A HAGYOMÁNYOS ERDİK ÉS AZ ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK SOKRÉTŐ JELENTİSÉGE Dr. Bai Attila1 - Sipos Géza2 Debreceni Egyetem, ATC, AVK Bevezetés Az erdı egy pótolhatatlan nemzeti kincs, anyagi biztonságot, szellemi felfrissülést nyújtó, környezetünk védelmében is alapvetı mővelési ág. A bölcsıtıl a koporsóig elkíséri az embert a fa. Sok haszna pénzben ki sem fejezhetı, mégis pótolhatatlan. Napjainkra már 2 millió ha-t borít erdı hazánkban, ennek éves növedéke hazánkban átlagosan 9,4 m3/ha, ami nemcsak a Világátlagot haladja meg, de – a fenyıfélék kivételével - Európában is a legjobbak között van. Az erdık eszmei értéke felbecsülhetetlen, gazdasági értékérıl 1 billió Ft körüli becslések láttak napvilágot. A hagyományos erdık sokféle szociális funkciót látnak el, ám gazdasági szerepüknek, különösen a megnövekedett célú energiafa termelésének már napjainkban teljes mértékben nem képesek eleget tenni. Cikkünkben arra szeretnénk rámutatni, hogy a hagyományos erdık és a rövid vágásfordulójú energetikai faültetvények hasznosan és szükségszerően kiegészítik egymást, más-más céllal, de mindkettıre szükségünk van! 1. A hagyományos erdık legfontosabb jellemzıi A hagyományos erdık legfontosabb gazdasági jellemzıi abban összegezhetık, hogy hosszú termelési ciklusuk miatt a jelentıs telepítési költség csak hosszú idı elteltével térül meg és a piaci árváltozások sem követhetık. Az élettartam során a tisztításból, gyérítésbıl csak kisebb bevételek várhatók. A kitermelést az Erdıtörvény, valamint a természetvédelemmel összefüggı jogszabályok korlátozzák. A lemezipari, főrészipari felhasználás az elsıdleges termelési cél, ami a másodlagos faiparral együtt mintegy 2,8 M m3-t használ fel évente. A kedvezı exportárak miatt jelentıs mennyiségő kivitelnek is az alapját képezi az erdészet (1 M m3/év, Barkóczy-Marosvölgyi, 2007). Utóbbi azonban – mivel nem feldolgozott termék, hanem alapanyag formájában történik, nem tekinthetı egyértelmően pozitívumnak. Jellemzıje a fának, hogy a légszáraz faanyag több, mint 50 %-a szén, így jelentıs mennyiségő üvegházhatású gáz megkötésére és tárolására képes. A hazai erdıkben évente lekötött szén mennyisége csaknem 7 M tonna, melybıl 5 M tonna újból felszabadul (légzés, lebomlás) és a légkörbe jut, de több mint 2 M tonna az erdık élıfa készletében és a faipari termékekben tartósan megkötve marad (Vahava, 2006). Környezetvédelmi szempontból elvileg csak a termesztésükkel kapcsolatban felhasznált energiahordozók jelentenek – a hagyományos energiaforrásokhoz képest elenyészı – környezetterhelést (1. táblázat).
1 2
egyetemi docens, agrárközgazdász,
[email protected], 52/526 900 egyetemi docens, okleveles erdımérnök,
[email protected], 52 / 526 962
1. táblázat: Károsanyag-megtakarítás a fosszilis energiahordozókhoz képest a biomassza-alapú hı- és villamos áram elıállításakor (M.e.: szén-dioxid-egyenérték/millió tOE) Kibocsátás Megtakarítás Elektromos áram az Egyesült Királyságban 2,58 (átlag) Erdészeti fı- és melléktermékekbıl 0,23 2,35 Energetikai faültetvényekbıl 0,25 2,33 Energianádból 0,27 2,31 Mezıgazdasági melléktermékekbıl 0,69 1,89 Hı elıállítás olajból 3,52 Erdészeti fı- és melléktermékekbıl 0,22 3,30 Energetikai faültetvényekbıl 0,23 3,29 Forrás: Elsayed, Matthews and Mortimer (2003) in EUBIA (2005) A rövid élettartamú energia-ültetvények némileg kedvezıtlenebb értékei az intenzívebb termesztéstechnológiával kapcsolatosak. Az elégetéskor felszabaduló károsanyagok mennyisége azonban nagymértékben függ az erre a célra használt kazán korszerőségétıl is (2. táblázat). 2. táblázat: Különbözı tüzelıanyagok károsanyag-kibocsátása Tüzelıanyag / károsanyag Por CxHy NOx 60 10 70 Koksz 5 10 40 Kıolaj 0 5 40 Földgáz Fatüzelés hagyományos 70 1000 50 technológiával Fatüzelés korszerő technológiával 14 9 42 Korszerő apríték tüzelés 4 2 45 21 200 Széndioxid-egyenérték Forrás: Marosvölgyi-Zsuffa, 1999
SO2 340 140 0 10 10 10 -
M.e.: kg/TJ CO CO2 4500 104000 50 78000 50 52000 6000 0 366 16 -
0 0 1
Az erdık oxigén-kibocsátása, árnyékolása, párás mikroklímája, a szelek mérséklése, az árvizek levonulása elleni védıszerepük szintén fontos szereppel bír. A jelenleg hatályban lévı, a Kormány által kibocsátott 46/1999 (III.18.) „A hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és a hasznosításáról” címet viselı rendelet szerint a hullámtér rendeltetése a mederbıl kilépı árvizek és a jég levezetése, ezért ezen a területen az árvíz biztonságos levezetésének elsıdlegességét kell figyelembe venni. A hullámtér erdészeti hasznosítását bonyolítja, hogy ezek a területek tulajdoni szempontból megosztottak, mert lehetnek állami tulajdonú, vízügyi, erdészeti, nemzeti parki kezelésben, valamint magántulajdonban is. Felkai, 2003 alapján a nemesnyarak jelentik azt a fafajt, amelyet sarjadzó képessége, gyors növekedése, tüzelıértéke, talajigénye alkalmassá teszi a hullámtéri telepítésre. Ez a fafaj telepíthetı hagyományos erdıként és rövid vágásfordulójú energetikai ültetvényként is. Véleményünk szerint a főz is javasolható. Az erdészeteknek, a mezıgazdaságot elhagyó termelıknek a vadgazdálkodás, vadásztatás új területhasznosítási és bevételi lehetıséget kínál. A vadaskertek, vadbemutatók a mezıgazdaság kiegészítı tevékenységeként is mőködhetnek, de ésszerően összekapcsolhatók az idegenforgalommal, a különféle vidékfejlesztési programokkal, a falusi- és ökoturizmussal
is. A vidéki foglalkoztatásban azonban a hagyományos fakitermelés szerepe sem elhanyagolható, a 3. táblázat finnországi adatokat mutat be. 3. táblázat: A fakitermelés munkaerı igénye Termék Fı / 1000 m3 Faapríték - Teljes fából, gépi technológia 0.60 - Teljes fából, kézi technológia 1.20 Erdészeti melléktermék 0.30 Rönk 0.35 Átlagosan, hagyományos erdıbıl 0.45 Forrás: EUBIA, 2007
2. A hazai energiafa-igény és az erdıkbıl elıállítható famennyiség Az erdık elızı fejezetben leírt funkciói igen fontosak, ám az energetikai szerep sem elhanyagolható, sıt egyre fontosabbá válik. A megújítható energiaforrások közül az ember energetikai céllal a biomasszát hasznosítja a leghosszabb ideje és még napjainkban is mintegy 2 milliárd ember legfontosabb energiaforrása a tőzifa. A hazánkban felhasznált megújuló energiának mintegy 80 %-át jelenleg az erdık biztosítják. Magyarországon az összes élıfakészlet mintegy 330 millió m3, az erdıkbıl évente az erdıtörvény alapján maximálisan 9 millió m3 lenne kitermelhetı, melybıl mintegy 7 millió m3 ténylegesen kitermelésre kerül. Ebbıl a faipar és az exportmennyiség levonása után elvileg a következı mennyiségek maradnak évente energetikai célokra (Barkóczy-Marosvölgyi, 2007 alapadatai alapján): • • • •
Vágástéri apadék: 1,4 millió m3 (kérdéses, ki fogja ténylegesen betakarítani) Faipari melléktermékek: 0,5 millió m3 (kérdéses, hogy tőzifa, vagy rostfa lesz-e belıle) Kitermelési tartalék: 2 millió m3 Tőzifa: 1,8 millió m3
Biztosan tehát 3,8 millió m3 energiafát tud adni az erdı évente a fogyasztóknak. A vágástéri apadék egy részét esetleg összegyőjti a lakosság, a faipari melléktermékek egy részét valószínőleg kisebb-nagyobb, fıleg mezıgazdaságban tevékenykedı vállalkozások használják majd fel. Az energiafa iránti keresletet (az elızıekben már említett faiparon és az exportkereskedıkön kívül) a következı fogyasztók határozzák meg: • • • •
Lakosság Mezıgazdasági vállalkozások Kommunális fogyasztók Bio-hıerımővek
Az energiafa-fogyasztás meghatározó részét még mindig a lakosság teszi ki, a különféle statisztikák (KSH, Erdészeti Hivatal, Energia Központ Kht, Zsuffa, Barkóczi-Marosvölgyi) meglehetısen ellentmondásosak, legvalószínőbb esetben a lakosság és a mezıgazdasági vállalkozások együttes fogyasztása 2,5-2,7 millió m3-re becsülhetı. Ez magában foglalja a lakosság által az erdıbıl (olykor illegálisan) közvetlenül győjtött fát, valamint az erdészetek tevékenységén kívüli eladásokat is. A fa - bár a jelenleg hazánkban alkalmazott technológiák miatt a kisüzemi berendezésekben még nem nyújt olyan komfortfokozatot, mint a gáz - árban mindenképpen versenyképes vele. Ezért a gázár elkerülhetetlen további emelkedése miatt a lakossági tőzifa-kereslet növekedésére számíthatunk. A bio-távfőtımővek és biohıerımővek ellátására tehát maximum 1,1-1,3 millió m3 energiafa marad a hagyományos erdıgazdálkodásból. Ez a mennyiség lényegesen növelhetı lenne az energiahatékonyság javításával, hiszen körülbelül kétszer annyi alapanyagot használunk fel egységnyi GNP elérésére, mint a fejlettebb országok. Különösen a lakosság körében lenne elérhetı jelentıs tüzelıanyag-megtakarítás. Az energiaszektor képviselıi alapvetıen új szereplık a fapiac keresleti oldalán. Két fı csoportjuk különíthetı el: a főtımővek (kommunális és ipari) és a hıerımővek, melyek az energiatermelésre (a lakossági tőzifa-fogyasztással ellentétben) elsısorban faaprítékot használnak fel. A főtımővek viszonylag nagyobb múltra tekinthetnek vissza, hiszen van olyan főtımő, amelyik már 20 éve részben fával üzemel, de többségük 2-3 éves. Tőzifa keresletük összesen mintegy 70 ezer t évente, bár a legtöbb esetben egyéb (elsısorban faipari) hulladékok égetésével is próbálkoznak. Energiatermelésük csak helyi szinten jelentıs, összességében is 1 PJ/év alatt marad. Az ipari főtımővek mindegyike a fıtevékenység során képzıdött hulladék hasznosítására épül és az üzemcsarnokok főtésére, a munkafolyamatokhoz szükséges gız elıállítására használja a hulladékot, mely faipari, illetve élelmiszeripari hulladék. Az erımővek viszont valóban új és jelentıs szereplıi a fakeresleti oldalnak. Keresletük az éghetı biomassza iránt a főtımővek keresletének többszöröse, regionális szinten jelentısen befolyásolják a fapiacot és mindegyiknél még további nagyarányú bıvítésre lehet számítani. Az erımővek is tervezik egyéb anyagok, elsısorban energiafő, napraforgóhéj, főrészpor, vágási apadék égetését, tehát várható, hogy befolyásolni fogják ezen alapanyagok piacát is. Ez a kereslet csupán a tőzifaigényt vizsgálva mintegy 700 ezer tonnát jelent éves viszonylatban, mely kiegészül cca. 70 ezer t faipari hulladékkal. A jelenlegi 35-40 PJ/év energiafa-igényt a hazai hagyományos erdık még elvileg éppen képesek fedezni. 2010-re azonban a kereslet mértéke (az energiaszektor várható további bıvülése miatt) 50-60 PJ/év-re nı, amelyet már nem képes kielégíteni a hagyományos erdıgazdálkodás. 3. Az energetikai faültetvények jellemzıi Az energetikai szükségletek kielégítésénél fontos szempont, hogy a faanyag egységes minıségő legyen, minél kisebb termıterületen és minél alacsonyabb önköltségen kerüljön elıállításra, lehetıleg pedig a jelenlegi tüzelıberendezésekben felhasználható legyen – mindezen feltételeknek pedig az energianövények közül a rövid vágásfordulójú faültetvények felelnek meg leginkább. Marosvölgyi (2004) információja szerint az energetikai faültetvények a következıkben térnek el a hagyományos erdıktıl:
• • • • • • • • • •
A telepítés nagy tıszámmal történik (8-15 ezer db/ha) élettartama megegyezik a bio-erımő (főtımő) élettartamával vágás 3-4 éves korban jellemzı speciális termıhelyekre (pl. árterek) is vannak megfelelı fajok termıhely-specifikus technológia szükséges az alkalmazható fajok száma miatt betakarítás teljesen gépesíthetı, de elhalasztása nem okozza a termés elvesztését felújítás sarjaztatással is lehetséges vágás a teljes élettartam során 5- 6 alkalommal élettartam mintegy 20 év 150-250 GJ/ha/év energiahozam is elérhetı
A rövid vágásfordulójú energetikai faültetvények hosszú idıtávban is képesek többször kihasználni a fiatalabb állományok nagyobb növekedési ütemét (éves fahozamát), ugyanakkor pénzforgalmi szempontból sokkal kedvezıbbek a hagyományos erdıknél a 3-5 évenként jelentkezı bevételek miatt. Az energetikai faültetvények egyik legjelentısebb képviselıje a Főzfafélék családjába tartozó különbözı nemes nyár fajták (klónok). A nemesnyár klónok fiatalkorban intenzíven növekednek és tırıl erıteljesen sarjadnak. A nemesnyár faültetvények fontosabb termesztés-technológiai mőveletei (Ivelics, 2005): – Talaj- és terület-elıkészítés: – Mélylazítás, – Keresztszántás, – Gyökér- és gyomirtás, tárcsázással, – Sorelıkészítés tárcsázással. – Telepítés (élımunkával vagy géppel) – Ápolás (vegyi és mechanikai gyomirtás) – Betakarítás (élımunkával vagy géppel) A telepítés és a telepítést megelızı munkák – fajtól, tıszámtól, technológiától függıen – 350500 eFt/ha értékre tehetık (Barkóczy, 2007). A faültetvények teljes ciklusára kiterjedıen szükséges meghatározni a fahozam változását, hiszen ennek megfelelıen lehet egzakt gazdasági elemzést elvégezni. Az elsı és a második betakarítás (4. táblázat) után hozamveszteséggel nem kell számolni, mivel a betakarítási tıveszteség által létrejövı dendromassza produkció csökkenést a faültetvény erıteljesebb növekedése kiegyenlíti – illetve többlet fahozam jelentkezhet. A harmadik betakarítás után számolni szükséges fahozam vesztéssel, amely becsült 0,85-090 gyakorlati tényezıvel jellemezhetı. A gyakorlati tényezı illetve az elsı betakarításkori fahozam szorzat megadja a harmadik betakarítási fahozamot. A negyedik illetve az ötödik betakarítás esetén a gyakorlati tényezı értéke 0,80-,085. (IVELICS, 2005., MAROSVÖLGYI, 2001.)
4. táblázat: A ’Koltay’ Nemesnyár klón hozamadatai Kor (év) Fatömeg (t/ha) Átlagos fahozam (t/ha/év) 12,8 12,8 1 28,7 14,4 2 46,9 15,6 3 69,3 17,3 4 85,7 17,1 5 92,0 15,3 6 Forrás: Ivelics (2006)
Éves növekmény (t/ha) 12,8 15,9 18,2 22,4 16,4 6,3
Azt, hogy hány évenként és hányszor célszerő betakarítani a vizsgálatban szereplı energetikai faültetvényt, a várható hozamadatokon kívül a faapríték ára, a betakarítási költség és a mőszaki megvalósíthatóság módja befolyásolja. Az elsı két – objektíven számszerősíthetı tényezıt az 5. táblázatban foglaltuk össze. 5. táblázat: Az életkor és a vágásforduló hatása a várható bevételekre, összehasonlítva a betakarítási költségekkel Kor (év) Éves Éves Éves Éves Éves Éves növekmény növekmény növekmény növekmény növekmény növekmény (t/ha) 1. rotáció 2. rotáció 3. rotáció 4. rotáció 5. rotáció (eFt/ha) (eFt/ha) (eFt/ha) (eFt/ha) (eFt/ha) 12,8 1 15,9 2 18,2 3 22,4 4 16,4 5 6,3 6 Betak. ktg. (gépi, eFt/ha) Betak. ktg. (kézi, eFt/ha)
104,08 129,29 147,99 182,14 133,35 51,23 91,70
131,36 163,18 186,78 229,89 168,31 64,66 109,21
143,71 178,51 204,33 251,48 184,12 70,73 130,06
164,97 204,92 234,57 288,70 211,37 81,20 154,88
188,73 234,43 268,35 330,27 241,81 92,89 284,45
113,14 134,74 160,46 Forrás: Ivelics (2006) alapadatai alapján Bai (2006) kalkulációja
191,09
327,57
A táblázat adataiból jól látható, hogy a 4. évig növekszik a fahozam és ennek értéke is, tehát eddig az életkorig gazdasági szempontból érdemes lenne megtartani az ültetvényt. Az ötödik év csökkenı értéke még mindig fedezetet nyújt a betakarítási költségek mellett a haszonáldozati költség fedezésére is, hátránya azonban, hogy a 20-éves élettartam alatt eggyel kevesebb betakarítást tesz lehetıvé, aminek kiesı értéke már összességében negatív szaldót eredményez a 4-éves periódushoz képest. A 6-éves korú ültetvény utolsó évi többlethozama már nem fedezi a betakarítás költségeit sem (Bai et al, 2006). A hazai, Ivelics (2006) által a hazai fejlesztéső (OGFA) járvaaprítóval elvégzett, gépesített betakarítással kapcsolatos mőszaki tapasztalatok a következık voltak: − 1-2 éves állományokban a gép minden fennakadás nélkül dolgozni tudott, de ezekben az állományokban a fatömeg alacsony volt: 7-15 t/ha. A betakarítás szempontjából a 3-4 éves kort kell preferálni, hiszen a tatai energetikai faültetvényekre jellemzı hálózat esetén, ebben a korban tetızik az átlagnövedék. Ezekben az állományokban 25-50 t/ha fatömeg mellett az átlagos tıátmérı 3-6 cm (nem ritkák a 7-9 cm-es átmérık is) és a
faegyedek magassága 4-6 m. Ezekben az állományokban már elıfordultak fennakadások, amikor egy-egy nagyobb faegyed került a gépbe. Összességében azonban alkalmas volt a gép ezen állományok betakarítására. 6-7 éves állományban már olyan gyakorisággal fordultak elı a gép számára felapríthatatlan faegyedek (9-10 cm feletti tıátmérı), hogy fel kellett adni a próbálkozást. − A legtöbb kísérlet 3-4 éves állományokban volt elvégezve, ahol 35-40 t/ha-os fatömeg esetén a betakarítási hozam 12-13 t/h-ra adódott (ez megfelel 2,5-3 h/ha-os területteljesítménynek), a betakarítási sebesség pedig 2-3 km/h között volt. A traktoron szükséges a mászó-fokozat, mert ez a sebesség a mászó-fokozat nélküli traktorok esetén az elképzelhetı legkisebb sebesség, és a munkagép hiába tudna nagyobb dimenziókkal rendelkezı állományokban is dolgozni, ha a traktor nem képes olyan lassan haladni, hogy addig, amíg elér a következı tıhöz, a faegyedek felaprítása megtörténjen. Mindezen betakarítási jellemzık mellett gép-együttes kb. 2-3 l gázolajat fogyasztott minden tonna fa felaprítása alatt. Ez az érték energetikailag kedvezınek mondható (Eo/Ei=8-10). − Az elıállított apríték minıségét tekintve az OGFA gép nem éri utol a CLAAS Jaguart, de túlszárnyalja elıdjét, a diemelstadti Mähhackert. Az elméleti aprítékhossz 0-10 cm között van, és a gyakorlatban is az 5 cm-es leggyakoribb aprítékhosszal, normális eloszlást követ az aprítékhosszok eloszlása. (MAROSVÖLGYI 2004. nyomán) − Összességében 4 év fölötti állományok jellemzı hozamadatok esetén már túlságosan vastagok ahhoz, hogy a hazai járvaaprító eredményesen betakaríthassa. Ekkor rendrevágóval kell megoldani a betakarítást, mely után a fa renden szárítható, kötegelhetı és ilyen módon szállítható be a felhasználás helyére. A gazdasági és mőszaki szempontok együttes figyelembe vételével megállapítható, hogy a Koltay nemesnyár-fajtánál – a természeti viszonyok és a sortáv függvényében – 3-4-éves és 5szöri rotációban végzett betakarítás tekinthetı optimálisnak (Bai et al, 2006). 4. Az energetikai faültetvények jogi szabályozása A fás szárú energiaültetvények telepítésének korábban még nem volt hagyománya hazánkban, ezért ezt a speciális kérdéskört a jogi szabályozás nem érintette. Ennek érdekében módosítani fogják az erdırıl és az erdı védelmérıl szóló 1996. évi LIV. törvényt (erdıtörvény) azért, hogy a fás szárú energiaültetvényeket egyértelmően külön lehessen választani a „hagyományos” erdıktıl. Az erdıtörvény módosításának közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A tervezet szerint az erdıtörvény 4. §-ának (2) bekezdése a következı h) ponttal egészül ki:”/E törvény hatálya nem terjed ki a faállománnyal borított földrészletek közül:/ az energetikai célból termesztett fás szárú növényekbıl álló, külön jogszabály alapján létesített ültetvényre.” Ezzel összefüggıen a fás szárú energianövények létesítésével kapcsolatos hatósági jogkört nem az erdészeti hatóságok, hanem a megyei (fıvárosi) földmővelésügyi hivatalok látják el, amelyek a fás szárú energetikai ültetvényekkel összefüggı hatósági engedélyek kiadásához bekérik a szükséges szakhatósági állásfoglalásokat. Így lehetıség nyílik arra, hogy az erdészeti hatóságok az ıshonos fafajokból álló erdık védelmében elıírják a szükséges minimális telepítési távolságot, illetve amennyiben a gazdálkodó a fás szárú energetikai ültetvényt felszámolva erdıvé kívánja azt minısíteni, meghatározzák annak feltételeit. A
szükséges szakhatóságok köre kiterjedne a növény- és talajvédelmi szolgálatra, a természetvédelmi hatóságokra, illetve más szakmailag indokolt szakhatóságra is. A fenti követelmények érvényesítése érdekében az energianövények nyilvántartására tekintettel a 117/2005. (XII. 19.) FVM rendelet módosította az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról rendelkezı 109/1999. (XII. 29.) FVM rendeletet., mely a következı f) ponttal egészült ki: „/Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenıen fásított terület mővelési ágban kell nyilvántartani még:/ a fás szárú energianövényekbıl (fa, cserje) energetikai célra létesített ültetvényt.” Az engedélyezési eljárás menete a következı (Varga T. (FVM), 2007): Telepítési kérelem beadása; - 15 napon belül értesítés a kérelem befogadásáról v. hiánypótlás (30 nap); - Engedély kiküldése, vagy elutasítása; - telepítést követı 15 napon belül bejelentés a telepítés elvégzésérıl; - helyszíni ellenırzés (engedélyben foglaltak), hatósági nyilatkozat, nyilvántartás; - fenntartás ideje alatti Hatósági ellenırzés (pl. változtatás, invazív terjeszkedés); - felszámolást, helyreállítást követı bejelentés 15 napon belül; - Hatóság helyszíni ellenırzése (szakszerő megszüntetés), Hatósági nyilatkozat. A kérelem elemei (formanyomtatványon): - azonosító adatok (név, lakhely, székhely, regisztrációs szám stb.); - terület azonosító adatai, csatolt dokumentumok (bérleti szerzıdés, tulajdoni nyilatkozat) - felvásárlóval kötött elıszerzıdés, vagy nyilatkozat saját felhasználásról; - telepítési terv: szaporítóanyag származása, alkalmazott technológia, élettartam, felszámolás/megszőntetés során szükséges intézkedések stb. Az EMVA-ban (43. cikk, 221.2. alintézkedés) tervezett támogatás a telepítés költségeinek várhatóan 40-50 %-ára nyújt majd fedezetet, utólagos jelleggel, hektáronként maximált mértékben. Az energetikai faültetvények tulajdonosai ezen kívül jogosultak lesznek az energetikai prémium (2007-tıl mintegy 11-12 eFt/ha) igénybe vételére is. Jelenleg 2500 ha a támogatható területnagyság, a 2013-ig terjedı támogatási ciklus végére a 90.000 ha fás szárú energiaültetvény telepítésének támogatását tervezik a döntéshozók (Varga T., 2007). Összefoglalás A társadalom, gazdaság, az ipar növekedése egyre több faanyagot igényel, melyet a természetszerő erdık a jövıben már nem tudnak kielégíteni. A rövid vágásfordulójú kultúrerdık és energetikai faültetvények termesztése valószínőleg a legjobb megoldás a természetes és természetszerő erdık tehermentesítésére. A hagyományos erdıgazdálkodás jóléti, társadalmi funkcióinak ellátására nem alkalmasak az energiaerdık, ám a faaprítékot fajlagosan jóval kisebb területrıl, jóval olcsóbban, egyben környezetbarát módon képesek elıállítani. Az eddigi érdekellentétek a jogi szabályozás átalakulásával valószínőleg elsimulnak, hiszen a hagyományos erdık 2007-tıl továbbra is az Erdıtörvény, a fásszárú energetikai ültetvények pedig az FVM szabályozása alá fognak tartozni. Meggyızıdésünk, hogy a két nagyon eltérı sajátosságokkal rendelkezı fásszárú biomassza a jövıben hasznosan ki fogja egészíteni egymást.
Felhasznált irodalom BAI A – IVELICS R – MAROSVÖLGYI B (2006): A rövid vágásfordulójú nemesnyárból elıállított apríték gazdasági vonatkozásai. Konferencia-elıadás. Sopron, NYME-KTK, 2006 november 12. BARKÓCZY ZS-MAROSVÖLGYI B (2007): Megújuló energetikai képzés tervezett tananyaga (Nagypáli) FELKAI BEÁTA OLGA (2003): Hullámtéri energiaerdı létesítésének gazdaságossági vizsgálata, Vízügyi Közlemények, LXXXV. évfolyam 2003/1. szám, 161-174 pp. IVELICS R. (2005): A fa energetikai hasznosítása. Elıadás. In: MTA Erdészeti Bizottság, Tallós Pál Tudományos Kör, Budapest IVELICS R. (2006): Minirotációs energetikai faültetvények termesztés-technológiájának és hasznosításának fejlesztése. Doktori értekezés. Sopron MAROSVÖLGYI B (2001): Biomassza-hasznosítás I., NYME Energetikai Tanszék, Elıadás anyag, Sopron, MAROSVÖLGYI B (2004): A fa energetikai hasznosítása. VII. Biomassza konferencia, Sopron, 2004 MAROSVÖLGYI ET AL., (2005): MAROSVÖLGYI B. – HALUPA L. – VITYI A. – NÉMETH I.: A fa energetikai hasznosítása. Tankönyv. Körmend MAROSVÖLGYI ET IVELICS (2005): MAROSVÖLGYI B. – IVELICS R.: Short rotation coppice in Hungary. In: Bioenergy International Vol. 13. Stockholm MAROSVÖLGYI B-ZSUFFA L..: Csináljuk jól! Faapríték-tüzelés. Phare-kiadvány. Budapest, 1999. VARGA T (2007): Energiaültetvény telepítéséhez kapcsolódó szabályozás és várható támogatások. Konferencia-elıadás, Nagykanizsa, 2007. február 2. INTERNET: www.eubia.org, www.vahava.hu
