélkül. A férfiak és a nők közötti egyenlőségi politikák alapvető eszközei a gazdasági növekedésnek, a


19

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK jólétnek és a versenyképességnek. Mára egyértelművé vált, hogy nem tartható a lisszaboni célkitűzésekben megfogalmazott, 2010-re előirányzott 70 százalékos foglalkoztatási arány. Ehhez ugyanis öt év alatt 22 millió új munkahelyet kellene létesíteni. Kedvező jelenség ugyanakkor, hogy a munkaerőpiac az utóbbi évek reformjainak köszönhetően ellenállóbbá vált, s EU-átlagban még mindig kevesebb munkahely szűnt meg, mint amenynyi képződött. Az elmúlt években fontos fejlemények sora zajlott a női esélyegyenlőség térhódításának terén. Az EU számottevő haladást ért el a nemek közötti egyenlőség megteremtésében, melyben az egyenlő bánásmódról szóló jogszabályok, a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének elve, a nők helyzetének erősítését szolgáló intézkedések, cselekvési programok, a szociális párbeszéd és a civil társadalommal folytatott párbeszéd fontos szerepet játszott. Az Európai Parlament, különös tekintettel a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságra, fontos szerepet töltött be az előrehaladásban. Az esélyegyenlőségi politika a célok két központi területének vezérfonala: a növekedésé, a foglalkoztatásé, illetve a demográfiai változásoké. Szüksége lesz a kohéziós politika teljes támogatására, amelynek új programozási időszaka idén kezdődött el. A férfiak és a nők közötti egyenlőségi politikák alapvető eszközei a gazdasági növekedésnek, a jólétnek és a versenyképességnek. Az európai munkaerő termelékenységi potenciáljának teljes kihasználása érdekében lényeges a nők részvételének és állandó jelenlétének előmozdítása a munkaerőpiacon, valamint a férfiak és nők közötti különbségek megszüntetése minden területen.

20

A nemek egyenlősége megteremtésének útján a jelentés alapján az alábbi prioritások állnak a középpontban:  A női foglalkoztatás mennyiségi és minőségi javítása, a növekedést és a foglalkoztatást célzó európai stratégia új ciklusának keretében.  A gender szempontok integrálása a munka minőségének valamenynyi szempontjába.  A munka és a magánélet öszszeegyeztetését segítő szolgáltatások mennyiségének és minőségének javítása.  A sztereotípiák elleni további küzdelem az oktatásban, a munkahelyen, médiában, valamint a férfiak szerepének hangsúlyozása az egyenlőség előmozdításában.  A politikák hatásvizsgálatában alkalmazható eszközök létrehozása. Alapvető pozitív fejlemény, hogy egyre több nő áll munkába, és a nők iskolázottsági szintje ma már meghaladja a férfiakét. A foglalkoztatás terén az Unióban az utóbbi években elért folyamatos növekedés leginkább a nők foglalkoztatásának köszönhető. Az EU tagállamai 2000 és 2006 között mintegy 12 millióval több főt foglalkoztatottak, amelyből több mint 7,5 millió nő volt. A nők foglalkoztatási rátája minden évben növekedett, így 2006-ban elérte az 57,2 százalékot, ami 3,5 százalékponttal meghaladja a 2000-es arányt. Így reálisnak tekinthető a lisszaboni célkitűzés (60%) elérése. A férfiak foglalkozási rátája ugyanebben az időszakban kevesebb mint egy százalékponttal növekedett. Az 55 éven felüli munkavállalók körében a nők foglalkozási rátája szintén dinamikusabban növekedett, mint a férfiaké, és elérte a 34,8 százalékot, azaz 2000-hez képest 7,4 százalékponttal emelkedett. Ezzel párhuzamosan a nők munkanélküliségi mutatói 10 év óta most a legalacsonyabbak (9%).


E pozitív változásoknak köszönhetően a nők és a férfiak foglalkoztatási mutatóinak különbsége lényegesen, 17,1 százalékpontról (2000) 14,4 százalékpontra (2006) csökkent. Ugyanakkor magának a foglalkoztatási mutatók közötti különbségnek (ideértve a fiatalokét: 6 százalékpont a 15–24 év közöttieknél) a létezése is kérdéseket vet fel, elsősorban azért, mert a nők iskolai és egyetemi teljesítménye áltagosan jobb a férfiakénál. A bérszakadék (gender pay gap) ezzel egyidőben ugyanakkor 2003 óta változatlan (15%), és 2000 óta csupán egy százalékponttal csökkent. A nemek alapján történő ágazati és foglalkozási szegregáció nem csökken, sőt, egyes országokban még növekszik is, ami azt jelzi, hogy a munkaerőpiacra újonnan belépő nők ugyanolyan ágazatokban helyezkednek el, és úgynevezett „női” állásokat töltenek be. A döntéshozatalnál is hasonló a helyzet: a vezető pozíciókban dolgozó nők aránya a vállalatoknál továbbra is csak 33 százalék, és a helyzet a politikai színtéren is alig javult: a nemzeti képviselők csupán 23 százaléka, az európai képviselők csupán 33 százaléka nő. A férfiak és a nők helyzete közötti különbségek a munka minőségének egyéb dimenzióiban is érezhetők, például a munka és a magánélet összeegyeztetése. Ezt jelzi a kisgyerekeket nevelő nők foglalkoztatási rátájának drasztikus csökkenése (átlagosan 13,6 pont), miközben a férfiaké növekszik. A kisgyermekes nők foglalkoztatási rátája csupán 62,4 százalék, míg a férfiaké 91,4 százalék (29 százalékpont különbség). A részmunkaidőben dolgozó munkavállalók háromnegyede (76,5%) nő, azaz ilyen munkaformában dolgozik minden harmadik nő, ugyanakkor csupán alig minden tizedik férfi. A nők gyakrabban írnak alá

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK határozott időtartalmú munkaszerződéseket is (15,1%, azaz egy százalékponttal többen, mint a férfiak). A hosszú távú munkanélküliség például szemmel láthatóan gyakoribb a nőknél (4,5%), mint a férfiaknál (3,5%). A nők rövidebb, lassabb és kevésbé jövedelmező pályafutása a marginalizálódás, kirekesztettség, szegénység veszélyét is magában hordozza, elsősorban a 65 évnél idősebbeknél (21%, 5 ponttal több, mint a férfiaknál). A nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó ütemterv új lendületet adott az ezirányú közösségi politikának. A munkaprogram szerint jelentős előrelépés történt az egyenlőség elvének az uniós politikákba történő integrálásában, elsősorban az ütemtervben kijelölt kiemelt fontosságú területeken. A jogi szabályozás mindig is központi szerepet játszott a nemek közötti egyenlőség felé vezető úton. Az egyenlő bánásmódra vonatkozó jogszabályokat illetően a 2002/73/ EK irányelv (Az Európai Parlament és a Tanács 2002/73/EK irányelve (2002. szeptember 23.) a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés, az előmenetel és a munkakörülmények terén történő végrehajtásáról szóló 76/207/EGK tanácsi irányelv módosításáról) átültetésével kapcsolatos mulasztás miatt kezdeményezett eljárások befejeződtek, kivéve egy esetet, ahol az átültetés továbbra is részleges. A nemzeti átültető intézkedések megfelelőségének vizsgálata folyamatban van. Az EK Szerződés 226. cikkében említett eljárás első szakasza 2007-ben kezdődött. A nemzeti jogszabályok megfelelőségének ellenőrzése 2008-ban is folytatódni fog. A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének felállítására 2007-ben

került sor, feladata, hogy jelentős szakmai támaszt nyújtson a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos politikákhoz. – Melyek a legégetőbb feladatok? – Mivel a nemek közötti szakadékok – elsősorban a nők és a férfiak által betöltött munkaformák tekintetében (részmunkaidő, határozott időtartamra szóló szerződés, rosszabb minőségű és kevésbé megfizetett munkák) – továbbra is mélyek, a munkaerőpiac horizontális és vertikális szegregációja nem tűnt el, sőt egyes országokban erősödik is, a bérszakadék pedig változatlan, ezért e területen kell leghatékonyabban lépni. Több erőfeszítést kell tenni a jobb, minőségi munkahelyek létrehozása érdekében. A minőségi munkák vonzzák a munkavállalókat, és lehetővé teszik, hogy teljes mértékben kiaknázzák termelőképességüket, valamint hogy hozzájáruljanak a társadalom átlagos életminőségének javításához. A nők és férfiak közötti egyenlőség a munka minőségének kulcsfontosságú összetevője. Az e téren tett erőfeszítések során fel kell számolni a munkaerőpiacon tapasztalható különbségeket, és meg kell vizsgálni a minőség valamennyi oldalát a nemek perspektívájából, ideértve az egészséget és a munkahelyi jólétet. A foglalkoztatás, munkanélküliség és a bérezés terén kialakult szakadékoknak, illetve a munkaerőpiac szegregációjának jelentős mértékű csökkentése érdekében a növekedési és foglalkoztatási európai stratégia új ciklusában meg kell erősíteni a nemek között a foglalkoztatás terén fennálló különbségek felszámolását célzó törekvéseket. Erőteljesebben kell támogatni a munka és a magánélet összeegyeztetését – a férfiak és a nők esetében egyaránt, nevezetesen a munkaszervezési módok, valamint az új és szemé-

lyes igényekhez igazítható szabadságok segítségével: ezeknek támogatniuk kell az eltartottakért felelős nőket és férfiakat munkájukban, illetve ösztönözniük kell a háztartási és a családi feladatok nemek közötti egyenlőbb elosztását, a felelősség megoszlásának elvével összhangban. Szakmai továbbképzéseket kell biztosítani a munkavállalók számára, hogy egész életük során kiaknázhassák képességeiket, ami megnyitja előttük az előrehaladás perspektíváját és lehetővé teszi, hogy a két nem kiegyensúlyozott arányban legyen jelen a felelősségteljes pozíciókban. A munka és a családi élet lehetséges összehangolásának alapja a rugalmasságot és a biztonságot a nemek egyenlőségének perspektívájából ötvöző modern munkaszervezés, illetve a könnyen hozzáférhető, megfizethető és jó minőségű szolgáltatások megléte. Megkülönböztetett figyelemben részesült a szolgáltatásokhoz – elsősorban a gyermekfelügyelethez és az eltartott személyek egészségügyi ellátásához – való hozzáférés javítása.

CLAUDE MONET Madame Monet et son fils


21

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

A SEED Kisvállalkozásfejlesztési Alapítvány A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány 1990 elején alakult, 1998-ban elsők között kapta meg a közhasznú

22

Beszélgetés Horváth Annával,

a SEED Alapítvány ügyvezető igazgatójával

– Ki támogatja és miből működik az alapítvány? – Rendszeresen senki nem támogatja, pályázunk. Az első 5– 8 évben, a ’90-es évek első felében viszonylag sok „pénzt” helyett támogatást kap-


tunk külföldi vállalkozásfejlesztési szervezetektől. Ez a pénz szerencsére megvan, és a hozama jelent valamiféle biztonságot. Ám ez a költségvetésünknek körülbelül egyharmada. A hiányzó pénzt pályázatokból próbáljuk megszerezni. – Térjünk rá a kutatás eredményeire. Gondolom nem csak az én véleményem, hogy ez egy igen alapos munka. Meglepődtek az eredményeken? – Mi nem különösebben. Az alapítvány munkatársai 15 éve látják a gondokat. A rendszerváltás óta világosan látszik, hogy a nők egészen más helyzetből kezdenek egy vállalkozásba, mint a férfiak. A tanulmány célja az volt, hogy ezt konkrét tudományos igényű adatokkal alátámasszuk. Hazai helyzet: foglalkoztatottság 20-49 éves nők gazdasági aktivitása (%) 3 vagy több tizenkét év alatti gyerek

Ország

1 tizenkét év alatti gyerek

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából Magyarországon egyedülálló, hiánypótló tanulmányt készített a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány: az első országosan reprezentatív vállalkozónői kutatást. Annak ellenére, hogy a nemzetközi tapasztalatok egyértelműen bizonyítják a női vállalkozások kitüntetett szerepét az országok gazdasági fejlődésében, Magyarországonmégmindignincsennekkellőmértékben tudatában sem a kormányzat, sem a gazdaságfejlesztéssel foglalkozó szakembergárda, sem a közvélemény. Mi sem bizonyítjaeztjobban,minthogyközelkétévtizednek kellett eltelni a rendszerváltás óta ahhoz, hogy ez tanulmány elkészülhessen. Az Európai Unió nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó, 2006–2010 időszakot átfogó ütemterve (Gender Equality Road Map 2006–2010) keretében hat prioritási területet határozott meg. Ezek egyike a nők és férfiak egyenlő mértékű gazdasági függetlenségének megteremtése. A hat prioritási területre a magyar Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakértői munkacsoportokat hozott létre. Ezek között található a vállalkozónői munkacsoport, amely az első, kormányzati forrásokból finanszírozott – ugyanakkor nagyon sok civil önkéntes munkára is építő –, deklaráltan a magyarországi női vállalkozók érdekében tevékenykedő testület. A munkacsoport 2007-es – szűkös – büdzséjének nagy részét a további munkához nélkülözhetetlen, hiánypótló reprezentatív vállalkozónői kutatásra fordította, amelynek eredményei a tanulmányban olvashatók.

minősítést. 2003 óta akkreditált felnőttképzési intézmény, és ISO 9001 szabvány szerinti minőségirányítási rendszert működtet. Az alapítvány küldetése a fenntartható gazdaság és az esélyegyenlőség előmozdítása az etikus, felelős és hatékony vállalkozói magatartás népszerűsítésén és fejlesztésén keresztül. Tevékenységek: vállalkozói tanácsadás, vállakozói készségeket és ismereteket fejlesztő tréningek, szakmai rendezvények szervezése, kapcsolatépítési lehetőségek biztosítása, kutatás, szakértői tevékenység. Célcsoportok: női vállalkozások, családi vállalkozások, induló vállalkozások (vállalkozni készülő magánszemélyek), növekedni szándékozó mikrovállalkozások. Célok: a magyarországi vállalkozói kultúra fejlesztése, a vállalkozók szakmai ismereteinek bővítése, a kisvállalkozások versenyképességének növelése, a mikro- és kisvállalkozás-barát gazdasági környezet erősítése. Alapítók: minisztériumok, vállalkozási érdekképviseleti szervezetek, oktatási intézmények, pénzintézetek.

Nincs gyerek

Női vállalkozások Magyarországon

83,4

77,8

57,4

85,7

61,4

22,0

77,1

80,3

67,2

Görögország

56,5

54,2

39,6

Magyarország

78,2

59,4

12,6

EU25

75,1

64,8

41,2

Ausztria Csehország Dánia

Forrás: EUROSTAT, 2005

– 1000 nőt kérdeztek meg. – És nyolcvan férfit, hogy kontrollcsoport is legyen. – Mik a legfontosabb megállapítások? – Három szembetűnő különbség van a női és a férfi vállalkozók között. Az egyik a nők kettős leterheltsége, ami miatt eleve hátrányból indulnak. A család és a háztartás mellett nem könnyű egy vállalkozást elindítani, illetve abban helytállni. Talán ebből és persze a hagyományokból is adódik, hogy a nőket nagyfokú önbizalomhiány jellemzi. És nem

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK jelent előnyt azt sem, hogy a nők foglalkoztatottsága jóval elmarad a férfiak mögött. Ebből több minden következik. Egyrészt, hogy a siker nagyobb esélyével indít el egy vállalkozást az, akinek munkatapasztalata van. Tudvalevő az is, hogy aki több időt tölt a munkaerőpiacon, annak kiterjedtebb a kapcsolatrendszere, anyagilag is jobban áll. – Tehát a korábbi alkalmazottak sikeresebb vállalkozók lesznek… – Igen. Nekik jobbak is az esélyeik. Nehezebb helyzetben vannak azok, akik 2–3 gyerekkel otthon töltött 6–8 év után nem tudnak alkalmazottként elhelyezkedni, vagy pedig egyszerűen nem tudják összeegyeztetni az alkalmazotti munkát a család ellátásával, tehát vállalkozásba kezdenek. Ők komoly hátránnyal indulnak. – Ők a kényszervállalkozók? – Így is hívhatjuk őket. A nemzetközi kategorizálás szerint indulhat egy vállalkozás azért, hogy egy ötletet valósítson meg, vagy azért, mert a vállalkozónak nincs jobb munkaerő-piaci alternatívája. Ez természetesen férfiakkal is előfordulhat, de a statisztikák azt mutatják, hogy az utóbbi nőknél másfélszer nagyobb mértékben fordul elő. – Történt valami változás a rendszerváltás óta? – Mivel ez az első országos reprezentatív kutatás e téren, tudományosan összehasonlítható adatok nincsenek, de azt lehet mondani, hogy sem a vállalkozó nők aránya (1/3) sem az alapvető problémák nem változtak. A nemzetközi kutatások azt bizonyítják, ahhoz, hogy a nők vállalkozói aktivitása erős legyen, három dologra van szükség. Egyrészt arra, hogy magas legyen a foglalkoztatottságuk, másrészt arra, hogy legalább a férfiakhoz hasonló mértékben hozzáférjenek a pénzügyi és a szociális tőkéhez, harmadrészt, hogy az önbizalmuk erő-

sebb legyen. Talán meglepő, ez utóbbiban a legnagyobb a lemaradás. – Az ember azt hinné, hogy ezen a legkönnyebb változtatni. – Pedig nem. Amíg a magyarországi közvélekedés szerint a nőnek alapvetően mégiscsak a család összetartása a feladata, addig ez önbizalomhiányt, gátlást eredményez. Ezért érzi úgy az asszonyok egy része, hogy ha az otthoni munkán kívül mással is foglalkozik, azzal a családját károsítja meg. – Nemzetközi összehasonlításban milyen a magyar vállalkozó nők helyzete? – A vállalkozó nők arányát tekintve jó a pozíciónk. Ám ez csalóka eredmény. Ugyanis a női vállalkozások letrejöttét két körülmény motiválja: egyrészt a vállalkozóbarát környezet, ez pozitív motívum. A másik azonban nem az. Nevezetesen: a nem nőbarát foglalkoztatás. Nálunk sajnos ez a domináns, és ettől magas a vállalkozó nők aránya. Nyugat-Európában például sokkal alacsonyabb, pontosan azért, mert a munkaerőpiacon alkalmazottként normális feltétekkel tudnak elhelyezkedni. A mienkhez hasonló a helyzet DélAmerikában.

GEM Report on women and entrepreneurship Nemzetközi tények: „gender gap” a vállalkozásban

– Csaknem az összes országban több a férfi vállalkozó, mint a női (Japán az egyetlen kivétel!). – A 2:1 arány jellemző a legtöbb országra, Magyarországra is. (Kétszer annyi a férfi vállalkozó, mint a női.) – Ennél (a nők szempontjából) kedvezőtlenebb az arány a következő országokban: Izland, Olaszország, Litvánia, Szerbia, Szlovénia, Svédország, Egyesült Királyság. – A 2:1 aránynál kedvezőbb az

arány: Ausztria, Brazília, Kína, Kolumbia, Dominikai Köztársaság, Görögország, Japán, Kazahsztán, Peru, Románia, Svájc, Tájföld, USA, Venezuela. (Forrás: GEM Report on Women and Entrepreneurship, 2007) – A nők vállalkozásai milyen arányban termelnek profitot, vagy inkább csak önfenntartók? – Ezt is megkérdeztük a felmérés résztvevőitől; 16 százalék érzi növekvőnek a vállalkozását. Hogyan alakul ebben az évben a vállalkozás eredménye az előző évhez képest? (%)

csökken (27%)

nő (20%)

változatlan (53%)

A férfiak között 57%-kal többen számítanak az eredmény növekedésére. Forrás: SEED vállalkozónői kutatás, 2008

– A 16 százalék elég kevés. – Egyébként általában jellemzője a magyar vállalkozásoknak, hogy viszonylag kevesen tudnak vagy akarnak növekedni, de azért a férfiak esetében jóval magasabb az arány. – Látom, hogy a sikeres női vállalkozások főleg a szolgáltatások területén működnek. – Ez nyilvánvaló, klasszikusan azokban a szakmákban vállalkoznak a nők, amikben egyébként is dolgozni szoktak. – A felmérésen túl hogyan tudja az alapítvány a női vállalkozókat segíteni? – Nekünk az alaptevékenységünk a tanácsadás és képzés. A képzési tematikát kimondottan nőknek állítunk össze. Ez egy önbizalomerősítő, önismereti készségfejlesztő blokkal kez-


23

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Sikeres női vállalkozások Ágazat (%) - (sig.: 0,001)

Lehetőség és szükség által motivált vállalkozások aránya nemenként ipar

1,57 3,07 Magyarország

0,77 2,04 Horvátország

17,69 28,00 Dánia

3,64 8,11 Finnország

férfi

3,88 6,30 Hollandia

dődik, ezután következnek a szakmai modulok, a marketing, a pénzügy, a vezetés, a menedzsment, a pályázatírás és egyebek. – Ez ingyenes? – Ha pályázati pénzből finanszírozzuk, akkor igen. A tanácsadás óradíjas, de csak jelképes összeget kérünk. Most már ötödik éve – egy privát amerikai alapítvány támogatásával – hatszor két napos programot tudunk szervezni, húszfős csoportoknak. – Mit tapasztalnak egy-egy ilyen képzés után? – Mivel Magyarországon kevéssé tudatosan vágnak bele az emberek a vállalkozásba, a résztvevők igencsak meglepődnek, hogy milyen sok mindenre kell gondolni a legkisebb vállalkozás menedzselése során is. Hihetetlen előnyt jelent, ha valaki egy ilyen komplex képzés után vág bele a vállalkozásába. Komoly lehetőség ez a nők számára öröklött hátrányaik kompenzálására. – Mintha a nők kevésbé vállalnának kockázatot. Például félnek a hitelfelvételtől. – Ez is az önbizalommal függ össze, amit állami szinten is erősíteni kellene. – ????

24

építőipar

kereskedelem

szolgáltatás

Forrás: SEED vállalkozónői kutatás, 2008

nő

5

3,30 5,34 Svájc

37 3 minta megoszlása

Kapcsolati és pénzügyi tőke Vett már igénybe bankhitelt a vállalkozása számára? (%)

igen (22%) Forrás: SEED vállalkozónői kutatás, 2008

Forrás: GEM Report on Women and Entrepreneurship, 2007

GEM Report on women and entrepreneurship

nem (78%)

Férfiak esetében 25%-kal magasabb az arány.

– Az EU-országok legtöbbjében és Amerkiában is a női vállalkozók támogatása intézményi szinten zajlik. Ennek köszönhető, hogy a nők számára külön – tanácsadással együtt járó – hitelkonstrukciók léteznek. Nagyon jó amerikai példát tudok mondani, miként lehet a női vállalkozók kapcsolatrendszerét erősíteni. Érdekes, hogy miközben a családban, az ismeretségi körben, az önzetlen kapcsolatépítésben a nők nagyon jók, az üzleti kapcsolatteremtésben nem jeleskednek. Amerika egyik államában ezen úgy segítenek, hogy egy eljárás keretében minősítik a női vállalkozásokat. Első számú kritérium, hogy önálló értéket kell teremteniük, tehát nem lehetnek egy férfi


55

7

4 60 29 növekvő vállalkozás

tulajdonos vállalkozásának beszállítói. Ha megkapják a jó minősítést, akkor nagyon sokféle segítséget kapnak. Például kapcsolatépítő rendezvényeken összehozzák őket nagyvállalatokkal, amelyek logóval jelezhetik a honlapjukon, a termékeiken, hogy minősített női beszállítókkal dolgoztatnak. – Hova tudják a javaslataikat előterjeszteni? – A Szociális és Munkaügyi Minisztériumba, amely létrehozta azt a munkacsoport is, ahol a felmérés készült. Többek között tőlük reméljük, hogy itthon széles körben elterjed a 40 országon alapuló nemzetközi kutatás talán legfontosabb tanulsága, miszerint, társadalmi szinten a női vállalkozásokba történő befektetés jobban megtérül mint a férfiakéba. Ennek az az egyik oka, hogy a nők hajlamosabbak megosztani a környezetükkel anyagi és a szellemi tőkéjüket is. A nők időnként olyasmit tesznek, hogy az ember csak áll és bámul. Egész életedben próbálkozhatnál, bizonyos dolgokban mégsem volnál képes olyan könnyedségre, mint ők. A lelkük mélyén valahogy könnyedek. A lelkük mélyén. Alessandro Baricco A mellékletet szerkesztette: Szegvári Katalin Készült a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából.

KÓR-KÉP – KÖZMUNKAPROGRAM

Tovább gurul a lavina… Júniusi számunkban összeállítást közöltünk a jelenleg érvényben lévő rendszeres szociális segélyezési, gyermekvédelmi támogatási rendszer körül kialakult vitáról. Az általunk megkérdezett polgármesterek elmondták, hogy sürgősen változtatni kell a jelenlegi segélyezési rendszeren, a szociális törvény megérett a módosításra. A „segélyért munkát” akció országos mozgalommá terebélyesedett: elindult a lavina… A mostani számunkban megszólaló polgármesterek is indokoltnak tartják a változtatást, csak a probléma megoldását látják másként. Úgy tűnik, a lavina gurul tovább a maga útján… BADACSONYTOMAJ

BODA

A Veszprém megyei nagyközség polgármestere, Krisztin N. László kérdésünkre válaszolva elmondta: a településen 2994 lakos él. Az aktív korosztály 90 százalékának van munkája. A település szociális helyzete megfelelőnek mondható, (elenyésző, 1-2% a hátrányos helyzetűek aránya). Átlagosan 26 fő részesül rendszeres szociális segélyben. Erre az önkormányzat éves szinten átlag 4 millió 994 ezer forintot költ. A polgármester szerint: „A jelenlegi rendszeres szociális segélyezés nagyon bonyolult, átláthatóbbá kellene tenni. Rengeteg papírmunkával jár, sokszor kell felülvizsgálni az ügyeket. Egyetértek azzal, hogy változtatni kell, tényleg csak annak járjon segély, aki valóban rászorul. Ha változtatunk a jelenlegi rendszeren, tegyük minél kevésbé bonyolulttá.”

A 417 fős Baranya megyei község polgármestere, Kovács Győző szerint: „Igaz, hogy nem született döntés, de sejthető, hogy a „monoki” eset kapcsán az önkormányzatok számára nem lesz kedvező a végkifejlet. Egyetértek azzal, hogy aki munkaképes, azt a segélyért lehessen munkára kötelezni, de ezt csak központi szabályozással lehessen kötelezővé tenni. Ne az önkormányzatoknak kelljen rendeleteikben ezt szabályozni, hisz ez a helyi ellentéteket (állampolgár–helyi önkormányzat) növeli, valamint a polgármester megitélését fogja negatív irányba vinni. Lehet, hogy ez a cél??? Nem lenne senkinek sem jó” – állapítja meg Kovács Győző. „Az sem tisztázott – folytatja –, hogy ha a munkáért, munkabért kell fizetni, ki fogja a bérek utáni közterheket fizetni. Talán az önkor-

mányzatok? Ezt honnan fogják előteremteni? Igaz, az államnak ez is bevételi forrás lesz! Lehetséges az, hogy a kifizetett bérek után nem kell majd közterheket fizetni? Ha így igaz, akkor így elfogadható lenne ez az elv. Lehetséges-e, a közcélú munkavégzésért járó állami forintokat a segélyezettek foglalkoztatási bérével megnövelik? Mindmind kérdés, melyre jelenleg nincs válasz, és sajnos a kezdeményezők nem számoltak ezekkel a lehetőségekkel. Azzal sem számol senki sem, hogy akit foglalkoztatnak az önkormányzatok, azoknak munkavédelmi-tűzvédelmi oktatáson kell részt venniük, vizsgát kell tenniük, például: motoros fűkaszához, motoros láncfűrészhez kisgépkezelőit. Ezek is pénzbe kerülnek, és sajnos tudomásul kell venni, hogy a munkaügyi központok preferálják

a rövidebb távú (pl. 3 hónap, napi 6 órában) foglalkoztatást, hogy mind többen tudjanak részt venni a munkavégzők köréből. Ez érthető, csak az a baj, hogy hosszú távra nem lehet tervezni, és minden új foglalkoztatottnak vizsgáznia kell, ami éves szinten, nem csekély kiadás a foglalkoztató számára. Azért mondom el mindezt, mert még nem késő. Lehetséges az egyeztetés a megfelelő tárcával. Sőt, nemcsak lehetséges, szükséges is! Az egyeztetések azért fontosak, mert ha elmegyünk ezen kérdések, gondolatok mellett, akkor lehet, hogy az önkormányzati szféra ismét a saját csapdájába esik. Remélem, a felvetett kérdések gondolatokat ébresztenek mindenkiben, és egy felelős, kompromisszumos megoldás születik, mely mindhárom félnek megfelelő lesz.”


25

KÓR-KÉP – KÖZMUNKAPROGRAM  Kisebbségi ombudsman: jogtalan a segélyek kifizetésének közmunkához kötése. Törvényellenes a monoki és a hozzá csatlakozott más települési önkormányzatok azon döntése, hogy a segélyek kifizetését közmunkához kötik – állapította meg a kisebbségi ombudsman vizsgálata. A jelentés a rendelet mögötti társadalmi problémát is feltérképezi, és válaszokat ad a megoldási lehetőségekre. A vizsgálat kitér a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás tizennyolc települése polgármestereinek kezdeményezésére is, amelyben a családtámogatási rendszer átgondolását szorgalmazzák az Országgyűlésnél és a kormánynál.

ÉRPATAK

A település polgármestere, Orosz Mihály Zoltán elmondta: ők egy másik megoldást választottak. „Az érpataki modellben segély helyett ajánlunk munkát, ez pedig jobb. Csak megjegyezném, hogy a polgármesterek világtalálkozóján, Gödöllőn kiderült, hogy van olyan EU-s tagország, ahol a monoki modell működik, és nem alkotmányellenes.” Érpatakon az önkormányzat olyan közmunkát biztosít a munkát vállaló, korábban csak segélyezett embereknek, amit el tudnak látni, és több pénzt jelent, mint a segély, aminek maximális összege közel a nettó minimálbérrel azonos. Az érpatakiak közül nagyon sokan a minimálbértől lényegesen alacsonyabb segélyre voltak jogosultak. „Van még ebben egy ki nem használt ötlet – teszi hozzá a polgármester – ugyanis, a közmunkaprogramra fordítható önkormányzati keretet két részre osztják. Az év első felében felhasznált összeg adja az év második részében felhasználható keretet. Mi felmértük, mennyi tartalékunk maradt az év első felében, azt teljes egészében kihasználjuk, így biztosítva az év második felére a keretet. Saj-

26

nos sok önkormányzat a konfliktuskerülés jegyében inkább folyósítja a segélyt, így csökken a közmunkára fordítható önkormányzati kerete, ráadásul az év második felében ez még tovább csökkenti a felhasználható keretet. Ezért tudnám ajánlani a többi település vezetőjének is, hogy ne hagyja elveszni ezt a lehetőséget, ugyanis több szintű a haszon. Egyfelől a segélyezettek kikerülve az önkormányzati kasszából közvetlen megtakarítást jelentenek nekünk, másrészt például az erdőművelésnél EU-s keret áll rendelkezésre a foglalkoztatásra, így a költségvetést sem terheli, harmadrészt az emberek önbecsülése is magasabb szintű, ha munkabért kapnak, és nem segélyt, negyedrészt pedig mindez magasabb összeg, mint a segélyek többsége és végsősoron a település is megszépül. Van egy előre nem látott, de örvendetes hatása is: többen jelezték, a kiközvetített közmunkások közül, amikor közöltük, hogy dolgozni kell a segély helyett, hogy nem jönnek, mert ez, vagy az a munkáltató bejelentette őket, és már nem kell a segély, van munkájuk. Élek a


gyanúval, hogy ott korábban is volt munkaviszony, csak nem jelentették azt be. Ez a bejelentett létszám a kiközvetített segélyezettek közel 20 százaléka, nekik ez előny a táppénz és a nyugdíj esetén érvényesül.” (Részlet Orosz Mihály Zoltán nyilatkozatából – Szabolcs Online, 2008. 07. 04.)

HÓDMEZŐVÁSÁRHELY A város önkormányzata levélben fordult a rendszeres szociális segélyben részesülőkhöz, és érdeklődött: elvállalnák-e az önkormányzat által felajánlott munkát a segélyért. A segélyezettek több mint egyharmada – a 682 rendszeres szociális segélyben részesülő közül 269-en – igent mondott. Az igent mondó polgárok számára szakmájuknak, végzettségüknek megfelelő munkát szervez az önkormányzat. 206 fő jelezte, hogy különböző okok miatt nem tud szociális munkát vállalni, 207en pedig nem juttatták vissza a kérdőívet az önkormányzatnak. Nekik még egyszer kipostázták a leveleket. Ha valaki nem kíván élni az önkormányzat által felkí-

nált szociális munka lehetőségével, semmiféle szankcióval nem jár. Aki azonban nem küldi vissza az önkormányzatnak a levelet, annak a jogszabály adta lehetőségekkel élve, az együttműködés hiánya miatt 6 hónapig 75 százalékra csökkentik a megállapított segély mértékét.

KAPOSVÁR

A Somogy megyei Kaposváron már működik a „Segély helyett munkát!” program. Szita Károly polgármester egyetért azokkal az önkormányzatokkal, amelyek munkához kötnék a különböző segélyek kifizetését, azt azonban álláspontja szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy vannak, akik önhibájukon kívül nem dolgoznak. A polgármester szerint Kaposváron mintegy tíz évvel ezelőtt elindított „Segély helyett munkát!” program ma már sikeresnek mondható, és követésre ajánlható más önkormányzatok számára is. Míg korábban Kaposváron az érintettek 30-40 százaléka vállalt közmunkát, jelenleg 90 százalékuk. Ők havonta 10 mun-

 Sülysápot és Kerepest megrótták a segélyezési rendeletért. A „segélyért közmunka” elvének szellemében hozott szociális és gyermekvédelmi rendeletek visszavonására szólította fel Sülysáp és Kerepes önkormányzatát a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal. Forgács Imre, a hivatal elnöke elmondta: a rendeletek alkotmánysértőek. Az alkotmány tételesen kimondja, hogy a helyi képviselő-testület rendeletet alkothat a feladatkörében, azok azonban nem lehetnek ellentétesek a magasabb szintű jogszabályokkal. A jelenleg hatályos törvények szerint pedig nem lehet közmunkavégzéshez kötni a szociális segélyezést – indokolták a döntést. Mindez nem jelenti azt – tette hozzá a közigazgatási hivatal elnöke –, hogy bárki is vitatná annak az elvárásnak a jogosságát, hogy mindenki feleljen meg a társadalmi együttélésre vonatkozó normáknak. A két településnek 30 napja van arra, hogy viszszavonja rendeletét. „Ha nem teszik meg, akkor az Alkotmánybírósághoz fordulunk” – mondta Forgács Imre.

KÓR-KÉP – KÖZMUNKAPROGRAM  A segélyek csökkenésével nem dolgoznak majd többen. A gazdasági szakemberek általában óvatosságra intenek a minimálbér megemelésével kapcsolatban, ami a segély esetleges csökkentésének alternatívájaként merült fel kormányzati körökben. Hegedűs Miklós, a Gazdasági Kutató Intézet ügyvezető igazgatója azt mondta: most nem lát lehetőséget a minimálbér megemelésére. Már csak azért sem – magyarázta –, mert inflációs veszély van, az emelés pedig a bérszínvonalat feljebb tolná. Úgy vélte, a segélyek összegének csökkentésétől a foglalkoztatás jelentős növekedése nem várható. Hasonló álláspontot képvisel Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is, aki szerint kisebb mértékű minimálbér-emelésre van ugyan lehetőség, de akkorára, amely szignifikáns különbséget jelentene a segély összegéhez képest, nincs. Sőt – hangsúlyozta – súlyos károkat okozna egy ilyen mértékű emelés, növelné például a munkanélküliek számát.

kanap ledolgozásáért kapják meg az önkormányzattól a mindenkori minimálbér időarányos részét a kötelező segélyeken felül.

MAGYARMECSKE

A Baranya megyei Magyermecskén a 2007. január 1-jei adatok szerint 361 lakos él. Az aktív korosztályhoz 190-en tartoznak. A munkaügyi központ adatai alapján a településen 2006 februárjában a munkanélküliségi ráta 34,7 százalékos volt. A nyilvántartottak jelentős része tartós munkanélküli. Az önkormányzat 2007-ben a munkanélküliek rendszeres szociális támogatására 7 millió 776 ezer 238 forintot fizetett ki. „A lakosság gazdasági aktivitása egyre csökken, az inaktív népesség aránya nő – mondta el lapunknak Horváth Gézáné polgármester. – A munkáltatók többségére a periodikus foglalkoztatás jellemző, inkább tavasztól őszig tudnak munkalehetőséget biztosítani, így a téli hónapokban ezek az emberek is munkanélküli járadékra kényszerülnek. A beruházások hosszú évek óta elkerülik a régiót, pozitív elmozdu-

lásnak még jele sem látszik. A stabil elhelyezkedés egyik fő gátja az alacsony iskolázottság, a megfelelő szakmai végzettség hiánya. A hátrányos helyzetű kistérségben a munkaerő-piaci, egészségügyi, közösségi és szociális problémák nagyon szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A térség nem jut elég kiegészítő támogatáshoz, területén nem indultak el kellő nagyságrendű, innovatív területfejlesztési és szociális fejlesztési programok, minek következtében jól látható egyrészt, hogy hiányzik az aktív foglalkoztatáspolitika (a helyi munkaerőpiac nem bővül, a rugalmas foglalkoztatási formák hiányoznak, a munkanélküliek döntő többsége tartósan munkanélküli). Másrészt a rossz infrastrukturális helyzet miatt nemcsak a beruházások maradnak el, de hiányoznak a közösségi terek is, a civil szervezetek is gyengék, utóbbiak Magyarmecskén nincsenek is. Én is azon a véleményen vagyok, hogy a változtatás szükséges. De például a közcélú normatíva tovább-

ra se kerüljön ki az önkormányzatok költségvetéséből, annak felhasználásáról az önkormányzatok tudják leginkább, hogy mikor és hány embert tudnak belőle – s meddig – foglalkoztatni. A munkanélküliek foglalkoztatására eddig ez volt a legbiztosabb támogatás (a szabályozás szerint, ha nem használnak fel adott összeget az első félévben az önkormányzatok, akkor a következő félévben annyival csökkentik a keretösszeget –, illetve visszavonják azt). Ha a közmunka továbbra is a munkaügyi központok szervezésében maradhatna – az legalább hat havi képzést és hat havi folyamatos munkát jelenthetne a munkanélküli számára. A képzéseket mindenképpen a szakiskolákban kellene végeztetni – iskolapadban és gyakorlattal – minden korosztály számára – hiteles, szakmát szerető és jól képzett mesterekkel. (Az utcán tömeges munkaerőt látva az emberek felháborod-

nak, mert 1-2 ember tesséklássék dolgozik, a többi meg csak ácsorog – ugyanannyiért.) Ha térségi szinten szerveznék a munkanélkülieket egy csoportba – koncentráltabban, több emberrel – egész térségi részeken lehetne pl. a parlagfüvet kiirtani. Vitát és folyamatos közös beszélgetést kellene kezdeményezni az érintett minisztériumok és hivatalok szakembereivel és a helyi szinteken dolgozó polgármesterekkel és jegyzőkkel ahhoz, hogy valódi – az emberek felemelkedését célzó programokat lehessen kidolgozni. A kérdést nem lehet rövid úton lezárni, hiszen a probléma folyamatos és állandóan változó, mélyülő tendenciát mutat. Szívesen részt vennék helyzetmegoldó programok kidolgozásában.” – fejezi be Horváth Gézáné.

SÁROSPATAK

Az önkormányzat rendelete értelmében Sárospatakon a szociális segélyben része-

 ADATOK. A 2007. évi összefoglaló adatok alapján a munkavállalási korú (15–64 éves) nem foglalkoztatott népesség lélekszáma meghaladta a 2,9 millió főt. Közülük mintegy 830 ezer fő a nappali tagozatos tanulók, 270 ezer fő körüli a gyermekszülés, illetve -nevelés miatt nem dolgozók száma. A nyugdíjasok száma ebben a kor-intervallumban 1070 ezer fő, amelyből mintegy 700 ezer főt tesz ki az idő előtt nyugdíjba vonultak száma. Az egyéb okból gazdaságilag nem aktívak száma 345 ezer fő, míg a nyilvántartott álláskeresők átlagos létszáma közel 430 ezer fő volt 2007-ben. A nyilvántartott álláskeresők 16 százaléka 25 év alatti, közel kétharmada 25–50 év közötti, egyötöde 50 év feletti. A rendszeres szociális segélyezettek korösszetétele minimális eltéréssel hasonló képet mutat, azaz közöttük is jelentősebb számban találhatók fiatalok (17 ezer fő) és a munkaképes korúak derékhadának számító 25–50 évesek (90 ezer fő). A regisztrált álláskeresők több mint négytizede legfeljebb 8 osztály általános iskolai végzettséggel rendelkezik, ez az arány a rendszeres szociális segélyezettek körében meghaladja a 60 százalékot. A rendszeres szociális segélyben részesülők csaknem hattizede (80 ezer fő) él a 47 hátrányos helyzetű kistérségben.


27

KÓR-KÉP – KÖZMUNKAPROGRAM sülőknek közhasznú munkát ajánlanak fel, és ha ezt az illető elfogadja, akkor már nem segélyt, hanem munkabért kap. Ha viszont nem fogadja el és orvosi igazolást sem hoz alkalmatlanságáról, nem kap segélyt sem. „Az eddigi tapasztalatok alapján jól működik a rendszer: csak azok nem fogadják el a munkalehetőséget, akik feketemunkából vagy más alternatív forrásból biztosítják a megélhetésüket. Közmunkásaink a polgármesteri hivataltól kezdve a köztereken át a parkolókig számos helyen dolgoznak, és minimum nettó 60–70 ezer forintot keresnek” – mondta Aros János alpolgármester, aki hangsúlyozta, a monoki rendeletnél enyhébb, „segély helyett munka” logikára alapuló megoldás nem törvénysértő.

SZENTBALÁZS

A 338 fős település lakói közül 163-an tartoznak az aktív korosztályhoz, körülbelül 70 százalékuk dolgozik – tájékoztatott Dr. Sárhegyi Judit polgármester. A rendszeres szociális segélyben részesülők száma 5 fő, az önkormányzat által kifizetett segély összege havonta átlagosan 160 ezer forint. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 10 család (17 gyermek) részesül. A település képzettségi szintje jónak mondható, kevesen vannak, akik csupán a 8 általánost, illetve annál kevesebbet végeztek. A településen élők zöme szakmunkás vagy szakközépiskolai bizonyítványt szerzett, és 10 százalékra tehető azoknak a száma, akik főiskolai vagy egyetemi

28

diplomával rendelkeznek. A lakosság 3 százaléka hátrányos helyzetű (kiemelten hátrányos helyzetű nincs), a munkanélküliek száma 15 fő. „A rendszeres szociális segélyezés rendszerét indokolt lenne átgondolni. Irreálisnak tartom, hogy segélyben ugyanannyi pénzt meg lehet kapni, mint amennyiért emberek napi 8 órát dolgoznak. Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás lehetőségét is sokan igénybe veszik. Így vannak, akik gyakran akár nettó 100 ezer forintot is hazavihetnek a segéllyel együtt” – mondta a polgármester.

ZÁVOD A településen 331-en élnek, a község lakóinak 60–70 százaléka dolgozik. Rendszeres szociális segélyt hárman kapnak, ez mintegy 75 ezer forintot jelent havonta. Szász János polgármester elmondása szerint a közmunkaprogram a tavalyi évben kistérségi szinten zajlott, így a közösségből is volt egy-két foglalkoztatott személy. „Azokkal értek egyet, akik a változást sürgetik. A jelenlegi segélyezési megoldást nem tartom jónak. Felháborító azokra a személyekre nézve, akik keményen dolgoznak, és csak minimálbért kaphatnak, míg előfordul olyan szociális segélyezett, aki szintén a minimálbér nettójához közeli összeget kap munka nélkül. Mi ösztönözné ezeket az embereket arra, hogy elhelyezkedjenek, ha semmiért kapnak ekkora összeget?” – tette fel a kérdést Závod polgármestere. Erdélyi Zsuzsa


Szoros együttműködésben a hivatalokkal, hatóságokkal, önkormányzatokkal A segélyezési rendszer hibáinak javítását, a munkanélküliség csökkentését, valamint a feketegazdaság visszaszorítását tűzte ki célul Lakatos Attila, Borsod-Abaúj-Zemplén megye cigányvajdája. Szándékáról tájékoztatta Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, Szűcs Erika szociális és munkaügyi minisztert és Ódor Ferencet, a megyei közgyűlés elnökét. „Tisztelt Miniszterelnök Úr! Alábbi javaslatunkat az ország gazdasági, szociális és munkaügyi helyzetének javítása érdekében teszszük. Az elképzelés tervezője a Cigányokért Többcélú Egyesület és a cigányság önszerveződése által újból életre keltett Vajda-rendszer, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vezetője. A társadalmat és a politikát is napi szinten foglalkoztatja a segélyezési rendszer hibáinak kiküszöbölése, a munkanélküliség arányának hatékony csökkentése, a feketegazdaság visszaszorítása. A fentiekben felsorolt célok együttes megvalósítására próbálunk javaslatot tenni. Elgondolásunk szerint, az ország leghátrányosabb helyzetű megyéiben, a fentiekben említett szervezetek alapítványokat hoznának létre. Céljuk a leszakadó megyékben élő, halmozottan hátrányos helyzetű személyek, családok munkához juttatása, etnikumtól, nemtől, életkortól függetlenül, mely személyek jelenleg egyetlen jövedelemforrással rendelkeznek, az állami redisztribúcióból származó segélyekkel. A foglalkoztatásra két megoldást tartanánk kivitelezhetőnek:  Az állam tulajdonában lévő cégek, mint a MÁV; Autópálya Kezelő Zrt.; Közúti Igazgatóság; Erdészetek; Nemzeti Parkok; stb., jelentkező munkaerőigényüket – elsősorban segédmunka, idénymunka – ezeken az ala-

pítványokon keresztül elégítenék ki. Tisztában vagyunk vele, hogy ezeket a feladatokat jelenleg is elvégzik, általában magáncégeken keresztül, ugyanezek az emberek. Azonban ezen foglakoztatások jelentős része a fekete- és szürkegazdaságban zajlik, miközben a munkavállaló a segélyezési rendszer előnyeit is tovább élvezi.  A magánszektort, mint építőipart, mezőgazdaságot stb., esetleges adókedvezményben részesíteni, amenynyiben ezeken az alapítványokon keresztül adják meg munkaerőigényüket. Véleményünk szerint egy ilyen rendszer létrehozásával, több ezer fő vezethető át a legális foglalkoztatásba, míg ugyanennyien kikerülnek a segélyezés rendszeréből. Ez egyrészt a gazdaság, másrészt a jelenleg segélyezett társadalom részére is előnyökkel járna. Volna lehetőség a tartós munkanélküliek visszavezetésére a munka világába, s csökkenthető volna a segélyezés oly sok diszfunkciója. A törvényes és átlátható működés érdekében akár közvetlen állami vagy önkormányzati részvételt tartunk szükségesnek. Ezen kívül szoros együttműködést a helyi munkaügyi hivatalokkal, állami hatóságokkal, helyi és megyei önkormányzatokkal. Amennyiben gondolatunkat kivitelezhetőnek tartják, várjuk mielőbbi válaszukat. Tisztelettel: Lakatos Attila Borsod-Abaúj-Zemplén Megye cigányvajdája Miskolc, 2008. július 1.”

A Habitat for Humanity pályázata

Helyi kormányzás Magyarországon címmel megjelent Pálné Kovács 1300 karakter Ilona könyve, mely az önkormányzatiság elmúlt 18 évének esszenciáját foglalja magába.

önkormányzatok számára

szociális lakhatási fejlesztésekre Cél: Olyan önkormányzati partnereket keresünk, akikkel közösen hosszú távú, széles körű és innovatív szociális lakhatási programokat tudunk kidolgozni és megvalósítani. Az új helyszínen elsősorban új lakások építését tervezzük, ahol az önkormányzat biztosítja az építési telket, valamint részt vállal a projekt menedzseléséből és szociális nyomonkövetéséből. A Habitat biztosítja a finanszírozást, a projekt menedzselését és az önkénteseket.

A pályázat beadásának határideje: 2008. augusztus 31. Részletes pályázati dokumentáció és további információ: www.habitat.hu

A könyv célja a magyar helyi önkormányzati rendszer fejlődésének áttekintése a nemzetközi fejlődési trendek alapulvételével. A kiadvány hiánypótló jelentőségét adja, hogy a helyi önkormányzati rendszerrel viszonylag behatóan foglalkozik a hazai szakirodalom, mégsem állítható, hogy lenne olyan munka, amelyik elsősorban politológiai aspektusokból a magyar önkormányzatok működési és szervezeti rendszerének értékelését elvégezné. A szerző a helyi és középszintű kormányzás modelljét és formálódását, előnyeit és hátrányait részben saját kutatások, részben a témában született szakirodalom és egyéb források alapján mutatja be. A szerző véglegesen leszámol a helyi önkormányzáshoz fűzött rendszerváltáskori illúziókkal, vélhetően vitát provokálva a témával foglalkozók körében. A kiadvány bolti ára 4360 forint; amennyiben a kiadó honlapján rendeli meg a könyvet, az ár 3180 forint. www.dialogcampus.hu

IV. Ügyfélszolgálati Konferencia Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a szakszerű ügyfélszolgálati munka iránt egyre nagyobb a kereslet. A cégek többsége belátta, hogy a fogyasztói elégedettség egyik igen fontos fokmérője az ügyfelekkel történő foglalkozás és az ügyfelek magas szinten történő kiszolgálása. Ennek a munkának a szakszerű elvégzése növeli a cég imidzsét és segíti a versenypiacon pozícióinak erősödését. Ehhez a munkához kíván segítséget nyújtani az Energetikai Kiadó Kht. azzal, hogy 2008 októberében megrendezi a IV. Ügyfélszolgálati Konferenciát. A konferenciára várunk minden érdeklődőt elsősorban az energetikai, a vízügyi, a kommunális, az informatikai, kommunikációs cégek munkatársait, valamint azokat a kollégákat, akik az önkormányzatok ügyfélszolgálatainál dolgoznak. A konferencia célja: Az engedélyesek és az önkormányzatok ügyfélszolgálatainak összehangolása, a kapcsolatok szélesítése. Az e-Magyarország program szerepének növelése az ügyfélszolgálatoknál. A call és a contact centerek, valamint az ügyfélszolgálatok szerepe a vállalati értékteremtésben. Kulcsszerep a versenyelőny létrehozásában, illetve megfelelni az ügyfelek növekvő elvárásainak, alkalmazkodni a verseny új körülményeihez. Lehetőséget biztosítson a megjelent szakembereknek, hogy tapasztalataikat kicseréljék. A konferencia mottói: „ügyfélkapcsolatok magasfokon.” „cél: az elégedett ügyfél.” Néhány érdekes program: kerekasztal-beszélgetés vállalati vezetőkkel, ügyfél elégedettség vizsgálat, call center megoldás a FŐTÁV Zrt.-nél, a fogyasztóvédelem vizsgálatának tapasztalatai, a villamosenergia piacnyitás tapasztalatai, dokumentum és iratkezelés az ügyfélszolgálatokon, fő szempontok a vállalati globális TM stratégiájának kialakításában. A konferencia fővédnökei: Magyar Energia Hivatal, Miniszterelnöki Hivatal Elektronikuskormányzat- Központ, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara. A konferencia időpontja: 2008. október 8–10., helyszíne: Siófok Panoráma Hotel Részletekről érdeklődni lehet: Energetikai Kiadó Kht. • 1081 Budapest, Köztársaság tér 7. • Telefon: 06-1-299-0267, 459-7777/304 • Fax: 06-1-299-0268 • E-mail: [email protected] • [email protected]

TELEPÜLÉSÜGY

Lezárult a Postapartner Program első üteme

Rövidesen új postapartnerek üzemeltetnek összesen 52 postahelyet Heves, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a Postapartner Program keretében. Kísérletképpen először négy megyében hirdette meg a vállalkozási lehetőséget a Magyar Posta még tavaly októberben. A társaság már a program indulásakor együttműködési megállapodást kötött az önkormányzati szövetségekkel, a kamarákkal, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségével (KISOSZ-szal), illetőleg a Magyar Fejlesztési Bankkal. Ennek egyik eleme volt az is, hogy a nyílt közbeszerzési eljárás első ütemének lezárását követően az együttműködő partnerekkel közösen összegezik és elemzik az első tapasztalatokat. A társaság a Postapartner Programhoz ezért találkozóra hívta azokat a szervezeteket, amelyek információnyújtásban, pályázati és üzleti tanácsadásban segítenek, illetve amelyek kedvezményes hitelprogramokat nyújtanak. A megbeszélésen a partnerek egyetértettek a korábban, a kamarák által megfogalmazott gondolattal, hogy a postai szolgáltatás vállalkozásba adása a rendszerváltás óta az első olyan kezdeményezés, ami a nemzeti kistőkére, hazai lakosokra, vállalkozókra épül. Olyan üzleti lehetőség, amelyre hosszú távon szükség lesz. Az első ütemben döntően egyéni és társas vállalkozások érdeklődtek a vállalkozási lehetőség iránt, köztük számos jelenlegi postapartner is. A várakozásokhoz képest kevés önkormányzat látott lehetőséget a postai

30

szolgáltatás felvállalásában, holott Európa-szerte és távolabbi országokban is erre nagyon sok jó példa látható. Az önkormányzati szövetségek véleménye szerint jó eredménynek tekinthető, hogy ha nem is nagy számban, de jelentkeztek önkormányzatok is a pályázatra. A hazai önkormányzatoknak alaposan meg kell gondolniuk, hogy a meglévő közfeladatok mellett, milyen új szolgáltatás ellátására vállalkoznak, még akkor is, ha annak bevezetése bevételt, munkahelyteremtést jelent, és ehhez támogatás is igénybe vehető. A kistelepülések esetében a térségi szinten, például mikrotérségi központként való együttműködés lehet megoldás. Ezt támasztja alá a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hamarosan induló pályázata


is, amely integrált közösségi és szolgáltató terek kialakítását támogatja, és amelyben postai szolgáltatás is helyet kaphat. A települések vezetői, akik ismerik a közösség igényeit, a pályázatírás módját, sőt a támogatási lehetőségeket, maguk is jelentős segítséget tudnak adni a helyi vállalkozónak. A közbeszerzést illetően az önkormányzati szövetségek tapasztalatait a KISOSZ és a kamarák is megerősítették: a pályázat és különösen a háromszakaszos közbeszerzés sok érdeklődőnek kedvét szegte. A pályázat első két körében – előminősítési és részvételi szakaszban – komoly érdeklődés mutatkozott a posták iránt, szakmai és árajánlatot azonban már lényegesen kevesebb jelentkező nyújtott be. Általános tapasztalat volt, hogy a jelentkezők úgy ítél-

ték meg, kevés információval rendelkeztek ahhoz, hogy bele merjenek vágni az új vállalkozásba. Ez elsősorban a nyílt közbeszerzési eljárásból adódott – éppen a versenysemlegesség és az esélyegyenlőség betartása miatt. Hiszen a Magyar Posta csak a megszabott kereteken belül adha tott tájékoztatást figyelve arra, hogy az mindenkihez eljuthasson, hozzáférhető legyen. Az együttműködő partnerek éppen ezért információadással és egyéni tanácsadással tudtak a legtöbbet segíteni a pályázóknak. Az első ütemben nyertes új postapartnerek példaként mutathatók be a hamarosan meghirdetendő újabb posták iránt érdeklődőknek. Ehhez az önkormányzati és gazdasági oldal egyhangúlag ajánlotta fel együttműködését. Márciusban megkezdődött a Postapartner Program második üteme is. Baranya, Budapest, Csongrád, Fejér és Veszprém megye összesen 218 postáját kívánja vállalkozásba adni a Posta. Az első négy megye tapasztalatait figyelembe véve a társaság ebben az ütemben a pályázat egyes részeinek módosítását is tervezi. A Postapartner Program folytatódik. Várhatóan ez év őszén a társaság a további megyékre akár egyszerre hirdeti meg – az addig gazdára még nem talált postákkal együtt. László Márta

Bodajk, Fertőszentmiklós, Hajós, Halásztelek, Isaszeg, Pusztaszabolcs, Rudabánya Zamárdi

23 reménykedett,

8 elégedett

Az idén 23 település pályázott városi címre, ezek közül az önkormányzati miniszter a zsűri javaslata alapján nyolcat terjesztett a köztársasági elnök elé jóváhagyásra. Sólyom László július 1-jével a korábbi önkormányzati és területfejlesztési miniszter, Bajnai Gordon által javasolt településeket várossá nyilvánította. A budapesti ünnepségen már Gyenesei István önkormányzati miniszter köszöntötte az új városok polgármestereit. Ezzel a városok száma 306-ra emelkedett, jelenleg városokban él Magyarország lakosságának 67 százaléka – mondta az önkormányzati miniszter. Kiemelte, hogy a várossá válásban nagy szerepe volt a civil szervezeteknek, amelyek továbbra is meghatározóak lesznek az adott települések életében. Az új városok mindegyike egy-egy „mikrotérség” központjaként működik kulturális, gazdasági vagy turisztikai értelemben, ez fokozott felelősséget ró a településpolitikusokra és a lakosságra. Bodajk Fejér megye északnyugati részén található. Nevét egyesek szerint a Vértes egykori nevéről (Bodok) kapta, mások a szláv voda (víz) szóból eredeztetik. Középfokú ellátó intézményei magas színvonalúak. Az utóbbi időben sokat fejlődött a nagyközségben a humán szolgáltatások színvonala. A felnőttképzés, a művészeti oktatás, a szakrendelések, az idősek ellátása vonzáskörzetének problémáit is nagyban enyhíti. Az önkormányzat alapította Művészetért Közalapítvány három megyében, tizenkilenc telephelyen folytat alapfokú művészetoktatást. Szakközépiskolai művészeti képzést és érettségi utáni szakképzést indítottak 2006ban. Kiskereskedelmi szolgáltatásai a környező települések igényeit is nagyrészt kielégítik. Település Bodajk Fertőszentmiklós Hajós Halásztelek Isaszeg Pusztaszabolcs Rudabánya Zamárdi

Polgármester Oszlánszki Zsolt Horváth Tibor Schőn Ferenc Szentgyörgyi József Hatvani Miklós Czompó István Szobota Lajos Csákovics Gyula

Fertőszentmiklós Győr-Moson-Sopron megye északnyugati részén a győri medence peremén terül el. Központi szerepkört tölt be az aprófalvas térségben. A Sopron-fertői kistérség egyik mikrotérségi központja oktatás-nevelési, gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatásaival, az ügyeletek megszervezésével segíti a környező településeket. Kedvező földrajzi fekvése miatt, a rendszerváltozás óta ide települő vállalkozások kínálnak munkát a helybelieknek és a mikrotérségben élőknek. A vállalkozásainak száma kétszerese az ötezer fő alatti hasonló kisvárosok országos átlagának. A munkanélküliség 1,2 százalékos. Hajós páratlan szépségű település Bács-Kiskun megye délnyugati részén, a régi Duna-meder árterületének kiemelkedésén fekszik. A török hódoltság alatt elpusztult Hajós már Lélekszám 1756-ban mezővárosi 4203 jogot kapott. Jelenleg 3779 a Kalocsai kistérség déli 3315 mikrokörzetének kistér8479 ségi központja. Társu10 985 lásos formában látja el Miske és Drágszél alap6419 fokú oktatási-nevelési, 2932 és szociális feladatait. 2638

TELEPÜLÉSÜGY Térségi szerepét jól mutatja, hogy vállalkozások, pénzintézetek szívesen települnek Hajósra. Centrális fekvésű kistérségi központ, ahogy északon Solt központi szerepet tölt be, úgy délen Hajós is a Kalocsa–Baja–Jánoshalma–Kiskőrös közötti városhiányos terület központi települése lehet. Hajós hegyközség, az alföldi borvidék része. Szellemi élete és borkultúrája kiemelkedő jelentőségű. Az 1200 pincés igazán különleges pincefaluja egész évben, de különösen a május végi Orbán-napi borünnep alkalmával sok turistát vonz a környékre. A település 2002-ben Hild-díjat kapott. Halásztelek Budapest déli agglomerációjában található. A település mára kinőtte a nagyközségi kereteket. Demográfiai mutatói kedvezőek, településképe rendezett. A településen alapfokú egészségügyi, szociális, oktatási-nevelési szolgáltatások teljes köre igénybe vehető, térségi szinten is versenyképes vállalkozások működnek, számuk kétszerese a kisvárosi átlagnak. Középfokú oktatásban térségi szerepe jelentős. Vonzáskörzete a Csepel-szigeten kívül számos alföldi településre terjed ki. Isaszeg a tízezer feletti lélekszámával Magyarország legnépesebb nagyközsége volt. A főváros közelsége vonzóvá teszi a betelepülők számára. A település Pest megyében, Budapesttől keletre a gödöllői kistérségben található. Nevéről az 1848-as tavaszi hadjárat nevezetes csatája juthat eszünkbe. Lakói büszkék a Görgey Artúr és Klapka György vezette magyar honvédek emlékére. Az oszták sereg felett aratott győztes csata napját, 1849. április 6-át helyi ünneppé nyilvánították. Isaszegen kiépült intézményhálózat a helyiek teljes alapellátását biztosítja. A középfokú oktatási és szociális intézményei, alapítványai nemcsak kistérségi, hanem azon túli feladatokat is ellátnak. Élénk a kulturális élet, a település múltjának, hagyományainak ápolásában a civil szervezetek jelentős szerepet vállalnak.. Pusztaszabolcs Fejér megye keleti részén, az Adonyi kistérségben található. Országos vasúti csomópont, középiskolája és nyelviskolája megyei jelentőségű. A dunaújvárosi és székesfehérvári vizsgaközpontok mellett a megyében csak itt működik akkreditált nyelviskola. Mikrotérségi központ révén szociális szolgáltatásai alapfokú ellátást biztosítanak Adonynak és

Iváncsának. Mentőállomása Besnyő, Beloiannisz településeket is ellátja. A járműjavító révén, illetve az önkormányzat által kijelölt iparterületek betelepülésével lehetőség van a új munkahelyek létesítésére. Rudabánya Borsod-Abaúj-Zemplén megye északnyugati részén, a Kazincbarcikai kistérségben található. Aprófalvas térségben tölt be központi szerepet. Az egykori jelentős bányásztelepülés több mint 600 év után mára nyeri vissza városi rangját, hiszen Nagy Lajos már 1378ban bányavárosi rangra emelte. Egykori ezüst- és vasérc lelőhelyeinek gazdagságáról nagyméretű XIV. századi festett fakazettás mennyezetű református temploma tanúskodik. Ipara ma is kötődik a nehéziparhoz, de az egykori bányászat jelentőségét semmi nem tudja pótolni a településen. Kereskedelmi vonzáskörzete főleg az északra, fekvő településekre terjed ki, közbiztonsági és egészségügyi tekintetben, pedig Ormosbánya, Felsőkelecsény, Zubogy, Ragály, Imola és Trizs községekre. Elsősorban közbiztonsági feladatokat lát el Izsófalvától a Szuha-völgyig fekvő településeken. Zamárdi idegenforgalmi szerepe országos viszonylatban is jelentős, a balatoni turizmus egyik fontos fellegvára. Ezt közlekedés-földrajzi helyzetének, három kilométer hosszú szabad strandjának és kisebb strandjainak, szálláshelykínálatának, programjainak köszönheti. Nyári hónapokban a település lakóinak száma 18–20 ezer főre duzzad. A jelentős idegenforgalmat kiszolgáló háttérintézményei ennek megfelelően kiépítettek (utazási irodák, kiskereskedelmi egységek, szállásférőhelyek). A kiskereskedelmi üzletek száma több mint kétszerese a kisvárosi átlagnak, a vállalkozások száma is 30 százalékkal több az átlagnál. Intézményhálózata – a közép- és felsőfokú szakképesítést nyújtó oktatási intézményeken túl – elsősorban alapfokú ellátást biztosít, vonzáskörzete Balatonendrédre, illetve a nagyközségtől önállósodó Szántódra is kiterjed. A városi rangért ringbe szállt: Beled, Bodajk, Csákvár, Fertőszentmiklós, Hajós, Halásztelek, Isaszeg, Jászkisér, Medgyesegyháza, Mélykút, Onga, Pusztaszabolcs, Rácalmás, Rudabánya, Sülysáp, Tápiószele,Tápiószentmárton, Újkígyós és Vajszló, Verpelét és Zamárdi. Két település, Vaja és Zsámbék pályázata nem volt szabályszerű, így nem volt értékelhető.


31

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN Szentgotthárdtól Sátoraljaújhelyig

Összekötni az elszakadt szálakat

A magyar településhálózat várható változásai az európai uniós csatlakozás és a schengeni határok megnyitása utáni évtizedben Az ÖN-KOR-KÉP júniusi számában részletes ismertető jelent meg a Mosonmagyaróváron, 2008. augusztusban megrendezendő XIII. Országos Főépítészi Konferencia programjáról. A konferencia címe, témája: Határtalanul, melyet Mosonmagyaróvár sajátos elhelyezkedése és a schengeni határnyitás involvált, az Országos Főépítészi Konferenciák történetében rendhagyó módon helyzet- és tényfeltáró metodikát kíván. Az Európai Unió – mely új lehetőségeket teremtett Magyarország számára – egyre nagyobb hangsúlyt fektet a partnerségre. A régiók Európájában a határ menti területek átértékelődnek. Kialakulnak az együttműködés keretei, a határon átnyúló kapcsolatok viszonyrendszerei. Szomszédaink építészeti hagyományai, sajátos értékei mellett a közös gondolkodás, a párbeszéd kerül előtérbe. A XIII. Országos Főépítészi Konferencia célja a kölcsönös megismerés/megismertetés mellett, hogy felkeltse ennek az együttgondolkodásnak a „határtalan” érzését a főépítészeket is érintő témákban. A meghívott előadók tapasztalataik átadásával, országhatáron túlról is bizonyítják, hogy a schengeni határnyitás hatásai nemcsak a „külföldi” utazásaink

32

során váltak érzékelhetővé, hanem a területfejlesztés, a környezetvédelem, az új, innovatív megoldások alkalmazásában a regionális fejlesztési stratégiák kapcsolatrendszerében is egyre nyilvánvalóbbak ma már. A „határtalan” földrajzi és mentális erőtér energiáinak nemzetünk és szomszédaink hasznára fordítása új hozzáállást kíván meg lelki, gondolati és gyakorlati síkon is. Hosszú távú közös sikerességünk szellemi és anyagi értékteremtése érdekében alaptéziseink az átalakulási folyamatban legyenek a rábaközi tudók alaptörvényei: –„A dualitás alaptörvénye” – Tiszta érzelmi szellemünk legyen értelmünk ellenőre. – „A jó szomszédság alaptörvénye” – Mindent szabad, ami nem árt „másnak”, vagyis embernek, állatnak, növényvilágnak. A konferencián aktuális, a főépítészeket is érintő szakmai előadások hangzanak el – kiemelten fókuszálva a schengeni határnyitás hatásaira –, felvezetve a plenáris ülésen lezajló kerekasztal-beszélgetést és a témák szekciókban való részletes megvitatását. Közreadjuk Sári István, Pesterzsébet főépítésze szekcióban elhangzó vitaindító hozzászólását.


Tisztelt Konferencia! Bizakodással és kétkedéssel vegyes izgalommal vártuk az európai uniós csatlakozást követő „schengeni” határnyitást, minden bizonynyal azért, mert úgy éreztük hogy, életünkben jelentős változások következhetnek be. Jobb lesz, vagy rosszabb, vagy csak más, és milyen területeket érint elsősorban. Így vagy úgy számos, akkor még nehezen megválaszolható kérdés vetődött fel, de ma már jóval tisztább a kép. Megítélésem szerint ezekre a kérdésekre csak egyenként, a probléma természetét értékelve, elemezve, a horizontális és vertikális összefüggésekre tekintettel lehet érdemi válaszokat adni. Arra gondolok itt, hogy egy adott állampolgárt másként érintett a csatlakozás, mint munkavállalót, mint családapát, családanyát, mint vállalkozót, másként befolyásolta érvényesülését, kulturális érdeklődését politikai beállítottságát és így tovább… Szűkebb szakterületünkön, az urbanisztikán belül is jelentős változások történtek, elég ha most csak a nemzeti fejlesztési terv vagy a nemzeti fejlesztési stratégia megvalósítására utalunk. Ami azonban számomra igazán izgalmasnak tűnik – és ennek személyes okai vannak – az a magyar telepü-

léshálózat várható változása a csatlakozás és a határnyitás utáni évtized időszakában. A sors úgy hozta ugyanis, hogy az első általános rendezési tervet Sátoraljaújhely városára készítettem, amely – „önhibáján kívül” – az ország egyik„északi kapuja” lett, miután Trianonban egy tollvonással a Ronyvát jelölték ki határfolyónak, így egy kevésbé nemes vagy inkább nemtelen gesztussal levágva a város öt utcáját. Ezzel aztán Újhely egyszersmind elvesztette a síkvidéki fejlesztési lehetőségét, teljes északi vonzáskörzetét, előbb megyeszékhely, majd a háború után „kárpótlásként” kapott járási központ szerepét is. Vagyis mindent, ami az egészséges fenntartható fejlődéshez szükséges. Sok évvel később, már a rendszerváltozás után, Sopronba kerültem, és itt egy másik tér és időbeli fázist élhettem át a mindennapok során, érzékelve a határvidék sajátos problémáit. Ekkor Sopronban már csak barátaim meséltek vidám és kevésbé könnyed-szomorú történeteket a „vasfüggöny” mögötti időszakról, de nyomai még akkor is tapasztalhatók voltak, a manőver út, az őrtornyok, az elhagyott NDK-s tárgyak mind-mind emlékeztettek ezekre az időkre. Ugyanakkor a város mindennapi élete teljesen megváltozott. Délelőtt tizenegykor a várkerületen, több lett

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN a „sógor”, mint a soproni. Ez teljesen érthető, hiszen ki ne utazna pár kilométert a piros vonattal, vagy autóval, hogy schillingért tízszer–hússzor annyi árut vegyen, vagy szolgáltatást kapjon, mint otthon. Így aztán később már nemcsak az osztrák jött, hanem a magyarok is az ország minden részéből, mert kellett a butikos, a vendéglős, sok-sok fodrász, kozmetikus, fogorvos, nőgyógyász, sőt még főépítész is. A határ átlépése ekkor már nem hascsikarásszerű görcsöt, felfokozott izgalmi állapotot okozott, csupán fél- vagy többórás unalmas várakozást jelentett. Megváltoztak hát a társadalmigazdasági, familiáris és interperszonális kapcsolatok. Számos ikervállalkozás jött létre a határ két oldalán, a rokonok és barátok, családok ismét „összejártak”.

A határ mente A város fejlesztési lehetőségei is megváltoztak, mert ha kis késéssel is, de bekapcsolódott a Phare CBC (Cross Boarder Cooperation) Határon átnyúló európai uniós programokba. Ez a fejlesztési lehetőség azon települések számára adott, amelyek egy uniós országgal határosak, és a határtól maximum 60 kilométeres körzetben találhatók. Kissé élcelődve azt mondhatjuk, hogy azért preferálja az unió ezen sáv intenzív fejlesztését, mert „el akarja takarítani a szemetet” a kertek alól. Úgy vélem, fontos tudnunk, hogy hazánk fel-

vételével ez a pénz továbbment a schengeni határtérségbe, tehát Borsod-AbaújZemplén, Szabolcs-SzatmárBereg és Hajdú-Bihar megye területére. Sopronból hét évi szolgálat után Esztergomba vezetett utam, ahol a határvidék fejlesztési problémakörének egy újabb dimenziójával ismerkedhettem meg ismét. A városnak az elmúlt ötven évben szinte minden rosszat el kellett viselnie, amelyre egyáltalán gondolni lehet. Az érseki székhely, a „Magyar Róma” korábban bűnös klerikális városnak számított, és alig-alig jutott fejlesztési lehetőséghez, vagy ha mégis, abban nem volt köszönet. Lásd a Bazilika mellé a déli Kanonok-sor épületébe ipari üzemet, az északi épületbe (orosz) katonaságot telepítettek. A rendszerváltás után a helyzet itt is gyökeresen megváltozott, méghozzá Sopronhoz hasonlóan a Phare-program segítségével. Ma már valóság a megépült Mária Valéria híd, amelynek révén a város ismét határhelyzetbe került, újra összekapcsolta azt, ami összetartozik, a Dunakanyar ikervárosát, Esztergomot és Párkányt. A hídon megindult a gépkocsi és gyalogosforgalom, ma már jól érzékelhető, hogy aligha tévedtek azok a közlekedési szakemberek, akik a főutcával megegyezően hét–tízezer egységjármű napi forgalmat becsültek előre a hídon. Ugyanakkor azt is megjósolták, hogy

a csatlakozás után ennek négyszeres növekedése várható, amelyet ez a műemlék jellegű híd már nem tud majd elviselni. Szükségessé válik tehát egy új, nagy kapacitású, kombinált vasúti-közúti híd megépítése, egy új észak–déli európai közlekedési folyosóhoz kapcsolódva. És most, a csatlakozás utáni évtizedben ismét rendkívül nagy változások várhatók a jelenleg határ menti települések és térségek életében. A teljes nyugati és északi határ lényegében végleg „megszűnik”, a több évszázada zárt kapuk ismét megnyílnak, a„világvége” jellegű zsáktelepülések kapcsolatokhoz jutnak, saját és vonzáskörzetük mozgástere alapvetően megváltozik. Ezért településről településre, kistérségről kistérségre elemezni szükséges a kapcsolatok várható változását, és javaslatokat kell tenni a meglévők javítására vagy újak létesítésére. Más szóval: „Össze kell kötni az elszakadt szálakat, össze kell szőni a településhálózatot a határ menti területeken, Szentgotthárdtól, Sopronon át Sátoraljaújhelyig.” Ez rendkívül aprólékos munkát és rengeteg helyismeretet, lokális információt igényel, ezért csak az önkormányzatok, civil szervezetek, a térségekben működő tervező szervezetek bevonásával lehet elvégezni. A terv csak akkor lehet sikeres, ha a korábbi határ két oldalán lévő térségek érdekei-

nek egyenrangú figyelembevételével készül, megfelelő egyeztetéssel a döntések lehetőség szerint konszenzussal történő meghozatalával történik. Ezért a kicsiből a nagy felé kell a tervezés rendszerét felépíteni, érvényesítve a szubszidiaritás elveit. Ezután történhet a teljes határvidéket átfogó egységes terv kidolgozása, amelynek feladata az esetleges érdekütközések kiküszöbölése, a regionális és országos érdekek érvényesítése. Korábban, a nyolcvanas években rendszeresen üléseztek a „Határ-menti Albizottságok”, ezek vagy hasonlók megszervezése mindenképpen időszerű lenne. Fontos feladat ezért az Európai Unió támogatását megnyerni, miután határon átnyúló hatású tervezésről van szó, amely mindkét fél részére egyaránt hasznot jelenthet. Javaslom tehát mielőbb megkezdeni a határon átnyúló kistérségi fejlesztési tervek készítését.

Regionális szint Eltávolodva kissé a határvidéktől, a problémát regionális szintre emelve, még érdekesebb a településhálózat és a hálózati kapcsolatok megváltozásának kérdése. Arra gondolok itt elsősorban, hogy a magyar városhálózat a monarchia idejében kialakult logikus és jól működő hierarchikus rendszere a vesztett háborúk és főként Trianon után, teljes mértékben kénysze-


33

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN rűen átalakult. Az alapvető változást Bécs és Budapest egymást kiegészítő munkamegosztása, sőt még a fejlődést generáló rivalizálása – a vasfüggöny miatt – is teljes mértékben megszűnt. Budapest mellett szükségessé vált a hajdani regionális ellenpólusok helyett a határokon belüli központok létrehozása, illetve megerősítése. Ez volt annak idején az „öt nagyváros” koncepció lényege. Így fejlesztették ki régióközponttá Kassa helyett Miskolcot, Pozsony helyett Győrt, Nagyvárad helyett Debrecent, Arad helyett Szegedet, végül pedig Zágráb helyett Pécset. A tipikusan redisztribuciós településfejlesztés e kényszerű lépése fél évszázadra meghatározta a „késleltetett” magyar városfejlődést. Ennek az erőltetett koncepciónak jegyében került sor a megyék (Borsod-AbaújZemplén,

Győr-Moson-Sopron stb.) összevonására is. Ezek a közigazgatási kényszerházasságok eredményeként létrejött, „kreált” megyék mind a mai napig magukkal vonszolják az összevonásukból adódó ellentmondásokat és az ebből fakadó települési, térségi és személyes ellentéteket. Kérdezzék csak meg, hogy ezekben a megyékben vajon miért tartják annyira számon, hogy a közgyűlés elnöke éppen győri vagy soproni, borsodi vagy zempléni, szabolcsi vagy beregi ember. Nem is beszélve arról, hogy Esztergomban hogyan vélekednek arról, hogy a megye nevében Komárom van elől, a megyeközpont meg éppen Tatabánya. Jelzem, a régióközpont pedig Székesfehérvár, ahova sem közvetlen főút, sem vasútvonal nem vezet Esztergomból. Bizonyára

sokan tudnának hasonlókat mesélni azok közül, akik ma is ilyen összevont megyében élnek. Minden kormányzat iszapbirkózást folytat a közigazgatási reformmal kézzelfogható eredmény nélkül. Történelmi tapasztalatok tanulsága szerint bizton számíthat a kudarcra, a teljes sikertelenségre az, aki bármilyen okból (hazafias eszméitől vezérelve, puszta racionalitásból, vagy éppen ellenkezőleg, netán ökológiai, ökonómiai szempontok szerint), bármilyen módon, vagy bármikor meg akarja változtatni, reformálni a magyar közigazgatási rendszert. Így volt ez Széchenyi István, Táncsics Mihály, Kossuth Lajos, Magyary Zoltán, Erdei Ferenc, Bibó István és „még sokan mások esetében” is. Köztudott, hogy a következő évtized Magyarország számára is szükségszerűen a „régióépítés” időszaka lesz, amely ráadásul egybeesik a már „ezer” éve esedékes és ha-

laszthatatlan közigazgatási reform végrehajtásának megkezdésével. Több évtizedes terület- és településtervezői munkám során az ország számos településén megfordultam, mint tervező, vagy mint a közigazgatásban tevékenykedő főépítész. Ezért a javaslatom, jórészt személyes tapasztalatokon alapul, de természetesen igyekeztem összehangolni a legújabb európai uniós követelményekkel. Meggyőződésem, hogy Magyarországon a régióépítést a megyerendszer átalakításával kell kezdeni, de nem úgy, ahogy azt eddig a szakértők elképzelték – vagyis a megyék számának csökkentésével, netán megszüntetésével –, hanem éppen ellenkezőleg, annak növelésével, vagyis „kvázi” a történelmi megyerendszer visszaállításával. Javaslatom lényege ezért nem más, mint: a magyarországi történelmi megyerendszer, európai uniós reorganizációja, revitalizációja a régióépítés érdekében – más szóval, hogy a régiók szervezése a lehető legnagyobb hatékonysággal történhessen. Ezen a helyen természetesen nincs mód a javaslat teljes részletességgel történő kifejtésére, de néhány legfontosabb indokát az alábbiakban megkísérlem öszszefoglalni.

Visszaállítandó megyehatárok Nem schengeni határ Határon átnyúló kistérségi átalakítási lehetőség

34


FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN A „közigazgatási kényszerházasságok” felbontása Köztudott, hogy az ötvenes években kötött„közigazgatási kényszerházasságok” nem váltották be a hozzájuk fűzött gazdasági reményeket, mára pedig egész egyszerűen okafogyottá váltak. Ezért ezek megszüntetésével kell a közigazgatás újraszervezését kezdeni. Tehát Győr-MosonSopron megye helyett Győr megye, Moson megye, Sopron megye, vagy BorsodAbaúj-Zemplén helyett Borsod megye, Abaúj megye, Zemplén megye, SzabolcsSzatmár-Bereg helyett Szabolcs megye, Szatmár megye, Bereg megye és így tovább. Miért van erre szükség? Könnyen belátható, hogy például a Közép-dunántúli Régióhoz sorolt Esztergom, amely Komárom(!)Esztergom megyében van (ki tudja, miért van Komárom neve elől?) melynek, központja Tatabánya (!) és a régióközpontja Székesfehérvár (!), ahova közúton is legalább négy óra, vasúton pedig közel hat óra alatt lehet eljutni. Ugyanakkor Budapesttől mindössze negyven perc az átlagos eljutási idő. Amennyiben Esztergom megye önálló lenne, szabadon választhatná a központi régióhoz történő csatlakozást. De említhetjük Sopron példáját is, amely állandóan Szombathely felé „gravitál” és Győrrel rivalizál. Az önállóvá váló„kis megyék” központjai visszakaphatnák valóságos térsé-

gi szervező szerepüket, például Esztergom, Komárom, Mosonmagyaróvár, Balassagyarmat, Sátoraljaújhely stb. A javaslat lehetőséget biztosít a tényleges regionális mozgások figyelembevételére. Arra gondolunk itt, például a Közép-Európa északi eurorégió központja Kassa, az Észak-magyarországi Régió központja Miskolc, alközpontjai Eger, Encs, Sátoraljaújhely és más városok. Ráadásul ezen városok nagy része a jelenlegi határok mentén található és a történelmi vármegyék átnyúlnak ezeken a határokon. Ez kedvező lehetőséget teremt a határon túlnyúló kistérségi együttműködés erőteljes intenzív fejlesztésére kiemelt uniós források igénybevételével. Megszervezhető, pl. a határon átnyúló Hollóháza– Sátoraljaújhely–Sárospatak– Tőketerebes–Királyhelmec kistérség. De a nyugati végeken is hasonló a helyzet, pl. a Sopron–Kismarton–Bécsújhely mikrorégióban. Tapasztalataim szerint a javaslatot kedvezően fogadnák a hajdani megyeszékhelyek, mert ez státusuk elismerését identitásuk, érdekérvényesítő képességük erősítését jelentené. A határon túlnyúló kistérségek újraszervezése, pedig a korábbi vonzáskörzet belső működésének kiteljesedését eredményezné. A javaslat politikai fogadtatása kedvező lehet, megfelelően előkészített, differenciált logikai, didaktikai „tálalásban”.

Hány régió és hány megye legyen Magyarországon? Mert a települések szabad választásán alapul, hogy önkormányzatot működtetnek, vagy kistérségit, és helyben csak minimális létszámú kirendeltséget. Közigazgatási, jogi és pénzügyi értelemben csak a „régió” rendelkezik teljes körű jogosítványokkal és apparátussal. Ebből a törvényben meghatározott jogköröket és feladatokat oszthat le a kis megyei és kistérségi szintre. A rendszer lehetőséget ad egyes feladatok részleges privatizációjára (PPP) elsősorban kht.-k, esetleg bt.-k formájában. Ebben a kérdésben (is) rendkívül megoszlanak a vélemények. Elvben lehet egy régió is, a teljes ország területe, de ez összemossa az egyes országrészek közötti fejlettségi különbségeket, két nagy régió (K–Ny) kérdés, hogy egy ilyen modell politikailag vállalható lenne-e? A három régiós Kelet–Közép– Nyugat, talán már igen, de az biztos, hogy ez a most kényszerek hatása alatt kialakított hét régiós modell messze a legrosszabb, mert az integráció helyett polarizál, dezintegrál. Ezért a kis megyékből önkéntes alapon, kényszerek nélkül, alulról szerveződő modell ajánlható. Ez valamivel egyszerűbb kérdésnek látszik, hiszen kellő támpontot adnak hozzá a történelmi topográfiai térképek. Ezért most ezen a helyen azt mondhatjuk annyi „kis megye” állítha-

tó vissza, amennyi a történelem során földrajzilag, gazdaságilag kialakult, és amenynyinek határai ma is fellelhetők, értelmezhetők, azonosíthatók, és élvezi a térségben élők támogatását, illetve igénylik létrehozását.

Mit hoz vajon a jövő? Főépítész-településtervezőként nem szívesen bocsátkozom jóslásokba, de kivételesen, talán csak a konferencia és az estleges vita kedvéért megpróbálkozom vele, még akkor is, ha férfi létemre a világhírű jósnő Kasszandra sorsára jutok. Az előbbiekből következően azt gondolom, hogy az uniós határok erőteljesen átrajzolják a regionális központok kapcsolatrendszerét és munkamegosztását. Az autópálya-program és a vasútfejlesztés révén lerövidülnek az eljutási idők, így Budapest jelenlegi országhatárokon belüli központi szerepe csökkenni fog. Az öt nagyváros, de még más középvárosok is – például Székesfehérvár, Kecskemét stb. – akár lakó- és munkahelyi alternatívát jelenthetnek a fővárosnak, és az agglomeráció elszívó hatása továbbra is érvényesül. Ugyanakkor Budapest európai értelemben vett központi szerepe mindenképpen növekedni fog az uniós intézmények és a külföldi állampolgárok betelepülése miatt is, igazi multinacionális világvárossá válik. Más a helyzet a jelenlegi régióközpontokkal, miután


35

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN várhatóan versenyhelyzetbe kerülnek a jelenleg határon túli „társaikkal”. Komoly rivalizálás várható Győr és Pozsony, Kassa és Miskolc esetében, míg Debrecen, Szeged és Pécs esetében ennek felerősödése a közeljövőben még nem várható. Ebből következik, hogy célszerű lenne előre átgondolni és egyeztetni a lehetséges regionális munkamegosztást a központok között annak érdekében, hogy az egyes ágazatok fejlesztése ne egymás hatását lerontva, hanem éppen ellenkezőleg, egymást erősítve valósuljanak meg. Ösztönözni kell a gazdasági szervezetek közötti együttműködést, például a kassai és a diósgyőri acélmű között. A regionális együttműködés azonban csak a térinformatikai rendszerek jelentős fejlesztése révén valósulhat meg,

Tisztelt Konferencia! Az elmondottakat vitaindítónak szántam, és remélem, hogy néhányan ezt komolyan is veszik, és vitáznak is majd állításaimmal. A vita előmozdítja talán a magyar településhálózat korszerűsítését, haladását az európai uniós követelmények felé. Az út rögös, de a nehézségek ellenére hiszek a fejlődésben, mint ahogyan ezt egy tőlem sokkal okosabb ember, Neumann János fogalmazta meg valamikor, és az így hangzott:„a haladás ellen nincs orvosság”. Sári István, Pesterzsébet főépítésze

36

Elfogadták az új Országos Területrendezési Tervet Az Országgyűlés június 9-én elfogadta az új Országos Területrendezési Tervet (OTrT-t). Az OTrT a legfontosabb területrendezési jogszabályunk, amelynek ötévenkénti felülvizsgálata jogszabályi kötelezettség. Az OTrT kijelöli a fejlődéshez hosszú távon elengedhetetlenül szükséges műszaki infrastruktúra létesítmények pontos helyét, előírásokat tesz a területfelhasználásra vonatkozóan, amelyekkel a potenciálisan káros következményekkel járó fejlesztéseket korlátozza. Az OTrT az ország egész területére határozza meg az egyes térségek területfelhasználásának feltételeit. Ez a műszaki infrastruktúrahálózat összehangolt térbeli rendjét jelenti, különös tekintettel a fenntartható fejlődés, a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok megőrzésére, az erőforrások védelmére. Az OTrT szoros kapcsolatban van az ország hosszú távú területfejlesztési koncepciójával, valamint az ágazati és regionális fejlesztési programokkal, de feladatát és műfaját tekintve eltér ezektől. Az OTrT keretében ugyanis nem arról születik döntés, hogy egy adott létesítmény megvalósítása mikor és milyen pénzügyi konstrukcióban legyen, hanem arról, hogy a létesítmény vagy beruházás megépítése – egy adott helyen – indokolt-e. Nem tartalmaz tehát adato-


kat és előírásokat (rangsorolást, ütemezést és költségbecslést), hanem egy hosszú távon elérendő jövőképet vázol fel. Az OTrT-nek, mint területrendezési tervnek – szabályozó erejéből adódóan – hosszú távú és kiszámítható célokat kell tartalmaznia, amely alapul szolgál a helyi és megyei területrendezési terveknek. Az új jogszabály meghatározta a fejlesztések irányait, a többi között infrastruktúra-energetikai kérdésekhez nyújtott szabályozást. A törvény kiemelt területei: • Az országos gyorsforgalmi közúthálózat hosszú távú fejlesztési koncepciója. • Meghatározta a meglévő és tervezett 50 MW és annál nagyobb erőműveket, a villamosenergia-átviteli hálózat elemeit és a nemzetközi szénhidrogén szállítóvezetékek nyomvonalát. • A Nemzeti Erdőtelepítési Programmal összhangban szabályozta az erdőtelepítésre alkalmas területeket. • Az agrárágazatot érintő újdonság, hogy új elemként bevezette (a kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek mellett) a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek fogalmát. • A páneurópai ökológiai hálózat rendszerével összhangban (NATURA 2000 területek) szabályozta az országos ökológiai hálózatot. • Lehatárolta az országos tájképvédelmi területeket. • A kulturális örökség szempontjából kiemelten

kezelendő területekre bevezette az övezet fogalmát. • Az Országgyűlés elfogadta a kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi területek meghatározását, amelybe az ország védelmi képességét meghatározó, a NATOtagságból eredő, valamint a nemzetközi szerződéseiben vállalt kötelezettségei teljesítéséhez szükséges objektumok és területek tartoznak. A törvény figyelembe veszi, hogy Magyarország európai uniós tagságával számos hazai jogszabály is módosult. Ezzel párhuzamosan a fogalommeghatározás is kibővült. Olyan újonnan bevezetett fogalmakkal is találkozhatunk, amelyeket más jogszabályok (pl. magterület, ásványi nyersanyag gazdálkodási terület, együtt tervezhető térség) eddig nem határoztak meg. Az OTrT figyelembe vette az időközben elkészült területrendezési terveket. Így a budapesti agglomeráció, valamint a megyei területrendezési tervek tervezési tapasztalatait és javaslatait. Az OTrT felülvizsgálatával párhuzamosan készült el a Balaton-törvény módosítása is. A két terv tartalmilag összehangolt felülvizsgálata lényeges szempont volt. A törvény elfogadását több éves szakmai előkészítő munka és részletes parlamenti vita előzte meg. (Forrás: www.nfgm.gov.hu)

A rovatot Zábránszkyné Pap Klára szerkesztette.

HÍREK – EGÉSZSÉGPÉNZTÁR

A munkavállaló szemszögéből A munkáltató bér- és járulékmentes egészségpénztári hozzájárulása a munkavállaló számára családjának egészségmegőrzésére, egészségügyi költségeire fordítható plusz jövedelmet jelent. Akár 20–30 százalékos költségmegtakarítást is elérhet a pénztártag, ha ügyesen gazdálkodik egészségpénztári keretével. A leggyakrabban kihasznált lehetőségeket mutatjuk be az alábbiakban.

Adókedvezmény – magas jövedelműek is igénybe tudják venni! Az egészségszámlára nemcsak a munkáltató, hanem maga a tag is utalhat, az ilyen befizetések úgynevezett egyéni befizetésnek minősülnek, melyek után 30 százalék adójóváírás vehető igénybe. Fontos, hogy ezt az adókedvezményt még a magas jövedelműek is érvényesíthetik. Az önkéntes pénztári egyéni befizetések után járó adójóváírásról rendelkezhet a tag, vagyis megjelölheti, hogy az adójóváírást egészségszámlájára, vagy nyugdíjpénztári számlájára kívánja utaltatni. Azok számára célszerű az egészségszámlára történő utalás, akik rövid időn belül szeretnék felhasználni az adójóváírás összegét, és családjukban el tudják költeni ezt az összeget olyan szolgáltatásokra, amelyek egészségszámláról

finanszírozhatók. Azok számára viszont, akik a hosszú távú megtakarítást részesítik előnyben, illetve már készülnek a nyugdíjas éveikre, a nyugdíjpénztári számlájukra érdemes kérniük az adójóváírás öszszegét. Az igénybe vehető adójóváírás maximuma évi 100 000 forint (abban az esetben, ha a pénztártag 2020. január elseje előtt tölti be az öregségi nyugdíjkorhatárt, akkor 130 000 forint). Ha a magánszemély mind az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba, mind az egészségpénztárba fizet, a kedvezmény mértéke együttesen maximum 120 000 forint, a jelzett öregségi nyugdíjkorhatárra vonatkozó kitétel teljesülése esetén 150 000 forint. Az egészségterven alapuló prevenciós szolgáltatások igénybevétele 10 százalék adójóváírásra jogosít.

Számoljon! Mennyi megtakarítást ért el egy évben, ha családjának gyógyszerre, orvosi kezelésekre, sportolásra, babaápolásra, szemüvegre, gyógycipőkre vagy speciális eszközökre fordított költségeit egészségszámláról finanszírozza és igénybe veszi a 30 százalék adójóváírást? Az egészségszámla költségei: évi 60 000 forint befizetett összegig 9 százalék, 60 000–300 000 forint között 4 százalék, 300 000-tól 0 százalék, belépéskor egyszeri 1500 forint levonása történik.

Akár 5–30 százalék kedvezmény Szerződött szolgáltató partnereink (pl. optikai szalonok, orvosok, gyógyászati segédeszköz boltok, gyógyüdülők) kedvezményt nyújtanak a Postás Egészségpénztár tagjai számára. Közel 3000 szolgá lt ató pa r t ner ü n knél egészségkártyával i s f i zet het nek t ag jaink. Az egészségkártya kényelmes fizetési eszköz, hiszen a kártyaelfogadó helyeken a fizetés ugyanúgy történik, mint a hag yományos bankkártyás vásárláskor. Az elfogadó helyek aktuális listáját megtalálják az interneten.

Szűrővizsgálatok kedvezményesen Az orvoslásban egyre nagyobb hangsúlyt kap a megelőzés, így a szűrővizsgálatok is előtérbe kerülnek. Az idejében felismert betegségek akár életet is menthetnek. A szolgáltató partnereknek köszönhetően pénztárunk rendszeresen szervez egészségügyi szűréseket, melyek tagjaink és családtagjaik számára kedvezményesen érhetők el, sőt egyes szűréseket ingyenesen tudunk biztosítani tagjaink számára.

Hozam Az egészségpénztár a pénztártagok által fel nem használt szabad pénzeszközöket befekteti. A befektetések kamatadó mentes hozamát a pénztár negyedévente felosztja a tagok között számlaköveteléseik arányában és jóváírja az egyéni egészségszámlán. Telefon: (1) 223-4620 Telefax: (1) 239-2838 Levelezési cím: 1443 Budapest, Pf. 270. E-mail cím: [email protected] www.posta.hu/egeszsegpenztar

M

[

a

g

y

a

r

F

e

j

l

e

s

z

t

é

s

i

Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Programok

B

a

n

k

]

Egy önkormányzat akkor szolgálja igazán jól a közösséget, ha nemcsak a jelen, hanem a jövô generációk problémáira is megoldást talál. A Magyar Fejlesztési Bank továbbra is kedvezményes és hosszú lejáratú hitelt biztosít az önkormányzatok infrastruktúrafejlesztési céljainak megvalósításához.

Elsô 5 év = 1,5% kamat Hitel és kötvényfinanszírozás: a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) derogációs pályázatainak önrészéhez szükséges hitel és önkormányzati kötvények refinanszírozási kamata a tôketörlesztés megkezdéséig (türelmi idô max. 5 év) legfeljebb évente1,5%.

3 havi EURIBOR + legfeljebb 2,5% az éves kamat az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) pályázatainak keretében megvalósított beruházások önrészéhez igényelt hitel és kötvényfinanszírozás esetén.

A hitel és a kötvény lejárata 25 év További információ: www.mfb.hu Kék szám: 06 40 555 555

Az ország fejlesztési bankja

DRÁGÁN SZERETJÜK ÖN K O R K É P KELLETT EZ NEKÜNK? Lassan, de biztosan 3 Jön a kétezer seriff országa? 4 23 reménykedett, 8 elégedett 31

Recommend Documents