Informatika a felsőoktatásban 2008
Debrecen, 2008. augusztus 27-29.
A DEBRECENI MÉRNÖK INFORMATIKUS KÉPZÉS TAPASZTALATAIRÓL TEACHING EXPERIENCES OF THE IT ENGINEERING COURSE OF UNIVERSITY OF DEBRECEN
Kuki Attila Debreceni Egyetem, Informatikai Kar Összefoglaló A Debreceni Egyetem Informatikai Karán 2005. szeptemberében indult be a mérnök informatikus képzés. Ez volt a Kar második bolognai alapszakja. A programtervező informatikus szak, az országban egyedül, egy évvel korábban kezdődött. Előadásomban, a szak hallgatói tanácsadójaként, a mérnök informatikus oktatás tapasztalatairól szeretnék beszélni. Foglalkoznék a nappali képzés eddigi tapasztalataival, bemutatnám, milyen problémákkal szembesültünk már a korai szakaszban is. Hasonló problémák merültek fel a programtervező informatikus szaknál is, ami végül a szak elég átfogó reformjához vezetett. Az ott elvégzett átalakításokhoz hasonlót a mérnök informatikus szaknál is hamarosan kezdeményezni kell. A nappali képzés mellett szeretnék kitérni a levelező oktatás kapcsán felmerült kérdésekre. Itt a legfontosabb problémát a nappali tagozat tanrendjének a kevés óraszámú levelező oktatásra való illesztése jelentette, illetve jelenti még napjainkban is. További megoldandó feladatokat támasztott még a képzésnek a Kar egyéb levelező és esti tagozatos képzésével való összehangolása, ugyanis törekednünk kellett a minimális redundancia (gazdaságosság és kapacitás biztosításának érdekében) elérésére.
Kulcsszavak Bologna, alapszak, mérnök informatikus
Abstract At Faculty of Informatics at the University of Debrecen four basic courses have been accredited in the last years. In 2004 the Faculty was the first institution in Hungary to offer a degree in Software Design. The IT Engineering course was launched in 2005, and Business IT and Library IT degree courses were accessible from 2006. The master courses are also in the process of accreditation and the course of Software Design has already been successfully accredited. In my article I would like to deal with one of our basic course, namely with the IT Engineering degree course. The course was launched only three years ago. Since the training involves seven semesters, we do not have graduated students so far. I would like to point at some questions and problems which were raised during the past semesters and to outline our efforts to handle those situations. The issues under consideration derived eg. from the inconsistencies of the basic courses of informatics (number of semesters) and the structure of the prerequisites in the curricula of the course of IT Engineering.
Keywords Bologna process, basic courses, teaching experience, IT Engineering
1
Informatika a felsőoktatásban 2008
Debrecen, 2008. augusztus 27-29.
1. Előzmények A Debreceni Egyetem Informatika Karának informatikus képzésének gerincét alkották a programozó matematikus és a programtervező matematikus szakok. A programozó matematikus szak 6 féléves, míg a programtervező matematikus szak 10 féléves képzés volt. Ezek mellett futott még a programozó matematikus esti tagozatos képzés is. Ezen szakokat voltak hivatottak felváltani az új B.Sc. és M.Sc. szakok. Az informatika területén három alap B.Sc. szak indítását lehetett kérelmezni:
Gazdasági informatikus (GI),
Mérnök informatikus (MI),
Programtervező informatikus (PTI).
Országos szinten úttörő szerepet játszott a Debreceni Egyetem Informatika Karán a 2004/05-ös tanévben beindított programtervező informatikus szak. Ezt követően 2005 őszén indult a mérnök informatikus szak, majd 2006 őszén a gazdasági informatikus szak. Ebben az évben indult még az informatikus könyvtáros B.Sc. szak is. 2. Az informatikai B.Sc. szakok struktúrája A Debreceni Egyetem Informatika Karának informatikus B.Sc. szakjainak alapstruktúrájában jelentős eltérések tapasztalhatóak, melyek további, kezelést igénylő problémákat vetnek fel. Tekintsük át röviden a képzés szerkezetét. (A PTI szaknál az induláskor meglévő struktúrát tekintettem, ami azóta a szak reformja során már jelentősen átalakult.) 2.1. Programtervező informatikus szak Képzési idő: 6 félév. Az oklevél megszerzésének követelménye: 180 kredit. Ez az alábbiakat tartalmazza:
120 kredit természettudományos alapozó és kötelező szakmai tárgy,
16 kredit kötelezően választható szakmai tárgy,
13 kredit szabadon választható szakmai tárgy,
5 kredit szabadon választható tárgy a természettudomány területéről,
6 kredit szabadon választható tárgy nem a természettudomány területéről,
20 kredit szakdolgozat.
A fenti tételeknél a kötelezően és szabadon választható szakmai tárgyak sávokra vannak osztva. Az A, B, C, D és S sávok közül négyből kell 4-4 kreditet – összesen 16 kreditet – kötelezően választani. 13 kreditet ezen sávokból az előbbi módon kötelezően nem választott és további – az Informatikai Kar által az egyes félévek elején meghirdetett – szabadon választható szakmai tárgyakból kell teljesíteni. Az említett sávok a következők:
A – Mesterséges intelligencia,
B – Adatbázisrendszerek,
2
Informatika a felsőoktatásban 2008
Debrecen, 2008. augusztus 27-29.
C – Hálózati architektúrák,
D – Grafika,
S – Speciális (Információelmélet, operációkutatás, számítógépes statisztika, neurális hálók).
2.2. Mérnök informatikus szak Képzési idő: 7 félév. Az oklevél megszerzésének követelménye: 210 kredit. Ez az alábbiakat tartalmazza:
111 kredit természettudományi alapozó és kötelező szakmai törzsanyag,
20 kredit gazdasági és humán ismeretek,
40 kredit differenciált kötelező szakmai anyag a szakiránynak megfelelően,
14 kredit szabadon választható szakmai tárgy az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelően, a szakmai törzsanyag további része,
10 kredit szabadon választható tárgy,
15 kredit szakdolgozat.
A differenciált kötelező szakmai ismeretek és szabadon választható szakmai tárgyak szakirányokra vannak osztva. A hallgatónak szakirányt kell választania, és a kötelező 40 kreditet a szakirány tárgyaiból szerezheti meg. A szakirányok a következők:
Infokommunikációs hálózatok (az Informatikai Kar felügyeletével),
Mérés és folyamatirányítás (a Természettudományi Kar felügyeletével,
Vállalati információs rendszerek (a Műszaki Főiskolai Kar felügyeletével).
2.3. Gazdasági informatikus szak Képzési idő: 7 félév. Az oklevél megszerzésének követelménye: 210 kredit. Ez az alábbiakat tartalmazza:
35 kredit természettudományi alapismeretek (alapozó),
38 kredit gazdasági és humán ismeretek (alapozó),
18 kredit rendszertechnikai modul (szakmai törzsanyag),
22 kredit szoftvertechnológiai modul (szakmai törzsanyag),
24 kredit információrendszer modul (szakmai törzsanyag),
48 kredit szakirány tárgyak,
10 kredit szabadon választható tárgyak,
15 kredit szakdolgozat.
A szakirányok a következők:
3
Informatika a felsőoktatásban 2008
Vállalatirányítás,
e-Gazdaság.
Debrecen, 2008. augusztus 27-29.
3. Oktatási tapasztalatok a mérnök informatikus szakon Mivel a Debreceni Egyetem Informatikai Karán a mérnök informatikus képzés a 2005/06os tanévben indult, a szakon végzett hallgatónk még nincs. Teljesebb képet tudnánk alkotni egy év múlva, amikor is már rendelkeznénk záróvizsga tapasztalatokkal, illetve elegendő információval a szaknak a PTI szakhoz hasonló esetleges módosításához. Most az eddigi oktatási tevékenység során felmerült problémákra szeretnék kitérni. Ezen kérdések egy részét sikerült orvosolni, más részét csak átmenetileg tudtuk kezelni, megoldásukhoz a képzés szerkezetének és elveinek bizonyos fokú átalakítására van szükség. 3.1. Torlódási pontok Más szakokhoz hasonlóan a mérnök informatikus szakon is probléma, hogy a tantárgyi előfeltétel-rendszer nem várt méretű torlódási pontokat hozott létre. Ennek egyik oka nyilvánvalóan a hallgatói hozzáállás romló tendenciája. Általános tapasztalat, hogy sikertelen vizsgák után a hallgatók egy nagy hányada meg sem kísérli az adott félévben a kurzus teljesítését. Ez a ’ráérünk arra még’ hozzáállás eredményezi, hogy egy idő után a mozgástér az előfeltételek miatt teljesen beszűkül, s a magasabb, szakirány tárgyakat tartalmazó félévekben már az egyes kurzusok indítására is gátló hatással van. Ezt a gondot eseti (oktatói) elbírálással egy ideig kezelni lehet, de hosszabb távon nem megoldás, valamint a hallgatókat sem ösztönzi a mintatanterv fokozott követésére, hiszen úgy gondolhatják, elegendő lesz majd kérelmezni bizonyos tárgyak felvételét. Másik ok már strukturális eredetű. Az előfeltételek rendszerét nem mindig igazolja a gyakorlat. Ennek szép példája a szak Szigorlata. Elég hamar, a 3. félévben van a mintatanterv szerint, és a szigorlat előfeltételei között (explicit vagy implicit) szerepel szinte az összes informatikai alapozó szakmai tárgy. Ez rendben is van, de a hallgatók jó része valamely tárgy miatt nem is kísérelheti meg a szigorlatot, így a szakirány szigorlatra épülő tárgyait fel sem veheti. A gyakorlat azt igazolta, hogy jelentős továbblépési pontnak nem érdemes a szigorlatot megtenni. Ennek megoldására több lehetőség kínálkozik. Az egyik az, hogy a problémás szakirány tárgyak előfeltételeit úgy kell alakítani, hogy előfeltételként a tárggyal szoros kapcsolatban lévő alapozó tárgyat vagy tárgyakat kell előfeltételnek beállítani. Ezzel nem nagyon sérülnek a tantervi háló szakmai elvei. A másik lehetőség a struktúra mélyebb átalakítása. Ez előttünk áll, de nagyon valószínű, hogy a PTI szakhoz hasonlóan a mérnök informatikus szakon is megszüntetjük majd a szigorlat rendszerét. Ezzel egyidejűleg az előfeltétel-rendszert is kevésbé feszesre kell átalakítani, így várhatóan elérhető lesz, hogy a szakon lévő ’gátak’ megszűnjenek.
4
Informatika a felsőoktatásban 2008
Debrecen, 2008. augusztus 27-29.
3.2. Az M.Sc. szakok bemenete Az informatikai B.Sc. szakok struktúráiban a legszembeötlőbb eltérés az, hogy a GI és az MI 7 féléves képzésével szemben a PTI képzése csak 6 féléves. Ez önmagában nem túl nagy probléma, gond csak ott lehet, ha az alapszakoknak beindul az M.Sc. képzése is (a PTI esetében ez már megtörtént). Ekkor (egyszerűség kedvéért csak az MI és a PTI viszonyát tekintve) a mérnök informatikus M.Sc. szak bemeneténél problémát jelent az, hogy a szaknak keresztfélévben kel indulni, és ez gondot okozhat azoknak a PTI hallgatók számára, akik mérnök informatikus M.Sc. szakon kívánnák folytatni a tanulmányaikat. Ez a probléma hasonlóképpen igaz azon MI hallgatók esetében is, akik PTI M.Sc. szakra jelentkeznének.
PTI M.Sc.
PTI B.Sc. MI B.Sc.
Őszi félév
MI M.Sc.
Őszi félév
Tavaszi félév
1. ábra A B.Sc. és M.Sc. szakok időrendje
Most, a szakok indulásakor ez a probléma nem olyan súlyos, hiszen az említett torlódási pontok miatt az első néhány alkalommal végzők száma nem lesz túl magas. Később azonban, ha beáll egy egyensúly, és a kibocsátást is meg tudjuk növelni, gondot okozhat, hogy az M.Sc. szakokra a különböző B.Sc. szakokról történő bemenet nem zökkenőmentes. Ezen probléma megoldására merült fel az az ötlet, hogy próbáljuk úgy megvalósítani a mérnök informatikus M.Sc. tantervi hálóját, hogy a szakot az első (keresztfélévben) vagy a második (őszi) félévben is el lehessen kezdeni. Ez technikailag azt jelenti, hogy a 2. félévben szereplő tárgyaknál ne legyenek előfeltételek. Még egyszerűbben fogalmazva, az első két félév teljesítésének sorrendje legyen felcserélhető. Mivel az M.Sc. szak akkreditációja még folyamatban van, az anyagok még szerkesztetők, erről a kérdésről még sem pozitív, sem negatív döntés nem született. Megoldható a probléma, de az is elképzelhető, hogy egy hagyományos, a félévek egymásra épülését tartalmazó tantervi háló készül, majd az igények figyelembe vételével kisebb módosításokra kerül majd sor. Az alábbi táblázat tartalmazza sematikusan a mérnök informatikus M.Sc. szak féléveit.
5
Informatika a felsőoktatásban 2008
Debrecen, 2008. augusztus 27-29.
1. táblázat A mérnök informatikus M.Sc. szak félévei
1. félév
2. félév
3. félév
4. félév
Szakmai tárgyak
Szakmai tárgyak
Szakmai tárgyak
Diplomamunka
30 kredit
30 kredit
30 kredit
30 kredit
Tehát a keresztfélévek problémáját megoldásaként azt kellene megvalósítani, hogy a szak elvégezhető legyen 1 – 2 – 3 – 4 vagy 2 – 1 – 3 – 4 félévbeosztással. Az 1. félév mindig keresztfélévben indul, hagyományos – keresztfélévben záruló – képzésről ezen elv szerint a 2. félévre lehetne belépni, azaz a 2 – 1 – 3 – 4 szekvenciát lehetne követni. 3.3. A levelező tagozat A nappali tagozatos képzéssel párhuzamosan rögtön beindítottuk a levelező tagozatos képzést is. Az első félévet leszámítva a hallgatói létszám úgy alakult az évfolyamokon, hogy egy gyakorlati csoport keretében kényelmesen kezelni lehetett őket. A Karon több levelező képzés is folyik, ezeknek van egy jelentős közös résszel rendelkeznek. A humán és tantermi kapacitásokat és a gazdaságossági szempontokat is figyelembe véve az az alapelv, hogy a különböző szakok közös vagy lényegében közös kurzusai ne külön-külön legyenek megtartva. Ez az Informatikai Karon belül megoldhatónak tűnt, viszont hasonló igény felmerült más karok részéről is (a mérnök informatikus szak képzésében 3 kar vesz részt), de ez már kezelhetetlennek bizonyult, mivel a levelező képzés szerkezete karonként lényegesen eltérő. Az Informatikai Kar gyakorlata az, hogy a konzultációs blokkokat az évfolyamoknak hirdeti meg, azaz az első konzultációs hétvégén a harmadévesek jelennek meg, a másodikon a másodévesek és így tovább. Ezzel szemben máshol működik az a gyakorlat is, hogy egy adott konzultációs blokkra egy szak hallgatóit hívják be. Ez a két elv a karok között technikailag nem egyeztethető össze. A levelező tagozaton a hallgatók rugalmasabb haladásának érdekében vezettük be, hogy a tantervi hálókban a tantárgyi előfeltételeket megszüntettük, azokat a vizsgák feltételévé tettük. Így a hallgatók szabadabban tudnak tantárgyakat felvenni, viszont vizsgát csak a szükséges előfeltételek megléte után tehetnek. Ezzel az egymásra épülő tárgyak egy szemeszteren belül történő teljesítése is lehetővé vált, ami által csökkent a hallgatók lemaradása a mintatantervhez képest. 4. Összegzés Cikkemben a Kar mérnök informatikus B.Sc. szakjával kapcsolatban felmerült legjelentősebb problémákat foglaltam össze. Vázoltam azokat a lehetséges megoldási formákat is, amivel ezen problémák kezelésekor próbálkoztunk. A szakon végzős hallgatók még nincsenek, ilyen irányú tapasztalatokkal még nem rendelkezünk, de már rendelkezünk elegendő információval (más szakok tapasztalatait is figyelembe véve), hogy a működés közben felmerülő igényeknek és megváltozott követelményeknek megfelelően elgondolkodjunk arról, hogy milyen szükséges átalakításokat kellene végezni a szak oktatásában és kezelésében.
6
