ZRÍNYI MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM. Készítette: Zrínyi Miklós Általános Iskola Nevelőtestülete március

1

ZRÍNYI MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Készítette: Zrínyi Miklós Általános Iskola Nevelőtestülete 2013. március

2

TARTALOMJEGYZÉK Oldal 4

Bevezető A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programjára vonatkozó jogszabályi előírások

8

A köznevelési törvény alapján elkészített új pedagógiai program bevezetésének ütemezése

18

PEDAGÓGIAI PROGRAM Iskolánkról – bevezető –

20

NEVELÉSI PROGRAM Pedagógiai alapelveink – iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása –

21

Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

24

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

26

Iskolai egészségnevelési program

27

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

29

Iskolai környezeti nevelési program

31

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

32

A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák

33

A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek A pedagógusok helyi intézményi feladatai

37

Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai

41

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje

50

Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok – a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának

formái

52

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

58

Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei

60

3

I.

HELYI TANTERV - tartalomjegyzék

61

1. Választott kerettanterv megnevezése 2. A választott kerettanterv, az iskolában tanított kötelező és nem kötelező (választható) tantárgyak és óraszámaik (óraterv)

62

3. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei

69

4. A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

75

5. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése, iskolai beszámoltatás, ismeretek számonkérésének követelményei, formái

76

6. A választható tantárgyak, foglalkozások szabályai

85

7. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja

86

8. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

86

9. Csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elve

87

10. A tanulók fizikai állapotának mérése

88

II. HELYI TANTERV - SNI ( enyhe fokban ért.fogy. tagozata)

95

11.A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések

121

12.A pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok 13. Pedagógiai program módosításának elfogadása

124

4 BEVEZETŐ

A Magyar Közlöny 2012. évi 177. számában jelent meg az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről. E jogszabály mellékletei tartalmazzák

az

elfogadott

kerettanterveket,

amelyek

alapján

az

általános

és

középiskoláknak felül kell vizsgálniuk helyi tantervüket. (A rendelet a 2012. december 29-én lépett hatályba.) „Az iskola 2013. március 31-ig felülvizsgálja a pedagógiai programját, annak érdekében, hogy a kerettantervről szóló jogszabály, valamint e törvény rendelkezéseinek megfeleljen.” [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 97. § (14) bekezdés] Az iskoláknak úgy kell átdolgozniuk helyi tantervűket, hogy az megfeleljen: 

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény;



a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. Kormányrendelet, valamint az annak mellékletét képező Nemzeti alaptanterv;



a kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet, valamint az annak mellékleteként kiadott kerettantervek

előírásainak. A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló EMMI rendelet a kerettantervek iskolai alkalmazására vonatkozó szabályokat, majd a kerettantervek feladatát, felépítését, valamint a kerettantervek jóváhagyásának szabályait rögzíti. A jogszabály rendelkezése szerint a kerettantervek a tartalmi szabályozás eszközeként meghatározzák a pedagógiai szakaszokra, iskolatípusra vonatkozó érvényes, közös, átfogó célokat és feladatokat: 

a fejlesztési célokat, a nevelési-oktatási területek kapcsolódását,



a kulcskompetenciák és a kompetenciafejlesztés adott életkori és képzési szakaszban érvényesítendő feladatait,



a személyiségfejlesztés lehetőségeit és értéktartalmát,



a pedagógiai egységesség és differenciálás elveit,



a műveltségi területek vonatkozásában meghatározott tantárgyak óraszámát,



az ismeretközlés és a képességfejlesztés közötti összhang megteremtésének módját és összhangjának biztosítását,



a kapcsolódási pontokat az egyes tantárgyi tartalmak között,



az

egységes

tantervi

támogatása céljából.

szerkezeti

elveket

a

helyi

tantervek

elkészítésének

5

A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló EMMI rendelet mellékleteként jelentek meg a kerettantervek. Ezekben kerültek lebontásra a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott pedagógiai elvek, nevelési célok, fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák és műveltségi tartalmak. A miniszter által kiadott kerettantervek iskolatípusok, illetve pedagógiai szakaszok szerint tagolódnak: alsó tagozat, felső tagozat, négy-, hat- és nyolc évfolyamos gimnázium, szakközépiskola, szakiskola. Megjelentek a sajátos köznevelési célú iskolák, illetve programok kerettantervei is: Arany János Tehetséggondozó Program, Arany János Kollégiumi Program, sportiskola, nyelvi előkészítő évfolyam, speciális matematikai képzés. Ezekben csak az adott program speciális tantárgyai szerepelnek, míg a többi tantárgy tekintetében az adott iskolatípus kerettantervei érvényesek. A kerettantervek tartalmazzák: 

a bevezetést, amely magába foglalja az iskolatípusok (illetve pedagógiai szakaszok) tantárgyi rendszerét és a heti minimális óraszámokat;



a kötelező tantárgyak kerettanterveit (egy- vagy kétéves szakaszokban);



egyes szabadon választható, illetve emelt óraszámú tantárgyak kerettanterveit.

A tantárgyak kerettantervei évfolyamonként rögzítik a tanulók heti kötelező óraszámát, valamint a legfeljebb 10%-os szabadon felhasználható időkeretet. Az egyes tantárgyi kerettantervek a tantárgy rendelkezésére álló órakeret 90 %-át fedik le.

A kerettantervek helyi alkalmazásával kapcsolatos nevelőtestületi feladatok a helyi tantervek átdolgozása során 1.

Vannak olyan tantárgyi kerettantervek, ahol az iskoláknak kell választaniuk a kiadott A

és B kerettantervi változatok közül . A választáshoz fel kell mérni a meglevő vagy megteremthető erőforrásokat, illetve azt, hogy a választani kívánt kerettanterv illik-e az iskola sajátosságaihoz, hagyományaihoz. 2.

A kerettantervek bevezetőiben szereplő kötelező tantárgyak és óraszámok (óraterv)

átvétele mellett a nevelőtestületeknek dönteni kell az évfolyamonkénti órakeret 10%-ának (szabad órakeret) felhasználási módjáról. (Természetesen ennek a 10%os órakeretnek a felhasználása kötelező.)

6 Az iskolák a szabad órakeretet többféleképpen használhatják fel a helyi tantervükben: 

Megemelhetik a kerettantervi óratervben szereplő valamelyik tantárgy heti óraszámát.

Az

így

rendelkezésre

álló

plusz

órákat

felhasználhatják

a

kerettantervben szereplő tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, képesség

fejlesztésre;

vagy

taníthatnak

ezeken

az

órákon

az

iskola

sajátosságaihoz, hagyományaihoz illeszkedő saját maguk által kidolgozott tananyagot. 

Bevezethetnek a miniszter által ajánlott – a kerettantervekben szereplő – valamilyen szabadon választható tantárgyat.



Választhatnak

a

kerettantervekben

szereplő

emelt

óraszámú

tantárgyi

kerettantervet. Az emelt szintű oktatás bevezetéséhez a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. Kormányrendelet 7. § (3) bekezdése ad iránymutatást. 

Taníthatnak az iskolában kidolgozott saját, vagy más iskolától adaptált tantárgy tanterve alapján.



Figyelemmel kell arra is lenni, hogy a későbbiekben további szabadon választható tantárgyi kerettantervek is megjelennek majd: pl. lovas kultúra, sakk, családi életre nevelés, vállalkozói ismeretek, gazdasági és pénzügyi kultúra stb.

3. a

A tantárgyi kerettantervek két évfolyamra határozzák meg a tantárgyi óraszámokat, feldolgozandó

tananyag

tematikai

egységeit,

az

ismereteket

és

a

fejlesztési

követelményeket. A két tanévre előírt óraszámok, tananyag és fejlesztési követelmények évfolyamokra történő lebontása a helyi tantervben – a kerettantervben meghatározott témakörök megfelelő csoportosításával – a nevelőtestületek feladata. A pedagógiai gyakorlat azt mutatja, hogy ennek a feladatnak a megvalósításához feltétlenül szükség lenne a taneszközök – elsősorban a tankönyvek – ismeretére. Az új kerettantervekhez illeszkedő tankönyvek egyelőre azonban még nem jelentek meg, de a tankönyvkiadók már elkezdték az ezzel kapcsolatos munkálatokat. Javaslatunk az, hogy az iskolák az eddigi tankönyv választás alapján kísérjék figyelemmel a tankönyvkiadók honlapjait, és a kiadók ott megjelenő tantervi javaslatait építsék be helyi tantervükbe. 4.

Választaniuk

kell

az

iskoláknak

abban

is,

hogy

az

ötödik

évfolyamon

a

kerettantervben ajánlott „Dráma és tánc”, illetve „Hon- és népismeret” tantárgyak közül melyik tantárgyat fogják tanítani.

7 5.

A kerettantervek által előírt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló

időkeret kilencven százalékát fedik le. A fennmaradó tíz százalékot a pedagógusok a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthetnek meg: felhasználhatják ezeket az órákat is a kerettantervben szereplő tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, képesség fejlesztésre; vagy taníthatnak ezeken az órákon az iskola sajátosságaihoz, hagyományaihoz illeszkedő saját maguk által kidolgozott tananyagot.

8 A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései: „4. § E törvény alkalmazásában 32. tanítási nap: az egyes osztályokban a tanítási órák, továbbá az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelési program, a kulturális, sportrendezvény megtartására fordított nap, ha a foglalkozási órák száma eléri a hármat, 5. § (4) Az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: Nat) biztosítja, amely meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, valamint kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására. A szakiskolai közismereti nevelés-oktatás tartalmi követelményeire vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg a Nat-ban foglaltak figyelembevételével. (5) A Nat-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit, továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet. 26. § (1) A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető

hagyja

jóvá.

A

pedagógiai

program

azon

rendelkezéseinek

érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, működtető egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. (2) Az iskola pedagógiai programjának részeként, ha e törvény másként nem rendelkezik, a miniszter által kiadott kerettanterveket kiegészítve helyi tantervet készít. A helyi tanterv megnevezi az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek közül választottat és rendelkezik a kerettantervben meghatározott, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete legfeljebb tíz százalékának felhasználásáról.

9 (3)

Amennyiben

az általános iskola

egész

napos iskolaként működik,

pedagógiai

programjának része valamely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott, vagy saját maga által kidolgozott és e törvényben meghatározottak szerint jóváhagyott nevelési-oktatási program. (4) A többcélú intézmény egységes, valamennyi nevelési-oktatási feladatot átfogó pedagógiai programot, ennek keretein belül az egyes feladatok ellátásához óvodai pedagógiai programot, iskolai helyi tantervet, kollégiumi pedagógiai programot használ. Az általános művelődési központban működő nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programja része a nem köznevelési feladatot ellátó intézményegység tevékenységét is meghatározó pedagógiai művelődési programnak. A pedagógiai-művelődési program biztosítja a köznevelési és a nem köznevelési közfeladatok egységes elvek szerinti megvalósítását. (5) Az iskola pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be. 27.§ (11) Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. 46. § (3) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy d) részére az állami iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a nevelésoktatás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék, (6) A tanuló joga különösen, hogy b) válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások közül, 50. § (5) Sport- és művészeti emelt szintű oktatás esetében az iskola pedagógiai programja szerint alkalmassági vizsga szervezhető általános iskolában is.

10 51. § (1) Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat. A további felvételi kérelmekről az intézmény pedagógiai programjában foglaltak szerint kell dönteni. (3) A többcélú intézményben általános iskolai tanulmányaikat befejező tanulók a pedagógiai programban meghatározottak alapján folytatják tanulmányaikat a megfelelő iskolatípus szerinti nevelés-oktatásban. 54. § (1) A pedagógus – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Értesítő gyakrabban is készülhet az intézmény pedagógia programja szerint. (4) A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelésére – jóváhagyott kerettanterv vagy az oktatásért felelős miniszter engedélyével – az iskola pedagógiai programja a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérő jelölés, szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja. Ha az iskola nem alkalmazza az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakat, de arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, vagy a szülő vagy a tanuló kérésére köteles a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is elvégezni. Az iskola által alkalmazott jelölés, értékelés érdemjegyre, osztályzatra való átváltásának szabályait a helyi tantervben kell meghatározni. 96. §(6) A tanulók tankönyvellátását szolgáló központi költségvetési támogatás terhére a készségfejlesztő speciális szakiskolai nevelés-oktatáshoz és a fejlesztő iskolai oktatáshoz a szakmai munkaközösség és az iskolai szülői szervezet egyetértésével a pedagógiai programban foglaltak megvalósítását szolgáló, a tankönyvjegyzékben nem szereplő könyvek, munkafüzetek, feladatlapok, digitális ismerethordozók is beszerezhetők tankönyv helyett, ha az iskolában a nevelő és oktató munkához részben vagy egészben nem alkalmaznak tankönyvet. 97. § (14) Az iskola 2013. március 31-ig felülvizsgálja a pedagógiai programját, annak érdekében, hogy a kerettantervről szóló jogszabály, valamint e törvény rendelkezéseinek megfeleljen.

11 A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései: „4. § (1) A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) kell meghatározni o) annak meghatározását, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról, 7. § (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül aa) az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, értékeit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, ab) a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, ac) az alapfokú művészeti iskola kivételével a teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat, ad)

a

közösségfejlesztéssel,

az

iskola

szereplőinek

együttműködésével

kapcsolatos

feladatokat, ae) a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, af) a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, ag) a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, ah) a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formáit, ai) a tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályait, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményeit, aj) a felvétel és az átvétel – Nkt. keretei közötti – helyi szabályait, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezéseit, ak)

az

alapfokú

művészeti

iskola

kivételével

az

elsősegély-nyújtási

alapismeretek

elsajátításával kapcsolatos iskolai tervet, b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül ba) a választott kerettanterv megnevezését, ideértve bármely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervek közül választott kerettanterv megnevezését, bb) a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát,

12 bc) az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának

elveit,

figyelembe

véve

a

tankönyv

térítésmentes

igénybevétele

biztosításának kötelezettségét, bd) a Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályait, be) az alapfokú művészeti iskola és a kollégium kivételével a mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját, ha azt nem az Nkt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezik meg, bf) a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a választás szabályait, bg) középiskola esetén azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezését, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározását, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát, bh) középiskola esetén az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témaköreit, bi) a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formáit, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elveit, bj) a csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elveit, bk) a nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot, bl) az alapfokú művészeti iskola kivételével a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket, bm) az alapfokú művészeti iskola kivételével az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, bn) a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, bo) a tanuló jutalmazásával összefüggő, a

tanuló magatartásának, szorgalmának

értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elveket, bp) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket, c) szakképző iskola esetén a szakmai programot, d) amennyiben az általános iskola egész napos iskolaként működik, az oktatásért felelős miniszter által kiadott, vagy saját maga által kidolgozott és az Nkt.-ben meghatározottak szerint jóváhagyott nevelési-oktatási programot. (2) Az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi tantervet használ. (3) Az iskola pedagógiai programja – a szakképzés kivételével – meghatározza az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályait, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel.

13 (4) A nevelőtestület és az intézményvezető döntése alapján a pedagógiai program tartalmazza az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszereket, beleértve a projektoktatást is. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján. (5) Az iskola pedagógiai programjában meg kell határozni a) az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendjét, b) az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait. (6) Ha az általános iskolában a Nat Művészetek műveltségi területen vagy az annak megfelelő tantárgy keretei között emelt szintű oktatás folyik, továbbá ha a szakiskola vagy a szakközépiskola művészeti szakmai vizsgára készít fel, az iskola, valamint az alapfokú művészeti iskola pedagógiai programja előírhatja, hogy a tanuló a kötelező tanórai foglalkozások keretében tanítási napokon nyolc és tizenhat óra között köteles részt venni művészeti próbákon és előadásokon. Az alapfokú művészeti iskola e feladatkörében a tanulók közismereti iskolai feladatait figyelembe véve határozhatja meg a kötelező részvételt a művészeti próbákon és előadásokon. (7) Az iskolában a szakképzési évfolyamon folyó szakképzés szakmai programjának elkészítésére a szakképzésre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. (8) Az iskola a szakmai előkészítő ismereteket a központi program, kerettanterv vagy a Nat, továbbá az érettségi vizsga vizsgatárgyainak követelményei alapján építi be a helyi tantervébe. 8. § (1) Az összetett iskola, a közös igazgatású köznevelési intézmény és az általános művelődési

központ

a

különböző

iskolatípusok

nevelési

és

oktatási

céljainak

megvalósításához külön-külön helyi tantervet alkalmaz. Az egységes iskola a különböző iskolatípusok nevelési és oktatási céljainak megvalósításához egy helyi tantervet alkalmaz, amely tartalmazza a minden tanuló részére átadásra kerülő közös, továbbá az egyes iskolatípusok nevelési és oktatási céljaira épülő kiegészítő tananyagot és követelményeket, valamint azokat a tanulmányi feltételeket, amelyek alapján be lehet kapcsolódni a kiegészítő tananyag és követelmények elsajátításába. (2) Ha az egységes iskola az általános iskola feladatai mellett a gimnázium, a szakközépiskola és a szakiskola feladatai közül legalább egyet ellát, meghatározza a tanuló részére a folyamatos

továbbhaladás

feltételeit,

aminek

tartalmi

és

szervezeti

követelményeit

pedagógiai programjában rögzíti. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola az – általános iskola és a középiskola feladatait ellátó – egységes iskola tagintézményeként működik.

14 11. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók a) óvodai nevelése esetén az óvoda pedagógiai programja a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységet, b) iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterv a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot is tartalmazza. (2) A helyi tanterv, a szakmai program az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is megjelölhet. 13. § (1) Az iskolában a helyi tanterv alapján kell megszervezni a tanulók, az egyes évfolyamok, ezen belül az egyes osztályok, valamint az osztályokon belüli csoportok tanítási óráit. A tanítási órák megszervezhetők különböző évfolyamok, különböző osztályok tanulóiból álló csoportok részére is. (2) A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet kötelező, kötelezően választandó és szabadon választható tanítási óra. (3) A helyi tanterv határozza meg, hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken egy adott osztály valamennyi tanulója köteles részt venni, valamint hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken a tanulónak a választásra felkínált tantárgyak közül kötelezően választva, a helyi tantervben meghatározott óraszámban részt kell vennie. 65. § (5) A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli,

a

gyakorlati

vizsgarészeket,

az

értékelés

szabályait

az

iskola

pedagógiai

programjában kell meghatározni. 81. § (1) Az iskola a pedagógiai programjában meghatározott mérési időszakban és mérési módszer alkalmazásával tanévenként, valamennyi évfolyamára kiterjedően, a nappali oktatás munkarendje szerint felkészülő tanulók részvételével megszervezi a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát. A mérés, vizsgálat lefolytatható egyszeri alkalommal és megszervezhető legfeljebb két hónapig terjedő időszakra is. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa végzi. (2) Az (1) bekezdés szerint lefolytatott mérés, vizsgálat eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus a mérésben érintett tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti, az eredményeket a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusokkal közösen elemzi meghatározza a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket.

és

15 82. § (1) Az óvoda, az iskola és a kollégium a pedagógiai programjának legalább egy példányát oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék. (2) Az óvoda, iskola, kollégium vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a pedagógiai programról. (3) Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. 118. § (3) A szakmai munkaközösség véleményét – szakterületét érintően – a) a pedagógiai program, továbbképzési program elfogadásához, be kell szerezni. 121. § (7) A Közalkalmazotti Tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a Közalkalmazotti Tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása előtt. 122. § (9) Az Közalkalmazotti Tanács ( KT) véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a KT véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, továbbá a házirend elfogadása előtt. 128. § (1) A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát

hatékonyan

fejlesztő,

a

nevelési-oktatási

intézmény

mindennapjaiban

rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. (2) A nevelési-oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési-oktatási intézményben végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek, a tanuló és a szülő részvételét a nevelési-oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. (5) A nevelési-oktatási intézmény teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait koordinált, nyomon követhető és mérhető, értékelhető módon kell megtervezni a helyi pedagógiai program részét képező egészségfejlesztési program keretében.”

16 A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet pedagógiai programmal, helyi tantervvel kapcsolatos rendelkezései: „7. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. § (1) bekezdés szerinti tanórai foglalkozások megszervezhetők a hagyományos, tantermi szervezési formáktól eltérő módon, így különösen projekt

oktatás,

erdei

iskola, múzeumi

foglalkozás,

könyvtári

foglalkozás,

művészeti

előadáshoz vagy kiállításhoz kapcsolódó foglalkozás formájában is, amennyiben biztosított az előírt tananyag átadása, a követelmények teljesítése, a tanítási órák ingyenessége, a tanulói terhelés korlátozására vonatkozó rendelkezések megtartása. (2)

Ha

az

iskolai

nevelés-oktatást

összevont

osztályban

szervezik

meg,

a

tanórai

foglalkozásokat az osztatlan nevelés-oktatás sajátosságainak figyelembevételével, a közös és az osztott órák arányát meghatározva kell beépíteni a helyi tantervbe. (3) Ha az iskola emelt szintű oktatást szervez, az emelt szintű oktatásban érintett évfolyamokon és tanulócsoportokban a) idegen nyelv, matematika, magyar nyelv és irodalom, továbbá nemzetiségi nyelv és irodalom esetén legalább heti öt, b) minden egyéb tantárgy esetében legalább heti négy tanórai foglalkozást kell biztosítani. (4) Ha az iskola emelt szintű oktatást szervez, az emelt szintű oktatásban érintett évfolyamokon és tanulócsoportokban több tantárgy együttesét érintő komplex emelt szintű oktatás esetén legalább egy érintett tantárgyra vonatkozóan, legalább a 11–12. évfolyamon a (3) bekezdés szerinti követelményeket kell érvényesíteni. 8. § (1) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak száma – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási napon nem lehet több a) hat tanítási óránál az első–harmadik évfolyamon, b) hét tanítási óránál a negyedik évfolyamon, c) hét tanítási óránál az ötödik–nyolcadik évfolyamon, d) nyolc tanítási óránál a kilencedik–tizenkettedik évfolyamon. (2) Két tanítási nyelvű iskolai oktatásban, továbbá ha az iskolában nemzetiségi nevelésoktatás folyik, az (1) bekezdésben meghatározott tanítási órák száma eggyel megnövelhető. (3) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási héten a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet B és D oszlopában az adott évfolyamra meghatározott időkeretet a) az első–negyedik évfolyamon legfeljebb kettő, b) az ötödik–hatodik évfolyamon legfeljebb három, c) a hetedik–tizenharmadik évfolyamon legfeljebb négy,

17 d) két tanítási nyelvű iskolai oktatásban, továbbá ha az iskolában nemzetiségi nevelésoktatás folyik, da) az első–nyolcadik évfolyamon legfeljebb négy, db) a kilencedik–tizenharmadik évfolyamon legfeljebb öt tanítási órával haladhatja meg. 9. § (1) A 8. §-ban a tanuló napi és heti terhelésével összefüggésben meghatározottak alkalmazásakor figyelmen kívül kell hagyni a) az egyházi iskolában szervezett hitoktatás tantárgy, b) a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözete terhére megszervezett egyéb foglalkozások, c) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 7. § (6) bekezdése szerinti sportiskolában a mindennapos

testnevelési

órákat

meghaladó

többlet

testnevelési

óra,

valamint

a

mindennapos testnevelés keretében szervezett iskolai sportköri foglalkozások, d) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. § (5)–(8) bekezdése alapján szervezett foglalkozások, e) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet E oszlopában foglaltak alapján szervezett egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás

( Enyhe

fokban értelmi fogyatékosok tagozata (Gyál,Rákóczi utcai épület) óraszámait. (2) Azokon a tanítási napokon, amikor a tanuló a tanév rendjében meghatározott mérési feladatok végrehajtásában vesz részt, más tanórai foglalkozáson való részvételre a művészeti és a testnevelési órák kivételével nem kötelezhető. 10. § (1) Ez a rendelet 2013. szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első alkalommal a 2013/2014. tanévben az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik és kilencedik évfolyamán, ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kell alkalmazni. Melléklet a 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelethez NEMZETI ALAPTANTERV I.

RÉSZ

Az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozása és szabályozási szintjei I.2. a NAT, a kerettantervek és a helyi szintű szabályozás A helyi tantervek iránti alapvető követelmény, hogy megfeleljenek annak a választott kerettantervnek, amely elkészítésük alapjául szolgál, továbbá az iskola arculatára jellemzően töltsék meg tanítási-tanulási tartalommal és tevékenységekkel a rendelkezésükre álló átlagosan 10%-os szabad időkeretet.”

18 A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY ALAPJÁN ELKÉSZÍTETT ÚJ PEDAGÓGIAI PROGRAM BEVEZETÉSÉNEK ÜTEMEZÉSE Az elkövetkező években az általános iskolákban a nevelő-oktató munka két pedagógiai program, és két helyi tanterv szerint folyik majd, hiszen 

a köznevelési törvény előírása szerint az iskola a pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be,



illetve a Nemzeti alaptanterv bevezetéséről szóló rendelet szabályozása alapján a 2012-ben kiadott NAT 2013. szeptember 1-jén az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon – majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben – kerül bevezetésre.

Ezért 2013. szeptember 1-jétől: 

az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon az iskolai nevelés és oktatás a most felülvizsgált és módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik majd;



míg a többi évfolyamon a jelenleg is hatályos pedagógiai program és helyi tanterv szerint kell majd megszervezniük nevelő-oktató munkájukat.

Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázatban foglaltuk össze: TANÉV

2.

5.

ÉVFOLYAM 6. 7.

3.

4.

2013

2007 2007

2007

2013

2007

2013

2013 2007

2007

2013

20152016

2013

2013

2013

2007

20162017

2013

2013

2013

2013

20132014 20142015

1.

8.

9.

10.

11.

12.

2007

2007

2013

2007

2007

2007

2013

2007

2007

2013

2013

2007

2007

2013

2013

2013

2007

2013

2013

2013

2007

2013

2013

2013

2013

2013

2013

2013

2013

A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai programokat, illetve tantervi változatokat jelentik: 2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott – jelenleg is használt – pedagógiai program és helyi tanterv. - 20/2012-(VIII.31.) EMMI rendelet 2013 = a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012-ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv.

19

-

32/2012.(XI.8.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet alapján az enyhe fokban értelmi fogyatékosok SNI-s tanulók oktatásának irányelve szerinti program és helyi tanterv.

-

20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 166. prf.1. bek. Iskolai könyvtár alapfeladata

20

Mottó: „ A legjobb terv is csak terv, vagyis jó szándék. Elkötelezettség nélkül arra, hogy ezt végre is akarod hajtani, csak ígéreteid és reményeid vannak, semmi több.” ( Peter Drucker)

ISKOLÁNKRÓL - bevezető Iskolánk, a gyáli Zrínyi Miklós Általános Iskola Gyál városának Vecsés felőli szélén található. Ezen a helyen 1968 óta folyik oktatás-nevelés. Azóta rengeteg változás történt, nem csak az épület nagyságán, formáján, hanem a tartalmi munkában is. 2007-ben itt vonták össze a város két iskoláját, nevelőtestületét, tanulóit, s lett a jelenlegi intézmény. A város külső részén helyezkedik el tehát az iskola, s ezért a körzetünkbe tartozó tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása rendkívüli fontossággal bír. A velünk közvetlen kapcsolatban élő családok szociális-anyagi- és kulturális helyzete, egymástól nagymértékben eltér. Tanulói összetételünk ezáltal igen vegyes. Hátrányos – és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeink aránya a többi városi iskolához képest kiemelkedően magas. Tagintézményünk: a városban csak nálunk – SNI-s ( enyhe fokban értelmi fogyatékos) gyermekek képzése 1-8. évfolyamig. Fő épületünkben délutáni időben 5-8. évfolyamig 1 összevont csoport működik, különösen sok problémával küzdő, túlkoros tanulók. Helyzetünkből adódóan kötelességünk, kiemelt figyelmet fordítani, - az alapfeladaton túl – tanórán, és tanórán kívüli segítségre, a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatására, de ugyanakkor kiemelt fontosságú, a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztése is. Az egyéni foglalkozások, differenciálás, korszerű pedagógiai módszerek alkalmazása, csoportbontás, tehetséggondozó foglalkozások elhagyhatatlan napi feladatok, minden órán, és szakkörön. Fenntartónk: 2013. 01.01. óta a KLIK gyáli Tankerülete. A szervezeti változások mellett, a tartalom ismét megújulás előtt áll. Új törvény, NAT., kerettantervek, tankönyvek- és új tantárgyak bevezetése előtt, alatt állunk. Egyetlen dolog nem változhat. A társadalom, a szülők, és a pedagógusok célja azonos: gyermekeinkből művelt, képzett, életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. A mi nevelőtestületünk sem akar mást. Tisztességet, emberséget és tudást adni a ránk bízott gyáli gyermekeknek.

21 NEVELÉSI PROGRAM PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK - iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása A Zrínyi Miklós Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. -

Ennek keretében: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között.

2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: - a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, - iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, - az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, - fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, - szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, - törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, - segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat, - törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, - szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. 3. Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: - rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,

22 -

igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai, ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel, nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen.

4. Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében - biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a képességkibontakoztató foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt, illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek. - Átmenetet az SNI-s tagiskola és a fő épület tanulói között. 5. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: - humánus, - erkölcsös, - fegyelmezett, - művelt, - kötelességtudó, - érdeklődő, nyitott, - kreatív, alkotó, - becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, - képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, - képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, - jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), - van elképzelése a jövőjét illetően, - becsüli a tudást, - öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, - ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, - képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, - tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, - képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, - a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, - ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, - a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, - ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, - ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, - ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, - viselkedése udvarias, - beszéde kulturált, - társaival együttműködik,

23 -

szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.

24 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

által

alkalmazott

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

25 Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).

Közvetlen módszerek - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés.

- Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája.

Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: -

minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.)

-

rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen,

-

ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,

-

határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

26 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi meggyőződéssé alakítása.

értékek

megismertetése,

tudatosítása

és

2. A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

27 ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel - a táplálkozás, - az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, - a családi és kortárskapcsolatok, - a környezet védelme, - az aktív életmód, a sport, - a személyes higiénia, - az elsősegély-nyújtás alapismeretei, - a szexuális fejlődés területén. 2. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: - testnevelés órák; - játékos, - egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon; - az iskolai sportkör foglalkozásai; - tömegsport foglalkozások; - úszásoktatás; b) a helyi tantervben szereplő biológia, kémia, term.ismeret, életvitel- és gyakorlat, körny.ismeret, testnevelés tantárgyak tananyagai c) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; d) évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára; e) az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - szakkörök - minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra szervezése; - minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan; f)

külső óraadó – egészséges ételek bemutatása, kóstolása /Fogyasztóvédelmi Szervezet szervezésében/

az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele - félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában; - a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. (A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton kell részt venniük.)

28

-

DentiDent Implant Clinic Kft. Vecsés 2013. áprilisától fogszabályzás szükségességét megállapító szűrővizsgálat, ingyenesen. Előre egyeztetett időpontban a marketing igazgatóval, osztályok látogatása a fogászati intézményben, az intézmény működésének bemutatása. (pályaválasztás elősegítése.) Ezzel egy időben a HOTEL bemutatása, amelyben a fogászat helyet kapott. A kísérő nevelőknek ingyenes fogászati szűrésének felajánlása.

29 AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók -

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;

-

ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat.

-

ismerjék fel a vészhelyzeteket;

-

tudják a leggyakrabban következményeit;

-

sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;

-

ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;

-

sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

előforduló

sérülések

élettani

hátterét,

várható

2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: - a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; - a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében -

az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével;

-

tanulóink bekapcsolódnak vetélkedőkbe;

-

támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.

az

elsősegély-nyújtással

4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek tevékenységformák szolgálják: -

elsajátítását

kapcsolatos

elsősorban

iskolán

a

kívüli

következő

a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

TANTÁRGY biológia

kémia

fizika testnevelés

-

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK rovarcsípések légúti akadály artériás és ütőeres vérzés komplex újraélesztés mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés égési sérülések forrázás magasból esés

30

-

az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: -

szakkörök (elsősegély-nyújtó);

-

minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával;

-

évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

31 ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: -

a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása;

-

tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;

-

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel:  a környezet fogalmával,  a földi rendszer egységével,  a környezetszennyezés formáival és hatásaival,  a környezetvédelem lehetőségeivel,  lakóhelyünk természeti értékeivel,  lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.

2. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a helyi tantervben szereplő biológia, környezetismeret, földrajz, életvitel-technika, kémiatantárgyak tananyagai b) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; c) a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: -

minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére;

-

évente egy környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó projektnap (témanap) szervezése a „Föld napja” alkalmából játékos vetélkedővel, akadályversennyel az alsó és a felső tagozatos tanulók számára;

-

minden tanévben egy alkalommal „környezetvédelmi őrjárat” szervezése a településen;

-

a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése az iskolában.

32 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

33 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK

1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Az egységes alapokra épülő differenciálás Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelelő tanítási folyamat, tanulási tevékenység. A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése.

A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel lenni: -

Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését.

-

A tanulásszervezés kibontakoztatása.

-

Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére.

meghatározó

szempontja

a

tanulók

aktivitásának

34

-

Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit.

-

Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe állítani.

-

A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben.

-

A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében.

2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek segítik: a) Hagyományőrző tevékenységek Fontos feladat az iskola névadójának, Zrínyi Miklós emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés május 3-án a névadó születésnapjáról, a különféle iskolai és városi szintű Zrínyihez kapcsolódó rendezvények megszervezése, valamint az iskola részvétele a „Határtalanul” programban, pályázat útján. Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: Zrínyi Miklós születése, 1956. október 23-a, 1848. március 15-e évfordulóján, karácsonykor, a gyermeknapon, illetve a 8. osztályosok ballagásakor, Kihívás napján, Farsang idején. Minden tanév folyamán az osztályok megemlékezést tartanak október 6-án, a magyar kultúra napján, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapján, a költészet napján, a holokauszt áldozatainak emléknapján, a Föld napján és a Nemzeti Összetartozás Napján. ( Június eleje Zrínyi nyomában, 7. évf. kirándulása Horvátországba, a „Határtalanul” című nyertes pályázattal. b) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 1-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti. ( Reegn Frigyesné ) c) Diákétkeztetés. A tanulók számára – igény esetén – napi háromszori étkezést (tízórai, ebéd, uzsonna) vagy ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni. d) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti egy-két felzárkóztató órát szervezünk. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti két órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. /angol/ További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

35 A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozásokon a köznevelési törvény előírása alapján heti két órában elsősorban azok a tanulók vesznek részt, - akiknek az első-negyedik évfolyamon az eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi, - akik második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot. - ellátja két fő fejl.pedagógus, és alsós osztályfőnökök, napközis nevelők, szaktanárok e) Képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés. Az iskola – amennyiben a feltételek adottak a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletben szereplő előírásoknak – a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányainak ellensúlyozása céljából képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez. A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés keretei között a tanulók - egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, - fejlődésének elősegítése, - a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képesség-kibontakoztató felkészítésben. A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése-oktatása, tudásának értékelése az oktatásért felelős miniszter által kiadott program alkalmazásával történik, illetve az IPR pályázaton vállalt feladatok megvalósításával. f)

Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Testnevelés tagozat működik 1-8.-ig. Évfolyamonként heti 2 óra

g) Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – az igazgató beleegyezésével – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. h) Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. i) j)

Szakmai nap, Nyílt napok, Csipegető – leendő elsősöknek és szüleiknek Óvoda-iskola kapcsolat elmélyítése – közös sport- és játék-délelőtt SULINAP – a leendő elsős gyerekekkel és szülőkkel közösen – un. „Kis gólyák” bemutatkozása A Szakmai Napon és a belső hospitációs órákon feldolgozásra kerülő ismereteket a nevelők szakmai munkaközösségei az iskola, éves munkatervében határozzák meg. Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára gyalogos vagy kerékpáros tanulmányi kirándulásokat szerveznek a lakóhely és környékének

36 természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából. Év elején: egész iskola – a papírgyűjtés bevételéből, egyszerre egy napon szervez kirándulást.

k) Osztálykirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni./ iskolai alapítvány támogatása is lehet, a Kuratórium döntése alapján/ l)

Erdei iskolák, táborozások. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik, illetve az iskolai szünidőkben szervezett táborozások. Az erdei iskolai foglalkozásokon és a táborozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

m) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egyegy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. n) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. o) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. p) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. q) Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

37 A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI 1.

2.

3.

A pedagógusok alapvető feladatai -

A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása.

-

Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse.

-

Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson.

-

Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felőli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el.

-

A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása.

-

Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában.

-

Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.

-

A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze.

-

A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket.

-

Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt.

-

A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.

A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás -

Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása.

-

A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok).

-

Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra.

-

A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon

-

Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon

-

A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.

-

A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon.

-

Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon.

-

A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.

A tehetséges tanulók gondozása -

Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére.

-

Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben.

-

Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon.

-

A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

38

4.

5.

6.

7.

8.

A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése -

Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére.

-

A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében.

-

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése.

-

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára.

-

Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében.

A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása -

Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás).

-

Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség).

-

Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése.

-

A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok.

Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel -

Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése.

-

Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon.

-

Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon.

Munkafegyelem, a munkához való viszony -

A munkaköri kötelességek teljesítése.

-

Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben.

-

Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása.

-

Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.

Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében -

Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.

-

Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban.

-

Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása.

-

Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.

39

9.

10.

11.

12.

13.

14.

Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés -

A kötelező 120 óra / 7 évenkénti továbbtanulásban való részvétel.

-

Továbbképzéseken való részvétel / az iskolai Pedagógiai Program célkitűzéseit elősegítő/

-

A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak.

-

Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban.

Az iskolai munka feltételeinek javítása -

Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel.

-

Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába.

-

Az iskolai alapítvány működésének segítése.

-

Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció).

-

Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése.

-

Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.

Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában -

Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában.

-

Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében.

-

Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.

Aktív részvétel a tantestület életében -

A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése.

-

Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése.

-

Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein.

Az iskola képviselete -

A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése.

-

Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken.

-

Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában.

-

Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe.

-

Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe.

-

A település rendezvényein, eseményein való részvétel.

-

Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben.

A vezetői feladatok ellátása -

Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében.

-

Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása.

-

A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.

40

15.

Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal -

A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása.

-

Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé.

-

Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek.

-

Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).

41 AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI 1. Az osztályfőnök feladatai

-

Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával.

-

Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket.

-

Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását.

-

Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez.

-

Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra.

-

Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit.

-

Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.

-

Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel.

-

Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.

-

Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket.

-

A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti.

-

Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.

-

Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.

-

A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra.

-

Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját.

-

A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez.

-

Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal.

-

Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal.

-

Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját.

-

Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését.

-

Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről.

-

Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység).

-

Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát.

-

Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára.

-

Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére.

-

A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására.

42

-

Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el.

-

A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül.

-

Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel.

-

A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat.

-

Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet).

-

Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket.

-

Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről.

-

Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben.

-

Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról.

-

Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat.

-

Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások).

-

Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét. 2. Az osztályfőnöki munka tervezése

Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnöki munkaterv felépítése a) A tanév elején összeállított munkaterv - Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról. - Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve). - Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban. - Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái. - Az osztály diákközösségének vezetői. - Az osztályban működő szülői szervezet vezetői. b) Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán - Első félévi és tanév végi osztálystatisztika. - Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről. 3. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról - Tanulók száma, ebből leány - Állami nevelt (gondozott) - Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló - Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló - Sajátos nevelési igényű tanuló - Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló - Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanul - Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló)

43

-

Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók Más településről bejáró tanuló Nem magyar állampolgár Évfolyamismétlő

Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról - Tanulók száma - Osztályozott tanulók száma és aránya - Osztályozatlan tanulók száma és aránya - Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga - Az osztály tanulmányi átlaga - Kitűnő tanulók száma és aránya - Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén - Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén - Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén - Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya - Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya - Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya - A bukások száma tantárgyanként - A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei - Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) - Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) - Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői  A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika)  Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján  A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya  A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya  A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya  Továbbtanulás iskolatípusok szerint  Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya  Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya  Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya  Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén - Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók). - Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). - A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). - Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája. - Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók). - A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel). - A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). - Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat:

44

  

Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban? Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban? A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek? 4. Az osztályfőnöki órák témái

a) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin - A házirend szabályainak megbeszélése. - Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése. - Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése. - Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása. - Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése. - Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése. - A kerékpáros közlekedés szabályai. b) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák - Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével. - Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja. - Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele. - Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén. - Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15-én. - Megemlékezés a magyar kultúra napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, a költészet napjáról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról, a Föld napjáról és a Nemzeti Összetartozás Napjáról. - Megemlékezés az iskola névadójáról. - Osztálykirándulás előkészítése. c) Az osztályfőnöki órák tananyaga, tematikája évfolyamonként: 5. évfolyam Tananyag: Tanuljunk tanulni Ötödikbe léptünk, házirend, tisztségek. A tanulást is tanulni kell. Nehéz és könnyű tantárgyak. Eredményes tanulás az 5. osztályban. Követelmény: A tanulás kötelesség. Gazdálkodás az idővel. A tanulást is tanulni kell. Ami érdekel, amit szívesen csinálok. Tananyag: Személyiségünk Önismeret, öntudat, önbizalom. Az ember értéke. Szokás, szenvedély. Követelmény: Önismeret fejlesztése, osztálytársak közti bizalom, a támogató légkör megerősítése. A dohányzás szenvedélybetegség jellegének tudatosítása. Tananyag: Test és lélek Az egészség értéke életünkben. Hogyan élhetünk egészségese. Testkultúra (testedzés, pihenés, öltözködés). Életrend, életritmus. Szabadidő helyes felhasználásáról. Követelmény: Testünk iránti felelősségünk. Testi-lelki egészség legfontosabb összefüggései.

45 Tananyag: Tudni illik Az étkezés illemtana. Öltözködés, kultúrája. Szórakozás illemtana: színház, mozi, hangverseny, diszkó, kirándulás, sport, játék, strand. Követelmény: Alapvető viselkedési normák gyakoroltatása, betartása, megkövetelése. Tananyag: Családi élet Alkalmazkodás a családban. Egymás iránti figyelem a családban (hétköznapok, ünnepek). Követelmény: A család életre szóló érzelmi háttér, erőforrás szerepének tudatosítása. Az egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása. Tananyag: Közlekedés Gyalogos közlekedés kisebb, nagyobb településen. Tömegközlekedési lehetőségek. Kerékpáros közlekedés. Idénybalesetek. Követelmény: Kövesse a közlekedés helyes magtartási szokásait! Ismerje a városi és vidéki közlekedésben lévő különbségeket! Ismerje a gyalogos és tömegközlekedés szabályait! 6.

évfolyam

Tananyag: Gondolkodás, kommunikáció, tanulás Problémamegoldás, tanulás, emlékezet. Intelligencia, okosság, bölcsesség. Megismerés, tudás. Követelmény: A beszéd és a gondolkodás összefüggései. Értékelje a tudást, a lelkierőt, és az egyéb szellemi képességeket! Tananyag: Személyiségünk Ember voltunk általános vonásai, egyediségünk. Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. Szokás és szenvedély: jó és rossz szokásaink. Követelmény: Képesség a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására, mások bírálatának segítségként való elfogadására. Legyen képes felismerni az örökletes tényezők szerepét a jellem kialakulásában! Tananyag: Test és lélek Test és lélek egysége. Egészséges életmód, testkultúra, mentálhigiénia. Növekszem, változom. Követelmény: Helyezze el önmagát a saját korcsoportjában, felismerve ebből adódó jellemzőit! Ismerje az ember életszakaszainak főbb általános jellemzőit. Tananyag: Tudni illik Találkozás, üdvözlés. Megszólítás, bemutatkozás, társalgás. Telefonálás illemtana. Vendégségben, vendéglátás. Pontosság, pontatlanság. Követelmény: Alapvető magatartási normák ismerete. Tananyag: Családi élet Személyi higiénia: testápolás, bőrápolás, ruha váltása. Nemi érés, nemi higiénia. Környezet tisztántartása: otthon, osztályban. Állatokkal a lakásban. Követelmény: Tudja önmagát, környezetét tisztán tartani! Tudja, hogy a tisztaság az egészséges élet alapfeltétele! Tananyag: Közlekedés Kerékpáros közlekedés korábban megismert szabályainak bővítése. Közlekedési jelzések, továbbhaladási algoritmusok leírása. Tömegközlekedés (országúti, vasúti, városi). Követelmény: Ismerje az alapvető közlekedési szabályokat. Ismerje a kerékpár biztonsági felszereléseit! 7.

évfolyam

Tananyag: Test és lélek Egészség, betegség, fogyatékosság. Egészséges életmód testkultúra, mentálhigiénia. Veszélyeztető tényezők. Az egyén és a drogok. A drogok és a médiák. A reklám hatása. Követelmény: Ismerje fel a test és lélek összefüggéseit! Legyenek ismeretei a káros szenvedélyek veszélyeiről és elkerülésük módjáról!

46 Tananyag: Személyiségünk Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. A tanulás szerepe: sajátos szokások, ismeretek, világlátás, hobbik, örömök, félelmek. A nevelés szerepe: példaképek, jutalmazások, büntetések. Követelmény: Tudja, hogy minden ember egyedi, hogy énünk egyes összetevői örököltek, mások megszerzettek! Ismerje fel a tanulás jelentőségét a jellem alakulásában! Tananyag: Pályaorientáció Képességek: térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség, számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság, kapcsolatteremtés. Képesség és teljesítmény összefüggése. Önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. Munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Pályaválasztási alapfogalmak: pálya, szakma, foglalkozás, beosztás, munkakör, képesítés, képzettség. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Szabadban dolgozni, testi erőt kifejteni, technikai feladatokat ellátni, tiszta környezetben dolgozni, szellemi munkát végezni stb. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Értelmezni a pályaválasztási alapfogalmakat. Azonosítani az érdeklődési területeket és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. Tananyag: Közlekedés A KRESZ szabályai. Az elsősegélynyújtás szabályai. Veszélyhelyzetek kialakulása. Követelmény: Előrelátással hárítsa el a veszélyhelyzetek kialakulását! Alkalmazza a KRESZ szabályait különös tekintettel: rendőri karjelzések, behajtani tilos, kerékpárút, főútvonal! Tananyag: Tudni illik Fiúk és lányok, megismerkedés, udvarlás. Társalgás illemtana. Hogyan? Miről? Kamaszszerelem. Követelmény: Helyes viselkedési formák tudatosítása. 8.

évfolyam

Tananyag: Személyiségünk Önmegfigyelés, önismeret, önnevelés: tapasztalat önmagamról és másokról. Elismerés, bírálat, építő, romboló. Érdeklődés, célok, akarat, ideál, értékek. Önérzet, önbizalom, önszeretet, szégyen, kisebbségi érzés. Önfegyelem, akaraterő, felelősség. Különbözőségek és hasonlóságok. A másik egyediségének, másságának elismerése, tisztelete. A másik megismerése. Kommunikáció. Vitatkozás, versengés, kompromisszumok. Jellem-lelki tulajdonságok. Szokások, tudás, erkölcs, világnézet. Intelligencia, okosság, bölcsesség, kreativitás. Büszkeség, gőg, méltóság, önzés, önzetlenség. Nyitottság, kíváncsiság. Az ember, mint értékelő lény. Az értékelés szempontjai. Az értékelés nehézségei. A legfontosabbnak tartott értékek. Az ember, mint erkölcsi lény. Választás és döntés, szándék és tett. A rossz, a hibázás és a bűn. Az erkölcsös cselekedet (jót jól). Mozgatóink. Meghatározottságaink, gyökereink. Vágy, szükséglet, lehetőség, igény. Érdekek, értékek, normák. Beállítódás, magatartás és viselkedés. Empátia, tolerancia. Az egyes ember fejlődése. Életkorok jellemzői. Követelmény: Tudjon érvelni az önuralom, önnevelés, önismeret fontossága mellett! Legyen képes érvelni a másik személyiségének tisztelete mellett! Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására! Legyen képes a meggondolt véleményalkotásra, mások józan, igazságos megítélésére! Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére, indokolni mások és önmaga hibás és jó döntéseit! Legyen képes felfedezni a különböző viselkedések és döntések mögött meghúzódó mozgatókat! Ismerje az egyes életszakaszok főbb jellemzőit! Tananyag: Pályaorientáció Képességek, munkahely, munkanélküliség. Térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség. Számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság és kapcsolatteremtési képesség. A képesség és teljesítmény

47 összefüggése. Az önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. A munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, kérdőív, gyűjtőmunka. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Tananyag: Pályák megismerése, pályaválasztási dokumentumok A pályák megismerésének lehetőségei: Pályaképek, pályatükrök, pályaismertetések, foglalkozás leírások. Pályaszintek, egymást helyettesítő pályaajánlatok. Pályaalkalmasság, továbbtanulási lehetőségek. A pályaválasztás dokumentumai, ismeretforrások. Videofelvételek elemzése, pályatabló készítése, riportok készítése, elemzése. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Érdeklődési területek: Szabadban dolgozni, növényekkel, állatokkal foglalkozni, emberek között dolgozni. testi erőt kifejteni, formákkal, vonalakkal dolgozni, kézi erővel, szerszámmal dolgozni. Technikai feladatokat ellátni, irodában dolgozni, embereken segíteni, eladni, vásárolni. Tiszta környezetben dolgozni, gépeket szerelni és javítani, elektromos készülékekkel dolgozni, építőiparban, laboratóriumban dolgozni. Érzelmi viszonyulás és a motiváció szerepe a pályaválasztásban. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, öndefiníciós folyamatok támogatása. Követelmény: A tanuló tudja: Azonosítani az érdeklődési területek és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. Tananyag: Családi élet Családtervezés, házasság, családi célkitűzések. Generációk kapcsolata, egymás segítése. Családi szabadidő szervezés. Követelmény: Legyen képes életvitele tudatos alakítására! Legyen fegyelmezett, segítőkész! Tudja szabadidejét kulturáltan hasznosítani! Legyen tájékozott nemzeti, vallási, családi ünnepekről! Tudjon ezek hagyományainak megfelelően viselkedni! d) Választható témák az osztály összetételétől, neveltségi szintjétől függően - A tanulást is tanulni kell - Tanulást segítő tevékenységek - Egészséges életrend - A helyes napirend kialakítása - A család: a nagyszülők, a szülők és a gyerekek közössége - Ünnep a családban - Az ünnepek szerepe az emberek életében - Ismerem-e önmagam? - A megismerés forrásai - Baráti kapcsolatok - Részvétel a házi munkában - A nyári szünidő tervezése - A tanulási szokások, a gazdaságos tanulás - Fiúk és lányok barátsága - A helyes viselkedés, a helyes beszéd, az udvariasság - Igazmondás, hazugság - A serdülők biológiai és higiéniai problémái - Fejlesztő játékok tanulása - Tudni illik, hogy mi illik - Illemtan a gyakorlatban - Lakásunk kultúrája - Pályaválasztásra készülünk - Önállóság a tanulásban - Konfliktusok az osztályban - Igaz barátok az osztályban

48

-

A kulturált magatartás szabályai Viselkedés ünnepi alkalmakkor Bírálat, önbírálat A család funkciói Konfliktus a családban Fizikai és szellemi munka A pénz szerepe életünkben Ápolt, divatos megjelenés Hogyan rendezném be otthonomat? A vendéglátás illemtana A határainkon túl élő magyarság Testápolás, szépségápolás a serdülőkorban Az étkezési kultúra Az iskolaválasztás gondja A család pályaválasztási elképzelései Diákönkormányzat az osztályban és az iskolában Törekvés a harmonikus életre Jövőnkre készülünk Harcban önmagunkkal Bizonytalankodók az iskola- és a pályaválasztásban Ügyintézés a mindennapokban Barátság, szerelem, szexualitás Házasság és család, a felbomló család Hétköznapok és ünnepek a családban Korunk jellemző betegségei A fiatalkori bűnözés A hivatalos helyen való viselkedés illemtana Különféle tanulási módszerek A jó időbeosztás, a helyes napirend Közösségfejlesztő játékok A kulturált viselkedés alapjai, illem Ismerős, haver, barát Kapcsolatok a másik nemmel, a nemi érés tudatosítása Árulkodás, becsület, "betyárbecsület" Hazugság, elhallgatás, igazmondás, becsületesség Közlekedési szabályok, utazási illemtan Színházlátogatás: viselkedés az előadáson, az élmények megbeszélése Megjelenés, öltözködés A sport szerepe az egészséges fejlődésben Helyem a családban, szüleink tisztelete Egészséges életmód rend, tisztaság, higiénia, korszerű táplálkozás Veszélyes anyagok (alkohol, dohányzás stb. egészségkárosító hatása) Az olvasás szerepe, fontossága, az olvasás élménye A televízió műsorok, a videó-filmek helyes megválasztása Ünnepek, az ünnepnapok szükségessége Iskolai hagyományok megismerés Fiú-lány kapcsolat, barátság, szerelem, a férfi, és a női szerepek. Szerelem és házasság Generációk együttélése, szüleink, nagyszüleink. Az idős emberek tisztelete, segítése, a kötelességtudat fejlesztése Családi hagyományok, ünnepek A vallások szerepe életünkben, sokfélék vagyunk, tolerancia Viselkedés iskolában a tanórán, iskolai rendezvényeken, utcán, közlekedési eszközökön, színházban, étteremben, szórakozóhelyen A munka az ember alapvető létformája, a munka értelme, megbecsülése Megélhetés, gazdálkodás, jólét Vitakultúra fejlesztése, a véleményalkotás szabadsága

49

-

Nemzeti azonosságtudat, nemzeti hagyományaink, történelmünk, jelképeink Helyünk Európában Miért tanulunk? Pályaválasztás, szakmák, foglalkozások, hivatások Az információszerzés lehetőségei Családi munkamegosztás, segítés otthon A családi költségvetés ismerete, az előrelátó pénzgazdálkodás Szabadidő értelmes, hasznos eltöltése (olvasás, rendszeres sportolás, zenetanulás, tánc, képzőművészet stb.) Környezetünk kulturáltsága, növények, állatok gondozása Egészség, betegség. Egészségünk iránti felelősség kialakítása

50 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE 1. Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. 2. Munkánk során kiemelten kezeljük - a sajátos nevelési igényű; - a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő; - a kiemelten tehetséges; - a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését.

-

-

-

-

-

1. Sajátos nevelési igényű tanulók / Szegregáltan – enyhe fokban ért.fogy.tagozat – Rákóczi utcai telephely/ Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában is folyik. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg. A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:  gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása,  az Irányelvek figyelembevételével készített eltérő tanterv része az iskola helyi tantervének,  a fogyatékosság típusának megfelelő tankönyvek, tanulási segédletek,  a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,  a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása,  speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök,  képességfejlesztő játékok, eszközök,  számítógépek fejlesztő programokkal. 2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások; képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás);

51

-

-

-

a szülőkkel való együttműködés; családlátogatások; szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. 3. A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások; képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások). 4. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés, mely a pedagógiai program mellékletét képező „Intézményi integrációs program” alapján folyik; szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások; a tanulók háromhavonkénti fejlesztő értékelése a szülőkkel közösen; nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); a szülőkkel való együttműködés; családlátogatások; szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

52 AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK – A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI 1. Az iskola közösségeinek együttműködése Az igazgatóság és a nevelőtestület együttműködése 1. A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével a megbízott pedagógiai vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. 2. Az együttműködés fórumai: - az igazgatóság ülései, - az iskolavezetőség ülései, - a különböző értekezletek, - megbeszélések, - stb. 3. Ezen fórumok időpontját az iskola munkaterve határozza meg. 4. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári helyiségben elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket, belső rádiós rendszeren 5. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: - az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, - az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé. 6. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőivel . A szakmai munkaközösségek együttműködése 1. Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. 2. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: - a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, - iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, - iskolán kívüli továbbképzések, - a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. 3. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség munkaértekezlet ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről. A Szülői Munkaközösség és az iskola közösségeinek együttműködése 1. Az SZMK az iskola közösségeivel az intézmény vezetőségének teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja egymással a kapcsolatot. 2. Az SZMK tagjai rendszeres időközönként – évente legalább három alkalommal – kötelesek tájékoztatni az általuk képviselteket az intézmény tevékenységéről, valamint kötelesek az általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait az intézmény vezetői felé továbbítani. 3. Az SZMK ülésein állandó meghívottként az alábbi személyek vehetnek részt: - az iskola igazgatója, DÖK segítő pedagógus, Igazgató-helyettesek, Gyermekvédelmi felelős, stb. 4. Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az iskola igazgatója rendszeresen – évente legalább kettő alkalommal – köteles tájékoztatni a szülői közösséget.

53

A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, - a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az SZMK-hoz, fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az SZMK-val. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 1. A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. 3. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. 4. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: - a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.); - tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer; - sportélet; - túrák, kirándulások szervezése; - kulturális, szabadidős programok szervezése; - a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap). 5. Ezekben a kérdésekben - az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük; - a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie. 6. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé. 7. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - a házirend elfogadása előtt. 8. A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli.

54

A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése 1. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 2. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Egyéni megbeszélések Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között. b) Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b) Szülői értekezlet. Feladata: - a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, - a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. c) Fogadó óra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egyegy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) d) Nyílt tanítási nap. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. e) Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. 3. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. 4. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben

55

5. 6.

7. 8.

érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az SZMK-hoz fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint nevelőitől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola honlapján; - az iskola fenntartójánál; - az iskola irattárában; - az iskola könyvtárában; - az iskola nevelői szobájában; - az iskola igazgatójánál; - az iskola igazgatóhelyetteseinél; - a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél

56 2. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel 1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: - Az intézmény fenntartójával: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ - Az intézmény működtetőjével: Gyál Városfejlesztési és Városüzemeltetési Nonprofit Kft. - A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal: Járási hivatallal, Gyáli Tankerülettel - A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel: Ady Endre Általános Iskola 2360. Gyál, Ady E. u. 20. Bartók Béla Általános Iskola 2360. Gyál, Bartók B. u. 75. Eötvös József Közgazdasági Szakközépiskola 2360. Gyál, Erősor u. 65. Liliom utcai Óvoda 2360. Gyál, Liliom u.13-15. Tátika Óvoda 2360. Gyál, Klapka Gy. u. Tulipán Óvoda 2360. Gyál, Tulipán u. 23. Jancsi és Juliska Magánóvoda 2360. Gyál, Rákóczi u. Vidám Barikák Világa Magánóvoda 2360. Gyál, Károlyi M. u. 10-12. -

2.

3.

4.

5.

6.

A területileg illetékes nevelési tanácsadóval: Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Szakszolgálat Gyál, Rákóczi u. 42-48.

A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: - Az iskolát támogató RODOSTÓ Alapítvány kuratóriumával. - Az alábbi közművelődési intézményekkel: Arany János Közösségi Ház és Városi Könyvtár 2360. Gyál, Kőrösi út - Az alábbi társadalmi egyesületekkel: Gyáli Fogyasztóvédelmi Egyesület Nyugdíjas Pedagógus Klub - Gyál - Az alábbi termelő, gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal: - Ipartestület 2360. Gyál, Kőrösi út Érdi Ipartestület – Pályaválasztási Szakreferenssel Az alábbi gyermek- illetve ifjúsági szervezetekkel: Diák Sportszövetség Az alábbi egyházak helyi gyülekezeteivel: Katolikus Egyház, Református Egyház A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató vagy az alsós és felsős igazgatóhelyettes a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a Gyáli Egészségház 2360. Gyál, József A. u. 1. – dr. Bérczes Enikő iskolaorvos és Antalyné Földi Katalin iskola védőnő illetékes egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Gyáli Gyermekjóléti Szakszolgálattal. (2360. Gyál, Rákóczi utcai épület )A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató vagy a két igazgatóhelyettes a felelős. Az iskola helyiségeit, épületét a nevelőtestület javaslata alapján, a KFT döntése után térítésmentesen használhatják az alábbi törvényesen bejegyzett gyermek- illetve ifjúsági szervezetek, valamint társadalmi egyesületek helyi csoportjai: Jancsi és Juliska Magánóvoda munkatársai A nevelők szakmai, pedagógiai munkájának segítésének, fejlesztésének céljából az iskolában működő szakmai munkaközösségek bekapcsolódnak a területi (iskolaközi) szakmai munkaközösségek munkájába:

57 -

testnevelés-munkaközösség humán munkaközösség reál munkaközösség ( matematika) SNI tagozat munkaközössége Ady Endre Általános Iskola munkaközösségei Bartók Béla Általános Iskola munkaközösségei Gyáli Tankerülethez tartozó iskolák munkaközösségei

58 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI 1. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: - osztályozó vizsga, - pótló vizsga, - javítóvizsga. 2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha - a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. 3. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. 4. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. 5.

A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.

6. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel - osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal, - javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell. 7. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben: 2013-2014. tanév júniusban: Az első és az ötödik évfolyamon. 2014-2015. tanév júniusban: A második és a hatodik évfolyamon. 2015-2016. tanév júniusban: A harmadik és hetedik évfolyamon 2016-2017. tanév júniusban: A negyedik és nyolcadik évfolyamon A követelmények elfogadásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően, a nevelőtestület dönt.

8. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: TANTÁRGY Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika

ÍRÁSBELI

SZÓBELI VIZSGA ALSÓ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI

GYAKORLATI

59

Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

ÍRÁSBELI

SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI

FELSŐ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

60 AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK, ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI 1. Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. 3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: - a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; - a szülő személyi igazolványát; - a gyermek lakcímkártyáját; - az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást; - a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; - szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. - nem magyar állampolgár esetén ( pl. román) a törvény által előírt dokumentumok pl. regisztrációs kártya , munkahely, lakcím, stb. 4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: - a tanuló anyakönyvi kivonatát; - a szülő személyi igazolványát; - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; - az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. 5. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 6. Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. 7. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni. 8. Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend tartalmazza. 9. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

61

I.

HELYI TANTERV

TARTALOMJEGYZÉK 11. Választott kerettanterv megnevezése 12. A választott kerettanterv, az iskolában tanított kötelező és nem kötelező (választható) tantárgyak és óraszámaik (óraterv)

62

13. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei

69

14. A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

75

15. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése, iskolai beszámoltatás, ismeretek számonkérésének követelményei, formái

76

16. A választható tantárgyak, foglalkozások szabályai

85

17. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja

86

18. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

86

19. Csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elve

87

20. A tanulók fizikai állapotának mérése

88

II.HELYI TANTERV - SNI ( enyhe fokban ért.fogy. tagozata)

95

11.A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések

121

12.A pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok

124

62

HELYI TANTERV A VÁLASZTOTT KERETTANTERV, AZ ISKOLÁBAN TANÍTOTT KÖTELEZŐ ÉS NEM KÖTELEZŐ (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMAIK (ÓRATERV) 1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi kerettantervekre épül: A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára”, valamint 2. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára”. 2. Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Mivel a kerettantervek által előírt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékot iskolánk pedagógusai a kerettantervben szereplő tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére használják fel. 3. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson, és a kompetenciafejlesztésre is fordíthassunk több időt.

ÉVFOLYAM 1. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 4. évfolyam 4.évfolyam

5. évfolyam 5. évfolyam 6.évfolyam

7. évfolyam 7. évfolyam

8. évfolyam 8. évfolyam

Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? Magyar nyelv és irodalom Matematika Magyar nyelv és irodalom Matematika Magyar nyelv és irodalom Matematika Magyar nyelv és irodalom Matematika Informatika (bontva technikával) Matematika Informatika Matematika Informatika Technika Magyar nyelv és irodalom Matematika Informatika technika Matematika Technika Informatika

Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 2 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra

1 óra 1óra 2óra 1óra 1óra 1 óra 2 óra 0,5 óra 0,5 óra 2 óra 1,5 óra 0,5 óra

63 5. évfolyamtól felfelé emeltszintű matematika oktatás Fizika, kémia, földrajz, biológia heti 1,5 óra összesen A technika-informatika bontás elkerülhetetlen, mert a számítástechnika terem 14 férőhelyes. 2013.09.01-től A héttel és B héttel tervezünk 5. Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Hon- és népismeret tantárgyat tanítja. 7.-8. évf.

6. Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít: ÉVFOLYAM 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam

VÁLASZTOTT KERETTANTERV Ének-zene A változat Magyar nyelv és irodalom A változat Matematika B változat Fizika A változat Ének-zene A változat

A jelenlegi központi kerettanterv-változatok a korábbi OM kerettantervektől eltérően két évfolyamra határozzák meg a tananyagot és a követelményeket. Így a legfontosabb feladatnak azt tartottuk, hogy az ajánlásunkban javaslatot tegyünk a tananyagok évfolyamonkénti bontására és az egyes tematikai egységekhez tartozó órakeret meghatározására. Természetesen úgy állapítottuk meg a felosztást, 7. A választott kerettantervben szereplő tananyagok évfolyamonkénti bontása, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása. A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontása, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása a nevelők szakmai munkaközösségeinek, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok feladata a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben: a. 2013 augusztusára: Az első és az ötödik évfolyamon. b. 2014 augusztusára: A második és a hatodik évfolyamon. c. 2015 augusztusára: A harmadik és a hetedik évfolyamon. d. 2016 augusztusára: A negyedik és a nyolcadik évfolyamon. A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontásához, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározásához iskolánk pedagógusai az egyes tantárgyak tanításához alkalmazott tankönyvek tankönyvkiadói által összeállított helyi tantervi ajánlásokat használják fel. Ezek elfogadásáról, iskolánkban történő alkalmazásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt. 8.Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon az angol nyelvet tanulják.

64 Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon 1. évfolyam 8

2. évfolyam 8

3. évfolyam 8

4. évfolyam 7

Angol nyelv

-

-

-

2

Matematika

5

5

5

5

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

5

5

5

1+ 1 info. 5

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

Testnevelés és sport

25 25 25 Összes heti óra Kötelező tantárgyak és óraszámok az 5–8. évfolyamon

27

5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Idegen nyelvek

3

3

3

3

Matematika

5

5

5

5

Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

1

1

1

1

2

2

2

2

Természetismeret

2

2

-

-

Fizika

-

-

1,5

1,5

Kémia

-

-

1,5

1,5

Biológia-egészségtan

-

-

1,5

1,5

Földrajz

-

-

1,5

1,5

Ének-zene

1

1

1

1

Hon- és népismeret

1

-

-

-

Vizuális kultúra

1

1

1

1

Informatika Technika, életvitel és gyakorlat

2

2

1,5

1,5

2

2

1,5

1,5

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki óra

1

1

1

1

Tantárgyak

28 28 31 31 Összes heti óra Informatika és technika egy időben van, bontva – tehát óratervi órák száma nem emelkedik.

65

Évfolyamok Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Kötelező óraszám összesen: Szabadon választható 10% Dráma és tánc Tánc és mozgás Informatika tantárgy/magyar korr. tantárgy/ matem.korr. tantárgy/ angol szakkör sport szakkör Összes óraszám-tanuló (kötelező+szabadon választott) Csoportbontás** ÖSSZESEN FELHASZNÁLT ÓRÁK

2.

1.

3. 4. b c a b c a b a b c köt. 10%* köt. 10% köt. 10% köt. 10% köt. 10% köt. 10% köt. 10% köt. 10% köt. 10% köt. 10% köt. 10% 8 8 8 8 8 8 8 8 7 7 7 1 1 1 1 1 2 2 2 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 25 0 25 0 25 0 26 0 26 0 26 0 26 0 26 0 26 0 26 0 26 0 a

1 1 1

1 1

1 1

1

1

1 1

1

1

1

1 1

1 1

1 1

27

0

27

0

27

0

27 27

0

27 27

0

27 27

0

27 1 28 28

0 0

27 1 28 28

0 0

27 1 28 28

0 0

27 1 28 28

0 0

27 1 28 28

0 0

29 1 30 30

0 0

29 1 30 30

0 0

29 1 30 30

0 0

66

FINANSZÍROZOTT ÓRÁK SZÁMA ÖSSZESEN FELHASZNÁLT ÓRÁK A Kntv. 27 § (5) bekezdése alapján felhasználtó óraszám*** napközi tehetséggondozás szakkör/dráma,felzárk.

52

52

52

52

52

52

52

52

55

55

55

27

27

27

28

28

28

28

28

30

30

30

25 22,5 1

25

25

25

1

1

1 1,5

1,5

25 22,5 1 1,5

24 22,5 1 0,5

24 1 0,5

24 22,5 1 0,5

24 22,5 1 0,5

24

25 22,5 1 1,5

1,5

1,5

*A 10%-os szabadon tervezhető órakeret felhasználásának szabályait az "Útmutató a kerettantervek helyi adaptációjához" tartalmazza **Csoportbontás esetén a kötelező óraszámon felül jelentkező óraszámot kell itt jelölni (ha a csoportbontás több tantárgyat érint összesítve, kérjük jelölni azokat) A csoportbontással tervezett órák: két csoportra bontott órákat pirossal, a három csoportra bontott órákat zöld színnel kérjük beírni a tantárgyaknál *** Tehetséggondozás, felzárkóztatás, szakkör, differenciált fejlesztés stb.

67

Évfolyamok Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Hon,-és népismeretismeret Biológia-egészségtan Kémia Fizika Földrajz Ének-zene Informatika Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Kötelező óraszám összesen:

6.

5. b

7.

8. b

a c a b a b a Ifj. tag. köt. 10% köt. 10% köt. 10% köt. 10% köt. 10% köt. 10% köt. 10% köt. 10% köt. 10% köt. 10% 4 4 4 4 4 4 4 4 4 5 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 5 5 5 5 5 5 5 5 5 4 2 1 2 1

2 1 2 1

2 1 2 1

2 1 2

2 1 2

2 1

2 1

2 1

2 1

2 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1,5 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1,5 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1,5 1

1,5 1,5 1,5 1,5

1,5 5 1 32

1,5 5 1 32

1,5 5 1 32

1 2 1

1 2 1

1 2 1

1 2 1

1 2 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1,5 1

2 5 1 30

2 5 1 30

2 5 1 30

2 5 1 29

2 5 1 29

1,5 5 1 32

0

0

0

0

0

0

0

0

1 1

0

5 1 28

0

68

Szabadon választható-10% Dráma és tánc Tánc és mozgás Természettudományos ismeret /sportszakkör tantárgy/kompetencia magyar tantárgy/ matematika tantárgy/ angol énekkar Összes óraszám-tanuló (kötelező+szabadon választott) Csoportbontás* ÖSSZESEN FELHASZNÁLT ÓRÁK

1 1

1

1

1

1 1

1 1

1

1

1

1

1

1

1 1 1

31 9 40 40

0 0

31 9 40 40

0 0

31 9 40 40

0 0

31 9 40 40

0 0

31 9 40 40

0 0

35 8 43 43

0 0

35 8 43 43

1

0 0

35 8 43 43

0 0

35 8 43 43

0

28

0

0

28 28

0

FINANSZÍROZOTT ÓRÁK SZÁMA 51 51 51 51 51 56 56 56 56 56 ÖSSZESEN FELHASZNÁLT ÓRÁK 40 40 40 40 40 43 43 43 43 28 A Kntv. 27 § (5) bekezdése alapján felhasználtó óraszám** 11 11 11 11 11 13 13 13 13 28 A csoportbontással tervezett órák: két csoportra bontott órákat pirossal, a három csoportra bontott órákat zöld színnel kérjük beírni a tantárgyaknál *Csoportbontás esetén a kötelező óraszámon felül jelentkező óraszámot kell itt jelölni (ha a csoportbontás több tantárgyat érint összesítve, kérjük jelölni azokat) ** tehetséggondozás, felzárkóztatás, szakkör, stb.

69 A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek. 2. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük van. Ezek a testnevelés, a vizuális kultúra, valamint a technika, életvitel és gyakorlat. 3. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 4. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. 5. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. 6. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. A köznevelési intézményekben a következő tanév megtervezésének egyik igen fontos feladata a tankönyvellátás biztonságos megszervezése. Az alábbi tájékoztatóban a kapcsolódó jogszabályokban történt változások alapján foglaljuk össze a tankönyvellátással kapcsolatos új előírásokat, az iskolák és az iskolai tankönyvellátás szereplőinek megváltozó feladatait. Felhívjuk figyelmüket, hogy az országos és iskolai szintű tankönyvellátásról a következő jogszabályok rendelkeznek: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény) A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: tankönyvtörvény) A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet (a továbbiakban: tankönyvrendelet) Tantervi reform A köznevelési törvény elfogadásával elindult oktatási reformfolyamat fontos állomásaként, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Oktatásért Felelős Államtitkárságának szakmai koncepciója alapján 2012 decemberében lezárult a tartalmi-tantervi szabályozás legfontosabb első szakasza. A 2012 júniusában kiadott, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és

70 alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) Korm. rendelethez (a továbbiakban: Nemzeti alaptanterv) kapcsolódva 2012 decemberében megjelent a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet (a továbbiakban: kerettantervek). Az iskolák ezzel kapcsolatos elsőrendű feladata, hogy a kerettanterveknek megfelelően megalkossák helyi tantervüket 2013. március végéig. A korábbi évek helytelen gyakorlatával szemben az oktatási tárca fontos célkitűzése, hogy az iskolák helyi tanterveiket az állam által központilag szabályozott tantervek alapján alakítsák ki, saját igényeik érvényesítésével, majd ehhez válasszanak a tankönyvkiadók által kínált és a hivatalos tankönyvjegyzéken található kiadványokból tankönyvet. Felhívjuk figyelmüket, hogy a tankönyvkiadók nem rendelkeznek a kerettantervi rendelet alapján elfogadott kerettantervekkel, tehát az általuk segítő szándékkal közzétett tantervi ajánlások nem helyettesíthetik a kerettanterveket és a helyi tantervek kidolgozását, a kiadók által közzétett tantervi ajánlásokat csak az oktatásért felelős miniszter által kiadott kötelező kerettanterveknek való megfeleltetés alapján lehet felhasználni. Ingyenes tankönyv A köznevelési törvény elfogadásával és a tankönyvtörvény többszöri módosításával megteremtődtek a tankönyvellátási rendszer átalakításának feltételei, amit a tankönyvellátásban az utóbbi években tapasztalható problémák tettek időszerűvé. A 2013/2014. tanévtől kezdődően megváltoznak az ingyenes tankönyvek igénylésének, használatának feltételei. A köznevelési törvény 46. § (5) bekezdése rendelkezik arról, hogy 2013. szeptember 1-jétől az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelésoktatásban és a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre azzal, hogy a térítésmentes tankönyvellátást első alkalommal a 2013/2014. tanévben az első évfolyamra beiratkozott minden tanuló számára, ezt követően felmenő rendszerben kell biztosítani. E mellett az állam a tankönyvtörvény 8. § (4) bekezdés alapján továbbra is biztosítja rászorultsági alapon az ingyenes tankönyvellátást a köznevelési törvény ezen rendelkezése által még nem érintett évfolyamokon, tehát az általános iskolák kifutó évfolyamain (2013. szeptember 1-jétől a 2-8. évfolyamokon, ezt követően minden évben eggyel csökkenő évfolyamon), valamint a középfokú iskolák minden évfolyamán. Az iskola – a korábbi évekhez hasonlóan, de módosult időpontban - minden évben köteles tájékoztatni a szülőket és felmérni, hogy hány tanuló esetében kell biztosítani a köznevelési törvény szerinti térítésmentes tankönyveket, illetve a tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt. A szülők az ingyenes tankönyvre vonatkozó igényüket a tankönyvrendelet 5. mellékletében meghatározott igénylőlapon nyújthatják be az iskolának. A belépő évfolyamok és tanulók esetén az igénylési lehetőséget a beiratkozás alkalmával kell biztosítani a szülők számára. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához továbbra is szükséges a megfelelő okiratok bemutatása (családi pótlék folyósításáról szóló igazolás, szakorvosi igazolás, önkormányzati határozat, stb.). A költségvetés tervezése során kialakult koncepció alapján az állam várhatóan változatlanul tanulónként 12.000 Ft hozzájárulást biztosít a fenntartóknak az ingyenes tankönyvvel járó törvényi kötelezettségek ellátására. Az ezzel kapcsolatos szabályozás előkészítés alatt áll az Emberi Erőforrások Minisztériumában. Az ingyenes tankönyvellátás biztosítására az iskolának több lehetősége is van. Az iskolától történő tankönyvkölcsönzéssel, használt tankönyvek biztosításával, valamint tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatással, illetve e három módszer együttes alkalmazásával is rendelkezésre bocsáthatja a tankönyveket az intézmény az arra jogosultak számára. A támogatás hatékony hasznosítása érdekében a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény első helyen említi a könyvtári beszerzéseket, az ingyenes tankönyvellátásnak a könyvtári állományból kölcsönzés útján történő biztosítását. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően az iskola olyan árösszetételű tankönyvcsomagot rendelhet az egyes évfolyamok számára, hogy feltétlenül biztosítani tudja az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak számára a tankönyvet. Az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak

71 esetében a szülőktől semmilyen pénzbeli – kiegészítő - hozzájárulás nem követelhető. Az iskolavezetők felelőssége, hogy a munkaközösségek ellenőrzésén keresztül a tankönyvcsomagok ára összhangban legyen az egy főre jutó normatív tankönyvtámogatás összegével. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy térítésmentesen kell biztosítani minden fajta kiadványt (tankönyveket, munkafüzeteket, gyakorló lapokat, atlaszokat, feladatgyűjteményeket, stb.) az iskolába járó, illetve újonnan beiratkozó minden arra jogosult tanulónak. Tartós tankönyv A köznevelési törvénnyel, a tantervi reformmal és az új tankönyvek kifejlesztésével összhangban a tárca fontosnak tartja, hogy kiterjessze, általánossá tegye a tartós tankönyvek iskolai használatát. Az ingyenes használatra átadott tartós tankönyvek jelentősen enyhíthetik a gyermeket nevelő családok és a költségvetés terheit. Az oktatási tárca nem kíván jelentősen beavatkozni a kialakult tankönyvpiaci viszonyokba, viszont hozzá akar járulni ahhoz, hogy a kormány által kitűzött és a szülők által régóta elvárt takarékossági szempontok hatékonyabban érvényesüljenek az iskolai tankönyvellátás folyamatában. A tankönyvrendelet útján a tárca a kiadókat – jelenleg csekély mértékben alkalmazott tartós tankönyvek fejlesztésére akarja ösztönözni azáltal, hogy a 27. § (2) bekezdésében meghatározta: az ingyenes tankönyv felmenő rendszerű biztosításával párhuzamosan, az iskola köteles tartós tankönyvet rendelni adott tantárgyból (a matematika műveltségterület kivételével), ha ilyen előfordul a tankönyvjegyzéken. Ezt először a 2013/2014. tanévi tankönyvrendelés során kell alkalmazni az általános iskolák első évfolyamai vonatkozásában, majd azt követően tanévenként felmenő rendszerben. Az új szabályozás alapján a tartós tankönyvként való használathoz egyrészt szigorúbb technológiai szempontoknak kell megfelelnie egy kiadványnak, ugyanakkor nem tartalmazhat bejegyzést igénylő feladatokat a tanulók számára. A 29. § (4) bekezdés alapján az állam által biztosított ingyenes tartós tankönyveket az igazgatónak az iskola könyvtári állományába kell venni, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre kell bocsátani az iskola házirendjében meghatározottak szerint. A tartósként nem használható munkafüzetekre, feladatlapokra nem vonatkozik ez a rendelkezés. Állami tankönyvterjesztés A tankönyvtörvény 2011 novemberében történt módosítása létrehozta és a 2013/2014-es tanévtől kezdődően bevezeti az állami tankönyvforgalmazás új rendszerét. Az országos tankönyvellátást az állam a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft.-n (a továbbiakban: Könyvtárellátó) keresztül látja el. A változtatás célja, hogy kizárólag oktatásiszakmai szempontok alapján történjen a tankönyvek kiválasztása és megrendelése, a tankönyvbeszerzés átláthatósága növekedjen, továbbá csökkenjenek a szülők, valamint a költségvetés számára a tankönyvellátással járó kiadások. A Könyvtárellátó a tankönyvellátás soron következő feladatainak végrehajtása érdekében kapcsolatban áll a fenntartókkal és az iskolákkal. A Könyvtárellátó első lépésként tankönyvellátási szerződést köt az iskolákkal a tankönyvrendelet 10. melléklete alapján azzal, hogy az állami intézményfenntartó központ (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ) fenntartásában működő iskolák esetében a tankönyvellátás minden fázisában a Központ jóváhagyásával és ellenőrzésével történik az iskolákkal való kapcsolattartás, így a szerződéskötés és a tankönyvrendelés is. A tankönyvrendelést a tankönyvrendelet hatálybalépésétől kezdve az iskola elsősorban a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak küldi meg. A Könyvtárellátó a tankönyvellátási megállapodások aláírását követően jelszót küld az iskoláknak, amivel beléphetnek a Könyvtárellátó elektronikus felületére és elkezdhetik a tankönyvek megrendelését. http://kello.hu/Shop(bD1odSZjPTUwMA==)/Public/default.htm A rendelési felületre való belépést megelőzően a tankönyvjegyzék – tájékoztató jelleggel elérhető az Oktatási Hivatal honlapján: http://www.oktatas.hu/kozneveles/tankonyv/jegyzek_es_rendeles/tankonyvjegyzek

72

A tankönyvtörvény és a tankönyvrendelet új szabályozása alapján módosult a tankönyvrendelés határideje: a 26. § (1) bekezdés szerint a tankönyvrendelés határideje március utolsó munkanapja, a tankönyvrendelés módosításának határideje június 15-e, a pótrendelés határideje szeptember 5-e. A korábbi évek gyakorlatától eltérően a tankönyvrendelést a körülményekhez képest elvárható legteljesebb körben kell megtenni, legalább a kiválasztott tankönyvek címének, darabszámának, az érintett tanulók (ha ismertek) és a tanulókat esetlegesen megillető támogatások feltüntetésével. Az iskolának a megrendelés során azokat a tanulókat is fel kell tüntetni, akik számára nem rendel tankönyvet, az okok megjelölésével. A módosításra és a pótrendelésre csak indokolt esetben, így különösen az osztálylétszám változása esetén kerülhet sor. A módosítás és a pótrendelés során csak a végleges rendelésben megadott tankönyvek darabszámát lehet módosítani, ennek mértéke az eredeti rendeléstől maximum tíz százalékban térhet el. Az iskola a Könyvtárellátó rendszerében leadott rendelését követően – e rendszeren belül összesített adatokat küld a közoktatás információs rendszerének (KIR) a megrendelésről. A rendelés folyamán a tankönyvrendeléseket a Könyvtárellátó összesíti és az érintett kiadóknak továbbítja. A kiadó a Könyvtárellátótól kapott megrendeléseket a Könyvtárellátónak visszaigazolja, amiről a Könyvtárellátó a rendelést leadó intézményeket és fenntartóikat értesíti. Az iskolák tehát már nem állnak közvetlen kapcsolatban a kiadókkal. A Könyvtárellátó a korábbi eltérő feltételekkel biztosított intézményi szintű tankönyvterjesztési rendszerhez képest országosan egységes, áttekinthető, tanulói szintű tankönyvellátást hoz létre, amely egy magasabb minőségű szolgáltatás keretében az iskolák és a szülők számára számos előnnyel jár (csekkes fizetés, informatikai támogatás az iskolai könyvtárak egységes kezeléséhez). Iskolán belüli tankönyvellátási feladatok A jelenlegi gyakorlatnak megfelelően az iskolán belüli tankönyvellátás megszervezése és lebonyolítása a jövőben is az iskola feladata és felelőssége marad. A tankönyvrendelet 29. § (1) bekezdése szerint a tankönyvrendelés elkészítésével egyidejűleg az iskolai tankönyvellátás helyi rendjében az iskola igazgatójának meg kell nevezni a tankönyvfelelőst, annak feladatait, az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka ellenértéke elismerésének elveit. Az iskola a tankönyveket a Könyvtárellátótól a tanulók részére megbízásból értékesítésre átveszi, majd a tankönyvfelelős részt vesz a tankönyvellátással kapcsolatos iskolai helyi feladatok ellátásában: többek között a Könyvtárellátó által beszerzett tankönyveknek a tanulók és az iskolai könyvtár részére történő átadásában; a sérült, elveszett, hibás tankönyvek pótlásában és a visszáru kezelés iskolán belüli feladatainak lebonyolításában; valamint az ehhez kapcsolódó adminisztratív és elszámolási feladatok elvégzésében. Az iskola számára a Könyvtárellátó az iskolai helyi feladatok ellátásának elősegítése érdekében díjazást fizet, a díjazás felhasználásának szabályairól az iskolai tankönyvellátás helyi rendjében kell rendelkezni. Tájékoztató a tanulói tankönyvellátás helyi rendjéről és feltételeiről A 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet 22. § (1) bekezdésében megfogalmazottak figyelembevételével az ingyenes tankönyveket az iskola könyvtári állományából biztosítjuk az arra igényt tartók számára. A tankönyvek visszaszolgáltatásának határideje várhatóan az utolsó tanítási napot megelőző tanítási hétre esik, de a pontos dátumot és időpontot a könyvtár a tanév végének közeledtével közzéteszi. Bármely, a megadott határidőn belül vissza nem szolgáltatott tartósnak nyilvánított megrongált tankönyvekért az iskola számára kártérítést kell fizetni. A kártérítési összeget a könyvtáros állapítja meg a tankönyvek átvételekor fennálló állapotokhoz mérten, melyet az iskolaigazgató hagy jóvá.

73 A kártérítés lehetőségei és feltételei A megadott határidőn túl pénzbeli kártérítést fogadunk el, illetve lehetőség van a példány pótlására is a következő feltételekkel:  A tankönyv kiadásának dátuma régebbi nem lehet.  A rongálódás mértéke a pótlandó példányénál nagyobb nem lehet (pl. antikváriumi). A rongálódással kapcsolatos információk Rongálódásnak számít minden, ami a könyv eredeti állapotához képest változásnak minősíthető. Ilyen rongálódás lehet például: toll vagy kiemelő filc használata, ki nem radírozott ceruza, ceruza hagyta szakadások, a könyv nem megfelelő tárolására vagy szállítására, illetve a könyvborító védőcsomagolásának hiányára utaló jelek, stb. Különösen szigorúan vesszük az újonnan beszerzett tartós tankönyvek rongálódásait, illetve a régebbi tartós tankönyvekben bekövetkezett olyan további változásokat, amelyek újraosztáskor a tanuláshoz való felhasználást akadályozzák. A természetes kopás nem számít rongálódásnak. Ennek megítélése a könyvtáros hatáskörébe tartozik. Az egyes tankönyvekről példánymegjegyzéseket készítünk, így nem kell tartani attól, hogy olyan rongálódásokat kell kifizetni, amelyek már a könyv kölcsönzése előtt is megvoltak. Kérjük iskolánk tanulóit, hogy az alábbiakra az egész tanítási évben fokozottan figyeljenek oda:    

A tartós tankönyvbe csak ceruzával szabad írni! A tartós tankönyvet kiradírozva kell visszaszolgáltatni! A tartós tankönyvet el kell látni védőborítóval (év végén ezt ne távolítsák el!) Év végén hiánytalanul szolgáltassák vissza a tartós könyveket!

FIGYELEM! Csak azok a gyerekek kölcsönözhetnek (ingyenes tankönyveket is), akik minden nemű könyvtári tartozásukat rendezték, ezért kérjük, fokozott figyelmet fordítsanak a tankönyvekkel kapcsolatos ügyek rendezésére!

Az új kerettantervekhez illeszkedő új fejlesztésű tankönyvek megrendelése Az egyes oktatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 73/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 16. §-a módosította a Nemzeti alaptanterv bevezetésének ütemezését. A módosítás szerint a Nemzeti alaptanterv 10. § (1) bekezdése alapján az új tanterv szerinti nevelésoktatás 2013. szeptember 1-jén a következő évfolyamokon kerül bevezetésre: az iskolák kezdő évfolyamán, továbbá az iskolák ötödik, – a hat- és nyolc évfolyamos gimnáziumok kivételével – a kilencedik évfolyamán, hat évfolyamos gimnázium esetében a hetedik évfolyamán is, a Hídprogram keretében szervezett kezdő évfolyamon. Mindezek alapján tehát figyelemmel kell lenni arra, hogy a középfokú iskolának mi a kezdő évfolyama! Előfordul például számos esetben, hogy a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2. §-a alapján a kezdő évfolyam nem a 9., a 7., vagy az 5., hanem, ha az iskola nyelvi előkészítő évfolyamot, két tanítási nyelvű nevelést-oktatást, nemzetiségi nevelést-oktatást, vagy valamely Arany János programot szervez meg, akkor a kezdő évfolyam az ennek megfelelő évfolyam lesz. Így tehát ezen – köznevelési jogszabályokban meghatározott – köznevelési programtípusokban résztvevő iskolákban az előkészítő évfolyamokban (amilyen például a hat évfolyamos gimnáziumi nyelvi előkészítős oktatás esetén a 7/Ny) is be kell vezetni az új tantervi szabályozást (mint a „kezdő évfolyamon”), továbbá főszabályként be kell vezetni a jogszabály alapján a hat évfolyamos gimnáziumokban a hetedik évfolyamon is! Így tehát lesznek olyan iskolák is nagy számban, ahol nem egy, hanem egyszerre két évfolyamon indul majd el a tanítás az új kerettantervek szerint 2013. szeptember 1-jén. Ezt követően minden

74 tanévben felmenő rendszerben kell alkalmazni az új Nemzeti alaptanterv szerinti oktatást. Amely évfolyamokon idén nem kerül bevezetésre az új tantervek szerinti oktatás, kifutó évfolyamnak kell tekinteni. A tartalmi szabályozás lezárulásával a kormányzat célja, hogy megteremtse a köznevelési törvényhez és az új Nemzeti alaptantervhez kapcsolódó kerettantervek alapján az új tankönyvek kiadásának lehetőségét. Az új kerettantervi szabályozáshoz kapcsolódva új tankönyvek kifejlesztésére kerül sor a tankönyvkiadók részéről. A piaci körülmények között működő tankönyvkiadók új tankönyveit az Oktatási Hivatal folyamatosan bírálja el, és amelyek megfelelnek az engedélyezési feltételeknek, azokat a kiadó kérelmére közzéteszi a tankönyvjegyzéken, amelyről az iskolák a Könyvtárellátó elektronikus rendszerében választhatnak. A tankönyvrendelet 27. § (6) bekezdése szerint az iskola igazgatója a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz csak olyan tankönyvet rendelhet, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása az új kerettantervek alapján történt. Abban az esetben, ha adott tantárgyhoz nem adtak ki új kerettantervet, vagy az új kerettantervhez nem szerepel tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken, az iskola a régi könyvek közül választhat. Az új fejlesztésű tankönyvek a Könyvtárellátó rendszerében jól látható módon lesznek feltüntetve a megkülönböztetett kiválasztási eljárás érdekében. A 2013/2014-es tanév új tankönyvekkel való ellátásának érdekében a tárca az új kerettantervekkel érintett évfolyamokra vonatkozólag a rendelés határidejét átmeneti szabállyal – csak ebben az évben – későbbi időpontban határozta meg, mert lehetőséget kíván biztosítani a kiadói fejlesztés és az iskolai megrendelés teljes körű lezárására. A tankönyvrendelet 36. § (6) bekezdése alapján az iskola a tankönyvrendelését 2013. március utolsó munkanapja és 2013. május 15-e között módosíthatja és kiegészítheti a kerettantervi rendelet alapján jóváhagyott új fejlesztésű tankönyvekkel. Az iskoláknak – a megrendelés és a gyártás egységes tervezésének érdekében – az új tantervekkel érintett évfolyamokra március végéig nem kell könyvet rendelni. Ha ezen évfolyamok esetén valamely tantárgyból a kiadók nem kínálnak új fejlesztésű tankönyvet, akkor az iskolák rendelhetnek május 15-éig régi könyvet is. Összefoglalva: a Nemzeti alaptanterv és az új kerettantervek felmenő rendszerű bevezetésével érintett évfolyamokra 2013. május 15-éig, a kifutó évfolyamokra viszont csak 2013. március végéig lehet tankönyvrendelést leadni.

75

A NAT-BAN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA -

fokozatosan átvezetjük a gyermekeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani ( szakkör, napközi, tanulószoba) az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; ( osztályfőnöki óra, családi nap) A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása. a kreativitás fejlesztése: az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; egyéni fejlesztések – SNI-s tanterv alk., differenciálás, csoportbontás, diagnosztikai mérések, kompetenciafejlesztés.

76

A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE

1.

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

2.

Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

3.

A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az elsőnegyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek.

4.

A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél: a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik; az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.

5.

A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban: az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül. (A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.)

6.

A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest.

7.

A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: Az első évfolyamon, valamint a második évfolyam első félévében minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. A második évfolyamon a második félévben, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:

77  KIVÁLÓAN TELJESÍTETT  JÓL TELJESÍTETT  MEGFELELŐEN TELJESÍTETT  FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.

8.

A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanuló osztályzatát az adott félév során szerzett érdemjegyek, illetve a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.

9.

Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

10. A

tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.

11. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az

értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

12. A

tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

Teljesítmény 0-33 %: 34-50 %: 51-75 %: 76-90 %: 91-100 %:

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

13. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

14. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi.

A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök javaslata alapján a nevelőtestület állapítja meg. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

78

15. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

a) Példás (5) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; - kötelességtudó, feladatait teljesíti; - önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; - tisztelettudó; - társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik; - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; - nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; b) Jó (4) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; - feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; - feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; - az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; - nincs írásbeli intője vagy megrovása. c) Változó (3) az a tanuló, aki. - az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; - a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; - feladatait nem minden esetben teljesíti; - előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; - igazolatlanul mulasztott; - osztályfőnöki intője van. d) Rossz (2) az a tanuló, aki: - a házirend előírásait sorozatosan megsérti; - feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; - társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; - több alkalommal igazolatlanul mulaszt; - több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

16. A

tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

17. A tanulók

szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalom osztályzatát az első félév és a tanév végén az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület állapítja meg. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

18. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; - a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; - munkavégzése pontos, megbízható;

79 -

a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

b) Jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; - a tanórákon többnyire aktív; - többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; - taneszközei tiszták, rendezettek. c) Változó (3) az a tanuló, akinek: - tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; - az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; - feladatait többnyire nem végzi el; - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; - a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; - félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

19. Azt a tanulót, aki képességihez mérten -

példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.

20. Az iskolai jutalmazás formái.

a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret, - napközis nevelői dicséret, - osztályfőnöki dicséret, - igazgatói dicséret, - nevelőtestületi dicséret. b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén - szaktárgyi teljesítményért, - példamutató magatartásért, - kiemelkedő szorgalomért, - példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.

80 c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. g) Zrínyi díj – aki a c,d,e,f. pontban foglaltaknak a 8. év végére megfelel – a díj elnyerésére jogosult a nevelőtestület szavazása alapján ( nettó: 20.000 Ft az iskola Rodostó Alapítványából)

21. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 22. Azt a tanulót, aki -

tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni.

23. Az iskolai büntetések formái: -

szaktanári figyelmeztetés; napközis nevelői figyelmeztetés; osztályfőnöki figyelmeztetés; osztályfőnöki intés; osztályfőnöki megrovás; igazgatói figyelmeztetés; igazgatói intés; igazgatói megrovás; tantestületi figyelmeztetés; tantestületi intés; tantestületi megrovás.

24. Az

iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől azonban indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni.

25. A

tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: - az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása; - az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása; - a szándékos károkozás; - az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; - ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. ( A tanulók előtt többször közzé kell tenni a 25. pontot)

26. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 27.

Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

81

AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Iskolai értékelésünkben a következő szempontok dominálnak: Önmagához viszonyítva fejlődött vagy hanyatlott a tanuló. Objektíven mi az adott teljesítmény értéke. A helyi tanterv előírásaihoz képest hol tart a tanuló. Az értékelés célja, feladata: A tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítmény értékelése érdemjeggyel és/vagy szövegesen Visszajelzés a szülőnek, iskolának a tanuló tudásáról, az esetleges hiányosságokról. Következtetés a tanítás és a tanulás hatékonyságára. Az egyéni eredmények viszonyítása a korábbi teljesítményhez. Az értékelés legyen: motiváló, serkentő, ösztönző hatású folyamatos és rendszeres differenciált, személyre szóló (az eltérő adottságú gyerekeknek eltérő sikert biztosító) tárgyilagos és objektív, feleljen meg a tanuló életkori sajátosságainak preferálja a tehetséget, szorgalmat. Az értékelés kiterjed az iskolai élet minden területére, ezért az értékelésnél figyelembe veendők a szóbeli, írásbeli ellenőrzés, felmérés, vizsga, órai aktivitás, versenyeken való szereplés, tanórán kívüli tevékenységek. Iskolai szinten kidolgoztunk minden fő tárgyból 1.-8-ig minimum követelményszintet, feladatbank tartalmaz különböző felmérőlapokat. Nevelőtestületi döntés értelmében az egységes követelményrendszer biztosítása a cél, figyelembe véve a szakértői papírokkal rendelkező képességű tanulókat. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló

82 kötelességei, eredményei hogyan változtak - fejlődtek vagy hanyatlottak - az előző értékelés óta. Az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók esetében az ellenőrzés és értékelés folyamatában figyelembe kell venni a tanuló SNI státuszából fakadó akadályait, korlátait, valamint a szakértői bizottság vizsgálati véleményét és javaslatát. Ezen tanulók esetében a gyógypedagógus együttműködése – a tanuló részére rehabilitációs foglalkozás egyéni fejlesztési tervvel a szakértői vizsgálat alapján - alapfeltétele a hatékony iskolai tevékenységnek. A tanulónak a rehabilitációs foglalkozásokon való megjelenés a kötelességei közé tartozik. A tanulmányi előmenetelben, teljesítmény értékelésében lehetőség van: - A tanuló lassúbb haladására, az általános fejlesztési követelmények hosszabb idősávra és differenciált követelményszintre bontására.

-

-

Egyéni fejlesztési terv alapján kell biztosítani felzárkóztatásukat, amelyet a gyógypedagógus és a szaktanár együttműködve, a minimumszint figyelembevételével tervez meg, és hajt végre. A számonkérések a minimumszintre épülnek. Szóban vagy írásban kérhető számon a tananyag – a szakértői vélemény erre vonatkozó javaslata alapján –többletidő, kevesebb feladat adása, feladatszövegének felolvasása, értésére vonatkozó rákérdezés, eszközhasználat nyújtható segítségként. A szakértői vélemény alapján, az igazgató gyógypedagógussal, szaktanárral egyeztetett döntése szerint egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítés adható az értékelés alól, vagy méltányos értékelés alkalmazható . Méltányos értékelésnél 25% felett elégséges. Az osztályzatok mellett személyre szóló szöveges értékelést is alkalmazhatunk, - a szakértői vélemény és az igazgatói döntés alapján - ahol előtérbe kell helyezni az egyénre szabott, az önmagához mért fejlődést.

A tanuló a minimum követelményt a ………………………… tantárgyból ………………………%-ban teljesítette, segítséggel, eszközhasználattal, kedvezmények (eszközhasználat, több idő biztosítása) figyelembe vételével. /Megfelelő aláhúzása/. Az órán motiválható, nem motiválható. A tananyagra vonatkozóan figyelembe vesszük a tanuló értékelésekor az önmagához képest fejlődését, teljesítményét. További feladat meghatározását is tartalmazhatja. a tantárgyi követelményeknek nem felelt meg (1) a tantárgyi követelményeknek megfelelt, felzárkózásra szorul (2) a tantárgyi követelményeket teljesítette (3)

a minimum követelményi szintet 80% alatt teljesítette kedvezmények igénybevételével, nem motiválható A minimum követelményi szintet 80% fölött teljesítette, a szabályok többségét tudja, motiválható a minimum szintet teljesítette, motiválható. Számolásos feladatoknál a szövegből az adatokat ki tudta gyűjteni a szabályt tudta alkalmazni, a számolásnál téveszt, rálátása van az összefüggésekre.

- Az integrált nevelésben résztvevő tanuló bizonyítványában a megjegyzés rovatba az alábbi záradék kerül: Integrált nevelésben, oktatásban részesült. A tantárgyhoz a minősítés mellé bejegyzésre kerül „méltányos értékelés”.

83

-

A sajátos nevelési igényű tanulók a közoktatási törvény 70. §-ának (7) bekezdése alapján egyéni továbbhaladás engedélyezését kérhetik, a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján. Számukra az iskola gyógypedagógusa egyéni fejlesztési tervet készít. Az egyéni fejlesztési tervben kell meghatározni, hogy a tanulónak az egyes évfolyamok végére milyen követelményeket kell teljesítenie, továbbá, hogy melyik évfolyam végére kell utolérnie a többi tanulót. Továbbhaladásuk a minimum követelmények teljesítése esetén engedélyezhető. A Pedagógiai Programban azon tantárgyak kerülnek kidolgozásra, ahol a sajátos nevelési igényű tanulók minimum követelménye eltér a normál tantervtől.

A BTMN – beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségű - tanulók esetében az ellenőrzés és értékelés folyamatában figyelembe kell venni a tanuló státuszából fakadó akadályait, korlátait, valamint a szakértői bizottság /nevelési tanácsadó vizsgálati véleményét és javaslatát. Ezen tanulók esetében a fejlesztőpedagógus/gyógypedagógus együttműködése – a tanuló részére fejlesztő foglalkozás egyéni fejlesztési tervvel a szakértői/nevelési tanácsadói vizsgálat alapján - alapfeltétele a hatékony iskolai tevékenységnek. A tanulónak a fejlesztő foglalkozásokon való megjelenés a kötelességei közé tartozik. A tanulmányi előmenetelben, teljesítmény értékelésében lehetőség van: - Szóban vagy írásban kérhető számon a tananyag – a szakértői/nevelési tanácsadói vélemény erre vonatkozó javaslata alapján –többletidő, kevesebb feladat adása, feladatszövegének felolvasása, értésére vonatkozó rákérdezés, eszközhasználat nyújtható segítségként. Témazáró dolgozatoknál a minimumszintet is meg kell íratni, ha elégtelenre teljesít. -

A szakértői/nevelési tanácsadói vélemény alapján, az igazgató fejlesztőpedagógussal/gyógypedagógussal, szaktanárral egyeztetett döntése szerint egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítés adható az értékelés alól, vagy méltányos értékelés alkalmazható . Méltányos értékelésnél 25% felett elégséges. 35-75 % közepes, 76-90 % jó , 91-100 % jeles.

Az osztályzatok mellett személyre szóló szöveges értékelést is alkalmazhatunk, - a szakértői/nevelési tanácsadói vélemény és az igazgatói döntés alapján - ahol előtérbe kell helyezni az egyénre szabott, az önmagához mért fejlődést. A tanuló a minimum követelményt a ………………………… tantárgyból ………………………%-ban teljesítette, segítséggel, eszközhasználattal, kedvezmények (eszközhasználat, több idő biztosítása) figyelembe vételével. /Megfelelő aláhúzása/. Az órán motiválható, nem motiválható. A tananyagra vonatkozóan figyelembe vesszük a tanuló értékelésekor az önmagához képest fejlődését, teljesítményét. További feladat meghatározását is tartalmazhatja. a tantárgyi követelményeknek nem felelt meg (1) a tantárgyi követelményeknek megfelelt, felzárkózásra szorul (2) a tantárgyi követelményeket teljesítette (3)

a minimum követelményi szintet 100% alatt teljesítette kedvezmények igénybevételével, nem motiválható A minimum követelményi szintet 100% fölött teljesítette, a szabályok többségét tudja, motiválható a minimum szintet teljesítette, motiválható. Számolásos feladatoknál a szövegből az adatokat ki tudta gyűjteni a szabályt tudta alkalmazni, a számolásnál téveszt, rálátása van az összefüggésekre.

84

- A bizonyítványban a méltányosan értékelt tantárgyhoz a minősítés mellé bejegyzésre kerül „méltányos értékelés”. Kiegészítő jegyzet A dolgozatoknál egyértelmű legyen a feladatonkénti, értékelés: elérhető pontszámból mennyit ért el. A számolást igénylő feladatoknál részpontokat határozzanak meg – képlet ismerete, behelyettesítés, mértékegység ismerete, mértékváltás. Ne csak a jó eredmény elérésére kapjon pontot. A dolgozat értékelésénél legyen közös javítás, megoldás – fel tudja mérni, mit nem tudott. ha elégtelenre teljesítette a dolgozatot, javítási lehetősége legyen a dolgozat közös megbeszélése utáni alkalommal.

85

A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK SZABÁLYAI Angol 2. – 3. évfolyam Angol szakkör – tehetséggondozás 4. évf. 1.-4-ig felzárkóztató korr. matematika, magyar 1.-4-ig tehetséggond. szakkör matematika, magyar Sportszakkör Dráma szakkör 1.-4-ig napközis foglalkozás Klubnapközi – havonta egy alkalommal ( pénteki napon) 2.-és 3. osztályban a gyerekek érdeklődése, és az osztályfőnök, illetve szaktanár közös véleménye alapján tanulnak angol nyelvet. Akinek a magyar nyelv- és irodalom tantárgyban több gyakorlásra, tudásmélyítésre van szüksége, nem ajánlható az idegen nyelv oktatása, és azoknak sem, akik szakértői javaslattal rendelkeznek, és dislexia vagy egyéb nyelvtanulással kapcsolatos tanulási problémával rendelkeznek. Felzárkóztató szakkörön a ped. javaslata alapján, a tehetséggondozó, a ped. javaslata alapján, a tehetséggondozó, sport- és egyéb szakkörök, az érdeklődés, a tehetség, és a pedagógus, szülő véleménye alapján lehet részt venni. 5.-8.-ig matematika 3-as csoportbontás Alapító okiratban az emelt óraszámú matematikaoktatás szerepel. Az új törvény szerint heti 5 óra kell matematikából. Tanulói összetételünk a statisztikában szereplő adatok NEM teszik lehetővé a frontális matematika oktatást. Informatika – technika bontás elkerülhetetlen, mert csak 14 fős a számtechn.terem. Angolt – szokott bontás nélkül már nem lenne szabad tanítani – nem tudunk bontani, nincs rá órakeret, hiszen tanulószobai foglalkozást, s egyéb tehetséggondozó, sportszakköröket, és magyar, matematika kompetencia felmérésre való lehetőséget is biztosítanunk kell. Ezért, minden évfolyamon legalább heti 1 óra álljon rendelkezésre a kiemelkedően tehetséges nyelvi adottságokkal rendelkezőknek, illetve a nyelvvizsgára készülőknek, és a továbbtanulás előtt állóknak. Szaktanár – osztályfőnök – szülő-tanuló közös véleménye javaslata és tehetsége alapján vesz részt a választható foglalkozásokon. Az elkezdett foglalkozáson köteles a tanév végéig részt venni. Bármilyen változás, igazgatóhoz írt írásos kérelem alapján, csak nagyon különleges esetben engedélyezhető. kivéve, a matematikacsoportok közötti átmenet, helyi szabálya. ( szintfelmérés – szaktanár – igazgató döntése) Énekkar, rajzszakkör – tehetség szerint Napközi, tanulószoba – önkéntes jelentkezés – kivéve a gyenge tanulmányi eredménnyel rendelkezők.

86

A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA 1. Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. 2. Ennek alapján - az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet:  a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel, / heti 3 óra/  iskolai sportkörben való sportolással,  kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással.  heti 2 óra – intézmény által szervezett úszásoktatáson való részvétellel

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések -

Iskola – fenntartói pályázatok révén – nevelői munkacsoportok – éves lebontásban – konkrét célkitűzésekkel, feladatokkal, tanórán kívüli, és tantárgyi programok szervezésével a 64 fő HHH-s gyerekek fejlesztése – támogatása Intézményi integrációs program bevezetése

-

Iskolai könyvtári foglalkozások

-

Iskolai szintű, belső, napközis versenyek szervezése

-

2 fő fejl. pedagógus – és az osztályfőnökök, napközis csop.vezetők, szaktanárok felzárkóztató, tehetséggond., és egyéni fejlesztő foglalkozások

-

Külön figyelem – sportszakkörök, versenyen, énekkarban való részvételre

-

iskolai alapítványi támogatás, az arra rászorulóknak

-

A napközis – és tanulószobai felvételnél elsőbbséget élveznek a BTM, HHH, HH, és egyéb szociálisan hátrányos helyzetű tanulóink.

-

iskolai műsorokban való szerepeltetésnél is figyeltünk az esélyegyenlőségre.

87

Csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk a matematikát 5.-8. évfolyamon, 3-as bontás. Szükségessége: Tanulási összetételünk, a rendkívül nagy különbség képességeik között. Bizonyítja ezt a statisztikában látható, BTM-s, HH., és HHH-s tanulók aránya. A különböző szakértői javaslatokkal rendelkezők magas száma. A sajátos nevelési igényű tanulók száma. Az országos felmérések eredményei, és elemzései bizonyítják a fenti állítást, ezért frontális tanítási módszerrel nincs esély a fejlesztésre vagy a tehetségesnek a neki megfelelő haladásra, holott erre törvény szerint joga van. Csoportok közötti átmenet szabályait megalkottuk, szülők, tanulók erről értesültek. Szintfelmérés után kerülhetnek a megfelelő csoportba.

88

A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE 3. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként egy alkalommal május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) 4. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 5. A

tanulók

fizikai

állapotának

mérését

szolgáló

feladatok,

illetve

az

elért

eredményekhez tartozó pontszámok: 1.feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

1.00

1.10

1.23

1.34

1.45

1.55

1.64

1.72

2

1.03

1.13

1.26

1.37

1.48

1.58

1.67

1.75

3

1.06

1.16

1.29

1.40

1.51

1.61

1.70

1.78

4

1.09

1.19

1.30

1.43

1.54

1.64

1.73

1.81

5

1.12

1.22

1.34

1.46

1.57

1.67

1.76

1.84

6

1.15

1.25

1.37

1.49

1.60

1.70

1.79

1.87

7

1.18

1.28

1.40

1.52

1.63

1.73

1.82

1.90

8

1.21

1.31

1.44

1.55

1.66

1.76

1.85

1.93

9

1.24

1.34

1.47

1.58

1.69

1.79

1.88

1.96

10

1.27

1.37

1.50

1.61

1.72

1.82

1.91

1.99

11

1.30

1.40

1.53

1.64

1.75

1.85

1.94

2.02

89 12

1.33

1.43

1.56

1.67

1.78

1.88

1.97

2.05

13

1.36

1.45

1.59

1.70

1.81

1.91

2.00

2.08

14

1.39

1.48

1.62

1.73

1.84

1.94

2.03

2.11

15

1.42

1.52

1.65

1.76

1.87

1.97

2.06

2.14

16

1.45

1.56

1.68

1.79

1.90

2.00

2.09

2.17

17

1.48

1.58

1.72

1.82

1.93

2.03

2.12

2.20

18

1.51

1.62

1.76

1.85

1.97

2.07

2.16

2.24

19

1.54

1.66

1.80

1.89

2.01

2.11

2.20

2.28

20

1.57

1.70

1.84

1.94

2.05

2.15

2.24

2.32

21

1.61

1.74

1.87

1.98

2.09

2.19

2.28

2.36

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

0.97

1.08

1.17

1.24

1.31

1.38

1.43

1.47

2

1.00

1.11

1.20

1.27

1.34

1.41

1.45

1.50

3

1.03

1.14

1.23

1.30

1.37

1.44

1.48

1.53

4

1.06

1.17

1.26

1.34

1.40

1.47

1.51

1.56

5

1.09

1.20

1.29

1.38

1.43

1.50

1.54

1.59

6

1.12

1.23

1.32

1.41

1.45

1.53

1.57

1.62

7

1.15

1.26

1.35

1.44

1.48

1.56

1.60

1.65

8

1.19

1.29

1.38

1.47

1.51

1.59

1.63

1.68

9

1.22

1.32

1.41

1.50

1.54

1.62

1.66

1.71

10

1.25

1.35

1.44

1.53

1.57

1.65

1.69

1.74

11

1.29

1.38

1.48

1.56

1.60

1.68

1.72

1.77

12

1.32

1.41

1.50

1.59

1.63

1.71

1.74

1.80

13

1.35

1.44

1.53

1.62

1.66

1.74

1.77

1.84

14

1.39

1.48

1.57

1.65

1.69

1.77

1.80

1.87

15

1.41

1.50

1.60

1.68

1.72

1.80

1.83

1.90

16

1.44

1.53

1.64

1.71

1.76

1.84

1.87

1.94

17

1.47

1.57

1.67

1.74

1.80

1.87

1.91

1.98

18

1.50

1.60

1.70

1.77

1.84

1.90

1.95

2.02

19

1.54

1.64

1.74

1.80

1.88

1.94

1.99

2.05

20

1.57

1.68

1.78

1.84

1.92

1.98

2.03

2.08

21

1.61

1.72

1.81

1.88

1.96

2.02

2.07

2.11

6. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok

90 dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

20

22

24

26

28

30

32

34

2

24

26

28

30

32

34

36

38

3

28

30

32

34

36

38

40

42

4

32

34

36

38

40

42

44

46

5

36

38

40

42

44

46

48

50

6

40

42

44

46

48

50

52

54

7

44

46

48

50

52

54

56

58

8

48

50

52

54

56

58

60

62

9

52

54

56

58

60

62

64

66

10

56

58

60

62

64

66

68

70

11

60

62

64

66

68

70

72

74

12

64

66

68

70

72

74

76

78

13

68

70

72

74

76

78

80

82

14

72

74

76

78

80

82

84

86

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

16

19

22

25

28

29

30

32

2

20

23

24

29

32

33

34

36

3

24

27

28

33

36

37

38

40

4

28

31

32

37

40

41

42

44

91 5

32

35

36

41

44

45

46

48

6

36

39

40

45

48

49

50

52

7

40

43

44

49

52

53

54

56

8

44

47

48

53

56

57

58

60

9

48

51

51

57

60

61

62

64

10

52

55

56

61

64

65

66

68

11

56

59

60

65

68

69

70

72

12

60

63

64

69

72

73

74

76

13

64

67

68

73

76

77

78

80

14

68

71

74

77

80

82

83

84

7. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erőállóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóra tartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

25

28

31

34

36

38

40

42

2

30

33

36

39

41

43

45

47

3

35

38

41

44

46

48

50

52

4

40

43

46

49

51

53

55

57

5

45

48

51

54

56

58

60

62

6

50

53

56

59

61

63

65

67

7

55

58

61

64

66

68

70

72

8

60

63

66

69

71

73

75

78

9

65

68

71

74

76

78

80

82

10

70

73

76

79

81

83

85

87

92 11

75

78

81

84

86

88

90

92

12

80

83

86

89

91

93

95

97

13

85

88

91

94

96

98

100

102

14

90

93

96

98

100

102

104

106

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

20

23

26

29

32

34

36

38

2

25

28

31

34

36

38

40

42

3

30

33

36

39

41

43

45

47

4

35

38

41

44

46

48

50

52

5

40

43

46

49

51

53

55

57

6

45

48

51

54

56

58

60

62

7

50

53

56

59

61

63

65

67

8

55

58

61

64

66

68

70

72

9

60

63

66

69

71

73

75

77

10

65

68

71

74

76

78

80

82

11

70

73

76

79

81

83

85

87

12

75

78

81

84

86

88

90

92

13

80

83

86

89

91

93

95

97

14

85

88

91

94

96

98

100

102

8. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.

93 Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

5

7

9

11

13

15

17

19

2

7

9

11

13

15

17

19

21

3

9

11

13

15

17

19

21

23

4

11

13

15

17

19

21

23

25

5

13

15

17

19

21

23

25

27

6

15

17

19

21

23

25

27

29

7

17

19

21

23

25

27

29

31

8

19

21

23

25

27

29

31

33

9

21

23

25

27

29

31

33

35

10

23

25

27

29

31

33

35

37

11

25

27

29

31

33

35

37

39

12

26

28

30

32

34

36

38

40

13

27

29

31

33

35

37

39

41

14

28

30

32

34

36

38

40

42

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

1

1

2

2

3

4

5

6

2

1

2

2

3

4

5

6

7

3

2

2

3

4

5

6

7

8

4

2

3

4

5

6

7

8

9

5

3

4

5

6

7

8

9

10

6

4

5

6

7

8

9

10

11

7

5

6

7

8

9

10

11

12

8

6

7

8

9

10

11

12

13

9

7

8

9

10

11

12

13

14

10

8

9

10

11

12

13

14

15

11

9

10

11

12

13

14

15

16

12

10

11

12

13

14

15

16

17

13

11

12

13

14

15

16

17

18

14

12

13

14

15

16

17

18

19

94 9. A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám

Minősítés

0 – 11

igen gyenge

12 – 22

gyenge

23 – 33

elfogadható

34 – 43

közepes

43 – 52

jó

53 – 63

kiváló

95

II.HELYI TANTERV SNI ( ENYHE FOKBAN ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK TAGOZATA) A tanulásban akadályozott (mentális sérült) gyermekek egyik csoportját képzik. Személyiségük fejlődési zavara, akadályozottsága az idegrendszer enyhe, különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. A tanulásban akadályozott tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak a tanulásban akadályozottsággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. A tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: -

téri tájékozódás

-

finom motorika

-

kommunikáció

-

a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérése

A Nemzeti alaptanterv

a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is

alapdokumentuma, az abban meghatározott fejlesztési területek

– nevelési célok,

kulcskompetenciák, illetve a műveltségi területeken megfogalmazott célok, feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. A helyi tantervünk célja nevelésünk egészét átható habilitáció, rehabilitáció. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, és a

NAT műveltségi anyagának valamint a

fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve az enyhe értelmi fogyatékos tanulók oktatási követelmény rendszerének adaptálása a tanulásban akadályozott tanulók összevont osztályai számára a Bárczi Gusztáv Gyakorló Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény iskolai kerettanterve alapján készült. A tanterv legfőbb sajátossága, hogy a tananyagot főtéma szintig kifejtve tartalmazza. Az egyes témák a felhasználás során al-témákra bonthatók, illetve újabb témákkal egészíthetők ki. A tanterv specialitása, hogy a tananyagokat az összevont osztályban tanulók a közvetlen órákon elsajátíthatják, az önálló órák pedig teljes mértékben a rendszerzés, rögzítés didaktikai feladatokra fordíthatók. Azon tantárgyaknál, amelyek úgynevezett közösközvetlen órákkal rendelkeznek a szerkesztés főbb szempontja az együtt tanított évfolyamok anyagainak összehangolása. A tantárgyi elnevezések hagyományosak. Az anyanyelv és irodalom műveltségi terület Magyar nyelv és irodalom tantárgy 1-4. évfolyamos tananyaga a Dyslexia -prevenciós tanítási módszere épül. A NAT Ember és Társadalom, Ember és természet műveltségi tananyaga az 1-4. évfolyamon a környezetismeret tantárgyában ötvöződik majd ötödik évfolyamban, különül el társadalmi

96 ismeretekre, természetismeretre egyedi óraszámmal. A művészeti, műveltségi terület anyaga az ének-zene, a rajz és kézművesség tantárgyban jelenik meg. A habilitációs, rehabilitációs lehetőségek továbbá a kötelező évfolyamokba lépés kritériumait tantárgyanként az évfolyammodulok tartalmazzák. Az óratervek évfolyamonként meghatározott számú habilitációs, rehabilitációs időkeretet tartalmaznak, ezekből azonban az együtt tanított osztályok közül a legnagyobb időkerettel rendelkezőkét kell az órarendbe építeni, és elosztani az évfolyamok között A tanterv közös követelményei: -

Minden tanuló ismerje meg nemzeti kultúránk értékeit.

-

Legyenek nyíltak más népek, népcsoportok értékei iránt.

-

Ismerjék az egyetemes emberi kultúra legjellemzőbb eredményeit.

-

Alakuljon ki személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásuk.

-

Kapcsolódjanak be a környezeti értékek megőrzésébe.

-

Ismerjék meg és legyenek képesek a számunkra elérhető kommunikációs technikák és

eszközök használatára. -

Alakuljon ki az egészséges életmód iránti igényük.

-

Rendelkezzenek megfelelő alapokkal az önálló életvitel és önművelés megvalósításához.

-

Rendelkezzenek

a

társadalmi

integrációhoz

szükséges

harmonikus

személyiség

sajátosságaival. A helyi tantervünk által meghatározott műveltségtartalom a tanulók fejleszthetőségének reálisan optimista értelmezését érvényesíti és alkalmas arra, hogy tovább építhető alapműveltségként funkcionáljon. A kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel.

97 2013/2014. tanév Tantárgyi rendszerek és óraszámok Létszámtól függően történik az összevonás 2-es összevonás/1.-2.-3./3-as összevonás Alsó tagozat: 1. évf.

2.évf.

3.évf.

4.évf.

irodalom

7

7

6

7

Matematika

4

4

3

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

2

2

2

2

Ének - zene

2

1

2

2

Rajz és vizuális kultúra

1

2

2

2

Informatika

-

-

1

1

ismeretek

1

1

1

1

Testnevelés

5

5

5

5

Szabadon tervezhető

2

2

2

2

25

25

25

27

Informatika

-

-

1

1

Tehetségg.,Rehabilitáció

2

2

1

1

Alsós

27

27

27

29

Napközi/1 csop.

22,5

-

-

-

Engedélyezhető óra:

52

52

52

55

3

4

4

Magyar nyelv és

Életvitel és gyakorlati

óra/ rehab. Rendelkezésre álló órakeret Szabadon t.ből

Szakkörök,egyéni felz.,

1,5

sport,kézügyesség, egyéni fejl.

Rehab.

1

1

2

2

Várható összevonás a jelenlegi létszám

1-2-3. öv.csop., 4.évf.

5.-6.öv.csop.

7.-8. öv.csop.

98

Felső tagozat: 5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

irodalom

4

4

4

4

Idegen nyelv

-

-

2

2

Matematika

4

4

3

4

Erkölcstan

1

1

1

1

és állampolgári ismeret

2

2

2

2

Hon és népismeret

1

-

-

-

Természetismeret

2

2

4

4

Földrajz

-

1

2

2

Ének

2

2

1

1

Rajz és vizuális kultúra

2

2

1

1

Informatika

1

1

1

1

ismeretek

1

1

2

1

Testnevelés

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

2

2

2

2

28

28

31

31

1

1

2

2

20

20

21

-

-

1

1

Engedélyezhető

51

51

56

56

Szakkörök/sport

1

1

1

-

1

1

-

1

Magyar nyelv és

Történelem, társadalom

Életvitel és gyakorlati

Szabadon tervezhető órakeret/rehab. Rendelkezésre álló órakeret Rehab.,habil. Napk.felsős Kompetenciafejlesztés

rajz

21 1 csop.

99

A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg

II.

A VÁLASZTOTT KERETTANTERV FELETTI ÓRASZÁM

Tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozásokra az előzetes felmérések szerint a tanév megkezdésekor jelentkezhetnek a tanulók. A foglalkozásokat úgy kell szervezni, hogy az adott területen tehetséget mutató tanulók részt tudjanak venni akár több programon is, biztosítani kell, hogy valamilyen foglalkozáson részt vehessen. A foglalkozásokra beírt tanuló rendkívüli indokolt eset kivételével nem maradhat ki a foglalkozásokból. A tanórán kívüli foglalkozáson való részvételt, az állandó felügyeletet biztosító nevelő köteles elősegíteni. A tanulók érdekében az intézmény biztosítja a sportolás lehetőségét, és a mindennapos testmozgást. Ennek színterei: 

Sportköri foglalkozás



Tömegsport foglalkozás



Tantárgyi testnevelés óra



Mindennapos testmozgás



Napközi

100

III. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

A kiválasztás elsődleges szempontja, hogy a tankönyv feleljen meg az iskola pedagógiai programja által kitűzött céloknak, illetve a központilag kiadott fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve című kiadványnak. A tananyag feldolgozásához az enyhe fokban értelmileg sérült tanulók számára készült tankönyveket és feladatgyűjteményeket használjuk, mivel a tanulásban akadályozottak külön iskoláiban használt tankönyvek és tankönyvcsaládok eltérnek az általános iskolában alkalmazottaktól. A nevelő-oktató munka során a gyógypedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a működési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl, a tananyag feldolgozása során saját készítésű szemléltető eszközöket és több kondicionáló feladatot is rendszeresen használunk az összevont osztályainkban. A taneszközök kiválasztásának szakmai munkaközösségünk a következő szempontokat veszi figyelembe: -

A taneszköz feleljen meg a tagozatunk helyi tantervének.

-

A Köznevelési Törvény Nkt.97.§ (22) és a 46. § 5. bekezdése alapján a szülőket a tanév

végén tájékoztatni kell a következő tanév tankönyveinek, segédeszközeinek várható költségéről. A 2013/2014 tanévtől a sajátos nevelési igényű tanulók számára a tankönyv ingyenes. A tankönyvek ne legyenek túl zsúfoltak, jól olvashatóak, jól áttekinthetőek legyenek. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű, illetve az év közben más iskolából áthelyezett tanulók ingyenesen használhatják. Megjegyzés: rendjével.

Megegyezik a I. Helyi tanterv

68. oldalán található Tankönyvválasztás

101

IV.

A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA

Az irányelvben foglaltak szerint célunk, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél. Az irányelv annak biztosítását szolgálja, hogy:



A fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést



Az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez



Ha szükséges, a fejlesztés az iskoláskor előtti képességfejlődés területeire is terjedjen ki



A rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az intézmények pedagógiai programjának tartalmi elemeivé



A tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés nem terhelje túl

Ennek érvényesítése érdekében meghatározza:



A tartalmak kijelölésekor egyes területek módosításának, elhagyásának vagy egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségeit.



A sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójának területeit



A nevelés, oktatás és fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat. Közműveltség

Közösségi értékű elismert, lényeges (releváns) és továbbépíthető tudás. Megőrzése és megújítása által fenntartható közös kulturális kód (rendszer) alapja. Az alapvető természeti, társadalmi jelenségek, folyamatok, összefüggések megismerését, megértését lehetővé tevő releváns és felhasználható képességek, készségek ismeretek rendszere A műveltségi területek kiemelt közös céljai

-

a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel, kísérlet, megfigyelés) középpontba állítása

-

az informatika alkalmazása

-

a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése

102

-

a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez szükséges képességek és ismeretek

-

az egészséges életmód kialakítása

-

az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás biztosítása

-

a média alkotó használata A műveltségi területek általános jellemzői

-

kiemelten foglalkoznak az információk gyűjtésével és kritikai elemzésével

-

az egyes iskolai fokozatokon ismétlődő szempontok szerint spirálisan bővülő ismereteket tartalmaznak

-

nem lezárt rendszerként jelennek meg

-

nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését jelenítik meg

-

hangsúlyozzák a tudás örömének, a beleélésnek a személyes véleményalkotásnak és a társas tanulás különböző formáinak tanulásban betöltött fontos szerepé Célok és feladatok

Alsó tagozat: -

a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztése

-

differenciált eljárások, tartalmak

-

oktatásszervezési megoldások, terápiák alkalmazása

-

kulturtechnikák eszközszintű elsajátítása

1-2. évfolyam Egyéni diagnosztikán épülő funkcionális képességfejlesztés. A fogékonyság és befogadóképesség kialakítása a közvetlen megtapasztalható természeti

és

társas

kapcsolatok

iránt,

az

életkori

sajátosságoknak

megfelelő

gyermekjátékokkal, mozgással együtt. Az 1–2. évfolyamon a fő cél a személyiség biztonságérzetének

megteremtésével,

az

egyéni

diagnosztikára

épülő

funkcionális

képességfejlesztéssel elérni az egyénhez viszonyítva azt a legoptimálisabb adaptív állapotot, amely elégséges előfeltétele a tantárgyi rendszerű fejlesztésnek. Olyan fejlettségi szintre kell hozni a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichikus funkciókat – a gyógypedagógia eszközrendszerének, módszereinek, terápiáinak felhasználásával –, hogy a tanuló az alapvető kulturtechnikák elsajátítására a sérülésének, állapotának megfelelő idő biztosítása mellett felkészült legyen. A tanulókat fogékonnyá, befogadóvá kell tenni a

103 környezet, a közvetlen megtapasztalható természet és a társas kapcsolatok iránt, miközben tág teret adunk az életkori sajátosságoknak, a fejlettségnek megfelelő gyermekjátéknak és mozgásnak, mindezzel felkeltve érdeklődésüket a tanulás iránt. 3-4. évfolyam Alapvető képességek és alapkészségek fejlesztése, tantárgyi rendszerben végzett intenzív fejlesztési folyamat. Személyiségfejlesztés, önismeret fejlődésének elősegítése, tanulási és viselkedési szokások elsajátítása. A 3–4. évfolyamon a cél az alapvető képességek és alapkészségek fejlesztése a tanulók egyéni háttértényezőinek figyelembevételével, a pszichés funkciók fejlesztésének stratégiáját tartalmazó egyéni fejlesztési tervek alapján, tantárgyi rendszerben végzett intenzív fejlesztési folyamatban. Kiemelt feladat a személyiség érésének, az önismeret fejlődésének elősegítése a tanulási, viselkedési szokások elsajátításával, magatartási normák közvetítésével; a sérülésből, a fogyatékosságból eredő tanulási nehézségek leküzdésének, a jól működő funkciók továbbfejlődésének segítése individualizált programok, terápiák, differenciáló pedagógiai eljárások alkalmazásával. Felső tagozat:

-

a megismerési módszerek fejlesztése

-

tudásgyarapítás, a képességek fejlesztése, személyiségfejlesztés

-

a

gondolkodási

funkciók

különböző

sérüléseinek,

eltérő

ütemű

fejlődésének

figyelembe vétele -

önálló tanulási tevékenység hangsúlyossá tétele

5-6. évfolyam Önálló tanulás képességének fejlesztése, intenzív személyiségfejlesztés, tanulói tevékenységek központba állítása. Tudásgyarapítás erősítése, a gondolkodási funkciók különböző sérülését, eltérő ütemű fejlődését figyelembe véve. 7-8. évfolyam Tudáselemek szintetizálása, képességstruktúra megszilárdítása, személyiség integritásának növelése. A tanuló sikeres továbbtanulási, szakma elsajátítási lehetőségének kialakítása, szociális és cselekvési kompetenciák kialakítása Fejlesztési területek, nevelési célok:

-

erkölcsi nevelés

-

nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés

104

-

állampolgárságra, demokráciára nevelés

-

az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

-

az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

-

a testi és lelki egészségre nevelés

-

a családi életre nevelés

-

felelősségvállalás másokért, önkéntesség

-

fenntarthatóság, környezettudatosság

-

pályaorientáció

-

gazdasági és pénzügyi nevelés

-

médiatudatosságra nevelés

-

a tanulás tanítása

Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés:

-

anyanyelvi kommunikáció

-

idegen nyelvi kommunikáció

-

matematikai kompetencia

-

természettudományos és technikai kompetencia

-

digitális kompetencia

-

szociális és állampolgári kompetencia

-

kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

-

esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség

-

a hatékony, önálló tanulás

V.

MINDENNAPOS TESTNEVELÉS

Megfelelő időjárás esetén kötelező a napi séta, mozgás a parkban, játszótéren, sportudvaron. A mindennapos testmozgás az intézményi tevékenység része, beépül a délelőtti órákba és a délutáni foglalkozásokba. Délelőtti testnevelés órákba, és a játékos testmozgás keretében valósul meg. Meg kell szervezni a tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó, játékos, egészségfejlesztő testmozgást. A játékos, egészségfejlesztő testmozgás ideje naponként legalább 30 perc, amelyet több, legalább 15 perces foglalkozás keretében is meg lehet tartani.

105 Az iskolai testnevelés, és sport célja, hogy a tanulók pszichomotoros fejlettségéhez, egészségi állapotához, adottságaihoz, és érdeklődéséhez igazodva a testmozgás, a testedzés, a testnevelés és sport eszközeivel, játékos, sportos és kiegyenlítő mozgástevékenységével járuljon hozzá testi, szellemi, értelmi, esztétikai, erkölcsi fejlődéséhez. A tagozat sporttevékenysége során részt vesz a diákjai számára megrendezésre kerülő sportrendezvényeken, versenyeken, amelynek koordinálását, lebonyolítását a nevelő látja el. A testnevelés az egészséges élet egyik alapeleme. Szeretnénk elérni a napi rendszeres mozgásigény kialakítását. Az erőnléti fejlesztésének, az állóképesség javításának többféle módját is rendelkezésre bocsátjuk. Ezen felül a testnevelés órák hangsúlyos eleme az a koordinációs készségek fejlesztése is. Házi bajnokságokon való részvétel Osztályok közötti sportversenyek A 2013/14-es tanévben 1-2 évfolyamon, és 5-6 évfolyamon heti 5 óra testnevelés, mindennapos testmozgás, tanítási óra keretében 3 óra, délutáni foglalkozáson 2 óra. Felmenő rendszerben a további tanévekben

VI.

A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK

SZABÁLYAI

A foglalkozásokra beírt tanuló rendkívüli indokolt eset kivételével nem maradhat ki a foglalkozásokból. A tanórán kívüli foglalkozáson való részvételt, az állandó felügyeletet biztosító nevelő köteles elősegíteni. A tanulók érdekében az intézmény biztosítja a differenciált foglalkozások amely igazodik a fejlődés üteméhez. Ezen belül fontos: Differenciált csoportszervezés 

Egyéni fejlesztés



Csoportmunka kiscsoportban



Differenciálás feladatokban



Csoportbontás

Rehabilitációs eljárások 

Gyógypedagógiai szakmai rehabilitáció



Rehabilitációs sportfoglalkozások

lehetőségét,

106



Művészeti foglalkozások



Dramatikus programok, szereplések



Rehabilitációs munkafoglalkozás



Kirándulások

Terápiás foglalkozások 

Mozgásterápiás foglalkozások



Érzékelés fejlesztése



Játék terápia



Művészetterápia



sport

VII.

PROJEKTOKTATÁS

A projekt olyan oktatásszervezési eljárás, amely az oktatás menetét gyakorlati problémák megoldása köré csoportosítja. Sajátos tanulmányi egység, technika a megismerés fő formájává az önálló és csoportos tapasztalás teszi. A projektoktatás célja A tanulók egy-egy problémának a lehető legtöbb összefüggését és kapcsolódási pontját is felfedjék. Lehetőséget ad a passzív befogadó és feldolgozó magatartás helyett a saját meglévő képességek, viselkedésformák kipróbálására, és újak kialakítására. Fő értéke a munkafolyamat, a gondolkodási folyamat, a gyakorlati tevékenységek megvalósítása során szerzett tapasztalatok, élmények szellemi és érzelmi hatása.

Jellemzője: o

Mindig alkotó jellegű megismerési, cselekvési egység

o

…”valóságos” (tárgyi vagy szellemi) produktum létrehozásának valóságos vagy szimulált folyamata

o

Mindig komplex

o

Pedagógus és diák partnerként tevékenykedik

o

A differenciálás eszköze

107

Tartalma:

o

Tananyaghoz, műveltségi területekhez kapcsolódik

o

Tananyaghoz, műveltségi területekhez részben kapcsolódik

o

Tananyaghoz, műveltségi területekhez nem kapcsolódó (technikai, művészeti, környezeti nevelési, gazdasági…) A projektoktatásban általunk használt technikák

Együttműködésre késztető technikák:



Bábozás



Dramatikus helyzetgyakorlatok



Gyűjtés (falevél, illat, virág, textil, papír)



Vetélkedő, verseny



Alkotás

A tanuló együttműködésére épülő technikák:



Beszélgetés



Felidézés, élménybeszámoló



Probléma felvetés



Vita kezdeményezés



Ötletbörze



Önálló adatgyűjtés

Kreatív felfedeztető, kutató technikák:



Poszter készítése



Képeslap készítése



Térképkészítés, térképhasználat

108

VIII.

A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ

INTÉZKEDÉSEK

Méltányosság a tanulók továbbhaladása tekintetében

A helyi tantervünkben a továbbhaladás feltételei elnevezésű elem nem szerepel. Alkalmaztuk az Irányelvben szereplő Követelmények megjelölést azon tartalmakra, amelyek teljesítését általában elvárjuk a tanulóktól. A követelményszintek tekintetében – a méltányosság elvét alkalmazva egy alacsonyabb szint is elegendő lehet.

A követelmények elérésében

mutatkozó hiányosságok megszüntetése céljából élni kell a fogyatékos tanulókat megillető hosszabb időkeretek alkalmazásával, az egyéni haladási ütem és fejlesztés tervezésével, az intenzív megsegítés formáival, terápiás lehetőségeivel a pedagógiai célú habilitációs rehabilitációs órákon és a tanítás – tanulás egész folyamatába Az egységesség és a differenciálás érvényesítésének megvalósítását a pedagógiai gyakorlatban az adaptív oktatás jellemzőinek ismerete és annak alkalmazása teszi lehetővé. Az oktatási folyamat akkor adaptív, ha a megvalósítása során a differenciálás és az egységesség elve egyaránt érvényesül. Az adaptív oktatás gondolata, a megvalósítás gyakorlata az egymástól különböző tanulók egyszerre történő eredményes tanításának ellentmondását oldja fel. Olyan tanári gondolat- és tevékenységrendszert kínál, amely a tanulók

egyéni

differenciálás

sajátosságainak

egyéni

fejlesztő

figyelembevételére

hatását

és

a

épülve

pedagógiai

egyszerre

biztosítja

gyakorlatban

a

megjelenő

egységességet. Az adaptív oktatás feltételei között egyenrangúan szerepelnek a szükséges tanulói sajátosságok – a tanuló tudása, az aktivitásra való készenléte, fejlettsége az önálló munkavégzés és az együttműködés terén, helyzete a társas kapcsolatrendszerben – és a tanulók számára leginkább kedvező tanulásszervezési formák: a frontális munka, a csoportmunka, a párban folyó tanulás, az egyéni munka, az individualizált munka. A pedagógiai differenciálás hátterében az a törekvés húzódik meg, hogy az egységes tartalmi szabályozás keretei között minden tanuló a neki megfelelő nevelésben és oktatásban

részesülhessen

optimális

fejlődése,

egyéni

teljesítőképességének

teljes

kibontakoztatása érdekében. A differenciálásnak nélkülözhetetlen és sok variációban alkalmazott eszköz-együttesként kell megjelennie. A sajátos nevelési igényű tanulók hatékony oktatása, nevelése érdekében többszintű és változatos differenciálást kell megvalósítani – mind a gyógypedagógiai intézményi, mind az integrált nevelési szervezeti formák esetén – a csoportba sorolás, a célok, a tartalom, a követelmények, a szervezési módok és eszközök vonatkozásában egyaránt. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek

109 kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket.

A differenciált – egyéni és

csoportos – eljárások biztosítják ugyanakkor az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását,

a

lemaradás

egyéni

okainak

felderítésén

alapuló

csökkentését,

megszüntetését. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében-oktatásában (az együttnevelésre vonatkozóan is), a fejlesztésben részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, továbbá az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés. Az adaptív oktatás gyakorlati megvalósításának két kulcsmozzanata van. Az egyik a bemeneti jellemzők köre, melyek alapjaiban kijelölik az egyéni utat, illetve az annak bejárásához vezető stratégia megvalósítandó pedagógiai mozzanatait. A másik a kimeneti elvárások köre, melyek a prognosztizálható fejlesztés/fejlődés kritériumainak, a kimeneti követelmények meghatározásához nyújtanak segítséget. A bemenetnél, az iskolai, oktatási folyamat kezdetén a sajátos nevelési igény pontos, egyénre szabott feltárása szükséges, a képességstruktúra, a lényegi személyiségvonások, a szocializációs funkciók területeinek feltérképezésével. A feltárás a gyógypedagógia, a pszichológia módszereivel történik. A funkcionális képességek (az észlelés, az emlékezet, a figyelem, a gondolkodás), a tanult képességek (a kommunikációs, a kognitív, a cselekvési, a szocializációs képességek), a család legjellemzőbb mutatói, a családi szocializáció színterei, a kommunikációs, cél-racionális, dramaturgiai tevékenységrendszer, az interakciók és struktúrák rendszere együtt jelenthetik a gyermeki szükségletek megfogalmazásának alapjait, amelyre építeni lehet az egyéni út meghatározását, a pedagógiai diagnózist, a stratégiát és terápiát. A kimeneti elvárások – a pedagógiai folyamatban a tanulók egyéni jellemzőit, fejleszthetőségi sajátosságait mindvégig figyelembe véve – a társadalmi szükségletből vezethetők le. A társadalmi szükséglet meghatározásához a kiindulópontot a társadalom leírása jelenti, a jelen és a belátható jövő társadalma sajátosságainak számbavétele. Ez azt jelenti,

hogy

a

klasszikus

tudásközlés

mellett

az

információrobbanás

korszakának

jellemzőjeként az integratív, interpretatív szerepet is figyelembe véve lehet az iskola helyi

110 nevelési rendszerét a társadalom szocializációs közegének modelljeként tekinteni. Így a fejlesztési-nevelési-oktatási-képzési rendszerben érvényesíthetők a következő jellemzők: a nevelés mint kapcsolat, az értékek, a tudás, a cselekvési minták közvetlen cseréje; az identitás és önismeret mint szocializációs cél; párbeszéd, megoldáskeresés, értékelés, válogatás, kritika, közvetlen megfigyelés, kipróbálás mint tipikus tevékenységek; valamint a kíváncsiság mint motiváció.

IX.

AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

A tantárgyhoz, a tanulmányi munkához kapcsolódó ellenőrzés Típusai

Gyakorisága

Dokumentálása, Nyilvánossága

Szóbeli feleltetés

A gyakorlás, a rögzítést, Nyilvános

szóbeli

(differenciáltan) főleg a megerősítést követően

visszajelzés a tanulónak,

felső tagozaton.

önértékelés

alkalmazása

a felső tagozaton Írásbeli

munka Folyamatosan a tanítás- Javítása,

feladatlappal,

tanulás

munkalappal

egységeiben

folyamatos

didaktikai segítségnyújtás tanórákon,

a feljegyzés

(differenciáltan

készítése

a

segítségnyújtással))

teljesítményről,

tanulói

önállóságról. Házi (differenciáltan fejletségnek tartalommal terjedelemmel)

feladat Folyamatosan

a Tanári

ellenőrzés,

a gyakorlást és megerősítést önellenőrzés, feljegyzés a megfelelő szolgálva.

tanuló munkájáról.

és Írásbeli házi feladat csak Az ellenőrzés a tanórán az

órán

leadott történik

tananyaghoz kapcsolódóan

minden

alkalommal. lehet

maximum 2 feladat.

1 A

szóbeli

házi

feladat

értékelése szóbeli felelet,

111 Az iskolai szünetek alatt beszámoló

alapján

házi feladat adása nem történik. történik.

Az írásbeli házi feladat ellenőrzése írásbeli javítás során.

Tárgy,

produktum, Témához,

gyűjtőmunka,

tematikus Nyilvános, közösség előtt,

szorgalmi egységhez kötötten

szóbeli,

munka

írásbeli

visszajelzés, dokumentálás

A felmérések, dolgozatok írása előtt a pedagógusnak három nappal az írásbeli számonkérés előtt tájékoztatni kell a dolgozat időpontjáról és a benne szereplő témakörökről. A dolgozatok íratatásánál figyelembe kell venni, hogy naponta maximum két dolgozat írtatható, de semmi esetre sem az utolsó két órában. A tanulók személyiségfejlődése, szocializáltsága, attitűdje, fejlődésének ellenőrzése Területei

Színterei

Módszerei és dokumentációja

Aktivitás, együttműködés A tanórán, a tanórán kívül Megfigyelés, produktumok elemzése, tanórán és tanórán kívül

(napköziben,

külső beszélgetés, családlátogatás

programokon, sportban,

játékban,

vetélkedőkön,

a

családban. Együttélési

normák, Tanórán,

szabályok

követése szünetben,

iskolában és iskolán kívül Feladatvállalás

napköziben, Megfigyelés, szabadidőben esetben,

iskolán kívüli helyszíneken

és Iskolában,

viszonyulás a munkához

visszajelzés

tapasztalatok

adott

gyűjtése

a

családtagoktól, feljegyzés készítése.

osztályban, Folyamatos

családban

az

visszacsatolás,

megfigyelés, kommunikáció,

a

feladatról írásos feljegyzés Érzelmi élet, az önismeret Iskolában és önelfogadás az akarat

osztálytársakhoz, Beszélgetés egyénileg, kiscsoportban,

iskolatársakhoz,

a a családtagokkal történő konzultáció,

családtagokhoz a családban feljegyzés készítése.

112

A tanulók tudásának mérése A tanulók tudásának, képességeik fejlődésének, fejlettségének mérésére saját feladatlapokat használunk, amelyet a helyi tantervi követelményekre építve állítunk össze. A mérést kettős céllal alkalmazzuk: -

a félévi és az év végi teljesítménymérések

-

a diagnosztikus mérések

Az értékelés formai és rendszeressége -

A tanítási órákon rendszeres és folyamatos szóbeli ellenőrzés történik. Így a tanulók

állandó visszajelzést kapnak tanulmányi munkájukról. -

Az első-harmadik évfolyamon – félévkor és év végén, továbbá a negyedik évfolyamon

félévkor- szöveges minősítéssel történik a tanuló értékelése: 1. Kiválóan megfelelt, ha a tanuló kiemelkedően teljesített. 2. Jól megfelelt, ha a tanuló jól teljesített. 3. Megfelelt, ha a tanuló közepesen teljesített. 4. Felzárkóztatásra szorul, ha a tanuló a minimumszintet sem éri el. Ha felzárkózatásra szorul minősítést kap, az iskolának s szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. - Az első évfolyamon félévkor és évvégén szöveges értékelést adunk. - A második évfolyamon félévkor szöveges értékeléssel, év végén érdemjegyekkel értékeljük a tanulók tudását. - A harmadik évfolyamtól a nyolcadik a nyolcadik évfolyammal bezáróan a szöveges értékelés a következő: Jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1)

113 X.

AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSBEN ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS

SZÓBELI FELADATOK

MEGHATÁROZÁSA

Az iskolán kívüli munka javítja a tanulói motivációt, fejleszti a készségeket, és javítja, növeli a tanulói teljesítményt. A feladatadás gyakorisága és mennyisége elsősorban a tanulói életkorok függvénye. Kevesebbszer és rövidebb idejű otthoni munkát igénylő feladatokat kapnak a kisebbek, mint a nagyobbak. A házi feladat milyenségére vonatkozóan háromféle szándékkal választjuk ki az otthon elvégzendő tennivalókat: 1. erősíteni az órákon megtanultakat 2. fejleszteni adott témában a tanulók különféle készségeit 3. újanyagot kívánunk előkészíteni

Fontos szempont, hogy az egyes gyerekek minden esetben személyre szabott, azaz individualizált feladatot kapjon. Az elkészített házi feladatokat a pedagógus minden alkalommal ellenőrzi, és értékeli, így a gyerekek nem érzik úgy,”feleslegesen dolgoztak”, és lehetőség lesz az esetleges hibák korrigálására. A házi feladat folyamatosan a gyakorlást, és megerősítést szolgálja. Írásbeli házi feladat csak az órán leadott tananyaghoz kapcsolódóan lehet, 1 maximum 2 feladat. Az iskolai szünetek alatt házi feladat adása nem történik. A felmérések, dolgozatok írása előtt a pedagógusnak három nappal az írásbeli számonkérés előtt tájékoztatni kell a dolgozat időpontjáról és a benne szereplő témakörökről. A dolgozatok íratásánál figyelembe kell venni, hogy naponta maximum két dolgozat íratható, de semmi esetre sem az utolsó két órában.

114 XI.

A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI

Tagozatunkon a nevelésoktatás a hagyományos nyolc osztályos iskolai rendszerben valósul meg, amely egy bevezető 1-2. osztályos, egy kezdő 3-4. osztályos, valamint, egy 5-6. osztályos alapozó, és egy 7-8. osztályos fejlesztő szakaszra tagolódik. A követelmények a Nemzeti alaptantervben különböző szinteken és formákban jelennek meg. Az iskolai oktatás egészére vonatkozó közös követelmények mellett, az egyes műveltségi területeken belül az általános fejlesztési követelmények, míg az évfolyami szinten a részletes követelmények kerülnek meghatározásra a 4., 6., és 8. évfolyamon. A szakaszváltás szakmai követelményeit, az elérendő képességek és készségek szintjét, pedig a tantárgyak kerettantervei határozzák meg. Az egyes évfolyamokat a tanulók csekély száma miatt osztályösszevonásban oktatjuk, melynek a kerettantervben szereplő óraszámai igazodnak egymáshoz.

XII.

A

TANULÓK

FIZIKAI

ÁLLAPOTÁNAK,

EDZETTSÉGÉNEK

MÉRÉSÉHEZ

SZÜKSÉGES

MÓDSZEREK

Tagozatunkon az év elején a tanulók általános szintfelmérése történik a testnevelés órán a tornagyakorlatok elvégzése közben.

Testi adottság, teherbírás területén: Felmérés területei -

Egyszerű

helyváltoztató

A mérés módszere mozgás.(

a Helybennjárás, menetelés közben

mindennapi életben sokszor begyakorolt mozgás – sztereotípiák általában jók, járásuknál mégis gyakran

megfigyelhető, hogy az széles alapú,

nehézkes, döcögő, tapad a talajhoz, esetlen, lomha, ernyedt.)

Kitartás, gyorsaság -

Futás rövid és hosszabb távon

Térbeli tájékozódás (A bizonytalan térbeli iránygyakorlatok tájékozódás zavarhatja az inger lokalizációját,

115

tehát a válasz helyes irányultságát.)

-

Cselekvés

közbeni

gondolkodás

(itt Gimnasztikai

önkorrekciónak kellene lenni, vagyis a végrehajtás során

a

és

ügyességi

megmutatott

feladatok

műveletsorok

során kapott visszajelentések menete közbeni végrehajtásának pontossága feldolgozása,

beépítése

a

cselekvés

programjába.) -

Figyelem

(a

rövid,

hullámzó,

vagy

szűk

terjedelmű figyelem csökkenti elsősorban az akció sikerét.)

Fizikai állapot, erő

A felmérés végén a kifáradás állapota szerint

A mérések félévenkénti ismétlésével pontos képet kapunk tanulóink testi, fizikai fejlődéséről. A felmérést a testnevelő tanár a védőnői szolgálat segítségével végzi el. A felmérés alapján az iskola tanulóit átlagosan nyolc fős csoportokra

bontjuk. A

csoportos mozgás már önmagában is elősegíti a gyermekek figyelmének bizonyos irányba való lekötését, és a megfelelő feladatok segítségével jó lehetőséget kapunk a közös munkavégzéshez

XIII.

AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI

A tagozat környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: a tanulókban a környezet tudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása; tanulóinknak

bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához

szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik; a tanulók életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében

–

ismeretekkel:

foglalkoznak

a

Környezet

megóvásának

szempontjából

legfontosabb

116



a környezet fogalmával,



a földi rendszer egységével



a környezetszennyezés formáival és hatásaival,



a környezetvédelem lehetőségeivel,



lakóhelyünk természeti értékeivel,



lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.

2.

A környezeti nevelés a tagozat minden pedagógusának, illetve minden tanórai és

tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3.

A tagozat környezeti nevelését elsősorban a következő tevékenységi formák szolgálják:

A természet része az élettelen környezet is. Sok érdekes jelenségei, mint például a víz csodálatos sokfélesége, különböző halmazállapotai, a szivárvány, a fény, amely minden élet forrása. A természeti erők hatására állandóan változik környezetünk, melybe nagy szerepet játszik az emberek gondatlansága is. Ezért a természet a közeli és tágabb környezet megismerése fontos tanulóink számára. Környezetünk védelmének alapfeltétele a megismerés. Hiszen ha valakit rabul ejt a „természet varázsa”, jobban megbecsüli, óvja, védi a természeti környezetét. A környezeti nevelést és a testmozgást összekötő tevékenységek alkalmai: Állatok Világnapja

október 4.

Barlangok Napja

június 25.

Béke Napja

január 31.

Föld Napja

április 22.

Földünkért Világnap

október 21.

Környezetvédelmi Világnap

június 5.

Madarak fák napja Gyógynövénykert

május 3. vasárnapja létesítése

iskola

udvarán

gyógypedagógus

vezetésével

környezet és természetismeret illetve technika órák során. Feladat a palánták ültetése, gyomlálás, öntözés, ápolás. A vetélkedők vegyes csoportokban (alsó és felső tagozat) létrehozásával forgószínpad formájában történnek. Az öt állomás vegyesen tartalmaz mozgásos és szellemi feladatokat az adott témával kapcsolatban. A versenyek során tanulóink bővítik és elmélyítik ismeretüket a témával kapcsolatban. A játékos vetélkedőkön nyújtott teljesítményüket állomásonként pontokkal jutalmazzuk melyet a menetlevélen írásban rögzítjük. Értékeléskor minden tanuló kap jutalmat az elért eredmények alapján.

117 A vetélkedők során a játékok összeállításánál fontos szempont, hogy tanulóink a játékok alkalmával megtanulják tisztelni és védeni az őket körülvevő környezetet. A játékos tanuláson kívül a mindennapi élet gyakorlatában is alkalmazzuk a környezetvédő magatartásra nevelés szempontjait. Úgy, mint: a lakókörnyezet, az iskola valamint annak környékének tisztántartása folyamatosan, havonta a tisztasági verseny keretén belül történik az értékelés, jutalmazás mellyel motiváljuk tanulóinkat. Félévente az összegyűjtött pontok alapján tárgyi jutalommal (torta) történik az összegzés. Az értékelés 0-10. –ig. tartó pontozással megy végbe. Minden héten osztályonként két tanuló kijelölése történik egészségőr és virágfelelős címen. Feladatuk: o

szellőztetés minden szünetben és tanítás után,

o

tábla tisztántartása,

o

padok rendbetétele,

o

tanulótársaik külső megjelenésének megfigyelése. Amennyiben ápolatlanságot fedeznek

fel jelentik a pedagógusnak. o

Fokozatosan ellenőrizzük és vigyázunk az érzékszervi sérült, gyengén látó, szemüveges

tanulókra.

a szelektív hulladékgyűjtés, tavaszi virágpalánták ültetése, gyógynövénykert létesítése és a növények gondozása, ápolása, télen a nem költöző madarak gondozása, váltócipő használata, komposzt készítése a növények ápolásához, környezetbarát eszközök használata, fali dekorációk aktuálissá tevése termésből készült képekkel.

A nevelés fő feladatai egymással összefonódva valósulnak meg, mind a tanórai, mind a tanítási órán és az iskolán kívüli nevelés, oktatás folyamatában, a tapasztalatok a gyermekek egész személyiségében integrálódnak együttműködésük révén válnak belső alakító, fejlesztő tényezővé.

A tagozat egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:

118 a tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében, tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat, a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében

–

foglalkoznak

az

egészség

megőrzésének

szempontjából

legfontosabb

ismeretekkel 

a táplálkozás,



az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás,



a családi és kotráskapcsolatok,



a környezet védelme,



az aktív életmód és a sport,



a személyes higiénia,



a szexuális fejlődés területén.

2. Az egészségnevelés a tagozat minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3. A tagozat egészségnevelését elsősorban a következő tevékenységi formák szolgálják: Az általános szabályozáson túl e területen szükség a sajátságos megkülönböztetésre, többletjogok, de inkább többletfeltételek biztosítására annak érdekében, hogy az állampolgári jogokban megfogalmazott egészségügyi ellátás megillesse a fogyatékos személyt. Az ellátás során figyelemmel kell lenni a fogyatékosságából adódó szükségleteire. Biztosítani kell számára az állapota javításához, illetve a romlás megelőzéséhez szükséges rendszeres és hatékony egészségügyi ellátást. Törekedni kell arra, hogy az ellátás segítse elő a fogyatékos személy rehabilitációját, társadalmi beilleszkedését, valamint, hogy ne erősítse betegtudatát. Ebből következik a KOT 41.§ (5) bekezdése és a 26/1997. évi NM rendelet 6.§ alapján történő fogászati vizsgálat tanévenként két alkalommal, a kéthavonta történő védőnői vizsgálat, illetve az életkor szerinti védőoltások, a szomatikus állapot felmérése félévenként. Az egészséges nevelés fontos alapja a mindennapi testmozgás ennek érdekében az alapfokú nevelési-oktatási szakasz bevezető, kezdő, alapozó és fejlesztő szakaszába tartozó tanulók számára minden reggel 7 óra 30 perctől-7 óra 55 percig tartó szabadon választható sportolási tevékenység az asztalitenisz illetve zenés torna. Délután a napközis foglalkozások során kötelező a bevezető és kezdő szakasz tanulói számára 12 óra 45 perckor kezdődő és 13 óra 5 percig tartó egészségfejlesztő testmozgás játékos formában.

119 Az alapozó és fejlesztő szakasz tanulói számára délután a napközis foglakozások során kötelező 13 óra 35 perckor kezdődő és 13 óra 55 perckor befejeződő egészségfejlesztő testmozgás. Tanulóink sajátos neveléséből adódóan a 45 perces tanórák során az óra menetébe 5-10 perces játékos testmozgást iktatunk be a tananyag, illetve az adott óra témájához szorosan kapcsolódva. Az egészségnevelés és vele szoros kapcsolatban lévő testi nevelés céljának megfelelően az egész szervezet sokoldalú, arányos és harmonikus fejlesztésével a teljesítőképességet növeljük, különösen a légző és vérkeringési szerveknél – a végtagok, a törzs hajlító és feszítő izmainál – valamint arra törekszünk, hogy a központi idegrendszer mozgáskiváltó és irányító, ellenőrző működését korrigáljuk, alakítsuk. Ez utóbbi feladatcsoport segíti a pedagógusok munkáját a sajátos

célkitűzésekben

melyek

során

a

sajátos

nevelést

igénylő

gyermekek

mozgásnevelésében, jelentkeznek: így hibás mozgások javítása, főleg az összerendezett mozgások zavartalan lefolyásának biztosítása. A sajátos nevelést igénylő gyermekek számára az új mozdulatok elsajátításánál a nehézséget nem annyira a szükséges fizikai erőkifejtés jelenti, mint a mozdulat vagy mozgássor pontos beidegzése. Így a testi fejlesztéssel párhuzamosan a fogyatékos gyermekek mozgásnevelésében célként jelentkezik az idegrendszer teherbírásának fokozása, működési hiányainak pótlása is

XIV.

A TANULÓK MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI

A magatartás és szorgalom értékelési rendszere segíti az iskola nevelési és oktatási céljainak megvalósítását, a tanulók önismeretének fejlődését a szocializáltság elérését. A magatartás értékelésének szempontjai: -

A házirend és az iskolai elvárások, normák elfogadása, betartása,

-

A közösséghez és annak tagjaihoz való viszony,

-

Az együttélés, a társas kapcsolatok, a közösségi normák elfogadása az iskolán belül és

kívül, -

A tanuláshoz való viszony

-

Az iskola képviselete

A magatartás minősítése: -

Példás az a tanuló, aki minden szempontnak következetesen megfelel, nincs osztályfőnöki

figyelmeztetése sem.

120 -

Jó az a tanuló, aki kisebb hiányosságokkal felel meg a szempontsornak, nincs

osztályfőnöki intője. -

Változó az a tanuló, aki a szempontsornak nem felelt meg folyamatosan, osztályfőnöki

intője van. -

Rossz az a tanuló, aki a követelményeknek sorozatosan nem tesz eleget, osztályfőnöki és

igazgatói intője van. A magatartás és szorgalom értékelésénél maximálisan figyelembe vesszük az önmagához képest elért pozitív változást, fejlődést. Szorgalom értékelési szempontjai: -

Motiváltság, az egyes tantárgyak követelményeinek eléréséhez tett erőfeszítést, akarat,

-

Többletfeladatok vállalása, ellátása,

-

A közösségért végzett munka, a társak megsegítése, a kisebbek gondozása.

A szorgalom minősítése: -

Példás az a tanuló, aki maximálisan megfelel az elvárásoknak, a szabályokat betartja.

-

Jó az a tanuló, aki a követelményeket általában teljesíti.

-

Változó az a tanuló, aki hozzáállásából, motívumaiból eredően a követelményeknek nem

felel meg folyamatosan. -

Hanyag az a tanuló, aki nem is igyekszik megfelelni az elvárásoknak, vagy szándékosan

szembe helyezkedik, elutasítja azt.

121

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK I.

A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól.

II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1.

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. -

A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden

tanév

végén

írásban

értékelik

a

pedagógiai

programban

megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. 2.

A 2016-2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.

III. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: -

az iskola igazgatója;

-

a nevelőtestület bármely tagja;

-

a nevelők szakmai munkaközösségei;

-

Közalkalmazotti Tanács

-

a szülői munkaközösség;

-

az iskola fenntartója.

2. A tanulók a pedagógiai program módosítását a diákönkormányzat képviselői útján az iskolavezetésnek, javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni az SZMK és a DÖK véleményét.

122 4. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését. 5. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az első és az ötödik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni. IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. 2. A házirend elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www.zrinyi-gyal.sulinet.hu 3. A

pedagógiai

programról

minden

érdeklődő

tájékoztatást

kérhet

az

iskola

igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. 4. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: -

az iskola honlapján;

-

az iskola fenntartójánál;

-

az iskola irattárában;

-

az iskola könyvtárában;

-

az iskola nevelői szobájában;

-

az iskola igazgatójánál;

-

az iskola igazgatóhelyetteseinél;

-

a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél;

123

Pedagógiai Program – fenntartóra háruló többletkötelezettségek részletezése A táblázatot a Pedagógiai Programban szereplő minden többletkötelezettségre kérjük kitölteni, függetlenül attól, hogy az a mostani módosításkor került-e a programba vagy már korábban is szerepelt ott. A többletkötelezettségből adódó fenntartóra háruló várható összes költség egy tanévben (Ft-ban)

A megvalósításhoz szükséges személyi feltételek

A megvalósításhoz szükséges tárgyi feltételek

Helye az alapdokumentumban (oldalszám)

655.000

3 fő testnevelő tanár

megvannak

35. oldal

445.000

rendben, szabadidőszerv. rendben

rendben

36.old., 38. old.

80.000

rendben

80. oldal

100 Ft/tanuló

53.100

létszámfüggő

35. oldal

Ezek kötelezőn belüli foglalkozások

130.000

34. old., 35.old.

Évek óta hagyományosan megrendezett programok

50.000

31.old., 34. old., 35.old.

A Többletkötelezettség többletkötelezettség tartalma rövid indoklása

Zrínyi M.Á.I.Gyál

Gyálon kívüli sportversenyekre szállítás

Zrínyi M.Á.I. Gyál

Városi szintű versenyek,-jutalomtárgyak, vendéglátás

Zrínyi M.Á.I. Gyál

Jutalomkönyvek

Zrínyi M. Á.I. Gyál Zrínyi M.Á.I.Gyál

Zrínyi M. Á.I. Gyál

PM.Diákszövetség kötelező bef.díj Szakkörök, tanórák,rajz, kémia, technika Helyi, iskolai vetélkedők, tanórán kívüli programok

Eddig is emelt szintű testnev.okt.volt, eredményesség érdekében minél több versenyeredmény Szabadidős prog.+ iskolánk által rendezett VÁROSI versenyek, eddigi hagyományos programok kitűnő tanulók év végi jutalmazása

124

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK

A Zrínyi Miklós Általános Iskola Pedagógiai Programjának elfogadása és jóváhagyása a nevelőtestület a 2013. év április 3. napján tartott ülésén elfogadta.

(Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a jegyzőkönyv-vezető és a hitelesítők aláírása.)

A Zrínyi Miklós Általános Iskola Pedagógiai Programját a mai napon jóváhagytam.

Gyál, 2013. április 3.

................................................. J u h á s z Ida igazgató

125

A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA 2013. május 9.

126

Jut., Vendég vendéglát. látás összesen Szállítás

Jutalmazás/ díj,

SPORTVERSENYEK Helyi versenyek Városi teremlabdarúgó bajnokság Kupa, érem Mikulás napi váltóverseny Édesség jutalom Óvodások versenye, a Zrínyi tornacsarnokában Városi Zrínyi Kapitánylabda Kupa Kupa, érem Összesen: Körzeti versenyek Mezei futóverseny Terem atlétika ócsán Mezei futóverseny Tápiószecsőn Egyéni 3 és 4 próbabajnokság, Hernádon Teremlabdarúgó Diákolimpia Örkényen Játékos váltóverseny Dabason Kispályás labdarúgó Diákolimpia III. korcsoport- Vácon IV. korcsoportSzigetszentmiklós Kézilabda Diákolimpia III. korcsoport - Örkény IV. korcsoport - Abony Kosárlapba bajnokság - Gödöllő Összesen: Megyei versenyek Atlétika - SNI(fogy.) - Gyömrő Mezei futóvereny - Tápiószecső Megyei 3 és 4 próbabajnokság Albertirsa Játékos váltóverseny- Abony Diákolimpia - Vác - kispályás labdarúgás Kézilabda - Abony Kosárlabda - Százhalombatta Összesen: Országos versenyek Mezei futóverseny - Gödöllő 3 és 4 próbás bajnokságok - Tata Kispályás Labdarúgó Diákolimpia Pécs Nagy Sportágválasztó - Budapest Atlétika /SNI-enyhe fokban ért.fogy.) Zánka SPAR Futóverseny - Budapest Diáksportszövetséghez kötelező díjbefizetés (biztosítja az ingyenes részvételt a Diákolimpián) 100 Ft/tanuló Összesen: Mindösszesen:

40000 25000

50000 20000

40000 105000

70000

175000 45000 45000 63000 45000 45000 50000 Alapítvány Alapítvány Alapítvány Alapítvány Alapítvány

293000 23000 63000 50000 50000 40000 50000 46000 322000 Alapítvány Alapítvány Alapítvány Alapítvány Alapítvány Alapítvány

53000 15800

175000

322000 655000

127

Helyi tanulmányi versenyek Jutalomkönyv Oklevelek Emléklapok Vendéglátás 1. Városi matematika verseny 36.000 20.000 18.000 15.000 2. Városi helyesírási verseny 36.000 20.000 18.000 15.000 Iskolai Szavalóverseny 15.000 1. Iskolai Szépkiejtési verseny 10.000 2.Iskolai Mesemondó verseny 8.000 15.000 Összesen: 80.000 80.000 36.000 30.000

37.-38. oldal

128

Levelezős tanulmányi versenyek 1. Zöld béka ( alsós körny.véd.term.ismeret 2. Bendegúz – magyar

Nevezési díjak vagy továbbjutás esetén utazási költség 3.900

20.000 3. Alsós komplex verseny 4. oszt. 4. Szövegmanó 5. Időutazó – történelem 5.-6. osztálynak 6. Mesemondó verseny 1.-4. évf. 7. Matek-Guru 4 fős csapat Kárpát-medencei levelezős matematikai verseny 1. és 2. forduló 8. Bólyai –matematika verseny - Ócsa Nevezési díjak összesen: Utazási költség összesen:

2.000 11.600 1.000 Döntő – Nyíregyháza 26.000 + 31.500 utiktsg.

Utazás: buszktsg.: 18.000 38.500 85.500

129

Hagyományos rendezvényeink, ünnepeink 1. Zrínyi nap ( részletes program mellékelve)

2. FÖLD NAPJA

3. Kihívás napja – május 23.

4. Szakmai nap -

5. Csipegető

6. Karácsonyi ünnepély

7. Márton napi bál 8. Farsangi bál 9. Kisze-báb égetés 10. Műveltségi vetélkedő

11. Iskolakönyvtárak Világnapja

Kiadás: 1. Légvár 2. Gyermekelőadás (zenés –énekes műsor 3. vendéglátás, akadályverseny díjazottjai Összesen: A többi kiadás: Alapítványból - „Akikre büszkék vagyunk” – címmel rendelkező tanulók buszos kirándulása az Állatkertbe – külön busszal – ottani vetélkedővel - buszköltség: - tárgyi eszközök, jutalmak: Összesen: Sportfoglalkozások, váltó- és sorversenyek játékos sportvetélkedők Jutalmazás, eszközigény:

Minden év április valamennyi oktatáshoz kapcsolódó intézmény, óvodák, szakszolgálatok vezetőinek, dolgozóinak meghívása - Bemutató óra, szakmai eszmecsere - Vendéglátás: Minden év márciusában, leendő elsősöknek iskola bemutatása – 6 helyszínen, közvetlen foglalkozás szervezése számukra ( a nap végén nagycsoportos óvodások és szüleik megvendégelése, ill. a nekik készült ajándéktárgyak átadása - Tárgyi eszközigény: - Vendéglátás Összesen: Minden osztály ajándékot kap az SZMK és Alapítvány segítségéből Iskolai dekorációhoz ( támogatást kértünk) ( november hónapban) Tárgyi eszközigény, jutalmazás: (minden év februárjában) jelmezesek jutalmazása, vendéglátás ( Alapítvány, SZMK) Télűző néphagyomány ( miden év február) Alsó tagozat Felső tagozat – költészet napja alkalmából, Könyvjutalom, édesség –Olvas az egész iskola

45.000 55.000 36.000 136.000

45.000 25.000 60.000

50.000

35.000

20.000 15.000 35.000

30.000

20.000 20.000

130

131

PROGRAMOK 800 órától

KÖZÖS MEGEMLÉKEZÉS ZRÍNYI MIKLÓS születésnapja alkalmából

Juhász Ida igazgató asszony köszöntője VERS

820 – tól MŰSOROS MEGNYITÓ (Fülöp Vanda csoportja)

ZRÍNYI MIKLÓS KÖLTŐ, HADVEZÉR SZOBRÁNÁL VIRÁGOK ELHELYEZÉSE

132

8.45 - 9.00 REGGELI ÉTKEZÉS 900-tól PROGRAMOK AZ ALSÓSOK RÉSZÉRE

10 órától A TORNACSARNOKBAN MIKOLA

PÉTER

ÉNEKES

„Öröm és jókedv szigete” műsorát látjuk, ahová szeretettel várjuk „KIS GÓLYÁINKAT” A JÖVENDŐ ELŐSÖKET!

133

FELSŐSÖK PROGRAMJA 900 -tól AKADÁLYVERSENY - Indító: Both Ildikó, 1. sz. terem TOTÓ- Zrínyi Miklós életéről - Novák Edit 2. sz. terem Versbe szedve - Zrínyiről verselünk - Stadler Marika 3. sz. terem – Zrínyi életútjának főbb helyszínei a térképen! – Tircsi István 4. sz. terem Darts verseny – Dr. Simon Natália 5. sz. terem Zrínyi korabeli harci eszközök csupa e–vel - Magyarosi Andi 6. sz. terem Történelmi arcképcsarnok - Holczer Szilvia 7. sz.terem Zrínyiről – rejtvény - Juhászné Szenyei Gabriella 8. sz. terem (Ifjúsági tagozat terme) „Csak jó szerencse semmi más!” Öt kérdés - öt válasz Zrínyi életéből! – Szalai Ildikó Párosítsd össze a kérdéseket és a válaszokat! 9. Ebédlő előtere /Udvar – Golyó kapkodó! - Kerekes Zsuzsi 10 dobás - 10 esély Az udvaron – Csapatverseny - Zrínyi katonái címmel (Osztályokból 10 fős csapatok)- Bíró Etelka, Mészáros Gábor, A nap irányítását szervezik : Juhász Ida igazgató Asztalos Éva és Surányi Kati igh. Juhászné Szabó Magdolna mkv. és Reegn Frigyesné (fotó és ált. irányítás)

134

DÉLUTÁNI PROGRAMOK 12-13 óra között „KUKTÁK VERSENYE” „AZ I. HELYEN”

14 ÓRÁTÓL A GYÁLI MAZSORETTESEK MŰSORA 14 ÓRA 30-TÓL SPORTMÉRKŐZÉS TANÁR –DIÁK

PROGRAMJAINKRA

SZERETETTEL VÁRUNK MINDENKIT!

135

Ünnepeink, ünnepélyeink 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

( Ped.Prog. 34. old. )

Tanévnyitó ünnepély Október 6. Aradi vértanukról megemlékezés ( iskolai) Október 23. iskolai ünnepély karácsonyi ünnepély Béke Világnapja január 23. ( rádión keresztül iskolai műsor) Nőnapi megemlékezés Március 15. – iskolai ünnepély Költészet napja – április 11. – rádión keresztül, rövid műsor Anyák napja – osztálykeretben Június 4. „Határtalanul” pályázattal egy időben Megemlékezés Trianonról ( rádión keresztül, rövid műsor) 11. Zrínyi Nap – május 1. – Zrínyi születésnapja - Egész napos program 12. Ballagás 13. Tanévzáró ünnepély – Zrínyi díj kiosztása

136

Jegyzőkönyv Rendkívüli értekezlet a pedagógiai Program és az iskolai SZMSZ módosításáról.

Készült: 2013. 05. 09-én 13 órakor, a Zrínyi Miklós Általános Iskola rendkívüli munkaértekezletén. Jelen voltak: Jelenléti ív mellékelve Juhász Ida: Megnyitotta az értekezletet, elmondta, miért volt szükség a két dokumentum módosítására. A részletesen kidolgozott költséggel járó programokat, tervezett rendezvényeket, versenyeket ismertette. Ezután kérte a jelenlévők véleményét, esetleg egyetértését, az ismertetett módosítással kapcsolatban. Mivel teljes egyetértésről biztosították a jelenlévők, ezért nyílt szavazásra bocsájtotta a Ped. Program és az SZMSZ módosítását. Kézfeltartással, nyílt szavazással, a jelenlévő 39fő elfogadta a Zrínyi Miklós Általános Iskola Pedagógiai Programjának, és Szervezeti- és Működési Szabályzatának a módosítását:

3/2013. sz. Nevelőtestületi határozat A gyáli Zrínyi Miklós Általános Iskola a Pedagógiai Program és az SZMSZ módosításának véleményezésére és elfogadására tartott rendkívüli értekezletén 39igen szavazattal, az alábbi határozatot hozta: 1. Gyáli Zrínyi Miklós általános Iskola Pedagógiai Programja 2. Gyáli Zrínyi Miklós általános Iskola Szervezeti és működési Szabályzata A két dokumentum módosítását az intézmény nevelőtestülete elfogadta. kmf. A jegyzőkönyvet készítette:

/: Ormosné Surányi Katalin:/ igazgatóhelyettes

Juhász Ida igazgató

Hitelesítették:

/:Mrázné Laki Mária:/ KT. tag.

/: Kozma Hajnalka :/ Szakszervezeti képviselő

137

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

A Zrínyi Miklós Általános Iskola Pedagógiai Programját az iskolai diákönkormányzat a 2013.05.09 napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

………………………………… Reegn Frigyesné DÖK munkát segítő pedagógus

A Zrínyi Miklós Általános Iskola Pedagógiai Programját az iskolai szülői munkaközösség a 2013.05.09 napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. ………………………………….. Terbe Györgyi SZMK elnöke

A Zrínyi Miklós Általános Iskola Pedagógiai Programját a Közalkalmazotti Tanács a 2013.05.09 napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

………………………………… Asztalos Józsefné KT elnök