AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA
Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14
SOC 194
FELJEGYZÉS Küldi: a Tanács Főtitkársága Címzett: a delegációk Tárgy: A szociális helyzet az EU-ban – A Tanács következtetései
Mellékelten továbbítjuk a delegációk számára a fenti tanácsi következtetéseket, amelyeket a Tanács (EPSCO) a 2014. március 10-i ülésén fogadott el.
_____________________
7655/14
DG B 4A
ek/agh
1
HU
A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései 1.
A Tanács hangsúlyozza, hogy az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló céljainak elérése szempontjából kulcsfontosságú az Unió gazdasági és szociális céljai közötti szakpolitikai koherencia megteremtése. A jövedelmekre és az életkörülményekre gyakorolt hatásaikon túlmenően a növekvő gazdasági és szociális egyenlőtlenségek az Unió gazdasági erejét is gyengítik és próbára teszik alapvető értékeit.
A.
A szociális helyzet az EU-ban
2.
A válság következményeként a növekedés nem stabil, kevés a munkahely és gyakran rosszak az alkalmazási feltételek, továbbá a korábbinál több polgárt érint a szegénység és a társadalmi kirekesztődés. Az Európai Unió szociális helyzetéről szóló jelentés 1, valamint a foglalkoztatási és szociális mutatók eredménytáblája 2 szerint az Európai Unióban nem javul, egyes országokban pedig éppen hogy romlik a szociális helyzet: •
a 2012-es jelentés adatai azt mutatják, hogy a szegénység hatéves csúcsra ért: az európai lakosság közel 25 %-át fenyegeti a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés;
•
az Európa 2020 stratégia 2010-es elfogadása óta 6,6 millióval többen élnek szegénységben vagy társadalmi kirekesztődésben (ez a tagállamok több mint egyharmadában jelent növekedést);
•
egyes tagállamokban a relatív szegénység éves növekedése meghaladja a két százalékpontot;
1 2
Szociális Európa: több úton egy cél felé (6663/14, még nincs közreadva). Lásd a közös foglalkoztatási jelentés 3. fejezetét.
7655/14
DG B 4A
ek/agh
2
HU
•
egyes országokban a növekvő anyagi nélkülözés a lakosság jelentős részében az életkörülmények romlását eredményezi;
•
egyre nagyobbak a jövedelmi egyenlőtlenségek a tagállamok között és azokon belül, különösen azokban az országokban, amelyekben a legnagyobb mértékben nőtt a munkanélküliség.
3.
A Tanács ugyanakkor nyugtázza, hogy 25 tagállamban nőtt az idősebb munkavállalók foglalkoztatási aránya. A nyugdíjak strukturális szerepének köszönthetően a tagállamok több mint háromnegyedében 2012-ben az idősebb lakosság – relatív értelemben – 2008-hoz képest kevésbé volt kitéve a szegénységnek, illetve a társadalmi kirekesztődésnek.
B.
Az Európa 2020 stratégia végrehajtásának folytatása
4.
A Tanács emlékeztet arra, hogy 2010-ben az Európai Tanács célul tűzte ki, hogy 2020-ra legalább 20 millióval csökkenteni kell a szegénység és társadalmi kirekesztődés által fenyegetett személyek számát. A jövedelmekre és az életkörülményekre gyakorolt hatásával a pénzügyi és gazdasági válság rontotta az e cél elérésére vonatkozó kilátásokat. Emellett a költségvetési megszorítások és az elhúzódó recesszió hatására meggyengült a jóléti politikáknak a szociális befektetési csomag 3 által is ösztönzött három fő funkciója (a beruházás, az automatikus stabilizálás és a védelem). E körülmények között nem sikerült előrelépni a társadalmi befogadásra vonatkozó uniós cél megvalósításában.
5.
A Tanács hangsúlyozza, hogy a jelenlegi helyzetben szilárdabb elkötelezettségre van szükség annak érdekében, hogy folytatni tudjuk az Európa 2020 stratégia végrehajtását, és törekednünk kell az abban megfogalmazott cél elérésére. Fontos, hogy a tagállamok fokozzák azokat az erőfeszítéseiket, melyekkel hozzájárulnak ennek az alapvető fontosságú uniós kötelezettségvállalásnak a teljesítéséhez.
3
A „Szociális beruházás a növekedés és a kohézió érdekében” című 2013. június 20-i tanácsi következtetések. Lásd még a 13958/2/13 REV2 tanácsi dokumentumot.
7655/14
DG B 4A
ek/agh
3
HU
C.
Hogyan tovább?
6.
A hatékony szociális védelem és a magasabb foglalkoztatási ráták növelik Európa versenyképességét és kohézióját. A szakpolitikai törekvésekben kiemelt figyelmet kell fordítani egyrészt annak megelőzésére, hogy tovább romoljon az Unióban a szociális helyzet, másrészt az emberi erőforrásokba irányuló beruházások ösztönzésére és a munkaerő-piaci részvétel növelésének támogatására.
7.
A Tanács szerint rövid és középtávon különösen a fiatalok foglalkoztatásának javításával, valamint a szegénység és a szociális kirekesztődés enyhítésével kell javítani a szociális helyzetet. Ehhez növekedésre és szociális beruházásokra van szükség. A bér- és adópolitikáknak lehetővé kell tenniük, hogy a jövedelmek és a szociális ellátások olyan kölcsönhatásban legyenek egymással, amelynek révén csökken a szegénység és a munka kifizetődővé válik. Ez különösen fontos azon alacsony jövedelmű háztartások számára, amelyekben eltartott gyermekek élnek, továbbá az egyedülálló szülők, elsősorban az egyedülálló anyák esetében. A gyermekeket és fiatalokat célzó beruházásoknak szakpolitikai prioritást kell élvezniük, tekintve a magasabb szintű munkaerő-piaci részvételükből és oktatási teljesítményükből fakadó hosszú távú előnyöket. A szakpolitikákkal meg kell könnyíteni a nők szakmai életbe való belépését és növelni kell munkaerő-piaci részvételüket. Aktív munkaerő-piaci intézkedésekkel fokozni kell a tartós munkanélküliséggel küzdő társadalmi csoportok foglalkoztathatóságát.
8.
Növelni kell a szociális védelem hatékonyságát egyrészt azoknak a demográfiai egyensúlytalanságoknak a megfelelőbb kezelése érdekében is, amelyek különböző módokon lesznek majd hatással a tagállamok növekedési potenciáljára, szociális védelmi szükségleteire és közkiadásaira, másrészt a generációk közti és az életút során felmerülő szociális kockázatok kiegyensúlyozása, végezetül pedig a kohéziót gyengítő és a felfelé irányuló mobilitást és a növekedést visszafogó növekedési egyenlőtlenségek enyhítése érdekében.
7655/14
DG B 4A
ek/agh
4
HU
9.
A szakpolitikákban központi helyen kell biztosítani, hogy az Unió szociális helyzetének javítása széles körben osztott prioritás legyen. A szerkezeti reformok során figyelembe kell venni a szociális és foglalkoztatási problémákat. A reformokat, különösen a nagyléptékű reformokat megelőzően hatásvizsgálatot kell készíteni, és a reformokat olyan sorrendben kell végrehajtani, hogy azok minimális kedvezőtlen hatással járjanak. Amennyiben a reformok áldozatokat tesznek szükségessé, gondoskodni kell arról, hogy ne azok viseljék a gazdasági kiigazítás költségeit, akiket nagyobb mértékben fenyeget a szegénység és a társadalmi kirekesztődés.
10.
A Tanács évente értékeli az EU szociális helyzetét és iránymutatást nyújt a tapasztalt szociális tendenciák kezelésének módjára vonatkozóan. Megismétli a Bizottsághoz intézett azon kérését, hogy a gazdasági és monetáris unió szociális dimenziójának további megerősítéseképpen tegyen javaslatot egy közös szociális védelmi jelentésre.
11.
A Tanács felkéri: •
a tagállamokat, hogy tekintsék át és fokozzák a szegénység enyhítésére irányuló erőfeszítéseiket;
•
a szociális védelemmel foglalkozó bizottságot, hogy készítsen jelentést az Európa 2020 stratégia szociális dimenziójáról. A Tanács 2014 júniusában tartja majd az első megbeszélést ebben a kérdésben.
____________________
7655/14
DG B 4A
ek/agh
5
HU
