Dr. Tamás Edit MÜTT Dél-Dunántúli Régió Képviselő Foglalkozás-orvostani Szakmai Kollégiumi Tanács tag
A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért
Kereskedelmi forgalomba lévő vegyi anyagok száma 4 millió (évi 400-1000 új termék) Regisztrált vegyi anyagok száma 13millió Hatás tekintetében ismert vegyi anyagok száma 1500 Részben ismert vegyi anyagok száma 60 ezer Vegyi anyagok felszívódása a szervezetbe véráram, nyirok utakon keresztül történik. Felszívódása függ az oldódástól (zsírban, vízben) Szövetekhez, szervekhez való affinitása, lerakódása változó, mérgező hatást válthat ki Méregtelenítés vesében, májban történik. Epével, széklettel, vizelettel eliminálódikmert Részben ismert vegyi anyagok száma sem több, mint 60 000
Veszélyes anyag: Fizikai – kémiai, toxikológiai vagy ökotoxikológiai sajátosságai révén az embert és/vagy a környezetet károsítja.
Veszélyes készítmény: Egy vagy több veszélyes anyagot tartalmazó keverék, vagy oldat, amely fizikai – kémiai, toxikológiai vagy ökotoxikológiai sajátosságai révén az embert és/vagy a környezetet károsítja.
Expozíció: a munkahelyen jelen lévő veszélyes anyagok hatásának való kitettség, amely a munkavállalót (védelmet nyújtó egyéni védőfelszerelés nélkül) éri; mennyiségi meghatározására a munkahely légterében lévő ún. expozíciós koncentráció vagy az expozíciós terhelés (szervezetbe időegység alatt jutó vegyi anyag dózis) és az expozíciós idő szorzata szolgál;
Munkakörnyezeti monitorozás: a munkatér levegőjében jelenlévő veszélyes anyagok koncentrációjának mérése, légúti expozíció meghatározása, meghatározott időközönkénti, illetve folyamatos, rendszeres, vagy időszakos mérése, regisztrálása és értékelése Fix pontos, legveszélyesebb legjellemzőbb helyen Dolgozó légzési zónájában
A munkahelyeken a dolgozókat érő kémiai expozíciók elleni védekezés kulcsfontosságú eleme az egyes anyagokra megállapított munkalégtér koncentrációk és biológiai expozíciós mutatók emberi egészségre biztonságos szintjeinek meghatározása és a határértékek következetes betartatása. Alkalmazott vegyi anyag munkalégtér határértéke lehet megengedett átlagos koncentráció (ÁK) ( légszennyező anyagnak a munkahely levegőjében egy műszakra (8 órás munkaidőre) megengedett olyan átlagkoncentrációja, amely a dolgozó egészségére általában nem fejt ki káros hatást.) Csúcskoncentráció (CK) A légszennyező anyagnak egy műszakon belül egy időben maximum 4x15 percig, egy műszak alatt összesen legfeljebb 60 percig meghaladható légtérkoncentráció értéke. A csúcskoncentráció érték jellemzően magasabb az átlagos koncentrációnál, de egyes anyagok esetében (pl. irreverzibilis károsodást okozóknál) a két érték azonos.
Sztochasztikus hatású anyagok esetében, ahol nem állapítható meg olyan küszöbérték, ami alatt egészségkárosító hatás biztosan nem következik be, maximális koncentrációt (MK) alkalmaznak, ami a műszak során eltűrt legmagasabb koncentráció, tehát egy pillanatra sem léphető túl. Rákkeltő és kumulálódó anyagokra határozták meg oly módon, hogy a dolgozó teljes munkaképes élete során (18 – 62 éves korig) ebben a koncentrációban végzett munka esetén a potenciális halálos kimenetelű egészségkárosító kockázat (rosszindulatú daganatos megbetegedés kockázata) az 10 mikrorizikó/évet ne haladja meg.
- Mérések gyakoriságát az anyag veszélyessége, a technológia kockázata és a jogszabályi előírás szabja meg. - Indokolt esetben a foglalkozás-egészségügyi orvos soron kívül kezdeményezheti! - Akkreditált labor végezheti a vizsgálatokat! - Mérési eredményeket a foglalkozás-egészségügyi orvosnak ismernie kell!
Mérés: Teljes műszakos, személyi mintavételezés hosszadalmas, költséges, csak egy dolgozó expozíciójáról ad felvilágosítást
Teljes műszakos, 3-7 fixpontos mintavétel
A BEM- vizsgálatok során mérhetjük: - közvetlenül a szervezetbe kerülő vegyi anyagot pl. fémek esetében - a vegyi anyag bomlástermékét (pl. xilol esetében a vizeletben a metil- hippúrsavat - a károsító hatást jellemző paramétert (pl. szerves- foszforsav- expozícióban a vörösvértestek acetilkolin- észteráz aktivitását)
A szervezetbe jutó vegyianyag mennyiségét befolyásolja: - légtér vegyi anyag koncentrációja (KM) - EVE használata, megfelelősége, helyes viselése, vagy „nem viselése” - ha bőrön keresztül is felszívódik - munka jellege, fizikai aktivitás mértéke (K, Kp, Nfm) - vegyi anyag szervezetre gyakorolt hatása (kumuláció) - helytelen személyi higiénés szokások (munka közbeni étkezés, dohányzás, kézmosás, fürdés, öltözők) - alkoholfogyasztás
Biológiai monitorozás: - Biológiai Expozíciós Mutató a vegyi anyag és az emberi szervezet kölcsönhatását jellemző paraméter - Arányos a szervezetbe jutott vegyi anyag dózisával - Lehet maga a vegyi anyag, vagy valamely metabolitja - A szervezetet károsító hatásra jellemző paraméter. - Elsősorban vizeletben, vérben mért értékek meghatározása, - Biológiai határértékekhez történő viszonyítása, az egészségkárosodás megelőzése céljából. Biológiai monitorozás, meghatározott gyakorisággal történő mérés, dokumentálás és értékelés. Gyakoriság: -a munkatér levegőjében lévő vegyi anyag veszélyessége és az exp. idő határozza meg.
BEM szintjei felett (vagy alatt) már közelítenek a szervezet károsodását okozó figyelmeztető szintekhez, melyeket biológiai határértékeknek nevezünk. Mértékét a szervezetbe jutott anyag összdózisa határozza meg, függetlenül a szervezetbe jutás módjától (p.o, inhaláció, bőr), tehát jobban szolgálja a dolgozó védelmét a KM-nál. A BM és a KM egymást kiegészíti és nem helyettesíti! A KM és a BM esetében bevezetett határértékek a dolgozók egészségét védik!
BEM mérése: Számos biológiai minta alkalmas! - Vizelet - Vér (vénából) - Bármely testváladék - Kilélegzett levegő Egészséges emberen a dolgozó szervezetébe jutott vegyi anyag dózist jellemzi a mért koncentráció. Nem egészséges ember esetében a máj , vese és a tüdő állapotától függ a mért érték. Használhatóság feltétele, hogy a dolgozó egészséges legyen!!!
ÁK Megtartása nem okoz egészségkárosodást. Az emberek vegyi anyaggal szembeni toleranciája különböző (kor, nem, testsúly, vese-, máj működés, fizikai megterhelés) KM - (CK) - BM nem ad erről felvilágosítást Ha - a technológia stabil - az exp.idő változatlan, - az anyag nem kumulálódik, - egyéb úton nem juthat a dolgozó szervezetébe, - a munka tér légszennyezettsége ÁK érték alatti a BM eltekinthetünk! Kumulálódó anyagok esetén KM + BM (nehézfémek – Pb, Cd, Cr, Co, Ni; foszforsavészterek)
Mintavétel: -Dolgozó felvilágosítása (miért, mikor, mi módon) -Minta tárolása, szállítása (+2-4C) -Vizsgálat költsége a munkáltatót terheli!
Fokozott expozíció: Munkavállaló szervezetében a munkavégzés során, foglalkozás gyakorlása közben, vagy azzal összefüggésben biológiai határértéket meghaladó koncentáció. (Zaj) Ok: munkakörülményekben keresendő Prevenció: műszaki, munkaszervezés, EVE,orvosi,oktatás, egészségnevelés Intézkedések! Nem betegség. Reverzíbilis folyamat (kivétel: zaj) Dolgozót nem emeljük ki a munkából. Az expozíciót kell megszüntetni, vagy elfogadható szintre csökkenteni. Kumulálódó, rákkeltő anyagok esetén kiemeljük a dolgozót a munkatérből! Bejelentendő: 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról rendelet szerint
BM jelentősége: Prevenció Mérgezést eradikálta
A veszélyes anyagokkal, veszélyes keverékekkel végzett tevékenység feltételei: Kockázatértékelés (becslés – kezelés - közlés) TEAM munka (munkáltató – munkavédelem – foglalkozás-egészségügy) Kockázat minőségi és mennyiségi meghatározása (KM) Veszélyes anyagokkal végzett tevékenység szabályozása Veszélyes anyagokkal, illetőleg a veszélyes keverékekkel foglalkozásszerűen végzett tevékenység a felhasznált anyag vagy keverék adatait tartalmazó biztonsági adatlap, egyéb tevékenység a használati utasítás birtokában kezdhető meg. EVE juttatás
Orvosi vizsgálat Munkaalkalmassági vizsgálat biztosítása (Anamnézis, Fizikális vizsgálat, kiegészítő vizsgálat (labor, BM) Munkahigiénés kontroll (rendszeres!)
33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 3. számú melléklet : Fizikai, kémiai kóroki tényezők, amelyek expozíciója időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatot tesz szükségessé 6. Azon munkavállalók számára, akik nem kumulatív anyaggal dolgoznak, aktuális munkahelyi levegőtisztasági mérések eredményei a külön jogszabályban előírt határérték alattiak, a technológia stabil és a veszélyes anyag egyéb úton nem juthat a dolgozó szervezetébe - a foglalkozás-egészségügyi orvos véleményének figyelembevételével - az adott munkahelyen a biológiai monitor vizsgálatok nem kötelezőek, kivéve a külön jogszabály [26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet] által érintett citogenetikai vizsgálat, tumor marker meghatározás eseteit.
Kóroki tényező
Időszakos munkaalkalmassági vizsgálat gyakorisága
Megjegyzés
évente
bm.
félévente
bm.
évente
bm.
anilin
félévente
bm.
dimetil-formamid
félévente
bm.
fenol
félévente
bm.
higany
félévente
bm.
nehézfémek
évente
bm.
toluol
évente
bm.
Xylol
évente
bm.
arzén és vegyületei benzol nitro-benzol
2000. évi XXV. Törvény a kémiai biztonságról V. Fejezet KOCKÁZATBECSLÉS, KOCKÁZATCSÖKKENTÉS
19. § (1) A veszélyes anyag egész életciklusa alatt a veszélyes anyagokkal, illetve a veszélyes keverékekkel végzendő tevékenység megkezdése előtt a tevékenységet végző az adott tevékenység emberi egészséget és környezetet károsító kockázatairól becslést készít, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény rendelkezéseire figyelemmel. A kockázatbecslés elvégzéséért szervezett munkavégzés esetén a munkáltató, egyéb esetben a vállalkozó, nem vállalkozás keretében végzett tevékenység esetén a tevékenységet végző a felelős. (2) A kockázatbecslés érdekében a következők elvégzése szükséges: a) a veszély azonosítása; b) az expozíció-hatás (koncentráció/dózis-hatás) összefüggés elemzése; c) az expozíció becslése; d) a kockázat minőségi, illetve mennyiségi jellemzése.
VI. Fejezet 20. § (3.) A veszélyes anyaggal, illetve a veszélyes keverékkel kapcsolatos tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy a tevékenység az azt végzők és más személyek egészségét ne veszélyeztesse, a környezet károsodását, illetve szennyezését ne idézze elő, illetőleg annak kockázatát ne növelje meg. A tevékenység egészséget nem veszélyeztető és biztonságos végrehajtásáért, valamint a környezet védelméért szervezett munkavégzés keretében végzett tevékenység esetén a munkáltató, nem szervezett munkavégzés esetén a vállalkozó, illetve – egyéb nem szervezett munkavégzés esetén – a munkavégző a felelős.
Mvt. IV. Fejezet 54. § (2) A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. A kockázatértékelés során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról.
25/2000. (IX. 30.) EüM–SZCSM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról
4. § (1) A veszélyes anyagok munkahelyi levegőben megengedett átlagos koncentráció és csúcskoncentráció határértékeit, illetve maximális koncentrációk értékeit az 1. számú melléklet tartalmazza. A
B
C
D
E
F
Sorszám
Megnevez és
Képlet
CAS-szám
ÁK-érték mg/m3
CKérték mg/m3
MKérték mg/m3
29
BENZOL
C6H6
71-43-2 3
130
FENOL
C6H6OH
108-95-2
8
16
2
G
H
Jellemző tulajdonság/ hivatkozá
k,b,i
BEM
b,m
BEM
A
B
C
D
E
Vegyi anyag
Biológiai Mintavétel mg/g kreatinin expozíciós (hatás) ideje mutató
mikromol/mmol kreatinin (kerekített értékek)
3
Anilin
p-amino-fenol
m.u.
10
10
4
Arzén
arzén
m.u.
0,13
0,20
5
Benzol
t,t-mukonsav
m.u.
1,5
1,2
Dimetilformamid
N-metil-
m.u.
40
76
mhv., m.u.
1500
1110
Megengedhető határérték
1
2
Megjegyzés:
6 7 8 9
formamid Etil-benzol
mandulasav
Fenol
fenol
Fluorid vegyületek fluorid
10 11
Higany
m.u.
300
360
m.u.
7
42
köv. m.e.
4
24
higany
n.k.
0,05
0,028
(szervetlen)
12
Kadmium
kadmium
n.k.
0,01k
0,01
13
Króm
króm
m.u.
0,02 k
0,043
14
Kobalt
kobalt
m.u.
0,03
0,058
15
n-Hexán
2,5-hexán-dion
m.u.
3,5
3,5
16
Nikkel
nikkel
mhv., m.u.
0,02
0,038
17
Nitro-benzol
p-nitro-fenol
m.u.
5
4,0
18
Szelén
szelén
n.k.
0,075
0,110
19
Sztirol
mandulasav
mhv., m.u.
1000
740
20
Toluol
o-krezol
m.u.
1
1,05
21
Triklór-etilén
triklór-ecetsav
mhv., m.u.
50
35
Xilol
metil-hippursavak m.u.
1500
860
22
m.u.
műszak után
n.k.
nem kritikus
mhv.
munkahét végén
köv.m.e.
következő műszak előtt
k
rákkeltő hatású anyag; a javasolt határérték „technikai értékként” kezelendő
A biológiai expozíciós mutatók és a biológiai hatásmutatók mérésére irányuló vizsgálatokat kizárólag a) a Nemzeti Akkreditáló Testület által e területre és a mérendő vegyi anyagok meghatározására akkreditált, vagy b) a nemzeti vagy nemzetközi jártassági vizsgálatban írásban igazolt módon eredményesen résztvevő laboratórium végezhet.
Biológiai expozíciós mutatók megengedhető határértékei VÉRBEN
1
A
B
Vegyi anyag
Biológiai expozíciós mutató
C
D
Mintavétel ideje mikrogramm/l
mikromol/l (kerekített értékek)
2 3 4
E
Megengedhető határérték
Kadmium
kadmium
n.k.
10 k
0,09
Ólom (szervetlen)
Ólom
n.k.
400* 300**
1,9 1,5
Megjegyzések: n.k.
nem kritikus
k
rákkeltő hatású anyag; javasolt határérték „technikai értékként” kezelendő
*
férfiak és 45 évnél idősebb nők
**
45 évnél fiatalabb nők
Biológiai hatásmutatók megengedhető határértékei VÉRBEN
A
B
C
D
Vegyi anyag
Biológiai hatás mutató
Mintavétel ideje
Megengedhető határérték
Anilin
methemoglobin
mhv. - m.u.
3% (az összhemoglobin%ában)
Ólom (szervetlen)
Cinkprotoporfirin*** előszűrésre
három hónapnál hosszabb expozíció esetén alkalmazható
120 mikromol/mol haem* 100 mikromol/mol haem**
1
2
3
Szén-monoxid
CO Hb
m.u.
5% (az összhemoglobin%-ában)
Szerves foszforsav-észter tartalmú peszticidek
vörösvérsejt vagy teljes vér acetilkolineszteráz aktivitás (EC. 3.1.1.7.)
n.k.
<25%-os aktivitáscsökkenés az expozíció előtt mért alapaktivitáshoz viszonyítva****
4
5
Megjegyzés: m.u. n.k. mhv. * ** *** ****
műszak után nem kritikus munkahét végén férfiak és 45 évnél idősebb nők 45 évnél fiatalabb nők határérték túllépése esetén a vérólom koncentráció meghatározása kötelező az alapaktivitás az expozíciómentes periódusban egy héten belül két alkalommal történt mérések értékeinek átlaga
A foglalkozási megbetegedések és a fokozott expozíciós esetek számának alakulása (1997-2013)
Foglalkozási megbetegedések megoszlása kóroki tényezők szerint: 1.Kémiai kórok okozta megbetegedések 2.Biológiai kórok okozta megbetegedések 3.Mozgásszervi kórok okozta megbetegedések 4.Zaj kórok okozta megbetegedések
Vegyi anyagok okozta foglalkozási megbetegedések, mérgezések
A megbetegedések oka: 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Védőeszköz használat elmaradása Személyi higiénés hiányosság Nem megfelelő hatékonyságú védőeszköz (légzésvédő) KM nem történt Munkáltató nem biztosított védőeszközt Helyi elszívás hiánya
Foglalkozás-egészségügyi szolgálat feladata Kockázatbecslés készítésében aktív részvétel - Veszélyes anyagokkal végzett tevékenység szabályozása (KM gyakorisága) - Orvosi vizsgálatra utalás rendeje (BM) - Vulnerábilis csoportra vonatkozó tiltólista - EVE juttatás rendje Rendszeres munkahigiéniai kontroll Munkaalkalmassági vizsgálat (E + I (BM) + SK + Z) Részletes, pontos dokumentáció (megőrzés 30 (50) évig, ) Dolgozók felvilágosítása, oktatása, egészséges életmódra nevelés
Összefoglalás: • Kockázatértékelés • KM + BM • Prevenciós eszközök : - műszaki - munkaszervezés - munkahigiéniai kontroll - EVE - Munkaalkalmassági orvosi vizsgálat E – I (BM) - Sk - Z - oktatás - Mv; egészségnevelés (munkahelyi – életmód);
1.
A fokozott expozíciók és a foglalkozási megbetegedések bejelentése, intézkedések hatékonysága évek óta nem kielégítő.
2.
A bejelentésben ellenérdekelt a munkáltató, munkavállaló érdekeltsége a kártalanítandó megbetegedések esetén áll fenn. (2007)
3. A kockázatbecslések általánosak, specificitást ritkán, vagy nem mutatnak. 4.
Munkavállalókat sokszor előzetes vizsgálat nélkül alkalmazzák.
5.
A munkáltatókat, munkavállalókat, foglalkozás-egészségügyet szakmailag érdekeltté kell tenni a prevencióban.
6.
Gyakori a pontatlan adminisztráció, a jelentések elmulasztása.
7.
Fokozott figyelmet kell fordítani kivizsgálás során a megbetegedést előidéző okok teljeskörü feltárására, hatékonyabb intézkedések megtételére a jobb megelőzés érdekében.
Jogszabályok: 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről a végrehajtásáról szóló
5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben 2000. évi XXV. Törvény a kémiai biztonságról 25/2000. (IX. 30.) EüM–SZCSM együttes rendelet a munkahelyek kémiai
biztonságáról 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok
elleni védekezésről és az általuk okozott egészség-károsodások megelőzéséről 3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM együttes rendelet a munkahelyek
munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott
expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi
higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
