SKANZEN ÖRÖKSÉG ISKOLA III.
Skanzen füzetek
Maria és Julis: „…mindent ott kellett hagyni.” Foglalkoztató füzet A történelem sodrában című ÁLLANDÓ kiállításhoz
Szentendre 2011
Skanzen füzetek SKANZEN ÖRÖKSÉG ISKOLA FÜZETEK III.
Maria és Julis: „...mindent ott kellett hagyni.” Foglalkoztató füzet „A történelem sodrában” című állandó kiállításhoz Szöveg: dr. Vass Erika, Molnár József Sorozatszerkesztő: dr. Cseri Miklós - Csesznák Éva - Horváth Anita Lektorálta: dr. Cseriné Andirkó Éva Fotó: Deim Péter, Vass Erika. Az archív felvételek a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárából származnak. Rajz: Szakács Nikoletta A kiadvány és a kiállítás a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre. ISBN 978-615-5123-23-8 Kiadja: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre Felelős kiadó: dr. Cseri Miklós, főigazgató Grafika: Dogfish Stúdió Kft. Nyomdai munkálatok: Gelbert ECOprint Kft, Budapest Felelős vezető: Fülöp József
Kedves Pedagógus Kolléga! A Szabadtéri Néprajzi Múzeum 2011-ben megnyitotta ”A történelem sodrában - Lakosságcsere a DélDunántúlon az 1940-es években” című kiállítását.
III. Feldolgozás az iskolában, alkotás
A II. világháborút követő időszak egyik fontos, sokakat érintő eseményét a különböző népcsoportok politikai erőszakkal végrehajtott telepítései jelentették. A megrázó események sokáig feloldhatatlan ellentéteket szítottak a különböző népcsoportok kényszerűségből egy településre sodort lakói között.
IV. Szójegyzék
A kiállítás a svábok kitelepítését, a bukovinai székelyek és a felvidéki magyarok betelepítését mutatja be szemléletes eszközökkel. A kiállításhoz kapcsolódóan ajánljuk a Maria és Julis: „...mindent ott kellett hagyni.” múzeumpedagógiai foglalkozásunkat, amely a Személyes történelem sorozatunk részeként a 14-18 éves korosztálynak készült. A 180 perces foglalkozás során a tanulók Maria Kranner és Varga Julianna sorsán keresztül élhetik át az eseményeket. A Skanzen házaiban megismerik a sváb családok életkörülményeit, hagyományait, majd a kitelepített hidasi család helyére költöztetett bukovinai székely család életét. A kiállítás film-, hang- és képanyaga, a kényszerű utazás körülményeinek bemutatása segít a diákoknak átélni a különböző népcsoportokhoz tartozó emberek személyes tragédiáját. A foglalkozás kapcsolódhat rendhagyó történelem órákhoz is. A történelmi eseményeket személyes élettörténeteken keresztül bemutató kiadványunkkal kívánjuk a tanulók és az Önök munkáját segíteni.
A kiadvány felépítése
Ebben a részben ismét a tanulók önálló vagy csoportos munkájához kívánunk ötleteket, segítséget nyújtani. A *-gal jelzett kifejezések magyarázatát tartalmazza. V. Letölthető szemelvények, dokumentumok jegyzéke
JELMAGYARÁZAT Tudod-e?
A megértés szempontjából lényegesnek tartott szövegrészek vagy érdekességek kiemelése. Forráselemzés
Korabeli leírások, személyes visszaemlékezések, statisztikai adatok feldolgozása. kupaktanács
A múzeumi kiállításban látottak közös megbeszélése, vélemények ütköztetése. Jegyzetelj!
A látottak szöveges összefoglalása, jegyzet készítése. Figyeld meg!
A múzeum kiállításaiban szereplő ismeretanyag feldolgozása.
I. Gyűjtőmunka a könyvtárban és otthon
Ez a rész segíti előkészíteni a múzeumlátogatás és a múzeumpedagógiai foglalkozás programját. A tanulók egyéni vagy csoportos gyűjtőmunkájához találnak segítséget ebben a fejezetben. II. Kutatómunka a múzeumban
Ez a rész a tanulók múzeumi helyszíneken zajló munkáját segíti, építve az előzetes önálló munkájukra.
NÉZZ UTÁNA!
Ajánlott, egyéni gyűjtőmunka.
Adathalászat
Keresés az interneten. 5
I. GyÛJtőmunka a könyvtárban és otthon 1. Mivel jellemezhetjük a nemzet és a nemzetiség fogalmakat? Nemzet Nemzetiség
2. Nézz utána a Történelmi Atlaszodban, milyen nemzetiségek éltek Magyarországon a dualizmus korában! 3. Figyeld meg a változásokat 1920, majd pedig a II. világháború után! A népszámlálási adatokat ezen a címen találod: www.skanzen.hu/Pedagógus vagyok/Segédanyagok
Magyarország nemzetiségei és számuk:
1910
1941
4. Készíts oszlopdiagrammot a számok alapján!
2001
német horvát szerb szlovák ruszin román egyéb
5. Sorold fel a változás okait!
6. Nézz utána lakóhelyed önkormányzatának honlapján, vagy járj utána más módon, hogy a településeteken jelenleg élnek-e nemzetiségek. Ha igen, akkor mely nemzetiségek ezek, és milyen számban laknak nálatok? Kutasd fel a II. világháború előtti adatokat is! 1910-ben: Jelenleg: 7. Gyűjtsd össze, milyen nemzetiségi hagyományokat, népszokásokat tartanak jelenleg is a településeteken!
6
A magyarországi németek A történelmi Magyarország területére tervszerű telepítés keretében először a 12. században érkeztek németek: II. Géza az iparosodás és városi fejlődés érdekében német kézműveseket, bányászokat és parasztokat hívott a Szepesség (pl. Lőcse, Késmárk, ma Szlovákia része) és Erdély (pl. Brassó, Segesvár, ma Románia része) egyes vidékeire. Az Árpád-kori német telepesek leszármazottait összefoglaló néven szászoknak hívjuk. A mai Magyarország németségének csak kis része Árpád-kori gyökerű, ilyen az egykori bányaváros, Nagybörzsöny német lakossága. A hazai németség nagy része a török hódoltság után a Dunán hajókon érkezett Magyarországra, hogy az elnéptelenedett, mocsaras vadonná vált termőföldeket újra megművelje. A Duna mentén laza láncot alkotó szigeteik (pl. Dunabogdány, Dunaharaszti, Hajós) ma is jelzik ennek az útnak az irányát. A telepítés 1689-ben vette kezdetét, és 1782-ig a Német-Római Birodalom különböző vidékeiről érkeztek hazánkba németek, akik sokféle kedvezményt kaptak a letelepedéshez (pl. építkezési segély, többéves adómentesség).
A német telepesek a Dunán hajóval érkeztek Magyarországra (19. századi litográfia)
A török hódoltság után letelepedett németeket összességében sváboknak hívjuk, mert az első telepesek többsége Svábföldről érkezett, bár a későbbi telepítések révén jórészt bajorok és frankok kerültek Magyarországra. 8. Gyűjts szavakat, amelyek a német nyelv szókincséből kerültek át a magyar nyelvbe! Ehhez használd A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárát!
A mai Magyarország területén nagyobb számban az alábbi vidékeken éltek németek: 1. Az osztrák határ mente 2. Dunántúli-középhegység (Bakony, Vértes) 3. Tolna és Baranya megyék - rövid idő alatt német többségű terület lett, amiért ezt a területet a Schwäbische Türkei (Sváb Törökország) névvel illették 4. Budapest környéke (Budai-hegyvidék, a Pesttől délre eső terület)
A bukovinai székelyek 1764-ben Erdélyben a székelyek ellenálltak a Mária Terézia által tervbe vett erőszakos határőrszervezésnek, mely kiváltságaiktól akarta megfosztani őket, ezért a Csíkszeredához közeli Mádéfalván összegyűlt székelyek egy részét osztrák katonák megölték. Ezt követően sokan kényszerültek elhagyni a Székelyföldet, majd 1776-86 között Bukovinában települtek le, ahol öt falut hoztak létre: Andrásfalvát, Hadikfalvát, Józseffalvát, Istensegítset és Fogadjistent. A 19. század végére már jelentős túlnépesedés lépett fel a bukovinai székelyek körében, melynek következtében megindult az elvándorlás folyamata. A lakosság egy része Moldvába ment idénymunkásnak, mások Hunyad megyébe vagy az Al-Duna vidékére költöztek, vagy Amerikába vándoroltak a jobb megélhetés reményében. Ki volt Hadik András, akiről két település kapta a nevét?
7
A bukovinai székelyek új otthon reményében elhagyják Bukovinát 1941-ben
A felvidéki magyarok A „felvidéki magyarok” kifejezés alatt a mai Szlovákia területén élő magyar nemzeti kisebbséget értjük, illetve azokat, akik az 1918-ban bekövetkezett határváltozás óta az anyaországba érkeztek. 9. Sorolj fel öt felvidéki települést, amelyek fontos szerepet töltöttek be a magyar történelemben!
10. Jelöld be a térképen sárgával a németek, pirossal a bukovinai székelyek, zölddel a felvidéki magyarok lakta területeket! Keresd meg a térképen Mosonszentpéter (Jánossomorja), Harka, Andrásfalva és Hidas falvakat!
Szep
e ssé
g
Késmárk LŐCSE
Mosonszentpéter (Jánossomorja)
Nagybörzsöny
HARKA
Vé Ba
e rt
Bu
Dunabogdány Budapest
s
ko v
Andrásfalva
in
A
Dunaharaszti
ny ko
Tolna megye Hidas
Hajós
Mádéfalva
Schwäbische Türkei
Segesvár
Baranya megye
Hunyad megye
BÁCSKA Al-Duna vidéke
8
Brassó
II. Kutatómunka a múzeumban Jánossomorjai porta Az ún. „kettős ház” egy hosszabb bal oldali és egy rövidebb jobb oldali részből áll, melyeket fedett kapubejáró, gang köt össze. A lakóház és a berendezés is módos, 60–80 holdon gazdálkodó paraszt gazdaságát mutatja. A lakosok – nyugati irányú kereskedelmi és kulturális kapcsolataik révén – a 19. század végén is lépést tartottak az egykorú városi divattal. A rangos berendezés római katolikus német család életét mutatja be.
A jánossomorjai Kranner család háza
A „heidebauerek” az osztrák piacra szállítottak szénát, Bécsbe és a délnémet területekre szekereztek árujukkal. Nevüket a német das Heu, azaz széna és der Bauer, paraszt szavakból kapták. Bécs Heumarktja és az odavezető Heugasse nevű utcája máig őrzi ezeknek a szénafuvaroknak az emlékét. 1. Maria és Julis életének helyszíneit, sorsuk alakulását ismerjük meg a foglalkozás során. Nézd meg alaposan ezt a két családi fotót! Keresd meg a 8. oldali térképen Maria és Julis születésének helyét!
Írd be az adatokat a megfelelő helyre! A kép 1939-ben készült. magyar 1908
háztartásbeli
1925
német, magyar
Mosonszentpéter (Jánossomorja) német
polgári iskolai tanuló
Varga Julianna
Neve
Neve
Születési év
Születési év
Születési helY
Születési helY
Anyanyelv
Anyanyelv
Beszélt nyelvek
Beszélt nyelvek
Foglalkozása
Foglalkozása
Kiállítás kelte
Kiállítás kelte
magyar
A kép Bukovinában készült 1940-ben.
Andrásfalva
Maria Kranner
9
Maria Kranner visszaemlékezése a jánossomorjai házról, családról, életmódról.
1. A család „A Kranner családi birtok 65 hold volt. (Ez kb. fele a Skanzen egész területének.) Amikor a legidősebb bátyám, ifj. Johann Kranner (sz:1912.) 1937-ben megnősült, a szokások szerint megkapta a föld nagy részét a házzal, gazdasággal együtt a szüleinktől, akik halálukig tartó haszonélvezeti joggal rendelkeztek.
A Kranner család 1939-ben
A két kisebb fiú szakmát tanult a polgári iskola* után, Michael (sz:1918) bognár, Josef (sz:1927) lakatos lett. A legidősebb nővérem, Katharina (sz:1921) a polgári után tisztviselő, én, a legkisebb, Maria (sz:1925) tanítónő lettem. A legidősebb fiú, Johann és a középső lány, Theresia (sz:1923) nem tanult tovább.” 2. A ház és a porta „A telek teljes szélességében épült ház bejárati kapujától jobbra és balra két-két ablak nyílt az utcára. A gyalogos kapun a kővel kirakott, fedett előtérbe léptünk, amelyet ugyanúgy tisztán tartottunk, mint a lakást. Falához leereszthető asztalt és két padot rögzítettek, nyáron olykor itt étkeztünk, beszélgettünk, kártyáztunk. A ház bal oldalán az első szobát csak kivételes alkalmakkor használtuk, ezt rendezték be a legszebben. Ezt követi a konyha a sütőkemencével, itt van a bejárat is. Innen nyílt a lakószoba, ahol egy nagy asztalt is elhelyeztek az étkezéshez. A mögötte lévő kamrában tároltuk az élelmet, háztartási eszközöket. Ezután következtek a gazdasági épületek: külön tehén- és lóistálló, kocsiszín, takarmánykamra, szín a tüzelőfának. A telek végén szénapajta volt. A jobb oldalon szoba, konyha, szoba következik, itt laktak a nagyszüleim, majd a haláluk után a béreseknek adtuk ki.” 10
A jánossomorjai ház hátsó szobája
3. Gyerekek élete „A faluban minden gyermek egyházi óvodába járt, ahol apácák foglalkoztak a kicsinyekkel. Az elemi iskola első osztályában fiúk, lányok még együtt tanultak. Másodiktól külön iskolába kerültünk, a lányokat apácák tanították. A tanítás nyelve az óvodában és az iskolában is német volt. Ezért először a gót betűs írást tanultuk meg. Minden karácsonyra színdarabokkal, műsorral készültünk, amelyeket elő is adtunk. Tanítás után és iskolai szünetekben a gyermekeknek segíteniük kellett a háznál. A lányok a konyhában, takarításban, a kisebbek gondozásában, a fiúk az állatok körül, a gazdaságban hasznosították magukat.”
Bölcső a jánossomorjai ház hátsó szobájából
4. Felnőttek élete „A családban apánknak volt hangadó szerepe. Ő volt a tekintély. Nemcsak a gazdaságot irányította, igazgatta, de ő döntött a gyermekek jövőjéről, megszabta viselkedésüket. Anyánk volt a háztartás feje, rendszeresen 8-10 főre főzött, hiszen hatan voltunk testvérek, és a legtöbbször három generáció élt együtt egy házban. Télen öt disznót öltünk, ilyenkor jött a sok húsféle: reggelire hurka, délben sokszor kolbász, főtt vagy sült hús volt babfőzelékkel, burgonyával. Az év más szakaszaiban sok tésztafélét ettünk. Anyánk feladata volt a tehenek, disznók, baromfiak ellátása, gondozása is. A lovakkal, földekkel való törődés az apa, a fiúk, illetve a béresek dolga volt.”
Falvédő a hátsó szobából
5. Ünnepek, szokások „Nekem nagy ünnep volt a búcsú, amit este bál követett. Bált rendeztek farsangkor is, és külön volt Cecília bál az egyházi zenészek, énekesek részére. A lányok 16, a fiúk 18 éves koruk után mehettek a bálokba. A kíváncsi mamák figyelték a táncolókat, hogy saját fiuk vagy lányuk egyenrangú táncpartnert választott-e, mert a házasságnál a vagyoni állapot hasonlóságát sokkal fontosabbnak tartották a szerelemnél. A menyasszony kiválasztásánál a szülők szava volt a döntő. Ha a fiú is beleegyezett a választásba, először egy idősebb nő rokon, majd a férfi rokonok tájékozódtak a lány családjánál. Ha ez eredménnyel járt, következett a lánykérés szertartása. Ezután megbeszélték a hozományt, amit a jegyző előtt házassági szerződésben rögzítettek. Csak ezután következett az eljegyzés, amelyet ünnepélyes vacsora követett, amin megjelentek a vőlegény legénybarátai is. A lakodalom napján kocsira rakták a menyasszony bútorait, stafírungját*, és a falun végighajtva a vőlegény házához szállították, amit a lány keresztanyja és barátnői vittek be az új otthonába. Ezt követte a templomi esküvő, majd a lakodalom. Vacsora közben köszöntők hangzottak el. Az első táncot a vőMenyasszonyi koszorú legény járta a menyasszonnyal, akit utána mindenki megtáncoltatott. Éjfélkor a násznagy levette a koszorúját, és kendőt kötött a fejére. Ezzel kezdődött az asszonyi élete.” 11
?
... és a mi családunk?
A jánossomorjai ház első szobája
Az elolvasott szövegrészletet hasonlítsátok össze a saját tapasztalataitokkal: a család összetétele, tanulási lehetőségek, lakásotok helyiségei és funkciói, családi munkamegosztás, párválasztás. Véleményeteket szóban foglaljátok össze a többieknek is!
A Kranner család családfája:
Johann Kranner Elisabeth Lang 1850 1851
Michael Neuberger Theresia Weiss 1853 1859
Johann Kranner Anna Neuberger 1883 – 1952 1887 – 1956
Johann Kranner Michael Kranner Katharina Kranner Theresia Kranner
12
1912 - 1944
1918 - 1992
1921 - 1994
1923 - 2002
Maria Kranner
Josef Kranner
1925
1927
harkai porta A 19. század végén épült hosszú ház („Langhaus”) egy Sopron környékén élő, többgenerációs, evangélikus* német család életét mutatja be a 19-20. század fordulóján. Az épület három egymást követő szoba-konyhás részből áll, ezekhez hozzáépítve kapott helyet a gazdasági épületek sora: két kamra, pince és az istállók. Mindegyik tulajdonos önálló gazdálkodást folytatott. A tűzvédelem miatt a padlásteret is felosztották, mindegyik részhez saját feljáró tartozott. Az első lakóegység szabadkéményes konyhájában a német háztartásokra jellemzően sok a rézedény. A lakószoba berendezése a sarkos elrendezési módot követi: az utca felőli jobb sarokban sarokpad áll, előtte faragott asztal, felette pedig sarkosan elrendezett falipolc lóg. Az ágyak tetején tartották a Bibliát, az énekeskönyveket és a halottas ládát, amelyet már házasságkötéskor megkaptak a fiatalok.
Az 1858-ban épített harkai lakóház
Fedeles ágyak az első szobában
?
Fűszertartó
... és az én szobám hol lenNe? 1. Figyeld meg a ház beosztását, helyiségeit! Mire használták ezeket? Rajzold ide a ház alaprajzát!
13
2. Hány család élt a házban? Milyen kapcsolatban lehettek egymással?
Kik voltak a családok tagjai?
3. Sorolj fel olyan tárgyakat, amelyek a lakók nemzetiségére, anyanyelvére utalnak!
4. Milyen tárgyak utalnak a vallásukra?
5. Milyen lehetett a családok vagyoni helyzete? Indokold! Hasonlítsd össze a Kranner családéval!
A megfigyeltek csoportos megbeszélése és bemutatása a többieknek.
6. A németek jellegzetes írása a középkor könyvbetűiből kifejlődött gót betűs írás volt. Maria Kranner az 1930-as években még gót betűs írást tanult az elemi iskolában. Keress gót betűs feliratokat a házban! Másold le! Próbáld meg lefordítani!
Házi áldás a harkai házban 14
7. Hasonlítsátok össze a két családot az alábbi szempontok szerint!
Jánossomorjai család
Harkai család
vagyoni helyzete:
vallása:
életmódja:
egyéb:
A megfigyeltek csoportos megbeszélése és bemutatása a többieknek.
Falvédő a jánossomorjai házban
Bögrék a harkai ház utcai szobájában
Mivel az egyes falvak lakosai a Német Birodalom különböző vidékeiről érkeztek, majd letelepedve is többnyire zárt közösségeket alkottak, nyelvük sokban különbözik a hivatalos német nyelvtől. A német nyelvjárásaink település-nyelvjárások, jelen formájukat már az új hazában nyerték. Így lehetséges, hogy pl. egy német tanító, akit az 1930-as években szülőfalujától messzebb fekvő faluba helyeztek ki, három nap után felmondott, mert nem értette az ott beszélt nyelvjárást. 15
hidasi porta A lakóház a hazai német építőművesség jeles példája a 19. századból. Az épületet eredetileg egy gazdag földműves, Johann Lukas birtokolta a szomszéd házzal együtt. Őt és családját kitelepítették Németországba, helyükbe 1945-ben a bukovinai székely Biszak család került Andrásfalváról. A berendezés az 1959. évi állapotot tükrözi: az első helyiség az ünneplő szoba, az ablak mellett áll a bukovinai szőttesekkel felvetett ágy. A második helyiség a nagyszülők, Biszak Ferenc és felesége, Varga Julianna lakókonyhája. Fiuk, József és felesége, Dani Teréz két kisgyermekükkel, Józseffel és Erzsébettel a hátsó szobában laknak, illetve a hátsó konyhát használják. József a helyi bányában dolgozik, így a család már nem földművelésből él.
A hidasi lakóház
1. Nézd meg a kiállításon található térképet! Kövesd nyomon a bukovinai székelyek, a magyarországi németek és a felvidéki magyarok mozgásának irányát és számukat!
A tisztaszoba
A konyha
A svábok kitelepítése 2. Értelmezd a szöveget! 1944 végén kezdetét vette a németek kollektív felelősségre vonása. A 17-45 év közötti férfiak és a 18-30 év közötti nők közül kb. 50.000 német személyt elvittek a Szovjetunióba malenkij robotra*, vagyis jóvátételi közmunkára. Csak a legszívósabbak élték túl az éhezést, a nehéz fizikai munkát és a hideget. A több éves kényszermunkáról voltak, akik csak 1949-ben térhettek haza. Sokan akkor szembesültek azzal a ténnyel, hogy időközben rokonaik, barátaik többségét Németországba telepítették, és szülőfalujukba, házaikba idegenek költöztek. 1946-48 között ugyanis kollektív bűnösség vádjával a magyarországi németek közel felét „egy batyuval”, 20-50 kg-os csomaggal kitelepítették (megközelítőleg 200.000 fő, melyből 57.822 személy a Délkelet-Dunántúlról származott).
16
A svábok vagyonelkobzása mögött a potsdami egyezmény* előírásainak betartása mellett gazdasági okok is álltak: az Alföldről áttelepített nincstelenek egy részét juttatták ily módon földhöz, illetve a menekülő bukovinai székelyeket és felvidéki magyarokat telepítették le. A nagyméretű házak és a berendezések java az új tulajdonosoké lett. A kitelepítésig a németek egy szobát kaptak a saját házukban, melytől jogilag már megfosztották őket. Valójában azokat a jómódú német családokat, akik nem voltak a Volksbund* tagjai, vagy éppenséggel a Hűséggel a hazához mozgalomba* kapcsolódtak be, földjeik és házaik miatt szintén kitelepítették. A Volksbundban résztvevő bányászok viszont itt maradhattak, mert az ő szaktudásukra továbbra is szükség volt.
Svábok kitelepítése a Dél-Dunántúlról, 1947. (Magyar Nemzeti Múzeum)
A kitelepítettek közül sokan hazaszöktek, és bujkálni kényszerültek, amiben gyakran a szomszéd magyar falvak lakosai segítették őket. Csak évekkel később vásárolhatták vissza a házukat vagy építhettek újat.
Bukovinai székelyek a hidasi portán 1941-ben került sor Bukovina végleges elhagyására: az akkori háborús helyzetben a magyar kormány a Jugoszláviától visszaszerzett bácskai területre telepítette le a kb. 13.000 bukovinai székelyt. Így került az 1908-ban Andrásfalván született Biszak Ferencné Varga Julianna (Julis) is Bácskába. 1944 októberében azonban, amikor Bácska ismét szerb kézre került, menekülniük kellett. Mivel nem volt idejük a csomagolásra, csak egy szekérre való holmit hozhattak el magukkal. Abban bíztak, hogy hamarosan visszatérhetnek. 1944-45 telén nem volt meghatározott célja a menekülőknek. Fejér, Zala, Veszprém megyékbe is vándoroltak. Végül Baranya, Tolna és Bács-Kiskun megyékben telepítették le őket az elhurcolt németek házaiba. Ezáltal akaratukon kívül, a kényszerű együttélés miatt szembe kerültek az ottmaradt svábokkal.
„Bácskából nem hoztunk el semmit se. Csupa tiszta an�nyit, amit feltettünk. Két zsák abrakot a lovazat számára, magunknak levágtunk egy disznyát, s megsüttük. 200 baromfink maradt ott az udvaron. Nem bánom, ha akármi lesz, de a láda ott nem marad. Ezt nem hagyom, mert én ezt Bukovinából hoztam. Képeket, mindent. Andrásfalván 1920-ban van csináltatva. Én kaptam menyasszonyi ládának. Abból az alkalomból csináltattuk, hogy nálunk egy lány amikor férjhez ment, azt kapta bútor helyett. Mert bútort akkor a lánynak nem adtak, csak egy ilyen ruhásládát adtak neki teli ruhával. Csak a rakott szoknyáim volt vagy tíz darab benne. Lepedo´ ´ k, asztalteríto´ ´ k, konyharuhák, ezek voltak még benne.” Biszak Ferencné Varga Julianna (Zentai Tünde felvétele, Hidas, 2001.) 17
Biszak család, Hidas
vagyoni helyzete: vallása: életmódja: egyéb különbségek a Kranner családhoz képest: 3. Hasonlítsd össze! A harkai és a jánossomorjai házak tapasztalatai alapján mely tárgyak lehettek Johann Lukas családjáé, és mely tárgyakat hozhatta a Biszak család?
A Biszak család Andrásfalván 1940-ben
4. Írd le, milyennek képzeled a két családot a fotók alapján! Hogyan élhetett Maria és Julis?
5. Jegyezd fel, melyik házban és hol láthatók ezek a fotók!
6. Ezt a részt a foglalkozás végén töltsd ki! Írd le, mit tudtál meg a foglalkozáson Mariaról és Julisról!
Beszéljétek meg, milyen veszteségek, milyen változások érték ezeket a családokat? 18
A felvidéki magyarok kitelepítése A II. világháború után a csehszlovákiai magyarok és németek a Beneš dekrétumok* miatt hátrányos megkülönböztetésben részesültek, megfosztották őket csehszlovák állampolgárságuktól és elkobozták földjeiket. Emiatt a magyarok közül sokan az éj leple alatt a Dunán, csónakokkal menekültek át Magyarországra. Az 1946-ban létrejött csehszlovák-magyar lakosságcsere egyezmény alapján 1947-48-ban Csehszlovákiából magyarokat telepítettek át, a helyükre pedig Magyarországról szlovákok költöztek. Ennek értelmében a Csehszlovákiából áttelepített magyarokat a magyarországi szlovákok házaiban kellett volna elhelyezni, ám ez több ok miatt sem volt lehetséges. Egyrészt Csehszlovákiából kb. 120.000 magyar érkezett, míg a Csehszlovákiába áttelepült szlovákok kb. 76.000en voltak. Másrészt az áttelepített magyarok sok esetben jobb módúak voltak, mint a helyükre kerülő magyarországi szlovákok, s így a magyarországi házak gyakran kicsinek bizonyultak a magukkal hozott bútorok, gazdasági felszerelések számára. Ezt azzal próbálták a telepítők ellensúlyozni, hogy a felvidéki magyarok egy részét Tolna és Baranya megyei németek házaiba költöztették. Ily módon a Völgység* 22 településére 493 felvidéki család érkezett.
Beköltöznek az új lakók a Békásmegyerről kitelepített svábok helyére, 1946. (Magyar Nemzeti Múzeum)
A Dél-Dunántúlra került felvidéki magyarok helyzete a székelyekétől abban különbözött, hogy a szervezett telepítés következtében minden ingóságukat magukkal hozhatták. Több vagonnyi bútort, mezőgazdasági eszközt (pl. ekét, cséplőgépet, az akkor még ritkaságszámba menő traktort) szállítottak vasúton új lakóhelyükre. A felvidéki magyarokat kisebb csoportokban szórták szét: ugyanabból a községből sok helyre kerültek, ezért hiányzott számukra a közös múlt megtartó ereje. Helyzetüket átmenetinek érezték, abban reménykedtek, hogy hamarosan visszatérhetnek szülőföldjükre, saját otthonaikba. Ezért sokáig nem is csomagolták ki a magukkal hozott tárgyaikat. Később sokan városokba vagy egykori szülőhelyükhöz közelebb, az Észak-Dunántúlra költöztek.
?
Így éltem volna, ha... 4. Egyéni sorsok Válassz a kiállításon szereplő sorskártyák közül! Jegyzetelj!
Név: Születési hely, idő: Miért kellett elhagynod az otthonodat? Hova kerültél? Mi lett a sorsod? 19
Képek „A történelem sodrában” című állandó kiállításból
Alakítsatok 3 csoportot, és kövessétek végig a székelyek, a felvidékiek és a svábok életéről szóló tablókat! Számoljatok be a másik két csoportnak az akkori életkörülményekről! Lakberendezés: Gazdálkodás: Táplálkozás: Viselet: Vallás, nyelvhasználat:
?
... hagyjak ott mindent? Mutasd be a többieknek! Készíts magadnak egy listát azokról a dolgokról, amik hiányoznának neked, ha úgy költöznétek el, hogy semmit se vihetnél magaddal!
A Kranner család sorsa az 1940-es években Maria Kranner: „Mosonszentpéter 2.250 lakosából 1907-nek kellett távoznia 1946 áprilisában. Családunkban senki nem volt tagja a Volksbundnak. Apám mozgásképtelen volt, tolókocsiban kellett ülnie. Katharina nővérem férje mint magyar katona a Don-kanyarban esett el. Johann magyar honvédként olyan súlyosan megsebesült a fronton, hogy leszerelték. Ennek ellenére 1944 nyarán a németek elvitték az egyik fegyveres SS alakulathoz. 1944 karácsonya körül esett el a budai vár körül vívott harcokban. Az SS-be vonultatták be Michaelt is, aki a Tito-partizánok elleni csatákban szerzett súlyos sebesülést. Josef mint segéd egy bősárkányi iparosnál dolgozott, szerencsére még nem volt katona. A kitelepítési listák összeállításakor Theresia Budapesten dolgozott, én pedig ott tanultam. Édesanyánk írt, hogy ne küldjünk levelet, ne tudják, hol vagyunk. Kettőnk kivételével mindnyájan a kitelepítésre ítéltek listájára kerültek, és 1946 húsvét napján délelőtt indult a vonatuk, még templomba se tudtak menni. Majd kéthetes, marhavagonokban megtett fárasztó út után a Heilbrontól 15 km-re fekvő Massenbachhausen parasztcsaládjainál kaptak kegyelem-szállást. Rézivel azt sem tudtuk, hova kerültek, mi lett az otthonunkkal, sokáig nem kaptunk levelet. Én sajnos többet nem is találkozhattam a szüleimmel, mert édesapám 1953-ban, édesanyám 1956-ban meghalt. A szüleimnek csak a sírját tudtam meglátogatni, amikor sok évig tartó kérvényezés után 1957-ben engedélyezték, hogy Németországba látogassak.” 20
szójegyzék Beneš dekrétum:
Edvard Beneš (1884-1948) Csehszlovákia második elnöke volt, hozzá fűződik az a 143 pontot tartalmazó dekrétum, mely a II. világháború után megalapozta a csehszlovák államiságot. Gyakran csak azt a 13 pontot nevezik így, melyek a németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítették. A rendelet automatikusan megfosztotta a magyarokat állampolgárságuktól, ami az állami alkalmazásból való elbocsátást is maga után vonta. Betiltották a magyar nyelv használatát a közéletben, kizárták a magyar hallgatókat az egyetemekről, feloszlatták a magyar kulturális egyesületeket, befagyasztották a magyarok bankbetétjeit. Lehetővé tették és szabályozták a németek és magyarok földjeinek elkobzását, melyekre cseheket és szlovákokat telepítettek.
Potsdami konferencia:
a II. világháború európai szakaszának befejezését követően a szövetséges nagyhatalmak (Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Szovjetunió) 1945. július 17 – augusztus 2. között a Berlin mellett fekvő Potsdamban tartottak tárgyalást az érintett országok sorsáról és a háborús jóvátételekről. Ez tulajdonképpen a háború diplomáciai lezárásának tekinthető. Többek között azt is előírták, hogy a Csehszlovákiában, Lengyelországban és Magyarországon élő németeket át kell telepíteni Németországba. Stafírung:
mely a Luther Márton által elindított reformáció során jött létre. Luther Márton 1517. október 31-én függesztette ki 95 pontból álló javaslatait a wittenbergi vár templomának kapujára. Luther célja a katolikus egyház megreformálása volt, ám végül egyházszakadás alakult ki.
kelengye, a hozomány egyik fajtája, amit a lányos család állított össze (néhol a legényé is). Elsősorban vászonneműből állt (pl. ruhák, párnák, lepedők, kendők, abroszok, zsákok), de hozzá tartozhattak a lakás feldíszítésére szolgáló cserépedények és a ruhanemű tartására szolgáló ládák, bútorok is. A kelengye adása a kiházasításnál általában kötelező volt, ezért nagy anyagi terhet jelentett a lányos háznál. Többfelé mondták is, hogy „ahány lánya volt, annyiszor égett le a háza”.
Hűséggel a hazához mozgalom:
Volksbund:
Evangélikus vallás: másképpen lutheránus vallás,
a Volksbunddal szemben 1942-ben jött létre Bonyhádon a magyarérzelmű svábokat tömörítő Hűséggel a hazához mozgalom. Málenkij robot:
1944-45 telén a szovjet hadsereg katonái kb. 131.000 főt, köztük kb. 50.000 német nemzetiségű személyt hurcoltak el a Szovjetunióba, ahol évekig kemény fizikai munkát végeztettek velük bányákban. A legenda szerint a szovjet katonák az áldozatok elfogásakor a „маленькая работа” (malenykaja rabota, kis munka) kifejezést használták (a völgységi falvakban azt mondták, hogy a Bácskában kell leszedni a kukoricát), így terelve el az elhurcoltak figyelmét. A nehéz munka, éhínség és hideg miatt kb. egyharmaduk nem tért vissza.
1939-ben egy Tolna megyei faluban, Cikón bontott zászlót a Volksbund, a Magyarországi Németek Népi Szövetsége (Volksbund der Deutschen in Ungarn), mely a Német Birodalom eszméit közvetítve a magyarországi németek politikai vezetését tűzte ki célul. Völgység:
Tolna megye területén, a baranyai Hegyhát folytatásában a Kapos és a Sió-Sárvíz völgye közé zárt löszös dombvidék, amelyet a csapadékvíz eróziója mély völgyekkel tagolt. Legjelentősebb települése Bonyhád. A 18. század során nagy létszámban németekkel népesítették be, a Tolna – Baranya megyék területét kitevő Schwäbische Türkei (Sváb Törökország) része.
Polgári iskola:
A négyéves képzési idejű polgáriba az elemi népiskola négy osztályának elvégzése után (vagyis a mai 5. osztályban) iratkozhattak be a tanulók. Elvégzése után az alacsonyabb képzettséget igénylő tisztviselői, ipari, kereskedői pályák betöltésére nyílt lehetőség.
21
feldolgozás az iskolában, alkotás 1. Kutass önállóan!
• A Magyar Köztársaság kormányának 4300/1947. ME sz. rendelete a csehszlovák-magyar lakosságcsereHa készült kiadvány a lakóhelyedről, lapozd fel. Menj el egyezmény alapján Magyarországra áttelepített szloa helytörténeti kiállításra, írd meg benyomásaidat az is- vákiai magyarok elhelyezése érdekében a 12330/1945. ME sz. rendelet értelmében Németországba való átkolaújságban! telepítés Helytörténeti gyűjtőmunka
2. Meséld el, Nagyi!
• Mindszenty József bíboros pásztorlevele az esztergomi érsekség német anyanyelvű papjaihoz és a Magyar Ha a családoddal is történt a megismertekhez hasonló püspöki Kar tagjaihoz eset, akkor kérdezd meg erről a nagyszüleidet! Az interjúról készíts hang- vagy videofelvételt! Ha ezzel kap- • Hidas népszámlálási adatai csolatos tárgyakat is őriznek, fotózd le azokat! • 1945. április 10-i jelentés Hidasról Családtörténeti gyűjtőmunka
3. Amíg még látható! Fotódokumentáció
• Tudnivalók (Kundmachung)
Készíts fotókat településed nemzetiségi szokásairól, • Bukovinai székely honosítási okirat ünnepeiről, életmódjáról, viseletéről! A legjellemzőbb • A köztársasági elnök 1945/33. számú alkotmánydekfotókból készítsetek albumot! rétuma a német és a magyar nemzetiségű személyek csehszlovák állampolgárságának rendezéséről 4. Zene az kell! Zenei CD összeállítása
• 1946: XV. törvénycikk Magyarország és CsehszlováGyűjtsetek nemzetiségi népzenét a rádióból, CD-ről, kia között lakosságcsere tárgyában internetről! Készítsetek hangfelvételt a település lakóival!
Ajánlott honlapok:
A SKANZEN HONLAPJÁRÓL LETÖLTHE- www.svabkitelepites.hu TŐ SZEMELVÉNYEK ÉS DOKUMENTUMOK www.filmhiradok.nava.hu JEGYZÉKE www.emlekpontok.hu • A potsdami konferencia közleménye a német lakosság áttelepítéséről • A nemzeti kormány 12330/1945. ME sz. rendelete a magyarországi német lakosságnak Németországba való áttelepítésről • A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 84/1950. MT sz. rendelete a magyarországi német lakosság áttelepítésével kapcsolatban kibocsátott korlátozó rendelkezések alkalmazásának megszüntetéséről 22
Kérünk, hogy a kutatásotokból készült anyag egy példányát juttasd el a Szabadtéri Néprajzi Múzeumba, hogy megőrizhessük az UTÓKORNAK! Múzeumpedagógiai Osztály Szabadtéri Néprajzi Múzeum 2001 Szentendre, Pf. 63
