Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010 - 2011. I. félév
Jászberény
Karcag
Szolnok
Mezőtúr
Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos
1
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ....................................................................................................................4. 2. Adatforrások ...............................................................................................................5. 3. Demográfiai helyzet ....................................................................................................5. 3.1. A lakosság korösszetétele .....................................................................................5. 3.2. Születés, halálozás, természetes szaporodás/fogyás ...........................................7. 3.3. Születéskor várható átlagos élettartam ...............................................................10. 4. Lakosság egészségét befolyásoló tényezők .........................................................11. 4.1. Foglalkoztatottság, munkanélküliség ..................................................................11. 4.2. Jövedelmi viszonyok ...........................................................................................12. 4.3. Egy főre jutó GDP alakulása ...............................................................................13. 5. Halandóság ...............................................................................................................14. 5.1. Általános halandóság ..........................................................................................14. 5.2. Legfőbb halálokok ...............................................................................................14. 5.3. A keringési rendszer megbetegedése okozta halandóság .................................16. 5.4. Agyérbetegség és magas vérnyomás okozta halálozás .....................................17. 5.5. Daganatos megbetegedés okozta halandóság ..................................................17. 5.6. Ajak, szájüreg és garat daganatos megbetegedése okozta halandóság ...........18. 5.7. A légcső, hörgő, tüdőrák megbetegedése okozta halandóság............................19. 5.8. A légzőrendszer okozta halandóság ...................................................................20. 5.9. Emésztő rendszer okozta halandóság.................................................................20. 5.10.Külső okokra visszavezethető halandóság ........................................................21. 5.11.Önártalom, önsértés okozta halandóság ............................................................21. 5.12.A halálozás területi különbségei megyénk kistérségeiben ..................................22. 6. A megbetegedések főbb mutatói a megyében ......................................................23. 6.1. .A 0-18 évesek legfőbb betegségei ......................................................................23. 6.2. .A 0-18 évesek legfőbb betegségei a kistérségekben .........................................24. 6.3. .A 19-X évesek legfőbb betegségei .....................................................................26. 6.4. .A 19-X évesek legfőbb betegségei a kistérségekben .........................................28. 7. Az allergiás eredetű betegségek .............................................................................30. 7.1. .Asztma, rhinitis allergica ......................................................................................30. 7.2. .Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD)..........................................................31. 8. Egészségmagatartás/OLEF 2009 régiós online felmérés .....................................32. 8.1. Táplálkozás .........................................................................................................33. 8.2. Fizikai aktivitás ....................................................................................................33. 8.3. Testtömegindex (BMI), túlsúlyosság ...................................................................34. 8.4. Dohányzás ..........................................................................................................34. 8.5. Alkoholfogyasztás ...............................................................................................35. 8.6. Mentális zavarok .................................................................................................35. 9. Kábítószerfogyasztás ...............................................................................................36. 10. A szervezett lakossági szűrővizsgálatok eredményei ..........................................38. 10.1. Emlőszűrés .........................................................................................................38. 10.2. Méhnyakszűrés...................................................................................................40. 10.3. Vastagbélrák szűrése ........................................................................................40.
2
11. Fertőző betegségek morbiditása ............................................................................41. 11.1. Fertőző betegségek: ...........................................................................................41. 11.2. Védőoltások .......................................................................................................45. 11.3. Terhes nők májgyulladás B vírusa által okozott fertőzés kiszűrése ..................45. 11.4. HIV tanácsadás ..................................................................................................45. 11.5. Fejtetvesség........................................................................................................46. 11.6. Rágcsálók elleni védekezés ..............................................................................47. 11.7. Kórházhigiénés tevékenység .............................................................................47. 11.8. Hatósági tevékenység .......................................................................................48. 12. Az ifjúság és a felnőtt lakosság körében végzett egészségfejlesztési tevékenység ..............................................................................................................48. 12.1 Egészségfejlesztés .............................................................................................49. 13. Környezeti tényezők .................................................................................................54. 13.1. Környezet és telepegészségügy ...................................................................54. 13.1.1. Vízhigiéne, ivóvíz ....................................................................................54. 13.1.2. Vízhigiéne, fürdővíz .................................................................................59. 13.1.3. Művese állomások ...................................................................................61. 13.1.4. Szennyvízhigiéne .....................................................................................61. 13.1.5. Talajhigiéne ..............................................................................................61. 13.1.6. Aerobiológiai hálózat működése ..............................................................62. 13.2. Élelmezés-és táplálkozásegészségügy ...........................................................62. 13.2.1. Táplálkozás-egészségügyi vizsgálatok ...................................................62. 13.2.2. Étrendkiegészítők ....................................................................................63. 13.2.3. Kozmetikumok .........................................................................................63. 13.2.4. Élelmiszer eredetű megbetegedések ......................................................63. 13.3.
Kémiai biztonság ............................................................................................64.
13.4.
Gyermek és ifjúságegészségügy .................................................................. 64.
14. JNK-Szolnok Megye egészségügyi ellátása ..........................................................65. 14.1. Alapellátás ......................................................................................................65. 14.2. Otthoni szakápolás, hospice ..........................................................................70. 14.3. Járóbeteg szakellátás ....................................................................................70. 14.4. Fekvőbeteg ellátás ........................................................................................71. 14.5. Mentés, betegszállítás ...................................................................................73. 14.6. Gyógyszerellátás ...........................................................................................73. 14.7. Hatósági aktivitás ...........................................................................................74. 15. Összefoglaló .............................................................................................................76. 16. Szükséges tennivalók ..............................................................................................76.
3
1. Bevezetés Tájékoztató anyagunkkal kívánjuk felhívni a társadalmi-, gazdasági-, szociális folyamatokra befolyással bíró döntéshozók és egészségpolitikusok figyelmét Jász-Nagykun-Szolnok megye lakosságának egészségi állapotára és az abban tapasztalható egyenlőtlenségekre. A népegészségügy ugyanis az állami és önkormányzati szervek, gazdasági, társadalmi szervezetek, valamint egyének részvételével megvalósított - elsősorban lakossági csoportokat, közösségeket célzó - tevékenység, az egészség védelme és fejlesztése, a betegségek, sérülések és rokkantság megelőzése érdekében. Célja a lakosság egészségi állapotának monitorozása, valamint az egészségproblémák és prioritások meghatározása, népegészségügyi intézkedések kimunkálása és foganatosítása kormányzati, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve. A népegészségügyi tevékenység magában foglalja: • az egészség tudományosan megalapozott természeti és társadalmi környezeti (a továbbiakban együtt: környezeti) feltételeinek, az egészség fejlesztésének, a betegségek megelőzésének hatékony, hozzáférhető és megfelelő bizonyítékokon alapuló módszereinek, valamint az ehhez szükséges intézményrendszer kialakításának, működtetése feltételeinek meghatározását, illetve biztosítását, • a lakosság egészségmagatartásának, az azt befolyásoló környezeti tényezőknek rendszeres elemzését, az elemzés során feltárt adatok alapján az egészségkárosító hatások kockázatának értékelését valamint az ennek megfelelő problémák és prioritások rangsorolását, • a nemzetközi irányvonalakkal összhangban levő népegészségügyi stratégia és ennek megvalósítását elősegítő akcióterv kidolgozását, amely előre meghatározott, mérhető egészségcélokat határoz meg az egészség javítása érdekében. Továbbá tartalmazza a megelőzés és az egészségkárosító hatások csökkentésére irányuló beavatkozásokat, • a feladatok megvalósítása érdekében egészségfejlesztési, egészségvédelmi, betegség-megelőzési, gyógyító és orvosi rehabilitációs szolgáltatások biztosítását, • a szolgáltatások hatékonysága, eredményessége, hozzáférhetősége és egyéb minőségi jellemzőinek rendszeres értékelése. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény III. fejezete foglalkozik a népegészségüggyel. Ennek értelmében a népegészségügy feladata a lakosság egészségi állapotának és az erre ható tényezőknek a folyamatos monitorozása és rendszeres elemzése, különös tekintettel az egészség előfeltételeire, így az élelem, lakás, munkahely, oktatás, jövedelem, stabil ökológiai rendszer, fenntartható erőforrások, társadalmi igazságosság és egyenlőség, sportolás, üdülés. Ennek keretében fel kell tárni - valamint meg kell határozni - az emberi szervezet, illetőleg a környezet kölcsönhatásait, egészségkárosító tényezőit, valamint ezek hatását az emberi szervezetre. A népegészségügy, ezen belül az egészségfejlesztés célja elősegíteni az egészség-kulturális szint emelésével, az életmód formálásával az egészség kialakítását, megtartását, a betegségek megelőzését, a betegek egészségi állapotának mielőbbi helyreállítását. Fontos feladat a lakosság egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérése, a szükséges preventív intézkedések meghozatala és/vagy azok szorgalmazása a törvényben meghatározott feladatai közé tartozik, mely szerint „a helyi önkormányzatokat rendszeresen - szükség esetén alkalomszerűen - tájékoztatja a lakosság egészségi állapotáról, az egészség romlását kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról.” A népesség egészségi állapotát, halandóságát döntően befolyásolja az életmód, a genetikai tényezők, a környezeti hatások, így a szűkebb és tágabb fizikai környezet állapota, valamint az egészségügyi szolgáltatások minősége és hozzáférhetősége is. Az egészség meghatározásában az egyes tényezők súlya nem azonos. Általában elfogadott, hogy a genetikai tényezők 15-30%-ban, az egészségügyi ellátás 10-15%-ban határozzák meg az egészségi állapotot. A fennmaradó 55-75%-ért a társadalmigazdasági tényezőkkel és az iskolázottsággal szoros összefüggést mutató életmódtényezők felelősek. Úgy véljük, a testületi vagy politikai döntéseknek nagy szerepe van a megyében, a megye településein élő lakosok egészségi állapotának fenntartásában, illetve javításában is. Ezen döntések meghozatalát segíti az általunk összeállított szakmai anyag, amely a megye lakosságának egészségi állapotát mutatja be. A cél az, hogy az önkormányzati képviselők megismerhessék és a jövőben a döntéseikben a károsan ható tényezők kiküszöbölésére megfelelő lépéseket tehessenek. A tájékoztató anyagban bemutatjuk a megye lakosságának egészségi állapotát, demográfiai helyzetrajzát, valamint a megye morbiditási jellemzőit. Ismertetjük a mortalitási mutatókat, áttekintjük a népegészségügyi szervezet szakterületeinek 2010. évi, illetve 2011. első félévi munkáját, így többek
4
között betekintést adunk a megye lakosságának körében végzett egészségfejlesztési tevékenységéről, a szervezett lakossági szűrővizsgálatok eredményeiről, a közegészségügyjárványügyi munkáról, az egészségügyi ellátás jelenlegi helyzetéről.
2. Adatforrások • A népmozgalmi és mortalitási és morbiditási esetszámok, adatok forrása a Központi Statisztikai Hivatal, illetve a megyei demográfiai adatok forrásai a területi statisztikai évkönyvek és tájékoztatók voltak. • A lakónépességi és a mortalitási adatokat egyaránt az Országos Tisztifőorvosi Hivatalon (OTH) keresztül az Országos Szakmai és Módszertani Központ (OSZMK) bocsájtotta rendelkezésünkre. • A standardizált halálozási arányszámok az Országos Szakmai és Módszertani Központtól származnak. • Az országos egészségfelmérés OLEF 2009 összeállított anyaga mintaként szolgált az egészségmagatartási adataink feldolgozásához, melyet az OSZMK mért fel. • A morbiditási adatok forrása az OTH és a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Népegészségügyi Kara által működtetett monitorozó rendszer, Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtő Program (HMAP) volt. • Az allergiás eredetű légzőrendszeri betegségek adatai a Debreceni Egyetem és Korányi Bulletin 2009 és 2010 évi adatainak felhasználásával készült.
3. Demográfiai helyzet A demográfiai helyzet ismerete fontos, meghatározó a lakosság egészségi állapotának elemzésében. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Jász-nagykun Szolnok megye lakosságának létszáma 2010. január 1-jén 390 775 fő volt, összlakossága minden évben kevesebb volt, mint az előzőben, vagyis folyamatos fogyás volt tapasztalható. Az előző évekkel összehasonlítva az adatokat, látható, hogy amíg 2000-ben 410-647 fő, addig 1990-ben 426.491 fő, 1980-ban pedig 446.708 fő volt a megye lakosságának száma. 2009 évben a legfrissebb népességi mutatókat figyelembe véve 4116 fővel volt több a megye lakosságának népességszáma, mint 2010 évben. Ez a születések és a halálozások számával indokolható főként. A népsűrűség 71,5 fő/km2 . A megye jelentős mértékben urbanizált, a lakosság több mint 60%-a városban él. 7 kistérség, ezen belül 78 település található.
3.1. A lakosság korösszetétele A lakosság korösszetétele a nemzetközi és hazai tendenciához hasonlóan alakul. A 65 év feletti lakosok aránya emelkedik, ezzel szemben a 15 év alattiak arányának a csökkenése figyelhető meg. Ennek következtében pedig növekszik az aktív korúak eltartási terhe is. A népesség kor és nem szerinti megoszlását korfával (korpiramissal) lehet szemléletesen ábrázolni. A vízszintes tengelyen bal oldalt a férfiak, jobb oldalt a nők aránya %-ban, a függőleges tengelyen a korcsoportok szerepelnek. A korfa lényegét tekintve egy oszlopdiagram, mely egy adott társadalom korösszetételét nemek és életkori szakaszok szerint egyidejűleg ábrázolja. A korfa jól szemlélteti a népességváltozási folyamatokat. Magyarországra, a régióra, így megyénkre is a fogyó népesség korfája jellemző (1. ábra) Magyarország, az Észak-alföldi régió (2. ábra) és JNSZ megye (3. ábra). Hagymakupola vagy urnaalakú, keskeny alakú, fölfelé kissé szélesedő, a fiatalok aránya csökken, a gyermekkorúak: 15-20%-a, a várható élettartam hosszú, az idősek aránya nő így 15-20%, eléri, majd meghaladja a fiatalok arányát. Gyorsan öregszik a népesség, a létszám stabilizálódik, majd csökken. Ez jellemző más országban is, mint például Svájc, Dánia, Németország, Olaszország korösszetételére is.
5
1. ábra Magyarország népességének száma nem és életkor szerint 2010. január 01.
Forrás: KSH 2. ábra Észak-alföldi Régió népességének száma nem és életkor szerint 2010.január 01.
Forrás: KSH A korfán két kiugrás és egy beszűkülés emelhető ki: a 25-34 évesek (1972-1981-ben születettek) és az 50-54 évesek (1952-1956-ban születettek) viszonylag nagy, valamint a 40-44 évesek (1962-1966-ban születettek) viszonylag alacsony létszáma. E létszámok alakulása jelentős mértékben népesedéspolitikai intézkedéseknek (az 50-es évek elején az abortusz elleni drasztikus törvények -„Ratkó-korszak”- és az akkor születettek leszármazottai - illetve az abortuszszigor enyhítése - köszönhető. Összehasonlítva a 2010-es korfát az 1980. évivel, jól látható a népesség korösszetételének átrendeződése is. (3. ábra).
6
3. ábra Jász-Nagykun-Szolnok megye népességének száma nem és életkor szerinti változása 1980. január 01 és 2010. január 01. között
Forrás: KSH A népesség túlnyomó részét mindkét nem esetében a munkaképes korosztály (15-64 évesek) adja. A megyei lakosság 2010. január 1-i korfája az öregedő népességű, modern, ipari társadalmakra jellemző; alul és felül összeszűkülő alakot mutat. A fiatalabb korban érvényes mérsékelt férfitöbblet, amely az idősebb korosztály felé haladva a nők hosszabb átlagos élettartamát tükrözve kifejezett nőtöbbletté alakul, amely ezen az ábrán is jól nyomon követhető.
3.2. Születés, halálozás, természetes szaporodás/fogyás A népesség természetes fogyása hazánkban már több évtizedek óta tartó folyamat. Jász-NagykunSzolnok megye természetes fogyása az Észak-alföldi régióban a legmagasabb és a magyarországi átlagnál is lényegesen rosszabb. Szemben az EU tagállamaiban megfigyelhető tendenciával, ahol folyamatos növekedés figyelhető meg. A régió megyéit tekintve a középmezőnybe tartozunk. (4-5. ábra) 4. ábra A természetes szaporodás/fogyás alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében és az Észak –alföldi régió megyéiben 2001-2010 között 0 2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
év
-1000
-2000
-3000
-4000
-5000
-6000
fő Hajdú-Bihar
Jász-Nagykun-Szolnok
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Forrás: KSH
7
2001 évtől szintén folyamatos csökkenés tapasztalható. 2010 évben a KSH adatai alapján az elhaltak száma 5515 fő volt, és 3319 gyermek született, így 2 196 fővel csökkent a népességszám megyénkben. 5. ábra A születés, halálozás, természetes szaporodás/fogyás alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2001-2010 között fő 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 -1 000 -2 000 -3 000 2001
2002
2003
2004
halálozás
2005
2006
2007
2008
születés
2009
2010
év
szaporodás/fogyás
Forrás: KSH Az adatok vizsgálata után megállapítható, hogy évről-évre csökken a születések száma. A régió adatait figyelembe véve megyénk a középmezőnybe tartozik (6. ábra) 6. ábra Az élveszületések számának alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében és az Észak –alföldi régió megyéiben 2001-2010 között fő
18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 2001
2002
Hajdú-Bihar
2003
2004
2005
2006
Jász-Nagykun-Szolnok
2007
2008
2009
2010
év
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Forrás: KSH Bármely társadalom fejlettségének fokmérője a csecsemőhalálozás alakulása (1 000 élveszületésre jutó 1 éves kor alatti halálozások száma). A csecsemőhalálozás aránya a megyében magasabb, mint az országos átlag. A KSH adatai alapján az 1000 élveszületésre számított csecsemőhalálozás 2009ben 7,41‰, 2010-ben már 8,3‰, vagyis az előző évhez képest is magasabb. 2006 óta megyénkben nőtt a csecsemőhalálozások száma. Az adott évben 10 halálozás volt, még 2010-ben már 27 csecsemő halt meg. (7-8 ábra)
8
7. ábra Csecsemőhalálozás Jász-Nagykun-Szolnok megyében és az Észak –alföldi régió megyéiben 2001-2010 között f ő 140 120 100 80 60 40 20 0
2001
2002
2003
Hajdú-Bihar
2004
2005
2006
2007
2008
Jász-Nagykun-Szolnok
2009
2010 év
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Forrás: KSH A csecsemőhalálozást az egészségügyi ellátórendszer minősége és társadalmi-, gazdasági tényezők befolyásolják. A csecsemő veszélyeztetettségét előre vetítő előidéző tényezők; – alacsony iskolai végzettség, kiszorulás a munkaerőpiacról, rossz lakásviszonyok, sok gyermek, káros szenvedélyek, rendezetlen családi viszonyok, az egészségügyi ellátás negálása – elsősorban a késői csecsemőhalálozásban jelennek meg. A koraszülött frekvencia 2006-tól szintén emelkedő tendenciát mutat, mert míg ebben az évben 7,4 % volt, addig 2010-ben már 9,4 %. A csecsemő halottak 2006 évi kedvezőbb adatai (2,6 ‰ ) addig 2010 évre már 8,3‰ –re emelkedett, amely többszörös növekedést mutat. 8. ábra Élveszületés, csecsemőhalálozás, koraszülött frekvencia adatai Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1992-2010 között
Évek
Forrás: KSH
Csecsemő Csecsemő Perinatális KoraszülöttÉlveszületések halottak száma halottak halálozás frekvencia száma (fő) (fő) száma (‰) (‰) (%)
1992 1994
5244 5052
59 61
11,25 12,07
11,82 11,22
8,67 8,35
1996 1998
4539 4179
55 34
12,11 8,13
10,3 11,63
8,37 8,85
2000 2002
4129 3988
38 28
9,2 7,02
14,6 9,2
8,2 8,8
2004 2006
3893 3858
22 10
5,7 2,6
9,7 6,2
8,7 7,4
2008
3742
17
4,5
*
9,8
2010
3265
27
8,3
*
9,4
*adathiány
Míg az újszülött halálozás csökkenésében elsősorban a magasan képzett embereknek és a korszerű diagnosztikának, terápiának van szerepe, addig a késői csecsemőhalálozásban inkább a területi munkát végző szakembereknek (védőnő, háziorvos) és a szociális segítségnyújtásnak (önkormányzatok, családsegítők, gyermekjólétiek) jut a főszerep, kiegészítve az oktatással.
9
3.3. Születéskor várható átlagos élettartam Egy adott naptári évre vonatkoztatott, születéskor várható átlagos élettartam azon életévek száma, amelyek születéstől kezdve átlagosan megélhetők lennének, az adott évi korspecifikus halálozási arányszámok jövőbeni változatlan érvényesülése esetén. Az évek folyamán nőtt a várható élettartam. 2010 évben mindkét nem esetében kevesebb a várható átlagos élettartam az országos viszonylathoz képest. A születéskor várható átlagéletkort a társadalmigazdasági jellemzők által szintén befolyásolt halálozási arányok is meghatározzák. Magyarországon belül az Észak-alföldi régióhoz tartozó területek a rosszabb életesélyű részeknek tekinthetők, ahol a halandósági mutatók változatlanul maradása mellett rosszabb életkilátásai vannak az itt élő lakosságnak. Ugyanakkor hazánkban, és így Jász-Nagykun-Szolnok megyében is, folyamatosan emelkedő tendencia figyelhető meg a várható élettartam esetében 2009-ig. Sajnálatos tény, hogy az érték ennek ellenére is messze elmarad az Európai Unió (27) és az Euro zóna (17) országainak szintjétől. Jász-Nagykun-Szolnok megye a Magyarországi átlagnál is rosszabb mutatóval rendelkezik. (9. ábra) 9. ábra A születéskor várható átlagos élettartam alakulása az Európai Unióban (27), az Euro zónában (17), Magyarországon és Jász-Nagykun-Szolnok megyében nemek szerint 2009. évben év 90 83,5
82,4
80
77,8
76,4
70
78
77,4
70
68,9
60 50 40 30 20 10 0 Európai Unio (27)
Eurozóna (17) Férfi
Magyarország Nő
Jász-NagykunSzolnok Megye
Az 1990 és 2010 évi adatokat összehasonlítva látható a magyarországi, a régiónk és külön megyénk lakosságának nemek szerinti, születéskor várható élettartamának alakulása (10. ábra). A születéskor várható átlagos élettartam megyénkben az országos átlaghoz közeli, de az Észak-alföldi régió átlagánál valamivel kedvezőbb. Megyénkben a férfiak esetében 70,5 év, nőknél 78,11 év volt a várható élettartam 2010-ben. 10. ábra A születéskor várható átlagos élettartam, átlagéletkor alakulása nemek szerint Jász-NagykunSzolnok megyében, az Észak-alföldi régióban és Magyarországon 1990 és 2010 évben 80
fő
70 60 50 40 30 20 10 0 1990
2010 Férfi
Észak-Alföldi Régió
1990
2010 Nő
Jász-Nagykun-Szolnok Megye
Magyarország
Forrás: KSH
10
A születéskor várható élettartam - és ebből az egészségben várható élettartam - a jólét egyik legfontosabb jelzőszáma. Kutató állítása szerint a születéskor, illetve bizonyos életkorokban még várható élettartam egy ország, egy régió, egy társadalmi csoport egyik, ha nem a legjobb életszínvonal mutatója. A teljes várható, és ezen belül az egészségben eltölthető életéveket tekintve a régió lakossága országos átlag alatti értékeket mutat, így az egészségben várható élettartamban nagy a leszakadás. (11.ábra) 11. ábra A 35 éves korra vonatkozó teljes és egészsesen, illetve betegségben várható élettartam megyék szerint 2005-2007
Forrás: KSH A megyékre vonatkozó számítás alapján jól kivehetőek a régión belüli eltérések is. Szabolcs-Szatmár megye férfilakosságának 35 éves korban még várható élettartama 33,3 év, ebből egészségben várható mindössze 18,2 év. Ennél a férfiak esetében csak Borsod-Abaúj-Zemplénben rosszabb a helyzet (33,1 és 18,1-es várható életévekkel). A nőknél a sereghajtó megyék Borsod és Nógrád. JászNagykun-Szolnok megye női lakosságának várható életkilátásai rosszabbak, mint a Szabolcs megyében élő nőké, még ha az előnyük minimális is.
4. A lakosság egészségét befolyásoló tényezők A népesség egészségi állapotában, valamint az azt meghatározó tényezők megjelenésében (a jövedelmi viszonyok, a születéskor várható átlagos élettartam, a gazdasági fejlettség mutatói) és az egészségügyi kiadások között, szoros kölcsönhatások mutathatók ki.
4.1.Foglakoztatottság, munkanélküliség Egészségi állapot szempontjából mind a munkanélküliség, mind a foglalkoztatottság fontos tényező. Országosan az Észak-Magyarország és Észak-alföld mutatószámai a legkedvezőtlenebbek. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a regisztrált munkanélküliek száma emelkedett. 2009 évben 156,7/ezer fő aktív korú (15-74 éves) ebből 138, 9 ezer/fő foglalkoztatott volt, így a munkanélküliek száma 17,8 ezer/fő. (12. ábra) A foglalkoztatási arány megyénkben 2009-ben 46,4 % a régióban a legkedvezőtlenebb volt (Hajdú-Bihar 43,2 %, Szabolcs-Szatmár 40,6 %). Megyénkben 2009-ben nőtt a munkanélküliek száma ez előző év adatokhoz viszonyítva. (12. ábra)
11
12. ábra Foglalkoztatottság és munkanélküliség alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2006 2009 között
ezer fő
180 160 140 120 100 80 60 40 20 0
2006
2007
aktív népesség 15-74
2008
év
2009
foglalkoztatott
munkanélküli
Forrás: KSH Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2010-ben átlagosan 28 291 fő álláskereső szerepelt a nyilvántartásokban. Számuk az előző évhez képest 7,1 százalékkal (1 880 fővel) emelkedett. A kirendeltségek közül leginkább Szolnok (+10,0%) és Tiszafüred (+9,3%) térségében nőtt az állástalanok száma. Csökkenés sehol sem volt tapasztalható, a legkisebb növekedést a karcagi kirendeltségen mérték. (+3,8%).(a KSH és JNSZM KH Munkaügyi Központ adatai alapján) A Munkanélküliségi ráta megmutatja a 15-74 éves munkanélküliek számát a 15-74 éves gazdaságilag aktív (foglalkoztatott és munkanélküli) népesség százalékában. 13. ábra Munkanélküliségi ráta Jász-Nagykun-Szolnok megyében, az Észak-alföldi régióban és Magyarországon 2000-2010 között %
80 70 60 50 40 30 20 10 0 2000
2001
2002
2003
Észak-alföldi Régió Jász-Nagykun-Szolnok Ország összesen
2004
2005
2006
2007
2008
év
2009
Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár-Bereg
Forrás: KSH Az Észak-alföldi régió és Hajdú-Bihar megye mutatói kedvezőbbek. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye magas munkanélküliségi, és kiugróan alacsony foglalkoztatási rátája jelentősen rontja a régiós átlagot. (13. ábra)
4.2.Jövedelmi viszonyok A jövedelmek alakulása tekintetében megfigyelhető, hogy megyénkben 2010-ben a nettó átlagkereset egy főre számítva 106.668 Ft volt, Magyarországon pedig 132.604 Ft. Közép –Magyarországon ezzel szemben 153.948 Ft. A régió adatait megvizsgálva Szabolcs megyében ennél kevesebb jövedelmet
12
kaptak. Az átlagkeresetek alakulása Hajdú-Bihar megyében kedvezőbb volt, ugyanis 8.312 Ft-tal magasabb a nettó átlagkereset ebben a megyében, mint nálunk. (14. ábra) 14. ábra Az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete 2010 évben Magyarország egyes területein és Jász-Nagykun-Szolnok megyében Ft/fő 160000 140000 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0 Észak- alföldi Régió
Hajdú-Bihar Megye
Magyarország Közép SzabolcsJász-NagykunMagyarország Szatm árSzolnok Bereg Megye Megye
Forrás: KSH
4.3.Egy főre jutó GDP alakulása A GDP adott terület (rendszerint egy ország) gazdaságának egységnyi idő alatt (általában egy év alatt) mért teljesítménye, mérőszáma. A GDP tekintetében a régiók között nagy eltérések láthatók. Első helyen áll a fővárost is magában foglaló Közép-Magyarország, amit Nyugat-Dunántúl, a harmadik helyen pedig Közép-Dunántúl követ. Az egy főre jutó GDP nagysága Közép-Magyarországon az országos átlagnál magasabb, Nyugat-Dunántúlon 1,9%-kal, Közép-Dunántúlon pedig már 7%-kal alacsonyabb volt. Az ország legfejlettebb térsége Közép-Magyarország, és a rangsor utolsó helyén álló Észak-Alföld egy főre jutó GDP-je között változatlanul 2,6-szeres a különbség. (15. ábra) 15. ábra Az egy főre jutó GDP alakulása régiónként és országosan 2009 évben
Forrás: OSZMK
13
5. Halandóság Az egészségügyi ellátó rendszer kapacitásainak racionális, az adott területen élő lakosság szükségleteinek megfelelő tervezéséhez, a társadalomra és a családokra nehezedő betegségteher méréséhez, valamint egészségfejlesztési programok tervezéséhez és hatékonyságuk méréséhez elengedhetetlen a lakosság halálozási viszonyainak ismerete.
5.1.Általános halandóság A Standardizált Halálozási Mutató (továbbiakban SHA) kor szerinti halálozási mutató, a mortalitás torzítatlan összehasonlítását teszi lehetővé egy vagy több populáció között. A korai halálozás (25-64 éves korosztály) struktúrája lényegesen eltér az összhalálozás haláloki struktúrájától. Az összes halálozás adatait figyelembe véve 2009 évben a vizsgált területek közül megyénkben a nők SHA adatai a legmagasabbak, ezt követi Szabolcs-Szatmár megye, illetve a régió. Hajdú –Bihar megye adatai a legkedvezőbbek. A férfiak vonatkozásban Szabolcs- Szatmár- Bereg megye után Jász- Nagykun –Szolnok megye adatai a legkedvezőtlenebbek. Az országos átlagnál rosszabb mutatókkal rendelkezünk. A férfiak halálozása tekintetében Szabolcs-Szatmár-Bereg megye van a legrosszabb helyen, ezt követi Jász-Nagykun-Szolnok megye, a régió, illetve az országos statisztika, legvégül Hajdú-Bihar megye mutatói. A megyéket megvizsgálva Hajdú–Bihar megye adatai 2007 és 2009 között is a régióban a legmagasabbak voltak, míg megyénkben az országos átlag felettiek a halálozási mutatók. A régió átlaga megyénk adataihoz képest hasonló számadatokkal rendelkezik a nők esetében, még a férfiaknál Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, illetve a régió mutatói rosszabbak. (16. ábra) 16. ábra Megyei standardizált halálozási arányszámok (SHA) az összes halálozás vonatkozásában Magyarországon, az Észak-alföldi régióban és Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2007- 2009 között a 0-X évesek körében 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 fé rfi
nő
2004
Hajdú-Bihar
fé rfi
nő
2005
Jász-N-Sz
fé rfi
nő
2006
fé rfi
nő
2007
Szabolcs-Sz-B
fé rfi
nő
2008
Észak-Alföld
fé rfi
nő
2009
Országos
Forrás: OSZMK
5.2.Legfőbb halálokok A legfőbb halálokok a keringési, daganatos, emésztőrendszeri, és a légző rendszer betegségei valamint a külső ok miatti bekövetkezett halálozás. A standardizált mutatók alapján látható, hogy 64 éves kor alatt - vagyis a korai halálozás esetén - a daganatos ok áll első helyen, ezt követi a keringési, emésztőrendszeri, külső ok, és végül a légző rendszer miatt bekövetkező halálok. 65 éves kor felett első helyre kerül a keringési, majd a daganat és végül a többi halálok. (17. ábra)
14
17. ábra Megyei standardizált halálozási arányszám (SHA) a legfőbb halálokok tekintetében Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2009 évben különböző korcsoportokban 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0
0-64 külső ok
65-
daganat
keringési
0-x
légzőrendszer
emésztőrendszer
Forrás:OSZMK Az országos, régiós és megyei adatokat megvizsgálva látható, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megye adatai minden halálok tekintetében rosszabbak az országos adatokhoz viszonyítva. A legfőbb halálokokat megvizsgálva látható, hogy a nemek közt is halálozási különbség tapasztalható. A vizsgált mintában megyénk mutatói a legrosszabbak férfiaknál a külső ok miatti halálozás, a nőknél a daganatos, a férfiak és nők emésztőrendszeri, valamint a nők légzőrendszeri halálozása. Mindkét nemben a legfőbb halálokok tekintetében az első helyen a keringési, majd a daganatos halálozás. Ezt követően különbség mutatható ki, így a férfiaknál harmadik a külső ok, negyedik az emésztő és végül a légzőrendszeri halálozás. A nőknél harmadik az emésztő, negyedik kis különbséggel a légzőrendszeri, majd ötödikként a külső ok miatti halálozás szerepel. (18. ábra) 18. ábra Megyei standardizált halálozási arányszám (SHA) a legfőbb halálokok tekintetében Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2009 évben a 0-X éves férfiak és nők körében 700 600 500 400 300 200 100 0 férfi
nő
keringési Hajdú-Bihar
férfi
nő
daganat Jász-N-Sz
férfi
nő
légzőrendszer Szabolcs-Sz-B
férfi
nő
emésztőrendszer Észak-Alföld
férfi
nő
külső ok Országos
Forrás:OSZMK
15
5.3.A keringési rendszer megbetegedése okozta halandóság A halálokok között kitüntetett helyet foglalnak el a keringési rendszer, közöttük is kiemelten a szívkoszorúér betegségei, elsősorban a szívinfarktus. A keringési rendszer betegségein belül JászNagykun-Szolnok megyében a szív-érrendszeri betegségek halálozása, így az ischaemiás szívbetegség miatti halálozás okozza a legnagyobb veszteséget. A halálozás gyakorisága mindkét nemben meghaladja az országos átlagot. (19-20. ábra) Az önpusztító életmód – jellemzően a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életvitel – a figyelmen kívül hagyott, vagy elégtelenül, illetve rosszul kezelt magas vérnyomás betegség külön-külön és együtt is veszélyezteti, vagy tovább rontja az érintettek esélyét egy teljes és egészségesebb, alkotó életre. Sok haláleset a szív-érrendszeri megbetegedések kockázati tényezői, így a már sokat emlegetett magas vérnyomás, a cukorbetegség, a zsíranyagcsere-betegség, az elhízás, a dohányzás és az alkoholizmus, valamint az egészségtelen táplálkozás, és mozgásszegény életvitel is - életmód váltással megelőzhetővé válna. 19. ábra Megyei standardizált halálozási arányszám (SHA) a keringési rendszer okozta halálozás tekintetében Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2009 évben a 0-X éves férfiak és nők körében 800 700 600 500 400 300 200 100 0 férfi
nő
2004
férfi
nő
2005
Hajdú-Bihar
férfi
nő
2006
Jász-N-Sz
férfi
nő
2007
férfi
nő
2008
Szabolcs-Sz-B
Észak-Alföld
férfi
nő
2009 Országos
Forrás:OSZMK 20. ábra Megyei standardizált halálozási arányszám (SHA) Ischaemiás szívbetegségek okozta halálozás tekintetében Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2009 évben a 0-X éves férfiak és nők körében 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 férfi
nő
2004 Hajdú-Bihar
férfi
nő
2005 Jász-N-Sz
férfi
nő
2006
férfi
nő
2007
Szabolcs-Sz-B
férfi
nő
2008 Észak-Alföld
férfi
nő
2009 Országos
Forrás: OSZMK
16
A szívinfarktus megelőzhető a kockázati állapotok időbeni felismerésével, az életmód megváltoztatásával, szükség esetén a megfelelő gyógyszeres kezelés bevezetésével. A már kialakult életveszélyes betegség túlélési esélyei jelentősen nőnek a gyors és szakszerű sürgősségi és intenzív ellátás elérése esetén is.
5.4. Agyi-érbetegség és magas vérnyomás okozta halálozás Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2009-ben mindkét nem esetében az agyi-érbetegség és magas vérnyomás miatti halálozás kisebb arányban fordul elő, mint az országos átlag. A 2004-es adatokkal összehasonlítva látható, hogy mindkét nemnél lényeges javulás tapasztalható. A 2008 évi adatokkal összehasonlítva viszont kisebb romlás érzékelhető. (21. ábra) 21. ábra Megyei standardizált halálozási arányszámok (SHA) az agyi-érbetegség és magas vérnyomás miatti halálozás az Észak-alföldi régióban 0-X éves férfiak és nők körében 2004-2009 között 250 200 150 100 50 0 férfi
nő
2004 Hajdú-Bihar
férfi
nő
2005 Jász-N-Sz
férfi
nő
2006
férfi
nő
2007
Szabolcs-Sz-B
férfi
nő
férfi
2008 Észak-Alföld
nő
2009 Országos
Forrás: OSZMK Az agyi-érbetegségek között legnagyobb arányban szereplő agyvérzéseket általában a nem hatékonyan kezelt, vagy a fel nem ismert magas vérnyomás betegség okozza, melynek felismerése és kezelése a világon mindenhol az alapellátás kompetenciájába tartozik. Nagy jelentősége van ezért a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésben a különböző szűrőprogramoknak, amely a legfőbb rizikó tényezőket vizsgálja, így a vérnyomás és testzsír mérésnek, koleszterin és vércukorszint ellenőrzésének is. Ezekkel az egyszerű vizsgálatokkal az időben felismert betegség jól kezelhető és az esetleges szövődmények kialakulása is kivédhető válik. Megfelelő életmóddal, így egészséges táplálkozással, mozgással, mérsékelt só fogyasztással a betegségek nagy része megelőzhetővé, ezáltal az idő előtti halálozás is kivédhetővé válna. Ebben a munkában az egészségfejlesztésnek kiemelten fontos szerepe van, mert nagyobb hangsúlyt kell fektetni az egészségtudatos magatartás elterjesztésében, és ezt az egészségkommunikáció eszközeivel szélesebb körben kell alkalmazni. Fontos a szűrést követően a kezelések megkezdése a beteg együttműködése.
5.5.Daganatos megbetegedések okozta halandóság A daganatok kialakulásában számos kockázati tényező játszik szerepet, melyek közül több (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás, egészségtelen táplálkozás stb.) az életmódra vezethető vissza. Mindemellett egyéb környezeti, biológiai hatások és a genetikai hajlam is nagy szerepet játszik e betegségek kialakulásában. A halálozások gyakorisági listáján a rosszindulatú daganatok a második helyet foglalják el. A férfiaknál és nőknél is az összes daganatos betegség előfordulása 2009 évben az országos átlag feletti volt. Nők esetén az országos, régiós összehasonlításban is megyénkben rosszabb eredményeket találtunk. A 2008. évi adatokkal összehasonlítva a 2009 évit, lényeges csökkenés tapasztalható mindkét nem esetén, de a férfiaknál nagyobb arányú, mint a nőknél. (22. ábra)
17
22. ábra Megyei standardizált halálozási arányszám (SHA) az összes daganat tekintetében az Észak-Alföldi régióban 2004-2009 között 0-X éves férfiak és nők körében 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 férfi
nő
2004 Hajdú-Bihar
férfi
nő
2005 Jász-N-Sz
férfi
nő
2006
férfi
nő
2007
Szabolcs-Sz-B
férfi
nő
2008 Észak-Alföld
férfi
nő
2009 Országos
Forrás: OSZMK Helyes életvezetéssel, körültekintő környezetkímélő magatartással, az embert védő munkakörnyezet biztosításával, valamint az ivóvíz, a levegő és az élelmiszerek biztonságának növelésével sokat tehetünk a rosszindulatú daganatok kialakulása ellen. További fontos tényező lehet egyes daganatok okozta halálozások csökkentésében a szűrővizsgálat. A WHO szerint központilag szervezett lakosságszűrés javasolt az emlő, a méhnyak daganatok esetén. Ajánlatos a vastagbél, a prosztata, a szájüreg és a tüdődaganat esetén a veszélyeztetettek célzott szűrése is. A szűrővizsgálatokon történő részvétel fokozásában is fontos szerepe van a népegészségügynek, így az időben felismert betegség jól kezelhető.
5.6. Ajak, szájüreg és garat daganatos megbetegedése okozta halandóság Jász-Nagykun-Szolnok megyében, az ajak, szájüreg, garat daganatos halálozása tekintetében a férfiak halálozásának gyakorisága lényegesen magasabb az országos és a régiós átlagnál, a nőknél ezek az arányok valamivel jobbak. A 2008 évit viszonyítva a 2009-es adatokhoz, a férfiak esetében lényeges romlás tapasztalható, mint egy évvel ezelőtt.(23.ábra) Ezeknek a daganatoknak a két fő rizikófaktora a dohányzás és az alkoholfogyasztás. Elsődleges preventív feladat az egészséges életmódra nevelés, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás visszaszorítása, valamint a megfelelő szájhigiénia betartása. Másodlagos preventív feladat a korai szűrés segítségével idejében megkezdeni a beavatkozást, kezelést.
18
23. ábra Megyei standardizált halálozási arányszámok (SHA) az ajak, szájüreg, garat rosszindulatú daganat tekintetében az Észak-Alföldi régióban 2004-2009 között 0-X éves férfiak és nők körében 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 férfi
nő
2004 Hajdú-Bihar
férfi
nő
2005
férfi
nő
2006
Jász-N-Sz
férfi
nő
férfi
2007
nő
2008
Szabolcs-Sz-B
férfi
nő
2009
Észak-Alföld
Országos
Forrás: OSZMK
5.7. A légcső, hörgő, tüdőrák megbetegedése okozta halandóság 2009-ben a férfiaknál e daganat fajtának előfordulása jelentősen magasabb az országos szinthez képest. A nők esetében a magyarországival azonos. 2008 évben még a nőknél ez a szám magasabb volt az országos átlagnál. Ha a régiós adatokkal hasonlítjuk össze, a férfiak esetében alacsonyabb, a nőknél viszont magasabb a tüdőrák okozta halálozás megyénkben.(24.ábra) 24. ábra Megyei standardizált halálozási arányszámok (SHA) a légcső, hörgő, tüdőrák tekintetében az Észak-Alföldi régióban 0-X éves férfiak és nők körében 2004-2009 között 160 140 120 100 80 60 40 20 0 férfi
nő
2004 Hajdú-Bihar
férfi
nő
2005 Jász-N-Sz
férfi
nő
2006
férfi
nő
2007
Szabolcs-Sz-B
férfi
nő
2008 Észak-Alföld
férfi
nő
2009 Országos
Forrás: OSZMK Ha a 2008-as adatokkal összehasonlítjuk a 2009 évit, látható, hogy mindkét nemnél csökkent a halálozás. A férfiak esetében 1994 óta csökkenő tendencia figyelhető meg, de a nőknél a halálozás 2008 évben volt a legmagasabb, attól kezdve kisebb csökkenés tapasztalható.(24. ábra) A magyar férfiak rosszindulatú daganatai között 2008-ban első helyen a légcső, hörgő és tüdő rosszindulatú daganata állt. E tekintetben a megye halálozási mintázata is megfelelt az országosnak. A betegség legfőbb okaként, a dohányzás szerepel. A passzív dohányzás ugyancsak növeli a tüdőrák kockázatát.
19
5.8. A légzőrendszer okozta halandóság A férfiak és nők tekintetében is a légzőrendszer okozta halálozás 2009-ben magasabb az országos átlagnál. A férfiaknál közel megegyező a 2008 évi adatokkal, míg a nőknél nagyobb emelkedés tapasztalható 2009 évben. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a régiós átlaghoz viszonyítva a férfiak esetében alacsonyabb, nőknél magasabb a halálozás alakulása. (25. ábra) 25. ábra Megyei standardizált halálozási arányszámok (SHA) a légzőrendszer okozta halálozás tekintetében az Észak-Alföldi régióban 0-X éves férfiak és nők körében 2004-2009 között 120 100 80 60 40 20 0 férfi
nő
2004
Hajdú-Bihar
férfi
nő
férfi
2005
nő
2006
Jász-N-Sz
férfi
nő
2007
Szabolcs-Sz-B
férfi
nő
2008
Észak-Alföld
férfi
nő
2009
Országos
Forrás: OSZMK A légző rendszer betegségei okozta halálozás több mint fele elkerülhető lenne. A heveny légúti fertőzések, a tüdőgyulladás, idült hörghurut, tüdőtágulat és asztma például a megfelelő megelőzéssel kivédhetővé válna. A betegség megfelelő kezeléssel, bizonyos légúti megbetegedések szűrésével és utána megfelelő gondozással nem vezetne idő előtti halálozáshoz.
5.9. Emésztőrendszer okozta halandóság Az emésztőrendszeri halálozás adatait vizsgálva látható, hogy míg 2008-ban mindkét nem esetén Jász-Nagykun–Szolnok megyében az országos átlag alatti volt a halálozás, addig 2009-ben a férfiak és nők tekintetében is meghaladta a Magyarországi átlagot. Nőknél az előző évihez hasonlítva kisebb növekedés látható, addig a férfiaknál lényeges emelkedés tapasztalható. (26.ábra) 26. ábra Megyei standardizált halálozási arányszámok (SHA) az emésztőrendszer okozta halálozás tekintetében az Észak-Alföldi régióban 0-X éves férfiak és nők körében 2004-2009 között 140 120 100 80 60 40 20 0 férfi
nő
2004
Hajdú-Bihar
férfi
nő
férfi
2005
Jász-N-Sz
nő
2006
férfi
nő
2007
Szabolcs-Sz-B
férfi
nő
2008
Észak-Alföld
férfi
nő
2009
Országos
Forrás: OSZMK
20
Az emésztőrendszer betegségei okozta halálozás, az alkoholos májbetegség és májzsugor okozta halálozás Magyarországon, így megyénkben is jelentős probléma. Az Európai Unió átlagától való kedvezőtlen eltérés 2-2,5-szeres. A haláloki struktúrában, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, férfiaknál a negyedik, nőknél a harmadik helyet foglalja el.
5.10.Külső okra visszavezethető halandóság A külső okokra visszavezethető halálozások a megyei haláloki struktúrában férfiaknál a harmadik, nőknél az ötödik helyen állnak (2008-ban még a negyedik helyen volt). Rendkívül heterogén haláloki főcsoportnak tekinthető -, így az adatok értékelésénél is figyelembe kell vennünk-, mert ide tartoznak a balesetek,- háztartási, közlekedési és munkabalesetek-, az erőszak, ill. önsértés következtében bekövetkező halálozások is. A Jász-Nagykun-Szolnok megyében a térség férfi lakosságának halálozása magasabb, mint az országos átlag. A nők esetében a megye értékei míg 2008-ban az országos átlaghoz hasonló volt, addig 2009-ben már lényeges romlás tapasztalható, vagyis az országos átlagtól kedvezőtlenebb irányba tért el. (27.ábra) 27.ábra Megyei standardizált halálozási arányszámok (SHA) a külső ok miatti halálozás az ÉszakAlföldi régióban 0-X éves férfiak és nők körében 2004-2009 között 160 140 120 100 80 60 40 20 0
férfi
nő
2004 Hajdú-Bihar
férfi
nő
2005 Jász-N-Sz
férfi
nő
2006
férfi
nő
férfi
2007
Szabolcs-Sz-B
nő
2008 Észak-Alföld
férfi
nő
2009 Országos
Forrás: OSZMK
5.11. Önártalom, önsértés okozta halandóság A külső ok miatti halálozáson belül az önsértés, önártalom miatti halálozás adataiból látható, hogy mindkét nem esetében az országos átlag fölötti a halandóság megyénkben. Férfiaknál a 2008-as évhez viszonyítva javulás tapasztalható ugyan, de a nőknél lényeges romlás következett be 2009-re. (28.ábra) A nemzetközi tendenciáknál látható, hogy megyénkben a férfiaknál átlagosan 3-szor, nőknél 2-szer gyakoribb a halálozás az EU tagállamait jellemző értékeknél. Az öngyilkosság okozta halálozások csökkentését célzó stratégiákban hatékony eszköz lehet, a krízis állapotban lévők és/vagy a depresszióban szenvedők időben történő felismerése és megfelelő ellátása. A lelki egészségre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a különböző egészségfejlesztési programok, egészségtervek készítésénél, hogy javítani tudjunk ezeken a kedvezőtlen mutatókon. A mentális problémák gyakran fordulnak elő együttesen, illetve az egyes mentális zavarok szerepe az öngyilkos magatartásban is jelentős, ezért fontos lenne a mentális és lelki egészségvédelmet kiemelten kezelni a népegészségügyben.
21
28.ábra Megyei standardizált halálozási arányszámok (SHA) az önártalom, önsértés miatti halálozás tekintetében az Észak-Alföldi régióban 0-X éves férfiak és nők körében 2004-2009 között 60 50 40 30 20 10 0 férfi
nő
férfi
2004
nő
férfi
2005
Hajdú-Bihar
nő
2006
Jász-N-Sz
férfi
nő
2007
férfi
nő
férfi
2008
Szabolcs-Sz-B
nő
2009
Észak-Alföld
Országos
Forrás: OSZMK
5.12. A halálozás területi különbségei megyénk kistérségeiben A halálozási egyenlőtlenségek mögött - mint tudjuk,- állhatnak társadalmi-gazdasági különbségek. Ezeknek szerepük van a különböző rizikó-tényezők (dohányzás, alkoholfogyasztás, stressz, alacsony vagy magas kalóriabevitel, stb.) gyakoribb előfordulásában, mely a morbiditás növekedésével járhat. A nyers mutatók - az eltérő lakosság szám miatt - lényegében nem hasonlíthatók össze, viszont egyegy kistérségen belül a halálozás arányait jól tükrözik, illetve a nemek közötti előfordulási különbséget is láthatjuk. Minden kistérségben a keringési rendszer okozta halálozás van első helyen, második a daganatos halálozás és utána a sorrendben kisebb eltérések vannak térségenként.(29.ábra) 29. ábra Nyers halálozási mutatók alakulása a legfőbb halálokok tekintetében Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségeiben 2009 évben a 0-X éves férfiak és nők körében Jászberény
Karcag
Halálok
Kunszentmárton
Szolnok
Tiszafüred
Törökszentmiklós
Mezőtúr
férfi
nő
férfi
nő
férfi
nő
férfi
nő
férfi
nő
férfi
nő
férfi
nő
Keringési rendszer betegségei
319
423
151
133
133
165
390
390
122
154
122
148
105
96
Daganatok
178
118
87
57
76
57
231
188
79
68
77
58
53
46
38
25
37
15
30
15
76
45
21
13
18
16
20
7
31
28
19
19
17
12
44
30
19
28
20
12
17
24
Külső ok
37
20
22
6
36
20
67
29
26
8
24
12
25
2
Egyéb halálok
26
53
17
30
23
21
42
59
12
19
20
17
8
14
Emésztőren d-szer betegségei Légzőrendszer betegségei
Forrás: KSH Az egészségügyi ellátás a fokozott igények kielégítésére sokszor éppen a társadalmilag-gazdaságilag elmaradottabb kistérségeken nem fedezi a szükségletet (Pl. nincs a településen helyben orvos, a lakosság szegénysége folytán kevéssé mobilis, vagy nem tudja a szükséges ellátást megvásárolni.) Mindezek a tényezők együtt is eredményezhetik a kedvezőtlen idő előtti halálozási mutatók meglétét.
22
Tisztában vagyunk vele, hogy a felsoroltak alapkimutatások, és valóban, csak a kezdeti információkat adhatják meg a kistérségek egészségi állapotában, egészségügyi-szociális ellátásban való tájékozódásban. Az egyenlőtlenség nemcsak hazánkban, de világszerte is az egyik fő kutatási területe az egészségügynek. Némely országban a halálozási adatokat összekapcsolva a népszámlálási adatokkal nagyon pontos kimutatásokat készítenek arról, milyen társadalmi-gazdasági és szociális helyzete volt az elhunytnak. Hazánkban egyelőre erre nincs mód. A kistérségekre vonatkozóan azonban rendelkezésre állnak gazdasági fejlettségi besorolási adatok melyeket a KSH nyilvánosságra hozott. Ezek, megítélésünk szerint, a kistérségi halálozási adatokkal együtt kezelve tájékoztatást adhatnak arra vonatkozóan, milyen betegségek miatti halálozási eloszlás a jellemző a különböző fejlettségű régiókban, kistérségekben. Sajnos ebben az esetben is számolni kell, a már említett torzító tényezővel, a halálozási mintaszám kicsinységével is, ezért megállapításokat, messzemenő következtetéseket, csak óvatosan tehetünk. Minden kistérségben a keringési rendszer okozta halálozás van a legelső helyen, ezt követi a daganatos halálok, majd ezt követően eltérések vannak a kistérségek között. Például a Szolnoki és Karcagi térségben az emésztőrendszeri, Tiszafüred, Mezőtúr a légzőrendszer, Kunszentmártoni kistérségben a külső ok miatti halálozás van a harmadik helyen. (30.ábra) 30.ábra Nyers halálozási mutatók a legfőbb halálokok tekintetében Jász-Nagykun- Szolnok megye kistérségeiben 2009 évben a 0-X évesek körében 800
700
600
500
400
300
200
100
0 Jászberény
Karcag
Keringési rendszer
Kunszentmárton Daganatok
Szolnok Emésztőrendszer
Tiszafüred
Törökszentmiklós
Mezőtúr
Külső ok
Egyéb
Légzőrendszer
Forrás: KSH
6. A megbetegedések főbb mutatói a megyében 6.1. A 0-18 évesek legfőbb betegségei A fiúk és lányok esetén a leggyakrabban előforduló betegség a táplálkozási és anyagcsere zavar, ezt követi a vér és vérképzőszervek, immunrendszer betegségei. A fiúknál harmadik helyen az asztma, lányoknál az idült bőrgyulladás, (atopiás dermatitisz, ekcéma) szerepel. A negyedik helyen lányoknál a szem betegségei, a fiúknál pedig az idült bőrgyulladás, (atopiás dermatitisz, ekcéma) van. Az elhízás és az alultápláltság, a magas vérnyomás, illetve a mentális és viselkedészavarok is gyakoribbak a fiúknál. A deformáló hátgerinc elváltozás betegség száma a lányoknál kissé meghaladja a fiúkét. (31.ábra)
23
31.ábra A leggyakrabban előforduló betegségek Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2009 évben a 0-18 éves fiúk és lányok körében 2500
2000
1500
1000
500
0 Fiúk
Lányok
Rosszindulatú daganatok (C00-C97)
A vér és vérképző szervek,immunrendszert érintő rendellenességek (D50-D89)
Vashiányos anaemia (D50) Diabetes mellitus (E10-E14) Kalóriatöbblet miatti elhízás (E66.0)
Endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek (E00-E90) Fehérje- és energiahiányos alultápláltság (E43-E44) Mentális- és viselkedészavarok (F00-F99)
A szemizmok, szemmozgás, alkalmazkodás,a fénytörés betegségei (H49-H52) Vezetéses típusú, idegi eredetű és egyéb hallásvesztés (H90, H91) Asthma (J45) Deformáló hátgerinc-elváltozások (M40-M43)
Vakság és csökkentlátás (H54) Magasvérnyomás (hypertensív) betegségek (I10-I15) Atopiás dermatilis (L20)
Forrás: KSH
6.2. A 0-18 évesek legfőbb betegségei a kistérségekben A kistérségek betegségmutatóit megvizsgálva látható, hogy eltérések vannak a leggyakrabban előforduló betegségek tekintetében a 0-18 éves korúak között, még a nemek között is. Jászberényben a leggyakoribb betegség az endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegség, ezt követi az asztma, a szembetegségek, az idült bőrgyulladás ekcéma (atopiás dermatitis). Karcagon az endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek fordulnak elő a legnagyobb számban, ezt követi a vér és vérképzőszervek, immunrendszer, majd az atopias dermatitis. Kunszentmártonban leggyakoribb az asztma, majd az endokrin, táplálkozási és anyagcsere, illetve harmadik helyen a szemizmok, fénytörés betegségei. Szolnokon az atopias dermatitis van első helyen, az endokrin és anyagcsere, harmadikként a vér és vérképzőszervi betegségek a leggyakoribbak. Tiszafüreden a táplálkozás és endokrin betegségek, atopias dermatitis, a vér és vérképzőszervek betegségei foglalják el az első három helyet. Törökszentmiklóson első a vér és vérképzőszervi, ezt követi az endokrin és anyagcsere, atopias dermatitis. Mezőtúron leggyakoribb a vér és vérképzőszervi, másodikként a mentális és viselkedészavarok, egyenlő arányú harmadikként az endokrin, táplálkozási zavarok, illetve a deformáló hátgerinc elváltozások előfordulása a vizsgált kistérségben. (32-33.ábra)
24
32. ábra A leggyakrabban előforduló betegségek esetszáma Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségeiben 2009 évben a 0-18 éves fiúk és lányok körében
Jászberény
Karcag
Kunszentmárton
Szolnok
Tiszafüred
Törökszent -miklós
Mezőtúr
fiú
lány
fiú
lány
fiú
lány
fiú
lány
fiú
lány
fiú
lány
fiú
lány
7
5
8
9
4
1
13
4
4
4
5
4
3
13
238
289
497
495
109
171
448
495
124
166
284
258
189
180
-Vashiányos anaemia (D50)
136
182
370
367
76
138
382
403
94
101
180
193
111
85
Endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek (E00E90)
429
406
487
523
159
171
530
578
213
206
214
201
96
91
-Diabetes mellitus (E10-E14)
12
10
10
13
9
4
30
38
12
6
6
6
6
4
-Fehérje- és energiahiányos alultápláltság (E43-E44)
16
15
20
33
7
5
5
12
3
1
9
9
3
4
-Kalóriatöbblet miatti elhízás (E66.0)
207
186
212
178
99
96
316
310
67
57
135
131
44
45
Mentális- és viselkedészavarok (F00-F99) A szemizmok, a szemmozgás, az alkalmazkodás,fénytörés betegségei (H49-H52)
243
183
291
6
3
110
261
196
140
95
163
103
189
128
274
288
302
285
148
165
407
444
96
107
140
139
64
62
Vakság és csökkentlátás (H54)
12
6
6
3
10
10
15
15
30
28
1
0
3
1
23
13
29
22
9
8
34
18
7
12
7
6
1
1
99
47
29
27
35
31
97
75
39
18
47
33
19
18
Asthma (J45)
429
255
296
178
268
225
528
303
101
66
132
60
101
53
Atopiás dermatilis (L20)
268
291
392
400
47
63
689
763
134
169
164
159
38
49
Deformáló hátgerinc-elváltozások (M40-M43)
136
137
265
271
27
19
94
124
117
136
139
146
83
104
Rosszindulatú daganatok (C00C97) A vér és vérképző szervek, immunrendszert érintő rendellenességek (D50-D89)
Vezetéses típusú, idegi eredetű és egyéb hallásvesztés (H90, H91) Magasvérnyomás (hypertensív) betegségek (I10-I15)
Forrás: KSH
25
33. ábra A leggyakrabban előforduló betegségek esetszáma Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségeiben 2009 évben a 0-18 évesek körében 1500
1250
1000
750
500
250
0 Jászberény
Karcag
Rosszindulatú daganatok Endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek Kalóriatöbblet miatti elhízás Vakság és csökkentlátás Asthma
Kunszentmárton
Szolnok
A vér és vérképző, immunrendszer betegségei Diabetes mellitus Mentális- és viselkedészavarok Hallásvesztés Atopiás dermatilis
Tiszafüred
Törökszentmiklós
Vashiányos anaemia Fehérje- és energiahiányos alultápláltság A szemizmok, az alkalmazkodás és a fénytörés betegségei Magasvérnyomás betegségek Deformáló hátgerinc-elváltozások
Forrás: KSH
6.3. A 19-X évesek legfőbb betegségei A szív- és érrendszeri betegségek egyik leggyakoribb kockázati tényezője a magasvérnyomásbetegség. Mind a férfiak, mind a nők esetében a magas vérnyomás gyakorisága jelentősen emelkedett az életkorral, az emelkedés mértéke – az előző tízéves korcsoporthoz képest – a 45-54 éves korosztályban a legjelentősebb. A 74 éven felüliek körében már csökken az előfordulásuk mértéke. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a felnőttek körében a legnagyobb arányban előforduló betegség a magas vérnyomás mindkét nem esetén. A férfiaknál második helyen a szív vérellátási zavara (ischaemiás szívbetegség) áll, ezt követi a gerinccsigolyák betegségei (spondylopathiák), a zsír (lipoprotein) anyagcsere betegsége, a cukorbetegség (diabetes mellitus), az idült alsólégúti betegségek, az érbetegségek (cerebrovasculáris) illetve legvégül az egyéb felsorolt, de nem említett betegségek szerepelnek. A nőknél a második helyen a gerinccsigolyák betegségei (spondylopathiák), a szív vérellátási zavara (ischaemiás szívbetegség), a zsír (lipoprotein) anyagcsere betegsége, a cukorbetegség (diabetes mellitus), a csontsűrűség és csontszerkezet, illetve a pajzsmirigy rendellenességei és végül az egyéb külön nem említett betegségek fordulnak elő.(34-35.ábra)
26
34.ábra A leggyakrabban előforduló betegségek Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2009 évben a 19-X éves férfiak és nők körében
19-64 éves férfiak
65-X éves férfiak
19-X éves férfiak összesen
19-64 éves nők
65-X éves férfiak
19-X éves nők összesen
19-X éves fériak + nők összesen
Rosszindulatú daganatok (C00C97)
2066
2267
4333
3191
3154
6345
10678
A vér és vérképző szervek, immunrendszer rendellenességek (D50-D89)
1959
1359
3318
6462
2731
9193
12511
Vashiányos anaemia (D50)
919
638
1557
3923
1429
5352
6909
Pajzsmirigy rendellenességei (E00-E07)
1542
624
2166
7479
2755
10234
12400
Diabetes mellitus (E10-E14)
8792
5963
14755
8159
9456
17615
32370
11149
5944
17093
12417
10142
22559
39652
957
1288
2245
1364
1755
3119
5364
Magasvérnyomás (hypertensiv) betegségek (I10-I15)
28406
17514
45920
31252
29890
61142
107062
Ischaemiás szívbetegségek (I20I25)
9059
11259
20318
9381
17339
26720
47038
Cerebrovascularis betegségek (I60-I69)
2347
3991
6338
2544
5887
8431
14769
Idült alsó légúti betegségek (J40J44)
3704
3555
7259
4104
3805
7909
15168
Asthma (J45)
3408
1636
5044
4779
2101
6880
11924
Gyomor-, nyombél-, gastrojejunális fekély (K25-K28)
2996
1686
4682
2754
1949
4703
9385
A máj betegségei (K70-K77)
3169
1336
4505
1751
963
2714
7219
Köszvény (M10)
3141
1774
4915
1331
1552
2883
7798
Deformáló hátgerinc-elváltozások (M40-M43)
1962
860
2822
2379
1366
3745
6567
Spondylopathiák (M45-M49)
13201
5659
18860
17963
10091
28054
46914
798
1235
2033
4636
7871
12507
14540
Lipoprotein-anyagcsere rendellenességei, lipidaemiák (E78) Átmeneti agyi ischaemiás attakok (TIA)agyi érsyndromák (cerebrovascularis) (G45, G46)
A csontsűrűség és csontszerkezet rendellenességei (Osteoporosis) (M80-M85)
Forrás: KSH A teljes korcsoportot megvizsgálva a magas vérnyomás a nőknél gyakrabban fordul elő, mint a férfiaknál, ugyanis 2009 éves adatok alapján 45.920, míg a nőknél 61.142 esetben regisztáltak magas vérnyomás betegséget. Az asztma a férfiaknál 5044, míg a nőknél 6880 esetben fordult elő, tehát ez is a nőknél gyakoribb. Nemcsak a nemek között, hanem a különböző korcsoportoknál is bizonyos betegségek gyakrabban fordulnak elő. A cukorbetegség a 19-64 éves korúaknál gyakrabban fordul elő, mint 65 éves kor felett. (35.ábra)
27
35.ábra Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legnagyobb számban előforduló betegségek száma a 19-X éves korú férfiak és nők körében 2009 évben 70000
60000
50000
40000
30000
20000
10000
0
Férfiak Rosszindulatú daganatok (C00-C97) -Vashiányos anaemia (D50) Diabetes mellitus (E10-E14) Átmeneti agyi ischaemiás attakok (TIA)agyi érsyndromák (cerebrovascularis) (G45, G46) Ischaemiás szívbetegségek (I20-I25) Idült alsó légúti betegségek (J40-J44) Gyomor-, nyombél-, gastrojejunális fekély (K25-K28) Köszvény (M10) Spondylopathiák (M45-M49)
Nők A vér és vérképző szervek, immunrendszer rendellenességek (D50-D89) Pajzsmirigy rendellenességei (E00-E07) Lipoprotein-anyagcsere rendellenességei, lipidaemiák (E78) Magasvérnyomás (hypertensiv) betegségek (I10-I15) Cerebrovascularis betegségek (I60-I69) Asthma (J45) A máj betegségei (K70-K77) Deformáló hátgerinc-elváltozások (M40-M43) A csontsűrűség és csontszerkezet rendellenességei (Osteoporosis) (M80-M85)
Forrás: KSH
6.4. A 19-X évesek legfőbb betegségei a kistérségekben A kistérségeknél a teljes korcsoportban a magas vérnyomás fordul elő a legnagyobb arányban, ez van az első helyen mindenhol. A jászberényi, karcagi, kunszentmártoni, szolnoki, mezőtúri kistérségben a második helyen a gerinccsigolyák betegségei (spondylopathiák), harmadikon az ischaemiás szívbetegség szerepel. Tiszafüreden a második helyen az ischaemiás szívbetegség van és ezt követi a lipoproteinanyagcsere rendellenességek, lipidémiák mint betegségek. Törökszentmiklóson másodikként a spondylopathiák vannak, majd harmadikként a lipoproteinanyagcsere rendellenességek lipidémiák fordulnak elő, itt negyedik helyre került az ischaemiás szívbetegségek csoportja. A nemek közt is különbségek mutatkoznak a betegségek előfordulása tekintetében, így a magas vérnyomás betegség, a cukorbetegség (diabetes mellitus), a zsír (lipoprotein anyagcsere zavarok, lipidémiák) a nőknél gyakoribb betegség. A férfiaknál a köszvény fordul elő nagyobb számban minden kistérségben. (36-37. ábra) A felsorolt betegségeknél az életmódnak, a megfelelő táplálkozásnak fontos szerepe van. Helyes táplálkozással, a megfelelő testsúly, mozgás elérésével, a magas vérnyomásnál a só fogyasztás csökkentésével, a köszvénynél a diétával a betegség jól szinten tartható, a tünetek enyhíthetőek, a beteg állapota javulhat, és a szövődmények is kivédhetőek.
28
36.ábra Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legnagyobb számban előforduló betegségek száma a 19-X éves korú férfiak és nők körében 2009 évben 40000 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0 Jászberény
Karcag
Kunszentmárton
Rosszindulatú daganatok (C00-C97) Pajzsmirigy rendellenességei (E00-E07) Átmeneti agyi ischaemiás attakok (TIA) agyi érsyndromák (G45, G46) Cerebrovascularis betegségek (I60-I69) Gyomor-, nyombél-, gastrojejunális fekély (K25-K28) Deformáló hátgerinc-elváltozások (M40-M43)
Szolnok
Tiszafüred
A vér és vérképző szervek, immunrendszer rendellenességek (D50-D89) Diabetes mellitus (E10-E14) Magasvérnyomás (hypertensiv) betegségek (I10-I15) Idült alsó légúti betegségek (J40-J44) A máj betegségei (K70-K77) Spondylopathiák (M45-M49)
Törökszentmiklós
Mezőtúr
Vashiányos anaemia (D50) Lipoprotein-anyagcsere rendellenességei, lipidaemiák (E78) Ischaemiás szívbetegségek (I20-I25) Asthma (J45) Köszvény (M10) Osteoporosis (M80-M85)
Forrás: KSH
37 .ábra A leggyakrabban előforduló betegségek Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségeiben 2009 évben a 19-X éves férfiak és nők körében Forrás: KSH Jászberény
Karcag
Kunszentmárton
Szolnok
Tiszafüred
Törökszentmiklós
Mezőtúr
férfi
nő
férfi
nő
férfi
nő
férfi
nő
férfi
nő
férfi
nő
férfi
nő
922
1415
384
604
377
517
1468
2236
433
602
367
481
382
486
579
2052
310
727
224
538
1156
3180
545
996
367
994
137
706
234
1335
183
521
113
300
587
1939
236
446
121
447
83
364
290
1311
222
1184
120
536
766
4059
461
1622
213
997
94
525
2592
3018
1419 1712
1204
1697
5786
6408
1332
1834
1197
1369
1225 1577
3302
4284
1390 1857
1297
1627
6790
8914
1666
2390
1701
2385
947
1102
725
1200
233
252
260
337
512
747
219
200
180
268
116
115
Magasvérnyomás (hypertensiv) betegségek (I10-I15) Ischaemiás szívbetegségek (I20-I25)
9304
12481
4790 6157
4337
6067
15496 20863
4541
6119
4138
5682
3314 3773
3069
4160
1964 2481
1784
2180
7282
9410
2176
3060
1538
2511
2505 2918
Cerebrovascularis betegségek (I60-I69)
1366
1957
515
589
679
877
2165
2700
554
750
529
832
530
637
Idült alsó légúti betegségek (J40-J44)
1447
1529
952
1201
970
876
2017
2144
743
935
665
842
465
382
Asthma (J45)
986
1452
558
706
968
1148
1623
2482
266
395
217
314
426
383
Gyomor-, nyombél-, gastrojejunális fekély (K25-K28)
1182
1184
813
865
425
448
1290
1263
339
285
380
415
253
243
878
446
654
518
411
320
1346
714
641
335
333
212
242
149
Köszvény (M10)
948
498
549
373
484
305
1643
928
414
320
378
235
499
224
Deformáló hátgerincelváltozások (M40-M43)
662
779
629
752
373
412
514
973
221
317
151
228
272
284
Spondylopathiák (M45-M49) A csontsűrűség és csontszerkezet rendellenességei (Osteoporosis) (M80-M85)
3700
5272
2018 2722
2121
3444
5844
9364
1327
1909
1925
2950
1925 2393
413
2358
206
274
1409
658
5199
273
1194
129
716
Rosszindulatú daganatok (C00C97) A vér és vérképző szervek, immunrendszer rendellenességek (D50-D89) Vashiányos anaemia (D50) Pajzsmirigy rendellenességei (E00-E07) Diabetes mellitus (E10-E14) Lipoprotein-anyagcsere rendellenességei, lipidaemiák (E78) Átmeneti agyi ischaemiás attakok (TIA)agyi érsyndromák (cerebrovascularis) (G45, G46)
A máj betegségei (K70-K77)
942
80
689
29
7. Az allergiás eredetű légúti betegségek A COPD, az allergiás nátha (rhinitis allergica), asztma kialakulásában döntő szerepe lehet a légköri allergén hatásoknak. Megyénkben a regisztrált betegeknél a leggyakoribb a rhinitis allergica, ezt követi a Krónikus Obstruktív tüdőbetegség (COPD) és végül az allergiás, illetve a nem allergiás eredetű asztma.(38.ábra) 38.ábra A légúti megbetegedések adatai Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2009. évben
9000 8899
8000
8119
7000 6918
6000
6353 5000 4000 3000 2000 1000
1071
384
398
18
0 új esetek száma COPD
Asthma bronchiale, allergiás
összes esetek száma Asthma bronchiale, nem allergiás
Rhinitis allergica
Forrás: Debreceni Tüdőklinika
7.1. Asztma, rhinitis allergica Az elmúlt 25 év asztma növekedése néhány legújabb vizsgálat eredménye szerint mérséklődött, ennek ellenére az évi új betegek száma 16-19 000 között van. Az asztma kialakulásának és gyors növekedésének az okát pontosan nem ismerjük. Máig legelfogadottabbnak a kockázati faktorok között a környezeti allergének, a levegőszennyezés, az életmódbeli és étkezési szokások. Az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet adatai alapján az allergiás és a nem allergiás asztma aránya a legtöbb megyében kb. 2/3-1/3.Így megállapítható, hogy túlnyomórészt az allergiás eredetű fordul elő. A hazai adatok valójában csak a nyilvántartási adatok, a tüdőgondozói hálózatban asztma diagnózissal regisztrált felnőtt betegeket tartalmazzák, ezért a valós hazai asztma előfordulási gyakoriságára csak következtetni lehet. Esetenként hiányoznak a nyilvántartásból a gyermekkori asztmások, a felnőtt betegek, akiket kórházi asztma ambulancia javaslata alapján a háziorvos gondoz. Ezeknek az ambulanciáknak nincs jelentési kötelezettsége. Hiányozhat a regisztrált betegkörből az enyhe felnőttkori asztma is. A tüdőgondozókban a második legnagyobb nyilvántartott betegcsoportot az allergiás rhinitises (allergiás nátha) betegek adják. A valós hazai betegségadatokra azonban ebből az adatból nem következtethetünk, mert az enyhe rhinitises betegek rendszerint nem fordulnak orvoshoz. Az allergiás rhinitis valódi hazai előfordulása átlagosan 10% körül van. A betegek száma évről-évre emelkedik. Az Észak-alföldi régió adatai az országos átlagnak megfelelőek. A kezeletlen, illetve a nem megfelelően kezelt rhinitis allergica következményeként kialakulhat az asztma, tehát a megfelelő és időben történő kezeléssel nagy része kivédhető lenne. Az Észak-alföldi régió adatait megvizsgálva 2007és 2009 között látható, hogy évről évre nőtt az asztmások száma az egész régióban. Jász-Nagykun-Szolnok megye a középmezőnybe tartozik, ugyanis Szabolcs megye mutatói a legrosszabbak. (39.ábra)
30
39.ábra Az asztma előfordulása az Észak-alföldi régióban 2007-2009 között 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0
2007
2008
2009
Észak-Alföld
Hajdú-Bihar
Jász-Nagykun-Szolnok
Szabocs-Szatmár-Bereg
Forrás: Korányi Bulletin 2010
7.2. Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) A megjelent nemzetközi adatok összesítéséből azt a következtetést lehet levonni, hogy a COPD betegség a 40 év fölötti populációban világszerte 9–10 százalék között változik. Hazánkban a betegség felismerése érdekében végzett célzott szűrővizsgálatok, kérdőívek és légzésfunkciós szűrések elterjedésével az utóbbi években a felismert betegek száma nőtt. A tavalyi országos adatok szerint a tüdőgyógyászati hálózatban az 500 ezer becsült magyarországi COPD-s betegből 126 547et regisztráltak. Az egyik fő feladat a közeljövőben az, hogy minél több beteget ismerjenek fel, és mihamarabb kezeljék őket. A COPD mint népbetegség, az egészségügy és a társadalom számára komoly gazdasági kihatással van. A dohányzás a legfontosabb kockázati tényező a betegség kialakulásában, emellett a genetikai tényezőknek és a környezeti, foglalkozási komponenseknek is jelentős szerepük van. A fejlődő világ számos országában a fa, a szén égetésének jelentősége a COPD kialakulásban felülmúlja a dohányzás hatását. További jelentős kockázati tényező a munkahelyi inhalációs hatás, így a por-, gőz, gáz-és füstexpozíció. A COPD gyakoriságát a felnőtt lakossági 4-7%-ra becsülik. A hazai nyilvántartás, rendszeresen kórházi kezelést igénylő, súlyosabb eseteket tartalmazza. A megelőző, illetve enyhébb terápiában részesülők, kezeletlenek többsége ismeretlen. Az új esetek száma megyénként jelentősen eltér, régiónkban magas szintet képvisel. A régió két évi adatait megvizsgálva látható, hogy 2008 évhez viszonyítva is nőtt a Krónikus Obstruktív Tődőbetegség (COPD) nyilvántartott betegeinek száma. Az új betegek száma az előző évihez hasonlóan alakult. (40.ábra) 40.ábra Krónikus Obstruktív Tődőbetegség (COPD) előfordulása az Észak-alföldi régióban 2008-2009 között 25000 20000 15000 10000 5000 0
Új beteg
Nyilvántartott 2008
Új beteg
Nyilvántartott 2009
Észak-Alföld
Hajdú-Bihar
Jász-Nagykun-Szolnok
Szabocs-Szatmár-Bereg
Forrás: Korányi Bulletin 2010
31
8. Egészségmagatartás/ OLEF 2009- régiós online felmérés Az egészségi állapot jellemzéséhez hozzátartozik olyan magatartásformák vizsgálata, mellyel az egyének növelik a betegségek kialakulásának kockázatát, illetve az ezzel ellentétes magatartások, melyek a betegségek elkerülésére vagy azok gyógyítására irányulnak. A kockázati magatartáshoz tartoznak a káros életmódbeli szokások, mint például a dohányzás, az alkoholfogyasztás, vagy az inaktív, mozgásszegény életmód. Ezek súlyára utal, hogy az utóbb említett számos káros életmódbeli szokás, az összes betegségteher 30%-nál jelent kockázati tényezőt. Az ún. egészségmegőrző tevékenységhez tartozik például a testmozgás vagy a lakosok szűrővizsgálatokon való részvétele is. A lakossági reprezentatív mintavételen alapuló kérdőíves egészségfelmérések azokról is szolgáltatnak adatot, akik egészségproblémáikkal nem fordultak orvoshoz, így nem szerepelnek az egészségügyi ellátórendszer adatbázisaiban. A felmérésből az egészséget döntően meghatározó társadalmigazdasági tényezőkről (pl. iskolázottság és társadalmi helyzet), az életmódról (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás) is nyerhető információ. Az OLEF 2009 kérdőívét elektronikus formában az interneten helyezték el, és a válaszadókat postai úton hívták meg a kitöltésre. Az OLEF 2009 legfőbb célja kistérségi szintű keresztmetszeti kép kialakítása a lakosság egészségi állapotáról, az egészséget meghatározó tényezőkről és az egészségügyi ellátás igénybevételéről, hogy ezzel lehetőség nyíljon helyi szintű egészségképek, egészségtervek készítésére is. A 82 kérdésből álló kérdőíves felmérés célpopulációja felnőtt népességcsoport volt, akik Magyarországon élnek, és 2008.december 31-ig betöltötték a tizennyolcadik életévüket. A 311/2007 kormányrendelet alapján fejlettségi szintű besorolást használtak a kistérségek területi besorolására és az adatok feldolgozásának alapjául. E szerint megyénkben Tiszafüred és Kunszentmárton fejletlen, Karcag, Törökszentmiklós, Mezőtúr közepesen, Szolnok és Jászberény a fejlett kistérségi kategóriába sorolható. (41. ábra). 41. ábra A kistérségek fejlettségi szintje az Észak-alföldi régióban
Forrás: OSZMK Az egészség magatartásnak fontos része az egészségkultúra is, mely magában foglalja mindazon hiedelmeket, ismereteket, attitűdöket, melyek meghatározzák az egyén saját egészségi állapotának befolyásolhatóságával kapcsolatos gondolkodását. Az egészségkultúra egyik mérhető jellemzője, hogy mit gondolnak az emberek arról, mennyit tehetnek saját egészségük érdekében. A régióban a férfiak 30%-a, a nők 36%-a véli úgy, hogy semmit vagy csak nagyon keveset tehet saját egészsége érdekében. Az egyének életmódja, egészségmagatartása, kockázati tényezők jelenléte és az egészségvédő magatartásokhoz való hozzáférhetőség társadalmilag, gazdaságilag, kulturálisan nagymértékben meghatározott és függ az egyének választásától, döntésétől is. Az egészségmagatartás mellett fontos tényező az együttműködési készség, így a szűrővizsgálatokon való részvétel is ebbe a kategóriába tartozik. Fontosnak tartjuk olyan kezdeményezések támogatását, melyek elősegítik, hogy a régió magasabb megbetegedési aránnyal bíró területein is minél nagyobb arányban vegyenek részt a szűrővizsgálatokon. Eredményeink szerint az Észak-Alföldiek 45,3%-a (a férfiak 51,4-, a nők 39,8%-a) elégedett egészségi állapotával, jónak vagy nagyon jónak tarja azt. 15,1% azonban rossz vagy nagyon rossz egészségi állapotról számolt be.
32
8.1. Táplálkozás Egyre több bizonyíték van arra, hogy megfelelő táplálkozással jelentősen segíteni lehet számos krónikus betegség megelőzését. Tény az is, hogy egyes egészségtelen táplálkozási szokások a krónikus, degeneratív betegségek okozta halandósághoz hozzájáruló kockázati tényezők. Többek között a cukor, só- és a zsír túlzott fogyasztása. A régióban élő férfiak mindössze 32%-a, a nők 41%-a tekinthető normális testsúlyúnak. Ezzel szemben a teljes lakosság több mint fele (56%) túlsúlyos vagy elhízott. Ezen belül az elhízott férfiak aránya 29%, a nőké 26%. A fejlett térség lakói közül minden ötödik válaszadó (20%) napi rendszerességgel barna kenyérrel, illetve teljes kiőrlésű gabonából készült pékáruval egészíti ki étrendjét. A válaszadók 36%-ának asztalára minden nap kerül friss gyümölcs, és 18% fogyaszt napi rendszerességgel nyers zöldséget, salátát. Azonban a megkérdezettek 16%-a egyáltalán nem eszik nyers zöldségeket, 2,5% pedig friss gyümölcsöt. Még mindig alacsony a teljes kiőrlésű gabonafélékből készült pékáru vásárlása, a fejletlen területeken a megkérdezettek 52%-a soha nem fogyasztja.(42 ábra) 42.ábra Zöldség, gyümölcs és barna kenyér fogyasztásának alakulása az Észak-alföldi régió kistérségeiben 2009 évben
Forrás: OSZMK
8.2. Fizikai aktivitás Az életkor előrehaladtával mindkét nem esetében emelkedik a fizikailag inaktívak aránya. 65 év felett a férfiak több mint egynegyede, a nők közel fele az elmúlt egy hétben semmilyen intenzív mozgást nem végzett. A fiatal 18-34 éves férfiak 7%-a, a nők 14%-a aránya nem végez számottevő testmozgást. Az összes válaszadó 70,5%-a kisebb vagy nagyobb mértékű pszichikai stresszről számolt be, ami foglalkozása körében folyamatosan jelen van. 20,9% válaszolta azt, hogy igen jelentős stressz-terhelés mellett végzi napi munkáját. (43.ábra) 43.ábra A fizikai aktivitás alakulása az Észak-alföldi régió kistérségeiben 2009 évben
Forrás: OSZMK
33
A megkérdezett férfiak 87-90%-ára jellemző kisebb/nagyobb gyakoriságú intenzív testmozgás. A napi rendszeresség 13%-kal magasabb a fejletlen térségekben, mint a fejlettben, ami a jelentősebb fizikai munkavégzésre utal feltehetően. Nőknél hasonló a helyzet, sőt az egyes térségi szintek közötti különbség itt még markánsabb (13. táblázat). Életkorok szerint vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy a fiatal és középkorú férfiak valamint a 18-34 éves nők azok, akikre leginkább jellemző a gyakori intenzív testmozgás. Az említett korcsoportba tartozó férfiak 41%-a, a nők 37%-a napi rendszerességgel végez olyan tevékenységet, ami jelentős testmozgással jár. A fejlett kistérségben élő középkorúak kevesebbet mozognak, mint a fejletlen kistérségen élő hasonló korúak; a különbség 6-7%. (43. ábra)
8.3. Testtömegindex (BMI), túlsúlyosság A dohányzás és az alkoholizmus után az elhízás a harmadik legfontosabb elkerülhető, betegséghez és halálozáshoz vezető ok, amely az elmúlt évtizedekben egyre drasztikusabban emelkedő tendenciát mutat a fejlett országokban. Jelentős gazdasági terhet ró mind az egészségügyi, mind a szociális ellátásokra. Bizonyított, hogy a normális felső határát 20%-kal meghaladó testsúly esetén a különféle betegségek kialakulásának valószínűsége megnő, míg súlyos elhízás esetén a halálozás esélye kétszeresére nő a normál súlyú egyénekéhez képest. Az elhízás meghatározásának egyik leginkább elterjedt módszere a testtömeg-index (BMI) alkalmazása, amely a kilogrammban mért testtömeg és a méterben mért testmagasság négyzetének hányadosa (BMI = kg/m2). A régióban élő férfiak mindössze 32%-a, a nők 41%-a tekinthető normális testsúlyúnak. Ezzel szemben a teljes lakosság több mint fele (56%) túlsúlyos vagy elhízott. Ezen belül az elhízott férfiak aránya 29%, a nőké 26%. A kistérségi szinteket összehasonlítva azt tapasztaltuk, hogy az elhízottság – különösen idős korban – jelentősebb arányban érinti a közepesen fejlett kistérségben élőket, mint a másik két fejlettségi szint lakóit.(44.ábra) 44. ábra Az Észak-Alföldi régió kérdezett népességének testtömeg index (BMI) száma alapján történő besorolása
Forrás: OSZMK
8.4. Dohányzás A dohányzás az egyik legjelentősebb életmódbeli kockázati tényező, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint önmagában a világban bekövetkező halálozások 8,8%-áért felelős. A halálozások számának emelkedése mellett a betegségterheket is növelő tényező, meghatározó szerepet játszik számos betegség kialakulásában. A tüdőrák férfiak esetében 90%-ban, nők esetében 70%-ban a dohányzás következménye. A daganatos megbetegedések mellett az érrendszeri betegségek és egyes krónikus légúti megbetegedések kialakulásáért is nagymértékben felelős. Nem csak a dohányzó személyek egészségére fejti ki káros hatását: a passzív dohányzás a nemdohányzók körében is növeli a tüdőrák és a légzőszervi megbetegedések kockázatát, a terhesség alatti dohányzás a születendő gyermek egészségét is veszélyezteti. A régió felnőtt lakosságának 34%-a dohányzik; a férfiak 39%-a, a nők 28%-a, és nagy többségük napi rendszerességgel.(45. ábra) A 18-34 éves korosztályban található a legtöbb dohányos. A fiatal felnőttek fele (49%) cigarettázik, és többségük naponta rágyújt. Kétszer annyi 18-34 éves férfi, és háromszor annyi 18-34 éves korú nő gyújt rá napi rendszerességgel 20 szálnál is több cigarettára a fejletlen kistérségekben, a fejlettekhez képest. A középkorú férfiak és nők esetében is magasabb az ún. erős dohányosok aránya a fejletlen
34
szinten élők körében, mint a fejlett településeken. Érdemes még megemlíteni a passzív dohányzásra vonatkozó magas gyakorisági adatokat. A megkérdezett férfiak 56%-a, a nők 39%-a tartózkodik napi rendszerességgel olyan környezetben, ahol mások dohányoznak. A népegészségügyi hatóságnak fontos szerepe lehet a nemdohányzók védelméről szóló törvény betartásának ellenőrzésében, az egészségfejlesztésnek pedig a dohányzásra történő rászokás megelőzésében, a már dohányzók leszoktatásának segítésében. 45. ábra A dohányzási szokások alakulása az Észak-Alföldi régió kistérségeiben a férfiak és nők körében 2009 évben
Forrás: OSZMK
8.5. Alkoholfogyasztás A megkérdezettek 6%-a napi rendszerességgel fogyaszt alkoholt. Minden harmadik alkalmi, minden ötödik mértékletes, és minden kilencedik nagyivónak tartja magát. A fiatal férfiak mintegy 14%-a, a középkorúak 20%-a és a 65 év felettiek 25%-a az alkalmazott kritériumok alapján nagyivónak számít. Nagyivó, aki naponta iszik, vagy hetente legalább egyszer többet, mint 6 alkoholegység(1 egység = 1 üveg sör vagy 2dl bor vagy fél dl tömény) A nők 3%-a, ezen belül a 65 éven felüliek 4%-a fogyaszt olyan gyakorisággal és mennyiségben alkoholt, hogy az ún. nagyivó kategóriába sorolhatóak. A fejletlen kistérségekben az aktív korú 35-64 éves férfiak negyede saját bevallása alapján is túlságosan nagy mennyiségű alkoholt fogyaszt napi rendszerességgel. Alkalmi fogyasztónak tekintjük azokat, akik 2 – 3 hetente vagy havonta fogyasztanak alkoholt, mértékletes ivó az, aki 2 – 3 naponta vagy hetente iszik. (46. ábra). 46. ábra Az alkoholfogyasztási szokások alakulása az Észak-Alföldi régió kistérségeiben a férfiak és nők körében 2009 évben
Forrás: OSZMK
8.6. Mentális zavarok A Vezető probléma a depresszió. A mentális zavarok terhei társadalmi, társas és individuális szinten egyaránt jelentkeznek. Társadalmi szinten egyrészt a betegségek kezelésének közvetlen költségei és az indirekt terhek (pl. munkaképtelenségből fakadó gazdasági veszteség); a család és az egyén
35
szintjén a kirekesztettség, stigmatizáció, szubjektív szenvedés emelhető ki. Emellett a mentális egészség szoros összefüggést mutat az általános egészséggel, illetve az egészségproblémákkal. Szomatikus betegek gyakran válnak depresszióssá, ám ez az összefüggés fordítva is igaz (szomatizáció). Kiemelendő még, hogy a mentális problémák gyakran fordulnak elő együttesen, illetve az egyes mentális zavarok szerepe az öngyilkos magatartásban is jelentős. Fáradtság, gyakori idegesség, lehangoltság 35 év felett, a fejletlen kistérségek lakóira jellemző leginkább, ott is elsősorban az időskorúakra. Bizonyos mentális zavarok esetében lényeges nemi különbségek vannak. A nők mentális egészsége rosszabb, mint a férfiaké. A nőkhöz képest 14%-kal több férfi érezte kiegyensúlyozottnak magát az elmúlt négy hétben. (47. ábra) 47.ábra Mentális egészség, fizikai és szellemi erőnlét az Észak-Alföldi régió kistérségeiben 2009 évben
Forrás: OSZMK Az utóbbi időben az egészség jellemzésére olyan egészségmodellt alkalmaznak, – a WHO ajánlásával – mely egy személy egészségét annak alapján ítéli meg, hogy mennyire tud aktívan részt venni az őt körülvevő társadalmi környezet életében. E modell szerint három kategória különböztethető meg a személy korlátozottságának mértékére: nincs korlátozottság,enyhe/közepes és súlyos korlátozottság. A régióban átlagosan a felnőtt férfiak majdnem 60%-a, a nők 50%-a nem korlátozott a mindennapi életében, ami az országos értékeknél valamivel jobbnak mondható. Természetesen a kor előrehaladtával növekszik a súlyosan korlátozottak aránya is, mely a régióban azt jelenti, hogy 65 év felett minden ötödik férfi, és minden hatodik nő igényelt segítséget a mindennapi életéhez (öltözködés, mosakodás, étkezés, stb.). Ellátásuk, segítésük, olyan ápoló, gondozó, segítő szolgáltatásokat igényel, melyek kialakítása az egészségügyi és szociális stratégiák közös része kell, hogy legyen.
9. A kábítószer fogyasztás alakulása a megyében A legújabb kutatások szerint a fiatalok 14 százaléka biztosan kipróbál valamilyen kábítószert. A tényleges fogyasztás számadatait nehéz megmondani, mert igazi nyilvántartása csak a drogambulanciákon, pszichiátriai és addiktológiai gondozókban, osztályokon megforduló esteknek vannak. A megyei nyilvántartott fogyasztás eseteire jellemző, hogy a Szolnokon a Drogambulancia (MÖSZ Szolnoki Addiktológiai Központja), Hetényi Géza Kórház Pszichiátriai Osztály, szakrendelő és Gondozó, Karcagon Kátai Gábor Kórház Pszichiátriai Osztály, Kunszentmártonban Városi Egészségügyi Központ Pszichiatriai Gondozó az, amely kábítószer fogyasztókat fogad, illetve gondoz, kezel. A megyében fiataloknak, a serdülőknek nincs külön kórházi ellátás biztosítva, mert a felnőtt esetekkel együtt történik a kezelésük. A statisztikai adatokból látható, hogy 15 éves kortól jelentek meg kábítószert, szereket fogyasztók a gondozókban, ambulanciákon. 15-25 éves kor között leggyakrabban a marihuánát használják, 25 éves kor felett az alkohol szerepel előkelő helyen a fogyasztási listában.(48-50. ábra)
36
48.ábra A kábítószer fogyasztók megjelenése a gondozásba vétel helye szerint Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2009. évben
120 100 80 60 40 20 0
15-19
20-24
Drogambulancia
25-29
30-34
35-39
Psziciátriai gondozó
40-44
45-49
50-54
55 - X
Pszichiátriai és addiktológiai osztály
Forrás: KSH A kábítószereket használók korcsoportos bontásából látható, hogy 20 éves kortól az Amfetamin és származékai is megjelennek a szerfogyasztásban az alkohol mellett, valamint a többi szer is, de jóval kisebb arányban van jelen a fogyasztók között. Ópium, heroin, morfin, hasis, barbiturátok és LSD fogyasztókat nem regisztráltak 2009-ben. Jelen van bár kisseb arányban a politoximánia (több szer együttes használata) is, ugyanis a kábítószereket a maximális pszichoaktív élmény érdekében néha keverik. (49-50.ábra)
49.ábra A kábítószer fogyasztás alakulása korcsoportos bontásban Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2009 évben 110 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 15-19 20-24 25-29 30-34 Kokain bázis Amfetamin és egyéb származékai Politoximánia Alkohol
35-39
40-44 45-49 50-54 Marihuána Benzodiazepinek Egyéb kábítószer
55 - X
Forrás: KSH
37
50.ábra A kábítószer fogyasztás alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében a használt szerek típusa alapján 2009.évben
1
10
2
11 227
18
2
475 1
Marihuana Egyéb amfetamin, extasy Kokain bázis Egyéb kábítószer
Amfetamin Egyéb amfetamin, extasy Benzodiazepinek
4
Metamfetamin Alkohol Politoximánia
Forrás: KSH A drogmentes életre nevelésnek így már az alapfokú oktatási intézményekben el kell kezdődnie. Az óvodai és iskolai nevelésnek része a komplex egészségnevelési program, amelyet a szükségleteknek megfelelően alkotnak meg. Emellett az iskolák rendszeresen pályáznak külön drogprevenciós programokra, amelyekben a pedagógusok és a diákok mellett jó esetben részt vesznek a szülők, az iskola-egészségügyi szolgálat, illetve a települési közösségek képviselői is. Az iskolákban a drogügyi koordinátorok sokat tudnak segíteni a drogprobléma helyi kezelésben, így helyben tudják segíteni a munkát. Segíti a megelőzési munkát a helyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (továbbiakban KEF) munkája is, illetve az, hogy létrejött az Észak-alföldi Regionális KEF, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye részvételével. Az összehangolt munkára, prevencióra nagy szükség van. A népegészségügynek, ezen belül az egészségfejlesztésnek is fontos szerepe van a prevencióban, melyet a kábítószer, illetve alkoholfogyasztás csökkentése érdekében végez, így interaktív előadások tartásával, a témakör szakmai rendezvényeken történő kiemelt kezelésével segít. A mentális egészség is szorosan összefügg kábítószer fogyasztás problémakörével, így e témának is teret kell adni a különböző programokban.
10. Szervezett lakossági szűrővizsgálatok eredményei 10.1. Emlőszűrés Magyarországon az emlőrák okozta halálozás nőknél a daganatos megbetegedések között a tüdőrák után a második helyen áll. Évente 7 500 új megbetegedést regisztrálnak, többségüket előrehaladott klinikai stádiumban ismerik fel, és mintegy 2 400 nő életét követeli az emlőrák. A daganatos betegségek okozta halálozások ellen a szűrővizsgálat segítségével történő korai felismerés és kezelés a legígéretesebb módszer. Jóllehet, a szűrés ma Magyarországon minden érintett számára elérhető, sajnos kevesen élnek vele. A mellrák miatti halálesetek 30%-a megelőzhető lenne, ha a szűrővizsgálaton a céllakosság legalább 70%-a megjelenne. Jász-Nagykun-Szolnok megyében az emlőszűréseket a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház- Rendelőintézet MaMMa Egészségügyi Zrt. Szűrőközpont és a MaMMa Zrt. Prímavera Mobil Állomása végzi. A szervezett lakossági emlőszűrésre a 45 és 65 év közötti nők kétévente kapnak névre szóló meghívót postai úton. Jász-Nagykun-Szolnok megyében az emlőszűrés 2010. évi részvételi aránya 53,56%, mely meghaladja a közel 50%-os országos átlagot, de a kívánt 70%-os megjelenési aránytól elmarad (50. ábra).
38
Jász-Nagykun-Szolnok megyében, 2010-ben a 70%-os megjelenési arányt egyedül a Szolnoki Kistérség érte el, ahol a meghívott nők 72,6 %-a jelent meg a szűrővizsgálaton. 51. ábra Népegészségügyi Emlőszűrés arányai Jász-Nagykun Szolnok Megyében Kistérségenként 80%
73% 67%
70% 52%
63% 59%
62%
61%
60%
57%
54%
65%
53% 48%
50% 40%
44%
61%
59%
54%
54%
52%
45%
45%
41%
40%
2006-2007 2008-2009
40% 30%
30%
2010
20% 10%
ló s ik Tö rö ks ze nt m
ok
Ti sz af ür ed
M
Sz ol n
n Ku ns ze nt m
ár to
Ka rc ag
Já sz be ré ny
eg ye M
ez őt úr
0%
A IV. szűrési ciklus eredményeit figyelembe véve a megye kistérségei közül, az ÁNTSZ Tiszafüredi Kistérségi Intézete illetékességi területén volt a legalacsonyabb a megjelenési arány, még az 50%-ot sem érte el. Ennek egyik oka lehet, hogy a településekről a szűrőállomásra való bejutás tömegközlekedési eszközökkel igen nehézkes. A szűrőbusz helybe vitele javíthatná a megjelenést. A megye településeit vizsgálva, a 70%-ot meghaladó részvételi arányt összesen 13 település érte el a 2010. évben: Besenyszög, Jászfelsőszentgyörgy, Jászfényszaru, Jászivány, Szolnok, Szajol, Martfű, Tiszajenő, Mezőhék, Tószeg, Nagyiván, Tiszaszőlős, Újszász (51. ábra). A nagyon alacsony megjelenés Tomajmonostora, Tiszabő, Kuncsorba településeknél tapasztalható. A 2010. évben Kisújszállás és Kenderes városokban nem volt szűrés a 2008. évi szűrés időpontot figyelembe véve a 2 éves ciklus alapján 2011. március 18-31. között települt ki a szűrőbusz. 52.ábra A Jász-Nagykun-Szolnok megyei települések emlőszűrés eredményei 2010. évben 16 14
14 12
12 Települések szám a
14 13
10 8 6
7
7
6 4
4 2
2 0 0-19
20-29
30-39
40-49
50-59
60-69
70-79
80-89
90 % felett
%
Tiszabura település önkormányzata az „Egyenlő Eséllyel a Rák Ellen” program keretében pályázatot nyújtott be az American Jewish Joint Distribution Committee Alapítványhoz. Az „Egyenlő eséllyel a Rák Ellen” program célja nemcsak a szervezett emlőszűrésen való részvétel növelése, hanem kapcsolódó egészségnapok szervezése, melynek keretében cél a hátrányos helyzetű lakosságot érintő más szűrések megszervezése, az egészségtudatos magatartás erősítése.
39
A program elsődleges szerepe a behívandó korosztály népegészségügyi emlőszűrésen való megjelenésének javítása. Tiszabura településen az emlő szűrésen 50,2 %-os volt a megjeleni arány. Összességében 13 280-en jelentek meg az elmúlt évben népegészségügyi emlőszűrésen. A szűrővizsgálat alapján műtétet javasoltak 65 asszonynál, akik közül mindösszesen 17 főnél -26,2 % végezték el a műtétet 2010-ben. 15 páciensnél az elváltozás rosszindulatú volt. 2 esetben a daganat olyan kisméretű volt, hogy a gyógyulási esély majdnem teljes. Ugyanakkor a műtöttek között 6 főnél (42,85%) a tumor mérete meghaladta a 20 mm-t. 2010-ben szűréssel felismert inoperábilis esetről információnk nincs. Tisztázó vizsgálatra visszahívottak száma a 553 fő volt, a megjelentek 4,2 %.
10.2. Méhnyak szűrés A nőgyógyászati szűrővizsgálatok a 25-65 éves hölgyeknek kínálnak háromévente ingyenes méhnyak szűrési lehetőséget. A méhnyak-szűrő vizsgálatot az OEP által finanszírozott nőgyógyászati szakrendelésen lehet ingyenesen igénybe venni. Jász-Nagykun-Szolnok megye 10 településén (Jászberény, Karcag, Kisújszállás, Kunhegyes, Kunszentmárton, Mezőtúr, Szolnok, Tiszafüred, Törökszentmiklós, Túrkeve) biztosított az ellátás. 2010. évben a megyében csupán 222 fő vette igénybe, meghívó levél alapján, a szűrővizsgálatot. A vizsgálaton megjelent nők 42,3 %-a 55 év feletti, mindössze 9.25 % a 35 év alatti. A méhnyakról vett kenetet akkreditált cytopatologiai laborban (Hetényi Géza Kórház és Rendelőintézet) vizsgálják meg. A levett kenetek 99,1%-a negatív vizsgálati eredményt adott, a továbbiaknál az értékelhetetlenség vagy a kóros elváltozás gyanúja miatt ismételt kenetvételt végeztek. 2 esetben találtak gyanús vagy kóros elváltozást. A szűrővizsgálaton megjelentek körében, 2010-ben méhnyak-rákos esetet nem fedeztek fel. A szervezett lakossági méhnyak-szűrő vizsgálati eredmények csak a 25-65 éves korosztály háromévenkénti szűrésen való megjelenését mutatják. A valóságban a nők több mint 50%-ának megtörténik a komplex nőgyógyászati vizsgálata háromévenként legalább egy alkalommal, egyrészt magánnőgyógyászaton, másrészt a területileg illetékes nőgyógyászati szakrendeléseken. Ennek ellenére sajnos évente országosan mintegy 500 nő hal meg méhnyak-rák miatt. Különösen magas ez a szám annak tükrében, hogy a korán felismert méhnyak-rák igen jól gyógyítható. A lakosság nagyobb arányú megjelenését eredményezheti a szűrés elvégzésébe bevont területi védőnők mintavételi tevékenysége. Ez a rendszer a kis településeken valószínűleg hatékonyan, jól működhet a jövőben is. A méhnyakrák szűrés megjelenési arányának növekedését szolgáló, 2009-ben indított „Védőnői Méhnyak szűrés Mintaprogram”-ban 2010 évben a megyéből 8 védőnő vett részt az alábbi településeken: Alattyán, Jászalsószentgyörgy, Jánoshida, Jásztelek, Jászszentandrás, Jászivány, Kengyel, Tiszabura. A tapasztalatok szerint, az elhanyagolt, halálos kimenetelű méhnyak rákos esetek többsége, a hátrányos társadalmi – gazdasági helyzetű, alacsonyabb iskolázottságú, szűrővizsgálatban korábban még nem részesült nők körében fordul elő, ezért különösen fontos a célpopuláció megnyerése a méhnyak szűrésben való rendszeres részvételre. Ehhez fontos növelni a méhnyak szűréshez való hozzáférhetőséget, különösen a falvakban élő lakosság számára, továbbá szükséges a személyes megszólítás, bevonás az együttműködésre ösztönzés. A települések - helyi adottságaikat figyelembe véve - továbbra is nagy hangsúlyt fektettek az érintett lakosság tájékoztatására.
10.3. Vastagbélrák szűrés A vastagbél rák szűrés 2010 évi programjához megyénk is csatlakozott. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből az első felhívása 16 háziorvos jelentkezett és regisztrált a programban. Az eszközbeszerzésre kiirt közbeszerzési pályáztatás sikerességét követően, a megvalósításra maradt idő rövidsége miatt a programban való részvételtől több háziorvos is visszalépett, így JászNagykun-Szolnok megyéből 2 háziorvos vett részt a minta programban.
40
Információnk szerint megyénkből 7 főnél végeztek kolonoszkópiás vizsgálatot. A szövettani eredmények alapján Jász-Nagykun-Szolnok megyében malignus elváltozás nem volt. Az adatok nem véglegesek, korrigálása későbbiekben szükséges.
11. Fertőző betegségek morbiditása 11.1. Fertőző betegségek Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2010. évben összesen 5.667 személy fertőző megbetegedését jelentették. A bejelentett esetek 44%-a gyomor-bélrendszeri eredetű, 51%-a légúton terjedő, 5%-a pedig egyéb fertőző betegség volt. Ez a megoszlási arány a korábbi évekre is jellemző volt. 53. ábra Bejelentett fertőző betegségek JNK-Szolnok megyében 2010-ben
5%
gyomor-bélrendszeri eredetű légúton terjedő egyéb
51% 44%
A járványügyi tevékenység célja a fertőző megbetegedések, a járványok megelőzése és leküzdése, valamint az emberi szervezet fertőző betegségekkel szembeni ellenálló képességének fokozása. A cél megvalósítása érdekében folyamatosan figyelemmel kísérjük és elemezzük a megye járványügyi helyzetét, mely a korábbi évekhez hasonlóan stabilnak mondható.
41
A gyomor-bélrendszeri fertőző betegségek közül a salmonellosis az előző évhez képest 33%-kal, a campylobacteriosis 79%-kal emelkedett. Kiemelhető ezen kívül a vérhas megbetegedések száma: járványmentes évben csupán 1-2 megbetegedés kerül bejelentésre, viszont 2010. évben összesen 54 eset fordult elő. Jelentősebb járványok: 1. Tiszabői, tószegi, szolnoki lakosok (összesen 10 fő) salmonellosisa, akik ugyanazon kereskedelmi egységben vásárolt disznósajt fogyasztásának következtében betegedtek meg. 2. Tiszafüredi fogyatékosok otthonában 54 fő (7 gondozó, 47 gondozott) vérhas megbetegedése, mely során a baktérium piszkos kéz közvetítésével terjedt. A vírusok közül továbbra is a Calicivírus kóroki szerepe jelentős, mely elsősorban szociális otthonokban és kórházi osztályokon 13 járványt idézett elő. A járványügyi szempontból kiemelt jelentőséggel bíró vírusos hepatitisek száma 2009-hez képest 3-szorosával megemelkedett, ennek oka Kunmadaras településen döntően a cigány etnikumhoz tartozó 17 fő megbetegedésével lezajlott járvány volt. A betegek környezetében a további megbetegedések kialakulásának megakadályozása érdekében közel 1000 fő térítésmentes védőoltására került sor. A légúton terjedő fertőző megbetegedések száma is emelkedett 2009. évhez képest: a skarlát 46%kal, a bárányhimlő 28%-kal. Megyénkben összesen 26 közösséget – elsősorban óvodát, általános iskolát – érintő légúti járványt regisztráltunk. A gyermekkorban kötelező védőoltásoknak köszönhetően nem fordult elő kanyaró, rózsahimlő, torokgyík, mumpsz, tetanusz. Regisztráltuk azonban egy 4 fős család szamárköhögés megbetegedését. Az érintettek a betegség ellen korábban védőoltásban részesültek, így a tünetek rendkívül enyhék voltak, kórházi ápolás nem vált szükségessé, valamennyien maradványtünetek nélkül gyógyultak. Ezek az esetek is azt bizonyítják, hogy az életkorhoz kötötten kötelező védőoltások rendkívüli jelentőséggel bírnak, mert ha – egyéni fogékonyságtól függően – ki is alakul egy-egy olyan fertőző betegség, mely az ellene adható védőoltás alkalmazása előtt végzetes kimenetelű volt, ma már ez igen enyhe tünetekkel, szövődménymentesen zajlik le. Az idegrendszeri fertőző betegségek közül 3 főnél járványos agyhártyagyulladás fordult elő, korukat tekintve 4 hónapos, 1 éves, 2 éves. A betegek intenzív osztályon történő ápolást követően gyógyultak. A további megbetegedések megakadályozása érdekében a betegek környezetében összesen 35 főt térítésmentesen gyógyszeres kezelésben részesítettünk. Bejelentésre kötelezett fertőző betegség következtében – 2009. évvel megegyezően – 3 fő hunyt el (1 fő legionellosisban, 1 fő vírus által okozott hasmenésben, 1 fő nyugat-nílusi lázban). Járványügyi helyzet 2011. I. félévében: az előző év hasonló időszakához képest a gyomorbélrendszeri eredetű fertőző megbetegedések száma szinte alig változott, kivéve a vírusok (elsősorban Rota- és Calicivírus) által okozottakat, mely kétszeresére emelkedett. A járványok közül kiemelendő egy karcagi óvodában lezajlott vírusos májgyulladás járvány, melynek során 6 fő betegedett meg, s összesen 212 főt térítésmentes védőoltásban részesítettünk. A légúton terjedő betegségek közül a bárányhimlő erőteljes - 20%-os - emelkedése figyelhető meg. Az idegrendszeri betegségek közül 4 járványos agyhártyagyulladás fordult elő (2010. I. félévében 1). Fertőző betegség következtében 2 fő hunyt el. Kötelező tüdőszűrés elrendelésére akkor kerül sor, ha az előző évben egy adott területen tbc-ben újonnan megbetegedettek száma meghaladja a 25 főt 100 000 lakosra vonatkoztatva. A 2009. évi adatok alapján 2010. évben 2 tüdőgondozó intézet (Mezőtúr, Tiszafüred) ellátási területén kellett elrendelni a tüdőszűrést a 30 éves és ennél idősebb lakosok körében. A megyei tiszti főorvos 2011-ben a lakosság egészségének védelme, a tbc lehetőleg panaszmentes szakaszban történő aktív felkutatása és felismerése érdekében 3 tüdőgondozó intézet (Kunhegyes, Tiszafüred, Karcag) ellátási területén rendelte el a kötelező tüdőszűrést, melynek végrehajtása jelenleg is folyik. Veszettségre gyanús sérülések Megyénkben a veszettségre gyanús sérülések száma 2010. évben 717 volt, a jelentett esetek 36,4%-ában indokolt volt a védőoltás. Az oltási sorozatban részesítettek száma még mindig magas, döntően a „nem megfigyelhető” kategóriába tartozó állatok okozta sérülések miatt. Az oltást indikáló sérülések 71%-át kutyák, 15%-át macskák, 6%-át patkányok, 8%-át pedig egyéb állatok okozták. Sajnálatos, hogy a patkányharapásos esetek száma folyamatosan emelkedik, az elmúlt 5 év alatt megduplázódott, 2010-ben 16 településén fordult elő sérülés. A járványügyi adatok arra utalnak, hogy Magyarországon a veszettség kialakulásának lehetősége még mindig reális veszély, bár a veszélyeztetettség mértéke rendkívül alacsony. Ezért nagyon fontos
42
a rókák védettségének biztosítása a szájon át történő immunizálással, a kutyák kötelező védőoltása és a kóbor állatok befogása. A sérültek száma 2011. I. félévében 389 volt, 35%-ukat kellett oltani. Az oltóorvosokhoz a betegség megelőzéséhez szükséges térítésmentes oltóanyagot minden esetben időben eljuttattuk. A 2010/2011. évi influenza szezonban is működött figyelőszolgálat megyénkben – 2010.40. és 2011. 20. hete között –, melyben 51 orvos vett részt, akik a megyében élők 20,13%-ának az egészségügyi ellátását biztosították (81.942 fő). A felkért háziorvosok feladata volt, hogy hetente jelentsék az influenzaszerű tünetekkel jelentkező betegek számát. Ezenkívül néhány háziorvos további feladata volt az, hogy az ilyen betegektől mintát vegyen, ezzel segítve az influenza vírus megjelenésének, terjedésének és változásának nyomon követését. A beérkezett adatok alapján elmondható, hogy közel 12.000 fő betegedett meg a 2011.3-10. hete között lezajlott járványban, az egész szezon alatt pedig kb.15.900 fő (a megye lakosságának 3,9%-a). 54. ábra Megyénkben és a kistérségi intézetek illetékességi területén a 100 lakosra jutó esetek számának hetenkénti alakulását az alábbi grafikon szemlélteti:
1 0,8 0,6 0,4 0,2
20 .
18 .
16 .
14 .
12 .
10 .
8.
6.
4.
2.
52 .
50 .
48 .
46 .
44 .
42 .
0
40 .
morbiditás 100 lakosra
1,2
Jászberényi Kistérségi Népegészségügyi Intézet Karcagi, Tiszafüredi Kistérségi Népegészségügyi Intézet Mezõtúri, Kunszentmártoni Kistérségi Népegészségügyi Intézet Szolnoki, Törökszentmiklósi Kistérségi Népegészségügyi Intézet Jász-Nagykun-Szolnok megye
A kistérségi népegészségügyi intézetek által regisztrált helyi járványok száma 5 volt – az előző szezonban észleltnek a negyede –, melyek általános iskolásokat és óvodásokat érintettek. Mintavételezés valamennyi esetben történt, egy általános iskolai és egy óvodai járvány esetében sikerült kimutatni a kórokozót, az Influenza A(H1N1) vírust. A 2009/2010. évi „világjárványos” és a 2010/2011. évi „átlagos” influenza szezon néhány jellemző adatát az alábbi táblázat tartalmazza: 2009/2010. év
2010/2011. év
Megbetegedettek száma
19.300
15.900
Kórházba felvettek száma
147
52
Intenzív ellátásban részesültek száma
23
26
Gépi lélegeztetettek száma
16
21
Elhunytak száma
7
3
A figyelőszolgálati adatokból tudunk a megyében megbetegedettek számára következtetni, mely az új Influenza A(H1N1) vírus megjelenésekor csak kb. 20%-kal volt több, mint az átlagos szezonban, ugyanakkor a kórházi ápolást igénylő betegek száma közel háromszorosa volt. Az intenzív ellátásban
43
hét
és gépi lélegeztetésben részesültek számára azonban ez nem volt jellemző. Feltehetően a 2009/2010. évi szezon elején előfordult gyors lefolyású és halálos kimenetelű esetek miatt több beteg esetében került sor kórházi felvételre, ugyanakkor állapotuk nem volt annyira súlyos, hogy intenzív ellátás is szükséges lett volna. A megbetegedés következtében vagy azzal összefüggésben 7, illetve 3 fő hunyt el, valamennyien rizikócsoportba tartoztak, influenza elleni védőoltásban egyikük sem részesült. A fokozottan veszélyeztetett kockázati csoportokba tartozók részére (pl. krónikus betegek, várandósok, idősek, egészségügyi dolgozók) 50.000 db térítésmentesen felhasználható Fluval AB oltóanyag állt rendelkezésre, melyből 36.991 adag került beadásra, a felhasználás 74%-os volt. A 635 hónapos korú gyermekek részére biztosított ugyancsak ingyenes Vaxigrip Junior oltóanyagból 159 adag került beadásra (a felhasználása 83,7%-os volt). 55. ábra A Fluval AB oltóanyag felhasználás oltási indikációk szerint az alábbiak szerint alakult:
46,0%
4,7% 0,8%
6,9% 10,0% 0,8% 2,7% 18,5%
5,4% 1,8%
2,4%
Krónikus légzőszervi betegségben szenvedők, asztmás betegek (10%) Szív-, érrendszeri betegségben szenvedők (18,5%) Veleszületett, vagy betegség/orvosi kezelés miatt immunhiányos állapotban szenvedő személyek (2,4%) Egyéb krónikus betegek (1,8%) Cukorbetegek (5,4%) Egyéb anyagcsere betegségben szenvedők, súlyos elhízás (2,7%) Várandós és gyermekvállalást tervező nők (0,8%) Ápolást, gondozást nyújtó intézményekben, lakóotthonokban, egészségügyi intézményekben ápolt személyek (6,9%) 65 éven felüliek egészségi állapotuktól függetlenül (46%) Egészségügyi és szociális intézmények dolgozói (4,7%) Belügyminisztériumhoz tartozó szervek és önkormányzatok dolgozói (0,8%)
44
11.2. Védőoltások Az életkorhoz kötötten kötelező védőoltásokat a gyermekek közel 100%-a az előírt életkorban megkapta, az elmaradt oltások pótlása 2 hónapon belül megtörtént. Abban az esetben, ha a szülő a kötelező védőoltáson többszöri felszólítás ellenére sem jelenik meg oltandó kiskorú gyermekével, hatóságunk területileg illetékes kistérségi intézete határozatban kötelezi arra a szülőt. Ilyen típusú hatósági intézkedésre 2010. évben 3 esetben került sor, melynek eredményeként 2 esetben a szülők elvitték gyermeküket a védőoltásra, egy esetben bírósági eljárás van folyamatban. 2011. I. félévében nem volt szükség határozati kötelezésre. Az iskolai kampányoltásokat megyénk valamennyi területén teljesítették, indokolatlan oltás elmaradás 2010. évben egy esetben történt, a területileg illetékes kistérségi intézet határozatban kötelezte a szülőt az elmaradt oltás beadatására, mely határidőn belül pótlásra került. 2011. I. félévében nem volt ilyen irányú intézkedés. Megyénkben 177 oltókört tartunk nyilván, a kistérségi munkatársak 83%-át ellenőrizték, kiemelt figyelmet fordítva a tárgyi feltételek meglétére, az oltások teljesítettségének ellenőrzésére és az oltáselmaradások okainak feltárására. Súlyos tárgyi feltételek hiányát nem tapasztalták, az oltások elmaradásának leggyakoribb okai pedig az alábbiak voltak: • elhúzódó lázas, illetve láztalan légúti megbetegedések, • fejlődési rendellenesség miatti műtétek, • kivizsgálás alatt álló megbetegedések, • szülői hanyagság, • huzamos külföldi tartózkodás. Önkéntes, térítésmentesen pneumococcus baktérium okozta fertőzés ellen adható Prevenar oltóanyagból 2010-ben 2.388, 2011.I. félévében pedig 1.296 adag került beadásra a 2 éven aluli gyermekek körében. A Prevenar védőoltás jelentősége abban van, hogy általa csökkenthető a gyermekkori torok- és mandulagyulladás, középfülgyulladás előfordulása, de súlyosabb megbetegedések kialakulását is kivédheti (pl. tüdőgyulladás, agyhártyagyulladás), így a szülők munkából történő kiesése és az egészségügyi ellátórendszer igénybevétele is csökken.
11.3. Terhes nők májgyulladás B vírusa által okozott fertőződésének kiszűrése Ezirányú szűrővizsgálaton 2010. évben 3321 kismama részt vett, a pozitív esetek száma 11, valamennyien már kiszűrésre kerültek korábbi terhességük alkalmával. Évről évre egyre kevesebb a hepatitis B vírust hordozó nők száma, ami nagymértékben köszönhető az általános iskolák 8. osztályos tanulóinak körében kötelező jelleggel 1999-ben bevezetett védőoltásnak. Az oltási rend 2010. évi átalakítása óta ezen oltást a 7. osztályosok kapják. Az elmúlt években a szülőképes korba kerülő nők védettséget kaptak, így a szexuális úton is terjedő fertőzés kialakulásának az esélye jelentősen csökkent. Valamennyi pozitív kismama környezetében a járványügyi vizsgálatot lefolytattuk, a szoros kontaktusban élő veszélyeztetett személyek szűrése megtörtént, a negatív személyek részére a térítésmentes védőoltást biztosítottuk. Feladatunk továbbá a bizonyítottan HBsAg pozitív anyák születendő gyermekei számára – a fertőződés megakadályozása érdekében – az oltóanyag eljuttatása a szülészeti intézménybe, 2010. évben erre 9 esetben került sor.
11.4. HIV tanácsadás A járványügyi osztály dolgozói meghatározott időpontokban, hetente 2x2 órában tartanak tanácsadást a HIV szűrésre jelentkezőknek. A tanácsadáson a megjelenés önkéntes, anonim vagy nevesített formában vehető igénybe, így azok számára is biztosított a szűrésen való részvétel lehetősége, akik nem akarják adataikat megadni. Megyénkben 2010-ben 79 fő, ez év első felében pedig 50 fő jelent meg a tanácsadóban, a vizsgálatok minden esetben negatív eredménnyel zárultak.
45
11.5. Fejtetvesség A gyermekközösségekben (óvoda, iskola) állandó problémát jelent a fejtetvesség, melynek aránya évek óta hasonlóan alakul. A népegészségügyi szakigazgatási szerv munkatársai és a védőnők megyénkben 2010-ben közel 156.000 tetvességi vizsgálatot végeztek. Az óvodások 1,23%-a, az általános iskolások 2,17%-a bizonyult fejtetvesnek, közülük azokat a személyeket (411 fő), akiket több alkalommal is fejtetvesnek találtak, illetve nagymértékben eltetvesedtek, nyilvántartásba kellett venni. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény ez év júliusi módosítása szerint a fejtetű, ruhatetű irtása az érintett személynek, illetve törvényes képviselőjének a feladata. Ha ezen személyek irtási, fertőtlenítési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, akkor hivatalból az egészségügyi szolgáltató (pl. iskolaorvos, védőnő) vagy a népegészségügyi kistérségi intézetek munkatársai intézkednek. A fejtetvesség elleni küzdelem egységes eljárási rendjét országos tiszti főorvosi utasítás szabályozza, amelynek a célja, hogy az egész országban egységes módszerekkel történjenek az ellenőrzések. A tetvesség elleni védekezés hatékonyságát a közegészségügyi szolgálat és a védőnői hálózat csak szoros együttműködésben végzi. A védőnői szolgálat minden évben legalább háromszor a nevelési-oktatási intézményekben higiénés vizsgálatot végez, melynek keretében szűri a fejtetvességet. Ha a védőnő a vizsgálaton fejtetves gyermeket szűr ki, haladéktalanul értesíti a szülőt annak mihamarabbi kezelése érdekében, de lehetősége van az azonnali beavatkozásra is. A védőnő rendszeresen végez utóellenőrzéseket az érintett gyermekeknél és amennyiben a fejtetvesség továbbra is fennáll, az érintett gyermekeket név szerint köteles jelenteni az illetékes kistérségi népegészségügyi intézetnek, amely gondoskodik a tetves gyermek környezetére (családtagjaira stb.) kiterjedő vizsgálatról és szükség szerint a tetves személy kezeléséről. A kistérségi népegészségügyi intézetek számára a védőnők által küldött havonkénti adatok megadása teszi lehetővé a gyermekközösségek aktuális helyzetének folyamatos nyomon követését. A 2011/2012. évi iskolaév kezdetére a kistérségi népegészségügyi intézetek - évek óta egyik fontos alapfeladatként - megszervezték az általános iskolák és óvodák teljes körű szűrését. A 2010. évi fejtetvességi adatokat közösségenként, valamint az elmúlt 5 év vizsgálati számait és a fejtetvesség százalékos arányát az 52.53. ábra adatai mutatják. 56. ábra A fejtetvesség mértéke (%) a közösségek típusa szerint, JNK-Szolnok megye, 2010. év
0,22
Szakmunkásképző, középiskola
0,43
Bölcsőde Óvoda
1,23
Kiemelt közösségek (hajléktalanszállás)
1,25 2,17
Általános iskola
6,84
Gyermekotthon, nevelőintézet
15,82
Gócgyanús lakás
0
2
4
6
8
10
12
14
16
18
46
57.ábra A fejtetvességi vizsgálatok számának és a tetvesség mértékének az alakulása JNK-Szolnok megyében 2006-2010. év között 165000
3
160000
2,5
155000
2
150000
1,5
145000
1
140000
0,5
135000
0
2006.
2007.
2008.
A fejtetvességi vizsgálatok száma
2009.
2010.
A fejtetvesség mértéke
11.6. Rágcsálók elleni védekezés A patkányok elszaporodása mind a városokban, mind a kisebb településeken probléma. 2010. évben 62, 2011. első félévében 32 volt az ezzel kapcsolatos panaszbejelentések száma. A közterületeken és csatornahálózatban összehangoltan végzett irtás általában nem valósult meg, így a hatékonysága ezeknek a kampányoknak kétséges. Több településen indokolt lenne a deratizáció (a település egészére kiterjedő rágcsálóirtás), de ez anyagi okok miatt kivitelezhetetlen. A nem megfelelő hulladékkezelés szintén kedvez a rágcsálók elszaporodásának. A legnagyobb probléma mindezek ellenére nem a közterületeket érintő ártalom, hanem a magánterületeken elszaporodó patkányok. A rágcsálók irtásának vagy irtatásának nem kis költségét az elszegényedett lakosok nem képesek kifizetni, akaratlanul önmagukat és a lakókörnyezetüket veszélyeztető rágcsálók által fertőzött gócokat tartva fenn. Kistérségi népegészségügyi intézeteink a hatékony irtást hátráltató tényezők között említik azt, hogy sok az üresen álló ingatlan, a romépület, az ingatlanok udvara elhanyagolt, lomos. A helytelen állattartás, takarmány és trágyatárolás a rágcsálók szaporodást segítik elő, mely helyzet javításában az önkormányzati rendeletek és a járványügyi rendeletek együttes betartatása hozhat csak eredményt.
11.7. Kórházhigiénés tevékenység Az elmúlt évben a fekvőbeteg-ellátás területén 6 nosocomiális (kórházi) járványt jelentettek be, mely kapcsán 120 fő betegedett meg, döntő részében enterális tünetekkel (kórokozó: Calicivírus). 2011. első félévében 135 fő megbetegedésével járó 8 járványt regisztráltunk, melyek közül 2 légúti volt, 6 pedig enterális, azaz gyomor-bélrendszeri tünetekkel, panaszokkal járó. Utóbbiakhoz 41 fő megbetegedése kapcsolódott, a legtöbb esetet Calicivírus okozta. A fekvőbeteg intézmények a Calicivírus behurcolása ellen igen keveset tudnak tenni, viszont a fertőzés továbbterjedése ellen alkalmazott intézkedéseknek (egyéni védőeszközök használata, kézés felületfertőtlenítés, betegek elkülönítése) hatékonynak kell lenniük. A fentiekben említett járványok felszámolásában a szakmai protokollok szerinti intézkedések végrehajtását a kórház-higiénés szolgálat felügyelte, rendszeresen konzultálva a járványügyi szakembereinkkel, s így a korábbi évekhez viszonyítva aránylag alacsonynak mondható az esetszám. Az elmúlt években a fekvőbeteg-ellátó intézményekben a járványok bejelentése terén jelentősen javult a fegyelem, ami egyértelműen a kórház-higiénés szolgálat szakszerű munkájának köszönhető. A fekvőbeteg intézményekben működő sterilizáló berendezések féléves mikrobiológiai hatásfok vizsgálata minden esetben megtörtént.
47
11.8. Hatósági tevékenység Szakigazgatási szervünk járványügy és kórházhigiéne szakterületén a nyilvántartott egységek, az azokban lefolytatott ellenőrzések, valamint a feltárt hiányosságok kapcsán szükségessé vált intézkedések számát 2010. évben és 2011.I. félévében az alábbi táblázat tartalmazza: Nyilvántartott egységek száma
Ellenőrzött egységek száma
Szakmai ellenőrzések száma
Járványügy 2010.
546
357
563
Felhívás jogszabályban foglaltak végrehajtására végzéssel 1
Járványügy 2011.I.
553
206
255
5
43
Kórházhigiéne 2010.
1821
405
501
12
10
Kórházhigiéne 2011.I.
1832
142
169
4
1
Rendelkező határozatok 32
Fentiekből látható, hogy 2011. I. félévében az ellenőrzések számához viszonyítva több hatósági kötelezés (rendelkező határozat) született. A hatósági szankciók döntő többsége a fertőző beteggel szoros kapcsolatban lévő családi és közösségi kontakt személyek kitiltására vonatkozott, amit járványügyi érdekből kellett foganatosítani, de a tetvesség visszaszorításának érdekében is szükség volt intézkedésre. Megelőző hatósági tevékenységünk 2010. évben és 2011.I. félévében az alábbiak szerint alakult: Szakhatósági PanaszHelyszíni szemle Engedély Szakvélemény állásfoglalás kivizsgálás jegyzőkönyve Járványügy 2010. 12 6 12 46 46 Járványügy 2011.I.
0
14
3
68
136
Kórházhigiéne 2010.
0
27
26
4
27
Kórházhigiéne 2011.I.
0
4
11
1
3
A járványügyi szakterületen az engedélyek kiadása nem jellemző, viszont az egyéb szakhatósági tevékenységek (szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás), valamint a panaszbejelentések szolgáltak alapul a hatósági intézkedéseinknek. A panaszbejelentések jelentős része rovar-rágcsálók elszaporodásával kapcsolatos, mely problémáról fentiekben már tettünk említést.
12. Az ifjúság és a felnőtt lakosság körében végzett egészségfejlesztési tevékenység Az egészségfejlesztési Osztály fő szakterületei az egészségfejlesztés, a nemfertőző epidemiológia és a veleszületett fejlődési rendellenességek területi nyilvántartása, valamint a szervezett szűrések megyei koordinációja. Az egészségfejlesztés feladata az egészséget befolyásoló tényezők feltárása és a megváltoztatásukra irányuló legoptimálisabb tevékenység kialakítása. Ezen belül is kiemelten fontos cél az egészségtudatos magatartásra ösztönző helyi programok szervezése és megvalósítása, az egészséget veszélyeztető fő kockázati tényezők – mint a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód – megelőzésére és megváltoztatására irányuló tevékenység, a betegségek kialakulásának megelőzése, a lakosság életminőségének javítása érdekében. 2010 évben a nem fertőző epidemiológia és a VRONY területi koordinációja Debrecenben volt, ahol az epidemiológiai szakterületet három munkatárs végezte, addig 2011 évtől kezdődően a nem fertőző epidemiológiai, mint új feladatkör a megyei osztályhoz került. Szolnok megyében epidemiológus munkatárs nincs az osztályon, így az egészségfejlesztő szakember feladatkörébe került ez a tevékenység is a Veleszületett Fejlődési Rendellenességek Országos Nyilvántartása (VRONY) területi koordinációval együtt. A megyei osztályon egy egészségfejlesztő és egy szűrési koordinátor van, a kistérségi intézetekben nincs függetlenített egészségnevelő, csak más feladataik mellet látják el ezt a tevékenységet is (védőnő, közegészségügyi felügyelő, felügyelő ápoló).
48
Az ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézet 2010. évi, illetve a Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 2011. évi komplex egészség megőrzési és –fejlesztési tevékenysége, a munkatervben maghatározott kiemelt és egyéb feladatok ellátása az előírtaknak megfelelő ütemben és feladatok mentén zajlott.
12.1. Egészségfejlesztés 2010 évben az ÁNTSZ régiós és a négy kistérségi Intézet szakembereinek szervezése és közreműködése által összesen 109 egészségfejlesztési esemény valósult meg Jász-Nagykun-Szolnok megye településein, ahol 13.196 fő vett részt a programokon (lásd részletesen 58-61. ábrát). 58. ábra Jász-Nagykun-Szolnok megyében a 2010. évi egészségfejlesztési események száma témák szerint: 20
18
1 2
14
12
11 19
2
6
Dohányzás Egészséges táplálkozás Közegészségügyi és járványügyi biztonság Koszorúér- és agyérbetegségek megelőzése Lelki egészség Egyéb
4
Alkohol és drogmegelőzés Aktív testmozgás elterjesztése NEKAP (parlagfű) Daganatos betegségek megelőzése Balesetmegelőzés
Az egészségfejlesztési események számát megvizsgálva láthatjuk, hogy témák szerint a legtöbb rendezvény a dohányzás, majd a koszorúér és agyérbetegségek kategóriában, az egyéb be nem sorolt rendezvények, illetve az alkohol-drogmegelőzés, egészséges táplálkozás témakörben szervezett programokon volt. AIDS megelőzés-szexuális tekintetében rendezvény megszervezésre nem került sor ebben az időszakban a megyénkben. 59. ábra Jász-Nagykun-Szolnok megyében a 2010. évi egészségfejlesztési eseményeken résztvevők száma témák szerint:
135
1919
30
3147
922
1023
760 4511 Dohányzás Egészséges táplálkozás Közegészségügyi és járványügyi biztonság Koszorúér- és agyérbetegségek megelőzése Lelki egészség Egyéb
161
80
508
Alkohol és drogmegelőzés Aktív testmozgás elterjesztése NEKAP (parlagfű) Daganatos betegségek megelőzése Balesetmegelőzés
49
A legtöbb résztvevő sorrendben a koszorúér és agyi-érbetegségek, a dohányzás, egyéb be nem sorolt kategóriában szervezett témakörben volt. 60. ábra Jász-Nagykun-Szolnok megyében a 2010. évi egészségfejlesztési események száma színterek szerint: 16
17
17
32 11 6
10
Általános iskola Egyészségügyi intézmény Közösségi program falun Önkormányzat, döntéshozók
Középiskola Munkahely Közösségi program városban
Az események száma színtér szerint úgy alakult, hogy legtöbb rendezvény a városi közösségi programokon volt, ezt követte az általános és középiskola, önkormányzatok-döntéshozók kategória. Ez évben az óvodában és a felsőoktatásban nem szerveztek programokat. A megyében a 2010. évi egészségfejlesztési eseményeken résztvevők számát megvizsgálva látható, hogy a legtöbb résztvevő a városi közösségi programokon volt, ezt követte az általános iskola, majd a középiskolai színtér. 61. ábra Jász-Nagykun-Szolnok megyében a 2010. évi egészségfejlesztési eseményeken résztvevők száma színterek szerint:
208 3055
6161
1977
890
Általános iskola Egyészségügyi intézmény Közösségi program falun Önkormányzat, döntéshozók
343
562
Középiskola Munkahely Közösségi program városban
50
2011 évtől az átalakulást követően megyei szinten a kormányhivatal kötelékében folytattuk tovább munkánkat. Az egészségfejlesztési szakterületen 2011 év első félévében 43 eseményen 4777 fő vett részt. Sorrendben a legtöbb esemény az egyéb kategóriában volt, ezt követte a dohányzás, alkohol, koszorúér, daganat témakörben megszervezett helyi esemény. AIDS megelőzés és szexuális felvilágosítás és baleset megelőzés témakörben, rendezvény megszervezésére nem került sor. A legtöbb résztvevő a dohányzás témakörben, a koszorúér, illetve egyéb külön be nem sorolt témában volt. Ezt követte a táplálkozás, alkohol-drogmegelőzés. A színtereket megvizsgálva legtöbb esemény a közösségi program városban, az általános iskolában illetve a munkahelyen volt. Ezeken a résztvevők számát illetően, szintén legtöbben a városi eseményeken voltak, ezt követte az általános iskolai, egészségügyi intézményekben és a munkahelyeken szervezet programokon megjelentek aránya. Óvodában és felsőoktatási intézményben rendezvényt nem szervezetek.
12.1.1. Kiemelt munkatervi feladatok 2010. évi eredményei Az országosan kiterjesztett – regionálisan és kistérségi szinten megvalósuló – TÁMOP 6.1.3. Szűrőprogramok Országos Kommunikációja (SZOK ) program 2010 évben A SZOK kiemelt projekt célkitűzéseinek megfelelően folyamatos kommunikációt folytatunk az emlő-, méhnyak-, valamint a szív-és érrendszeri szűrésben résztvevők számának emelése érdekében. A projekttel kapcsolatos részletes tájékoztatás és megbeszélés céljával regionális szintű szakági értekezletet szerveztünk a regionális munkatársak, a kistérségi tiszti főorvosok és a kistérségi intézetekben egészségfejlesztési tevékenységet végző munkatársak részvételével. Régiónkból a SZOK szemináriumok szervezésében érintett valamennyi munkatárs (15 fő) részt vett a szemináriumszervezők részére 2010. áprilisban, Budapesten megrendezett „I. Workshop a szeminárium tapasztalatairól” című országos szintű szakmai találkozón. A SZOK projekt keretében az egészségügyi szakdolgozók és háziorvosok számára akkreditált team-továbbképzések előkészítése és a program megszervezése zajlott 2010 évben. Kistérségi Egészség Koalíció munkájának, működésének segítése, fejlesztése Az ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézet valamennyi Kistérségi Intézetében már az elmúlt évben elkezdődtek a koalíció építésével kapcsolatos munkálatok, az együttműködések kialakítása. 2010. I. félévében ezen együttműködések erősítése, kiterjesztése folytatódott. Az ÁNTSZ munkatársainak közreműködésével a nyitó rendezvények a legtöbb helyszínen lezajlottak, melyeken bemutatásra kerültek a helyi lakosság egészségi állapotáról szóló adatok, elemzések. Írásos együttműködési megállapodás vagy szándéknyilatkozat nem minden esetben készült, de a kapcsolattartás ennek ellenére megfelelően működik. A megyénkben 4 kistérségben 4 egészségkoalíciós együttműködés jött létre. Négy települési szintű koalíció született, melyek a következők: Szolnok, Kisújszállás, Mezőtúr, Jászfényszaru. Az ÁNTSZ Kistérségi Intézeteinek munkatársai illetékességi területükön, egészségtudatos magatartásra ösztönző, egészséget támogató, helyi egészség-megőrzési programokat szerveztek, kiemelten az elhízás megelőzés, dohányzás prevenció, testmozgásra ösztönzés témakörben. A programok igen széles korcsoportot fogtak át, óvodásoktól az aktív korú felnőtteken át egészen nyugdíjas korig. A Kistérségi Egészség Koalíciók 2010. évi eredményei • ÁNTSZ Szolnoki Kistérségi Intézete 2009. december 3-án alakult meg a Szolnoki Egészségkoalíció. 2010. júniusában és novemberében a koalíciós partnerek együttműködésével. • ÁNTSZ Jászberényi Kistérségi Intézete és Jászfényszaru Város Önkormányzata között jött létre koalíció, melyben a kistérségi intézet munkatársai aktív szerepet vállalnak az egészségnapok szervezésében és lebonyolításában. Folyamatban van a város lakossága morbiditási és mortalitási mutatóinak begyűjtése a települési egészségterv aktualizálása céljából. • ÁNTSZ Karcagi,-Tiszafüredi,- Törökszentmiklósi Kistérségi Intézete az egészség koalíciót Kisújszállás településen alakította meg. A település rendelkezik Városi Egészségtervvel, melynek megvalósítását segíti az ÁNTSZ. Ez a település jelentős szerepet vállal a SZOK projekt lebonyolításában is. • ÁNTSZ Mezőtúri, Karcagi Kistérségi Intézete szervezésében, Mezőtúron alakult meg az egészségkoalíció. Az alakuló ülésre a kistérség valamennyi önkormányzatát illetve egészségügyi szervezetét meghívták. A téma az egészség koalíció előnyei, lehetőségei, dohányzás prevenció valamint a SZOK rendezvénysorozat volt.
51
12.1.2. Kiemelt munkatervi feladatok 2011. év első félévi eredményei Komplex iskolai egészségfejlesztési program előkészítésében és megvalósításában való részvétel • A teljes körű iskolai egészségfejlesztés létrehozásának érdekében az iskolákban folyó egészségfejlesztési tevékenység támogatása. A megyében jellemzően a védőnők/iskolavédőnők egészségfejlesztő munkáját támogattuk és ösztönöztük őket az iskolákban végzett egészségnevelő tevékenységük fokozására, a számukra biztosított időkeretben. A rendelkezésünkre álló szakmai anyagok, plakátok és szórólapok biztosításával segítettük az ez irányú munkájukat. Kistérségi és megyei munkatársunk külső szakemberként alkalmanként részt vett előadások tartásában is. • Az osztály Szolnok város általános iskoláiban az iskolai egészségfejlesztési munkáról készített komplex felmérést. 12 iskola programjáról kaptunk képet. A tapasztalat, hogy sok esetben nem tudnak más iskolai programokról. Jó alkalmat teremtett arra is, hogy a hiányosságokat is feltárja az elkészült felmérés. Sok jó program zajlik az iskolákban és az elmúlt időszakban egyre nagyobb hangsúlyt kaptak az iskola mindennapi életében. Esetenként pályázatokon is részt vesznek az iskolák, hogy színvonalasabb programokat is tudjanak szervezni. Főleg az egészségnapok megszervezése jellemző, ami szinte minden iskolai színtéren előfordul. A táplálkozás, a mozgás, drogmegelőzés is fontos, kiemelten foglal helyet az iskolák életében. Az Egészség koalíciók, egészség szövetségek létrehozásának segítése • Egészségkoalíciók létrehívása és a működésnek erősítése 2009-től kiemelt munkatervi feladat. 2010-ben 4 kistérségben 4 helyi egészség koalíció jött létre, így Szolnok, Kisújszállás, Mezőtúr és Jászfényszaru településen. • Egészségszövetség létrehozása 2011-ben megalakult megyei egészségfejlesztési szövetség, melynek megtartására 2011.június 7-én került sor. Az ülésen tájékoztató hangzott el a lakosság egészségi állapotáról, azt befolyásoló tényezőkről és a népegészségügyi helyzetből adódó prioritásokról. Jó példák bemutatására került sor, így a helyi önkormányzat egészségfejlesztési munkájáról, a Vakok és Gyengénlátók Egyesületének tagjai az érzékenyítő programjaikról, a Szolnoki iskolavédőnők Egyesülete az iskoláskorúak körében végzett egészségfejlesztési munkájukról számoltak be. A Szandaszőlősi iskola a drogprevenciós és egészségfejlesztési munkájukat mutatták be. A Kistérségi Egészség Koalíció 2011. I. félévi eredményei: • JNSZ Megyei KH NSZSZ Szolnoki, Törökszentmiklósi Kistérségi Népegészségügyi Intézete 2010-től minden évben ülések zajlottak, majd különböző rendezvények által történt kapcsolódás a koalíció tagjaihoz. Ilyen rendezvény volt 2011 első felében a megyei katasztrófavédelmi verseny, NAV családi nap is ahol különböző szűrések, tanácsadás zajlott. • JNSZ Megyei KH NSZSZ Karcagi, -Tiszafüredi,- Kistérségi Intézete az egészség koalíciót Kisújszállás településen alakította meg. A kistérségi tiszti főorvos rendszeres résztvevője állandó meghívottként az ott létrehozott Egészségügyi Kerekasztal üléseinek. Javaslataik alapján az Egészségügyi Bizottság megtárgyalta és az Önkormányzat testülete jóváhagyta „az általános iskoláskorú gyerekek egészségügyi szűrésének eredményeiből adódó betegségmegelőzési, egészségmegtartási és fejlesztési feladatokról” szóló határozatot. Ennek értelmében az általános iskolák Pedagógiai Programjába komoly egészségfejlesztési feladatok kerültek illetve a célok eléréséhez önkormányzati költségvetési pénzeket is rendeltek. • JNSZ Megyei KH NSZSZ Jászberényi Kistérségi Intézete Az egészségkoalíciós együttműködés keretében Jászfényszaru várossal közösen összeállításra került az ez évi rendezvénytervezet, mely alkalmakon részt kívánnak venni személyesen is munkatársaink. A kistérségi intézethez érkező lakossági igényeket az egészségfejlesztés területén is szeretnék kiszolgálni, így az elmúlt félévben Jászapáti városból érkezett felkérés az iskolanapon való részvételre, melyen életmód tanácsadást és testzsír mérést végeztek munkatársaink. • JNSZ Megyei KH NSZSZ Mezőtúri, Kunszentmártoni Kistérségi Intézete szervezésében Mezőtúron alakult meg a koalíció. A korábban csatlakozott szervezetek egészségfejlesztéssel foglalkozó munkatársaival a kapcsolattartás, a közeljövőben programok szervezésével kapcsolatos egyeztetések folynak. A Baba Mama klubban a baleset megelőzéssel kapcsolatosan előadás hangzott el az NSZSZ kistérségi munkatársa részéről.
52
12.1.3. Egyéb egészségfejlesztési rendezvények 2010.évben •
• •
•
•
•
• •
„Tiszta Szívvel Szolnokért” szűrőhét évek óta megrendezésre kerül Szolnokon. Az első napon a megnyitó és előadások, ezt követően pedig a különböző szűrővizsgálatok zajlottak, így vérnyomás, koleszterin, vércukor, bőrgyógyászati-, glaukóma vizsgálat, szemészeti és hallásvizsgálat, illetve gastroenterológiai tanácsadás, csontsűrűség mérés. Férfiaknak urológiai vizsgálat. A rendezvényen a 3 hét alatt kb. 2400 fő vett részt. Az osztályunkról a szív és érrendszeri szűréseket és az életmód és táplálkozási tanácsadás segítése volt a cél. A második félévben több alkalommal vettünk részt egészségnapi rendezvényeken, ahol a dohányzás, táplálkozás, drogfogyasztás, a lelki egészség, az energia ital volt a fő téma. Előadás és tájékoztató hangzott el a résztvevők számára. A célkorosztály a fiatalok, a lakosság volt. Kollégiumi szűrővizsgálatok, így többek között BMI, testzsír, CO szint mérés egyéni életmód és táplálkozási tanácsadás zajlott. A Lelki Egészség Országos Program (LEGOP) segítése a különböző színtereken Az egészségfejlesztéssel foglalkozó munkatársak részére az OTH Népegészségügyi Főosztálya régiónként tréning jellegű továbbképzést szervezett. A halmozottan hátrányos helyzetű, magatartási problémákkal küzdő, valamint gyermekotthonokban élő gyermekek, fiatalok számára az Észak-alföldi Régió szinte valamennyi ÁNTSZ Kistérségében szerveztek munkatársaink programokat. o Tiszapüspöki községben a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat kezdeményezésére, ez évben két alkalommal egészségnap zajlott, ahol munkatársaink szerveztek egészségnapot. A település lakosságának szóló rendezvényen szív és érrendszeri szűrővizsgálatok valamint életmód és táplálkozási tanácsadás zajlott. melynek lebonyolításában a Karcagi, Tiszafüredi, Törökszentmiklósi Kistérségi Intézete, a védőnői és a háziorvosi szolgálat is aktívan részt vett. A település lakosságának szervezett rendezvényen szív és érrendszeri szűrővizsgálatok zajlottak. A rendezvényen júniusban 60 fő, novemberben 102 fő vett részt. o A Szolnoki Szent Tamás általános iskolában 100 diák részére a lelki egészség témakörében beszélgetés zajlott. A diákok nagy része roma, illetve hátrányos helyzetű fiatal. o Tiszaburán „Egyenlő Eséllyel a Rák Ellen” rendezvény keretében az általános iskolában a diákok részére a dohányzás káros hatásairól szervbemutatós előadás hangzott el, ahol 105 hátrányos helyzetű, főleg roma fiatal vett részt. o A téliszünetben tábort szervezett a Szolnoki Turisztikai Központ. A megye iskoláiból a hátrányos, nehéz helyzetben lévő gyerekek vettek részt. Az egészséges életmód, táplálkozás, mozgás, dohányzás, alkohol káros hatásai témakörökben interaktív bemutató előadás zajlott. A rendezvényt követően kis vetélkedő zajlott. A rendezvényen 250 diák vett részt. o Az osztály a dohányzás, a kábítószer-, valamint a túlzott alkoholfogyasztás megelőzését és visszaszorítását szolgáló programokat szervezett és támogatott a gyermek- és ifjúsági korosztály körében. Ajánlja és kölcsönözi a hordozható érintőképernyős mobil számítógépet a HÉSZ-t (dohányzás prevenciós számítógépes interaktív játékprogram) az oktatási intézmények számára. Régiónk oktatási intézményeiben levelező és rajz versenyeket szerveztek, prevenciós előadássorozatokat tartottak diákok, pedagógusok és szülők számára. Szolnokon, szervbemutatóval összekapcsolt, dohányzás és alkoholfogyasztás elleni prevenciós programokat tartottak a középiskolásoknak. A Nemdohányzó Világnap és az Ápolók Nemzetközi Napja alkalmából összehívott megyei rendezvényen az egészségügyi szakdolgozók részére a dohányzás káros hatásairól és a leszokás lehetőségeiről tartottak ismeretterjesztő előadást. Világnapi rendezvények valamennyi Kistérségi Intézet tevékeny szerepet vállalt világnapi rendezvények szervezésében, lebonyolításában. A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok munkájában való tevékeny részvételünk során közös programokat szerveztünk és valósítottunk meg, iskolai prevenciós programokban működtünk közre. KEF értekezlet a második félévben a városi drogstratégia kidolgozásán munkálkodott. Ezt követően a cselekvési tervet is megalkotta. Két napos továbbképzés is megszervezésre került sora munka elősegítése érdekében. Részt vettünk a JNKSZ Közgyűlés által alapított parlagfű-mentesítési alap pályázati ellenőrzésén és értékelésén. A Megyei Tárcaközi Bizottság ülésén is, ahol a megyében folyó parlagfű-mentesítési munkáról és a pollenhelyzetről számoltam be. Heti rendszerességgel történt a régióban, majd a 2011 évtől a megyében a heti média jelentés összeállítása és arhiválása, és az aktuális jelentés továbbítása az OTH felé. A jó média kapcsolat megőrzése érdekében a helyi szükségleteknek és lehetőségeknek megfelelően, a kialakult jó kapcsolatnak köszönhetően az egészségfejlesztési programokhoz, eseményekhez kapcsolódóan a médiumok állandó készséges partnereink a lakosság tájékoztatásában.
53
12.1.4. Egyéb egészségfejlesztési rendezvények 2011. évben • „Tiszta Szívvel Szolnokért” szűrőhét évek óta megrendezésre kerül Szolnokon. Amely ez évben március 23-április 02-ig zajlott, több ezer fő részvételévelt. Az osztályunkról a szív és érrendszeri szűréseket és az életmód és táplálkozási tanácsadást segítése zajlott. Ez évben záró rendezvényként a helyi olajcsarnok épületében egész nap programok zajlottak, ahol sok civil szervezet, intézmény vett részt. Itt is szív és érrendszeri szűrésekkel és személyes táplálkozási és életmód tanácsadással vettünk részt. • A félévben több alkalommal vettünk részt egészségnapi rendezvényeken, ahol a dohányzás, táplálkozás volt a fő téma. Előadás és tájékoztató hangzott el a résztvevők számára. A célkorosztály a fiatalok, a lakosság volt. Kollégiumi szűrővizsgálatok, így többek között BMI, testzsír, CO szint mérés egyéni életmód és táplálkozási tanácsadás zajlott, valamint segítség a dohányzásról történő leszoktatás elősegítésére. Egy alkalommal a lelki egészség témakörében is volt beszélgetés kollégiumi diákokkal. • A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság öt együttműködő partnerrel közösen, „Falfestészettel a közbiztonságért” avagy „Flakonba zárt lelkek” címmel családi nyílt napot rendezett. 2011 május 7-én, a Kamasz Tanyán családi nyílt nap keretében legfőbbképpen fiatalok, ezen belül is hátrányos helyzetűek vettek részt, ahol dohányosoknak CO mérés zajlott. Lehetőség volt BMI és testzsír és vérnyomás mérésre és táplálkozási tanácsadásra is a helyszínen. Itt összesen 55 fő vett részt. • A Törökszentmiklósi Mozgássérültek Egyesületével együttműködési megállapodás keretében klubfoglalkozásokon egészségfejlesztő előadások hangzottak el az allergia, a rovarcsípések, a szív és érrendszeri megbetegedések témakörében. • A „Szervbemutató” – dohányzás és alkoholfogyasztás elleni interaktív prevenciós előadás keretében az első félévben 3 alkalommal 5 előadáson összesen 435 fő vett részt. • A Magyar Református Szeretetszolgálat Szeretethíd című rendezvényén május 20-án a város fiataljai vettek részt több százan. Az egészségfejlesztés részéről „dohány-kommandóval” vettünk részt. • Júniusban a Martfűi Triatlon országos diákolimpián vettünk részt, ahol közel ezer fő volt jelen. A Magyar Zöldség - Gyümölcs Szakmai Szervezet és Terméktanács megkereste szervezetünket, azzal a kéréssel, hogy az egészséges táplálkozásról, dohányzásról tartsunk előadást a színpadon Diákolimpián résztvevők számára. A hallgatóság érdeklődő volt. Ezen túlmenően a helyszínen az egészség standon táplálkozási tanácsadással, BMI és Testzsír, vérnyomás méréssel és táplálkozási tanácsadással, valamint dohányosoknak szénmonoxid (CO) méréssel álljunk rendelkezésre, illetve a hozzánk fordulóknak dohányzás leszoktatásban is tudjunk tanácsokat adni. A standunkat 56 fő látogatta meg. • A JNSZ Vakok és Gyengénlátók részére szív és érrendszeri szűrések és egyéni táplálkozási és életmód tanácsadás zajlott egészségnap keretében. A rendezvényen a megyéből az egyesületi tagok vettek részt. • KEF értekezlet rendszeresen zajlott az elmúlt félévben. A Szolnok Városi drogstratégia és cselekvési terv elkészítésében vettünk részt. • Aktívan részt vettünk a megyei Közgyűlés által alapított parlagfű-mentesítési alap értekezletein, a pályázati értékelésen, az elbíráláson. Az év második felében kerül sor a pályázatok ellenőrzésére. • A jó média kapcsolat fenntartása érdekében rendszeresen történt egyeztetés a kormányhivatal sajtóirodájával, hogy az aktualitásnak megfelelően média anyagokat állítsunk össze. Hetente anyagot állítottunk össze az influenza szezonban, illetve pollenjelentést az aktuális adatokkal. Heti rendszerességgel a média jelentés összeállítását és archiválását végeztük, az eseményeket hetente jelentettük az OTH és a megyei Kormányhivatal részére.
13. Környezeti tényezők 13.1. Környezet- és település-egészségügyi szakterület 13.1.1. Vízhigiéne, ivóvíz A megye településeinek vízellátását 78 közüzemi vízmű biztosítja. A megyében egyedül BesenyszögSzórópuszta (tanyaközpont) lakosai részére történt lajtos vízellátás, mert a külterületen vezetékes
54
ivóvíz vagy egyedi kút nincs. Az érintett, maximum 20 fő részére Besenyszög település kijelölt közkifolyójáról biztosítja az ivóvizet az önkormányzat. Jászkisér-Szellőhát lakosai számára szociális célra vízellátást a Szellőhát-Farm Kft. (tehenészeti telep) üzemi vízműve biztosít. Az ivóvízminőség-javító program II. ütemében szerepel a Jászkiséri vízműtől vezeték kiépítése Szellőhátra. Véglegesen ez a megoldás rendezi az ott élő lakosok ivóvíz ellátását. A vízminőség alakulása megyénkben Valamennyi közüzemi ivóvízszolgáltató az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően az szakigazgatási szervünkkel egyeztetett vizsgálati program szerint az önellenőrzői ivóvíz vizsgálatokat akkreditált laboratóriummal elvégeztette és az eredményeket negyedévente hatóságunknak megküldte. A korábbi évekhez hasonlóan valamennyi településen meghatározott ütemterv szerint a szolgáltatott ivóvíz hatósági ellenőrzésére is sor került. A kifogásolt ivóvízminták számának megoszlása a főbb eltérést okozó paraméterek szerint az elvégzett hatósági és önkontroll vizsgálatok alapján Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2010. évben és 2011. I. félévében. 1. sz. táblázat A kifogásoltságot okozó bakteriológiai paraméter
2010. év
Telepszám 22 oC Telepszám 37 oC Coliform E.coli Ps. aeruginosa Enterococcus Clostridium perf.
3159 1561 3155 3157 1635 1340 870
2011. év I. félév 1438 1077 1428 1425 1107 528 382
ÖSSZESEN:
14877
7385
Vizsgálati szám (db)
Kifogásolt bakteriológiai eredmények száma (db) 2011. év 2010. év I. félév 635 167 407 108 210 49 49 11 41 9 22 6 29 8 1393
358
A kifogásolt bakteriológiai eredmények aránya %-ban 2011. év 2010. év I. félév 20,10 11,61 26,07 10,03 6,66 3,43 1,55 0,77 2,50 0,81 1,64 1,14 3,33 2,09 9,36
4,85
2. sz. táblázat Vizsgálati szám (db)
Kifogásolt kémiai eredmények száma (db)
A kifogásolt kémiai eredmények aránya %-ban
A kifogásoltságot okozó kémiai paraméter
2010. év
2011.év I. félév
2010. év
2011. év I. félév
2010. év
2011. év I. félév
vas mangán nátrium ammónium nitrit arzén bór fluorid
1385 1358 157 1388 1496 450 111 80
745 732 67 755 930 208 63 31
165 360 82 509 96 103 33 20
77 146 27 241 150 65 19 0
11,91 26,50 52,22 36,67 6,42 22,89 29,73 25,00
10,34 19,95 40,30 31,92 16,13 31,25 30,16 0,00
ÖSSZESEN:
6425
3531
1368
725
21,29
20,53
55
3. sz. táblázat A kifogásoltságot okozó biológiai paraméter
Vizsgálati szám (db)
véglények férgek baktériumok gombák vas- és mangánbakt. kénbaktériumok algák és cianobakt.
602 609 605 608 602 627 603
2011. év I. félév 262 262 262 262 262 261 260
ÖSSZESEN:
4256
1831
2010. év
Kifogásolt biológiai eredmények száma (db) 2011. év 2010. év I. félév 39 31 130 52 3 0 38 8 1 3 6 1 0 1 217
96
A kifogásolt biológiai eredmények aránya %-ban 2011. év 2010. év I. félév 6,48 11,83 21,35 19,85 0,49 0,00 6,25 3,05 0,17 1,15 0,96 0,38 0,00 0,38 5,10
5,24
Az indikátor mikrobiológiai vízminőségi jellemzők közül határérték túllépést leggyakrabban a magasabb telepszám és a Coliform baktériumok jelenléte okozott. Mikrobiológiai szempontból „nem ivóvíz” minősítés elsősorban a Clostridium perfringens, az Enterococcus és az E. coli jelenléte miatt fordult elő. Az indikátor kémiai vízminőségi jellemzők közül leggyakrabban az ammónium, vas, mangán esetében fordult elő határérték túllépés, míg nem elfogadható vízminőséget elsősorban a magasabb ammónium, arzén tartalom okozott. 2011. évben egy településen nitrit monitoring elrendelésére került sor azért, mert az ivóvízben a nitrit folyamatosan határérték feletti eredményeket mutatott. Az üzemeltetőnek heti gyakorisággal kellett nitrit vizsgálatokat végeztetni több közkifolyón. A 3. számú táblázatban kifogásolt nitrit eredmények számát megnövelték az elrendelt időszak alatti vizsgálatok pozitív eredményei. A monitoring eredményes volt, mert a szennyezettséget kiváltó okot megfelelő műszaki beavatkozással megszüntették. Biológiai kifogásoltság elsősorban férgek, véglények jelenléte miatt alakult ki. A biológiai vizsgálati eredmények a korábbi évekhez hasonlóan szintén nagy számban estek kifogás alá. A vízminőségi problémák (B, F, NO2, NH4, Fe, Mn, As) egy részét az Ivóvízminőség-javító Program I. üteme megoldotta/megoldja. A Program II. ütemének megvalósítása folyamatban van, a kivitelezése várhatóan a kívánt eredményeket hozza. Ugyanakkor a hálózati eredetű, másodlagos szennyezés problémáját a korlátozott mértékben megvalósult/megvalósuló hálózat-rekonstrukció (20 %) teljes körűen nem oldja meg. Az elmúlt évekhez hasonlóan a leggyakrabban előforduló szennyeződések tárgyévben is hálózati, úgynevezett másodlagos eredetűek voltak. A jelenség egyik oka, hogy a megyénkben üzemelő ivóvíz hálózatok jelentős részének kora előrehaladott, a vezetékrendszer elöregedett, még azokon a településeken is, ahol viszonylag korszerűnek tekinthető a vízműtelep. A vezetékrendszer karbantartását számos településen megnehezíti a tolózárak rendkívül leromlott állapota, illetve hiánya. A mikrobiológiai, biológiai problémák egy másik oka lehet, hogy a megye vízművei közül nem mindegyik rendelkezik folyamatos fertőtlenítést biztosító berendezéssel, illetve kiegészítő technológiával. A közüzemi vízszolgáltató a 201/2001. (X. 25.) Kormányrendeletben előírt üzemeltetői önellenőrző vizsgálatok teljesítését a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv 2010. évben valamennyi közüzemi vízműre vonatkozóan, a 2011. év első félévében pedig időarányosan (ütemterv szerint) ellenőrizte. Az üzemeltetők vizsgálati kötelezettségüknek eleget tettek. Pozitív vízvizsgálati eredmények esetén hatóságunk határozatokat és végzéseket adott ki, felszólítva az üzemeltetőt a szennyezettség megszüntetésére, intézkedések megtételére, negatív kontroll eredmény igazolására és egyúttal műszaki higiénés ellenőrzést tartott az érintett vízműnél.
56
A kifogásolt ivóvízminták esetén kiadott végzések és határozatok számának alakulása JászNagykun-Szolnok megyében 4. sz. táblázat Határozat (db)
Végzés (db)
2010. év
2011. év I. félév
2010. év
2011. év I. félév
37
34
58
46
Megyénk területén szabálysértési birság kiszabására nem került sor. Az elrendelt, vagy önkéntesen bevezetett átmeneti vízellátás 2010. évre és 2011. I. félévre vonatkozó adatai Átmeneti vízellátás elrendelésére 2010. évben három, 2011. év I. félévében 8 településen határértéket meghaladó nitrit-koncentráció miatt került sor, a fokozottan veszélyeztetett lakosságcsoport (1 év alatti csecsemők, várandós anyák) részére, maethaemoglobinaemia megbetegedés megelőzése céljából. Megyénkben methaemoglobinaemia vagy ivóvízzel kapcsolatba hozható más megbetegedés az előző évekhez hasonlóan 2010. évben sem fordult elő. 2011. év I. félévében 1 esetben történt bejelentés methaemoglobinaemia megbetegedéssel kapcsolatban. A kivizsgálás során viszont megállapítást nyert, hogy az ivóvízzel nem hozható összefüggésbe a megbetegedés, mivel az élelmiszer eredetre volt visszavezethető (zöldségpüré:sárgarépa, karalábé, karfiol ). A hatóságunk által végzett ivóvíz-vizsgálati eredményekről a települési önkormányzatokat tájékoztattuk. A vízminőségi adatok korszerű, elektronikus úton történő gyűjtésének, rendszerezésének és továbbításának biztosítására az NSZSZ közegészségügyi osztálya továbbra is az ún. VIVION Programot használja. Ehhez a rendszerhez hozzáférést biztosítottunk a vízművet üzemeltetők részére, de igény szerint a települési önkormányzatok is csatlakozhatnak hozzá. Fogyasztói panaszbejelentések A 2010-es év folyamán 13 db, 2011. I. félévben 12 db ivóvíz minőségével kapcsolatos lakossági panaszbejelentés érkezett hatóságunkhoz, melyek elsősorban a víz érzékszervi kifogásoltságára vonatkoztak. A kivizsgálást minden esetben megtettük, melynek során hatósági mintavételezéseket is végeztünk. A kifogásolt eredményekre végzés vagy határozat formájában az üzemeltetőknél eljártunk, akik a szükséges intézkedéseket minden esetben megtették. Ivóvízminőség-javító program Az ivóvíz minősége jogszabályokban meghatározott, a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv által ellenőrzött, kiemelt fontosságú közegészségügyi kérdés. A közüzemi ivóvíz szolgáltatás területén fennálló vízminőségi problémák – köztük az arzén – megoldására 2001. évben országos ivóvízminőség-javító program került kidolgozásra. A 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet szerint korábban alkalmazható, az 1. számú melléklet F) részében arzén paraméterre megadott 50 µg/l-es ideiglenes határérték 2009. december 25-ig volt hatályban. E határnapot követően ez az ideiglenes határérték a továbbiakban nem alkalmazható. Az ideiglenes, magasabb határérték alkalmazásának további meghosszabbítására a jogszabály nem ad lehetőséget. Megyénkben a szolgáltatott önellenőrző ivóvíz minőségi adatok, a hatósági vízvizsgálatok eredményei, az országos adatbázisa szerint, valamint az üzemeltető nyilatkozata alapján megállapítást nyert, hogy 17 településen a szolgáltatott víz arzéntartalma tartósan vagy időszakosan meghaladta a határértéket. Az arzén problémával érintett 5000 fő alatti/feletti települések/településrészek száma és megoszlása megyénkben az ivóvíz-vizsgálati eredmények alapján
57
5. sz. táblázat
Megye
Jász-Nagykun-Szolnok
5000 fő Érintett Érintett 5000 fő alatti Érintett feletti település/ vízellátó település/ lakosságszám település/ településrész rendszer településrész településrész összesen száma száma száma száma 17
16
77992
12
5
Átmeneti intézkedéseink az arzén-koncentráció csökkentése érdekében Hatóságunk az érintett települések vízszolgáltatóit tájékoztatta a szakmai szempontból elfogadható, ismert ivóvízminőség-javító eljárásokról és a szakmai egyeztetés időpontjáról. 2010. áprilisában a vízszolgáltatókkal (üzemeltetők, önkormányzatok) az egyedi szakmai egyeztetéseket lefolytattuk. A megbeszélések alkalmával a szolgáltatók ismertették azokat a szakmailag alkalmazható műszaki megoldásokat és beavatkozásokat, amelyekkel biztosítani tudják a rendelet által előírt határértéket az általuk biztosított ivóvízre vonatkozóan. Az Ivóvízminőség javító program II. ütemének megvalósulásáig az alábbi szakmai szempontból elfogadható ismert ivóvízminőség javító eljárást, megoldást tudnak alkalmazni, hogy a szolgáltatott ivóvíz As-tartalma határértéken belül legyen: - arzénmentes/kis arzén koncentrációjú kutak elsődleges használata, - nagy arzén-tartalmú kutak kiiktatása, tartalékba helyezése, - vastalanító technológia bevezetése, - ideiglenes vas-szulfát adagolás kiépítése a központi vastalanítók elé. A fenti eljárások hatásosságát az üzemeltetői vízvizsgálati eredmények részben igazolták. Arzén vonatkozásában a szolgáltatókkal folytatott tárgyalások eredményeként önerős, átmeneti vagy véglegesnek tekinthető eljárásokkal számottevően sikerült csökkenteni a lakosság ivóvíz útján történő arzénbevitelét. Időközben Jász-Nagykun-Szolnok megyében az Észak-alföldi Régió Ivóvízminőség-Javító Program keretén belül az I. ütemben szereplő településeknél (Besenyszög, Jászjákóhalma, Jásztelek, Kisújszállás, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszabura, Tiszagyenda, Tiszapüspöki, Tiszaszentimre) a vízmű teljes rekonstrukciója valósult meg. A fenti településeken a szolgáltatott ivóvíz ammónia, bór, mangán paramétere határérték alattivá vált, ami az arzén vonatkozásában nem mindegyik esetben mondható el, mert a technológia beállítása még zajlik. A próbaüzem elhúzódott és várhatóan folyó év végéig folytatódni is fog. Mivel az Országos Ivóvízminőség-javító Program II. ütemének előrehaladása sem kielégítő ütemű, ezért a Kormány 1224/2011. (VI.29.) Korm. határozatában az ivóvízminőség-javító program felgyorsításáról rendelkezett. A kormányhatározat legfontosabb szándéka az volt, hogy az önkormányzati önerő állami felvállalásával és így a programból önerő híján kiszállt települések 100 %-os támogatásával újból lendületet adjon a programnak. A kormányhatározat mellett elfogadásra került egy Cselekvési Terv is, amely megfogalmazza a felelősök mellett a feladatokat és határidőket. Az Ivóvízminőség-javító Programból kimaradó településekre is ugyanaz a jogszabály és határidő vonatkozik, mint az abban résztvevőkre, amennyiben nem tesznek eleget alapfeladataiknak, akkor önállóan kell elérniük, hogy a fogyasztóknál a vízminőség megfeleljen a rendelet előírásainak. Az Ivóvízminőség-javító Program I. ütemének kezdetétől a program végrehajtását kiemelten kezeltük. Ennek során felhívtuk az önkormányzatok figyelmét a Programban való részvétel fontosságára, továbbá szakmai segítséget nyújtottunk az érintetteknek. A II. ütemben résztvevő önkormányzatoknak a program mielőbbi megvalósulásához szakigazgatási szervünk megadja a szükséges szakmai segítséget.
58
Árvíz, belvíz helyzet alakulása megyénkben a 2010. évben A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a hatóságunk részére megküldött árés belvízvédelmi tájékoztatója alapján ott, ahol II., III. fokozatú belvíz védekezést folytattak, hatósági ellenőrzést végeztünk (Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, Jászladány, Jászberény, Jászkisér, Jászárokszállás, Tiszaföldvár, Kunszentmárton, Kunhegyes, Újszász-Zagyvarékas). A kritikusabb helyeken hatósági mintázás is történt (4 településen térszinti tározó, hálózatra menő és 11 közkifolyó bakteriológiai, biológiai és kémiai vizsgálatok). Kiemelkedő eseményt jelentett, hogy a csapadékos időjárás és Vámosgyörk térségében a Gyöngyös patak gátszakadása következtében a Vámosgyörkhöz közelebb eső Jászárokszállás település alacsonyabban fekvő területének és az itt található vízmű üzemelő kútjai elöntésének következtében három kút leállításra került és csak egy kút biztosította a település vízellátását. A polgármester vízkorlátozást rendelt el mind a nagy fogyasztók, mind a lakosság részére. Az ellenőrzéseink során hatósági vízmintavételezésre is sor került, a minták feldolgozása az Országos Környezetegészségügyi Intézet Vizsgálólaboratóriumában történt. A kutak, tározók, a hálózatra menő víz összesen 6, a közkifolyók pedig 36 esetben kerültek kémiai, bakteriológiai és biológiai mintázásra. Intézkedéseink minden esetben határozat formájában történtek, az azokban foglaltakat az üzemeltetők végrehajtották. 2011. I. félévében árvíz nem, belvíz is csak mérsékelten veszélyeztette térségünket, ami közegészségügyi-járványügyi beavatkozást nem igényelt.
13.1.2. Vízhigiéne, fürdővíz Medencés fürdők 2010. évben Jász-Nagykun-Szolnok megye illetékességi területén 61 töltő-ürítő és 96 vízforgató berendezéssel ellátott fürdőmedence üzemel. Az év során valamennyi közfürdő közegészségügyi ellenőrzését elvégeztük. A szezonálisan működő fürdők esetében üzemeltetés előtt a tápvizek mintavételezése megtörtént, negatív vizsgálati eredmények birtokában került sor a nyitásra. A folyamatosan üzemelő közfürdők tápvizeinek évenkénti vizsgálata szintén megtörtént. A helyszíni ellenőrzések tapasztalatait figyelembe véve megállapítható, hogy fürdőinkben a zavartalan működéshez szükséges alapvető személyi és tárgyi feltételeket biztosították. Intézkedést igénylő hiányosságok a következők voltak: - az üzemeltetés körülményeit rögzítő dokumentumok nem megfelelő adattartalommal történő vezetése, - önellenőrző vízvizsgálatok elmaradása, - üzemeltetési szabálytalanságok (pl. használaton kívüli medence üzemeltetése, visszaforgatásos berendezéssel ellátott medence töltő-ürítő üzemmódban való működtetése), - hatósági és önellenőrző fürdővíz vizsgálati eredmények kifogásoltsága. Az önkontroll fürdővíz-minták vizsgálati eredményeinek minősítési kategóriák szerinti megoszlása 6. sz. táblázat
Üzemeltetett töltő-ürítő medencék száma
Töltő-ürítő medencék vizsgálatának száma
Töltő-ürítő medencék vizsgálatának minősítése megfelelő
61
379
nem megfelelő
db
%
db
%
228 60,2 113
29, 8
38
10
db
%
tűrhető
Üzemeltetett visszaforgatásos medencék száma
96
Visszaforgatásos medencék vizsgálatának száma
445
Visszaforgatásos medencék vizsgálatának minősítése megfelelő
db
%
434 97,5
nem megfelelő
db
%
11
2,5
59
A hatósági megoszlása
fürdővíz-minták
vizsgálati
eredményeinek
minősítési
kategóriák
szerinti
7. sz. táblázat
Üzemeltetett töltő-ürítő medencék száma
61
Töltő-ürítő medencék vizsgálatának száma összesen
66
Töltő-ürítő medencék vizsgálatának minősítése megfelelő
tűrhető
nem megfelelő
db
%
db
%
db
%
12
18,2
8
12,1
46
69,7
Üzemeltetett visszaforgatásos medencék száma
96
Visszaforgatásos medencék vizsgálatának száma összesen
70
Visszaforgatásos medencék vizsgálatának minősítése megfelelő
nem megfelelő
db
%
db
%
42
60
28
40
Mind a töltő-ürítő, mind a visszaforgatásos rendszerű medencék esetén a nem megfelelősséget leggyakrabban a határérték feletti fecal-coliform, Staphylococcus aureus, Pseudomonas aeruginosa és coccus-szám okozta. Kémiai paraméterek tekintetében kifogásoltság a határértékektől eltérő pHérték, szabad klór tartalom, THM, ammónium miatt volt. A töltő-ürítő medencék vizének viszonylag magas százalékban előforduló nem megfelelősége részben az üzemeltetési hiányosságokra (nem elegendő frissvíz utánpótlás, nem megfelelő medencetakarítás, illetve a medencék egyidejű terhelésének túllépése), részben pedig a látogatók nem megfelelő fürdőhigiéniájára vezethető vissza (zuhanyozás hiánya, lábmosó kikerülése). Megállapítható, hogy az egészségi állapotra veszélyt jelentő kockázatot továbbra is a töltő-ürítő rendszerű, termálvizű medencék jelentik. 2011. I. félévében valamennyi medencés közfürdő szezon előtti ellenőrzését elvégeztük. A szemlék tapasztalata alapján elmondható, hogy a zavartalan működtetéshez a szezonnyitás előtti műszaki felülvizsgálatok, felújítások, karbantartások megtörténtek, a strandfürdők üzemeltetése a jogszabályi előírások betartása mellett történt. Természetes fürdők Illetékességi területünkön 2010. évben 3 esetben történt meg a természetes fürdővíz használatának engedélyezése, de csak 2 fürdőhely kijelölésére került sor. Kijelölt fürdőhelyek: − Tiszafüred szabadvízi strand, − Abádszalók: Tisza-tó strand. A tavaszi árvíz miatt a szabadvizű strandok később nyitottak, így az üzemeltetői mintavételek is eltolódtak. A strandok tiszták, rendezettek, közegészségügyi, higiénés kifogás az üzemeltetés alatt nem merült fel. Júliusban nagyobb mennyiségű kagylópusztulást tapasztaltunk mindkét kijelölt fürdőhelyen, ezek azonban egészségügyi, illetve vízhigiénével kapcsolatos problémát nem okoztak. A kagyló tetemek gyűjtése és ártalmatlanítása megtörtént, nem zavarta a fürdőzőket és a strand üzemeltetését. A vízvizsgálati eredmények minősítése valamennyi fürdőhelyen kiváló volt. 8. sz. táblázat a minősítésekről Vizsgált paraméterek kijelölt fürdőhely esetében
Hatósági és önkontroll vizsgálatok száma
Fekális Enterococcus Escherichia Coli Cianobaktérium sejszám
11 11 0
Vizsgálati eredmények számszerű megoszlása minőségi kategóriák szerint kiváló 11 11 0
jó 0 0 0
tűrhető 0 0 0
kifogásolt 0 0 0
2011. I. félévében a szabad strandjainknál a fürdővíz használatának engedélyezési eljárásai lefolytak, kijelölt fürdőhelyeink az alábbiak: − Tiszafüred szabadvízi strand,
60
− Abádszalók: Tisza-tó strand, − Tiszapüspöki szabad strand. Minősítésükre az OKI részéről 2011. II. félévében kerül sor.
13.1.3. Művese állomások Megyénkben két művese állomás üzemel önálló egészségügyi intézményként Szolnok és Karcag városában. Az üzemeltető a Budapesti DIAVERUM HUNGARY Egészségügyi Szolgáltató Kft. Mindkét művese állomás a tápvizet városi hálózatról nyeri. A vízelőkészítés folyamata zárt, teljesen automatizált számítógép irányítású. A vízelőkészítő rendszer, valamint a dializáló gépek üzemeltető által végzett önellenőrző vizsgálatai az előírt gyakorisággal megtörténtek, valamennyi vizsgálati eredmény megfelelő minősítésű volt. Az elmúlt évben mindkét művese állomás működésének ellenőrzését hatósági mintavételezéssel egybekötötten elvégeztük, melynek eredményei mindkét intézmény esetében megfelelőek voltak, így intézkedés nem vált szükségessé. 2011. évben a II. félévben kerül sor ezen intézmények hatósági ellenőrzésére.
13.1.4. Szennyvízhigiéne Az elmúlt évben új szennyvíztisztító telep nem létesült. A tisztítási kapacitás növelése, a technológia fejlesztése Kunszentmárton és Tiszaföldvár települési szennyvíztisztító telepeken már 2009. évben megtörtént, így már sokkal kedvezőbb paraméterekkel rendelkező kimenő (tisztított) víz kerülhet a befogadókba. Cserkeszőlő települési szennyvíztisztító telep engedélyes tervekkel rendelkezik hasonló rekonstrukcióra. Túrkeve település az új szennyvíztisztító telep létesítéséhez a vízjogi létesítési és az építési engedélyekkel rendelkezik, amennyiben a szükséges önerő rendelkezésre fog állni, akkor a kivitelezés várhatóan 2012-ben elkezdődhet. Mezőtúr település esetében – a meglévő szennyvíztisztító rekonstrukciójához – most folyik a közbeszerzési pályázat.
13.1.5. Talajhigiéne A talajhigiénés egységek nyilvántartása TEÁOR alapú, valamint a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet 3. számú melléklete szerint történik. Illetékességi területünkön a bezárásra került települési hulladéklerakó telepek rekultiválása részben megtörtént, részben folyamatban van, amit az anyagi erőforrások függvényében hajtanak végre. A szelektív hulladékgyűjtés néhány település kivételével valamennyi településünkön biztosított. A települési folyékony hulladék elhelyezése túlnyomó többségben a szennyvíztisztító telepek erre a célra kialakított előkezelő műtárgyaiban történik. Az állati tetemek gyűjtésére hullakamrát vagy konténert biztosítanak a településeken, ürítésüket az ATEV végzi. Közterületek tisztántartása az önkormányzatok által szervezetten történik, ezek elvégzésére közhasznú munkaerőt is foglalkoztatnak. Állattartási rendelettel az önkormányzatok többsége rendelkezik. Ahol e rendeletek megalkotására nem került sor, ott az állattartással kapcsolatos panaszügyek kivizsgálása, illetve a szükséges intézkedések megtétele gondot okoz, mivel a tárgykörben figyelembe vehető, országos hatályú közegészségügyi jogszabály nincs. Különösen fontosnak tartjuk az önkormányzatok részéről az állattartási rendeletek elkészítését, mivel tapasztalataink szerint a hatóságunkhoz érkező lakossági bejelentések jelentős részét az állattartással kapcsolatos panaszok teszik ki. A temetkezéssel kapcsolatos jogszabályi előírások betartását kistérségi szerveink rendszeresen ellenőrzik, fokozott figyelmet fordítva a sír- és sírboltnyitáshoz kapcsolódó tevékenységekre, valamint a külföldre történő halottszállítás körülményeire. Kiemelten ellenőrizték a temetőkben lévő talajvízszint figyelő kutakban mérhető vízszint változásait. Temetkezési tevékenység végzésében intézkedésre okot adó körülmény nem merült fel.
61
13.1.6. Aerobiológiai hálózat működése Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata gyűjti, elemzi és értékeli a légköri allergénekre vonatkozó adatokat. Megyénkben Szolnokon, a sűrűn lakott belváros központjában, az NSzSz telephelyén, 25 m magasságban van elhelyezve a pollencsapda, melynek működését szakigazgatási szervünk biztosítja. A pollen csapdát hatóságunk 2010. 08. hét - 41. hét között üzemeltette. Ezen időszak alatt csak 8 hétig nem üzemelt a csapda, a motor műszaki meghibásodása miatt. 2011. évben 05. héttől kezdődött az üzemeltetés. A dob felszállítása változatlanul heti gyakorisággal történik az OKI Aerobiológiai Hálózathoz leolvasás végett, az eredményeket ugyanilyen gyakorisággal kapjuk. 2010. és 2011. évben is 32 növény és 2 gomba légköri pollen-, illetve spóra koncentrációjának monitorozását végeztük. Az eredményeket tájékoztatásul az egészségügyi intézményekhez (közülük is Bőrgyógyászat, Pulmonológia, Tüdőgondozó), a kistérségi népegészségügyi intézetekhez és a médiákhoz (Szolnok TV, Új Néplap, Aktív Rádió) a tavalyi évhez hasonlóan idén is megküldtük.
13.2. Élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi szakterület 13.2.1 Táplálkozás-egészségügyi vizsgálatok A munkatársaink 2010. évben 7 óvodában működő vagy azokat ellátó főzőkonyhákon a Nutricomp számítógépes program segítségével végezték a táplálkozás-egészségügyi vizsgálatot, mely 647 gyermek étkeztetésének megítélésére irányult. A vizsgálat során végzett számítások eredményei alapján megállapítható volt, hogy az elkészített ételek energia, fehérje, szénhidrát, zsír és koleszterin tartalma a vonatkozó jogszabályban ajánlott értékeket jelentős mértékben túllépte, ami a magas szénhidrát és zsírtartalmú alapanyagok, kényelmi termékek felhasználásából adódott. Az egyes élelmiszerek felhasználásánál jellemző volt az, hogy a hús, húskészítmények, zsiradékok, cereáliák, száraztészták, lekvár mennyisége jelentősen meghaladta a rendeletben megadott ajánlott értékeket, ugyanakkor a tejtermékek, a zöldséggyümölcs, a hal felhasznált mennyisége nem érte el az ajánlott szintet. Több konyhán az ételkészítéshez napi rendszerességgel használtak állati eredetű zsiradékot. Az orvosilag igazolt diétát igénylő gyermekek ellátását nem minden étkeztetőnek sikerült megoldani. Alapvetően a szolgáltatók a közétkeztetésben résztvevők számára mennyiségileg biztosítják a megfelelő adagot, viszont minőségileg igen eltérő a nyújtott szolgáltatás. Az utóbbit az adott településen meghatározott napi norma Ft/fő/nap összege az élelmezésvezető, az intézményvezető szakmai ismerete, elhivatottsága, az adott főzőkonyha személyi és tárgyi feltételei, a főzőkonyha által ellátottak korcsoportos megoszlása, megosztottsága befolyásolta, illetve befolyásolja jelenleg is. Megfigyelhető az a tendencia, hogy a demográfiai változások hatására megemelkedett számú idős korúak, illetve a szociálisan rászorultak étkeztetése – egyéb lehetőség hiányában – jellemzően a gyermekélelmezési konyhákról történik, ami több szempontból nem kívánatos, mivel ugyanazt az ételt fogyasztja mindenki kortól, egészségi állapottól, fizikai aktivitástól függetlenül. A táplálkozási ajánlásokkal összeegyeztethető étrend bevezetését ezen körülmények egyértelműen hátráltatják. A konyhák nagy része önkormányzati üzemeltetésű vagy önkormányzati tulajdonban van, így az önkormányzat részéről a pénzhiány, az üzemeltetők részéről az érdektelenség (nem saját tulajdon) szintén hátráltatja a fejlesztést. A szociális otthonokban (7 egységben 407 főt érintett a vizsgálat) biztosított étkeztetés vonatkozásában a vizsgálatok az ételek túlzott energia, zsír, szénhidrát tartalmát igazolták, ami azzal is magyarázható, hogy az idős emberek szokásainak, ízlésének megfelelő étkeztetést próbálnak biztosítani. A bölcsődék (vizsgált egységek - 3 intézmény, 55 fő) által nyújtott étkeztetéssel kapcsolatosan kifogások nem merültek fel, mivel hagyományosan az életkornak megfelelő ellátást biztosítanak a gyermekek részére. 2011. első félévében összesen 20 egységben (3 bölcsőde, 1 óvoda, 6 általános iskola, 9 szociális otthon, 1 középiskola) történt tápanyagszámítással egybekötött táplálkozás-egészségügyi vizsgálat. Az elvégzett elemzések alapján elmondható, hogy a különböző korcsoportúak számára biztosított ételekre továbbra is jellemző a túlzott zsír, koleszterin és szénhidrát bevitel. Élelmiszerek közül a száraztészta, húskészítmények, főzőzsiradék, finomított pékáru, lekvár felhasználása volt jelentős mértékű, míg a nyersen fogyasztható zöldség-gyümölcsfélék, tej-tejtermékek, főzelékfélék az ajánlott
62
értékeknél kevés alkalommal szerepeltek az étlapon. Hal egyáltalán nem vagy alig jelent meg a kínálatban. A szülők véleménye az, hogy „tésztát tésztával” menü a sláger. Az ételek sótartalma rendkívül magas volt, ami a nyersanyag felhasználás és az ételkészítés korszerűtlenségével magyarázható: a nagy sótartalmú kényelmi termékek (levespor, leveskocka, gulyáskrém stb.) felhasználása mellett jellemző volt az ételízesítők és a só együttes alkalmazása). A közétkeztetést végző szolgáltatókat minden esetben írásban értesítettük a vizsgálatok eredményeiről,javaslatokat, ajánlásokat téve a korszerű táplálkozás elérése érdekében. Folyó év augusztus 01-től a rendszeres étkeztetést biztosító szolgáltatók részére új táplálkozásegészségügyi ajánlások léptek hatályba, melyek tartalmilag jóval szigorúbb követelményeket tartalmaznak. Remélhetőleg ezen utasítás végrehajtásának eredményeként arról is beszámolhatunk majd, hogy egyre több élettani szükségleteknek megfelelő minőségű és tápértékű ételek kerülnek terítékre a közétkeztetésben. Tapasztalataink szerint a bevezetésre kerülő új, egészséges táplálkozás elveinek megfelelő ételeket a gyermekek nem mindig fogadják szívesen, ami azzal is magyarázható, hogy más-más táplálkozási szokásokkal, kultúrákkal rendelkeznek, ezért rendkívül fontos az egészségtudatos szemléletformálás és a közétkeztetés megreformálása.
13.2.2. Étrendkiegészítők Az elmúlt évben e témakörben 125 ellenőrzés volt, ennek döntő része a gyógyszer hatóanyagot tartalmazó, étrend-kiegészítőként értékesített készítmények kapcsán történt. Az utóbbi kifogásoltság miatt számos hatósági intézkedés vált szükségessé (11 végzés, 13 tiltó határozat). Nemzetközi gyorsriasztás keretében érkezett értesítés miatt végeztünk célzott ellenőrzéseket egy gluténmentesként jelölt tejpép (gyermek tápszer), valamint az anabolikus szteroidot és a szteroidhatású összetevőt tartalmazó testépítő étrend-kiegészítő készítmények vonatkozásában, azonban megyénkben ezen termékek forgalmazását nem tapasztaltuk. A 2011. I. félévében az étrend-kiegészítők forgalmazásának ellenőrzése tovább folytatódott, mely időszak alatt 72 egységben 170 termék vizsgálata történt. Megfelelő jelölés hiányában a hatósági intézkedés csupán egy esetben vált szükségessé.
13.2.3. Kozmetikumok Hatóságunk feladata – többek között – a kozmetikai készítményekben előforduló vegyi, fizikai, illetve biológiai egészségkárosító anyagok kimutatása, a közegészségügyi határértékek ellenőrzése és a vonatkozó követelmények érvényesítése. 2010. évben országos vizsgálat keretében megyénkben 108 kereskedelmi üzletben forgalmazott termékek ellenőrzése történt, melyet hatósági mintavételezéssel egészítettünk ki. A laboratóriumi vizsgálat során két termék kifogásolt minősítést kapott, a szükséges intézkedést megtettük. A 2011. I. félévében 32 egységben 141 kozmetikai termék vizsgálata történt, kifogásoltság nem merült fel.
13.2.4. Élelmiszer eredetű megbetegedések Az emberi egészség preventív szemléletű védelme alapvető fontosságú, melynek keretében a rendkívüli események – pl. a közösségeket érintő ételmérgezések, ételfertőzések – kivizsgálásával, a járványok további terjedésének megelőzésével kapcsolatos teendők kiemelt jelentőséggel bírnak. Megyénkben 2010. évben 5 élelmiszer eredetű megbetegedés került bejelentésre, valamennyi megbetegedés magánháztartásban fordult elő. A megbetegedések kialakulásában a helytelen konyhatechnológia, illetve a vadon szedett gombából készült ételek fogyasztása játszott szerepet. Folyó év I. félévében egy egyedi (2 gyermek az óvoda udvarán lévő mérgező növényt – sárga akác termését – fogyasztott) és egy tömeges (66 beteg) megbetegedés került jelentésre, amely utóbbi a rendezvényen felszolgált ételféleségek fogyasztásával függött össze. A növényi mérgezések megelőzése érdekében – kérésünkre – a fenntartók ellenőrizték a gyermekintézmények területét és a szükséges intézkedéseket (mérgező növény kivágása) megtették. A tömeges esemény megbetegedéseiről több nap elteltével értesültünk, a kórokozót nem sikerült beazonosítani.
63
13.3. Kémiai biztonság 2010. évben a kémiai biztonsági szakterületen 969 hatósági ellenőrzést végeztük. Az ellenőrzések tapasztalatai alapján a leggyakrabban észlelt hiányosságok a következők voltak: - veszélyes anyaggal/készítménnyel végzett tevékenység bejelentésének hiánya, - kockázatbecslés hiánya, nem megfelelő volta, - biztonsági adatlapok hiánya, nem megfelelő volta, - veszélyes anyagok csomagolása, feliratozása a jogszabály által előírtakkal ellentétes volt, - az alkalmazott veszélyes anyagok tárolása nem felelt meg a jogszabályban előírtakkal. Kémiai terhelési bírság kiszabására 1 esetben került sor 100.000,-Ft értékben. Az elmúlt évben kiemelt figyelmet fordítottunk a „REACH” rendelet (vegyi anyagok regisztrálása, értékelése, engedélyezése és korlátozása) XVII. melléklete szerinti korlátozások betartásának ellenőrzésére, melyet elsősorban kiskereskedelmi egységek üzemeltetőinél végeztük. 2010. évben a nemzetközi gyorsriasztás keretében ftalát-tartalmú „Pretty pony” gyermekjáték forgalmazásának hatósági ellenőrzésére is sor került, azonban az ellenőrzött egységekben a fenti termék nem volt fellelhető, így hatósági intézkedésre nem került sor. 2011. I. félévében 809 hatósági ellenőrzés lefolytatására került sor, a feltárt hiányosságok megszüntetésére a szükséges hatósági intézkedések megtörténtek. RAPEX értesítés alapján kifogásolt 4-aminoazobenzol azoszínezéket tartalmazó Okay Baby márkanevű „Biene” bébicipő forgalmazásának ellenőrzésére is sor került, a kifogásolt terméket a forgalmazó által üzemeltetett kereskedelmi egységek saját hatáskörben kivonták a forgalmazás alól, s azok visszaszállítása is megtörtént.
13.4. Gyermek- és ifjúság-egészségügyi szakterület A hatósági tevékenység számszerű alakulása: 9. sz. táblázat Év 2010. 2011. I. félév
Egységek száma 675 706
Ellenőrzött egységek száma 275 215
Ellenőrzések száma
Átiratok száma
Határozatok száma
370 334
12 7
38 5
Bírságoló határozatok száma 0 0
Az ellenőrzött egységek tárgyi adottságai, higiénés helyzete változó képet mutat. Általánosságban elmondható, hogy az intézmények az évente szükséges tisztasági meszeléseket, kisebb javításokat, karbantartási munkálatokat tudják elvégeztetni. Nagyobb mértékű felújítást, korszerűsítést (nyílászárók cseréje, akadálymentesítés, vizesblokkok korszerűsítése, bútorzatok cseréje) legtöbb esetben pályázati pénzből tervezik megoldani, azonban kevés sikeres elbírálásra kerül sor. A közoktatási intézmények egy része egyházi fenntartás alá került, s ezen intézmények üzemeltetésénél elmondható, hogy közegészségügyi szempontból javulás figyelhető meg. Néhány településen az önkormányzatok anyagi nehézségeik következtében az általuk működtetett oktatási intézmények fenntartása veszélybe került (fűtés és áramszolgáltatás megszüntetése a díjhátralék miatt, osztályok egybevonása a fűtés- és áramszámla csökkentése érdekében). 2010. évben országos felmérés keretében a gyermeküdülők, szálláshellyel rendelkező ifjúsági táborok közegészségügyi helyzetét vizsgáltuk, melynek során közegészségügyi hiányosságokat munkatársaink nem tapasztaltak, így hatósági intézkedésre nem került sor.
64
2011. I. félévében az általános iskolák közegészségügyi körülményeinek országos felmérését végeztük el, melynek során – többek között – vizsgáltuk az iskola épületének udvarát, funkcionális helyiségeinek higiénés paramétereit, a közműellátását, az iskolai étkeztetést, kémiai biztonság feltételeit, valamint az iskolai egészségügyi ellátás személyi és tárgyi feltételeit. A hatósági ellenőrzés során kirívó közegészségügyi hiányosságot nem tapasztaltunk, összességében elmondható, hogy a fenntartó (önkormányzat) anyagi lehetőségeihez mérten próbál megfelelni a közegészségügyi kritériumok teljesítésének.
14. Jász-Nagykun- Szolnok Megye egészségügyi ellátása A lakosság egészségi állapotát befolyásoló egyik meghatározó tényező az egészségügyi ellátórendszer, mely az alapellátás, a járóbeteg- és a fekvőbeteg szakellátás különböző progresszivitási szintű szakterületeinek működésével hivatott biztosítani a gyógyító- megelőző ellátást.
14.1. Alapellátás Az alapellátás az általános megfogalmazás szerint az a lakosság-közeli ellátási forma, amely az általánosan igénybe vett „alap” (és nem szak) ellátásokat biztosítja. Az alapellátás hosszú távú, folyamatos, személyes kapcsolaton alapuló, a lakosság által nemre, korra és a betegség természetére tekintet nélkül, a lakos által • közvetlenül, • a lakóhely-közelben (lehetőleg lakóhelyén), • egyenlő eséllyel igénybe vehető, • behatárolt szakmai kompetenciájú gyógyító ellátások, és • egészségügyi szakszemélyzet által nyújtott prevenciós, rehabilitációs és gondozó jellegű ellátások összessége. Az egészségügyi törvény 158. §-a alapján az alapellátást a helyi önkormányzatoknak kötelező feladatként az alábbi területeken kell biztosítani: • háziorvosi-, • házi gyermekorvosi-, • fogorvosi-, • alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti-, • védőnői- és • iskola-egészségügyi ellátás. 2010. évben megyénkben az alapellátást 911 szolgálat biztosította, melyből 83% az egészségbiztosítási pénztár által finanszírozott szolgáltatást nyújt. 2011. évben a finanszírozott alapellátást nyújtó szolgáltatók száma az előző évhez képest nem változott.
65
2010. évben Jász-Nagykun-Szolnok megye alapellátásának szerkezete az ellátandó feladat és az ellátást nyújtó szolgáltatók száma szerint 25
egyéb alapellátás fogorvosi alapellátás
112 39
iskolai védőnői ellátás
174
körzeti védőnői ellátás
4
hospice otthoni szakápolás
15 7
körzeti közösségi szakápolás
127
foglalkozás-egészségügyi alapellátás iskola-és ifjúságegészségügyi szolgálat
112
központi ügyeleti ellátás
17
házi gyermekorvosi ügyeleti ellátás
1
háziorvosi ügyeleti ellátás
4
vegyes (gyermek+felnőtt) háziorvosi szolgálat
62
házi gyermekorvosi szolgálat
61 148
felnőtt háziorvosi szolgálat 0
20
40
60
80
100 120 140 160 180 200
62. ábra
Megoldásra váró problémák Jász-Nagykun-Szolnok megye egyes településeinek alapellátási feladataiban: 2010. évben a megyében működő közfinanszírozott alapellátási feladatot ellátó szolgálatok közül kiemelve: a 271 háziorvosi (felnőtt, gyermek és vegyes) praxisból 25 (2011. évben: 23),
a 112 fogorvosi praxisból 10 (2011. évben: 13), illetve
a 213 védőnői státuszból 37 (2011. évben: 39)
betöltetlen. A betöltetlen körzetekben az ellátás helyettesítéssel általában megoldott.
66
Jász-Nagykun-Szolnok megye alapellátásának személyi feltétele 2010. évben és a 2011. június 30-ai állapotnak megfelelően 32
2011. Iskola védőnői körzet
6
33
2010. Iskola védőnői körzet
6
2011. Területi védőnői körzet
142
33
2010. Területi védőnői körzet
143
31
2011. Fogorvosi alapellátás
100
13
2010. Fogorvosi alapellátás
102
10
Betöltött Betöltetlen
56
4
2010. Házi gyermekorvosi praxis
55
6
2011. Felnőtt háziorvosi praxis
138
9
2010. Felnőtt háziorvosi praxis
137
11
2011. Vegyes háziorvosi praxis
53
10
2010. Vegyes háziorvosi praxis
54
8
2011. Házi gyermekorvosi praxis
0
50
100
150
200
63. ábra Jász-Nagykun-Szolnok megye lakosságának jobb alapellátási helyzetének javítása érdekében megoldásra váró legfőbb probléma az ellátás személyi feltétel rendszerének biztosítása, mely nemcsak megyénkben, hanem az ország egész területén évről-évre egyre fokozódó ellátási gondokat okoz. 2010. évben, illetve 2011. június 30-ig a betöltetlen álláshelyek területi elhelyezkedése szakmák szerint: Tartósan betöltetlen vegyes háziorvosi (felnőtt+gyermek) praxisok területi elhelyezkedése: 2010. évben összesen 8 praxis: Tiszabő, Tiszaderzs, Tiszaörs, Mezőhék, Kétpó, Szelevény, Jászjákóhalma és Jásztelek 2011. június 30-ig összesen 10 praxis: Tiszabő, Tiszaderzs, Tiszaörs Mezőhék, Kétpó, Szelevény, Jászjákóhalma, Jásztelek, Jászboldogháza és Cibakháza Kétpón 2011. július hónaptól a háziorvosi feladatokat teljes munkaidőben egy vállalkozó háziorvos látja el. Valamennyi betöltetlen praxis helyettesítéssel történő ellátása megoldott. Tartósan betöltetlen felnőtt háziorvosi praxisok területi elhelyezkedése: 2010. évben összesen 11 praxis: Szolnok, Törökszentmiklós, Fegyvernek, Karcag, Kunmadaras (2 praxis), Kenderes (2 praxis), Jászfényszaru és Jászladány
67
2011. június 30-ig összesen 9 praxis: Szolnok, Törökszentmiklós, Fegyvernek, Kunmadaras (2 praxis), Kenderes (2 praxis), Jászapáti és Jászladány Valamennyi betöltetlen praxis helyettesítéssel történő ellátása megoldott. Tartósan betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok területi elhelyezkedése: 2010. évben összesen 6 praxis: Fegyvernek, Karcag, Kenderes, Tiszabura, Tiszafüred és Jászberény 2010. évben egy kivételével valamennyi betöltetlen háziorvosi szolgálatban folyamatosan biztosított volt az ellátás helyettesítéssel. Tiszabura településen működő betöltetlen házi gyermekorvosi szolgálatban 2010. novemberétől nem tudták biztosítani a szolgálat helyettesítéssel történő ellátást. A házi gyermekorvosi ellátás folyamatos és biztonságos működését veszélyeztető orvosi személyi feltétel hiánya miatt a szolgálat működését fel kellett függeszteni. Tekintettel arra, hogy a település sem a praxis helyettesítését, sem pedig betöltését nem tudták megoldani, ezért a Képviselő-testület az önálló házi gyermekorvosi praxis megszűntetéséről, egyben a településen működő betöltött felnőtt háziorvosi szolgálattal történő összevonásáról döntött, így a feladat ellátási probléma megoldósaként egy vegyes háziorvosi körzetet hoztak létre. 2011. június 30-ig összesen 4 praxis: Fegyvernek, Kenderes, Tiszafüred és Jászberény A betöltetlen praxisok ellátása minden településen helyettesítéssel megoldott. Tartósan betöltetlen fogorvosi praxisok területi elhelyezkedése: 2010. évben összesen 10 praxis: Tiszasüly, Kőtelek, Tiszajenő, Vezseny, Kunmadaras, Tiszaderzs, Kunhegyes, Tiszabő, Jászdózsa és Jászárokszállás Tiszabő településen 2010. január 1-től nem tudták biztosítani a helyettesítéssel történő ellátást, ezért a fogorvosi szolgálat működési engedélye a fogorvos személyi feltétel hiánya miatt visszavonásra került. A betöltetlen fogorvosi szolgálat helyettesítését a településnek 2010. augusztusától sikerült megoldani. 2010. év óta fennálló probléma, hogy Jászberény Város Önkormányzata módosította a fogászati alapellátást nyújtó szolgáltatókkal kötött feladat-ellátási szerződéseket melynek következtében az iskolafogászati ellátási kötelezettség kikerült a fogorvosok szerződéseiből. Tekintettel arra, hogy az alapfeladat ellátására vonatkozó felhívások nem vezettek eredményre, köteleztük az érintett önkormányzatot a szolgáltatás biztosítására. Javaslatunk szerint 1 fő főállású iskola fogorvos, egy központi iskolafogászati rendelőben el tudná látni a feladatot. 2011. június 30-ig összesen 13 praxis: Tiszasüly, Kőtelek, Tiszajenő, Vezseny, Karcag (2 praxis), Kunmadaras, Tiszaderzs, Kunhegyes, Tiszabő, Jászdózsa, Jászárokszállás és Jásztelek A fogorvosi ellátás Tiszasüly, Kőtelek településeken 2009. április 1. napjától, illetve Tiszajenő és Vezseny településeken 2011. június 1. napjától még helyettesítéssel sem megoldott. Tartósan betöltetlen területi védőnői körzetek területi elhelyezkedése: 2010. évben összesen 31 státusz: Szolnok (3 státusz), Martfű, Zagyvarékas, Szászberek, Karcag (2 státusz), Kenderes, Tiszabura, Tiszafüred, Tiszaroff, Fegyvernek, Kuncsorba-Örményes, Tiszabő (2 státusz), Törökszentmiklós, Mezőtúr (4 státusz), Mesterszállás, Mezőhék, Szelevény, Tiszaföldvár, Jánoshida, Jászapáti, Jászberény, Jászfelsőszentgyörgy és Jászladány, Jászfényszaru 2011. június 30-ig összesen 33 státusz: Szolnok (3 státusz), Martfű, Zagyvarékas, Szászberek, Kőtelek, Fegyvernek (2 státusz), Kuncsorba-Örményes, Tiszabő (2 státusz), Törökszentmiklós (2 státusz), Karcag (2 státusz), Kenderes, Tiszabura, Tiszagyenda, Tomajmonostora, Mezőtúr (4 státusz), Mesterszállás, Mezőhék, Szelevény, Tiszaföldvár, Jánoshida, Jászapáti, Jászberény, Jászfelsőszentgyörgy és Jászladány
68
Tartósan betöltetlen iskola védőnői körzetek területi elhelyezkedése: 2010. évben összesen 6 státusz: Szolnok (2 státusz), Karcag (2 státusz), Kunszentmárton és Jászberény 2011. június 30-ig összesen 6 státusz: Szolnok (4 státusz), Fegyvernek, Törökszentmiklós, Karcag és Jászberény A 2010. évben betöltetlen kunszentmártoni iskola védőnői körzet ellátását önkormányzati döntés alapján 2011. augusztus hónaptól úgy oldották meg, hogy eggyel bővítették a területi védőnői körzetek számát, illetve a területi védőnői munkakört az iskolaegészségügyi feladatokkal. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a tartósan betöltetlen védőnői státuszok évek, évtizedek óta állandó helyettesítéssel vannak ellátva, mely az ellátandók körét igen hátrányosan érinti, mivel nem csak a helyettesített körzetben, hanem a főállású körzetben is kevesebb idő jut a gondozottakra. A helyettesítő védőnők saját, heti 40 órában ellátott körzetük mellett a helyettesített körzetben plusz heti 20 órát dolgoznak. A többlet terhek ellenére az üres státuszok betöltetésének legfőbb indoka az ellátandó lakosság hozzáférés esélyegyenlőségének biztosítása a védőnői ellátás területén is. Alapellátási (háziorvosi és fogorvosi) ügyelet működése: 2010. évben megyénkben a folyamatos háziorvosi ellátás 4 összevont háziorvosi- és 14 központi ügyeleti szolgáltat működése útján biztosított. Abádszalók Város Önkormányzata által működtetett háziorvosi ügyelet ellátási területéhez tartózó Tiszabura település ügyeleti feladatainak ellátására kötött szerződést finanszírozási problémák miatt 2011. április hónaptól fel akarta mondani. Az érintettekkel történő hosszas egyeztetés eredményeként ez nem valósult meg, így Tiszabura település ellátását továbbra is az abádszalóki összevont háziorvosi ügyelet biztosítja. Évek óta gondot jelent a megye lakossága részére legalább heti pihenőnapokon, munkaszüneti- és ünnepnapokon a fogorvosi ügyeleti ellátás biztosítása. Jelenleg a Karcagi-, Tiszafüredi-, Kunszentmártoni- és a Jászberényi Kistérség (Jászberény és Jánoshida kivételével) településein, valamint Martfű, Fegyvernek, Kengyel, Kuncsorba, Örményes, Tiszabő, Tiszapüspöki, Tiszatenyő településeken élő személyek részére nem biztosított fogorvosi ügyeleti ellátás. Folyamatos probléma megyénk sajátosan alacsony népsűrűsége miatt, hogy az ügyeleti szolgálatok kizárólag normatív finanszírozásból nem fenntarthatók. Az ellátásért felelős önkormányzatok önkéntes társulásai keretében működtetett egészségügyi szolgáltatások többlet finanszírozási terheit az egyébként is súlyos anyagi gondokkal küzdő kistelepülések nem mindig képesek viselni, mely valós kockázati tényezőt jelent a lakosság biztonságos és folyamatos ellátásának biztosítása szempontjából. Mozgó Szakorvosi Szolgálatok működése: Megyénk számos településén nincs házi gyermekorvosi praxis, az itt élő gyermekek mindennapi ellátását a felnőtt lakosságot is ellátó háziorvos biztosítja. A vegyes (felnőtt+gyermek) háziorvosok szakmai munkáját hívatott segíteni a Mozgó Szakorvosi Szolgálatok működése. Ez olyan speciális szakorvosi ellátást jelent, mely nem fix telephelyen működik, hanem egy-egy terület lakosságát úgy látja el, hogy a hozzá tartozó kistelepüléseken felváltva ("körforgásos" jelleggel) tart szakrendelést. Ez a magyar sajátosságként is említhető ellátási forma elsősorban az anya és csecsemővédelem területén terjedt el. Gyermekgyógyász Szakorvosi Szolgálat nincs biztosítva Szajol, Tiszapüspöki, Örményes, Kuncsorba, Tiszatenyő, Tiszabő, Alattyán, Jásztelek, Jászfelsőszentgyörgy, Pusztamonostor, Jászalsószentgyörgy és Jászboldogháza településeken. Gyermekgyógyász Szakorvosi Szolgálat a Jászságban 2005. évig valamennyi vegyes háziorvosi ellátásban részesülő településen működött, majd 2006. évtől már csak négy településen működött tovább (Jászjákóhalma, Jászdózsa, Jászszentandrás, Jászkisér), mely feladatot havonta egyszer egy Jászapátiról átjáró házi gyermekorvos látott el. Jászágó és Jánoshida települések gyermekgyógyász szakorvosokkal kötöttek szerződést a feladatellátásra, akik kéthetente tartanak gyermekgyógyászati tanácsadást. Az utóbbi években a Jászságban már Mozgó Szülész-nőgyógyász Szakorvosi Szolgálat sem működik, mivel a feladatot ellátó Szent Erzsébet Kórház szakember hiányára hivatkozva abba hagyta a szolgáltatás nyújtását.
69
A lakosság magasabb színvonalú alapellátását szolgáló változások Jász-Nagykun-Szolnok megyében: 2010. évben megyénk több településén valósult meg, illetve 2011. évben kezdődött el számos olyan jellegű beruházás, mely az ott élő lakosok számára az egészségügyi alapellátási szolgáltatás minőségének emelkedését eredményezi: 2010. évben Tiszajenő és Fegyvernek településeken teljes körűen felújított és akadálymentesített védőnői, háziorvosi és fogorvosi tevékenységeknek helyt adó rendelők kerültek átadásra. Abádszalók, Tiszaörs, Tiszaszőlős településeken 2010. évben pályázati források felhasználásával jelentős infrastrukturális fejlesztések valósultak meg az alapellátási szolgáltatások nyújtására kialakított rendelőkhöz kapcsolódóan. Tiszaörs és Tiszaszőlős településeken a rendelők teljes rekonstrukcióját hajtották végre, míg Abádszalókon a régi orvosi rendelő helyén egy új rendelőblokk került átadásra, mely zavartalan működést biztosít a háziorvosi és fogorvosi szolgálatoknak, valamint a háziorvosi ügyeletnek is. 2010. év óta Szolnokon az új építésű Borostyán Egészségház felnőtt- és gyermek háziorvosi tevékenység végzéséhez biztosít korszerű tárgyi feltételrendszert. Jelenleg Besenyszög, Kengyel, Rákócziújfalu települések orvosi rendelőinek felújítása és bővítése folyik, melyek várható elkészülési ideje ez év vége. 2011. évben kezdődött meg Túrkeve város háziorvosi szolgálatainak és járóbeteg szakellátásának elhelyezésére szolgáló épület felújítása, átalakítása, a munkálatokat a betegellátás zavartalan biztosítása érdekében szakaszosan végzik.
14.2. Otthoni szakápolás, hospice ellátás Az alapellátás köréből kiemelendő a szakápolási szolgáltatók által nyújtott otthoni szakápolási és hospice ellátás. Az otthoni szakápolás a beteg otthonában vagy tartózkodási helyén, kezelőorvosa rendelésére, szakképzett ápoló által végzett tevékenység, melynek célja, hogy a beteg otthoni környezetben, személyre szabottan, humánus és szakszerű ápolásban részesüljön. Az otthoni szakápolás abban az esetben vehető igénybe, ha a beteg egészségi állapota – orvosi végzettséghez nem kötött – komplex kórházi ápolást igényelne, de azt helyettesíteni lehet az otthoni szakápolás körében nyújtható ellátásokból összeállított kezeléssel. A hospice ellátás a betegek otthonában végzett olyan ellátási forma, melynek célja a gyógyíthatatlan elsősorban végső stádiumba került daganatos megbetegedésben szenvedő- betegek fájdalmainak és egyéb kínzó tüneteinek megszüntetése vagy csökkentése, a betegek életminőségének javítása, a családtagok, gyászolók támogatása. 2010. évben Jász-Nagykun-Szolnok megyében az otthoni szakápolási feladatot, míg a hospice ellátást 4 szolgálat biztosította, melyek száma, illetve ellátási területe 2011. évben nem változott. Jász-Nagykun-Szolnok megye településeinek otthoni szakápolási és hospice szolgálatokkal való lefedettsége otthoni szakápolás szakmai feladat tekintetében 100%-os, otthoni hospice ellátást (is) nyújtó szolgálatokkal való lefedettség 92,1%-os. A lefedetlen települések száma 13, az ott élő lakosság száma 31 253 fő. A területi hospice ellátásból még kimaradt települések: Kuncsorba, Tiszaszőlős, Tiszatenyő, Abádszalók, Tiszaörs, Tiszaderzs, Tiszaroff, Nagyiván, Kunhegyes, Tiszabura, Tiszaszentimre, Öcsöd, Tiszagyenda.
14.3
Járóbeteg szakellátás
Az általános járóbeteg szakellátás a beteg folyamatos ellátását, gondozását végző orvos beutalása vagy a beteg jelentkezése alapján, szakorvos által végzett egyszeri, illetve alkalomszerű egészségügyi ellátás, továbbá fekvőbeteg-ellátást nem igénylő krónikus betegség esetén a folyamatos szakorvosi gondozás. Az általános járóbeteg-szakellátás mellett a betegségek gyakorisága alapján biztosítani kell speciális diagnosztikai és terápiás háttérrel működő speciális járóbeteg-szakellátást. Ez olyan betegségek ellátására szervezett egészségügyi ellátás, amely különleges szaktudást, illetve speciális anyagi, tárgyi és szakmai felkészültséget igényel.
70
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény végrehajtásáról szóló 337/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet szerint járóbeteg szakellátásban 32 szakmacsoportban, ezen belül 149 szakmára/szakmaterületre adható járóbeteg-szakellátási kapacitás, illetve köthető finanszírozási szerződés az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral. 2010. évben Jász-Nagykun-Szolnok megye lakosságának járóbeteg szakellátását 978 szolgálat biztosította, mely szolgáltatók finanszírozása szerinti megoszlását az alábbi ábra szemlélteti:
Jász-Nagykun-Szolnok megye járóbeteg szakellátóinak 2010. évi megoszlása finanszírozási szempontból
Nem közfinanszírozott 73%
Közfinanszírozott 27%
64. ábra A járóbeteg szakellátás körében az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál lekötött szakorvosi és gondozási, valamint a nem szakorvosi órák száma a megyében 8493 óra. Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a kapacitás felosztás éves módosításához szükséges adatokat a Regionális Egészségügyi Tanács és a hatóságunk rendelkezésére bocsátotta. A Regionális Egészségügyi Tanács az anyagot véleményezte, és nem tartotta arra érdemesnek az adatbázist, hogy ez alapján a kapacitások módosítása megtörténjen. Hatóságunk tudomásul vette a változatlan kapacitási szerkezetre vonatkozó véleményt. A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy az egészségügyi államigazgatási szerv a járóbetegszakellátások tekintetében a kapacitásszerkezet módosításáról hozott határozatával a 3. számú mellékletben meghatározott mennyiségen felül legfeljebb annak 5 százalékával több kapacitásról rendelkezhet. Jász-Nagykun-Szolnok megyében az alábbi 2 szakmában történt kapacitásbővítés: fogszabályozás (+20 szakorvosi óra) és fizioterápia (+20 nem szakorvosi óra). 2010. évben 5 szolgáltató terjesztett elő kapacitás-átcsoportosítási kérelmet, mely egyaránt érintette a fekvő- és a járóbeteg szakellátás területét. A közfinanszírozott járóbeteg szakellátást végző egészségügyi szolgáltatók működési engedélyeit a lekötött kapacitások, illetve az ehhez rendelt területi ellátási kötelezettségek 2010. évi felülvizsgálati eljárásában született döntések alapján hivatalból módosítottuk. Az érvényes finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltatók ellátási területéről és lekötött kapacitásáról az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal vezet nyilvántartást, mely a szervezet saját honlapján bárki számára ingyenesen hozzáférhető.
14.4. Fekvőbeteg ellátás A fekvőbeteg szakellátás a betegek fekvőbeteg-gyógyintézeti keretek között végzett legmagasabb szintű egészségügyi ellátása. A finanszírozás módja szerint, illetve ennek megfelelően az ellátás célja és jellege alapján megkülönböztethetünk aktív és krónikus fekvőbeteg-ellátást. 2010. évben Jász-Nagykun-Szolnok megye lakosságának fekvőbeteg-ellátását 6 egészségügyi intézmény biztosította, melyek közül 1 intézményben kizárólag szakápolási ellátást végeznek.
71
Jász-Nagykun-Szolnok megye fekvőbeteg ellátó intézményeinek ágyszám megoszlása ellátás típus szerint JNSZ Megyei Eü. Szol. Nonprofit Kft.
32
Szent Erzsébet Kórház Nonprofit Kft.
200
Mezőtúr Városi Kórház és RI. Kft.
91
MÁV Kórház Szolnok
Hetényi Géza Kórház
Aktív fekvőbeteg ellátás
50
131 60
346
90
20%
Krónikus betegellátás
40%
24
100 111 30
1010
0%
24
30
24
88
Kátai Gábor Kórház
30 15
67
60%
80%
Rehabilitáció
100%
Ápolási szakfeladat
65. ábra 2010. évben Jász-Nagykun-Szolnok megye lakosságának aktív és krónikus fekvőbeteg ellátásához 2 553 ágy állt rendelkezésre az alábbi ábra szerinti megoszlásban:
Jász-Nagykun-Szolnok megye fekvőbeteg ellátó intézményeinek összesített ágyszáma és az ágyak aránya az ellátás típusa szerint 7% 15%
10%
68% Aktív fekvőbeteg ellátás
Krónikus betegellátás
Rehabilitáció
Ápolási szakfeladat
66. ábra A fekvőbeteg ellátás területén 2010. évben a dialízis állomások körében folytatódott az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal által elrendelt egészségügyi igazgatási, kórházhigiénés, ápolási, valamint az ellenőrzésre kijelölt szakma szakfelügyelő főorvosa által azonos időben, országosan egységes szakmai szempontrendszer szerinti komplex ellenőrzés. Jász-Nagykun-Szolnok megyében szakmai ellenőrzéseket a Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet (Szolnok), a MÁV Kórház és Rendelőintézet (Szolnok), a Szent Erzsébet Kórház Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. (Jászberény), a Kátai Gábor Kórház (Karcag), a Mezőtúri Városi Kórház, Rendelőintézet, valamint az Egészségügyi Szolgáltató Kft. szervezeti egységeiben végeztünk. A fekvőbeteg ellátó szolgáltatásokat érintő szakmai ellenőrzések nem tártak fel olyan szakmai hiányosságokat, amelyek alapján hatósági intézkedés megtétele indokolt lett volna.
72
14.5. Mentés, betegszállítás Jász-Nagykun-Szolnok megye területén 13 mentőállomás működik, melyből 3 (Kunhegyes, Mezőtúr, Túrkeve) szakmai környezeti (építészeti) hiányosságok miatt kizárólag ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik a feladat ellátásra. A megyében 24 db mentőkocsi -, melyből 4 kiemelt-, 6 db eset-rohamkocsi és 13 db tartalék mentőgépjármű segíti a hatékony megyei mentési tevékenység biztosítását. 2009. évben az Országos Mentőszolgálat 12 megyei telephelyén került visszavonásra a koraszülött mentésre és szállításra jogosító működési engedély, ilyen engedéllyel kizárólag a szolnoki mentőállomás rendelkezik. 2009. évben Jász-Nagykun-Szolnok megye területét ellátó légimentő szolgálat bázisát Szentesre helyezték át, azonban a mentési tevékenység változatlan formában és feltételekkel folyamatosan biztosított. 2010. évben megyénkben a folyamatos és biztonságos mentési tevékenység változatlan feltételek mellett volt biztosított. 2010. évben megyénkben 7 közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató végzett betegszállítást 22 aktív és 7 tartalék gépjárművel. A megye területén 1 betegszállítást végző egészségügyi szolgáltató tevékenységével kapcsolatban érkezett többszöri panaszbejelentés. A panaszok többnyire a gépjárművek műszaki állapotára vonatkoznak, ezért a panaszügyek kivizsgálásába és a szükséges intézkedés megtételére felkértük a Nemzeti Közlekedési Hatóságot is, így a műszakilag nem megfelelőnek minősített gépjárművek miatt a szolgáltató működési engedélyét is több ízben módosítani kellett. A vizsgálatok végeredményeként az ügyben érintett egészségügyi szolgáltató működési engedélye visszavonásra került, mivel a betegszállításra előírt jogszabályi feltételeknek nem felelt meg, illetve likviditási gondok miatt területi ellátási kötelezettségének sem tudott eleget tenni. A szolgáltató megszűnése következtében felszabadult kapacitások lekötésére a Betegszállítási Szakértői Bizottság soron kívüli pályázatot írt ki, melynek eredményeként a finanszírozásba már befogadott szolgáltatók közül 3 nyert kapacitásbővítést, illetve 1 új szolgáltató került befogadásra, mellyel a megye betegszállítási gondjai megoldódtak. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2 szolgáltató jelezte közfinanszírozott betegszállítási tevékenység megkezdését, melynek azonban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által történő befogadás a feltétele. A befogadási eljárás protokollja szerint az ÁNTSZ Regionális Intézete szakmai véleményadásra kötelezett, melynek Intézetünk eleget téve, a lakosság betegszállítására vonatkozó minőségi javulás érdekében javasolta a pályázók pozitív elbírálásban való részesítését, azonban egyik sem került befogadásra.
14.6. Gyógyszerellátás A 2006. évi XCVIII. törvény 2007. január 01-től életbe lépett változásai lehetővé tették a gyógyszertáron kívüli gyógyszer-forgalmazást, számos új gyógyszertár alapítását és kiszélesítették a gyógyszer-ellátással foglalkozó gazdasági szervezetek körét. Ez összességében az előző évihez hasonló növekedést okozott, azonban a gyógyszertárak létesítése minden típusban folytatódott, míg az üzletek száma egyértelműen csökkent (a Posta kivonult a gyógyszerforgalmazásból). 10. sz. táblázat Gyógyszerellátó helyek számának alakulása 2006. és 2010. közötti időszakban
2006. 2007. 2008. 2009. 2010.
Közforgalmú gyógyszertár
Fiók gyógyszertár
82 84 91 93 97
26 27 22 25 26
Orvosi Kézi gyógyszertá r 6 5 4 5 5
Intézeti gyógyszertá r 5 5 5 5 5
Üzlet
Összesen
– 19 27 19 18
119 140 145 149 151
Tapasztalatunk szerint a közforgalmú gyógyszertár létesítések továbbra is csak városokban történtek. Még inkább igaz, hogy az üzleti forgalmazás is a városokban gyakoribb, ahol már eddig is volt teljes körű gyógyszerhez jutási lehetőség. A megyében az év végén 6 településen nincs közvetlen gyógyszerhez jutási lehetőség. A közforgalmú gyógyszertárak számának növekedése miatt kialakult munkaerő elvándorlás elsősorban az amúgy is szakember hiánnyal küzdő intézeti és kisebb vidéki gyógyszertárakat, elsősorban fiókgyógyszertárakat érinti hátrányosan. Tapasztaltunk szerint a gyógyszertárakban
73
betegekkel egyre kisebb arányban találkozik gyógyszerész, mivel elsősorban alacsonyabb képzettségű dolgozókat foglalkoztatnak. 2. táblázat Gyógyszerészek és asszisztensek számának alakulása 2008. és 2010. közötti időszakban
2008. 2009. 2010.
Heti nyitva tartás középátlaga (óra) 49,29 49,86 50,04
Gyógyszerész létszám középátlaga (fő) 2,11 1,95 2,16
Asszisztens létszám középátlaga (fő) 3,30 3,25 3,28
Összlétszám középátlaga (fő) 6,87 6,47 6,49
A lakosság egészségi állapotának monitorozását, az egészségtudatosság növelését és a gyógyszeres terápia hatékonyságának javítását célzó gyógyszerészi gondozást 2010. évben 20 gyógyszertár végzett, az előző évi 23-mal szemben, melynek oka a speciálisan képzett gyógyszerész hiánya. 30 gyógyszertár végez térítésmentesen, vagy térítés ellenében kisebb volumenű házhozszállítási tevékenységet. A működőképesség megtartására, az egy települést egyedül ellátó (28), illetve fiók gyógyszertárat működtető kis forgalmú gyógyszertárak részére folyósított állami támogatás 2007. évben 21, 2008. évben már 31 és 2009. évben pedig összesen 32 közforgalmú gyógyszertárnak járt. Törvénymódosítás miatt 2010. évtől 8-ra szűkült azon gyógyszertárak száma, amelyek ilyen támogatást kaphatnak, mely negatívan befolyásolja a működőképességet. A gyógyszertárak továbbra is a készletek minimalizálására kényszerülnek, mely azzal jár, hogy igen sok gyógyszerért vissza kell térni egy későbbi időpontban. Panaszbejelentések is jelezték, hogy 3-6 gyógyszertárat kellett bejárni a gyógyszerért, ha nem várhatott a beszerzés. A gyógyszertárak részére kötelező készletezést a tetanusz elleni oltóanyagon kívül nem ír elő jogszabály. A gyógyszerpiac átfogó változását elindító 2006. évi XCVIII. törvény rendelkezései nyomán a gyógyszer kiskereskedelmi tevékenységet folytató egészségügyi vállalkozások működési bizonytalanságának következményeként a gyógyszertárakban szűkítették az azonnali gyógyszerválasztékot, és csökkentették a raktári készleteket. A gyógyszerkiadásra és forgalmazásra vonatkozó szabályozás és információ ellentmondásos és hiányos, ezért hosszabb rövidebb időszakokra gyógyszerellátási problémák is jelentkeztek. Mindezek ellenére az influenzajárványra történő felkészülés során a gyógyszertárak részéről a kiemelt gyógyszerek készletezésében nem tapasztaltunk saját hibájából felkészületlen gyógyszertárat. 13 település 94 gyógyszertárának a hétköznapi nyitvatartási ideje 8 óra, vagy ennél hosszabb . A hozzáférhetőség ezen túl készenlét formájában hétköznapokon zárás után 12 településen, váltott formában folyamatosan 7 településen biztosított. Ezen felül folyamatos ügyeleti ellátást nyújt egyidejűleg a megye 5 településének közforgalmú gyógyszertára. Az ügyelet 51 gyógyszertár részvételével váltott formában működik. A megyeszékhelyen működik gyógyszertár - ünnepnapok kivételével- hosszú nyitvatartási idővel. Két településen hétvégén is tartanak szolgálatot a gyógyszertárak. Összességében a sürgősségi ellátás a települések 20%-án elérhető hétköznap. Hétvégén és ünnepnap a települések 11%-án van folyamatos (ügyelet vagy készenlét) szolgálat. Az erre vonatkozó aktuális információ minden közforgalmú- és fiókgyógyszertár bejáratánál, a helyi médiában és az ÁNTSZ honlapján (www.antsz.hu) folyamatosan megtalálható.
14.7
Hatósági aktivitás
2010. évben az alap-, járó- és a fekvőbeteg ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók ellenőrzése és engedélyezése az ÁNTSZ regionális és kistérségi intézeteinek feladat- és hatáskörébe tartozott. Az egészségügyi szolgáltatóknál rendszeresen végzünk egészségügyi igazgatási, kórház-higiénés, szakfelügyeleti (ápolási, védőnői, szakfőorvosi) ellenőrzéseket, illetve eljárunk minden hatáskörünkbe utalt ügyben.
74
Hatósági aktivitás 2010. évben 700 600
574
500
380
400 300
344
279
200
138
100
16
28
0
22 39 0
0
0
Szakmai ellenőrzés
Intézkedés
M egelőző hatósági tevékenység
Panaszkivizsgálás
Alapellátás Járóbeteg szakellátás Bentlakásos szociális intézmény
67. ábra Az egészségügyi szolgáltatás általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet 2011. január 1 napjától hatályos módosítása szerint az alapellátó szolgáltatók és nem fekvőbeteg ellátóhoz integrált járóbeteg szakellátók ellenőrzése és engedélyezése a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Kistérségi Intézeteinek hatáskörébe tartozik. A fekvőbeteg-szakellátást, mentést, betegszállítást, vérellátást, haemodialízist és sejt- és szövetbanki, biobanki, valamint intézeten kívüli szülészeti és újszülött-ellátási tevékenységet végző szolgáltatók pedig az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal hatáskörébe tartoznak, melyből egyértelműen következik, hogy a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv jogköre nem terjed ki ezen szolgáltatók ellenőrzésére és engedélyezésére. Fentiekre tekintettel 2011. évben már semmilyen információbázissal nem rendelkezünk az ÁNTSZ hatáskörébe tartozó szolgáltatókra vonatkozóan, ezért a 2011. évi hatósági aktivitási adatok kizárólag a kistérségi intézetek által szolgáltatott jelentéseken alapulnak, mely a következőképp alakul:
Hatósági aktivitás 2011. I. félévében 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0
440
120
83 39 Szakmai ellenőrzés
14 3
1
Intézkedés
103 1
Megelőző hatósági tevékenység
7
25
0
Panaszkivizsgálás
Alapellátás Járóbeteg szakellátás Bentlakásos szociális intézmény
68. ábra
75
15. Összefoglaló: JNK- Szolnok megyében a demográfiai mutatók és a lakosság egészségi állapotát befolyásoló tényezők áttekintése alapján röviden az alábbiak állapíthatók meg: JNK- Szolnok megye lakossága évek óta folyamatosan csökken a 65 éven felüliek száma nőtt a 15 éven aluliak száma csökkent, a lakosság elöregedő, mely az országos tendenciával egyezik. A népesség természetes fogyása szintén több évtizede tartó folyamat, megyénkben a lakosság számának fogyása a magyarországi átlagnál is lényegesen rosszabb. A születéskor várható élettartam mindkét nemben 2009-ig emelkedő, 2010-től csökkenő tendenciát mutat. Az összhalálozási arányokban a férfiak vonatkozásában 2009-ig csökkenés, nők vonatkozásában viszont emelkedés mutatkozik. A halálokok között 65 éven felüli lakosság körében a keringési betegségek a 64 éven aluli lakosság körében pedig a daganatos betegségek szerepelnek az első helyen. A megbetegedések között felnőttek körében a magasvérnyomás betegség áll az első helyen a 18 éven aluliak körében az első helyen a táplálkozási és anyagcserezavar áll, melyet a vérképző szervi és immunrendszer betegségei követnek. Felnőttek körében jól ismert a magasvérnyomás és a cukorbetegség esetében a fel nem ismert betegek magas aránya. Szűrőprogramok hatására jelentősen javulhat ezek felismerése és az időben történő felismerésükkel gyógyításuk hatékonysága. Ezért is fontos a JNK- Szolnok Megyei Közgyűlés kezdeményezésére a kis települési szűrőprogramok szervezésében való részvétel. Örömmel támogatjuk és veszünk részt a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának szűrőprogramjaiban is az „Egységes Szolnokért” és a „Tiszta Szívvel Szolnokért” programokban. A szervezett lakossági szűrővizsgálatok keretében végzett emlőszűrés aránya magasabb, mint az országos átlag, ezt azonban jó lenne növelni. A megye járványügyi helyzete stabil, az viszont probléma, hogy az új tbc-s betegek száma miatt 1-1 településen kötelező tüdőszűrést kell elrendelni. Közegészségügyi szakterületen belül az ivóvízminőség-javító program I. ütemének végrehajtásával az ivóvíz, ammónia, klór, mangán paramétere határérték alattivá vált, viszont az arzén vonatkozásában a próbaüzemek elhúzódnak. A II. ütem új lendületet kapott a Kormány határozatával, mely az ivóvízminőség-javító program felgyorsításáról rendelkezett. A II. ütem résztvevőinek a szükséges szakmai segítséget megadjuk. A megye egészségügyi ellátórendszerében továbbra is gondot okoz a tartósan betöltetlen háziorvosi, házi-gyermekorvosi és a védőnői állások betöltése.
16. Szükséges tennivalók : A feltárt adatok alapján szükséges tennivalók az alábbiakban foglalhatók össze: 1. Stabil járványügyi helyzet fenntartása. Járványos, fertőző betegség esetén továbbra is az azonnali – szükség esetén helyszíni – intézkedések megtétele. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően a közösségeket érintő emésztőrendszeri, légúti járványok felszámolásánál szoros kapcsolat fenntartása a közösségi létesítmények működtetőivel. 2. Kiemelkedően jó átoltottsági eredményünk további megőrzése, melynek segítségével a védőoltásokkal megelőzhető fertőző betegségek előfordulása megszüntethető, illetve minimálisra csökkenthető, ezáltal a fertőző betegségek okozta halálozások száma, kórházi ellátásra, táppénzes állományra fordított napok száma csökkenthető. 3. A veszettség elleni humán oltások csökkentése érdekében a kóbor állatok minél teljesebb körű befogásának ösztönzésére és állatorvosi megfigyeltetésről való gondoskodás.
76
4. A korábbi évek jó gyakorlatát megőrizve törekedni kell az oktatási és nevelési intézményekben a tetűirtó szerek folyamatos biztosítására, a védőnői munka teljes körű támogatására. 5. A rágcsálóirtással kapcsolatos panaszok rendezése során továbbra is elengedhetetlen a népegészségügyi szakigazgatási szervek és az önkormányzatok szoros együttműködése. Az önkormányzatok által kezelt (irtatott) területek lehetőség szerinti növelése mellett mérlegelni kell az önkormányzati beavatkozás szükségességét a magánterületi rágcsálófertőzött gócokban is. 6. A táplálkozás-egészségügyi helyzet figyelemmel kísérése, tápanyagszámítással kapcsolatos vizsgálatok végzése. 7. Az ivóvízzel kapcsolatos közegészségügyi biztonság kedvező szinten tartása. Az ivóvízminőség-javító programok megvalósításához közegészségügyi szakmai segítségnyújtás, támogatás, 8. A megye kémiai biztonságának fenntartása, fokozása. 9. A háziorvosok „kapuőri” szerepének megerősítése, illetve szakmai munkájuk fokozottabb elismerésének kezdeményezése. Tartósan betöltetlen háziorvosi praxisokra vonatkozóan az Országos Alapellátási Intézettel ellátási szerződésének elősegítése. 10. Az alapellátás területén egy-egy nehezen biztosítható kötelező feladat önkormányzati tárulási formában történő ellátására ösztönzés. 11. A megye valamennyi lakosa számára legalább munkaszüneti és pihenőnapokon a fogorvosi ügyeleti ellátás biztosítására való törekvés. 12. Területi védőnői feladatok folyamatos és biztonságos ellátásának biztosítása, üres körzetek betöltésével. 13. Kedvezőtlen a térségben a lakosok egészségmagatartása, ezért szükség van az egészségfejlesztés, a lakosság egészséggel kapcsolatos ismereteinek bővítésére,egyéni felelősség hangsúlyozása, az egészséges magatartásra, egészséget veszélyeztető ártalmak és megbetegedések megelőzésére irányuló tevékenység, melyet támogatni szükséges. Ezen belül is térségünkben minden olyan állami és jó civil kezdeményezést, mely az egészséges életmód elterjedéséhez vezethet, - különösképpen a dohányzási, alkoholfogyasztási, táplálkozási és testmozgási szokásokat – kiemelten kell kezelni. Az egészségfejlesztés komplex terület, mely tevékenységi területei lefedik az egyéni képességek fejlesztését, a közösségi cselekvések erősítését, az egészséget támogató környezet kialakítását és fenntartását, az egészséget támogató szakmapolitikai irányelvek megfogalmazását és az egészségügyi ellátórendszer megelőzés-központú áthangolását. Szükségesnek tartjuk, hogy a helyi döntéshozatalban fő hangsúllyal jelenjen meg ennek a szakterületnek a kiemelt finanszírozása. 14. Minden színtéren, így például településeken, városokban, oktatási intézményekben, munkahelyeken stb. az egészségtervek elkészítését kellene ösztönözni, a meglévőket pedig aktualizálni szükséges, hogy a helyi igényeket is figyelembe véve tudja javítani a lakosok egészségi állapotát. A politikusoknak, az egészségügyi szakembereknek, az egészségügyben, az oktatásban és egyéb közszférában dolgozóknak tudniuk kell, hogy saját magatartásformáik, és felelős gondolkodásuk az egészséggel kapcsolatban (például a nemdohányzók védelméről szóló törvény betartásával szembeni magatartásuk stb.) befolyásolják a lakosság egészségmagatartási szokásait is. Erősíteni kell az egészségkommunikációt, meg kell tanítani és utána tudatosítani kell az egészségtudatos magatartást, a szemléletformálást elő kell segíteni a népegészségügy, ezen belül az egészségfejlesztés eszközeinek felhasználásával. 15. Komoly többlete van a megyénknek az öngyilkosságok okozta halálozásokban. Olyan multiszektoriális együttműködésre van szükség (egyházak, oktatás, egészségügy stb.), mely képes a krízisállapotba, depresszióba került személyek állapotának felismerésére és hatékony támogatására. 16. A megbetegedések számának csökkentésére, a születéskor várható élettartam növelése érdekében szükséges a szűréseken a lakossági részvételt társadalmi összefogással fokozni.
77
