Dr. Juhász Erika Képzési és továbbképzési lehetőségek múzeumi szakemberek számára Magyarországon
Rezümé Tanulmányomban áttekintem a múzeumi szakemberek képzési és továbbképzési rendszerét Magyarországon. Egyik oldalról a felsőfokú képzések jelenlegi szerkezetét, és benne a múzeumi szakemberképzés teljes felsőoktatási spektrumát mutatom be. Ebben a szűken vett muzeológus és múzeumi szakember képzésére koncentrálok, nem az egyes múzeumi szakterületekre specializálódott szakemberekre (pl. régészek, művészettörténészek stb.). Másik oldalról a felnőttképzések belső és külső továbbképzési rendszerében a belső továbbképzések, tréningek, és a nagyobb arányban külső akkreditált felnőttképzések néhány jellemző megjelenési formáját mutatom be. Ebben fel kívánom hívni a figyelmet arra, hogy a szakmai akkreditált felnőttképzések a kulturális szaktárca Muzeológiai Akkreditációs Szakbizottságához tartoznak, és a múzeumi szakemberek rendeletben előírt továbbképzési lehetőségének elsősorban az ide tartozó felnőttképzésekkel tudunk megfelelni. A szakma fejlesztéséhez, továbbfejlődéséhez fontos a szakmai igényekre reflektáló képzéseket létrehozni, és ezeket a munkatársak számára széles körben eljuttatni, amelyhez ez Európai Uniós társfinanszírozású múzeumi pályázatok is jelentős segítséget nyújtanak.
Felvezetés Egy szakma működése, presztízse, társadalmi ismertsége és elismertsége, sőt időnként megmaradása múlik képzési és továbbképzési rendszerén. A múzeumi szakma széles ismertséget és elismertséget vívott ki magának Magyarországon, azonban ennek a megőrzése, a változó látogatói igényeknek való megfelelés, és a hazai és külföldi múzeumok között meglevő versenyhelyzet folyamatosan fejlődő képzési és továbbképzési rendszert igényel. Ennek a két pólusa a szakemberek felsőfokú képzésében és a felnőttképzési rendszerben található. A képzési rendszer ismeretével a múzeumi vezetők és szakemberek maguk is tudatosan alakíthatják azt, újabb felsőfokú képzések kezdeményezésével, valamint akár új akkreditált szakmai felnőttképzések bevezetésével.
1. Felsőfokú képzések múzeumi szakemberek számára Magyarországon A 2000-es évek eleje már a bolognai képzési rendszerre való áttérésről, ennek megtervezéséről szólt. Az oktatási tárca kötelezte a felsőoktatás szereplőit, hogy 2006-ig minden területen alakuljon át a hagyományos, duális rendszer a bolognai elvárásoknak megfelelően lineárissá. A felsőfokú képzés keretei között négy alapszintről beszélhetünk (részletesebben lásd: Juhász 2008). A felsőfokú szakképzés a középfokú és felsőfokú végzettségek közötti szint, amely elsősorban a felsőoktatásba nem bejutó fiatalokat célozza meg, ún. félfelsőfokú végzettséget, tehát nem diplomát ad. Érettségit követően a két szintes bachelor és mester képzésekre, vagy osztatlan mesterképzésre lehet jelentkezni. A felsőfokú képzések negyedik szintje a Ph.D. avagy doktori képzés, amely tudományos fokozat megszerzésének lehetőségét hordozza magában.
A bolognai rendszer egy egymásra épülő felsőfokú képzési rendszert képez, amely piramis alakját ennek az egymásra épülésének, és az egyes szinteken elképzelt hallgatói létszámoknak köszönheti. A jól ismert „bolognai piramis” látható a következő ábránkon. A bolognai képzési rendszer egymásra épülése és a tervezett hallgatói létszámeloszlások
Ph.D. 3 év
Master ált. 2 év
Bachelor ált. 3 év
Felsőfokú Szakképzés 2 év
A bolognai képzési rendszer az első évek tanulságai alapján (OFI 2012) Magyarországon felemásan valósult meg, a felsőfokú szakképzések hallgatói létszámát nem sikerül a legszélesebb lépcsőfokká tenni, így véleményem szerint a piramis fenyőfa alakúra fogy. A bolognai képzési rendszer hallgatói számarányainak eddigi megvalósulása hazánkban Ph.D. 3 év
Master ált. 2 év
Bachelor ált. 3 év
Felsőfokú Szakképzés 2 év
Minden szakma arra törekszik, hogy a teljes képzési spektrumát alakítsa ki a bolognai rendszerben, hogy ezáltal védje a szakma presztízsét, és a szakma beilleszkedjen az Európai Felsőoktatási Térség (EFT) képzési rendszerébe is. A múzeumi szakemberek felsőfokú szakképzési területet nem alakítottak ki, pedig asszisztensi feladatok ellátására már ilyen irányú végzettséggel lehetőség nyílna. Az alapképzésben a néprajz alapszak az egyenes szakmai bemenet (jelenleg nem tárgyaljuk a speciális múzeumi ágazatok, pl. régész, történész, művészettörténész stb. alap- és mesterképzéseit). Erre épül választható diszciplináris szakmai továbbtanulási lehetőségként a néprajz, a kulturális antropológia és a kulturális örökség tanulmányok mesterszak. A szakmai továbbképzés a tanári képzésben is megjelenik: lehetőség nyílik a hon- és népismerettanár mesterszakkal tanári szakdiplomát szerezni. A területnek erős, jelentős doktori képzési kimenetelét az 1993 óta (kisebb átnevezéssel) létező néprajz és kulturális antropológiai tudományok doktori képzés jelenti.
A múzeumi szakemberek felsőfokú képzési rendszere
Az akkreditált felsőfokú szakirányú továbbképzések a legtöbb szakma felsőfokú továbbképzési rendszerében megjelennek alap- és mesterdiplomára épülve. „A szakirányú továbbképzés olyan, felsőfokú végzettséget nem biztosító képzés, amelyre az alap- és mesterfokozatot, illetve egyetemi vagy főiskolai szintű végzettséget tanúsító oklevéllel lehet jelentkezni, és – általában 2-4 félév alatt – a már meglévő diplomára épülő, mélyebb szaktudást biztosító szakirányú szakképzettség szerezhető” (OFI 2011). A képzés időtartama tehát minimum 2 félév, maximum 4 félév. Alapozó és értelmiségi képzési elemekkel nem kell a képzési időt terhelni a már meglevő főiskolai vagy egyetemi, illetve bachelor vagy master végzettségre építés miatt, így gyakoribb a 2-3 féléves időtartam. A megszerezhető kreditek száma pedig a képzési idő függvényében 60-120 kredit (30 kredit/félév). A felsőfokú szakirányú továbbképzés előnye többek között, hogy a képzési és kimeneti követelményeit (KKK) a kérelmező felsőoktatási intézmény adja meg, nem pedig valamely minisztérium vagy a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság. Előny, hogy több képzési terület végzettségéhez is kapcsolódhat, és a felvételi és bemeneti követelményeit is a kérelmező felsőoktatási intézmény adja meg. Mivel az Oktatási Hivatalnál bejegyezendő, így nem igényel külön akkreditációs folyamatot, ezáltal kialakítása és engedélyeztetése átlagosan fél évet vesz igénybe. A szakirányú továbbképzéseknél kiemelkedően fontos a felsőoktatási intézmény és a szakma együttműködése, hogy valós szakmai igényekre alapozzuk új szakirányú továbbképzések kialakítását. A múzeumi szakmai területhez kapcsolódóan jelenleg a következő képzések szerepelnek a szakirányú továbbképzések listáján (OFI 2011 alapján az indító felsőoktatási intézmények megnevezésével): • Múzeumpedagógia (és a hozzá hasonló múzeumpedagógiai szaktanácsadó) – Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Eötvös Lóránd Tudományegyetem PPK, Kaposvári Egyetem PK, Kecskeméti Főiskola TFK, Nyugat-Magyarországi Egyetem AK • Múzeumi menedzsment – Moholy-Nagy Művészeti Egyetem • Múzeumandragógia – AVKF Látható, hogy a listán az ELTE-ről Foghtűy Krisztina kezdeményezésére már számos helyen elterjedt múzeumpedagógia képzés mellett megjelent a sokak által várt múzeumandragógia szakirányú továbbképzés is, bár a meghirdetés első évében (2011-ben) még nem sikerült évfolyamot indítania a kezdeményező Apor Vilmos Katolikus Főiskolának.
2. Felnőttképzések múzeumi szakemberek számára Magyarországon A felnőttképzések a múzeumi szakemberek számára is (hasonlóan a legtöbb hazai szakmához) belső továbbképzési rendszerek és akkreditált (külső, esetenként belső) képzések keretében történhetnek hazánkban. A belső továbbképzések általában a múzeumi vezetők és szakemberek kezdeményezésére, belső igényből indulnak el, az akkreditált képzésekre pedig az 1/2000. NKÖM rendelet is kötelezi az intézményeket. (Bár reményeink szerint a belső motiváció itt is meghatározó, főként abból kiindulva, hogy igen széles képzési skálából választhatnak.) A tréningek, belső továbbképzési rendszer keretében történő képzés igen elterjedt, ez azonban többségében nem akkreditált, nem jár végzettséggel, szakképzettséggel, így elismertsége is esetleges, főként az adott múzeumban elfogadott a minősége és tartalma. Mindeközben ismeretei sok esetben bármely múzeumban hasznosak, alkalmazhatók, gyakorlatorientáltak, és a mindennapokban aktuálisan fontos problémák, ismerethiányok megszüntetésére, enyhítésére vállalkoznak. Az eseti, helyi kezdeményezések mellett összefogást is érzékelhetünk, amely során több múzeum azonos szakembereket kér fel egyegy általánosabb problémahelyzet kezelésére. Ez az összefogás a tréning vagy belső képzés minőségét és elismertségét is növeli. Példaként említhető a „Múzeumi frontszemélyzet látogatóbarát képzése” tréningsorozatunk, amely „A látogatóbarát múzeumokért! Múzeumok mindenkinek” program keretében valósult meg az akkori Oktatási és Kulturális Minisztérium Alfa-programja támogatásával. A tréningsorozat célcsoportja a látogatókkal elsődlegesen találkozó ún. múzeumi frontszemélyzet, tehát a teremőrök, a pénztárosok, a jegyszedők és a biztonsági őrök voltak, helyenként a tárlatvezetőket is bevonva. A képzési program céljai: • Látogatóbarát szemlélet formálása • Tapasztalatcsere • Megjelenéssel, öltözködéssel kapcsolatos elvárások egyeztetése • A látogatókkal való kommunikáció segítése szituációs játékokkal • A látogatókkal és a kollégákkal való viselkedés elvárásainak egyeztetése • A látogatókkal és a munkával kapcsolatos tapasztalatok feldolgozása A képzések helyszínei: az Észak-Alföldi régióban Debrecen, Nyíregyháza, Szolnok, az ÉszakMagyarországi régióban Miskolc, Eger, Salgótarján. A hat képzési helyszínből kettőn (Egerben és Miskolcon) már ún. ismétlő tréningre is sor került. (A programról részletesebben Juhász 2010.) Akkreditált felnőttképzések keretében történő képzés a már említett "A kulturális szakemberek szervezett képzési rendszeréről, követelményeiről és a képzés finanszírozásáról” szóló 1/2000. (I. 14.) NKÖM rendeletnek megfelelően (2011. őszén módosult), és ezen túl az adott múzeum vezetőségének és szakembereinek belső igényéből és igényességéből következően vehető igénybe. Ennek két akkreditációs formája van. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Muzeológiai Akkreditációs Szakbizottsága kimondottan az említett rendeletnek való megfelelés miatt a múzeumi szakemberek különböző csoportjai (muzeológus, asszisztens, restaurátor, teremőr stb.) részére akkreditál képzéseket a hozzájuk benyújtott kérelmek alapján. Ezeket az akkreditált képzéseket bejelentésre ingyenesen a Felnőttképzési Akkreditáló Testület (FAT) is akkreditációs számmal látja el, ezáltal más célcsoportok is igénybe vehetik, ha tartalma szerint ez releváns. Vannak akkreditált múzeumi képzések (jelenlegi nyilvántartás szerint 11 db), amelyek a Muzeológiai Akkreditációs Szakbizottság jegyzékében nem szerepelnek, mert eleve a Felnőttképzési Akkreditáló Testületnél kerültek akkreditálására. Véleményem szerint ez
kevésbé szerencsés megoldás, mert a FAT akkreditációjánál a szakmai megfelelést nem vizsgálják, valamint emiatt az 1/2000. rendelet sem fogadja el ezeket a képzéseket a rendelet szerinti kötelező szakmai továbbképzés részeként. Az akkreditált múzeumi szakmai továbbképzések legnagyobb arányban a Múzeumi Oktatási és Képzési Központ (MOKK) tevékenységében szerepelnek, amely példaértékűen végzi ezeket. Újabb képzések akkreditálását a jelenlegi pályázati források is indukálni fognak (elérhetők a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.nfu.hu honlapján) szerintem. Így például a már meghirdetett Társadalmi Megújulás Operatív Programban (TÁMOP) induló Múzeumok Mindenkinek Program (TÁMOP-3.2.8.B-12/1), vagy a jelenleg (a cikk írásakor, 2012. januárjában) társadalmi egyeztetésen levő, szintén TÁMOP keretű kulturális szakemberek továbbképzésére vonatkozó program (TÁMOP-3.2.12-12). Mindezek a képzések és fejlesztések tehát tovább segíthetik a múzeumi szakma fejlesztését, fejlődését, és a XXI. század múzeumainak létjogosultságát Magyarországon.
Bibliográfia „A kulturális szakemberek szervezett képzési rendszeréről, követelményeiről és a képzés finanszírozásáról” szóló 1/2000. (I. 14.) NKÖM rendelet JUHÁSZ Erika 2008. A felnőttoktatási szektor szolgáltatási minőségének emelése. In: Sz. TÓTH János – MIHÁLYFI Márta (szerk.): „Továbblépni a tervezéstől a tettek felé” Javaslat a Cselekvési tervhez. Az élethosszig tartó tanulás népszerűsítése – az EU elvárások megismerése című program záró tanulmánya. Budapest, Magyar Népfőiskolai Társaság, 11-18. 2010. A múzeumi frontszemélyzet képzésétől a múzeumandragógiai képzésig. In: Kurta Mihály – Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia. Miskolc – Szentendre, BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság Nemzeti Erőforrás Minisztérium 2012 Akkreditált képzések a könyvtári, közművelődési és múzeumi szakterületen. Budapest, NEFMI Országos Felvételi Iroda (OFI) 2011. Szakirányú továbbképzések. Budapest, OFI 2012. Felvételi statisztikák 2001-2011. In: www.felvi.hu, Ponthatárok, rangsor
Szerző: Dr. Juhász Erika Tanszékvezető főiskolai docens Debreceni Egyetem BTK Neveléstudományok Intézete Andragógia Tanszék 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Postacím: 4010 Debrecen, Pf. 25.
[email protected]
