DR. SÜMEGI MIHÁLY TERMÉSZETES MEGOLDÁSOK MI FAKAD AZ EMBER LÁBANYOMÁN?

DR. SÜMEGI MIHÁLY | TERMÉSZETES MEGOLDÁSOK | MI FAKAD AZ EMBER LÁBANYOMÁN?

1


TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK ................................................................................................................................. 2 NYOMOT HAGYNI .................................................................................................................................... 3 MIKOR HAGYUNK A FÖLDÖN NYOMOT? ............................................................................................ 3 GAZDAGOK VAGY FELELŐTLENEK VAGYUNK?! ....................................................................................... 7 Akkor tiszta Hawaii? ............................................................................................................................ 7 Vágjuk magunk alatt a fát? .................................................................................................................. 8 Nem oda Buda!.................................................................................................................................... 9 NÉZZÜK, MIT BÍR KI A TERMÉSZETI KÖRNYEZET?! .................................................................................. 9 A füstöt okádó gyárkémények és társaik ............................................................................................ 9 Ne feledkezzünk el időzített bombáinkról! ....................................................................................... 12 VISSZA TERMÉSZETHEZ! ........................................................................................................................ 13 Messze vagyunk a természettől? Most már messze!........................................................................ 15 AZ EMBER NYOMA A TERMÉSZETBEN................................................................................................... 16 POLITIKUSAINK NEM TÉTLENKEDNEK! .................................................................................................. 18 A fenntartható fejlődés a receptje a túlélésnek? .............................................................................. 18 ÉS MI A DOLGA A TÁRSADALOMNAK? .................................................................................................. 20 Milyen megoldásokat kell keresni? ................................................................................................... 21 A TERMÉSZETES MEGOLDÁSOK FELÉRTÉKELŐDTEK ............................................................................. 22 Megújuló erőforrások........................................................................................................................ 22 Hatékony technológia ....................................................................................................................... 22 MILYEN TERMÉSZETES MEGOLDÁSOKKAL KÍVÁNUNK MI HOZZÁJÁRULNI A TERMÉSZET HARMÓNIÁJÁHOZ?................................................................................................................................ 23

2


NYOMOT HAGYNI Valamennyi ember természetes törekvése, hogy valamit hagyjon maga után, amit élete munkájával teremtett. Legalább a családjának, esetleg lakó- vagy még nagyobb közösségének. Mindenki szeretne maga után valamilyen nyomot hagyni. Az ember a Holdon is otthagyta lábnyomát. Talán csak a bűnözők a kivételek.

De ha körbenézünk a Földön, akkor az ember nem lehet büszke arra, amilyen nyomok árulkodnak tevékenységéről.

MIKOR HAGYUNK A FÖLDÖN NYOMOT? Az ember a természet gyermeke. Mindent megtalált környezetében, amire csak szüksége volt életéhez. Azt elvette onnan. S ami az emberi élet maradéka volt,1 azt a természet visszafogadta. Ez harmónia, ez egyensúly volt.

1

Ezek ugyancsak kinőtték magukat. Belőlük lettek korunk szennyvizei, hulladékai, légszennyező anyagai.

3

DR. SÜMEGI MIHÁLY | TERMÉSZETES MEGOLDÁSOK | MI FAKAD AZ EMBER LÁBANYOMÁN? Az egyensúly sokáig még akkor is fennmaradt, amikor  nőtt az emberiség lélekszáma,  s vele nőtt a természettől elvett anyagok mennyisége,  és nemcsak az emberi életnek a természetbe visszajuttatott maradéka nőtt, de a nagyobb települések kialakulásával a természetbe viszonylag egyre kisebb helyen, egyre koncentráltabban juttatták azt vissza. Tehát, amíg az ember csak viszonylag kis mennyiségű szennyező anyagot és a természeti anyagokhoz hasonló - a fatüzelésből környezetbe került füstöt, a hajdani vágóhidakról a folyókba jutó heti 1-1 sertés vágási hulladékát, a háztartásokból kikerülő, talajban komposztálódó, csak növényi-állati anyagokból álló - anyagokat bocsátott a környezetbe, addig a természet elemei helyre tudták állítani eredeti egyensúlyukat. A természet egy ideig még akkor is visszafogadta az emberi élet maradékait, amikor az ember már kezdte átalakítani a természettől elvett anyagokat. De ekkor már kellett a magyar parasztgazdaság természetes intelligenciája, amire azért még jó néhányan emlékezhetünk. Külön gyűjtötték a háztartás üveg és cserép hulladékát, amely olyan hasznos volt a búbos kemence alapozásakor, a tűztér alatt. Külön gyűjtötte a vasat, amely érték volt a kovácsnál a kocsik szekerek, talicskák számos alkatrészének vasalásánál. És még nekem mondja valaki, hogy a hulladékszegény vagy hulladékmentes technológia japán találmány, a hulladékhasznosítás pedig EU huncutság! A pokol akkor szabadult el, amikor az ember már még nagyobb ütemben kezdte pusztítani a föld megújuló és meg nem újuló kincseit,

4

DR. SÜMEGI MIHÁLY | TERMÉSZETES MEGOLDÁSOK | MI FAKAD AZ EMBER LÁBANYOMÁN? a természet anyagait még jobban átalakította természettől idegen anyagokká, és még gátlástalanabbul juttatott vissza a környezetébe, a talajba, a vízbe, a levegőbe mérhetetlen mennyiségben, természetidegen mérgeket. Ekkor már a természet öngyógyító ereje kevésnek bizonyult. Mindez az első ipari forradalommal kezdődött, amelyet a gőzgép feltalálása indított el. A gőzgép az ember teljesítményét sokkal jobban megtöbbszörözte, mint az állatok igába hajtása. A bányák vízszivattyúinak működtetéséhez a kovács és baptista prédikátor, Thomas Newcomen (1664-1729) találta fel a gőzgépet, így lett ő az ipari forradalom atyja.

Thomas Newcomen és gőzgépe

Bár a dinamikus gazdasági és technológiai változást James Watt (17361819), skót feltaláló és mérnök indította el 1769-ben a modern gőzgép megalkotásával.

5


http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/zoldtortenelem/OUjkor.htm

James Watt és gőzgépe

És ezzel valóban beleütötte az orrát az ember a természet egyensúlyába. Hiszen a gőzgépet követte a belső égésű motorok feltalálása. Majd a XIX. század már a vegyipar szédületes fejlődését hozta.

6


GAZDAGOK VAGY FELELŐTLENEK VAGYUNK?! Az ember rácsodálkozott, hogy mi minden rendelkezésére áll már

a természetben.

Akkor tiszta Hawaii? Kincsek vannak bőven. A természet ontja a kincseket. Nem kell sok erőfeszítés. Ahogy a jó Shakespeare Vilmos (1564-1616) nyomában hinnénk! Neki is estünk a Föld kincseinek! Vágtuk a fát számolatlanul. Irtottuk az erdőket végeláthatatlanul. Kibányásztunk kincset, fémet, szenet, megtöltve több kilométeres vonatszerelvényeket.

7


Ma is ömlik az olaj, a gáz a több ezer kilométeres vezetékeken.

Vágjuk magunk alatt a fát? A vegyipar, a műanyagipar, a közlekedés, az energiatermelés nem spórol a szénnel, gázzal, kőolajjal. Gyártottuk a természeti kincsekre alapozott termékeinket, eszközeinket. A műanyagok többsége kőolajra, földgázra alapozott technológiákban születik. Cseppet sem takarékoskodtunk az energiával, hiszen energiahordozó van bőven! Van? Észre kell vennünk, hogy az ásványok, kőzetek nem képződnek újra. Az évmilliók alatt képződött fosszilis tüzelőanyagok (a nevüket egyik képződési elméletük alapján kapták), világ szén-, kőolaj-, földgáz-, tőzegkészletének nem elhanyagolható részét az elmúlt 150 évben már kitermeltük! Az erdők se tudnak olyan ütemben fejlődni, ahogy irtjuk őket. Akkor meg különösen nem, ha helyükre nem is erdőt telepítünk! Pedig erdőre igencsak nagy igény lenne.

8


Nem oda Buda! Kár nyugtatni magunkat olyan elméletekkel, hogy ma is képződik szén és kőolaj. És ha nem? Azt is észre kell vennünk, hogy mit hagyunk magunk mögött a természet kirablása során. Hol kopár földeket, hol gigantikus földalatti üregeket, hol holdbéli tájakat!

NÉZZÜK, MIT BÍR KI A TERMÉSZETI KÖRNYEZET?! De nem csak környezetünket!

a

természettől

elvett

anyagokkal

romboljuk

A füstöt okádó gyárkémények és társaik Talán vannak még, akik emlékeznek azokra az 1950-es évekre, amikor a műszaki-gazdasági fejlődés szimbóluma a füstölgő gyárkémény volt. Minél több kémény, minél sötétebb füstöt okádott, az ember annál jobban legyőzte a természetet – a propaganda szerint. Látványos volt a vegyipar növekedése, amely a természettől idegen kémiai anyagok ezreit gyártotta, és hozta kereskedelmi forgalomba.

Ami nem volt ennyire látványos: a kéményeken keresztül szennyezett piszkosfehér gőzök, láthatatlan mérgek 9

DR. SÜMEGI MIHÁLY | TERMÉSZETES MEGOLDÁSOK | MI FAKAD AZ EMBER LÁBANYOMÁN? szennyezték a levegőt. A patakokba, folyókba, tengerekbe vezettük a mérgező anyagokat tartalmazó szennyvizeket. És persze a fogyasztói forgalomba hozott vegyianyagok – háztartási vegyianyagok, festékek, lakkok, növényvédő-szerek, olajok, akkumulátorok, egyéb kémiai áramforrások stb. – hulladékai, maradékai is a lakossági, ipari szennyvizeken, hulladékokon keresztül ugyancsak eljutottak a környezetbe. Elástuk a földbe, vagy kiszáradt folyómedrekbe, kubikgödrökbe hánytuk a mérgező hatású hulladékainkat.

Még a kialakított, semmilyen követelménynek meg nem felelő hulladéklerakók (ezek valóban: szeméttelepek voltak) sem akadályozták meg az oda került mérgeknek a talajba jutását.

A természet ellen vezetett csatánkat a természeti környezetben a szennyezett levegő és a savas eső hatására kiszáradt fák, a vizek, tengerek elszennyezése miatt elpusztult halak, madarak kísérték.

10


De a környezetszennyezés nem állt meg a természeti környezetben: hatása megjelent az épített környezetünkben is. A levegőben lévő vegyianyagok és a savasesők pusztították szobrainkat, épületeinket.

És persze a természet legyőzésére folytatott küzdelmünk „áldásaiból” az embernek is jutott: a belélegzett levegőn, a szennyező anyagokat tartalmazó ivóvízen, a szennyezett környezetben termesztett, 11

DR. SÜMEGI MIHÁLY | TERMÉSZETES MEGOLDÁSOK | MI FAKAD AZ EMBER LÁBANYOMÁN? szennyezett növényekből, és a szennyezett növényekkel nevelt állatokból készített élelmiszereken keresztül.

Ne feledkezzünk el időzített bombáinkról! A bányászkodás nyomán kialakult kopár meddőhányók csak csúnyák, csak értékes területeket vesznek el az élettől: az erdőktől, rétektől, legelőktől. De igazi, fenyegető időzített bombák az aranybányászat, a rézbányászat, a timföldgyártás lúgot, savat, ciánt és egyéb mérgeket tartalmazó iszaptavai. Képeink mutatják, hogy milyen elképesztő, valóban félelmetes, mármár démoni méretűek a természetnek ezek a fekélyes sebei.

12

DR. SÜMEGI MIHÁLY | TERMÉSZETES MEGOLDÁSOK | MI FAKAD AZ EMBER LÁBANYOMÁN? Közelmúltunkból látjuk, hogy az iszaptavak nem csak elvi vagy távoli lehetőségként működnek időzített bombaként, hiszen hazánkban napjaink

legnagyobb környezeti katasztrófáit a ciániszap és a vörösiszap okozta. A társadalomból a természetbe kikerülő környezetszennyező anyagok az embernek éppen annyira kárára vannak, mint a föld kincseinek habzsolása, korlátok nélküli apasztása, a természeti kincsek beáramlása a társadalomba.

VISSZA TERMÉSZETHEZ! A dinamikus gazdasági és technológiai változásokkal nyilvánvaló, hogy együtt járnak társadalmi változások is. Vajon mi látszott ezekből Franciaországban már a 18. században, amikor a svájci órásmester fia, Jean Jaques Rousseau (17121778) felismerte, hogy

13


Rousseau szerint az embernek döntenie kell, hogy ember marad a természetes világgal szövetségben vagy a civilizált társadalom polgára lesz. Még a mi Csokonaink (1773-1805) is abban bízott, hogy összebékíthetők majd egymással a természetre figyelő ember, és a technikai fejlődéssel egyre jobban kibontakozó kapitalizmusnak a növekvő egyenlőtlenségtől szenvedő polgárai.

Ma már tudjuk, hogy – sajnos(?) - nem Rousseau, hanem kortársai, Voltaire (1694—1778), Denis Diderot (1713 - 1784) eszméit követte a világ, s egyre jobban eltávolodott a természettől. 14


Messze vagyunk a természettől? Most már messze! Rossz úton haladunk. Ha az emberiség így folytatja az életét, - rossz úton, - rossz irányba és - sajnos nagyon gyorsan halad. Ha körülnézünk környezetünkben, akkor mintha rémálomból ébrednénk fel, rémülten kérdezzük: Meddig halasztható még Rousseau jelszava?

15


AZ EMBER NYOMA A TERMÉSZETBEN Az emberek túlságosan igénybe veszik a Földet. A tudósok kidolgoztak egy számítási módot, amellyel azt állapítják meg, hogy egy adott társadalmi fejlettségi szinten az ember életéhez milyen mennyiségű földre és vízre van szükség, önmaga fenntartásához – hogy komfortos körülmények között lakjon, dolgozzon valahol, közlekedjen, táplálkozzon, kutyázzon stb. – és az általa megtermelt hulladék elhelyezéséhez. Ezt nevezték el ökológiai lábnyomnak. Ezt nagyon szemléletesen tudjuk ábrázolni.

Az ökológiai lábnyom jó kifejezés a magyar nyelvben, mert azt mutatja, hogy mekkora lábon élünk. Ugyanis az ökológiai lábnyomot területegységben, hektárban fejezzük ki.

16

DR. SÜMEGI MIHÁLY | TERMÉSZETES MEGOLDÁSOK | MI FAKAD AZ EMBER LÁBANYOMÁN? Nem olyan régen készült tanulmány szerint az emberiség már ötven százalékkal több természeti erőforrást használ, mint amennyit a természet pótolni, regenerálni képes, vagyis másfél Földet fogyasztunk: 2,7 hektárt élünk fel fejenként, világátlagban, évente, 1,8 hektár helyett, amennyi jutna. Egyes országoknak – mint pl. Bolívia, Brazília, Finnország, Kanada, Namíbia, Oroszország, Svédország – saját népességüket figyelembe véve még tartalékaik is vannak. De ez messze nem egyenlíti ki azt, hogy a fejlettebb országok zöme, még hazánk is, nagyobb lábon él, mint az ország ökológiai lehetősége. Azt pedig lehetetlen elképzelni, hogy mi történik akkor, ha a jelentősen az átlag alatt fogyasztó, nagy népességű országok, mint Pakisztán, India és Kína lakosságának fogyasztása elkezd nőni.

17

DR. SÜMEGI MIHÁLY | TERMÉSZETES MEGOLDÁSOK | MI FAKAD AZ EMBER LÁBANYOMÁN? Csak érdekességként nézzünk az életminőségünkhöz kapcsolódó táblázatunkra. Adataival magam nem értek teljesen egyet, de elgondolkoztató, hogy vannak olyan tanulmányok, amelyek szerint civilizált társadalmunkban egy középtermetű kutya lábnyoma nagyobb, mint egy bangladesi állampolgáré, a német juhászé pedig meghaladja egy indiai lakos által ma igénybevett – a sok nyomorúság miatt alacsony - ökológiai lábnyomot.

POLITIKUSAINK NEM TÉTLENKEDNEK! A fenntartható fejlődés a receptje a túlélésnek? Nyilván beláthatatlanok következményei.

jelenlegi

életformánk

tragikus

Nem lesz könnyebb a tragikus jövőt kivédeni, mint egy Föld felé közelítő hatalmas meteorit csapását! A lényegre kell ügyelnünk, mert létfontosságú anyagokból hamarosan világméretű hiány fog jelentkezni. Pl. az egészséges ivóvízzel való ellátás már kezd akadozni, pl. Indiában, Kínában és Izraelben. A fenntartható fejlődés (sustainable development) olyan fejlődési folyamat (földeké, városoké, üzleteké, társadalmaké stb.), ami „kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket”. Így fogalmazta meg a fenntartható fejlődést az ENSZ által megrendelt és 1987-ben elkészült, "Közös jövőnk" című, ún. Brundtland-jelentés.

18


Mit értsünk ez alatt? Egy tanulmányban (http://vastag.blog.hu/2009/08/25/korunk_kozgazdasagi_axiomai_1) találtam a legjobb ábrát arról, hogy a fenntartható fejlődésnek milyen fontos érdekek között kell(ene) egyensúlyt teremtenie. Egyensúlyt a társadalom, a környezet és a gazdaság között. A környezeti érdekek érvényesülésének túlsúlyba kerülésétől nem kell félnünk. „A vissza a fára!” jelszóval jelentkező haragoszöld csoportoknak szinte nincs is érdekérvényesítő képességük. A társadalmi érdekek érvényesítésének egyáltalán nem kedveznek napjaink uralkodó eszméi, amelyek legkülönbözőbb áramlatai is rendre a társadalmi egyenlőtlenségek növekedéséhez vezetnek. Aggodalmat igazából akkor érezhetünk, ha észrevesszük, hogy a Brundtland-jelentés meghatározása mennyire hasonlatos a 19

DR. SÜMEGI MIHÁLY | TERMÉSZETES MEGOLDÁSOK | MI FAKAD AZ EMBER LÁBANYOMÁN? címoldalunkon szereplő sorokkal. Lényegében nincs különbség az üzenetben, hacsak annyi nem, hogy 150 év telt el a kettő megfogalmazása között. A címoldalon Marx Károly (1818–1883) 1844ben írt Gazdaság-filozófiai kéziratok című művéből idéztünk. Azt pedig látjuk, hogy a mindennapi szocializmus, egy szót sem vett figyelembe Marx és Engels korlátozó intelmeiből, csak azt hangoztatták, ami éppen tetszett az uralkodó ideológusoknak. Napjainkban pedig az a kérdés, hogy az országok, gazdasági, pénzügyi csoportok gazdasági érdeke nem írja-e felül a társadalom és a környezet érdekét?!

ÉS MI A DOLGA A TÁRSADALOMNAK? Jó lesz tudatosítani, hogy a társadalom mi vagyunk! Azt látjuk, hogy alaposan át kell gondolni életünket. A természet feletti győzelem, amely az embert kívánta szolgálni, a legtöbbet az embernek ártott közvetve és közvetlenül is. Mindez persze nemcsak eredeti szándékainkkal, de alapvető emberi vágyainkkal is ellentétes, hiszen az ember biztonságban szeretne élni. Biztonságos földön, biztonságos környezetben. Biztonságos életfeltételek között, tiszta levegőt belélegezve, tiszta vizet fogyasztva, biztonságosan táplálkozva: növényvédőszer és egyéb vegyszertől mentes növényi eredetű, gyógyszer maradvány- és kórokozó-mentes állati eredetű táplálékokat fogyasztva. Jogos igényünk a nitrát-mentes saláta, zöldség, a cián-mentes hal, a dioxin-mentes csirke, az ételmérgezés nélküli közétkeztetés stb. 20


Milyen megoldásokat kell keresni? Nekünk, embereknek, a társadalom tagjainak tudatosítanunk kell, hogy lényeges különbség van a növekedés és a fejlődés között. „A növekedés azt jelenti, hogy nagyobbak leszünk, a fejlődés pedig azt, hogy jobbak” – fogalmazza meg a különbséget Herman Edward Daly (1938-) amerikai ökológiai közgazdász professzor. Magyarán: A MINŐSÉGRE KELL TÖREKEDNÜNK! S ha a mennyiség helyett a minőséget keressük, akkor láthatjuk, hogy milyen módon kell szemléletet váltanunk: - nem apaszthatjuk tovább kíméletlenül a természeti kincseket, - nem szennyezhetjük tovább környezetünket, mert a környezet egészségétől függ saját magunk egészsége, - nagyobb figyelmet kell fordítanunk táplálékaink előállítására, mert a növények és állatok a környezetükből felvéve is tartalmazhatnak számos mérgező anyagot, de a helytelen termesztési-tartási, és sokszor az ételkészítési technológiákkal maga az ember is számos egészségkárosító anyagot juttathat be a táplálékláncba. Mindezek következménye volt az intenzív környezetvédelmi kutatás, a környezetkímélő növénytermesztési és állattenyésztési technológiák kifejlesztése. Élelmiszertechnológiai növelésére, melynek táplálékláncba

kutatás indult az élelmiszerbiztonság érdekében figyelemmel kell lenni a

- a környezetből, - a termesztési-tartási technológiából, - az élelmiszertechnológiából bekerülő káros komponensekre.

21


A TERMÉSZETES MEGOLDÁSOK FELÉRTÉKELŐDTEK Melyek a természetes megoldások? Hát nagyjából a takarékosan és hatékonyan alkalmazott megújuló nyersanyagok és energiaforrások.

Megújuló erőforrások Ha nem kívánjuk tovább az eddigi ütemben apasztani a meg nem újuló nyersanyagokat, akkor a megújuló nyersanyagokhoz, a növényvilághoz fordulunk. A növénytermesztés évről évre racionális rendszerben megtermelheti nyersanyagszükségletünk jelentősebb részét. Ha nem kívánjuk tovább az eddigi ütemben apasztani a meg nem újuló, fosszilis energiahordozókat, jellemzően a tőzeget, szenet, kőolajat, földgázt, akkor a megújuló energiaforrásokhoz, a nap-, szélés vízenergiához fordulunk.

Hatékony technológia A természetes megoldások körében nyilván igyekeznünk kell arra, hogy - a megújuló nyersanyagokat minimális mértékben alakítsuk át, csak amennyire az alkalmazási célhoz szükséges, - a megújuló nyersanyagokból hulladék, szennyvíz, légszennyező anyag keletkezése nélkül készítsünk termékeket, - gyártástechnológiánk a megújuló energiával is takarékosan bánjon: annyi energiát alkalmazzon, amennyi az anyagok átalakításához szükséges, zaj- és hőterhelésként ne jelentsen kárt a környezetre.

22


MILYEN TERMÉSZETES MEGOLDÁSOKKAL KÍVÁNUNK MI HOZZÁJÁRULNI A TERMÉSZET HARMÓNIÁJÁHOZ? Úgy gondoljuk, hogy a maga tevékenységében mindenki alkalmazhatja a bemutatott elveket. Akár gyárt valamit, akár szolgáltat valamit, akik vásárlója a különböző termékeknek és szolgáltatásoknak. A termékeket és szolgáltatásokat vásárlók a vásárlói döntésükkel szavaznak. Támogathatjuk a környezetünk és magunk egészségét szolgáló természetes megoldásokat, s hátrányba helyezhetjük a Magunk kutató, fejlesztő, gyártó, értékesítő munkát végzünk. Vizsgáljuk a megújuló nyersanyagok, a növények szerepét és alkalmazhatóságát életünk különböző területein. A megújuló nyersanyagokat a növényekből kémiai átalakítás nélkül vonjuk ki és kémiai átalakítás nélkül készítünk belőlük különböző célú termékeket. A különböző feladatokat megoldó anyagok a növényekben nem egyenletesen oszlanak el, hanem kis csomagocskákban, pl. zárványokban, mirigypikkelyekben. A növényekből kivont anyagokat a termékek gyártása során nanotechnológiával visszaalakítjuk kis csomagocskákká. A tudomány azt mondja, hogy nanokompozittá. Így egyesítjük a gyógynövények ősi tudományát a csúcstechnológiával. Termékeink egy csoportját penészellenes készítmények alkotják, amelyek méreg nélkül teszik lehetővé lakó- és munkaterek penészmentesítését és egészséges, penészmentes kialakítását. 23

DR. SÜMEGI MIHÁLY | TERMÉSZETES MEGOLDÁSOK | MI FAKAD AZ EMBER LÁBANYOMÁN? Másik termékcsoportunk a haszonállattartást szolgálja.

környezetkímélő,

Van kínálatunk a méregmentes gyógyszermentes halneveléshez.

gyógyszermentes

halikrakeltetéshez,

és

a

Végül, de nem utolsó sorban a tavasztól őszig virágzó, de a természetből egyre inkább hiányzó növények hatóanyagaival szolgáljuk a méhek egészségét. Önálló hírlevél partnereinket.

folyamokban

igyekszünk

információval

ellátni

Írunk TERMÉSZETES MEGOLDÁSOK hírlevelet, EGÉSZSÉGES HÁZ hírlevelet, EGÉSZSÉGES HÁZIÁLLAT hírlevelet, HALEGÉSZSÉG hírlevelet, EGÉSZSÉGES KAPTÁR hírlevelet. Kutató, fejlesztő, gyártó, értékesítő munkánkat a TERMÉSZETES MEGOLDÁSOK szellemében folytatjuk. Hírleveleinkben partnereink meglátják, hogy az ebben az e-book-ban megfogalmazott elvek hogyan valósulnak meg a különböző termékcsaládok esetében. Remélem, hogy hírleveleink olvasójaként még sok érdekes és hasznos információval tudom segíteni az ön kedvencei, jószágai, környezete és saját maga egészségét. A mihamarabbi találkozás reményében jó egészséget kívánva tisztelettel köszönti: dr. Sümegi Mihály nanotechnológus 24

DR. SÜMEGI MIHÁLY TERMÉSZETES MEGOLDÁSOK MI FAKAD AZ EMBER LÁBANYOMÁN?

Recommend Documents