BEREMENDI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA
PEDAGÓGIAI PROGRAM
Tartalomjegyzék
1. BEVEZETÉS........................................................................................................................ 1 1.1 . A pedagógiai program elkészítésére vonatkozó fontosabb új jogszabályok ..................................................... 1 1.2. A pedagógiai program hatályba lépése, ellenőrzése, felülvizsgálata ................................................................ 1 1.2.1. A pedagógiai program érvényességi ideje ........................................................................................................... 1 1.2.2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata ............................................................................................... 2 1.2.3. A pedagógiai program módosítása ...................................................................................................................... 2 1.2.4. A pedagógiai program nyilvánossága .................................................................................................................. 2 1. 3. A Köznevelési törvény alapján elkészített új pedagógiai program bevezetésének ütemezése ........................... 2 1. 4. Az iskola pedagógiai hitvallása ...................................................................................................................... 3
2. HELYZETELEMZÉS .............................................................................................................. 3 2.1. Intézményi azonosítók .................................................................................................................................. 3 2. 2. A tanulók összetétele .................................................................................................................................. 3 2. 3. Tárgyi feltételek - eszközrendszer ................................................................................................................. 4 2. 4. Személyi feltételek ....................................................................................................................................... 5 2. 5. Az iskola irányítása, szervezeti struktúrája .................................................................................................... 5
3. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ...................................................................................... 5 3. 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ........................................... 5 3.1.1.Alapelvek, értékek ................................................................................................................................................ 5 3.1.2. Célmeghatározás ................................................................................................................................................. 6 3.1.3. Iskolánkban kiemelt nevelési célok ...................................................................................................................... 6 3.1.4.Kulcskompetenciák ............................................................................................................................................. 10 3.1.5.Iskolánkban kiemelt oktatási célok ..................................................................................................................... 11 3.1.6.Az iskolánk nevelési-oktatási céljaival kapcsolatos főbb feladatok .................................................................... 12 3.1.7. Eszközök és eljárások ......................................................................................................................................... 13 3. 1. 8. Az iskolában folyó nevelés-oktatás és színterei .............................................................................................. 14 3. 1. 9. A napközi otthonos nevelés célja, feladatai .................................................................................................... 14 3. 1. 10. A tanórán kívüli foglalkozások kötelező tananyaga elsajátításának keretei .................................................. 14 3.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................................................ 15 3.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................................................. 16 3.3.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok ............................................................................. 17 3.3.2 A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai ................................................................................ 17 3.3.3.A diák- önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai ............................................................................. 18 3.3.4.A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai ...................................................................................... 19 3.3.5.A tanulók részvétele a 16 óráig szervezett iskolai foglalkozásokon ................................................................... 19 3.4. A pedagógusok feladatai, az osztályfőnök feladatai ...................................................................................... 20 3.5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ................................................. 21 3.5.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ....................................................................... 21 3.5.2. Sajátos nevelési igényű tanulók ......................................................................................................................... 22 3.5.3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program ................................................................... 22 3.5.4. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése ........................................................ 23 3.5.5. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása................................................................................................................ 24 3.5.6. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ........................................................................................ 25 3.6. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje.................................................................. 25 3.7. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ...................................................................... 26 3.7.1. Kapcsolattartás a szülőkkel ................................................................................................................................ 26 3.7.2. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák ...................................................................................... 27
3.7.3.Az intézmény partnereivel való együttműködés formái .................................................................................... 27 3.8. A tanulmányok alatti vizsga szabályzata ....................................................................................................... 28 Osztályozó vizsgára vonatkozó szabályok.................................................................................................................... 28 Különbözeti vizsgára vonatkozó szabályok .................................................................................................................. 29 Javítóvizsgára vonatkozó szabályok............................................................................................................................. 29 Pótló vizsgára vonatkozó szabályok ............................................................................................................................ 29 A vizsgatárgyak részei és követelményei ..................................................................................................................... 29 3.9. Az értékelés rendje ..................................................................................................................................... 30 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ........................................................................................................ 30 3.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ............................................................................. 30 3.11. A felvételi eljárás különös szabályai .......................................................................................................... 30 3.12. Magántanulói jogviszony ........................................................................................................................... 31
4. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE ...................................................................................... 32 4.1. A választott kerettanterv megnevezése, tantárgyi struktúra és óraszámok .................................................... 32 4.2. A választott kerettanterv feletti óraszám ..................................................................................................... 33 4.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei .............................................. 34 4.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ..................................... 34 4.5. Mindennapos testnevelés ........................................................................................................................... 36 4.6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ................................................... 37 4.7. Projektoktatás ............................................................................................................................................ 37 4.8. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ...................................................................................... 38 4.9. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag .............................................................................................................................................. 39 4.10. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ..................................... 39 4.11. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ............................................... 44 4.12. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka mérési rendszere ......................................................................... 44 4.13. A tanulók magatartásának, szorgalmának értékelési elvei ........................................................................... 45 4.14. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei ...................................................................................................... 46 4.14.1. A jutalmazás iskolai elvei és formái ................................................................................................................. 46 4.14.2. A fegyelmezés elvei ......................................................................................................................................... 47 4.15. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ..................................................................... 47 4.16. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ............................................ 48 4.17. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ............................................................................... 49 4.17.1. Iskolai egészségnevelési elvei .......................................................................................................................... 49 Célok - tevékenységek ................................................................................................................................................. 49 4.17.2.Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................................................. 50 4.17.3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ........................................................................................... 51 4.17.4. Komplex intézményi mozgásprogram ............................................................................................................. 52 4.17.5. Az iskola környezeti nevelési elvei ................................................................................................................... 53
A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA .................................................. 55
"Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, Megtanulnak türelmesnek lenni. Ha a gyerekek bátorítva élnek, Megtanulnak bízni. ... Ha a gyerekek méltányosságban élnek, Megtanulják az igazságosságot." Dorothy Low Holte
1. BEVEZETÉS Az elmúlt évben végbement alapvető társadalmi, politikai, gazdasági változások lényegesen befolyásolják az oktatásügy alakulását. A centralizációs törekvések eredményeként az intézmény 2013. január 1-jével – a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba történő beolvadással – az állam fenntartásába került. Az új törvény legfontosabb célja, hogy segítse a megújulást, amelyre a társadalomnak szüksége van, ehhez pedig az iskola adhatja a leghatékonyabb segítséget. Biztosítja az oktatás-nevelés egységességét, ennek garanciája nemzeti alaptanterv, illetve a kerettantervek rendszere. A köznevelési törvény (2011. évi CXC.) kimondja, hogy az iskolában a nevelő - oktató munkát pedagógiai program szerint kell folytatni, továbbá meghatározza a pedagógiai program lényeges elemeit, tartalmát. Intézményünk nevelőtestülete által elkészített és elfogadott pedagógiai program biztosítja a közoktatási szolgáltatások egységes elvek szerinti - a fenntartó akaratának és a köznevelési törvénynek megfelelő -, megvalósulását. A pedagógiai program tartalmazza a nevelési programot, valamint a Nemzeti Alaptantervre és a kerettantervre épített helyi tantervet.
1.1 . A pedagógiai program elkészítésére vonatkozó fontosabb új jogszabályok
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.) 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (Nat rendelet) 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei kiadásáról.51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről (kerettantervi rendelet) 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelete a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról Szakmai alapdokumentum
7/2014 (I. 17.) Kormányrendelet amely a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendeletet módosítása 1.2. A pedagógiai program hatályba lépése, ellenőrzése, felülvizsgálata 1.2.1. A pedagógiai program érvényességi ideje Az iskola az oktató-nevelő munkáját először ezen pedagógiai program szerint a 2013. szeptember 1-jén kezdődő tanévben kezdi meg.
A pedagógiai programban található helyi tanterv 2013. szeptember 1. napjától az első és ötödik évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje a módosításig szól. 1.2.2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja A nevelőtestület, a szakmai munkaközösségek a tanév végén, pedagógia értekezleten értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. 1.2.3. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására: az iskola igazgatója, a nevelőtestület bármely tagja, a nevelők szakmai munkaközössége, a szülők közössége, az intézmény fenntartója tehet javaslatot. A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül a szülői, illetve diák-önkormányzati képviselőik útján az iskolavezetésnek javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni. 1.2.4. A pedagógiai program nyilvánossága A pedagógiai program egy-egy példánya megtalálható a nevelői szobában, a titkárságon, a könyvtárban is, valamint közzétesszük az iskolai honlapon.
1. 3. A Köznevelési törvény alapján elkészített új pedagógiai program bevezetésének ütemezése Az elkövetkező években az általános iskolákban a nevelő-oktató munka két pedagógiai program, és két helyi tanterv szerint folyik majd, hiszen a köznevelési törvény előírása szerint az iskola a pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be, a Nemzeti alaptanterv bevezetéséről szóló rendelet szabályozása alapján a 2012-ben kiadott NAT 2013. szeptember 1-jén az első, az ötödik évfolyamon – majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben – kerül bevezetésre. Ezért 2013. szeptember 1-jétől: az első, az ötödik évfolyamon az iskolai nevelés és oktatás a most felülvizsgált és módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik majd; míg a többi évfolyamon a jelenleg is hatályos pedagógiai program és helyi tanterv szerint kell majd megszervezniük nevelő-oktató munkájukat Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázatban foglaltuk össze: Tanév/évfolyam 1. 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017
2.
3.
4.
2
5.
6.
7.
8.
az üres helyek = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott – jelenleg is használt – pedagógiai program és helyi tanterv. a sárga helyek= a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012-ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv.
1. 4. Az iskola pedagógiai hitvallása Olyan iskolát szeretnénk: ahol együttgondolkodva segítjük a gyermekek személyiségének harmonikus fejlesztését; ahol a humánumra, a másik ember megbecsülésére, toleráns magatartásra építő értékrend uralkodik; ahol kölcsönös megbecsülés, tisztelet jellemzi a szülő, a gyermek, az iskola pedagógusainak és dolgozóinak kapcsolatrendszerét; ahol kulturált, esztétikus környezet és légkör veszi körül az intézményben tanulókat és dolgozókat; amely kiegyensúlyozott légkörével biztonságot nyújt és segítőkész magatartásával épít motivációs bázist; ahol mindenki érezze, csak az ő személyes tevékenységével együtt működik jól az iskola; ahol mindenki közreműködik abban, hogy a gyermek/tanuló beilleszkedése a társadalomban minél kevesebb zökkenővel járjon; ahol fontosnak tartjuk az innovativitást, ennek a tulajdonságnak a birtokában a tanulók irányítani képesek majd későbbi életüket; amely hazájához, lakhelyéhez, családjához ragaszkodó állampolgárokat nevel.
2. HELYZETELEMZÉS 2.1. Intézményi azonosítók
Hivatalos név: Beremendi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Feladatellátási helye: Székhelye: 7827 Beremend, Szabadság tér 11. OM azonosító: 027 337 Intézményi azonosító: 018 001 Fenntartó neve, székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest, Nádor u. 32. Siklósi Tankerület 7800 Siklós, Gyűdi út 2.
2. 2. A tanulók összetétele Intézményünk kisebbségi feladatokat ellátó 8 évfolyamos általános és zeneiskola, a település egyetlen iskolája. Beiskolázási körzete: Beremend, Kásád és Kistapolca, a szülők szabad iskolaválasztási joga alapján a fenntartó hozzájárulásával felvesszük a környező településekről érkező tanulókat is. Az osztályok száma 8, minden évfolyamban folyik nemzetiségi nyelv oktatása. 2002-ben indítottuk az angol idegen nyelv oktatását. Iskolánkban a zeneoktatással lehetőséget biztosítunk a zeneileg tehetséges, érdeklődő gyerekeknek, hogy délutáni elfoglaltsággal zenei képzésben részesüljenek, kamarazenei, zenekari muzsikálásban vehessenek részt. 1997-től a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulókat integráltan oktatjuk. A gyógytestnevelésre szoruló tanulók testedzését az l998/99-es tanévtől biztosítani tudjuk. Iskolánkban a 2008/2009-es tanévben iskolaotthonos képzés indult. 3
Az elmúlt 5 tanév statisztikai adatai Iskolai összlétszám Zeneiskolai létszám Beremend/Püspökbóly Bejárók Étkező tanulók Napközi/tanulószoba Iskolaotthonos tanulók Integráltan oktatottak Német nemzetiségi nyelv Horvát nemzetiségi nyelv Angol nyelv Hátrányos helyzetű Halmozottan hátrányos h. Gyógytestnevelés
2010/2011 214 56 164 50 184 48 69 10 95 11 102 101 11 14
2011/2012 194 53 144 50 176 23 83 9 91 7 94 98 0 19
2012/2013 171 57 131 40 150 24 70 4 92 0 78 76 0 15
2013/2014 171 62 129 42 149 24 84 3 89 82 76 12 16
2014/2015 165 55 127 38 144 44 79 3 87 76 22 5 16
A kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatok hatása a körzet lakosságát sem hagyta érintetlenül. A munkanélküliség, elszegényedés, értékválság, a szociális bizonytalanság a mindennapokra erősen rányomja bélyegét. A problémákkal küzdő családok nehezen fogadják el az iskola értékrendjét. Ez a pedagógusoktól még nagyobb odafigyelést igényel. A nehézségek ellenére elmondhatjuk, eredményeket érnek el diákjaink körzeti, megyei tanulmányi- és sportversenyeken. Végzős növendékeink beiskolázása évek óta 100%-os. A középfokú iskolák visszajelzései bizonyítják, hogy tanulóink megállják a helyüket. A beiskolázás alakulása Tanév 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015
Végzett tanulók 38 33 31 17 27
Gimnáziumban
Szakközépiskolában tanul tovább 10 10 11 9 12
11 7 12 4 8
Szakiskolában 17 16 8 4 7
2. 3. Tárgyi feltételek - eszközrendszer Tárgyi feltételek: Az intézményünk széttagoltsága a 2002-ben átadott új épületszárnnyal részben, majd a 2008-ban átadott zeneiskolai épületrésszel teljesen megszűnt. A felső tagozatosok elhelyezését szolgáló épületszárny 1961ben épült- felújítása is megtörtént 2000-ben. Külön épületben található a tornaterem, melynek részleges felújítása 2013-ban történt. A technika műhely és szerszámállomány teljes felújításra szorul. A mindennapos testedzés megszervezését a tornaterem mellett egy tornaszoba biztosítja. 2003 őszén átadásra kerültek a sportpályák (kézi,- kosár-, tenisz- futópálya) és a játszóudvar. A zeneiskolában minden szaktanár külön tanteremben tanít. A nagyteremben tartjuk a házi és növendékhangversenyeket. Ezen kívül a zongorás növendékeinknek egy kisebb tanteremben gyakorlási lehetőséget biztosítunk. A zenekar is a nagyteremben próbál. Az iskolai és közművelődési könyvtárban természetesen zenei tárgyú ismeretterjesztő és szakkönyvek is vannak. A kottatár állománya a hangszeres, kamarazenei, zenekari kiadványok mellett ének- és 4
kórusgyűjteményekből áll. Hangszerparkunk folyamatosan bővül, az utóbbi években már a minőségi szempontok kerülnek előtérbe. Az iskola számítástechnikai tanterme és a többi tanteremben használható multimédiás eszközök folyamatos karbantartást, fejlesztést igényelnek. Egyéb kiszolgáló helyiségek: 2 öltöző (tanulói), 1 büfé, 3 szertár, tárgyaló és irodák állnak rendelkezésünkre. A tanulók és a dolgozók étkezését az iskolától kb. 200 m-re lévő önkormányzati üzemeltetésű konyha biztosítja, amelyet 2003-ban a HCCP (minőségbiztosítás) kívánalmainak megfelelően bővítettek (raktárak, ebédkiosztó). Eszközrendszer: Iskolánk szemléltetőeszközökkel való felszereltsége jónak mondható. A pedagógiai programban foglaltak szempontjából prioritást élvez a számítógéppark bővítése, audiovizuális eszközök, szoftverek beszerzése, a zeneoktatáshoz szükséges hangszerállomány fejlesztése.
2. 4. Személyi feltételek Az intézmény dolgozóinak száma: Ebből pedagógus: Pedagógiai munkát közvetlenül segítő: Technikai dolgozó:
23 fő 22 fő 1 fő 4 fő
A pedagógusok és a technikai munkavállalók száma a feladatoknak megfelelő. Pedagógusaink a hagyományos tantárgyak mellett a modulok oktatását is ellátják, a szakos ellátottság is megfelelő. A zeneiskolában 3 zenetanár dolgozik: 1 fő zongora szakos, 1 fő tuba, 1 fő klarinét szakos és 1 fő ének szakos óraadóként látja el a szolfézsórákat. Az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű gyermekekkel utazó gyógypedagógus (EGYMI) foglalkozik. A nevelő-oktató munkát részmunkaidős rendszergazda segíti. A nevelők továbbképzési - és újabb diplomaszerzési igényét a középtávú (5 éves) Továbbképzési terv tartalmazza. A szakmai és módszertani tanfolyamok mellett a nevelők az informatikai képzettségre is hangsúlyt helyeznek.
2. 5. Az iskola irányítása, szervezeti struktúrája Az iskola irányításáért, működéséért az igazgató a felelős, Feladat- és hatáskörét a Köznevelési törvénynek megfelelően a Szervezeti és Működési Szabályzat munkaköri leírása tartalmazza. Az iskolavezetés tagjai: igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezetők és a DÖK-vezető. Az iskolavezetés ülésére – naprendi ponttól függően – tanácskozási joggal meghívható a közalkalmazotti tanács vezetője, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. A vezetőség részt vesz a tanulókkal kapcsolatos döntések előkészítésében, a szakmai munka tervezésében és ellenőrzésében. Intézményünkben 4 munkaközösség működik (alsó tagozatos, reál, humán, zenei). A munkaközösségvezetők tevékenységét az SZMSZ munkaköri leírása tartalmazza. Az intézmény működési rendjét az SZMSZ szabályozza.
3. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 3. 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 3.1.1.Alapelvek, értékek Iskolánkban tanító pedagógusok nevelő-oktató munkájuk során a következő pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. Olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ezért a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, segítséget nyújtunk tanulmányi téren és egyéni problémáikban, személyiségüket tiszteletben tartjuk, az iskolai élet szervezésébe bevonjuk őket. 5
A tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Ennek érdekében fejlesztjük a tanulók alapkészségeit, megalapozzuk a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és segítünk eligazodni szűkebb és tágabb környezetükben, egyéni tanulási módszerekre tanítjuk őket. Szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen. Törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, alapvető emberi értékek elfogadtatására. Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal. Lehetőséget teremtünk arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők. Ápoljuk eddigi kapcsolatainkat a közművelődési intézményekkel, civil szervezetekkel, továbbra is képviseltetjük magunkat a különféle települési rendezvényeken. Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget. Biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a felzárkóztató foglalkozásokat, differenciált tanórai munkát, illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk alapja egy olyan közös gondolkodást kíván az iskolafenntartó és iskolahasználó részéről, amelyben: a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. 3.1.2. Célmeghatározás Olyan általánosan nevelő - oktató iskola megvalósítása a célunk, amely a közvetlen környezet igényein túl társadalmi szükségleteket elégít ki: minden gyerek ismeretanyagban, készségben, képességben alkalmassá váljék tanulmányai folytatására, a társadalmi munkamegosztásba való későbbi bekapcsolódásra, a testileg, szellemileg és erkölcsileg egészséges életvitelre. Tanulóink váljanak harmonikus, kiegyensúlyozott személyiséggé, rendelkezzenek fejlett értéktudattal, munkamorállal, életük során sokoldalú társas kapcsolatokat alakítsanak ki. Olyan intézmény kialakítására törekszünk, ahol alapvetően a tanulók érdeke a meghatározó, ahol partnerközpontú gondolkodás és tevékenységrendszer működik az európai értékszemlélet és -rend alapján. Legyen iskolánk és környezete esztétikus, vonzó, ahol a munka végzése megfelel a XXI. században jogosan elvárhatónak. Törekszünk arra, hogy intézményünk hírnevét folyamatosan növeljük, nevünket minél szélesebb körben tegyük ismertté. A nevelés keretében kívánatosnak tartjuk a tanulók személyes szociálisan értékes, tehát közösségfejlesztő és ún. önfejlesztő magatartásának alakítását, és az ennek megfelelő tevékenységi formák gyakoroltatását. Törekszünk a nemkívánatos tanulói megnyilvánulások leépítésére. Iskolánk zeneiskolai tagozatának alapvető pedagógiai, nevelési célja, hogy mindazok a gyermekek, fiatalok, akik zeneiskolai tanulmányokat folytatnak, az előbbi célokon túl: megszeressék a zenét, váljanak rendszeres zenehallgatókká, tanuljanak meg hangszeren játszani, a zene révén fejlett szépérzékre, érzelmi kultúrára tegyenek szert. Zeneiskolai tagozatunk fontos nevelő tényezőjének tartjuk azt, hogy olyan családias légkört teremtünk, amelyben növendék és tanár egyaránt jól érzi magát. 3.1.3. Iskolánkban kiemelt nevelési célok Önismeret és társas kultúra fejlesztése Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és 6
az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Az egyént hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését az iskolai életbe. Kitüntetett feladata az intézménynek így a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolában foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. Erkölcsi nevelés Az erkölcsi nevelés fő célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, az európai civilizációban általánosan elfogadott erkölcsi értékek tanulmányozása és ezek alkalmazása a mindennapokban – azzal a szándékkal, hogy segítségükre legyen a megfelelő életvezetés és értékrend kialakításában, az önálló véleményformálásban, erkölcsi problémáik tudatosításában és a felelős döntéshozatalban. Az erkölcsi nevelés segítséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek megértésére, megvitatására hangsúlyt helyezve a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcs és életvezetési problémáira. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A NAT ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Esztétikai nevelés Az esztétikai nevelés alatt nem csupán a „szépérzék” kimunkálását értjük, hanem az egész ember belső és a világgal való kapcsolatának harmóniáját. Alapfeladat, hogy a gyermek legyen képes a szép befogadására és a szép cselekvésre. Alakuljon ki igényesség, szépérzék a szűkebb és tágabb környezet iránt, önmaga magatartás- és viselkedéskultúrája iránt. A természet, az épített környezet, a művészetek szeretete, tisztelete váljon fontos értékrendszerré! Iskolánkban folyó művészetoktatás is ezt a kiemelt célterületet erősíti. A testi és lelki egészségre nevelés Olyan körülményeket kell biztosítani a gyermekek számára, amelyek elősegítik optimális szellemi és testi lelki fejlődésüket. Kiemelt figyelmet kell fordítani, a dohányzás, az alkohol- drog prevenció, az egészséges táplálkozás, és az aktív testmozgás elterjesztésére, a stressz- és feszültségoldás, konfliktuskezelés különféle ismereteinek elsajátítására. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. A tanulók saját 7
testképének megismerésében és a testtudat kialakításában nélkülözhetetlen szerepet tölt be a mozgástanulás. Mindennek sikere nagyban függ a komplex intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati minőségétől. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket arra, hogy legyenek képesek: önálló, felnőtt életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani; a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást tanúsítani; a környezet- elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok- leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit felismerni és a veszélyhelyzeteket kezelni. Az iskola: nyújtson támogatást - különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol-és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében, a krízishelyzetek kezelésében; fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatra történő felkészítésre, az egészséges, harmonikus életvitel megalapozására. Fenntarthatóság és környezettudatosság Célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását: érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt, a környezet értékeinek megőrzésében, a károk megelőzésében, az ökológiai egyensúly fenntartásában. fenntarthatóságra nevelés, azaz a természeti az épített, a társas- társadalmi környezet fenntarthatósága érdekében a szükséges ismeretek, magatartásminták, értékek és életviteli szokások megtanítása. A környezeti nevelés során figyelmet fordítunk a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. A tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi gazdasági modernizáció pozitív és negatív egyénre gyakorolt hatásait a környezeti következmények tükrében. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába, ennek figyelembe vételével szervezzék a szabadidejüket. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Magatartásukban alakuljon ki és erősödjön meg a személyes biztonságra való törekvés. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. A nemzeti öntudat egészséges voltától idegen mindenféle nacionalizmus – így a nemzetiségek, a vallásinyelvi etnikumok történelem- és jelenformáló szerepének és államalkotó létük elismerésének az iskolai nevelés-oktatatás egészében evidenciának kell lennie. Ismerjék a tanulók: a magyarországi németek és horvátok legfontosabb szokásait, életmódjukat, népművészetüket a múltban és a jelenben, különleges hangsúlyt kell fektetni a helyi németség és horvátság hagyományainak ápolására átörökítésére; más kultúrák értékeit és jellegzetességeit.
8
Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az iskola fontos feladata – az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén – Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése. A tanulás tanítása Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátítása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata váljon gyakorlattá a gyermek életében. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és az iskola informatikai bázisa. A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a „szabadtér” is. Pályaorientáció A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztésével, a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utak, lehetőségek, alternatívák megismerésével. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség). Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. A fenntarthatóság gazdasági-üzleti világban értelmezhető vonatkozásai olyan fejlődési folyamatot feltételeznek, mely az önfenntartó mechanizmusok, a megújuló erőforrások révén nem csak a természettudományi műveltségterülethez, hanem a testi-lelki egészség céljaihoz is kapcsolódnak az iskolai nevelés-oktatás területén. 9
Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. 3.1.4.Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek során. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. A Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) szerinti nyelvtudás elvárásként jelenik meg, melyre az idegen nyelv belépésének első évfolyamától kezdve tudatosan és szisztematikusan kondicionálni kell a tanulókat. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. E kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést alkalmazására. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A természettudományos nevelés és oktatás terén a témaanyagok gyakorlatközpontú, a tanulók életkori sajátosságaihoz adekvát módon illeszkedő megközelítése hozzájárul a motiváció hatásosabb felkeltéséhez, valamint a természettudományi és műszaki életpályára történő szocializációhoz. Mind a tehetséggondozásban, mind a felzárkóztatásban kiemelt fontosságú a komplex eszközök használata, a módszertan és az oktatásszervezési formák változatossága, így a természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő fejlesztése.
10
Digitális kompetencia Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát, az információ megkeresését, összegyűjtését értékelését és feldolgozását, tárolását, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Hatékony, önálló tanulás Minden műveltségi területen a hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – így a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését, mely minden műveltségterületen jelentkezik. A művészi-alkotói szabadság korlátjaként jelenik meg mások jogai, a nemzet és az emberiesség elleni, azzal megalkuvó vagy tevőlegesen közösséget vállaló magatartás elítélése és etikai alapú megítélése, különösképpen a XX. századi totális diktatúrákkal kapcsolatban. A magyar nyelv és irodalom műveltségterületen különösen az irodalom, a dráma, a bábjáték, a művészetek műveltségterületen a zene, a vizuális művészetek, a tárgyak, épületek, terek kultúrája, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó s a mozgókép fontosságának elismerése. 3.1.5.Iskolánkban kiemelt oktatási célok Az általános műveltség alapjainak elsajátítása 8 évfolyamon. Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása. Alapvető készségek biztos kialakítása, képességek fejlesztése, a tehetséges tanulók differenciált fejlesztése. A szociokulturális hátrányok, tanulás nehézségek kompenzálását segítő egyéni ill. kiscsoportos fejlesztő foglalkozások. Ismeretek, tapasztalatok nyújtása révén a tanulók felkészítése a pályaválasztásra, továbbtanulásra, az egészséges és kulturált életvitelre. Iskolánk minden tanulója részesülhet német nemzetiségi nyelvoktatásban. 2002-től választhatják az angol idegen nyelvet az 1. évfolyamba iratkozó, ill. a 4. évfolyamba lépő tanulók. Informatikai képesség fejlesztése: a számítógép működtetésével, használatával, kezelésével ismerkedjék meg minden gyermek, használja mindennapi taneszközként! Az érdeklődő tanulók klasszikus zenei képzésben részesülhetnek.
11
3.1.6.Az iskolánk nevelési-oktatási céljaival kapcsolatos főbb feladatok Nemzetiségi oktatás Iskolánk német nemzetiségi nyelvoktató intézmény. A program feladatait és célkitűzéseit a 17/2013. (III. 1.) EMMI rendeletben meghatározott Nemzeti és etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvével és a Nemzeti Alaptantervben foglaltakkal összhangban valósítja meg. Célunk és feladatunk a kisebbség nyelvének tanítása mellett a kisebbség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismertetése, a hagyományőrzés és - teremtés, a kisebbségi jogok megismertetése. A német nemzetiségi nyelv tanítása heti 5 órában valósul meg. A népismeretet az 1-8. évfolyamon heti 1, évi 36 órában tanítjuk (felmenő rendszerben). Egész napos nevelés és oktatás A 2008/2009-es tanévből kezdődően az 1-4 évfolyamon egész napos oktatás folyik. A mindenkori 1. évfolyam beiratkozásakor a szülő nyilatkozik a program vállalásáról. Egyet nem értés esetén a törvényi előírásoknak megfelelően kell eljárni (másik iskola felajánlása). Ebben az oktatási formában a kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen elosztva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve szervezzük. Különös figyelmet fordítunk tanulási nehézséggel küzdő gyermekek segítésére, a tananyag megértéséhez, elsajátításához támogatást nyújtunk. Biztosítjuk tehetséggondozással kapcsolatos feladatok ellátását. Kiemelt szerepet kap a tanulásmódszertan: tanulási technikák elsajátításával az önálló tanulás képességét alapozzuk meg. A tanórák mellett időt fordítunk a helyes életmód kialakítására, a szabadidő hasznos eltöltésére. Az egész napos oktatás órarendjének/napirendjének kialakításában figyelembe vesszük az alapfokú művészetoktatásban részesülő tanulók egyéni és csoportos óráit. SNI Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. A tanórán a szaktanárok a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztését differenciálással végzik a gyógypedagógus tanár útmutatása alapján. A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével –habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. Alapfokú művészetoktatás A zeneiskolai tagozatot a tanulók általános iskolai tanulmányaikkal párhuzamosan látogatják, és mivel a zeneiskola nem kötődik tankötelezettséghez, egy-egy évfolyamba különböző korosztályhoz tartozó tanulók is járhatnak. A zenei képzés tartalmát a MKM által 1998-ban kiadott Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja szabályozza (adaptált helyi tanterv). A 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet módosítása értelmében a 2011/2012-es tanévtől felmenő rendszerben kerül bevezetésre a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet alapján átdolgozott helyi tanterv. A hangszeres tanulmányokat megelőzi két év fakultatív előképző. Kívánatos, hogy a hangszertanulást énekes alapvetés előzze meg, de gyakran előfordul, hogy jó képességű növendékek az előképzővel párhuzamosan már hangszeres előkészítő évfolyamot is végeznek. A hangszeres oktatás egyéni foglalkozás keretében történik. A hangszeres oktatással párhuzamosan a növendékek szolfézs, esetleg egyéb kötelező, kötelezően választható, vagy fakultatív foglalkozáson vesznek (vehetnek) részt. A heti foglalkozások száma 4-6, a 6 óránál magasabb heti óraszám esetén a növendék nem kedvezményes térítési díjat, hanem önköltségi mértékű tandíjat köteles fizetni. Az alapfokú évfolyamok száma 6 év, a továbbképző évfolyamok száma 4 év. (Az évfolyamok számát részletesen a zeneiskolai helyi tanterv tartalmazza.) Az egyes tanulmányi szakaszok nevelési céljai nem különülnek el. Az egyéni képzésből fakad, hogy a nevelési feladatok ütemezését, esetenként sorrendjét a növendék képességei, adottságai határozzák meg. Esélyegyenlőség Az esélyegyenlőség megteremtése a tehetséggondozás, ill. a tanulási nehézségeket enyhítő-segítő tevékenység által történik. 12
A tehetséggondozás hangsúlyos szerepet kap az oktató-nevelő munkában, több színterű, hatékony formáit alkalmazzuk: differenciált órai munka, tantárgyi szakkörök, középiskolára előkészítő foglalkozás, művészeti szakkörök, sportfoglalkozások, házi-, területi-, megyei és országos versenyekre való felkészítés, alapfokú művészetoktatás. A felzárkóztató foglalkozások hatékonyságát fejlesztő pedagógus alkalmazásával oldjuk meg. Integrált oktatás keretében történik a sajátos nevelési igényű gyerekek képzése. Fokozott gyermekvédelmi funkció: a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű és a védelembe vett tanulók felkarolása, mentálhigiénés gondozása. A gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanulók a zeneiskolai képzést térítési díj fizetése nélkül ingyen vehetik igénybe. A pedagógiai munka színvonalának emelése A nevelőtestület pedagógiai kultúrájának folyamatos fejlesztése kiemelt feladat. Az intézmény Önértékelési szabályzatában leírt intézményi elvárásrendszer és eljárás alapján történő pedagógus, vezetői és intézményi önértékelés, a tanfelügyelet és pedagógusminősítés egymáshoz kapcsolódva segíti az intézményen folyópedagógiai-szakmai munka fejlődését. A pedagógusok oktató-nevelő munkáját hassa át tolerancia, empátia, gyermekközpontú szemlélet; szaktárgyi, módszertani felkészültsége, az oktató munkájuk magas szintű legyen; alkalmazzák a differenciált oktatás módszereit; legyen igényük a fejlődésre, önértékelés és külső értékelés alapján továbbképzésre, önképzésre; karolják fel a tehetséges gyerekeket, végezzenek felzárkóztatást a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek számára; munkája egyen hatékony a munkaközösségeken belül és a nevelőtestület egészében; személyes példával járjanak elő a tanulóifjúságnak. 3.1.7. Eszközök és eljárások A tanítás-tanulás folyamatában: részint a nevelő tanítást irányító munkája, részint pedig a tanulók önálló munkáján alapuló pedagógiai eljárások, amelyeknek alkalmazásával a tanulók ismereteket szereznek, jártasságot és készségeket alakítanak ki, továbbá képességeket fejlesztik. Ezeket az eljárásokat a nevelő tudatosan és tervszerűen választja meg a tanítási-tanulási folyamatban egy-egy didaktikai feladat megoldására. A nevelő munkáján alapuló módszerek: szóbeli ismeretközlés, szemléltetés. A nevelő és a tanuló közös munkáján alapuló módszerek: megbeszélés, gyakorlás, ismétlés, ellenőrzés, értékelés, tevékenységalapú ismeretszerzés. A tanulók önálló munkáján alapuló módszerek: megfigyelés, kísérlet, gyakorlati munka, szövegek feldolgozása, feladatlapokkal, munkafüzettel való munka. Mindezeken túl prioritást élvez a pedagógusok módszertani kultúrájának folyamatos fejlesztése a minőségi és hatékony oktatás-nevelés megvalósítása: a kooperatív technika, IKT-módszer alkalmazása stb. A nevelés folyamatában a) közvetlen módszerek: követelés, gyakoroltatás, segítségnyújtás, ellenőrzés, ösztönzés, elbeszélés, bemutatás, személyes példaadás, előadás, magyarázat, beszélgetés, a tanulók önálló, elemző munkája b) közvetett módszerek: önfejlesztő és közösségfejlesztő tevékenység megszervezése, hagyományok kialakítása, személyes nevelői részvétel a közös munkában, pozitív egyéni és közösségi minták kiemelése, közvetett felvilágosítás, vita. Szociális technikák, például a metakommunikáció – ezen belül a testhelyzet, a külső megjelenés, a mozdulatok, az arckifejezés – és a verbális kommunikáció – szóhasználatunk változatossága, nyelvünk sokszínűsége, egyéb fonetikai „kellékek” (hangsúly, hangszín) – sajátos eszközei. Pedagógusaink munkájuk során ezeket az eljárásokat nem elkülönítve, hanem egymást kiegészítve felváltva alkalmazzák, használják.
13
3. 1. 8. Az iskolában folyó nevelés-oktatás és színterei Tanórai foglalkozások Egyéb foglalkozások Szakkörök, műhelyfoglalkozások Tanulmányi, művészeti és sportversenyek Projektnapok Korrepetálások, felzárkóztatások Napközi, tanulószoba, tanulást segítő foglalkozások Könyvtár Szabadidős tevékenységek Műveltségi foglalkozások Sportfoglalkozások Osztályprogramok Közéleti tevékenységek Diákönkormányzat Társadalmi életben való részvétel (nem köznevelési intézményekkel közösen szervezett rendezvények, megemlékezések) 3. 1. 9. A napközi otthonos nevelés célja, feladatai A nevelésnek alapozó jellegűnek, a családdal együttműködésre épülőnek kell lennie. A napközis munkát úgy kell megtervezni, hogy az egységes testi-lelki és szellemi fejlődés feltételrendszere biztosított legyen, szorosan kapcsolódjon a délelőtti nevelési-oktatási folyamatokhoz. A szabadidős tevékenység és a tanulási idő tervezése-szervezése megerősítse, illetve kiegészítse a délelőtti iskolai munkát. Napközi Iskolánk napközi otthonos ellátást biztosít felsős tanulók részére, mely magába foglalja a gyermekek étkeztetését is. A napközis nevelők, az osztályfőnökök és szaktanárok irányításával segítséget nyújtanak a gyermekeknek a házi feladatok elkészítésében, a tanórákra való felkészülésben. A napközis foglalkozás különösen jó alkalmat teremt a gyenge képességű tanulók felzárkóztatására, tantárgyi megsegítésére. A tanórákra való felkészülés során irányított tanulással tanulási technikák elmélyítésére is lehetőség nyílik. A napközi napirendjét lehetőség szerint úgy alakítjuk, hogy a tanulási időt előzze meg játék, levegőzés, kikapcsolódás, valamint figyelembe vesszük az iskolabusz menetrendjét. Az oktatást segítő tevékenység mellett egyre hangsúlyosabbak a nevelési feladatok: helyes étkezési, közlekedési, viselkedési szokások kialakítása. Tanulást segítő foglalkozás A fölső tagozatos tanulók számára lehetőséget biztosítunk arra, hogy tanári segítséggel készítsék el a házi feladataikat, készüljenek fel a másnapi tanórai feladatokra. A foglalkozásokon a napi tanulási feladatok mellett tanulási technikákat sajátíthatnak el. Tanulószoba A napközi és tanulást segítő foglalkozásokon túl igény szerint tanulószobát biztosítunk a bejáró tanulók részére. 3. 1. 10. A tanórán kívüli foglalkozások kötelező tananyaga elsajátításának keretei A vonatkozó hatályos jogi szabályozás alapján a tantervi követelmények teljesíthetőek a hagyományos tanórai tanulásszervezési módoktól eltérő formában (kooperatív módszerek, egyéni differenciálás, projektoktatás, erdei iskola stb.) is. Ezzel a lehetőséggel igyekszünk élni, figyelembe véve azt is, hogy mindazok a jogszabályok érvényesek ezekre a módszerekre is, melyek a tanítás mindennapjait szabályozzák. Az iskolán kívüli tanórák során a tanulókat kiemeljük a szokásos iskolai környezetből. A –tanítás-tanulás folyamata a hagyományostól eltérően szerveződik, s a közös (és kötelező) feladatok és élmények hatására 14
felbomlanak a megszokott tanulásszervezési formák keretei. Minden ilyen program az osztályközösség szocializációjának is fontos, meghatározó színtere. A tanítás során rendszeresen megvalósított iskolán kívüli tanórák beépítésre kerülnek a szaktárgyi tanmenetekbe. A múzeum- és színházlátogatások, kirándulások a magyar nyelv és irodalom, történelem, ének-zene, rajz és vizuális kultúra, biológia és egészségtan, földrajz, természetismeret, kémia és fizika órákra vonatkozó tananyagot teszik színesebbé.
3.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban és a kerettantervben leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Ezért a pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határoztuk meg: a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátítása, valamint az ezekre épülő differenciálás. E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmódjának kialakítására, fejlesztésére. Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magába, a tanulók életkori, fejlettségi szintjéhez méretezett kiválasztással, elrendezéssel. A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, társas kapcsolatát, eligazodásukat saját testükön, lelki világukban, tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont volt a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Éppen ezért nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adtunk prioritást: Az iskola pedagógiai programja, nevelési, tanítási- tanulási folyamata adjon teret a színes, sokoldalú- iskolai életnek, a tanulásnak, játéknak, munkának, fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködéséi készségüket, eddze akaratukat, járuljon hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. A személyiségformálás érdekében a zeneiskolában a tanulókkal olyan tanulmányi programot valósítunk meg, amely a tanterv keretei között maximálisan figyelembe veszi egyéb iskolai elfoglaltságaikat, de biztosítja olyan mértékű hangszeres fejlődésüket, amely ébren tartja a kedvet a gyakorlásra, alkalmas arra, hogy kamaracsoportokban, zenekarban hangszerükkel helytálljanak, növendékhangversenyeken, megyei, területi találkozókon eredményesen szerepeljenek. Emellett, ill. jórészt a hangszeres képzés segítségével
15
súlyt fektetünk a zene befogadására, megértésére, átélésére, a zeneirodalom megismerésére, a zenei élet figyelemmel kisérésére. A személyiségformálás célját szolgálják mindennapi munkánk, törekvésünk mellett közös hangversenylátogatásaink is. A kiemelkedő képességű növendékek tanításával egyenrangúnak tekintjük az átlagos képességűekkel való foglalkozást, a zene megszerettetését, a műveltség iránti igény felkeltését és erősítését, a zenével folytatott személyiségformálást. A tehetséggondozás érdekében emelt szintű, un. "B tagozatos" képzést nyújtunk azoknak a növendékeknek, akik képességük, előmenetelük alapján hivatásos képzésre alkalmasak és az emelt szintű oktatást igénylik. A "B" tagozatra irányítás szaktanári javaslatra történik. Számukra biztosítjuk a versenyekre készülést. A sajátos nevelési igényű tanulóknak is lehetőséget biztosítunk az alapfokú művészetoktatásra. Célok és feladatok a személyiségfejlesztésben Teljes körű személyiségfejlesztés - a tanulók testi - lelki - szellemi-érzelmi megalapozása. Önismeret-fejlesztés: a tanulók valóságos önismeretének kialakítása, önfejlődés elősegítése. a helyes motivációs bázis megteremtése. Értelmi és érzelmi intelligencia fejlesztése: a klasszikus és modern emberi értékek képviselete és közvetítése. az élethosszig tartó tanulás igényének megalapozása. Konfliktus-megoldási stratégiák kialakítása: konfliktuskezelő és stressz-csökkentő technikák megismertetése és gyakoroltatása. a gyermeki személyiségfejlődés, kapcsolatrendszer és kommunikáció zavarainak felismerése, az okok felkutatása és személyre szóló fejlesztőprogram kialakítása Pályaorientáció kialakítása: az egyén személyes tulajdonságainak és a pályakövetelményeknek az összehangolása. alakuljon ki a reális énkép és pályaismeret tanulóinkban. életpálya építés kompetencia megismerésével és kialakításával váljon képessé a tanuló a számára l legmegfelelőbb szakma, hivatás kiválasztására.
3.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Az iskolában a közösségfejlesztés fő területei a: tanórák tanórán kívüli foglalkozások diák-önkormányzati munka szabadidős tevékenységek, rendezvények. Minden terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához, véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend), a másság elfogadásához, az együttérző magatartás kialakulásához, a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. Éppen azért, mert valamennyi terület feladata azonos, és mivel az iskola nem differenciáltan, egymástól függetlenül, egymás mellett fejleszti a tanulók személyiségét, hanem közösen, egymást erősítve a tanulók 16
egyéni képességeit, beállítódását figyelembe véve, kiemelten fontos, hogy megjelöljük azokat a legfontosabb, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, amelyeket az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során. Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával társas kapcsolatával az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt. A kamarazene, a zenekari és énekkari együttmuzsikálás a legtökéletesebb közösségi nevelési alkalom: a hangszerjátékos a kölcsönös alkalmazkodás, a vélemények összehangolása, a közös felelősségvállalás révén a szocializáció legjobb iskoláját járhatja végig. A kamaracsoportok, zenekarok működtetése, támogatása tehát a zeneiskola nevelési céljainak egyik legfontosabb megvalósítása. Ezért szorgalmazzuk, hogy az arra alkalmas növendékek lehetőleg valamennyien tagjai legyenek zenekarnak, kamaracsoportnak, énekkarnak. Iskolánkban a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a nevelőtestület a szülői munkaközösséggel és a diákönkormányzattal egyeztetve határozta meg, egyes pontjait kötelező feladatként fogalmazta meg az alkalmazotti közösség számára. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők: Törekedjünk arra, hogy minden tanuló: Ismerje meg a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek! Ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit! Sajátítsa el azokat az ismereteket, és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsülje meg ezeket! Legyen képes az új audiovizuális környezetet megérteni és azt szelektíven használni! Tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról, anyanyelvén szabatosan kommunikálni! Legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére! 3.3.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok A tananyag elsajátíttatása közben a pedagógus: segítse a tanulók kezdeményezéseit, járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez, segítse elő közvetlen tapasztalatszerzést, biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításához változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését (kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia) ösztönözzön a szűkebb, tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására, késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre, alakítsa ki a tanulóban, hogy a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv, irányítsa a tanulót arra, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének megvédésének a képességei álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában, fejlessze ki a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikai módon való használatának képességét. 3.3.2 A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai 17
Hagyományőrző tevékenységek Nemzeti és iskolai ünnepek, megemlékezések, jeles napok. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Ezek indításáról az iskolavezetés dönt. A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozásokon a köznevelési törvény előírása alapján heti két órában azok a tanulók vesznek részt, akiknek második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot. Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján fejlesztésben részesülnek a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel előkészítőt tartunk heti fél-fél órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. Iskolai sportkör Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. Ezek indításáról az iskolavezetés dönt. Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők a szaktanárok végzik. Témanapok (projektnapok) Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára projektoktatást (témanapokat) szerveznek. A projektoktatás egy iskolai napon legalább három órát meghaladó foglalkozás vagy több iskolai órán át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során – elsősorban – a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve. Iskolánkban évente ismétlődnek azok a téma napok, amelyek a tanulás tanításával, az egészségvédelemmel, az elsősegélynyújtással, a természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos ismereteket dolgozzák fel. Ezek mellett pályázatokhoz kapcsolódóan egyéb témanapokat is szervezünk. 3.3.3.A diák- önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzatok a tanulók önirányító, önszervező közösségei, melynek keretében a tanulók a pedagógusirányítóval együtt, saját fejlettségüknek megfelelő szinten önállóan intézik saját ügyeiket. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 3.-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A tanulók az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogukat a diákönkormányzaton keresztül, a diákközgyűlés fórumán gyakorolják. Feladat: Olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak.
18
A kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése. A régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése. Olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban, és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség. A közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése. A közösség érdekeit szolgáló cselekvésre késztető tevékenységek szervezése. Olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeire.
A DÖK-napon gyalogos vagy kerékpáros tanulmányi kirándulásokat szerveznek a lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából. 3.3.4.A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai A tanórán kívüli foglalkozások már kötetlenebb tevékenységi formái és a közösen átélt kirándulások, túrák, napközis szabadfoglalkozások érzelemmel teli élményeit a közösségfejlesztés kiváló területei. Feladat: Nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére. Átgondolt játéktervvel és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a különböző játékok, tevékenysége megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését. Ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek. A sokoldalú és változatos foglalkozások járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez. A séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, és a környezet iránti felelősség érzését. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek, valamint a községi és iskolai könyvtár egyéni vagy csoportos használatára a tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után van lehetőség - tanári felügyelet mellett. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. táborok, színház- és múzeumlátogatások, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Ezek a tevékenységek elősegítik a közösségek fejlődését, a kulturált magatartás elsajátítását. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. Hit- és erkölcstan oktatása Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak - az iskola nevelő-oktató tevékenységétől függetlenül - hit- és erkölcstanoktatást szervezhetnek. A hit- és erkölcstan oktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 3.3.5.A tanulók részvétele a 16 óráig szervezett iskolai foglalkozásokon A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8továbbiakban Nkt.) 46. §. (1) bekezdése értelmében a tanuló kötelessége, hogy az iskolában részt vegyen a 16 óráig szervezett egyéb foglalkozásokon. Törvényi kötelezettségünknek megfelelően iskolánk biztosítja a 16 óráig történő foglalkozások megszervezését. A Nkt. 55. §. (1) bekezdése értelmében ez alól az intézményvezető – szülői kérésre- felmentést adhat. Az intézményvezető azonban fenntartja azt a jogát, hogy a tanuló gyenge tanulmányi eredménye, vagy a tanulmányi eredményének omlása esetén a határozatát felülvizsgálja. Az iskolában tartózkodás 19
eredményes kihasználtsága érdekében az intézmény hagyományos délutáni tanulmányi sport-, kulturális és szabadidős tevékenységi formáit folytatjuk.
3.4. A pedagógusok feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb feladatait az alábbiakban határozzuk meg:
a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, javító- osztályozó, különbözeti és pótló vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
Az osztályfőnök feladatai és hatásköre
Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére. Részt vesz a nevelőtestület munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Órát látogat az osztályban. 20
Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg.
3.5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Tanulóink képességeik, szorgalmuk, eredményességük alapján sokban különböznek. Előfordul, hogy olyan gyerekekkel találkozunk, akik az átlaghoz szabott követelményeknek nem, vagy csak igen nehezen tudnak megfelelni. Mások éppen sokkal többre lennének képesek, mint amit elvárnak, megkövetelnek tőlük. Az iskola alapelveiben meghatározott képességfejlesztést az ilyen tanulók számára is biztosítani kell, csak éppen az átlagtól való eltérésüknek megfelelően. Az átlagtól való eltérést mutatnak: a kiemelkedő képességű tanulók, a tehetséges gyermekek a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók a környezeti vagy egészségügyi okok miatt tanulási hátrányban lévők, a sajátos nevelési igényű gyermekek Tehetséges gyermekek azok, akik kiváló képességeik révén kiemelkedő teljesítményt produkálnak. Kiemelkedő teljesítményre azok képesek, akik a következő területek bármelyikén kinyilvánított, vagy potenciális képességgel rendelkeznek: általános, erkölcsi intelmeket figyelembe vevő intellektuális képesség specifikus tantárgyi képesség kreatív és produktív gondolkodás vezetési képesség, irányítási adottságok alapjai vizuális vagy előadó-művészet pszichomotorikus képességek A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók esetében az okok feltárása a legfontosabb feladatunk. Az okok a következők lehetnek: segítő szülői háttér részbeni vagy teljes hiánya alapkészségeik hátrányának felhalmozódása tanulási és magatartási zavarok együttes jelentkezése figyelemzavar, motorikus nyugtalanság, tanulászavar, amely egyre több gyereket érint 3.5.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetség- és a képességek kibontakoztatása szempontjából elsődleges, hogy tanulóink versenyképes, használható, gyakorlatias tudásra tegyenek szert. Mindehhez szükséges az egyéniség, személyiség erőteljesebb fejlesztése. A magasabb szintű gondolkodási képességek erősítése, a természeti és gazdasági jelenségek értelmezése, a probléma megoldási technikák megismertetése, igazi műveltségélményhez juttatás. A tehetség kibontakoztatását serkenti: a megfelelő légkör megteremtése, a motiváció, a pedagógus ösztönző attitűdje, a bizalom. A tehetséggondozás az iskolai oktatás egyik lényegi kérdése. Erre kötelez minket a világban elszórtan élő magyar származású tudósok öröksége is. Legfontosabb feladatunk idejében felfedezni a gyermekek speciális képességeit, s készségeiket az adott iskolatípus adta maximális szintig fejleszteni. Ehhez pedagógusaink rendelkezzenek megfelelő pedagógiaipszichológiai ismeretekkel. Forrásaink: pedagógusok megfigyelései, jelzései, 21
szülők, környezet véleménye
Módszerek: iskolán kívüli elfoglaltságok megismerése kötetlen beszélgetések (szülők, edzők stb.) pedagógus (osztályfőnök, szaktanár) céltudatos munkája adatgyűjtés A tehetséget fel kell fedezni, alakítani, fejleszteni, ösztönözni kell. Ez a környezet, s ezen belül ez az iskola feladata. Ehhez azonban ismernünk kell a tehetség megnyilvánulási formáit: tudományos tehetség sporttehetség művészi tehetség A tehetséggondozás szervezeti formái A tanítási órán differenciált feladatok biztosítása. Csoportbontásnál fontos a viszonylagos homogenitás, hogy a tehetséges gyermekek a velük versenyképes kortárstanulókkal ismételten összemérhessék képességeiket, erejüket. Megvalósulhat a tantervdúsítás, tananyag gazdagítás. Egyes anyagrészekkel elmélyültebben foglalkozhatnak, gazdagíthatják a követelményrendszert, projektet készíthetnek, gyűjtő- és kutatómunkát végezhetnek. Emelt óraszámú tantárgyak tanítása Szakkör Zeneiskola Pályázatok Képzőművészeti kiállítások Versenyekre felkészítés (iskolai, kerületi, budapesti, országos) Vetélkedők Középiskolai előkészítők Szaktáborok, sporttáborok, vándortáborok, nyelvi táborok 3.5.2. Sajátos nevelési igényű tanulók Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével –habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek: gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása, az Irányelvek figyelembevételével készített eltérő tanterv része az iskola helyi tantervének, a fogyatékosság típusának megfelelő tankönyvek, tanulási segédletek, a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás, a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása, képességfejlesztő játékok, eszközök, számítógépek fejlesztő programokkal. 3.5.3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Az iskolába járó gyermekek jelentős része szociális, műveltségi hátránnyal küzd. Felzárkóztatásukhoz a tanórán kívüli korrepetálások, speciális, egyéni foglalkozások nyújtanak segítséget, és lehetővé teszik a
22
hátrány minimalizálását vagy lehetőség szerinti megszüntetését. Ennek leghatékonyabb eszközei a rendszeres kapcsolattartás, beszélgetés, családlátogatások, szülői értekezletek, fogadónapok. Az alacsony szociokulturális hátterű családokból kikerült gyerekek fejlesztési koncepciója, a gyerekek pszichés fejlődési jellemzőit megragadva, azokat a területeket fejlesztjük, melyek elmaradásának következményeként lépnek fel. (tanulási zavarok, kudarcok) A tanulási képességet meghatározó pszichikus funkciók hiányosságaival hozhatók összefüggésbe, az írásolvasás – számolás terén olyan típushibák, melyek a tanulási zavarokat, kudarcokat okozzák. A fejlesztése az alapfunkciókban meglévő hiányok kompenzálására irányul. Alkalmazott pedagógiai módszereink, elveink a fejlesztő tevékenységben A tantárgyi követelményeket a minimumra csökkentjük, és főként az elsajátítás módjában, tempójában igyekszünk a tanulók egyéniségéhez alkalmazkodni. A fejlesztő pedagógusok meghatározott órarend szerint emelik ki a tanulókat az órákról, szabadidős tevékenységekről, és a fejlesztő foglalkozások keretében változatos módszerekkel fejlesztik a tanulók személyiségét és tárgyi tudását. A nyelvi-kommunikációs készségek fejlesztését minden tanár feladatának tekinti. Fokozottan figyelünk arra, hogy a diák – a családi kommunikációs kapcsolat hiányából adódóan is – vagy egyáltalán nem érti a tankönyv szövegét, vagy egyszerre csak egy utasítás végrehajtására képes. Új tantárgy belépésekor megismertetjük tanulóinkkal a munkaeszközöket, szakkifejezéseket. A szaknyelv gyakorlása, tanulása beépül a mindennapi munkába. Az elméleti anyag súlypontozásával, gyakorlásával juttatjuk el a tanulókat az ismeretek alkalmazásszintű elsajátítására. Ehhez nélkülözhetetlen a vázlatkészítés, és annak megtanulása. Az átlagosnál több időt fordítunk a gyakorlásra, ismétlésre. Az olvasási nehézségek miatt a gyerekek nagy része auditív módon képes csak az ismeretek befogadására, ezért a szemléltető eszközök használatát a vizuális képességek szempontjából is fontosnak tartjuk. Jelentősen növelik munkánk hatékonyságát a játékok, amelyek egy része mozgásos tevékenység. Beépülnek az órai munkába, csökkentik a fáradság érzését, fejlesztik a tanulók mozgáskoordinációját, térérzékelését. 3.5.4. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A magatartás alakítása, mint a nevelés egyik fontos feladata arra irányul, hogy az egyén belső motívumoktól indítatva mindenkor a közösségi normáknak megfelelően viselkedjék és cselekedjék. Fontos szerepe van ebben a szokásrendszer formálásának. A tudatosítási szakaszban fokozatosan arra kell törekednünk, hogy a felnövekvő gyermek a korának megfelelő normák és szabályok ismeretében, erkölcsi érzelmektől is késztetve alakítsa helyesen a magatartását. Ha ez a folyamat nem sikeres valamilyen oknál fogva, beilleszkedési, magatartási nehézségeket tapasztalunk. A kiváltó okok számtalan sokfélék lehetnek, egyenként, illetve csoportosan is előfordulhatnak. Folyamatos, összefogó munkára van szükség a megfelelő bánásmód és fejlesztési stratégia kialakításához. Az iskolán belül: az osztályfőnök, az osztályban tanító nevelők, a napközis nevelő, az ifjúságvédelmi felelős. Az iskolán kívül: a nevelési tanácsadó, a gyermekjóléti és családsegítő központ, az egészségügyi szakszolgálat szakemberei (orvosok, pszichológusok, mentálhigiénés szakemberek, gyógytornászok). A pedagógus tevékenységének színterei: Tanórai nevelés és napközi. Órán kívüli lehetőségek: szakkörök, osztálykirándulás, iskolai rendezvények (sportnap, környezetvédelmi nap, hulladékgyűjtés, családlátogatás, túra, tábor, erdei iskola, sportegyesületekben való részvétel, gyógytestnevelés, színházlátogatások, múzeum-, tárlatlátogatások). Törekedjünk arra, hogy a gyermek felfedezze önmagát, értékeit, hibáit, mutassunk utakat, kiutat a sikeresség felé. Segítsük sikerélményhez, adjunk ösztönzést tevékenységéhez, támogassuk a helyes világszemlélet alakítását. Igyekezzük mindenkit bevonni a közösségi életbe. 23
Szorgalmazzuk a jogok és a kötelességek helyes arányának kialakulását, a pozitív életszemlélet megalapozását. 3.5.5. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása
A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az intézményben a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítését gyermek- és ifjúságvédelmi felelős koordinálja. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: – A tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak. – Családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében. – A veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot. – Segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét. – A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi. – Tájékoztatást nyújt a tanulók számára szervezett szabadidős programokról. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyerekek fejlődősét veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Intézményünk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: – Fel kell ismerni, és fel kell tárni a gyerekek problémáit. – Meg kell keresni a problémák okait. – Segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához. – Jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. A tanulók fejlődősét veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: – nevelési tanácsadóval, – gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal, – polgármesteri hivatalokkal, – iskola- és háziorvossal, – továbbá a gyermekvédelemben részt vevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: – a tehetséggondozó foglalkozások, – az indulási hátrányok csökkentése, – a differenciált oktatás és képességfejlesztés, – a pályaválasztás segítése, – a személyes, egyéni tanácsadás (szülőnek, tanulónak), – egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, – a családi életre történő nevelés, – a napközis és tanulószobai foglalkozások, – az iskolai étkeztetési lehetőségek, – az egészségügyi szűrővizsgálatok, – a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), – a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni juttatások), – a szülőkkel való együttműködés, – tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. 24
3.5.6. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Iskolánk tanulólétszáma kismértékben csökken, de ugyanakkor nő az egyre nehezebb körülmények között lévő tanulók száma. Különböző programokkal igyekszünk segíteni a hátrányos helyzetű tanulókon. A programunk célja: segíteni a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, ismeretelsajátításukat, egyéni ütemű fejlődésüket. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek: Egész napos nevelés-oktatás működése az alsó tagozaton. 16 óráig szervezett egyéb foglalkozások a fölső tagozaton. Napközis foglalkozás, tanulást segítő foglalkozás illetve tanulószoba bejáró tanulók részére - igény szerint biztosítjuk. Felzárkóztató, illetve tehetséggondozó program keretében szakkörök, korrepetálások. Egészséges életmódra nevelés tanórákon és tanórán kívüli formában. Pályaorientációs tevékenység a 7-8. évfolyamon. Szociális juttatások: étkezési kedvezmény, tankönyvtámogatás, ingyen tankönyv, kirándulások támogatása, támogatás az alapítványtól, önkormányzati támogatás, szociális helyzettől függő kedvezmény a zeneiskolai térítési díj fizetésében az alapfokú művészetoktatásban tanuló növendékek számára. Kapcsolatot veszünk fel a Nevelési Tanácsadóval, és a Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottság elé küldjük a tanulási nehézséggel küszködő tanulókat. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal is szoros kapcsolatot tartunk. A tankönyvtámogatás elvei, mértéke: Az iskolai tankönyvellátást a hatályos jogszabályok alapján kell megszervezni. Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon (táborozások, kirándulások támogatása). Hátránykompenzáló tevékenységek a szabadidő hasznos eltöltésével: könyvtárlátogatás, színház-, mozi-, hangverseny látogatás, sportolás, kézműves, képzőművészeti szakkörök.
3.6. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje Az iskola életével kapcsolatos legfontosabb döntések a nevelőtestület hatáskörébe tartoznak. A jogszabályok szerint bizonyos döntések a fenntartó, mások az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartoznak. A tanulók döntési joga a diák-önkormányzati munkában történő részvételre, annak szervezésére, szervezeti rendjének kialakítására korlátozódik a jogszabályok által meghatározott módon. A köznevelési törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint biztosítjuk annak lehetőségét, hogy a tanulók – a diákönkormányzat szervezeti keretei között – kifejthessék véleményüket a házirend, a szervezeti és működési szabályzat, valamint a pedagógiai program elkészítésekor. Ennek érdekében az osztályfőnökök és a diákönkormányzat patronáló tanára közreműködésével minden osztályban az életkornak megfelelő szinten és tartalommal ismertetjük a dokumentumok tartalmát, biztosítjuk az egyes tanulók és az osztályközösségek számára a véleménynyilvánítás lehetőségét. A dokumentumok tanulói véleményezése a diákönkormányzat hatásköre az annak szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint. Ugyanakkor lehetőséget kívánunk biztosítani arra is, hogy egyes – a tanulóközösség egészére vonatkozó – döntések meghozatala előtt a tanulók szervezett formában részt vehessenek a döntést megelőző véleményezésben. A tájékoztatás és a tanulói vélemények beszerzésének módszerét az előző bekezdésben meghatározottal azonosan határozzuk meg. 25
3.7. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 3.7.1. Kapcsolattartás a szülőkkel Az iskola, mint oktató- nevelő intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált, aktív együttműködése. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök, illetve a szaktanárok tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein, a szaktanárok a fogadóórák alkalmával. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: Egyéni megbeszélések (igény szerint) Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között. Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Szülői értekezlet Feladata: – a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, – a szülők tájékoztatása - az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, - az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, - a helyi tanterv követelményeiről, - az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, - saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, - a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, - az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, - a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola vezetése felé. Fogadóóra (évente két alkalommal) Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. Nyílt tanítási órák, foglalkozások Előadások szervezése Pályaválasztási tanácsadó Közös rendezvények (gyermeknap, farsangi bál, iskolai kirándulás, koncertek stb.) A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. 26
A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével, nevelőtestületével. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskolai házirendben meghatározottak szerint kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya megtekinthető: az iskola honlapján; az iskola könyvtárában; az iskola nevelői szobájában; az iskola titkárságán. A szülők részéről a nevelőmunkához az alábbi közreműködési formákat várjuk el: aktív részvétel az iskolai rendezvényeken, őszinte véleménynyilvánítás, együttműködő magtartás, nevelés problémák őszinte megbeszélése, közös megoldása, a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzése, érdeklődő-segítő hozzáállás, szponzori segítségnyújtás. Szülők képviselőinek szervezete a Szülők Közössége. Olyan aktív szülők bevonására van szükség, akik hatékonyan tudják segíteni a nevelők és szülők együttműködését. 3.7.2. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.); sportélet; kulturális, szabadidős programok szervezése; a tanulók tájékoztatása (faliújság, iskolai honlap). Ezekben a kérdésekben a diákönkormányzat iskolai vezetőségének javaslatait az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt. A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzatot segítő pedagógus képviseli. Az iskolavezetés - az iskolai élet egészére kiterjedő döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik - teljes jogú tagja az iskolai diákönkormányzat pedagógus képviselője 3.7.3. Az intézmény partnereivel való együttműködés formái Az iskola a szülői kapcsolatok által folyamatosan részt kíván venni a lakóhely életében, célunk, hogy partnerközpontú intézményként működjünk.
27
Ennek érdekében: rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal (SZK); igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy az iskola életéből, tevékenységéből, eredményeiből minél többet megismertessünk a szülőkkel, a településen és közvetlen környezetében élő érdeklődő polgárokkal; helyszínt és humán erőforrást biztosítunk különböző községi rendezvényeknek; a tankerületi, megyei és országos köznevelési és szakmai szolgáltatási és szakszolgáltató intézményeken kívül ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a közvetlen környék és a település gyermek- és közművelődési intézményeivel (SKI Siklós, Beremendi Bölcsőde, Napsugár Napközi Otthonos Óvoda, Közművelődési és Iskolai Könyvtár, Alapszolgáltatási Központ), egészségügyi szakemberekkel (iskolaorvos, fogorvos, védőnő), rendőrséggel (iskolarendőr), civil szervezetekkel. (Civil szervezetek támogatását élvezi az intézmény különböző programok, rendezvények esetén: „Iskola és Művelődés Beremenden” Közalapítvány, Együtt Beremendért Közalapítvány, Beremendi Duola Zenebarátok Egyesülete, Beremendi Motoros Egyesület, Építők Sportkör.) fontos feladatunknak tartjuk, hogy az iskola – eddigi hagyományaihoz híven – képviseltesse magát a különféle térségi rendezvényeken. A települési önkormányzatokkal (nagyközségi, kisebbségi) és a beiskolázási körzethez tartozó települések önkormányzatával együttműködő kapcsolatot ápolunk. Az élő kapcsolat egyik fóruma az intézményi tanács (l. 2.4.5. Intézményi tanács).
3.8. A tanulmányok alatti vizsga szabályzata A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozik: osztályozó vizsgákra, javítóvizsgákra különbözeti vizsga pótló vizsgára Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira akik átvételüket kérik az intézménybe, és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Osztályozó vizsgára vonatkozó szabályok A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, nevelőtestület engedélyező döntése alapján, ha a vonatkozó jogszabályokban meghatározott időnél többet mulasztott. Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. 28
Az osztályozó vizsga követelményeinek minden esetben meg kell egyeznie az adott évfolyam és adott fogyatékosságtípus számára készült kerettanterv ismeretanyagával, de a tanuló értékelése során figyelembe kell venni a tanuló sajátos képességrendszerét, szorgalmát is. Különbözeti vizsgára vonatkozó szabályok A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. A különbözeti vizsgára jelentkezés feltétele a szülő írásbeli kérelme. Javítóvizsgára vonatkozó szabályok Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül távozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 21-től augusztus 31-ig terjedő időszakban tehet. Pótló vizsgára vonatkozó szabályok Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel távozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. Alap- és záróvizsga az alapfokú művészeti iskolában A zeneiskolában hagyományosan kötött vizsgarend van, az első félév végén meghallgatás, a tanév végén beszámoló. A félévi meghallgatások és az év végi beszámolók témáját a tantervi kötelező anyag figyelembe vételével a tanszakok maguk határozzák meg azzal a megkötéssel, hogy a többlet-feladatokat - lapról játszás, zenei műszavak, kamarazene (duó, négykezes) - a tanév elején ismertetni kell. A "B" tagozatosok vizsgái - az etűdök kivételével - kotta nélkül, lehetőleg nyilvánosan, közönség előtt történjenek. Az alapfokú évfolyamok elvégzése után művészeti alapvizsga tehető, mely a továbbképző évfolyamokra való beiratkozásnak feltétele. A továbbképző osztályok végén művészeti záróvizsga tehető. Mind az alapvizsgát, mind a záróvizsgát a jogszabályban meghatározottak szerint kell szervezni. A művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte és a vizsgára írásban jelentkezett. A művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte és a vizsgára írásban jelentkezett. (Lásd Művészeti alapvizsga és záróvizsga szabályozása – PP melléklete.) A vizsgatárgyak részei és követelményei A vizsgatárgyak vizsgarészei és követelményei megfelelnek az helyi tanterv adott évfolyam teljesítésére vonatkozó előírásoknak.
29
3.9. Az értékelés rendje Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. A tanuló eredményes osztályozó-, javító-, pótló vizsgát tett. A magasabb osztályba lépés feltétele a zeneiskolában Eredményes főtárgyi és kötelező tárgyi vizsga az évfolyam anyagából. Részvétel az órák min. 66%-án. Ettől a feltételtől jó színvonalú beszámoló és kellő indok alapján el lehet tekinteni. Az iskolával szemben fennálló esetleges tartozás rendezése. Az a tanuló, aki az év végi beszámolón elégtelen osztályzatot kapott, csak eredményes javítóvizsga után folytathatja magasabb osztályban tanulmányait. Továbbképző évfolyamba lépés feltétele a művészeti alapvizsga letétele. Osztályát folytathatja az a tanuló, aki igazoltan hiányzott a foglalkozások 33%-áról. Az a tanuló, akinek a mulasztásai nem éri el az órák 33 %-át, de egyéb méltányolható okból nem végezte el az évfolyam anyagát, engedéllyel folytathatja osztályát. Indokolt esetben a tanuló 2 évfolyam anyagából összevont beszámolót tehet. A beszámoló anyagát 2/3 részben a magasabb évfolyam anyagából kell összeállítani. Az összevont beszámolóra vonatkozó kérelmet a nagykorú tanuló, ill. a kiskorú tanuló törvényes képviselője írásban köteles benyújtani a tárgyév ápr. 30-ig.
3.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Az átvétel jelentkezés alapján történik. Az átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanév közben a beiskolázási körzetbe települő családok gyermekei automatikusan folytathatják tanulmányaikat intézményünkben.
3.11. A felvételi eljárás különös szabályai Az általános iskolába történő jelentkezés és felvétel rendjét a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ határozza meg, az iskola igazgatója hozza nyilvánosságra legalább egy hónappal a beiratkozást megelőzően. A felvétel jelentkezés alapján történik. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. Az általános iskolában a felvétel feltétele az óvodai szakvélemény és a tankötelezettség. Amennyiben a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a beiskolázási körzetben van, felvétele kötelező. Beremenden, Kásádon és Kistapolcán élő családok gyermekei iratkozhatnak be automatikusan intézményünkbe. Minden más településről jelentkező tanuló az igazgató, illetve a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Siklósi Tankerületi Igazgatójának döntése alapján nyerhet felvételt iskolánkba. Előnyben kell részesíteni azt a jelentkezőt, aki nemzetiségi német nyelvoktató programot válasz Az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket a 20/2012 (VIII.) EMMI rendelet figyelembevételével fogadhatja el (a hátrányos helyzetű tanulók és a különleges helyzetben lévő tanulók előnyben részesítése). A zeneiskolában a tankötelezettséget teljesíteni nem lehet, az iskola látogatása fakultatív.
30
Az alapfokú művészetoktatásban a növendékeknek minden tanév végén újra be kell iratkozniuk a következő tanévre. Az új növendékek beiratkozását megelőzi a nyilvánosan meghirdetett felvételi meghallgatás. A jelentkezők alkalmasságát a meghallgatást vezető tanár rangsorolja. Javaslatot tesz a felvételre, az igazgató a szabad férőhelyek mértékéig veszi fel a jelentkezőket. A nagyon gyenge tanulmányi eredményt produkáló, ill. magatartási problémákat mutató tanulókat csak rendkívüli esetben vesszük fel. A döntésről a szülő értesítést kap. A régi növendékek beírása érvényes bizonyítványuk alapján történik. A pótvizsgára utasított, vagy más okból ősszel vizsgázó tanulót a vizsga letételéig feltételesen írjuk be. A más zeneiskolából érvényes bizonyítvánnyal jelentkező tanulókat - amennyiben időben jelentkeznek - lehetőleg felvesszük. A zeneiskolában a tanulói jogviszony létesítésekor, ill. térítési díj/tandíj fizetési kötelezettséggel igénybe vehető többletszolgáltatások igénylésekor a tanuló, ill. törvényes képviselője írásban köteles nyilatkozni arról, hogy a jogerősen megállapított térítési díjat/tandíjat a határozatban megszabott időben és módon megfizeti.
3.12. Magántanulói jogviszony A tankötelezettség – a szülő választása alapján – iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető. A magántanulói státuszt kérelmezni, a kérést indokolni kell, továbbá ki kell kérni a lakóhely szerint illetékes gyermekjóléti szolgálat véleményét. A magántanuló a tanév végén (a testnevelés kivételével) minden, az adott évfolyamon oktatott kötelező tantárgyból osztályozó vizsgát tesz. Az értékelés – minősítés és a továbbhaladás rendje azonos a többi tanulóéval. A magántanulók felkészüléséhez az iskola útmutatást nyújt, felkészülésükről a szülő gondoskodik. A tanulót az igazgató felmentheti a kötelező tanórai foglalkozás okon való részvétel alól, ha ezt a tanuló sajátos helyzete indokolttá teszi. Ebben az esetben a tanuló osztályozó vizsgán adhat számot a tantárgy követelményeinek elsajátításáról.
31
4. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE 4.1. A választott kerettanterv megnevezése, tantárgyi struktúra és óraszámok A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: A helyi tanterv összeállításánál figyelembe vettük a Mozaik Kiadó, a Nemzedékek Tudása és az Apáczai Kiadó kerettanterv ajánlásait. Tantárgy megnevezése
Változat
Magyar nyelv és irodalom
A változat
Fizika
A változat
Kémia
B változat
Biológia-egészségtan
A változat
Ének-zene
A változat
Tantárgyi struktúra és óraszámok Az egész napos nevelés-oktatás óraszámai az 1–4. évfolyamon
Tantárgyak
1. évf.
2. évf.
3. évf.
4. évf.
norm. nemz. norm. nemz. norm. nemz. norm. nemz.
Magyar nyelv és irodalom
7
6+1
7
7
6+1
6+1
6+2
6+2
Idegen nyelvek/Nemz. német
2
5
2
5
2
5
2
5
Hon- és népismeret
1
1
1
1
Matematika
4
4
4
4
4
4
4
4
Erkölcstan/hit- és erkölcstan
1
1
1
1
1
1
1
1
Környezetismeret
1
1
1
1
1
1
1
1
Ének-zene
2
1
2
1
2
2
2
2
Vizuális kultúra
2
1
2
1
2
1
2
1
Technika és életvitel
1
1
1
1
1
1
1
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
5
5
5
5
Összes tanóra
25
27
25
27
25
28
26
29
Rendelkezésre álló óra
27
29
27
29
28
30
30
32
Iskolaotthon
20
18
20
18
20
17
19
16
Összes óra (tanóra+iskolaotthon)
45
45
45
45
45
45
45
45
Engedélyezett óra
52
52
32
52
52
Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok 5–8. évfolyamon
Tantárgyak
5. évf.
6. évf.
7. évf.
8. évf.
norm. nemz. norm. nemz. norm. nemz. norm. nemz.
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
4
4
4
4
Idegen nyelvek/Nemz. német
3
5
3
5
3
5
3
5
Matematika
4
4
4+0,5
4+0,5
3+1
3+1
4
4
Erkölcstan/hit- és erkölcstan
1
1
1
1
1
1
1
1
Történelem, társ. és államp. ism.
2
2
2
2
2
2
2
2
Természetismeret
2
2
2+0,5
2+0,5
Fizika
2
2
1+1
1+1
Kémia
2
2
2
2
Biológia-egészségtan
2
2
2
2
Földrajz
2
2
2
2
1
1
1
1
Ének-zene
1
1
Hon- és népismeret
1
1
Vizuális kultúra
1
1
1
1
1
1
1
1
Informatika
1
1
1
1
1
1
1
1
Technika és életvitel
1
1
1
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
1
1
1
Összes óra
27
29
27
30
31
34
31
34
Rendelkezésre álló órakeret
31
33
31
33
34
36
34
36
Engedélyezett időkeret
1
1 1
51
51
1
56
1
56
Szabadon felhasználható órakeret felhasználása: piros színnel jelölve
4.2. A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére megemeltük néhány tantárgy és évfolyam esetében. Ezt a fenti táblázatban jelöltük. A kerettantervek által előírt tantárgyi tartalmak számára rendelkezésre álló időkeretet 10 %-kal megemeltük, ezt az időkeretet a pedagógusok minden tantárgy esetében készségfejlesztésre, gyakorlásra, elmélyítésre, ellenőrzésre használnak fel. Ezeket a plusz óraszámokat a helyi tanterv tematikus óraterveiben jelöljük. Felső tagozatban a szabadon választható órakeretből a következő választható tevékenységeket kínáljuk a tanulóknak heti 1 órában: rajz és vizuális kultúra énekkar 8. évfolyamon középiskolai előkészítő heti 1+1 órában (matematika és magyar).
33
4.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei
Tartalmi szempontból feleljen meg a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott tartalmi és fejlesztési irányelveknek: – a taneszköz feleljen meg a kerettantervi követelményeknek, az iskola helyi tantervének; – a taneszköz legyen jól tanítható a helyi tantervben meghatározott, rendelkezésre álló órakeretben; – a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének; – fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására; – a taneszköz segítségével a kerettantervben megadott fogalomrendszer jól megtanulható, elsajátítható legyen; világos, logikus felépítésükkel és igényes, a korosztály számára érthető nyelvezetükkel segítsék a tananyag elsajátítását; az ismereteket rendszerezetten, logikailag összekapcsolható módon közvetítse;
Legyen alkalmas arra, hogy felkeltse a tanulók érdeklődését a tantárgy iránt. (Megfelelő minőségű és tartalmú képanyag; didaktikus ábrák; érdekességek bemutatása; továbbgondolkozásra, búvárkodásra alkalmas feladatok stb.). Szemléletmódjával közvetítse a természeti és a kulturális értékek felismerésének és megőrzésének fontosságát, és ösztönözzön a felelős környezeti magatartásra. A tankönyv tananyag-elrendezése, szerkezete tegye lehetővé a differenciált tanórai és tanórán kívüli munka megszervezését. Adjon segítséget az egyes témakörökben elsajátított ismeretek rendszerezésében. Tartalmazzon az ismeretek elsajátítását ellenőrző, illetve az ismeretek alkalmazását igénylő, az ismeretek elmélyítését segítő feladatokat.
Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket: amelyek több éven keresztül használhatók; amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai; amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló); amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal, videókkal és egyéb kiegészítő oktatási segédletekkel; amelyekhez biztosított a lehetőség olyan digitális hozzáférésre, amely segíti a diákok otthoni tanulását az interneten elérhető tartalmakkal.
4.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Fokozatosan vezetjük át a gyermeket az óvodai játékközpontú tevékenységből az iskolai tanulás tevékenységeibe az életkori sajátosságok szem előtt tartásával, az önállóság fejlesztésével. Iskolánk teret ad a gyermekjáték és mozgás iránti vágyának, ugyanakkor fogékonnyá teszi a környezete megismerésére, a társas kapcsolatok, később a társadalom értékei iránt. Az alapfokú nevelés-oktatás bevezető szakaszában feladatunk az iskolába lépő kisgyerekben megőrizni és továbbfejleszteni a megismerés, a tudás iránti kíváncsiságot, az érdeklődést és nyitottságot. Az olvasás és írás életkornak megfelelő tudása nélkül elképzelhetetlen a tantárgyakban való továbbhaladás. Az első-második osztályban a tanulók egyedi sajátosságaira tekintettel, differenciáltan kell megszervezni az olvasás-írás tanulásának folyamatát. Segíteni kell a tanulókat abban, hogy a tanulási tevékenységüket fokozatosan növekvő időtartamban legyenek képesek irányítani. A tanítási tartalmak feldolgozásakor elemi ismereteket közvetít, alapvető képességeket és alapkészségeket fejleszt. Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése a következők mentén történik: A környezet, a körülöttünk lévő világ egyes jelenségeinek empirikus tapasztalatok útján való értékelése.
34
A környezeti nevelés terén törekedni kell a tanórán kívüli környezetben történő megvalósítás bővítésére, a lehetőségek maximális kihasználására (egész napos oktatás, iskolán kívüli programok, tanulmányi kirándulások, témanapok). A tanulókat fizikailag aktív, egészségtudatos életmódra, az egészségmegőrzés érdekeit szem előtt tartó életvezetésre szocializáljuk a foglalkozások során. Stressz- és feszültségoldás háttérismereteinek és technikáinak elsajátíttatása a mindennapokban. Az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük. A nemzetiségi és idegen nyelv oktatásában a távlati koncepciót arra kell alapozni, hogy a középiskola végéig a B1 szintet elérjék a tanulók nyelvtudás terén. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által körvonalazott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a NAT elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált tevékenységek segítségével fejleszti a tanulókban a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. A tanuló jellemét formálva a következő feladatok megvalósításával segítjük elő a személyiség érését: Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. Motivált tanulási tevékenység során fejlesztjük a gyermekben a felelősségtudatot, a munkafegyelmet, növeljük a kitartásukat, koncentrációképességüket. Különösen fontos a kulturált nyelvi magatartás megalapozása, a szókincs aktivizálása és gyakoroltatása. A stressz- és feszültségoldás különféle lehetőségeinek kimerítése a mindennapi nevelési és más közösségi szituációkban komoly eszköz a problémakezelés és a konfliktuskezelés terén éppúgy, mint az interperszonális kapcsolatokban. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre építünk. A pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekintjük legfontosabb kiindulási pontnak. Fontos, hogy biztosított legyen a tanulók számára az alkotás lehetősége, melyben megnyilvánulhat kreativitásuk, fejlődhet kezdeményező és problémamegoldó képességük. Ez lehet az alapja a konstruktív gondolkodásuk kialakulásának, valamint ennek során a tanulók felkészülnek az önálló ismeretszerzésre, az örömet nyújtó egész életen át tartó tanulásra. Igyekszünk mozgásigényüket kielégíteni, a mozgáskultúrájukat, mozgáskoordinációjukat, a ritmusérzéküket, hallásukat fejleszteni. A gyermeki kíváncsiság és érdeklődés fenntartása mellett fejlesztjük érzelemvilágukat, erkölcsi érzéküket, személyiségüket. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. A korosztály gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz, ezért az 5-6. évfolyamon az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik. Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani. Különösen nagy hangsúly van a matematikai és az anyanyelvi kompetenciaterületek fejlesztésén. Esélyteremtéssel, felzárkóztatással, tehetséggondozással igyekszünk segíteni a tanulók képességeinek kibontakoztatását. Az esélyegyenlőtlenség, a szegregáció elleni küzdelem etikai alapú megközelítése valamennyi tanórai és – a nevelési célzatú foglalkozások között kitüntetett helyen szereplő osztályfőnöki és erkölcstanórák mellett – a tanórán kívüli foglalkozásban is elengedhetetlen. 35
A nemzetiségek, a nyelvi-vallási etnikumok iránti megértő, befogadó attitűd, a kultúrtörténeti relevanciájuk, államalkotó jelentőségük bemutatása egyaránt lényeges az ismeretközlésben és a nevelésoktatás egészén keresztül. Az ismeretek, alapfogalmak és a rendszerközpontú szemlélet mellett kell megfelelő teret engedni az ezeket nélkülözni nem képes kompetencialapú fejlesztésnek. A kritikus készségek, így az alapkészségek elsajátítása az iskolai nevelő-oktató munka fő feladata, melynek keretében: az egészséges életvitel kialakításához biológia-egészségtan tantárgy gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, mely az egészségmegőrzésnek, a fizikailag aktív és egészségtudatos életvezetésre késztetésnek a komplex intézményi mozgásprogrammal, valamint az egészségnevelési programmal való összhangját képes megjeleníteni a lelki egészség fejlesztésével egyetemben (pl. stressz- és feszültségoldó programok); az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása; a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; az egészséges nemzeti öntudat fogalmi elemeinek megismertetésével a közösségfejlesztés céljait is szolgáljuk, de kellő hangsúllyal mutatunk rá a tolerancia fontosságára, a velünk élő nemzetiségek, vallási-nyelvi etnikumok nemzet- és államalkotó szerepére, melynek különös jelentősége van történelem, magyar irodalom, erkölcstan tantárgy terén; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra továbbtanulásra. Az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban elősegítjük személyiségük fejlődését. Az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni. Az alapvető emberi jogi (alkotmányjogi) ismeretek közvetítésével és az Alaptörvény Nemzeti hitvallás és Alapvetés részegységeinek ismertetésével igyekszünk a tanulókat érthető és általuk is értelmezhető ismeretanyaghoz juttatni, mely kulcsa a felelős, nemzetéért tenni akaró és tudó, pozitív demokráciaképpel rendelkező állampolgárrá válásnak. A természettudományi tantárgyak oktatása terén a következők jelentik a prioritást: természettudományos és műszaki életpályára való szocializáció; a jelen érdekfeszítő kutatási kérdései, az abba való bepillantás engedése a tanulók számára; természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő komplex fejlesztése.
4.5. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. Testnevelés órák 36
A 2011. évi CXC. törvény értelmében 2012. szeptember 1-jétől a mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, és ötödik évfolyamán felmenő rendszerben kell megszervezni. Ennek alapján az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet: a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel, iskolai sportkörben való sportolással, kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással. A „Tanuljon meg mindenki úszni” programot június elején - az időjárás függvényében - a helyi önkormányzat által üzemeltett strandon kívánjuk lebonyolítani (mindenkori 3-4. évfolyam). Építők Sportkör Az iskolai testedzés mellett az Építők Sportkör szakosztályaiban is sportolhatnak a tanulók: asztalitenisz, labdarúgás, cselgáncs, atlétika sportágakban. Napközi Napközis foglalkozás keretében napi szinten játékos foglalkozást biztosítunk lehetőség szerint a szabadban. A rászoruló tanulók gyógytestnevelésben részesülnek.
4.6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A tanuló joga, hogy tanulmányai során tantárgyakat, foglalkozásokat válasszon a jogszabályokban rögzített határidőig. Az iskola pedagógiai programjának óraterve alapján minden év április 15-ig közzéteszi a tájékoztatót azokról a tárgyakról, amelyekből a tanuló választhat. A tanuló az egy évre szóló választását május 20-ig írásban az osztályfőnök közreműködésével írásban átadja az igazgatóhelyettesnek. A több évre vonatkozó tantárgyválasztásról a beiratkozás és a tagozatváltás (alsó-felső) alkalmával nyilatkozik a tanuló szülője, melyet aláírásával hitelesít. A tantárgyválasztás módosítására a választás leadását követő 30 napon belül van lehetőség. Tanév közben tantárgyválasztás módosítására nincs lehetőség.
4.7. Projektoktatás Iskolánkban több projektnapot tartunk: erdei iskola, egészségnap, Föld napja, közlekedési nap. Erdei iskolában a mindenkori ötödik évfolyamosok vesznek részt. Célja: a tanulóközösség összekovácsolása, az együttlét öröme, a szocializáció élményalapú tanulás: tapasztalatok, megfigyelések gyűjtése a környezetismeret tantárgy kijelölt témaköréhez. A program lebonyolítói az érintett osztályfőnök és szaktanárok. Az iskola tanulóit és pedagógusait foglalkoztatjuk az egészségnapon és a Föld napján. Április 22-hez kapcsolódva projektnap keretében emlékezünk meg a Föld napjáról. Az tanulók játékos formában oldhatnak meg érdekes feladatokat a környezetszennyezéssel, környezetvédelemmel, természetvédelemmel, szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban. A programban szabadtéri, testmozgással kapcsolatos feladatokat is megvalósítunk. Anyagi lehetőségeink függvényében az iskola udvarát szépítjük. A szülők, gyerekek és az iskola dolgozói együtt ültetnek fákat, bokrokat, virágokat, ezzel is tudatosítva, hogy a szűkebb és tágabb környezetünket – közvetve a Földet is-, védenünk, óvnunk kell. Egészségnap: A projektnap lebonyolításában a pedagógusokon kívül szakemberek (védőnő, iskolarendőr, iskolaorvos, fogorvos, kortárs tanuló, gyermekjóléti szolgálat) segítségét is igénybe vesszük. Az 1., 2., 3., 4., évfolyam témái: az egészséges táplálkozás, fogápolás, személyi higiéné, mozgás. Ez játékos feladatok, egészséges ételek készítése, kóstolása, interaktív tananyaggal valósul meg. 37
A 5-6. évfolyam témái: dohányzás, sportsérülések, személyiségfejlesztés, önismeret, testmozgás, bűnmegelőzés. Ezekben az évfolyamokban interaktív előadásokat hallhatnak tanulóink, teszteket, totókat oldhatnak meg az adott témában. A 7- 8. évfolyam témái: drogprevenció, AIDS, kozmetikai előadás, elsősegélynyújtás, családi életre nevelés, táplálkozási zavarok, alkoholfogyasztás. A komolyabb témákat előadások, filmek megbeszélésével, beszélgetéssel, bemutató gyakorlati foglalkozás során (elsősegélynyújtás) dolgozzák fel tanulóink. Közlekedési nap: A projekt célja a gyalogos és kerékpáros közlekedés szabályainak megismertetése a tanulókkal. A helyes közlekedési magatartás és kultúra kialakítása, a szabályok gyakorlása játékos feladatokon keresztül, tevékenykedtetés közben. Elsősegély-nyújtási tudnivalók megismerése. A program megvalósításában külső szakemberek (Iskola-egészségügyi szakemberek – védőnő, mentős, iskolarendőr és a helyi civil szervezet (Beremendi Motoros Egyesület) képviselői, valamint szülők (egészségügyben, rendőrségen dolgozó) segítenek. A projekt-napok részletes leírását melléklet tartalmazza.
4.8. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Kiemelt feladatunk a rászoruló tanulók megkülönböztetett segítése, fejlesztése. Ezért feladatunk a szolgáltatásainkhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosítása, az esélyteremtés, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása, az esélyegyenlőség előmozdítása nevelő-oktató munka minden területén: a tanításban, ismeretközvetítésben a gyerekek egyéni fejlesztésében tanulói előmenetelben a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében a pályaválasztásban, a továbbtanulásra való felkészítésben a humánerőforrás-fejlesztésben a partnerség-építésben és kapcsolattartásban (szülőkkel, segítőkkel, szakmai és társadalmi környezettel). Folyamatos feladataink: A kiemelt figyelmet igénylő hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók pontos nyilvántartásának vezetése. Pedagógusaink differenciált képzés és értékelés révén biztosítják, hogy minden tanuló egyéni képességei szerint haladhasson. A lemaradókat, nehézségekkel küszködőket tanulószobával, korrepetálással, egyéni képességeik szerinti fejlesztéssel segítjük. A lemorzsolódás minimális szintre való csökkentése érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk a szülőkkel, a tanulókkal, a családsegítő szolgálattal és egyéb partnerekkel. A gyermekek érdekében meghatározó feladatunknak tekintjük a drogprevenciót, a bűnözés elleni küzdelmet, a bűnmegelőzést. Ennek érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk fenn a rendőrséggel és kompetens szakemberekkel. Tanulóink számára a szabadidő eltöltésének olyan értelmes és hasznos formáit biztosítjuk, amelyekhez családi hátterük, hátrányos helyzetük miatt egyébként nem juthatnának hozzá. Minden rászoruló gyermek számára biztosítjuk a napközis és tanulószobai ellátást. Rendszeresen figyeljük azokat a pályázatokat, amelyek tanulóink esélyegyenlőségének javítását szolgálják, és lehetőség szerint részt veszünk azokon. Felelősségek: Az igazgató felelős a közoktatási intézményben előforduló esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért.
38
A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A tantestület minden tagjának és intézménnyel kapcsolatban álló, szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának.
4.9. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag A hon- és népismeret tantárgy részletesen foglalkozik szűkebb és tágabb hazánk nemzetiségeivel, a nemzetiségek életével, kultúrájával, hagyományaival. A hagyományok életben tartása segíti a különböző népek megismerését, s ezen keresztül tiszteletét. Iskolánk minden tanulója találkozhat a német nemzetiségi kultúrával: állandó kiállítás, kulturális programok (zenés, táncos bemutatók), táncház, hagyományőrzés (Népek karácsonya, Márton-napi lampionos felvonulás).
4.10. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az értékelést megalapozó ellenőrzés célja: a tanulók minősítése, a visszajelzés a szülőknek, az iskolának a tanuló tudásáról, az esetleges hiányosságokról az önértékelés képességének kialakítása, a személyiség fejlesztése. Az ellenőrzés és az azt követő értékelés legyen: pedagógiailag kifogástalan, folyamatos, rendszeres, tervszerű és aktuális, kiszámítható, nem kampányszerű, sokoldalú, vegye figyelembe a tanuló valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét, módszertanilag változatos, konkrét, objektív és igazságos, szükség esetén méltányos, lehetőség szerint kollektív, vegye figyelembe az osztályközösség véleményét is, természetes kísérője a tanulási folyamatnak, ne kísérje túlzottan feszült légkör! Az ellenőrzés és értékelés során figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait, a tantárgy jellegét a tanuló önmagához viszonyított fejlődését is. Az osztályzás nem lehet a fegyelmezés, büntetés eszköze. Írásbeli feladatok értékelése A beszámoltatás formái: írásbeli felelet témazáró dolgozat házi dolgozat A beszámoltatás rendje, korlátai: Egy tanítási napon legfeljebb 2 írásbeli beszámoló íratható az iskolában. (Az írásbeli beszámoló időtartama ebben az esetben legalább 30 perc megoldási/elkészítési időt jelent.) A beszámoltatás időpontját a szaktanár egyezteti az osztállyal/csoporttal. Amennyiben az írásbeli beszámoló egész témakörre kiterjedő feladatokat tartalmaz, a beszámoltatási órát összefoglaló-rendszerező, áttekintő óra előzi meg, amely segíti a beszámolásra való otthoni felkészülést. Ilyen esetben a beszámoló eredménye a félévi/év végi osztályzatok megállapításában kiemelt, súlyozott szerepet kap. Ugyanilyen kiemelt, súlyozott módon kell figyelembe venni az év végi felmérések eredményét is. 39
Az egyes évfolyamok tantárgyi ismereteiről év elején az előző tanév év végi felmérése tájékoztat, így lehetőség nyílik a tanév végi és tanév eleji tudásszint összevetésére. Az év eleji ismétlés súlypontjait meghatározzák a hiányosságok. Egyéb írásbeli beszámoló (rövidebb, nem teljes tanórát igénylő, kb. 10-15 perces megoldási/ elkészítési időt igénylő) bármikor, előzetes bejelentés/egyeztetés nélkül is íratható. Elégtelen témazáró dolgozat esetén a tanuló a szaktanárral egyeztetve javíthat, választhat: írásban vagy szóban tesz beszámolót a témakör anyagából. A tanuló évente és tantárgyanként 2 alkalommal megfelelő indok esetén felmentést kérhet/kaphat a szóbeli és/vagy írásbeli számonkérés alól. Kivétel az előzetesen egyeztetett témazáró dolgozat. A 2010. évi LXXI. törvény módosította a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvénynek rendelkezéseit (Kt. 70. § (3) bekezdés), mely a szöveges minősítésre, értékelésre vonatkozó szabályokat tartalmazza. Ennek megfelelően a 2010/2011-es tanévtől az értékelés a következő módon változik. Az értékelés módjai: a) szöveges értékelés b) értékelés 5 fokozatú számskálával Alsó tagozat 1-4. évfolyam Az 1. évfolyamon és. a 2. évfolyam első félévében szöveges értékelést alkalmazunk, melyet a tanulók értékelő lapon kapnak meg. Minősítések: kiválóan teljesített – jól teljesített – megfelelően teljesített – felzárkóztatásra szorul A 2. évfolyam második félévétől a tanulókat 5 fokozatú számskálával értékeljük, a minősítés osztályzattal történik. Az érdemjegyre átváltás szabályai: kiválóan teljesített – jeles jól teljesített – jó megfelelően teljesített – közepes felzárkóztatásra szorul- elégséges, elégtelen A modulok értékelése A mozgókép és médiaismeret (8. évf.) tantárgyból az osztályzat helyett szöveges értékelést kapnak a tanulók (önálló modulok). Minősítés módja: megfelelt – nem felelt meg. (kifutó rendszerben) Az egészségtan tantárgyat (6. 8. évf.) a természetismeret és biológia tantárgyak keretében tanítjuk. Értékelésük érdemjeggyel történik. (kifutó rendszerben) A hon- és népismeret, illetve az erkölcstan/hit- és erkölcstan értékelése érdemjeggyel történik. Az értékelésnél használt dokumentumok: Évfolyam 1.
Félévkor tájékoztató füzet napló értékelőlap
Tanév végén napló bizonyítvány + pótlap törzslap
2.
tájékoztató füzet napló értékelőlap
napló bizonyítvány törzslap
3-8.
tájékoztató füzet napló
napló bizonyítvány törzslap
A témazáró felmérések osztályzása a 2-4. évfolyamon 5 (jeles) 100%-91% 4 (jó) 90%- 81% 3 (közepes) 80%-61% 2 (elégséges) 60%-41% 1 (elégtelen) 40%- 0% 40
A témazáró felmérések osztályzása az 2-4. évfolyamon Matematika %
Magyar %
Természetismeret %
Nemzetiségi/ Idegen nyelv %
5 (jeles)
100-91
100-91
100-91
100-91
4 (jó)
90-81
90-81
90-81
90-81
3 (közepes)
80-61
80-61
80-61
80-61
2 (elégséges)
60-41
60-41
60-41
60-41
1 (elégtelen)
40-0
40-0
40-0
40-0
A témazáró felmérések osztályzása az 5-8. évfolyamon Matematika %
Magyar %
Természetismeret %
Biológia %
Földrajz %
Történelem %
Nemzetiségi/ Idegen nyelv %
Kémia %
Fizika %
5 (jeles)
100-91
100-91
100-91
100-91
100-92
100-90
100-91
100-91
100-92
4 (jó)
90-76
90-80
90-76
90-76
91-85
89-80
90-76
90-76
91-76
3 (közepes)
75-51
79-60
75-51
75-51
84-61
79-60
75-51
75-51
75-51
2 (elégséges)
50-31
59-35
50-31
50-31
60-41
59-45
50-31
50-31
50-31
1 (elégtelen)
30-0
34-0
30-0
30-0
40-0
44-0
30-0
30-0
30-0
41
Az osztályzat (érdemjegy) akkor Jeles (5): ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni is képes. Jó (4): ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit, kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását. Közepes (3): ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti csak nevelő segítségével tudja alkalmazni tudását. Elégséges (2): ha a tanuló a helyi tantervnek csak minimális, a továbbhaladáshoz szükséges ismereteit sajátította el. Kizárólag nevelői segítséggel képes önálló feladatvégzésre. Elégtelen (1): ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum - szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel, nevelői segítséggel sem képes önálló feladatvégzésre. A szöveges értékelés szempontjai: - tartalmazza milyen mértékű a tanuló fejlődése önmagához képest a tantervi követelmények alapján, - a tanuló milyen ismereteket sajátított el, hol vannak a hiányosságai, - tájékoztasson a tanuló tantárgyhoz fűződő viszonyához, - a tanuló munkavégzése során milyen az önállósága, önellenőrzése, feladattudata, alkalmazkodása, szervezkedése, - irányt mutat a továbbfejlődéshez. Az érdemjegy, osztályzat osztálykönyvi (papír alapú) bejegyzésének formái. piros tintával: év eleji-, félévi-, év végi dolgozatok témazáró felmérések, dolgozatok tanév végi osztályzatok kék tintával:
gyakorlat (testnevelés) írásbeli feleletek félévi osztályzatok munkadarab, munkafeladat (technika, rajz)
fekete tintával: szóbeli feleletek zöld tintával: gyűjtőmunka, szorgalmi feladatok, kiselőadások, füzetek rendje, külalak, topográfiai ismeretek memoriter, hangos olvasás. Szóbeli értékelés A szóbeli számonkérés iskolánkban használatos formái: 5-10 perces frontális számonkérés a tanórán szóbeli felelet anyaga: az előző óra, órák anyaga minősítés: érdemjeggyel kiselőadás, tanulói kísérlet, memoriter, gyűjtőmunka
42
Beszámoltatás, vizsga a zeneiskolában A növendékek minden tanév félévében félévi beszámolón vesznek részt. A beszámoló anyagát a helyi tantervben előírtak alkotják. A tanszaki munkaközösség ezt éves munkatervében pontosíthatja, kiegészítheti. Mind a félévi meghallgatás, mind az év végi beszámoló bizottság előtt zajlik. A bizottság tagjai a tanszakok tanárai és az igazgató vagy igazgatóhelyettes, legalább 3 fő. Kevesebb vizsgáztató jelenléte esetén a meghallgatást, beszámolót szüneteltetni kell. Az a tanuló, aki a tanév végi beszámolóról igazoltan hiányzik, az egész évi munkája alapján értékelhető. A vizsgákon kívül havonként házi hangversenyeket tartunk, ezeken minden növendék évente legalább egy alkalommal nyilvánosan fellép. A megyei versenyek, találkozók fontos ösztönzői a növendékek fejlődésének. Az alapfokú évfolyamok elvégzése után művészeti alapvizsga tehető. A középfokú osztályok végén művészeti záróvizsga tehető. A növendékek munkájának értékelése Nevelőmunkánk fontos eszköze tanulóink rendszeres és tárgyilagos szembesítése saját munkájukkal, eredményességükkel. Ezt a helyes önismeretre nevelés szempontjából kulcsfontosságúnak tartjuk. A reális értékelés alapjának a folyamatos személyek kontaktust és az őszinte véleményalkotást tekintjük. A növendékek a szolfézs és hangszeres előképzőt kivéve minden hónap végén osztályzatot kapnak tárgyhavi munkájukra. Az osztályzat előmeneteli és szorgalmi jegyből áll. Szolfézs és hangszeres előképző évfolyamokon a növendékek szöveges értékelésben részesülnek. Szöveges értékelés: kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt nem felelt meg
Főtárgy (hangszer
Kötelező tárgy (szolfézs)
Kötelezően választható tárgy (zeneismeret, zenekar, kamarazene, zenetörténet-zeneirodalom, szolfézs, zeneelmélet, kórus, kötelező zongora)
Szolfézs EK.
-
szöveges
-
Hangszer EK
szöveges
szöveges
-
osztályzat
osztályzat
szöveges értékelés
osztályzat
osztályzat
szöveges értékelés
Alapfokú 1-6. évf. Továbbképző 1-4. évf.
Félévkor a tájékoztató füzetben félévi értesítőt kapnak valamennyi a zeneiskolában tanult vagy látogatott foglalkozásról, ezt a szülőkkel láttamoztatni kell. Az értékelés alapja az egész félévben végzett munka, a házi hangversenyek és a bizottság előtt zajló meghallgatás. Tanév végén minden növendék bizonyítványt kap. Az előképzős tanulók tanulmányi előmenetelét szöveges értékeléssel, az alapfok és középfok évfolyamain tanuló növendékek tanulmányi előmenetelét pedig ötfokozatú érdemjeggyel értékeljük. A tantárgyak érdemjegyei: 5 - jeles, 4 - jó, 3 - közepes, 2 - elégséges.
43
A szorgalmi minősítések:
5 - példás, 4 - jó, 3 - változó, 2 - hanyag. A féléves előjátszáson és az év végi hangszeres vizsgán a vizsgabizottság döntését konszenzussal hozza meg. Reális osztályozásra törekszünk. A félévi értesítőben és a bizonyítványban kapott érdemjegyek egy osztályzattal eltérhetnek a hó végi jegyek átlagától. Az ennél nagyobb eltérést mind a vizsgabizottság, mind a növendék és szülője előtt részletesen indokolni kell. A szorgalmi minősítést az igazolatlan mulasztások negatív módon befolyásolják.
4.11. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az írásbeli és szóbeli házi feladatok meghatározásának elvei és korlátai: Az új ismeretek elsajátításához, valamint a következő tanítási órára való felkészülésnek egyik biztosítéka a házi feladat. A tanulás terhelés szabályozása érdekében iskolánk tantestülete a következő elveket és korlátokat állapítja meg: A tanítási napokra adható házi feladat lehet írásbeli és szóbeli is, de ennek mennyiségét úgy kell megállapítani, hogy az elkészítése/ a felkészülés ne haladja meg- átlagos képességű felsős tanuló esetében a napi 2 órát. A hétvégi pihenőnapokra, a szorgalmi időben biztosított tanítási szünetekre sem adható fel több házi feladat, mint az egyes tanítási napokra. Kivételt képez a memoriter, házi dolgozat, kötelező olvasmány. Ezeket hosszabb határidővel – előzetes egyeztetés szerint – kapják feladatul a tanulók. A tanuló egész napos elfoglaltsága esetén (tanulmányi vagy sportverseny, a tanulmányaival összefüggő egyéb elfoglaltság, egészségügyi vizsgálat, kezelés) a közvetlenül másnapra adott írásbeli és szóbeli házi feladat számonkérését későbbi órára kell halasztani. Ezt a tanuló azonban az óra elején megbeszéli a pedagógussal. Az írásbeli házi feladatok sorozatos hiánya esetén a szülőt az ellenőrzőn keresztül értesíti a szaktanár vagy az osztályt tanító pedagógus. Mindezek befolyásolják a tanuló év végi és félévi szorgalmának értékelését. A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.
4.12. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka mérési rendszere Iskolánk egyaránt fontosnak tartja a bemeneti méréseket, a folyamatellenőrzést és a kimeneti méréseket. Szerves összekapcsolódásuk és rendszerbe foglalásuk megteremtheti a tanulói teljesítmények folyamatos figyelemmel kísérését, a pedagógiai tervezés – szükség esetén a tervek felülvizsgálata, módosítása alapján – az iskolai munka hatékonyságának a biztosítását. A pedagógiai munka fejlesztésére a tanulókövetés (középiskolába távozó tanulók esetében) informális úton történik. A bemeneti mérések azt a célt szolgálják, hogy az iskolába érkező és tanulmányaikat megkezdő 1. évfolyamosok iskolakészültségi fokát megállapítsuk. Ez egyrészt jelzi az iskola teendőit az iskolaéretté tétel további feladatairól, másrészt jelzésül szolgál az érkezők képességeiről és várható teljesítményükről. A folyamatellenőrzés a hatékonyság legfőbb eszköze, és az iskolai munka belső szabályozásának döntő eleme. Eredményeként megállapítható a napi iskolai oktatómunka szintje, s megítélhető az aktuális tudásszint, és az, hogy milyen teendők állnak még a nevelő előtt a kívánatos- vagy legalább a továbbhaladáshoz elégséges - tanulói teljesítmény eléréséig. A kimeneti vizsgáztatás lehetőséget teremt az iskola és az egyes tanulók eredményeinek összevetésére az előző teljesítményeikkel, standardokkal. 44
A méréseket az iskolavezetés, a munkaközösség-vezetők megbízott pedagógusok, szaktanárok végzik. Az értékelést a munkaközösség-vezető és az iskolavezetés végzi. Formái: dolgozatírás, teszt, feladatlapok. Az ellenőrzési és értékelési rendszer kötelező alkalmai az oktatásban Bemeneti mérés: Minden tanév októberének első felében az 1. évfolyamba érkező gyerekek iskolaérettségi hiányosságainak és a képesség szerinti összetételének a megállapítására. (DIFFER) Év eleji felmérések: matematika 2-8. évfolyam szövegértés 5-8. évfolyam német, angol 5. 7. évfolyam Diagnosztikai mérés: matematika 2-8. évfolyam Diagnosztikai mérés: testnevelés 5-8. évfolyam a 2014/2015-ös tanévtől (NETFIT). Folyamatmérés: Tantárgyi ismeretek és készségszintek állapotát ellenőrző mérések: Szövegértés 2-8. évfolyam. Matematika 1-8. évfolyam Természettudományos tantárgyak 3-8. évfolyam Testnevelés – Atlétikai többpróba és Cooper-teszt felmérése 1-8. évfolyamon (tavasz). A zeneiskolában a növendékek félévkor hangszeres előjátszáson adnak számot zenei fejlődésükről. Kimeneti mérés: Év végi felmérések
matematika 1-8. évfolyam szövegértés 1-3. 5. 7. évfolyam hangos olvasás 2. 4. 6. évfolyam német, angol 4. 6. 8. évfolyam Diagnosztikai mérés: matematika 1-8. évfolyam Országos mérés: kompetencia alapú oktatás 4-6-8. évfolyam - matematika - szövegértés - német, angol 6. 8. évfolyam A zeneiskolában a növendékek év végén hangszeres és szolfézs vizsgán adnak számot zenei tudásukról. Az alapfokú évfolyamok elvégzése után művészeti alapvizsga tehető. A középfokú osztályok végén művészeti záróvizsga tehető. A nevelési eredménymérések kötelező alkalmai A 3. évfolyam kezdetén az elemi szokások állapotának vizsgálata. Az 5. évfolyamban az osztályok szociometriai összetételének, a tanulók kapcsolódásainak vizsgálata. A 7. évfolyamban érzelmi intelligencia mérése
4.13. A tanulók magatartásának, szorgalmának értékelési elvei A tanulók magatartását és szorgalmát rendszeresen az osztályfőnök értékeli. Az értékelésnek meg kell jelenni az osztálynaplóban, és azt be kell írni az ellenőrzőbe is. A tanulók magatartásának és szorgalmának követelményeit a tantestület állapítja meg, a tanév elején a tanulókkal és a szülőkkel ismertetni kell. Félévkor és év végén a tanulók magatartásának, szorgalmának értékelésére az osztályfőnök az osztályközösség, az osztályban tanító nevelők véleményének, figyelembevételével javaslatot tesz, melyet a nevelő-testület egyszerű többséggel hagy jóvá.
45
A magatartás és szorgalom minősítésének négy fokozata van: magatartás: 5 példás szorgalom: 5 példás 4 jó 4 jó 3 változó 3 változó 2 rossz 2 hanyag A magatartás értékelésének elvei A magatartás értékelésénél a következő szempontokat vesszük figyelembe: a tanuló magaviselete tanítási órákon, egyéb rendezvényeken és iskolai programokon, a tanuló viszonya a társaihoz, tanáraihoz, a felnőttekhez, a tanuló tanuláshoz, munkához való viszonya, a tanuló környezete, személyiségjegyei. A szorgalomjegyek megállapításának elvei A szorgalom értékelésénél a következő szempontokat vesszük figyelembe: A tanuló képessége, kötelességtudata, igényessége, önállósága önmagához viszonyítva.
4.14. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei 4.14.1. A jutalmazás iskolai elvei és formái Azt a tanulót, aki a tőle elvárhatónál jobb teljesítményt mutat fel, azaz példamutató magatartást tanúsít, vagy képességeihez mérten folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, az osztálya, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, iskolai vagy iskolán kívüli vetélkedőkön, versenyeken vesz részt, azokon jól szerepel, vagy bármely módon hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez, növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti. A jutalmazás történhet írásban és szóban. Szóbeli dicséret nyilvános formái: osztályfőnöki órán, osztályközösség előtt, iskolai összejöveteleken, az iskola közössége előtt Írásbeli dicséret: szaktanári dicséret osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret, oklevél. Jutalmak: Év közben: szóbeli és írásbeli dicséretek Év végén: - írásbeli dicséret - jutalomkönyv, kotta, CD, emlékplakett, strandbelépő - „Az év tanulója” cím elnyerése, - „Az év osztálya” cím elnyerése. Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretet a bizonyítványba kell bevezetni. A jutalmak odaítéléséről - a pedagógusok és az osztályközösség javaslatának meghallgatása után – az osztályfőnök előterjesztésével a nevelőtestület dönt. Az a tanuló, aki Az év tanulója címet elnyeri, jutalmul emlékplakettet kap. Csoportos jutalmazási forma: „Az év osztálya” címet elnyerő osztály jutalma: a Szülői Közösség által felajánlott vándorkupa. 46
A jutalmazás formái A verseny típusa
Jutalmazás Egyéni: I-III. helyezett: szaktanár által adott 5-ös Iskolai házi verseny Csoportos I-III. helyezett: szaktanár által adott 5-ös Egyéni: I-III. helyezett szaktanári dicséret Körzeti versenyek Csoportos: I-III. helyezett szaktanári dicséret I-III. helyezett: igazgatói dicséret Egyéni IV-X. helyezett: szaktanári vagy osztályfőnöki dicséret Megyei versenyek I-III. helyezett: igazgatói dicséret Csoportos IV-X. helyezett: szaktanári vagy osztályfőnöki dicséret I-III. helyezett: igazgatói dicséret Egyéni IV-X. helyezett: szaktanári vagy osztályfőnöki dicséret Regionális versenyek I-III. helyezett: igazgatói dicséret Csoportos IV-X. helyezett: szaktanári vagy osztályfőnöki dicséret Országos versenyek Igazgatói dicséret Papírgyűjtés, Osztályfőnök kompetenciája vasgyűjtés Ünnepekre való felkészülés, Osztályfőnök kompetenciája fellépés rendezvényeken 4.14.2. A fegyelmezés elvei Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, a házirend előírásait megszegi, igazolatlanul mulaszt, vagy viselkedésével árt az iskola jó hírnevének, fegyelmező vagy fegyelmi intézkedésben kell részesíteni. A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára tekintettel - el lehet térni. Az iskolai fegyelmezési intézkedések: szaktanári/ nevelőtanári figyelmeztetés szóban, írásban osztályfőnöki figyelmeztetés írásban, osztályfőnöki intés írásban, eltiltás nem kötelező iskolai rendezvénytől, programtól, igazgatói figyelmeztetés írásban, igazgatói intés írásban. Ha a tanuló kötelességét vétkesen, súlyosan megszegi, vele szemben fegyelmi eljárást kell indítani. A fegyelmi eljárást a köznevelési törvényben foglaltaknak megfelelően kell lebonyolítani.
4.15. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk a nemzetiségi/idegen nyelv, az informatika, a technika és életvezetés, valamint az erkölcstan/hit- és erkölcstan tantárgyat. 47
Az osztályok csoportokra bonthatók. A csoportbontás feltétele az átlaglétszám feletti létszám, kivétel a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók részére szervezett csoport, ahol 8 fővel csoport indítható. A csoportbontás szempontja a választható és kötelezően választható tantárgyak esetében a szülő döntése. A csoportbontás egyéb szempontja: technika és informatika terem befogadóképessége.
4.16. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Iskolánkban egyszerű vizsgálati módszerként a terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek méréséhez a Diákolimpia 3-4-5 próba versenyszámait alkalmazzuk a Cooper-teszttel kiegészítve. Ez a tesztrendszer terhelhetőséggel/egészséggel összefüggő objektív mérés. A próbákat az alábbi helyszíneken végezzük: Iskolaudvar: távolugrás, tömöttlabda-dobás, kislabda-hajítás Varga Dezső Sportcentrum: sprintfutások, 600-800-1200-3000m síkfutások A teszteket évente tavasszal (április) végezzük 1-8. évfolyamban. Fontos: megfelelő pihenési idő a tesztek között motiváció Összehasonlítási lehetőség a személyre szóló eredmény-nyilvántartás alapján: tavalyi eredményhez képest, vagy tanévév elejéhez képest, vagy az osztályátlaghoz képest. ALAPMÉRÉSEK: Dinamikus ugróerő Távolugrás bemelegítő ugrások után, 2 kísérleti lehetőségből a legjobb teljesítmény egyenkénti mérése, ugrósáv illetve elugró-deszka és az utolsó nyom (sarok) közötti távolság 1 cm-es pontossággal. Dinamikus dobóerő (7-8. évfolyam) kétkezes labdadobás hátra, fej fölött tömött labdával – bemelegítő dobások után 3 kísérleti lehetőségből a legjobbat vesszük figyelembe – 3 kg-os tömött labdával történik a dobás – mérés: a dobóvonaltól a tömött labda becsapódásáig 50 cm-es pontossággal – gerincvédelmi okokból erősíteni kell a tanulókban azt, hogy a kidobás egyenes törzzsel, a lábizom legintenzívebb felhasználásával történjen kislabda hajítás nekifutással – bemelegítő dobás után 3 mért kísérlet, a legnagyobb számít – a dobások 12 dkg-os plastoball labdával történik – mérés: a dobóvonaltól a labda becsapódásáig 50 cm-es pontossággal Sprintfutások – a korosztálynak megfelelő rövid távú futás állórajttal a 3-4-5 próba alapján - 1-6. évfolyam: 60m síkfutás; 2 kísérlet – a jobbik számít - 7-8. évfolyam: 60m síkfutás; 2 kísérlet – a jobbik számít - 100m síkfutás; 1 kísérlet – mérés: stopperórával század másodperc pontossággal – fokozottan kell ügyelni a hirtelen fellépő gyorsulás miatt a bemelegítés és futóiskola jelentőségére Aerob, vagy alap-állóképesség mérése 5-6. évfolyam 600 m síkfutás 7-8. évfolyam 800 m síkfutás – mérés: stopperórával tized másodperc pontossággal 48
1-4. évfolyam 1200 m 5-8. évfolyam 3000 m Az adott távot lehető legrövidebb idő alatt teljesítsék futással.
A próbák elvégzését, az elért teljesítmény értékelését, a pillanatnyi fizikai állapot minősítését, a tanulók egyre aktívabb közreműködésével kell elvégezni. A próbák elvégzését mindig előzze meg általános és speciális bemelegítés! A teljes próbarendszert két héten belül el kell végezni. Meg kell értetni velük, hogy az emberek nem csak különféle - testi biológiai, fiziológiai – adottságokkal születnek, hanem még az egészséges tanulók pillanatnyi fizikai állapota között is igen lényeges az eltérés. El kell érni, hogy ne legyen szégyenérzete senkinek azért, mert jelenleg esetleg gyengébb fizikai állapotban lévők csoportjába tartozik, de tanári segítség mellett igyekezettel, akaraterővel felzárkózhat. Meg kell értetni velük, hogy egyéni képesség szerinti testneveléssel 2-3 év alatt fel tudja számolni a hiányosságait. Minden mérést a testnevelő irányít, ellenőriz. Figyel a balesetveszélyre, a feladatot végzők és a várakozó tanulók tartózkodási helyére. Ebben a munkában segítséget, támogatást kap a többi nevelőtől. A 2014/2015-ös tanévtől bevezetésre kerül a NETFIT felmérés az 5. évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben, mely évről évre megbízható adatokat ad a tanulók fittségi állapotáról központi standardok alapján.
4.17. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 4.17.1. Iskolai egészségnevelési elvei Célok - tevékenységek Az iskolának minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók testi, lelki és szociális fejlődését. Az iskola személyi és tárgyi feltételeivel segítse a helyes szokások kialakítását. A pedagógusok készítsék fel a tanulókat, hogy önálló felnőtt életükben képesek legyenek helyes döntések meghozatalára, egészséges életvitel kialakítására. Empatikus képességgel rendelkezzenek a beteg, a sérült és fogyatékos embertársaik iránt. Ismerjék meg a környezetük egészségkárosító anyagait Az iskolának meg kell ismertetni a tanulókkal a helyes közlekedési szabályokat. Kiemelt figyelmet kell fordítani a dohányzás, alkoholfogyasztás- és kábítószer - használat megelőzésére. A tanulók étkezésében érvényesüljön az egészséges táplálkozás. Arra kell törekednünk, hogy az iskolai büfé kínálata is ezt szolgálja. A napi munkarend és órarend tervezésénél az iskolának gondoskodni kell a tanulók mozgásigényének kielégítéséről: a rendszeres fizikai aktivitás, egyéni mozgásprogram, stressz- és feszültségoldó gyakorlatok alkalmazásával. A gyermekek érett személyiséggé válásának elősegítésére személyközpontú pedagógiai módszereket és a művészetek személyiségfejlesztő hatását (ének, rajz, mesemondás, népi játékok stb.) alkalmazzuk. Fontosnak tartjuk az iskolán belüli bántalmazás megelőzésére konfliktuskezelési technikák elsajátítását. Foglalkozni kell a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, családi életre neveléssel, az AIDS megelőzésével. Számos egyéb téma között figyelmet fordítunk a környezeti, médiatudatossági, fogyasztóvédelmi, balesetvédelmi kérdésekre. Mindebben nagy szerepet játszik a pedagógusok életvitele, személyes példamutatása. A pedagógusok számára is váljon az intézmény egészséges munkahellyé. Az egészségnevelési elvek és célok megvalósítása tanórákon, tanórán kívüli foglalkozásokon, projektnapokon történik 49
4.17.2. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
szemléletformálás egészséges testtartás, mozgás fontossága, mindennapi testmozgás az egészséges életmód értékeinek ismerete az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a barátság a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészség megőrzésében a tanulás és tanulási technikák az idővel való gazdálkodás szerepe szenvedélybetegségek elkerülése a tanulási környezet alakítása (asztalok, székek mérete, megfelelő világítás, ülésrend) a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége. személyes krízishelyzet felismerése és kezelési stratégiák ismerete a rizikóvállalás és hatásai önmagunk és egészségi állapotunk ismerete.
A tevékenységek színterei Tanórai foglalkozások alsó tagozatban: – Testnevelési órák – Magyar nyelv és irodalom – Környezetismeret – Technika – Rajz – Ének-zene felső tagozatban: – osztályfőnöki órák (10 óra egy tanévben) 5. évfolyam: Helyes napirend. Öltözködés Egészsége ételek. A mozgás fontossága. 6. évfolyam: Ember és környezetének kapcsolata 7. évfolyam: Egészséges életmód. Környezettudatosság 8. évfolyam: Testi és hormonális változások – Természetismeret és biológia óra – Technika – Ének-zene – Kémia – Fizika – Testnevelés – Mindennapos testedzés programja Tanórán kívüli foglalkozások napközis foglalkozás szakkörök tanulmányi kirándulások erdei iskola egész napos nevelés-oktatás nyári táborok sportköri foglalkozások sportrendezvények vetélkedők kiállítások diákfórum 50
alapfokú művészetoktatás egészségnap, Föld napja, közlekedési nap
A mindennapos testmozgás – komplex intézményi mozgásprogram testnevelés óra egész napos nevelés-oktatásban napköziben, iskolai sportkörben, Építők Sportkör keretében végzett rendszeres testmozgás gyógytestnevelés órákon. Védőnői munkaterv: (az iskolai munkaterv melléklete) Humánerőforrás Intézményen belüli segítők: szaktanárok, osztálytanítók, osztályfőnökök gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Diákönkormányzatot segítő pedagógus Intézményen kívüli segítők: szülők, SZK élelmezésvezető technikai dolgozók iskolaorvos védőnő fogorvos gyermekjóléti szolgálat nevelési tanácsadó ÁNTSZ Pedagógiai Intézet rendőrség tűzoltóság 4.17.3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és egészségnap/közlekedési nap keretében valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: a testi, lelki, szociális egészség megbecsülésére, megőrzésére való nevelés, az egészséges életvezetésre való felkészítés; a sürgősségi szemlélet kialakítása, a baleset valamint a hirtelen bekövetkező egészségkárosodás alapszintű ellátásának elsajátítása; saját kompetenciájuk ismeretében a tanulók hatékonyan tudjanak és merjenek segíteni embertársaiknak. megalapozni a felelősségteljes és szabálykövető magatartás kialakulását. A tanulók: ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat; ismerjék fel a vészhelyzeteket; tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; 51
sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:
Alsó tagozatban magyar, környezetismeret, testnevelés és erkölcstan órákon valósul meg az életkori sajátosságokhoz igazodva.
Az 5-8. évfolyamban az osztályfőnöki tanórákon feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele az ötödik – nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.
a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY Biológia
ELSŐSEGÉLY–NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés Kémia - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés Fizika - égési sérülések - forrázás Testnevelés - mozgással összefüggő sérülések Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: Évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással illetve a helyes közlekedési kultúra kialakításával foglalkozó projektnap (egészségnap, közlekedési nap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára, melynek keretében elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, vagy az iskolai védőnő, illetve ÁNTSZ közreműködésével. 4.17.4. Komplex intézményi mozgásprogram Cél: Az egészséges életmódra nevelés, a rendszeres sport és mozgás beillesztése a mindennapokba Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban köznevelési törvény) 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg. Egész napos nevelés-oktatás Az egész napos nevelés-oktatás keretében a szabad foglalkozásokat játék, mozgás tölti ki az udvaron (időjárás függvénye). Napközis foglalkozás keretében napi szinten játékos foglalkozást biztosítunk lehetőség szerint a szabadban.
52
Építők Spotkör A beremendi Építők Spotkör és az iskola szoros kapcsolata abból adódik, hogy a csapat- és egyéni sportágakban az iskola tanulói is sportolnak. (asztalitenisz, labdarúgás, cselgáncs, atlétika) Erdei iskola Az erdei iskolát a mindenkori 5. évfolyam számára szervezzük az intézmény éves tervébe illesztve. Központi szerepet kap benne a mozgás, túrázás, a környezet védelme. Tanórák Az osztályfőnöki, biológia és természetismeret órák tantervében, tanmeneteiben mindegyik évfolyamon szerepel az egészséges életmód témakör, annak jótékony hatása a szervezetre, a személyiségre. Nem csak a mozgás jelenti az egészséges életmódot, hanem a helyes táplálkozás, és a káros szenvedélyek elleni küzdelem és helyes testápolás, a stressz kezelése. Életmód programok szeptember: tájékozódási futás október: falufutás, egészségnap, táncház november: házi bajnokságok – labdarúgás, kosárlabda, táncház december: Mikulás napi sportdélután január: Havas sportok:hóemberépítő verseny, szánkózás stb. (osztályprogram) február: házi tornaverseny március: házi mezei futóverseny, táncház április: tavaszi testnevelés tantárgyteszt, táncház május: Kihívás napja, falusi gyereknap június: Közlekedési nap, osztálykirándulás, táncház, Nyári napközis tábor A komplex intézményi mozgásprogram adott tanévre aktualizált feladatait az éves munkaterv és a DÖK eseménynaptár tartalmazza. 4.17.5. Az iskola környezeti nevelési elvei Alapelvek, jövőkép Az ember környezetéhez hozzá tartozik mind a természetes, mind az épített és a társadalmi környezet. Ezért a környezeti nevelés olyan személyiségformálást jelent, melynek során az ember felismeri a természeti, társadalmi, gazdasági jelenségek kölcsönös voltát, helyét és szerepét e környezeti rendszerben. Kialakítja az emberekben az új környezettel kapcsolatos magatartási és életviteli mintákat, melynek során a társadalom környezetért felelős személyiségeivé válnak. Ennek céljából fontos biztosítani mindenki számára azt a lehetőséget, hogy elsajátíthassa a környezet megvédéséhez szükséges tudást, készséget, értékrendszert, pozitív érzelmi hozzáállást, elkötelezettséget. A cél olyan emberek nevelése, akik a természetes és a társadalmi környezet szépségeire nyitottak, ezeket tudják értékelni, majd a természettel harmonikusan tudnak együtt élni, életvitelüket harmonikusan tudják vezetni. A nevelésnek a valóságos életben kell gyökereznie. A problémák egyedül nem megoldhatók, ezért a környezeti nevelés fontos célja az együttműködésre nevelés, egymásra való odafigyelés, az egymás iránti szeretet kialakítása, a társadalomba való beilleszkedés képességének kifejlesztése. A jövő problémái sok esetben még előreláthatatlanok, ezért fontos feladata a környezeti nevelésnek a kreativitás fejlesztése. Konkrét célok és feladatok A gyerekekben hajlandóságot ébreszteni az aktív részvételre, kialakítani a tenni akarást a problémák megoldására, kifejleszteni az eredményes konfliktuskezelés cselekvő képességét, aktivitást és jó együttműködést. Érzékennyé tenni a gyerekeket a harmonikus környezet szépségének befogadására, élvezetére. 53
Segíteni a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel kialakítását, lehetővé tenni a természet teljességének, osztatlan egységének megérzését, az ehhez kötődő pozitív emóciók meglétét, a környezetérzékenység javulását. Megvalósítani a helyes döntések meghozatalához szükséges ismeretek átadását, a magatartások, viszonyulások, értékrend, pozitív jövőkép és környezeti etika kialakulásához nélkülözhetetlen élményhelyzetek biztosítását. Lehetővé tenni a problémák, jelentségek sokoldalú megközelítésének, látásmódjának kialakítását. Felkészíteni a gyerekeket arra, hogy ha lehetőségük van választani, dönteni, akkor a környezetkímélő termékeket, technológiákat részesítsék előnyben. Kialakítani a gyerekekben a károsodásokat megelőző gondolkodást, megismertetni a gyerekekkel a takarékos és mértékletes életvitel lehetőségeit. A környezeti nevelés beépítése a természettudományokon kívüli tantárgyakba (technika és életvitel, történelem, erkölcstan, művészeti tárgyak), ez lehetővé teszi, hogy az összetett és bonyolult környezeti jelenségeket. Folyamatokat könnyebben megértsük több tudomány eredményeinek felhasználásával, a sokoldalú megközelítéssel. A valóságos természeti és humán környezet megtapasztalását biztosító programok: erdei iskola, jeles napok megünneplése, a környezetismeret és természetismeret tantárgy keretében. A gyermekek környezetóvó, javító tevékenységének motiválására a különböző természetvédelmi szervezetek által meghirdetett versenyekben, pályázatokban való részvétel. A fenntarthatóság érdekében szelektív hulladékgyűjtés, a hulladékképződés megelőzésére ill. alacsony szinten tartására hulladékgyűjtési akciók szervezése. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórai keretek (Lásd Helyi tanterv tantárgyi tartalmai) Nem hagyományos tanórai foglalkozások Erdei iskola Tanulmányi kirándulások Nem tanteremben tartott órák (vízpart, erdő, gazdasági udvar stb.) Projekt-napok Tanórán kívüli lehetőség szakkör gyűjtőmunka vetélkedő kirándulás, túra állatkert, terrárium hulladékgyűjtés környezetvédelmi akciókon való részvétel (játszóterek, parkok gondozása) kiállítás készítése, megtekintése Taneszközök Tankönyvek, nyomtatott és elektronikus anyagok Térképek, táblák, iránytűk, nagyító, mikroszkóp, modellek. Az iskolai környezet javulását szolgáló célok és feladatok Településünkön határátkelőhely van, ezért nagy az átmenő forgalom. Fokozottan kell ügyelni a kerékpárral és gyalogosan közlekedő gyerekekre. A közlekedési ismeretek tanítás kiemelt feladat minden évfolyamon. Szelektív hulladékgyűjtés az iskolában Előadás környezetszennyező, egészségkárosító anyagokról. Szünetekben fokozottabb szellőztetés Évente hulladékgyűjtés 54
A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása Az intézményi pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat képviselője elfogadásra javasolta. Beremend, 2015. március 23.
……………………………………………………………………
diákönkormányzat képviselője
Az intézményi pedagógiai programot az iskolai szülői munkaközösség elfogadásra javasolta. Beremend, 2015. március 23.
……………………………………………………………………
Szülői Közösség képviselője
A pedagógiai programot a nevelőtestület nevelési értekezleten elfogadta. Beremend, 2015. március 23.
……………………………………………………………………
nevelőtestület megbízottja
Az intézmény pedagógiai programját az igazgató jóváhagyta Beremend, 2015. március 23.
……………………………………………………………………
igazgató
55
