A NEMZETI AGRÁR-KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM (NAKP) PÁLYÁZATI RENDSZER BEVEZETÉSÉNEK HATÁSA A KIJELÖLT MINTATERÜLETEK FÖLDHASZNÁLATÁRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEINEK VÉDELMÉRE. Dr. Grónás Viktor1 – Skutai Julianna2 – Belényesi Márta3 – Dr. Centeri Csaba4 1. Bevezetés A XXI. század új kihívásai a mezőgazdaságban is jelentős feladatok, reformok megvalósítását teszik szükségessé. Ezek között szerepel az európai mezőgazdasági modell, a multifunkcionális mezőgazdaság gyakorlati megvalósítása. Ennek különös jelentősége van egy olyan országban, mint Magyarország, amelynek természeti, agro-ökológiai adottságai kiválóak, mezőgazdasági hagyományai gazdagok, ugyanakkor termelési, földhasználati struktúrája megújításra szorul, vidéki térségei pedig jelentős problémákkal küzdenek. Az Európai Unióban már megcélzott új stratégiai fejlesztési irány, az úgynevezett „multifunkcionális” mezőgazdaság kialakításával Magyarország előtt jelentős távlatok nyílhatnak meg, különösen az EU csatlakozást követően (NEMZETI VIDÉKFEJLESZTÉSI TERV 2003). A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programban (NAKP) meghirdetésre került támogatási rendszerek egy új típusú mezőgazdasági termelés hazai finanszírozási alapjait teremtették meg. A NAKP célprogramjai két fő típusba sorolhatók, ezek a horizontális és a zonális célprogramok. A horizontális célprogramok az ország egész területére kiterjedően támogatják a környezetbarát gazdálkodási eljárásokat, míg a zonális célprogramok támogatásai a természetvédelmi, talaj és/vagy vízvédelmi szempontból speciális hasznosítást igénylő területeken - az ún. Érzékeny Természeti Területeken (továbbiakban: ÉTT) vehetők igénybe. A zonális célprogramok minden érintett térségre egyedileg, az adott terület környezetvédelmi igényeinek/természeti értékeinek megfelelően kerültek kialakításra. 2002ben a NAKP keretein belül 11 modellterületen indult el az ÉTT program. A programcsomagok népszerűek a gazdálkodók körében, így mára jelentős nagyságú területen folyik a természetvédelem érdekeinek alárendelt mezőgazdálkodás. Az Európai Unió 746/96 számú rendelete a tagállamok feladatai közé sorolja az agrárkörnyezetvédelmi programok monitorozását (pénzügyi, szociológiai, környezeti monitoring), a következő okok miatt: • elengedhetetlen a támogatás mértékének és a gazdálkodás természetvédelmi szempontú eredményességének összehasonlítása • szükségszerű a támogatott gazdálkodási stratégiák esetleges felülbírálata az eredmények függvényében • információkat kell gyűjteni az újabb gazdálkodási programcsomagok kidolgozásához.
1
környezettudományok doktora, egyetemi adjunktus, SZIE, MKK, Környezetgazdálkodási Intézet, Tájökológiai Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1.,
[email protected] 2 egyetemi tanársegéd, SZIE, MKK, Környezetgazdálkodási Intézet, Térinformatika Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1.,
[email protected] 3 egyetemi tanársegéd, SZIE, MKK, Környezetgazdálkodási Intézet, Térinformatika Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1.,
[email protected] 4 környezettudományok doktora, egyetemi tanársegéd, SZIE, MKK, Környezetgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1.,
[email protected] 1
2. Módszertan 2003-ban begyűjtöttük és elemeztük a 2002, 2003. évi Agrár-környezetgazdálkodási támogatások keretében a Dunavölgyi-sík Érzékeny Természeti Terület (ÉTT), Hevesi-sík ÉTT, Borsodi-mezőség ÉTT és Észak-cserehát ÉTT mintaterületekről beékezett pályázatokat. A vizsgált területekről beérkező pályázatok által érintett és veszélyeztetett területekre térinformatikai alapadatbázist hoztunk létre. Mivel a földrajzi környezetben zajló ökológiai változások elemzése, a környezeti hatásértékelés, a környezet erőforrásainak és adottságainak minősítése nagy adattömeg gyors és egzakt feldolgozását igényli (MEZŐSI 1991), valamint a környezetet érő hatások felméréséhez, előrejelzéséhez összetett modellekre van szükség, a részletes adatbázisok felépítéséhez és kezeléséhez földrajzi információs rendszereket (FIR), térinformatikai alapú döntéstámogató szoftvereket használtunk (ArcView, ArcInfo). BREIMER és munkatársai (1986) megállapították, hogy 1:10000 léptékű, nagyméretarányú térképek alkalmasak elsősorban a kis területek térképezésére. Ezt támasztja alá BILL és FRITSCH (1991), miszerint a lokális rendszerek (település) adatnyerésekor az 1:1000–1:10000 méretarányszámnak megfelelő térkép digitalizálása indokolt. DETREKŐI és SZABÓ (1995) szerint egy 1:10000 méretarányú térképből mintegy 2 m pontossággal nyerhetünk adatokat. Ezt a pontosságot és léptéket megfelelőnek találtuk a kitűzött célok eléréséhez. A leírtakhoz igazodva a kialakított adatbázis jelenlegi elemei a következők: (ÁNGYÁN et. al. 2001) Térbeli (térképi) adatok: 1:10000 méretarányú kataszteri térképek digitalizálásával elkészített mezőgazdasági táblahatár térkép. Attributív (leíró) adatok: helyrajzi szám, terület, védettség foka (ha a parcella országosan védett területre esik), művelési ág, a felvehető támogatási csomag. 3. Elért eredmények 3.1. Mintaterületekről beérkezett pályázatok elemzése Az NAKP bevezetésére a tárca 2002-ben 2,2 milliárd forint forrást biztosított (1. táblázat). A támogatás pályázatos úton volt elnyerhető, és a célprogramok, valamint a művelési ágak függvényében az agrár-környezetvédelmi területalapú támogatás összege 8 és 40 ezer forint/ha között mozgott. A pályázati felhívásra összesen 4219-en adtak be pályázati anyagot, amely 5321 db pályázatot jelentett (egy pályázó több célprogramra is jelentkezhetett). A pályázott terület meghaladta a 270 ezer ha-t, az igényelt területalapú támogatási összeg pedig megközelítette a 4,5 milliárd forintot. Egy pályázó átlagosan 51,4 ha területre és 839 ezer Ft összegre pályázott. Az 1 ha pályázott területre jutó átlagos támogatásigény 16 320 Ft/ha volt. A területalapú támogatásra rendelkezésre álló keret felosztása a megpályázott területek arányában történt. A 2002. évi támogatási keret összesen 153 ezer hektáron tette lehetővé a különböző környezetkímélő technológiák alkalmazását. Az agrár-környezetgazdálkodási támogatásokra 2003. év során két alkalommal lehet pályázatot benyújtani. A pályázati felhívásra összesen 5199-en adtak be pályázati anyagot, amelyhez még hozzájárult a tavalyi év során nyertes pályázók egyszerűsített adatlapjai (2438 db). Az újonnan bepályázott terület közel 160 ezer ha, az igényelt területalapú támogatási összeg (a tavalyi nyertesekkel együtt) pedig meghaladta a 5,4 milliárd forintot. Egy pályázat átlagos területe 35 ha, összege 768 ezer Ft. A 2003-as nyertesekkel, és a 2002-ben készült, meghosszabbított szerződésekkel együtt 2003-ban több mint 234 ezer hektáron, több mint 4 milliárd forint támogatással fut a program (2. táblázat).
2
1. táblázat: Az NAKP-2002 pályázatok adatai Célprogram
Pályázott terület (ha) nyertes
Pályázatok száma (db) összes
Agrárkörnyezetgazdálkodási 5621 alapprogram Integrált gazdálkodási 2 308 célprogram Ökológiai gazdálkodási célprogram átállási terület 15 733 átállt terület 19 155 Gyephasznosítási 74 106 célprogram Vizes élőhely célprogram 13 779 ÉTT célprogram 22 332 Összesen 153 034
nyertes
Pályázott támogatás (ezer Ft) összes
nyertes
154
100
327 428
111 361
1633
320
804 965
128 790
692 351 1770
332 238 1 320
773 982 399 148 759 368
293 574 231 939
80 641 5 321
645 513 55 140 344 116 857 326 1 247 692 613 341 2 691 4 452 927 2 141 375
2. táblázat: Az NAKP-2003 nyertes pályázatok összesített adatai
Célprogram
nyertes (2003) Agrárkörnyezetgazdálkodási alapprogram Integrált gazdálkodási célprogram Ökológiai gazdálkodási célprogram Gyephasznosítási célprogram Vizes élőhely célprogram ÉTT célprogram Zonális kísérleti célprogram
Pályázatok száma (db) Össz.*: nyertes Össz.*: (2003)
Pályázott terület (ha)
Pályázott támogatás (ezer Ft) nyertes Össz.*: (2003)
9 967
14 856
93
137
201 851
294 732
10 923
13 048
1 023
1 321
474 266
26 559
59 657
586
1 136
531 251
483 977 1 085 682
25 119 1 203
89 348 16 983
533 14
1 672 100
251 213 9 627
19 237
40 011
403
724
564 792
729
729
24
24
894 468 135 863 1 171 021
22 421 22 421 2 055 4 088 Összesen 93 737 234 631 2 676 5 114 421 166 * 2002-ben nyertes és 2003-ra meghosszabbított, illetve a 2003-ban újonnan nyertes pályázatok száma összesen Az EU csatlakozást követően a már megkezdett programok kiterjesztésével és új támogatási célprogramok bevezetésével a Nemzeti Vidékfejlesztési Terven keresztül, Magyarországon a mezőgazdasági termelés jelentős része környezetbarát módszerekkel 3
folyhat, hozzájárulva a vidéki környezet és társadalom megőrzéséhez, fejlődéséhez és a „tiszta talajon, környezetbarát módszerrel, egészséges élelmiszert” gyakorlat kialakulásához. A zonális programok értékelése A 2002. és 2003. évi Agrár-környezetgazdálkodási támogatások keretében a Dunavölgyi-sík Érzékeny Természeti Terület (ÉTT), Hevesi-sík ÉTT, Borsodi-mezőség ÉTT és Észak-Cserehát ÉTT mintaterületekről beékezett pályázatokat elemezzük. A vizsgált ÉTT területeken mind a pályázók száma, mind a támogatási igény növekedett 2003-ra, a 2002-es évhez képest. A pályázatok számának alakulása Az I. körös zonális program pályázatai felhívására a legtöbb a Borsodi Mezőségből (76 db), második legtöbb az Észak-Cserehátból (65), lényegesen kevesebb a Dunavölgyi síkról (27), a legkevesebb pedig a Hevesi síkról (9 db) érkezett. Ezek az arányok nagymértékben változtak a 2003-as évben. Míg az ÉszakCserehátban csökkent a benyújtott pályázatok száma, addig az összes többi ÉTT-ben több pályázat érkezett be: a Borsodi Mezőségben közel duplájára, a Dunavölgyi síkon több mint négyszeresére, a Hevesi síkon pedig hétszeresére nőtt a benyújtott pályázatok száma (3. és 4. táblázat). A pályázatok számának növekedése jelzi a program ismertségének, a gazdák tájékozottságának növekedését. Ezzel fordított arányban történt azonban a támogatások alakulása. Míg a csökkent számú (65-ről 55-re) észak-csereháti pályázatok mindegyike nyert, addig az általunk vizsgált másik három ÉTT területéről érkezett pályázatok számának növekedését nem követte a nyertes pályázatok számának növekedése, sőt a Borsodi Mezőség esetében az előző évit is alulmúlta (3. és 4. táblázat). A Dunavölgyi sík esetében a négyszeresére nőtt pályázati kedv mindössze 37%-os növekedést hozott a nyertes pályázatok számában, ugyanez az arány a Hevesi sík esetében hasonló, 44% volt. Míg az összes ÉTT esetében az összes pályázott területből részesült támogatásban, addig az általunk vizsgált 4 ÉTT-n 33,57% volt ez az arány. 3. táblázat: Az NAKP-2003 nyertes pályázatok összesített adatai I. körös Zonális Pályázato Nyertes program k száma pályázatok (db) száma (db) pályázatai Borsodi Mezőség 76 76 Dunavölgyi sík 27 27 Észak-Cserehát 65 65 Hevesi sík 9 9 Összesen: 177 177
Pályázott terület (ha) 7 878 2 031 1 313 1 542 12 764
4
Nyertes Támogatási Támogatási terület igény összeg (ha) (Ft) (Ft) 7 878 2 031 1 313 1 542 12 764
226 590 400 226 590 400 68 480 281 68 480 281 45 720 000 45 720 000 46 675 000 46 675 000 387 465 681 387 465 681
4. táblázat: Az NAKP-2003 nyertes pályázatok összesített adatai II.-III. körös Pályázato Nyertes Pályázott Zonális k száma pályázatok terület program (db) száma (db) (ha) pályázatai Borsodi Mezőség 135 22 6 470 Dunavölgyi sík 120 37 6 538 Észak-Cserehát 55 55 685 Hevesi sík 63 13 3 252 Összesen: 373 127 16 946
Nyertes terület (ha) 1 972 1 963 685 1 068 5 689
Támogatási Támogatási igény összeg (Ft) (Ft) 193 258 000 207 378 000 23 705 000 97 828 000 522 169 000
54 935 000 63 908 000 23 705 000 31 309 000 173 857 000
A támogatási igény alakulásának értékelése Az Észak-Cserehátban benyújtott pályázatok csökkenését követte a támogatási igény csökkenése is, bár nem ugyanolyan mértékben: a pályázatok száma csak 16%-kal, a támogatási igény 15%-kal, a támogatási összeg több mint 48%-kal csökkent. Ebben az esetben a támogatási igény követi a pályázatok számának változását, a támogatási összeg viszont drasztikusan, háromszor akkora mértékben csökken. A Borsodi Mezőségben 71%-kal csökkent a nyertes pályázatok száma, ezzel együtt a támogatási igény csak 15%-kal, a támogatási összeg pedig 76%-kal lett kevesebb. A támogatás összege ez esetben a pályázatok számának csökkenését követte. A Dunavölgyi síkon a négyszeresre nőtt pályázatok száma háromszoros támogatási igénynövekedést vonzott magával, ugyanakkor a támogatási összeg 7 %-kal csökkent, tehát nem követte sem a pályázatok számának, sem a támogatási igénynek a változását. A Hevesi síkon a hétszeresére növekedett pályázati szám mindössze 209%-os növekedést okozott a támogatási igényben, mégis 33%-kal csökkent a támogatott összeg. A két év adatainak értékelése során érdekesen alakult az észak-csereháti ÉTT helyzete (1. ábra). Bár változott a beadott és nyertes pályázatok száma, a pályázott és nyertes terület nagysága és a támogatási igény és összeg mértéke, ugyanakkor ez az egyetlen ÉTT (nemcsak a vizsgált 4, hanem az összes szereplő közül), ahol a benyújtott pályázatok mindegyike nyert, a nyertes terület nagysága megegyezett a pályázottéval, és a pályázók megkapták a teljes igényelt összeget. A továbbiakban többek között annak az elemzését is tervezzük, hogy mi a sikeres pályázás oka, és miért lépnek fel ekkora különbségek az egyes ÉTT-k között.
5
Turjánvidék Szentendrei sziget Szatmár Bereg Őrség-Vendvidék Marcal medence Hevesi sík Észak-Cserehát Dunavölgyi sík Fás legelők Baranya megyében Dévaványa Borsodi Mezőség
0
1000
2000
3000
Pályázott terület (27 381 ha)
4000
5000
6000
7000
Nyertes terület (10 527 ha)
1. ábra: 2003. évi NAKP ÉTT célprogram II. és III. körös pályázóinak területi kimutatása 3.2. A térinformatikai adatbázis felépítése a Hevesi-sík ÉTT példáján A termőföld tulajdoni viszonyainak gyökeres átalakulása, a tulajdonosok számának folyamatos változása és a gazdasági kényszer következtében folytatott agrárstratégiák összetettebbé teszik a környezet- és természetvédelem, valamint a mezőgazdálkodás kapcsolatrendszerét. Ebből adódóan le kell határolni és fel kell mérni az ÉTT területén folytatott mezőgazdasági termelés társadalmi kapcsolatát, és ezek hatáselemzése után határozható meg egy program sikere, továbbfejlesztési irányai. A Program az eredeti tervekhez képest kissé módosítva került meghirdetésre. A település külterület-határos rendszerben nem jelennek meg konkrétan, területhez (parcellához) kötve a zonális talaj-, víz- és élővilág érzékenységi célterületek. Így a programra önkéntesen jelentkező gazdálkodók köre és az általuk művelt földterület nem esik feltétlenül egybe a védendő érték tényleges elhelyezkedésével. Ennek köszönhetően épp a preferált területeken maradhat el a szabályozott és támogatott mezőgazdasági tevékenységből származó pozitív hatás. Ennek elkerülése érdekében le kell határolni az adott ÉTT-n belül a preferált területeket, illetve az értékek típusait és fel kell mérni ezen területen gazdálkodók programban való részvételének lehetőségét. Hevesi-sík ÉTT lehatárolása A terület az Észak-alföldi hordalékkúp-síkság, Hevesi-sík kistáján helyezkedik el. A kistáj éghajlati, geológiai, talajtani és vegetációtörténeti adottságainak megfelelően alakult a terület flórája és vegetációja, amely az utóbbi évszázadokban nem mentesült az emberi hatások alól sem. A ma nagyrészt kultúrtáj, egykor gazdag és változatos vízi és mocsári növényvilága eltűnőben van, miként a löszpuszták flórája is. A terület flórájában az alföldi erdőspuszta hol löszön, hol sziken kialakult mozaikos fás-füves foltjainak, azok társulásainak a fajai jellemzőek. A terület egyik legkomolyabb értékét jelentik az itt élő ritka és veszélyeztetett madárfajok, melyek védelme is kiemelt szerepet kap. A terület kiemelkedő madártani értékei miatt bekerült az Európai Jelentőségű Madárélőhelyek (IBA) jegyzékébe.
6
Megtalálhatók a jellegzetes pusztai fészkelő fajok (túzok, ugartyúk) és a ritka ragadozómadár fajok (parlagi sas, kerecsensólyom, hamvas rétihéja) jelentős állományai is. Támogatási program A 10 település külterületére (1. térkép) meghirdetett ÉTT támogatott programcsomagjai elsősorban a túzok védelmét szolgálják, ahol az elmúlt évtizedekben a mezőgazdaság intenzifikálása, illetve a helytelenül megállapított betakarítás, kaszálások időpontok következtében állománycsökkenés következett be. A terület túzokvédelmi feladatainak lehatárolása: Élőhelyvédelem: a túzok élőhelyigénye kétirányú, amely az eredeti élőhelye a nyílt sztyeppe (dürgőhely), és az agrár-élőhelyek (bőséges táplálék, fészkeléshez kedvező mikroklímatikus viszonyok, téli táplálékforrás) között váltakozik. Táplálkozási területek biztosítása: táplálkozásához, fészkeléséhez szükséges növényborítás (repce, lucerna, őszi búza, kukorica, napraforgó, cirok) kialakítása. Kritikus időpontok lehatárolása: március közepe - május közepe (dürgés), április végejúnius közepe (fészkelés, költés). Faj(egyed)védelem. A védelmi feladatokkal összhangban a következő programcsomagok lettek meghirdetve: Szántóföldi művelés túzokvédelemmel Lucernatermesztés túzokvédelemmel Gyepgazdálkodás túzokvédelemmel
7
A védelmi feladatok és értékek figyelembevételével lehatárolásra kerültek (2. térkép) a prioritást élvező területek, amelyeket további részletes vizsgálatoknak vetettünk alá.
Meghatározásra került a vizsgálati terület művelési ágainak elhelyezkedése (3. térkép), így pontosítható (parcellaszinten) a különböző művelési ágakra meghirdetett programcsomagok elhelyezkedése. A parcella szintű adatbázisnak köszönhetően célirányosan végezhető a nyertes gazdálkodók területi lehatárolása, illetve a prioritást élvező területek földhasználóinak a megkeresése.
8
A következő lépésben megvizsgálásra került a 2002 és 2003-ban meghirdetett pályázati rendszerben nyertes gazdálkodók földterületének elhelyezkedése (4. térkép).
A térképen jól látszik a nyertes területek szórása és a központi területtől való távolsága. Ennek köszönhetően a támogatási források hatékony felhasználása nem valósítható meg. Ezért fontos, hogy feltárjuk a vizsgálati területen gazdálkodók távolmaradásának az okát és az eredmények szellemében segítsük a program kialakítását. 4. Összefoglalás Összefoglalásképpen elmondható, hogy a beérkezett nyertes pályázatok elemzése és területi lehatárolása segítségével rámutattunk, hogy a környezeti, természeti értékek megőrzésére kialakított specifikus, komplex megoldásokat magába foglaló térségi programok beindítása és kiterjesztése csak akkor éri el a célját, ha a prioritást élvező területek földhasználói számár vonzóvá tudjuk tenni a meghirdetett programokat. A távolmaradás okait célzottan fel kell mérni, és tapasztalatait be kell építeni a rendszerbe. IRODALOM Ángyán, J. (2001): Az Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) rendszere. In: Szabó, M. (sorozatszerk.): Tanulmányok Magyarország és az Európai Unió természetvédelméről. TEMPUS Institutional Building Joint European Project “EU-training for Nature Conservation Officials”. Budapest – Gödöllő – Berlin – Madrid – Thessaloniki. Bill, F. – Fritsch, D. (1991): Grundlage der Geo-Informations-System, Wichmann Verlag, Karlsruhe. In: Detrekői Á. – Szabó Gy. (1995): Bevezetés a térinformatikába. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., p. 78. Breimer, R. F. - Van Kekem, A. J. - Van Reuler, H. (1986): Guidelines for Soil Survey and Land Detrekői, Á. – Szabó, Gy. (1995): Bevezetés a térinformatikába. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., p. 250. Mezősi, G. (1991): A mikroszámítógépes módszerek használata a természetföldrajzban. JATE Jegyzet, Szeged p. 179.
9
