Dr. Török Tamás osztályvezető anyagának felhasználásával: Dr. ifj. Wernigg Róbert megyei tiszti főorvos Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv
2012. május 23‐án délelőtt és délután 1‐1 alkalommal a családorvosok és házi gyermekorvosok Május 24‐én délelőtt és délután a fogorvosok
tették fel kérdéseiket.
A törvény szövege általános jelleggel nem tartalmazza, hogy a praxisjog az értékesítésére nyitva álló 6 hónap után megszűnik, viszont a bírói gyakorlatból ez következik. A törvény szövege egyébként a praxisjog „folytatása” kapcsán tartalmazza e jog megszűnésének egyes eseteit az alábbiak szerint:
ha több folytatásra jogosult van, és a korábbi jogosult halálától számított 30 napon belül nem nyújtják be az egyedüli jogosultat megnevező megállapodásukat; ha fenti megállapodásban megjelölt személy a korábbi jogosult halálától számított 60 napon belül nem nyújtja be a praxisjog iránti kérelmét; ha a folytatásra jogosult nem felel meg a feltételeknek és a korábbi jogosult halálától számított 1 éven belül a jogot nem idegenítette el (vagy arról a meghatározott kedvezményezett javára nem mondott le).
Indoklás:
A 2000. évi II. törvény 2. § (5) bek. írja elő, hogy ha több, jogszabályi feltételeknek megfelelő személy lenne jogosult a praxisjog „folytatására”, akkor a korábbi jogosult halálától számított 30 napon belül – jogvesztés terhe mellett – nyújthatják be a hatósághoz azt a megállapodásukat, amelyben megjelölik a praxisjog „folytatására” egyedül jogosult személyt.
A praxisjog „folytatására” jogosult személy a korábbi praxisjoggal rendelkező személy halálától számított 60 napon belül nyújthatja be a praxisjog iránti kérelmét, feltéve, hogy megfelel a jogszabályi feltételeknek, vagy egy éven belül meg fog felelni a feltételeknek, és erre az időszakra gondoskodik a helyettesítéséről.
Az új, jelenleg hatályos szöveg 2.§ (6) bek. szerint : „Ha a (4) bekezdés alapján a praxisjog „folytatására” jogosult személy nem felel meg a jogszabályban meghatározott feltételeknek:
▪ ▪
– a praxisjog „folytatására” irányuló jogáról a sorrendben őt követő, a jogszabályi feltételeknek megfelelő személy javára lemondhat, illetőleg – a praxisjogot a korábbi jogosult halálától számított 1 éven belül ingyenesen vagy visszterhesen elidegenítheti.
A 2000. évi II. törvény eddigi 2.§ (7) bek.‐e szerint a működtetési jog „folytatása” esetén a nem használt működtetési jogot 6 hónapon belül el kellett idegeníteni, különben az „megszűnt” (nem „elévül”). Az új praxisjogi szabályozás ezt a határidőt 1 évre kiterjesztette.
Fenti megállapítás a törvény akkori állapota alapján nem igaz, de az Öotv. új szövege már rendezte ezt az anomáliát. A gyakorlatban a működtetési jogot „praxisjog”‐ként emlegették (a bírói gyakorlat is felváltva használta a két kifejezést, de hivatalosan e jog neve 2011. dec. 31‐ig „működtetési jog” volt). Indoklás:
A jogforrási hierarchiában az Alkotmány/Alaptörvény után a törvény áll a
legmagasabb szinten. Egyedi szerződés nem mondhat ellent a törvénynek (a szerződés hiába használja a „praxisjog” kifejezést, tartalmilag a jogszabályokkal kell összhangban lennie). Az Öotv. eredeti szövege következetesen „működtetési jog”‐ról beszél, a „praxis” szó csak egyszer, a Praxisprogram szó előtagjaként szerepel. A kapcsolódó 29/2006. (VI. 21.) Alkotmánybírósági Határozat is „működtetési jog”‐ként értelmezte a törvény szövegét. Éppen ez volt az eredeti szabályozás legsúlyosabb hibája: a jogászi logika eltért a gyakorlati orvosi – ellátás‐szervezési logikától, az utóbbi kárára
Nem. A törvény szövegállapota független az engedélyező hatóság kilététől , a korábbi következetlen szóhasználat hátterében fogalmi zavar állt, melyet az Öotv. jelenlegi szövege egyértelműen rendez. Indoklás: A hatóság csupán végrehajtó szerv, és akkor jár el szakszerűen,
ha a jogszabályokban lefektetett fogalmakat pontosan használja azok betartatása érdekében. Ezt megnehezítette az Öotv. és a kapcsolódó végrehajtási rendelet és AB határozatok nehézkes, a valós gyakorlattól elidegenedett fogalomhasználata, valamint a sajtó és a jogban nem járatos egészségügyi és önkormányzati szakemberek logikus, de a jogszabállyal nem egyező szóhasználata.
A pontosság kedvéért: a praxisjog nem örökölhető, hanem „folytatható”. Ilyen esetben tehát automatikusan Ön „folytathatja” a praxist, de a praxisjog iránti kérelmet az eredeti jogosult halálától számított 60 napon belül jeleznie kell. Ezután el kell döntenie, hogy a kettő közül melyiket tartja meg. Indoklás:
Az Öotv. 2.§ (4) szerint „A praxisjog jogosultjának halála esetén –
egymást követő sorrendben – a működtetési jog folytatására ▪ a) a házastárs, illetőleg ▪ b) az egyenesági leszármazó
jogosult.” A 313/2011. Kormányrendelet 8. § szerint: „A praxisjog folytatására jogosult személy a korábbi praxisjoggal rendelkező személy halálától számított 60 napon belül nyújthatja be a praxisjog iránti kérelmet.”
Igen. Indoklás: Mindenképpen jelezni kell, hogy ezek a betegek már
a másik körzetbe tartoznak, hiszen az eredeti körzetet valaki más fogja átvenni, és a praxisok nyilvántartása szakmai és finanszírozási oldalról is a valóságot kell, hogy tükrözze. Ez a kezdeményezés azonban a betegtől kell, hogy származzon. Ellenérvként felmerült a szabad orvosválasztás kérdése. A szabad orvosválasztás azonban technikailag a praxis szabad megválasztásán keresztül érvényesül a gyakorlatban.
Nehezen megválaszolható kérdés. A bírói gyakorlat szerint megszűnik az eladatlan praxisjog, a praxisba érkező orvos új praxisjoga pedig „betöltés” címén keletkezik. Ugyanakkor a megszűnő jog orvost megillető anyagi értéke nem „tűnhet el”; ő azonban nem tud ahhoz hozzáférni. Indoklás:
A 313/2011. Kormányrendelet néhány jogtechnikai
hibájának egyike az, hogy nem rendelkezik világosan azokról az esetekről, amikor a praxis nem kerül elidegenítésre. Jelenleg a Kormány előtt van a joganyaggal kapcsolatos módosító indítvány, illetve jogszabálytervezet.
Ebben az esetben nincs lehetőség a praxisban dolgozni. Ez azonban nem valószínű, mert az Önkormányzat az elidegenítés előtt előszerződést köt. (ha az előszerződést nem tartja be, bírósághoz lehet fordulni, és a bíróság kötelezheti a szerződés megkötésére) Indoklás:
Az Önkormányzatra a praxisjog adásvétele során nem vonatkozik olyan kötelem, amely kényszerítené arra, hogy meghatározott féllel szerződjék; tehát joga van eldönteni azt, hogy kivel szerződik. Az Öotv. 2/A § szerint azonban: „(1) A praxisjog elidegenítésére vonatkozó szándékát – a praxisjogot megszerezni kívánó orvost is megjelölve – az azt elidegeníteni kívánó orvos bejelenti az adott praxisjoggal érintett települési önkormányzatnak. (2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti önkormányzat ▪ ▪
a) a praxisjogot megszerezni kívánó orvossal – a praxisjog megszerzése esetén – az adott körzetben a 2/B. § szerinti feladat‐ellátási szerződést kíván kötni, erről a felek előszerződést kötnek, b) nem kíván a praxisjogot megszerezni kívánó orvossal az adott körzetben a 2/B. § szerinti feladat‐ ellátási szerződést kötni, erről nyilatkoznia kell.
(3) Praxisjog folytatása esetén vélelmezni kell, hogy az (1) bekezdés szerinti önkormányzat a praxisjogot folytató háziorvossal az adott körzetben a 2/B. § szerinti feladat‐ellátási szerződést kíván kötni.”
Az a szolgáltató, aki helyettesítés formájában ellátja a praxist az átmeneti időben.
Igen, mivel az iskolafogászatra nem vonatkozik a praxisjog (nincs területi ellátási kötelezettség). Nem lehet azonban egyszerre két vegyes körzetet vinni.
Természetesen. A vállalkozás megnevezését már magával a leendő orvossal kötött előszerződésben is célszerű feltüntetni. A feladat‐ellátási szerződés kötelező tartalmi eleme azonban a szolgáltatást személyesen ellátó orvos megnevezése. Ez az orvos lehet a vállalkozás tagja, vagy a vállalkozás által tartósan alkalmazott személy. Figyelem! A praxisjog nem a vállalkozásra, hanem a feladatot ténylegesen ellátó orvosra fog vonatkozni!
További kérdések esetén hívja: (36) 511‐910 Dr. Török Tamás
