PEDAGÓGIAI PROGRAM Csány-Szendrey Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

PEDAGÓGIAI PROGRAM Csány-Szendrey Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

2013.

Pedagógiai Program

Csány-Szendrey Általános Iskola és AMI

Tartalom Bevezetés .................................................................................................................................... 4 Küldetésnyilatkozat .................................................................................................................... 5 Iskolánk története ....................................................................................................................... 6 Iskolánk legfontosabb jellemzői, adottságai .......................................................................... 6 Iskolánk személyi és tárgyi feltételei ..................................................................................... 8 Iskolánk hagyományos rendezvényei és programjai ............................................................ 10 Iskolánk belső és külső kapcsolatai ...................................................................................... 18 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai..................................................................................................................................... 19 Alapelveink .......................................................................................................................... 19 Céljaink és feladataink ......................................................................................................... 19 Eszköz- és eljárásrendszerünk .............................................................................................. 21 A pedagógusok helyi feladatai ................................................................................................. 22 Osztályfőnöki munka tartalma, osztályfőnök feladatai ........................................................ 23 Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladataink .............................. 24 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok, önálló intézményi innováció ...... 25 Iskolánk egészségnevelési programja ...................................................................................... 29 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv .................... 34 Iskolánk környezeti nevelési programja ................................................................................... 35 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ........................ 45 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ................................................ 46 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ................................................... 48 A tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkózását segítő program .................................. 49 A szociális hátrányok enyhítését szolgáló program ............................................................. 51 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, és minőségbiztosítási rendszere................................................................................................................................... 52 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel ...................................................... 53 A szülő, tanuló, pedagógus és intézményi partnerek kapcsolattartása, együttműködésének formái, az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei ................................................... 54 Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és magasabb évfolyamára lépésének elvei, feltételei .................................................................................................................................... 55 Iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai .......................................................... 56 Partnerség és hálózatosodás ..................................................................................................... 57

Pedagógiai Program


Kompetencia alapú oktatás....................................................................................................... 58 A kompetencia alapú oktatás megismerése, módszertanának elsajátítása és használata az oktató-nevelő munka során .................................................................................................. 62 3 hetet meghaladó projektek a Csány-Szendrey Általános Iskola és AMI-ban ....................... 95 I. téma: „Tiszta vizet a pohárba” .......................................................................................... 95 II. téma: „Keszthely, város a Balaton ölelésében” ............................................................... 97

Pedagógiai Program


Bevezetés Pedagógiai programunk: · a 2004/2005-ös tanévben - az 1. osztályban felmenő rendszerben - életbe lépett · valamint a 2008-ban és 2010-ben módosított Pedagógiai Program átdolgozása A program újabb felülvizsgálata az alábbiak következtében vált szükségessé: · a 20/2012.(VIII-31.) EMMI rendelete · a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény Iskolákban folyamatosan követnünk kell a törvényi változásokat. A Köznevelési Törvény, így iskolánk kiemelt célja, hogy a köznevelési rendszeren belül segítse elő a gyermekek harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik,ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, alapműveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén. Ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat neveljen. Intézményünk kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás. El kell fogadnunk azt is, hogy az iskola szolgáltató intézmény. Az oktatás piacosodik, gazdasági versenytényezővé válik. A piaci igények versenyképes tudást követelnek. Elvárják az iskolától, hogy a gyerekekben társadalmilag hasznos képességeket alakítson ki: · · · · · ·

konstruktív életvezetésre való igényt folyamatos tanulásra és önfejlesztésre való igényt a tolerancia képességét kommunikációs és együttműködési képességeket idegen nyelvi kommunikáció képességét kezdeményező és vállalkozói képességet

Az iskolának alkalmazkodnia kell ezekhez az igényekhez, folyamatos megújulásra készen. Ehhez állandóan figyelni és értékelni kell az iskola legfontosabb partnereinek (szülők, tanulók, fenntartó) igényeit és elvárásait. A Csány-Szendrey Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola eddig kialakított és további fejlesztésre váró hagyományaira építve, széles tevékenységkínálattal, a gyerekek sokoldalú fejlesztésével és a fenntarthatóság pedagógiájának felhasználásával törekszik a kor kihívásainak megfelelni.

Dósa Zsolt igazgató 4

Pedagógiai Program


Küldetésnyilatkozat Olyan iskolát szeretnénk: · ahová a gyerekek szívesen járnak, mert megértő, motiváló és szerető légkör veszi körül őket · ahol a természetes gyermeki kíváncsiságot megőrizve, az életkori sajátosságaiknak megfelelő módszerekkel tanulhatnak a diákok · ahol a széleskörű tevékenységkínálat segítségével a gyerekek képességei sokoldalúan fejlődhetnek, és a tanulás motivációs alapja a sikerélmény · ahová mindezekért a szülők szívesen hozzák gyermekeiket · ahol a tantestület minden tagja fontosnak érzi magát, megtalálja azt a tevékenységet, amelyhez a legjobban ért és alkotói szabadsága kibontakozhat · amelyik rugalmasan képes alkalmazkodni a társadalmi elvárásokhoz, a tanulók, a szülők és a fenntartó igényeihez A társadalom elvárása iskolánktól „ Szülötte vagy tán gyáva kornak, Lelkedben eszmék gyulva forrnak S nincs tárgy, kiöntened? Tettekre híni fel a vásott Idők fiát szent hivatásod, Munkára költened!” (Arany János) Tanulóink elvárása iskolánktól „Amit az iskolának el kell végeznie, elsősorban az, hogy megtanítson nekünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson arra, hogy szeressük azt, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretnénk csinálni.” (Szentgyörgyi Albert) A tantestület elvárása önmagától „Ha mindig ugyanazt csinálod, mint eddig, akkor annyit is érsz el, mint eddig, de ha valami újat, mást izgalmasat szeretnél, gondolj arra, mi állhat még előtted!”

(Ismeretlen szerző) 5

Pedagógiai Program


Iskolánk története A Csány-Szendrey Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola két volt iskola, a CsánySzendrey Belvárosi Általános Iskola és a Csokonai ÁMK utódintézménye. A két oktatási intézmény Keszthely Város Képviselőtestülete 2007. július 24-i határozatát követően egyesült Csány-Szendrey ÁMK néven. Alapító okirata 2008. 01. 31-én került kiadásra. Az új intézmény tulajdonképpen három iskola hagyományait, munkaformáit megőrizve végzi nevelő-oktató munkáját: · Szendrey Júlia Általános Iskola /alapítva 1882-ben/ · Csány László Általános Iskola /alapítva 1929-ben/ · Csokonai ÁMK /alapítva 1985/ A Képviselőtestület határozatát követően a Székhelyiskola és a Tagintézmény jó együttműködéssel alakítja munkaformáit, megőrizve és továbbfejlesztve a két telephely hagyományait. A nevelő-oktató munkában a nevelőtestület tehetsége, tenni akarása mutatkozik meg.

Iskolánk legfontosabb jellemzői, adottságai ·

·

·

·

·

·

Iskolánk Keszthely nyugati oldalán helyezkedik el. Ez meghatározza az iskolába járó tanulók összetételét. A városban lakó gyerekek mellett közel 20% a szomszédos településekről hozzánk járó tanulók aránya. Választható idegen nyelvünk az angol és a német, melyeket az iskolaotthon keretein belül 1. és 2. évfolyamokon játékos formában, majd 3. évfolyamtól tanítjuk - emelkedő óraszámban, csoportbontással. A fenntartó engedélyével a 2009/2010-es tanévtől megkezdődött az emelt szintű idegen nyelv oktatás felmenő rendszerben német és angol nyelvből. Alsó tagozatunk nagy hagyományokkal rendelkező iskolaotthonos formában működik, ami a szülők részéről nagyon keresett. Felső tagozaton tanulószobai ellátás vehető igénybe. Valamennyi tanulónk számára igény szerint biztosítjuk az étkezést. Az iskola tanulmányi átlaga kimagaslóan jó. Diákjainknak szinte 100 %-a továbbtanul gimnáziumban vagy szakközépiskolában. A felzárkóztató munkának köszönhetően hosszú évek óta alacsony az osztályismétlő gyermekek száma. Kiemelt szerepet kap az idegen nyelvtanulás, a számítástechnika, a sport, ének-zene oktatása és a művészeti nevelés keretein belül a modern tánc oktatás (dráma, néptánc, média). Ezeket a tantárgyakat csoportbontással oktatjuk. Az iskolába érkező tanulási vagy magatartási gondokkal küzdő gyermekeink száma sajnálatosan évről-évre nő. A két telephelyen 20 körüli létszámú SNI-s gyermek és közel 50 fő BTM nehézséggel küzdő gyermekkel foglalkoznak folyamatosan iskolánk fejlesztő pedagógusai. A létszám növekedése óta igényeljük a Zöldmező Utcai Általános Iskola pedagógusainak részvételét a felzárkóztatásban, óraadóként. Iskolánk egyik épületegyüttese műemlék jellegű, a másik modern. Sajátos környezetük a gyerekek számára nevelő értékű. 6

Pedagógiai Program · ·


Nagy udvarunk, sportpályánk, tornatermünk biztosítja a gyerekek számára a szabad mozgást. Iskolánkat a Reményhez és a Gyermekekért Alapítványok támogatják, anyagilag is hozzájárulva a nevelő-oktató munka színvonalának emeléséhez, tevékenységeink bővítéséhez illetve a tárgyi feltételeink javításához.

Az ALAPÍTÓ OKIRAT tartalmából: A köznevelési intézmény neve: Csány-Szendrey Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola /Székhelyiskola, Tagintézmény/ OM azonosító: 037491 Típusa: Összetett iskola · Általános iskola · Alapfokú Művészeti Iskola Az alapító szerv neve és székhelye: Emberi Erőforrások Minisztériuma 1054 Budapest, Akadémia utca 3. A fenntartó neve és székhelye: Klebelsberg Intézmény Fenntartó Központ 1051 Budapest, Nádor u. 32. Köznevelési és egyéb alapfeladata: · általános iskolai nevelés oktatás § nappali rendszerű iskolai oktatás /alsó, felső tagozat/ · sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása · integrációs felkészítés · képesség-kibontakoztató felkészítés · tanulószoba és iskolaotthonos ellátás · alapfokú művészetoktatás / táncművészeti ág · iskolai könyvtár Férőhelyek száma: Általános Iskola: 850 fő Alapfokú Művészeti Iskola: 200 fő Az Alapító Okirat kiadásának dátuma: 2014.

7

Pedagógiai Program


Iskolánk személyi és tárgyi feltételei Személyi feltételek: Tantestület Iskolánk tantestülete szakmailag képzett, munkájuk iránt elkötelezett emberekből áll. Igénylik a folyamatos továbbképzést. Szakos ellátottságunk teljes. Tantestületünk fontos törekvése, hogy egységes pedagógiai értékeket közvetítő nevelői közösséget alkosson. Oktató-nevelő munkát segítők Iskolánkban az oktató-nevelő munkát segítőknek nagy szerepe van abban, hogy évek óta alacsony a bukások és évismétlések aránya. Az egyénre szabott fejlesztés abban segít, hogy a tanulók az osztályközösségbe jobban beilleszkedjenek, sikeresebben teljesítsenek. A fejlesztő pedagógiai munkát ellátó nevelők a két telephelyen alsó és felső tagozatos tanulókkal foglalkoznak folyamatosan kiscsoportos keretben, felhasználva a szenzomotoros integrációs terápiát a tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermekek fejlesztésében. A logopédiai terápia és a fejlesztés fontos összetevője ez a speciális eszközökkel végzett mozgásfejlesztés. Az SNI besorolású tanulókkal gyógypedagógus, pszicho-pedagógus foglalkozik, a felsőtagozatosok problémáinak szakszerű kezelésében nyújt segítséget. Munkájuk területei: · magatartási problémák kezelése: § önkontroll, önszabályozási készség fejlesztése § új értékrend kialakítása § „én” erősítése · pszichés problémák kezelése: § szorongások, gátlások oldása § serdülőkori problémák kezelése § önértékelési problémák rendezése · tanácsadás szülőknek, pedagógusoknak konfliktusok kezelésében Munkatársaink szoros kapcsolatban állnak a szülőkkel és a városi nevelési és gyermekjóléti intézményekkel, szükség esetén szakvizsgálatot kezdeményeznek a gyermek érdekében. Könyvtáros kolléganőink barátságos környezetet alakítottak ki iskolánk könyvtáraiban. Folyamatos versenyeket hirdetnek, amelyek a gyermekek olvasóvá nevelésében segítenek. Könyvtáraink jól felszereltek, alkalmasak olvasásra, kölcsönzésre és kutatómunkára. Oktatást közvetlenül segítők Az iskolában folyó oktató-nevelő munkához rendkívül fontos hátteret 1-1 fő iskolatitkár biztosítja telephelyenként. Sokat tesznek a zavartalan működés feltételeinek megteremtéséért. 8

Pedagógiai Program


A takarítást és karbantartást a GESZ állományába tartozó takarítók és egyéb szakemberek látják el. A gyermekek étkeztetését az Asbóth SZKI konyhája biztosítja. Tárgyi feltételek: A Csány-Szendrey Általános Iskola és AMI két épületegyüttesből áll. Iskolánk Székhelyintézményét a Főépület és a FORFA épület alkotja a Fodor utcában. Sajátos adottságunk, hogy a felső tagozatos osztályok külön épületben, a FORFÁBAN helyezkednek el. Osztálytermeink általában tágasak, a jelenlegi maximális osztálylétszámokra (30 fő) megfelelőek. A Főépületben került elhelyezésre az alsó tagozat. A Főépületben levő korszerű sportcsarnok, tanulóink valamennyi testnevelési foglalkozásának, és városi, területi, megyei, országos sportrendezvények lebonyolításának színtere. Ebben az épületben kialakított helyiségben fogadja a gyerekeket az iskolai védőnő és iskolaorvos. Iskolánk Tagintézményének három épületegyüttese a Deák Ferenc utcában található: A Deák utcai „B” épület műemlék jellegű. Ebben az épületben alsós és felsős osztályok tanítása-nevelése folyik. A Deák utcai „Köztes” épületében működik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Keszthelyi Tankerülete. A Deák utcai „A” épületben található a tornaterem, tornaszoba, számítástechnika- és fizika szaktanterem. Sportudvarunk és játszóudvarunk sok mozgási lehetőséget biztosít. Az udvari játékokat pályázat útján fejlesztettük. Fajátékai, gumiborítású játszó- és sportudvara közkedveltek a gyerekek körében. Az iskola taneszköz ellátása megfelelő. Tárgyi feltételeink otthonos és egészséges környezetet biztosítanak tanulóink egész napos foglalkoztatásához. A Csány-Szendrey Általános Iskola és AMI-ban működtető által fenntartott, a tanórán kívüli rendezvények helyszínéül szolgáló helyiségeket, területeket (udvar, sportcsarnok,...stb), az alábbi időpontokban kívánjuk igénybe venni: Székhelyiskola - Fodor utca 43. Iskolai tantermek: · 7.30 órától 16.00 óráig a Főépületben és a Forfában · ügyeletet ellátó iskolaotthonos és tanulószobai tanterem: 7.30 órától 17.00 óráig a Főépületben és a Forfában /1-1tanterem/ · heti két alkalommal épületenként 1 terem értekezletek, továbbképzések céljából Emeleti zsibongó: · művészeti oktatásra naponta 17.00 óráig 9

Pedagógiai Program


Sportcsarnok: · tanórák, délutáni tagozatos órák, sportkörök céljából naponta 16.00 óráig · iskolai ünnepek megemlékezések alkalmából eltérő időtartamban 18.00 óráig · iskolai bál alkalmával 18.00-05.00 óráig Főépület Aula: · rendezvények alkalmából eltérő időpontban 18.00 óráig Iskolaudvar: · tanulási időben a délelőtti és délutáni szabadidős, valamint sportfoglalkozások céljából 7.30-17.00 óráig · rendezvények esetén az általában jelzett időponttól eltérően 18.00 vagy 20.00 óráig Tagiskola - Deák F. u. 25. Iskolai tantermek: · 7.30 órától 16.00 óráig · ügyeletet ellátó iskolaotthonos és tanulószobai tanterem: 7.30 órától 17.00 óráig · heti két alkalommal 1 terem értekezletek, továbbképzések céljából 17.00 óráig Tornaterem: · tanórák, délutáni tagozatos órák, sportkörök céljából naponta 16.00 óráig · iskolai ünnepek megemlékezések alkalmából eltérő időtartamban 18.00 vagy 20.00 óráig Iskolaudvar: · tanulási időben a délelőtti és délutáni szabadidős, valamint sportfoglalkozások céljából 7.30 órától 17.00 óráig · rendezvények esetén az általában jelzett időponttól eltérően 18.00 vagy 20.00 óráig

Iskolánk hagyományos rendezvényei és programjai · Tanévnyitó- és tanévzáró és ballagási ünnepélyeket tartunk. · Év végén a 7.osztályosok virágkapuja búcsúztatja a 8. osztályosokat. · Iskolanappal, vagy Iskolahéttel ünnepeljük az iskola névadójának születésnapját, változó formában és tartalommal. · Az ifjúság edzettsége érdekében túrákat szervezünk. Évente megrendezzük a megyei szintű Csik Ferenc túrát. · Családi sportnapot tartunk Mikuláskor, Mikulás Kupa elnevezéssel, melynek célja a szülők és gyerekek játékos, közös testmozgása. · 1 tanítási napra eső tanulmányi kiránduláson vesznek részt tanulóink. · Természetjáró táborokat szervezünk. Hagyományosan szervezzük 3. 4., esetenként 5. évfolyamon is az Erdei iskola programját. · A megyei szintű, iskolánk által rendezett Csokonai Matematika Alapműveleti Verseny 21 éves hagyományra tekint vissza. · A művészeti nevelés erősítése érdekében évente Művészeti Kulturális Bemutatót és vizsgát tartunk. 10

Pedagógiai Program


· Kiemelten támogatjuk a tanulói önkormányzat (DIÖK) működését, a tanulók önállóságra való felkészítését segítjük, közéletiségre nevelünk. · Tanulmányi versenyeket és rendezvényeket szervezünk, tevékenyen részt veszünk városi, területi, megyei és országos pályázatokon, versenyeken, vetélkedődön. · Iskolai, és osztályokban rendezett farsang · Anyák Napja alkalmából édesanyák köszöntése · Mikulás napi rendezvény · Rendhagyó szaktárgyi órák előadók meghívásával · Nemzetközi Környezetvédelmi Napokhoz csatlakozó rendezvények · Városi óvodások részvételével gyermekprogramok · Csány-Szendrey napok · Csokonai sportnap · Családi Sportnap · Művészeti Nap · Ünnepélyek, megemlékezések :Október 6., Október 23., Karácsony, Kulturális bemutató, Március 15., Klubdélutánok · Christmas Party · Kézműves foglalkozások: Karácsonykor és Húsvétkor · Osztályok közötti versenyek · Iskolák közötti versenyek · Tankönyv kiadók által szervezett képzések, bemutatók · Az évenkénti Mikulás Napi sportkupát és Foci Kupát iskolánk szervezi · Október 10. - megemlékezés a névadó Csány Lászlóról · Bödör Kupa - fizikai kísérletek, számítástechnika versenyek · Csány emlékfutás · Papírgyűjtés · Halloween délután · Mikulás disco · Komplex matematika és fizika verseny · Sítábor · Farsang · Agyagozó tábor /nyári szünetben/ · Csodavár tábor /nyári szünetben/ · Karácsonyi műsor szülőknek és tantestületnek · Tantestületi nyugdíjas találkozó · Foci-kupa · Madarak, fák napja · Gyermeknap · A szülőknek és pedagógusoknak kétévenként „Alapítványi Bált” rendezünk, melynek bevételével az iskola programjait támogatjuk.

11

Pedagógiai Program


· Programot szervezünk a leendő elsőosztályos gyermekek szüleinek a beiskolázás előtt. (Kikeleti suli-buli) · Angol nyelvi tábort szervezünk nyári vakáció idején · Szünidőben szervezett külföldi kirándulások Értekezletek: · alakuló értekezlet · tanévnyitó értekezlet · munkaközösségi értekezlet · nevelési értekezletek · félévi és év végi osztályozó értekezletek · tantestületi munkaértekezletek · szakszervezet értekezletei · SZM választmányi értekezlet · Iskolaszék ülései · KT értekezletei · IMIP értekezlet Témanapok: a következő jeles napokat ünnepelhetjük változatos tevékenységi formákban: · Autómentes nap · Állatok Világnapja · Madárfigyelés Napja · Nemzetközi Gyaloglónap · Földünkért Világnap · Vizes élőhelyek Napja · Nemzetközi energiatakarékossági Nap · Víz Világnapja · Csillagászati Nap · Föld Napja · Madarak és fák Napja · Nemzeti parkok Napja · Környezetvédelem Napja · Óceánok Napja Tanórán kívüli lehetőségek · szakkörök · vetélkedők · kézműves foglalkozások · művészeti foglalkozások · szervezett játékos sportfoglalkozások · sportköri foglalkozások 12

Pedagógiai Program · · · · · ·


táncházak természetismereti vetélkedők folyamatos papírgyűjtési verseny iskolai családi sportnap sportversenyek nyári táborok az iskola épületeiben: Mesetábor, Agyagozó tábor, Angol nyelvi tábor, Csodavár tábor

Fenntartóra háruló költségek Iskolai versenyek költségei:

Kistérségi szövegértő verseny Illyés Gy vers-és prózamondó verseny, rajzpályázat Gergely napi fesztivál Nyelvész verseny iskolai, megyei, országos

Gyenesdiás

Nevezési díj -

Hévíz

Rendezvény neve

Helyszín

Anyagszükséglet

Oklevél

Levelezés

Jutalom

Útiköltség

-

-

-

220 Ft

4.000 Ft

-

2.000 Ft 2.000 Ft

-

-

220 Ft

8.000 Ft 10.000 Ft

Gyenesdiás

-

6.100 Ft

-

-

220 Ft

8.000 Ft

Zalaegerszeg +(Budapest) Szeged

-

-

-

-

1.100 Ft

Megyei szövegértő verseny Gyöngybetűk városi és járási szépírás verseny Falusi krónikák megyei, országos vers és prózamondó verseny Csány futás Mikulás kupa

Nagykanizsa

-

-

-

-

220 Ft

30.000 Ft +25.000 Ft 20.000 szállás, étkezés 20.000 Ft

Keszthely

-

1.000 Ft

3.500 Ft

1.100 Ft 8.000 Ft

-

-

Zalaegerszeg + Budapest

-

-

-

-

220 Ft

15.000 Ft +25.000 Ft

Keszthely Keszthely

-

2.500 Ft

-

Keszthely Pacsa

-

5.300 Ft 6.700 Ft 10.000 Ft 11.000 Ft -

-

Foci Kupa Pacsa Ádvent fényei

23.000 Ft 53.000 Ft 27.500 Ft 95.000 Ft

220 Ft

16.000 Ft

3.500 Ft -

13

Pedagógiai Program


Népdaléneklési verseny, Bendegúz Nyelvész megyei, országos

Gyenesdiás

-

-

-

-

-

27.000 Ft

Zalaegerszeg + (Budapest) Szeged

-

-

-

-

-

Olvasás házi verseny Vers –és prózamondó, házi verseny Szövegértés, házi versenyanyagszükséglet Helyesírás házi versenySzépírás házi versenyLÜK bajnokság, területi, megyei, országos forduló Varga Tamás matematika verseny Newton kupa Bődör Kupa Zrínyi Ilona matematika verseny

Keszthely

-

-

1.500 Ft

2.000 Ft

-

15.000 Ft +25.000 Ft +25.000 Ft 20.000 szállás, étkezés -

Keszthely

-

-

1.500 Ft

2.000 Ft

-

-

Keszthely

-

-

1.500 Ft

2.000 Ft

-

-

Keszthely

-

-

1.500 Ft

2.000 Ft

-

-

Keszthely

-

-

2.000 Ft

2.500 Ft

-

-

Veszprém

-

-

-

-

220 Ft

12.500 Ft

Zalaegerszeg + Zalaegerszeg Keszthely

-

-

-

-

220 Ft

15.000 Ft +15.000 Ft

-

8.000Ft -

2.200 Ft -

13.600 Ft -

220 Ft

Kenguru nemzetközi matematika verseny Csokonai alapműveleti verseny Kalmár László matematika verseny Hevesi György Országos kémia verseny

Kecskemét

-

-

-

-

330 Ft

15.000 Ft +25.000 Ft +55.000 Ft 20.000 Ft szállás, étkezés 55.000 Ft

Keszthely

-

6.000 Ft

12.600 Ft

57.000 Ft

330 Ft

-

Zalaegerszeg

-

-

-

-

550 Ft

10.000 Ft

Eger

-

-

-

-

220 Ft

5.000 Ft +46.000 Ft

Zalaegerszeg + (Budapest) Kecskemét

14

Pedagógiai Program


Bolyai János matematika verseny Megyei Fizika verseny

Keszthely Budapest Zalaegerszeg + Győr

-

-

-

-

330 Ft

Betlehemi jászol készítő verseny Advent fényei Logo Országos számítástechnikai verseny Gábor Dénes számítástechnikai emlékverseny Információ hatalom, számítástechnikai verseny Kórustalálkozó

(Pacsa)

-

46.000 Ft

-

-

110 Ft

5.000 Ft +35.000Ft +20.000 Ft szállás, étkezés 12.000 Ft

Pacsa Berettyóújfalu

-

55.000 Ft -

-

-

110 Ft 110 Ft

18.000 Ft 55.000 Ft

Zalaegerszeg

-

-

-

-

110 Ft

10.000 Ft

Zalaegerszeg

-

-

-

-

110Ft

5.000 Ft

Vonyarcvashegy Keszthely

-

-

-

-

110 Ft

8.000 Ft

-

-

-

-

-

-

Fonyód

-

3.000 Ft

-

-

110 Ft

5.000 Ft

Budapest

-

1.500 Ft

-

-

110 Ft

25.000 Ft

Budapest

-

2.500 Ft

-

-

220 Ft

Országos angol nyelvi verseny

Budapest

-

1.500 Ft

-

-

330 Ft

TITOK nyelvi tesztverseny Péterffy angol társalgási verseny

Budapest

-

-

-

-

1.200 Ft

5.000 Ft +25.000 Ft 30.000 Ft szállás, étkezés 5.000 Ft + 25.000 Ft+ 20.000 Ft szállás,étkezé s 25.000 Ft

Nagykanizsa

-

3.600 Ft

-

-

550 Ft

5.000 Ft

Asbóth számítástechnikai verseny Mátyás Király Gimnázium angol-német nyelvi komplex verseny Országos nyelvi és országismereti verseny Országos német nyelvi verseny

25.000 Ft

15

Pedagógiai Program


Angol drámafesztivál Kölcsey Gimnázium német nyelvi országismereti verseny Talent show Halloween party Testünk titkai biológia verseny Hermann Ottó biológia verseny Kaán Károly természetismereti verseny Teleki Pál földrajz verseny Mezei futóverseny Atlétika diákolimpia

Vonyarcvashegy Zalaegerszeg

-

34.000 Ft

-

-

220 Ft

8.000 Ft

-

23.000 Ft

-

-

220 Ft

10.000 Ft

Zalaegerszeg Keszthely Keszthely

-

10.000 Ft 21.000 Ft -

-

12.000 Ft -

220 Ft -

4.800 Ft -

Zalaegerszeg

-

12.000 Ft

-

-

220 Ft

10.000 Ft

Nagykanizsa

-

5.000 Ft

-

-

220 Ft

5.000 Ft

Szombathely

-

7.000 Ft

-

-

220 Ft

10.000 Ft

Nagykanizsa Gödöllő Zalaegerszeg Budapest

-

60.000 Ft

-

-

-

-

-

-

-

-

Labdarúgó diákolimpia, Kézilabda diákolimpia Kosárlabda diákolimpia Kazinczy Szép magyar beszéd Arany János nyelvész! Lotz János szövegértés Simonyi Zsigmond helyesírási verseny Kőrösi szövegértési verseny

Zalaegerszeg Budapest Zalaegerszeg

-

33.000 Ft

-

-

-

25.000 Ft+ 75.000 Ft 50.000 Ft +50.000 Ft +140.000 Ft szállás, étkezés 50.000 Ft

-

24.000 Ft

-

-

-

50.000 Ft

Zalaegerszeg

-

46.000 Ft

-

-

-

12.000 Ft

Zalaegerszeg

-

23.000 Ft

-

-

220 Ft

10.000 Ft

Budapest

-

-

-

-

220 Ft

24.000 Ft

Zalaegerszeg

-

-

-

-

220 Ft

10.000 Ft

Zalaegerszeg

-

5.000 Ft

-

-

220 Ft

10.000 Ft

(Zalaegerszeg)

-

-

-

-

220 Ft

10.000 Ft

607.700 Ft

32.300 Ft

117.200 Ft

10.550 Ft

Összesen:

Nagykanizsa -

0 ft

1.288.300 Ft

+ Jel: ha a tanuló továbbjut az országos fordulóra.

16

Pedagógiai Program


Táncművészeti oktatás költségei: Verseny Kaposvár kvalifikáció MLTSZ országos döntő Léva EB Fellépőruha szállítási költség nyomtatvány egyéb költség

Nevezési díj 180.000 Ft

Tagdíj -

Szállás -

Költségek -

180.500 Ft

25.000 Ft

-

-

137.000 Ft -

-

435.000 Ft -

1.940.000 Ft 935.000 Ft

497.500 Ft

25.000 Ft

435.000 Ft

2.875.000 Ft

Iskolai ünnepek és rendezvények költségei: Rendezvény neve Március 15. Október 23. Farsang Mikulás nap Csány-Szendrey napok Csokonai sportnap Családi Sportnap Alapítványi bál Művészeti nap Október 6 Iskolai Karácsony Kikeleti suli-buli Csány napok Kulturális bemutató Tanévzáró és Ballagás Christmas Party Kézműves foglalkozások: Karácsonykor és Húsvétkor Madarak, fák napja Táncházak Október 10. - Csány László megemlékezés a névadóról Csány emlékfutás Halloween délután Mikulás disco Kézműves szakkörök Karácsonyi műsor szülőknek és tantestületnek Tantestületi nyugdíjas találkozó Gyermeknap Anyák Napja Összesen:

Anyagszükséglet 64.000 Ft 35.000 Ft 12.000 Ft 72.000 Ft 11.000 Ft 8.000 Ft 16.000 Ft 20.000 Ft 56.000 Ft 23.000 Ft 20.000 Ft 10.000 Ft 7.000 Ft 35.000 Ft

Oklevél

Jutalom

Levelezés

3.500 Ft 1.500 Ft 27.000 Ft 6.000 Ft 2.000 Ft 2.000 Ft 12.000 FT 3.000 Ft -

12.000 Ft 2.000 Ft 46.000 Ft 11.000 Ft 13.000 Ft 30.000 FT 200.000 Ft -

2.200 Ft 2.200 Ft -

6.000 Ft 5.000 Ft

2.000 Ft -

9.000 Ft -

1.100 Ft

8.000 Ft 65.000 Ft 12.000 Ft

3.000 Ft -

2.000 Ft -

-

12.000 Ft 30.000 Ft 78.000 Ft 24.000 Ft 619.000 Ft

-

-

7.700 Ft

62.000 Ft

125.000 Ft

40.480 Ft

1.320 Ft 1.320 Ft 1.320 Ft 1.320 FT 5.500 Ft 5.500 Ft -

17

Pedagógiai Program


Iskolánk belső és külső kapcsolatai Belső kapcsolatok: Az iskola oktató nevelő munkáját segítő szervezetek: · a folyamatosan működő Szülői Munkaközösség · az iskolai Reményhez, valamint a Gyermekekért Alapítvány · az Iskolaszék · az Intézményi Tanács Kapcsolattartás a Szülői Szervezettel: A szülőkkel fenntartott kapcsolat különösen jó. Kölcsönös a bizalom. Igyekszünk egymás elvárásainak megfelelni. Mindkét fél ismeri a jogait és a kötelességeit. Rendszeres kapcsolatban vagyunk, probléma esetén azonnali megbeszélést tartunk. A kapcsolattartás formái: · alkalmi beszélgetés · fogadóórák ( havonkénti rendszerességgel) · szülői értekezletek (havonkénti rendszerességgel) · Szülői Választmányi értekezlet összehívható (évi 3-4 alkalommal) · telefonos megbeszélések szükség szerint Kapcsolattartás az alapítványokkal Az alapítvány legfontosabb célja megalakulása óta az iskola oktató-nevelő munkájának segítése. Az iskola éves programjához igazodva év elején egyeztetik, miben vár az iskola segítséget a tanév folyamán. Kapcsolattartás az Iskolaszékkel Az iskolaszék a pedagógusok, szülők és a diákok együttes képviseletét latja el. Kikérjük véleményét az iskola nevelő-oktató munkáját érintő fontos változásokban. Az Iskolaszék vezetőjével az iskola igazgatója folyamatos kapcsolatot tart fenn. Külső kapcsolatok: Intézményünk szakmai irányítója az Emberi Erőforrások Minisztériuma, fenntartója és törvényes felügyelője a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Keszthelyi tankerülete. Az intézmény külső kapcsolatai: · Emberi Erőforrások Minisztériuma · Klebelsberg Intézményfenntartó Központ · Városi oktatási és művelődési intézmények · Történelmi egyházak városi képviseletei · Megyei Pedagógiai Intézet · Kötelező Egészségügyi Ellátás Intézményei · Iskolaorvos, iskolavédőnők 18

Pedagógiai Program · · · · · · · · · ·


Vöröskereszt Városi Bizottsága Járási Kormányhivatal Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Pedagógiai Szakszolgálat Zala Megyei Tanulási Képességeket Vizsgáló Rehabilitációs Bizottság Népegészségügyi Intézet Városi Rendőrkapitányság Szakszervezetek Gyermekkönyvtár Civil szervezetek

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Alapelveink · · · · · · · ·

Tanulóink érezzék jól magukat iskolánkban, fedezzék fel önmagukat és környezetük értékeit. Tudjanak különbséget tenni a pozitív és negatív hatások között. Váljanak művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá és boldogságra képes egyénné. Iskolánkból kikerülve tudjanak érvényesülni és beilleszkedni társadalmunkba. Szerezzék meg a továbbtanuláshoz szükséges ismereteket, eszköztudást. Készítsük fel diákjainkat arra, hogy képesek legyenek helytállni Magyarországon, Európában és a globalizálódó világban. Tanulóink ismerjék meg szűkebb és tágabb környezetüket, védjék a természet értékeit. Ismerkedjenek más népek kultúrájával, szokásaival. Igényük legyen idegen nyelvek elsajátítására. Törekedjenek az előítélet-mentességre. Szerezzék meg a szükséges ismereteket és gyakorlati tapasztalatokat az egészséges életvitelhez. Iskolánk magas színvonalú ismeretközléssel emelje tanulóink tárgyi tudását, problémamegoldó képességét, kreativitását.

Céljaink és feladataink Alsó tagozatunkon az alapfokú nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakaszában 1-4 évfolyam (1-2 évf. bevezető, 3-4.évf. kezdő szakasz)

19

Pedagógiai Program


Céljaink: · óvjuk és fejlesszük tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot, segítsük a gyermekek természetes fejlődését · vezessük át a gyermekeket az óvoda játékközpontú tevékenységéből az iskolai tanulás tevékenységeibe · a játékosságot megőrizve, tapasztalás útján a gyerekek minél több érzékét, készségét és képességét fejlesszük az iskolai, közös tevékenység során · tegyük fogékonnyá tanulóinkat saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok, majd a magasabb társadalom értékei iránt · iskolánk adjon teret és lehetőséget a gyermekek játék és mozgás iránti vágyának kielégítésére; alakítsuk ki az egészséges életmódra való igényt · a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában közvetítsünk elemi ismereteket, fejlesszünk alapvető képességeket és alapkészségeket Feladataink: · a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon pedagógiai munkánk középpontjában · a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített, és ezáltal, motivált munkában fejlesszük a kisgyermekekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsuk elő érzelemviláguk gazdagodását · adjunk, mutassunk példákat az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz; · alapozzuk meg tanulási szokásaikat · támogassuk az egyéni képességek kibontakozását · működjünk közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában · figyeljünk azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, amelyek gyermekeink szociáliskulturális környezetéből vagy eltérő ütemű fejlődéséből fakadnak · tudatosítsuk tanulóinkban a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket · erősítsük meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat · formáljuk a gyermekek jellemét, mely szolgálja személyiségük érését Felső tagozatunkon az alapfokú nevelés-oktatás alapozó szakaszában, (5-6. évfolyam) fejlesztő (7-8. évfolyam) szakaszában : Céljaink: · folytassuk és erősítsük az első szakasz (alsó évfolyamok) nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését · a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegyük figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik § a 10-12 éves tanulóink gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalataikhoz § 13-14 éves kortól a tanulóink ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi- és elemző gondolkodás

20

Pedagógiai Program · · ·


neveljük együtt a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket tanulóinkat – érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően – készítsük fel a továbbtanulásra, a társadalomba való majdani beilleszkedésre készítsük fel tanulóinkat jogaik, kötelességeik törvényes gyakorlására

Feladataink: · fejlesszük tanulóinkban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolataikhoz szükségesek · a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlesszük tanulóink önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját · teremtsünk olyan helyzeteket, amelyekben tanulóink gyakorlati módon igazolhatják megbízhatóságuk, becsületességük, szavahihetőségük értékét · tudatosítsuk tanulóinkban a közösség demokratikus működésének értékét és általánosan jellemző szabályait; tisztázzuk az egyéni- és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyában · terjesszük ki a tanulói demokratikus normarendszert a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra · fejlesszük tanulóinkban a nemzeti hagyományok és a különböző kultúrák megismerése iránti igényeket; erősítsük tanulóinkban a szülőföldhöz , valamint Európához való tartozás tudatát

Eszköz- és eljárásrendszerünk A nevelési eszköz az a módszer, amellyel, mint a tevékenységformával a nevelési folyamat megvalósul. Tanulóinkat igyekszünk pozitív tevékenységekre késztetni, gyengítve a negatív hatásokat. Nevelési eljárásainkat alkalmazzuk céljaink elérése érdekében. Ezek a következők: A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás érdekében alkalmazott módszereink: · az oktatásban alkalmazott módszerek · minta, példa, példakép, példakövetés, eszménykép · bírálat, önbírálat · beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás · előadás, vita, beszámoló Ösztönző módszerek: · helyeslés, bíztatás, megbízás, elismerés, ígéret, dicséret · gyakorlás, számonkérés · ellenőrzés, értékelés, szóban vagy írásban, osztályozás · játékos módszerek 21

Pedagógiai Program


A pozitív magatartásra ható módszereink: · helyeslés, ösztönzés, bíztatás; elismerés, dicséret, jutalmazás · osztályozás · felszólítás A negatív viselkedés kialakulása elleni módszerek: · felügyelet · ellenőrzés · figyelmeztetés · intés, elmarasztalás, tiltás · büntetés

A pedagógusok helyi feladatai ·

·

· · · · ·

· · · · · · · · · ·

A nevelőtestület tagjaként alakítója és részese a jó munkahelyi légkörnek; részt vesz a testületi és a vezetőségi értekezletek előkészítésében, vitájában; szavaz, és a határozatok meghozatalát követően támogatja végrehajtásukat. Ismeri és végrehajtja, végrehajtatja a tanterv, a pedagógiai program,a szervezeti és működési szabályzat, illetve az ellenőrzési terv, valamint az intézményi munkaterv pedagógusokra és a tanítványaira vonatkozó rendelkezéseit. Felkészül óráira. Betartja a tanmenetet. Vezeti az osztálynaplót, tapasztalatait megbeszéli az érdekeltekkel. Különös gonddal segíti a kevés gyakorlattal rendelkező tanárokat. Segíti a diákönkormányzat munkáját, részt vesz összejöveteleiken; részt vesz a módszertani munkaközösségek munkájában, az intézményi ünnepélyeken és megemlékezéseken. Részt vesz a diákok jutalmazásában és büntetésében. Részt vesz a szakköri, tömegsporti, tanulmányi kirándulási foglalkozásokon. Munkája során maradéktalanul eleget tesz a szakszerűség követelményének. Részt vesz a helyettesítések végrehajtásában. Ellenőrzi a házirend szabályainak megtartását, az iskola rendjét, tisztaságát. Részt vesz a szakját érintő szertárak és könyvtárak fejlesztésében, a tankönyv és tanszerellátás biztosításában. Részt vesz a tantestületi értekezleteken, a munkaközösségek ülésein, az osztályozó- és munkaértekezleteken. Részt vesz tanügyi nyilvántartások vezetésében. Szakszerű felkészültséggel segíti az osztályozó- és javítóvizsgák munkáját. Az igazgatóval történt egyeztetés után elkészíti a munkakörével kapcsolatos jelentéseket, a statisztikai és egyéb adatszolgáltatásokat.

22

Pedagógiai Program · · ·


A pedagógus az intézményben és azon kívül is valamennyi szülő előtt hivatalos személy, ezért ehhez illő magatartást kell tanúsítania. Az iskola belső életével kapcsolatos információkat, a tanulók teljesítményét tartalmazó értékeléseket szolgálati titokként kezeli, megszegésük fegyelmi eljárást von maga után. Munkahelyére időben és felkészülten érkezik. Ha ügyeletes a tanítás megkezdése előtt 1/2 órával, egyéb esetben tanítási órája előtt 15 perccel előbb érkezik.

Osztályfőnöki munka tartalma, osztályfőnök feladatai · ·

· · · ·

·

· · ·

· ·

Osztályáért felelős pedagógus. Végrehajtja mindazokat a feladatokat, amelyet a Pedagógiai Program hatáskörébe utal. Céltudatosan törekszik a tanulók személyiségének minél teljesebb megismerésére, egyéni fejlesztésükre, közösségi életük irányítására, öntevékenységük, önkormányzó képességük fejlesztésére. Munkája során figyelembe veszi a tanulócsoport pedagógiai és egyéb programját, felelősséggel vesz részt annak szervezésében, tervezésében, irányításában. A rábízott közössége minél jobb megismerésére és a koordináció miatt látogatja osztályát más nevelők tanítási óráin és tanításon kívüli foglalkozásain. Tapasztalatait nevelőtársaival, délutáni programot tervező nevelővel kicseréli, tanítványaival megbeszéli a szükség szerint tájékoztatja az igazgatót. Tanítványait indokolt esetben meglátogatja, később szükség szerint végez családlátogatásokat. Szülői értekezletek, fogadó órák keretében a gyermek pedagógiai jellemzését a gondviselőkkel egyezteti, 8.osztályban félévkor továbbtanulási lehetőségekről tájékoztatja őket, tanácsot és segítséget nyújt felvételi jelentkezésükhöz. A szülőket ellenőrző könyv /vagy elektronikus napló/ útján folyamatosan tájékoztatja úgy, hogy minden fontos információhoz hozzájussanak, igyekszik bevonni az iskolai életbe őket. Rendszeresen ellenőrzi - a szülői háttértől függően -, hogy a szülők a bejegyzéseket aláírásukkal, vagy egyéb úton tudomásul vették-e. A gyermek hiányzásainak megfelelő igazolását megköveteli, hiányában a központi elvek alapján intézkedik. Pontosan, napra készen vezeti a megbízatásával járó adminisztrációs teendőket, értékeli a magatartást, szorgalmat, az iskola közösségi életében való részvételért jutalmaz és büntet a jogkörében elérhető eszközökkel. Osztályterme rendjének kialakítása, a tanulói eszközök állapotának megőrzése folyamatos feladata. Az iskolai munkaterv szerint előkészíti a tanulmányi kirándulásokat, illetve azon aktívan részt vesz.

23

Pedagógiai Program


Tanulóink személyiségfejlesztésével feladataink ·

·

·

·

·

·

·

·

·

·

kapcsolatos

pedagógiai

A tanulók erkölcsi nevelése A különböző szociokulturális háttérrel rendelkező tanulóink között a hátrányok feltárásával és kompenzálásával az esélyegyenlőség biztosítására törekszünk. Feladataink: az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása tanulóink körében. A tanulók értelmi nevelése Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tanulók érzelmi nevelése A tanulókat körülvevő környezet jelenségeire, a közösségre és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A tanulók közösségi nevelése Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. Az együttműködési készség kialakítása az önismeret fejlesztésével. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A tanulók esztétikai nevelése Szűkebb és tágabb környezetünk esztétikájának tudatosítása, értékmegőrző magatartás kialakítása. Igényesség önmagunkkal és környezetünkkel szemben. A tanulók akarati nevelése Az önismeret kialakításával a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség formálása. A tanulók nemzeti nevelése A haza, a szülőhely múltjának és jelenének megismerése. A nemzeti hagyományok ápolása, megbecsülése; a hazaszeretet érzésének kialakítása. A tanulók állampolgári nevelése Az alapvető emberi, állampolgári és Európai Uniós jogok és kötelességek megismertetése. Problémaérzékenység kialakítása a társadalmi jelenségek és problémák iránt. A tanulók munkára nevelése A munka fontosságának tudatosítása. A munkavégzés, mint az ember egész személyiségét fejlesztő folyamat iránti tudatos törekvés, igény kialakítása. A tanulók egészséges életmódra nevelése A testmozgás képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti vágy felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása.

24

Pedagógiai Program


A tanulók környezeti nevelése A természetes és mesterséges emberi környezet értékeinek megismerése. Értékmegőrző és fejlesztő, környezettudatos magatartás kialakítása. Az egészséges természet kialakításáért és megtartásáért tevékenykedő tudatos és felelős személyiség kialakítása. Az eredményes munka feltétele, hogy a pedagógus maga is rendelkezzen közösségi vonásokkal, és ezáltal alkalmas legyen a személyiségfejlesztéssel járó feladatok elvégzésére, valamint tudatosan adjanak példát szakmai felkészültségből, korrektségből, emberségből. Ennek fejében mindezt jogosan várhatják el tanítványaiktól. ·

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok, önálló intézményi innováció Az emberi élet alapja a társas valóság. Az ebben való élethez, eligazodáshoz elengedhetetlen a közösségben való nevelés, amely mint tanulási színtér is megjelenik. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A közösségi nevelés területei: · család · óvoda · iskola · iskolán kívüli közösségek · társadalom A gyerekek szempontjából meghatározó a család, az óvoda és az iskola, mert az alapvető viselkedési formákat itt sajátítják el. Nem becsülhető le a baráti kör, sportegyesület és egyéb közösségek hatása sem, de ezek csak később kezdenek előtérbe kerülni. A társadalom egészének hatása elsősorban a médián keresztül közvetítődik. A média hatása különösen erős a gyerekekre. Ezt az iskolának figyelembe kell venni, és megfelelően értelmeznie. Az iskolában folyó közösségfejlesztés színterei Tanórák · osztályfőnöki órák Tanórákon kívüli, felnőttek által szervezett, iskolai foglalkozások: · napközi, iskolaotthon · tanulószoba · szakkörök · sportkörök 25

Pedagógiai Program


Tanórákon kívüli, diákok által (tanári segítőkkel) szervezett iskolai foglalkozások · diákönkormányzat · iskolai ünnepélyek Szabadidős tevékenységek · osztálykirándulások · klubdélutánok · tanulmányi kirándulások

Az iskolában folyó közösségfejlesztés pedagógiai feladatai Az egyén szintjén alapvetően két egymással szemben álló gondolkodásmód létezik: az individuális és a kollektív gondolkodásmód. Az iskola egyik fontos feladata, hogy a család mellett az iskolai színtéren is megtanulják a gyerekek a kollektív gondolkodásmódot. Ennek érdekében az iskola feladatai: Neveljen: · felelősségvállalásra · saját képességek maximális kifejlesztésére · játékszabályok betartására · önfegyelemre · becsületességre · mások győzelmének elfogadására · mások személyének és tulajdonának tiszteletben tartására · helyes értékítélet kialakítására · közvetlen környezetünk (iskola) megóvására · környezettudatos szellemben szervezze a mindennapi életét, kirándulásokat, erdei iskolákat · harmonikus kapcsolatra a társadalmi és természeti környezettel · hon-, és népismeretre · hazaszeretetre Alakítsa ki: · a másság elfogadását (vallás, életmód, különböző kultúrák, fogyatékosság) · az empátiás kapcsolatteremtés képességét · a türelem és megértés képességét · saját identitástól eltérő tulajdonságok toleranciáját · önálló véleményformálás képességét · érvek kifejtésének, megvédésének, értelmezésének képességét (kommunikációs képesség) · az új információs környezetben való eligazodás képességét 26

Pedagógiai Program


Mutassa meg: · hogy sokféle vélemény létezik · véleményét mindenkinek jogában áll képviselni, megvédeni A tananyag elsajátíttatásakor minden pedagógus: · segítse a tanulók kezdeményezéseit · segítse a közvetlen tapasztalatszerzést · biztosítson elég lehetőséget és teret a közösségi cselekvések kialakításához · alakuljon ki a tanulóban a bátorító, vonzó jövőkép · adjon átfogó képet a munka világáról · alkalmazott változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését

Az iskolánkban folyó közösségfejlesztés eszközei, formái: lsd: Iskolánk hagyományos rendezvényei és programjai (7-8-9. oldal) Önálló intézményi innováció „KIKELETI SULI-BULI” címmel a Csány-Szendrey Általános Iskola és AMI-ban Az óvoda és az iskola közti átmenet megkönnyítése érdekében az általános iskola első osztályában még hasonlítani kell a módszereknek, helyzeteknek, nevelői bánásmódnak az óvodában megszokotthoz. Az óvodából iskolába való átmenet elsősorban tehát nem intellektuális, hanem érzelmi kérdés. E célokat szem előtt tartva iskolánkban több éves hagyomány, hogy olyan programokat szervezünk, ahol a kicsik testvéreikkel, szüleikkel vehetnek részt barátságos, gyermekközpontú foglalkozásokon a leendő tanítók vezetésével. Így a tanévnyitóra már talán kevesebb szorongással, szinte ismerősként érkezik gyermek és szülő egyaránt. A fenti célok megvalósítása érdekében már több éve tartott iskolánk foglalkozásokat hétvégeken a leendő elsősök részvételével. Az utóbbi években azonban egy hosszabb időtartamú foglalkozásokkal teli napot szerveztünk. Itt nyílt lehetőség arra, hogy a leendő elsős tanítókkal megismerkedhessenek az óvodások. Az intézményi innováció keretet, továbbfejlesztési lehetőséget biztosít a további megvalósításra a következő években is. TÉMA: húsvétot és beíratást megelőző hétvége egyik napja Cél: · a foglalkozásokon keresztül pozitív kapcsolat kialakítása a beiskolázás előtt álló gyermekekkel · az óvoda-iskola átmenet könnyítése · kreatív foglalkozások szervezés Tartalom: · drámajáték · sport jellegű és mozgásos játékok 27

Pedagógiai Program · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · ·


bemutatók gyermekeknek szervezett koncertek kézműves foglalkozás mese-dramatizálás interaktív játékok kapcsolat a természettel alkotóműhely a tavaszi ünnepkörrel kapcsolatos rajzok, művészeti alkotások készítése zenei nevelés fejleszthető képességek, kompetenciák képesség fejlesztése dramatikai képességek fejlesztése hallás- és ritmusérzék fejlesztése anyanyelvi készség fejlesztése tanulási képesség rendszerező Kézügyesség fejlesztése kreativitás fejlesztése mozgásfejlesztés esztétikai érzék fejlesztése együttműködési készség fejlesztése metakommunikáció fejlesztése emocionális képességek fejlesztése

Megvalósításban résztvevő csoportok · nagycsoportos óvódások · alsó tagozatos osztályok tanulói · felső tagozatos osztályokból segítők, szereplők · szülők: a gyermekek kísérésében · meghívott előadók: igény szerint a felmerülő témákhoz kapcsolódóan Megvalósításban résztvevő pedagógusok · tanítók · szaktanárok · DIÖK vezető Tárgyi feltételek · a meglévő eszközökön túl az adott témakörhöz kapcsolódó eszközök, anyagok, amelyek · részben iskolai, részben felajánlásból származó anyagi forrásokból kerülnek beszerzésre

28

Pedagógiai Program


Munkaformák, munkamódszerek · csoport, egyéni, páros és frontális munka, dramatizálás, kooperatív technikák · figyelemfelkeltés, megfigyelés, tevékenykedtetés, megbeszélés · egyéni és közös gyakorlás Értékelés Részletes kidolgozás és összegzés a 2009/2010. tanév TÁMOP értékelésében található.

Iskolánk egészségnevelési programja Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos célkitűzések, feladatok Legfontosabb célkitűzéseink: · alakítsuk ki tanulóinkban az egészséges életmód iránti igényt · tanulóink ismerjék meg - életkoruknak megfelelően - saját egészségi állapotukat · ismerjék meg az egészséget károsító tényezőket és azok veszélyeit · legyenek képesek elutasítani a számukra károsat, az egészség képviseljen értéket · alakítsunk ki igényt az egészséges és tiszta környezet iránt · egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása · testmozgás fontosságának tudatosítása Egészségfejlesztéssel kapcsolatos legfontosabb feladataink: · Az egészséges életmódra nevelés legyen része az iskolai élet minden területének. · Biztosítsuk az egészséges fejlődéshez szükséges feltételeket és tevékenységeket. · Mutassunk be sokoldalú egészségvédő lehetőségeket, nyújtsunk az egészség megvédésére, visszaszerzésére vonatkozó közérthető ismereteket. · Tudatosítsuk, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ajánljunk ezek megóvására magatartási alternatívákat, gyakorlással, segítséggel és példamutatással. Alakítsunk ki egészségvédelmi szokásrendszert, helyes szokások folyamatos gyakoroltatásával és ellenőrzésével. · Ösztönözzük tanulóinkat – közös véleményformálással, tanácsadással – az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására. · Nyújtsunk segítséget az egészségvédő öntevékenységben és az egészséges életmód kialakításában. · Az iskolaotthon keretében és a napközis tevékenységek során biztosítsunk lehetőséget arra, hogy a napirendbe beillesztve tudatosan tervezett, fejlesztő mozgással és játékkal levegőn tölthessék szabadidejük nagy részét. (Legalább napi két óra.) Mindezek figyelembevételével alakítsuk helyesen a napi és heti rendet. Valósuljon meg a mindennapos testnevelés törvényi kötelezettsége. 29

Pedagógiai Program


Egészséges táplálkozásra nevelés feladatai: · Az egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása. (Napi ötszöri étkezés) · A kulturált étkezési szokások, az étkezések rendjének kialakítása, és az ízléses terítés iránti igény felkeltése. · A GESZ által működtetett konyha tanulóink számára, a napközi- és iskolaotthonban háromszori étkezést biztosít. · Az étrend összeállításánál figyelembe kell venni a gyermekélelmezési normákat. · Esetenként az eltérő táplálkozást igénylő gyerekek étkeztetését biztosítani kell. · El kell érnünk, hogy tanulóink fogyasztási szokásaiban változás történjen, helyezzék előtérbe az egészséges élelmiszereket. Személyi higiéné kialakításának feladatai: · Helyes tisztálkodási és fogápolási igények kialakítása, technikák elsajátítása. · Az időjárásnak, évszaknak megfelelő öltözködési szokások kialakítása. Váltócipő használata. · Gyakori fertőző betegségek megelőzésének, terjedésük megakadályozása módjainak tanulása, ismerete, betartása. · Káros élvezeti szerek veszélyeinek és fogyasztásuk következményeinek megismerése. · Rendszeres fogorvosi szűrés és tájékoztatás, szükség esetén kezelések igénybevétele. · Egészségügyi szolgáltatások rendszeres biztosítása, szükség szerint igénybevétele. (Iskolaorvos, védőnő, fogorvos) Mentálhigiéné feladatai: · Biztonságos, nyugodt, bizalommal teli, elfogadó, szeretetteljes légkör biztosítása tanulóink, dolgozóink számára. · Ésszerűen tervezett oktató és nevelőmunka, mely biztosítja tanulóinknak az egyenletes terhelést. · A veszélyeztetett és halmozottan veszélyeztetett tanulók körének felmérése és folyamatos segítése. Megfelelő segítségnyújtás a lelkileg sérült tanulóknak az iskolapszichológusokkal együttműködve. A lelkileg egészséges tanulók mentális épségének megőrzése. · Személyre szabott beavatkozási lehetőségek alkalmazása, kiegészítése különböző terápiák javaslatával. · Lehetőségek biztosítása, és személyes példamutatás a szabadidő helyes, egészséges eltöltésére. Családi életre nevelés feladatai: · Tegyük képessé tanulóinkat a tartalmas, egyenrangú, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és fenntartására. Tudatosítsuk, hogy a család életünk alapvető, legfontosabb közössége. Törekedjünk a kívánatos családmodell iránti igény felkeltésére és kialakítására.

30

Pedagógiai Program


Az egészségnevelési program segítői: · Iskolaorvos Heti rendszerességgel végzi a gyermekek egészségügyi szűrését és kötelező oltását. A szűrővizsgálatok alapján szakorvosi beutalóval látja el a gyerekeket. Folyamatosan kapcsolatot tart az iskola vezetőségével, jelzi az egészségügyi problémákat. · Védőnő Heti rendszerességgel segíti az iskolaorvos munkáját, vezeti a dokumentációt, szűréseket végez, kezeli a tanulók egészségügyi törzskönyvét, amelyet a gyermek iskolából való távozása után a következő iskolába továbbít. Felmerülő igény esetén előadásokat tart az iskola vezetőségével egyeztetett témákban (Egészségügyi felvilágosítások, sebellátás stb.) · Fogorvos Évente két alkalommal végez szűrést osztályonként, előre egyeztetett időpontban. Ha szükséges visszarendeli a gyerekeket kezelésre, vagy fogszabályozásra. (A tanulók kíséretét a tanórát tartó nevelők, vagy osztályfőnökök /óracserével/, esetenként az intézményvezető által kijelölt személyek látják el. ) · Családsegítő szolgálat vezetője A rászoruló családokat segítséget kaphatnak. Kapcsolattartók a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnökök. · Gyermekvédelmi felelősök A gyermekvédelmi feladatokat az ifjúságvédelmi felelős és a fejlesztő pedagógusaink látják el. Ők ismerik leginkább a hátrányos és problémákkal küzdő családokat. · Családi háttér A családok nagyobb része elfogadható anyagi körülmények között él. Sok a csonka családban, és egyre elfoglaltabb szülők által nevelt gyerekek száma. Arra törekszünk, hogy a szülők megelégedésére a családi nevelést kiegészítve neveljük, fejlesszük a gyermekeket. A szülőket partnernek tekintjük a nevelésben, hiszen munkánk nem lehet eredményes a családi megerősítés nélkül. Iskolánk nevelői nyitottak a szülők igényeinek megfelelő figyelembevételére. Mindezek eléréséhez lehetőséget biztosítunk az ismeretek átadásával és programok szervezésével. Tevékenységi területek: Tanórákon: · az életjelenségek megismerése · az emberi test részei (testrészek, csontváz, izomzat, mérhető tulajdonságai, változásai, testünk működésének megfigyelése) · érzékszerveink (felismerésük, védelmük, tisztántartásuk) · egészséges életmód (helyes napirend, táplálkozás, rendszeres mozgás, tisztálkodás, fogápolás) · táplálkozás, fejlődés (táplálékcsoportok, helyes napi étrend, étkezési kultúra, a táplálék útja, a táplálkozás hatása fejlődésünkre, életjelenségeinkre) 31



az egészség megóvása (a betegségek megelőzése, a betegségek és leggyakoribb tüneteik, leggyakoribb fertőző betegségek) a légzés (légúti megbetegedések, környezeti ártalmak és a légzés kapcsolata)

Szabadidőben a mozgás és levegőzés biztosítása: · Alsó tagozaton iskolaotthonos vagy napközi otthonos rendszerben működik. Tanulóink napjuk nagy részét az iskolában töltik, ezért gondoskodnunk kell arról, hogy a napi tanulás mellett módjuk nyíljék pihenésre, játékra, kikapcsolódásra. Arra törekszünk, hogy a szabadidős foglalkozások lehetőséget adjanak arra, hogy a gyerekek minél több fajta foglalatosságot próbáljanak ki, melyek fejlesztik képességeiket, kreativitásukat, mozgáskultúrájukat. Legalább napi két órát töltsenek a gyerekek a szabad levegőn való mozgással, játékkal. · 5-6. osztályban a napközit és tanulószobát úgy szervezzük, hogy legalább 1 óra szabad mozgásos levegőzés előzze meg a tanulási időt az ebéd után. · Felsősök számára 15 perces szünetek napirendbe iktatásával biztosítjuk a levegőzést, és az udvari szabad mozgást. Iskolánk szabadidős tevékenységei, amelyek az egészségnevelést szolgálják: · szervezett játékos sportfoglalkozások · játékos foglalkozások naponta az udvaron szünetekben · osztálykirándulások, erdei iskola · az iskola folyamatos természetbaráttá, ízlésessé, otthonossá tétele · hétvégi kirándulások, túrák szervezése · téli gondoskodás énekesmadarainkról · kerékpáros ügyességi versenyen való részvétel · városi nyári napközis tábor · sportköri foglalkozások · táncházak · természetismereti vetélkedők · folyamatos papírgyűjtési verseny · iskolai - családi sportnap · Mikulás-kupa sportverseny · sportversenyek Kapcsolat a szülőkkel Törekszünk arra, hogy a szülők minél jobban megismerhessék nevelési alapelveinket. Ehhez szükség van a folyamatos kapcsolattartásra, melyeket a következő módokon próbáljuk elérni: · szülői értekezletek · SZM vezetőségi értekezlet · fogadó órák · személyes beszélgetések · szülők bevonása programjainkba 32

Pedagógiai Program


Az egészségnevelés prevenciós programjai: · A felső tagozatos osztályfőnöki órákon az osztályfőnökök folyamatosan foglalkoznak az egészséges életmód kérdéseivel (Lásd. ajánlás az osztályfőnöki órákhoz) · Előadókat hívunk a következő témakörökben: § káros szenvedélyek, drogok § tűzvédelem /Tűzoltóság szakemberei/ § közlekedésbiztonság - ebben segítenek évek óta a Városi rendőrkapitányság szakemberei

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának szabályai Mindennapos testnevelés megvalósítása: · A heti öt, illetve 3három testnevelés óra keretében tartásjavító torna, úszásoktatás, valamint időjárás függvényében alkalmi korcsolyázási lehetőség biztosított. · A heti 3 testnevelés órán felül azokon a napokon, amikor nincs testnevelés óra a napirendbe beillesztve a gyerekek életkorának és érdeklődésének megfelelő – tudatosan tervezett, sokoldalúan fejlesztő, a pedagógus által kezdeményezett – mozgásos, játékos foglalkozásokat tartunk. · 1-8. osztályig néptánc órák és heti 4 óra modern tánc oktatás is biztosítja a mozgási lehetőséget. · A tehetséges tanulókat több sportágban városi, területi, megyei szintű versenyekre készítjük fel. Az évenkénti Mikulás Nap sportkupát és Foci Kupát iskolánk szervezi. · A városi, területi tömegsport rendezvényeken nagy létszámban veszünk részt. · Gyalogos és kerékpáros túrákat szervezünk. · Részt veszünk a természetjárásban, évente több túrát szervezünk. A Megyei Természetbarát Szövetség által meghirdetett és saját túráink szervezésében, lebonyolításában intézményvezetői engedéllyel, aktívan részt veszünk. A Csik Ferenc túrán lehetőség szerint minden évben részt vesznek tanulóközösségeink. A diákok nevezési díj költségét, lehetőség szerint, a szülők biztosítják. Az Őszi túranap /Csik Ferenc túra/és a Mikulás Kupa az Educatio honlapon a Szolgáltatói kosár „Jó gyakorlatok” listájában megtalálható!

33

Pedagógiai Program


Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtási ismeretek szerves részét képezik a NAT kompetenciaterületi tudásanyagának. Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók · ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát · ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat · ismerjék fel a vészhelyzeteket · tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit · sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat · ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével · sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: · a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén · a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit · a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében: · tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe · támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre való jelentkezését

34

Pedagógiai Program


Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: · a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

·

TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY–NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK § rovarcsípések § légúti akadály biológia § artériás és ütőeres vérzés § komplex újraélesztés § mérgezések § vegyszer okozta sérülések § savmarás kémia § égési sérülések § forrázás § szénmonoxid mérgezés § égési sérülések fizika § forrázás testnevelés § magasból esés az ötödik – nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele az ötödik – nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: · szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó) · évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

Iskolánk környezeti nevelési programja A környezeti nevelés alapelvei, céljai, feladatai Alapelvek: · Fenntartható fejlődés erősítése A környezeti nevelés a fenntartható fejlődés feltételeinek megvalósítását szolgálja. Olyan fejlődést, mely a jelen szükségleteit kielégíti anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékeinek esélyeit.

35

Pedagógiai Program


· Környezetünk védelme Az ember környezetéhez hozzátartozik a természetes, az épített és a társadalmi környezet. A környezeti nevelés olyan személyiségformálást jelent, melynek során az ember felismeri a természeti, társadalmi, gazdasági jelenségek kölcsönösségét, helyét és szerepét a környezeti rendszerben. Kialakítja az emberekben azokat az új környezeti magatartási és életviteli mintákat, melynek során a társadalom környezetért felelős személyiségeivé válnak. E cél eléréséért biztosítanunk kell tanulóink számára azt a lehetőséget, hogy elsajátíthassák a pozitív érzelmi hozzáállást, elkötelezettséget, a környezet megvédéséhez szükséges értékrendszert, készséget, tudást. · Rendszerszemléletű környezetlátás A környezeti nevelésnek rendszerszemléletűnek, kell lennie, hiszen környezetünkben minden mindennel összefügg, ez lehetőséget ad több tudományterület összekapcsolására is. A környezeti nevelés élethosszig tartó folyamat, mely nem korlátozódik csak az iskolára, az élet más színterein is megjelenik. · Problémamegoldó szemlélet A környezeti nevelésnek a valós életben kell gyökereznie. Helyi problémákra és azok megoldására természeti, társadalmi jellemzők megismerésére kell támaszkodnia. Ezek megoldása közben láttatja meg a globális összefüggéseket. A problémák egyedül nem megoldhatók, ezért a környezeti nevelés fontos célja az együttműködésre nevelés, az egymásra figyelés, egymás elfogadása, a társadalomba való beilleszkedés képességének fejlesztése. Mivel a jövő ökológiai problémái előre sok esetben nem láthatóak, ezért fontos az problémamegoldó gondolkodás, kreativitás képességének kialakítása és fejlesztése. Konkrét célok és feladatok · Hajlandóságot kell ébresztenünk a tenni akarásra, a konkrét problémák megoldására, hatékony együttműködésre és eredményes konfliktuskezelésre. · Nyitottá kell tennünk tanulóinkat a környezet szépségeink befogadására, kritikussá a negatív környezeti jelenségekkel szemben. · Segíteni a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel kialakítását, lehetővé tenni a természet teljességének megérzését. · Élményhelyzeteket kell biztosítanunk, hogy helyes döntéseket tudjanak hozni felelősségteljes magatartással, jó értékítélettel a pozitív jövőkép kialakulásának érdekében. · Biztosítanunk kell a problémák, jelenségek sokoldalú megközelítésének és megoldásának lehetőségét. · Ki kell alakítanunk a gyerekekben a helyes választás képességét, adjunk lehetőséget a környezetkímélő technológiákkal készült termékek megismerésére, a takarékos és mértékletes életvitel igényére. · A környezeti nevelés beépítése egyéb tantárgyakba lehetővé teszi az összetett környezeti jelenségek sokoldalú megközelítését, megismerését. (magyar irodalom, történelem, művészeti tárgyak, etika, technika) 36

Pedagógiai Program ·

· ·

· ·


A jelenlegi természeti és épített környezet megismerését biztosító programok: osztálykirándulások, nemzeti parkok megismerése, erdei iskola, jeles napok, természeti ünnepek megünneplése, Részvétel az ÖKO–Pannon szelektív hulladékgyűjtési és újrahasznosítási programján. Az ökológiai szemlélet kialakítása, fejlesztése a természetes életközösségek megfigyelésével, környezeti változások nyomon követésével, természetes élőhelyek megóvásával, irányított természetvédelmi tevékenységgel. (téli madáretetők készítése, folyamatos madáretetés) Törekednünk kell arra, hogy az iskolai rendezvények a lehető legkisebb mértékben terheljék a környezetet. Iskolánk környezeti adottságainak megőrzése, udvarunk további parkosítása a gyerekekkel közösen megoldható gyakorlati feladat.

A megvalósítás munkaformái, módszerei, eszközei Tanórai munkaformák A tanórai tartalom a kötelezően elsajátítandó ismeretszerzést jelenti. Szervezési formája lehet: · hagyományos tanóra – 45 perces tantermi óra · nem hagyományos – mely a nem tanteremben töltött órákat, illetve a komplex foglalkozásokat öleli fel. (erdei iskola, témanap, témahét, interaktív foglalkozások, tanulmányi kirándulások) · hagyományos tanórai foglalkozások A NAT és a kerettanterv alapján meghatároztuk a környezeti nevelés tananyagát. Arra törekedtünk, hogy a helyi tantervben az egyes tantárgyak célkitűzéseinél jelenjenek meg a környezeti nevelés céljai is. A tanórán, a tananyagon kívül még sok egyéb tevékenység is nevel a környezet megóvására, környezetbarát életmódra. · energiatakarékosság, megújuló energiaforrások · figyelemfelkeltő és természetfilmek megtekintése · a környezet folyamatos tisztántartása · esztétikus, környezetbarát dekoráció tervezése, készítése · szelektív hulladékgyűjtés (több aknás szemetes edény) · papírtakarékosság · anyagok újrahasznosítása pl. technika órán Nem hagyományos foglalkozások Ezek a foglalkozások nem a hagyományos keretek között történnek. · Az erdei iskolai program egymásra épülő adott környezethez illeszkedő, a tanulók képességeinek megfelelő, aktív részvételüket igénylő, a tananyag élményszerű 37

Pedagógiai Program


elsajátítását szolgáló többnapos tanulási forma. Az erdei iskola tantervi anyagának illeszkednie kell az iskola Helyi tantervéhez, az egyes tantárgyak tanmeneteihez. Témanapok: a következő jeles napokat ünnepelhetjük változatos tevékenységi formákban: § Autómentes nap § Állatok Világnapja § Madárfigyelés Napja § Nemzetközi Gyaloglónap § Földünkért Világnap § Vizes élőhelyek Napja § Nemzetközi energiatakarékossági Nap § Víz Világnapja § Csillagászati Nap § Föld Napja § Madarak és fák Napja § Nemzeti parkok Napja § Környezetvédelem Napja § Óceánok Napja · ·

Terepgyakorlatok: az iskolai kirándulások alkalmával a keszthelyi hegység tanösvényein növény-, állatvizsgálatokat végezhetünk tanulóinkkal. Nem tanteremben tartott óra: tananyag elsajátítását segítő élőhelyek felkeresése pl: parasztudvar, vizes élőhelyek megfigyelése interaktív foglalkozások keretében. § Majormúzeum foglalkozásainak igénybe vétele. § Festetics kastély időszakos és állandó kiállításai § Időszakos kiállítások látogatása a Balatoni Múzeumban § Könyvtári foglalkozások: természeti értékeink a művészetekben

Tanórán kívüli lehetőségek · szakkörök · gyűjtőmunkák · vetélkedők · nyári táborok · kézműves foglalkozások · kirándulások, túrák · színház és mozi látogatás · szelektív hulladékgyűjtés · fatelepítés · pályázatokon való részvétel ( környezetvédelmi pályázatok) intézményvezetői engedéllyel 38

Pedagógiai Program


Módszerek Arra törekszünk, hogy a hagyományos módszerek megújításával a környezeti nevelés szempontjából sokkal hatékonyabb élményalapú, tevékenykedtető, szenzitív interaktív módszereket alkalmazzuk. Taneszközök: · korszerű tankönyvek, természetismereti kiadványok, folyóiratok, játékgyűjtemények, természetfilmek · térképek, modellek, tablók, tájékozódási eszközök (iránytű) · vizsgálatokhoz, mérésekhez szükséges eszközök, anyagok. · növénygondozáshoz és ültetéshez eszközök · játékokhoz szükséges eszközök · kézműves foglalkozásokhoz, gyakorlati természetvédelemhez szükséges anyagok, eszközök · korszerű felszerelés a technika teremben · internet elérési lehetőség a könyvtárban és az informatika termekben Iskolai környezet alakítása: · Iskolánkban az elmúlt évek során sikerült olyan környezetet létrehozni, melybe szívesen érkeznek, és otthonosan érzik magukat egész nap a gyerekek. Ez a barátságos, jó hangulatú környezet jelentős hatást gyakorol a gyerekek személyiségének formálódására. · Szeretnénk elérni, hogy tanulóink mindegyike szívesen vegyen részt épületeink szépítésében, színes faliújságok, tablók készítésében. Folyosóinkon, Aulánkban folyamatosan kiállítjuk színvonalas alkotásaikat, (fotók, festmények, egyéb képzőművészeti alkotások) melyek iskolánk öko szemléletét tükrözik. · Udvarunk alkalmas a közös játékokra, meghitt beszélgetésekre, jó idő esetén a szabadban tartott tanítási órákra. (Padok, asztalok, homokozó, sportpálya, fa játszótér) A szabadtéri burkolt felületek gondozottak, pormentesek. · Folyamatos, évente több alaklommal, papírgyűjtési akciót szerveztünk. (Ments meg egy fát!) · A pénzügyi lehetőségekhez képest igyekszünk energiatakarékos és víztakarékos eszközöket beszerezni. A gyerekek figyelmét a vízzel és villanyárammal való takarékosságra irányítjuk és megköveteljük az erre való odafigyelést. Az iskola mindennapi élete: · A környezeti nevelés szempontjából az iskola mindennapi életének is tervszerűnek kell lenni. · Szükséges az iskola minden dolgozójának példamutató magatartása. · Az intézményi lehetőségek megteremtését követően mindannyian betartjuk a szelektív hulladékgyűjtés szabályait, takarékos energia- és vízgazdálkodást.

39

Pedagógiai Program ·

·


A gyerekektől elvárjuk a kulturált étkezést, ők is vegyenek részt a terítésben, segítsenek a tálalásban, a növények gondozásában. Erre jól működő felelősi rendszert építünk ki. Iskolaotthonos rendszerünkben tanulóink napi legalább egy alkalommal töltenek hosszabb időt szabadlevegőn az időjárásnak megfelelő elfoglaltsággal.

Tanulói pályázatok – Egy-egy környezetvédelmi probléma, témakör önálló vagy kiscsoportos kutatásra, feldolgozásra írunk ki pályázatot. A tanulók motiválása történhet felkéréssel, a legjobb munkák díjazásával. A születendő munka formája sokféle lehet: szakmai dolgozat, rajz, fotó, film, interjú, irodalmi alkotás. Tábor – Az életmódtábor, tánctábor, sporttábor, sítábor az egészségnevelés fontos színtere. A tábor típusától függően fontos az illetékes önkormányzat, szakemberek megkeresése, véleményük kikérése. Lehetőleg ne táborozzunk védett területen, amennyiben ez elkerülhetetlen, a természetvédelmi hatósághoz kell folyamodni engedélyért. Tanulmányi kirándulás – Szervezhetünk tanulmányi kirándulást egy-egy konkrét téma részletesebb megismerésére, egy-egy terület, táj megismerése céljából. Ellátogathatunk kisebb-nagyobb gyerekcsoportokkal tanösvényekre, nemzeti parkokba, természetvédelmi területekre, vadasparkokba, botanikus kertekbe, múzeumokba. Iskolai kirándulás - Minden szeptemberben részt veszünk a Csik Ferenc emléktúrán, amelynek célja a természeti terület megismerése, gyakorlati feladatok végzésével. A környezet- és egészségvédelem jeles napjai A természet-környezetvédelem és az egészségügy jeles napjairól a tanórákba beépítve illetve külön programokat szervezve emlékezhetünk meg és tudatosíthatjuk a jelentőségüket. A nap jellegének megfelelő vetélkedőt, akciót vagy kirándulást szervezhetünk, illetve pályázatot írhatunk ki.

40

Pedagógiai Program


Iskolánk tagjainak, partnereinek feladata és szerepköre a környezet- és egészségvédelemben: Humán erőforrások Iskolavezetőség

Tanárok

Feladat, szerepkör Támogatja a környezeti nevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Ösztönző rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokban. Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezetegészségügyi tartalmakat.

Erősségek Hasznosítható kapcsolatrendszerrel rendelkezzenek. Kreativitás, nyitottság, tolerancia.

Minden tanár folyamatos feladatának tekintse a környezetegészségvédelemre nevelést tantárgyától függetlenül. Osztályfőnökök Évfolyamokra lebontva az egészség- és Használja ki az aktualitásokat a környezeti neveléshez szükséges osztályközösségi tartalmak feldolgozása megbeszéléseken. Működtesse a felelősi rendszert. Pszichopedagógus Segíti a lelki egészségnevelést. Egyéni Az osztályok közösséggé és csoportos beszélgetések a tanulókkal fejlesztésének segítése (szociometria). A és a szülőkkel. A pályaválasztás személyiségfejlesztést segítő segítése. kezdeményezések. Ifjúságvédelmi felelős A hátrányos és a veszélyeztetett tanulók Családok bevonása, konkrét segítése. segítségadás, vagy közvetítés. Iskolaorvos, védőnő Előadások tartása az egészséges Szakmai kompetencia, személyes életmódról, a környezeti ártalmakról. ráhatás. Segíti a tanár munkáját az egészségmegőrzésben. Diákok A tervezett éves programban vesznek Valamennyi diák érintett a részt (hallgatóság, tevékeny részvétel, programban. Havi megfigyelések, kezdeményezések). rendszerességgel osztálytermek dekorálása, napi rendszerességgel a tanterem rendjéért, tisztaságáért való felelősség. A fő hangsúly a szemléletformáláson van. Szülők Előadások tartása, szemléltető eszközök Tevékeny részvétel a gazdagítása, anyagi támogatás, külső programokban, az ő szemléletük erőforrások felkutatása. is formálódik, a környezeti- és egészségnevelés túlmutat az iskola falain. 41

Pedagógiai Program

Csány-Szendrey Általános Iskola és AMI (Környezeti nevelési Program mellékletei)

1. A tantárgyak lehetőségei Hon- és népismeret A tanulók · ismerjék meg a természetközelben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó és nem kihasználó paraszti életmód értékeit · ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét (ünnepek előtti böjtök) Környezetismeret A tanulók · ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel, vizsgálatokkal · ismerjék meg az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében · Ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzőit Természetismeret A tanulók · váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére · a megismerés komplexitása, egészlegességére törekvés (középpontban az élő és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll) · természettudományos gondolkodásnak megfelelő képességek kialakítása; · környezet állapota iránti érzékenység fejlesztése · ökológiai szemlélet fejlesztése · helyes környezeti attitűdök fejlesztése · magatartás fejlesztése · értékrend alakítása · környezettudat fejlesztése · felelősségérzet fejlesztése · környezet használatára vonatkozó helyes döntések támogatása Földrajz A tanulók · szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről · érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit · értsék meg, hogy a társadalom-földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet · ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit · ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit 42

Pedagógiai Program


A tanulókban · a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény · alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére · fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség Biológia-Kémia A tanulók · ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit · ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet · ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket · legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően · ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat · legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére · sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat A tanulókban · alakuljon ki ökológiai szemléletmód · alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség Egészségtan A tanulók · ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait · sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat · ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében A tanulókat · ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédő szokásrendek kialakítására · segítse az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában · segítse az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azok elhárítási módjainak felismerésében

43

Pedagógiai Program


2. Környezetvédelmi napok, világnapok Február 2.

Vizes Élőhelyek Napja

Március 6.

Nemzetközi Energiahatékonyság Napja

Március 22.

Víz Világnapja

Március 23.

Meteorológiai Világnap

Április 3.

Csillagászati Világnap

Április 4.

Laboratóriumi Állatok Napja

Április 7.

Egészségügyi Világnap

Április 22.

Föld Napja

Április 24.

Kísérleti Állatok Védelmének Napja

Május 8.

Nemzetközi Vöröskereszt Napja

Május 10.

Madarak és Fák Napja

Május 15.

Állat- és növényszeretet napja (Magyarországon)

Május 15.

Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap

Május 18.

Múzeumi Világnap

Május 24.

Európai Nemzeti Parkok Napja

Május 31.

Dohányzásmentes Világnap

Június 5.

Környezetvédelmi Világnap

Június 8.

Óceánok Világnapja

Június 17.

Világnap az Elsivatagosodás Ellen

Június 21.

A Nap Napja

Június 25.

Barlangok Világnapja

Július 11.

Népesedési Világnap

Augusztus 9.

Állatkertek Napja

Szeptember 16.

Ózon Világnapja

Szeptember 22.

Autómentes Nap

Szeptember 23.

Takarítási Világnap

Október 4.

Állatok Világnapja

Október 8.

Madárfigyelő Világnap

Október 8.

Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja

Október 10.

Lelki Egészség Napja

Október 15.

Nemzeti Gyaloglónap 44

Pedagógiai Program


Október 16.

Élelmezési Világnap

Október 21.

Földünkért Világnap

Október 31.

Takarékossági Világnap

November 17.

Füstmentes Nap

November 27.

Fogyasztásszüneteltetési Nap

December 1.

AIDS elleni világnap

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló b) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd c) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy mutat,de nem minősül sajátos nevelési igényűnek d) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló e) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló A családok napjainkban egyre kevésbé tudják ellátni szocializáló, védő funkcióikat, emiatt nagyok a társadalmi elvárások az intézményes neveléssel szemben. A szokásrendszerek, a harmonikus személyiség, a pozitív énkép kialakulása a nyugodt és biztonságos családi hátteret feltételezi. Zaklatott világunkban azonban már ezekben a korai életszakaszokban sem biztosítottak a testi, lelki fejlődés feltételei.

45

Pedagógiai Program


Legfontosabb feladatunk a prevenció. Pedagógusaink - pszichopedagógus és fejlesztőpedagógusunk segítségével - igyekeznek megismerni a tanulási, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulóink személyiségét, családját. Nagy türelemmel, figyelemmel, törődéssel keresik a problémák okait. A megismerés és a problémák feltárása utáni feladataink: · Szükség esetén fejlesztő pedagógiai szolgáltatásaink keretén belül különféle vizsgálatokat és terápiás módszereket alkalmazunk. · Esetelemzésekkel alakítjuk az egységes szemléletet a hatékony nevelés érdekében a gyermeket tanító kollégák körében. · Differenciált bánásmódot biztosítunk, segítjük tanulóinkat önértékelési problémáik rendezésében, új értékrend kialakításában, az önszabályozás képességének fejlesztésében. · Részképességzavar esetén a gyermekek fejlesztő foglalkozáson vesznek részt, ahol differenciált faladatokkal, egyéni haladási tempóval, egyéni motiválással segítjük továbbhaladásukat. (Fejlesztő pedagógusok) A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermek részére fejlesztő pedagógusaink a közösségi életbe való beilleszkedését elősegítő foglalkoztatásokat is tartanak. Eredményes nevelő-oktató munkánk érdekében a magatartási problémák megfelelő, személyre szabott, és türelmes kezelése minden pedagógus fontos feladata.

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Minden gyerek valamiben tehetséges. Pedagógusaink feladata felismerni és támogatni ezt, valamint feltárni a fejlesztés lehetőségeit. Frontális munka mellett differenciált, kiscsoportos és egyéni foglalkozások alkalmával lehetőség nyílik az egyéni képességek megismerésére és kibontakoztatására. A szaktárgyi tanulmányok terén ezt külön feladatok: gyűjtőmunka, egyegy téma önálló feldolgozása, szakkörök, házi-, területi-, megyei- és országos tantárgyi versenyek biztosítják. Fontos a tanulók felkészítése, ösztönzése, bíztatása, előmenetelének figyelemmel kísérése. Segítjük a középiskolai beiskolázásnál a megfelelő iskolatípus megtalálását. A jó tanulmányi eredmények mellett támogatjuk az eredményesen sportoló, vagy kiváló közösségi munkát végző tanulókat is. A tanulóifjúság jelentős része gyenge fizikumú, nem természetes számukra az egészséges szellemi fejlődéshez elengedhetetlen rendszeres testmozgás. A testnevelés óra követelményeinek számonkérése nagyban hozzájárulhat a fizikai állapot és ezáltal a szellemi teljesítmény javulásához. Ugyanezt a célt szolgálja a sportkör, a néptánc és modern tánc oktatás, valamint számtalan iskolai sportverseny is. 46

Pedagógiai Program


A közösségi vezető szerepre elsősorban „születni kell”. Lényeges, hogy a vezető szerepet felvállaló tanuló jól tanuljon, és a többiek megbecsülését és bizalmát élvezze. Folyamatosan keresni és képezni kell az utódaikat, akik a távozó nyolcadikosok helyét majd átveszik az iskola tanulóinak képviseletében. A tanulói képviseletet az iskolában a DIÖK látja el. A szervezett, eredményes munkában nagy szerepe van a DIÖK összekötő tanárnak. Feladataink, tevékenységeink: · tanulmányi versenyek szervezése minél szélesebb körben · a versenyek legfontosabb eleme a felkészítés, amely egyéni, építkező jellegű legyen, · hatékony a kiscsoportos munkamódszerek alkalmazása · a versenyzés etikájának megtanítása · fontos a versenyre való felkészítő tanárok kísérő, együttérző, támogató szerepköre · önálló kiselőadások szakórákon, szakkörökön, elsősorban a tehetséges tanulóknak · bíztató értékelés · differenciált feladatok adása · csoportfoglalkozások szervezése, amelyek az adott témakörben való jártasság szerint átjárhatók · a tanterem átalakításának lehetőségei (asztalok összetolása, kötött padsorok, kör, félkör alakban) · a házi feladatok differenciálása · órai gyakorláskor más-más feladatkörök (pl. önálló szövegfeldolgozás közös olvasás, lényegkiemelés) A könyvtári tevékenység fontos színtere e témának is: · könyvkölcsönzés szabad érdeklődés alapján , egyéni kutatómunkák részére · könyvtári órák a könyvtárhasználat céljából, illetve egy-egy téma feldolgozása tanári irányítással, kutatási lehetőségekkel · önálló kezdeményezés támogatása · a könyvtár egyéb lehetőségeinek kihasználása – zenehallgatás, videózás , társasjátékok, diavetítés, CD-ROM használata, programok végigjátszása, lexikon-szótár használata, bábozás, árnyképszínház · „csendes” olvasó órák egy-egy közösség számára – főleg olvasótermi könyvekkel · kisebb kézműves és dekorációs munkák, kiállítások rendezése · újságírás, újságszerkesztés · műsorok összeállítása a források felhasználásával · riportkészítés – írott formában (magnófelvétellel), videóval · egyéni illetve kiscsoportos beszélgetések · iskolarádió · internet-használat kutatómunkához, iskolaújság készítéséhez

47

Pedagógiai Program


A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Tanulóink között egyaránt megtalálható a jól szituált és a társadalom peremén élő családból származó gyermek. Egyre több a csonka család. Ifjúságvédelmi felelősünk koordinálja az osztályfőnökök és a szaktanárok felderítő és megelőző munkáját. Az iskola összes nevelője figyelemmel kíséri az érintett gyermekek és családok sorsát. Elsősorban a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt: · nevelési eljárásainkkal a lehető legnagyobb mértékben közelíteni kívánjuk egymáshoz az eltérő anyagi és társadalmi helyzetű tanulóink neveltségi és tudásszintjét · szeretnénk megtanítani őket együtt élni hátrányos helyzetű társaikkal · a rászorulókat a segítség elfogadására · gondos felderítőmunkát végzünk az iskolánkba lépő új tanulók – első osztályosok és más iskolából érkezettek – között · nem zárkózunk el a nevelési problémával, beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel küzdő, más iskolából jött diákok fogadásától sem. A közösségre és szakmai ismereteinkre támaszkodva, legjobb tudásunk szerint próbáljuk integrálni őket. · felismerve a gyermekekre leselkedő veszélyeket, bekapcsolódtunk a dohányzás, alkohol, drog, AIDS elleni programokba · a különleges bánásmódot igénylő vagy valamilyen részképesség - fejlődési zavarral küzdő gyermekek számára biztosítjuk a megfelelő ellátást · a deviáns magatartási formák kialakulásának megelőzésére egyénre szabott nevelést, a fejlesztésre szorulók között egyénre szabott követelményrendszert alkalmazunk · a határtalan és a szülői, felnőtt kontroll nélküli televíziózás ártalmairól rendszeresen szólunk a szülői értekezleteken és fogadó órákon · az osztályfőnökök tartós megbízása lehetővé teszi, hogy a veszélyhelyzetbe kerülő vagy abban szenvedő tanulóinkat a legrövidebb idő alatt a megfelelő segítségnyújtási formában, tanácsadásban részesítsük · az étkezési, a tankönyvtámogatások és a diákjóléti hozzájárulások (táborozások, erdei iskolai programok stb.) odaítélésekor az ifjúságvédelmi felelőssel és az osztályfőnökkel együtt javaslatot tesznek a segítségre szoruló gyerekek és családok támogatására Fokozott figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókra. Évente felmérjük a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat, ifjúságvédelmi felelősünk folyamatosan nyomon követi fejlődésüket. A már kialakult hátrányos helyzet illetve veszélyeztetettség esetén igyekszünk orvosolni a bajt. Munkánk eredményessége érdekében szoros és jó kapcsolatot építettünk ki más intézmények szakembereivel: · iskolaorvossal · védőnővel · családgondozóval · fejlesztő pedagógussal, logopédussal 48



a rendőrség és a gyámhatóság munkatársaival

Lehetőségeinkhez képest próbálunk enyhíteni az anyagi gondokon: · étkezési kedvezmények kiadása a jogszabályok szerint · tankönyv hozzájárulások kiadása a jogszabályok szerint · segélyek kiadása a költségvetési keretek figyelembevételével. · iskolai alapítványunk bevonása a hátrányos helyzetű gyermekek anyagi segítésébe Felelőse az ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnökök bevonásával. Igyekszünk az ingerszegény környezetből érkezőket élményekhez juttatni kirándulások, táborozások, kulturális és sportprogramok, vetélkedők szervezésével. Megemlékezünk a hagyományos ünnepnapokról, (mikulás, karácsony, farsangi bál, húsvét, gyereknap), ápoljuk hagyományainkat (Csány-Szendrey nap) élményt és példát adva azok számára is, akiknél ez otthon nem adatik meg. Választékos szakköri kínálatunk, ahová célzatosan irányítjuk a gyermekeket a szabadidő hasznos eltöltése, és önnön épülésük végett. A tanulási nehézségekkel küzdő tanítványainkat korrepetáljuk, napközibe, tanulószobába irányítjuk. Tanítványaink szüleivel állandó a kapcsolatunk. Szoros kapcsolatot tartunk fenn a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, Pedagógiai Szakszolgálattal. Tájékoztatjuk a családokat a törvény adta család- és gyermekvédelmi lehetőségekről. A krízishelyzetekkel küzdő gyermekeknek és családoknak segítséget nyújtunk segélyek formájában, illetve a megfelelő segítő szervezet bevonásával.

A tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkózását segítő program A felzárkóztatás kiindulása mindig a tanulási nehézségek okainak feltárásával kezdődjön. Ez nem csak az osztályfőnökök és a fejlesztő pedagógusok feladatköre, hanem mindnyájunk felelőssége. A felzárkóztatás alapja a bizalom és az önbizalom erősítése, a fokozott személyesség a munkakapcsolatban. Ezek nélkül nincs hatékony fejlesztés! Személyre szabott feladatokkal segítünk a lemaradt tanulókon. Fontos, hogy szintjükhöz mérjük a követelményt. A fokozatosság elve alapján nehezülhetnek ezek a feladatok. Felzárkóztatást elősegítő programjaink: · tanórán belül differenciált foglalkozást, fokozott segítségnyújtást biztosítunk a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek számára · tanulóinkat önmagukhoz képest értékeljük · fejlesztő pedagógusok segítségével felhívjuk a tanulási problémák okára a figyelmet · szükség esetén további vizsgálatokra küldjük tanulóinkat 49


· ·

· · · · ·


a diagnózisnak megfelelő terápiás foglalkozásban részesítjük tanulóinkat – fejlesztő foglalkozások, tanulás-korrekció, korrepetálás fejlesztő pedagógusainknak napi kapcsolatuk van a gyerekekkel, s szaktanáraikkal rendszeresen megbeszélik az aktuális problémákat. Kölcsönösen tájékoztatják egymást az elért eredményekről tanácsaikkal segítik a szülőket, pedagógusokat a tanulási zavarral küzdő tanulókat segítik az önálló tanulás szokásainak, és a tanulási készségek kialakításában (szövegértés, olvasástechnika), s a tanulási technikák megismerésében, alkalmazásában tanulási technikák elsajátíttatása szakórákon és egyéni foglalkozásokon rendszeres ismétlés, gyakoroltatás, változatos tanulásszervezés egyéni tanulási motiváció erősítése, bíztató dicsérettel, javító szándékú elmarasztalással közösség nevelő hatása (társak hatása sokszor erősebb, mint a pedagógusé), a kötelező tanítási órákon kívüli foglalkozásokon, szakkörökön is adjunk lehetőséget a tanulók személyiségfejlődését elősegítő tevékenységekre (természetjáró, szaktárgyi, fotó, tánc, dráma, kézműves, sport szakkörök)

Iskolánk a bukás mentességre törekszik, gyenge tanulóinkat igyekszünk a minimum szintre eljuttatni. A fejlesztés, korrekció, felzárkóztatás feltétele a korrekt, feltáró munka. Fontos az iskolaérettség szakszerű eldöntése, mely az óvoda és a szülő felelőssége. Az óvodákból a beszédhibás gyerekek megkezdett, vagy befejezett terápia után kerülnek hozzánk, sok esetben a helyes kifejezés automatizálása a feladatunk. Ezt a munkát segíti a Zöldmező Utcai Általános Iskolából kihelyezett óraadó logopédus, aki folyamatosan foglalkozik a beszédhibák korrekciójával. A problémák legkisebb jelzésszerű megjelenésére is odafigyelve az első osztályban a prevenció elve érvényesül. Így nagyon sok esetben megelőzhető a későbbi tanulási zavar. Az írás, olvasás, tanulás előkészítő szakaszában mindig figyelünk a sikertelenség tüneteire. Ebben az időszakban már sok kisgyerek kellene, hogy járjon dyslexia, dysgraphia prevenciós foglalkozásokra. A tanulásban akadályozottság, nyelvi vagy részképesség-zavar sok kisgyermek számára lassúbb haladást tesz lehetővé. A problémák korai feltárása érdekében fejlesztő pedagógusaink minden év decemberéig elvégzik a DIFER felmérést elsős tanulóinkkal. Az alsó tagozatból a felső tagozatba lépéskor, a tanév első hónapjában az alsó tagozatos osztályfőnökök esetmegbeszélés keretében „átadják” felső tagozatos kollégáiknak a gyermekeket, kiemelve a speciális fejlesztő eljárásokban részt vevő tanulók nevelésére, tanítására, értékelésére vonatkozó ismereteket. A szülőkkel való kapcsolattartás folyamatos, de sajnos nem mindig könnyű meggyőzni őket a vizsgálatok szükségességéről, és a folyamatos otthoni gyakorlás fontosságáról. 50

Pedagógiai Program


A szociális hátrányok enyhítését szolgáló program Tapasztalható, hogy városunkban és kistérségünkben fokozatosan csökken a beiskolázási tanulólétszám, ugyanakkor növekszik az egyre nehezebb körülmények között élő tanulóink száma. Mi is ismerjük a jelenséget, és különböző módon segítjük hátrányos helyzetű tanulóink beilleszkedését, folyamatos fejlődését. Ez a feladat igényli a legtöbb tapintatot. A mai társadalomban az emberek illetve a családok anyagi helyzete különböző. A szülő nehezen nyilatkozik anyagi gondjairól, sokszor a pedagógus veszi észre, hogy a család problémával küzd. Az év elejei tanszervásárlás, a havi ebédbefizetések, kirándulások több szülőnek gondot okoznak. Az otthoni gondok mindig kihatnak a tanulók tanulmányi munkájára, sőt magatartására is. Ez a legfontosabb jelzés a pedagógus számára. Ha egy gyerek megváltozik – főleg negatív irányba – ott a problémát elsősorban a családban kell keresni. Amennyiben otthon a gondok sokasodnak, a szülők is türelmetlenebbek, nyugtalanabb háttérből kerül hozzánk a tanuló. Célunk segíteni azon tanulóink beilleszkedését az iskolai környezetbe, akik szociális körülményeiket tekintve – akár átmenetileg is – hátrányos helyzetűek. Mindezek ismeretében tudjuk megtervezni minden év végén a következő tanév várható feladatait. Fontos feladat, hogy a családokat partnerként vonjuk be az iskolai folyamatokba, döntésekbe. El kell érnünk, hogy bizalommal fordulhassanak bármelyik kollégához, ha segítséget igényelnek. Ifjúságvédelmi felelősünk és az osztályfőnökök együttműködése itt még fontosabb, a bizalom megteremtése a diszkrét segítségnyújtáson múlik. A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: · felzárkóztatás, illetve tehetséggondozás · önismereti csoportok létrehozása, működtetése · drog- és bűnmegelőzés · mentálhigiénés programok · pályaorientációs tevékenység · táborozások, kirándulások, országjárások · tájékoztatás a szociális juttatások lehetőségéről · különböző szintű támogatások elnyerésére történő ösztönzés · figyelemfelhívás a tanulássegítő foglalkozások előnyeire · kapcsolattartás a szakmai szolgáltató intézményekkel · a tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása · táborozási, kirándulási hozzájárulások · alapítványi támogatások · pályázat-figyelés, részvétel pályázatokon · étkezési támogatás elveinek, mértékének meghatározása 51

Pedagógiai Program


Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, és minőségbiztosítási rendszere Az iskolánkban folyó nevelő-oktató tevékenység célja, hogy az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelő-oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseknek. A nevelő-oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja az esetleges hibákat, hiányosságokat, és így ösztönözze a pedagógusokat és a tanulókat a hibák kijavítására, az iskolai munka hatékonyságának és eredményességének fejlesztésére. Az iskolai nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerét az „Iskolai minőségirányítási program” (IMIP) tartalmazza részletesen. Így itt csak az ellenőrzés és az értékelés alapelveit és nagyobb területeit soroljuk fel.

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka ellenőrzése Alapelvei: · Az ellenőrzés legyen mindig segítő szándékú, a pozitívumok megerősítésére, a negatívumok enyhítésére és a hiányosságok pótlására szolgáljon. · Az ellenőrzés során tapasztaltak segítsék az iskola működésének javítását. · Az ellenőrzést kezdődjön az önellenőrzéssel, ahol mindenki a saját munkaterületének felelőseként ellenőrzi a munkáját. · A tanévekhez kötődő ellenőrzési tervet az éves munkaterv tartalmazza Az ellenőrzés a következő területekre terjed ki: · az iskola törvényességi keretei, törvényi előírások betartása, dokumentumai · az oktató-nevelő munka személyi és tárgyi feltételei · az oktató-nevelő munka hatékonysága, színvonala · vezetők, pedagógusok és technikai dolgozók munkája · tanulók munkája Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka értékelése Az értékelés a következő területekre terjed ki: · Az intézmény nevelő-oktató munkájának értékelésére Az intézmény nevelő-oktató munkáját az iskola igazgatója minden tanév végén – a pedagógusok, szülők, gyermekek véleményének figyelembevételével – átfogóan értékeli. Munkáját segítik a felelősök írásbeli beszámolói és értékelései, amelyeket az iskolai munkaterv szerint félévente készítenek el: 52

Pedagógiai Program


munkaközösség-vezetők beszámolói a szakmai munkáról, szaktárgyi mérések és versenyek eredményeiről, felmerülő problémákról § osztályfőnökök beszámolói az osztályuk neveltségi szintjéről § fejlesztő pedagógusok, DIÖK vezető, könyvtáros, beszámolói § szülői vélemények (véleménykérő lapok, szülői értekezletek visszajelzései, Szülői Szervezet visszajelzései) A pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelésére A pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelését az igazgató végzi az intézményvezetés közreműködésével, az IMIP-ben elfogadott értékelési rend alapján. Az osztályközösségek tevékenységének, fejlődésének értékelésére A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységét, fejlődését az osztályfőnökök minden tanév végén írásban értékelik. Az osztályozó konferenciákon, félévkor és év végén, a munkaközösségek vezetői ismertetik a tantestülettel a közösségek neveltségi szintjében elért eredményeiket és a hiányosságokat. Ez segíti az egy osztályon belül tanítók egységes nevelési elveinek formálását. A tanulók személyiségfejlődésére, tanulmányi munkájára, magatartására és viselkedésére. §

·

·

·

Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel A tanulók közössége: Diákönkormányzat Az iskola egyes alapdokumentumai a Diákönkormányzattal való egyeztetési vagy véleményezési folyamaton keresztül lépnek életbe, illetve ezeken keresztül változtathatók meg. A Diákjogi Charta előírásait, a jogokat, a kötelességeket tanulóinkkal folyamatosan betartatjuk. Ebben a Diákönkormányzatnak nagy a felelőssége. A házirend elkészítésében és minden, a diákokat érintő kérdésben véleményt nyilváníthatnak. A felvállalt feladatok elvégzéséért felelősséggel tartoznak. A Diákönkormányzat önálló működési szabályzattal rendelkezik, aktívan részt vesz az egész iskolát érintő közös programok szervezésében. A diákközgyűléseken feltett kérdéseivel, előforduló problémák felvetésével és a diákok kéréseinek továbbításával segíti az iskola vezetésének munkáját. Iskolai Diákönkormányzatunk dönt: · saját működéséről · a működéséhez biztosított pénzeszközök felhasználásáról · hatáskörei gyakorlásáról · egy tanítás nélküli munkanap programjáról · tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről · a tájékoztatási rendszer szerkesztőségének, tanulói vezetőjének és munkatársainak megbízásáról 53

Pedagógiai Program


A szülő, tanuló, pedagógus és intézményi partnerek kapcsolattartása, együttműködésének formái, az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei Iskolánk akkor működik még eredményesebben, ha tanulóink érdeklődésére épít, és figyelembe veszi a szülői érdekeket is. A gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és pedagógus közösségünk koordinált, aktív együttműködése. Ezen együttműködés: · alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség · megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység · feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás Elvárásaink a szülők felé: A szülők részéről - a sikeresebb nevelőmunka segítéséhez - az alábbi közreműködési formákat várjuk el: · együttműködő magatartást, a problémák nyílt jelzését, megbeszélését · a gyermekek tanulmányi munkájának folyamatos figyelemmel kísérését, · a gyermekek tanulmányi munkájához szükséges felszerelések biztosítását · aktív részvételt az iskolai szülői értekezleteken és rendezvényeken · nevelési problémák, családi nehézségek őszinte jelzését, közös megoldás keresését · véleménynyilvánítást, visszajelzést az iskola működésével kapcsolatosan · szponzori, szervező segítségnyújtást. A szülőkkel való kapcsolattartáshoz az alábbiakkal járulunk hozzá: · nyílt napok, nyílt órák szervezése · rendszeres tájékoztatás tanulóink előmeneteléről, magatartásáról · előre tervezett szülői értekezletek (évente 2 alkalommal) · rendkívüli szülői értekezletek · fogadóórák (évente 4 alkalommal), egyéni fogadóórák egyeztetett időpontban · előadások szervezése igényelt téma szerint · pályaválasztási tanácsadás · családlátogatás · ifjúságvédelmi felelős szociális és nevelési problémákban nyújtott támogatása · Szülői Szervezeti megbeszélések (évente legalább 2 alkalommal) A szülői ház és iskolánk együttműködésének további lehetőségei: · közös rendezvények szervezése a diákok, a szülők és a pedagógusok részvételével (Sportnap, Mikulás Kupa, Művészeti bemutatók, Gyermeknap, kirándulások) · alapítványunk bevonása a közös rendezvények támogatásába (Pl. Alapítványi Bál, kirándulás, Gyermeknap) 54

Pedagógiai Program


A szülő kérheti: · gyermeke napközi otthoni és iskolaotthonos ellátását · gyermek reggeli és délutáni ügyeleti elhelyezését reggel 7.00 és du. 17.00 óra között · megfelelő ok esetén gyermeke felmentését egyes tantárgyakból, vagy a mindennapi iskolába járás alól a törvényi kereteknek megfelelően · felmerülő problémáinak megoldásához segítséget kérhet § az iskola vezetőitől § szaktanártól § osztályfőnöktől § fejlesztő pedagógustól § iskolatitkártól A Szülői Szervezet aktív segítője az iskolának. Tagjai munkaközösségének vezetői, akiket a szülők választanak év elején.

az

osztályok

szülői

Iskolaszékünk véleményét kikérjük minden iskolát érintő ügyben. Az iskola vezetője folyamatos kapcsolatot tart fenn az előbbi szervezetek vezetőivel, akik részt vesznek az iskola fontosabb értekezletein és rendezvényein. A diákok legfőbb képviseleti fóruma a DIÖK. A DIÖK segítő tanár segítségével rendszeresen ülésezik, tagjai az osztályok által választott DIÖK felelősök. A diákok kéréseit, problémáit közvetítik az iskola vezetősége felé. Delegáltakat küldhet az Iskolaszékbe, és esetenként a városi diákparlamentre. Segítséget nyújt a diákprogramok szervezésében.

Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és magasabb évfolyamára lépésének elvei, feltételei Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz, amennyiben a szülő az iskola Pedagógiai Programjával egyetért és azt gyermeke számára választja, illetve a gyermek a belépés feltételeinek megfelel. (iskolaérettség, hivatalosan bejelentett lakcím stb.) Az intézmény körzetén kívül lakók esetében szülői kérvény írásban történő benyújtásával jelezhető a beiratkozási szándék. A/ Az első osztályba történő beiratkozás Feltétele: a gyermek az adott naptári évben a 6. életévét május 31-éig töltse be, vagy ha ezt csak december 31-éig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába.

55

Pedagógiai Program


Az első évfolyamra történő beiratkozáskor be kell mutatni: · a gyermek születési anyakönyvi kivonatát · a szülő személyi igazolványát · a gyermek lakcímkártyáját · a gyermek felvételét javasló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt) · a nevelési tanácsadó felvételt javasló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta) · a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával · szükség esetén a szakértői bizottság véleményét B/ A második-nyolcadik évfolyamra történő beiratkozás A második-nyolcadik évfolyamra történő felvételnél be kell mutatni: · a tanuló születési anyakönyvi kivonatát · a szülő személyi igazolványát · a gyermek lakcímkártyáját · az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt · az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot

Iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Ekkor szükséges az iskola házirendjének, általános szokásrendjének, pedagógiai programjában megfogalmazott lehetőségeinek és egyéb elvárásainak ismertetése a szülővel és a gyermekkel; sor kell, hogy kerüljön egy előzetes megállapodásra ezek elfogadására, betartására vonatkozóan. Ha a körzeten kívüli tanuló az első-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödiknyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. (Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb 56

Pedagógiai Program


leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója az igazgatóhelyettesek és az osztályfőnökök véleményének figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt írásban értesíteni kell.) A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha a helyi tantervben előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére az első-negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. A felsőbb évfolyamokon is bukás mentességre törekszünk. A bukás folyamatos odafigyeléssel, differenciált óraszervezéssel, korrepetálással, megfelelő személyre szabott segítségadással tesszük elkerülhetővé. A magasabb évfolyamba lépésről a tantestület az év végi osztályozó konferencián dönt.

Partnerség és hálózatosodás Küldetésnyilatkozat Célunk, hogy tanulóink nyitott, művelt, egészséges felnőttekké váljanak. Életkori és egyéni sajátosságokat figyelembe véve segítjük diákjaink harmonikus fejlődését. Intézményünk nyitott minden olyan feladatra, amely segíti a diákok tanulmányi előmenetelét és a helyes szabadidő eltöltését. Szívesen fogadjuk a kreatív, együttgondolkodó szülők, diákok és civil szervezetek segítségét, véleményét, jobbító szándékát. Intézményünk részt vesz a „partnerség és hálózatosodás által biztosított konzultációs folyamatban. Fontosnak tartjuk, hogy a „Köznevelés az iskolában„ projekt céljai és eredményei mindnél jobban beépüljenek pedagógiai munkánkba. Éves munkatervünk alapján kidolgozzuk és elfogadjuk a tanévben legfontosabb nevelési és közösségformáló feladatokat, melyekbe bevonjuk a diákokat (DIÖK) és a szülői fórumokat (SZM választmány, Iskolaszék). Iskolánk a Köznevelési Törvények /2011.évi CXC. törvény/ módosítással összhangban vállalja, hogy az intézményben megrendezésre kerülő iskolai rendezvények, versenyek, nyilvános események és ünnepek szervezését, az aktív, segítőkész szülők bevonásával és közreműködésével szervezi, építő ötleteiket beépítjük az iskolai programokba. A program középpontjában a közösségfejlesztés pozitív személyiségformáló hatása áll. A program arra ösztönzi a pedagógusokat, hogy mindnél több feladatba vonják be a diákokat, szülőket, kérjenek segítséget civil szervezetektől, ha a program lehetővé teszi. Felhasználva a diákok, szülők kreativitását, ötleteit, színesebbé, gyermekközpontúvá tehetők a programok. A közös gondolkodás, tevékenykedés segíti a pedagógusok munkáját és a gondolkodó, alkotó tudás megszerzését. 57

Pedagógiai Program


Az iskolai közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok kiegészülnek a ”Köznevelés az iskolában” projekttel. A projekt munkafolyamatai: 1. Munkacsoport megalakulása 2. Cselekvési terv elkészítése 3. Nevelőtestületi elfogadás 4. Megvalósítás 5. Szakmai értékelés-tapasztalatok levonása A köznevelés lehetséges programjai az iskola keretein belül: 1. Félévenként szülői fórum 2. Csik Ferenc túra 3. Mikulás Kupa 4. Olvasó - Maraton 5. Kikeleti suli-buli

Kompetencia alapú oktatás Kompetenciaalapú oktatás, amely előre meghatározott kompetenciák megszerzésére irányul. A tanulók tudását, teljesítményét individualizált módon mérik. Kompetenciaalapú oktatásnak a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük. A kompetencia egy képesség és egy adott területen való jártasság ötvözete, valamint egy adott területen jelentkező követelmények magas szintű teljesítése. A legjobb eredményt a kompetenciák (intellektív, szociális és érzelmi intelligencia), a követelmények (szakmai tudás, szociális alkalmazkodás és önfegyelem) és a körülmények (optimális, nehezített és megszokott) megfelelő együttállásában érhetjük el. A kompetencia azon elvárható ismeretek, képességek, magatartási- és viselkedésjegyek összessége, amely által a személyiség képes lesz egy adott feladat eredményes teljesítésére. A fejlesztés célja a pedagógiai kultúra átalakítása, különös tekintettel: · a tanár személyiségére (személyes példamutatás és kongruens felnőtt magatartás, önismeret) és felkészültségére · a személyközpontú pedagógiai gyakorlat megszilárdítására · a gyermekek életkorának megfelelő, támogató, facilitáló pedagógusszerep kialakítására (tanári kompetenciák) A kompetenciaalapú programok általános jellemzői: · teljesítményre alapoznak · egyéni haladás figyelembe vétele · tanulásközpontúak 58

Pedagógiai Program · · · ·


specifikus célkitűzések gyakorlat-orientáltak azonnali visszajelzés adnak értékelés teljesítmény alapú, leírt kritériumok alapján

Kulcskompetenciák Nyelvi kompetencia · A hallott vagy olvasott információkban levő gondolatok, tények, fogalmak, jelenségek, összefüggések értelmezése, megfogalmazása, szóbeli kifejtése vagy leírása. · A bizonyítás, érvelés, cáfolat technikájának elsajátítása. Matematikai kompetencia · Az emberi test méreteinek, arányainak, a szervezetükben előforduló anyagok mennyiségének viszonyítása, az életfolyamatok, életszakaszok időtartamának reális becslése. · A rész és egész felismerése, ábrázolása. · Grafikonok, diagramok leolvasása, értelmezése. · Táblázatok adatainak összevetése, egyszerű táblázatok készítése. Természettudományos kompetencia · Az emberi szervezetben zajló változások, kölcsönhatások, folyamatok megértése, a változás okainak feltárása. · Az emberi szervezet felépítésének és működésének megismerése. A szerzett ismeretek, képességek felhasználása a mindennapi életben, az egyén életvitelének kialakításában. · A megismerési algoritmusok használata az ismeretek elsajátítása, rögzítése és felelevenítése során. · A környezet- szervezet- életmód, a szervezet-működés összefüggéseinek feltárása. · Mérések, kísérletek végzése, tapasztalatok összegzése, a balesetmentes eszközhasználat elsajátítása. · A meglévő ismeretek rendszerezése és alkalmazása. · Az egészségkárosító hatások felismertetése a megelőzés módjainak tudatosítása. · A testi és lelki változások megfigyelése, okainak feltárása. Digitális kompetencia · Az információs társadalom technológiájának (internet, CD-ROM) magabiztos és kritikus használata, az információ keresése és feldolgozása során. Gondolkodási kompetencia · A gondolkodási műveletek gyakoroltatása. · A gondolkodási képességek (konvertáló, fejlesztése.

rendszerező,

kombinatív,

prediktív)

59

Pedagógiai Program · · · · · · · · · ·


Tapasztalatok, ismeretek rendszerezése, magyarázata, indoklása, értékelése. Lényeges és lényegtelen elkülönítése. A meglevő tudás átalakítása, az ábrázolási módok egymásba alakítása. Ábrák, táblázatok, grafikonok elemzése, következtetések levonása. Analógiák keresése. A tantárgyi ismeretek és a mindennapi élet kapcsolatának felismertetése és hasznosítása. Megismerési módszerek tervezése, megvalósítása, végrehajtása. Megfigyelési, vizsgálódási szempontok tervezése, alternatív megoldások keresése. Tények, fogalmak, folyamatok, összefüggések közötti kapcsolatok felismerése, hasznosítása. Problémafelismerés, alternatív megoldások keresése.

Szociális és állampolgári kompetencia · A fizikai és mentális egészség megőrzéséhez szükséges ismeretek elsajátítása, az egészséges életvitel szokásrendszerének gyakoroltatása. · Felelősségvállalás az egyén életvitelének kialakításában, a közös célok magvalósításában. Döntések felvállalása, kritikus elemzése. · Problémák felismerése, együttműködés azok megoldásában. · Alkotó részvétel páros, csoport és projektmunkában. Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia · Tervek készítése, kivitelezése. Egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés, irányítás, szervezőkészség, tapasztalatok értékelése. · Önálló tanulás szervezése, értékelése. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség · Az emberi test felépítésében és harmonikus működésében rejlő szépség megláttatása. · Az emberi test tudományos és művészeti ábrázolásának összevetése. · A művészetek szerepe a lelki egészség megőrzésében, a személyiség fejlődésében. Tanulási kompetencia · A hatékony, önálló tanulás képességeinek megalapozása, folyamatos fejlesztése, tanulni tudás elsajátítása: § írásos, grafikus és képi információk fokozatos önállósággal történő feldolgozása § a természettudományokban alkalmazott tanulási technikák elsajátítása, gyakorlása § a tanulás tervezése, az idővel történő hatékony gazdálkodás gyakoroltatása § saját tanulási stratégia kialakítása, az eredmények értékelése

60

Pedagógiai Program


Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret · A teljesítmények rendszeres, sokoldalú mérésével, értékelésével reális kép kialakítása a tanulók tudásáról, készségeiről, képességeiről, közösségben elfoglalt helyükről. · A reális ön- és társismeret fontosságának megláttatása. A kamaszkori konfliktusok és feloldási lehetőségeinek megismerése. A veszélyhelyzetek és elkerülési módjainak bemutatása. Testi- lelki egészség · Az egészséges életvitelhez szükséges ismeretek elsajátítása, magatartásformák, szokások kialakítása, gyakoroltatása. · Az egészség, mint megőrzendő érték, felismertetése. A betegségek megelőzési, módjainak tudatosítása. · A növényi, állati eredetű anyagok és a gombák táplálkozásában betöltött szerepének megláttatása. · A biológiai, a társadalmi és szociális érettség különbségeinek felismertetése, következmények levonása. · Az értékes emberi kapcsolatok létesítése iránti igény felkeltése. · A betegségekkel, idősekkel szembeni empátiakészség erősítése. · A tanulók alkalmassá tétele az elsősegélynyújtás, betegápolás ismereteinek használatára. · Tevékeny részvétel az egészségvédelmi programokban. Hon és népismeret · A magyarságtudat elmélyítése, világhírű tudósaink, orvosaink munkásságának bemutatásával. · Európai azonosságtudat-egyetemes kultúra · Az orvostudomány eredményeinek bemutatásával megláttatni, miként változtatja a tudomány az emberiség életét. Gazdasági nevelés · A munkához, az értékteremtéshez kötődő pozitív attitűd kialakítása. Környezettudatosságra nevelés · A természetes és mesterséges környezet hatásainak felismerése, a környezet és egészség kapcsolatának tudatosítása. · Aktív részvétel az értékmegőrző, értékteremtő tevékenységekben, közvetlen környezetünk szépítésében, rendbetételében.

61

Pedagógiai Program


Tanulás tanítása · Az önművelődés igényének és szokásrendszerének kialakítása, a tanulás tanítása. · A természettudományos megismerési módszerek elsajátítása és gyakorlása. · A tanulói képességek sokoldalú fejlesztése. Részletes kidolgozás és összegzés a 2009/2010. tanév TÁMOP értékelésében található.

A kompetencia alapú oktatás megismerése, módszertanának elsajátítása és használata az oktató-nevelő munka során · · · ·

· ·

az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése kompetencia alapú oktatás elterjesztése kompetencia alapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű megismerése és megvalósítása a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése: újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése:digitális írástudás elterjesztése, kooperatív technikák, páros munka csoportmunka, differenciálás, játék, drámapedagógia a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése, kompetencia-mérések a kompetencia-mérések eredményeinek felhasználása, javító tevékenységek megszervezése, a bevezetett kompetencia területekhez kapcsolódóan (mérés, értékelés)

A Csány-Szendrey Általános Iskola és AMI-ban a 2009/2010. tanévtől az alábbi munkaterületeken történt változás ·

·

· · ·

·

Teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatás § szövegértés-szövegalkotás § matematikai logika § német nyelv Tantárgytömbösítés § magyar nyelv és irodalom § földrajz § biológia Moduláris oktatás § idegen nyelv/ német/ Témahét § Karácsonyváró Három hetet meghaladó projekt § Tiszta vizet a pohárba § Keszthely IKT alkalmazása 62



Önálló innováció § Kikeleti Suli-Buli Jó gyakorlat § Csokonai Alapműveleti Verseny § Csik Ferenc túra § Mikulás Kupa

Felmenő rendszerű kompetencia alapú oktatás Szövegértésszövegalkotás teljes tanórai lefedettség Matematika teljes tanórai lefedettség Idegen nyelvi moduláris oktatás Szociális életvitel Tantárgytömbösítés

Műveltségi területek tantárgyi bontás nélkül IKT-val támogatott órák Témahét Önálló intézményi innováció Jó gyakorlat

Projekt

2009/10

2010/11

2011/12

2012/13

2013/14

2014/15

1. o 5. o

1-2. o 5-6. o

1-3. o 5-7. o

1-8. o

1-8. o

1-8. o

1. o 5. o

1-2.o 5-6.o

1-3. o 5-7. o

1-8. o

1-8. o

1-8. o

Német nyelv 8. o

Német nyelv 5. o, 8. o

Német nyelv 5. o, 6. o, 8. o

Német nyelv 5-8. o

Német nyelv 5-8. o

Német nyelv 5-8. o

4. o A és B 5.o Magyar nyelv és irodalom 8.o Földünk és környezetünk 8.o Biológia 5% 5.o Magyar nyelv és irodalom

4-5. o A és B 5-6.o Magyar nyelv és irodalom 7-8.o Földünk és környezetünk 7-8.o Biológia 10% 5-6.o Magyar nyelv és irodalom

5-7.o Magyar nyelv és irodalom 7-8.o Földünk és környezetünk 7-8.o Biológia 15% 5-7.o Magyar nyelv és irodalom




min: 25%

min: 25%

min: 25%

min: 25%

min: 25%

min: 25%

„ Karácsonyváró” 8.o Kikeleti Sulibuli






„Csokonai Alapműveleti Verseny” 3-8. évfolyam „Mikulás Kupa” 1-4. évfolyam „Csik Ferenc Túra” 1-8. évfolyam „Tiszta vizet a pohárba” 4.évfolyam „Keszthely” 8. évfolyam

63

Pedagógiai Program


Anyanyelvi nevelés (Anyanyelvi kulcskompetencia fejlesztése) Anyanyelvünk kiemelkedő szerepet játszik felnövekvő diákjaink személyiségének, gondolkodásmódjának fejlesztésében. Az anyanyelvi képzés átszövi a teljes oktatási-nevelési folyamatot. Keretében mindazokat az ismereteket tudatosítjuk, rendszerezzük és fejlesztjük, amelyeket a diák az iskolában és az iskolán kívül megszerzett. Az anyanyelvi képzés meghatározóan hat a többi tantárgy tanítására és elsajátításának színvonalára. A különböző ismeretek tanításának-tanulásának szintje pedig visszahat az anyanyelvi képzés eredményességére. Ezért az anyanyelvi nevelésnek – sajátos jelleggel – minden tárgyban jelen kell lennie. Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata az értelmes, kifejező beszéd, az olvasás és írás igényes használatának, az ehhez szükséges képességeknek a fejlesztése. Az alsó tagozatban a fejlesztés kiemelt területei között szerepel az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése: a biztonságos szó- és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátíttatásával. A tanulási kudarcok, az értés- meg nem értés gazdaságtalan időráfordításai alapvetően a magyar nyelv alapos ismeretének hiányából adódnak. Arra kell törekedni, hogy az olvasás értékeit és hasznát ismerjék meg a tanulók. A pedagógusok feladata az igényességre nevelés, az olvasás előtérbe helyezése a túlzott televíziózással és videózással szemben. A felső tagozaton az önálló szövegfeldolgozás, szövegértés erősítése valamennyi tantárgy keretén belül kapjon kiemelt szerepet. Feladatunk még, hogy hozzájáruljunk az írásbeli képességek színvonalának emeléséhez, valamint az értő olvasás segítségével tudományos ismeretek megszerzéséhez is. Fontos feladatunk, hogy tanulóink ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását. Mindezt tudják alkalmazni a természeti, és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben. Törekedjenek az anyanyelv védelmére, tudjanak egymással kulturált párbeszédet, vitát folytatni. A tanulókban növeljük a környezethez való pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet és természetvédelmi témák feldolgozásával. Az olvasási szokások erősítése érdekében könyvtári órákat tartunk tanévenként heti rendszerességgel, a kijelölt osztályokban, nevelői és szülői igények alapján. Szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterület Szövegértési és szövegalkotási képességek A szövegértési és szövegalkotási képesség mindenfajta tanulás és társadalmi szerepvállalás elemi feltétele. Az e képességcsoportot megalapozó ismereteket ma már valamennyi iskolaköteles korú gyermek elsajátítja. A funkcionális írás-olvasás, illetve önkifejezés képességszintjére azonban nem jut el a tanulók teljes köre. Ennek az az oka, hogy ma csupán az iskolázás alapozó szakaszára (1-4. évfolyam) korlátozódik a szövegértési-szövegalkotási képességek tervszerű fejlesztése. Fontos lenne, hogy ne csupán olvasókönyvek készüljenek a kisiskolások számára, hanem a korszerű

64

Pedagógiai Program


oktatási metodikák alkalmazását támogató programok is. Ugyanilyen lényeges, hogy e kompetencia-terület tervszerű fejlesztése folytatódjon a felsőbb évfolyamokon. Az évek során a gyerekek egyre növekvő terjedelmű és bonyolultságú szövegekkel találkoznak, azonban ezek elemző feldolgozásához, befogadásához segítségre van szükségük. Hasonló segítségre van szükségük a szóbeli és írásbeli szövegalkotás terén is, hiszen ha a számonkérés során dominánssá válik az ismeretek írásbeli tesztelése, nem kap elég figyelmet a különféle céloknak, érzelmi állapotoknak, kommunikációs helyzeteknek alárendelt szóbeli és írásbeli szövegalkotási képesség fejlesztése.

A fejlesztés célja: Kommunikáció-központúság. A kommunikációval kapcsolatos ismeretek, szabályszerűségek, normák megtanítása és gyakorlása. A program a szövegértési képességeket olyan tanulási folyamatban fejleszti, amely a tanuló és a pedagógus demokratikus együttműködésére épül, kommunikatív cselekvésekre ösztönöz, önállóságot és kritikai készséget kíván. Tevékenység centrikusság. A tanulóknak nem pusztán kérdésekre kell megtalálniuk a választ, hanem a különböző típusú szövegekkel - akár maguk által elgondolt - műveleteket kell végezniük. Rendszeresség. A szövegértés-szövegalkotás gyakorlása minden műveltségterület feladata. A felelősség és a fejlesztés egy tantárgyra szűkítése a program hatásvesztését okozza. A mérések nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják. Differenciáltság. Kívánatos, hogy a foglalkozások megszervezésének alapja az egyéni képességek, problémák, tempó legyen. A tanulási folyamat hatékonysága nem a tanulócsoport összteljesítményén, hanem az egyes tanulók fejlődésének ütemén mérhető. Partnerség. A program lehetővé teszi, hogy a pedagógus a munka nagy részében a tanulókkal segítő-tanácsadó státusban legyen, ne pedig a hierarchikus tanár-diák viszonyt képviselje. Kutatószemlélet. A program célja, hogy feloldja az olvasási kudarcok okozta szorongásokat. Ennek egyik feltétele a tévedések és a próbálkozások lehetőségének megadása. A kutatószemlélet fontos eleme a kérdésfeltevés.

65

Pedagógiai Program


Integrált magyartanítás - a nyelv és az irodalom új viszonya A szövegértés-szövegalkotás kompetenciafejlesztés az eddig döntően kronologikusan szervezett irodalomoktatás és leíró nyelvtan tanítása helyébe az integrált nyelvi-irodalmikommunikációs képességfejlesztést szolgáló magyartanítást állítja. Ennek egyik része a hatékony kommunikációs képességfejlesztés: · a különféle közlési helyzetekben és szövegtípusokban való kommunikáció tudatos stratégiáinak felépítése · a kommunikációs magatartásmódok és tevékenységek egyszerre kreatív és normatív használata · az egyéni közlési stratégiák kialakítása és használata · a nyelvi norma, illetve az attól való célszerű eltérés lehetőségei közti választás képessége · a nyelvi problémaészlelés képességének folyamatos fejlesztése · a szövegértési és szövegalkotási automatizmusok kialakítása az egyes szövegtípusok szerkezeti és jelentéstani jellemzőinek felfedeztetésével ·

a nem verbális önkifejezés képességének fejlesztése, illetve a partner nem verbális jelzéseinek értelmezése

A kommunikációs képességfejlesztés feltétele a szövegértés-szövegalkotás kompetencia fejlesztésének. A működő nyelv vizsgálatával a szövegértés a következő szempontok szerint valósítható meg: · a szöveg grammatikai alapjainak felfedeztetése és kommunikatív alkalmazása, nyelvi adatokkal műveletek végzése · szabályfelfedeztetés: a kontextus hatása a közlések jelentésére és formájára · a lineáris építkezés grammatikai szabályainak alkalmazása · a szavak, terminusok, mondatok és szövegkörnyezetek kétirányú viszonyainak felismertetése és alkalmazása · szövegtípusok interpretálása és alkotása · a szöveg logikai és tematikus szerkezete, nyelvtani tulajdonságai és a kommunikációs helyzet egysége mint problémamegoldó stratégia · a szöveg háttérmondatainak és előfeltevéseinek szerepe a szöveg értelmezésében · a racionális és sikeres vita stratégiáinak elsajátítása Az átfogó magyartanítás az olvasást konstruktív (az olvasó a szavakból, mondatokból megkonstruálja, megépíti magában a szöveg által felidézett világot, valóságdarabot, jelentésösszefüggést), mozgósítható előismereteken (az előzetes ismeretek folyamatos és tudatos mozgósításán) alapuló, cél által vezérelt, szelektív, erősen az olvasó motivációjától függő szövegértési tevékenységként kezeli. Természetesen más az olvasás értelme, célja mindennapi, gyakorlatias hasznú szövegek esetében, s más szépirodalmi művek olvasásakor.

66

Pedagógiai Program


A típusú programcsomagok. Olyan originális, integrált nyelvi-irodalmi programot kínálnak, amelynek középpontjában a szövegértés-szövegalkotás fejlesztése áll. B típusú (kereszttantervi) programcsomagok. Különböző műveltségterületeken keresik a kompetencia fejlesztésének lehetőségeit. A programcsomag moduljai elsősorban keretmodulok, amelyek az adott műveltségterület tananyagtartalmával tölthetők meg. A program ugyanakkor kiemelten kezeli a műveltségterületek közül azokat, amelyek szövegalapúak, vagyis elsősorban kognitív ismeretek közvetítői: ember és társadalom, ember és természet, földünk és környezetünk és - speciális szövegei miatt - a matematika és a testnevelés. Az e területre készülő programtanterv az egyes műveltségterületek tartalmait és képességfejlesztési céljait veszi figyelembe, ezeket tekinti alapmoduloknak, amelyek további modulokra bonthatók. C típusú programcsomagok (tanórán kívüli fejlesztés). A kompetencia fejlesztésére a program ezen része a tanórán kívüli lehetőségeket veszi számba. Célunk, hogy ezek a programcsomagok lehetőséget biztosítsanak mind a felzárkóztatáshoz, mind pedig a tehetséggondozáshoz. Felzárkóztatás esetén erős motiváció lehet az a vonatkoztatási keret, amely értelmessé teszi a megtanultakat a gyerek számára. Tehetséggondozás esetében pedig az előzőekben megszerzett ismeretek, képességek stb. komplex módon, egymással kombinálva szervesülnek.

Műveltségterület tantárgyi bontás nélkül Magyar nyelv és irodalom A Csány–Szendrey Általános Iskola és AMI a TÁMOP 3.1.4-es pályázatában a szövegértésszövegalkotás tantárgyban vállalta a műveltségterületek tantárgyi bontás nélküli oktatását. A szövegértés és szövegalkotás az 5. osztályban valósult meg. A szövegértés és szövegalkotás területén nincs külön irodalom és nyelvtan oktatás. A kettő együtt valósul meg, de nem direkt módon. A fejlesztés egyik kulcskérdése a nyelvtan és az irodalom tantárgyak kapcsolata. A hangsúly az anyanyelv működésének ismeretére, a mindennapi nyelvhasználatra és a kommunikációs készségek, képességek fejlesztésére tevődik. A hagyományos leíró nyelvtan tanítása helyett a kreatív nyelvhasználat fejlesztését helyeztük előtérbe. Célul tűztük ki az anyanyelvi kompetencia fejlesztését. Emellett a gyerekek ugyanúgy megismerkednek irodalomelméleti fogalmakkal, illetve nyelvtannal is találkoznak, de nem a hagyományos grammatikai rendszert tanulják. Példákon keresztül fedezik fel a nyelvtani, helyesírási törvényszerűségeket, ami mindig kapcsolódik a fejezet,a modul irodalmi anyagához. Az osztályozás sem történhet külön. A tanulók egy jegyet kapnak félévkor és év végén.

67

Pedagógiai Program


A „Szövegértés-szövegalkotás az általános iskola alsó tagozatán; az interaktív tananyagfejlesztések gyakorlati alkalmazásának lehetőségei a természetismeret műveltségi területen” c. vásárolt módszertani anyag tanítóink pedagógiai-módszertani munkáját segíti.

Angol, német nyelvek oktatása (Idegen nyelvi kompetenciaterület) Az Európai Unió tagállamaként még fontosabb az idegen nyelvek tanítása és tanulása. Idegen nyelveket ismerni nem csupán praktikus okok miatt fontos. A nyelv egy nép identitásának kifejezése, így ha megtanulunk egy idegen nyelvet, automatikusan közelebb kerülünk az adott nyelvet beszélő emberek kultúrájához, nyitottabbak leszünk a világra. Oktató-nevelő munkánkban arra törekszünk, hogy tanulóinknak olyan biztos alapot adjunk általános iskolai tanulmányaik során, amire építhetnek a későbbiekben. A hatékony, intenzív nyelvtanulás alapvetően gyakorlás kérdése – szókincsbővítés, nyelvtan biztos használatának elsajátítása - stb. Ahhoz, hogy tanulóink az általános iskolai tanulmányaik végére biztos alap-nyelvtudáshoz jussanak, naponta használniuk kell a nyelvet. Ennek érdekében: · Az idegen nyelvek tanulása csoportbontásban történik. Így több lehetőség van az intenzív gyakorlásra és az idegen nyelven való megszólalásra. · Igyekszünk kihasználni a csoportbontásból fakadó előnyöket: differenciálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás · valamint azt a lehetőséget, hogy tanulóink az első osztálytól tanulják az angol és a német nyelvet Lényeges szempont, cél a nyelvoktatási módszerek adott körülmények és lehetőségek közötti fejlesztése, terjesztése, hozzáférhetővé tétele, a bevált módszerek és a nyelvoktatással kapcsolatos tapasztalatok közzététele. A délelőtti kötelező foglalkozások mellett tehetséggondozás céljából szakköröket szervezünk különböző tematikával. (Nyelvvizsga-előkészítés, színjátszó klub, játékos nyelvi foglalkozások és a második idegen nyelv 7-8.évfolyam számára választható formában, vagy tantervi órakeretbe építve.) Igény szerint középiskolai szóbeli felvételire felkészítő foglalkozásokat is szervezünk. Angliai és német nyelvterületi tanulmányutat szervezünk érdeklődő tanulóink számára. A pályázatírás lehetőségeit kihasználva minél több szemléltető és segédanyagot szerzünk be a tanítási formák változatosabbá tétele érdekében. 68

Pedagógiai Program


Levelezéssel, valamint csereprogramok szervezésével kívánjuk szélesíteni a nyelvgyakorlás lehetőségét. Iskolánk a társadalmi és a szülői igényeknek megfelelő szintre kívánja emelni az angol és német nyelv oktatását. A nyelvtanulás célrendszere: · a kommunikatív kompetencia fejlesztése · a célnyelvi műveltség és az interkulturális kompetencia fejlesztése: § váljanak tanulóink nyitottabbá és érzékenyebbé más kultúrák iránt § fontos a pozitív attitűd és motiváció kialakítása a nyelvtanulás valamint más nyelvek kultúrák iránt · nevelési és tantárgyi-integrációs lehetőségek kihasználása a nyelvtanítás keretein belül · a digitális kompetencia fejlesztése · nyelvtanulási stratégiák kialakítása Nyelvi szintek( minimumszint)

Első idegen nyelv

4. évfolyam KER szintben nem megoldható

Második idegen nyelv

6. évfolyam A1

8. évfolyam A2

A1

(NAT 2012 Idegen nyelv 55.o) Szintleírások (a KER alapján) A1, minimumszint Ezen a szinten a diák megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni, be tud mutatni másokat; válaszolni tud személyes jellegű kérdésekre (például, hogy hol lakik), ismerős emberekre, dolgokra vonatkozó kérdésekre; és fel is tud tenni ilyen jellegű kérdéseket. Képes egyszerű interakcióra, ha a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész. Olvasott szöveg értése Megérti az ismerős szavakat, egyszerű mondatokat feliratokon, reklámokban, katalógusokban. Hallott szöveg értése Megérti az ismerős szavakat, fordulatokat, amelyek személyére, családjára, közvetlen környezetére vonatkoznak. Beszédkészség Részt vesz egyszerű beszélgetésekben, ha a partner lassan, jól artikulálva beszél. Feltesz és megválaszol egyszerű kérdéseket ,ismerős témára és helyzetre vonatkozóan. Egyszerű fordulatokkal le tudja írni lakóhelyét, ismerőseit. 69

Pedagógiai Program


Interakció Fel tud tenni és meg tud válaszolni személyes adatokra vonatkozó kérdéseket. Képes egyszerűen kommunikálni, de feltétlenül szüksége van ismétlésekre, körülírásokra és módosításokra. Íráskészség Képes egyszerű nyomtatványt kitölteni, rövid üdvözletet megírni. Nyelvhelyesség Csupán korlátozott módon tud használni néhány egyszerű, betanult nyelvtani szerkezetet és mondatfajtát. Alapszókincse van, amely bizonyos konkrét szituációkra vonatkozó szavakból és fordulatokból áll.

A2, alapszint Ezen a szinten a diák megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak (pl. nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, iskola, állás). Az egyszerű és begyakorolt nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információt cserél családi vagy mindennapi dolgokról. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni saját hátteréről, szűkebb környezetéről és a közvetlen szükségleteivel kapcsolatos dolgokról. Olvasott szöveg értése Megérti rövid, egyszerű szövegek, köztük történetek lényegét. A kért információt ki tudja keresni. Hallott szöveg értése Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókincset, ha számára ismert dologról van szó. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek lényegét. Beszédkészség Részt vesz egyszerű, begyakorolt, hétköznapi témáról szóló beszélgetésben, amely közvetlen információcserét igényel ismert tevékenységgel kapcsolatban. Megérteti magát a társasági beszélgetésben. Röviden le tudja írni például a családját, lakóhelyét, tanulmányait. Interakció Fel tud tenni kérdéseket, és tud egyszerű állításokra reagálni. Tudja jelezni, mikor követi a kommunikációt, de ritkán ért meg eleget ahhoz, hogy saját maga fenn tudja tartani a beszélgetést. Íráskészség Rövid feljegyzéseket, üzeneteket, magánlevelet tud írni. Nyelvhelyesség Néhány egyszerű szerkezetet helyesen használ, de még rendszeresen elkövet alapvető hibákat. Szókincse elegendő alapvető kommunikációs szükségletek kielégítésére.

70

Pedagógiai Program


Idegen nyelvi kompetenciaterület Idegen nyelvi kompetenciák alatt az alábbi kompetenciákat értjük: · a hallott és az olvasott szöveg értése és szövegalkotás idegen nyelven szóban és írásban · kommunikációs szándékok megértése és érthető kifejezése · ezzel szoros összefüggésben az adott idegen nyelvhez kapcsolódó, az eredményes nyelvhasználathoz/kommunikációhoz szükséges szocio- és interkulturális ismeretek és azok alkalmazása A fejlesztés célja Az idegennyelv-tanulás hatékonyságának növelése érdekében szükség van az iskolában folyó idegennyelv-tanítási gyakorlat megújítására. A modernizációt kompetencia alapú nyelvtanítási programok fokozatos bevezetésével kívánjuk megvalósítani A fő célunk, hogy fejlődjön a tanulók általános és nyelvi kompetenciája, amely a célnyelven történő kreatív kommunikációt lehetővé teszi, ezzel hozzájáruljon ahhoz, hogy tanulóink használható nyelvtudást szerezzenek, Az érzelmi hatások jelentősen befolyásolják a tanulási képességet és a kreativitást. Ezért fontos a pozitív attitűd kialakítása tanulóink számára, hogy ne csak értelmükkel, hanem érzelmeikkel is részt vegyenek a nyelvtanulási folyamatban. A hatékonyság érdekében kommunikatív, tevékenységközpontú, a nyelvi készségeket fejlesztő módszereket és munkaformákat alkalmazunk. Egyéni, páros ill. csoportmunkában megvalósuló · információ-, adat- és véleményszerzés · vita · szerepjáték,drámajáték,nyelvi játékok · prezentációk, kreatív írás · alkotó tevékenységek, problémamegoldás · projektmunka és kooperatív technikák alkalmazása

Moduláris oktatási program –TÁMOP 3.1.4. Német nyelv Az élő idegen nyelv kulcskompetencia területen a tanévet átfogóan teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatás valósult meg német nyelvből 5-8.évfolyamon. A 8. évfolyamon ez kiegészül moduláris programcsomagok használatával,amely az éves óraszám 30%-t fedi le.

71

Pedagógiai Program


A moduláris rendszer lehetővé teszi,hogy a modultípust alkalmazó tanár válasszon a felkínált modulok közül az adott tanulócsoport életkori sajátosságainak, ismereteinek, érdeklődési körének, nyelvi szintjének megfelelően. A témakörök beszédszándékok és szituációk köré szerveződnek,.Tanulóink a tevékenységközpontú, kommunikatív feladatok végrehajtása közben sajátítják el az idegen nyelvet. Egy-egy modul általában 5 tanórát ölel fel. Az oktatási anyagok a NAT követelményeire támaszkodnak. Olyan (nyelvi) készségek fejlesztését szolgálják és olyan általános témákkal foglalkoznak, hogy bármelyik helyi tantervbe és tanmenetbe beilleszthetők. A program fókuszában, annak kommunikatív és kreatív jellege miatt, a produktív készségek állnak: az interakció, az összefüggő beszéd és az írásbeli szövegalkotás. Ezeken belül pedig a szóbeliség élvez további elsőbbséget. A produktív készségek fejlesztése természetesen itt sem válik el a receptív készségek fejlesztésétől, csupán a hangsúly tolódik el a beszéd és az írásbeli produkció irányába. A hallás utáni értés és az olvasás mintegy azokat „kiszolgálva”, pl. témát, ismeretet, információt, motivációt, modellt szolgáltatva jelenik meg. A tananyagok megválasztása, kidolgozása és elrendezése, a feldolgozásukra javasolt lépések, munkaformák lehetővé teszik a tanulócsoporton belüli személyre szabott, azaz differenciált oktatást. A választható modultípusok: · Kreatív kommunikáció · Projektek a nyelvórán · Internet a nyelvórán Megtalálható:www.sulinovaadatbank.hu Matematika oktatása (Matematikai kompetenciák fejlesztése) Társadalmunk gyors technikai fejlődése, a gyors változások az alkalmazásképes tudást igénylik minden embertől. A matematika oktatása során a legfontosabb, hogy felkészítsük tanulóinkat a mindennapok problémáinak megoldására a matematikai gondolkodás segítségével. Így kiemelt feladatunk: · Biztos számolási készség kialakítása · Problémahelyzetekben a kreatív és logikus gondolkodás fejlesztése · Gyakorlati problémákra matematikai megoldások keresése · Adatgyűjtés, feldolgozás, grafikonok, táblázatok készítése, értelmezése, elemzése Alsó tagozaton az elemi számolási készség elsajátítása és a logikus gondolkodás fejlesztése zajlik, sok szemléltetéssel, gyakorlati példákkal. A felső tagozat az 5-6. osztályában a nem szakrendszerű oktatás feladatai is beépülnek. A matematikai fogalmak kialakítása és az elvonatkoztatási készségek fejlesztése a legtöbb gyermeknél csak 7-8. osztályban válik lehetővé. Ezért fontosnak tartjuk 7. és 8. évfolyamon a 72

Pedagógiai Program


csoportbontás lehetőségeit kihasználva a nívócsoportos oktatás folytatását. Biztosítjuk a legtehetségesebb tanulók plusz képzését 5-8. évfolyamon, a nem kötelező órák keretein belül. A matematika és a magyar nyelvi készségek fejlesztése nem csak a matematika és a magyar óra feladata. Ennek a két alapkompetenciának a fejlesztésére minden tanítási helyzetben és tanítási órán adódik lehetőség. A matematika iránt érdeklődő és tehetséges gyermekeinket versenyeken szerepeltetjük, amelyet felkészítés előz meg. Pl: Bolyai, Kalmár László, Kenguru, Newton Kupa, Zrínyi, Varga Tamás területi, megyei versenyek. Az Oktatási Közlönyben kiírt, és azon kívül meghirdetett versenyeken, az intézményvezető engedélyével vehetnek részt a tanulók. A hagyományos Csokonai Alapműveleti versenyt évenként meghirdeti Matematika munkaközösségünk, intézményvezetői engedéllyel. A megyei forduló költségeit lehetőségei mértékében támogatja az iskola, az SZM, az alapítvány és szponzorok. A levelezős versenyek megyei fordulóira alapítványi és SZM támogatással biztosítjuk az utazási és egyéb felmerülő költségeket. A Csokonai Alapműveleti verseny /Ki a legjobb és leggyorsabb számolásból?/ címmel az Educatio honlapon a Szolgáltatói kosár Jó gyakorlatok listájában megtalálható! A „ Matematikai kompetencia fejlesztése a digitális tábla eszközeivel az általános iskola felső tagozatán” c. vásárolt módszertani anyag felsős matematika oktatóink pedagógiaimódszertani munkáját segíti.

Matematikai és logikai képességek A fejlesztések során azt tekintjük a legfontosabb feladatunknak, hogy olyan eszközöket adjunk a pedagógusok kezébe, amelyek felhasználásával életszerűvé képesek tenni elvont matematikai ismereteket, a matematikai logika más tartalmi területeken való felhasználásával eredményesen tudják fejleszteni a tanulók problémaazonosító és –megoldó képességeit, és fel tudják használni a matematika eszköztárát a legkülönfélébb hétköznapi jelenségek modellezésére. Értékek: · gyakorlat-központúság · tevékenység-centrikusság · módszertani felkészültség (pl.: projektmódszer, egyéb kooperatív technikák) · kommunikáció-központúság · a tanulási folyamat irányító, segítő, támogató és innovatív tanári attitűd · motiváló tanulási környezet

73

Pedagógiai Program


Alapelvek: Mindennapi munkánknak elsősorban a gyerekek fejlődésének érdekét kell szolgálnia, így minden tevékenységet annak rendelünk alá, mindenek előtt azt vesszük figyelembe, hogy miként hatnak a tanulókra. Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás Arra törekszünk, hogy tanulóink a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket. Ismeretbe ágyazott képességfejlesztés Az adaptálási folyamat során arra törekszünk, hogy a képességfejlesztési módszereket a hozzájuk kapcsolódó tartalmi lehetőségekkel megfelelő arányban, együtt alkalmazzuk. A tanulói személyiség egészének fejlesztése Az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket, az énkép, önismeret, a nonverbális készségek, a kreativitás, a divergens gondolkodás és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást. Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása A tanítási folyamatok során olyan élményszerű helyzeteket teremtünk - az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten - mely által a tanulók tapasztalatokat szerezhetnek, maguk fedezhetik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket. Lehetőséget biztosítunk ahhoz, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, azokat meg tudják védeni érvekkel és meg tudják vitatni. Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség Alkalmazzuk a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereit, a differenciált tanulásszervezési módszereket, lehetővé téve a tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődősének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést, biztosítva ezzel a hatékony tanulás szempontjából nélkülözhetetlen helyes énkép alakulását. Valóságos tanulási környezet biztosítása Hozzásegítjük a tanulókat ahhoz, hogy a tanulás során kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy választjuk, hogy a tanulási helyzeteket a terepmunkán keresztül tapasztalják meg. A pedagógiai módszertani kultúra megújítása Ennek eszközeként a problémaközpontú tanítást, a projekt módszert tekintjük, melyek a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedező tanítás-tanulás, a megértésen alapuló fejlesztést célozzák meg. Pedagógusaink szakmai kompetenciájának bővítését mentori 74

Pedagógiai Program


tevékenységek, módszertani továbbképzések, tréningek, szakmai konzultációk, bemutató foglalkozások, műhelyfoglalkozások segítik. Fokozatosság és folyamatosság A kompetencia alapú programcsomagok, az egymásra épülő modulrendszerek alkalmazásával biztosítjuk a folyamatosságot és a folytonosságot, számolva a tanulók különbözőütemű mentális- és képességfejlődésével, az egyes képesség- és kompetenciaterületek éveken át tartó fejlődési folyamatával. Arra törekszünk, hogy a tanulókban kialakuljon az igény arra, hogy egyéni képességeik, lehetőségiek figyelembevételével - egész életük során képezzék magukat, bővítsék ismereteiket. Integrációs elv Az önálló matematikai, informatikai és szövegértés-szövegalkotás programok mellett a hatékony kompetenciafejlesztés érdekében olyan modulok és modellek alkalmazását is szorgalmazzuk, amelyek az egyes műveltségi területek más műveltségi területekkel és az alaptanterv közös követelményeivel („kereszttantervekkel”) való kapcsolatának megteremtését, erősítését jelentik. Nemcsak a tantárgyi, hanem a képességterületi és a nevelési integrációs lehetőségeket is fejlesztjük. Célunk matematika tanításunk megújítása, a matematikai kompetencia fejlesztése. A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink: A kognitív önszabályozás kialakulásának segítése, a tanulók önálló tanulási képességének fejlesztése. A kezdő szakaszban a cselekvő, személyes tapasztalatszerzésre építünk. A matematika iránti érdeklődés felkeltése és a tanulási folyamatban az aktív részvételhez a motiváció biztosítása. · A matematika értelmező és problémamegoldó tevékenység kialakítása, segítése, melynek alapját a problémák manipulatív, tárgyi tevékenységgel való cselekvő megoldása képezi. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése a problémák önálló megoldása által, az alkotó gondolkodásra nevelés az alkotások létrehozásával történik. · Olyan életszerű helyzetek teremtése, amelyek személyes jelentéssel bírnak a tanulók számára és jellemzőek azokra a feladatokra és problémákra, amelyekre a diákoknak a későbbiekben alkalmazniuk kell tudásukat és készségeiket. · A tanulók „iskolába kívülről behozott” előzetes tudásának felhasználása. · A diákok fogalmi és metakognitív felfogásának fejlesztése azáltal, hogy kis csoportban megvitatják azokat és reagálnak rájuk. Ösztönözni kell őket arra, hogy saját tanulási tevékenységüket felidézzék és reflektáljanak rá. · A matematika-specifikus gondolkodási képességek fejlesztése. Ezek közül a rendszerzés és a kombinativitás fejlesztése a kisiskolás korban a legintenzívebb. · A szakmai nyelv, a matematikai kifejezések tárházának fokozatos bővítése. Az eljátszás, megjelenítés, modellezés, rajzolás elősegíti a fogalomfejlődést, a szakszavak, jelölések, jelölésrendszerek használatát. 75



-A matematikai készségek – számlálás, számolás, mennyiségi következtetés, becslés, mérés, mértékegységváltás – fejlesztése a matematikai tevékenység végzése során. A matematikai feladatok, a definíciók, tételek alakítása, matematikai szövegek értelmezése érdekében fontos feladat a szövegértés és a szövegesfeladat-megoldó képesség fejlesztése.

Informatika oktatása (Digitális kompetencia fejlesztése) A XXI. században az informatika átszövi egész életünket, az információ társadalmi szerepe megnőtt, ezáltal felértékelődött az információszerzés képessége. Az egyén érdeke, hogy időben hozzájusson munkájához, életvitele alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a megfelelő – technikai fejlődéssel lépést tartó - információszerzési, feldolgozási, adattárolási, szervezési és átadási technikákat. Fő célunk tehát az információs társadalomban otthonosan mozgó, az információt munkája során felhasználni és létrehozni tudó ember képzése. Ennek eléréséhez fontos, hogy a tanulók folyamatos sikerélményben részesüljenek, mert különben áttörhetetlen idegenkedés alakulhat ki a modern információs eszközökkel szemben. Ebből következik, hogy az informatika tanulása nem lehet öncélú - tanítása során a felhasználási lehetőségekre, a lehetséges alkalmazásokra mindig rá kell mutatnunk, s a tanulók elé ilyen komplex feladatokat kell kitűzni, és meg kell teremteni a tantárgyak közötti átmeneteket, kompetenciákat is. A különböző tudományterületek, tevékenységek ma már feltételezik a gép készségszintű használatát, vagyis a géphasználat nem cél, hanem eszköz jellegű legyen. Az ismeretátadó és számonkérő pedagógus az ismeretek közötti eligazodást segítő, tanácsadó, az információt értékelni, abban kételkedni tudó tanulók nevelőjévé váljon. A tanulókat fel kell készíteni a problémamegoldó gondolkodásra, mint a feladatmegoldás magasabb szintjére. A leírt készségek elsajátítása akkor igazán eredményes, ha lehetőség szerint már az általános iskola alsó tagozatában elkezdődik a munka, ezért iskolánkban már első-második osztálytól, iskolaotthonos órák keretében, tanítók vezetésével kezdődik az oktatás. Harmadik- nyolcadik osztályig heti egy órában tanulják a tantárgyat a diákok. Hatodik-nyolcadik évfolyamon plusz egy órában emelt szintű oktatást biztosítunk heti 1 órában a tehetséges tanulóknak. A digitális kompetencia fejlesztését szolgálhatják más tantárgyak feladatai, amennyiben géphasználatot (alkalmazás, internet), vagy csak egyszerűen problémamegoldó gondolkodást, kreativitást igényelnek. Gondolni kell azokra a tanulókra is, akiknek otthon nincs lehetőségük a gép használatára. Iskolai könyvtárainkban gépek állnak a gyerekek rendelkezésére, ezért kiemelt feladat a könyvtár és az informatika tantárgy szorosabb együttműködése. A könyvtári különféle játékos, készségeket fejlesztő szoftvereket is telepítünk. A játékos oktató programok, CD-k a kezdeti bevezetésre kínálnak megfelelő megoldást. A kisebbek ezt más tantárgyak, vagy az iskolaotthonos foglalkozások keretén belül vehetik igénybe. A tanórákat nagyobb érdeklődés esetén kiegészíthetik a különféle alkalmazói és programozói szakkörök, amik a differenciált oktatást segítik elő. 76

Pedagógiai Program


A digitális pedagógiai elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek, célkitűzések A digitális pedagógiai módszertan 3-as célú kompetenciafejlesztés: · Tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése · IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése · A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok: · Csoportmunka · Pármunka-tanulópár · Egyénre szabott munka · Részben egyénre szabott munka · Önálló munka A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra is lehetőséget biztosít,amelynek a következők a megvalósulási formái: · Mennyiségi differenciálás · Minőségi differenciálás · Tanulási követelmények differenciálása Óratípusok: · Új ismeretanyag feldolgozása · Alkalmazás-gyakorlás · Összefoglalás, ellenőrzés-diagnosztikus mérés Alkalmazására szánt feladattípusok: · problémamegoldó csoportfeladatok · alkotó feladatok · felfedező, kutató feladatok · érvelésre-vitára alkalmas feladatok · ellenőrzés, értékelés Digitális tartalmak: · az intézmény saját belső hálózatán tárolt digitális oktatási anyagok · multimédia tartalmak (pl. képek, mozgóképes állományok, hangállományok) · multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök

animációk,

IKT kompetenciák Az IKT (= informatikai és kommunikációs technológiák) ismerete és használata a munkaerőpiac egyes területein alapvető követelmény, más területein esélynövelő tényező. Az IKT kompetenciák jelentik egyrészt az eszközjellegű informatikai alkalmazások ismeretét, másrészt azok kreatív használatát a munkavégzés során és a hétköznapi életben egyaránt. 77

Pedagógiai Program


IKT-val támogatott mérés-értékelési tevékenységek A tanórán alkalmazott diagnosztikus, fejlesztő-formatív és szummatív célú pedagógiai ellenőrzési, értékelési, mérési eljárások és feladatok IKT eszközök és szolgáltatások alkalmazásával, támogatásával történő megvalósítása, elősegítve ezzel a NAT célkitűzéseinek megfelelően az egyénre szabott tanulási követelmények érvényesülését, a differenciált tanulásszervezési eljárások elterjedését, valamint a hatékony és önálló tanulás kialakulását. Az IKT-val támogatott mérési, értékelési módszerek alkalmazása a tanár és tanuló számára azonnali, egyénre szabott visszajelzést tesz lehetővé, támogatja a tanulók egyéni tanulási stratégiáinak kialakítását, illetve elősegíti a tanulók aktivitásának optimális kibontakozását, a digitális kultúra elterjedését. Lehetőségek: · számítógép segítségével kitöltött tesztek, más, értékelésre alkalmas feladatok megoldása (önértékelési, központi kiértékelési lehetőséggel) · bemeneti (a tanóra elején) mérés (pl. annak megállapítására, hogy a tanulók felkészültsége megfelelő szintű-e az új tartalom befogadására, elsajátítására) · fejlesztő célú mérés, értékelés (a tanóra során ellenőrző feladatok megoldása a továbbhaladás, illetve a megértés, elsajátítás szintjének ellenőrzésére) · összegző, szummatív értékelési eljárások alkalmazása a tanulók teljesítményének, tudásszintjének mérésére · számítógéphez kapcsolható audio-vizuális és/vagy multimédia eszközök (projektor, hangosítás, VHS, DVD, kamera, digitális fényképezőgép, stb.) igénybevétele a tanórán a mérési-értékelési folyamatban · interaktív tábla alkalmazása · csoportos feladatmegoldás esetén egyéni teljesítmény értékelését lehetővé tévő eszközök, eljárások alkalmazása (szoftverek, hálózati megoldások, stb.) · mérési, értékelési eljárásban internet, elektronikus kommunikáció igénybevétele (SDT, internetes feladatbankok, házi dolgozat, projektfeladat megoldása, távoli elérés, stb.) Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák A szociális és életviteli kompetenciák körébe olyan attitűdök, készségek és képességek tartoznak, amelyek egyaránt alapját képezik az egyén első, személyes harmóniájának és társadalmi beilleszkedésének. E terület lényeges attitűdelemei az önbizalom, az öntudatos és a környezetért is felelős magatartás, a világgal szembeni pozitív beállítódás, a tolerancia és az őszinte kommunikáció, az értelmes kockázat vállalásának bátorsága. A kapcsolódó képességcsoport legfontosabb összetevői az egyén szintjén a reális énkép kialakításának képessége, a frusztráció elviselése, a reális egyéni célok kitűzésének és követésének képessége, a szabályok és a valóság összehangolásának képessége, a cselekvési alternatívák meglátása, a döntési képesség, a kezdeményező-készség, az akaraterő és a kitartás. A társas viselkedés terén az empátia, a kommunikációs és kooperációs készség, a vitázó és érvelő képesség, a konfliktustűrő, -kezelő, -megoldó képesség, valamint a vezető és szervező képesség kap kitüntetett szerepet. 78

Pedagógiai Program


Mindezek olyan képességek, amelyek nagyon hosszú időn át és nagyobbrészt közvetett hatások alatt formálódnak. A fejlesztés céljai A pedagógiai kultúra átalakítása, különös tekintettel · a tanár személyiségére (személyes példamutatás és kongruens felnőtt magatartás, önismeret) és felkészültségére · a személyközpontú pedagógiai gyakorlat megszilárdítására · a gyermekek életkorának megfelelő, támogató pedagógusszerep kialakítására (tanári kompetenciák) A fejlesztés további célja a tanítási módszerek tekintetében a kompetenciaalapú nevelésioktatási módszertan elterjesztése. Tekintettel az egyéni fejlesztésre, a kooperatív technikák alkalmazása a munkában, a tananyag-feldolgozásban. A fejlesztés kiterjed a tanulásra, gyakorlásra használt feladatok megújítására, a tárgyi feltételek megteremtésére is. A fejlesztés célja továbbá a fentiek figyelembe vételével a felhasználható oktatási programok kidolgozása, valamint a programcsomagokhoz tartozóan tanár-továbbképzések szervezése a tanárok támogatására és szakmai segítségének biztosítására. Megcélzott képességterületek: · önismeret – egy önmagunkról alkotott reális kép · identitás – az emberi világ, különböző csoportjaihoz való tartozás felismerése · önállóság és önbizalom – amely az elfogadottságból falakó érzelmi biztonságon · szabálykövetés és szabályalkotás – amely mindenféle emberi együttélés és sikeres együttműködés alapvető feltétele · empátia – a mások érzelmi állapotára való ráhangolódás képessége, a megértés, a sikeres kommunikáció és az eredményes együttműködés alapja · kooperáció – a másokkal való együttműködés képessége, amely a békés együttélés, és minden fajta konfliktus, illetve probléma megoldásának nélkülözhetetlen feltétele Speciális fejlesztési területek · · · · · ·

kommunikáció kompromisszumkészség visszautasítás együttműködés pozitív attitűdök és értékek én tudatosság és mások perspektívájának átvétele

79

Pedagógiai Program


A fejlesztés területei és tematikus csomópontjai lehetnek 1. évfolyam: Együttlét 2. évfolyam: Együttlét és elfogadás 3. évfolyam: Közösség 4. évfolyam: Barátság 5. évfolyam: Konfliktus és konszenzus 6. évfolyam: Önbizalom és hitelesség

A Csány-Szendrey Általános Iskola és AMI-ban feldolgozott témák: Célok: · érzelmek tudatosítása és szabályozása · mások szempontjainak tekintetbe vétele · kritikai képesség · kommunikációs készség · együttműködés · visszautasítás · kompromisszum Kiemelt feladatok: · egyszerű kooperatív technikák megismerése és alkalmazása · az együttműködési készségek fejlesztésének megalapozása · közös jelek és közös szabályok megalkotása és tanulása · figyelem fejlesztése · páros, csoportos kreatív együttműködés · egymás elfogadása · feladatmegosztás · segítségnyújtás, egymás támogatása, beleérző képesség · türelem, önfegyelem, belső kontroll, konfliktuskezelés fejlesztése · közös tervezés, nyitottság · rugalmasság, eltérő elképzelések mérlegelése, elfogadása · a baráti érzést, bizalmi légkört fenntartó verbális és nonverbális kommunikáció · az önállóság fejlesztése · az önbizalom fejlesztése · a reális önértékelés képességének fejlesztése · saját vélemény, érdek, érzelmek kifejezése · döntésképesség · felelősségérzet

80

Pedagógiai Program


1. TÉMA: Én és a másik – Fiúk, lányok barátság (SZKB_104 – feldolgozása, megvalósítása) 4. osztály Témakör: Barátság A megtartott modulok címe és óraszáma: 1. Hogyan születik a barátság? – 2 x 45 perc 2. Miért jó a barátság? - 2 x 45 perc 3. Szerepek a barátságban I. – 2 x 45 perc 4. Szerepek a barátságban II – 2 x 45 perc 5. Mi van, ha más, mint a többi? – 2 x 45 perc 6. Hogyan ápoljuk a barátságot? – 2 x 45 perc 7. Néha nehéz dönteni – 2 x 45 perc 8. Leszel-e a barátom ezután is? – 2 x 45 perc 9. Minden felnőtt más – 2 x 45 perc 10. A testvérem a barátom – 2 x 45 perc 11. Lányok és fiúk I – 2 x 45 perc 12. Lányok és fiúk II. – 2 x 45 perc 13. Körön kívül, körön belül I – 2 x 45 perc 14. Körön kívül, körön belül II. – 2 x 45 perc 15. Árulás, hűség, döntések – 2 x 45 perc Részletes kidolgozás és összegzés a 2009/2010. tanév TÁMOP értékelésében található.

2. TÉMA: Én és a világ (SZKA_104 – feldolgozása, megvalósítása) 4. osztály Témakör: Barátság A megtartott modulok címe és óraszáma: 1. Földön, vízen, levegőben– 3 x 45 perc 2. Színek, alakok az élővilágban - 2 x 45 perc 3. Egy öreg fa naplója – 4 x 45 perc 4. 30 év múlva szerintem – 1 x 45 perc 5. Lakóhelyünk I. – 3 x 45 perc 6. Lakóhelyünk II. – 3 x 45 perc 7. Lakóhelyünk III. – 3 x 45 perc 8. Lakóhelyünk IV. – 3 x 45 perc 9. Feladatmegosztás a családban – 2 x 45 perc 10. Miről mesélnek a kövek – 2 x 45 perc 11. Életben akarok maradni – 2 x 45 perc 12. Kérlek, meséld el! – 3 x 45 perc 81

Pedagógiai Program


13. Ami az asztalra kerül – 4 x 45 perc 14. Úton-dűlőn– 3 x 45 perc Részletes kidolgozás és összegzés a 2009/2010. tanév TÁMOP értékelésében található.

Művészeti nevelés (Esztétikai és művészeti kompetenciák fejlesztése) Modern kortárstánc oktatás A művészeti nevelés is elengedhetetlenül, kiemelkedően fontos területe iskolánknak. Nemcsak az impozáns külső-belső iskolai környezet, de Keszthely város kulturális adottságai is utat jelölnek ki számunkra. Így ennek a területnek a felvállalása egyben helyi sajátosságaink kihasználása is. Tanulóinknak sokféle lehetőségük van tehetségük kibontakoztatására. Meghatározó az egyéni alkotótevékenység, de a művészeti nevelés lehetőséget ad csoportos munkára, közösségfejlesztésre is. Pedagógusaink egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a művészeti tárgyak igényes oktatására, a tehetséggondozásra. Minderről színvonalas szerepléseink, kiállításaink, a versenyeken elért eredményeink tesznek tanúbizonyságot. A művészeti nevelés területei: Drámapedagógia – színjátszás Az alsó tagozaton megalapozott drámapedagógiai szemlélet sok tekintetben gazdagíthatja eredményeinket. Különféle képességfejlesztés folyik a dráma tanítása során. Pl.: A kommunikációs játékokon keresztül fejlődik a gyerekek közösségi szereptudata, beszédtechnikai gyakorlatokkal útját állhatjuk a romló kifejezés-technikának és kultúrának, a színes játékok a gyermekek fantáziáját fejlesztik, a memória-gyakorlatok az intellektuális képességeket tréningezik, az improvizációs szerepjátékok egyaránt segítik tanulóink megismerését és érzelmi fejlődését. A rendszeres gyakorlásokból előadások kerekednek, melynek mindenki részese, a gátlásosabb tanulók is magabiztosabbak lesznek. A drámapedagógia beépülése a tantervbe: Tantárgyi órák 1-6. évfolyamon A magyar irodalom tantárgyban nyújt- találkozást a drámai kifejezéssel. A dráma órák tartalma a jövőben alkalmazott kompetencia alapú tanítás minden kritériumának megfelel. Az oktatás különféle játékokban fejeződik ki. A játékokat az életkori sajátosságoknak megfelelően állítja össze a pedagógus. Alapvető cél, hogy a tanulókban levő képességek felszínre kerüljenek, örömöt érezzenek a játék során, érvényesüljön a „mindenki jó valamiben” pedagógiája. A drámajátéknak képességfejlesztés az alapja, amely képességeket a tanuló más területen is érvényesíthet.

82

Pedagógiai Program


Szakkör-verseny Dráma és színjátszó szakkör működhet egy-egy osztály, évfolyam vagy iskolai szinten. Iskolánkban ennek is hagyománya van. A szakkörök általában, de nem feltétlenül egy produkció létrehozásáért szerveződnek. Ez minden esetben bemutatásra kerül, esetleg versenyen mérkőzik. A szakköri tevékenység során létrejöhet olyan szintű produkció, amellyel érdemes benevezni különféle versenyekbe. Bemutató A felkészülés nehéz, összetett munka a pedagógusnak és a tanulóknak egyaránt. Mégis vállalják, hiszen hosszú távon kitörölhetetlen, tapasztalati élményként marad meg személyiségükben. Ezen kívül tükrözi a közösségben működő művészi képességek aktuális színvonalát. Színházlátogatás A színház közeli adottságainkat igyekszünk kihasználni. Szorosabb kapcsolatban vagyunk a városi színházzal. A közösen megtekintett előadásokat beszélgetés, vita és improvizációs újrajátszás köveit. Így válik tapasztalattá a látott esztétikai élmény. Ének és tánc Látszólag két külön műfaj, de mégis ősidőktől fogva elválaszthatatlan egymástól, az emberek mindennapjait jellemezte. Köztudott a Kodály módszer elveinek alapján, hogy a zene és a tánc (különösen a népzene és a néptánc) a gyermek egészséges testi és mentális fejlődését alapozza meg. Naponta találkoztatnunk kell ezekkel a formákkal harmonikus fejlődése érdekében. Ha gyermekeink egyszerre énekelnek, játszanak, táncolnak, ezáltal több képességüket is fejlődik, ez különösen az alsó tagozaton meghatározó. Kielégíthető mozgásigényük, feszültségeik feloldódnak. A népi gyermekjátékok során fejleszthető a tiszta, szép magyar beszéd (irodalom, nyelvtan), a társas kapcsolatok kialakítása, alkalmazkodóképesség (magatartás), a versenyszellem (testnevelés), szerepjáték (színjátszás) viselkedéskultúra, ritmusérzék, tisztán, jól intonált éneklés, hallásfejlesztés (ének-zene), kreativitás, leleményesség. Iskolai énekórák Az óraszám sajnálatos csökkenése nem kedvez a zenei nevelésnek. Ezért kell programunkban minden egyéb zenei kínálatot kihasználni, ill. iskolai szinten folytatni Szendrey iskola egykori hagyományait. Iskolánkban fenntartói engedéllyel biztosíthatjuk az emelt szintű ének-zene oktatást, több osztályból szervezve a csoportokat. Az ének-zene órák kiegészülhetnek néptánc oktatással 1-8- évfolyamon, a választható órák keretein belül. Kiemelt figyelmet fordítunk a főváros zenei életének megismerésére, előadások megtekintésével. A költségeket a gyermekek szülei lehetőségeik szerint biztosítják.

83

Pedagógiai Program


Énekkar Az iskolai énekkar a legjobb hangú gyerekekből szerveződik. Megalapozása, az utánpótlás nevelése is az alsó tagozaton kezdődik. A gyerekek a 3-6. évfolyamon a legaktívabbak. Hagyományosan működik a Daloskedvűek csoportja, melynek. résztvevői főként alsó tagozatos gyermekek. Énekkarosaink iskolai ünnepélyeken, kerületi rendezvényeken mutatkoznak be. A fellépési alkalmak gyakoriak, ezért az énekkar folyamatosan gyakorol. Működésük szakkör-szerű. Az énekkari munka során tovább gazdagszik a gyerekek dalkészlete, intenzívebben fejlődik énekhangjuk, zeneelméleti tudásukat alkalmazzák. Törekszünk ennek a formának a további megszerettetésére, a létszám növelésére. Karácsonykor a pedagógusokból álló kis kamarakórus is bemutatkozhat. Bemutatók-előadások Az énekkar munkálkodásának célja a fellépés. Erre több alkalom van a tanév során. Hagyomány az iskolánkban, hogy a közös ünnepélyeken az énekkar színvonalas dalcsokorral egészíti ki a műsor tartalmát, nem ritka, hogy a dalok mentén szerveződnek a szöveges és a táncos részek. A gyerekek akár aktív részesei, akár hallgatói az előadásnak, mindenképpen esztétikai élményben részesülnek. Bemutatónak minősül iskolánkban az az esemény is, amikor zenés-énekes előadásra érkeznek hozzánk hivatásos művészek. Ilyenkor az Aulában és a Sportcsarnokban látjuk őket vendégül, tanulóink részesei a műsornak. Ha interaktív a bemutató, akkor különös sikere van. Alkalmasint a gyerekek eljutnak iskolai szervezés által operaelőadásokra, zenés színházi hangversenyekre. Néptánc szakkör –versenyek - bemutatók A néptánc oktatás szakkörök óráival és a lelkes pedagógiai munka által értékes bemutatókat eredményezhet. A fellépési lehetőségek arányban vannak a dráma, ill. az énekkar lehetőségeivel: Pl. iskolai ünnepek, Művészeti Nap, városi, területi bemutatók és versenyek. Évente többször rendezhetünk táncházat. Tanulóink iskolai szervezésben eljutnak táncos előadásokra, rendezvényekre is. Modern tánc oktatása Művészeti oktatás Helyzetelemzés Iskolánkban, már megalakulása óta nagy figyelmet fordítottunk a művészeti munkára. Az alsó tagozatban folyamatosa elterjedt iskolaotthonos forma, a drámaórák rendje, valamint a népi kismesterségek ápolása is ezt a célunkat volt hivatott teljesíteni. Nevelőink , pedagógiai munkájuk részeként is fontosnak tartják a művészetek ápolását, a továbbképzések alkalmával is ezen a területen mutattak szinte legnagyobb érdeklődést. Ezzel egy időben fokozatosan erősödött a modern tánc csoportok munkája iskolánkban. Egyre több csoport alakult. 84

Pedagógiai Program


Helyi, körzeti, megyei, majd fővárosi bemutatókon és versenyeken is vállalták csoportjaink a megmérettetést. Sok szép országos és nemzetközi szintű elismerés, helyezés fémjelzi a bemutatók sikerét. Sikeres pályázatunkat követően 2004-ben beindítottuk a Modern Tánc tagozatot. Feltételeink, mind személyi, mind tárgyi vonatkozásban biztosítottak. Közel húsz éves gyakorlatunk, tapasztalataink pedig elegendőnek bizonyulnak arra, hogy ebben az újszerű munkában a kezdeti botladozások után kimagasló sikereket érjünk el.

A Modern Tánc Tagozat Az alapfokú táncművészeti oktatás általános fejlesztési követelményei Fejlessze: · a gyerekek és fiatalok mozgáskultúráját · testi-lelki állóképességét · kapcsolatteremtő képességét Neveljen: · egészséges, jó tartású, jó mozgású tanulókat · táncművészetet értő közönséget · táncot szerető fiatalokat Készítsen fel: · a szakirányú továbbtanulásra Az alapfokú táncművészeti oktatásnak nem célja a hivatásos és versenytáncos képzés, de célja a tehetséges tanulók pályára irányítása, valamint az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra ösztönzése. A Modern Tánc Tagozat tanulóinak jogai, kötelességei A tanuló kötelessége: · a tanévben beiratkozással kifejezni szándékát a művészeti oktatásban való részvételre · a beiratkozást követően, a választott csoport munkájában részt venni /Csak indokolt esetben, igazgatói engedéllyel kérheti a tanuló felmentését, akár időszakosan is./ · a művészeti oktatás jelképeinek viselete · a művészeti csoportok házirendjének betartása · a művészeti csoport helyiségeinek, egyéb eszközeinek, ruházatának rendeltetésszerű használata, állagának megóvása

85

Pedagógiai Program


A tanuló joga az Oktatási Törvényben, valamint az iskolai Diáktanács Tervében megfogalmazottakon túl: · a Modern Tánc tagozat rendelkezésére bocsátott termek, eszközök, iskolai költségvetésből biztosított ruházat használata · az oktatás folyamatában való részvétel · a Modern Tánc tagozat jelképeinek viselése /ruházati kiegészítők, jelvény, kitűző/ · a kiemelkedő eredményeket elért csoportok tagjai évente egy alkalommal szervezett kiránduláson vehetnek részt, melynek autóbusz költségeit az intézmény állja · a DT által előírt szabályok alapján évente két-két felelésre jogosító és mentesítő igazolvány használata Óraterv

Tantárgy Modern tánc tantárgyak Táncelőkészítő gimnasztika Esztétikus testképzés Jazz-technika Graham-technika Limón-technika Kontakt-technika Modern jazz-technika Improvizáció Kompozíció Tánctörténet Összesen

Előképző 1. 2.

4

1.

2.

4

4

Évfolyamok Alapfok 3. 4. 5. 6.

Továbbképző 7. 8. 9. 10.

4

4

4

4

4 1 1

4

4

4

4

4

4

4

4

1 1

1

1 1 1

1 1 1

4

4

1

1

1

1 4

1 4

Az Alapfokú táncművészeti oktatás követelményei Modern-kortárs tánc tanszak A modern-kortárs tanszak célja: a modern és kortárs tánctechnikák megismerése és az előírt tananyag elsajátítása mellett, a személyiség fejlődése, az önálló, kapcsolatteremtő improvizáció, kreativitás kialakulása. A tanszak feladata Ismertesse meg a tanulóval: · a modern-kortárs táncművészet főbb irányzatait · az irányzatok technikai alapelemeit 86

Pedagógiai Program


· a különböző technikák jellegzetes koordinációját és variációs lehetőségeit · a mozgáselemek végrehajtásának meghatározott szabályait · a harmonikus, esztétikus kivitelezés módjait Fejlessze a tanuló: · technikai adottságait · mozgásmemóriáját · koncentrálóképességét · muzikalitását · kreativitását · tér- és formaérzékét · előadói készségét · személyiségét · kapcsolatteremtő képességét Alakítsa ki a tanulóban: · a modern-kortárs táncművészetek iránti nyitottságot · a dinamikai és érzelmi váltások felismerésének fontosságát · a munkában való részvételhez szükséges megfelelő magatartásformát · a rendszeres munka igényét · az önálló gondolkodás igényét · az improvizáció és kompozíció tudatos használatát Ösztönözze a tanulót: · az igényes munkára · a tánc- és színházi események látogatására · az érzelmi nyitottságra · az egészséges életmódra Adjon teret a tanuló: · fantáziájának kibontakozására · a kreativitás megnyilvánulására · az improvizációs készség kibontására Irányítsa a tanulót: · szakirányú továbbtanulásra · a továbbképző folytatására · az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra Követelmények az alapfok elvégzése után Kreatív gyermektánc A tanuló ismerje: · testrészeinek irányított mozgását · a test térben való mozgáslehetőségeit · az alapvető kapcsolatteremtő formákat 87

Pedagógiai Program


Legyen képes: · a csoportos munkában való aktív, kreatív, fegyelmezett közreműködésre · a tér, ritmika, dinamika tudatos használatára · kapcsolatteremtő improvizációra Esztétikus testképzés A tanuló ismerje: · a gyakorlatok esztétikus, plasztikus végrehajtását · a térirányok, térlépcsők gyakorlati alkalmazását · a mozgás esztétikai törvényszerűségeit Legyen képes: · a tanult mozgásformák önálló, tudatos, plasztikus végrehajtására · a tudatos izomtevékenységre, izommunkára, izomérzékelésre · a mozgás esztétikai törvényszerűségeinek használatára Kortárs tánc 1. A tanuló ismerje: · a tér, ritmika, dinamika használatát · a kapcsolatteremtés technikáit · a kortárs tánc lépésanyagát, technikáját Legyen képes: · a kortárs tánc mozgásanyagának gyakorlatsorokba foglalt bemutatására · a kombinációk használatára · kreativitásának, improvizációs készségének kibontakoztatására Jazz-technika A tanuló ismerje: · a tanult technika mozgásanyagát · a kontrakció és release tudatos használatát · a technika stílusát, előadásmódját Legyen képes: · a technika elemeit, gyakorlatait biztonsággal, stílusosan, harmonikusan bemutatni · a technika sajátosságainak megfelelő, önálló és csoportos etűdök, kombinációk, koreográfiák előadására

88

Pedagógiai Program


Követelmények a továbbképző elvégzése után Kortárs tánc 2. A tanuló ismerje: · a tér, ritmika, dinamika magasabb fokú használatát · a kapcsolatteremtés és improvizáció technikáit · a kortárs tánc lépésanyagát, technikáját Legyen képes: · a kortárs tánc mozgásanyagának gyakorlatsorokba foglalt bemutatására · a kombinációk használatára · kreativitásának, improvizációs készségének kibontakoztatására · személyiségének és kapcsolatteremtésének megfelelő fejlődésre Graham-technika A tanuló ismerje: · a technika tanult mozgásanyagát · speciális gerinchasználatát · a kontrakció release használatát · a technika dinamikai, ritmikai sajátosságait. Legyen képes: · a technika mozgásanyagának gyakorlatsorokba foglalt bemutatására · a technika sajátosságainak megfelelő önálló és csoportos előadására Limón-technika A tanuló ismerje: · a technika alapelemeit, gyakorlatait · jellegzetes koordinációját és variációs lehetőségét · a mozgáselemek végrehajtásának meghatározott szabályait Legyen képes: · a gyakorlatelemek pontos és tiszta kivitelezésére · azok kombinálására · a technika dinamikai és érzelmi változásainak figyelembevételével egy koreográfia meggyőző előadására Kontakt-technika A tanuló ismerje: · a technika tanult mozgásanyagát · improvizációs és kombinációs lehetőségeit Legyen képes: · a gördülékeny és puha izomtónus és föld használatra · a technikai elemek tánc közbeni előhívására · a kreativitás, az improvizáció és kompozíció tudatos használatára 89

Pedagógiai Program


Modern jazz-technika A tanuló ismerje: · a technika speciális gyakorlatait, mozgássorait · a technikára jellemző harmonikus, esztétikus kivitelezés módjait Legyen képes: · a technika elemeit biztonsággal, stílusosan bemutatni · a technika sajátosságainak megfelelő, önálló és csoportos előadásra · a zene és a tánc kapcsolatának megteremtésére Improvizáció A tanuló ismerje: · a tanult technika gyakorlatait · a forma, a tér, az idő, a dinamika alkalmazásának lehetőségeit és sajátosságait Legyen képes: · a forma, a tér, az idő, a dinamika együttes, komplex alkalmazására · kreatív, kapcsolatteremtő improvizációra · az improvizáció és a kompozíció tudatos használatára Kompozíció A tanuló ismerje: · a tanult technika témaköreit, feladatait · a forma, a tér, az idő, a dinamika alkalmazásának speciális lehetőségeit és sajátosságait Legyen képes: · a forma, a tér, az idő, a dinamika együttes, komplex alkalmazására · kreatív, kapcsolatteremtő improvizációra · az improvizáció és a kompozíció tudatos használatára · önálló és csoportos kompozíciók, koreográfiák készítésére Tánctörténet A tanuló ismerje: · az adott évfolyam tananyagát · a táncművészet kimagasló alapműveit · a nagy egyéniségeinek munkásságát · az egyetemes és nemzeti tánctörténeti folyamatokat Legyen képes: · elemezni a táncművészet különböző stílusait · a múlt és jelen értékeinek befogadására · a táncművészetek iránti érdeklődésre A gyerekek körében különösen népszerű ez a műfaj. Művészeti oktatás keretein belül, szakemberek tartanak oktatást. Eszközhasználati díjat a tanulóknak kell fizetni. Az iskolából 90

Pedagógiai Program


több, mint 100 tanuló szívesen igénybe veszi ezt a lehetőséget. Művészeti napon be is mutatják a tanultakat. Eredményeink, országos, és világversenyen elért helyezéseink kiemelkedők. A művészeti oktatáson belül a modern tánc tanszak Alapító Okiratban engedélyezett tevékenység. A minősítő eljárásnak való megfelelést követően heti 2-4 órában folyik a 6-18 éves korosztály képzése iskolánkban.

Rajz, vizuális kultúra A vizuális kultúra a teljes látható és láthatóvá tett tárgy- és jelenségvilág (a természet, a mesterséges környezet és a képzelet világa) használata és alakítása. A vizuális nevelés feladata: azoknak a képességeknek és készségeknek fejlesztése és ismereteknek az átadása, amelyek a látható világ használatához, alakításához szükségesek. Iskolai rajz órák A vizualitás – az anyanyelvhez hasonlóan – szinte minden tantárgyban komoly szerepet játszik; ám a rajz és vizuális kultúra tantárgynak kifejezett célja a vizuális nyelv használatának megfelelő szintre emelése elsőtől nyolcadik osztályig. A kommunikációs készség fejlesztése mellett kiemelten fontos általános nevelési cél a kreativitásra nevelés. A művészetek területén, az alkotóképesség fejlesztésére ebben a tantárgyban különösen jó lehetőség nyílik. Ezen a téren itt halmozódott fel a legtöbb nevelési tapasztalat, és a kreativitás fejlesztése itt nem csupán hangoztatott általános nevelési cél, hanem az értékelés során szempontként jelen van. Fontos azonban, hogy a „rajzórai kreativitás” ne maradjon területspecifikus, hogy konvertálható legyen az élet minden területére, elősegítendő egy általános alkotó magatartás kialakulását, miáltal a tanulók képessé válhatnak majd önmaguk, saját életük alakítására. Felsőtagozaton a művészettörténeti ismeretek az egyetemes emberi értékekkel ismertetik meg tanulóinkat. A tantervileg előírt mozgókép- és médiaismeret tananyag a rajz órákba épül be szervesen. Szakkör-verseny Iskolánkban hagyományosan rajz szakkörök működnek, melyek kiegészítik a tanítási órák tevékenységét. A szakkörökön tehetséggondozás is folyik. Nyitottak az iskola bármely tanulója számára. A nyolcadikos tanulók felkészítése is ezeken a szakkörökön történik, a művészeti középiskolák speciális igénye szerint. Rendszeresen készülnek „műalkotások” kiállításokra, pályázatokra is. A pályázatokon való részvétel intézményvezetői engedéllyel történik. Bemutatók - kiállítások Az iskola épületéből fakadó lehetőséget és az iskola természeti környezetét is bevonjuk a kiállítások tartalmába. Így tehát van egy impozáns aula, ahol nagy méretű installációs megmutatkozásokra van lehetőség, az éves aktuális (ÖKO – témához kapcsolódó) anyagot is bemutathatjuk. Iskolánk összes osztályának válogatott anyaga is bemutatásra kerülhet.

91

Pedagógiai Program


Média A XXI. század társadalmának legnagyobb gondja a médiából a gyermekek felé korlátlanul áramló „információ”. Hatnak rájuk, tele vannak feszültséggel. Kiemelkedő szerep jut éppen ezért a média tantárgynak, amely megtanítja a gyermekeket látni, nézni, érteni filmet, plakátot, és kiadványokat készíteni. Mindezek a vizuális kultúra alapjait teremtik meg. A gyerekek ma már ismereteik jelentős részét iskolán kívül szerzik. Ebben éppen a televíziónak mint audiovizuális médiumnak van meghatározó szerepe. Alapvető fontosságú tehát, hogy az iskola elősegítse azt, hogy a tanulók képesek legyenek a nagy mennyiségű (képi) információ minél magasabb szintű önálló feldolgozására, értelmezésére, értékelésére, a megfelelő szelekció elvégzésére. Iskolai média órák A média tantárgyat nyolcadik osztályban féléves tárgyként rajz óra anyagába építve tanulhatják tanulóink.

TANTÁRGYTÖMBÖSÍTÉS Magyar nyelv és irodalom Szövegértés-szövegalkotás Az olvasás-szövegértés fejlesztésével kapcsolatos célok: · az élethossziglan tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén · az oktatás egyenlőtlenségének mérséklése · az oktatás minőségének fejlesztése · információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának fejlesztése A fenti célok megvalósításához a szövegértés-szövegalkotás programcsomag nagymértékben hozzájárul, mégpedig úgy, hogy a tanulók szövegértésének fejlesztésével biztosítja az élethossziglan tartó tanuláshoz szükséges olvasási-szövegértési képességet. A tanulók egyéni képességeit is figyelembe vevő differenciáló és kooperációra épülő tanulásszervezéssel pedig hozzájárul a hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási esélyének a növeléséhez. Olyan személyiségfejlesztő programot céloz meg, amely lehetővé teszi, hogy a tanulók mindegyike eljusson a szövegértés-szövegalkotás kritériumaként meghatározott szintjére. Olyan programcsomagok készültek, amelyek élet- és életkor közeli, érdekes szövegekkel gyakoroltatnak, fejlesztenek. A szövegműfajok sokszínűségére törekedtek a program készítői, valamint arra, hogy a különböző szövegtípusokban a gyerekek a szövegekkel műveleteket végezzenek, szöveget alkossanak, elemezzenek, átalakítsanak, kiegészítsenek A szöveg- vagy szövegrész alkotás fontos kritériuma, hogy a tanulók mindennapi kommunikációs helyzetekben legyenek tisztában a szöveg céljával, a címzettel és a kommunikációs helyzettel.

92

Pedagógiai Program


Szövegértés- szövegalkotás fejlesztési területei és fejlesztési lehetőségei · nyelvi kompetencia és nyelvhasználat · kommunikációs kompetencia · kulturális kompetencia · egyéni képességfejlesztés · helyi igényekhez adaptálható · tanulási stratégiák Szövegértés- szövegalkotás feladatai · élet- és életkor közeli, érdekes szövegek választása · a szövegműfajok sokszínűsége · a szövegekkel műveletek végzése · szövegek alkotása, elemzése, átalakítása, kiegészítése · a szövegalkotás kritériumrendszere (a szöveg célja, a címzett és a kommunikációs helyzet) · a kommunikációs helyzetekhez való alkalmazkodás Fejezetek: I. FEJEZET: OTTHON KÖVETELMÉNYEK: · a kommunikációs helyzet létrehozásakor és elemzésekor az elengedhetetlen feltételek figyelembevétele · a kommunikációs helyzethez illeszkedő köszönési formák megválasztása · a monologikus és dialogikus forma megkülönböztetése · a nyelvtani szám és személy pontos alkalmazása · a nonverbális kommunikációs üzenetek dekódolása · párbeszéd létrehozása · a tegezés-magázás normatív alkalmazása · a hagyományos levél, az sms és az email megkülönböztetése · a szükségleteknek megfelelő kérdések megfogalmazása · a kérdéstípusok kommunikációs helyzetben való megkülönböztetése · reagálás háttérszövegre · vers és próza közti különbség felismerése II. FEJEZET: TÖRTÉNETEK ÁLLATOKRÓL KÖVETELMÉNYEK: · névszói szerkezetek felismerése és létrehozása · az emberek és az állatok kommunikációjának megkülönböztetése · állatokról készült fényképek szöveges jellemzése · állatmesék tanulságainak levonása · meggyőzési és rábeszélési technikák alkalmazása · a kiemelt szófajok kommunikációs célnak való használata 93

Pedagógiai Program


III. FEJEZET: KAPCSOLATOK KÖVETELMÉNYEK: · a cselekmény felidézése · a szereplők és szereplőcsoportok jellemzése · jellemzés készítése · helyszínek bemutatása, leírása szóban és írásban · névszói csoportok gyűjtése, a határozottság szerepének szövegalkotásban való alkalmazása · különféle nyelvi szempontoknak megfelelő szövegalkotás · dramatizált jelenetek előadása

megfigyelése,

IV. FEJEZET: VISSZA A MESÉHEZ KÖVETELMÉNYEK: · mesék csoportosítása · kifejleti jóslatok alkotása szóban és írásban · meseírás minta alapján; meseparódia készítése · általánosítások megfogalmazása · mondatokból szövegek építése V. FEJEZET: VARÁZSBIRODALMAK l. KÖVETELMÉNYEK: · jelölt ok-okozati kapcsolatok azonosítása · események időrendi sorrendbe állítása · valószerű és fantasztikus elemek megkülönböztetése · lényegkiemelő felolvasás · a János vitéz cselekményéhez kapcsolódó képzelt párbeszédek és monológok alkotása · dramatizálás · metaforák hasonlattá, hasonlatok metaforákká alakítása VI. ÉV VÉGI ISMÉTLÉS KÖVETELMÉNYEK: · a továbbhaladáshoz szükséges, legfontosabb tudáselemek átismétlése, elmélyítése · a megismert módszerek alkalmazása · tapasztalatok összegzése · rendszerezés. A következő anyagrész a szűkre szabott órakeret miatt az ötödik osztályban nem került megvalósításra. Feldolgozására a hatodik évfolyamon kerül sor.

94

Pedagógiai Program


VII. VARÁZSBIRODALMAK ll. KÖVETELMÉNYEK: · összehasonlítás · naplóbejegyzés és levél írása Részletes kidolgozás és összegzés a 2009/2100. tanév TÁMOP értékelésében található. A felhasznált órakeret kimutatása a mellékletben található.

Tantárgytömbösített FÖLDRAJZ oktatás A tantárgytömbösítés a tanórai foglalkozások ciklikus megszervezésének a rendje. Az adott tantárgy, adott műveltségi terület, tanórai foglalkozásait nem egyenletesen, minden tanítási hétre elosztva, hanem ciklikusan egy-egy időszakra összevonva szervezik meg. Az órák tömbösítve 4 hetes ciklusokban valósulnak meg. A témakörök feldolgozása komplex, mélységét a tanulók fejlettsége határozza meg. A tömb befejezését követően pihenőhét (hetek) követi. Előnyei, hogy megkönnyíti az elmélyülést, könnyebb az adott tárgyra, témára való koncentrálás, lehetővé teszi, hogy az érdeklődés tartósan egy területre koncentrálódjon, a tapasztalatszerzés folyamattá válik, szervezettebbé váló észlelést és fejlődést biztosít. Részletes kidolgozás és összegzés a 2009/2010. tanév TÁMOP értékelésében található. A felhasznált órakeret kimutatása a mellékletben található.

BIOLÓGIA tantárgytömbösítés Az ember szervezete és egészsége Cél: A tananyag tudásrendszerének felhasználásával a tanulók aktív tevékenykedtetése során fejleszteni a kulcskompetenciához tartozó készségeket, képességeket, megvalósítani a kiemelt fejlesztési feladatokat.

3 hetet meghaladó projektek a Csány-Szendrey Általános Iskola és AMI-ban I. téma: „Tiszta vizet a pohárba” CÉL: · · · ·

a víz életet adó, megőrző erejének hangsúlyozása más népek hagyományainak megismerése közösségfejlesztés, emocionális-, szociális érzékenység fejlesztése - kreatív foglalkoztatás, képességfejlesztés 95

Pedagógiai Program


Tartalom kapcsolódása Tantárgyak ismeretanyagához az általános iskolai oktatásban Olvasás óra, magyar nyelv és irodalom · a víz használatával kapcsolatos hagyományok · a víz legendája · történetek, versek Ének-zene · népdalok, dúdolók a vízzel kapcsolatos énekek · vízhez kötődő zenehallgatás Rajz · rajzok, akvarellek, készítése · az ünneppel kapcsolatos műalkotások megtekintése, elemzése Számítástechnika · képek keresése, készítése · vízzel kapcsolatos dalok, zenék szerkesztése program segítségével Osztályfőnöki óra · a témához kötődő családi, közösségi, nemzeti hagyományok · emocionális attitűdök kialakítása · igény szerint ajándékozás · megbeszélés szerint műsor összeállítása és betanulása Könyvtári foglalkozások · könyvtári levelezős játék · csoportfoglalkozások · kézműves foglalkozások Fejleszthető képességek, kompetenciák · képesség fejlesztése · dramatikai képességek fejlesztése · hallás- és ritmusérzék fejlesztése · zenei memória fejlesztése · anyanyelvi készség fejlesztése · szövegértelmezési képesség · szövegalkotási képesség · tanulási képesség · rendszerező Kézügyesség fejlesztése · kreativitás fejlesztése · mozgásfejlesztés · esztétikai érzék fejlesztése · együttműködési készség fejlesztése · metakommunikáció fejlesztése · szociális érzékenység fejlesztése · emocionális képességek fejlesztése 96

Pedagógiai Program


Megvalósításban résztvevő csoportok · valamennyi alsó tagozatos osztály- a tanórákon, · szülők- a projekt zárón való részvétellel Meghívott előadók - igény szerint a felmerülő témákhoz kapcsolódóan Megvalósításban résztvevő pedagógusok · osztályfőnökök · tanítók · szaktanárok · könyvtár pedagógusok Megvalósítás szervezeti keretei · tanórai foglalkozások · túrák, kirándulások környező tavak, folyók mellett · természeti látogatások hasznos feladatok végrehajtásával Tantárgyak felsorolása: · olvasás óra, magyar irodalom, ének-zene, rajz, technika, számítás technika · osztályfőnöki óra Könyvtár · könyvtári foglalkozások Tanórán kívüli foglalkozások · alsó tagozatos klub foglalkozások Szabadidős foglalkozások · napközis szabadidős programok, szülőkkel való közös készülődés Tárgyi feltételek · A meglévő eszközökön túl az adott témakörhöz kapcsolódó eszközök, anyagok, amelyek részben iskolai, részben felajánlásból származó anyagi forrásokból kerülnek beszerzésre Munkaformák, munkamódszerek · csoport, egyéni, páros és frontális munka, dramatizálás, kooperatív technikák · figyelemfelkeltés, megfigyelés, tevékenykedtetés, ötletroham, ötletbörze, megbeszélés · egyéni · és közös gyakorlás Értékelés Részletes kidolgozás és összegzés a 2009/2010. tanév TÁMOP értékelésében található.

II. téma: „Keszthely, város a Balaton ölelésében” A projektek olyan komplex feladatok, amelyeknek középpontjában egy gyakorlati természetű probléma áll. A cél sohasem a tanulás, hanem valamilyen konkrét produktum létrehozása. A tanulás a tevékenységek tervezése, szervezése, a szokások alakítása, elsajátítása közben indirekt módon valósul meg. A projektmódszer a gyermek érdeklődésére, a pedagógus és a gyermek közös tevékenységére épülő módszer. 97

Pedagógiai Program


A projektmódszer jellemző jegyei: · nagyfokú szabadság · a mindennapi életből vett problémák · a gyermekek aktív részvétele és érdeklődése · együttműködésre épül · tevékenységekben valósul meg · időtartam - lehet rövidebb vagy hosszabb · teljes a témafeldolgozás · tevékenységekbe integrált műveltségtartalmak - sokoldalú tapasztalatok · kollektivizál és individualizál · szülői támogatás és közreműködési készség is bevonható · Olyan tanulásszervezés, melynek a középpontjában valamilyen elvégzendő tevékenység áll, hangsúly nem magán a tanuláson, hanem az ismeretszerzés folyamatán van, a tanuló egy alkotófolyamat részeként és eredményeként sajátítja el a tudnivalókat, nem passzív hallgató és befogadó, hanem aktív résztvevő, lehetősége van képességeinek kipróbálására és alakítására. Téma: a tavaszi időszakban a város nevezetességeinek megtekintése, élményanyagok projektzáró előkészítése. Cél: · a város nevezetességein keresztül a nemzeti összetartozás fejlesztése, · a magyarság hagyományainak megismerése · közösségfejlesztés, emocionális-, szociális érzékenység fejlesztése · kreatív foglalkoztatás, képességfejlesztés Tartalom kapcsolódása Tantárgyak ismeretanyagához az általános iskolai oktatásban Olvasás óra, magyar nyelv és irodalom · Keszthely a magyar irodalomban · legendák a városról · keszthelyi történetek, versek Számítástechnika · filmkészítés · zenék szerkesztése program segítségével Osztályfőnöki óra · a városhoz kötődő családi, közösségi, nemzeti hagyományok · emocionális attitűdök kialakítása · igény szerint ajándékozás Filmkészítési technika · megbeszélés szerint műsor összeállítása és betanulása Könyvtári foglalkozások · könyvtári gyűjtőmunka

98

Pedagógiai Program


Fejleszthető képességek, kompetenciák · képesség fejlesztése · dramatikai képességek fejlesztése · nyelvi készség fejlesztése · idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése · anyanyelvi készség fejlesztése · szövegértelmezési képesség · szövegalkotási képesség · tanulási képesség · rendszerező Kézügyesség fejlesztése · kreativitás fejlesztése · esztétikai érzék fejlesztése · együttműködési készség fejlesztése · metakommunikáció fejlesztése · szociális érzékenység fejlesztése · emocionális képességek fejlesztése Megvalósításban részt vevő csoportok nyolcadik osztályok - a tanórákon, szakkörökön, szabadidős tevékenység során Meghívott előadók - igény szerint a felmerülő témákhoz kapcsolódóan Megvalósításban résztvevő pedagógusok · osztályfőnökök · szaktanárok · könyvtár pedagógus Megvalósítás szervezeti keretei Tanórai foglalkozások Tantárgyak felsorolása: · magyar irodalom, osztályfőnöki óra, informatika óra Könyvtár · könyvtári foglalkozások Tanórán kívüli foglalkozások · felső tagozatos szakkörök Tárgyi feltételek · A meglévő eszközökön túl az adott témakörhöz kapcsolódó eszközök, anyagok, amelyek · részben iskolai, részben felajánlásból származó anyagi forrásokból kerülnek beszerzésre. Munkaformák, munkamódszerek · csoport, egyéni, páros és frontális munka, dramatizálás, kooperatív technikák · figyelemfelkeltés, megfigyelés, tevékenykedtetés, ötletroham, ötletbörze, megbeszélés · egyéni és közös gyakorlás 99

Pedagógiai Program


Értékelés Részletes kidolgozás és összegzés a 2009/2010. tanév TÁMOP értékelésében található.

TÉMAHÉT a Csány-Szendrey Általános Iskola és AMI-ban: „Karácsonyváró” ADVENTI - KARÁCSONYI KÉSZÜLŐDÉS Téma: a karácsonyt megelőző időszak, a „várakozás” kibontakoztatása, a karácsonyi ünnep előkészítése. Időkeret: 3 x 5 x 45 perc tanóra + du. 1 alkalom 90 perc kézműves tevékenység Cél: · a magyar és egyetemes történelmi múlt egyes elemeinek élményszerű felelevenítése · a karácsonyi szokások felelevenítése tantárgyakhoz kapcsolva, játékos formában · kognitív kompetencia: emberismeret, ismeretszerzési és feldolgozási képesség, kifejezőképesség (szóbeli) fejlesztése · szoc. kompetencia: alkotókészség fejlesztése, tolerancia, együttműködési készség (mások segítése, megértés, türelem) · a néphagyományok ápolásán keresztül a nemzeti összetartozás fejlesztése, · más népek hagyományainak megismerése · közösségfejlesztés, emocionális-, szociális érzékenység fejlesztése · kreatív foglalkoztatás, képességfejlesztés Tartalom kapcsolódása Tantárgyak ismeretanyagához az általános iskolai oktatásban · ének órán karácsonyi dalok megszólaltatásával · testnevelés órán a téli sportokkal foglalkoztak Olvasás óra, magyar nyelv és irodalom · Adventi hagyományok · Karácsonyi történetek, versek · Magyar órán karácsonyi levél írásával Történelem órán Jézus-születésének történelmével Matematika órán egyenlő szárú háromszög, mint ablakdísz szerkesztésével Tánc- és dráma · Pásztorjáték, betlehemes Ének-zene · Adventi, Mikulás és karácsonyi énekek · ünnephez kötődő zenehallgatás Rajz · az ünnepkörrel kapcsolatos rajzok, akvarellek, készítése · az ünneppel kapcsolatos műalkotások megtekintése, elemzése Technika · karácsonyi díszek, ajándéktárgyak készítése · karácsonyi asztaldíszek, adventi koszorúk készítése 100

Pedagógiai Program


Számítástechnika · karácsonyi képek, üdvözlők keresése, készítése · karácsonyi dalok, zenék szerkesztése program segítségével · képeslap készítése Kémia órán a karácsonyi sütemények kémiájával Fizika · karácsonyfaégők soros kapcsolása az aktuális tananyaghoz kötődően · hibás karácsonyi izzókészletek javítása Idegen nyelv /német, angol/ · más népek hagyományi · idegen nyelvű karácsonyi dalok, versek, mondókák, történetek · angliai és német karácsonyi szokások megismerése Osztályfőnöki óra · az ünnepkörhöz kötődő családi, közösségi, nemzeti hagyományok · emocionális attitűdök kialakítása · igény szerint ajándékozás · megbeszélés szerint műsor összeállítása és betanulása Könyvtári foglalkozások · - könyvtári levelezős játék · - csoportfoglalkozások · - kézműves foglalkozások Testnevelés órán a téli sportokkal foglalkoztak Fejleszthető képességek, kompetenciák · dramatikai képességek fejlesztése · nyelvi készség fejlesztése · idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése · hallás- és ritmusérzék fejlesztése · zenei memória fejlesztése · anyanyelvi készség fejlesztése · szövegértelmezési képesség · szövegalkotási képesség · tanulási képesség · rendszerező Kézügyesség fejlesztése · kreativitás fejlesztése · mozgásfejlesztés · esztétikai érzék fejlesztése · együttműködési készség fejlesztése · metakommunikáció fejlesztése · szociális érzékenység fejlesztése · emocionális képességek fejlesztése

101

Pedagógiai Program


Megvalósításban résztvevő csoportok Egy vagy több felső tagozatos osztály - a tanórákon, szakkörökön, szabadidős tevékenység során Diákok jelentkezés szerint - könyvtári foglalkozások, játékok Szülők - az adventi vásárra való készülődésben Meghívott előadók-igény szerint a felmerülő témákhoz kapcsolódóan Megvalósításban résztvevő pedagógusok · osztályfőnökök · szaktanárok · könyvtáros pedagógusok Megvalósítás szervezeti keretei Tanórai foglalkozások magyar irodalom, ének-zene, rajz, technika, számítás technika, német, angol, osztályfőnöki óra Könyvtár · könyvtári foglalkozások Tanórán kívüli foglalkozások · felső tagozatos szakkörök, · könyvtári foglalkozások Szabadidős foglalkozások · szabadidős programok, szülőkkel való közös készülődés Tárgyi feltételek A meglévő eszközökön túl az adott témakörhöz kapcsolódó eszközök, anyagok, amelyek részben iskolai, részben felajánlásból származó anyagi forrásokból kerülnek beszerzésre. Munkaformák, módszerek Csoport, egyéni, páros és frontális munka, dramatizálás, kooperatív technikák, figyelemfelkeltés, megfigyelés, tevékenykedtetés, ötletroham, ötletbörze, megbeszélés, egyéni és közös gyakorlás. Értékelés A témahét végén, péntek délután az iskola aulájában a közösen feldíszített karácsonyfa körül kézműves foglalkozáson vehetnek részt a tanulók, ahol (pedagógusok és a témahétben részt vevő tanulók segítésével) karácsonyi ajándékok készítésére nyílik lehetőség. Részletes kidolgozás és összegzés a 2009/2010. tanév TÁMOP értékelésében található.

102

HELYI TANTERV Csány-Szendrey Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

2013.

Helyi tanterv


Tartalom A választott kerettanterv megnevezése

4

Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható foglalkozások és azok óraszámai

4

Az 1-8. évfolyamon választható órák és óraszámok

8

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, továbbá a tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja

10

Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya

13

Az otthoni, iskolaotthoni és napközis felkészülést szolgáló, előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

14

A tanulók magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, a magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája

15

Az értékelés rendszeressége és formái

18

Az 1. osztálytól 2. évfolyam félévéig alkalmazott szöveges értékelés

20

A félévi és év végi osztályzatok megállapításának szempontjai

21

A tanulók jutalmazásának elvei és formái

22

A magasabb évfolyamára lépés feltételei, az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei 23 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 25 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

26

Erkölcstan oktatása

27

Egész napos iskola

27

Természettudományos nevelés

28

Mindennapos testnevelés

32

Idegen nyelv oktatás

32

Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása

33

Az iskola által alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek

34

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

35

A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

36

Iskolánk egészségnevelési programja

39

Környezeti és egészségnevelés

47

Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

48

A tanulók fizikai állapotának mérésére használt módszerek

50

2

Helyi tanterv


Iskolánk környezeti nevelési programja

51

1. sz. melléklet: Könyvtárpedagógiai program

3

Helyi tanterv


A választott kerettanterv megnevezése A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése

Változat

Magyar nyelv és irodalom

A változat

Matematika

B változat

Fizika

A változat

Kémia

A változat

Biológia-egészségtan

A változat

Ének-zene felső tagozat

A változat

Ének-zene alsó tagozat

B változat

Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható foglalkozások és azok óraszámai Iskolánk óraterve tartalmazza: · az egyes évfolyamok óratervét · kötelező és a helyi tantervbe beépített választható órák számát · az évfolyamok összes óraszámát · a tantárgyi bontásokat · a félévben váltó órák eloszlását

4

Helyi tanterv


ÓRATERV 2013/14-ben 2. évfolyam, majd felmenő rendszerben

1-4. évfolyam óraterve

óraszám

Éves

óraszám

„B” heti

óraszám

„A”. heti

óraszám

4. évfolyam

Éves

óraszám

„B”. heti

óraszám

„A”. heti

óraszám

3. évfolyam

Éves

óraszám

„B”. heti

óraszám

„A”. heti

óraszám

2. évfolyam

Éves

óraszám

„B”. heti

óraszám

Tantárgy

„A”. heti

1. évfolyam

Kötelező tanítási órák Magyar nyelv

4

4

148

4

4

148

4

4

148

3

3

111

Magyar irodalom

4

5

166,5

4

4

148

4

4

148

4

4

148

Idegen nyelv

-

-

-

-

-

-

-

-

-

3

3

111

Matematika

4

4

148

5

4

166,5

4

4

148

3

3

111

Informatika

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

1

37

Környezetismeret

1

1

37

1

1

37

1

1

37

2

2

74

Ének-zene

1

1

37

1

1

37

1

2

55,5

1

1

37

Rajz

2

1

55,5

1

2

55,5

2

1

55,5

1

2

55,5

1

1

37

1

1

37

1

1

37

1

1

37

3

3

111

3

3

111

3

3

111

3

3

111

20

20

740

20

20

740

20

20

740

22

23

832,5

Technika és életvitel Testnevelés Kötelező tanítási órák összesen

Nem kötelező (választható) tantárgy Angol nyelv

1

1

37

1

1

37

2

2

74

-

-

-

Német nyelv

1

1

37

1

1

37

2

2

74

-

-

-

Informatika

1

1

37

1

1

37

1

1

37

1

1

37

2

2

74

2

2

74

2

2

74

2

2

74

4

4

148

4

4

148

4

4

148

4

4

148

Testnevelés emelt szintű. Táncművészet

5

Helyi tanterv


5-8. évfolyam óraterve 2013/14-ben 6. évfolyam, majd felmenő rendszerben

Óraszám

Éves

óraszám

„B”. heti

óraszám

„A”. heti

óraszám

8. évfolyam

Éves

óraszám

„B”. heti

óraszám

„A”. heti

óraszám

7. évfolyam

Éves

óraszám

„B”. heti

óraszám

„A”. heti

óraszám

6. évfolyam

Éves

óraszám

„B”. heti

óraszám

Tantárgy

„A”. heti

5. évfolyam

Kötelező tanítási órák Magyar nyelv

2

2

74

2

2

74

2

1

55,5

1

2

55,5

Magyar irodalom

2

2

74

2

2

74

2

2

74

2

2

74

Történelem

2

2

74

2

2

74

2

2

74

2

2

74

Idegen nyelv

3

3

111

3

3

111

3

3

111

3

3

111

Matematika

4

4

148

3

3

111

3

3

111

3

3

111

Informatika

-

1

18,5

1

1

37

1

1

37

1

1

37

2

2

74

2

2

74

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

2

55,5

2

1

55,5

-

-

-

-

-

-

2

1

55,5

1

2

55,5

-

-

-

-

-

-

1

2

55,5

2

1

55,5

Földrajz

-

-

-

1

1

37

2

1

55,5

1

2

55,5

Ének-zene

1

1

37

1

1

37

1

1

37

1

1

37

Rajz

1

2

55,5

2

1

55,5

1

1

37

1

-

18,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

1

37

1

1

37

1

1

37

1

1

37

1

-

18,5

3

2

92,5

2

3

92,5

3

2

92,5

2

3

92,5

Etika

-

-

-

-

-

-

1

18,5

1

-

18,5

Osztályfőnöki óra

1

1

37

-

1

18,5

-

1

18,5

-

1

18,5

Kötelező tanítási órák összesen

22

23

832,5

22

23

832,5

25

25

925

25

25

925

Természetismeret és egészségtan Fizika Biológia és egészségtan Kémia

Mozgóképkultúra és médiaismeret Technika és életvitel Testnevelés

Nem kötelező (választható) tantárgy Angol nyelv

1

1

37

1

1

37

1

1

37

1

1

37

Német nyelv

1

1

37

1

1

37

2

2

74

-

-

-

Informatika

1

1

37

1

2

55,5

2

1

55,5

1

2

55,5

0,5

0,5

18,5

0,5

0,5

18,5

0,5

0,5

18,5

0,5

0,5

18,5

4

4

148

4

4

148

4

4

148

4

4

148

1

1

37

1

1

37

1

1

37

1

1

37

Emelt szintű testnevelés Táncművészet Matematika nívó

6

Helyi tanterv


Tantárgytömbösítés javasolt óraszámai: A TÁMOP mindenkori előírásai szerint - heti, kétheti, kivételes esetekben négyheti órarendekbe építve - a nevelőtestület egyetértésével

Az éves órakeret felosztása BIOLÓGIA tantárgytömbösítésben Tantárgytömbök

Ismétlés, ellenőrzés

Új ismeret Munkáltatásra feldolgozása , gyakorlásra

Össz. óraszám:

I/A - Az emberi test felépítése

1

3

2

6

I/B - A bőr és a mozgás szervrendszere

2

4

-

6

II/A - Anyagcsere I.

2

4

-

6

II./B - Anyagcsere II.

1

3

2

6

III/A - Anyagcsere III.

1

4

1

6

IV/A - Életfolyamatok szabályozása, érzékelés

1

5

–

6

IV/B - Életfolyamatok szabályozása, érzékelés

1

4

1

6

V. - Szaporodás, egyedfejlődés

2

7

3

12

VI. - Év végi ismétlés

2

–

–

2

13

34

9

56

ÖSSZESEN:

Az éves órakeret felosztása FÖLDRAJZ tantárgytömbösítésben Tantárgytömbök

Ismétlés, ellenőrzés

Új ismeret Munkáltatásra feldolgozása , gyakorlásra

Össz. óraszám:

I. Sokszínű Európa

1

4

1

6

II. Sokszínű Európa

1

4

1

6

III. Magyarország természeti adottságai

1

4

1

6

IV. Magyarország természeti adottságai

1

4

1

6

V. Hazánk tájai 1. Alföld

1

4

1

6

VI. Hazánk tájai 2. Kisalföld Alpokalja

1

4

1

6

VII. Hazánk tájai 3. Dtúli Középhegység Dtúlidombság

1

4

1

6

VIII. Hazánk tájai 4. Északi Kh, Budapest, Zala megye

1

4

1

6

IX. Magyarország és az Európai Unió

1

4

1

6

9

36

9

54

ÖSSZESEN:

7

Helyi tanterv


Éves órakeret felosztása szövegértés-szövegalkotás: 8 óra/2 hét (37 hét = 148 óra) Új ismeret feldolgozása

Munkáltatás, gyakorlás

Összefoglalás, ellenőrzés

Össz. óraszám

I. OTTHON

18 óra

12 óra

2 óra

32 óra

II. TÖRTÉNETEK ÁLLATOKRÓL

16 óra

7 óra

1 óra

24 óra

III. KAPCSOLATOK

15 óra

15 óra

2 óra

32 óra

IV. VISSZA A MESÉHEZ!

12 óra

10 óra

2 óra

24 óra

V. VARÁZSBIRODALMAK 1.

18 óra

11 óra

3 óra

32 óra

4 óra

4 óra

14 óra

148 óra

TÉMAKÖRÖK

VI. ÉV VÉGI ISMÉTLÉS ÖSSZESEN:

79 óra

55 óra

Az 1-8. évfolyamon választható órák és óraszámok Az 1-4. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok 2013/14-es tanévben 1. évfolyam, majd felmenő rendszerben Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető Kötelező óraszám a törvény alapján

1. 8 1 4 1 1 2 2 1 5 0 25

8

2. 8 1 4 1 1 2 2 1 5 0 25

3. 8 1 4 1 1 2 2 1 5 0 25

4. 8 3 4 1 1 2 2 1 5 0 27

Helyi tanterv

Csány-Szendrey Általános Iskola és AMI Az 5-8. évfolyam ajánlott tantárgyi rendszere és az óraszámok 2013/14-es tanévben 5. évfolyam, majd felmenő rendszerben

Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/ Hon-és népismeret Vizuális kultúra Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető Kötelező óraszám a törvény alapján

5. 4 3 5 1

6. 5 3 5 1

7. 4 3 5 1

8. 5 3 3,5 1

2

2

2

2

2

2 2 1 2 1 1 0 1 1 1 5 1 0 31

1,5 2 1,5 2 1 0 1 1 0,5 5 1 0 31

1 1 1 1 1 5 1 0 28

9

0 1 0 1 1 1 5 1 0 28

Helyi tanterv

Csány-Szendrey Általános Iskola és AMI Műveltségi területek és azok tantárgyi rendszere:

Műveltségterület Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom

Ember és természet

Földünk és környezetünk

Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Angol Német Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Osztályfőnöki Természetismeret Biológia Egészségtan Fizika Kémia Környezetismeret Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma Tánc Informatika

Évfolyam 1-8. osztály 1-8. osztály 1-8. osztály 1-8. osztály

7-8. osztály 7-8. osztály 1-4. osztály 7-8. osztály 1-8. osztály 1-8. osztály 6. osztály 1-10. osztály 5-8. osztály

Életvitel és gyakorlat

1-8. osztály

Testnevelés

1-8. osztály

5-8. osztály 1-8. osztály 5-8. osztály 5-6. osztály 7-8. osztály

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, továbbá a tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja A tanulók folyamatos beszámoltatása, az ismeretek és azok alkalmazásának számonkérése biztosítja a pedagógus, a diák és a szülők számára azt, hogy · figyelemmel kísérhessék a tanuló egyéni előrehaladását · a felmerülő problémákat időben észrevegyék · a jól teljesítők megerősítést nyerjenek · a lemaradó tanulók segítséget kaphassanak

10

Helyi tanterv


A tanulói teljesítmények mérésének és értékelésének célja: a diagnosztikus visszajelzés Feladatai: · a tanulócsoportok eredményeinek viszonyítása általános (standard) értékekhez, illetve országos eredményekhez · a következtetés, a tanítás-tanulás hatékonyságára · a követelmény teljesítésének szintjei alapján a korrekció és további gyakorlás témáinak kijelölése · a tanuló egyéni eredményeinek viszonyítása a korábbi teljesítményéhez · a tanulók tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítményének minősítése érdemjeggyel Elvei: · Az értékelés, minősítés mindig előremutató legyen, soha ne megbélyegző. · Lényeges feladatnak kell tekinteni a tanulói önértékelés rendszerének kialakítását. · A tantárgyi tudás értékelésébe a viselkedési problémák nem számíthatók be. Módjai: · Szóbeli felelet: Az előző tanítási órán feldolgozott ismeretanyag rendszeres ellenőrzése, önálló feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján. · Írásbeli beszámoltatás: Egy adott témakörben szerzett tudás mérése önálló feladatok megoldásán keresztül. · Gyakorlati számonkérés: A kísérletek, mérések elvégzésében elért gyakorlottság mérése azokban a témakörökben, amelyekben a tanulónak megfelelő lehetősége volt a gyakorlásra. · Önálló kiselőadás: Egy adott téma önálló feldolgozása és előadása · Óraközi munka: Az órái munkába való bekapcsolódás, órai munkavégzés minősége. · Versenyeken való eredményes részvétel A tanuló · tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen Abban az esetben, ha az év végi osztályzat lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület tájékoztatást kér az érdekelt pedagógustól, ennek okáról.

11

Helyi tanterv


Osztályzatok a tanterv által előírt törzsanyagra vonatkozó követelmény alapján: Jeles: Ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti a tananyagot és alkalmazni is képes a tudását. Szabatosan, pontosan fogalmaz, saját gondolatait önállóan el tudja mondani Jó: Ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói esetenként bemagoltak. Közepes: Ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz, nevelői segítségre (javítás, kiegészítés) többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli és írásbeli feladatait. Rövid mondatokban felel, gyakran kell segítő kérdéseket feltenni. Elégséges: Ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de továbbtanuláshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban nem képes önálló feladatvégzésre. Elégtelen: Ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A tantárgyi minimumot sem tudja. A feleltetés lehet szóbeli, vagy írásbeli A szóbeli felelés függ: beszédkészségtől, fellépéstől. Megnyilvánulnak mindazok a metakommunikációs mozzanatok, amelyek elárulják az anyag megértését, vagy hiányosságait. A szóbeli feleltetés a felelő számára rendkívül fejlesztő hatású, de időigényes, kevéssé teszi lehetővé az egész osztály aktivitását. Az írásbeli feleltetésnél a tanulóknak önállóan kell gondolkodni, a hibára nem figyelmeztet azonnal a tanár. Fontos, hogy a tanulóknak szóban és írásban is legyen lehetőségük a beszámolásra. A témazáró dolgozatra való felkészülés komoly erőfeszítést jelent, akkor is, ha a tanár összefoglaló órán súlypontoz és eligazítást ad, ezért lehetőleg egy nap legfeljebb két témazáróra kerüljön sor. A hátrányos helyzetű tanulókat elsősorban a felkészülésben és az elmaradás okainak megszüntetésében, vagy csökkentésében kell segíteni.

12

Helyi tanterv


Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az írásbeli beszámoltatás szerepe: · a tanulók tudásának, önálló feladatmegoldásának mérése · a hiányosságok felmérése, pótlásuk megszervezése · típushibák feltárása, a tapasztaltak felhasználása a tanulási folyamatban Az írásbeli beszámoltatások eredménye nem lehet a tanuló félévi és év végi minősítésének (osztályzatának) egyedüli meghatározója, lehetőséget kell adni szóbeli feleletre is, és minősítéskor figyelembe kell venni a tanuló egész éves munkáját.

Formái: Év eleji felmérés

Rövid írásbeli számonkérés

Tartalma: Aktuális tudásszint felmérése, a továbbhaladáshoz szükséges tudásszint ellenőrzése Egy adott témában való tájékozottságot, az órára való felkészülést ellenőrzi A tananyag egy nagyobb témakörének alkalmazás képes tudását méri

Témazáró dolgozat

Év végi felmérés

A tanév tananyagának alapkövetelményeit méri

13

Megíratás módja, rendje, korlátai: Ha nem előzi meg ismétlés, akkor csak a tájékozódást szolgálja. Ilyenkor nem osztályozzuk. 15-25 perces, bármikor megíratható Terjedelme 45 perc, esetenként 2x45 perc. Egy napon legfeljebb két témazáró dolgozat íratható. A témazáró dolgozatot összefoglalásnak kell megelőzni és a megíratás időpontját, témaköreit a diákokkal előre tudatni kell. Több órás ismétlésnek kell megelőznie, előre be kell jelenteni.

Helyi tanterv


Az otthoni, iskolaotthoni és napközis felkészülést szolgáló, előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Bármely tantárgyból az otthoni, másnapra történő felkészülés az önálló munkavégzés erősítését, a gyakorlást, a tananyag megerősítését szolgálja. A szóbeli és írásbeli házi feladatok, gyűjtőmunkák mennyiségénél és minőségénél figyelembe kell venni a következőket: · a feladatok mennyisége olyan legyen, hogy ne jelentsen a tanulók számára aránytalanul nagy terhet · vegyük figyelembe, hogy a tanulók több tantárgyból is kapnak házi feladatot · a feladatok a tanítási órán tanult ismeretekkel megoldhatók legyenek · kerüljük a nagy mennyiségű, mechanikus munkavégzést igénylő házi feladatokat Az írásbeli házi feladatokat a következő órán közösen vagy egyénileg mindig ellenőrizzük, a hibákat javíttatjuk. Az alsós iskolaotthonos osztályokban „az önálló munka” veszi át /mely az órarendben is jelölhető!/ a házi feladat szerepét, amelyet a tanítók felügyeletével és segítségével az iskolában oldanak meg a tanulók. Differenciált formában, szükség esetén otthoni gyakorlásra feladatokat biztosítunk. A felsős tanulószobai illetve napközis foglalkozás ideje alatt megfelelő szervezéssel és foglalkozás-vezetéssel biztosítani kell, hogy a tanulók másnapra felkészüljenek. A foglalkozásokat vezető pedagógus ellenőrzi az írásbeli feladatok elkészítését és ellenőrzi, segíti a szóbeli tanulást. Törekedjünk arra, hogy a tanulók az aktuális napon feladott házi feladatokat maradéktalanul elvégezzék. Ehhez a nyugodt, tanulást segítő légkör megteremtése a foglalkozást tartó pedagógus feladata. Az őszi, téli, tavaszi szünet a kikapcsolódást szolgálja, erre az időszakra csak szorgalmi feladat adható. Bevált gyakorlat, hogy az ajánlott és kötelező olvasmányok feldolgozása a szünetekben történhet.

14

Helyi tanterv


A tanulók magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, a magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája A tanuló · magatartásának értékelésénél példás, jó, változó, rossz · szorgalmának értékelésénél példás, jó, változó, hanyag megnevezést kell alkalmazni. Magatartás és szorgalom értékelésének alapelvei és célja: · segítse az iskola nevelés-oktatás folyamatát · segítse a tanulók önértékelésének fejlődését · személyre szabott legyen · vegye figyelembe a gyermek fejlődését Az értékelés folyamata: · Az osztályfőnökök havonta értékelik a tanulók magatartását és szorgalmát, kikérve a szaktanárok véleményét. Az osztályzatokat beíratja a tájékoztató füzetbe. · Félévkor és év végén – a havi jegyek és a szaktanárok véleményének figyelembevételével – az osztályfőnök érdemjegyet javasol. · A magatartás és szorgalom jegyekről a félévi és év végi osztályozó konferencia dönt. Vitás esetekben az osztályfőnök véleményének nagyobb súlya van. Magatartáson értjük a tanuló: · iskolai közösséghez, valamint annak tagjaihoz való viszonyát · önmagához való viszonyát, felelősségét, önállóságát · hatását a közösségre, viselkedését a társas kapcsolatokban · házirendben leírtak és közös iskolai szabályaink betartatását · a közösség érdekében végzett tevékenységét · viselkedését, hangnemét, beszédkultúráját, önfegyelmét Szorgalmon értjük a tanuló: · tanulmányi munkához való viszonyát · munkavégzésének pontosságát, kötelességtudatát · önálló feladatai elvégzésének minőségét · rendszeretetét, pontosságát, felszerelésének rendben tartását · aktivitását

15

Helyi tanterv


A magatartás értékelése: Magatartás 1. Fegyelmezettsége 2. Viselkedés kultúrája 3. Hatása a közösségre 4. Házirend betartása 5. Felelősségérzete

Példás Nagyfokú állandó Tisztelettudó, udvarias Pozitív, aktív, jóindulatú Betartja, arra ösztönöz Nagyfokú

Jó Megfelelő még nem teljesen a sajátja Kivetni valót hagy maga után Közömbös, nem árt Néha hibázik

Változó

Rossz

Másokat zavaró, változó, de igyekszik Udvariatlan, nyegle

Erősen kifogásolható, negatív Durva, romboló, durván közönséges Negatív ártó, megfélemlítő Sokat vét ellene

Vonakodó, ingadozó Részben tartja be

Időnként felelőtlen Ingadozó

Megbízhatatlan

Magatartásra adható dicséretek és elmarasztalások: Szóbeli: · egyéni, személyes · osztályközösség előtt · szülők jelenlétében · iskola közössége előtt · súlyos vétség, a házirend sorozatos megszegése, társak bántalmazása esetén fegyelmi tárgyalás hívható össze, amelyen a DIÖK képviselői is jelen vannak Írásbeli: · szaktanári dicséret, illetve figyelmeztetés (tájékoztató füzetbe, legfeljebb 3) · szaktanári intés (tájékoztató füzetben, legfeljebb 2) · osztályfőnöki dicséret, illetve figyelmeztető, intő (tájékoztató füzetbe, dicséretek száma nem korlátozott) · igazgatói dicséret, illetve figyelmeztető, intő (tájékoztató füzetbe) · nevelőtestületi dicséret (félév végén tájékoztató füzetbe, év végén bizonyítványba)

16

Helyi tanterv


A szorgalom értékelése: Szorgalom

Példás

céltudatos, törekvő, odaadó, igényes a 1. Tanulmányi munkája tudás megszerzésében kitartó, pontos, 2. Munkavégzése megbízható, önálló

3. Kötelességtudata 4. Tanórákon kívüli aktivitása 5. Felszerelése

kifogásolhatatlan, precíz érdeklődő, rendszeres, aktív felszerelését rendben tartja

Jó figyelmes, törekszik a jó tanulásra, néha buzdítani kell rendszeres, többnyire önálló

Változó

munkája munkája hanyag, ingadozó, gyakran akadályozó, kell figyelmeztetni ellenálló

rendszertelen, hullámzó, önállótlan néha ösztökélni csak folyamatos kell figyelmeztetésre dolgozik ösztönzésre dolgozik felszerelése néha hiányos

Hanyag

ritkán dolgozik felszerelése gyakran hiányos

megbízhatatlan, önállótlan sok az el nem végzett feladata, nem érdeklik a feladatai egyáltalán nem dolgozik felszerelése mindig hiányos

Szorgalomra adható dicséretek és elmarasztalások: Szóbeli: · egyéni, személyes · osztályközösség, iskolaközösség előtt · szülők jelenlétében Írásbeli: · szaktárgyi dicséret, illetve figyelmeztetés (tájékoztató füzetbe, legfeljebb 3) · osztályfőnöki dicséret, illetve figyelmeztető (tájékoztató füzetbe, dicséretek száma nem korlátozott, figyelmeztető legfeljebb 1) · igazgatói dicséret, illetve figyelmeztető (tájékoztató füzetbe) · nevelőtestületi dicséret (félév végén tájékoztató füzetbe, év végén bizonyítványba) · szaktárgyi dicséret félév, év végén (a tantárgy minősítésénél „Kitűnő” minősítés) · szaktárgyi versenyeken elért eredmények esetén szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói dicséret (Fokozata: 3 szaktanári, 2 osztályfőnöki, 1 igazgatói)

17

Helyi tanterv


Az értékelés rendszeressége és formái Az értékelés célja: · Az önértékelés képességének kialakítása. · Motiváció az elképzelt vagy elvárt jövőkép elérése érdekében. · A teljesítményszint és tudásszint jelzése. · Jelezze a pedagógus számára a tanuló fejlődését, fejleszthetőségét. · Tájékoztassa a szülőt, hogy milyen gyermeke viszonya az iskola követelményeihez. Az értékelés alapelvei: · sokszínű, serkentő, ösztönző hatású · folyamatos, rendszeres, minden tevékenységre kiterjedő · tárgyilagos, objektív, a tanuló személyiségét fejlesztő, segítő szándékú · következetes, szakszerű és felelősségteljes · céljai és követelményei mindenki számára legyenek előre ismertek Az értékelési rendszer – a tantárgyi követelményrendszer – a pedagógiai program részeként nyilvános. Az értékelés kiterjed az iskola minden területére · az ismeretek, készségek, a tárgyi követelmények elsajátításának szintjére · a tanórán kívüli magatartásra · a szorgalomra, ezen belül a felkészülésre, feladatvállalásra, feladatvégzésre, a szükséges felszerelés meglétére · szabálytiszteletre, felelősségvállalásra, viselkedésre · a korábbi teljesítményhez képest megmutatkozó fejlődésre

Szóbeli értékelés: A tanuló magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi teljesítményéről a tanítási órákon és más iskolai foglalkozásokon a nevelő rendszeresen szóbeli értékelést ad a tanulóknak. A szülők fogadó órákon, szülői értekezletek alkalmával kapnak szóbeli értékelést gyermekeikről.

18

Helyi tanterv


Írásbeli értékelés a 2-8. évfolyamokon (a jelenleg érvényben lévő tanterv szerint)

ÉV KÖZBEN

FÉLÉVKOR

ÉV VÉGÉN

AZ ÉTÉKELÉS MÓDJA FORMÁJA - érdemjegy (5,4,3,2,1) legalább 3 jegy tantárgyanként - dicséret, elmarasztalás - piros, fekete pont - havonkénti magatartás és szorgalom értékelése

AZ ÉRTÉKELÉS KI ÉRTÉKEL? RÖGZÍTÉSE - osztálynapló - a szaktanárok - tájékoztató füzet - tájékoztató füzet - munkafüzetek - magatartási füzet - osztálynapló - tájékoztató füzet - tájékoztató füzet

- érdemjegy (5,4,3,2,1) szaktárgyi dicséret - a magatartás, szorgalom - osztálynapló betűvel, a minősítés fokozatai: példás, jó, változó, rossz, illetve hanyag

- osztályzat: kitűnő, jeles, jó, bizonyítvány közepes, elégséges, elégtelen osztálynapló törzslap - magatartás, szorgalom mint félévkor - nevelőtestületi dicséret

- az oszt.főnök, a napközis nevelő és a szaktanárok véleménye alapján - a szaktanárok, a diákok és az osztályban tanító pedagógusok véleményét figyelembe véve az oszt.főnök javaslata alapján az osztályozó konferencia - a szaktanárok - mint félévkor - az osztályozó konferencia

A PEDAGÓGUSOK munkájának értékelési alapelvei ·

·

· ·

Az oktató-nevelő munka színvonala, hivatástudat, felelősségérzet, önképzés és továbbképzésben való részvétel, pedagógiai érzékenység, osztályfőnöki tevékenység és a tanulókkal való viszony alakítása. Innovatív szellemiség és problémaérzékenység az oktató munkában, ötletesség, kreativitás az oktatás és képzés színvonalának emeléséért, publikációs és tudományos tevékenység, pályázatokon való részvétel. Szabadidős, kulturális és sporttevékenység, közéletiség az iskolában, ötletesség és gyakorlati tevékenység az iskolai programok szervezésében és lebonyolításában. Kapcsolatteremtő és kapcsolatfenntartó képesség kollégákkal, diákokkal és a szülőkkel, kollegalitás, segítőkészség, tolerancia és megértés.

19

Helyi tanterv


Végzik: § önelemzéssel a helyi vezetők § külső elemzők § szakemberek

A PEDAGÓGUSOK munkájának értékelési szempontjai · · · · · · · · · · · · · ·

a tanítási óra eredményessége felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése a tanulók ismeretének, képességeinek fejlesztése, tehetséggondozás folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai tevékenységében munkaköri kötelezettségeken túli feladatvállalások az iskola képviselete az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás a nevelők különböző megbízatásainak teljesítése a nevelő szakmai, pedagógiai kapcsolata a nevelőtestület tagjaival személyes példamutatás munkafegyelem, a munkához való viszony vezetői feladatok ellátása kapcsolattartás a tanulókkal, szülőkkel és kollégákkal szakmai felkészültség

munkaközösség

Az 1. osztálytól 2. évfolyam félévéig alkalmazott szöveges értékelés Az alsó tagozaton – második osztály félévig bezárólag - tanítóink szöveges értékelést készítenek a tanulók tudásszintjéről, a tanuló tanulmányi munkához való hozzáállásáról. A szöveges értékelés módjai: · Negyedévente a haladási naplóba, valamint a szülőknek szóló tájékoztatóba minden tanulóról szöveges értékelések kerülnek tantárgyanként. · Félévente a tantestület által elfogadott zárt értékelési lapon, a tanuló fejlettségi szintjét jellemző fogalmak aláhúzásával történik az értékelés. Ezt az értékelő lapot a szülők a félév zárása után megkapják.

20

Helyi tanterv ·


Év végén nyílt értékelést készítenek tanítóink, amelyben tantárgyanként részletesen értékelik a tanuló éves teljesítményét. Összegzésként a következő minősítést kaphatják a tanuló: § Kiválóan megfelelt § Jól megfelelt § Megfelelt § ………… tantárgyakból dicséretet érdemel § ………… tantárgyakból felzárkóztatásra szorul

Alapozó szakaszban a számítástechnika és idegen nyelv tantárgyak oktatása esetén alkalmazott értékelések: § megfelelt § jól megfelelt Az év végi szöveges értékelés a bizonyítvány mellékletét képezi.

A félévi és év végi osztályzatok megállapításának szempontjai A félévi osztályzat megállapításának elvei · minimum 3 osztályzat alapján értékelhető az érdemjegy · figyelembe kell venni a tanuló aktivitását · témazáró dolgozat hangsúlyosabban vehető figyelembe Az év végi osztályzat megállapításának elvei · az egész év munkájának értékelése · a félévi értékeléssel azonos Amennyiben a tanuló valamelyik tantárgyból bukásra áll, a szülőket időben értesíteni kell. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Az év végi osztályzat az évi összteljesítményt értékelje és ne a jegyek középarányosaként jelentkezzen. Jelest kap az a tanuló, aki a tanterv által előírt törzsanyagra vonatkozó követelményrendszert teljesíti. A kiegészítő anyag elsajátítását másképpen kell honorálni, pl. tantárgyi dicséret formájában. Ebben az esetben a tanuló bizonyítványába: kitűnő minősítés szerepelhet.

21

Helyi tanterv


A tanulók jutalmazásának elvei és formái

SZAKTANÁRI dicséret

OSZTÁLYFŐNÖKI dicséret (szóbeli, írásbeli)

IGAZGATÓI dicséret

JUTALOMKÖNYV OKLEVÉL NEVELŐTESTÜ-LETI dicséret

ÉVFOLYAMELSŐ

8 ÉVIG KITŰNŐ JÓ TANULÓ, JÓ SPORTOLÓ

kiemelkedő tantárgyi teljesítményért kiemelkedő közösségi munkáért

kimagasló tanulmányi kulturális és sporteredményért kimagasló tanulmányi kulturális és sporteredményért kitűnő tanulmányi eredményért példamutató magatartásért és /vagy kiváló tanulmányi eredményért kiemelkedő szaktárgyi kulturális- és sportteljesítményért nyolc éven keresztül nyújtott kimagasló tanulmányi eredményért kiemelkedő tanulmányi és sport teljesítményért

IDEJE a tanév folyamán, amikor a tanuló érdemes lesz rá a tanév folyamán, amikor a tanuló érdemes lesz rá

ADOMÁNYOZZA a szaktanár

a tanév végén

az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület

a tanév végén

a nevelőtestület

8. osztály végén

a nevelőtestület

8. osztály végén

a nevelőtestület

az osztályfőnök (a szaktanárok, a napközis nevelők, a diákön-kormányzat javaslata alapján) a tanév folyamán, amikor az osztályfőnök és a a tanuló érdemes lesz rá szaktanár javaslatára az igazgató a tanév végén a szaktanárok, vagy az osztályfőnök, a napközis nevelő a tanév végén az osztályfőnök

A tanulók elmarasztalásának elvei és formái Az elmarasztalás fokozatainak megállapítása az osztályfőnök feladata, s ez az osztályban tanító szaktanárok véleményének figyelembevételével történik. A bejegyzés a tájékoztató füzetbe az osztályfőnök feladata. Valamennyi fegyelmező intézkedést a szülővel tudatni és láttamoztatni kell.

22

Helyi tanterv


Fegyelmi büntetés · megrovás · szigorú megrovás · áthelyezés másik osztályba – a kötelesség vétkes és súlyos megszegése esetén

Fegyelmező intézkedések A tantárgyi követelmények nem teljesítése, a felszerelés, a házi feladat többszöri hiánya, az órákon előforduló fegyelmezetlenség miatt. A tanuló tanulmányi és magatartási kötelezettségszegése, a házirend enyhébb megsértése, igazolatlan mulasztás miatt. Az iskola házirend gyakori megsértése, igazolatlan mulasztás, szándékos, kisebb értékű károkozás, fegyelmezetlenség miatt. Az iskolai házirend súlyos megsértése, szándékos károkozás, igazolatlan mulasztás, súlyos fegyelmezetlenség miatt.

Szaktanári figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli) Osztályfőnöki figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli) Igazgatói figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli) Igazgatói intés (írásbeli)

A magasabb évfolyamára lépés feltételei, az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz, amennyiben a szülő az iskola Pedagógiai Programjával egyetért és azt gyermeke számára választja, illetve a gyermek a belépés feltételeinek megfelel. (iskolaérettség, hivatalosan bejelentett lakcím stb.) Az intézmény körzetén kívül lakók esetében szülői kérvény írásban történő benyújtásával jelezhető a beiratkozási szándék. 1./ Az első osztályba történő beiratkozás Feltétele: a gyermek az adott naptári évben a 6. életévét május 31-éig töltse be, vagy ha ezt csak december 31-éig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába. Az első évfolyamra történő beiratkozáskor be kell mutatni: · a gyermek születési anyakönyvi kivonatát · a szülő személyi igazolványát · a gyermek lakcímkártyáját · a gyermek felvételét javasló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt) 23

Helyi tanterv · · ·


a nevelési tanácsadó felvételt javasló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta) a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával szükség esetén a szakértői bizottság véleményét

B./ A második-nyolcadik évfolyamra történő beiratkozás A második-nyolcadik évfolyamra történő felvételnél be kell mutatni: · a tanuló születési anyakönyvi kivonatát · a szülő személyi igazolványát · a gyermek lakcímkártyáját · az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt · az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Ekkor szükséges az iskola házirendjének, általános szokásrendjének, pedagógiai programjában megfogalmazott lehetőségeinek és egyéb elvárásainak ismertetése a szülővel és a gyermekkel; sor kell, hogy kerüljön egy előzetes megállapodásra ezek elfogadására, betartására vonatkozóan. Ha a körzeten kívüli tanuló az első-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödiknyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. (Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója az igazgatóhelyettesek és az osztályfőnökök véleményének figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt írásban értesíteni kell.) A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha a helyi tantervben előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette.

24

Helyi tanterv


A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére az első-negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. A felsőbb évfolyamokon is bukásmentességre törekszünk. A bukás folyamatos odafigyeléssel, differenciált óraszervezéssel, korrepetálással, megfelelő személyre szabott segítségadással tesszük elkerülhetővé. A magasabb évfolyamba lépésről a tantestület az év végi osztályozó konferencián dönt.

Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A központi, állami ellátás elsőrendű feladata, hogy a térítésmentes tankönyvellátást első alkalommal a 2013/2014. tanévben az első évfolyamra beiratkozott minden tanuló számára, ezt követően felmenő rendszerben kell biztosítani. E mellett az állam a tankönyvtörvény 8. § bekezdés alapján továbbra is biztosítja rászorultsági alapon az ingyenes tankönyvellátást a köznevelési törvény ezen rendelkezése által még nem érintett évfolyamokon, tehát az általános iskolák kifutó évfolyamain (2013. szeptember 1-jétől a 2-8. évfolyamokon, ezt követően minden évben eggyel csökkenő évfolyamon.) Iskolánk minden évben köteles tájékoztatni a szülőket és felmérni, hogy hány tanuló esetében kell biztosítani a köznevelési törvény szerinti térítésmentes tankönyveket, illetve a tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt. Az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak esetében a szülőktől semmilyen pénzbeli – kiegészítő - hozzájárulás nem követelhető. Az ingyenes tankönyvellátás bevezetésével együtt központilag általánossá teszik a tartós tankönyvek iskolai használatát. Az ingyenes tankönyv felmenő rendszerű biztosításával párhuzamosan, iskolánk köteles tartós tankönyvet rendelni adott tantárgyból (a matematika műveltségterület kivételével), ha ilyen előfordul a tankönyvjegyzéken. Ezt először a 2013/2014. tanévi tankönyvrendelés során kell alkalmaznunk az általános iskolák első évfolyamai vonatkozásában, majd azt követően tanévenként felmenő rendszerben. Az ingyenes tankönyvellátásban nem részesülő évfolyamok tankönyvellátási szabályai: · ·

A tankönyvek megrendelése és a tanév kezdetekor a tankönyvek kiosztása az iskolában történik. A tankönyvek kedvezményekkel csökkentett térítési díját az iskolavezetés által meghatározott időben – előzetes értesítés után – fizetik a szülők.

25

Helyi tanterv


A tankönyvek kiválasztásában a következő szempontok érvényesülnek: A tankönyv: · szerepeljen a minisztérium által kiadott tankönyvjegyzékben · tartalma illeszkedjen az adott tantárgy tantervéhez · tananyagának elrendezése logikus, szemléletes legyen · adjon lehetőséget a tehetséggondozásra, illetve segítse a felzárkóztatást · alkalmas legyen a tanulók munkájának irányítására a tanulás egy-egy szakaszában · gondolkodtató, változatos feladatokat tartalmazzon · a különböző tantárgyak sajátosságainak megfelelően segítse a tanulási technikák elsajátítását · adjon lehetőséget a differenciált foglalkoztatásra, fejlesztésre · adjon lehetőséget az önálló tanulói munkáltatása · alkalmas legyen a tanult ismeretek gyakorlására, alkalmazására · segítse a megértést, az önellenőrzés képességének fejlesztését · jól látható, esztétikus fotókkal, ábrákkal illusztrált legyen · tetszetős, tartós kivitelű legyen · ára legyen mérsékelt A taneszközök és felszerelések beszerzéséről a szülő gondoskodik. A tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásánál és beszerzésénél a Köznevelési Törvény vonatkozó rendelkezései érvényesülnek. Fejlesztési programunkban kihasználjuk a különböző szintű pályázatok nyújtotta lehetőségeket. Külön szabályzat rendelkezik a tanulói tankönyvellátás és tankönyvtámogatás rendjéről.

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Az eredményesebb tanulás érdekében, az egészséges életvitel kialakításához a mozgásigény kielégítésével a mozgáskultúra fejlesztésével segítjük a koncentráció képességének fejlődését. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, fejlesztjük a tanulók egyéni tanulási módszerét, szokásait. Az érzelmi és értelmi intelligencia, az önismeret kialakítása minden tevékenységi formában kell, hogy megvalósuljon. A tanulási stratégiák megválasztásában további szempont: · az életkori jellemzők figyelembe vétele · az írásbeliség és szóbeliség egyensúlya · a tanulók egészséges terhelése 26

Helyi tanterv · ·


személyre szóló egyéni értékelés a helyes magatartásformák megismertetése, és gyakoroltatása

Alapvető feladat az önálló tanulás és önművelődés megalapozása illetve fejlesztése.

Erkölcstan oktatása Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a tanulók közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedés módjuknak a fejlesztése, alakítása. Az erkölcstan magába foglalja az ember minden fontos viszonyulását – önmagához, társaihoz és közösségeihez, környezetéhez és a világhoz. Az erkölcsi nevelés már kisgyermekkorban a családban kezdődik, majd az óvodában és az iskolában folytatódik. A pedagógus feladata, mint hiteles felnőtt a példája révén erősebb és maradandóbb erkölcsi hatást tud gyakorolni a diákokra, mint mások a szavaikkal. Tematikai egységek: · Egyén és közösség · Helyem a világban · Mi a dolgunk a világban · Hit, világkép, világnézet · Test és lélek · Kapcsolat, barátság, szeretet · Kortársi csoportok · Párkapcsolat és szerelem · Társadalmi együttélés · A technikai fejlődés hatásai · A mindenséget kutazó ember · Ki vagyok én, és mi vezérli tetteimet?

Egész napos iskola Az egész napos iskolák lényege, nem csupán a gyerekek délutáni megőrzésére vállalkoznak, hanem igyekszenek olyan szerepeket is átvállalni és olyan szolgáltatásokat nyújtani ami nem minden gyermek számára érhető el. Egyre erősebb az igény arra, hogy a szocializáció feladatait átvegye az iskola. Az iskolai közösség ugyanis a kapcsolatok, barátságok, játékok színtere is. Az iskolákat egyre inkább tanulási központokká kell átalakítani ahol a szülők valódi tanuló környezetben hagyhatják gyermekeiket a nap folyamán. Ki kell alakítani azokat a feltételeket, melyeket az egész napos iskola koncepciója megkövetel. Olyan nevelői 27

Helyi tanterv


felkészültség és olyan tárgyi- dologi feltételek szükségesek melyek tartalmas foglalkozásokat, pihenést, feszültségoldást, sportolási lehetőséget biztosítanak és jól szolgálják a különböző hátrányok csökkentését. Iskolánkban az egész napos oktatás a következőképpen valósul meg: · a gyermekek nevelését- oktatását minden osztályban 2 tanító végzi · a tanulók naponta 8.00-16.00 óráig tartózkodnak az iskolában részt vesznek a tanítási órákon és a szabadidős tevékenységekben · a kötelező és egyéb foglalkozások délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen elosztva,egymást váltva a tanulók arányos terhelését figyelembe véve valósul meg · biztosítjuk a segítségnyújtást a házi feladat elkészítéséhez · segítséget nyújtunk a tananyag megértéséhez, elsajátításához azon tanulók számára akik valamilyen okból tanulási nehézséggel és a tananyag értelmezési problémájával küzdenek Tanulószoba A felső tagozatos tanulóknak szervezzük, a másnapi tanórára való felkészülés eredményességét kívánjuk biztosítani. Órakerete 3 óra/nap a tanórák után. A tanulószoba megszervezésénél figyelünk a szakkorrepetálások, tehetséggondozás és a szakkörök lehetőségének igénybevételére is.

Természettudományos nevelés Egészségfejlesztés, környezetvédelem, fogyasztóvédelem Napjaink fogyasztói társadalmában a vállalkozások profitorientáltsága mértéktelen fogyasztásra buzdít. A média ontja a reklámokat, amelyek a legkülönfélébb árucikkek megvásárlását népszerűsítik. Az ügyes reklámszakemberek által készített reklámok kiszolgáltatottá teszik a fogyasztót. Arra ösztönzik, hogy a valódi szükségleteinél többet vásároljon. Ezzel megnő a kidobásra ítélt tárgyak tömege, ami tovább szennyezi környezetünket. Így jövőnk szempontjából nagy szerepe van a tudatos fogyasztói magatartás kialakításának. Ennek érdekében legfontosabb céljaink és feladataink a következők: · Már általános iskolás korban fel kell hívnunk a figyelmet a mértéktelen fogyasztás veszélyeire, környezeti hatásaira. · Kritikai magatartást kell kialakítanunk a médiában elhatalmasodó reklám kampánnyal szemben.

28

Helyi tanterv ·

·


Ki kell alakítanunk azokat a döntési képességeket, melyek gyermekeinket hozzásegítik felnőtt korukban ahhoz, hogy tudatosan tudjanak választani a szükséges és szükségtelen, valamint az értékes és értéktelen között. Környezeti nevelésünknek legyen része a környezettudatos fogyasztói magatartás elsajátíttatása.

A fogyasztóvédelmi oktatás lehetséges iskolai szinterei: · Tanítási órák az egyes tanítási órák tananyagában jelenjenek meg a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak · Tanórán kívüli tevékenység vetélkedők, versenyek, rendezvények · Iskolán kívüli foglalkozások piaci séták, kirándulások, környezetvédelmi külső foglalkozások Módszertani lehetőségek: · médiafigyelés, reklámkritikák · döntéshozatali képesség erősítése döntéshelyzetek kialakításával · szituációs játékok, esetelemzések, érveléstechnikai gyakorlatok

Közlekedési nevelés A helyes és biztonságos közlekedés szabályainak elsajátíttatása az életbiztonságunkat növeli. Kicsi gyermekkortól a családok alakíthatják ki leginkább az erre való igényt. Az iskolában a közlekedési nevelés két alapvető színtere: · Elméleti oktatás § Alsó tagozaton a környezet órák tananyagában jelenik meg, amelyhez választhatóként felhasználjuk az évfolyamonként kidolgozott „Közlekedési füzeteket” (gyalogos közlekedés, kerékpáros közlekedés). § Felső tagozaton a technika tanterv tananyagának része a közlekedési szabályok megerősítése. · Gyakorlati alkalmazás § Iskolán kívüli programok, kirándulások, kerékpártúrák alkalmával tudatosítjuk és alkalmazzuk a helyes közlekedés szabályait. § A városi rendőrkapitányság szervezésében alkalmanként gyermekeink közlekedéssel kapcsolatos oktatásban és közlekedési versenyeken vesznek részt. Társadalmi bűnmegelőzés, áldozattá válás elkerülése Iskolánkban a bűnmegelőzésre nevelésnek komoly hagyományai vannak. A rendőrség szakemberei alkalmanként segítenek, előadásokat tartanak a gyerekeknek, melyben az áldozattá válás elkerülése is szerepel. Az osztályfőnöki órákon, a dráma foglalkozásokon is feldolgoznak kollégáink ilyen témákat. 29

Helyi tanterv


Legfontosabb nevelési feladataink, amelyet mindennapi nevelő munkánk során végeznünk kell: · erkölcsi nevelés erősítése · alapvető törvényi ismeretek nyújtása · alapvető állampolgári jogok ismertetése Ez a téma nem kötődik konkrét tantárgyhoz, a mindennapi eseményekhez alkalmazkodva, a társadalmi és iskolai történéseket felhasználni kell diákjaink szemléletét alakítanunk. Az erőszakmentes konfliktuskezelő technikák elsajátítása A konfliktus életünk része. A konfliktusok során kialakuló viták szükséges részei mindennapjainknak. Diákjainkban a mindennapi együttlét során ki kell alakítanunk a konfliktusok kezelésének erőszakmentes technikáit. Iskolánk pedagógusainak szükségesnek tartják a konfliktuskezelési technikák elsajátítását. Ezzel kapcsolatos továbbképzések szervezése egyre szükségesebbnek látszik. Konfliktuskezelési technikák gyakorlati alkalmazásának színterei: · Dráma órák, ahol szituáció játékok keretében gyakoroltatható a konfliktuskezelés · Osztályfőnöki órákon, az osztályban kialakuló konfliktusok megbeszélése, vitakultúra elsajátítása · Szünetekben, szabadidőben kialakuló konfliktusok esetén az ügyeletes pedagógus feladata a problémamegoldás segítése · Magatartási, beilleszkedési gondokkal küzdő gyermekeinknél kiemelten foglalkoznak ezzel a témával fejlesztő pedagógusaink. Az infokommunikációs technikák alkalmazása Az információs és kommunikációs technikák alkalmazás: · lehetővé teszi, hogy a diákok saját tempójukban önállóan dolgozhassanak · csökkenti a tantárgyak közötti éles határokat · növeli a kreativitást A digitális kompetencia a kulcskompetenciák egyike. Ma már nélkülözhetetlen, hogy gyermekeink az ismereteket a nekik legmegfelelőbb módon szerezhessék meg, ehhez felhasználva az olvasását, a média nyújtotta lehetőségeket, a digitális információhordozókat, az interneten elérhető tudásbázisokat. (Pl. Sulinet digitális adatbázis, felvételi feladatok adatbázisai stb.) Az iskola abban segíthet, hogy megfelelő számítógépes felhasználó ismeretekkel vértezi fel tanítványait. Ehhez: · folyamatosan fejlesztjük számítógép parkunkat · a könyvtárban a gyerekek és pedagógusok számára internetes hozzáférést biztosítunk · pedagógusaink képzésében előtérbe helyezzük az informatikai képzést 30

Helyi tanterv


A XXI. századnak megfelelő természettudományos ismeretek megismerése, elsajátítása A felsős munkaközösségek tagjainak összehangolt munkája szükséges ahhoz, hogy a fizika, kémia, természetismeret, biológia és földrajz tantárgyak tanítása során, egymás pedagógiai munkáját erősítve egységes természettudományos ismereteket közvetítsünk. Ezt kiegészíti és erősíti környezeti nevelési programunk. További lehetőségek: · egyéni kutatómunkák természettudományos tárgykörben · természettudósok munkásságának megismerése · múzeumi látogatások Egyéni foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások lehetőségei Egyéni foglalkozások: · Egyéni fejlesztő foglalkozások (fejlesztő pedagógusok, vagy tanítók szaktanárok) Előző év tanulmányi eredményeit figyelembe véve, vagy tanulási, beilleszkedési gondok esetén az osztályfőnökkel és a szülővel egyeztetve a rászoruló gyermekek fejlesztő foglalkozásokon vehetnek részt. · Logopédiai foglalkozások (logopédus) · Korrepetálások (szaktanárok szükség szerint) · Versenyekre való felkészítések (szaktanárok a versenyekhez igazodva) Tanórán kívüli foglalkozások: · Sportkör Tanévi · Énekkari foglalkozások heti 2 órában · Ügyeleti foglalkozások reggeli és esti órákban, igény szerint · Napközis foglalkozások § alsó tagozat iskolaotthonos rendszerben működik § felső tagozaton - a törvény biztosította keretekben - a tanítási órák után napközit, vagy tanulószobát működtetünk. · Érdeklődés szerint szakköröket és felvételi előkészítőket indítunk (szaktárgyi, néptánc, sport, művészeti) · A művészeti iskola modern tánc tagozata órái heti 4 órában · Emelt szintű ének-zene oktatás fenntartói engedéllyel, iskolaotthon terhére, tanítók vezetésével

31

Helyi tanterv


· Testnevelés tagozatos oktatás /azonos évfolyamról szervezett csoporttal/ 1-4. évfolyamon heti 2 óra, 5-8. évfolyamon heti 1 óra a délutáni időkeret terhére, szakos nevelők vezetésével · Idegen nyelvek oktatása a nyelvi tagozatos időkeretben szakos nevelők, illetve tanítók vezetésével, szülői igények alapján 1. 2.3. évfolyamon heti 1-2 óra · Informatika oktatása 1-5. évfolyamon az iskolaotthonos időkeretben, illetve tanórákba és azt követő időbe illesztve, tanítók vagy szaktanárok vezetésével.

Mindennapos testnevelés 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 7.§ (1) bek. alapján A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvényben meghatározottak szerint szervezzük meg. Az iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. Az iskolai sport és testnevelés keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, és a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. A hatékonyság megvalósulásának érdekében az alábbi pedagógiai szempontokat kell teljesítenünk: · minden gyermek minden nap vegyen részt a testmozgás programban és történjen meg a keringés- és légző rendszer megfelelő terhelése, gimnasztikai gyakorlatok, helyes testtartás kialakítása, gerinc- és ízületvédelem figyelemmel a fittség mérés gyakorlataira · minden testnevelés óra legyen örömszerző, élményt jelentő foglalkozás A törvényi előírásoknak megfelelően a 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben bevezettük a mindennapos testnevelést. Tanulóink heti 5 testnevelés órája van. Az első évfolyamon 3+2 órában tartjuk a testnevelés órát mivel az elsős diákok heti 2 órában úsznak. A többi évfolyamon lehetőség szerint úszhatnak tanulóink. A törvényi szabályozásnak megfelelően ha van rá igény 3+2 órában vehetnek részt az egyesületekben sportoló és onnan szabályos igazolást hozó diákjaink.

Idegen nyelv oktatás Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése. A nyelvi kompetencia szorosan összefonódik az általános kompetenciákkal, vagyis a világról szerzett ismeretekkel, a gyakorlati készségekkel és jártasságokkal. A korszerű idegen nyelv oktatás tevékenységközpontú. Olyan 32

Helyi tanterv


helyzetekre készíti fel a tanulókat, amelyek fontos szerepet játszanak életükben. A nyelvtanulási folyamat központjában a cselekvő tanulók állnak, akik az idegen nyelv segítségével kommunikatív feladatokat oldanak meg. A tanulóknak meg kell ismerniük és használniuk kell azokat a nyelvi eszközöket, amelyekkel értelmes mondanivaló alakítható ki. A nyelvtanítás és tanulási folyamat rendszerében nagy jelentősége van a kooperatív feladatoknak és a projektmunkának. A nyelvtanulás tartalmára vonatkozóan a NAT hangsúlyozza a tantárgyközi integráció jelentőségét. Az egész életen át tartó tanulás szempontjából kiemelkedő jelentősége van a nyelvtanulási stratégiáknak, amelyek ismerete és alkalmazása segíti a tanulókat abban, hogy nyelvtudásukat önállóan ápolják és fejlesszék, valamint, hogy újabb nyelveket sajátítsanak el. A nyelvtanulás első évfolyamon játékos ismerkedést jelent az idegen nyelvvel. Elsődleges cél a tanulók érdeklődésének felkeltése, továbbá, hogy a nyelvtanulás kezdettől fogva élmény, érdekes tapasztalat legyen. További évfolyamokon a szókincs, a beszédkészség, beszédértés és íráskészség fokozatos kialakítása, fejlesztése a feladat. Iskolánkban angol és német nyelv oktatása folyik.

Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása Az iskolai nevelő-oktató munkának egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismeretüknek figyelembe vétele, a differenciálás, a különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. Kiemelt figyelmet igénylő tanulók: · sajátos nevelési igényű tanulók · beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók · kiemelten tehetséges tanulók · hátrányos és kiemelten hátrányos helyzetű tanulók Sajátos nevelési igényű tanulók: a Zala Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Székhelyintézményének véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók. Iskolánkban ezen tanulók oktatása integráltan a többi tanulóval együtt azonos osztályban történik. Fejlesztésüket gyógypedagógus végzettségű pedagógus látja el. 33

Helyi tanterv


Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók: a Pedagógiai Szakszolgálat Keszthelyi Tagintézményének véleménye alapján az életkorukhoz viszonyítottan jelentősen alulteljesítenek, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzdenek, beilleszkedésük és személyiségfejlődésük sajátos tendenciákat mutat, de nem minősülnek sajátos nevelési igényűnek. Iskolai munkájukat erre kiképzett nevelők segítik, · akik szoros kapcsolatban vannak a Pedagógiai Szakszolgálattal, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal · egyéni képességükhöz igazodva segítik a tanulást, beilleszkedést A tehetséges képességűek kibontakoztatását segítő tevékenységek: · tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások · egyéni foglalkozások · versenyekre, vetélkedőkre való felkészítés A hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók integrációját segítő tevékenységek: · szoros kapcsolat a Pedagógiai Szakszolgálattal, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal · egyéni képességekhez igazodó tanulás megszervezése · felzárkóztatás, fejlesztés · egyéni foglalkozások · szülők és a családok nevelési gondjainak segítése · családlátogatások szükség esetén · szülőkkel való együttműködés

Az iskola által alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek 1-2. évfolyam Az alsó tagozat első két évében feladatunk a tanulók közötti egyéni fejlődésbeli különbségek kezelése , valamint · pozitív beállítódás kialakítása az iskolával, a pedagógussal szemben · az alapvető képességek, készségek fejlesztése · játék, mozgásigény kielégítése · kulturált viselkedés és társas együttélés alapvető szabályainak kialakítása 3-4. évfolyam Meghatározóvá válnak az iskolai teljesítményelvárások, tanítási- tanulási folyamatok. · kreativitás fejlesztése, a tanulók egészséges terhelése · személyre szóló, fejlesztő értékelés · szóbeli és írásbeli nyelvhasználat fejlesztése 34

Helyi tanterv


5-6. évfolyam A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák és tudástartalmak megalapozásának folytatása · képességek, készségek folyamatos fejlesztése · pozitív önértékelés fejlesztése · életkornak megfelelő felelősség kialakítása 7-8. évfolyam · a már meglévő kulcskompetenciák továbbfejlesztése · pályaválasztás – pályaorientáció fontosságának hangsúlyozása · megalapozása a tanulók egyéni tanulási módszereinek és szokásainak

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 7.§ (1) bek. alapján 1./ Tehetséggondozás eljárás rendje · Tehetségazonosítás határidő: október · Tehetségszakkörök megszervezése határidő: október · Tehetségszakkörök vezetése határidő: június · Tanulmányi versenyek szervezése kiírás szerint 2./ Tanulmányi és magatartás problémák követése, és szakemberekhez irányítása · Szakemberek, fejlesztőpedagógus év eleji szűrővizsgálatának elvégzése határidő: október · Fejlesztő foglalkozások elindítása határidő: október · Osztályértekezletek (szükség esetén) 3./ Gyermekvédelem: szociális hátrányok folyamatos figyelemmel kísérése · Gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnökök rendszeres megbeszélései · Gyermekvédelmi felelős törvényes intézkedései: § szülők és tanulók segítése § hatóságok tájékoztatása

35

Helyi tanterv


A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei A Pedagógiai Programban leírtak alapján, a kiemelt nevelési-oktatási területeink alapján a következő tárgyaknál alkalmazunk csoportbontást: Idegen nyelvek: német, angol

1-2.osztály 3. osztály 4. osztály 5-8. osztály

heti 1 óra /iskolaotthon órakeretében/ heti 1 óra heti 2 óra heti 3 óra

Informatika

1-5. osztály 6-8. osztály

heti 1 óra /alsóban iskolaotthon terhére/ heti 1 óra

Életvitel és gyakorlat

5-8. osztály

heti 0,5-1 óra

Testnevelés

1-4. osztály 5-8. osztályban Magyar nyelv és irodalom 7-8.osztályban Matematika 7-8. osztályban

heti 2 óra /délután/ heti 1 óra évfolyamonként heti 2 óra évfolyamonként heti 2 óra évfolyamonként

Az intézményi órakeret, a törvényi előírások figyelembe vételével, a fenntartó engedélyezése alapján egyéb tárgyakból is alkalmazható csoportbontás. A csoportbontás elvei és rendje: Csoportbontásokat olyan tevékenységi területeken alkalmazunk, ahol: · csak a kisebb létszám teszi hatékonnyá az oktatást, mert: · elengedhetetlen a tanulók folyamatos egyéni korrekciója (pl. idegen nyelv) · a gyakorlati tevékenységben való folyamatos egyéni segítségnyújtás · feltétlenül szükséges (pl. életvitel és gyakorlat) · a férőhelyek száma a speciális tantermeknél korlátozott · a tanulók különböző képességszintje kívánatossá teszi a külön csoportok kialakítását Csoportbontások elvei: · célnyelv és a célnyelvű tantárgyak esetében létszámarányosan · életvitel és gyakorlat esetében létszámarányosan, számítástechnika esetében 4. osztályban létszámarányosan, 5. évfolyamtól lehetőség szerint képességszint alapján (ha ez az adott évfolyamon más szempontok okán kizárt, akkor létszámarányosan) · magyar és matematika tantárgyak esetében 7-8. osztályban, ha az eltérő képességszint indokolja, eszerint történő bontás

36

Helyi tanterv


Osztályon belüli csoportbontást alkalmazunk a következő tevékenységeknél: · idegen nyelvek oktatása · életvitel és gyakorlat oktatása · számítástechnika oktatása · művészeti tevékenységek oktatása (modern kortárstánc

Az osztályba és csoportba sorolás elvei, feltételei Az osztályba sorolás elsődlegesen az első osztályba történő beiratkozást követően zajlik. Az 1-4. évfolyamon az oktatást iskolaotthonos formában szervezzük. Törekszünk az osztályok nyolc éven keresztüli változatlan megtartására, mivel nevelési szempontból így tudjuk leghatékonyabban fejleszteni az osztályközösséget. Osztályba sorolás az iskolakezdéskor: A besorolásnál a következő szempontokat igyekszünk figyelembe venni: · szülői kérések · baráttal, testvérrel, óvodástárssal együtt történő elhelyezés iránti, vagy ennek ellenkezőjét tartalmazó kérés · pedagógusok kérései · tanulóval vagy szülővel való együttműködésre vonatkozó kérések Mindezen szempontok összegzése után a beírást végzők és az intézmény igazgatója tesznek javaslatot az osztályba sorolásra, melyet a KLIK véglegesít.

Más iskolából történő átiratkozás esetén az osztályba sorolás a következő szempontok szerint történik: ·

Objektív szempontok: § meglévő évfolyami létszám, ezen belül osztálylétszámok § az érintett évfolyam osztályaiban a nemek aránya § várható magatartási jellemzők az új tanulónál - összevetve a meglévő osztályok összetételével, esetleges magatartási problémáival § a tanuló jelenlegi tanulmányi eredménye § mostanáig milyen idegen nyelvet tanult a tanuló § emelt szintű oktatási formában részesült-e eddig a tanuló, s az érintett évfolyamunkon folyik-e iskolánkban emelt szintű vagy speciális oktatási tevékenység

37

Helyi tanterv ·


Szubjektív szempontok: § szülői kérések § tanulói kérések baráttal, testvérrel, óvodástárssal együtt történő elhelyezés iránti, vagy ennek § ellenkezőjét tartalmazó kérés § pedagógusi kérések

Fenti szempontok alapján az új tanuló elhelyezésére, osztályba történő besorolására az iskola igazgatója dönt.

Csoportba sorolás elvei és rendje: a) Napközis csoportok, tanulószobai csoportok A napközis csoportok indításánál meghatározó tényező a szülői (tanulói) igények száma. Az 5. és 6. évfolyamon vegyes napközis csoportot és/vagy tanulószobát indítunk, az igényektől és a létszámtól függően. A 7. és 8. osztályosok délutáni felügyeletére tanulószobai ellátást tudunk biztosítani. b) Csoportbontások A csoportbontás elvei és rendje: Csoportbontásokat olyan tevékenységi területeken alkalmazunk, ahol: · csak a kisebb létszám teszi hatékonnyá az oktatást, mert: · elengedhetetlen a tanulók folyamatos egyéni korrekciója (pl. idegen nyelv) · a gyakorlati tevékenységben való folyamatos egyéni segítségnyújtás · feltétlenül szükséges (pl. életvitel és gyakorlat) · a férőhelyek száma a speciális tantermeknél korlátozott · a tanulók különböző képességszintje kívánatossá teszi a külön csoportok kialakítását · célnyelv és a célnyelvű tantárgyak esetében létszámarányosan · életvitel és gyakorlat esetében létszámarányosan · számítástechnika esetében 4. osztályban létszámarányosan · 5. évfolyamtól lehetőség szerint képességszint alapján (ha ez az adott évfolyamon más szempontok okán kizárt, akkor létszámarányosan) · magyar és matematika tantárgyak esetében 7-8. osztályban, ha az eltérő képességszint indokolja, e szerint történő bontás

38

Helyi tanterv


Iskolánk egészségnevelési programja Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos célkitűzések, feladatok Legfontosabb célkitűzéseink: · alakítsuk ki tanulóinkban az egészséges életmód iránti igényt · tanulóink ismerjék meg - életkoruknak megfelelően - saját egészségi állapotukat · ismerjék meg az egészséget károsító tényezőket és azok veszélyeit · legyenek képesek elutasítani a számukra károsat, az egészség képviseljen értéket · alakítsunk ki igényt az egészséges és tiszta környezet iránt · egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása · testmozgás fontosságának tudatosítása Egészségfejlesztéssel kapcsolatos legfontosabb feladataink: · Az egészséges életmódra nevelés legyen része az iskolai élet minden területének. · Biztosítsuk az egészséges fejlődéshez szükséges feltételeket és tevékenységeket. · Mutassunk be sokoldalú egészségvédő lehetőségeket, nyújtsunk az egészség megvédésére, visszaszerzésére vonatkozó közérthető ismereteket. · Tudatosítsuk, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ajánljunk ezek megóvására magatartási alternatívákat, gyakorlással, segítséggel és példamutatással. Alakítsunk ki egészségvédelmi szokásrendszert, helyes szokások folyamatos gyakoroltatásával és ellenőrzésével. · Ösztönözzük tanulóinkat – közös véleményformálással, tanácsadással – az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására. · Nyújtsunk segítséget az egészségvédő öntevékenységben és az egészséges életmód kialakításában. · Az iskolaotthon keretében és a napközis tevékenységek során biztosítsunk lehetőséget arra, hogy a napirendbe beillesztve tudatosan tervezett, fejlesztő mozgással és játékkal levegőn tölthessék szabadidejük nagy részét. (Legalább napi két óra.) Mindezek figyelembevételével alakítsuk helyesen a napi és heti rendet. Valósuljon meg a mindennapos testnevelés törvényi kötelezettsége. Egészséges táplálkozásra nevelés feladatai: · Az egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása. (Napi ötszöri étkezés) · A kulturált étkezési szokások, az étkezések rendjének kialakítása, és az ízléses terítés iránti igény felkeltése. · A GESZ által működtetett konyha tanulóink számára, a napközi- és iskolaotthonban háromszori étkezést biztosít. · Az étrend összeállításánál figyelembe kell venni a gyermekélelmezési normákat. · Esetenként az eltérő táplálkozást igénylő gyerekek étkeztetését biztosítani kell. · El kell érnünk, hogy tanulóink fogyasztási szokásaiban változás történjen, helyezzék előtérbe az egészséges élelmiszereket. 39

Helyi tanterv


Személyi higiéné kialakításának feladatai: · Helyes tisztálkodási és fogápolási igények kialakítása, technikák elsajátítása. · Az időjárásnak, évszaknak megfelelő öltözködési szokások kialakítása. Váltócipő használata. · Gyakori fertőző betegségek megelőzésének, terjedésük megakadályozása módjainak tanulása, ismerete, betartása. · Káros élvezeti szerek veszélyeinek és fogyasztásuk következményeinek megismerése. · Rendszeres fogorvosi szűrés és tájékoztatás, szükség esetén kezelések igénybevétele. · Egészségügyi szolgáltatások rendszeres biztosítása, szükség szerint igénybevétele. (Iskolaorvos, védőnő, fogorvos) Mentálhigiéné feladatai: · Biztonságos, nyugodt, bizalommal teli, elfogadó, szeretetteljes légkör biztosítása tanulóink, dolgozóink számára. · Ésszerűen tervezett oktató és nevelőmunka, mely biztosítja tanulóinknak az egyenletes terhelést. · A veszélyeztetett és halmozottan veszélyeztetett tanulók körének felmérése és folyamatos segítése. Megfelelő segítségnyújtás a lelkileg sérült tanulóknak az iskolapszichológusokkal együttműködve. A lelkileg egészséges tanulók mentális épségének megőrzése. · Személyre szabott beavatkozási lehetőségek alkalmazása, kiegészítése különböző terápiák javaslatával. · Lehetőségek biztosítása, és személyes példamutatás a szabadidő helyes, egészséges eltöltésére. Családi életre nevelés feladatai: · Tegyük képessé tanulóinkat a tartalmas, egyenrangú, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és fenntartására. Tudatosítsuk, hogy a család életünk alapvető, legfontosabb közössége. Törekedjünk a kívánatos családmodell iránti igény felkeltésére és kialakítására. Az egészségnevelési program segítői: · Iskolaorvos Heti rendszerességgel végzi a gyermekek egészségügyi szűrését és kötelező oltását. A szűrővizsgálatok alapján szakorvosi beutalóval látja el a gyerekeket. Folyamatosan kapcsolatot tart az iskola vezetőségével, jelzi az egészségügyi problémákat. · Védőnő Heti rendszerességgel segíti az iskolaorvos munkáját, vezeti a dokumentációt, szűréseket végez, kezeli a tanulók egészségügyi törzskönyvét, amelyet a gyermek iskolából való távozása után a következő iskolába továbbít. Felmerülő igény esetén előadásokat tart az iskola vezetőségével egyeztetett témákban (Egészségügyi felvilágosítások, sebellátás stb.) 40

Helyi tanterv


Fogorvos Évente két alkalommal végez szűrést osztályonként, előre egyeztetett időpontban. Ha szükséges visszarendeli a gyerekeket kezelésre, vagy fogszabályozásra. (A tanulók kíséretét a tanórát tartó nevelők, vagy osztályfőnökök /óracserével/, esetenként az intézményvezető által kijelölt személyek látják el. ) · Családsegítő szolgálat vezetője A rászoruló családok segítséget kaphatnak. Kapcsolattartók a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnökök. · Gyermekvédelmi felelősök A gyermekvédelmi feladatokat az ifjúságvédelmi felelős és a fejlesztő pedagógusaink látják el. Ők ismerik leginkább a hátrányos és problémákkal küzdő családokat. · Családi háttér A családok nagyobb része elfogadható anyagi körülmények között él. Sok a csonka családban, és egyre elfoglaltabb szülők által nevelt gyerekek száma. Arra törekszünk, hogy a szülők megelégedésére a családi nevelést kiegészítve neveljük, fejlesszük a gyermekeket. A szülőket partnernek tekintjük a nevelésben, hiszen munkánk nem lehet eredményes a családi megerősítés nélkül. Iskolánk nevelői nyitottak a szülők igényeinek megfelelő figyelembevételére. Mindezek eléréséhez lehetőséget biztosítunk az ismeretek átadásával és programok szervezésével. ·

Tevékenységi területek: Tanórákon: · az életjelenségek megismerése · az emberi test részei (testrészek, csontváz, izomzat, mérhető tulajdonságai, változásai, testünk működésének megfigyelése) · érzékszerveink (felismerésük, védelmük, tisztántartásuk) · egészséges életmód (helyes napirend, táplálkozás, rendszeres mozgás, tisztálkodás, fogápolás) · táplálkozás, fejlődés (táplálékcsoportok, helyes napi étrend, étkezési kultúra, a táplálék útja, a táplálkozás hatása fejlődésünkre, életjelenségeinkre) · az egészség megóvása (a betegségek megelőzése, a betegségek és leggyakoribb tüneteik, leggyakoribb fertőző betegségek) · a légzés (légúti megbetegedések, környezeti ártalmak és a légzés kapcsolata) Szabadidőben a mozgás és levegőzés biztosítása: · Alsó tagozaton iskolaotthonos vagy napközi otthonos rendszerben működik. Tanulóink napjuk nagy részét az iskolában töltik, ezért gondoskodnunk kell arról, hogy a napi tanulás mellett módjuk nyíljék pihenésre, játékra, kikapcsolódásra. Arra törekszünk, hogy a szabadidős foglalkozások lehetőséget adjanak arra, hogy a gyerekek minél több fajta foglalatosságot próbáljanak ki, melyek fejlesztik képességeiket, kreativitásukat, mozgáskultúrájukat. Legalább napi két órát töltsenek a gyerekek a szabad levegőn való mozgással, játékkal. 41

Helyi tanterv · ·


5-6. osztályban a napközit és tanulószobát úgy szervezzük, hogy legalább 1 óra szabad mozgásos levegőzés előzze meg a tanulási időt az ebéd után. Felsősök számára 15 perces szünetek napirendbe iktatásával biztosítjuk a levegőzést, és az udvari szabad mozgást.

Iskolánk szabadidős tevékenységei, amelyek az egészségnevelést szolgálják: · szervezett játékos sportfoglalkozások · játékos foglalkozások naponta az udvaron szünetekben · osztálykirándulások, erdei iskola · az iskola folyamatos természetbaráttá, ízlésessé, otthonossá tétele · hétvégi kirándulások, túrák szervezése · téli gondoskodás énekesmadarainkról · kerékpáros ügyességi versenyen való részvétel · városi nyári napközis tábor · sportköri foglalkozások · táncházak · természetismereti vetélkedők · folyamatos papírgyűjtési verseny · iskolai - családi sportnap · Mikulás-kupa sportverseny · sportversenyek Kapcsolat a szülőkkel Törekszünk arra, hogy a szülők minél jobban megismerhessék nevelési alapelveinket. Ehhez szükség van a folyamatos kapcsolattartásra, melyeket a következő módokon próbáljuk elérni: · szülői értekezletek · SZM vezetőségi értekezlet · fogadó órák · személyes beszélgetések · szülők bevonása programjainkba Az egészségnevelés prevenciós programjai: · A felső tagozatos osztályfőnöki órákon az osztályfőnökök folyamatosan foglalkoznak az egészséges életmód kérdéseivel (Lásd. ajánlás az osztályfőnöki órákhoz) · Előadókat hívunk a következő témakörökben: § káros szenvedélyek, drogok § tűzvédelem /Tűzoltóság szakemberei/ § közlekedésbiztonság - ebben segítenek évek óta a Városi rendőrkapitányság szakemberei

42

Helyi tanterv


Ajánlat az osztályfőnöki tanmenetekhez 5. évfolyam - Egészséges élet Gondolatébresztő, útmutató kérdések Egészség és egészségvédelem – Miért fontos az egészség és az egészségvédelem? – Mi a különbség az alábbi fogalmak között: torna - testnevelés - testi nevelés - egészségnevelés? – Hogyan szolgálja az egészségvédelmet az iskolaorvos és a háziorvos? – Milyen kötelező egészségügyi ellátásban részesültetek már? A beteg ember – Mi a betegség – Mikor forduljunk orvoshoz? – Mi a teendő betegség esetén? – Milyen betegségeket tudtok felismerni? – Miért nem szabad eltitkolni, ha valami bajunk van? – Milyen gyermekbetegségeken estetek át? Testkultúra – Mit jelent a testkultúra szó – Mi a testi higiénia alapja? – Milyen tisztálkodó szereket ismertek? – Milyen felszerelések kellenek egy fürdőszobába Napirend – pihenés – alvás – Mi a napirend? – Milyen tényezők határozzák meg a napirendeteket? – Miért van szükségünk pihenésre? – Mi az alvás szerepe az emberi életben? A táplálkozás – Mit nevezünk táplálkozásnak? – Mi a táplálkozás célja? – Melyek a legfontosabb tápanyagaink? – Miért szeretik az emberek a túlzott evést-ivást? – Mikor és hányszor együnk naponta? Káros szenvedélyek – Milyen káros szenvedélyeket ismertek? – Miért kell tartózkodni a káros szenvedélyektől? – Milyen egészségkárosító hatásuk vannak a káros szenvedélyeknek? – Hogyan lehet elkerülni a káros szenvedélyeket?

43

Helyi tanterv


Fertőző betegségek – Mit nevezünk fertőzésnek – Hogyan előzhetjük meg a fertőzéseket? – Milyen fertőző betegségeket ismersz?

6. évfolyam - Egészséges élet Gondolatébresztő, útmutató kérdések Egészség és egészségvédelem – Mire terjed ki az egészségnevelés? – Mit jelent Iuvenalis közmondássá lett megállapítása: „Ép testben ép lélek” A beteg ember – Minek kell lennie a házi patikában? – Mikor forduljunk orvoshoz? Testkultúra – Mit értünk testfejlesztésen? – Miért nem szabad az izomfejlesztést túlzásba vinni? – Melyek a testedzés legegyszerűbb formái? Napirend – pihenés – alvás – Mikor helyes a napirendünk? – A testi vagy a szellemi fáradtságot lehet hamarabb kipihenni? – Mit jelent az aktív pihenés? – Mitől függ az alvás mélysége és ideje? A táplálkozás – Miért van a szervezetnek tápanyagokra szüksége? – Milyen tényezők határozzák meg a táplálékbevitel mennyiségét? – Mi a tartós éhezés következménye? – Fontos-e, hogy milyen módon, milyen körülmények között eszünk? – Mikor eszik nálatok együtt a család? Káros szenvedélyek - dohányzás – Miért dohányoznak az emberek? – Melyek a dohányzás ártalmai? – Mit tehetünk a dohányzás visszaszorítása érdekében? – Kik érdekeltek a dohányzás elterjesztésében? – Milyen dohányzással kapcsolatos törvényeink vannak?

44

Helyi tanterv


Fertőző betegségek – Milyen fertőző betegségeket ismerünk? – Mik okozhatnak járványt? – Hogyan előzhetők meg a fertőzések?

7. évfolyam - Egészséges élet Gondolatébresztő, útmutató kérdések Egészség és egészségvédelem – Mit jelent a prevenció? – Hogyan tudjuk megőrizni egészségünket, s megelőzni a betegségeket? – Kinek a feladata az egészségvédelem? A beteg ember – Miért kell orvoshoz fordulni a bajunkkal? – Milyen betegségeket ismertek? – Hogyan lehet megkülönböztetni a betegségeket? Testkultúra – Milyen szerepet játszik a víz a testkultúrában? – Hányféle formában használjuk fel a vizet a testkultúrában? – Melyek a napozás alapvető szabályai? Napirend – pihenés – alvás – Mikor jó a napirendünk? – Mi jelent számodra pihenést? – Mennyi lehet a napi alvásszükséglet? A táplálkozás – Mikor beszélünk öncélú táplálkozásról? – Mi a tartós éhezés következménye? – Beszélhetünk-e ma éhező tömegekről? – Mi a különbség az éhezés és a böjt között? – Melyek a társas étkezés szabályai? Káros szenvedélyek - alkohol – Hol, mikor isznak szeszes italokat az emberek? – Miért nem szabad a gyermekeknek szeszesitalt fogyasztaniuk? – Mit jelent a kulturált alkoholfogyasztás? – Milyen veszélyeket jelent önmagára, a munkában, a közlekedésben az ittas ember?

45

Helyi tanterv


Fertőző betegségek – Milyen betegségeket okozhatnak a vírusok, baktériumok, gombák, férgek? – Milyen feladatot lát el az ÁNTSZ? – Hol van járványkórház?

8. évfolyam - Egészséges élet Gondolatébresztő, útmutató kérdések Egészség és egészségvédelem – Mit jelent a mentálhigiéné szó? – Mit jelent a prevenció? – Milyen magyar és nemzetközi szervezetek foglalkoznak az egészségvédelemmel? – Milyen szerepet tölt be a Vöröskereszt az egészségnevelésben? A beteg ember – Hogyan szoktuk megkülönböztetni a betegségeket? – Mi a különbség az akut és a krónikus betegség között? – Milyen szerepet játszik az egészségrombolásban az emberek tudatlansága? – El tudjuk-e kerülni a környezeti ártalmakat? Testkultúra – Melyek az alapvető testápoló szerek? – Mit kell tudnunk a hajápolásról? – Mire jó a fitnesz? – Mi határozza meg az öltözködésünket? Napirend – pihenés – alvás – Képesek vagyunk-e befolyásolni napirendünket? – Mi a következménye annak, hogy nem törődünk pihenésünkkel? – Melyek a nyugodt alvás feltételei? A táplálkozás – Mi jellemző a magyar népesség táplálkozási kultúrájára? – Mikor beszélünk alultápláltságról? – Miért veszélyes a „soványság kultusza”? – Miért fontos a családban a rendszeres sütés-főzés? Káros szenvedélyek - drog – Mit nevezünk kábítószernek? – Melyek a legközismertebb kábítószerek? – Miért veszélyes a kábítószer? – Hogyan fonódik össze a drogélvezet és az erkölcsi züllés? 46

Helyi tanterv


– Hogyan lehet felismerni azt, aki kábítószerezik? – Mitől foszt meg a kábítószer? – Hogyan lehet a narkózást megelőzni? Fertőző betegségek – Melyek a nemi betegségek? – Miben különbözik az AIDS a nemi betegségektől? – Miért veszélyes az AIDS? – Hogyan terjednek ezek e betegségek? – Milyen megelőzési módjaik vannak?

Környezeti és egészségnevelés (Egészséges és környezettudatos életvitel) Iskolánk különleges tárgyi adottságai: · műemlék jellegű, valamint modern épület, · nagy, szépen gondozott udvar, · sportpálya és játszóudvar megadják gyermekeink számára az egészséges és esztétikus tárgyi környezetet. A szép és egészséges környezet önmagában is nevel a környezet védelmére, megóvására. A mi feladatunk, hogy a gyerekek bevonásával ezt a környezetet megóvjuk, tovább szépítsük. Környezeti értékeink, és egészségünk védelme az emberiség jövője szempontjából egyre fontosabbá válik. Tanulóinknak meg kell ismerniük: · az egészséges életmód előnyeit és lehetőségeit · a káros szenvedélyek leküzdésének módjait · az emberiség előtt álló ökológiai problémákat · az egészséges környezet kialakításának és védelmének lehetőségeit Nem kampányszerű akciókban rejlik a megoldás, hanem a mindennapi tevékenységünkben, a környezettudatos szokásrend kialakításában és mindennapi gyakoroltatásában. Ezért iskolánk vállalja, hogy az iskola minden tevékenységi területén, a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során folyamatosan építi a gyerekek napirendjébe a fenntarthatóság szemléletének erősítését.

47

Helyi tanterv


Testnevelés (Mozgáskultúra, egészséges életmód) A testnevelésnek és a sportnak egyedülálló szerepe van a mozgatórendszer, a mozgásszabályozás fejlesztésében, a civilizációs ártalmak megelőzésében, a mozgásszervi elváltozások javításában. Sajátosan összetett műveltségi terület, mivel a mozgás az élet velejárója, nélküle nem képzelhető el semmilyen kognitív funkció működtetése. Hozzájárul a személyiség harmonikus fejlesztéséhez, az egészséges életmód megalapozásához. Széles körű elméleti és gyakorlati ismeretek, képességek és készségek célszerű viselkedésbe integrálásával elősegíti a tanulók szocializációját. Előmozdítja a belső erőforrások mobilizálását, pozitívan befolyásolja az erkölcsi, akarati tulajdonságokat, az élet minőségét. Fejleszti az egyén esztétikai érzékét, tűrő- és alkalmazkodási képességét. Segíti a helyes önértékelés kialakítását, a teljesítménynek, mint értéknek a felismerését. Iskolánk tárgyi feltételei teljes mértékben megfelelnek e célok megvalósításához. Alsó tagozaton – az iskolaotthonos rendszer velejárójaként – megvalósítjuk a mindennapos testmozgást, felső tagozaton pedig a tantervi kötelező testnevelés órák mellett sportköri órákon illetve a házi és kerületi versenyeken zajlik a tanulóink testkultúrájának fejlesztése. Nagy súlyt fektetünk arra, hogy aktív és egyre tudatosabb testmozgással előzzék meg a tartási rendellenességek kialakulását, kerüljék a gerincoszlopot károsító helyzeteket és mozgásokat. Az iskolában iskolaotthonos nevelés és oktatás folyik, a helyi tantervbe minden tanítási napra – a délelőtti vagy délutáni tanítási időszakra – beépítjük a testnevelés órát. A 2012/13. tanévtől felmenő rendszerben 1. és 5. évfolyamtól a tantárgyi órák rendjébe épül a mindennapos testnevelés. Alsós tanulóink számára igény szerint megszervezzük az úszásoktatást, iskolánk udvarán megépült uszodában. A testnevelés tagozatos oktatás az eddigitől eltérő, oldalági beiskolázással valósul meg. 1-4. évfolyamon délutáni órakeretben heti 2 óra, felső tagozaton heti 1 óra, tanórák utáni képzést biztosítunk.

Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegélynyújtási ismeretek szerves részét képezik a NAT kompetenciaterületi tudásanyagának. Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók · ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát · ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat · ismerjék fel a vészhelyzeteket 48

Helyi tanterv · · · ·


tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni

Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: · a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegélynyújtási alapismeretek területén · a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit · a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében: · tanulóink bekapcsolódnak az elsősegélynyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe · támogatjuk a pedagógusok elsősegélynyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre való jelentkezését Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: · a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSI ALAPISMERETEK

biológia

kémia

fizika testnevelés

§ § § § § § § § § § § § §

rovarcsípések légúti akadály artériás és ütőeres vérzés komplex újraélesztés mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés égési sérülések forrázás magasból esés

49

Helyi tanterv ·


az ötödik – nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegélynyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele az ötödik – nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegélynyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan

Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: · szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegélynyújtó) · évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára

A tanulók fizikai állapotának mérésére használt módszerek 2014-ben Nemzeti Egységes Tanuló Fittségi Teszt /NETFIT/ bevezetésére került sor a köznevelésben. Ez a rendszer képes arra, hogy szolgálja a teljes körű egészségfejlesztés céljait és arra is, hogy kapcsolatot teremtsen a testnevelők között, akik a gyerekek nevelésében, oktatásában és egészségfejlesztésében részt vesznek. A NETFIT program tartalma, módszertana, statisztikai és szöveges visszajelző rendszere az iskolai testnevelés alapvető nevelő-oktató céljainak elérését kívánja támogatni. Speciálisan erre a célra tervezett és gyártott, hitelesített eszközökkel történik a kötelező iskolai mérés. A tanév folyamán elvégzendő ellenőrző listák: · Testmagasság mérése · Testtömeg mérése · Test összetétel mérése · 20 méteres állóképességi ingafutás teszt · Ütemezett hasizomteszt · Törzsemelés teszt · Ütemezett fekvőtámasz teszt · Kézi szorítóerő mérése · Helyből távolugrás teszt · Hajlékonysági teszt

50

Helyi tanterv


Iskolánk környezeti nevelési programja A környezeti nevelés alapelvei, céljai, feladatai Alapelvek: · Fenntartható fejlődés erősítése A környezeti nevelés a fenntartható fejlődés feltételeinek megvalósítását szolgálja. Olyan fejlődést, mely a jelen szükségleteit kielégíti anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékeinek esélyeit. · Környezetünk védelme Az ember környezetéhez hozzátartozik a természetes, az épített és a társadalmi környezet. A környezeti nevelés olyan személyiségformálást jelent, melynek során az ember felismeri a természeti, társadalmi, gazdasági jelenségek kölcsönösségét, helyét és szerepét a környezeti rendszerben. Kialakítja az emberekben azokat az új környezeti magatartási és életviteli mintákat, melynek során a társadalom környezetért felelős személyiségeivé válnak. E cél eléréséért biztosítanunk kell tanulóink számára azt a lehetőséget, hogy elsajátíthassák a pozitív érzelmi hozzáállást, elkötelezettséget, a környezet megvédéséhez szükséges értékrendszert, készséget, tudást. · Rendszerszemléletű környezetlátás A környezeti nevelésnek rendszerszemléletűnek, kell lennie, hiszen környezetünkben minden mindennel összefügg, ez lehetőséget ad több tudományterület összekapcsolására is. A környezeti nevelés élethosszig tartó folyamat, mely nem korlátozódik csak az iskolára, az élet más színterein is megjelenik. · Problémamegoldó szemlélet A környezeti nevelésnek a valós életben kell gyökereznie. Helyi problémákra és azok megoldására természeti, társadalmi jellemzők megismerésére kell támaszkodnia. Ezek megoldása közben láttatja meg a globális összefüggéseket. A problémák egyedül nem megoldhatók, ezért a környezeti nevelés fontos célja az együttműködésre nevelés, az egymásra figyelés, egymás elfogadása, a társadalomba való beilleszkedés képességének fejlesztése. Mivel a jövő ökológiai problémái előre sok esetben nem láthatóak, ezért fontos az problémamegoldó gondolkodás, kreativitás képességének kialakítása és fejlesztése. Konkrét célok és feladatok · Hajlandóságot kell ébresztenünk a tenni akarásra, a konkrét problémák megoldására, hatékony együttműködésre és eredményes konfliktuskezelésre. · Nyitottá kell tennünk tanulóinkat a környezet szépségeink befogadására, kritikussá a negatív környezeti jelenségekkel szemben. · Segíteni a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel kialakítását, lehetővé tenni a természet teljességének megérzését. 51

Helyi tanterv ·

· ·

·

·

· ·

· ·


Élményhelyzeteket kell biztosítanunk, hogy helyes döntéseket tudjanak hozni felelősségteljes magatartással, jó értékítélettel a pozitív jövőkép kialakulásának érdekében. Biztosítanunk kell a problémák, jelenségek sokoldalú megközelítésének és megoldásának lehetőségét. Ki kell alakítanunk a gyerekekben a helyes választás képességét, adjunk lehetőséget a környezetkímélő technológiákkal készült termékek megismerésére, a takarékos és mértékletes életvitel igényére. A környezeti nevelés beépítése egyéb tantárgyakba lehetővé teszi az összetett környezeti jelenségek sokoldalú megközelítését, megismerését. (magyar irodalom, történelem, művészeti tárgyak, etika, technika) A jelenlegi természeti és épített környezet megismerését biztosító programok: osztálykirándulások, nemzeti parkok megismerése, erdei iskola, jeles napok, természeti ünnepek megünneplése, Részvétel az ÖKO–Pannon szelektív hulladékgyűjtési és újrahasznosítási programján. Az ökológiai szemlélet kialakítása, fejlesztése a természetes életközösségek megfigyelésével, környezeti változások nyomon követésével, természetes élőhelyek megóvásával, irányított természetvédelmi tevékenységgel. (téli madáretetők készítése, folyamatos madáretetés) Törekednünk kell arra, hogy az iskolai rendezvények a lehető legkisebb mértékben terheljék a környezetet. Iskolánk környezeti adottságainak megőrzése, udvarunk további parkosítása a gyerekekkel közösen megoldható gyakorlati feladat.

A megvalósítás munkaformái, módszerei, eszközei Tanórai munkaformák A tanórai tartalom a kötelezően elsajátítandó ismeretszerzést jelenti. Szervezési formája lehet: · hagyományos tanóra – 45 perces tantermi óra · nem hagyományos – mely a nem tanteremben töltött órákat, illetve a komplex foglalkozásokat öleli fel. (erdei iskola, témanap, témahét, interaktív foglalkozások, tanulmányi kirándulások) · hagyományos tanórai foglalkozások A NAT és a kerettanterv alapján meghatároztuk a környezeti nevelés tananyagát. Arra törekedtünk, hogy a helyi tantervben az egyes tantárgyak célkitűzéseinél jelenjenek meg a környezeti nevelés céljai is.

52

Helyi tanterv


A tanórán, a tananyagon kívül még sok egyéb tevékenység is nevel a környezet megóvására, környezetbarát életmódra. · energiatakarékosság, megújuló energiaforrások · figyelemfelkeltő és természetfilmek megtekintése · a környezet folyamatos tisztántartása · esztétikus, környezetbarát dekoráció tervezése, készítése · szelektív hulladékgyűjtés (több aknás szemetes edény) · papírtakarékosság · anyagok újrahasznosítása pl. technika órán Nem hagyományos foglalkozások Ezek a foglalkozások nem a hagyományos keretek között történnek. · Az erdei iskolai program egymásra épülő adott környezethez illeszkedő, a tanulók képességeinek megfelelő, aktív részvételüket igénylő, a tananyag élményszerű elsajátítását szolgáló többnapos tanulási forma. Az erdei iskola tantervi anyagának illeszkednie kell az iskola Helyi tantervéhez, az egyes tantárgyak tanmeneteihez. Témanapok: A következő jeles napokat ünnepelhetjük változatos tevékenységi formákban: § Autómentes nap § Állatok Világnapja § Madárfigyelés Napja § Nemzetközi Gyaloglónap § Földünkért Világnap § Vizes élőhelyek Napja § Nemzetközi energiatakarékossági Nap § Víz Világnapja § Csillagászati Nap § Föld Napja § Madarak és fák Napja § Nemzeti parkok Napja § Környezetvédelem Napja § Óceánok Napja · ·

Terepgyakorlatok: az iskolai kirándulások alkalmával a keszthelyi hegység tanösvényein növény-, állatvizsgálatokat végezhetünk tanulóinkkal. Nem tanteremben tartott óra: tananyag elsajátítását segítő élőhelyek felkeresése pl: parasztudvar, vizes élőhelyek megfigyelése interaktív foglalkozások keretében. § Majormúzeum foglalkozásainak igénybe vétele § Festetics kastély időszakos és állandó kiállításai § Időszakos kiállítások látogatása a Balatoni Múzeumban § Könyvtári foglalkozások: természeti értékeink a művészetekben 53

Helyi tanterv Tanórán kívüli lehetőségek · szakkörök · gyűjtőmunkák · vetélkedők · nyári táborok · kézműves foglalkozások · kirándulások, túrák · színház és mozi látogatás · szelektív hulladékgyűjtés · fatelepítés · pályázatokon való részvétel engedéllyel


(környezetvédelmi

pályázatok)

intézményvezetői

Módszerek Arra törekszünk, hogy a hagyományos módszerek megújításával a környezeti nevelés szempontjából sokkal hatékonyabb élményalapú, tevékenykedtető, szenzitív interaktív módszereket alkalmazzuk. Taneszközök: · korszerű tankönyvek, természetismereti kiadványok, folyóiratok, játékgyűjtemények, természetfilmek · térképek, modellek, tablók, tájékozódási eszközök (iránytű) · vizsgálatokhoz, mérésekhez szükséges eszközök, anyagok. · növénygondozáshoz és ültetéshez eszközök · játékokhoz szükséges eszközök · kézműves foglalkozásokhoz, gyakorlati természetvédelemhez szükséges anyagok, eszközök · korszerű felszerelés a technika teremben · internet elérési lehetőség a könyvtárban és az informatika termekben Iskolai környezet alakítása: · Iskolánkban az elmúlt évek során sikerült olyan környezetet létrehozni, melybe szívesen érkeznek, és otthonosan érzik magukat egész nap a gyerekek. Ez a barátságos, jó hangulatú környezet jelentős hatást gyakorol a gyerekek személyiségének formálódására. · Szeretnénk elérni, hogy tanulóink mindegyike szívesen vegyen részt épületeink szépítésében, színes faliújságok, tablók készítésében. Folyosóinkon, Aulánkban folyamatosan kiállítjuk színvonalas alkotásaikat, (fotók, festmények, egyéb képzőművészeti alkotások) melyek iskolánk öko szemléletét tükrözik. · Udvarunk alkalmas a közös játékokra, meghitt beszélgetésekre, jó idő esetén a szabadban tartott tanítási órákra. (Padok, asztalok, homokozó, sportpálya, fa játszótér) A szabadtéri burkolt felületek gondozottak, pormentesek. 54

Helyi tanterv · ·


Folyamatos, évente több alaklommal, papírgyűjtési akciót szerveztünk. (Ments meg egy fát!) A pénzügyi lehetőségekhez képest igyekszünk energiatakarékos és víztakarékos eszközöket beszerezni. A gyerekek figyelmét a vízzel és villanyárammal való takarékosságra irányítjuk és megköveteljük az erre való odafigyelést.

Az iskola mindennapi élete: · A környezeti nevelés szempontjából az iskola mindennapi életének is tervszerűnek kell lenni. · Szükséges az iskola minden dolgozójának példamutató magatartása. · Az intézményi lehetőségek megteremtését követően mindannyian betartjuk a szelektív hulladékgyűjtés szabályait, takarékos energia- és vízgazdálkodást. · A gyerekektől elvárjuk a kulturált étkezést, ők is vegyenek részt a terítésben, segítsenek a tálalásban, a növények gondozásában. Erre jól működő felelősi rendszert építünk ki. · Iskolaotthonos rendszerünkben tanulóink napi legalább egy alkalommal töltenek hosszabb időt szabadlevegőn az időjárásnak megfelelő elfoglaltsággal. Tanulói pályázatok – Egy-egy környezetvédelmi probléma, témakör önálló vagy kiscsoportos kutatásra, feldolgozásra írunk ki pályázatot. A tanulók motiválása történhet felkéréssel, a legjobb munkák díjazásával. A születendő munka formája sokféle lehet: szakmai dolgozat, rajz, fotó, film, interjú, irodalmi alkotás. Tábor – Az életmódtábor, tánctábor, sporttábor, sítábor az egészségnevelés fontos színtere. A tábor típusától függően fontos az illetékes önkormányzat, szakemberek megkeresése, véleményük kikérése. Lehetőleg ne táborozzunk védett területen, amennyiben ez elkerülhetetlen, a természetvédelmi hatósághoz kell folyamodni engedélyért. Tanulmányi kirándulás – Szervezhetünk tanulmányi kirándulást egy-egy konkrét téma részletesebb megismerésére, egy-egy terület, táj megismerése céljából. Ellátogathatunk kisebb-nagyobb gyerekcsoportokkal tanösvényekre, nemzeti parkokba, természetvédelmi területekre, vadasparkokba, botanikus kertekbe, múzeumokba. Iskolai kirándulás - Minden szeptemberben részt veszünk a Csik Ferenc emléktúrán, amelynek célja a természeti terület megismerése, gyakorlati feladatok végzésével. A környezet- és egészségvédelem jeles napjai A természet-környezetvédelem és az egészségügy jeles napjairól a tanórákba beépítve illetve külön programokat szervezve emlékezhetünk meg és tudatosíthatjuk a jelentőségüket. A nap jellegének megfelelő vetélkedőt, akciót vagy kirándulást szervezhetünk, illetve pályázatot írhatunk ki.

55

Helyi tanterv Iskolánk tagjainak, egészségvédelemben: Humán erőforrások

Csány-Szendrey Általános Iskola és AMI partnereinek

feladata

és

szerepköre

a

környezet-

és

Feladat, szerepkör

Erősségek

Iskolavezetőség

Támogatja a környezeti nevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Ösztönző rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokban.

Hasznosítható kapcsolatrendszerrel rendelkezzenek. Kreativitás, nyitottság, tolerancia.

Tanárok

Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezet-egészségügyi tartalmakat.

Osztályfőnökök

Pszichopedagógus

Ifjúságvédelmi felelős

Iskolaorvos, védőnő

Diákok

Szülők

Minden tanár folyamatos feladatának tekintse a környezetegészségvédelemre nevelést tantárgyától függetlenül. Évfolyamokra lebontva az egészség- és a Használja ki az aktualitásokat környezeti neveléshez szükséges tartalmak osztályközösségi megbeszéléseken. feldolgozása Működtesse a felelősi rendszert. Az osztályok közösséggé Segíti a lelki egészségnevelést. Egyéni és fejlesztésének segítése csoportos beszélgetések a tanulókkal és a (szociometria). A személyiségfejlesztést segítő szülőkkel. A pályaválasztás segítése. kezdeményezések. A hátrányos és a veszélyeztetett tanulók Családok bevonása, konkrét segítése. segítségadás, vagy közvetítés. Előadások tartása az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról. Segíti Szakmai kompetencia, személyes ráhatás. a tanár munkáját az egészségmegőrzésben. Valamennyi diák érintett a programban. Havi rendszerességgel A tervezett éves programban vesznek részt osztálytermek dekorálása, napi (hallgatóság, tevékeny részvétel, rendszerességgel a tanterem megfigyelések, kezdeményezések). rendjéért, tisztaságáért való felelősség. A fő hangsúly a szemléletformáláson van. Előadások tartása, szemléltető eszközök Tevékeny részvétel a gazdagítása, anyagi támogatás, külső programokban, az ő szemléletük is erőforrások felkutatása. formálódik, a környezeti- és egészségnevelés túlmutat az iskola falain.

56

Helyi tanterv

Csány-Szendrey Általános Iskola és AMI (Környezeti nevelési Program mellékletei)

1. A tantárgyak lehetőségei Hon- és népismeret A tanulók · ismerjék meg a természetközelben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó és nem kihasználó paraszti életmód értékeit · ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét (ünnepek előtti böjtök) Környezetismeret A tanulók · ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel, vizsgálatokkal · ismerjék meg az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében · Ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzőit Természetismeret A tanulók · váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére · a megismerés komplexitása, egészlegességére törekvés (középpontban az élő és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll) · természettudományos gondolkodásnak megfelelő képességek kialakítása; · környezet állapota iránti érzékenység fejlesztése · ökológiai szemlélet fejlesztése · helyes környezeti attitűdök fejlesztése · magatartás fejlesztése · értékrend alakítása · környezettudat fejlesztése · felelősségérzet fejlesztése · környezet használatára vonatkozó helyes döntések támogatása Földrajz A tanulók · szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről · érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit · értsék meg, hogy a társadalom-földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet · ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit · ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit 57

Helyi tanterv


A tanulókban · a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény · alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére · fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség Biológia-Kémia A tanulók · ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit · ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet · ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket · legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően · ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat · legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére · sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat A tanulókban · alakuljon ki ökológiai szemléletmód · alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség Egészségtan A tanulók · ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait · sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat · ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében A tanulókat · ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédő szokásrendek kialakítására · segítse az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában · segítse az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azok elhárítási módjainak felismerésében

58

Helyi tanterv


2. Környezetvédelmi napok, világnapok Február 2.

Vizes Élőhelyek Napja

Március 6.

Nemzetközi Energiahatékonyság Napja

Március 22.

Víz Világnapja

Március 23.

Meteorológiai Világnap

Április 3.

Csillagászati Világnap

Április 4.

Laboratóriumi Állatok Napja

Április 7.

Egészségügyi Világnap

Április 22.

Föld Napja

Április 24.

Kísérleti Állatok Védelmének Napja

Május 8.

Nemzetközi Vöröskereszt Napja

Május 10.

Madarak és Fák Napja

Május 15.

Állat- és növényszeretet napja (Magyarországon)

Május 15.

Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap

Május 18.

Múzeumi Világnap

Május 24.

Európai Nemzeti Parkok Napja

Május 31.

Dohányzásmentes Világnap

Június 5.

Környezetvédelmi Világnap

Június 8.

Óceánok Világnapja

Június 17.

Világnap az Elsivatagosodás Ellen

Június 21.

A Nap Napja

Június 25.

Barlangok Világnapja

Július 11.

Népesedési Világnap

Augusztus 9.

Állatkertek Napja

Szeptember 16.

Ózon Világnapja

Szeptember 22.

Autómentes Nap

Szeptember 23.

Takarítási Világnap

Október 4.

Állatok Világnapja

Október 8.

Madárfigyelő Világnap

Október 8.

Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja

Október 10.

Lelki Egészség Napja

Október 15.

Nemzeti Gyaloglónap 59

Helyi tanterv


Október 16.

Élelmezési Világnap

Október 21.

Földünkért Világnap

Október 31.

Takarékossági Világnap

November 17.

Füstmentes Nap

November 27.

Fogyasztásszüneteltetési Nap

December 1.

AIDS elleni világnap

60

A CSÁNY-SZENDREY ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS AMI

KÖNYVTÁRPEDAGÓGIAI PROGRAMJA Az iskolai könyvtárra vonatkozó általános elvárások A XI. század szükségleteinek megfelelő könyvtári modell, a hagyományostól eltérő munkaszervezéssel lehetővé teszi az információhordozók egymással összehangolt tantárgyi felhasználását. Az iskolai nevelő-oktató munka hatékonyságának javítása érdekében, olyan jól felszerelt iskolai könyvtárra van szükség, amelynek gyűjtőköre a nyomatatott dokumentumokon kívül kiterjed az iskolai kéziratos pedagógiai anyagára, az AV és az elektronikus dokumentumokra is. A korszerű iskolai könyvtár szakszerűen elhelyezett és feltárt gyűjtemény, amely a nevelési-oktatási intézmény szerves részeként információs bázisként működik. Az iskolai könyvtár feladatai: 1. Központi szerepet tölt be az intézmény olvasás és könyvtárpedagógiai tevékenységében. 2. Segíti az oktató-nevelő munkát. 3. Biztosítja a kötelező és az ajánlott irodalmat a tanulóknak. 4. Ellátja a pedagógusokat megfelelő szakirodalommal. 5. Kifejleszti az önálló ismeretszerzés igényét a tanulókban. 6. Sajátos eszközeivel megalapozza a gyerekek könyvtárhasználóvá nevelését. 7. Elősegíti a kívánatos olvasási szokások kialakulását. 8. Könyv és könyvtárhasználati ismereteket oktat. 9. Segít a szabadidő helyes eltöltésében. 10. Fogadja más könyvtárak szolgáltatásait. 11. Gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, őrzi, gondozza és rendelkezésre bocsátja. 12. Tájékoztatást nyújt a dokumentumokról és szolgáltatásokról. Alap és kiegészítő szolgáltatásai: Alap: · kölcsönzés · hosszabbítás · helybenhasználat · gyerekekkel való csoportos foglalkozás (könyvtári órák) · gyerekekkel való egyéni foglalkozás (olvasószolgálat) · passzív szolgáltatás Kiegészítő: · napközis foglalkozás · előjegyzés · levelezős játék 1

· · · ·

verseny, vetélkedő klubdélután számítógép használat könyvtárközi kölcsönzés

Helyzetkép, a könyvtár bemutatása A Csány-Szendrey Általános Művelődési Központ két telephelyen működő alapfokú oktatást ellátó 8 osztályos általános iskola. Mindkét telephelyen van berendezve könyvtár és a törvényben előírtak szerint két főfoglalkozású pedagógiai végezettséggel és szakirányú képzettséggel rendelkező könyvtárostanár látja el a feladatokat. A Fodor utcai épület tárgyi – anyagi feltételei: Két külön bejáratú, de egymásba nyíló helyiség áll rendelkezésre, kb. 20 – 50 m2-es alapterülettel. A különböző állománytestek a részlegek elkülönítése így megoldható. A kézikönyvtár külön helyiségben foglal helyet, ami olvasóteremként működik (16 fő befogadására képes). Itt találhatók az AV és elektronikus dokumentumok is. A nagyobb helyiség több övezetből áll: kölcsönzőpult, hagyományos katalógusok, könyvkiválasztó rész, klubövezet, számítógépek. Elegendő mennyiségű asztal és szék 24 fő befogadására képes. A periodikumok a kölcsönzési szabály miatt az olvasóteremben találhatók. Az állomány nagysága: 4.609 tankönyv, tanári és tanítói kézikönyv, módszertani útmutató és tanmenet. Avulási idejük 2 év. 10.000 kötet könyv: szép és szakirodalom valamint kézikönyv. 1391 AV és elektronikus dokumentum és 37 fajta rendszeresen járó periodika féleség. A szép és szakirodalom gyarapítása erős válogatással, de folyamatos volt. Ugyanúgy a pedagógusok önképzéséhez szükséges könyvek beszerzése és a tanulók kötelező, ajánlott olvasmányai, szabadidős, hobbitevékenységhez kapcsolódó könyvek megvásárlása is zökkenőmentesen zajlott. A kézikönyvek fontos segédeszközei az önálló ismeretszerzésre nevelésnek. Első lépésben olyan kézikönyveket szereztünk be, amelyeknek ismerete a tanterv szerint a tananyagba van építve. Ezen kívül minden olyan kézikönyv megvételre került, amelyre szükség lehet a tananyag feldolgozása során. A szerzeményezés az utóbbi évben pénzhiány miatt állt le. A folyóirat-állomány gyermek és pedagógiai lapokból áll. Az audiovizuális dokumentumfajtákból: CD-lemezt, magnókazettát, bakelit lemezt, diát, videokazettát, az elektronikus dokumentumokból, DVD-t, CD-ROM-ot és multimédiás programokat (digitális táblához) gyűjt a könyvtár. Zenedarabok, nyelvleckék, irodalmi, művészeti, természettudományos és történelmi témák kerülnek előtérbe. A Deák utcai épület tárgyi – anyagi feltételei: Könyvtárpedagógiai munka tervezése 1. Kölcsönzés: Kettő könyv 3 hétre kölcsönözhető, hosszabbítás egy alkalommal, bármilyen dokumentum elérhető a tanórára. Az olvasószolgálati munkát össze lehet kötni a gyerekekkel való egyéni foglalkozással. Keresési lehetőségek: a.) egy konkrét mű (tudja az íróját és címét, vagy tudja a címét) b.) egy témához keres irodalmat 2

c.) cél nélküli böngészés („Kérek valami jót!”) a) A szótárkatalógusban az írókat és címnél megnézzük, majd a polcon közösen megkeressük. A segítség mértéke mindig a gyerek életkorától függ. b) A szótárkatalógusban a tárgyszónál található találatokat tekintjük végig, majd a kiválasztott könyvet (könyveket) megkeressük a polcon. c) Kötetlen beszélgetéssel próbálom az őt érdeklő témákat körülhatárolni, majd könyveket ajánlok a gyerek egyéniségének figyelembevételével. Cél: fejleszteni az ízlését, alakítani a személyiségét. Ennek feltétele: értékes gyermek és ifjúsági irodalom megléte. 2. Helybenhasználat Helybenhasználat során az olvasótermi részben a kézikönyvtárban kutathatnak. A faktográfiai adatkeresés, referensz kérdések megoldása itt érvényesül. A gyerekek a tanult személyekkel, helyekkel és eseményekkel kapcsolatban adatokat keresnek. Itt is szükséges az életkornak megfelelő irányítás. A kézikönyvhasználat mellett a szellemi munka technikáját (anyaggyűjtés, jegyzetelés, cédulázás) is megtanulhatja. A nekik szóló folyóiratokat és periodikumokat az órák közti szünetekben és tanítás után is szívesen forgatják. 3. Csoportos foglalkozások, könyvtári órák Biztos könyvtárhasználói magatartás alapvető feltétele és következménye a megfelelő színvonalú kommunikációs kultúra és a könyvtárra alapozott önművelés tevékenységének elsajátítása. Együttesen mindezt a tanulás megtanulásának, a szellemi munka technikájának is nevezhetjük. A könyvtárhasználati ebben az összefüggésben nyeri el igazi értelmét, mivel a könyvtári források, eszközök és a velük végzett tevékenységek a tanulás nélkülözhetetlen elemei, tantárgyközi modulként, bármely tantárgy keretében felmerülő probléma megoldásához eszközt, módszert kínálnak. A tanterv előírásainak megfelelően a magyar nyelv és irodalom valamint informatika tantárgy keretein belül szervezzük a könyv és könyvtárhasználati tanórákat. Órakeretek: 1-4. osztály:

5-8. osztály:

1. osztály: 2. osztály: 3. osztály: 4. osztály:

5 óra 8 óra 10 óra 10 óra

5. osztály: 6. osztály: 7. osztály: 8. osztály:

5 óra 4 óra 3 óra 3 óra

3

1. osztály tartalom

fogalmak

Könyvtárlátogatás A könyvtár szolgáltatásai Olvasási szokások kialakítása

kölcsönzés

belépő tevékenység formák Látogatás az iskolai könyvtárban. Válogatás a korosztálynak készült könyvekből, képeskönyvekből, mesekönyvekből, ismeretterjesztő művek megismertetése. Viselkedési szabályok a könyvtárban.

fejlesztési követelmény

a továbbhaladás feltétele


Kép és szöveg kapcsolata

A könyvtárhasználat alapvető szabályai. A könyvek jellemző adatai. Gyermekújságok jellemzői

fogalmak

belépő tevékenység formák Szöveg és kép együttes értelmezésének gyakorlása. Eligazodás a könyvekben tartalomjegyzék alapján. Tájékozódás a gyermeklexikon betűrendjében. A könyvek jellemző adatainak (író, cím, kiadó, kiadás éve) megfigyelése ismerkedés a gyermek újságokkal.



Tájékozódás a könyvek tartalomjegyzékében.

Tudjon a tanuló tájékozódni a gyermeklexikonban

Ismerkedés a könyvtárhasználattal

Ismerkedjen a tanuló a könyvtár használatával!

4

3. osztály tartalom Adatok, információk gyűjtése, célszerű elrendezésének módja

fogalmak

belépő tevékenység formák



Adat

Az olvasott könyvek adatainak felsorolása

A gyűjtött adatok elrendezése

Tudjon a tanuló adatokat gyűjteni a könyvtárból!

A könyvek tartalmának megállapítása (tartalomjegyzék, fülszöveg, átlapozás).

Ismerje meg a mű témáját a cím és a tartalomjegyzék segítségével!

Szótárak, gyermeklexikonok alkalmazása.

Használja szükség esetén a szótárt és a lexikont!

A könyvek tartalmai Szépirodalmi csoportjai, művek, szépirodalmi, ismeretterjesztő művek ismeretterjesztő irodalom Szótárak szerkezeti jellemzői (betűrend, címszó). Szótár és lexikon

Szótár, lexikon

Könyvek keresése. Szépirodalmi és ismeretterjesztő művek témájának megállapítása cím és tartalomjegyzék alapján. Ismeretlen szavak értelmezése. Helyesírási szótár használata.

5

4. osztály tartalom Információhordozók a könyvtárban (folyóirat, hanglemez, kazetta, dia, videofilm). Ismerkedés a folyóiratokkal. A katalógus tájékoztató szerepe könyvek és egyéb információforrások keresésében.

fogalmak


Folyóirat

Információk gyűjtése művekből, folyóiratokból. Vázlat alapján beszámoló készítése olvasmányokról, megfigyelésekről, kísérletekről.

Mesegyűjtemények keresése a szabadpolcon. Eligazodás a segédkönyvek Katalógus használatában. Közmondások, szólások jelentésének megismerése kézikönyvekből.



Az ismeretszerzés írásbeli forrásai. Tudjon a A gyűjtött anyag tanuló önállóan célszerű könyveket elrendezése. keresni a Elemi könyvtárban! gyakorlottság az információ felhasználásában. Segédkönyvek használata. Források azonosítása. Rövid feljegyzés készítése az olvasottakról.

Tudja a tanuló a tartalomjegyzéket használni.


fogalmak


Szótárhasználat esetében a jegyzetkészítés megtanítása. Tájékozódás a Az enciklopédia különféle felépítésének dokumentumEnciklopédia megfigyeltetése. típusokban, Név- és Mutató könyvek tárgymutató használatának (ismeretközlő gyakoroltatása és szépirodalmi szöveg), segédkönyvek (szótár, lexikon, enciklopédia)



Az enciklopédia használata. Kulcsszavak alapján forráskiválasztás.

Jártasság a korosztály számára készült segédkönyvekben. Tájékozódás a könyvtárban.

6

6. osztály tartalom Szellemi munka technikája. Az anyaggyűjtés módjai. Az anyag elrendezése, vázlatkészítés. A szöveg kidolgozása

Dokumentumtípusok: nem nyomtatott ismerethordozók

belépő a fejlesztési tevékenység továbbhaladás fogalmak követelmény formák feltétele Többlépcsős Jártasság a feladatok korosztály megoldása A szellemi számára önálló munka készült anyaggyűjtéssel technikájának segédkönyvek, és az anyag elsajátíttatása. kézikönyvek elrendezésével, használatában. jegyzeteléssel. Különböző Ismerje a típusú és legalapvetőbb témájú AV pl.: CD, CDdokumentumok dokumentumok ROM, DVD, formai, tartalmi elektronikus magnókazetta és használati dokumentumok dokumentumjellemzőinak típusokat! megállapítása.


fogalmak

Könyvtártípusok: nemzeti könyvtár, szakkönyvtár, köz és iskolai könyvtár

Nemzeti könyvtár, közművelődési könyvtár, szakkönyvtár, üzemi könyvtár, iskolai könyvtár

belépő tevékenység formák Különböző típusú könyvtárak megismerése könyvtárlátogatással illetve közvetett forrásokból


a továbbhaladás feltétele Tudja, hogy hazánk nemzeti könyvtára az Országos Széchenyi Könyvtár

7

8. osztály belépő tevékenység formák


Tárgyi Szakkatalógus katalógusok ETO jelzet szakkatalógus tárgyszó tárgyszókatalógus

Források keresése szaktárgyi feladatokhoz tárgyi katalógusok segítségével. A keresett téma kifejezése tárgyszóval illetve szakjelzettel

A keresés lépéseinek felismerése és gyakorlása

Tájékozódás a könyvtárban és a kézikönyvekben érvek, példák gyűjtése, rendszerezése

Könyvajánlás és olvasmánybeszámoló készítése

tartalom

fogalmak

Ajánló bibliográfia

a továbbhaladás feltétele Tudja, hogy a tárgyszó, illetve szakjelzet a könyv tartalmát fejezi ki. Tudjon a szakjelzet alapján a szabadpolcon ismeret-terjesztő műveket keresni. Legyen képes – segítséggel – egyszerű keresési feladatokat megoldani tárgyi katalógus felhasználásával. Tudjon vázlat alapján beszámolni olvasmányairól.

4. Versenyek, vetélkedők A könyvtár kiegészítő szolgáltatásaihoz tartik a gyerekeknek (3. osztálytól 8. osztályig) minden évben megszervezett levelezős játékok, vetélkedők. Lehetőség szerint kapcsolódunk a városi és a megyei szintű versenyekhez is. „Az ember feje nem lexikon” nevelési-oktatási célja: · a tanórákon tanult könyv és könyvtárhasználati ismeretek gyakoroltatása, elmélyítése játékos formában · páros munkára, csapat munkára nevelés · legyenek képesek munkát felosztani egymás között · tiszta, becsületes játék (fair play) iránti igény kialakítása · győzni tudás, veszteni tudás Jonatán levelezős játék nevelési-oktatási célja: · az olvasás megszerettetése · korunk modern gyermek és ifjúsági irodalmának megismertetése a gyerekekkel 90 %-ban ma élő fiatal magyar és külföldi alkotók segítségével 8

· ·

válogató és értő olvasás fejlesztése játékok, rejtvények segítségével sikerélménnyel motiválni a gyereket az olvasásra

Cinema levelezős játék nevelési-oktatási célja: · személyiség és jellem formálás · szép és a jó iránti igény növelése művészfilmek megismerése révén · szeretet és az empátia kialakítása a természet és az emberek iránt · kreativitás fejlesztése valamilyen projektmunkával · megfigyelőképesség fejlesztése A városban helyismereti, társadalmi-történelmi és könyvtár szakmai versenyek szervezésével szolgáljuk a tehetséggondozást. Az EU-s vetélkedő egy tágabb közösséghez tartozás érzését alakította ki a tanulókban valamint azt, hogy a kontinens népei felelősséggel tartoznak egymás iránt. A Festetics család történetével foglalkozó levelezős játék Keszthely múltjával kapcsolatos ismereteit bővíti a gyerekeknek. Mindkettő fontos része a hazaszeretetre nevelésnek. 5. Számítógép használat Korszerű könyvtár nem képzelhető el számítógépek nélkül. A tanulók online módon tudnak keresni más könyvtárak adatbázisaiban és feladataikhoz, önművelésükhöz tudják használni a világhálót. Mind az egyéni és a csoportos foglalkozások során érvényesül a „több könnyű oktatás hatása”. Az információkat minden esetben többféle forrásból, lehet venni a tantárgyi témákat, problémákat különböző nézőpontból lehet megközelíteni. A könyvtári forrásokkal, eszközökkel megvalósuló ismeretszerzés jellemzője még, hogy teret enged az egyes tantárgyak kereteit átlépő témakörök (projektek) feldolgozásának.

9

PEDAGÓGIAI PROGRAM Csány-Szendrey Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Recommend Documents