Dr. Agh laios

SZOMBATHELYI TANKERÜLET. S O P R O N l M. K l R. Á L L AM l

SZÉCHENYIISTVÁN GIMNÁZIUM

Évkönyve A Z 1942/43. lS KO L A l É V R Ö L FENNÁLLÁSÁNAK 93. ÉVÉBEN.

SZERKESZTETTE :

Gábor Géza dr. igazgató.

SOPRON, 1943. Nyo mo toll vargyosr M6té

Ern ő

könyvnyomd6j6bon, So pron, Szen t György- utco 11. sz6m.

.

Dr. Agh laios 1861 - 1942.

l

Mindenki számára a ,,Jo ember" volt. Pályakezdésekor még tudós . . atnbiciókat táplált magában, de azután csak tanár akart maradni. Az is volt, csak az iskola falai között élt. Mindenki szerette, becsülték benne a JÓ családapá t, a mindenek felett va ló jószándékot. a társadalmi élet , hasznos tagját. Tanítványai megérezték benne a szivet, amely az iskolát egyetlen nagy családnak látta. N em is volt ellenző je sohasem jóságos rendelkezéseinek, mindig mindenkivel szemben megtalálta a kellő hangot, amely mlndekor finom és halk volt. A csendes, keveset beszélő emberek koz~ tartozott, azonban szavai így sem vesztették el sohasem hatásukat. Sopronmegye szülötte volt, Csapodról indult az életnek (1861. I . 3.), s köz0ttünk halt meg. (1942. VIII. 24.). Középiskolai tanulmányait a soproni bencésgimnáziumban, az egyetemet Budapesten végezte, ugyanott tett bölcsészdoktor~.tust 1s. Magyar, latin, német nyelv és irodalomból szerzett képesítést. Palyája kezdetén a prem. rend szombathelyi, majd keszthelyj gimnáziumaiban volt tanár, majd Szentesre, illetőleg Szentgo~thardra kerúlt, végúl intézetünkhoz helyezték, ahol 1900. szeptembPrétől egészen nyugalombavonulásáig (1926. X. 1.) tanított. Hosszú életet adott neki az Ur, ennek legérdemesebb részét a magyar ifjúság nevelésének szentelte. Megérdemelt pihenését is másfél évtizeden pt élvezhette. Ugy halt meg, hogy csak barátokat hagyott hátra. "Az órök világosság fényeskedjék neki!" Dr. Auqusztinovicz Elemé r

Német Vilmos 1875 - 1942. Győrben

született 1875-ben, természetrajz-kémiából szerzett képesitést, pályáját az ógyallai csillagdaban kezdte, Szentgotthárdra neveztek l~ tanárnak, onnan került hozzánk. Tőlünk ment nyugalomba. Csak 1-2 évig élvezhette a meg~demelt pihenést, Budapesten halt meg az elmult Fvben. Széleskörű volt az érdeklődése , szakképzettsége miatt bizzák reá a v~rosi vegyvizsgáló állomás vezetését is. Tanítványaival megszerettette a ten.nészetvilitgát, minden kirándulásnak, tanulmányútnak ö volt a lelke -éveken ke1·esztül. Derűs k edélyú, optimista világnézetű emberként szemléiődött, tanított, élt és nevelt. Szerette a zenét, a csendes beszélgetést, jóizü történeteivel gyakran kedvre derítette munkában megfáradt dol-gozótátsait, tanítványaival is mindig közvetlen hangon érintkezett. Szivesen hallgatták tanításait kis- és nagydiákok egyaránt, kapcsolatban állotta!( vele azután is, hogy eltávoztak az intézetbőL Szociális· érzékkel melege:n törődött a tanulök dolgaival iskolan kivül is. Jó ember volt, emlékére súves zseretettel gondolnak munkatársai, növendékei egyaránt. D1·. Auqu9ztinovicz Elemé·r

4

t századparancsnok hősi halált halt Schechutzschje községben egy roham alkalmával 194?. Ylll. 10-én Jekaterinowka temploma mellett van eltemetve. Balogh Gyula ténylegPs

főhadnagy,

nemes ibbi Iby Pal karp. tuzérörmester 1943. V. 8-án harctéri sebesüléséből felgyógyulva váratlanul elhunyt. A budapesti (ráko&kereszturi) katonai temetőben van a sirja.

Intézetünk

hősihalottainak

emléke örökké élni fog!

A faikérdés és a magyar fai* a legidőszerű bb kérdések közé tartozik a jajkérdés. Szinte nintt:seh Pmber, akit valamelyik alakban nem foglalkoztatna, akit valamiért nern érd€kelne ez a kérdés. Hogy me1myire a mai idők eleven kérdése, mut~tja az a tény, hogy tanult es tanulatian ember egyaránt nyilvánít vél~ményt, s fogla l állást cllene vagy mellette. Ma fajról Irni, beszélni, vjtatkozni nerr.zeti ügy. Ivlindenben "jajt(( látnak s mindenben a faj irány Jt és Inozgat. Az egyik felfogás szerint a faj a legfőbb hatalmú szellern, mert egyén és csoport sorsát, a JÓságot és a bűnt, az erkölcsöt s a kultúrat 1 a hanyatlásl, vagy fejlődést mind ö irányítja és 'd önti él. A faj fana~Jkusai szerint nincs istent Gondviselés, sem szabad akarat, tnert minc1ent eLeve eldönt, keresztez a faj korlátlan hatalma. A másik a legfőbb, a legértékesebb anyagat látja benne s mindent a vér-r€, a vér törvényére, a vér vonzására, a vér nemességére, a tiszta vé-i' re, a vérkeveredés kár os hatására, az alsóbbrangú faj vérére, faji fehérjére stb. vezet vissza. És a vér mlthoszában a "faji vér" az emberiséget KÉ't egymással élesen szembenálló, egymástól lényegében különböző c~oportokba osztja. Természetesen az egyik a nemes-vérűek, a felsőbb rangú2k csoportja, ebbe tartoznak az én csoportja, a másik az alsóbb·· rangúak csoportja, melybe a többi embercsoport tartozik. Amlt a faJkérdéssel foglalkozók legnagyobb része ma művel, Bartucz l..ajos mega~lapítása szerint nem tudomány, hanem divat, egyéni kedvtelés, felelöllen állitás s a legtöbbször politika. Azért a fajkérdés tQdományát élesen meg kell különböztetni a fajkérdés politikájától. Nem vezetnet igazságra, ha a politika akarja irányítani a tudományt. A faJkérdés mai íelkapottsága, a körülötte zajló sok túlzás, fogalomza··ar 's tévedés indokolt tá teszi, ha a szakavatottak alapvető munkái alapján kissé közelebbről foglalkozunk a fajkérdés tudományával, alapfogahnaival s fóbb eredmÉnyeivel legalabb vázlatosan megismerkedünk. S ~zután a magyar faj kérdésének mm állásáról keresztmetszetben es hosc;zrnetszetbe:n képet rajzolunk Ez a célja értekezésemnek I. A féljkérdés mint tudmnányos kérdés az embertan (antropológia) illetékességébe tartozik. Az embertan az emberi lén:'{ természetrajza ~s természettörténete. Az embertannak fontos ismertető jele, hogy csoport.tudorrui1~,y, tárgya nem az egyes ember, ha!lem mindig az emberi csoport; egyfdől :-lZ egész emberiség, az emberi alakkör, szembeállítva az élők világának többi csoportjaival ; másfelől az emberi alakkörön belül az egy~s ~1a

* Fe lolvasva a soproni szabadehvetemen. 1943. évi fe bruár h ó 9-én

6

alakc:::,urortok, az úgynevezett emberfajtak Ebből következik, hogy az ember tam l{érdések két alapkérdesre hozhatók: 1 AL. emberi lény viszonya a természethez, az élők világához. 2. A különbözö emberi csoportok viszonya egymáshoz. Az elsó kérciés kies1k ~lőadásom keretebőL A második kérdés azonban közelről érint. Amig a tudósok nagyobb része Martinnal az emberi lénynek csupán testre ·;onatkozó (sz01natikus) tanulmányozását érti, addig Franciaországban, Angliában és Amerikában főleg az ember kettős természetének 1negfelelöen az embercsoportok lelki-szellemi sajátságainak kutatására is kiterjesztik. Lélek alatt itt nem az egyéni lelket, hanem az u. n. "néplelket" s az agyvelö müködésétől közvetlenül függö sze11emi sajútsagokat erttk. Ezt a tágabb értelemben vett embertant két részre osztják: I. A testi (jizikai) embertan az ember és ernbetcsoportok testi jellegeinek tanulmányozását jelenti: ll A lelki (pszychikai) embertan az ember és az embercsoportok szenemi u. n. "néplelki'' megnyilvánulásainak kutatását tartalmazza. Tel mé~zettudományi szempontból csak a testre vonatkozó tanuln1ányozás a helyes. Ha azonban az emberi lényt a maga teljes egészében akarjuk rrs.egismerni, akkor a tágabb értelemben vett felfogást kell elfogadnunk lzeli~úul legyen ennyi deg n kerdés további boncolgatásábóL Annyi má:· is világos, hogy az embertan sokoldalú tudomány, melynek kérdései nagy nvatosságot követelnek. Fiatal tudomány is, n1ert 1859-óta létezik Ekkur alak;;lt 1neg Párisban Broca Pál elnökletével az első tudományos társasqg, arne1y annal... kutatasát tűzte ki célul, amit ma embertan-on értür1k. "M1 az oka annak, hogy a gnothi seauton, ismerd meg magad , t u.domány oly !{ésőn tudott kifeJlődni? A sok közül a két alapok az úgynevezett )aJi előítélet, s a te1·mészeítHdományok fejletlensége. A faji előítélet megvolt ~~s tnf'glesz s hatása alól egy nép scm vonhatja ki magát. Min·den r.É>p eredeti népneve azt jelent1, hogy ,,ember'', amiből következik, hogy a t0hhi nem az, vagy legalább is különb ember, mint a többi. Itt a nyitJa annak, hog:v az antik világ barbároknak nevezte az idegenekd . Ezért nevezik magukat a busmanok "koi- koin"-nak, az "emberek-emberé''-nek. Ezért mondjuk mi i~ önmagunkról, ha öntudatlanul js, hog_v ,.1flagyar emberu, pedig a magyar szó annyit jelent, hogy "e1nber emtere'', ;:tZ idegenektől már megtagadjuk az "ember'' jelzőt , s egyszerűen azt mondjuk, hogy német, angol, cseh, orosz." A faji elöliélet ott rejtő:?ködlk a különböző népek szépség-ideáljában. A~nint mi nem lelkesedünk a néger vagy az ausztráliai fekete bőréért, lapos OJ.Táért, épúgy rútnak tartják ők is a mi keskenyorrunkat s betegesnek fehér bőrünket És mi mások a divat első megnyilatkozásai, mint e ía~i előítéletnek a test, "szép"-ítésében való kifejeződései? A négerek orruk?t lapítják, hogy szebbek legyenek, a kínai a természettől fogva kiCSi lithát igyekszik n1ég kisebbe tenni, a japán nő szemét festi még fer·débbre. s az amerikai indián a pár szál szőrből álló szakállát tépi k!, hogy szet,b legyen, a szőrös ajnó leányok viszont bajuszt tetoválnak, n•aguknak, hogy az orruk alatt egyébként is meglévő szőrszálak vonzó ' re1t·· q" m 0rhn fokczzák. ~s Init csinál a fehér ember arccsinosítása érdekébtn? Bővebb magyarázatra nem szoruL

7

Ezt, a faji előítéletet tükrözik vissza a különböző népek művészi alkotúsdi és az idegen népekről szóló tudósítások. A természettudományok fejletlensége az emberi test megismerésé. ben évszázadokon át tartott, csak természetes, hogy a figyelem nem ininy'Jlhatott az egész emberiségre s így a nosce te ipsum, ismerd meg magad Lsak igazság mar.a dt, melyet megoldani nem lehetett. Változást itt lS a n1ult század okozott és ma a faji kérdés már a tömeg érdeklődésé­ nek középpontjába került. A világnézeti és politikai harcok azonban a faji kérdéssel kapcsolattan aagy zűrzavart idéztek elő, holott teljesen Irielégítő választ a hatalmasan fejlődölt szaktudományok sem tudnak adni. Természetes tehát, hogy a fajisággal kapcsolatos fogalmak között is nagy a zavar. A faj, a fa 1ta, a nép, a nemzet és a nemzetiség fogalmaira kevesen tudják megadni .1 helyes meghatározást. Összecserélésük könnyű, pedig· a faj és a fajta természettudományi, a nép, a nemzet és a nemzetiség elsősorban történettudományi fogalmak. Ha közelebbről megvizsgáljuk, hogy mi az, amit ma oly sokszor fajnak neveznek, csakhamar észrevesszük, hogy a vélemény, é'. felfogás szinte ahány, annyiféle. A nép, nemzet, törzs, társadalmi csoport, népi (ethnika1) elem, nyelvcsoport, kultúrkör, vallás s csak a legritkább esetben a tényleges testre vonatkozó (szomatikus) csoport mind, mind faj gyanánt szerepel ma. Alig van az emberiségnek olyan csoportja, melyet némelyek a faj névvel nem illetnének Faj pl. a német, persze külön az északi s külön a déli, ezeken belül faj a bajor, a szász, a porosz, az osztr :tk, azután felfelé a germán, faj az indogermán s végül az árja is. Fajnak mondjuk a magyart is, s beszélünk külön "faj-magyar"-ról, majd még székely. kún , jász, palóc, matyó, bárkó stb. fajróL S ez így van szerte az egész világon. A faji gondolat szélsőséges szóvívői a fajok között valósággal áthidalhatatlan t.ávolságot szakítanak és az emberi nem egységét szinte összeilleszthetetlen mozaikdarabokr3. törik szét, a kultúrális teljesítményeket és így a vallást is fajok szerint akarják elkülöníteni s egy-egy fajra korlátozni. Az egy faj, az egy faji vallás hangoztatásának hamis és megtévesztő jelszava is felröppent és bengáli tűzével sok értelmes embert n1egtévesztett. Ezzel H szemfényvesztő elkápráztatással szemben elvitathatatlan történeti tény. hogy a kt.Vtúrának s így a vallá~nak is nem a "faj" a hordozója., hanem a nép. A faj nem fogható fel tartályként, automataként. amely kultúrát és vallást készen tartalmaz és önként, szükségszerűen előhoz magából. Az ember több, mint öröklésadottság. Kell benne lennie valaminek, ami az akaratlanul örökölt (biológiai) élettani adottságoktól elütő, látszólag másnemű erő. Ez a szellem. KuZtúra-alkotásTa nem a faj , hanem csak a szellem képes Származástanilag nézve az egész emberiség, a fö1d minden népe a maga teljes egészében egy faj. Ennek keretében nem fajok, hanem fajták ( rasszok) vannak. ICétségbe nem vonható tény, hogy az emberiség nagy keretében ember~soportok vannak, melyeknek egy1nástól elütő bélyegeik feltűnőek. Európában pl. általában fehér, Azsiában sárga, Afrikában. Auszt:r:-áliában sötét a bőr színe. ~szak-Európában magas a termet, kék a szem, szőke a

8

haj, hosszú a koponya, Közép-Európában viszont alacsonyabb termetet, rövid koponyát. barna szem- és hajszínt találunk. És ezek a bélyegek nem össze-vissza, nem minden törvényszerűség nélkül lépnek fel, hanem többnyire bizonyos földrajzi elterjedésben s bizonyos jellegek ugyanazon területen vagy ugyanazon egy('neknél együttesen, egymással kölcsönösségben találhatók. Nyilvánvaló) hogy testi bélyegek alapján elkülönülő embercsoportokkal állunk szemben. Ezek a feltűnő testi különbségek, csoportbélyegek, únnket köznyelven faji bélyegeknek nevezünk, nem az egyén életében támadnak, hanem velünk született adottságok. Nem változik, nem változi&thatók. A szü1őkről az utódokra öröklődnek. A testi bélyegek alapján elkülönülő embercsoportokat a tudós osztályozók különböző neveken jelölik, így fajnak , fajtának, idegen szóvai rassznak, ez az utóbbi a legcélszerűbb . Minden Qlyan nagyobb embercsoportot, amelynek tagjait bizonyos számú veleszületett, együttesen fe l.lépó öröklődő testi és lelki jelleg köt össze egymással és váZaszt el más ílyen csoportok tagjaitól ma Grosse nyomán rassznak) fajtának nevezünk. !',elvetődik a kérdés : rnik a (rassz) fajta jellegek? A lényeg megism.t: résétől még ma is messze van a tudomány. Tény az, hogy az emberi rassz jellegek a Mendel-féle öröklés törvényei alatt állanak. i~z általános tapasztalat szerint a leggyakrabban használt rasszjellegek: a termet, az agykoponya alakja, a szem, a haj és a bőr szin~: az arc alakJa, a haj alakja, az orr alakja, a testarányok, az arc fiziognomi~l

jellegei. Legszembetűnőbben

tanulmányozható testi jellegünk a test'magasság. E szerint három főcsoportra osztják az emberi fajtákat: vannak a.Lacsonytermetű rasszok: x cm-től 159.9 cm-ig, vannak: középtermetü rassL-ok: 160-tól 169.9 cm-ig és vannak magastermetű rasszok: -170 cm-t01 felfelé. Természetesen a férfiak testmagasságára vonatkoznak a szcimitások. A nők átlagos testmagassága 10-12 cm-el kisebb. A feltüntetett termet nagyságok kisebb-nagyobb foltokban ; mozail<szerü elosztáf.ban találhatók az egész földkerekségen . Európában a legmagasabba~ a skótok 175 cm. átlagos magassággal, Ázsiában és a Szigetvilágban a kózépszumatrai malájok 176 cm-rel és Amerikában pedig a patagóno~ 175 ern átlagos magassággaL Az egész földön a legmagasabbak a dinkák l&O cm-es és a Szara négerek 182 cm-es átlagos férfitermetteL ~zzel szemben az alacsony rasszak az úgynevezett törpe emben·asz·:szok Európában a lappok 152 cm-rel, Amerikában az eszkimók 157 cmreJ, Dél-Azsiában és a Szigetvilágon, az apró csoportokra szétszóródva !alálhatú negritok 144 cm-rel. Ugyanolyan magasságúak a délafrikai óu.~manok . Az emberiség legapróbb termetű csoportja ct középafrikai pygmaeusok 140 cm átlaggal, a nők 135- 136 cm átlaggal. Ezek az átlagértékek az egyes csoportokon belül természetesen egym ás meHett élnek, főként Európában a legkisebb faluban ls. A második 1€gjobban szemlélhető jelleg az agykoponya alakja. A mai tudom
9

lanezid valamint Dél-lndia és a sarkvidék túlnyomóan hosszúfejű rasszuk által lakott területek. Közép-Afrikában a hosszúfejűek mellett közép- és rovid.fejü~k is előfordulnak. Európában csak északon és délen vannak r. osszúiejűE:k által lakott nagyobb foltok, míg Közép-Európában túlnyomóan ~'OVidfejűek élnek. Egyébként Európában egészen kis területek(?n is a legkülönbözőbb koponyaalakokat találjuk egymás mellett. Ugy anily - n kevert terület A1nerika is. Ázsia viszont a rövid és a túlrövidfejü ek hazája. A többi jelleg felsor·akoztatása nélkül nyilvánvaló bizonyosság a z. hogy nincsen egyetlen olyan testi bélyegünk sem, amely egymagába n (']egendő volna arra, hogy valamely rasszt pontosabban n~cghatározzo n . A z embercsoportok közöLti különbségek nem minőségbeliek (kvalitativ). hanem csak m ennyiségbeliek (kvantitativ), foko zatbeliek s mindig a rasszjellegek egy bizonyos nagyobb mennyiségének együttes előfordulására v an szükség, hngy valamely rasszt élesebben tudjunk körülvonalazni ·~s m cglwtárvzni. Rasszkeveredések, rasszk ereszteződése k esetében ~em keletkezik '-L.i, a rasszszülők jellegeinek középértékeivel bíró rassz, hanem az eg yes jellegek külön-külön öröklődne k a Mendel-féle szabályok által előírt módon. · Az ismeretlen tényezők hatására hirtelen fellépő új tulajdonság,)k ~ a kereszteződés folytán létrejött új jellemkombinációk megmaradá~éi t, sraporodását vagy kiirtását a hosszabb ideig tartó földrajzi elszigetelőd és (isolatio). ~;alanlint a természetes és társadalmi kiválogatás (selectio) szabályozzak. Különösen nagyfontosságú a rasszjellegek szempontjából a társarlaln1i kiválasztódás eze rféle útja és módja. A .z embenség osztályozására v onatkozó kísérletek és szánnazásfá.k n em tdcinthetök ma egyebeknek, mint több-kevesebb v alószínííségqel bh·ó P.gyéni vélentényeknek. Az az immár 200 év óta folyó tudományos törekvé~, hogy az emberiséget az állatok és ·a növények példájára élesen elkülönülő rendszertani csoportokra : fajokra, sőt nemekre tagolják, mind · ezid~I~ ne1n siket ult -· hirdeti teljes tud01nányos felkészültséggel BartllC~z L ajos. nA z emberiség rasszbeli tagozódásának nagy kérdései csak akkor lesznek mef_!oldhatók, ha minden egyes nemzet elvégezte a saját területének és iegfőképpen a saját rassz beliségének a jelenre és a multra eg y . aránt vonatkozó rendszeres feldolgozását. " Ettől azonban ma még igt~n JnPssze van az emberi.ség. Az eddjgi kutatások azt bizonyítják, hogy rasszok sehol sem éln(~k eJh a t&:-olt zárt csoportokban, hanem igen különböző n épekben találhatók meg. V1&zor1t ugyanazon népben különböző rasszok r észei, töredékei for ciulnnk elő. Ha az életben szétnézünk s a földkerekségen körülutazu nk , rn indenütt első sorban népekkel találkozunk. Ezért a n ép fogalmával ís tisztába kell jönnünk. Népen á ltal ában közös kuHúrjavakkal. bíró és az összetartozás tud ntá ra ébrerlt kisebb-nagyobb embercsoportokat értünk. A történelem tanusága szerint n épek állandóan születn ek , az é letan~nt n i '?ltünne k, h osszabb-rövidebb ideig küzdenek s azután letünnek é::~ m cg:szünne k. Közben átalakulnak , keverednek, szineződn ek. Kis n épek b0l hódítás, szövetkezés, beolvadás által nagy n épek lesznek . Na~ y n épek széttöredeznek , elemeikre b01n1anak . Embe rek , e mbe rcsoporh>k

10

egyiÍ{ nér kötdékéből a másikba lépnek át. Sőt a népek meg is válto~­ tatjók nyelvüket, kultúrájukat , ~zo kásaikat, sze rvczettségüket és m 2g nevüket is. A nép elsősorban m'Üveltségi és nem fajtabeli egység. Ezért a nép és a rassz ma a legtöbbs~ör nem fedi egymást. Egy népnek szinte sehol sem fe l~! meg Pgy külön rassz. A népi egység tehát n em jelen t rasszbeli eg_ységet. A. népek: rasszmozaikok. S a népeknek egymástól való embertani különi1ozése a legtöbbször csupán a bennük képviselt rasszok számának és gy akuriságának különbségét, tehát egyszerűen a rasszbe li összetételben való különbségét, nem pedig tökéJetes és teljes rassz s m égkevésbbé fa];<ülönbséget jelent. A z általános fogalmak tisztázása után lássuk a faji embertan (rasszantropológia) tudásai á ltal megállapított európai emberfajtákat, hogy szerepüket a rnagyar néptest szövetében könnye\>ben felmérhessük. M_t jelentenek a lépten-nyomon elénk bukkanó kife jezések : nordikus, al~i. dinári, medite1·rán, tau·rid, keletbalti rassz? Minö testi jellegek összetevő­ dés~t rejte-n ek e nevek?! Górnöry Sámuel megfogalmazásában : A nordiktts 1·assz jellegei a következők: Magas (átlagtermete 173 cm.), hosszúkás fej (do1ichokepha1), hosszúkás ar~, széles váll, férfiaknál keskeny , nőknél széles csípő. Kissé hullámos orr, mélyen fekvő szemek fejlett állcsúcs. Fogak, ajkak merőlegesen :illnak. rehérbőrű, kékszemű, szőke. Elterjedése: Skandináv félsziget, Északnémetors?Jág, Anglia keleti r~sze, Egyesült Allamokban , Ausztráli ában , Belgiumban:- Északfranciaországi:>an keverten kisebbségben é J. Ho.z~nkban szétszórtan. fő1 eg nyugaton és különösen a városokban taJt\ l h «l tó. AL. ulpi rassz :alacsony, alig középtermetü (átlagtermete 163 cm.), éJ ko pon) a rövid , széles és kerek. Arca széles, alacsony. A pofacsontok szélesek, de n em oly laposak és kiállók, mint a keletbalti és a mongoloid fajtáknáL Inkább csak kikerekítik az arcot, mely hez alu] kifejezetle n álksúcb f lrul. A szem laposan fekszik az alacsony és széles szemüregben. A S'!i :m.r[s és szemöldök megl ehetősen egyenes és közel jár a mongoloid ft.:rde sztmPez. Az orr aránylag rövid. Az orr gyöke mélyen fekszik és kisse lapos, az orrhát lassan emelkedik és a csúcs to111.pá n végződik. Haj és !:.LE'n1 színezése sötétbarna, ritkás. Elt2rjedése: Közép-Európa, különösen Franciaország. Délné metország, t;.:;Lak-Olaszország és kisebbségben majd egész Európában. Hazánkban sok h elyütt található s különösen n y ugaton. A d·t nári rassz: magas termetű, magas, hátul csapott koponyájú, rövHl fejü. Az arc keskeny, 1nelyet erős, durva vonalú áll zár be. Az orr hajlott sa~orr. A szemek rnélyen ülnek, kissé kidülledők , b a rná k A szőrzet barna és d-G.s. A fogak, ajkak merőlegesek. Eherjedése: Balkán-félsziget közepe, onnan felfelé Dél-Németországban, Kelet- Francia és Észak-Olaszországban . Ny ugati szlávok között ·;s Ukrajnában is. Hctzánkban majd minde nütt, különösen délen. A ·m editerrán rassz: alacsony termetű, (átlagtermete 161 cm) fínom cscon•ozatú, arányostermetiL A fej hosszú , az arc ovális, az orr keskeny, de röy\·!debb, sLélesebb. mint a nordikusé. Az ajkak és a fogak állása

11 merőleges.

A l~aj és a bőrszín barna. A szőrzet dús. A vonások lekerekitett(·k, 1ágyak. Elterjedése: A Földközi-tenger melléke, a spanyolok délolaszok, dé:frandak , gorögök, bulgárok, románok egy része, Északafrika. Hazánkban teljesen szétszórtan él. A tau1·id rassz: nagyközepes (átlagtermete 167 cm), inkább zömök, hízásra hajlamos. Karok , lábak rövidek, széles vállú, rövid fejű. Homloka alacson·:, rézsutos, a homlok és az orroldalrajz gyakran egy vonalat képe.t. A koponya kúpos jellegű, de nem lecsapott, mint a dinárié. Az arc ~zél~s ovál. A ~záj nagy, az ajkak vastagok, az áll elég erős, de behúzódott. A ~zőrzet sötét, erős, a szemöldökök gyakran összeérnek. ~}terjedése: Előázsia, Kaukázus, Perzsia, Arab félsziget, a Földközltenger vidéke, a Balkán egy része és szórványosan Közép- és DélEurópában. lia1.ánkban leggyakoribb Erdélyben az elmagyarosodott örmények közvit és a török hódoltság volt területén. A keletbalti rassz: kisközepes termetű (átlagmagassága: 153 cm), testalakja széles, nyomott, kissé esetlen, törzse hosszú és széles, vállszélessége nagy, végtagjai tömöttek, karjai aránylag hoss_?:úak. A fej rövid, szé!cs, k erek, meglehetősen durva csontozatú s kissé szögletes. A fej a testhez képest aránylag nagy, a homlok széles, kissé hátrafutó. Az arc széles, alacsony, elég nagy, kissé szögletes, a járomcsontok jól fejlettek, oldalfelé erősen kiállanak Az arc kissé lapos, mongolid . A szemek kicsinyek, egymástól távol fekszenek. A szemrés keskeny, néha ferde. Az orrgyök lapos, széles, alacsony, az orrhát rövid, homorú, orrcsúcs tompa, E-résen felperdülő, úgyhogy az orrlyukak látszanak. A száj nagy, az áll durv~c~ontú, erős, az állcsúcs gyenge. A haj hamvasszőke, a nem szürke vagy fchPres kék. A bőrszín sárgásszürke. A szőrzet gyenge. Elterjedése: Észak-Kelet Európa. Nyugati szlávok között és UkraJnáhan Hazánkban az észak-északkeleti és a dunántúli részeken van a legjobJan eltt:rjedve. (Nálunk mint ugor rassz.) 1 .'.?. cu1ópai népek a felsorakoztatott európai emberfajtákból szovodottek és ezeknek a rasszjellegeit vizsgálják, elemzik fajkutató tudósaik, hogy feu:l€tet adhassanak faji felsöbbségük kérdésére, legalább is ma, n épii~< dlenál~ó készségének fokozására. Önk~ntelenül vetődik fel előttünk a kérdés: minő emberfajtákból áll ma a magyar nép, v atlnak-e eredeti magyar rasszok és nem tűntek-e el az évez1edes harcokban? És végül keressünk feleletet a ma annyiszor felvE:.tóuutt kérdésre: ki hát az igazi rrtagyar? Ar;. embertani tudomány atyamestere, Broca Pál azt vágta szemünkbe az első embertani kiállítással kapcsolatban a mult század hetvenes éveiben: ,.Hát önCk lovagia magyarok, annyira sem becsülik -a saját fajtájukat , ho:;:,. annak tanul!nányozásával rendszeresen foglalkozzanak"? Vagy nem mégdobbentő , hogy Deniker , Európa első rasszantropologiai térkép€Ú1 üres fehÉ:r folttal jdzí Magyarországot? 1 L edjg a töt-ténelern és a természet másra hivott bennünket. A K árpátok l11edencéje Eurázia legkülönbözőbb népeit vonzotta. Agathyrzel<, dáJ
ll

vok s ~ tübbi népnevek, m elyek alá a különféle törzse knek egé~z ~o ra tattozvtt. Ezek, ha el is tüntek a történelem színpadáról, nem pusztultak ~l a tudomány számára. Emberanyaguk egy része, illetve típusaik az egy1násután következő nemzedékek h·osszú és bonyolult láncola ta útjáo, kisebb-nagyobb 1nértékben bejutottak a magyar nemzettestb~ is, s h')l eredeti alakban, hol n1eg erősen átkeresztezve megmaradtak a mai napig és i t L einek közöttünk Eredeti típusaikat pedig úgy harci temetőkbr-m , miilt békebeli sírjaikban a magyar föld megőrzö ereje őrizte meg oly gazdagságban, melyhez hasonlót külföldön csak kevés helyen találunk. Hazánk népe és földj e valóságos élő típusmúzeum , az euráziai rasszl-:·,_ veredések tanulmányozásának klasszikus terüle te, s E urázia rassztörténetének leggazdagabb tárháza. l:>e hát hogyan ism erjük meg enny i lipustörmelék közül a magyar er,1bert ? . Egyesek szerint elég lesz, ha alaposan szemügyre vesszük a jó magyar nevi.!eh.ct s kiválogatjuk belőlük a leg~zebb típusokaL Mások az oklev0lekktl igazolható régi családok ::; azok régi ké pe i mclle1t kardoskodnak, s ott remélik a hiteles magyar típusokat. "Az igazság útja sokkal fáradságosabb. Ne m elég az élő magyarságr>t rr.egvizsgáJni. Végig kell haladni századról-szá zadra a honfoglaló magyarokig. Majd azokon túl tovább kell m enni visszfelé több irán yban. Tanulmányozni kell mindama népeket, amelyek valaha éltek hazái)kban, minc!·amo területeket , amelyeken a honkereső magyarok valaha megfordultak, s m!ndama népeket, amelyek a magyarsággal nyelvi és művelődési rokon5Hgban vagy rasszkeveredésben álltak. C~ak ilyen szélesk9rű és kiterjedt viL.sgálatok tudnak fén yt deríteni a honfoglaló magyarok rasszbeli összetételére és arra, hogy a mai magyar n e mzettestben kimutatható tí pusoknak rni az eredete és a történeti jelentősége." Az igazság felkutatásának fár asztó útjára korán lépe tt a magyar tudo1.-l&ny, amely lépést tartott a külföldi tudomány fejlődés m en e tével. Az eiső embertani cimet viselő munkát a soproni J ohannes F1·idelius írta l 6ol -ben Ex Anthropologia címmel. Magy ar nyelven F ejé r György szól?.ltatta meg 1807-ben "Anthropologia vagyis az embe r ismertetése"

..

C'iiTlmel. ~'\.

mai értelemben vett emberlani munk~t sság hazánkban Le nhossék József: Kranioskópiá-jával kezdődik l R75-ben . 1876-ban Buda pesten megtartják a nemzetközi embertani és ősrégészeti kongresszust és 1881-bcn egyetemi tanszéket szervez Trefort miniszter. Az új egyetemi tanar, Török úurél n €hány év alatt 10 ezer koponyából és 1000 csontvázból álló h':\taJmas gyüjteményt hord össze, amely akkor az egész világon párját 1 itkítJtta. l\1unkássága nem deríte tt fényt a m agya rság embertani megjsmflrésére. Tanítvány ai sok kérdést világítanak m eg s Pápay Károly, Jankó János munkálkodása új irányba segíti a kutatást. A Néprajz i M :~i ­ zeuE1 segítségével Bartucz Lajos 3000 hiteles koponyát s ezer hitel~s cson tvázat állított a tudomány szolgálatába. 3000 felnőtt egyén összes mérctével, 160 ezer katona tesmagasságából és 60 ezer iskolásgyermek termet, szem , haj , bőrszín adataiból álló adatsorozattal pedig elősegítette a rnaj magyarság rasszbeli összetételén ek vázlatos felállítását, és az em-b(lrfa]láKnak magyar földön való történ etének alapjait rakta le. Méhely Lajos életrajztaní (biologia1) irányban kutatva vérvisszahatás-os alapon ig~r(:\l~z.iK a faji hovatarlozandó::;ágot megállapítani.

13

Afajkutatás kérdéséről hatalmas munkák jelentek meg magyar nyelvtn: B~11 tucz Lajos: Fajkérdés-fajkutatás (1940); A magyar ember. A rr.agyarság anthropologiája (495 oldal); Somogyi József: A faj (1940) ; SzaL0 Zoltán: Az átöröklés (1938), amelyek méltó versenytársai higgad t-ság~tkkal a német alapvető müveknek, így Egon Freiherr von Eickstedt ezerold·-:tlas "Rasskunde und Fassengeschichte der Menchheit, Stuttga··t, 19::H. ·' ·~í1nű munkának. Broca Pál ma megváltoztatná kritikáját és Deniker új térképén többi! i1ern fehér folttal jelezné Magyarország emberfajtáit. A 11nyi bebizonyosodott, hogy a magyar nép is rasszmozaik, amelybwn mit~den eu1·ópai embercsoport, mint fajta, külön színes kövecset jelent. De beszélhetünk-e eredeti magyarfajtáról, vagy fajtákról? Hogy vPiekednek erről a kérdésről a magyarság fiai, vagy milyennek látj?k t:zt a típust: Bél Mütyús 1735-ben Notitia Hungariae novae historico-geographi•.\l c. müv-=ben találóan írja le az ősi típusú magyarság legjellemzőbb tes~i belyegeit: . zömök, inkább alacsony mínt magas testalkatúak, legtöbb•.!n szüi héskék szem űek , a nap.s ütés megszokásától sötét arcszín űek." Ez a leírás a keletbalti rassz fővonásait tartalmazza. Bél ebben a típusban lát.ja az ősi tipu~ú magyart. Ezzel szemben Pulszky Fe·r enc egyik országgyűlési beszédében n yiltan kimondotta, hogy magyar típus nincsen, mert "az utolsó magyar szabású ember régesrég, évszázadok előtt eltűnt a föld színéről, annyira !-\:~­ vercdett, párosult, nivellálódott az a keletről idevándorolt kis nép, meJ :~· a mai mag_varság törzsöke." EL. a vélemény nem egyedülálló. Hol nyiltan, hol burkoltan megtaJáljul~ igen különböző szerzöknél. Herman Ottó: "A magyar nép arca é jelleme" cím ű munkájában úgy látja. hogy: "A magyar arcnak nincsenek kirívó faji jegyei, s a m3gyar közrend férfiainak arca átlagban megfelel a férfiszépség európai fogalmánHk " 1 _ Vúmbéry Arntin egyenesen kijelentette, hogy: "a magyarok illéli nemzedékének ereiben az ősmagyar vérnek egyetlen cseppeeskéje sincsE-n tobbé meg." 1\ közhit ellenemond ennek a véleménynek. Szerinte van magyar típu~;. Ezt a magyar föld és a magyar lélek együtt termeli ki és alakítja ki. Az évezredes magyar nemzet, magyar élet és magyar haza a n1agyar ember ala'kjában oly szorosan összeforr, hogy egyiket a másik nélkül el sem tudjuk képzelni. · És hogyan vélekedik a külföld a magyar típusról? Az érdeklődé& visszanyúlik a honfoglalás korára. A nyugati kútfök általában sötét szinek~'€1 festik fs rút külsejűeknek írják le. Ottó freisingeni püspök a XII. sz.- ban azt írja rólunk: "külsejük marcona, szemeik beesettek, termetük alacsony, viseletük vad, nyelvük pedig barbár, úgy hogy a sorsot kell vádolni, vagy az isteni türelmet kell csodálni, mely e szörnyetegeknek ilyen pompás ország birtokba vételét megengedte." Ezzel szen1ben a keleti és a hazai kútfők jó külsejűeknek és magasabb tennetűeknek rhondák őket. Abból, hogy a nyugati' kútfök rútaknak, a kell ti ek pedig tetszetöseknek festik le a honfoglaJóka t, arra következtethetünk, hogy elég nagy számmal kellett közöttünk lenniök olyan keleti (mougoloid) tít--usoknak, amelyeket a n y ugati ember rútnak tartott, mi'1t-

14

hogy tőllik nagyon különböztek s teljesen idegenek voltak. A keleti írók dknben ilyen típusokat már többször láttak, sőt közöttük is elég ~ok J~hetett belőlük, ezért szépnek látták. Kulönben freisingeni Ottó püspök leírása teljesen ráillik a nyugati hettarőr~zo1gálatot teljesítő besenyőkre , kik az újabb embertani lelete k tanusága szednt tényleg alacsony termetűek é~ erősen mongoloid arcúak voltak. Abból, hogy a nyugati kútfők alacsony, a keleti és a hazai kútfő ~< m~~asabb magyarság1ól beszélnek, a honfoglalák rasszbeli kevertségére köv ~t:~eztethetünk. A kútfőkbői is ktderüL, hogy a honfoglalás ko1·ában a lcih·nyeLő eu·rópai lakusságtóL különböző " magya-r típusu. sőt több ilye·rt úgy nevezett ,,.magya·r típusu volt. Beudant) híres francia ásványtannal foglalkozó tudós 1818-ban beü t[ zta Magyarországot és azt írja: " A magyarok , úgy látom, még m egö=·iltPk a magyarországi síkságokon azokat a sajátos jellegeket, amelyek őket más ~1épektöJ megkülönböztetik." Ugyanez derül ki Edwards-nak 1829-ben megjelent "Das characteres physique~ des races" cím ű m"unkájából is, me ly e korban ennek a külön le~es magyar tipusoknak legrészletesebb és legjellemzöbb leírását adj .:J: Az ország elzártabb vidékein gyakran talált: "meglehetösen kerek fejet , alctcsonv, futó homlokot, ferde vágású szemeket, felemelkedő külsö szógh:•ttel, rövid, lapos orrot, vastag, kiálló ajkakat, lapos n y akszirtet, mel:v a n yakkal egy vonalat alkot, gyengén fejlett szakállt, alacsony termetet" - tehát mongoloid típust." N\.:nl más ez, mint a magyarság egyik legjellemzőbb , de eddig nem emlitett típusának, a turanid rassznak, másként az úgynevezett alfö~d i rass... -uak első részletesebb leírása. l'vlútle1·, a kiváló népleíró és nyelvész ezzel szemben azon a véleményen van . hogy : "a mongol rasszhoz tartozó egyik ugor törzsnek szlávoi<~
15

A magyar tipusok létével kapcsolatban vizsgálat tárgyává kell tenni

a ma é)o magyar ág rasszösszetételét. Bartucz Lajos szerint a magyarság Inai hozzávetőleges rasszösszetétele szerint a következő képet mutatja: turanid rassz vagy a lföldi ra::;sz ugoros vagy kele t-balti r as. z dinári rassz alpesi rassz e l őázsiai : tauri d rassz mongolid (palócok, kúnok , k :sal!öld,

eu

~sre

3011.'o

.zo :;,, 2011/o 15°/o ~ 0 /o

székelyek ~~

nordikus m editerrán

A m:.t magyarságban a dinári 20°/o, az alpesi 15°/o, a nordikus 4°/o

és a mediterrán l 0/o-kal, összesen 40°/o-kal szemben 30°/o-os turan id, 200/o-O!::> uJOr, 5°/o-os taurid és 5°/o-os mongoloid rasszkörhöz tartozó fajta a lkotj:1 a magyar n ernzettest zömét. A. nemzetiest két alaprétegét a keletbalti rassz és a turanid vagy aLföldi rassz alkotja, melyet a mongoloid fajta keletivé színez még ma ~ s. De minök a tu·ranid vagy alföldi rassz jellegei: Nagyközepes a terrnt!t e (atlagos testmagassága 167 cm). Testalkata arányos, a végtagr)k inkább rövidek. A koponya rövid. Homl0ka elég magas, domború . Arca zéles az ovális és a lekerekített négyszög között, lefelé kissé keskenyedő, an~ it a járomtáj erős fejlettsége és kissé előretoltsága okoz. Az arc általában széles, lapos ugyan, de mégsem kifejezetten ~:1ongoloid , mert [-lZ arc sík~ából jól kiálló. Az orr inkább kicsiny, mint nagy, az orrhát egy'~­ nes vagy sasorr. A szemrés aránylag kicsiny és keskeny, a belső szemüreg alacsony...4bb, 1nint a külső. A szem, a száj , a fül kicsi. A test szőrzete elég fejlP.tt; szine barna. A szemek barnák EltPrjedési köre: Tisza középsö folyása, Zala, Somogy, Győr várrnegy~, Csallóköz. stb. Országos arányszáma 300/o. );1úngoloid típusok is találhatók elszórtan az országban. Jórészük az ava.:-uktól szártnazik. Jellegei: alacsony, zömök termet, kerek fej, atacsony, lapos, bzé"les orrgyök Ez a típus a palócok és a kúnok közott g~·akori.

A Kisalföldön és a székelyek között egy kevésbbé lapos, inkább tna·· gas, mmt széles arctípus uralkodik. A homloka alacsonyabb, gyakran rézsutosan hátrahajló, az orr is nagyobb, a járomtáj feltűnően durva jellegű. Van azonban még egy nagy agykQponyájú, alacsony, széles hornloku nagy, széles a1 cú ml)ngoloid típus, feltűnően erős , fejlett járomt3.jjal. É.~ egy negyedik mongol típus, aránylag kicsiny agykoponyájú, kesk{\ny homlokú s kissé e lőreálló szájrésszeL Or~~ágos é.irányszámuk 5°/o. Arra a kérdésre tehát, van-e magyar rassz, vagy vannak-e magyar Tasszok? azt kell mondanunk: van, még pedig nem is egy, hanent töbh. A felsorolt ra:.;szok mindegyike szerepelhet és szerepel is n1agyar típ11s gyanánt és pedig annál nagyobb joggal, minél nag~obb a gyakorisága és minél ősibb az eredete. A 1nagyar nemzettest két alkateleme: a keletbalti-ugor és a turan~d­ alföldi ras<-z a .tö1·ténelmi viszontagságok ellenére is töretlenül él a mfli

16

'magyar nép zümében. Van tehát maguar típus, illetve ma is megvannaJc a::: eredeti 'magyar típusok. A mai magyarság rasszelemeit ismerve felvetődik a kérdés, m inö volt .1 nonfoglaló magyarság rasszösszetétele és minö arányban szerepe1t benne a ma is megl evő két alkatelem? A honfoglalo magyarság rasszösszetételére vonatkozóan kétféle vél~­ mény uralkodott a szakkörökben. Az egyik a mongol rassz tiszta csoportjinak tartotta , a másik szerint miben sem különbözik alpi rasszjellegű szmnszéJa~tól. Ma a rendelkezésre álló nagyszámú hiteles csontvázlelet.el< a la}Jjá.'1 cldöntötték, hogy a honfoglalók rasszbelileg nem voltak mongolok, ho.ncm gyengén mongoloidok, azaz mongolszerűek. A honfoglaló magyarok embertani sajátságainak megismerése terén az l 9 Z4-es év hozta meg a döntő fordulatot , amikor a székesfehérv~ri ,.RAd16-telep"-en sikerült egy teljesen hiteles, késő honfoglaláskori, vagy ke:1ai élrpádkori magyar temetőt felásatni és a talált anyagot megmenteni Ez az anyag, valamint Maroshegy, Benepuszta, Jászdósa kritikailag n1egvlz:;gi)Jt anyaga szolgáltatta a honfoglaJók rasszbeliségére vonatkozó első hiteles ismereteket . Azóta a szegedi, szentesi, kecskeméti, csákván , tiszab'..lrai sth. sírmezök sok értékes anyagot hoztak felszínre. S megáHa.pítást nyert, hogy a honfoglaló népesség zöme túlnyomóan alacsony .5sk;sközc pes termetű volt ugyan, a vezető elem azonban inkább nagyközepes és ·m érsékelten magas termetű volt. A pogánykori hiteles sírleletek azt is bizonyítják, hogy a sírokban feltűnően kevés volt a nő é a gye~­ mek, ebből a tényből arra lehet következtetni, hogy amikor a honfoglalék ~ hazába jöttek, nem voltak túlságosan bővében a nőknek. A besenyál~ támadása, mely az otthon maradottakat érintette e1 ső orban, ezt eléggé megokolja. Az sem szorul bővebb magy arázatra, hogy az újhazába é rkezés utá''! a nők révén nagy rasszkeveredés indult 'meg. Ez a közvetlenü1 me~indulo ras~;.keveredés nagyban hozzájárult a honfoglaJók rassztípusainak. rasszbeli összetételének európaiasodásához. Az ország északkeleti részében levő sírokból több keletbalti-ugor, az a.ltöldi és a dunántúli sírokból pedig több turanid-alföldi típusú ko ponya került elő, természetesen egyéb europid és mongolid rasszok is szerepeinek a honfoglaláskori nemzettestben. A két fő r assz a keletbalti-ugor s a turanid-alföldi fajta körülbeliif 60-'iQ!J/ o százalékban fordul e lő a hiteles honfoglaló magyar temetökbőL A h c.nfoglaló magyarság tehát európai és ázsiai rasszelemek kever€désé 'Jől , ~négpEdig igen szerenesés keveredéséböl álló olyan rasszmozaik volt, arnelynek föanyagát az europid és mongolid r asszkör határán kialakl.ll c két közti-rassz :a keletbalti és turani d alkotta, amelyhez arán y lag lüs százalékban csatlakoztak más europid és mongolid rasszelemek Alig telepedEtt le a magyar ság a Duna m edencében, mindjárt meginrlult a rasszkeveredés egy felől a nősülés , má sfelől idegen elemek beszívárgása és betelepítése következtében. Ezért találni mind több europid rasszalemet az árpádkori sírokban. Ez a rasszkeveredés nagyobb részhen keletbalti) nordikus és alpi, kisebb részben mediterrán, dinári és turanici rass.lelem.;ket hozott a magyar nemzettestbe. Feltűnő egyes árpádkori ten1~tökben, főleg Dunántúlon és az Alföldön, a mongolid elemek szaporodása is. Ezek a magyarságba beolvadt avar és besenyő maradványok. Nagjobb mérvű fol yamat volt a kúnok betelepedése és b eolvadása. A beclv.1dt kúnok túlnyomóan tauro-turanid rassztípusok által nagy m·~r-

17

tékben ellensúlyozták a tatárdúlás utáni európaiasadási folyamatot, arrtit a n j?ugati telepesek nordikus és alpi hulláma jelentett a nemzettestbelL

Közben északkelet felől, az északi szlávságból állandóan szivárogtak újabb kelet-balti elemek is a magyar nemzettestbe. A rrlagyarság rasszbeli összetétele a mohácsi vész előtt lényegében ugyétnaz volt, mint a honfoglalás .utáni első időkben. Nagyobb eltolódás, illetve elszínesedés a mohácsi vész után, a törok hórtcltság 3latt állott be s főként az utána következő nagyarányú telepítések h0zlák rrleg a mai elváltozást. Ám ez sem jelentette a magyars·íg valamelyik rasszelemének kipusztítását, hanem csupán a nemzettest továbl. i európaiasodását s a rasszbeli összetételnek dinári és alpi irányban való ~ltolódását s főleg különböző rasszelemeknek arányosabb elkevi~­ redését. A magyar nép rassztörténeti folyamatát röviden a }<övetkezőkben lehet összefoglalni. A honfoglaló magyarság mint főleg turanid, keleteuropJd, taurid, kisebb részben nordikus, mediterrán és mongolid rasszelemeket tartalmazó élettani életközösség jött e hazába. Az itt tal~ Lt jazyg-szarmata, hún-avar, gepida, bolgár, szláv stb. maradványokban isrn0t részben turanid, mongolid, keletbalti, részben nordikus, alpi, med.iterrán, dinári rasszelemekből álló kisebb-nagyobb népi rögöket olvasztott magába. l\Iajd a bevándorló besel)yők, jászkunok, az itt maradt ta tarok ?s törökök s a betelepített németek, északi és déli szlávok stb. beolv::~. ­ dásá·vcil újból előbb taurid, keletbalti, mongolid, majd később nordikns, meJite :~ran s főleg nagytömegű alpi és dinári rasszelemekkel gyarapodott. Ebből a vázlatos képből eredmény ként megállapítható, hogy a hon fogh·lók keleti rasszelemei részben édes testvéreket találtak már e hazában is, s így a n1agyarságot alkotó legfőbb rasszelemek honfoglalása legalább 1500 év1·e megy vissza. Másrészt nyilvánvalóvá lett, hogy a honfog1al6k eredeti rasszelemei a sok vérveszteség ellenére sem pusztultak ki, :;öt számban sem fogytak meg annyira, mint azt régebben hirdették, hanem hol tisztábban, hol keveredve ma is itt élnek közöttünk és ~en­ nünls. az ország egyik részében nagyobb, a másik részében pedig kisehb száz:J.lékban. Vannak tehát eredeti rnagyar rasszak és főleg magyar típusok. mert azok az emberfajták, amelyekből ma a magyar nemzettest áll, s :-tnlelyek más nemzettestekben is előfordulnak, itt a Kárpátok medencéjébPn, e különleges tetmészeti és társadalmi környezetben, e különleges meg:;zabott körben mozgó fajtakereszteződésben , s főként a különleges magy ar lelkiség hatására az eredeti fajtatípus lényegének megmaradása mdlett ls rnásként nyilvánulnak itt meg az arcokon, más fiziognomiát , testlnozgást, életütemet váltanak itt ki, mint más természeti környezetb0n és 1nás nemzettestben. Ám éppen ez a más az, ami a magyar embe~·t az azonos nordikus, mediterrán, keletbalti stb. alaprasszjelleg ellenére is magyc~rrá, "magyar típussá" teszi. Ennek két alapfeltétele van: az egyi;, a több nen1zedéken át e hazában való élés, a másik pedig: lelkileg a magy ar nemzeti közösségbe való teljes beolvadás, a közös n emzeti célokPrt ..:raló lelkesedés és munkálkodás. És vc..n történelmi magyar faj is, amely közel tizenkét évszázad joqá·.~ fog1ai helyet Európa nagy történelmi nemzetei között, amelyek a tudomány v'i.Ligosságában kénytelenek tudomásul venni, hogy felsőbbrend!i­ sége és nemesvé'rűsége velük egyszinten álló s kétséqbe nem vonható tény.

lH

Á\ magyai· nemzettesten, mint élettani és szaporodási körön belül,

<E:gyinással állandóan kereszteződéshén élő vérrokon egyénekben nemzedék! öl nemzedékre öröklődő, különleges összetétel ü testi és lelki öröklésan:,·agnak a történelem évezredes sodra és a magyar haza természeti ~s társ~dalmi környezet által megszabott megnyilvánulása az, ami a magyai"t a vHág minden más népétől m egkülönbözteti s a magyar n emzettEstet '{Ülön egyéniséggé: történelmi magyar fajjá teszi. Ebből természetszerű a követelmény, hogy a magyar nép e lsősorban "i~m erje m.eg magát", ne fusson idegen fajok szemkápráztató tüzijátéka után, ne botorkáljon a vérmisztérium ködös útvesztőjében , ne kapkodjon idegen jaji ideálok után, hanem értékelje, védje és fejlessze tiszta és ·?si ftljtáju. erényeit, lelkületét, eszméit és ápolja faji tisztaságát. Ne tekintse legnagyot b érté két, a magyar ősi típus t , típusokat, alacsonyrendűeknek , a rnagyar lélek művészi és tudományos s gazqasági m egnyilatkozásai l · nA hel yezzE: a külföld után. Legyen büszke arra, hogy Eu·rópa népei közul egytke 1)apyunk azon keveseknek, akiknél a faJi , a nyelvi és a történef,t leszármaz ás több mint ezer éve töretlen vonalban fut a mai napig. Elnagyolt keretben így fogható össze "a fajkérdés és a magy ar faj '' ma a7lnyira időszerű fontos kérdéstömege és az a bizonyosság hogy egészen €lnagyolt körvonalú és részleteiben nagyon hiányos a vázlat, ami~ a fötdkereksé.~P n élő népek és a magyarság rasszbeli összetételéről és a raszszok.11ak hazánk területén való történetéről ma m ég adhat az embertan tudor.oánya, de hiszem, ez is teljesen elege ndő arra, · hogy meggyőzzón bennünket a magyar embertani kutatásoknak mind az egyetemes tudomány, mind a nemzeti önismeret s a magyarság ő~története szempontjáLi>l való felette nagy fontosságáról. · '-\ 3ukszor felvetődött kérdésre pedig : ki az igazi magyar? röviden ·és t:tikai alapon azt felelem , az a ma_qyar emb e·r, aki a származáson felül rnind~n ké pességét , rnunkásságát, s ha kell életét is feláldozza a magyar -népi küzélsségé·rt!

Felhasznált forrásmunkák : Bartucz Lajos. A magyar e m ber. A magyarság a ntropológiája . Bp. F ~ 1 jh'érJf>t:, fajkutatás. Bp. 19':1:0. Az emberfaj ták és a magyarság faj i összetéte:\!. KordéJ: 1935. - Magyar faj . Mai magyar ság életr ajza. Székesfehérvár. - N yéki K á lmr.n: Vallás és fa j. Bp. Sz. I. T. - Somogyi József: A faj. Bp. 1940. - Szabó Zoltán : Az átöröklés Bpest. 1938. - Bottyán Árpád: Magyar faj, magyar nép, magyar nemzet . (12g- .3tJ). - - Gömory S ámue l : Faji lélek és magyarság (86- 95). Bartha Tár.;. évkönvvP.. 1342. - Egon Freiherr von Eickstedt : l. Rasskunde und Rassengeschichte -der lVI :1schheit. Stuttgart, 1934. 2. G rundlagen der Rassenpsychologie. Stuttgart, 1936. - B. Pete rmann: Das P rob lem de r Rassenseele. Leipzig, 1935.

Az oktatófilm módszeres felhasználása* EJ.a,igi tapasztalatok. A kötelező filmoktatás kezdeti idöszakának 1.:tpasztalat:ii (1924-1932) a kötelező megállapításolu-a illetve belőlük folyó <'élkitűzésekre vezettek: l. A nagyközönség szórakoztatására ~zánt és épen ez~rt csupán ötletszerűen felépített ismeretterjesztő, ú. n. kultúrfilmt~k iskolai célokra kevésbbé alkalmasak. Ennélfogva az iskolák részére kúlön, ú. n. oktatófilmek készítendök, amelyek az anyag kiválasztásában és elút&rásában a rendszeresség és a módszeresség elveit szigoruan szem elótt tartják. 2. A filmet csak annak az osztálynak mutassu!{ be és csak akkor, amikor azt a tanítás menete megkívánja. E végből minden iskolát el kell látni külön pergőképvetitőgéppel és - lehetőleg minél több tantel em ben - elsötétítő berendezéssel. !v1ásfelől meg az idők folyamán a film iskolai használatát ellenző, i!lttve pártoló pedagógusok vitáiból és érdekes tanítási ellenőrző kísérletekből tisztázódott az oktató-film jelentősége: A film egyike, de csak egyike a tanításban jól alkalmazható szemZéltető eszközöknek. Közelebbről : v élnnak olyan területek és vonatkozások, amelyekben más eszközijkkel nem pótolható, viszont más te:r:ületeken és vonatkozásokban más szemiéitető eszközök (pl. kísérlet, modell, álló kép, kitömött állat stb.) megfelelőbbek A kísérleti számonkérésből kiderült az is, hogy egyPs kinlondottan látási képzettípusú tanulókra nézve egy módszeresen felépitett oktató film egyszerű végignézetése is vetekszik bármilyen más, legjobbminőségű tanítási eljárássaL Mégis hogy a filmmel való tanítástnk a tc.:.nulók minél szélesebb körére nézve eredményes legyen, továbbá, hogy a latottak hatása minél maradandóbb legyen, szükséges, hogy munkánkat minden részletében kellő körültekintéssel és módszerességgel végezzük. Már az első lépés, a fiLmek helyes kiválasztása is nagyon fontos. A rend5zert és mértéket nem ismerő filmpergetés elhibázott dolog, A :dválaosztás aJánlható főbb szempontjai a következők: a) A tanmenet készítese alkalmaval megnézzük, hogy a filmjegyzékcimek a tantárgy ak szcrint csoportosított fejezete milyen filmet ajanl tárgyunk számára. Minden egyes filmnél azt is megfontoljuk, hogy vajjon a film célszerűbb-e, vagy nem lenne-e jobb egyéb szemiéitető eszköz. Gya.k.L·an a film és egyéb szemlélte tö eszközök egymást kiegészítve adják a legkedvezöbb eredményJ.. Valasztásunkba belejátszllatnak különféle helyi és időbeli körülmények is. Például: l. Egy kígyó külsejét szemléltetjúic készitn1ényen, színes ábrán, a kígyó mozgását, tekergözését, tovasiklá5át filmen. De ha van eleven allatunk, vagy megnézhetjük egy kö,* Felolvasva az l. félévi nevelésügyi értekezleten, 1942. X. 5-én.

20 L-eh állatkertben, akkor a film elmarad. 2. A kilőtt golyó útját, a magasugrás egyes mozzanatait stb. lassított, - a sejtek osztódását, a virágok ny:ílá::,át stb. gyorsított pergőképpel tesszük követhetövé a szem számára, de a kellő időbeli arányokra figyelmeztetni kell a tanulókat. 3. Rajzos· trükkíiJmek (a vér kecingése, a tordai hasadék keletkezése stb.) hosszadalmas magyarázatokat tesznek feleslegessé. 4. A gólya életének időben és ~érben szétszórt mozzanatait egybefoglalva szemlélt~thetjük, rövid párperces filmben. b) Fussuk át a tárgyunk részére nem javasolt filmek jegyzékét, keresve-kutatva filmeket a végböl, hogy szorosabb értelemben vett tananyagunknak hangulatos hátteret adjunk, bele állítsuk azt a való életnek nKgfelelő környezetébe. Különösen a földrajzi filmek használhaták fet .igen ]ól más tárgyak szinezésére, aláfestésére. Például: Hannibál hadjáratlival kapcsulatban bemutathatjuk a "Nyári és téli ~épek az Alpokban" citnü filmet. A filmjegyzék tantárgyak szerinti csoportosítása nem terjeszkedhetik ki mlnden ilyen vonatkozásra. c) A filn1 kiválasztásához a címe semmiesetre sem elegendő. Kbzc -· letbi felvilágosítást nyujtanak a filmjegyzékek második részében lev~). "syUabusoku. Itt ugyanis minden film6!t mégegyszer megtalálunk, de ré~.lletczve. A syllabus megadja a tanügyi filmbizottság határozatát, hogy az illető film milyen iskolában és mily~n fokon használható. közli a fi!m felirat&it, vagyis részletes tarta1omjegyzékét, feltünteti a film hosszát P.s· pergetési idejét, sőt reszletes útmutatást is ad a tanár számára. A tanügyi filmbizottság minden filmről birálati naplót vezet és ebbebelekerülnek a filmet vetítő tanároknak a filmre vonatk!Jzó megállapitásai is. A bizottság nagyon kéri a tanárokat, hogy - feleletképen a filmmf'l egyiitt érkező kérdőív meg.felelő pontjára - a filmről minden egye...; vetités alkalmával írjanak legalább is párszavas bírálatot, ne csak az első vetít~s alkalmával. E bírálatokból sürüsödnek le a további filme~{­ készitésénél követendő szempontok d) Részben a helyes alkalmazás, részben a helyes megbírálás célia bó! tudnunk kell, hogy a bírálatokból kicsendülő elágazó kívánalmak fo·lyományaképen az oktatófilmeknek különféle válfajai alakultak ki. A. rövid (4--10 perc) pergetési· idejű tanulófilmeket jól használhatjuk továb~)­ hr..ladás alkalmával. Ezek rövidségüknél fogva bármely tanórába kön vPyen beilleszthetők az óra felépítésének megterhelése_ vagy felborítása nélkül. Az ilyen filmek csak egy-két jellemző részletet mutatnak be. Pé~­ dául néhány városképet adnak, ellenben a hegy és vízrajzból semmit, azt majd egy másik órán tárgyaljuk, esetleg egy másik film segítségéveL Hiba lenne az ilyen filmeket a teljesség szempontjából kifogásolni. Ellenben bizonyos teljességre törekszenek a hosszú pergetési ide.iű ú. n. ös:lzcfoglaló filmek, ezeket meg ismétlések atkaimával célszerű használni. Egyéb megjegyzésre érdemes, különleges filmfajok: a rajzos trükkfilmt~k , a bábus mesefilmek és a hurokfilmek A hurokfilm körben jár: a jobb> i'llegfigyelés céljából tetszésszerinti számban megismétlődve mutat be valamilyen szakaszos mozgást (pl. a sziv, a gőzgép, a robbanó motor mi.íkj-. dése). e) A fil7nkiválasztás legeszményibb alapja lenne a pergőkép megtekintése. Tvíár fellnerült a terv, hogy könnyen hozzáférhető központokban filmbemutató e lőadásokat -kellene tartani a tanárok számára. Mindaddi.g· azonh<.tn, amig ez meg nem valósul, a saját vetítésünkre vagyunk szor ulva. Több éven át, cgvszer ezt, egyszer amazt a filmet vetítve, jelenté··

21 kt~ny

.fiünmennyiséget meg lehet isn1erni és a legmegfelelőbbeket további Vttítésekre kijelölni. ' f) Végill tekintettel kell lenniök a tanároknak a filmkiválasztásban .egymús munkájára. Mert e nélkül előfordulhat az az eset, hogy ugyanazt a "filnwt ugyan<.~z az osztály már egy évben is háromszor látja, pl. a RoO)a Vctu~t a latin, a történelem és a vallástan keretében. Ha pedig ugyanazuknak a fiúknak az elsötöl a nyolcadikig való pályáját végigkövetnők, kiderülhet, hogy a Roma Vetus tizenötször is került eléjük vetítésre, m1g a fiúknak egy másik csoportja egyszer sem látta. Igaz, a film sokoldalú, niás tárgy ketetében egészen más oldalával mutatkozhatik, kétszer-h -\ ror.1szor látva jobban is belevésődik az emlékezetbe. De itt is van határ, végül is csak unatkozva, szórakozottan fogják nézni a tanulók. Idő, költ.:ség, n1unka jobban lett volna kihasználva más film bemutatásával. Ezt .elkerülhetjük, ha a legtöbbet keresett filmeket azok közös megtekintése .és megbírálása alapján jegyzékbe foglaljuk, annak feltüntetésével, ho~ .;a t:gyt.s filmeket mely osztályban, milyen órán és milyen anyagrészlettel kapcsolatban kell vetíteni. Megengedhető hogy ugyanaz a film kétszerhálomszar szerepeljen más-más vonatkozásban, de többször nem. A jeg'/ · :zék netn merevedhet meg. Módot kell adni újabb filmek kipróbálásár;;\, -régibb filmek törlésére. A kevésbbé keresett, a jegyzékbe nem foglalt fitneket a tanárok tetszés szerint vetíthessék. A filmkiválasztást követi az előkészület. A vetítés kétségtelenül tnu:lkát ró a tanár ra, de általában nem többet és nem kevesebbet. mint a wásmj 1ven szemiéitetés. 'Távolabbi értelemben vett előkészületnek tekintendő, de elengedhetetlen követellnény a gép és a film kezelésének alapos elsajátítása. E vegből néhányszor gondosan megfigyeljük, hogy valamelyik hozzáértö ka::-társunk hogyan végzi munkáját. Azután tüzetesen áttanulmányozzuk a g0phcz rueHéke:lt két füzetet: a "használati utasítást" és a "hibakeresőt r'. A legalapvetöub részletmunkákra nézve (gépolajzás, filmbefűzés) enüé"kP.zetü:1ket támogatják a_gép belső falára és a filmdobazok belsejébe ragasztot1 rajzok, illetve nyomtatványok. Ily módon elkerülhetjük azoknak a h ibáknak a nagy r észét, amelyeket a gép eléggé bonyolult volta következtében nagyon valószínűen sorban elkövettünk volna. Még nagyobb biztonság kedvéért a gép működését különösen a megindítás után, de azért Kescbb is figyelemmel kísérjük. Ha akár személyi hibázás, akár
22

filmtárra nem is gondolhatnak Hanem egy oktató filmközponttól kölcsönzik a filmeket. A kölcsönzés szeptember 15-én kezdodik és az iskolai szünet ek kivételével június l-ig tart. Filmet csak írásban lehet igényelni, az igazgatóság tudtával. Az oktatófilm-központ kön vvelésé:re nézve rendkívül fontos, hogy az igénylés szigorúan a minta szerinti leve:ezőlapon történJék. Ilyen levelezőlapokat bármeJy nyomda százával ké~zit pár fillérért. A filmet a tervbevett tanórát megelőzően legalább 14 11appal előbbre kell kérni, 1nég jobb egy nappal előbbre. A 14 nap a hp od..térkezesétől számítandó. Ez nem úgy értendő, hogy, ha filmet rendeltem, 14 napig újabb filmet nem rendelhetek Lehet rendelni filmet akár nlindennap, de mindegyiket legalább 14 nappal a levetítés előtt. Egy ó1ára csak 1-2, legfeljebb 3 filmet rendeljünk A postaköltség kímélése végett hosszabb időre is előre lehet filmeket kérni. De a más-más napon kétl filmeket mindig külön igénylő lapra kell í:rmi. Az igénylő lapokat azután közös borítékban küldjük be, a borítékra rá kell írni az iskola pontos címét. a
23

zanalokat, hogy ~gy~s részleteket álló_k ép alakjában jobban megfigyeltE:s3unk. Pergetés közb~n a filmet lehetőleg ne állitsuk meg a- végböl, ho~y egyes rés~leteket állókép alakjában jobban megfigyeltessünk. Az állóképként vetített filmkocka ugyanis kissé elmosódott kéoet ad csak. Továbbá, hacsak egy kicsit is jobban belemelegszünk a magyarázatbn, k011nyen kiég, mert a 1negállitö karon alkalmazott hővédő ablak vÉ'dő r.C4tás:l nem elég tökéletes. Nem is szólva arról, hogy a mozgókép11ek állóképpé \·alo merevedése milyen kellemetlen lelki zökkenővel jár. Vannc.k azonban fihnek, amelyek különálló, külön is letárgyalható ré~zekből állanak. Az ilyeneket megszakításokkal is vetíthetjük, az egyes. résztkel es~tleg más-más órán, vagy bizonyos részeit el is hagyva. Hogy az ernlllett bzempontokat szem előtt tartva, a vetítés az óra közepén, végen, vagy a következő óra elején történik-e, az lényegtelen kérdés. g) A következő elmaradhatatlan lépés a számonkérés. Csak ennek aJapj3n dönthető el, hogy a film bemutatása milyen eredménnyel járt. Első kérdés: a célként felvetett kérdés't eldönti-e és pedig miképen a film. A zu tán elmondatjuk a látottakat. A lényeges részleteket a táblára jcgyezzilk, a tanulők beírják a füzeteikbe. Fontos, hogy kiemeljük, hogy a filrn miJyen mozzanatai igazolják a már tanult an. agot és hogy mily-en 1 fszletek mondanak úja t. A kérdések útján kiderülhet az is, hogy a tanuJók valamit nem jól figydtf'k meg, vagy nem láttak helyesen. A vitás részleteket kérdések, fel-21etEk és rajzok segítségével tisztázzuk Ha szükségesnek látjuk , a f1hnet vagy annak egyrészét jobb megfigyelés végett újra lepergetjük h) Ha a számadás jól sikerült, igyekszünk a film anyagát kapcsoLatba hoz1ü más tárgyakkal s keressük a módját annak, hogy történelmi, m íívészeti, vallási és nyelvi szempontok is szóhoz jussanak. Gyakran kín:Ukozik alkalom gazdag érzelmi (pl. vallásos, hazafi as stb.) mozzanatok :dak.nát:&sára is. 1-ia tervszerűen végezzük munkánkat, mindez nem kíván több idót, mir. .t bármély n em filmes anyagrészlet. 'I'eendők a filmes óra után. A filmet csak akkor cseréljük vissza és az e~etleges szakadásokat csak akkor ragasszuk n1eg, ha ez okvetle11 ;1l szükséges, pl. újravetítés céljából. Egyébként majd elintézik mindezt, n1ég hoz.lá jobban és biztosabban a központban. A köz ér deke megkívánja, hogy a filmet a használat után mielőbb visszaküldjük Az osztályban történt vet1tés pillanatátél számított 72 órán túl a filmet semmi címen sem ~zabad visszatartani. Az iskolai élet t ermészete, rövid szünetei (pl. vasá1nap) a 72 órába nem számítandók bele. A jelentőlapot gondosan ki k~.il tölteni, mást a filmes dobozba , pl. igénylőlapokat, tenni nem szaba~. A dobozra rá kell írni "nem robbanva égő filmany a g". A visszakülJP.s~ '-· legjobb ugyanazt a dobozt, papírt és spárgát használni; csakhogy a papírt kifordítva alkalmazzuk. Míg a film odaküldése az Oktatófilnlkinmdeltséget terheli, addig a visszaküldés az iskola költségére történt'k. A gép fiLmkapuját a vetítés után v azelinnel kell bekenni. A vazelin fel0lctja a film kopásából keletkezett és odatapadt piszkot. Persze a vazelint ~4 óra múlva, vagy legalább is a. következő vetítés előtt száraz TonggyaL ki kell törölnünk, nehogy a fil?n elzsírosodjék. A gépet szár::1z, de nen1 túlságosan meleg helyen tartsuk, védve savak stb. ártaln1as gőzeitóL A vetítő vásznat is célszerű védőhuzatba tenni és ezáltal elpor.:>sodá~tol, fusttól stb. megóvni. Szükség eseten mosni is lehet. de na gyöngyvászonról van szó szigorúan ragaszkodni kell az l őíráshoz.

24 EJő fo rdul ,

hogy a gép működésében zavar rnutatkozik. Néha ez ol,van , hogy a :tibaktresö füzet segítségé vel magunk is könnyen segíthetünk t-ajta (pl. beállítás hiba). Máskor a gép komoly javíttatására van szükség . A. gepPt csak a VKM Oktatófilm Kirendeltsé_q telefongyá·ri jav ítósz olqá.!atárt:lk 1;.an joga javítani. Idegen műszeréssze l javíttatni tilos. Miu tá:1 rneggyőződtünk róla, hogy tényleg géphibáról van szó és nem példá ul a ilázi vezetékben van a baj,- a hibát jelentjük az Oktatófilm Kirendet,t~·3gr~.ek, t;gyúttal kérjük igényelt filmjeink megküldésének felfüggeszteset A I~lrendeltség értesíti az ő telefongyári javítószolgálatát a gép megvizsgálását ..ak szükségéről. Legkésőbb néhány nap múlva a javítószolgálat ki k :.il
* * * Végére jutva rövidre szabott ismertetésemnek , m egemlitetn , h ogy bcségcs furrás állott rendelkezésemre : különösen a VKM Oktatófilm Klrenaeltség hivatalos közleményeire utalok itt. Legyen szabad a figyelmet fdiúvnom ennek a havi folyóir atnak állandó olvasására. Sok igen has?:nos gépkezelési utasítást, rendeletet, didaktikai cikket ta)álunk benne. Néhány összefoglaló füzete is van : legtöbbször a szeptemberi számok. Pl. G 2szti Lajostól: "Az oktatófilm m ódszeres felhasználásárólu (1939.) ; Zi vu~ ka Alfonztól: " Az iskolai filmvetítés" (1941.) stb. Az utóbbi füzet a filn1ek használati szabályzatát, a gépkezelési utasításokat, a hibakeresí)t, a film és a vetítővászon ápolására vonatkozó tanácsokat tartalmazza. Szakkönyvekben sincs hiány. Ilyen például V idacs Aladár: "Az oktató f ilm és kP.zelése" . Dér Zoltán

25

I.

Iskolánk multia. A z ultéze t a lapítási évének az 1850. esztendő tekintendő , amikor -...;Opronban egy katolikus jellegű al·reáliskola keletkezett, amely 1850. évi f{)któber hó l-én nyilt meg. 1853-ban az ág. h. ev. hitközség állitott f~l egy e1;a;~.g . jellegű alreáliskolát. A két felekezeti jellegű reáliskola 186 ~1 ban egy~síttetett s 1876-ig községi jő1·eáltanoda néve,.11 szerepelt. 1875ben a hatosztályú reáliskola nyolcosztályúvá alakult. 1875-ben megnyilt a hetedik s 1876-ban pedig a nyolcadik osztály. Iskolánk 1876 januáT l-tól kezdve állami jellegűvé lett. A kat. reáliskola 1850-től 1856-ig a Városmajorban működött , 185 7től kezdve a mai helyen nyert elhelyezést. Iskolánk épületének a Ka-szinó felőli szárnya 1872-ben épült ki. Amikor az iskola 1876-ban állarnivá lett, csak a földszint és a második emelet helyiségeit foglalhatta el. 1892 jan. l-én az egész épület az állami főreáliskolának adatott át, egr úttal az állatr és a város költségén átalakíttatott. Jelen alakjában és nagyrészt beosztásában is 1893 szeptember l-én készült el. Az int0zetnek S zéchenyt 1stvánról való elneve~ését a V. K . M. 1922. 22-én kelt 64.408/V. sz. rendelet ével engedélyezte. A soproni állami Széchenyi István reáliskolának reáZgimná.úumma val6 átszervezését a V. K. M. 1930. évi szept. 7-én kelt 540- 10/ 16-19 ~; u. számú r endelete rendelte el, rnégpedig az 1930/31. tanévtől kezdődően fokozatosan . 1:-:JJÜ/37. tanévben befejeződött a reáliskolai tagozat. A ,;·. K . NI. 1936 évi június hó 10-én kelt 34.025/ V. l. sz r . alapján !n·"téze tünl< hivatalos címe: Soproni állami Széchenyi István gimnázium. 194112. tanévben befejeződött az intézet reálgimnáziumi tagozata. 1B42. május hó 8-án, G I'óf Széchenyi István családi címerével ellátott új iskolai jelvény t fs kötelező iskolai öltözetet kapott az intézet ifjúsága. HH2. évi május ho 17-én rnűvészi kivitelű " Gróf Széchenyi István" zászlót 3Vatott az intézEt. 1943. Pvi augu3zlus hó 7-én az intézetet hadikórház céljaira lefoglalták

i ,?. i:r~tézet főiyazgatói . Dr. Kádas Rudolf 1862- 1878; Dr. Németh Antal 187ü-HJ02; Városy Tivadar 1902-1917; Dsida Ottó 1917- 1932; Dr. Acsay István 1932-1933; Dr. Kemenes Illés 1933-1935; Dr. Liber Béh i935-1940 ; Dr. Silnon László 1941-től. Az intézet igazgatói: Tauber Sal. Ferenc 1850-1855; Rách Sal. Ferenc l 355--1858; Gar tner Ferenc 1858-1859 ; Rodich Ferenc 1859-1867: G~ronnai Kossow Albert 1867-1868; Fuchs Pál 1868- 1870; Ulber M átyás lü70··- 1872; Salanlin Leó 1872- 1897; Dr. Wallner Ignác 1897---"'1 914; R0dt Lajos 1914-1919; Lauringer Ernő 1919-1941; Dr. Gábor Géza 1 941 - től.

26

ll.

Iskolánk az 1942143. iskolaa évben. J. Az iskolai év lefolyása. 1943. évi augusztus hó 7-éri a tanári testüiet tócb tagja, valamint az intézet növendékei segítségével az intézetet sürgősen kiürítette az igazgatóság, és a rendelkezéseknek megfelelően a z iskola ingóságainak egy részét az ifjúsági, önképzőkönyvtárral. az orvö::; szabával és cserkész-otthon felszerelésével együtt a tornateremben elraktározta, az iskolapadok hely hiányában a padlásra kerültek. A hadjkórhúz megbizottjainak meg nem értése sok nehézséget okozott, másrészt az iskola irattárának önhatalmú áthurcolása nagy zavaroknak lett az elő­ idézője. A nehezen meghagyott intézeti helyiségek berendezése a késedelmes átépítések és helyreállítási munkálatok miatt nem történhete tt meg kellő időben, sőt hajléktalanná lett hosszabb időn át még az igazgatói iroda is, ami rendkívül megnehezítette a négy különböző helyen megir~-:i'l..tló iskolai élet irányítását. Alakuló értekezletünket 1942. évi szeptember hó l-én tartottuk Szeptember hó 2-án voltak a javító vizsgálatok, 2 --3-án pedig a különbözeii és a magánvizsgálatok Szeptember 4-5-én pedig a pótheiraiások. Hely hiányában a beiratkozások a Szent Domonkos-rend "Credo házá"-ban folytak le, amelynek dísztermében tartotta ,.zután a hontalan intézet szeptember hó 8-án az évnyitót; ugyanezen a napon elvégeztük az osztályrendezést és az iskolai szabályok megmagyarázásá t. A rendes tanítás szeptember hó 9-én kezdődött s a rendtartásszerü, v~lamint az ·~ !rendelt szénszünettől (dece1nber hó 20-tól január hó 24-ig)· és szün~tcktől eltekintve június hó 2-ig folyt, a VIII. osztályban május hó 7-ig. Az összefoglalásokat június hó 4-től 8-ig tartottuk, a VIIl. osztályban pedig május hó lO -től 14-ig. A tanítás az I-IV. osztályban az "Ag h. ev. líceum" épüLetében: az V-1TJII. osztályban a "Szent Benedek Rendu gimnáziuma épületében, a r endkívüli rajz a Képzöműszeti Kör Liszt Ferenc utcai helyiségében, a n1úvészettörténeti, fizikai, film, ének, izr. hittan az intézet 1neqhagyott ·v egytani előadóterrnében folyt délután 1/43 órától este 1/2? ór~ig 40 perces orék keretében. A :.: 1skolai évet június hó ll-én fejeztük be ünnepélyes Te Deumn1al. 2. Épiilet. Az intézet épülete hadikórházzá alakíttatott át és az intézet birtokában maradt elsőeineletl és földszinti rész falazással teljeseu elküJöníttE!tett a hadikórháztoL A IL emeleten lévő fizikai szertár, dolgozó és előadóterem lezáratott, szintúgy a r ajzszertár és a dolgozó. Ezekhez az intézE:t nem férhet hozzá. Az első emelet Templom-utcai részén az egyik osztálv tanári tanácskozának, a tanári könyvtár dolgozója igazgatói iro·· dá.1ak, az orvosszoba ~rodának alakíttatott át. A földszinten megmaradt a templmn-utcai folyosórész, a két természetrajzi szertár, a vegytani szertár és a vegytani előadóterem. A tanári tanácskozó és az igazgatói iroda ablakai és ajtói fehérre mázoltattak és újra kifestettek 3. A bútorzat. Az orvosi szoba orvosi vizsgálóasztalt kapott 200 P ér t-ekben. A fizikai szertár 150 P értékben gramofont kapott. 4. Végzett tanítási anyag. Az J-VIII. osztályban az 1934. XI. tc. alapján s a VKM. 109.646.' 1938. IX. számú rendeletével életbeléptetett új

27

'Tanterv és Utasítások szerint folyt a tanítás. A tanítási anyag az I-VIII. u~ztályban a honvédemi ismer~tek bevezetésével bő.vült. 4" IV-VIII. osztály ·magya·r ·írásbeli dolgozatainak tételei: JV. osztá.ly. l. .,Gyepszélen fejérlik Toldi 2. Farkaskaland. (Elbeszélés.)

Lőrinc

háza". (Leírás.)

3. Az ifjú Toldi. (Jellemzés.) 4. Hogyan lesz nemzeti hőssé Miklós? (Vázlatos történet.) 5. A víz körforgása a földön. (Leírás.) 6. A márciusi ifjúság. .(Elmélkedés.) 7. " Te vagy a legény, Tyukodi pajtás." (Jellemzés.) .8. "Mind hŐsök .ők, mind a férfiak. ' (Beszéd.) V.

o~ztály:

l. "Magyarnak lenni!'' .. . (Szabad gondolatvez2tés -

2. 3. 4. 5. 6.

iskolai.) a) Szemben Széchenyi István szobrával. (Gondol9tok.) b) Összel a lővérekben. (Leírás.) Süvít a sziréna! (Élmény leírás.) a) Az akarat hőse. (Jellemzés.) b) Növények szerepe az ember életében. Term. rajzi ismertető.) Legkedvesebb íróm. (!rói arckép.) Miért kell ápolnunk a magyar nyelvet? (Iskolai.)

VI. osztály. l. Vörösmarty és a szabadságharc. 2. Becstild meg a magyar honvédet. 3. a) Petőfi és a márciusi ifjúság. b) Toldi és a János vitéz. c) A sport a nemzetvédelem szolgálatában. d) Az ifjuság leendői a természetvédelemben. 4. a) Széchenyi, a leghívebb magyar. b) Arany és a nemzeti hagyományok. c) A Toldi trilogia. 5. a) Jókai magyar regPnyhősei. b) Széchenyi és Sopronvármegye kapcsolatai . c) Fegyelem nélkül nincs emberi közösség. 6. "Hazádnak rendületlenül légy híve, óh, magyar." (Vörösmarty intelmei.) Vll .

o~ztáLy:

l. Uj fakeresztek. (Emlékezés az új világháború névtelen hőseire.

?.. a) b) 3. a) b)

I"lwlaL) Vörösmarty: A vén ctgany időszerű gondolatai. (:~rtekezés ~ Magyar írói sors a XVII. szá7.adban. (Értekezés.) Új hangok Balassi költészetében. (Értekezés.) Magyarorr.zág Súlya · az Árpádok alatt Európa történetében .. (Tanulmány.) 4. Milyen irodalmi irányok húnytak el a rnohácsi mezön és 1n.i ~ lycnr>k keltek életre? (Értekezés.) 5. a) Az Áfium és a magyar sors. (Tanulmány.) b) ·c átogatás Mikesnél Rodostóban. (Elbeszélés.) 6. a) Irodalmi élet Kazinczy l
28 b) Mil é rtek m f"g korunk szelleméből. c) Energiagazd á ikoda unk problémái. 3. ::~) PetMi és az irodalmi népiesség. b) A \ e hér sz én . <') A nye l v művc lés szükségessége és munkaterületci. 4. a) Arany költői műhelye. b) Az Arany -Petőfi kö ltői hagyomány sorsa. c) Az ifjúság közgazdasági nevelésé ne k időszerű kérdései. 5. a) Az értelem és érzelem küzdelme az Emb~r tragédiájában. b) A lét és n emlét gor1rlolatá nak visszhangja irodalmunkban. c) "Pályám emlékezet e''. (Visszapillantás az elmult 8 évre l

5. Változások a tanári testületben. A budapestvidéki tanker. kir. fő­ igazgató 1942. évi április 14-én kelt 136. számú rendeletével az 1934. március 21-től 1942. július 31-ig intézetünkben szalgálatot teljesítő Kovács Ferenc latin-görög szakos r . tanárt saját kérésére a mátyásföldi áH. gimnáziuroha helyezte át. H e lyét a nm. VKM. 1942. évi augusztus hó 1-én kelt 123.163/ 1943. VI. l. ü . o. számú rendeletére Patonay Sándor görög-latin-magyar szakos okleve les t anár foglalta el helyettes tanári min őségben.

A nm. VKM. 1942. évi június hó 23-á n k elt 241.070/1942. IX. 2. ü . o. számú rendeletével azl939-től 1942. július 31-ig intézetünkben szolgálatot teljesítő Cser j esi József testnev. r . tanárt saját kérésére Budapestre a Középfokú Iskolák Sportköreinek Országos Központjához helyezte át. H elyét a nm. VKM. 1942. é vi július hó 10-én kelt 241.431/ 1942. IX. 2. ü. o. számú rendeletére Vörös József okl. testnev. tanár foglalta el h el yettes testnE'v. tanári minőségben . A szombathe ly i tanker . kir. főigazgató 1942. évi április 24-én kelt 4764/ 1941-42. számú rendeletével Hadnagy Géza latin-magyar szakos h el yettes tanárt a huszti állami gimnáziumból intézetünkbe helyezte. A nm. VKM. 1942. évi szeptember hó 21-én kelt 124.901/1942. VI. l. s zámú rendeleté,·el Faragó István -l-atin-német szakos r. tanárt a budapesti áll. Szent László gimnáziumból intézetünkbe helyezte át. A nm. VKM. 1942. évi szeptember hó 21-én kelt 242.395/ 1942. IX. 2. ü. o. számú rendeletével Vörös József testnev. helyettes tanárt a József nádor műszaki és gazdaságtudományi egyetemhez h elyezte át. H elyét a nm. VKM. 1942. évi szeptember hó 21-én k elt 242.395/ 1942. IX. 2. ü . o. számú rendeletével Schindler László IV. éves testnev. t anárjelölt foglalta e l 1942. szeptember 28-ttH 1943. február 5-ig. A szombathelyi tanker. kir. főigazgató 1942. é~i június hó 30-án kelt 6023/ 1941-42. számú rendelkezésével az 1939. július 12-től 1942. június 30-ig inté zetünkben szalgálatot teljesítő D1·. Kőmüves Géza magyarlatin szakos r. tanárt a szolgálat érdekében a soproni áU. leál')ygimnáziumba helyezte át és helyéb e a soproni áll leánygimnáziumból Gőgös Ferenc magyar-latin szakos r. tanárt h elyezte át intézetünkbe, aki azóta katonai s zolgálatot t elj esít. Az 1939. október 18-tól 1943. március 27-ig intézetünkbe beosztott Dr. Bruckner Lajos n ém et-francia-olasz szakos kinevezett r . tanár 1943. évi március hó 10-én állásáról lemondott. A nm. VKM. 1943. évi január hó 7-én kelt 129.255/ 1942. VI. l. számú rendeletével Hadnagy Géza magyar-latin szakos helyettes tanárt r e nd es taná r rá nevezte ki.

Panyicz ky GyuLa magyar-német szakos r. tanár 1942. október 19-töl 1943. március 3-ig katonai hadi szolgálatot teljesített. A nm. VKIVI. 1942. évi június hó 26-án kelt 18.678/ 1942. VJI./4. számú rendeletére az 1919. június 16-tól szolgálatot teljesítő és 1941. november l. óta betegszabadságon volt Ovári Gyula I. osztályú altjsztet saját kérésére nyugalomba helyezte. Varga József kisegítő szolga 1942. március 31-től katonai szolgálatot teljesít. A tanker. kir. főigazgató 1942. évi június hó 30-án 6029/ 1941-4'~ . számú rendelkezésével Kövecses Rezső napszámost 1942. évi július hó l-től kisegítő szolgának kinevezte. 1943. május 6. óta katonai szolgálatot teljesít. A tanker. kir. főigazgató 1942. évi szeptember hó 2€>-án kelt 103/11942-43 .. számú rendeletével Kovács Istvánt kisegítő szolgának kinevezte. Kovács István katonai szolgálat.a miatt szolgálatát nem kezdte meg. 6. Látogatások. Dr . Keresztély Ernő tanügyi főtanácsos, igazgató 1942. évi november hó 17., 18., 19., 20. napjain végezte hivatalos látogatását. Meghallgatta az órák menetét, átnézte az írásbeli dolgozatot, rajzokat, osztálykönyveket, anyakönyveket, megtekintette a könyv- és szertárakat, az intézet épületét. Tapasztalatait és észrevételeit közölte a tanári tes-. tülettel. D1·. Szukováthy Imre, min. tanácsos, az iskolaorvosi ügyek miniszteri felügyelője 1942. évi november hó folyamán az intézetet meglátogatta saz iskolaorvosi munkát ellenőrizte. Csató Pál testn. r. tanár, testnevelési tanulmányi felügyelő 19·l:3. év: március hó 18. 19. 20-án meglátogatta az intézeti testnevelő órákat. Dr. S z01nbatjalvy György tanügyi főtanácsos 1943. május hó 22-én meglátogatta az intézetben tanuló tehetséges falusi tanulókat. 7. Értekezletele A szaktanárokkal és az osztályfőnökökkel folytatott igazgatói n1egbeszélések, a Rendtartás által előírt értekezletek alkalmat adtak a felmerült és mai követelményeknek megfelelő nevelői és oktatói; kérdés~k megbeszélésére és tovább fejlesztették a tanítás, elsősorban a ne v-elt:si munka korszerű szolgálatát és egyöntetűség,ét. Az első félévi rnódszeres értekezleten Dr. Emmer József "Az írásbeli dolgozatok és azok külső kiállításának és javításának egyöntetűségell címrnel ét tekezett. .. Az első félévi pedagógiai értekezleten Dér Zoltán "Az oktatófilm rr1ódszeres felhasználása" címmel értekezett. . A rnáscdik félév i 1nódszeres értekezleten Dr. Szente Kornél: "A ter-;nészetrajz tanításának módszere" címmel értekezett. · A rnásodik félévi pedagógiai értekezleten Janesitz Henrik: " A nPpművészet ismertetése a gimnáziumban" címmel értekezett. Az ÁLtalános Utasítások egyes fejezeteit az igazgató ismertette a ta-nári értekezleteken. 8. Bemutató órák. Az egységes metodikai eljárás további fejlesztése céljából összehasonlításra alkalmat ad6 bemutató órát tartottunk a latin nye lvből az I. A) és az I. B) osztályban közvetlenül egymásután. Ezen a sz:lktanároknak mód,iukban állott és alkalmuk nyilt a különböző tanan egyéniségek diadaktikai és pedagógiai eljárásának a megfigyelésére, köz-

30

·Vétlen rriegismeresere, a szaktárgyak keretében a legeredményesebb és a legrnegfelelőbb eljárási módoknak a leszűrésére, összehasonlítására, kijegecesítfsére. Az oTákat megelőző s főként követő komoly meqbeszéLéseken pedig a szakszerű sze1npontok részletes mE>gtárgyalására. Az öszszehasonlító mószer bevezetése gyümölcsözőnek és termékenyítőnek bi · zonyult az előadó és a l~allgató szaktanárok szempontjábóL Bemutató órát tartott latinból: Hadnagy Géza az I. a) osztályban 1H43 április. hó 19-én és Faragó István az I. b) osztály ban 1943 április hó "O-éln. , ~ Németből: FaTagó istván a VI. osztályban 1943 április hó 9-én. · 9. Osztályfőnöki óra. Az új középiskolai törvény kihangsúlyozza a l~özt:piskola nevelő feladatát. Erre az osztályfőnöki óra szolgál, amelyen c:tz o~ztályfőnök jól 1negismerheti tanítványait, képességeiket és gonddal helyes irányba t erelheti fejlődésüket. Nevelő, ._ irá11yító, jellemalakjtó szl!n1poac.ból nhgy értékük van az osztályfőnöki óráknak 10. óralátogatások. Az oktatás, a nevelőmunka megismerése, irányítás a , az egységes intézeti szeNem kibontakozása, az egységes fegyelem meggyökerezése céljából az igazgató meglátogatott minden osztályt és minden tanárt munkaórájában. Látogatásainak száma: 150. A tanári testület tagj?.inak óralátogatási száma: 136. ll. A szülökkel való kapcsolat. Szülői értekez letek. Az iskola nevelő munkája csak akkor eredményes, ha azt a s7;,ülő háznak ugyanolyan esz1nényiségtől áthatott munkája támogatja és nyomatékosítJa. E:1nek az együttműködésnek biztosítására és hatályosabbá tételére első­ sorban a fogadó órák szolgáltak. A szülők a fogadóórákon sűrűn felkeresik az igazgatót és a tanárokat. Az év folyamán a 23 tanár 1921 szülői látogatást fogadott. 1942 évi szeptember hó 28. és 29-én osztály - szülői értekezlet volt a VIII., az I. és a IV. osztályban. Az értekezletek előadója " A z érettség t .e lőtt" címmel a VIII. o.-ban, dr. Augusztinovicz Elemér, "A szülői haí.:: be~apcsoLódár.a" címmel Dr. Szente Kornél az I. o.-ban, ,,A pályaválas::tásu címmel Mantuanó József r. tanár volt a IV. o.-ban. Osztályonkint átlag 25, összesen 75 szülő jelent meg. A szülői ház és az iskolai vallásos nevelés összehangolására szolgált az l 943 . évi március hó 17-én megtartott közös szülői értekezlet. Az értekez1E.Len "A vallásosságTa nevelés alaptényezői" címmel Kárpáti Károly r kat. önálló hitoktató vezette a megbeszélést, majd az igazgató mutatott rá uz intézetnek hadi helyzetből származó délutáni tanításával kapcsolat os nehézségeire és együttes összefogásra kérte a szülőket, a kitartó ellenőr­ :zé~re, ;nert az igazgatóság minden lehető és engedhető könnyítést me ~­ tesz, hogy a tanulás eredményességét biztosíthassa. Az értekezleten 80 szülő v ett részt. 12. Nyelvvédelem. Az intézet felsőbb osztályaiban rendszeresen foly t a nyelvvédő és tisztító munká. A Magyarosan c. folyóirat cikkeinek a megbeszélése gyakran szerepelt az órák munkare ndjében A Pintér-féle ny elvvédőkönyvet úgyszólván minden ta.n uló m egszerezte magának. Fő­ képen e két segédeszköz útmutatása nyomá n á p olták any any elvünke t a növendékek. A Gyóni Géza S zav alókör intézményesen is foglalkozott a k é rdés alaposabb megvitatásával, a VIII. osztály t öbb írásb eli fel~atot dolgozott ki a t á rgy ról. Különösen az V. osztály tűn t ki a nyelvvédő munkában.

31

13. A légoltalnii oktatás. Iskolánk épületét a H. M. katonai célokra lefoglalta. Az épület óvóhelyét és tűzoltó felszerelését a hadikórház rendelkezésére bocsátottuk. A gimnázium épületének légoltalmáról a katonai parancsnokság gondoskodik. Növendékeink az iskolánkat vendégüllátó ev ticeum és bencésgimnázium épületeiben teljesítenek 1égoltalmi szolgálatot. · A líceumban a IV., a bencés gimnáziumban a VII. o. növendékeiből alakítottuk meg a légoltalmi szolgálat osztagait. Az év folyamán több izben tartottunk riadógyakorlatot. A tanulók a kivánt gyorsasággal, a leg-· n agyobb rendben vonultak le a szükségóvóhelyekre. Több izben tartottunk tűzoltási és elsősegélynyujtási gyakorlatot is. Az egészségügyi osztagot dr. Ernyei János iskolaorvos képezte ki. Az intézet növendékeinek általános légoltalmi kiképzése a leventeórákon s a tanmenetben megállapított mértékben megtörtént Fdsőosztályú tanulóink az év folyamán a városi légoltalmi parane!'>nokság vezény1ete alatt figyelő, h íradó és ügyeletes szalgálatot teljesítettek A következők teljesítettek h atósági légoltalmi szolgálatot: az

v.

Buczolich Zoltá n Deák György Farkas Béla Farkas István Feriing György Foki István Freile r Vilmos

Gáboe Olivér Kovács Simon Kőninger ödön Szamosi Gyula Szentgróti Rezső U.ivári Gyula a

vr.

D rex ler Ferenc Eichinger Vil~os Farkas Gyula Gangl Miklós Giezi Alajos Koloszár József

osztályból: Lőrincz

Gyula

Nováki GyuJ" Poó r Imre F r&tser EndrC' Schügerl Károly a

Görög Márton H ..mszncr Erik Horváth Tibor Höbausz Richárd Kocsis Elek Lovas Gyula Májon Jakab Pálkövi Tamás

osztályból:

vu.

osztályból: Radó József Schey Ferenc Schottner Lajos Sussman Antal Szentgróti Kornél Varga Sándor Wallne r Ottó

a VII I. osztályból: t.gy bejAró tanuló kivételév el az osztilly össze!' 1·ému }ói.

A m. kir. honvédelmi 1niniszter 140.000/eln. 35- 1942. számu rendelet~.= folytán a városi légoltalmi parancsnokságon légoltalmi kiképzésben részesültek: dr. Gábor Géza igazgat6 uint az iskola légoltalmi vezetőj e ; Janesitz Henrik r. tanár mint az iskola légoltalmi paran csnoka: Ravasz End-re és Mantuano József t anárok mint parancsnokhelyettesek

32

14. Az országos tehetséges falusi tanulók mozgalma intézetünkbe 17 tanulöt utalt be, akiket a Gyermekvédő Liga kezelésében lévő Széchenyi :F'iú Otthon-ban helyezett el. A heutalt tanulók közül 7 kiváló tanulónak, 5 erős jórendű tanulónak bizonyult. A tanulók ellenőrzését Szabó Béla és Patonay Sándor intézeti tanár égezte. Segélyben nem részesülhettek, mert a sopronmegyei alispán átutalásából mindössze 150 P állvtt rendelkezésre. Ez az összeg a tankönyv szükséglet egy részét fedezte csak. A heutalt tanulók szorgalmas munkája ösztökélő hatássai volt a osztályok többi tanulóira nézve. 15. Filmoktatás. Idei oktatásunk nagy nehézségei (délutáni tanítás, 40 perces órák, 5 perces szünetek, hosszú téli szünet) következtében minden tanár úgy érezte, hogy . a vetítésre a rendes órák keretében nem jut idő. Annál kevésbbé, mert a vetítésre alkalmas egyetlen termünkbe: a vegytani előadóba ·úgy kellett a tanulókat más épületekből oda es vissza· átvezetni. Ennek következtében, csak a rendes órák keretén kívül, az önképző­ kör természettudományi szakosztályának ülésén történt néhány vetítés. Lepergetésre kerültek a következő oktatófilmek: Izzólámpa gyártás. Élő testek röntgenképeL Japán, a fölkelő nap országa IV. (Testnevelé3, szórakozás.) Rezgéskeltés elektroncsőveL Kúpszeletek. 16. Nevelői tevékenység. A jellemes, áldozatot hozni tudó, becsületes, úri gondolkozású és modorú férfi lélek nemes tulajdonságainak fejlesztésével, ápolásával arra törekedtünk, hogy növendékeinket m.ind a haza, mind a társadalom, mind a család javára, mind az egyén boldogulására, mind a hivatásszerű életpályákra talpig becsületes, kötelességtuéió, melegszívű férfiakká neveljük és a magyar sors elviselésére ké pesítsük. E cél érdekében fokozott figyelemmel azon voltunk, hogy tanulóink pontosan lelkiism'eret~en, következetesen és lelkes odaadással. teljes lélekkel tegyenek eleget munkájuknak, Isten iránti kötelességeiknek és fegyelmezetten viselkedjenek az iskolában és az intézeterr kivül. I. A valláserkölcsi nevelésre vonatkozóan közlöm a hitoktatók je-

lentését: l. A róm. kat. vallású növendékek nagyon is átérezték a rendkivuli idők sulyos felelősségteljességét és egész vallási életüket. a békéért való könyörgés gondolata hatotta át. Ez eredményezte, hogy a köteles évi négy szent.gyónás-áldozáson kívül m inden vasárnap ott térdelt egy-egy cszlál~r az Ur oltára előtt, gyermeki lelküknek egész odaadásával könyörögv~ kérték az Egek Urától a borzalmas napok megrövidítését. Ez vitte százával őket minden egyes tanítás előtt a templomok csendes magányába, ez küldötte velük küzdő honfitársainknak az ötezer drb. cigarettát, ez ösztökélte őket sebesült katonáink közé, hogy részükre gyermeki szivük egész melegét kiontsák. Lelkigyakorlatos napjaink alatt, melyek III. 24-28-a között zajlottak le, a felsősöké P. J eney Ráfael domonkos cá7főnök, az alsósoké P. l'v1arkos Dénes domonkos atya vezetésével, szent hittel tettek fogadást , hogy nem szünnek meg imáikkal ostromolni az eget é~- ho e-y ezt egészen tiszta lélekkel tehessék, gyakorta keresik fel szerete~t gyóntatóatyjukat d1·. Bü1·chner László prépost plébános gyóntatószéké:t, akinek sok-sok kedves figyelméért ezúton is hálás köszönetünket tolmácsoljuk Hisszük, hogy imáink nem vesznek kárba.

3l

A hit erősítője és öntudatosítója a Mária kongregáció két tagozataval. Az alsós tagozat 44 taggal, a felsős tagozat 40 taggal - tekintettel intezetünk lefoglalására - · összevontan két hetekint tartotta gy űléseit . A felsős tagozat vezetője: Kapai Ernő VII. o. t., az alsós tagozat vezetöje: Farkas Imre IV. o. t. A háborús idők kongregációnk belső életére ís r~­ nyomták bélyegüket es ennek megfelelően aJiélkultak gyűléseink t.lőadásai is. Jelszavunk= Minél nehezebb időket élünk, annál közvetlenebb kapcsC>.:. latot kell teremteni az élet éltetőjével, az Eucharistiával. · Hogy ezt slkel rel valósíthattuk meg, abban nagy szerepe van intézetünk tanári karának, akik tapasztalukat és tudásukat szívesen bocsátották kongregációs növendékeink rendelkezésére. Ők tették gyűléseinket vonzókká és tartalmasokká. Gondolatbéln végigjártuk velük szentjeink ef{ész élettörténetét, erőt, életet és lendi.Üetet nyerve tőlük az élet nagy harcára Legény János: A háború emberének lelki igénye, Patanay Sándor: Sze,1 tjeink es a háborús költészet, Faragó István: Szentjeink bélyegeinken, dr. Csatkai Endre: Szentjeink Dunántúl templomaiban, A repülőgépeK 11yomában, Műkincseink pusztulása c. előadásaik mély nyomot hagytak növendékeink lelkében. A szeretet ünnepén intézetünk összifiúság9- jelenlétében tartottuk meg ünnepi ülésünket és a betlehemi Kisded jászola meilctt énekszámokkal, szavalatokkal és Hadarits VIII. o. t. Betlehemi lélekszántás c. előadásával tettünk szent hitvallást a Máriás lobogó -me llett.. És hogy a fiúk öröme teljes legyen, ugyanekkor osztotta ki intezetünk igazgátója a V. M. K. 800 P-ős és a fiúk 200 P-ős adományát szegénysorsú növendékeink között. Márciusban két külön háborús gyű­ lést tartottunk, melyen egy muszka-földet járt növendékünk tartott elő­ adast: a Front lelki élete es a muszka lelkisége címen, melyet növendF.keink könnyes szemmel hallgatták végig. Gyűléseink rendes kiegészítője volt mindenegyes alkalommal a film, a színház, a mozi és a sportkrit1ka. Nehéz időkben nehéz n1unkát végezve hisszük. hogy Szűz Anyánk se·· gitó keze mindenkoron szívesen támogatja az öt szerető tiszta ifjúságot. Kárpáti Károly 2. Az evang. tan11Lók vallás erkölcsi nevelése a hitélet eltnelyítését. célzó figyelemmel történt e tanévben is, hogy bibliai szellemben az egyház élő tagjává válhasson az ifjúság, de a hazafias nevelést is rnindenkor szem előtt tartva. A hittanórákat imával, Biblia olvasással és magyarázatával kereteztük Vasárnaponkint a tanulók tanári vezetés mellett mentek a templomba és a tanévben 2-szer járultak az Ur szent asztalához és pedig október 31-én és a bőjti időszakban. A vaJlásos nevelés mélyitésére szolgált a vasárnaponkint tartott Bibliat-kör és az evang. Diák-szövetség, melynek munkáját az evang. egyház Belmissziói-munkaprogrammja irányította. A havi összejövetelek tárgya a szó és írásbeli előadások, szavalatok, időszerű kérdések roegbeszélése, melyek a tanulók komoly lelkiségéről tanuskodtak. _A,._ SL.övetség ifjs. elnöke Edelényi Endre, jegyző Manninger György, pénztára~ Schottner Lajos. Lomniczy Géza 3. Az izraelita vallású tanulók résztvettek a péntek esti ~s szombut délelőtti istentiszteleteken. Az iskolai hitoktatás mélyítését a Bibliai-J{ör ezidén is iparkodott megvalósitani. Kiilönösen a próféták működésével és a Szentföld n1egismerésével foglalkozott. A kéthetenkint tartott elő­ adásokon kívül az önálló chanuhai és purimi előadások igen szép sikerrel fvlytak le. Ezek tiszta jövedelme volt az alapja a közben megvalósított

34

néhányszáz-kötetes vallásos-irányú ifjúsági könyvtárnak. A Szentírás eredeti szövegének megismertetéséről a hébe·r nyelví-tanfolyam gondoskodott . amelyen az 1fjúság szép számmal vett részt. A Bibliai Kört Weinberger Ernő hitoktató vezette. Dr. Pollák Miksa . II. Hazafias nevelés. Megragadtunk minden alkalmat, hogy tanulóink szeme elé vetítsük hazánk drámai forduLatokban gazdag sorsát, fajunk ~ u1ópai rendeltetését, nemzetünk történelmi szerepét Európában. Népünk scr.sdöntö harcát folyton tanulóink elé idéztük, és honvédségünk küzdelmét büszke örömmel kisértük figyelemmel'. Azon voltunk, hogy honvédségunk hős küzdelmein at hazaszeletetüket mélyítsük, hazafias öntudat:tkat felébresszük, hazafias önfeláldozó kötelességeik tudatosságát erősít­ sük, s emberszeretetből fakadó áldozatkészségüket növeljük A tanuló ifjúság készségesen n yujtotta filléreit hős honvédeink kat &·~yára, és 75 P-t, \·alamint ez e1· darab cigarettát ajánlott fel a seht::sült ltmvédeknek, 70 P-t pedig a tanári karral együtt a Horthy Miklós Hepülőalapra, valamint l 00 P-t a honvéd Bajtársi Szolgálat támogatásáFa. A Bajtársi Szolgálat-ot buzgón végezték tanulóink. Szegénysorsú társaik megsegítésére szívesen vállalkoztak. A h arctéren küzdő katonáinkkal .leveleztek, itthon maradt családtagiaikat meglátogatták, igyekezl E-k mindE>nben segitségükre sietní. A sebesült honvédeket felkeresték a hadikórházakban, és szórakoztató előadásokkal, szeretetado:nányokkal kedveskedtek nekik. A tanári testület tagjai közül többen· tartottak mü · velődf>sterjesztő előadásokat a sebesültek körében. Nem feledkeztünk meg az első világháború hősi halottairól setn: ú6 hősi halott sírjAt gondoztuk és ápoltuk az év folyamán . Az ifjúság öntudattal képviseli a magyar végvárban faja , nemzete gondolatát. Lcventcképzés. Az intezet levente csapata ez évben a nm. H. lVI. kinevezése alapján az igazgató iskolai parancsnoksága alá került, Ravasz Endre testnev. tanár és Vörös József testnev. h. tanár csapatparancsnokok vezetésével. A leventeképzésnek az iskola keretébe való beillesztése szelencsés kezden1ényezesnek bizonyult, s az iskola nevelő munk1jának kihatása nagy mértékben éreztette szellemét és fegyelmét a levente tanulóifjúságra. Megváltozott a hang, a ,viselkedés, a fegyelem, ::t kritelességtudat érzése. A fiúk katonás magatartást tanusítanak. Nem riadnak vissza áldozatoktóL Szociális szempontból is jótékony hatása van a lev~nteképzésnek. Az oktató munkára gyakorolt hatás azonban - sajnos - · le nem tagadható hátrányokkal jár, mert a délelőtti kétórai foglalko~·ás , amihez még legalább egy órai otthoni távollét járul, a délutáni órákra való komoly készülést nem teszi lehetövé, így hetenkint egyszer tanulmányi kötelességeit hiánytalanul nem tudja elvegezni a levente-tanuló ifjúság. Ennek a kérdésnek megfelelő rendezése a leventeképzés és az iskolai tanulmányok további összehangolását követeli.

III. Szociális érzésekres azokbóL folyó kötelességekre, áldozathozatalra lemondásra gyakorlatilag jelentős eredménnyel neveltük növendékeinket. Szép példát mutattak erre meleg karácsonyi estjükön, amikor pénzadománny~l lepték meg 4 szegény társukat. A taka1·ékosságra és a gazdaságos öntevékenységre, az ötletes jöve-

35 delerr..~zcrzés

módjm ra a Dtákkaptár szervezete neveli egyre gazdaga h~ Pl'edrnénnyel tanulóinkat. Bejá1·ó tanulóink napközi otthonáróL a Szent Domonkos Rend n<.:mes elhatározásából a Credo-Házban gondoskodtunk állandó tanari felligyelet mellett, s igy lehetöve tettük hazameneteliikig tiszta, világos, meleg helyen való tartózkodásukat. IV. A művészi nevelés nemes intézeti hagyományait, a háborús iskolai viszonyok ellenére is tovább ápoltuk. Iskolánknak hadikórházzá történt lefoglalásával különösen rajzoktatásunk került nehéz helyzetbe, mert az oktatás legfontosabb feltételeit : megszakott munkahelyünket és gazdag rajzi szertárunkat teljes egészében nélkülöznünk kellett. Idegen intézetek szíves vendéglátásával, redukált tanítási idő és csak a legszükségesebb eszközök felhasználásával végezhettük el - összevonások mellett - a kijelölt anyagot. Ep ezért és mivel mint vendégek, híjával voltunk munkahelyunknek, az idén a szokásos rajzkiállítást sem rendezhettük meg. A művészi nevelést szolgáló rendkívüli rajzot is, amely pedig iskolánk nemes rajzi hagyományainak megőrzője é-s erősbítője volt, úgy mint régebben: az I.· VIII. osztályokban, az idén csak a felső négy osztályra szorítva, vezethettük tovább. Helyiség hiányában a Soproni Képzőművészeti Kör elnökségéhez f ordultunk teljes bizalommal, s ezen egyesület- már rendeltelt::~énel .fogva is - a legnagyobb szívességgel, hetenkint egy délelőttre, a ,kör munkatermét rende1kezésünkre bocsátotta. Ezen nemes előzékenységért e helyen is hálás köszönetét fejezi ki iskolánk. _ Szertári anyag hiányában a tanulók által hozott használatt tárgyak, az 1dőszakok nyujtotta virágok, gyümölcsök, stb . szolgáltatták az írnitativ rajz és festés anyagát. Különleges helyzetünkből kifolyólag nagyobb tert·t engedtünk a szabadban valo táj és utca, udvarrészletek, stb. és al -élő emberi fej és egész alak rajzolásának. Időnként, összefüggésben a rajzolt anyaggal műalkotásokat mutattunk be és magyaráztunk meg. Ugyanézt a célt. szolgálta a város építészeti emlékeinek és a helybeli képkiállításoknak a megtekintése is. V. A társadaluli nevelés elösegítésé1 e az önképzőköri életen felül az V -ik és a VII-ik osztályban az osztát y klub-élet kialakítását szorgalmaztuk. A tanulók kedvvel és tevőlegesen vettek részt ~z osztályközösségi munkában. Az intézet hagyományos szellemének szép megnyilatkozása vol t a kcdélyt megmozgató nagy farsangi ünnepség és a nyan j~niális. Jókedv, tiszta öröm és főként úri modor jellemezte az anyagilag és ~r­ kölcsileg jól sikerült derűs és vidám két ünnepséget. Összel "!;öbb hetes tánctanfolyamon vettek részt a felsőosztályos tanulók válogatott középiskolai leánynövendékekkeL Vezető tanár: Dr. Attgusztinovicz EZernér r. tanár volt. A ballagás. Az intézettől búcsúzó n yolcadikosok május 8-án délután, a harmadik tanítási óra után tartottak hagyományos ballagásukat. A Bencésgimnázium épületében, évközi tantermükben gyülekeztek utolsó útjukra. Néma csendben 1nentek kl az utcára, ahol az intézet zászlaJa és a zászlóőrség várt már reájuk. A búcsúzék a pár lépésnyire levő

36

Dóm-Lernplomba vonultak, ahol hittanáruk bocsátotta el őket attól az oltártól és szószéktől, ahova nyolc éven keresztül jártak köznapokon és ünnepeken, hittel és alázatos bizalommal az Ur segítő kegyelméért, áldásáért és az erőt-életet adó Szentlélekért. Meghatottan szállt a templom magas kupolája felé az ének: "Nagyasszonyunk, hazánk reménye ..." Egy perces néma ima után megindult a menet az iskola öreg épúlete felé. elöl a zászló az őrségével, azután a ballagók, majd az igazgató, osztályfőnök és hittanár. _Ainikor az Orsolyák-terére érve feltünt az iskcta képe, ahonnan a háború egy időre kiűzött bennünket, megla'Ssudtak a ke1nény lépések, összekaroltak hármasávéll a fiúk, és felcsendúlt szomt'rúan a búcsúzó nóta: ,,Elmegyek, elmegyek . .. ", majd pedig az " Ore:; '.l fészek. ." Az iskola épülete előtt a cserkészcsapat fogadta teljes díszben a menetet, a kapu alatt pedig a VII. osztály. Most aztán megkezdődött az épületben a búcsúzás. A gazdag virág és örökzi.ild díszbe öltözött vegytani előadóban, egyetlen m egmaradt termünkben az igazgatótól búcsúz,, tt az osztály, azután a katolikus növendékek nevében (egy valláson voltak mind a tar.mlók) a kongregáoó diákvezetője mondott istenhozzádot. majd peliig ?.4 kis elsős n yujtott át ibol:ya és gyöngyvirág-csokrot mindegyik búcsúzónak. Elindult a menet, a gazdagon és ízlésesen f..o.ldíszített léncsőházon keresztül a tanári szobába vezetett az út (ez volt az osztá1y utolsó itteni tanterme), itt a tanári kartól köszöntek el a fiúk . majd at! udvarra vonultak szalamander menetben a " Ballag már a vén diák(( dallama mellett. Az udvaron az ifjúságtól búcsúztak a ballagók, az alsósok és felsösök nevében egy-egy tanuló válaszolt, virágcsokor kiséretében. :v1'1st kóvetkezett a legmeghatóbb mozzanat: a kapualjban elhelyezet1 hősi emléktábla elé járult az osztály, az utolsó szónok is hi1et tett arra, hogy acélos akarattal, a tudományoktól felvértezetten várják valamenynyien az életet, a munkát, a küzdelmet a megholt hősök áldozatos életéadt szellemében. Babérkoszorú került az égő mécses alá, az ifjúság csokrait lerakták hódolattal, kegyeletes emlékezéssel a tábla elé. a zászl{)k meghajoltak, s drága selytnük . íve alatt némán kivonult az osztály a~ utcára, miközben a hetedik osztály éneke zengett bánatosan: ,.Isten ve:..letek, cimborák". S döngve becsukódott a kapu. S magára maradt az ;skola, a tanárok .. . Uj rem,énységek indultak az életnek; ki tudja, merrc•, meddig mennek ... . 17. Fa- és madán•édelcm. A VKM. 1932-ben kiadott 60.081. VIII d. sz. rendelete értelmében gondot fordított az intézet a fa- és a madárvé· ddemre, és 2 .fát ültetett az intézet udarában. 18. Kitüntetett tanulók. Sikerrel szerepeitek iskolánk tanítványai a Sup·roni Képző·rnűvészeti Kör ex-libds gyűjtő csoportjának második pályázatán. Miként évekkel ezelőtt, úgy most is, iskolánk vitte el az első díjat. Nyertes: Schey Ferenc VII. o. tanuló, aki még a III. díjat is meg·nyeri, mig Schügerl KáToly VI. o. tanuló exlibrise vigaszdíjban részésült.

37

III

A tanári testület néviegyzéke. Igazgató : D1·. Gábor Géza.

Az inLé.:eí íú.núri testitletének

'5.

if/.

15.

:20

müködő tagja~·

Vr. Augusztinovicz Elemé·r r. tanár. Hezzegh Gyula r. tanár. Csanády SándoT r. tanár, tan. felügyelő Dér Zoltán r . tanár. Dr. Emme-r József r. tanár Fa-ragó István r. tanár. Gőgös Ferenc r. tanar. Hadnagy Géza r. tanár. ll0rváth József r. tanár, tan. felügyelő Janesitz Henrik r. tanár. Katona Ferenc r. tanár, c. igazgató Mantuano József r. tanár. Legény János r. tanár. Dr. Németh Ist·t..'án r. tanár. Pa'YI.yiczky Gyula r. tanár. Patanay SándoT h. tanár. Ravasz Endn:! testnev. r. tanár Schüg~-rl Mikló~. r. tani.tr. Szabó Béla r. tanár. D1·. Szente Kantél r. tanár. Vas .Tenő r tanár. Hitoktatók: Kárpáti Károly önálló r. k. hitoktató. Lomniczy Géza önállo éV. hitoktató. Maller Kálmán óraadó ref. hitoktató. Dr. Pollák Miksa óraadó izr. hitoktató. Weinberger Ernő óraadó izr. hitoktató. Az -.;.skola orvosa: Dr. Ernyei .János

Segédszemélyzet: Varga József kisegitő szolga (1942 márc. 31-től katonai szalgálatot teljesít) .

KövecseS' Rezső kisegítő szolga. (1943 május hó 6-tól katonai szalgálatot teljesít). Horváth Mihály napszámos .

A tanári testület nyugalomban

élő

tagjai:

Lauringer Ernő tan. főtanácsos, igazgató, Vendl Aladár c. igazgató, N emeskéry-Stodolni Gyula dr. c. igazgató, He rczeg Antal. Barta Miksa, dr. Röder Ede, Székely András r. tanár.

·38

A tanári testület --

A

...a N

Cll .... o

n

rn

Dr. Gábor Gé~a Dr. Augusztinovicr: E lemér 2

l

-l

~

Gyula

4' Csanády Sándor

-l

Dér Zoltán

-j6 Or.

Emmer

J óuef

7 Dr. Ernyei János

_, -:l

8• Faragó Ist ván

9

Gőgös

Ferenc

Haduagy Gé:t.a

-

_!_!

Horvát b

J ózaef

12 J anesitz Henrik

l

t

a

alkalm . miuösége

v e

Bezze~h

----

--

igazgató

n

á

azoigálati éve

Hpesftése

magyar magyar

tan ir rendes tao ár rendes tanár reudes tanár iskolaorvos rendes tanár

magyar

lat in

.....

törtéaet

111

----

16 Lomniczy Géza

_

28_

~:.~:yiséct. [~1 latin l 22 · t

neme

re u des

magya r

tanár

latin

1

- - - földr-:-4 term. 2

j-

term. 2

_

__

1

j.

14lft

1 magy. 5

14 [ 2-, 2- hek2 éuek

latin

- ---H- -- - - ____

__

12

1

! magv. 5-

-

l

lout latin 5 l J .. l

---

-

, - -- - --

28

23

4

u - --111--- -

(ő

·l

,l

r-;---~ l 24 21 ,l __ _

,o -

37

Iig. e v. bitta n

9

2Ql/t

201/2

2

rajz 2

- -2 rajz

l

,_r_tm_il_ta_:_a_t_.- r- s_, _ 6_

9

r :1j1.

!L-

honv. l

_ ____.l

latin francia

5

- -- -l

-- -~--

~ ------~'------

rajz

bon\', l

3 -- ----1 latin 5

J4

raj~

- --- -

21

8

roaHar latin

_

ének

f.------

egészséctan latin német

ll. A)

l. B)

1

?

c, igazgató latin

15 Legény Ji oos

l. A)

itt

!~~::!:et-J~. ~~ ,-3-~ föld~3

1---------11---------retdes tanár rendes tanár

l

1

r---·~---u----------~1'------

rendes tanár

mely oszt61yokban,

23_ ~~'--JJ lO

latin

r. tanár törtéo et 13 Katona Ferenc 1- I -- ------H·----::--;-:::-:-:---II----:--- --

14 K árpáti K ároly

l

össz.

rendes tanár

- rend ---e~

l

r

h_il_ta_n_~_l_h_i_.~2 -h-it_t._._2_

,

_

- ---hitt. 2

hitt. 2

1-- - - -- - -- menoyi sé~t.

z_s_er_ll----:---il--fi~:tl-·k_a_ _ _, ~~ / -6-~~-_ -----~----1

2

J7 Mao tuano_J_ o_·

német, fran· 13 7 . 18 Dr. Németh István da, olasz -191 P --·~---11-m-a...;g:...ya_r_ ___. 1--J-2 -- 4 -=l _a_n-=y~i-~_'k~y:_G_v.:..,u_l_a_-11-~=::__--ll....:n:.e:·.:m=e:.t_ _ t - - - ~20J

latin, görög,

P a to nay Sá1..0dor

-

16

magyar

_2_1 Ravas t E_u_d_re_._ _-ll------:--ll·-t-e_s_tn_e_v_e_Ié_s_

22

Schűeerl M iklós

;~~;Y"'&'·

23

Szabó Bél:.

tortenet földrajz

~~'ll

24 Dr. Szente Kornél

25I Vas J eoó

_ 1

31

~l

3

l

~ennyi •égtao abr.

16

~eom .

1

l estu.

21

l bon". 1

testu.

2~

-meo•r:_~ -

m ;+r l -~

-- - - - --

foldr. 3+ l

földrajz terméezetraj2.1b 32 - - - -11- - - - - -1 --

,----~---- -magyar 5

!__ _ __

- 26 l lmenny. 4

1

l

1--·--, -----

711

26

1

- ~·

-

l

l2 -

!

l l

term. 2

os:r.t.- f (\ l -- - l - - - - - - --

· 14

!J

- --

_ _ _ _ _ _ __

•skolai munkaköre. --

-

1.~ ~Cl

mely Urgyakat és heti hány ó rában tanU

ll B;

l

_. V.

IV.

. VI.

l ma~ v. 1 -'- ---, 3-f-_l_ r latin 4 magy. 3

----

-----~ term. 3 ; - -

- - - magf.4jtör t. 3

-~-n· ek -

2

___

_h_o_ nv_. _1

-fí-x-,.,-k;1

l ma~y. _3 13 VI l T. At önképzókör ''"'' elnökt,

~egyt. 2

1

4

+1

egészs. l

----~-~-~--n-é_m_d_4_

_.~_

!

' 16

l

i

1-

~~~lll ~

1- - - 1- ---·l

l

__L___ ~é~tt3

7 --

r

-.

_

'l

__

J7

....:.___!.____

--

- ---G----

F.rtek. U. jegyz()

l, A .

l_ -

l

1

A rajz.szt>rtár óre

1 ' 1 raJ·z 1 · raJ'z 2 rajt :l ll V. éa Vll. Olll.t. rendkivüli rajz 2 l latin ,_,L__.. - --.-- - - - - - - -- - tört. 3 latin 4 t0rt. 2 116 V.

l

honv. l -

hit~ hiu._:_ hitt~

l---.l 2 l·

hon v_. J

hitt. 2

hitt.

3 1

-_-_- _ -__, - - - - olasz 4 magy.

i-~~J

hiu._:_ ' hitt. :! latin 4 olasz

bölctz. 2

41olasz

3

~----~ --

-----l -t-es-tu~_2_. _•_e~_-tn-_.-2- test~-::;-1tOot::_~

görög 4 -&-Ö-rög-,.

testu.

ri - -- - --

~~ Vll

1-

__ - -- - - - -

1

,l

r-lll--- -l

16 l V.

ola_a~4 német 3I német 3 114j 1

l~atgató helyettes

!20

1

f hiU. 2 1 . fizika 4 ~-menuy. 3 honv. l 1

m e+n n y.

J

1

--1

--~----

menny.4

2

Hári légoltalmi p.Hancsnok

-

-·~~ --~---IL -

hitt._:_i_:_iu.

-

H il71 l égo Ita lm i

panmcsnokbely,e tt~s

_

A DiUkeptif veret5je,

• Gyorsir6kör tenireln6ke

7 i--

T.mdijkezeló

·~Örög 3 1~ ll. A

~ l-te-s-tn-.-2 :~~

Ertek. jegyz6;1 rornauert. 6rf. Sporkör vet., lev. csap pamok, hi1i légoltalml par11okhelyelles 1

menny.3 j 16 -----=- tört. 3_ _ _ _l__ tö-r-t. 3 föl~. J j tört. 3 'J51l---II-A - c_I.....,.fJ-•..,..k....,.ö-ny_v_t....,.á_r_é_s_a földr, 2 honv. 1 ----t--- -~- - ____ honv_. _l 1 j1--földr. szertár 6re

földr. 4

_'_crrn. 2

,menn_y.~~

tenu.

1 ·

~

4[..... 3___

----1-- - --

• 1

i-

.

K11lon•i s olqálatJt teljesitell az eg~z ltn~vbtn _ _

1 l rajz J t V r. és Vlll. rendkivüli rajz 2 1_7

rajz 2

szert arak óre _

i At orvosi szoba óre

__

.,. -

,

fi1ikai is a z.ene-

cl--·- -·--------~~~1 -ll_.B_. , - - - -- -

~----~-

_

t.~

• tort. szer ar ore

A •

meuny.~·j11 1--l-

_ __

ttnári könywlír 6re

A vegyt. szertár ()re ,

égészs. 1 2·

--_

1

~i- A

·fuika 3

_ _!. - --~ német 4 _ . _ gazd_. 2

Lev, t•k. paranc&n_o_k_

.~~,~~

_ é_n_e_k_ J_ 1___ latin

1

l A s·,~valokör \eLt t.

4'

- ·--

1

szolgálati

~

i VIli. ~ ~ r- If-l 'l

VII.

--,-

l

E~yeb

~ >.

c

l

lll.

N

:;..

-

--j~:~,l IV~·~ ~;:~~;~.,~;;;.;:.~.:;,:

- -- ,- - -

~~.,

ein, • 'yorsi1ók. m'sodve101.

-----

1 '

:ll l

IV

A tanári

testület irodalmi, tudományos és társadalmi munkássága az 1942143. iskolai évben.

Dt·. Gábot· Géza Sopron város törvh. tagja, a Soproni Katolikus Kor

dbztagJa, a Soproni Gyorsiró Kör dísztagja, a ,,Kansz" ;yőri törvényhatósági választmányának díszelnöke, a "Kansz" soproni tö1·vényhatóság,, választmányának ügy-uezetö e1nbke, a soproni Hangya Szövetkezct igazgatosági tagja. A budapesti ,,Micktewícz Társaság<', a budapesti katolikus h·ok es ujságírók Országos Pázmány Péter Kör, a győri Kisfaludy Kör, a győri dr. Kovács Pál I1·odaZ1ni és Közművelődési Társaság, a naqykőrösi ,,.A-rany Jánus Társaság" beválasztott rendes tagj~. a soproni Franke'Ytbu-:-g Irodalmi Kör ig. tanácsának tagja. A soproni "Szabadegyetem" előadássorozatában a "Fajkérdés és a 1r.,agya1· faf' címmel felolvasott. Terjesztessék ki a tehetségvédelem a városi szegény tehetséeres tanulókra is címmel cikkeket írt az Uj Sopronvármegye..~... a Győri Nemzeti Hírlap, az Uj Székesfehérvár napilapokban. A nemzetvédelm.i kereszt, a "Tesz(( jubitáris keresztiének és a T . E. ZLj. emléké1·mének tulajdonosa. A nm. VKM. n1egbizásából elnökölt a szentgotthárdi áll. qimnázium ju11ius havi érettségi vizsgáján. D t· . Augusztinovicz Elem ét· a Magyar Cserkészmozgalom II,I. ker ü letl tan~.c~ának, több fővárosi és helyi tudományos és társadalmi egyesület tagja. Birálatoka t, cikkeket, tanulmányokat ir t folyóira tokba. lapokba. (Hosszabb írásai: Jegyzetek a megújhodott irodalomtanításröl. Prot. Taullgyi Szemle 1942. június. - Móricz Zsíg1nond. Ker. Ig. 1942. október. ·A magyar nyelv- és irodalomtanítás időszerű ké1·dései. O. K . T . E. Közlöny 1943. január - Az istenkeTesök. 1\.Jagy. Csillag. 1943. májJs l. Scruöpflin A1adáT Ker. Ig. 1943. június.) Bezzegh Gyula. A Soproni Középiskolai Tanári Kör elnöke. Csanády Sándot· tanulmanyi felügyelő, a Protestáns Tanügyi Szem,le, a Nevf!lésüqyi Szemle c. folyóiratoknak. a Magyar Cserkész. A Mi Utunk c. ~fjú~ági lapoknak áll~.mdó munka1ársa. - A nagykőrösi Arany Jáno:; Társaság, az Országos Gárdonyi Társaság választott rendes tagja. - Cikkei je~entek meg a Protestáns Tanügyi Szemlében: " Irodalmunk korszerű tanításának kérdéseH (1943. jan. 1., XVII. évf. l. szám), U. o .. bírálat DorCl:;rn.ai János ,,Akinek nem inge, n~ vegye magára c. fabulás könyvéről (1942. máj. 1., XVI. évf. 5. szám.) - A N velésügyi Szemlében: .,A ·magua•· Lrodalom tanitásának válsága" (1942. dec. hó, VI. évf. 9-10. szám, majd folytatása 1943. febr. hö; VII. évf. 1-2. szám.J' címmel. A Mi Utunk c. középiskolás re.f. Ifjúsági lapban: " A házitanító(~ (1942. nov hó: XI. évi. 3. szám), aztán: "A patak meg a folyóa (1943. ,márc. hó: XI. évf. 7. szám) címntel novellái. - ,,Ismét haTcol a magyaT . . .<' dmm~l 'Cikke Jeletlt meg Évkönyvünk 1941/1942. évfolyamában. . A Magyar Rádió müsorában felolvasták "A na~vvakáció kísértéset•' "Cimű pedagógiai előadását 1942. júl. 12- én. Előadást tartott a Soproni NJagyar Közművelődési Társaságnak 1943. április 12-i ülésén: "A homok hnse" chnmel. (Nagykőrös anyagi kultúrája.)

41

A tanker. kir. főigazgató megbízásából előkészítette és megszervezte a magyar irodalom korszerű tanításának problémáit megtárgyaló, 1942. nnv. 1 O-én Szombathelyen tartott tankerületi szakértekezletet. s az ért~::­ kezlet egyik előadója · volt. Ugyancsak a tanker. kir. főigazgató megbízásából n z J 941/42. tanévben meglátogatta a magyar nyelvi és irodalmi órákat a szombathelyi m. kir. állami gimnáziumban, a szombathelyi :íll. leánygimnáziumban, a 'kőszegi Szent Benedek-rendi kat. gimnáziumban s a kőszegi ág. h. ev. leánygimnáziumban. Dét· Zoltán a soproni "Keresztyén Igazság" című folyóiratnak belső rnunkatársa és a soproni "Liszt Ferenc Zeneegyesület" közreműködö tagju. A scb,~sült katonák részére a csillagászatról előadást tartott. Dt·. Emmer József a m. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudo!nányi Egyetem Bánya-, Koho- és Erdőmérnöki Fakultásán a német nyellet adta elő. . Faragó István a br. Eötvös József Collegium volt tagjai Szövetségének ta5ja, az Emericana Cautumia corporátiójának dominusa. Előadást tartott a sE.besült katonáknak. "Petőfi élete és költészete" cím_e n. Előadást tartott a soproni Bélyeggyujtök Egyesületében: "Szentjeink élete a b~­ Jyegekc.m/' címen. Hadnagy Géza a Foed. Emericana Savaria Corporatiójának dominusa, Soproni Tanári Kör jegyzője. Horváth József tanulmányi felügyelő; tagja, választmányi tagja több fávárosi és vidéki művészeti Egyesületnek. Egy kollekcióval szerepelt u Benc.zúr-Tá·rsaság jubiláris kiállításán, az Akva1·ell és Pasztell Festők kiá!liLésá!l, az Országos Képz.őművészeti Társutat tavaszi kiállításán, ahol aT .irsulat nagy-díját és a "~1agyar IVIűvészetért" akció kiállításán. ahol a vallás- és közoktatásügyi minisztérium által adományozott állann K i.sa rm~,yérmet nyeri el. Katona Ferenc c. igazgató, az Országos Középiskolai Tanáregyesület választmányi tagja, a soproni áll. Széchenyi István gimnázium, iüetöleg 1·ealiskola volt tanítványai szövetségének ügyvezető elnöke. Kárpáti Károly vallástanár, négy alkalommal tartott a sebesült katonaknak egy-egy előadást, a "Vallásasságra nevelés alapténye.zót" cím~n a:t. intézet szülői értekezletén előadott, a "Mi feladatunk" címe>n előadást tartott a Hittanárok és Hitoktatók egyesületében, vezette a honvédek Ie:kigyakorlatát. a Katolikus Nevelés és a Centralista munkatársa. a Hitturlárok é~ Hitoktatók Egyesületének s a Katolikus Körnek válas'ltmanyi tagja. , Lomniczy Géza több egyházi és társadalmi egyesület pénztárosa, a kurucdombj kerület lelkigondozója, ahol ifjúságnak és felnőtteknek tartott egyházi és társ<1dalmi előadásokat. Az ágfalvi gyülekezetben deceti;bu és Január hónapban mint helyettes a rendes lelkészi szolgá 1 ~tot vé Jezte. Legény János a soproni Postaigazgatóság hivatalos fordítója, szervezte az 1943. évi téli svproni S?:abadegyetem előadássorozatát, előadásokat tarbtt katolikus egyesületekben. Dr. Németh István a Soproni Traeger Ernő Gyorsíró Egyesület pénztárosa, az 'Emericana soproni csoportjának secretariusa, az Országos Közép~skolai Tanáregyesu let soproni körének titkára. Patonay Sándor a "Magyar Irodalomtörténeti Társaság" és az "Eöt·ös Koll égium Volt Tagjai Szövetségének" tagja. Az "Irodalomtörténet"

42

·. folyóiratban: "Adatok Komjáthy Jenő életéhez" cirnü közleménye jeleut ln g. (1934. XXIII. evfolyan1 7.-8. sz.). A sebesült katonáknak e"tű­ ldást tartott II. Rákóczi Ferenc szabadságharcáróL Ravasz Endre a soproni ref. egyház presbitere, a MOTESz igazolt versenybírája, a Magyar Sí Szövetség tanácstagja é III. o. versenybíró, a STE-nek választrnanyi- és torn2 -szHkbizottsági, a Soproni Levente Egyestdetnek választrnányi tagja. \'as Jenő légó ügydt:tes tisztJ szalgáJatot teljesitett havonkint a 1égo >arancsnokságon.

v. Különféle ielentések. l. Kirándulások, sét á k, lá togatások. 1942. lX.' 25-én a VHl. u. 24 ta-

nulója a soproni hegyekbe rándult ki dr. Augusztinovicz Elemér tanár vezetésével. 1943. I 16-án a VIII. oszt. több tanulója Brennbergbányán síkiránduJáson vett részt dr. Augusztinovicz Elemér tanár vezetésével. 1943. V. 8-án az V. oszt. 23 tanulója a helybelj l\1űegyetemi Növény~ertben volt természetrajzi sétán dr. Szente Kornél tanár vezetésével. 1943 VI. 10-én az I- VIII. oszt. tanulói a Hubertusra rándultak ki lú' egész tanári kar részvétel én:~ l és tartottak meg az intézet hagyon1anyos JÍlruáüsá t. · 1943. VI. 18- án az intézet VIII. osztályának végzett tanlJlói Nagycenkrt> randultak ki dr. Augusztinovicz Elemér osztályfőnök vezetésé~1el. A mütörténehni anyag lmélyítése é3 az eleven valósáf{ nagyoLb ráhatás::\ kedvéért szaktanáraik vezetésével a III. és IV. o. tanulói Bau·m ann Béla szabrász-kőfaragó műhelyében a szobrászmunka gyakorlati fogasaival a helyszínen ismerkedtek meg; a VII. o. tanulói a soproni t:tcá\:on és a városi 1núzeumban stílustörténeti megfigyeléseket végezteJ-. · míg a V III. o. tanulók szintén a múzeumot tekintették meg, ahol Csipk,>: Kúlman múzeumőr bútorstíltaní magyarázatai nyomán az elnn: it d;)k múzeahs bútordarabjaival ismerkedtek meg a tanulók. 2. E.gészségi áHapot. A tanév folyamán az iskolaorvos hetenkint két r1apon ta1 tott orvosi szalgálatot rendelkezésére állva úgy a tanu;óknak, rnint a szülőknek egészségügyi kérdésekben. A tanulóifjúságat orvosilag át"vlzsgalva, sztikség esetén egyeseket többször is ellenőrizve. felmerulö ~ setekben szakorvosi vizsgálatra utalta és szakszerű tanácsokkal látta el >ket. Az év folyamán május hó végéig 737 vizsgálat történt 306 tanácsldássa l és 36 szakorvosi vizsgálattal. A szülők 63 esetben keresték fel az 1skolaorvost, hogy gyermeke lk egészségi állapota felől érdekl őd jcack. Az intézet tanulói között Járvan. os betegség nem fordult elő. 3. Unnepélyeh:, n1egemlékezések. Szeptember 8. Az iskolai év ünnepélyes megnyitása. 1. Erk<'l : Himnusz. 2. Dr. G abor Géza igazgató megnyitóbeszéde. 3. Szabados :

HlszekPgy.

Október 6. Az aradi vértanúk emlékünnepe. l. Szabados:

Hisze kegy. Hélhau. z Richárd Vli. o. t. 3. István: Rongyosok. Szavalja : tér.(·te. Boncz Tibor VII. o. 1.

Énekkar. 2. Ábrányi Emil: Tizenhárom. Szavalj.:l : IIadarits Géza ifj. elnök ünnepi beszéde. 4. Lendvai Sussmann Antal VII. o. t. 5. Október hato'.lika t~r­ 1t>lolvasása. 6. Egre~sy : Szózat };:nekkar. •

43

Október 24. Megemlékezés a takarékosságróL Október 28. Megemlékezés a finn-ugor népekről. December 14. A sopn.m i nt>pszavazás 21. évfordulója. Az intézet

rés~tveH

a llPlvbcli i:.uüntézetck közös ünnepségén.

December 15-16. A VIII. osztály .Jesült katonák előtt.

előadása

a hadikórházakban a se-

l Hadarits Géza bevezetőJe. 2. Gy~ ni Géza : Csak egy éjtszakára .. szavaJja : Kovács István. 3. Katonaelet dalokban. ·t Görög Márton és Varga Sándor VII. o . tanulok tangóhat momknkettö~c. 5. Tf)borzo. 6. Egy sebesült katona versének bemu t-1Hsa. "t. :Jr. N érne th l st ván t an ö r zongoraszáma. 8. Kiss Rezső tréf á i. 9. Az első világháború dalaiboi enekel Lorinez .Tállos. 10. Csibésziskola, víg jelenet. - Műsort~­ mertetö. Stasney Béla.

December 19. Karácsonvfa-ünnepély. l. PéLC'r ko~zn11tő . .t.m·l.,;lüil

~

Sik Sándor: Karácsonyi álom. Szavalja: Kov<J~:s István Vlll. o. t. :1. • :Jnrnogyvd.ri Gyula: Karácsonyi legenda. Előadják: Lov:.ts Gyula VII. o. t. Sc.·hug(:d Karoly VI. o. t., Török László V. o. t. 4. Nagykaní.cso"l:.r é(·cakáJa ..., Glória :-:zállJon .. 'E:nekkar. 5. Hadarits Géza elnök ünnepí beszéde. 6. Karácsonyi énekeket .rah"c.ma!< hegedűn a Balogh-testvérek. 7. Megjött a kis Jéz': ~ Lürincz Gyula Vll. o t. felolva~A~a . 8. O, gyönyörű ~zép . .. ~nekkar . 9. Ajándékkw<sztas.

Február 22. Megemlékezés Zrinyi IlonáróL Február 27-28. Fazsang1 előadások. ElmondJu: H~.dants Géza VIII. o. L az Onképzőkör elnoke. 2. Ke~zülünk a kabaréra. A VIli o. tréfája. Szereplók a nyolcadikasok és Májon Jaltav VII. o. t. 3. A n yolc év~?s háború. Eposzkisérlet, irta a VIII. o., előadja: Kovács lst·ván VIII. o. t. Hangok. Kut1 ovácz József VIII., Hőbausz Richárd VII., Sussmal"n A:'ltal V~ 1., Schtigcrl Károly V t., Farkas István V., Kovács László IV., Tanai Lászl.) III, T~rf k Délles II .. Halvax Rezső I. o. tanulók. 4. Toborzó. Táncolják: Kiss Rezső, Ha!\·ax Imre, Lörincz János, h.utrovácz József, Szemcs József VIII. o. tanulók. 5. neviványi: A szekrény utka. Szer('plők: Ap~- Wallner Ottó, - Guszti - Sc:1ey Feren ~ E&r1di - Májon Jakab, örz::;c - Be1ger 1Ftván VII. o. tanulók. 6. Sztepp. Táncolják: Szemcs József es Kutt·ovac7 Jozsef VIII. o. tanulók. 7. 'Érettségi után. Elmondja Mlt~ ún .Jakab VII. o. t. 8. ::-.r alJa j iskola. Komédia. Irta és játssza a VIII. osztA':t'. Műs·.)risme•" lető ·.roit Stasney Bela VIII. o. t. l. Kószöntó .

Március 15. Hazafias ünnepély. l. ~t.abados: H iszekegy. Énekkar. 2. Saj0 Sándor: Magyarnak lenbi. Szavalja: I< o"ács Ist ván VIII. o. t. 3. Hadari ts Géza ünnepi beszédet mond. 4. Lampérth Géza :

Mmdenünk a zéis.zló. Sza 7 al]a Tanai László ITI. o. t. 5. Március tizenötödike. mann Antal VII. o. t. feloh·as.~sa . 15. Frkel: Himnusz. 'Enekkar.

Május 30.

Hősök

Sus~~o­

ünnepe.

i. Szabados: Hiszekegy. Énekkar. 2. Erdélyi .József: ZriD:Yi apródja.

Szavalja : Hi)uausz Richárd Vll. o. t. 3. Hadarils Géza Hjú~ágl elnök ünnepi beszéde. 4. Gyóni G(-2a: A béke jön. Szavalja : Kovács Ist ván VIII. o. t. 5. Egressy: Szózat. Énekkar.

Június 4. Megemlékezés a trianoni békekötésrőL Június 10. Madarak és fak napja. Júniá1is. l. Népdalok. ~. S1k Sáudúr: Oda egy nyúlhoz. Szavalja: Tanai László III. •l. t. .5ezzegh Gyula tanár előadása az állat- és növényvédelemrőL 4. Mécs László : Vú1ar az erdőn. SzavalJa: wu,·dits fmr<' IV. o. 1. 5. Tréfás ri.gmusok ~ 1úniálisró!. Elmondják a hatodikosoJ{. ~-

Június ll. Évzáró ünnepély. l. Sza::>ados: Hiszeke~y

2. Igazgato évzáró be zéde. 3. Jutalmak kiosztása. 4.

JC."''dály : Ének SzPnt Ist vfm királyhoz. 5. A zászló <11adása. 6. Erkel: Himnusz.

4. Ösztöndíjak és jutalmak. l. A közalkalmazottak gyermekei 100 P-s tanul1nányi segéLyét Bősze A Jadar VIII. o. tanuló nyerte. 2. Tanulmányi segélyben részesült a VKM. 127.903/ 1942. VL 1. .szá1nú 1942. évi november 30-án kelt rendeletével adományozott 800 Pből. 50-50 P-t kapott: Buza Mihaly II. A) o. t., Regényi Ernő II. B) o. t. Viartha László li. B) o. t., Somlai József, Társ István III. o. t., Farkas Imre, Szöke Lajos IV. o. t., Kovács Simon V. o. t., Koloszár József, Lő­ rincz Gyula, Náhm Károly VI. o. t., Kocsis Elek, Sussmann Antal VII. o. t., Bujtás László és Gráczol Géza VIII. o. t. Kat. Nőszövetség 300 P-s adományát Kotsis Elek VII. o. 1• • nv0rte eJ 3. Karácsonyi pénzjutal·m at kaptak: H~lvax I. VIII. o. t. 3'0 P-t, Horváth Lászl<' VII. o. t. 40 P-t, Balogh Dezső V. o. t. 20 P-t és Wurdits Inne r:. u. t. 30 P-t. 4. A Volt Iskolatá-rsak .Szövetsége 210 P-s és a Segitő Eg:-1esület 2~0 P --s adonlányából 50-50 P-t kapott Bősze Aladár VIII. o. t. és Kaoai Ernö VII. o. t., Koloszár József VI. o. t. és Kovács Simon V. o. t., 40-40 P-t kapott Szőke Lajos I"'~: . o. t., Feriing József III. o. t., Balogh Károly II. A) o. t., Horváth László II. B) o. t. és 30-30 P-t kapott Nándorfy László J. A) o. t. és Németh Imre I. B) o. t. 5. In~ézetiink egykori nemeslelkű rajztanárának, Seemann Káln!.án c. igazgatónak és feleségének Vörös Erzsébet festőművésznőnek rajzi rr.tapítt;ányaból az u . n. Seemann-alapítvány kamatait Schey Ferenc VII. v . tanL•l6 pályamunkája nyerte el. 6. Példás magaviseietéTL és buzgalomért az intézet ..zászlódíj"-át Gráczol '.Jéza VIli. o. t. nyerte. 7. Példás magaviseletért jutalomkönyvet kapott Molnár Sándor I. A) o. t., Nagy Gyula I. B) o. t ., Balogh Lajos II. A) o. t., Schwarcz József II. B) o. t., Kuslics Dezső III. o. t., Hadarits Alfonz IV. o:. t., Farkas Béla V. o. t., Horváth László VI. o . t., Boncz Tibor VII. o. t. és Bujtás Laszló VlH o. tanulö. 8. Valrástanban tanusított szorgalmas és eredményes munkájukért Ká1·pát1. vaHástanár adományábó}: Kapai Ernő VII. o. t. Szücs: Példatár, Farkas Imre IV. o. t. Wajgand: A pápák a hithirdetés szolgálatában c. munkfiát. ' . ~ - A.z Ifjúsági Önképzőkö1·ben tanusitott munkásságért jutalomkönyvet kapott: a) 1rolalmi szakosztálybau: Hadarits Géza VIII. o. t., b) tern1észettudományi szakosztályban: Kováts István VIII. o. t. 10. A Gyóni Géza Szavalókörben tanusított munkásságért jutalomköny\·et kapott: Farkas Béla, szavala tért: Kovács Simon, birálat~rt: Gábor G. Olivér, magyaros kiejtésért: Bokori József V. t. ll. A rendkívüH ·rajzban tanusított szorgalmáért Schűgerl Káro.~y YI. o. tanuló Horváth József tanár könyvjutalmában: - ifj. Hegedils Sándor: Lángelmék árnyékában - részesült. 12. Iskolánk Be1·zsenyi Köre útján szénnel rajzolandó élő fe'ire kih·t pác.yázatra 3 munka érkezett be. Horváth József tanár könyvjutalmát Haranghy Jenő: A rajzolás iskolaja - Schey Ferenc VII. o. t. nyert~ el női IejtanulmányávaL Dícséretet nyert ugyancsak Schey Ferenc Öll:.ü·c.kép tanulmánya és Schügerl Károly VI. o. tanuló női arckép tanu1n1ánya. 13. A Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetséqe 10-10 P ju-·

taJomban részesítette Schügerl Károly VI. o. t és Gábor G. 1atlulói.

Oli·n~r

V. o

VI.

Könyv-szertárak gyarapodása, ielen állapota. l. Bútorok. Az 1941. évi gyarapodás 28 drb. vétel 564 P értékben. J den állapot 456 dr b. 808 5 P 38 fillér értékben. 2. Házt és irodai felszerelések. Gyarapodás 19 drb. vétel, összesen 3!)0 P 70 fillér értékben. Jelen állapot 372 drb. 9559 P 90 fillér értékben. 3. Nyilvánta·rtási és számadási könyvek. Gyarapodás l drb. vét~l 21 P értékben. Jelen állapot 137 drb. 180 P 92 fillér értékben. 4. A t!l:{i-á·ri köny1,tá1 vétel útján 382, ajándékozás útján 13'i drb. 1núvel gyarapodott, összesen 3717 P 73 fillér értékben. A tanári könyvtár jelen állapota 12.705 kötet 29.229 P 16 fillér ér~ tékben. 5. A történelmt szertár gyarapodása - darab - P értékben. Jelen állapot 1221 drb. lö33 P 20 fillér értékben. 6. A .földra_jzi sz:Prtar gyarapodása l darab 3 P értékben. Jelen állapot 949 drb. 1946 P 04 fillér értékben. 7. A tc1·mészet1 ajzi szertár gyarapodása darab P értékben. Jelen állapot 3517 darab 2217 P 67 fillér értékben. 8. A fizikai szertár gyarapodása l darab 12 P 09 fillér értékben. Jelen állapot 503 darab 4848 P 69 fillér értékben. 9. a) A vegytani szertár gyarapodása - darab - P értékb_e n. Jelen illlapot 150 darab 268 I;> 13 fillér értékben. 9. b) Az ásványtani szer-tár gyarapodása darab P értékben. Jc~en állapot 346 darab 143 P 50 fillér értékben. 10. A geonwtriai szertár gyarapodása - darab - P. értékben. Jelén állapot 38 darab 590 P 09 fillér értékben. ll. A rajz3zertár gyarapodása - darab - P értékben. Jelen álla-· pot 2808 darab 81í r 68 fillér értékben. 12. A tornaszertá-r gyarapodása ajándék útján 5 darab 63 P 80 fillér értékben. Jelen állapot 277 darab 4 763 P 97 fillér értékben. 13. Az ifjúsligi könyvtúr vétel útján 390 darab kötettel gyarapodoit,. összesen 1738 P 78 fillér értékben. Jelen állapot ~167 darab 6079 P 87 fillér értékben. ~ 14. Az ének- és zen,eszertáT gyarapodása - darab P ertékbt!n. J Llen állapot 56 darab 1511 P 54 fillér értékben. A szertárak táblázatos összeállítását a "Statisztika" c. fejEzetpen közölj ük. *Az 1942. évi december hóban megejtett selejtezés utáni állapotot tünteti fel a kimutatás. 2. Az ifjúsági könyvtár müködése megfelelő helyiség hiányában csak ct k(;Lekzö h~zi olvasmányok kiadására szorítkozott. A beszerzések tervszerűen folynak s a kötelező háziolvasmányok Ina már elegendő példányban állanak a tanulók rendelkezésére. A könyvtár állománya 1942. december 31- én 2167 drb. 6.079.87 P értékben. ~\ könyvtár átszervezése, egyszerűbb kezelése folyamatban van. P.. könyvtár őre Szabó Béla r. tanár.

4t)

VII.

Az ifiúsági egyesületek

működése.

l. A Berzsenyi Önképzökör az iskola életének és helyzetének rend-

kí\·üh ;1ehézségei ellenére is igyekezett eredményes munkálkodással szolgálrJl céljait. A kör ezidén is két szakosztályra oszlott. Az irodairnit d1·. A1l9't..sztbtovicz Ele1nér, a természettudományit Dér Zoltán tanár vezette. A tugok száma '77 volt. Az uodalnH szakosztáLy működése. Tisztviselői voltak: Elnök: Hada dt.:; l~éza VIII. o., alelnók:Kapai Ernő VII. o.; jegyző: Bujtás László VIII. o .. Schey Ferenc VII. o.; pénztáros: Kiss Rezső VIII. o.; könyvtáros: WaUner Ottó VIII. o. A tagok száma 77, valamennyien a VI. VII. és VIII. o. tunulói. A szakosztál~' az év folyamán 7 rendes és 4 ünnepi ülést tartott. A Kör megrendezte IL 27- és 28-án szokásos farsangi előadását is, amely t.l~ttal is öregbítette intézetünk jó hírnevét, és szep anyagi, valamint er·· külcsi sikert hozott. A szakosztály rendes g ülésein a tagok irodalomtörténeti !)roblémákkal, népi irodalmi kérdésekkel, a magyar népzene részletes megvitatásával, nemzet-politikai szemléletekkel foglalkoztak. ugyanakkor azonban önálló alkotásokkal (novellákkal, versekkel) is szórakoztatták lelkes tarsaikat Az elhangzott előadásokat gyakran értékes megbeszélések és viták követték. A prózát sikerült szavalatokkal tarkították. Az önképzökörben kifejtett buzgó munkásságáért könyvjutalomban részesült: .Bősze AladáT és Hadarits Géza VIII. o. tanuló. A Kör könyvtára ez évben 32 kötettel gyarapodott 310.20 P értékb 2n. • Az Önképzőkör pénztári mérlege: Maradvány 1941- 42. évről : Bevétel J9-!2-4~ . f>vhP.n : öss~es

313.94 p . 77.- p

bevétel: összes kiadás .

390.94 p 316.44 P

Maradvány:

74.50 P

A tennészEttudornányi szakosztályt vezette Dér Zoltátt tanár, a tagok száma 32 volt. Az élen a következő szavazás útján választott tisztikal' állott: elnök Kiss Rezső v III. o. t.; alelnök: Görög Márton VII. o. t.; jegyző: Kovács István VIII. o. t.; aljegyző . Varga SándoT VII. o. t.; háznagy: Németh Emil VIII. o. t. ; alháznagy: Kocsis Elek VII. o. t.; pénzbeszedő: B P'rgP.r István. A'l irodalmi szakosztály rendes üléseit egy héttel követő üléseinken -az arra vállalkozó tagok természettudományi vonatkozású előadásokat tar totta~. A tárgyat é!·deklődésük szerint szabadon választották, de legtöbbször a vezető tanártól kapott forrásmunkák és irányító tanácsok alapján dolgozták ki. Az e lőadásoka1 hirAló hozzászólások és n éha viták kjsérték. Az elhangzott főbb dőadások voltak: l. a mennyiségtan köréből: Pythagoras élete. Pythagoras tételének 8 féle bizonyítása. A trigonometria alkaltnazásai a repülésben. Mathematikai paradoxonok. 2. a természettan 'körébf,J: A tomelmélet. A modern technika csodái. A repülés. A rádió. ~3. egyéb tárgyú: Öntözés. A műbenzin. Ebben a tanévben a többféleképen is megrövidült t_anítási idő miatt a rendes t anítási órákról e lmaradtak az oktató-fimek. Erre való tekintet-

47

tel a vezető tanár némelyik ülésen oktató-filmeket pergetett le. Az ilyen tiléseken más, é.l szakosztályhoz n em tartozó érdeklődő tanulók is résztvehettek. -~ heinutatott oktató-filmek a következők voltak: Izzólámpagyá1·tás. Élőlények röntg_enképei. Kúpszeletek. Japán. A szakosztályban kifejtett lelkes munkáért Kováts IstvánVIli. o. t. konyvjutalomban részesült. 2. A Gyóni Szavalókö1· az 5. osztály tanulóit bevezette az esztétika alapelemeibe, megláttatta velük a költészet szépségeit, a költemények mtivészi tartalmát, csiszolta ízlésüket és rámutatott a költői alkotások (~r­ te~elésére, átélésére és gyakorlati bemutatások által irányította, fejlesL.- · tette, ápolta a tanulókban szunnyadó tehetségek, adottságok megjelenési alakjf.t. A bírálatok a tanulók folyamatos beszédkészségére hatottak fejle~ztöleg. A szavaló kör tanárelnöke dr. GábÓr Géza igazgató volt. Iíjús~gi elnöke: Farkas Béla V. o. t., jegyzője Farkas István V. o. t. es pénztarosa Ferting György V. o. t. A tagok száma 23. A szavalökör tartott egy alakuló ülést és 7 rendes ülést. Az ülések hétfőn d. u. a hatodik órában voltak. Az üléseken minden tanuló szerepelt szavalattal, bírálattal, hozzászúlás~al és szabályos kiejtést gyakorló felolvasással és néhányan énekkel. Szavalóra talált VörösmaTty: A vén cigány, Petőfi S.: Hazáról, :F'aluvégén kurta kocsma ... Szeptc1nber végén, Pató Pál, Két ors'lág ölelkezése; Gyóni Géza: Csak egy éjtszakára; Re'P'tényik Sándor · Eredj ha tudsz; Sajó Sándor: Séta közben, Magyarnak lenni: Ady Endre. Párizsban járt az ősz, Krisztus kereszt az erdőn, A halál lovasai, A vár feh&r asszot1ya, IHécs László: Vád és védőbeszéd, Vadócba rózsát oltok, Rohanás a tava~zba c. költeménye. SzavaLtak. Balogh D. (5), Bokot i J. {2) Buczolits I. (1), Deák Gy. (l), Fark:;s B. (2), Farkas I. (2), Fóki Z. (1), Gábor O. (4), Horváth T. (l), Hoff!nann P. (2), Kovács S. (4) , Könjnger ö. (1), Rokop A. (2), Sjmon F. (21, Sdnvartz T. (1), Szamosi Gy. (1), Szabó A. (l) , Szentgróti K. (1), Török L. (1), UJvári Gy. (1), Weiler E. (4) . ". BíráLat volt 40. Hozzászólás 40 . SzavalatokkaL kitűntek: Kovács S., Gábor O. , Weiler E .. Hoffmann P. és Balogh D . BíTálatban kitűntek: Farkas B., Gábor O., Kovács S., \Vtiler E., Schwartz T. Hozzászólásban kitűntek: Gábor O., Kovács S., Farkas B., 1Netler E., S~hwartz T . Szabályos kiejtésével kitűnt: Bokod J . A szavaló kör ll tagja járatta a "Magyarosan(( c. nyelvvédő fol)'óil a tot. 3. Gyorsíró kö1·. Intézetünk gyorsíróköre szepternber hó 25-én tar. totta alakuló ülését. Ezen az ülésen választotta a kör tisztikarát; elnök lett Berger István VII. oszt. tanuló, jegyző Boncz Tibor VII. o. t., pénztáros Lőrincz Gyula VI. o. t., könyvtáros Török László V. o. t. A },ör tagjai .}) IV-VIII. osztályok jelentkezett tanulói, öss,z esen 63. A tanév folya~pán a kör az alakuló ülésen kívül még 8 rendes ülést ta1 tott. Ezeknek tárgysorozatan gyo1sírástörténeti és elméleti előadások, _g~·vrsírói szaklapokban megjelent cikkek ismertetése, illetve felolvasása , t0vábbá szabatos fogalmazási, irodai és beszédírási sztenogran1muk, vaJamint bírálatok szcrepeltek. A kör munkáját a f . tanévben nemcsak ét~

4b 1~l\olánknak

hadikórház céljára történt lefoglalása és az idegen helyeken való délutáni tanítás nehezítette meg, hanem elsősorban az a sainálatos kcrülmény, hogy a gyorsírás a f. tanévtől kezdve megszűnt kötelező tárgy lenni a gimnáziumban. Rendkívüli tárgyként való tanítása pedig hely és iu5 hiánya miatt lehetetlen volt. E nehézségek áthidalására a kör 2 tagozatban működött: az alsó tagozattal (IV. osztályos tanulók. akik 1nég nem tanultak gyorsírást) Vas Jenő vezető tanár tartott átlag 2 hetenkint ülést f>s ezeken a gyorsírás elemeivel ismertette meg az érdeklődő1!et. A felso tagozat tagjai az V-VIII. osztályok tanulói, akik már tanultak vaJainikor g~rorsírást. Ezeknek munkáját D1·. Németh István vezető tanár irányította A cél itt az volt, hogy az előző években már megtanult gyorsírási Jsmere. id<et és a gyorsirás iránti kedvet lehetőleg ébren tartsuk. A felső osztályok néhány tanulója résztvett az egyes gyorsíró szaklapok szokásos evi pál,yázatain, a pályázatok eredményei eddig még nem ismeretesek. 4. 364. sz. Scarbantia cserkészcsapat. Parancsnok: Vas Jenő tanór, cs. tbrzstiszt, parancsnokhelyettes: d·r. Augusztinovicz Elemér tanár, cs. tórzstiszt. Csapatlétszám a tanév végén 8 vezető (2 törzstiszt, B csapattiszt 2 rajtiszt, l segédtiszt,) 73 cserkész és 3 jelölt. · 1942. évi állótáborunkat július 3-tól 17-ig (15 nap) megyénk keleti szélén, a Rába partján, Árpás község mellett tartottuk meg n2 résztvev0vel (köztük a 67. cserkészcsapat 3 cserkészével). A pompás táborhel;> eken a cserkészélet minden gyönyörűségét kiélveztük: akadályversenyen, portyázil~on, éjjeli riadón vettünk részt, megismertük jól a környező falvakat, sokat játszottunk, kedves tábortüzeket tartottunk, a Rábán fürödtünk. Bár vasuti kedvezmény nem állt rendelkezésünkre, egy alkalommal Fannont .. ahnára, egy másik alkalommal pedig Győrbe és Gönyüre látogattunk eL Élelmezésünk (kenyéradagjainkat kivéve) minőségben is, meruryiségben is "békebeli"-nek volt mondható. Tanévbeli munkánk szeptemberben indult meg. Mivel cserkészotthonunk nem volt, a tanítás pedig idegen helyen folyt, szervezőtestúJetünk Ll.gy rendelkezett, hogy a cserkészmunka lehetoleg egy napra összevonva 1artassék meg. Igy őrsi összejöveteleiket átlag kéthetenkint pénteken este !l tanitás befejezése után tartottuk sok üggyel-bajjal a líceumi tantermekben és néha a szívességből rendelkezésünkre bocsátott líceumi cs€1 készot1 honban Csapatkirándulásaink és összejöveteleink pedig átlag háromhetenkint voltak. Az őrsi munka 2 ujoncőrsben és a régi cserkészek 4 működő őrsében folyt, ezenfelül külön őrsöt képeztek a VIII-osok. A vázolt nehézségek m.:.alt c~ak ujonc őrsöknél tértünk át az 1942. év végén életbeléptetett új próbarendszerre, a régi cserkészeknel pedig inkább a régi rendszer s:z.~­ cint folyt a kiképzés a parancsnok irányítása mellett. Sajnos hontalansagunk és a vezetőink egyéb elfoglaltsága eniatt állandó vezetőhiánnyal .l<.üszködtünk. Összel nagy hadijátékot és egyéni akadályversenyt rendeztünk. 1Vllkulás-estünkön a liceumi otthonban mutatkoztak be regöseink Lovas Gyula őrsv. vezetésével és bombasikert arattak. Miklós-nap előestéjén a ... árosi többi csapattal együtt kivonultunk a Hűségzászlóhoz és ott h~tngszórón át hallgattuk főcserkészünk beszédét. Télen a szünetben a hóban nyomolvasási gyakorlatot, majd a városban kémkereső 'versenyt és épület-megfigyelési versenyt tartottunk, a ké:mkeresésről egyik helyi lap is megemlékezett.

49

Ahogy az idő tavaszadni kezdett, az V-ös cserkészek rendezésében újszerű hadi- és indiánjátékot játszottunk és a VI-osok tervezte akadály-versenyben vettünk rés·?:t. A nagyhéten tartottuk hagyományos husvéti portyázásunkat, ame-· lyen a parancsnakan kívül 60 fiú vett részt. A kétnapos portyázásra Ivánig és Lövőtől vonaton utaztunk, első napon a Répcementi községeket jártuk 6 őrsben, a másodikon Nemeskér-Sopronhorpács vidékét. Éjjeli s;..állásunkat a simasági elemi iskola adta. A portyázás keretében regöc;etnk bábszinházat és tábortüzet tartottak a simasági lakosságnak {'s u~yancsak regöseink Inirit az országos Teleki Pál portyázási versenyre nevezök néprajzi anyagat gyűjtöttek. Május 9-én 21 cserkészünk tett a Vashegyen fogadalmat. 5 cserkészünk résztvett a 64. cserkészcsapat őrsvezetői tanfolyamán 1\'fájus 30-án kivonultunk vármegyei szemlére. Nyári (immár a 20.) nagytáborunkat Egyházaskeszőre tervezzük. 5. Ifj. Sportkör. A sportkör neve: Soproni áll. S zéchenyi István pimnc.íziu·m Turul Sportkö1·e. A KISOK szombathelyi kerüle.téhez tartozik. A htkulásának ideje 1912. Igazolási száma 144. T1nt-=let beli elnöke: Dr. Gábor Géza igazgató. Tanár~lnöke: Ravasz Endre. VC'ze 1 ői~: Ravasz Endre testnevelési tanár. Az intézet nyilvános tanulóinak létszáma: 344. A magántanulék száma: 15. A testnevelés alól felmente tte!.;: száma : 23. Müködő fagok korosztá l yonk;!d: L kl)~· -· osz~ály: 23, II. korosztály: 55, III. korosztály· 56, IV. korosztály : 38, ós3zesen; 1'72. MGködö szakosztályok: atlétika, torna, játék, úszás, téli sportok, vitorl4z6 repüléJ. Az intézetnek tornater me 144 m", - udvara 450m 2 , azonban iskol3nk hadil~.c'·r h áz céljaira· történt lefogl a lása mintt egyike t scm haszná ltuk. . A vizisportolók n v8ros te rü letén l evő uszodákban gyakorolnak. Az úszni l1E'!"l ludók részére m i nden év június ha vában s.zokl unk úszótanfolyamot ta rtani ~ó C'rcdménnyel. A t élisport-szakos: táiy működés~rc mindC'n l e hefőség megvan . Különösen a ~bpotlban örvendetes Cejlödés mutatkoztk. Az atLétikai szakos:t.ály mük<.idése pálya hiá n ya miatt teljesen megbénult. A Dcl1.cés gimn úz1um k i::; udva ra g)rakorl~w lúk közölti atlé tikai versenyre va ló e lőkészítő e dzés csupán tornate re mben (c·"lgimnasztika) - és m á jusua n - egy néhányszor a szivességből átenge dett c·r. 1H.'eum sportpályáján fol yt .

'

A spurtkör ebben a z évben az a lá bbi házi, intézeti, csoport és kerületi ven;~n:.;~ t<e t rendezte : R észtvett ünl< az október 6-i városi kegyeleti-staféta versenyen. Decem ber 8-~n L2r1otl MOTESz ifj. jelvényszerző versenyen vasjeivényt ~z~:. ­ r~zt c k: Farkas B, F arieas ..T .• Szamo<>i Gy., Ujvári G y. V. o. t-., Drexler F ., Prats~r E. és Schügerl K . VI. o. tanulók. Bronzjelvényt szereztek: Poór r. VI.. Máj on J . é$ Schey P . VII. o. ta nulók

Karácsonyi s:ii netben a tn~ncsttlt s ítáborban résztvettek: G<\bor O. V ., Geng H. és :::>zal ay E. VII. o. t.annlók. l<'t?bruár ?-an r<=>ndeztf' me~ spnrtkörünk a Magyar Si Szbvotség JClvén ysze•:~ő vers~nyét. Sajnos a hirtelen beá llott hóolvad ú~ és esőzés miatt csak kevesen .~e­ knte k n.eg és csa k il vasjelvenyszerzőt tudtuk lebonyolítani. Vasjelv~nyt szerezt~·k: Né1neth E . SRiamon L.. Va1·szegi J . III. o. t . és Schügerl M . VII. o. tc. n ~ tl ó.

50 Febru.ár 7 8-ára sportkor ünk r e nde zésében tervbe vett ker. hóol vadás miatt elmaradt.

síbajnokság

a

Március 4-6-án résztvettúnk a Mencsulon tartott orsz. sibainokságon. Lesíkló 5-ös csapatversenyben 5., mű l esíkló csapatversenyben 6. h e 1yezést értünk el. A KISOK ker. tornászbajnokságon az elszállásolás nehézségei és a rossz vonatcsatlakozás miatt nem vehettünk részt. A husvéti szünetben tartott 1nencsuli sítáborozáson résztvettek : Frank László IV. o. t ., Szentgróti Rezső V. o. t., Nováki Gyula Vl. o. t., G2ng Rudolf, Májon Jakab és Schey Ferenc VII. o. tanulók. A szokásos évzáró- és a soproni középiskolák közötti atlétikai versen 'y nániszteri rendelet értelmében elmaradt. p 421 e:-{ A sportkör vagyonának mul1 évi maradv. (1941. XII. 31.) \.") ... 32R - A VKM által testnevelési alapra kiutall összeg 40 százaléka p 620.60 Póttagdíj: J' 206. ·Egyéb bevételek : összesen : p J 579 43 -L Osszesen: p 126t' . ű7 A sportkör kiadá sa : 1942 dec. 31-én maradvány : P 318 .,,,

6. Diákkaptá1·. Az iskola 919. számú Diákkaptárának évi munkáját a felettes tanügyi hatóságok rendelkezései és a Diákkaptár Szövetség2nek idonkint kiadott körlevelei szabták meg. A Diákkaptár munkáját az 1942- 43. tanévben megnehezítette egyrészt iskolánk épületének hadikórház céljára történt lefoglalása, másrészt az ifjúságnak 2 idegen iskolaépületben történt elhelyezése, valamint a délutáni tanítás. A diákkapt~rosok figyeimét mind en alkalommal felhívtuk a takarékosság fontosságára és rámutattunk arra, hogy a "hulladékanyagok"-ban fel nem becsülhető értékek rejlenek, amiket bűn lenne a mai háborús világban veszni engedni, mert papírhulladékból új papiros készül, vadgesztenyéből szappanpótlószer stb. Szép eredményt ért el a Diákkaptár a vadgesztenye-gyüjtésben, összesen 45 q vadgesztenyét gyüjtött. Bekapcsolódott a D iákkaptárunk a Diákkaptár Hajózási Szövetkezetbe is 28 darab részvényjegy vásárlásával, összesen 145.60 P értékben. Néhány diákkaptáros jelentkezett selyemhernyótenyésztésre. Az erre vonatkozó utasításokat D·r. Németh István vezető tanár útján a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamarától (Szombathely), illetőleg a csornai m. kir. Selyemtenyésztési Felügyelőségtől megkapták. Mi.ndig az a célunk, hogy elősegítsük a tanulók gyakorlatias hajlamainak kibontakozását, megkedveltessük velük a gazdasági munkát, bátorítsuk váHalkozó kedvüket, takarékosságra és ezzel az ország anyagi erejének fejlesztésére neveljük őket. 7. Egyházi énekka1·. Az énekkar vezető tanára dr. Emmer J ózs ef. A :r; r. kat. tanulóból álló vegyeskar heti egy órában készült elő a vasár- és ünnepnapi szentm,isék.re. Az énekeket a Fojtényi: F;gi lantból tanulta és a diákmiséken nég:v szólamban énekelte. .. Volt iskolatársak szövetsége. A soproni áll. Széchenyi 1stván reáliskola, illetve gilnna21um volt tanítvélnyai szövetségének tisztikara. Elnök: dr. Gábor Géza igazgató, ügyvezető alelnök: Katona Ferenc. alelnök: Ágotay Ernő, jegyző: Schügerl Miklós, pénztáros: Csanád.y Sándor, számvizsgálók: Gross E·rnő, dr. Hollós Richárd, Zőhls Ernő. A válnsztmány 8 rendes és 4 póttagból állott.

51

A szbvetseg vagyona : 625.94 P. Az évvégi segélyezésre 210 P-t adotrlányozot t. · A szövetség célja : az intézet volt és jelenlegi tanítványainak erkölcsi és anvagi támogatása, a szegénysorsú tanulók segélyezése, továbbá a szövt:tség tagjai közt az eg yüvétartozás érzésének, a bajtársi szellemne k ápolá3a . Mivel ez időszerint a szövetseg tagjainak száma viszony lag igen csekély , ezúton is arra kéri az elnökség a volt tanítványokat, hogy belépésükkel támogassák a n em es célt szolgáló szövetséget és bánnily csekély adományaikkal járuljanak hozzá, hogy a szövetség a rászorultaka t minél nagyobb lllértékben támogathassa. Erre a támogatásra ct n1ai nehéz időben sokan rászorulnak, de sajnos az intézet volt tanitványai közül sokan - még olyanok is, akik annak idején anyagi ta mog-atásban részesültek s ma jó pozicióban vannak az egyesülettel szen-tben teljesen közönyösen viselkednek , pedig a szövetség rendes évi iagdíja csak 2 p engő. Segélyegyesület. Szegénysorsú tanulóink~t anyagi segéllyel és tanköny vekkel az intézet ker etében fennálló SegéLyegyesüLet látja el. Tisztl-kara a következő: Elnök: Dr. Gábor _G éza igazgató, alelnök: Dr. Scheff er Oszkár, jegyző: Dr. Emmer József, p énztáros : Schügerl MikLós, ellenőr : Blum Zsigmond és Dr. Romwalter Alfréd, könyvtáros: Csanády Sándor. Válaszírnányi tagok: Horváth Kálmán, Ivánkay Kálmán, Katona Fer enc, Mantuano József, Dr. Proszt János, Dr. Vendl Miklós, TJr. Win}:ler László, Dr. Tárczy- Hornoch Antal és Dr . Pekovits Artur. Az egyesület l választmány i ülést és l közgyűlést tartott, ez alkalo:mma l a számvizsgálók jelentése alapján a közgyűlés a felmentvényt az 1942- - 43. évre megadta. A tan év folyamán az egyesület p én ztá r ának mér lege: 1938.22 p bevétel : 1056.12 p kiadás: K észpénz mar advány: 882.10 P Az eg yesület vagyona : 882.10 P készpénzben és 1400 P Erdélyi n yerE:Inénykölcsön. 15 tanuló pedig összesen 305 P segélyt kapott. Az egyesület 154 tanulót 1371 dar ab tankönyvvel segély ezett 264 i. P értékben. A könyvtár állománya 1444 drb. könyv 2787 P értékben. Szer etettel kér jük iskolánk barátait ,hogy adomán yaikkal tá mogassák egyesületünket 11em€s feladatainak teljesítés ében . Tagsági d íj é vi 4 p~ngő. Az É-vvégi jutalomra 21 O P - t fordított az egyesület.

VIli.

Rendkívüli tárgyak. l. A rendkívüli rajz tanítása 2- 2 osztály összevonásával, ön ként jel entkezett tanulókkal, heti 2 órában, két csoportban folyt. Az V. és VIII. o. tanulóit Janesitz Henrik, a VI. és VIII. o.-t. Horváth József vezette. A tanulók névjegyzéke és érdemjegye: V. o. Bal<;> g D ezső (1), Ferting György (1), Fok.i I~tván (1) , Kovács Simon (l), Szamosi Gyula (1).

,

52

VI. o. Eichinger Vilmos (2), Giezi Lajos (1), Farkas Gyula (2). No.váki Gyula (1), Schügerl Károly (1) . VII. o. Boncz Tibor (1) , Kapai Ernő (1), Kocsis Elek (1), Schev Ferenc (1). • VIli. o. Bősze Aladár (2), Hárs József (1), Kiss Rezső (1), Schcidl Adolf (:2,1 , Stasney Bela (1). 2. Az ifjúsági énekkar. Az énekkar vezető tanára: Gombá~ FeTenc zenLiskolai tanár. Heti két órában dolgozott. Ifjúsági karénekesek száma 115. Munkaanyaga volt: P éter: Karácsonyi köszöntő , Gombosi n épdalok , Volly: Nagykarácsony, Bárdos: Oh gyönyörű, Csendes éj", K ánonok, Székely népdalok, Kodály: Enek Szent István királyhoz, Kodály : Esti dal, Himnusz, Hiszekegy, Szózat. A tanuJók n évjeg yzéke és érdemjegye: . I. A) osztály: B enkovits F erenc (1), Csóka Lajos (1), Domonkos Nándor (J), Fülöp István (2), György Imre (1) , H~lvax Endre (1) , Halvax Rezső (1), Kincses István (2), Kiss Ottó (1), Mikó József (2) , Nándorfi László (2), Németh Károly (2), Papp Miklós (1), Pölöskei Imre (1) , Rocskay Odilú· (lJ , Vass Tibor (1), Ulr ich Gyula (1). I. B) osztály: Cseri János (2), Friedl János (2) H artay Béla (1), Kámi .J enő (1), Karsay Antal (1), Koreruka Győző (1), Mészáros GYörgv (2L Németh Imre (1), Németh Is1ván (3), Ösze István (1), Ress Kélroly (2), Sárándy Imre (2), Somogyi József (2), Soós Imre (2) , Varga G', ula (2) . V ..tSS Antal (1). II. A) 0szt ály: Buza Mihály (2), Edőcs Ottó (2), B:ilogh Lajos (1), Hauer István (1), Kám-án Imre (2), Karner Mátyás (1), Marcz G yőző (1), Nagy F erenc (2), Neh er Tibor (1), Németh Vilmos (2), Pölcz Lajos (2), T esch Tibor (2). Unger László (1). II. B) osztály: Boros Béla (2), Eigner József (2), Fuchs J ános (2), Hartai A1pád (lJ, Horváth László (lJ, Kontor Jenő (l), Regényi Ernő (1), Szabö László (1), Schwarcz József (1), Wittmann György (2). III. osztály: Buitás Endre (l), Erős Imre (1), Farkas Sándor (1) , Feriing József (1), Keres·e János (1), Kerese Pál (1), Komlós Géza (1), Mérai Ferenc (1), Ném eth Ernő (2), Ravasz Endre (1}, Simon Ferenc (1) , Salamon Lajos (2), Somlai József (1), Szalay Géza (1), Tana i László (1), Váli Ferenc (1). V. osztály: Ferting György (1), Farkas Béla (1), Farkas István (.l) , Foki István (1) . VI. osztály: Eichiiu:>·er Vilmos (1), Farkas Gyula (1), Gangl M1klós (U. KapelJ áró József (1), Novák István (1), Nováki Gyula (1), Poór Imre (1) , Pratser Endre (1}, Schügerl Károly (1). VII. osztály : Boncz Tibor (1), Deák Ferenc (1), Geng Rudolf (1), Görög Márton (1), Hauc;;zner Erich (1), Horváth Tibor 1), Höbausz Richárd (1), Kapai Ernő (J) , Lovas Gyula (1), Májon Jakab (2), Pálkövi Tamás (1), Schey Ferenc (1), Schottner Lajos (1) , Schügerl Miklós (1), Sussmann Antal (1) , Szentgróti Kornél (1), Varga Sándor (l), Wallner Ottó fl). VIII. osztály: Bönöczk József (ll, Bujtás László (1), Hadarits G('za· (1), Halvax Imre (1), Hárs József (1), Kiss Rezső (1), Kocsis István (1). Kuvács István (1) , Kutrovácz József (1), Lőrincz János (1) , Rabi lstvé>.n ! 1' Stasney Béla (1). • ' ' ~ )

53

Javítóvizsgálatot tett tanulók névjegyzéke és érdemsorozata.

-- -

'

'

-....

:>..

.......

A tanuló neve

c

lll

o

. 5

Abr á hám Pál Omász János Németh József Németh Vilmos Tesch Tibor Unger László Venesz István Pölcz Gyula Bujtás Endre Juhász László Kiss Imre Kováls Miklós Varga István Wrchovszky Ernő Fekete István Drexler Ferenc Gangl Miklós Németh Gyula Szlamek Gyula Wischet Vilmos Haus1.ner Erik Pálkövi Tamás Bönöcz!< József Lőrinrz János Szász Ödön Varga Imre Baráth Imre Kránilz István László Tibor Szántó Jenő

t

t

.

15

'

.•• ~·

20

. . O'

•

23

;

.t

30

u

;.... tlD

C'S

,....

l l

l. A. " n

" "

"

-

10

~

3

..... ;..

:o E-!

3 - ·

-

" " lll. B -

n

n

" " VI .

" VII n n

"

VIII.

" "

"

-

-

-

3

3

l= l = · -- l=

-

3

1-

4

3

-

l

1= -

-

r

l

-

~

..)

-

l

c

....o.t; (;l

:>..

•U lll

c

>.

Q

N

c

lll

u

C'S

o l

l

l

~

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

3

-

-

3

-

-

-

l

-

3

-

-

-

13

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

l-

----

3 '- l 3 -

l= -- -

1-

4 4

-

-

3 -

l

-

-

-

-c ·-...........c::,

-

-

3 3 -

.....

-

l=

-

(z.

l

,-

-

-

l

3

-

..

:o

l

-

" IV. B. -

N .C'..... S

-o

-

-

l. "B Il. A. Il B. 3

v.

l

c

-

-

'

•U

l

,

•

ll

.... (;l

•ef N

Tantárgvak

3

-

-

3

3

-

3 ' -

3 l 3

1-

--

l

-

-3

l

54

Tantervkülönbözeti vizsgálatot tett tanulók névjegyzéke és érdemsorozata. -

-

-~

A tanuló neve

'CO

...

N

:;...,

o

bl

rn

ll

~

~

.:E

l ...u ......l....... c

'"' ... :o +'

~

Oli -~

..::It

....... c

N

...

~

"'C

;o

N

~

tz.

c!;

... ... ...8 u0.0 t-t > ~

<'$

"'C

r;:l

·..:; <'l

~

~

;...._

4J

..: 0.0

· '-l

~

cn

"'

;...._

<'$

ml

Q

.!:ol

~

';;j

l

w

·W

Cl

r

1 J ---

:,.

lt

IV. - 3- 3 3 - - - 1 3 3- - , IV. - 3 - 3 41\--- 3 3- IV. - - - - - - - - - - 2 3 t' v. 2 2- 3 2 3- - - 3- - . t - . VL 2- - - 2 3- -

l )

.:-= Q,)

•U 0.0

~

tz. ~

lll

l l l l l l 2- _ll _,_ -1 -: 2 3- l. ll. 3==1 3 ~{=~2 3- IV. - 3 - , 2 3 - - - ' 3 2 l.

Boros Béla Véber József Kuslils István Bertalan István C zi ezer Ist ván Szakács Oyula Szalai József Weil Rezső Vida Sándor

14

N

N

l

l

'

l

rl•

javitóvizsgálaton is: 4.

Röviditések.

~

v·allások rövidítése a szokásos. Magaviselet, rendszeretet tantár&Y ak érdemj egyei : l: jeles, 2: jó, 3 : elégséges, 4: elégtelen, ism.; ismétl(1, fm. : fei:rnentve, D.: Domonko~, Sz. o.: Széchenyi otthon, Sz. I. S zent Imre K ')l1 égtu1n, V.: Vos.s-árvaház, i.: internátusban van a tanuló. Általános .tanulrnányi eredmény : 1: kitűnő, (a tanuló minden érdemjegye jeles), 1: jeles (egy érdemjegye jó, a többi jeles), 2: jó (egy ér~ de1njegye e légséges, a többi jó), 3: dégséges (nincs elégtelen érdemj e ·· gye s két vagy több elégséges érdemjegye van), 4: elégtelen, (ha egy vagy több elégtelen érdemjegye van). A díjkedvezmény jelei a II. félévi állapotot tüntetik fel. 1n. = tan ~ dij1nentes, hm.= hadi gyámolt jogon m entes, ftm. -=fa lusi tehetsé~me nt ~ alap terhére iskolázott tanuló. Magánta:qulók 150 P-t fizettek.

55

11.

A rendes tanulók néviegyzéke és érdemsorozata.

I A

Ü"3 ztályfőnök:

Hadnagy Géza.

Tautargy ak

A tanuló neve, vallása ismétlő. e? internátusban lakik?

...u v

lll

5

10

15

20

25

30

35

U

·~

~

lll

....

:r:

J

J

;

2 l 2 2 2 2 l l l l l

ti

>.

.... ·~ • ~ >- ...

s:a

e,c"'' ~ :o

-c;

-

u ·u >c:...!ll: U Cl ....

....

~

... .

u ~

H

8

~

•U

u "'

u

.~ >

~

N

lll

•U

>

·;- o

~

c

2 2 l

fm

l

~

2 2 2 l

2 2 2 2 l l 2 3 3 2 l 3 3 3 3 3 3 2 l l l l 1 l l l 2 l

2 2

2 2 1 l

1 l 1 l

l 3 2 2 2

3 2

2 3 4 3 2 2 3 2 2 3 2

3 2

3 3 3 2 ') 2 2 2 2 l 2 2 2 2 2 2 1 l l 1 l l 2 l l 2 l l l 3 3 3 2 2 2 2 3 3 3 3 2 3 3 4 3 3 3 2 2 3

;j

2 l

3 3 2 2 2 2 2 2 l

l l l

l

l

l l

s:a ~

.;

<

l

l

l

l

l l 2 3 2 2 2 2 3 2 2 3 3 3 2 3

l 1 1 l l J l l l 1 2 2 3 2 2

2 2 3 3 3 2 3 2 2 2 3 3 2 3

l

1 l l l

l 2 2 2 2 3 3 3 2 2 3 2

l 2 2 2 2 3 2

l 2 l

u .... ~

~



a

·~

"'c Cll

2 2 40 l 2 2 2 ftm

1

3 2 2 2 2 2 l l l 2 l 2 2 2 2 :3 2 2 ') 2 2 2 2 3 3 3 3 3 2 4 3 3 3 3 2 3 2 3 1 2 2 2 2 3 l 3 2 2 2 2 2 2 1 2 l 2 l 2 J 2 2 2 l J 2 2 2 2 2 3 J 2 l 2 l l 2 2 1 1 l l l l J

....u

......

CIS

~ ·u

. 8

ü

CIS

~~~ ~ IH ~~~ ~ 1H1~

l

1 1 l l

l 2 2 2 2 2 2 2

~

~

l 2 3 2 3 3 2 l l 1 l l 2 2 2 2 2 2 l 1 2 2 l 2 2 2 2 l 2 l 3 2 2

2 2 2 2 .., 2 2 1 2 1 2 2

l

.~1 ~

C .,. .ca=

l l 2 2 2 2 1 l 3 2 2 l 2 2

l

:>

;;..._c"ZOí

Cll Ol: Cll

:>

~

Balics József r. kat. Benkavics Ferenc r kat. Sz o i Blonszki József r kat. Csizmazia Tibor r kat. Csóka Lajos r. kat. Sz. o i. Csomor Imre r. kat. D. i. Domonkos Imre r. kat. D. i. Nándor r k Sz o. i Domonkos , Elő László r. kat. D. i. Fülöp István r. kat Gosztolya József r. kat. D. i. György Imre r. kat D. i Halvax Endre r. kat. Halvax Rezsó r. kat Hatos Gyula r. kdt D. i. Horváth Dóri Lóránt r. kat. Horváth Imre r kat. Kincses István r. k. Sz. o. i. Kiss István r. kat. Sz. o. i Kiss Ottó r. kat D. i Kosnyák Kálmán r. kat. Kovács Bertalan r. kat. Sz. o i. Mik6 józsef r. kat. Sz o. i. Moln'r Sándor r. kat Sz. o i Nándorfy László r. kat D. i. Németh Károly r. kat. D i. Papp Miklós r. liat. D. i. Pölöskey Imre r kat. Sz o. i Pulai Sándor r. kat. D. i. Rocskay Odiló r kat. Rokob Mihály r. kat. Seifert Jstván r. katSlaár Ferenc r. kat. Ternyák Géza r. kat. Ulrich Gyula r. kat. ism. Vas Tibor r. kat. D. i.

'~

l

E

"'....

l l 3 3 l 3 l 3 2 2 2 l 3 l 2 l 2

]

2 40

2 80 l ftm 2 40 l 40 l ftm 2 60 l 60 2 40 2 100 2 2 100 2 40 2 80 2 80

tool

l ftm

ftm 80 40 ftm l ftm

2 2 2 l

2 l ftm l l 40 J 3 100

2 3 3 4 3 3

2 2 2 3 2 2

t 1 l l l 2 l 2 2 2

2 3 2 3 2 l l l 3 2

40 ftm 80 100 80 80 20 80 100 80

l l,

58

11. B. osztály.

Osztályfőnök

: Faragó István.

Tautárgyak

A tanuló neve, vallásH, ismétlő-e?

internátusban lakik?

Bella )enö r. kat.

l

-

.~

>

CIS O/J CIS

5

10

15

20

25

30

Boros Béla r. kat. D l ·Bors Győző r. kat Csizmazia József r. kat. Eigner József r kat. D. i. Fuchs János József r kat Galambos Imre r. kal D . i. Ooltlie~ Ü) örgy r kat. Hartai Arpád r. kat Horváth Karoly r kal. D i. Horváth László r. kat. D. i. Horváth Vilmos r. kat. D i Kiss Imre János r. kat. D i. ism Koloszár György r kat. Kovács Kálmán r. kat Kováts Miklós r kat. ism. Lukács Imre r. kat. Marton Gyula r. kat. Németh Zoltán r kat Paukovits Vilmos r. ka t. Polgár Endre izr. Pusztai Nándor r. kttl Regényi Ernő r kat. V. i. Sántha Gyula r. kat. D . i. Schwarz józsef r. kat . Seiffert Béla r. kal. Sléber József r kat. Slepán László r kat Stern János izr. Szabó Gyula r kal Szabó László r kat D i. Wartha László r. kat. Wittmann György r. kat.

-" >

·~l ...

Je ....... "'

-~ > (l$ o o ~ !:: U ;:;..,

u ~

~

-

l

o

CIS

i

...<3

>·,

>.

rn

•U

Q

'

c

: ,~

~

·~

N

lll

•U

e..

8

or.

•U

·-;:;.., rn

d

N .,....,

"' l E-!" ~ul ~"'

~

~

"'

u

•U

u

u >

"'-u.. Q

-

o l~ E-! l

~

.:.ll

u

o

·~

ti l

l l l 1 J l 1 21 l 2 2 t 2 l 2 l 3 2 3 l 3 3 2 3 2 2 l 3 2 3 ~l 3 2 3 l 3 l l l 1 l t

l 2 2 l 2 l

1 l l l

3 2

2 2 l 2 l l 2 2 l

l 2 2 l

2 2 2

2

1

2 l 2 2 3 l 3 2 3 2 3 l 2 2 3 l 2 l 3 l 2 t 2 l l l l 1 3 l 3 2 2 2 3 l 2 l 3 2 3 l 3 l 2 2 3 2 3 3 3 2 3 2 3 l l 1 2 3 3 3 4 l l 1 l t 2 l 3 2 3 2 3 1 2 l 3 l l l l 1 2 1 3 2 3 3 3 2 3 2 3 2 2 2 3 2 3 2 3 3 3 l 3 1 2 l 3 2 2 l 3

l

l l

3 3 1 3 l l l 3 l l 1 1 l 3 l 3 l 2

l l

2 l 3 2 2 3 2 2 fml 2 l 1 2 2 3 2 2 3 2 1 3 2 2· 3 2 2 3 2 1 2

3 2 2 2 3 2 ~

l

2 2 2 3 :3 2 3 l 2 2 3 l l l 2 l 3 l 2 l 2 l 3 3 4 l 3 l 3 l 4 l 3 l 2 l 3

3 2 3 2

2 1 3 l

2 3 3 3 3 l 2 3 2 2 2 2 3 l 1 2

3 l 3 3 3 3 2 3

3 2 l 2 3 2 2 l 2

3 3 3 2 l 2 1

<3

rn

u

~

u u

-.. "'

~

N

.......

o

·-oa

~

E-!

u

CIS

l l hm 2 2 80

3 2 100

3 3 100 1 2 2 80 l 3 2 100 3 2 100 2 l 2 t 40 3 3 3 80 l 2 2 80 l l l m 2 3 1 80 2 3 2 100 t 2 l 80 2 3 2 100 2 3 2 100 2 3 2 80 2 3 2 100 2 2 l 20 3 4 3 100 2 l l 20 l 3 2 40 3 3 3 100 3 2 2 80 l 1 l m l 3 2 80 3 4 2 100 2 3 3 100 l 3 2 80 2 4 3 1001 2 3 2 l CO 2 2 2 80 l 3 2 80

.

Kimaradt : Bem 1.ollán r. kal., Galambos Tibor r. kttf. Horváth Imre r. kat., Tucztti Gyula r. kat.

-..

Q

u

o

"

"'u..

- -

-

Q

a

l

l

\

59

lll. osztály.

A tanuló neve, vallásg, ismétlő· e? internátusban lakik ?

Ü s7. 1Aiyfőnök:

-

T a n t a r g y ak

l "il.. 1·;. l

....u

...... E

"il lll

·~ Cll OL ~

d

... d

~

.~

:E ::t:

5

10

15

20

25

30

35

40

Becze Ágoston r. kat. V. i Békés Imre r. kat Blagatir.scheg János r. kal. Bujtás Endre r kat Csányi Ferenc r . kat. Csele Lajos ev. ism Dragovics Kálmán r. kat Erős l mre r kat. Farkas Sándor r. kat. Fekete Kálmán r kat. Feriing józsef r. kat. Horváth Tibor r. kal. Juhás;~ László r. kat. Kerese János r. kat. Kerese József r. kat. Kerese Pál r. kat. Komlós Géza r. kat. Kovács Kálmán r kat. Kuslits Tibor r kal Mayer Árpá d r. kat Mayer Zoltán r. kat. ism. Mérai Ferenc r. kat Német Ernő r kat. Pócza Géza r. kat Pregardt-Paur Ernő r. kat Ragats István r. kat. Ravasz Endre ref. Rocskay József r. kat. Salamon Lajos r. kat. Simon Ferenc r.' kat. Somlai József r. kat. Szabó Antal r. kat. Szalay O é za r. kat Tanai László r. kat. Targuba Zoltán r kat. Társ István r. kat. Váli Fe renc r kat Vámosi József r kat. Várszegi József r. kat. Vörös József r. kat Weiler Lajos izr. Winkler P éter izr.

Csanády Sándor.

2 2 2 2 2

l l l 2

.... ~

......

OL

"

ü

d •U ...,

~~~ z:

3

ti 3

•U d

...,

(l)

2

3

2j 1 1

l l 2 2 2 3 l l l l l l 3 2 3

zj 2

2 2 2 l 2 2 2

l 1

2 l

3 2

2

2 2 3 l 2 2 2 2

l l

-

~ d

u

~ N

.._.

•V

3 3 3 3 3

4J

U)

....

.:

Ul ' ••

l

l

l

l

l l

l l l 2 1 l 2 l 3 2 l 2 2 l 3

l

l

l

l

1 l

3 l l 3 3 2 2

u

N

. ...,....

c:l

d .. rn

'"O

l

"

"'"' .......u 8 u

~ '-1

::s ...c El ~

....

-

~ ~ ~ ~~~ -~ ·<

ti 3

1

3: 2 1 3 2 3• 3 3l 3 3 1 2 lll 2 3 l 41 4 3 3 3 3 1 31 3 2 3 3 3 3 2 3 3 2 3 314 2 3 3 2 2 3 2 2 3 2 2 3 2 l 3 3 3 3 3 2

313

3 3 ti l l 2 l

3 4 3 4 4 3 3 3 3 3 3 3 l 2 l 3 3 3

2 2 2 2 l 2

• Cl)

u

-o> U

d C

8u

•U ..

....._

l

2 2 2 2 2 3 1 3 3 4 3 3 2 1 3 3 2 3 3 2 3 313'1 3 3 3 3 3 3 31 3 3 3 2 3 1 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 2 3 3 3 1 l l 2 l l 2 3 4 3 3 4 3 3 4 4 3 4 4 2 3 :3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3 3 3 3 2 3 2 3 3 3 3 4 2 3 3 3 4 3 3 4 3 3

2 2 2 2 l 2

- -"'

.......

...... d

• ·-c 8u 8 :o ~ j zi~ '"O

3 3, 31 31 3

2 2

l

d

o.>~~~

3, 2 3, 2 l 31 2 2 3 2 l 3

2 l

l

E

'

l l

l

2 2 3 3 2 2 2 2 l 3

3 2 3 3 3 l 2 2 3 3 fm l 2 2 2 3 l 2

2 3 3 2 l 2 3 3 3 2 ? 2 l 2 2 3 2 3 2 3 2 l l 2 2 2 3 l 3 3 3 l 3 2 2 3 l 2 3 2 2 .,J

3 2 fm 2 l 3 2 3 3 3 3 l

r.n

~· ::"'

u

"'

'"O d

~

2 2 60 4 3 100 3 2 100 3 3 100 4 3 100 3 2 80 3 2 40 3 3 100 l l m 2 2 80 4 3 100 3 2 100 3 3 100 3 2 100 2 2 80 3 2 100 2 l 40 4 3 100 4 3 100 3 2 100 3 2 100 3 3 100 4 3 100 4 3 100

l 1. 1 l l l l l l l 3 2 3 fm 2 4 2 3 2 3 2 2 4 3 3 l 2 fm l 3 3 3 l 3 l l 3 2 3 2 l 3 2 3 2 3 2 l 3 3 3 l l l l l l l l l l l l l 3 3 2 l 2 2 3 2 l l l 2 2 l 1 l 2 2 3 3 2 3 2 2 3 2 3 2 2 l

~

3l z! 40 3 2 100

3 3 2 4 4 3 3 3 2 3 l 2 2 3 2 3 3 2

3 l 2 ~ l .2 2 3 3 3 3 3 3 3 2 3 2 l 2 2 l l 2 2 l 2 2 3 3 3 3 3 3 3

d

H

3 2 2 2

3 2 l 2 3 3 3 3 l 3 3 2 2 2 3 2 2 2

m 100 100 100 100 80 80 100 40

m 100 80 100 100 100

3 3 3 3 3 3 l OC

Nem oszlá)yoztatott: Szé kely Attila r. kat. Kimaradt: Hadaries Jenő r. kal, P e terelz János r. kat Tandíj nem fizetése miatt törölvP : Ferkis Rezső r köt.

60

IV. oszlály.

Osztályfőnök:

Mantuano József.

~------------------------~~-------------------~-----1

A tanuló neve, Yallása, ismétlő-e?

.

internátusban takik?

., -

.

5

10

15

20

25

30

l

35

.fO

Adorján Attila r kat. Balázs József r. kat. Blum Károly izr. Bohemszky Egon izr. Bókon Sándor r. ka}. Bugledils József r. kat. Cseh János r. kat. Derdák Pál r. kat. Farkas Imre r kat Frank László r. kal Gereben Gábor r kat. György Vince r. kat Hadarils Alfonz r. kal Halász Jenő r kal D i Hegyi Ottmár r. kat. Koch Róbert r kat Kotzmanek Róbert r kat. Kovács László r. kat. Krizanils Ist ván r. kat. Kuczkó Gábor r. kat. D. L Lőrincz László r kat Manninger György r. kat. Matusek István r kat. Mérai István r. kat. Mészáros József r kat. Nagy Imre r kat Nándorfy Nándor r. kat. D i. Orbán József r kat. ism. Pamrner Jenő r kat Sz. I. i Patzenhofer Konrád r. kat Pálfy János r. kat Pregardt-Paur Oszkár r kat. Raffensperger Ernő r. kat Reichardt György r. kat Richter Gábor izr. Stiller Adolf r. kat. Szondi Aurél r. kat. SztJke Lajos r. kat. D. i. Tárczy-Hornoch Zoltán r. kat. Tauber Márton r. kat. Tele ki László r. kat V. i. Vorga István r. kal

21 21 ) ) 3I 3I 3! 41 2 2I

ti

z!

1

1

3 41 3! !CO

zi z: 2' z! zi 2 1111 1 1 l 3 t 3, 3 2: 3 2 3 21 2 2 2 21 31 3, 3~ 2 2 l 3 3 21 l 2 ~ 31 2 21 J l 2 2 2 31 3 i 3 l 3 3 3 t 3 31 3 3 211 21 ~

z,

l

ti

l

ll

3: 2: 3~ 2 2 2 2: 2 0 2 0 l 3 l 3 3 l 41 2 2

i 2:

l

2 2 40 3: 2 l l 00 3, 3) 80 3, 2 t l 00

3 1 3 l 00 L 3 21 80 :3 4 l 3 l l 00

l l l 2 2· 3 , 2 2, 2 2j l z l 2 3 40 40 21 2 21 1 1 1 2 21 1 2!1! 2:1 2 2 1 2 2 1 2 2·1 2 1 2 2 t l l 2 21 80 l

zi

ti

z\ l

3 l

33 •l ti

ll ti ll

4! 3 3 3 2 2 1 3 4 l 2 l l 2 l

2 2 31 21 3l 3, 2, 2 2 2 21 32' 331

2 2 3 31 3 2 3 3 3 2 1 zi 2 2 2 1 3 31 2 1 2 3l 2 3 1

zi

3I too l 20

3~118000

z!so

2, z, 3 3l 3 3I 3: 3 3 2 t 2 3l 3 too 2 2 1 3 3 2 1 2 3 1 3 t 2 l 3 31 3; l 00 2 2 3 3 3 3 3 3 3· 2 2! 3 3 3I

too

1122232221112240 2 2 2 3 3 3 3 4 3 1 2 3 4 2 100 2 l 3 ~11 3 2 3 3 2 l l 2 3 3 l 00 2 2 3 3 3 2 3 3 3 2 2 3 3 3 100

l 2 2 3 3 3 2 3 1 2 2· 2 3 l l 00 2 2 2 3 3 . 3 3 3 3 2 l 2 3 2 l 00 2t 2 3 3 3 2 3 3 2 l l 2 3 3 100 2 2 2 l 3 3 2 3 2 l l 2 3 2 80 2 l 2 2 2 3 2 3 3 2 l 2 3 3 l 00 2 2 3 3 :1 3 3 3 3 2 l l 3 2 l 00 2 2 3 3 3 l 2 3 3 2 l 2 3 3 100 l l 2 2 2 2 2 2 3 1 2 2 2 2 hm 2 3 3 3 3 3 3 4 l 2 2 2 4 3 100 2 3 4 3 3 3 3 3 2 2 l 2 4 3 100 2 3 4 3 3 3 3 3 3 2 2 2 4 3 l 00 1 2 2 l

l 2 2 l

l 3 3 2 2 l l l

l 3 2 l

l 3 2 l

l 3 3 2

l 3 3 l

2 2 3 1

l 2 2 l

2 l l l

l l l l l l l l l l l 2 3 4 3 4 3 4 3 2 2 l 2 ? 3 3 3 3 2 3 3 ? 2 2 3 :i :3 4 3 3 3 3 21 l

l l 2 3 t 3 l .1

l

l

l 3 3 l

hml l 00

80 40 l l 00

3 4 3 lOJ 3 3 3 l(X) 3 4 3, 100

61 l'

Tautárgyak

E

l· l;

'"C

A ta nuló neve, vallása,

v "ii

;:.... d

·;; "'

internátusban lakik?

co::

~J.

C'3

~

Vargha Tibor r. kat. Witt Lajos r. kat. Sz l. i. 45 Wrchovszky Ernő r kat. Wurdits Imre r. kat. Sz. o. i. Zimonyi Zoltán r. kat

> s "il> 'ü;:.... ~ ;:.... "ii c ;:l ..... s:d l ~;:.... •U c c lU ..... ..... ... 8 ..... OL ..... ~ •V 10 ~ ~ ~ E-t H

"ii

.....

ismétlő-e?

l

l

:>

~

«l

(l

•U

-q)

5 ....

u

z

z

Q

E-t

1 1 3

V

Benkő

::c

~

si 2

~

u

Cl

;.

·U

v c .....

rn

....

"'

·u

U)

u

O.(;

w

E-t

1! 1 1

~ ~ ~l ~l ~l ~ ~l 11~l ~l ~ ~ Iti

ji

l

8 v -; u ~

'

N

....

~· ::::'


t'O

... ·c"'u' "'cco p::;

-
:

E-t

313'

80

1

3 3 too· 4 3 100 . l l 20 1

1 1 1 1 1 1 1 t ~~~ ~ l l 2 2 21 2) 2 l 31 t l 2 2 2 60 : •

KimaraJt:

"ii

"'> s c ...... c ~ o ...... ,.".;

.. -.

•(l

•U

....v

v

c

v.

~

u

v...

e[ v ,......

N "' "'~

...

,, 2 1

...... ..... ... OL ..... N

l

l

Gyula r, kat,, S imon Jenő r. kat.

Osztályfőnök:

osztály.

Katona Ferenc. t ~

!l

A tanuló ne ve , vallása, ismétl ő- e?

internátusban )akik?

5

10

15

20

Balog Dezső r kat. Bokori József r kat Buczolich Zoltán r. kat Deák György r. kat. Farkas B é la r kat. Farkas Is tván r kat F e riing György r kat. Foki István r. kat. Freiler Vilmos r. kat. Gábor G. Olivér r. kat. Hoffmann Péter tzr. Horváth Ferenc r kat. Kovács Simon r. kat. Köninger Ödön r. kat. Rokop Alajos r kat. Schwarz Tamás izr. Simon Fer en c r. kat. Szabó Alajos r kal Szamosi Gyula r. kat. Szentgróti Rezsó r. kal. Török László r. kat. Ujvári Gyula r. kat. WeiJer Ede jzr.

l

l

2 l l l ISm .

2 2 2 l l 2

3 2 3 3 3 3 3

l 3 l l l l 2 1 l l 2 1 l 2 l 2 l 1 2 2 l 2 2 l

2 1 3 2 3 2 2 1111122 2 1 2 1 2 11 2 1 2 3 2 2 2 l 2 1 2 2 2 2 1 3 2 2 11 2 2 1 2211222 2 3 l 2 l 2 l l l l l l 1 2 3' 3 2 2 3 2 2 3 l 1 l l l 2 1 l l l I 2 2 3 3 3 ~ 3 3 3 l 2 l 2 -zi 2 2 2 3 3 1 2 2 2 2· 3 2 2 l 2 l 1 2 3 3 3 3 3 3 2 1 2 2 3 2 2 2 l 3 1 2 2 3 3 3 3 2 2 2 l 2 2 3 3 3 2 2 3 3 1 2 1 3 13 22 3 l l

-z

l ] 3 2 l 1

l 3 2 l

3 2 3

l

2, 21100 2 l 60 3 4 100 3 80 21 l 40 21 1 40 21 l 60 2l 2 60 2 2 80 1 21 2 40 l · 2 60 3' 3 100 l m

l

1

s;

· ' ·

: .

ti

3 3' 3 l CO s 2 toc · 2 2 3 80 2 3J 2 100 3 31 3 80 i l 3 3 l 00 . 1 si 3 1oo 2 31 3 100 1 2 2 3 3 3 3 3 3 3 l 1 3 2 l 00 2 l l l 2, l 2 l ~ l 1 J 2 1oo

si

3!

ti

zi l

62 Osztályfőnök

VI. osztály.

: Vas Jenö.

Tant á rg yak Fl --------------------------~---------------------~--~~1 ---...,--

A tanuló neve, vallása,

. , ti o-e w 1. 1sme

l• n le rn át us ban

l a k1•k 1•

l

1> l .

.a_a

...

4>

.~

r..

t)

....

~

~

l

I c l ] ...

.n""~-==> ~E"'..§~ l' :lll ., .. ~ .., ~ 1 , ~ " .. Cl .... _...,.>,l:l::l>-;;::.,II.IU t>

e

....

U


il)

-

il)

-

il)

4)

> ~

c:1

~

~ Cl • U » ·~ -d

1:11)

...,.

OAI

1oo

N

1:1

l

~:::~ ·-

,~ 0

...,. t)

c:1

_

N

"' l

_;:: >-

10 z o l > 1oo

8

bl)

-

·-

""'

c

C

l

• il)

il)

-

'O •U

>

U

>

c

Cl

-

l:! ~

~

'O

N ">

; ;;;>

'

Cl

g

"Q

c
5

10

15

20

Drexler Ferenc r kat. Eichinger Vilmos r. kat: Farkas Oyula r. kat. Fekete Rezs6 r. kat: Oangl Miklós r: kat. Giezi Alajos r kat. Győrvári htván r: kat: Halvax Oszkár r. kat. Horváth László r. kat. Kapelláró József r. kal Koloszár József r. kat. Lőrincz Ű)'ula r. kat. Nahm Károly r. kat. D. i. Németh Oyula r. kat. Novák Isiván r. kat: D . i. Nováki Oyula c. kat. Poór Imre r. kat. Prátser Endre r~ kat. Schügerl Károly r. kat. Wosinski Ernő r. kat.

2 2 2 l 2 1 2 2 l l l 2 l 2 2 2 2 2 2 2

1'0

zi

zitoo

3 3 31 31 31_ 3 2 3! 3 t 3 1 2 3 3 2 3 - 3 3, 2 3 3 2 3 2, l 00

l 2 3 2 2l l 1 l 2 3 3 3

1 1 2 2 2 2 3 3 3 1 1 l l 1 2 l 2 l

l 2 1

l

l

l

l

1 2 3

l l l l 3 2 3 2 2 3 3 3

2 2 2 l l l l l l J 2 l 1 33 3 2 3 2 2 1 2- 2 2 t 3I 2 3 3 2 3 2 31 3 l 3 13 3 3 31 2 fm 2 l 2- 2 2· l 2 i - l l l 3 1 1 fm 21- 2 1 2 21 2 l l j- 2 l l 2 ~ l l 2 j l 2 - 2 31 2 2 3- 3 3 2 3 2 l 3:- 4 3 2 3 3 3

-l

-l

2 2· 60 l l : hm. 3 2 l 00 2 t i 60 3 2 l 00 3I 3; l 00 2 2 40 2I 2 40 2 l 40 2 l hm. 2· 2 40 3 2 100 4 2: l 00

3 3 3 3 3 l 4 2 100 2 3 2 3 3 l 3 2! l 00 2 2 l 2 3:-- 2 31 2 31 3 l 3 3: l 00 1 l 1 2 2 12 21 1 21 1 l 2 2 hm 2 3 2 2 32 3 2 3, 2 fm 3 2! 100

3 2 3 3 4 12 2 2 2 3-

l

l

l

l

63

VII . osztály.

Osztályfőnök:

Legény János.

-------------------------~~------------------------~--~--Tantárgyak A tanuló neve, vallása,

.~ s

ismétlő-e?

fj :>

i.! 2l 21I 3l

5

10

15

20

25

lO

= Cl

"Cl ...~. ... ...... " f-o•-<

internátusban lakik?

Berger István r: kat. Sz. o. Bonc z Tibor r. kat. Sz. l. i. Deák Ferenc r. kat. D. i. Dux Erik izr. Edelényi Endre ev. Geng Rudolf r. kat. Sz. I i. Görög Márton r. kat. Gyarmati Sándor r. kat. Hauszner Erik r. kat. Horváth Tibor r. kat. Höbausz Rikárd r. kat. Hünner László r. kat. Kapai Ernő r. kat. Sz; O; i. Kirkovits Gyula r. kat. Kocsis Elek r: kat. Kormos László izr. Lovas Gyula r. kat. Májon Jakab r. kat. Németh Lajos r. kat. Pálkövi Tamás r. kat. Radó József r. kat. Horváth Sarródi Karoly r. kat. Schey Ferenc r. kat. Schottner Lajos ev. Schögeri Miklós r. kat. Schwartz Imre izr. Sussmann Antal r. kat. Horváth Szabó Gyula r. kat. Szentgróti Kornél r. kpt. Varga Sándor r. kat. Wallner Ottó r. kat. Weiter Géza izr.

1

3 2 2 t 1-

2 l l- l 2 1 2 2 2 l - . l 2 2 3 l 2 2- 2 2 l 3 2 3 3- 2

2 l 3 3 l l 2 2 2 2 3 3 2 3 3 3

2 2 2 2 l 2

2· 2 l 2

l

l

2 2 2 l 2 2 2 2

41

2 2 2 2 2

2 2 2 l

l 2 2 2 2 l 2 2 2 2 2

l l

l l l 2 2 2 l l

312-

31-

4 3 3 3

2· 3 4

3 3 2 3 2

fm

3 2 100 2 l l 20

l 2 2 l l 2 I fm 2 2 2 3 3 2 3 3 2 3- 2 2 3 3 3 3 l 3 l l l 2 l l l 2 1 13 2- 2 2 3 3 3 2 3 3 2 2 2 2- 2 2 3 1 2 3 3 3 3 3 3 3 l 4 2

l 2 2 2 2 l 3 3 2 3- 2 3 3 3 l l 2 l l l l 14 3 2 3 2 3- 3 3 3 l 2 2- 2 2 2 2 2 2 2 2 3 2 3 2 2 l 2·- 2 2 2 3 3 3 2 1- 2 l 2 3 3 2 2 3- 3 3 3 3

2 2 3 2 2 2 2

3

2 3 2 1

2 3 l

l 3 2 2

40 BO 100

100 l l 00 2 100 2 tOO

3 100

l 2 2 40

3 3 3 3 2 100 l 1 fm l l 20 3 2 3 4 2 100 2 3 l l

l 3 2 2 80 2 2 3 3 100 2 l 2 2 60 2 l 3 2 60

3 l l 3 2 100 3 3 ll- 2 2 3 3 l l 2 3 3 100 3 3 3 3 3 2 3 4 3100 3 2 33 3 3 4 3 3 l 4 3100 3 3 si1 2 2 2 l 2 l 2 2 60 2 2 23 2 2 2 2- l l 2 l 3 3 2 40 2 2 21- 2 212 2 2 l l 2 2 hm. 2 3 21- 2 2 3 3 2 2 3 3 3 100 3 2 3 - l 3 2 2 3 2 l 4 3 100 2 2 2 1 2- 2 2 2 2 2 2 1 100 3 3 3- 2 2 3 3 3 2 l 3 3 100 3 2 2- 2 2 2 3 2 l l 3 2 100 2 3 3 - 3 2 2 3 2 2 3 3 3 IOJ 2 2 1 - 2 l ~ 3 2 2 2 2 2 80

Nem osztályoztatott: Szalay Emil r. kat.

64

VIII. osztály.

Osztályfönök: Dr. Augus.ztinovicz Elemér. T a n t á r ~ \' ..1 k , -----~--:~,~.---~~.~-- , ----~

A tanuló neve, vallása, ismétlő e? internAtusban lakik?

' ~

l t.~

...

lll ·-

>

~ t>J

l

~ 5

~ c

~

::

'"'

~

J >.!·
- j

.0

tl

·;:; ·'"'

lll

'ol

V:

·-

Jl 4)

·~ .n

l

... ,

E

~

<~>

E

_!(

E

11)s ~ , ~ , t~;:! ~v

tol

4.)

s• ·-:

c: j ~

>

>

> > l~ ~ l ~ ü >. ;: 1=1 > c: e.c l ..... c: Q.. o ,...

~.

c: c:

-o 6 •4) -

>

.!'!. c

~ 5:~~j$~6~~i~:t 1 1

--------------------------~~~~~~~~~~~~~~~~~~--

z zi 1

Békési Imre r. kat. Bönöczk József r .kat. Bősze Aladár r . kat. Bujtás László r. ka t. 5 Gráczol Géza r. kat. Hadarils Géza r. kat. Halvax Imre r. kat. Hárs József r. kat. Kiss Rezső r. kat. l O Kotsis Isiván r. kat Kovács Isiván r. kat. Kutrovácz József r. kat. V. i. Lőrincz János r. kat. Na gy Ernő r. kat. 15 ~émelh Emil r. kal. Rabi István r. kat Rákosdy Béla r. kat. Rokop József r. kat. Scheidl Adolf r. kal. 20 Stasney Béla r. kat.

Szász Ödön r. kat. Szedenik Iván r. kat. Szemes József r. kat. Varga Imre r. kat.

zi ~

1 1

zi ')

d

lll

l l

ll l l l l l

l

l 1 l 1 t i-

2 3 3

l - 1 til tj t l

l

l

1

2 2

zi 21 t

l 1 ll l l

l 1 l l ] - l l 2 1 11 l J Jl 2 2 2 2 2 1 l 2 l 2 1 l ~ 2 2- 2 21 2 2 2 ·I z, 2 1 1 1 til 1 1 1 1 1 2 11- 1 1

l l

ll

J

2I

40 2 2 3 3 3 100 l - l l l 2 1 J, l 1 1 l l m

1ll 2!_ 1 1 2 2 2 3 :~' 3' 2 3 -

-~

60

l

2

l

l

l

l m

J

l

l l

l

~

40 -!O

2 2 2 100 1 1 t 1oo 1 2 2 3 3' 3- 3 3• 2 3 3 2 3 l 2 3' 2 1100

l

ti ti

1 1 :2 1 1 :-5

~~

2 1

zi 3 1

2 l 3 3 3 l l 2 tj

1 -

l 2 2

-

.l

1

213

zj-

lll

l

~~1

oof

21 1

1

2 2 2. 1 1 2 2 1

fm

3 3• 3 3 3 :3 3 ] l tj 2 2 ] l

fm fm

2- 2 2

°2

2 2 2

1

h0

') l l 2 21 öO

l 3 2 3 2 2 3 l

ti l

3 :~ 2 100 l l) t 1 60 2 3

ti

80

l l :1 l l l l l l l hm 1 3 3• 3! 3 3 3 3 2 2 :3 3 l OC' 1

31zi 2I 3I 3

2' 1 2· 2

~~

2

so

3· ~, 3: 3 3 313 l 2 3 2 l 00 3' 3• 21 2; 2 2 :31 l 2 ;-3 2 l 00

2 2 3 3 3,2 l 3 3, 3'l

2I 2!1oo

3 3 3 3 3 2 •) 1 J ') :11 21 1001 2 2 2· 3 3 2. 2 l l :1 2 80

3 2 1· l l 1 2 l 3 3 3-j ] l 2 21 2 1 l 3 2 3l l l l l j2 l 3 3 3-

l

s'

zi 2 1 2 2 2 3 ? :1 1 t 1

11

1 1 2 1

s-11l 11 1

l l

'

l

l

l

j

l

l

Kimaradt: Ostoros István r. kat ism. • Francia

ll} r

'v.

Magántanulók ; l. B) osztályban jór endű : Kalotai Károly r. kat. 1929. - Il. B) o~z- • tályban túlnyomóan elégségesrendű: Véber József r. kat. 1928. - IV. osztályban egy tárgyból elégtelen: Boros Sándor r. kat. ~926. - V. osztályhan elégségesrendűek: . K ával István r . kat. 1908 és Szalai József r. kat 1918; túlnyomóan elégségesrendű: Cziczer István r. k ::lt. 1912 és Kokály Imre r. kat. 1911. - VI. osztályban elégségesrendű: Vörös Sándo t· r. kat. 1919; túlnyomóan elégségesrendűek: Kávai \István r. kat. 1908: Kokály Imre r. kat. 1911 és Wischet Vilmos r. kat. 1905. - VU. osztályban jórendű: Vörös Sándor r. kat. l 9 Hl.- VIII. osztályban elégségesrendű: Vitális Zoltán r . kat. 1921 ; túlnyomóan elégségésrendű: Bartolits K ároly r . kat. 1922 és Ostoros István r. kat. 1924. - Összesen 15 magántanuló.

-"

)

.., ..

..

_

.

.

~Uj' ~

'

•,. '

!.•

"

x. ,

Erettségi vizsgálatok. , Az 1943. évi junius havi érettségi vizsgálatokra 24 nyilvános és 2 r,1agán tanuló jc:lentkezett. Az irásbeli vizsgálatok május hó 17., 18. , l n. &~ 20. napjain voltak. Tételek: r11,agyar nyelv és iTodaLornból: l. Nemzeti életüu k zemlé1E.t.e és bírá lata a hazafias lir
Részletes eredmény. A tanuló érdemjegyt>i

A gimnázium többi tautárg} ában tanulmányi eredm ~ n) e a következö volt

A tanuló ne ·_.e és vallása

5

. 10

15

20

25

Bartolits Károly r. kat. Békési Imre r. kat. Bönöczk József r kat. Bősze Aladár r. kat. Bujtás László r. kal. Gráczol Géza r. kat. Hadarils Géza r. kat. Halvox Imre r. kal. Hárs József r. kat. Kiss Rezső r. kat. Kotsis István r. kat. Kovács István r. kat. Kutrovácz József r. kat. Lőrincz János r. kat. Nagy Ernő r. kat. Németh Emil r. kól. Rabi István r . kat. Rákosdy Béla r. kat. Rokop józsef r. kat. Scheidl Adolf r. kat. Stasnev Béla r. kat. Szász C dön r. ka t. Szedenik Iván r. kat. Szemes József r. kat. Varga Imre r. kat. Vitális Zoltán r kat.

3 2 3 2

-

l 3

2 3

1

31

3 -

2- 11.31 3 l - 3 2 2 2 2 2 l· l 2 l 2 3 l 3 3 3 3 3 2 2- 2- 3 2- 2 l l l l 2~ l l ti t l l l l l l l 2 2 l l 2 l ll 2 2 l

l t l t l l l 2l 2 l l l l l t i 2: t l l 1 l t l 2 2 2 l -

l l l {,

ll

21-

2 2

2

l l l l l l l l l l l l 2 l- l r 2 l l l 2 l 2 2 l 2 2 l l 2 21 2 2 3 3 l i

t: 21-

l l l l l l21 3 3 3 3 0 3l l l 2 3 2 l l l 2 2 3 l 3 32 si 3 1 3 3 3 3l 211 2 2 3 3 l 2· 2 3 2 l l l 31 2 2 2 2 2 l 3 3 3 3 32

t' l l l l l J 2- 21.3 2 3- 2 ;j 2 3 3 2 2 l 2

2 l l l ll 3 2 3 l 3 3l 1 l l l l 12 3 3 3 3 3 31l 2 l 2 3 2 312 3 3 3 3 3 32 3 3 3 3 2 3- 2 l 2 2 l 2-

l 2 2 l l 31 3 l l l 2 21 3 2 2 3 2 3 l 1 l l l l l l l

ll

si

l

l

·l

l

l 2 2.3 2 2 3 2 3 3 3 3 3 2 2 l 2 l 2 l 2 2 2 2 2 2 l 2 lj 2 2 l 2 2 2

'i

2 l l 2 2 l 3 31*3 3 2 3 3 3 l

l

2J-

l 2 3,. 3 3 l 3 l 2 2, 2 2 l l 2 3 313 3 3 3 1 - 2 •3 2 l l - l .2 3 l l

l

l

l

3 3 2 l

3 3 2 3 3

•-al j e löltek fr rl m:i a nyt>lvból kaptak jeg yd.

XI.

P;-tlyaválasztás. A z é t et tségi viz gá lalot t ett tanulók köz ül m érnöki p á ly
ll

67

X ll. Statisztika. l. A tanulók száma és fontosabb adatai.

-o

ci

.a l

.a l

...:.:

Beirt nyilvár.os tanuló (fiú) ___ --• • magán Osztályozott nyi lv. tan ul"ó (fiú) magán " " " osszes

·O

;;

.

~

r::

8

~

- -~ N

~

"'

Ci' '-" o c

'(IS

~

· ~ r:

c ... o

- ... ..... ...!:1:1

o

Q)

~~

l

>. ·~

--

:;;j~

=:

N

cn

o d~ N...,.

< ......

l

.C)

c

o:

-

....O ..lllo... ~

N

.., Q)

o

;:...:"4j :c;l

.....

,.:.: N -o "'-~ o c N

-

< ~

.

~

.C)

~

!IS cn • CIS

-;

~

•O

c

-"' CIS

>

O'

o

~

c

•CC

.-........ >

r::

~

~ :;.,

......o _=- .. N

o

:1

N

'

Cl

N

o

~

• l) (l ... C)

>-e c ..

-"'

<

1929 -beu sz ületett 1928-ban " 1926 ban " 1924-ben ll 1922- beu " 1921 -beH " 1919-ben " 1918-ban " 1912-beu " 1911-ben "lJ 1908-ban ., 1905-ben

---

"

Q

o .....

~

l

<1 · >.

c

.....

':

-----

--- --- ----- --- ----- --- ----- --- --------- ----- --- --- ----- --- ----- -.- --- ----- --- --- ----- --- --- ----- --- --- ---- --- --- ---

,,

---

---------

--- --- ---

---

--- --· --- --. .. ---

-

"

:;

:;

:;

l

-l

ö

ö

ö

::.:

:; :;

=-

•l-

---

l

31 5/ 21l

_l_

19 119 21 26 - - 47 24 29 16 - 69 6 15 14 ll 46 3 12 26 41 6 6 - - 2 2 2 2

-

-

-

-

-

_,_ 1 -

-

-

-

-

-

-

-

-

-- - --- -- --- -- -

l

-

--- 64 68 3 l l --l 3 3 --2 2 2 ---

-

-

12 2 1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

5 -

-

-

8 -

-

-

-

-

-

-

7 16 8 10 9

6

l

_, _

-

-

2 4 2

-- -

l - 1 -- 1 - -

-

-

_l _ _ l_

-~

-

1 -

t l - 1-1 l

-- -

-

--- - - - - - -- -.. ---------

l ll l

-

-

-

-

-

-

-

l

21 13

-

19 - 47 - 69 - 46 8 49 17 23 25 27 28 30 13 13 2 2 4 4 2 2 -

1 l l

-- 1 l l

-

-

l l l - - l - - 1 1 1 l 1 - -

l 1 1 2 l J 2 2 l

!l l 2 l l 2 2

1

213 20 20 26 24 90 303 2 2 l 2 10 8 - 9 3 3 4 1- 7 16

1 43

21= ~42 ~221 l ----- l ~ ~ ~ i = ~, ~ =l=i=l=l=l ~

---

. ..

165172 1

-

23 120 132 24 199 ,320

---

---

Csak magyarul beszél ... -- - --:\:fagyarul és németül beszél --n horvátol --• " szlovílkul --• " hollandul n" ---

"

=-l

•l-

·-·

1932-ben született 1931-ben " 1930 ban " 1929-beo " 1928-ban ",, 1927-ben 1926-ban " 19~ 5-ben ! J J9Z4-ben ., 1923-ban ,, 192::!-ben ,. 1921 -ben

magyar anyaoyelvü német horvát

ö

71 77 46 49 243 23 , 20 33 125 101 344 l l 3 4 4 l 3 12 15 70 73 42 47 232 23 20 32 124 99 331 1 l 3 4 4 l 3 12 15 71 74 4 !. 48 235 27 24 33 27 Ill 346

-------

---

--- ----- --- ----- --- --.. --- ----- --- ----- --- ----- --- ----- --- ----- --- ----- --- ----- --- --római katolikus --- --- --- --református --- --- --- --- --evangélikus --- --- --- --- --iz ralita --- --- --- --- ---

bll

8

"

ci

1

-------------

Ezek l<özül ismétl 6

"

-~

'

.

"

ö

ta

- - - :a ta

ci

ó

o

--- 162 68 40 37,2071 18 l 19 25 6 4 2 5 17 5 l 6 --2 l 4 7 ----~ -1 l ---t ... - -

l l l

l l l

21 183,290 3 15 32 7 - l - l l

68

r ___ __ _ Kisbirtokos-napszámos __ Egyéb önálló óstermeló Gazdaa:ígi tisztviselö __ _ _ Gar.düági segédsz.emély Nagyiparoa ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ Kisiparoa Ipari tisztviaoló ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ - " segédszemély Nagykereskedó __ ___ ___ ___ ___ ___ ___ . __ ___ ___ Kiskereskedő Kereskedelmi tisztviselö ___ ___ ___ ___ ___ segédszemély " Ködekedési kinállalkozó ... ___ ___ ___ ___ ___ tisztviselő " segédazemély ___ ___ ___ ,. Köztiszt viselö, dÍJnok ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ Pap, tauár, tanító Orvos, ügyvéd, méro8k, gyógyszer éaz Közhivatali vagy értelmiségi altint __ _ Katonatiszt ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ at tisz t • Nyugdíjas köztiaztviseló ___ ___ ___ ___ ___ ___ egyéb " " ... --· __ _ altiszt ___ __ ___ ___ Tőkés Egyéb napszámol --- --- --Egyéb Coglalkodsu Szeretetbá1i tanaló Középbirtokos

___

Kisbirtokos-kisbérlő

o

~l

-i

.,

12 l

l

-l 21136

l l

3

7 32

3

12 10 10 2

l 3 --12 )) 7 l -

1

l

4134

3

J l l 4 14 4ö

4

2 2 14 1 1 2 _, 1. l 4 3 g. 2 ----- 1 6 4 5· 3 18152 l 1 2 5- l 1 3 18 l -

2 3 3 7 3 2 15 1 ----- l J- - 4 12 3 8 l l 2 2 3 3 6 2 3 l l l l 1 4 t· 3 - 2 l l J - -1 - - - -

-l

31 3

l

8 13

2

2

2

6 33 7 19L

~ l~ ~ ~

:

~ ~

5

2

2 -

l

l

5 12

6

4 27

4 -

·2

3

4 12

1

3

i3

~ ~ 5 -

3 11

2 -

11 - - -- 7 6 8 2 2 ! -j - l ~ 3 t" 2 l -

l -

l

-

-

-

l -

ll 2 l 24 l

l l-

l

-1

1 1 1 1 ~ - l 2 1 l-3 2 l 3 ) 2 - -- - , -- l -

4

7

l

2· 3 2· 4 3 ' l. ~

--- l=

ct

.;,

·:~

5

8";;~

< ~3 ~

.. g'

Kereskedelmi tisztviselő Közlekedéai segédazemély Tanító __ ___ Katona-altiszt Pén"ügy6r ___ ___ ___

___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___

~

-;;Q Ci !! ·;: ~

.~

~

t>

~ t>

-i

~

~

::

~

~

~

~

]

;;;

:

:

0

~

.,(

l

_l_l _l_ l_l _l_ l: l .. l lll i -

-

___ ___ ___ ___

-~~~-~--s-·z_ü-lö_i_e_l_lá-ta-·s--al-at_t___._--___--_- __-_--__-_-_-~J~ l ·o

il

3 l'- .

2 -

l -

2

-

-

-

-

-

-

=s

-

11

L _

1 3 2 -

3-1-1 -

t.

-

l 2

-

l 5J 5·

l -

2

2· lt

c

J. Az iskola székbelyén,Soprooban lalcik 26 , 43 30 27 126 15 )2 20 10 57 183 2. Sopron vármegyében lakik ___ ___ 35 23 12 14 84 7 6 8 ll 32 116 ___ ___ • " 3. Fejér 3 - -3 - -- - -3 ___ ___ " " Győr 2 4 2- l - 21-1 ___ ___ " " JáazNkSz 2 2 1-- l ___ ___ " ,, Komárom 1 L -- --- -l ___ ___ " ,, Moson l 1 ___ ___ ,, Peat P. S. K. ,, 1 1- 2 2 .. ,, ,, Veszpr~m " Zala 4. Budapest thj. városban ,. ,. Ka11a ~. Németországban (Bcld) Somoey Vas

Bcleium~an

___ ___ ___ ___ ___ ___

,. ., " " ,, ,.

___ ___ ___ __ ___ ___

,,

__ _ ___

"

___

___

l

-

-

-

t- - - - -

2 2

l -

t

t-

)

l

l)

-

t

-l

l

4 = ~! =!!~

~--- - -3 1 -- ll - - -

- -l l' -

l l

1. l l

69

- - -

_,_ --. = --- 1==1-: =-l- -ll -ll ó

..!?

,.

Cll

o l

c:l •<:Q

i

l

>

.. . \'Onaton ) . Ágfalváról ... ,, Bükrdl ___ " Chernelbázáról ___ " Est-terházáról ... " Fertóendrédról ___ Fertószentmiklósról ,, ___ ,. Hidegségr6l ___ " Kápházáról ___ " Lövőról __ _ Nagyceokr61 11 ... " PereszteirÓl ... " Pet6bázáról ___ " Sopronköve!idról ___ " Ujkér r ól 2. Brennbtrgbányáról kerékpáron ,, Fert6rákosról " Kóbidtelepról " Sopronbán fal váró l ___ 3. Sopronbánfalváról gyalog

~-------Ös6Zesen

;

... ___ ... ___ ___ .•• ___ ___

... ___

Jol h

0

=-

l

ó

!:lÓ

-

o ó :;; l > =- :;; =ó

-

1 -

-

-

l -

1 l 3

-

l l l -

2 -

l

l

-

-

-

-

2 - 7 J -

-3 l 2

l - 4 - 4 l 6 2 l

-

-

-

-

3 -

-

l 2 -

-

l -- 2 -- l -

-

l

2 -

l

l l

l

2

l

2 8

l 3

1 4 5 9

2

5

l

l 3

1

l

-

-

l -

l

l -

-

-

- · -

-

-

-

l

-

-

-

-

3 2

-

3 2 -~ - ~ l l - l l

-

l l l l ~ l -

-

-

l

-

-

-

-

-

1

l 4 -

3 -

-

-

l

-

J -

1

l -

:;;

-

-~- -~- -~1 l l 2 - - -

--- l tO 1111 9 110 l 40 l 5 1 3 1 41 llt3l53

_

-

=-

-

___

... ___ ___ ___ .•. ___ ...

ó

.a •

Szüleinél lakik ___ ___ ___ ___ __ _ ___ ___ ... __ _ Kos ~ tadónál lakik Inter-~ Szeot Imre Kollegiumban __ _ nátus Szent D..>monkos Konviktusban Vos5- féle kat. Anaházban ___ ban __ _ lakik Széchenyi I<'iúotthonban

1 35 53 , 39 35 162,20 15 124 , 10 69 231

~ ~

_:

~ J~~ ~ ~ ~

12

9,-

4 25 -

l

l l 2 l-

2

2

5: -

-

l 19, _ u_la-sz-.- ::--:.....-:--, -~ _ e_t_ m - ,.. .;--A-h_e_h_ -ó-ra_s_zá_m_n_á_l_k_e_v_es-e-bb

-

16

13 l l

-

l l

3 -

l

2~ 3~ 3

28

1 3

6 22

54 44 301 27 155 18 7 15 13 53 208 tott t anuJók száma .. ... ... ___ .C~ -~ S Az igazoltao mulasztott ó rák száma 15452594 1154 1556 6849 336,8941279 965 347410323 - J- -1 201 20 4 - 1-1 - 4 24 " ,, ., < .-;::.] " igazolatlanul N

Kitünőrendű ___

___ ... ___ J elesreudü .. ___ .. _ ... ___ ... ___ ... Jórendű Elégséges rendű ... ___ ___ ___ Túlnyomóan elégséges tárgybó l ... egy Elé~:telen --•• két

"

3- 4

"

Cl •::c ~

J órendú ___

·- "

--·

... ___ ... ... ___ ___ ---

... ... ___ ___ ___ ___ ---

--- ---

2 2I 5 4 2 2 13 4 4 l 3 12 2 l 2 3 8 2B 22 7 7 64 10 H 10 8 36 13 28 5 10 56 6 4 10 6 26 ll 8 18 15 52 5 5 5 J 5 ~O 7 2 5 4 7 4 8 23 l

5 -

-

-

3 2 2

8 4 -

-

- 1- - l- l-

151 20 100 82 72 30

8 4

... ... 2 1 l -· l l ___ ___ 4 l t 2 4 .. o •• 4I Túlnyomóan elégséges___ ... ,.~bOa 2 7 l 2 3 8 1 "-nl~ .... Elégtelen egy tárgyból l l l ~ .. e~ 1------~--------------------------~--~~--~~--~~--~~--~~--- ~ - 5 5 4 5 19 19 ___ ___ ... .. ~ - Rendk ivüli rajzot .x ~~ 72 4 9 18 12 43 115 ___ ___ 33 23 16 Karéneket ___ ... ... . ~ l

•o•..,

o., -c; ~

... ___

__

Elégségesrendű

:i:: .......

~

$ r t - - - - - - - - Ö s szesen . Tandíjmentes \ Evi 20 P-t fizet 1 ~ ll 4 ) ,, " .,

6()

,,

"

,,

80 ..

,.

"

100 .•

.,

l

a második félévi díjkedvezméoye sz.erint

--- l33 j 23lt6 1

... 16 1 4

3

- l 72I 9 14 l 22 l t7l62lt34 z 2 d~ 3 1 1 31 8 ~s

2 l 2 g - l' ll 4 5 32 3 4 3 3 l 8 4 2 3 3 4 2 l 3 4 14 t s 6 8 43 4 ... 123 36 127 291115111 , 11 20 , 11 ---

--. .. --.

t l 5

2 13 12

ll

ll

45 20 54

~3,168

2. Tanuiményi eredmény. .~~·.

r I'II. A.36oszt.

Osztályok I. B. osd.

~ -~-~

Tantárgyak

~

v

~·~ U

1

rn

U

Magaviselet --

--- --- ---

·O

~ •~ U

•U

-

-

~

~~

~•u U

•U
.. . ., .. . ., ~ l ~ , . . . . . . ~

~

·0

tJ

1

~ ~ ~ ~rn

·U

•QJ

u

v

-

-

III. oszt.

42

ll IV .

oszt. 47

l

l

V. oszt.

23

V.I. oszt. 20

l

Vll.osz.t.II VIri..oszt. 32 24

~ ~ v~ ~ -~·~-~~ ~~-- ~v ~-~~-~~~ v v

~

v

1--. ._.. u

·O

~ -Q) ~

U

.....,

u

~

u

----~----~

A nyilvános tanufók száma --- Érdemjegyek

II.A . oszt. IT. B. oszt. 39 34

34

-

-

--

~

ü

~

~4.1

~·~ U ~ Öt cn

•4.1

l

~

~·~ V ~ Öl "'

~

~

~U

· ...,ej

~

u

U

• QJ

~U

• QJ

~

~U

~ u

u

~U

•U

cn ~ ~ cn ~ ~ rn ~ ~ "' ~ Öt ~ Ot ~ • V • QJ ~ ·~ • U ~ • 4.1 · U ~ •U U ~ , . •U ~ · ~ -Q) _!. •U • U U •O .- u ·O ....., .- C.l · 0 ...... .- u · O .- u ·O .V ·O .u •O ......... ....., u ._., ........ u 1•....., ........ ....., ..... u . ....., ........ .. ................ ............ u -

~

~

1

~ ~

~

~

~ ~

l";

~

.... -- 1115 2t i-I- I/14 20I- I- IIw l29 1 1- ll151t s l 11-11 8 321 2 - llu '361- 1- ll 3lt91 t i- ll 6 1141-1- ll sl271-1- ll171 71-1 1

1

Hittan _________ __.- ___ ___ ----- ------ 201141. 21-- 13116 5-1'23115 11- 19,13J 21- 2318~ 1,- ji5123 91 1318 2- 9 7 4'- li1021 1 1 - '21 1 3 -1 M_ag~arnyelvesnod. _________ 81810,- 7 715 5! 923 7- 61315- ! 8 626 2' 61721 j 315 711 - 7 7 6 - l 8,19 4 6 9 9Tortenelem ____ _________ ______ - - ·~ - - -~ -~- 1 -'----~--~- 10 5i2 51 71228 - 10 7 6- 7 5 8 - 31415 - 8 8 8 Gazd.éstársad.ism - - - - - - - - - 1- - - - - - - - - 1 - - - - - - - - - - 6 9 5 - - - - 1- - - - 817111 - 17,10 7 - 91515- •20:11 3'- 91 726!- - - - - -1- 1- - - 1- -J- 5119 8 1 1

-1

1

1

Föl~-ésnép~ajz ---~~~~~~~~~~~~

--- -1-

~~~~;gn:;;~ve;8i~;odd.:~::~:::~-~: ~17~13! ~ !~_!...:!23~ _!,~25'_!~,!,~~~~~:! _!~~1 ~O = ~ ilO__! ~~ 1~12 =- ~ ~10 = Nemetnyelveatrod. --------Francia nyelv és irod.--- -----Olasz nyel v és irod. -----------Bölcsészet --------------- _________

-

-

8 721 69 14 23 1 512 6- 210 71 8·18 6 - jlO 5 9 -- 4- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 4 15 4 - 3 4 9- 5 15 6 - 5 5 4 - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -,- - - - - - - - - - - - - _ 9 l i 4-- ------- ----1

- 1- - - - -

- ~- - - - - - - - - - - - - - - - - - -~'- - - - - - -

30_!~ =i==== -11-- ------l-- _6~~ -l- --,- =~- ~\==j== i==~==

~:~~:::e_t~-a~~~---·::::::::~~~~~~~:~-~~12 ~~~= j'~ _!=l ~

10 25___:= _! 18 241_! 1:--=! 115 13!2 Természettan ------------------ -- - - - 1- -1- - 819 15 - 5 1611 - 510 91- Mennyiségtan és mértan ______ 1113 13 10 - 11 3 120 - 6 16,17 - 5 8 19 214 7 31 - p 6 9;. 27 1 5 16 9 8 - ~~ l 5ll4 -~ 4! 10 17 l 7 8 9Rajz és müalkotások ___ ____ _____ 7 201 9 _ ; 317 14 - 719 13 - 3 20 ll 819 15 - 6 21 20- - - - - - - - - 7 ll 14- 912 3 Honvédelmi ismeretek ___ . ___ l 21 4 - 12 5117 - 7 19,13 - 11121161 6 - 12 13117 - 1118,291- 1- 23 - - - ll 6 7• 7 - 14:14 4- g, 8 7 l l fm l l l j l fm!\ l fm!! l 1 f~ l l l l l il l fml 1 l fmll l fm Testnevelés _________ ___ ____ __ ____ __ 17,810114,911 ,- 10,1210 7 1 6 917 2101:!116 3215 - J- 110 5 8- ~~11 4123 1469 ~17 4- 1 3 Egészségtan ----------------- ---- - -1-- - - l- 1- -~-1 - - - \1320,14 - ,- - - - - - · - - '- ! - - -[•11 ll 2Enek --- ------------------------ --- 1113 21 2 - 1113 171 4 - lJ 8,25 61- 1~1 15 61- 10120 12i- ll- l- '- '- ll- - - 1- 1,- 1- - 1- 1:- [- - l- ll- - l- l-

11!

l

l

-J- - -

1

or-

!l-

Rendszeretet --------------- ------ 10 24 Az osztály előmenetelének kö- n zépérdemjegye ------ ·----- --- li 1·91

1

8It 71 91l' ll

2·11

A gimnázium

1

7 27 4 t i- 8 201 6 ~ ll ll 2·08 l 1·96 előmenetelének

1 -

IG I221t51- lf6115126J- Il ll ll ll 2·32 2•31

si gj 8 •ll 41141 2'- l 5117:101-

középérdemjegye : 2·10

1

1.93

ll

2·12

lll

2·14

11 91t31 21ll 1•91

7t

3. Iskolai felszerelések értéke. l

Gyarapodás

Állomány

1942 ben

1942 december 31 éo

l ajándék j__É_r_ré_k_

vétel

l

l

dar.tb

l

PÉr~,f r--

f P da r ab -----------7----o:--~~-...!........-:---~--~-

l. ll. lll. IV. V. VI. VII VIII. IXa) IXb)

456 372 70 137 12705 73 122 1 849 3 35 17 503 12 09 150 l 346 3 280 277

-

564 390 21 137 37 17

Bútorok Házi és irodai felszerelé s Nyilvántartási könyvek Tanári könyvtár Történelmi szertár . Földrajzi szertár . Természelrajzi sze rtár Fizikai szertár . Vegytani s zerlár . Ásványiani szertár Geometriai szerlár XI. Raj zszertár . XII . Tornaszertár .

28 lD 1 382 -

-

-

I- XII. együtt :

432 390 -

137 470R 52 234 79 1738 78 2167 5fJ -

822

13 71644 7 30

x

XIII. lfjusági könyvtár XIV. Enek- és zeneszertár Összes en :

1

-

1 -

-

-

-

-

l

-

8085 95 fl 9 180 29 229 1833 1946 22 17 4848 268 145 590 81 7 4763

38 > 90 92 16

i

20 04 67 69 13 50 ' 09 168 97 .

-

25 702

64486 33 607 9 87 15 1 l 54

l -l l

720 77 74

Az iskolaépületének méretei (1943. májusi állapot). Az isicola telk e 595 O -öl = 2140 m2, ebből az udvar területe 637 nai , a többi beleepit,·e, kert niDcs. Telekkönyvi szám : 5578. H elyrajzi Si am 168. ~

--

A terem rendeltet ése

A 'apterü- 1 ~ E lete m2 ---~ · ~~

:;l ) föld sz in/en : l 2

3 4 5

61 6b 7

8 9.1 g;,

A ltiszti lakás J. --- ------- -ll. --- --- --- --" • T erm ész.elrajzi szert ár I. ___ Vegy tani szertár --- --- -----T ermészet ra;zi veg) t. el őadó Természettári !!tertár JI , __ _ O rvosi szoba _____ ____ ________ _ Kapus-szoba ------ --- -- ___ ___ Tantertoo {görö, ) ____ _____ __ _ Torna ö t öd' ______ _________ __ Tor na fürdő ------ ------ --- ---

10..1 C-;erkész- otthon ____ ______ ____ _ 10 > Tanterem (l V. B) ___ _____ _ ll T anterem (l lL B} --- ------ --W. C. __ __________ ____ ______ __ ___ 12 13a Torna terem ____ __ _ --- --- -----13b Tornaszertár __________ ____ ___ _ b)

14 151

J5b 16 l 16, 17

31·71 33•54 28·80

17·88 66 75 24 54 21 -70 19·25 41•22 41•57 22·27 2797 55'63 7000 14·92 244·54 19•06

els6 emelelen :

w . .. - ------·-- --- --- --· ---

Tanár i könyvtár T. ____ ___ ll. --- --- --

"

"

F öl drajli szertár __ ____ ___ _ Tanterem (VII. o) __ _____ __

l

3•25 49 05 23·52 27•71 6 94 i 0•72

18 19 20 l 20 ) 21 22 23 24 25 26 27

A ter em renddiet ése

l

Alapter ülete m 2

Tan terem (lll A . <'.) _____ _ Tanári szoba ___ -- ------- · ____ _ Igazgatói kül sö iroda ___ _ _____ _ " belső " S zülói logadó ________ _ __ _ __ G eometriai rajztere m ___·- -__ _ Tauterem {V. o.) ________ ___ _ T a nterem ( Il. A . o.) _____ _ Tant erem (L A . o.) _ _ __ _

49 60 69•51 33 67 20 13 ll 41 90 75 72 70 56·46 71•30 16'21

--.c. --------- --- -- --w K i padlás ___ ___ ___ ____ _ c) más odik em elelen :

28 29 3Q a

30b 30c 31 32 a 321,

33 3t 35 36 37

1 1

75 25

Tanterem ( ll . B. o . ) __ . __ Na~y p1d lás --· -- ------ ------R aj~t erem ___ --------- ___ ___ __ R ajzsze rtár l. ____ __________ _

1 14·~9

II. -- -----------" Tante re m (V Ill. o ) ________ _ Fizikai szer t?r ) __ _______ __

"

"

ll. -- --- - --

Fizikai előadó ___ ____ _____ _ Tantere m ( VI. o. ) ____ _____ __ ___ Tanter em (l V. A. o. J

-~~~~r~=-?_'__ ~-- -~:~--~~~ -~~ -~~

l

fi•94 54·88 70 72 48 02 21·3) 92· 63 75 · ~5

57·55 72 44 17-64

.A z iskola telk e és épü lete S o pron t hj. város t ulajdo na, me lyet használa tra szerzód éssel a:~. államnak engedett át isko lánk céljai ra. (VKM. 31.689/ 1875. d ec. 26 s1. rend.)

-

.

-

.

4. Az iskola né pessége az 1920

- -

•.

Osztályozott nyilvános fiútanuJók Tanév

l II. lmIlV ·l V. l VI l ll lVlll. ,l.-

l.

VIli

59 57 80 61 69

73 52 56 1 33 33 63 57 44 28 28 55 57 l 49 22 27 72 1 54 1 42 18 1 18 öl 66 l 45 ~8 19

1925/26 19 '26/ 27 1927/ 28 1928/29 1929/ 30

79 73 61 49 42

67 69 67 47 46

1930/31 1931/32 1932/33 1933/34 1934/35

84 83 68 74 71

42 1 44 46 44 88 l 34 43 32 86 R4 32 33 56 84 68 29 68 61 74 49

1935/36 1936/37 1937/38 1938;39 1939/40

63 63 l 73 69 57 j 70 58 68 58 5 1 1 51 70 - .... 48 48 ;),j

62 66 61 53 68

25 17 38 34 37

400

1940/41 194 1/42 1942/43

t30 49 5~ 85 54 55 í O l 73 42

43 44 32 38 l 38 42 2 7 1 35 25 1 02 4 7 23 1 20 32 24

3 ti 3 355 331

1920/ 2 1 1921 /22 19 22/ 23 1923/24 1924/25

0)

,_C\1

l

V

l

' 57 ' 66 63 61 ' 49

l

5~ ~o

22

29 54 33 58 31 59 39

53 37 44

39 36

2 ö 27 1 31 21 28 31 29 22 l ö 27

14

356 378 392 398 393

34 28 40 22 26

33 29 26 38

21

45 18 43 41 l 37 36 34 37 35 40 i l

402 400 369 365

l

~ll

l

lV~

l ')

l

l

')

0

•')

l

l l

-J

~

l

-

l

i l

-

l l

-

-

l l

l

Nyil-.ónos

- ~ - · -~ -

l

j

l

JI -

,_-

l

1

14

34~1

1[)

l

ö

356 320 327

26 20 22

l

o

333 346 344 332 ;J,2ö

18 16 14 20 20

:36.') 3 R3 398 401 398

•) ..J;)

-

l

l l

1

-

') . .• J -

-

2 4

4

l l

l) Ebből 24 fi u 1 leány intézeti tanuló, 47 pedig a soproni reállsk. neveló mtezet növendéke. l ) Ebból l a decemberi vizsgán idegen in~ézetbelj t <Jouló. - il) Ebből 21 a szepteml:>eri vjzsg~ n .

l

,)

R 4 0

6 3 5 J 2

(

403 402 407 371

-

•)

-

J

~366

4

:367

-

2

3

l ;)

057 346

t l

' 4

9

-

--- ? l-

l

l

2 l l l

l

l

magán· Iennlók f'gyütt

:)71

-

-- ~ -t i - l

l l 2 2

- l - --_, - - l

3 2 l .l -

- , l;

l

--

2

Sikeres 'ére ttségi VIzsgát tett

é~:~

] 1O)

1 l

l l

t

l

l

-

- -·

2l

-1 i -1

l . l

l

2!

1 -

-

l

-

1 1

.. l

-

-

1

l

'

-

l

- ·l z, -

i

-

-

-

-

t

l

?

-

<J

'

r· -

-_,_ 1-

l l

- ll

l

2 -

-

-

1 -

1i

2! - i'- 1 l l j l

z' _ , - ! J

l

Ezenfelül még egy VIII. o. leáoy-ma~ántanufó.

+

-

,-v_: VI l VIl-I Vli~F - . vm

4•, 2 1 - : 1 l 4' ~ 1 '..J) 3 l - · -

349 316 321

29 41 23 27 23

ll.-

l.

:329

327 339 339 324 322

.

Osztályozott magá ntanuJók

359

19 16 18 13 21 29 19 13 33 2 ö 19 ·27 37 23

tenévtő L

2 1.

-

7,2 1)

26 26 38 t6 23 15 34 27 29 37 45 26

2

)

1)

73

XI11.

ln ter ná tusok. l. Szent Domonkos Konviktus. A Szent Domonkos Konviktusban lakik

I. A) osztályból 12, a II. B) osztályból 9, a IV. osztályból 4, a VI. osztályból 2, a VII. osztályból l, összesen 28 tanuló. A Konviktust 3 Szent Domonkos rend tartja fenn. Az épület egyemeletes ház, 3 hálóterem,m el (a 62 m :!), 3 tanulóteremmel (a 62 m!!), ebédlővel, fürdőve!, kápolnával es kertteL Igazgatója: P. Nusser Péter O. P . Férőhelyek száma: 42. betöltött hely: 39. Fizetendő díj: évi 1000 P; kedyezményes díj: havi 70-80 P. A Konviktusba való felvételért a nyár folyamán a Konviktus Igazgatóságához kell folyamodni .. 2. Az Országos Gyermekvédő L iga Széch enyi F iú-otthona . A Széchenyi Fiú-otthonban lakik az I. A) osztályból 16 falusi tehetséges tanuló, Il. n5:ttályból l, VII. osztályból 3, összesen 20 tanuló. Az intézetet dZ OrszAg.:Js Gyermekvédő Liga és Gyermekszanatórium Egyesület tartja fenn. Az épület. egyemeletes ház, hatafmas kert közepén, 5 hálóteremmel (28, 2·1:, 78, 74 50m 2 ) l tantere1nn1el (106m)), ebédlővel és fürdőszabávaL Igazgatoja: ncmedi Horváth Gyula. Férőhelyek száma: 77, betöltött hely 77. Fizetendő díj havi 75 P . A Fiú-otthonban való felvételért az Igazg:ltósághoz kell folyamodni szeptember l -ig. 3. Szen t Imre I nternátus. A Szent lmt'e Interná.t usban lakik a IV. osztályból 3, a VU. osztályhol 2, összesen 5 tanuló. A?- Internátusi a Szent Imre Internátus Egyesület tartja fenn. Az épület egyemeletes villa nagy park közepén, 4 hálóteremmel (35, 25, 28, 35 m 2 ), két tanulóteremmel (49, 60 m !!), ebédlővel, 2 mosdóval. fürdővel és kápolnával. Igazgatója: Gacs János pápai kamarás, országgyűlési képviselő. Férőhelyek százna 38; betöltött hely: 38. Fizetendő díj: havi 145 P, kedvezményes díj: havi 130 P . Az Internátusba való felvételért június 30-ig kell folyamodni. 4. Voss-féle katolikos Árvaház. Az Árvaházban lakik a VIII. osztálybóL :; tanuló. Az Árvaházat a Voss-féle katolikus árvaház-alapítvány tartja fenn. Az épület egyemeletes, 2 hálóteremmel (a 63 m~), ebédlővel és k:ípolnával. Igazgatója: Bán János püspöki tanácsos. Férőhelyek száma: 38, betöltött hely : 38. Fizetendő díj: havi 100 P. A'z Intézetbe való felvétel a középiskolai beiratások nnpjain és a nyári szünidő folyamán történhetik

·ClZ

XIV.

Táiélloztató a iövö iskola i évre. Beírás. Az 1943-44. évre szóló beírások június hó 12-én. valamint szept~n1ber hó 6-án d. e. fél 9--fél l óráig az I-IV. o. tanulók részére f>s az V-VIII. o. tanulók részére délután 3-fél 7 óráig lesznek. Az e!ső osztályba beiratkozó tanulónak a beíratásnál szülője vágy helyettese kíséretében személyesen kell megjelennie. Ujonnan jelentkező növendékek tartoznak iskolai bizonyítványukon kívül a sziUök és a nagyszülők anyakönyvi kivonatait és saját sz iiletési anyaköny~i kitJonatukat és újraoltási bizonyítványukat is bemutatni. Az elsó osztályba csak olyan tanulók vehetők fel , akik 10-ik életévük~t szeptemhen 15-ig betöltik. A beírás alkalmával fizetendő díjakat a nrn. Minisztérium a követke~

74

zöké}-,pen állapította meg: a) Felvételi díj 8 P. Jeles és jó előmenetelű hadiárvák és hadigyámaltaK ezt nem fizetik. "Horthy ösztöndíjalaprace kitünő, jeles, jó tanuló 2.50 P, e1égs., elégtelen tanuló 5 F' járulékat fizet. Hadiárvák és hadigyámolta~ mentességére való jogosultságukat az 1938. fv1 V II. tc. értelméb€n a felvételkor igazolni tartoznak. Hadtárva a hadiszolgálat teljesítése közben hősi halált halt. a leszL ~ relés előtt meghalt, vagy hadiszolgálat teljesítése közben eltünt és ho1t!lak nyilvánított, a hadiszolgálaHal kapcsolatban s"?:erzett betegség folytán meghalt apának legkésőbb a hadiszolgálat megszünését követő egy éven belül h:ótött házasságból született törvényes gyermeke, továbbá legkésöbb a hadiszolgálat megszünését követő egy éven l;>elül törvényesített, vagy örokbefogadott gyermeke. Hadigyámolí a hadirokkantnak legkésőbb a hadiszolgálat megszünését követő egy éven belül kötött házasságából született gyern1eke. h) A magyar Iskolaszanatórium Egyesület céljaira l P. c) A lVIagyar Vöröskereszt Egyesület Központja számára 30 fillér. d) Filmoktatási díj eimén minden nyilvános tanuló felvételkor előző évi tandíjának, illetőleg k edvezményfokozatának megfelelő évt taadíjáuak 3 százalékát tartozik fizetni. r>.! Az J. osztályba lépő tanuló a teljes tandíj 3 százalékát, azaz 3 P ··í. fizet. A hadiárvák és hadigyámoltak a b), c), és d) alatt felsorolt járulékok fizetése alól mentesek. Fizetendő: az önképzőkör díja (VI- -VIII. o.) l P , a szavnlókör díJa (V. o.) ] P . Tandij. Nyilvános tanuló évi tandíja, m elyben a fenntartási díj ·Js b f~nnfogla.ltatik, évi 100 pengő. Jeles

és jó

előmenetelű

hadiárvak és hadigyámoltak tandíjat nem fizetnek. Teljes tandíjment esség csak példas vü;eletű, általános jeles előm enetelű és teljesen f-zegény tanulónak adható a tanulók lé1 számának 4 százaléka arányában. Negyedfokú tandíjkedvezményben (évi 20 pengő díj ) szintén csak példás vis~­ }(·1 ú je1es előmenetelű és telje::;en szegény tanuló részesíthető a létszám 6 százaléka arányaban. Harmadfokú (évi 10 P díj) és másodfokú (évi 60 P díj) tandíjkedvezményt c<>~k lesalább jó viseletű és legéllább ál talhnos .ió el őmen etelű tanuló kaphat a létszám ll', illetőleg 15 százaléka arányában. Elsőfekv tandíjkedvezményben (évi 80 P) részesíthető a négy alsó osztályban ~:éc;séges előmenetelű tanuló is. ha legalább jó viseletű és ha azokból :=t té': rgyakbói, amelyek a n ·agasabb osztályba való felvl>telnél figyE-lembe veendők, n em volt több el6gséges osztályzata, mint ~P)es és jú együttvéve. Ebben a kedvezménybep részes u!het az az V - VIII. osztályos tanuló is, aki a tanári testület megítélése szerint o:y~'ln +f>n;yból, amely az érettségi vizsgálatnak is tárgya, vagy valamely természettudományi 1árgyból allandóan kiváló eredményt mutat fel. Nem részesíthető tanriíjkeclvezményben az a tanuló, akinek atyja (gyámja), évi 100 pengő díjösszeget nyilvánvaLóan rrehézség néLkül megfizetheti. Elsőosztal yos

(LZ

tanulóknak tcmdijmcnte<;ség, tovabbá negyed- és harmadfokú tandijkedvezmén y az iskola év elsó felében nem ndható. Tandíjmentesség, illetőleg tandíjkedvezmény csak szabályszerű, bélyegme nt~s folyamodási nyomtatványon előterjesztett kérelemre adható. A kérvényt szepteml:er b ó 15-ig, illetőleg február hó 10-ig kell benyujtani. A fol yamodási nyomtatv.3P. az iga?gatóná l kapható.

75 A t~ndíjat fi egyenlö reszlctben október, november, január, március és áprii:s hó 5 r.:-..pjf.ig kell befizetni az intézettől nyerendő csekklapon.

Magántanulók díja évi 150 P. Év elején beírt magántanulék a tandíjat ugyancsak 5 részletben tartoznak az intézettől kapott csekklapon befjzetni. Hadiá·rva és hadigyámolt magántanulók, ha felvételük alapját ké-· pl:'.t.Ő bizonyítványuk szerint legalább átalában jó előmenetelűek és jMgosultságukat "Hadián;agondozású igazolvány" bemutatásával igazolják, mind a felvételi-, mind a tan-, mind a fenntartási díj fizetése alól ment~stk. Egyenlő

feltételek esetén a tűzharco9- szülők gyermekei előnyben 1·t-szesülhetnek a tandíjkedvezmények megítélésében. l'lmétlő tanulók a tandíjrészletek alkalmával az esedékes tandijrészlet f<'lét .fizetik még a tandijon felül a " Horthy ösztöndíjalap" javár~ . J~vító- és pótvizsgálatok szeptember 2-án lesznek. A rendes tanulók javítovizsgálata díjtalan, a magántanulók 2 P tiO fillért fizetnek. "Ho-r thy ösztöndíjalapra" 25 P-t fizetnek a javító vizsgálat tevő tanulók. l{ülönbözeti (ntagán) vizsgálatok. Másnemű iskolából átlépni szándékozó tanuló köteles bemutatni 1nindazokat a bizonyítványokat, amelyekből tanulmányainak 1nenete megállapítható, a két . i;\tézet tantervi különbözetéből pedig felvételi vizsgálatot tartozik tenni. A külőnbözeti (felvételi) vizsgálatok díja tárgyankint 3 pengő É'S 5 P einoki díj. A vizsgálatok szeptember 3-4-én délután lesznek. Magánvizsgálatok. Magánvizsgálatot szeptemberben, decemberben, vagy júniusban lehet tenni. A magánvizsgálatra való bocsáttatásért legalább két hónappal a vizsgálat határideje előtt (július hó l-ig, október hó l-ig és április hó l-ig) kell folyamodni. A magánvizsgálat díja tár.gyankint 5 pengő és 5 pengő elnöki díj . Veni Sancte szeptember 8-án reggel fél 9 órakor a hirdetőtáblán kifüggesztett rend szerint lesz. Azok a tanulók, akik segélyegyleti könyvsegélyben kívánnak részc·~ulni, nyujtsák be bélyegtelen folyamodványukat az igazgatósághoz :;zeptember hó l - ig. Minden könyv után 50 fillér használati díj fizetendő. 1\. kérvényben a családi körülmények (foglalkozás, gyermekek száma, ragyoni állapot) és az általános tanulmányi eredmény feltüntetendő. (A folyamodvány űrlapja l pengő ellenében átvehető az albsztnél ~: A nyári nagyszünidőben érkező fontosabb rendeletek a kapualjban tüfüggesztett fekete táblán olvashatók. A rajz, gyorsírás, testnevelés, ének gyakorlati t·észe, valamint vallási okból a szombati írás alól való felmentésért 50 fill. okmánybélyeggE.l és a szükséges igazoló okmányokkal felszerelt folyamodványok szeptember l 5-ig nyujtandák be az igazgatósághoz. A tárgyak alól való felmentés nem vonatkozik az anyag elméleti s könnyebb gyakorlati részére. Vidéki tanulóinknak Sopronban kell szállást fogadniok, még pedig az igazgatóság tudomásával és hozzájárulásával. A tanulók elhelyezésénél az iskola segítségére van a szülőknek s szívesen nyujt tájékoztatást. Szállást csak az igazgatóság előzetes engedélyével adhat a szállásadó. Vidékről vasúton, hajón, vagy kocsin való iskolába járásra az igazgató csak megokolt folyamadásra és csak kivételesen adhat engedélyt s ezt, h a változott vjszonyok, vagy a tanuló előmenetele úgy követelné, vissza is vonhatja.

7t) Kötelező

iskolai öltözet. A vallás- és közoktatásügyi miruszter úr 7297

- V. 1928. sz. rendelete értelmében mindcn középiskolai tanuló kizárólag

az iskola által iskolai élettel

előírt ruhát tartozik viselni összefüggő más alkalommal.

mind az iskolában. mind az

A háború folyamán nem rc-tgaszkodik az iskola a sf.!·H<'.

kötelező

iskolai oltozet v tsei..-'

A ruha és anyaga, mintája az intézet kapubejáratában ki van függesztve. Sapka, zeke, nadrág színe sötétkék, a köpenyé sötétszürke, a zsinórozás fekete . A.z úlsó o~ztalyok tanulót rövid , a felső osztál~10k tanulói hosszú nadráge:t. viselnek. Turwtóltony: Fekete ldot t rövid nadrág, fehér t01·naing. Segélyegyletünket és a Magyor Iskolaszanatórium Egyes iLletet a heÍ"''lJtáskor tehetősebb tanulótnk szuleinek szeretetébe e .~ támogatásábt.:. ..~,jan l juk. }' iyyelmeztetjuk növendékeink szúleit, hogy az intézetbe vis~\zaté~·6 yyermekeik az iskola fegyelmi szabályzata alatt állanak a nagyszünidő ­ bt. n is. Az ellenőrzést a m egb'lzoLt intézeti tanárok véqzik.

Tankönyviegyzék az 1943-44. iskolai évben . l. osztály. Rom. kat. nagyobb katekizmus Bereczky S.: Oszövetségi élet- és jellemképek (ev.) - Farkas K. : ,, 7 ó- é..:. újszövetségi kijelentés története (ret) - Bernstein : A zsidók története I. r . (izr.) Alszeghy- Sil,-Techert : M
ll. osztály. Rajeczky- Radó: Az ószövetségi k l nyilatkoztatás története. Berec·.!\.V S .: Jézus élete és tani tása (ev.) Farkcs<> K .: A z ó- és újszövetségi kije le nt é') tört énete (ref.) - Bernstei n : A zstdók története TI. (izr.) Alszeghv Sik- Techert : Magyar nyelvtan II. Alszeghy-Sik- Brisits : Magyar ol v~~­ sók önyv ll. Esztcrgomy- Gaá l-Nagy: Latin nye lvtan. -- Esztergom y

- Gaál- Nagy: Latin olvaso- és gyak . könyv II. Karl-v Temesy: Fold l'ajz II. - Greguss-Karl : Termé<;zetl'ajz II. Gidró- Holenda : Me n n y\ségtan II. -- Harmat;-Karvaly : Magya r fiúk nótá ~ könyve IT

lll. osztály. Rajeczky--Radó: Az újszövetségi klnyilatkoztatás tört éne te. H et \l én yi L .: A ker. egyház rövid története (ev) - Révé"z J .: A kereszténység történe · te, élet- és jellemképekben (ref.) Bernstein : A zsidók története IH. r (izr.) Alszeghy - Sik- T ech ert : Magyar nye lvtan Ill. - Alszeghy- SikBrisits: Magyar olvasókön yv HI. Esztergomy-Gaá l- Nagy: Latin nyel vUm . Eszte r gomy- Gacíl- N agy : I,a tin olvasó- és gyak. könyv gi mn. ur. o. c;z. - Thienemann T .-schwartz F; NPmet nyelvkönyv I. r . gimn -ok III o. sz. - Ba lá nyi- Balog h A. : Magy.lr or~zág tör ténelmi középisk. III. o. számára. - K arl - v. Temesy: Földra)7. IlL - öveges J. : Ki s fizi ka III. n. -Rorosa y-Holend a-Korá n yi: Mennytségtan III. o . sz. - H a nnat- Karv'll·i : Magyar Ciúk nó tóskönyvc.· liT. o. sz. Honvéde lmi isrner('telc TII- lV o számára

í7

IV. osztály. A ubermann A.: Róm. kat. szertartástan - Győri V.: dr. Luther Márton kis kátéja (ev.) Rácz K .. Hit- · ~s erkölcstan (ref.) - Bernstein: A zs idOk története IV. r. (izr.) - Alszeghy-Sik - Techert: Magyar n~·elvtan IV. r . Alszeghy-Sik-Brisits: Magyar olv. könyv IV. o. sz. Nagy-Pétert(v : Arany .János Toldíja IV. o. sz. ' · ~ Esztergom)_'- Gaál- Nagy: Latin nyel·yrtan. Esztergomy-Gaál-Nagy: Ln tin olvasó- és gyakorlókönyv gimn. IV. o. sz. - Thienemann-Schwartz: Német nye lvkönyv II. Marczinkó- v . Pálfi- Váradi : Az antik világ és kt!·· resztény Európa története a honfogla· lásig gimn. IV. o. sz. - KerékgyártóSomogyi: Asványtan és földtan Borosay-Holenda-Kornnyi: Mennvlségtan gimn. IV. o. sz. Dr. Ralinni B.: Egységes magyar gyorsírás I . r . -Melly-Párdonyi- Mohai : Egészségtan gimn. TV. o. sz.

V. osztály. Schütz A.: Hóm. kat . hittan. Bc reczky S.: Egyet. ker. egyháztörténet I. r. (ev.) - Rácz K .: Vallástörténet (r~f.) - Bernstein : A zsidók történ<.>te V . r. (izr.) Alszeghy- Sik- Brisits · lVIagy a,.. irodalmi olvasókönyv gim n. V. o. szflmára - Alszeghy-Sik- Techert: Magyar nyelvi olvasókönyv gimn . V. o. s~ E n te rgomy-Gaál- Nagy : Latin nyelvtan. Édes-Nagy : Szemelvt!nyek T. Li vius könyveiből gimn. V. o. Antal-Gaá l : Lírai szemelvényf.:k Maywald-Vayer · gi mn. V. o. Mészáros: Görög n yelvtan. :M a ywald--Vayer-Mészáros: Görbg l)lv~:-ó­ és nyelvgyakorlókön yv V. o. sz. ·- Thienemann- Schwartz: Német n,velv• könyv gimn. V. o. - Kardevan K.: A német nyelvtan kis tükre. Boros - · Szabó: Olasz nyelvkönyv _a gimn. V. c·. számára. -- Marczinkó-v. Pálfi-V.irady: A középkor és az újkor történet<.> Gr·~·­ 896- 1789-ig, gimn. V. o. sz. guss-Karl: Élettu domány gimn. V. 'J. sz. Borosay-Holenda-Korányi:

Mennyiségtan gimn. V. o. sz. H onvédelmi ismeretek: V- VI. o. sz.

VI. osztály. Schütz A.: Erkölcstan. Berecz!.ty S.: Egyet. ker. egyháztörténe t I. r. (ev.) - Révész J .: Egyháztörténet I. r. (re~) - Bernstein: A zsidók története vr. r . (izr.) - Alszeghy-Sik-Techert : Magyar nyelvi olvasókönyv gimn . VI. osz tály számára. Alszeghy-Sii<-Bti .. sits: Magyar irodalmi olvasókö'1yv gimn . VT. o. részére. Esztergoroy Gaál-Nagy: Latin nyelvtan - v. E8z-. tergomy-Édes: Szeme lvé n yek Cicern be~zédeiből a gimn. VI o. számára . Antal-Gaál: Szemelvények P. Virgtlius Maro Aeneiséből gimn. VI- VIT. o. sz. Maywald- Vayer- Mészáros: Görög nyelvtan. - Maywald-VayerMészáros : Görög olvasó- és gyakorlóMarótkö nyv a gimn. VI. o. sz. Thie•l~­ . Wagner: Homeros Iliása. manr.-Schwartz : Német nyelvtan a Boros-Szab{'. · g imn. VI. o. sz. Olasz nyelvkönyv gimn. Vf o. sz. Csóka- Zibolen:Gazdasági és társad. i smeretck gimn. VI o. sz. Borosay Me nnyiségtan - Holenda-Korá nyi: gimn. VI. o. sz. Horváth- -Simon : Négyjegyű logaritmustábla . M arczinkó-v. Pálfi- Várad y: A !egújabb kor története gimn. VI o. sz. Somogyi Kálm á n : Vegytan gimn. VL o. számára.

VII . osztály. Schütz A .: Egyháztörténet. Be · reczky S.: Egyetemes ker. egyháztörténet II. r . (ev.) - Révész J.: Egyhaztörténelem (ref.) Bernstein: Zsid0 vallás- és erkölcstan (izr.) - Alszeghy - Sik-Brisits: Magyar irodalomtörtéTechert .J.: net gimn. VII. o. sz. Magyar nyel v könyv gimn. VII. o. ~z. - v. Esztergomy-Gaál-Nagy: L:1t~n nye lvtan gimn. I-VIII. o. sz. v. Esztergorny-Édes: Szemelvény-e k Ci .. rero leveleiből és bölcséleti műveibl'1 gimn. VII. o. sz. - Antal-Gaál: Szeme lYények P. Vergilius Maro Aenei~é­ ből gimn. VI-VII. o. sz. Maywald

78 - Vayer-Mészáros · Görög nyelvtan - Marót-Wagner: Homeros OdyssE:>~ja gimn. VII. o. sz.-_ _ v. Mészáros Ede Görög lirai antologia gimn. VII. o. s~.:. v. Mészáros Ede : Szemelvény<>;< Herodotosból gimn. VII. o. sz. - Th~l'!­ nemann-Schwartz: Német nyelvkönyv g imn. VII. o. sz. Boros-Szabú: Olasz nyelvkönyv gimn. VII. o. sz. Marczinkó-v. Pálfi-Várady: Magyarország története a szatmári bék\::i:_.{ gimn. VII. o. sz. Bodnár-Kalm.lr _ Magyarország földrajza gimn. VII 0 . sz. öveges József : T ermészett.? 11 g imn. VII. o. sz. - Boro::;ay- --!-Tolen~.:t -Korányi: Mennyiségtan gimn. Vlí. c. sz. Horváth-Simon: Négyjegyű logaritmustábla. - Biró Béla: Művé<:>zcti alkotások gimn. VII. o. sz. H ·n tvédelmi ismeretek: VII- VIII. o. számá ra.

VII. osztály. Schütz A.: Apologetika. - Hetvén:vi L .: Az evangéliumi ker. v ilágnéz·=t (ev.) - Szele M.: Apologétika (ref.) Bernstein: Zsidó vallás- és erkölcsta!t (izr.) Alszeghy- Sik-Brisits: .1\ magyar irodalom története a gimn. ~s lg. VII-VIII. o. sz. - Techert Józs,-.f:

Magyar nyelvkönyv a gimn. és ig. VII - VIII. o. sz. - Marczinkó-v. Pálfi - Váradi : Magyarország története a gimn . és lg. VII- VIII . o. sz. - Ant:tl -Gaál: Szeme lvények Qu. Horati ·.1s Flaccus müveiből. - Balogh-Oszvalci . Szemelvények P. Corn. Tacitus művei­ ből. Huszti József: Szemelvénv<:!k ifj. Plinius leveleiből a gimn. és ·· g. VIII. o. sz. Maywald-Vayer-M L~­ száros: Görög nyelvtan. Gerecs Szaléz: Sophokles, Oidipus Ty rann;.~.s és Antigone . Papp János: Plat•m Kri tonja. Szemelvények az Apol. és Phaid.-ból Thienemann- Schwartz: Német nyelvkönyv a VII. o. sz. - Soro~-Szabó: Olasz nye lvkönyv a VIII. o. sz. - Boros-Szabó: Olasz n yetvtan a gimn. és lg. VII-VIII. o. :-z. öveges József: Természettan w gimn. és lg. VIII. o. sz. Borosa.vHolenda- Korányi: Menny iségtan a VIII. o. sz. - Melly- Párdány i-MohJy Egészségtan a gimn. és lg. VIII. o. sz. - Wagner-Horváth: Görög tégisÉ>~\'k és a görög irod. vázlat?· - Biró Béla: Művészi alkotások a gimn. és lg. VIH . o. sz. - Kornis Gyula: A pszicholog~n és logika elemei a gimn. VIII. o. sz á m á ra.

Segédkönyvek. Fojtényi K .: Égi lant. - Dunántúli magyar é nekeskönyv. Énekeskönyv magyar re formátusok használatára. Pollák M. dr - !m".!o-l_ ságos könyv. - A magyar helyes~ rú s szabál yai. Hivat. VIII. kiadás III-V{fJ o. sz. - Buriá n J _: Latin-magyar É>S Magyar- latin szótár V- VIII. o. sz. · Bitter Puhr: Német-magyar, Mag_f·.lr -német szótár V- VIII. o. sz. - Birkás G.: Fra ncia- magyar és Magya r Kar~:k­ f r a ncia szótár VIII. o. sz. ván : A n émet nyelvtan kis tükre IV VIII. o. sz. - Kogutovicz K.: Iskol,li ·atlasz I- IV. o. sz. - Kogutovicz- Gergely- H ézser: I skolai atlasz VVIII. o. sz. -Barthos- Kurucz: Egyd. történelmi atlasz. III-VIT!. o. - Btr O B.: Müalkotások könyve I-III. o. t s

III- VIII. o. rész. - Harmat-Karvaly : Magyar fiúk nótáskönyve I- III. o. · Huszti J.: Chrestomathia a gimn. VVIII. o. számára. J ámbor-K emene6: Római régiségtan V- VIII. o. -Ho~· ­ váth - Wagner : Görög régiségek VVIII. o . - Lévay-Vida: Görög-m;-~­ gyar és Magyar- görbg szótár, v ::u;y Földi József: Görög szótár - Ostie-Sándor: Német stílusgyakorlatok. Koltai- Kastne r: Olasz-magyar t-s Magyar-olasz szótár. - J ávorka S.: A magyar flóra kis határozója I-II. •J. részére. - Luttor-féle új írásmód illusztrált tanm en ete. Pintér J eno: Magyar nyelvvédő könyv IV- VIII. éJ. - Mohay Adám : L égoltalmi isme r e te!{ I--III. o. r észér e. I. r ész: V-VII. 1:1. részére II. rész.

· l artalomiegyzék Dr. Ágh Lajos. Irta : Dr. Augusztinovicí: Elemér Németh Vilmos . Irta: Dr. Augusztinovicz Elemér Pro Patria -- - - il fajkérdés és a magyar Jaj. Irta: Dr. Gábor Géza Az oktatófilm módsze·r es felhasználása. Irta: Dér Zoltán - 1. Iskolánk multja. ·II. Iskolánk az 1942 --43. iskolai évben. l. Az iskolai év lefolyása. 2. Épület. 3. A bútorzat. 4. Végzett tanítási anyag. A IV. -VIII. osztály magyar írásbeli dolgozatainak tételei 5. Változások a tanári testületben. 6. Látogatások. 7. Értekezletek 81• Bemutató órák. 9. Osztályfőnöki óra. 10. Úralátogatások 11. A szülőkkel való ka pesola t. 12. Nyelvvédelem. 13. A légoltalmi oktatás. 14. Az országos tehetséges falusi tanulók. 15. Filmoktat ás. 16. Nevelői tevékenység. I. Valláserkölcsi nevelés. II. Hazafias n evelés. III. Szociális nevelés. IV. Múvészi nevelés. V. Társadalmi nevelés. A ballagás. 17. Fa- és madárvédelem. 18. Kitüntetett tanulók. III. A tanári testület névjegyzéke. A tanári testület iskolai munkaköre. IV. A taná·ri t estüZet irodalmi, tudományos és társadalmi mun1~ás­ sága az 1942-43. iskolai évben. V. K ü lönféle jelentések. l. Kirándulások. 2. Egészségi állapot.

••

,) ')

•J

4 5

lD 25 26 26 26 2~

2 \'l

27 2:.1 29 29

29 30 ~~o

30 ;~o

31 33 32

32 :~ 2 ,, ·f

·)':r:

34

3:J

35 35

36 36

37 38 40 42

42 42

80

VI. \dl.

3. Ünnepélyek, megemlékezések. 4. Ösztöndíjak, jutalmak. Könyv-szertárak gyarapodása, jelen állapota. A z ifjúsági egyesületek működése. l. Berzsenyi Önképzőkör. 2. A Gyóni Szavalókör. 3. Gyorsírókör. 4. 364. sz. Scarbantia cserkészcsapat 5. Ifj. Sportkör. 6. Diákkaptár. 7. Egy házi én ekkar. Volt Iskolatársak Szövetsége. Segélyegyesület Rendkivüli tárgyak: l . A rendkívüli raJz. 2. Ifjúsági énekkar. Javítóvizsgálatot tett tanulók névjegyzéke és érdemsorozata. Tantervkülönbözeti vizsgálat. Rövidítések. A nyilvános tanulók névjegyzéke és érde1ns01·ozata . .J\tlagántanulók. ·Érettségi vizsgáLatok. Az érettségi vizsgálatot tett tanulók névjegyzéke és érdemsorozata. Pályaválasztás. Statisztikai e?·edmény. 2. Tanulmányi eredmény. 3. Felszerelési leltár. - Iskolaépület. 4. Az iskola népessége az 1920- 21. tanév tő l. lnternátttsok. Tájékoz tató a jövő iskolai évre. • Tankönyvjegyzék az 1943- 44. iskolai évre.

.-

V lll.

IX .

X. XI. XII.

X i. II. XIV.

ti 2

44 45 46 4ö

47 47 48 49 50

50 50

5! 51 5~

53 54 54 55 64

65 66

66 6'!

70 7~

7~

74 7~

7()