DRÁGÁN SZERETJÜK KELLETT EZ NEKÜNK?

DRÁGÁN SZERETJÜK

KELLETT EZ NEKÜNK?

„Máshol, normális országokban elkerülik a hegyet, ha egy mód van, mi ebben az esetben felmentünk a hegyre, kiirtottunk egy erdősávot, ha jól tudom végül, ami ellen a természetvédelem, meg a környezetvédelem tiltakozott, de ők húzták a rövidebbet, és építettünk teljesen feleslegesen egy óriási műtárgyat, ami lehet, hogy műszakilag egy bravúros megoldás, mérnökként azt mondom, hogy igen az, de felesleges.” (Kálnoki-Kiss Sándor, volt közlekedési helyettes-államtitkár – Forrás: RTL klub.hu)

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) befejezte a 2007-ben megvalósult autópálya beruházásokról szóló vizsgálatát, amely 2006 decemberétől 2007 végéig megépült öt gyorsforgalmi szakaszra, összesen 112 kilométerre vonatkozott. A vizsgálatnak része volt a dunaújvárosi Duna-híd és a Kőröshegyi völgyhíd, ezekről még az Állami Számvevőszék is úgy nyilatkozik, hogy nemzetközileg elismert csúcstechnológiákat alkalmaztak, a hídak hosszúságát, a pillérek távolságát és magasságát tekintve egyedülálló szerkezeti alkotásokról van szó. Ugyanakkor az összberuházás 27 százalékát a két híd költsége (96,6 milliárd) jelentette. A Kőröshegyi völgyhíd rövid időn belül nemzetözi hírnévre tett szert, mondhatni idegenforgalmi nevezetességgé vált, van aki szereti, van aki bírálja. Talán éppen ez a „egyedülálló műszaki megodás” lehet az oka annak, hogy sokan vitatják a völgyhíd létjogosultságát. A kételkedők nemcsak a megépítésére szánt milliárdokat tartják soknak, de a sík terepre álmodott viaduktot is elhibázottnak tartják. Az Állami Számvevőszék júliusban közzétett jelentéséből többek között az is kiderül, hogy a hidak építését drágán szeretjük.

10

ÖN • KOR • KÉP 2008. július–augusztus

KOR-KÉP – ÁSZ-VIZSGÁLAT Az ÁSZ jelentése szerint a 2004-től hatályos, a gyorsforgalmi közúthálózat közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló törvény (Aptv.) 2003–2007 között 687 kilométer gyorsforgalmi útszakasz megépítését határozta meg. Ebből összesen 413 kilométert (60%) helyeztek ideiglenesen forgalomba, a 2007-re tervezett átadások közül egy sem valósult meg. A 2007-ben átadott autópálya szakaszoknál a törvény 2006. évi átadási határidőt rögzített, amelynek teljesíthetőségét, a beruházások előkészítésének tényleges helyzetét és a kivitelezéshez műszakilag szükséges időtartamot előzetesen nem mérték fel.

Az Országgyűlés ellenőrző szerepe korlátozott A jelentés megállapítja, hogy az Aptv. 2007. júliusi módosítása után az Országgyűlés ellenőrző szerepe korlátozottan érvényesül, ugyanis nem jogszabály tartalmazza a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének éves ütemezését és a beruházások befejezésének időpontját. A 2006-os és a 2007-es években az Aptv.ben előírt kormánybeszámolók nem készültek el, az Országgyűlés nem kapott tájékoztatást a gyorsforgalmi úthálózat építésére fordított pénzeszközök felhasználásáról, a folyamatban lévő fejlesztésekről. Az ellenőrzött autópályaszakaszok megépítése 356 milliárd forintba került, amelyből a két híd építési költsége megközelíti a 100 milliárd forintot. A beruházások finanszírozá-

sa kizárólag állami pénzből történt, ebből közvetlen költségvetési forrás 151,4 milliárd forint volt. Az állami garanciavállalással felvett hitelek 201,7 milliárdot jelentettek, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. saját tőkéje 2,9 milliárd forint volt. A finanszírozási koncepció 2006. évi változása miatt a kötvénykibocsátásból származó magántőke forrásbevonás nem valósult meg. Az autópálya-szakaszok nyomvonalát közúthálózatés térségfejlesztési, környezetvédelmi szempontok határozták meg, amelyeket a szakhatóságokkal és az önkormányzatokkal egyeztettek. Minden autópálya-szakasznál több nyomvonalváltozatot vizsgáltak, azonban a beruházások költségeinek optimalizálására irányuló tulajdonosi, beruházói stratégia nem létezett. Az M7-es autópálya Zamárdi–Balatonszárszó szakaszán a Kőröshegyi völgyhíd megépítésének elkerülése céljából a parttól 15–20 kilométer távolságra vezetett nyomvonalváltozatokra tervek nem készültek. Egy szakértői csoport 2000-ben olyan nyomvonalat javasolt, amely elkerülte volna a lakott településeket, tájvédelmi szempontból is kedvező volt, és a jelenlegi völgyhíd hosszának felével alagút és híd építésével megoldotta volna a nyomvonalvezetést. Kőröshegy önkormányzati képviselő-testülete a szakértők által kidolgozott nyomvonalat és annak továbbfejlesztett változatát nem tárgyalta, azokról elutasító határo-

A Zamárdi utáni autópálya fejlesztésére már a hetvenes években voltak tervek, a Zamárdi–Szárszó közötti szakaszra engedélyeztetési tervek is készültek, végül azonban nem volt pénz a megépítésére. Nagyjából tíz év alatt öszszesen 47 tervváltozat készült, ezek közül azonban – az önkormányzati törvényben biztosított jogával élve – az 1800 lakosú kőröshegyi és a 2300 lakosú balatonföldvári önkormányzat mindössze egyet, a most megvalósuló völgyhidas megoldást támogatta. A két településsel végül 2000-ben sikerült megállapodni a völgyhidas megoldásról, s az önkormányzatok képviselő-testületei 2001 februárjában fogadták el. A sztráda nyomvonalának kijelölése tehát végül az Orbán-kormány, a megvalósítás pedig Gyurcsány-kormány hivatali idejére esett. A 2002-es választási évben már folytak tárgyalások a Vegyépszer–Ganz kettőssel a híd megépítéséről. A hidat végül a Hídépítő Zrt. és a Strabag Zrt. Völgyhíd nevű konzorciuma építette.

zatot nem hozott. Kőröshegy önkormányzata 2001 elején azt jelezte, hogy az új nyomvonalváltozat ellentétes a község 1996-ban elfogadott rendezési tervével, és a lakossággal csak a völgyhidas változatot egyeztették. Az ÁSZ hivatkozik a NIF Zrt. 2008. március 27-én írt észrevételére, mely szerint: „A magyarországi nyomvonalas létesítmény engedélyezések jogszabályi háttere nem a hatékony közpénzfelhasználás, költségoptimalizálás követelményeit tartotta elsődlegesnek, ezért a Zamárdi–Balatonszárszó közötti szakasz végleges nyomvonal kiválasztásánál az önkormányzati érdekek érvényesültek”, majd végezetül megállapítja, hogy „a Kőröshegyi völgyhíd megépítésére vonatkozó döntés műszaki, gazdaságossági, természetvédelmi és településrendezési megalapozottsága mindezek alapján nem igazolt.” Az ÁSZ megállapítja, hogy az M8-as autópálya dunaújvárosi Duna-hídja előrehozott beruházás, a hídhoz kapcsolódó autópálya-szakaszok a jelenlegi tervek

szerint csak 2015-re készülnek el, ezért a hatékonysági követelmények nem teljesülnek.

A kivitelezőknek kiélezett versenyhelyzettel nem kellett számolniuk A kivitelezők kiválasztását a négy szakasz esetében közvetlenül az Aptv. megjelenését megelőzően, 2003 decemberében kormányhatározat rendelte el, amely nyílt előminősítéses eljárás lefolytatását írta elő. A dunaújvárosi Duna-híd és a csatlakozó M8-as autópálya beruházásnál a NIF Zrt. tárgyalásos eljárást alkalmazott. A középtávon megépítendő útszakaszok jelentős nagyságából adódóan a kivitelezőknek kiélezett versenyhelyzettel nem kellett számolniuk, amely a piac felosztásának irányába hatott, és a kínálati árak érvényesüléséhez vezetett. A kivitelezők kiválasztása a közbeszerzési törvény előírásainak megfelelt. Minden autópálya-szakasznál a benyújtott pályázatok értékelési szempontrendszere azo-

2008. július–augusztus ÖN • KOR • KÉP

11

KOR-KÉP – ÁSZ-VIZSGÁLAT

A Kőröshegyi völgyhíd az M7-es autópálya viaduktja. 1872 méter hosszú, legmagasabb pontja a terepszinttől 88 méter, szélessége meghaladja a 23 métert. A híd az M7-es autópálya Zamárdi– Balatonszárszó közötti részén fekszik. A híd 16 pillére közül a legmagasabb 79,70 méter, s a legalacsonyabb pillér is 17,70 méter, míg a pillérek közti legnagyobb távolság 120 méter. A Kőröshegyi völgyhíd különlegessége még, hogy a hatalmas pillérek külső hossza 13 méter, szélessége 5,5 méter, valamint hogy belseje üreges. Két pillérbe liftet is építettek, ezekre a hídvizsgálatok miatt lesz szükség. A hídpályáról lefolyó csapadékvizet egy külön e célra készített tározóba vezetik, ahonnan tisztítás után kerül a Kőröshegyi-Séd patakba, majd onnan a Balatonba. A 2×2 sávos hídon 110 kilométer/órás sebességkorlátozás van érvényben, és nincsenek leállósávok sem. A három év alatt épült völgyhíd költsége 41,5 milliárd forint volt 2007-es árakon számítva. A völgyhíddal együtt átadott teljes 14,2 kilométer hosszú autópályaszakasz 76 milliárd forintba került, ami a fő híd mellett még egy 300 és egy 168 méteres kis völgyhidat is tartalmaz. (Forrás: Wikipédia)

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) szerint még ebben az évben több mint száz kilométerrel bővülhet a közúthálózat Magyarországon. Így összesen 200 milliárd forint értékben bővül majd a magyar közúthálózat. Az egyik legnagyobb beruházás az M0-ás északi hídja és a hozzá kapcsolódó út lesz, amelyet augusztusban adnak át. A NIF szerint 2008 és 2010 között ismét 200 kilométerrel bővül majd a gyorsforgalmi úthálózat hossza.

12


nos volt, és a legalacsonyabb árat ajánló pályázó nyerte el a kivitelezési munkát. A NIF Zrt. nem végzett előzetes árkalkulációt a beruházások reális költségére, a tervezőktől sem rendelt a kiviteli tervekhez költségbecslést. A mérnökök által kialakított árak a korábbi kivitelezői árak kockázati felárral növelt összegein alapultak, így nem lehettek a beruházások megalapozott árkalkulációi. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, mint a tulajdonosi jogok gyakorlója, nem követelte meg előzetes költségbecslések készítését. Az M8-as autópálya dunaújvárosi Duna-híd építési költségére 2004 januárjában készített értékelemzésben a több mint 8 milliárd forinttal alacsonyabb összeg szerepelt, mint a NIF Zrt. által 2004 szeptemberében megkötött kivitelezői szerződésben. A kivitelezés költségének árképzése nem volt átlátható. A kivitelezési szerződésekben minden esetben átalányáras árformát alkalmaztak, ahol az árakba beépültek a kivitelezői kockázatok költségei. A pótmunkák egy részét az átalányáras szerződésben szereplő egységárral számolták el, ami a beruházási költségek növekedéséhez vezetett. Az ellenőrzött beruházásoknál a szerződésmódosítások együttes összege 15,6 milliárd forint volt. A NIF Zrt. 2006 végétől működtet minőségirányítási rendszert, amelynek hatása még nem jelentkezett az ellenőrzött autópálya-szakaszok megvalósításánál.

Az ellenőrzés megállapításai alapján javasolták A kormány kezdeményezze az Aptv. módosítását annak érdekében, hogy az állami érdekeknek megfelelően érvényesüljenek a közpénzekkel való takarékos és átlátható gazdálkodás követelményei. A gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztések prioritásai és ütemezése jelenjen meg törvényben. Tegyen eleget az országgyűlési tájékoztatási kötelezettségének, valamint gondoskodjon a fejlesztésekhez szükséges forrásokról. Követelje meg a közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztertől, hogy a fejlesztési döntéseket megelőzően készüljenek előzetes költségkalkulációk és a határidők megalapozottságát tartalmazó megvalósíthatósági tanulmányok. A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszternek javasolták, hogy intézkedjen a NIF Zrt.-nél annak érdekében, hogy az ellenőrzött autópálya beruházásoknál feltárt hiányosságokat a folyamatban lévő és az induló fejlesztéseknél megszüntessék, illetve megelőzzék. A NIF Zrt. igazgatóságán keresztül intézkedjen a beruházónál, hogy a beruházás megvalósításának valamennyi fázisában a szakszerű költségirányítás biztosított legyen, és a beruházás minden fázisára kiterjedő, részletes ütemterv készüljön. (Bővebben: www.asz.hu) Szerk.: Csiky Ildikó

KÓR-KÉP – KÖZMUNKAPROGRAM

Tovább gurul a lavina… Júniusi számunkban összeállítást közöltünk a jelenleg érvényben lévő rendszeres szociális segélyezési, gyermekvédelmi támogatási rendszer körül kialakult vitáról. Az általunk megkérdezett polgármesterek elmondták, hogy sürgősen változtatni kell a jelenlegi segélyezési rendszeren, a szociális törvény megérett a módosításra. A „segélyért munkát” akció országos mozgalommá terebélyesedett: elindult a lavina… A mostani számunkban megszólaló polgármesterek is indokoltnak tartják a változtatást, csak a probléma megoldását látják másként. Úgy tűnik, a lavina gurul tovább a maga útján… BADACSONYTOMAJ

BODA

A Veszprém megyei nagyközség polgármestere, Krisztin N. László kérdésünkre válaszolva elmondta: a településen 2994 lakos él. Az aktív korosztály 90 százalékának van munkája. A település szociális helyzete megfelelőnek mondható, (elenyésző, 1-2% a hátrányos helyzetűek aránya). Átlagosan 26 fő részesül rendszeres szociális segélyben. Erre az önkormányzat éves szinten átlag 4 millió 994 ezer forintot költ. A polgármester szerint: „A jelenlegi rendszeres szociális segélyezés nagyon bonyolult, átláthatóbbá kellene tenni. Rengeteg papírmunkával jár, sokszor kell felülvizsgálni az ügyeket. Egyetértek azzal, hogy változtatni kell, tényleg csak annak járjon segély, aki valóban rászorul. Ha változtatunk a jelenlegi rendszeren, tegyük minél kevésbé bonyolulttá.”

A 417 fős Baranya megyei község polgármestere, Kovács Győző szerint: „Igaz, hogy nem született döntés, de sejthető, hogy a „monoki” eset kapcsán az önkormányzatok számára nem lesz kedvező a végkifejlet. Egyetértek azzal, hogy aki munkaképes, azt a segélyért lehessen munkára kötelezni, de ezt csak központi szabályozással lehessen kötelezővé tenni. Ne az önkormányzatoknak kelljen rendeleteikben ezt szabályozni, hisz ez a helyi ellentéteket (állampolgár–helyi önkormányzat) növeli, valamint a polgármester megitélését fogja negatív irányba vinni. Lehet, hogy ez a cél??? Nem lenne senkinek sem jó” – állapítja meg Kovács Győző. „Az sem tisztázott – folytatja –, hogy ha a munkáért, munkabért kell fizetni, ki fogja a bérek utáni közterheket fizetni. Talán az önkor-

mányzatok? Ezt honnan fogják előteremteni? Igaz, az államnak ez is bevételi forrás lesz! Lehetséges az, hogy a kifizetett bérek után nem kell majd közterheket fizetni? Ha így igaz, akkor így elfogadható lenne ez az elv. Lehetséges-e, a közcélú munkavégzésért járó állami forintokat a segélyezettek foglalkoztatási bérével megnövelik? Mindmind kérdés, melyre jelenleg nincs válasz, és sajnos a kezdeményezők nem számoltak ezekkel a lehetőségekkel. Azzal sem számol senki sem, hogy akit foglalkoztatnak az önkormányzatok, azoknak munkavédelmi-tűzvédelmi oktatáson kell részt venniük, vizsgát kell tenniük, például: motoros fűkaszához, motoros láncfűrészhez kisgépkezelőit. Ezek is pénzbe kerülnek, és sajnos tudomásul kell venni, hogy a munkaügyi központok preferálják

a rövidebb távú (pl. 3 hónap, napi 6 órában) foglalkoztatást, hogy mind többen tudjanak részt venni a munkavégzők köréből. Ez érthető, csak az a baj, hogy hosszú távra nem lehet tervezni, és minden új foglalkoztatottnak vizsgáznia kell, ami éves szinten, nem csekély kiadás a foglalkoztató számára. Azért mondom el mindezt, mert még nem késő. Lehetséges az egyeztetés a megfelelő tárcával. Sőt, nemcsak lehetséges, szükséges is! Az egyeztetések azért fontosak, mert ha elmegyünk ezen kérdések, gondolatok mellett, akkor lehet, hogy az önkormányzati szféra ismét a saját csapdájába esik. Remélem, a felvetett kérdések gondolatokat ébresztenek mindenkiben, és egy felelős, kompromisszumos megoldás születik, mely mindhárom félnek megfelelő lesz.”


25

KÓR-KÉP – KÖZMUNKAPROGRAM  Kisebbségi ombudsman: jogtalan a segélyek kifizetésének közmunkához kötése. Törvényellenes a monoki és a hozzá csatlakozott más települési önkormányzatok azon döntése, hogy a segélyek kifizetését közmunkához kötik – állapította meg a kisebbségi ombudsman vizsgálata. A jelentés a rendelet mögötti társadalmi problémát is feltérképezi, és válaszokat ad a megoldási lehetőségekre. A vizsgálat kitér a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás tizennyolc települése polgármestereinek kezdeményezésére is, amelyben a családtámogatási rendszer átgondolását szorgalmazzák az Országgyűlésnél és a kormánynál.

ÉRPATAK

A település polgármestere, Orosz Mihály Zoltán elmondta: ők egy másik megoldást választottak. „Az érpataki modellben segély helyett ajánlunk munkát, ez pedig jobb. Csak megjegyezném, hogy a polgármesterek világtalálkozóján, Gödöllőn kiderült, hogy van olyan EU-s tagország, ahol a monoki modell működik, és nem alkotmányellenes.” Érpatakon az önkormányzat olyan közmunkát biztosít a munkát vállaló, korábban csak segélyezett embereknek, amit el tudnak látni, és több pénzt jelent, mint a segély, aminek maximális összege közel a nettó minimálbérrel azonos. Az érpatakiak közül nagyon sokan a minimálbértől lényegesen alacsonyabb segélyre voltak jogosultak. „Van még ebben egy ki nem használt ötlet – teszi hozzá a polgármester – ugyanis, a közmunkaprogramra fordítható önkormányzati keretet két részre osztják. Az év első felében felhasznált összeg adja az év második részében felhasználható keretet. Mi felmértük, mennyi tartalékunk maradt az év első felében, azt teljes egészében kihasználjuk, így biztosítva az év második felére a keretet. Saj-

26

nos sok önkormányzat a konfliktuskerülés jegyében inkább folyósítja a segélyt, így csökken a közmunkára fordítható önkormányzati kerete, ráadásul az év második felében ez még tovább csökkenti a felhasználható keretet. Ezért tudnám ajánlani a többi település vezetőjének is, hogy ne hagyja elveszni ezt a lehetőséget, ugyanis több szintű a haszon. Egyfelől a segélyezettek kikerülve az önkormányzati kasszából közvetlen megtakarítást jelentenek nekünk, másrészt például az erdőművelésnél EU-s keret áll rendelkezésre a foglalkoztatásra, így a költségvetést sem terheli, harmadrészt az emberek önbecsülése is magasabb szintű, ha munkabért kapnak, és nem segélyt, negyedrészt pedig mindez magasabb összeg, mint a segélyek többsége és végsősoron a település is megszépül. Van egy előre nem látott, de örvendetes hatása is: többen jelezték, a kiközvetített közmunkások közül, amikor közöltük, hogy dolgozni kell a segély helyett, hogy nem jönnek, mert ez, vagy az a munkáltató bejelentette őket, és már nem kell a segély, van munkájuk. Élek a


gyanúval, hogy ott korábban is volt munkaviszony, csak nem jelentették azt be. Ez a bejelentett létszám a kiközvetített segélyezettek közel 20 százaléka, nekik ez előny a táppénz és a nyugdíj esetén érvényesül.” (Részlet Orosz Mihály Zoltán nyilatkozatából – Szabolcs Online, 2008. 07. 04.)

HÓDMEZŐVÁSÁRHELY A város önkormányzata levélben fordult a rendszeres szociális segélyben részesülőkhöz, és érdeklődött: elvállalnák-e az önkormányzat által felajánlott munkát a segélyért. A segélyezettek több mint egyharmada – a 682 rendszeres szociális segélyben részesülő közül 269-en – igent mondott. Az igent mondó polgárok számára szakmájuknak, végzettségüknek megfelelő munkát szervez az önkormányzat. 206 fő jelezte, hogy különböző okok miatt nem tud szociális munkát vállalni, 207en pedig nem juttatták vissza a kérdőívet az önkormányzatnak. Nekik még egyszer kipostázták a leveleket. Ha valaki nem kíván élni az önkormányzat által felkí-

nált szociális munka lehetőségével, semmiféle szankcióval nem jár. Aki azonban nem küldi vissza az önkormányzatnak a levelet, annak a jogszabály adta lehetőségekkel élve, az együttműködés hiánya miatt 6 hónapig 75 százalékra csökkentik a megállapított segély mértékét.

KAPOSVÁR

A Somogy megyei Kaposváron már működik a „Segély helyett munkát!” program. Szita Károly polgármester egyetért azokkal az önkormányzatokkal, amelyek munkához kötnék a különböző segélyek kifizetését, azt azonban álláspontja szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy vannak, akik önhibájukon kívül nem dolgoznak. A polgármester szerint Kaposváron mintegy tíz évvel ezelőtt elindított „Segély helyett munkát!” program ma már sikeresnek mondható, és követésre ajánlható más önkormányzatok számára is. Míg korábban Kaposváron az érintettek 30-40 százaléka vállalt közmunkát, jelenleg 90 százalékuk. Ők havonta 10 mun-

 Sülysápot és Kerepest megrótták a segélyezési rendeletért. A „segélyért közmunka” elvének szellemében hozott szociális és gyermekvédelmi rendeletek visszavonására szólította fel Sülysáp és Kerepes önkormányzatát a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal. Forgács Imre, a hivatal elnöke elmondta: a rendeletek alkotmánysértőek. Az alkotmány tételesen kimondja, hogy a helyi képviselő-testület rendeletet alkothat a feladatkörében, azok azonban nem lehetnek ellentétesek a magasabb szintű jogszabályokkal. A jelenleg hatályos törvények szerint pedig nem lehet közmunkavégzéshez kötni a szociális segélyezést – indokolták a döntést. Mindez nem jelenti azt – tette hozzá a közigazgatási hivatal elnöke –, hogy bárki is vitatná annak az elvárásnak a jogosságát, hogy mindenki feleljen meg a társadalmi együttélésre vonatkozó normáknak. A két településnek 30 napja van arra, hogy viszszavonja rendeletét. „Ha nem teszik meg, akkor az Alkotmánybírósághoz fordulunk” – mondta Forgács Imre.

KÓR-KÉP – KÖZMUNKAPROGRAM  A segélyek csökkenésével nem dolgoznak majd többen. A gazdasági szakemberek általában óvatosságra intenek a minimálbér megemelésével kapcsolatban, ami a segély esetleges csökkentésének alternatívájaként merült fel kormányzati körökben. Hegedűs Miklós, a Gazdasági Kutató Intézet ügyvezető igazgatója azt mondta: most nem lát lehetőséget a minimálbér megemelésére. Már csak azért sem – magyarázta –, mert inflációs veszély van, az emelés pedig a bérszínvonalat feljebb tolná. Úgy vélte, a segélyek összegének csökkentésétől a foglalkoztatás jelentős növekedése nem várható. Hasonló álláspontot képvisel Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is, aki szerint kisebb mértékű minimálbér-emelésre van ugyan lehetőség, de akkorára, amely szignifikáns különbséget jelentene a segély összegéhez képest, nincs. Sőt – hangsúlyozta – súlyos károkat okozna egy ilyen mértékű emelés, növelné például a munkanélküliek számát.

kanap ledolgozásáért kapják meg az önkormányzattól a mindenkori minimálbér időarányos részét a kötelező segélyeken felül.

MAGYARMECSKE

A Baranya megyei Magyermecskén a 2007. január 1-jei adatok szerint 361 lakos él. Az aktív korosztályhoz 190-en tartoznak. A munkaügyi központ adatai alapján a településen 2006 februárjában a munkanélküliségi ráta 34,7 százalékos volt. A nyilvántartottak jelentős része tartós munkanélküli. Az önkormányzat 2007-ben a munkanélküliek rendszeres szociális támogatására 7 millió 776 ezer 238 forintot fizetett ki. „A lakosság gazdasági aktivitása egyre csökken, az inaktív népesség aránya nő – mondta el lapunknak Horváth Gézáné polgármester. – A munkáltatók többségére a periodikus foglalkoztatás jellemző, inkább tavasztól őszig tudnak munkalehetőséget biztosítani, így a téli hónapokban ezek az emberek is munkanélküli járadékra kényszerülnek. A beruházások hosszú évek óta elkerülik a régiót, pozitív elmozdu-

lásnak még jele sem látszik. A stabil elhelyezkedés egyik fő gátja az alacsony iskolázottság, a megfelelő szakmai végzettség hiánya. A hátrányos helyzetű kistérségben a munkaerő-piaci, egészségügyi, közösségi és szociális problémák nagyon szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A térség nem jut elég kiegészítő támogatáshoz, területén nem indultak el kellő nagyságrendű, innovatív területfejlesztési és szociális fejlesztési programok, minek következtében jól látható egyrészt, hogy hiányzik az aktív foglalkoztatáspolitika (a helyi munkaerőpiac nem bővül, a rugalmas foglalkoztatási formák hiányoznak, a munkanélküliek döntő többsége tartósan munkanélküli). Másrészt a rossz infrastrukturális helyzet miatt nemcsak a beruházások maradnak el, de hiányoznak a közösségi terek is, a civil szervezetek is gyengék, utóbbiak Magyarmecskén nincsenek is. Én is azon a véleményen vagyok, hogy a változtatás szükséges. De például a közcélú normatíva tovább-

ra se kerüljön ki az önkormányzatok költségvetéséből, annak felhasználásáról az önkormányzatok tudják leginkább, hogy mikor és hány embert tudnak belőle – s meddig – foglalkoztatni. A munkanélküliek foglalkoztatására eddig ez volt a legbiztosabb támogatás (a szabályozás szerint, ha nem használnak fel adott összeget az első félévben az önkormányzatok, akkor a következő félévben annyival csökkentik a keretösszeget –, illetve visszavonják azt). Ha a közmunka továbbra is a munkaügyi központok szervezésében maradhatna – az legalább hat havi képzést és hat havi folyamatos munkát jelenthetne a munkanélküli számára. A képzéseket mindenképpen a szakiskolákban kellene végeztetni – iskolapadban és gyakorlattal – minden korosztály számára – hiteles, szakmát szerető és jól képzett mesterekkel. (Az utcán tömeges munkaerőt látva az emberek felháborod-

nak, mert 1-2 ember tesséklássék dolgozik, a többi meg csak ácsorog – ugyanannyiért.) Ha térségi szinten szerveznék a munkanélkülieket egy csoportba – koncentráltabban, több emberrel – egész térségi részeken lehetne pl. a parlagfüvet kiirtani. Vitát és folyamatos közös beszélgetést kellene kezdeményezni az érintett minisztériumok és hivatalok szakembereivel és a helyi szinteken dolgozó polgármesterekkel és jegyzőkkel ahhoz, hogy valódi – az emberek felemelkedését célzó programokat lehessen kidolgozni. A kérdést nem lehet rövid úton lezárni, hiszen a probléma folyamatos és állandóan változó, mélyülő tendenciát mutat. Szívesen részt vennék helyzetmegoldó programok kidolgozásában.” – fejezi be Horváth Gézáné.

SÁROSPATAK

Az önkormányzat rendelete értelmében Sárospatakon a szociális segélyben része-

 ADATOK. A 2007. évi összefoglaló adatok alapján a munkavállalási korú (15–64 éves) nem foglalkoztatott népesség lélekszáma meghaladta a 2,9 millió főt. Közülük mintegy 830 ezer fő a nappali tagozatos tanulók, 270 ezer fő körüli a gyermekszülés, illetve -nevelés miatt nem dolgozók száma. A nyugdíjasok száma ebben a kor-intervallumban 1070 ezer fő, amelyből mintegy 700 ezer főt tesz ki az idő előtt nyugdíjba vonultak száma. Az egyéb okból gazdaságilag nem aktívak száma 345 ezer fő, míg a nyilvántartott álláskeresők átlagos létszáma közel 430 ezer fő volt 2007-ben. A nyilvántartott álláskeresők 16 százaléka 25 év alatti, közel kétharmada 25–50 év közötti, egyötöde 50 év feletti. A rendszeres szociális segélyezettek korösszetétele minimális eltéréssel hasonló képet mutat, azaz közöttük is jelentősebb számban találhatók fiatalok (17 ezer fő) és a munkaképes korúak derékhadának számító 25–50 évesek (90 ezer fő). A regisztrált álláskeresők több mint négytizede legfeljebb 8 osztály általános iskolai végzettséggel rendelkezik, ez az arány a rendszeres szociális segélyezettek körében meghaladja a 60 százalékot. A rendszeres szociális segélyben részesülők csaknem hattizede (80 ezer fő) él a 47 hátrányos helyzetű kistérségben.


27

KÓR-KÉP – KÖZMUNKAPROGRAM sülőknek közhasznú munkát ajánlanak fel, és ha ezt az illető elfogadja, akkor már nem segélyt, hanem munkabért kap. Ha viszont nem fogadja el és orvosi igazolást sem hoz alkalmatlanságáról, nem kap segélyt sem. „Az eddigi tapasztalatok alapján jól működik a rendszer: csak azok nem fogadják el a munkalehetőséget, akik feketemunkából vagy más alternatív forrásból biztosítják a megélhetésüket. Közmunkásaink a polgármesteri hivataltól kezdve a köztereken át a parkolókig számos helyen dolgoznak, és minimum nettó 60–70 ezer forintot keresnek” – mondta Aros János alpolgármester, aki hangsúlyozta, a monoki rendeletnél enyhébb, „segély helyett munka” logikára alapuló megoldás nem törvénysértő.

SZENTBALÁZS

A 338 fős település lakói közül 163-an tartoznak az aktív korosztályhoz, körülbelül 70 százalékuk dolgozik – tájékoztatott Dr. Sárhegyi Judit polgármester. A rendszeres szociális segélyben részesülők száma 5 fő, az önkormányzat által kifizetett segély összege havonta átlagosan 160 ezer forint. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 10 család (17 gyermek) részesül. A település képzettségi szintje jónak mondható, kevesen vannak, akik csupán a 8 általánost, illetve annál kevesebbet végeztek. A településen élők zöme szakmunkás vagy szakközépiskolai bizonyítványt szerzett, és 10 százalékra tehető azoknak a száma, akik főiskolai vagy egyetemi

28

diplomával rendelkeznek. A lakosság 3 százaléka hátrányos helyzetű (kiemelten hátrányos helyzetű nincs), a munkanélküliek száma 15 fő. „A rendszeres szociális segélyezés rendszerét indokolt lenne átgondolni. Irreálisnak tartom, hogy segélyben ugyanannyi pénzt meg lehet kapni, mint amennyiért emberek napi 8 órát dolgoznak. Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás lehetőségét is sokan igénybe veszik. Így vannak, akik gyakran akár nettó 100 ezer forintot is hazavihetnek a segéllyel együtt” – mondta a polgármester.

ZÁVOD A településen 331-en élnek, a község lakóinak 60–70 százaléka dolgozik. Rendszeres szociális segélyt hárman kapnak, ez mintegy 75 ezer forintot jelent havonta. Szász János polgármester elmondása szerint a közmunkaprogram a tavalyi évben kistérségi szinten zajlott, így a közösségből is volt egy-két foglalkoztatott személy. „Azokkal értek egyet, akik a változást sürgetik. A jelenlegi segélyezési megoldást nem tartom jónak. Felháborító azokra a személyekre nézve, akik keményen dolgoznak, és csak minimálbért kaphatnak, míg előfordul olyan szociális segélyezett, aki szintén a minimálbér nettójához közeli összeget kap munka nélkül. Mi ösztönözné ezeket az embereket arra, hogy elhelyezkedjenek, ha semmiért kapnak ekkora összeget?” – tette fel a kérdést Závod polgármestere. Erdélyi Zsuzsa


Szoros együttműködésben a hivatalokkal, hatóságokkal, önkormányzatokkal A segélyezési rendszer hibáinak javítását, a munkanélküliség csökkentését, valamint a feketegazdaság visszaszorítását tűzte ki célul Lakatos Attila, Borsod-Abaúj-Zemplén megye cigányvajdája. Szándékáról tájékoztatta Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, Szűcs Erika szociális és munkaügyi minisztert és Ódor Ferencet, a megyei közgyűlés elnökét. „Tisztelt Miniszterelnök Úr! Alábbi javaslatunkat az ország gazdasági, szociális és munkaügyi helyzetének javítása érdekében teszszük. Az elképzelés tervezője a Cigányokért Többcélú Egyesület és a cigányság önszerveződése által újból életre keltett Vajda-rendszer, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vezetője. A társadalmat és a politikát is napi szinten foglalkoztatja a segélyezési rendszer hibáinak kiküszöbölése, a munkanélküliség arányának hatékony csökkentése, a feketegazdaság visszaszorítása. A fentiekben felsorolt célok együttes megvalósítására próbálunk javaslatot tenni. Elgondolásunk szerint, az ország leghátrányosabb helyzetű megyéiben, a fentiekben említett szervezetek alapítványokat hoznának létre. Céljuk a leszakadó megyékben élő, halmozottan hátrányos helyzetű személyek, családok munkához juttatása, etnikumtól, nemtől, életkortól függetlenül, mely személyek jelenleg egyetlen jövedelemforrással rendelkeznek, az állami redisztribúcióból származó segélyekkel. A foglalkoztatásra két megoldást tartanánk kivitelezhetőnek:  Az állam tulajdonában lévő cégek, mint a MÁV; Autópálya Kezelő Zrt.; Közúti Igazgatóság; Erdészetek; Nemzeti Parkok; stb., jelentkező munkaerőigényüket – elsősorban segédmunka, idénymunka – ezeken az ala-

pítványokon keresztül elégítenék ki. Tisztában vagyunk vele, hogy ezeket a feladatokat jelenleg is elvégzik, általában magáncégeken keresztül, ugyanezek az emberek. Azonban ezen foglakoztatások jelentős része a fekete- és szürkegazdaságban zajlik, miközben a munkavállaló a segélyezési rendszer előnyeit is tovább élvezi.  A magánszektort, mint építőipart, mezőgazdaságot stb., esetleges adókedvezményben részesíteni, amenynyiben ezeken az alapítványokon keresztül adják meg munkaerőigényüket. Véleményünk szerint egy ilyen rendszer létrehozásával, több ezer fő vezethető át a legális foglalkoztatásba, míg ugyanennyien kikerülnek a segélyezés rendszeréből. Ez egyrészt a gazdaság, másrészt a jelenleg segélyezett társadalom részére is előnyökkel járna. Volna lehetőség a tartós munkanélküliek visszavezetésére a munka világába, s csökkenthető volna a segélyezés oly sok diszfunkciója. A törvényes és átlátható működés érdekében akár közvetlen állami vagy önkormányzati részvételt tartunk szükségesnek. Ezen kívül szoros együttműködést a helyi munkaügyi hivatalokkal, állami hatóságokkal, helyi és megyei önkormányzatokkal. Amennyiben gondolatunkat kivitelezhetőnek tartják, várjuk mielőbbi válaszukat. Tisztelettel: Lakatos Attila Borsod-Abaúj-Zemplén Megye cigányvajdája Miskolc, 2008. július 1.”

DRÁGÁN SZERETJÜK KELLETT EZ NEKÜNK?

Recommend Documents