Dr. Nagy Tamás E-learning és duális képzés

Dr. Nagy Tamás E-learning és duális képzés

A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája – a felsőoktatás kihívásai a XXI. században 2014. május 29-30.

Tartalom Felsőoktatás változása E-learning megoldások Duális képzés Vélemények Tervek

2

Előadó neve Dr. Nagy Tamás


A felsőoktatás változása Humboldt-i egyetemi modell (német liberális - 1809) Meghatározó szempont a tudományos elismertség Elit egyetem Oktatás és tudomány művelésének autonómiája Posthumboldti egyetemi modell (kontinentális Európa) Tudományosság (nem csak ez!) Szabályozottság (állami beavatkozás) Piac Igény a tömegképzésre

3



Felsőoktatás változása (Magyarország) Oktatói létszám (fő) Hallgatói létszám (fő)

450 000

338 467

424 161

Hallgatói és oktatói összlétszám 1990-2013 (fő)

400 000 350 000 300 000

100 000 50 000

20 555

150 000

23 188

200 000

17 302 108 376

250 000

2012/2013

2011/2012

2010/2011

2009/2010

2008/2009

2007/2008

2006/2007

2005/2006

2004/2005

2003/2004

2002/2003

2001/2002

2000/2001

1999/2000

1998/1999

1997/1998

1996/1997

1995/1996

1994/1995

1993/1994

1992/1993

1991/1992

1900/1991

0

A felsőoktatás átalakulása a kevesek lehetőségétől a tömegoktatásig nagyon sok szervezeti, oktatási, módszertani problémát, emberi konfliktust eredményezett. 4



Nappali képzés és levelező képzés problémái Nappali képzés • Tömeges lemorzsolódás • Akár 14 félévig is elhúzódó képzési folyamat • Nyelvvizsga hiányában a régióban közel 15.000 diplomát nem lehetett kiadni • A hallgatók egy része a tanulmányai mellett dolgozik… Levelezőképzés (Távoktatás) • A potenciális hallgatók egyre nehezebben tudnak munkahelyükről hosszabb időt távol tölteni • Egyre magasabbak az utazási, a szállás és egyéb járulékos költségek • A gyors szakmai változások egyre gyakrabban igénylik a felsőfokú végzettségű szakemberek át- és továbbképzését… 5



Az oktatók helyzete Az oktatók a magas létszámok miatt túlterheltek. Az oktatók rendszeresen hallgatói kudarcokkal szembesülnek. Felsőoktatás jellegzetessége, hogy az oktatók többsége nem rendelkezik pedagógiai, tanári végzettséggel. Az oktatók többsége nem ismeri a pedagógia, a módszertan klasszikus, modern megoldásait (mert nem készítik fel!). …az oktató módszertani kultúrájának annál fontosabb a szerepe, minél hátrányosabb helyzetű, gyengébb tudású, alacsonyabb motiváltságú hallgatókat kell felkészíteni…

6



Szükséges változtatások (tömegképzés) Tanár és tanítás központúság

Hallgató és tanulás központúság

Klasszikus megoldások: Nem érzékelhető a hallgató tanulása (előadások: néz, figyel, de mit?) Nem érzékelhető a tudás változása (előadás: tud haladni, érti?) Nincs visszajelzés (előadás: kérdés, megerősítés hiányzik) Közben a hallgatók minden szempontból különböznek: • motiváció • tudás • tanulási ütem és módszer • akarat • időbeosztás, stb. A különbségekhez alkalmazkodni kellene… 7



E-learning definíciók „…információs és kommunikációs technológiával segített tanulás…” „…multimédia és internet használata a tanulás minőségének a javítására…” „…Az e-learning egy olyan számítógépes hálózaton elérhető nyitott – tér és idő független – képzési forma, amely hatékony ismeretátadási és tanulási módszereket, tananyagot, tutortanulói kommunikációt, tanulói forrásokat egységes keretrendszerbe foglalja…” (Komenczi B., 2009.)

8



E-learning mint egy lehetséges megoldás Tanár és tanítás központúság

Hallgató és tanulás központúság

A megváltozott környezet, „új” megoldásokat igényel (alkalmazkodás):

tanulóközpontú (önálló tanulás) • e-learning tartalmak, tanulási tevékenységek, feladatok, tutor tudásközpontú (szükséges és elégséges tudás meghatározása) • DACUM, racionalizálás, szemléltetés, tanulási utak értékelésközpontú (azonnali visszajelzés) • önellenőrző-, modulzáró kérdések, feladatok, tutor közösségközpontú (hallgatói és oktatói kommunikáció) • feladatok, együttműködés, fórum, csoportmunka (Komenczi B., 2009.)

A tömegképzés keretei között! 9



E-learning alapú oktatás szervezése

10



E-learning tartalom szerkezete

11



Duális képzés A duális képzés fő jellemzője, hogy kettéválik az elméleti és a gyakorlati felkészítés: •

elmélet az iskolában (szakközépiskola, szakiskola, felsőoktatásban),

•

gyakorlat a termelő vállalatnál, cégnél, vállalkoznál zajlik.

A feladatok megosztása a kompetenciák alapján történik. Minden szervezet azzal foglalkozik, amelyhez a legjobban ért. Ezt a modellt a német szakképzés már nagyon régen alkalmazza és Magyarországon is számos példát ismerünk. Képzési helyek: egyetem és cégek, vállalkozások

12



Duális képzés működése: • • •

a képzés több helyszínen zajlik • gyakorlati képzés helyszínei: Győr, Szombathely, Szentgotthárd, Kunsziget… a hallgató heti 40 órában dolgozik és közben folytatja egyetemi tanulmányait távolság, utazás, idő, költség mint probléma merült fel

Azaz át kellett alakítani a jelenléti képzést elektronikus alapú távoktatássá (e-learning tartalmak, LMS rendszer, tutor…) Fel kellett készíteni a hallgatót is az e-learning alapú képzésre: • felkészítő kurzus (proszeminárium) elvégzése Állandó visszajelzés a képzésről (hallgatói és vállalati kérdőív)

13



Kérdőív eredményei (mikor tanul) 25

20

15

10

5

0 hétköznap délelőtt

14

hétköznap délután


hétköznap este hétköznap éjjel

hétvégén délelőtt

hétvégén délután

hétvégén este

hétvégén éjjel


Kérdőív eredményei (milyen tartalommal szeret tanulni?)

15



Kérdőív (duális képzés beválása)

16



Kérdőív (hallgatói vélemények) • „Egy helyen megtalálok mindent az adott tantárgyakhoz, nem kell keresgélni. • Az ellenőrző kérdések segítségével sokkal könnyebb megtanulni a dolgokat és rögtön vissza tudom ellenőrizni,hogy mit jegyeztem meg a leckéből. • Nem foglal helyet, minden tárgyról minden információt megtalálok egy helyen. • Videók és ábrák szemléletesebbek. • Kiemelkedő a lényegre való törekvés.”

17



Kérdőív (hallgatói vélemények) „A nem szakirányos tárgyak e-learninges formában történő követelménye.” „Az elmaradt, ill. kötelező tárgyakból jobb volna ha lenne hasonló elektronikus jegyzet szintén önellenőrző kérdésekkel, mint a szakirányosokból,…” „Kötelező tárgyakból bővebb elektronikus tananyag, ellenőrző kérdésekkel. „

18



Kérdőív „Az 1 év lejárta után, már nem leszek kezdő mérnök, és ha megfelelek a munkahelyemen akkor a diploma megszerzése után, nem kell munkahelyet keresnem, mert az adott lesz .”

„Rengeteg dolgot megtanulunk és jól képzett mérnökként kezdhetjük pályafutásunkat, valamint hatalmas előnnyel indulunk a többi szaktársunkkal szemben. „ „Rengeteg szakmai tapasztalatot szereztem, de a napi 8-9 óra munka mellett délutáni órákat látogatva nehéz erőt és időt is találni a tanulásra.” „Szerintem jó dolog, a saját tempómban tanulhatok. De a lényeg, hogy szakmai gyakorlattal rendelkezem az egyetem elvégzésekor.”

19



Kérdőív

20



Kérdőív

21



Kérdőív

22



Kérdőív

23



Kérdőív „Amin egyértelműen fejleszteni kell az a diák-tanár kapcsolattartás, mert abban voltak gyakran hiányosságok. Talán az eleje a legnehezebb amikor, hirtelen belecsöppentünk, mert azért az elején nehéz beosztani az időt a tanulásra a munka mellett, de ez egy idő után már könnyen megy. Jó döntés volt ezt a szakirányt választani, mert már biztos helyem van, egy olyan cégnél, és területen, ami nagyon tetszik, és nagy lehetőségeket nyújt számomra. Nagyon jó lehetőség szakmai tapasztalatokat szerezni, munkahelyet sokkal egyszerűbb lesz találni.

Rengeteg szakmai tapasztalatot szereztem és lesz lehetőségem ezután is a fejlődésre.”

24



Oktatói reakciók Ellenvélemények: • „milyen képzés az, ahol a számonkérés során csak „kattintgatni” kell, • milyen képzés az, ahol a hallgatók nem, vagy csak alig jelennek meg az egyetemen, • hogyan fog szóban levizsgázni a hallgató, ha nem kell közben szóban kommunikálnia, • miért ilyen szájbarágósak a tartalmak (a hallgató nem gyerek), stb.” Lépésről-lépésre a többség elfogadta: • voltak akik csak vizsgáztattak és ZH-kat írattak, • voltak akik az elkészült tartalmakat nappali képzésben is használták, • voltak akik a laborgyakorlatok előkészítésre használták, • a nyelvi képzés során Moodle „teszttel” oldották meg a hallgatók tudásszint szerinti besorolását, majd e-learning tartalmakkal támogatták a nyelvi képzést, stb. 25



Tervek A duális képzés szakirányainak a bővítése Hallgatói létszám bővítése A képzőhelyek számának a bővítése E-learning tartalmak fejlesztése, felülvizsgálata E-learning kézikönyv összeállítása

Duális mérnökképzés tapasztalatainak az összefoglalása E-learning képzéssel, tartalmakkal kapcsolatos kutatások elindítása

26



Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Dr. Nagy Tamás [email protected]

27

Előadó neve


Dr. Nagy Tamás E-learning és duális képzés

Recommend Documents