BU D A PESTIAN SKY
II. rocník
2. císlo
APRÍL 1997
Vzácna návsteva v sídle samosprávy Vysoky komisár Organizácie pre bezpecnost’ a spoluprácu v Európe (OBSE) pre národnostné mensiny Max van dér Stoel nedávno zavítal do sídia Slovenskej samosprávy Budapesti, aby si vypocul mienku predstaviteTov slovenskych organizáeií o problémoch tunajsích Slovákov, najmá o úplnom nedostatku vlastnych skől a kultúrnych ustanovizní, o rozhlasovom a televíznom vysielaní, ako aj o znacne obmedzenych právach národnostnych samospráv v MacTarsku. Rokovania sa zúcastnili predseda Celoslálnej slovenskej samosprávy Michal
Ako v tomto roku Z piáim cinnosti nasej samoprávy Ponadaním tradicnyeh akcií a udrziavaním sirokej spolupráce s cTalsími organizáciami a institúciami Slovenská samospráva Budapesti - ako to vyply va z plánu jej cinnosti a rozpoctu - chce i v tomto roku vsestranne mobilizovat’ príslusníkov slovenskej národnosti v hlavnom meste. Plán pocíta o.i. s cTalsím vydávaním casopisu Budapestiansky Slovák ako dvojmesacníka, so zalozením Slovenského domu a s pestovaním slovenskych národnych a kultúrnych tradícií, ako aj s podporou národnostnych táborov, krúzkov, stipendistov a pod. Novinkou bude usporiadanie okrúhleho stola vedeckych prácovníkov a bádatel’ov v súvislosti s pripravovanym systematickym vyskumom slovenského zivlu v Budapesti, ktory by mai zahrnút' historické, kultúrne, os vetővé a iné aspekty zivota budapestianskych Slovákov v dávnejsej i nedávnej minulosli a súcasnosti.
Mata, predsednícka Slovenskej samosprá vy hlavného mesta Zuzana Hollósyová a predseda Zdruzenia slovenskych spisovatel’ov a umelcov v MacTarsku Iinrich Fuhl. Predseda CSS M. Mata okrem iného konstatoval potrebu rokovaní na tejto úrovni. Odporúcania vysokého komisára, povedal, sa odrázajú aj na dvojnásobnom zvysení dotácií na cinnost’ miestnych mensinovych samospráv na tento rok, ale aj pokiaT ide obsah inych zákonov a ustanovení. V súvislosti s právomocou samospráv predsednícka SSB Z.Hollósyová pripoine-
nula vzácnemu host’ovi otázku host’ujúcich uciteTov, ktorych financovanie miestnymx samosprávami spősobuje urcité napatie, kecTze prostriedky by malo vyclenit’ príslusné ministcrstvo. PokiaT ide o vysielanie macTarského rozhlasu a televízie, predsednícka SSB uviedla, ze v tomto smere nedoslo k ziadnemu pokroku a ze slovenskí poslucháci prichádzajú o svoje relácie v dősledku inych vysielaní. Max van dér Stoel prisTúbil predstaviteTom nasich organizácií, ze tieto a dalsie problémy bude aj nacTalej tlmocit’ vládam MacTarska a Slovenska.
Co nového na odbore slovenciny? V
Zhováramé sa s dr. Máriou Zilákovou Áká je súcasná situácia v súvis losti s prijímunim posluchácov slovenciny a oké sú podmienky stú dió na tomto odbore? Túto otázku sttie polozili odbornej asistentke Katedry slavistiky Vniverzity LEötvösa v Budapesti dr. Márti Zilákpvej. V poslednyeh rokoch prichádza na odbor slovenciny najviac prihlások. Mozno povedat’, ze táto tendencia sa prejavuje odvtedy, ako je moznost’ prihlásit’ sa na jeden jediny odbor. Uz dávnejsie nepodmienujeme prijatie maturitou na slovenskom gymnáziu, stací, ak kandidat ovláda jazyk aspon na prijateTnej úrovni.
Ako sú absolventi strednych skől pripravení na univerzitné stúdium?
Kolegovia na univerzite sa casto st azujú, ze clnesná generácia studcntov je vychovaná takpovediac televíziou a nie knihami.To záró ven znamená, ze jej vseobecná vzdelanost’ nie je na ziadúcej úrovni. Ani nasi studenti sa nevymykajú z tejto tendencie a preto je mozné, ze niekedy byvajú trochu prekvapení, ked’ sa prídu informovat’ o prijímacích skúskach a pritom zist’ujú, ze nestací len to, co získali na strednej skole.
Povedali ste, ze sem prichádzajú aj takí studenti, ktorí síce neskoncili slovenské gymnázium, ale ovládajú slovencinu. Sú pripravení tak ako ti, ktorí prichádzajú zo spomínanych gymnázií? Vácsinou sú to nasi tunajsí ziaci, ktorí si slovencinu osvojili na základnej
2
A}>ríl JW7
skole, napríklad ako cudzí jazyk.To, nakoFko sú pripravení na stúdium, závisí od ich osobnych schopností. Mőzu byt’ z dobrého mad’arského gymnázia a ak je ich vseobecná vzdelanostná úroven dostatocne vysoká, jazykové nedostatky sa podarí preklenút’ vermi rychlo. Problémy nám skór pősobia studenti zo Slovenska, kde systém vyucby a poziadaviek je úplne íny.
Spoznáte na posluchácoch tenío problém? Písomné práce vsetd odovzdávajú nepodpísané, iba ocíslované. Ak nie inak, o pővode kandidáta sa dozvieme najskőr podfa sposobu koncipovania. Niektorí zo Slovenska totiz písu az prílis kvetnato.
Ako sa studenti dokázu prispősobit’poziadavkám univerzitnej vyucby? Ktorí chcú, ti sa prispősobia. Niekedy totiz pősobí vermi cudne, ze vo chvíli, ked’ sú pred prijímackami, vsetci by chceli uspiet’. A ked’ sa tak stane, niektorí jednoducho nechcú vziat’ na vedomie poziadavky na nich kladené.
Z á ja zd n a S lo v e n s k o , 18—21. jú la 1997. Slovenska samospráva Budapesti organizuje zájazd na ú/.emie nasich predkov. 'lato cesfa védje cez Povazie az na Oravu. Trasa záiazdu: deii: Budapest’-Komárno Piestany Beckov Bískupice Irénéin den: Trencin Martin Térchová deÖ: Térchová Doluy Kubín Oravsky Podzámok Zuherec Térchová deú: Térchová Ruzomberok ikmská Bystrica Zvolen Budapest’ Doorava: autobusom Obvlovanie: 1. dcn: Trencíu, 3-4 poslefovc izby 2-3. dcö: Térchová, 3-4 posteFové izby Strava: 1. deő: Vecera 2-3. dcn; Ranajky, obed, vccera 4. dcn: Ranajky + sludeny balícek na cestu honiatok:
1300 SK
Prihlásít’ sa mözcte so zaplatentm poplatku do 26. 05. 1997. na adrése Slovcnskej samosprávy: Budapest’. 1054 Akadémia utca I.
Aká je miera fluktuácie? Pokial’ viem, do prvého rocníka prijali asi dvadsat’ studentov. KoVkí vytrvajú az do stvrtého alebo piateho rocníka ? Nie je povinné dokoncit’ stúdium za styri alebo pát’ rokov. Obycajne ti, ktorí to myslia váznejsie, si zoberú odbor navyse. Niektoré studentky sa vydajú, stanú sa matkami a az potom skladajú státnice. Spravidla kazdy napokon ukoncí svoj odbor, ibaze s urcitym casovym odstupom. Aj z tohoto hl’adiska je mozno menej posluchácov vo vyssích rocníkoch. Nikomu totiz nemözeme zabránit’, aby nastúpil do práce a stúdium dokoncil v príhodnejsom case.
Spomínali ste, ze problém vidíte zvacsa v tóm, ze poslucháci niekedy nedosahujú úroven základného vzdelania. Aké nedostatky sú pokial’ide o literatúru? Studenti málo cítajú, alebo nejdú do hlbky. Neprejavujú záujern o svetovú literatúru a jej vzt’ah k slovenskej literatúre. Nedokázu sa prispösobit’ k poziadavke samostatne pracovat’. Mnohí nie sú na to ani ochotní.
Ako prispieva univerzita k posilnovaniu národnostného povedomia? Napriek tomu, ze nie sme slovakistická, ale slavistická katedra, ako prví sme povinne zaclenili do ucebnych osnov dva predmety súvisiace s národnostnou tematikou: jednak kultúru slovenskej mensiny v Mad’arsku, ktory príklad nasledovali aj na odbore bulharciny a srbochorvátciny, jednak dialektológiu, kde sa okrem slovenskych dialektov vyucujú aj základné poznatky o slovenskych náreciach v Mad’ar-sku.Tradicná kultúra a nárecové poznatky sú faktory, ktoré napomáhajú vytváranie vedomia kontinuity nasej mensinovej slovenskej kultúry. Sama som viedla speciálne tematické semináre, napríklad Slovenské písomníctvo v Mad’arsku. Vychádzali sme zo situácie 18. storocia, ked’ sa este do starsej literatúry zarad’ovali aj diela spisovaterov, ktorí úcinkovali v nasich slovenskych obciach.
Ako sa poslucháci zupájajú do vedeckych vyskumov, prípadne do letnych akcií? Kazdorocne sa zúcastnia národopisnych táborov. Je to základny vyskum v teréne, v prostredí starsích generácií society daného regiónu. Dvakrát sme sa zúcastnili sút’aze na vedecké práce. V celostátnej sút’azi v Szombathelyi nasa posluchácka Maja Gancárová získala za svoju prácu o .1. C. Hronskom tretiu cenu. Vlani Silvia Farkasová získala druhú cenu za svoju folkloristickú komparatistickú prácu ο P. Dobsinskom a E. Bcnedekovi. V poslednom case nasi poslucháci, prejavujúci umelecké vlohy, vystupujú napríklad aj na recitacnych sút’aziach.
Do akej miery mözeme hovorit’ o studentskom spolocenskom iivote na odbore slovenského jazyka a literatúry? Povedala by som, ze to nie je charakteristické prc filozofickú fakultu, skör pre vysokoskolské internáty. Inak vsak zvykncm e usporadúvat’ spolocné vecierky studentov a profesorov. Predtym sa takcto “ slavistické” vecierky konali castejsie, niekedy to bol aj celotyzdenny program. V súcasnosti sú to lakzvanc Slovanské Vianoce, ktorymi sa, myslím, odlisujeme od ostatnych katedier.Studenti vermi obl’ubujú túto tradíciu a zelajú si jej pokracovanie. Ostatné katedry nám závidia, ze mámé studentov, ktorych mözeme angazovat’ v tomto smere. A je to skutocne nasa spolocná zálezitost’, pripravuje sa nielen program, ale aj tradicné vianocné pecivo a vselijaké atrakcie, ktoré patria do okruhu vianocnych zvykov danych slovanskych národov.
Co by ste radili ziakom, ktorí sa v tomto roku chcú prihlásít’ na slovencinu? Aby sa v ziadnom prípade nestalo ak sa ich spytame na známeho sloven ského spisovatel’a a na to, co od neho cítali - ze odpovedia, ze to videli vo filmé. Zhovárala sa Kata rína I lollásyová
3
Kazdy stvrtok do klubu Neziada sa vám obcas vycestovat’ do krajiny svojich predkov, za vyhodnú cenu sa pozriet’ 11a Oravu a na Povazie a spoznat' aj iné prírodué krásy a kultúrne pamiatky Slovenska? Ak áno, Klub slovenskyeh dőchodcov pri budapestianskej slovenskej samosprávc Vám podáva pomocnú ruku. A nielen pokiaF ide o zájazdy na Slovensko. Ako nás informoval predseda KSD Ladislav Petro, clenovia tejto nasej novopecenej ustanovizne nedávno navstívili Sarvas a stretli sa s tamojsími Slovákmi a predstaviteFmi slovenskej samosprávy. Zaujímavou akciou bolo stretnutie s umelcami slovenského póvodu - spevákini Jurajom Melisom, 1itdislavom Tóthom, J. Kukelyovou a hereckou Zuzanou Durkovicovou, mená ktorych sú známe nielen v Madarsku. Rste v júni sa má konat’ beseda s tunajsími slovenskymi spisovatel'mi a cTalsie zaujímavé podujatia, vrátane premietania filmov. nácviku Fudovyeh piesní a pod. Jednotlivé programy sa konajú vzdy vo stvrtok od 14 do 16 hodiny. zatiaf vácsinou na pödc Slovcnskcho institútu v Budapesti, (ul. Rákóezi 15) a ked'ze klub vznikol len pomerne nedávno, este neiná-okrem kancelárie v sídle budapestianskej samosprávy - vlastné priestory. Dúfajme, ze v blízkej budúenosti sa tento zámer stane skutocnost’ou.
Plán cinnosti KSD na najblizsie obdobie: 8.5. Fiimové predstavenle, pripomienka Dna matiek 15.5. Vystava nasich vylvamych umelcov
Opustili nase rady Vo veku 73 rokov náhle odisiel byvaly pracovník DZSM Ján Balko. Rodák zo Slovenského Komlósa, verejne cinny uz od r. 1945.Po absolvovaní vojenskcj akadémie nastúpil dráhu döstojníka z povolania, avsak po revolúcii r. 1956 odmietol slúzit’ v tejto funkcii novému rezimu. V rokoch 1959- 1966 pracoval ako séfredaktor Eudovych novín, avsak z politickych dővodov musel toto miesto opustit'.Do odehodu na döchodok niekofko rokov praeoval v aparáte DZSM.V Jánovi Balkovi stráeame úprimncho priatela. éloveka. ktory miloval zivot a neslráeal vieru v i'udí.
a
■
■
Po t’azkej nemoci zomrel vo veku 45 rokov Zoltán Villányi, pővodnym povolaním uciter, neskör pracovník Cs. kultúrneho a informacného strediska v Budapesti a napokon referent Samostatného národnostného oddelenia Ministerstva vzdelávania. Cest’ ich pamiatke!
Klubová cinnost’ zatial’ prebieha v priestoroch Slovenského Institútu 23-26.5 Vylet na Oravu ---------------------------------------29.5. Beseda o zájazde 5.6. Nácvik rudovych piesní 14.6. Vylet do Santova a Miynkov 19.6. Premietanie fllmu Tisícrocná veela 26.6. Stretnutie so siov. spisovatel’mi zijűcimi v Mad’arsku 3.7. Spomienková slávnost’ sv. Cyriia a Metoda. 10.7. Premietanie filmu Juzná posta. 18-21.7. Vylet Povazím na Oravu 31.7. Bilancia prvcho poiroka pri bielom stole. August: Letné prázdniny
Od Trnavy po Kosice V polovici apríla vyvrcholila séria podujatí, v rámci ktorych sa v Slovenskom institúte Budapesti predstavil Trenciansky kraj. Tomu predchádzali podobné predstavenia Nitry, Kosíc, Trnavy, Piest’an, ako aj Oravského kraja, na ktorych vystúpili vedúci cinitelia tychto miest a oblastí, vrátane hospodárskych znalcov a obchodníkov. V budúcnosti by mai ukázat’ budapestianskej verejnosti svoju súcasnú i minulú tvár Spissky kraj.
Medzinárodná prehliadka ucebníc a odbornej literatúry Pod tymto názvom Národné vydavatel’stvo so sídlom v Budapesti usporiadalo koncom apríla 4. medzinárodny knizny festival za úcasti dvadsiatich vydavatel'ov z desiatich stredoeurópskych krajín a Cíny. Medzi vystavovatel’mi budú aj zástupcovia viacerych mad’arskych vydavatel’skych podnikov a informacnych agentúr. Ciel’om tohoto podujatia je vytvorenie spolupráce na poli rozvoja a distribúcie ucebníc a upevnenie partnerskych vzt’ahov v znamení integrácie európskych krajín.
4
AprfI 1997
V krest'amkom a slovemkom duchu Za pomerne krátky cas svojej existencie Krest’ansky spolok Slovákov v Mad’arsku má za sebou bohatú a pestrú skálu cinnosti. Na svojom nedávnom válnom zhrom azdení v Mlynkoch (Pilisszentkereszt) bilancoval svoje minulorocné pósobenie.
mad’arsky kolega, arcibiskup István Seregély, vtedy poverili dőstojného otca Pavla Zat’ka duchovnou správou tunajsích slovenskych katolíkov, zijúcich v 40 obciach Mad'arska obyvanych Slovákmi. Misia je v kazdej z tychto obcí a v jedncj z nich sa
l \ l ·
3
£' *
%
M
* «:
> *
Pred nedávnom oslávila svoje vyznamné jubileum poslankyna SSB a predsednícka Krest’anského spolku Slovákov v MacTarsku Ildika Rizikó vá, redaktorka l'.u dovych novín a v poslednych rokoch zodpovedná redaktorka casopisu C'csla. pravda a zivol. zberalel'ka folklőru svojho rodncho podpilísskeho kraja. ktory ju inspiroval k jej Iilerárnym piacain. ❖ ❖ ❖ V uplynulom éase sme si pripomcnuli 60. narodeniny predsedu kultúrncho vyboru SSB, podprcdsedu slovenskej samosprávy XII. obvodu ako aj podprcd sedu ZSSUM Miehala llrivnáka. byvalého ucitcra, praeovníka DZSM. redaklora a krátky cas zástupcu séfredaktora F.udovyeh novín. autóra nickoFkych poviedkovych kníh. organizátora kultúrncho a literárneho zivota nasich krajanov.
Úcastníci 1. biblického tábora v Budapesti Za pamálnú akciu je mozno oznacif zalozenie Slovenskej katolíckej misie este v septembri 1995 v Budapesti. Arcibiskup Mons. Ján Sokol a jeho
Z periel l’udovej poczie
V Hud’íne pri zámku V Bucríne prí zámku slavajú kaplonku. stavajú. stavajú, ze samích paholkú | ·:
ii
íí
j|
Λ ícho .lozíka na samí vrch dali. ahi z iíeho peknú vczu vyslavali Dosla ta Herminka, klekla na kolenká: Daj mi. bozc.teho. co jc veza z űcho ! V podturí Herminy Grenlkovej (1902)
v nedel'u slúzi omsa v slovenskom jazyku. Na dal som m ieste treba spomenút’ najmá rdzne strelnulia a pútnické zájazdy, ako aj biblické lábory, ktorych cielom je posilnenie vo viere a komunikácia v materinskom jazyku. Pri prílezitosti 300. vyrocia pnchodu slovenskych osadníkov do Sáré, KSSM uskutocnil vyrocny zájazd do lejtő obee, kde predsednícka spolku Ildika 1 uziková odovzdala památnú tabul’u so slovenskym nápisom riadilel'ovi tamojsej cirkevnej skoly a slávnostnú omsu celebroval P. Zal’ko. Nezabudnuteínym zázitkom pre vsetkych 63 úcastníkov - clenov KSSM bol istc pútnicky zájazd do Talianska, Portugalska, Spaniclska a l'rancúzska, kde navstívili také památné miesta ako balima a Lurdy. Na d’alsom zájazde do juhoslovenského Mcdzugoria sa zúcastnili krízovej cesty na vrch Krizevac. V tomto roku spolok uskutocní okrem inych akcií dalsí, v poradí uz tretí biblicky tábor, a to v Banskej Stiavnici v dnoch 30.6.-5.7. V máji a oklóbn
Slovenská cvanjelická cirkcv a.v. v 1.utherovom donié v Budapesti (Rákócziho ul. c. 57) Vas srdecne pozyva na slovenskú bohosluzbu, ktorá sa koná kazdú nedefu o 9. hodine.
podnikne pútnické zájazdy na Slovcnsko a do Jasnej Gory a Censtochovcj v Pol’sku, pri prílezitosti osláv 20. augusta uz tretí ráz svátostetanskú procesiu a v decembri slretnutie s veriacimi Zemplínskej a Borsodskej zupy. Krest’ansky spolok chce dosiahnut’, aby jeho clenovia - bez ohladu na svoj pocet a matcriálne moznosli boli co najaklívnejsí a aby pri kazdej prílezitosti preukazovali svoju krest’anskú i slovenskú príslusnost’.
Λ|>rii 1997
N
a
j v
a
c
s í
t e
c
h
n
i k
svo je j doby Slováci uz zili v CSR a este stále museli νεΓηιί tvrdo bojovat’, ak eheeli inat’ svoju vysokú skolu technickú.Tento boj trval celych 18 rokov. V jeho poslednej etape na cele vyboru pre zalozenie Slovenskej techniky stál Jur Hronec - neskőr prvy rektor tejto skoly. Prvá imatrikulácia studentov bola v Turcianskom Martiné. V imatrikulacnej reci rektora odznela i pasáz o prof. Aurelovi Skxlolovi (1859-1942) - Slovákovi zijúcom vtedy v Zürichu, nositel’ovi medaily Jamesa Watta, (co je viac ako Nobelova cena). Jur Hronec vtedy povedal: “...ing. A. Stodola je pychou inzinierstva celého sveta a íny, Slováci, mőzeme byt’ hrdí na neho...Vy, ako budúci slovenskí inzinieri, musíte si toto menő dobre zapamátat’... jeho práce navzdy zostanú pamiatkou geniálneho a praeovitého inziniera... Vidíte, ze i taky maly národ, ako sme my, mőze tvorit’ históriu svetovej kultúry a pokroku.” Medailu J. Watta udelila Stodolovi Britská král’ovská spolocnost’ r. 1940 a toto jc znenie sprievodného listu: „Aurél Stodola - najvacsí techniksvojej doby.
Vel’avázeny páti profesor Stodola, Jeho velicenstvo král' Juraj TV. vyznamenáva Vás, Exelencia, zlatou medailou Jamesa Watta.
A. Stodola, genlálny technik a licitéi’ geniálneho vedea A. Einsteina Nositeíom tejto medaily stávate sa Vy, kym zijete, ako najvacsí technik nasej doby.
Vytvorili ste vedu o paniej a plytiovej turbíne práve tak, ako o odstredivom kompresore, co je jedinecny cin v dejinácli strojného inzinierstva. ’’ A este krátky dóplnok k zivotu a dielu násho vefkého vedea. Najgeniálnejsí vedec poslednych dvoch storocí je vo vedomí verejnosti Albert Einstein, inak ziak Aurela Stodolu. KecT mai Stodola 80 rokov, Einstein napísal nasledovné uznanie: “KecF do rúk beriem pero, aby som napísal niekol’ko slov o profesorovi Stodolovi, o majstrovi techniky, o jeinnom a pritom pevnom muzovi, cítim. ze moje vyjadrovacie schopnosti sú prílis obmedzené, aby som sa k takému cloveku zachoval tak, ako si to zasluhuje...” Ked" Aurél stodola umrel, hned si ho chceli privlastnit’ az tri národy. Existujú vsak vsetky dokumenty o jeho slovenskom pővode i o tóm. ze sa vzdy povazoval za Slováka. Napokon svoj vecny sen sníva vo svojom rodisku, na cintoríne v Liptovskom Mikulási - casti Vrbica, kain boli v máji roku 1989 prevezené z Zürichu jeho telesné pozostatky. Gregor Papucek
Slovenské knihy v centre mesta
Z kroniky SSB
Takmer v samom centre Budapesti (ul. Molnár 11.) sa nachádza stánok kultúry, ktorého prít’azlivost’ urcuje uz samotny názov: Celostátna cudzojazycná kniznica (Országos Idegennyelvű Könyvtár), predtym Kniznica svetovej literatúry M. Gorkého. Záujemca si v nej mőze vyberat’ zo stvrt’ milióna zvázkov, ktoré, ako to uz napovedá názov ustanovizne, sú z. prevaznej casti v inych jazykoch, néz v inadarcine. To znamená. ze okrem anglictiny, francúzstiny, ncmciny a daisíeh svetovych jazykov, je na regáloch v hojnom poete aj literatúra, v prvom rade beletria v jazykoch susednych krajín, teda aj v slovencine. V slovcnskych fondoch sa nachádza niekol’ko tisre zvázkov krásnej. vedeckej a incj literatúry, o prírastky ktorej sa starajú osobitnr slovenskí referenti. Záujemci o slovencinu a slovenskú kultúru tu nájdu dostatocny zdroj materiálu pre svoju vedeekú prácu, alebo hoci len pre ukojenie svojho citaterského záujmu. Klasickí i súcasní slovenskí spisovatelia sú tu primerane zastúpení, dokonca aj svojimi pocetnymi prekladmi do macTarciny. V citárni, ktorú vyuzívajú najmá poslucháci vysokych skől, sú k dispozícii rőzne prírucky (slovmky, encyklopédie a pod.). ako aj literárne casopisy z MacTarska i z ostatného sveta, vrátane Slovenska. Kniznica udrziava vymenné styky s Národnou kniznicou v Martiné a s Univerzitnou kniznicou v Bratislave.
• Slovenska samospráva usporiadala 8. februára 1. fasiangovy ples s liojnou úcast’ou budapesüanskych Slovákov. • 24. februára vedenie Celostátnej slovenskej samosprávy a SSB rokovali o otázkach slovenskej skoly v Budapesti. • Zástupcovia slovenskych civilnych organizácií a klubov rokovali v sídle SSB ocinnosti novozalozeného Klubu döchodcov, za predsedu ktorého zvolili L.Petra. • Zaciatkom rnarca predslavitclia mensinovych samospráv hlavného mesta vrátane SSB, posúdüi najaktuálnejsie otázky spolocného záujmu. • Clenovia SSB sa v prvych troch mesiacoch róka zúcastnili doskolbvania v záujme metodickcj pomoci v sainosprávnej administratíve, ktoré usporiadala samospráva hlavného mesta. • V dősledku zrusenia slovenskej vyucby v Kerepesi kniznicny fond tamojsej skoly presiel do správy SSB. • Vedenie SSB rokovalo na skolskom vybore samosprávy hlavného mesta o problematike slovenskej skoly (11.3.) • Na pozvanie vel’vyslankyne Slovenskej republiky Evy Mitrovej predstavitelia SSB spolu s d’alsími predstavitermi slovenskych civilnych organizácií sa 13.3. zúcastnili pracovného obeda na pőde vel’vyslanectva. • SSB usporiadala v mard zasadanie pri prílezitosti 1. vyrocia zalozenia slovenskej samosprávy hlavného mesta. • Podpredseda SSB G. Papucek rokoval s profesorom Univerzity Petra Pázmáúa v Pilísskej Cabe dr. Jánom Selmeczym o situácii vyucby slovenskych knazov. , • Vedenie budapestianskeho Klubu priaznivcov Slovenského Komlósa na svojom zasadaní v sídle SSB schválilo tohorocny plán cinnosti.
(k)
6
AprlI 1997
Nasa literatúra? „Trosku divny nadpis” - mohol by niekto povedat'. „Nasa literatúra” - vari este nieco laké existuje? VecT stací sa len pozriet’ do nasich jedinych státom dotovanych Ludovych novín, aby sme sa presvedcili, ze tani o nasej národnostnej literatúre ani nechyrovat’. Kde sú tie casy, kecT kazdá „sedmicka” (7 str.) bola zaplnená nasimi príspevkami! KecT v kazdom císle Ludovych novín osobitne pre nasu mládez vychádzala obFúbená „Esemelka” (SML: Skola milovníkov literatúry) aj celá kopa básniciek od nasich skolákov! Λ kde sú ti skoláci, co tie bás nicky toho casu písali? Odpoved’ na tieto otázky nájdeme v Balade o dámach zaslych cias majstra Villona v podobe poetickej otázky: ale kde je vlanajsí sneh?” Je to odpoved’ baladická. Paradoxom tejto situácie je, ze slovenská národnostná literatúra u nás zaniká práve dnes, “ v st’astnej dobé demokracie”, ked’ by vlastne mala prekvitat’. Kde sú príciny tohoto zanikania? Urcite nie tam, kde
vlanajsí sneh.Tie sú tu, v nasej kazdodennej. nemilosrdne tvrdej realite. Ziakov túziacich po básnach vychovávajú skoly.Tie by sme este mali. Ale ziakov tú zia cich po slovenskych básnach vychovávajú slovenské skoly, a také cudo - v tóm pravom zmysle slova - tu dneska neexistuje. A na betóne tráva nerastie. Aj preto sú pozoruhodné podnety pána ucitefa Pavlíka, ktory sa uz dlhsí cas pokúsa v „nasej” budapestianskej skole vydávat’ slovensky skolsky casopis Studentské pero. V skole, v ktorej konverzacnym jazykom ziakov - a s malou vynimkou aj ucitefov - je macfarcina! Zat’al sekerou do tvrdého kláta. Len aby rnu neostala v tóm kláte zaseknutá! A v poslednej dobé sme v tomto casopise nasli aj básnicky. (Práve kvőli nini bol zaciatkom 80-tych rokov v tejto skole zalozeny skolsky casopis Plamienok. Predovsetkym kvoli nim.) Básnami prispieva dofiho od zaciatku Zlatko Papucek, a najnovsie aj Melinda
Melinda Petróciová
Luciferko Luciferko, dobre hl’ad’, padá sneh aj inovat’. Hned’ po nöcke, zaránky, nasadnes si na sánky. A uz letí, neborák, dolu z kopca ako drak. Mama kricí za ním, hl’a, na otca sa podobá !
Zlatko Papucek
To je vei ke mesto T ő je vel’ké mesto, vsadé samy dóm ! Kade idem, vsetko páchne benzínom. To je vel’ké mesto, · vsetko samy dym! Pre husty smog ani nos si nevidím.
Petrócziová, Andrea Horehledová a Gabriela Royová. Stáva sa, ze tvrdá kora asfaltu sa vydúva, lebo pod nou slaby hríbik rastie. Div prírody. Aj tu sa deje nieco podobné. Tesíme sa tomu. Básnicky - azda s vynimkou básní Zlatka Papuceka - sú krehké, poznacené znakrni úplnych prvotín. Milucké ako batolialka. Treba ich drzat' za rucicku, aby sa vydali na svoju prvú cestu. Zatojednu z nich predstavíme nasitn citaterom, aj ked" je trosku zimná. Autóiké, Melinde Petrócziovej sa zároven ospravedlnujeme za maié zásahy do jej básnicky, taktiez Andrei Horehled'ovej a Gábrielé Royovej za to, ze sme ich bás nicky nepredstavili. Sú to básnicky prílis „snehové”, nehodia sa nám do jarného císla, ale slubujeme. ze len co napadne prvy sniezik, uverejníme ich. Tak teda, mily citáld, pozri sa, toto je nasa liter atúra. Búd- rád spolu s nami, ze, ako sa zdá, este SME, prejavujeme známky zivota. Gregor Papucek
Zlatko Papucek
Pomsta osípanej Vosiel Janó do krmníka, co v nőm stará svina kvíka, ze ju skolí, potom schuti ze si na nej zamaskrtí Svina bola prefíkaná: prekvapila gazdu Jana. A pozrite, nech sa páci, uz je Janó na pekáci.
Aprít 1997
7
Polstorocie budapestianskej slovenskej skoly (2)
Vo víre krízovyeh rokov Z predoslej éasti vieme, ze skolskym rokom 1959-60 sa skonéila vclmi dölezitá etapa skoly. Ale rok 1960 mőzeme i z iného hFadiska pokládat' za medzník v cinnosti národnostného skolstva, a teda i nasej skoly. Totiz skoly s vyuéovacím jazykom národnostnym - v nasom prípade slovenskym - v skolskom roku
vysvetlením patricnych termínov. Tieto spösoby spravidla stroskotali na tóm. ze uciter tieto termíny nepoznal. Preto najcastejsie sa stávalo, ze ziak vyhfadal patricné vyrazy a tie napi sál na taburu pre ostatnych. O precvicovaní a o kontrolé ani nehovoríme. Hőre uvedené zmeny zaprícinili i existencnú neistotu. Nie div, ved' zrusením uciterského ústavu skola prisla o konkrétny pro gram, i znacné zaskolovacie zázemie, kecTze zanikla i jej celostátna zaskolovaeia funkcia. Kcd'/.c ju/.né oblasti krajiny májú svoje gymnázium v Békésskej Cabe, spociatku ocividne kiesői záujem o nasu skolu. Pozdejsie, kecT sa ustálil i dodnes pösobiaci regionálny systém, i pocet ziakov sa postupne stabilizoval. Z hl'adiska zaskol'ovania najfrekventovanejsie zupy sú i dodnes Pestianska, Komárnanská, Novohradská a BorsodskoZemplínska. Z vácsích vzdialeností dochádzajú hlavne gymnazisti.
Neblahé následky takzvaného automatizmu Na záverecnej skolskej slávnosti v júni 1976 1960-61, údajne na ziadost' rodiéov, sa postupne premenili na tzv. dvojjazycné skoly, v ktorych sa prírodovedné predmety májú vyuéovat' v madarskom. a iba humanitné v materinskom jazyku. Avsak i nadalej si ziaci mali osvojovat' odbornú terminológiu v obidvoch jazykoch. Dővodom mai byl’ argument, ze takymto spösobom sa absolventi tychto skől mőzu Icpsie uplatnit- pocas dalsích stúdií. Dnes uz jasnc vidímc, ze takéto problémy - ak vőbec jestvujú - sa dajú ricsit' jednoducho u/naním hodnöt, klóré predstavuje znalost’ dvoch jazykov a dvoch kultúr, aby sa tym nekládlo dvojité bremeno na príslusníkov tej ktorej národnosti. Zároven vieme, ze uvedené neodvratné riesenie inalo neblahé následky pre vsetky národnosti i pre nasu skolu. Slovencine sa odvtedy venovalo menej éasu a pozornosti, zaéali sa prijímat’ uéitelia, ktorí ani nehovorili po slovensky. Ieh pomer postupne dosahoval az tretinu uéiterského zboru. Z tohto faktu uz celkom prirodzenc vyplyval dalsí neblahy následok: slovencina ako kazdodenny hovorovy jazyk, sa postupne slávala izolovanym jazykom tych niekoFkych prcdmetov, ktoré sa i nadalej vyucovali po slovensky: slovensky jazyk a literalúra, dejepis a zemepis, a éiastoénc aj spev a telovychova. V tyzdennom pocte hodín to sotva dosahovalo jednu tretinu.Toto neustále zuzovanie bázy slovenciny, strata jej l'unkeie ako zivého jazyka, znepokojovalo nielen uciterov, ale i príslusnych vyssích ciniterov.Totiz coskoro vysvitlo, ze ziaci, ktorí sa skolili na tejto zúzenej báze, si jednoducho nevedeli co pocaf s odbornymi textami prírodovednych disciplín.Takto sa dospelo - dóst’ nepremyslene - k myslienke vyuky odbornej terminológie z matematiky, fyziky, biológie, chémie atd'. Nepremyslene preto, lebo aj ketf vznikli odborné slovníky a zacalo sa s vypracovaním primeranych metód, takiner nic sa z tohoto plánu neuskutocnilo.Uciter si obycajne sám zvolil spósob vysvetlenia patricnych vyrazov i po slovensky, alebo na konci hodiny zhrnul ucivo po slovensky s
V takmer polstorocnej histórii budapestianskej skoly mözente rözlisovat’ niekofko vyvojovych etáp. Je dobre známe, ze spo ciatku prcvládal názor, podFa ktorého národnostná otázka socialistickej spolocnosti sa automaticky sama vyriesi.Toto obdobie tzv. automatizmu trvalo az do zaciatku sedemdesiatych rokov. Len modifikovaná ústava z roku 1972 zahrnula zásadu, podFa ktorej by sa zivot národnosti mai riadit’ v podstate dodnes, ze totiz nestací zabezpecit' práva národnostiam. ale treba vytvorit’ i podmicnky k tomu, aby sa tieto práva mohli realizovat’, cím sa vyslovila poziadavka pozitívnej diskriminácie. Nasa skola prczívala prvé obdobie tzv. automatizmu pomerne Fahfíic, lebo mala konkrétny program. Spolocenská motivácia sa tu jednoznacne artikulovala v potrebe zabezpecenia dostatku slovenskych ucitel’ov. Po zrusení uciteFského ústavu sa skola ocitla akoby vo vzduchoprázdne, kecFze spolocnost' nevedela jednoz nacne urcit’, kde potrebuje odborníkov. ktorí ovládajú slovencinu. Formálne sa síce vyhlasovalo, ze “nasa vlast’ potre buje stále viac odborníkov, ktorí ovládajú jazyky susednych národov”, lenze v praxi sme túto “potrcbu” dlhé roky nepocit'ovali. Snád' len v poslednoin case sme dospeli k tomu, ze na prijímacích skúskach sa hodnotí i znalost’ národnostného jazy ka. K tomuto vydobytku v znacnej miere prispela i nasa skola. Napriek tymto t’azkostiam i toto obdobie “hFadania cesty” má nepopierateFne svoje dőlezité medzníky. Zákon c. III z roku 1961 naznacil naliehavú potrebu obnovenia celého skolského systému. V znamení toho sa rozvinula vyskumná cinnost’, takmer na kazdom stupni skolstva a tieto vyskumy a experimenty neobisli ani nasu skolu. V rámci tychto pocinov za aktívnej úcasti pedagógov nasej skoly vznikol tzv. konverzacny prípravny biok pre ziakov 5. rocníka základnej skoly, pozdejsie i pre ziakov I. triedy gymnázia. To jednoznacne svédéi o tóm, ze jazyková báza nasich ziakov, éiastoéne i následkom zrusenia jednojazyénosti, bez toho to konverzaéného bloku je nepredstaviteFná. Pritom i ziaci z vidieka prichádzajú do tychto roéníkov jazykovo stále menej pripravení.
Ai>riim7 Koncom 60. rokov doslo i k vytvoreniu národnostnej katedry (pozdejsie oddelenia) v rámci Celostátneho pedagogického ústavu a podarilo sa aspon scasti zreorganizovat’ systém národnostného inspektorátu a taktiez vydavaterstvo národnostnych ucebníc pri Ministerstve skolstva. Podarilo sa vydat’ vefa národnostnych ucebníc, dvojjazycnych pracovnych zositov z pera tunajsích autorov, ktoré v znacnej miere napomáhali kvalitnú prácu nasich uciterov. Viacerí clenovia násho uciteFského zboru sa osvedcili ako autori ucebníc. Tieto vydobytky docasne dokázali vnuknút’ pocit, ze vsetko je v poriadku, t’azkosti sú len docasné a coskoro sa vsetko dostane do normálneho stavu. Az neskőr vysvitlo, ze príciny krízy hlboko korenia v celej spolocnosti. Vláda sa snazila obíst' realitu tym, ze deklarovala blízkost’ vyspelého socializmu a pritom bolo stále ocividnejsie, ze vlastne budujeme bezvykonné spolocenstvo. Aj sklamanie v radoch mládeze bolo coraz vacsie. Skolstvo sa snazilo vyhnút’ rastúcemu nihilizmu mladych tym, ze zavádzalo cFalsie a cTalsie metódy riesenia, ale tieto bezradné pokusy len dal e j oslabovali skolskú disciplínu. Kriza sa dalej prehlbovala, a len ovcl’a pozdejsie sme dospeli k poznaniu, ze ani tie najlepsie metódy nedokázu nahradit’ stále slabnúcu spolocenskú motiváciu. V tejto situácii sa mohli zachovat’ len tie skoly, ktoré uz po dlhé desat’rocia dosahovali tradicné prvenstvo a uznanie patricnych kruhov, alebo si
vytvorili vyrazny generálny program. Maié skolské “programíky” tu nepomohli. Nasa skola tiez hlboko prezívala túto krízu. V druhej polovici 60. rokov sme este mohli mát’ dojein, Ze póznámé bezpecny a úspesny spősob napredovania. Pocet ziakov sa sicc ustálil na nízkej úrovni, ale zlozenie ziakov bolo pomerne priaznivé: celkovy pocet 180-190, v jednotlivych triedach 15-17. Hlavne gymnázium navstevovali dobre motivovaní a qsilovuí ziaci, z ktorych mnohí studovali i po maturite. Upadok spolocnosti vsak neobisiel ani nasu skolu, lebo sme ten tzv. vyrazny program nevedeli zostavovat’. Okolo polovicc 70. rokov pracovná morálka ziakov bola katastrofálna a predoslé pozitívne ukazovatele rapídne slabli. Najlepsx absolventi ösmeho rocníka sa hlásili do inych strednych skől. z maturantov v skolskom roku 1977-78 sa jediny ziak síce rozhodol studovat’ cralej, ale na prijímacích skúskach neuspel. Skola v tóm roku mala najnizsí pocet ziakov v dovtedajsej histórii: 172, z toho 129 v základnej skole a 43 na gymnáziu. Aspon na okraj tejto negatívnej bilancie treba pripomenút’, ze koncom 60. rokov sa zrodila vyzuamná myslienka: iniciovat’ vystavbu novej budovy pre slovenskú skolu a pridruzcny ziacky domov. Menej pozitívna je skutocnost', ze na rcalizáciu tejto vystavby sme muscli cakat' viac néz dvadsat’ rokov.
Ladislav Petro
Publikácie nasich autorov Slovenská samospráva Budapesti (ul. Akadémia 1. III. posch. 327) ponúka záujemcom k bezplatnému odberu nasledujúce publikácie, ktoré sú k dispozícii v sídle SSB: Chodníky (antológia desiatich sloveskych básnikov)
Dozvuky (básne G. Papucka) Zvony dolnozemské (portréty a úvahy O. Kníchala) Nemé sióvá, Néma szavak (básne I. Fuhla)
pro-
Suterén na sever (dramatické texty O. Kníchala).
Fialőcka, fiala (cítanka básní pre deti)
Vófia Fidzi s hamburgerom (krátke poviedky M. Fazekasovej)
Pramene zaikov)
(antológia
siestich
Fudové rozprávky Slovákov Mad’a rska (Stefan Lanti).
z
Cestou k slovám (Zborník ZSSUM)
OSPRAVEDLNUJEM E
SA
citatelom za oneskorené vydanie februárového císla, ktoré spősobili okolnosti technického rázu. Zároven s potesením kvitujeme, ze tlaciaren vydavateFstva Matice slovenskej v Martiné
BUDAPESTIANSKY
SLOVÁK
Vyzliect’ sióvá (antológia prekladov básní slovenskych a mad’arskych autorov I. Fuhla )
nezistne i nad’alej zabezpecuje vydávanie násho casopisu, v tomto roku navyse ako dvojmesacníka, co nám umozní castejsí styk a pravidelnejsie informovanie o cinnosti slovenskej samosprávy. (Redukció)
Autor tejto kresby, grafik a pedagóg Michal Klbac sa narodil r. 1967 v Iáéi. Vystudoval odbor slovencina-kreslcnie na Vysokej skole pedagogickej Gyulu Juhásza v Segedíne. Pracuje ako vyehovávater v budapestianskej základnej skole, gymzáziu a internátc s vyuéovacínt jazykom slovenskym.
Casopis slovenskej samosprávy Budapesti. VydavateF: Slovenská samospráva Budapesti. Redakcná rada: Zuzana Hollósyová, Oldrich Kníchal (vedúci redaktor), Katarína Hollósyová, Gregor Papucek. Andresa redakcie. 1054 Budapest’, ul. Akadémia c. 1. Te/Fax: 302-5117. Ήβό: Matica Slovenská, Martin. ISSN 1416-6453
A FŐVÁROSI SZLOVÁK KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA
M a g a sra n g ú v e n d é g ü n k Az Európai Biztonsági és Együtt működési Szervezet nemzetiségi ki sebbségekkel foglalkozó magas ran gú képviselője, Max van dér Stoel nemrégiben látogatást tett a Fővárosi Szlovák Önkormányzat székházá ban, hogy meghallgassa a szlovák szervezetek képviselőinek vélemé nyét a magyarországi szlovákok problémáiról, főleg az anyanyelvi is kolák és kulturális intézmények ab szolút hiányáról, a televíziós, vala mint rádió-műsorokról, továbbá a
magyarországi nemzetiségi önkor mányzatok jelentős mértékben kor látozott jogairól. Az önkormányzatok jogállásával kapesolatban az FSZKÖ elnökasszo nya, Hollósy Tiborné megemlítette a vendégtanárok kérdését, akiknek a helyi önkormányzatok által történő finanszírozása jelentős feszültséget okoz, tekintettel arra, hogy az emlí tett eszközöket az illetékes miniszté riumnak kellene rendelkezésre boesátania. Ami a magyar televízió és
rádió adásait illeti, az önkormányzat elnök asszonya elmondta, hogy eb ben az ügyben nem történt előrelé pés, és hogy a szlovák hallgatók egyre több adástól esnek el más mű sorok sugárzása miatt. Max van dér Stoel ígéretet tett szervezetink képviselőinek, hogy az említett, valamint a továbbiakban felmerülő problémákat egyaránt tol mácsolja mind a magyar, mind a szlovák kormány felé. (r) '
mm
A Fővárosi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat munkájából • A szlovák önkormányzat ez év feb ruár 8-án rendezte meg első farsangi bálját a budapesti szlovákok nagy számú részvételével. • Február 24-én az Országos Szlovák Önkormányzat és a Fővárosi Szlo vák Kisebbségi Önkormányzat ve zetése a budapesti szlovák iskola problémáiról tárgyalt. • A szlovák civil szervezetek és klu bok képviselői a FSZKÖ székházá ban tárgyaltak az újonnan alapított Szlovák Nyugdíjasok Klubja tevé kenységéről, valamint megválasztot ták Petró Lászlót a klub elnökéül. • Március elején a fővárosi kisebbségi önkormányzatok elnökei a FSZKÖ székházában tárgyaltak a közös ér dekeket megjelenítő legidőszerűbb kérdésekről. • A FSZKÖ tagjai az év első három hónapjában részt vettek a Fővárosi
•
•
•
•
Önkormányzat szervezésében ren dezett önkormányzati adminisztráci óhoz módszertani segítséget nyújtó továbbképzésen. A szlovák nyelv oktatásának Kercpestarcsán történt megszüntetése kö vetkeztében az ottani iskola szlovák könyvállományát átvette a FSZKÖ. A FSZKÖ vezetése tárgyalt a Fővá rosi Önkormányzat oktatási bizott sága elnökével a szlovák iskolában felmerült problémákról. A Szlovák Köztársaság nagykövet asszonya, Éva Mitrová meghívására március 13-án a nagykövetségen rendezett munkaebéden vettek részt a FSZKÖ képviselői a többi szlovák civil szervezet képviselőivel. A Fővárosi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat megalakulásának első évfordulója alkalmából rendkívüli ülést tartott.
• A FSZKÖ elnökhelyettese, Gregor Papucek, a Rákóczi úti egykori szlo vák evangélikus templom sorsáról tárgyalt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzorával, dr. Selmeczy János úrral. • A Budapesti Tótkomlósiak Baráti Körének vezetése a FSZKÖ székhe lyén megtartott ülésén jóváhagyta ez évi munkatervét.
Helyesbítés Elnézést kérünk olvasóinktól a februá ri számunk késése miatt, amit műszaki okok idéztek elő. Örömmel tájékoztat juk olvasóinkat, hogy ezentúl folyóira tunk kéthavonta jelenik meg, így több információt kaphatnak önkormányza tunk munkájáról.
« 97. április
M i újság a szlo vák szakon? Az ELTE szlavisztikai tanszékén való szlováknyelv-tanulás körülményeiről és lehetőségeiről szól a dr. Zsilák Máriával lefolytatott beszélgetés. Az utóbbi évek ben a szlovák szakra érkezik a legtöbb je lentkező, azonban a felvétel nem kötődik szorosan a szlovák tannyelvű gimnázium ban letett érettségihez. Természetesen ma gasabb szintű követelményekkel találkoz nak a felvételizők, mint amilyeneket a kö zépiskolák, vagy egy gimnázium általában nyújt. Paradoxon, hogy néhány hallgató ezeket a követelményeket nem veszi tu domásul, vagy nem hajlandó alávetni magát ezeknek. Ami a tanulmányok folytonosságát illeti, gyakran megtörté nik, hogy a hallgatók, főleg a hölgyek, és főként a felsőbb évfolyamokon, kü lönféle okok miatt megszakítják a tanul mányaikat és egy későbbi alkalmas idő pontban fejezik be azokat. Az egyetem ilyen eseteket természetesen rugalmasan kezeli. A szlovák szak - a szlavisztikai tanszé ken elsőként - kötelezően bevezetett a tan rendbe két olyan tantárgyat, amelyek nemzetiségi témát ölelnek fel: a magyar
A k ik már nem lehetnek közöttünk Életének 73. évében elhunyt Balkó János, a I’.udové noviny egykori főszerkesztője és a Magyarországi Szlo vákok Demokratikus Szövetségének munkatársa. Negyvenöt éves korában tragikus hir telenséggel hagyott el bennünket Vil lányi Zoltán, a Szlovák Kulturális In tézet, később a Művelődési Miniszté rium önálló nemzetiségi osztályának munkatársa.
országi szlovák nemzetiségi kultúrát, va lamint a dialektológiát, hiszen ez a két té nyező segíti elő leginkább a szlovák nem zetiségi hovatartozás kialakulását. A szlovák szak hallgatói gyakran kap csolódnak be tudományos munkákba, va lamint rendszeresen vesznek részt nyári néprajzi táborokban, hogy ily módon köz vetlen közelről ismerjék meg idősebb ge nerációink környezetét.
Külön meg kell említenünk a hallgatók és professzorok „társasági életét”. Úgynevezett „szláv esteket” korábban is szerveztünk, mostanában ún. „szláv karácsonyt" ünnepe lünk, amelyre nem csak programokkal készü lünk, hanem az egyes nemzetiségek különfé le karácsonyi szokásait elevenítjük fel. A hallgatók körében igen népszerű ez a hagyo mány, ráadásul minden évben újabb igények kel lépnek fel a megszervezés érdekében.
Korának legnagyobb technikusa így jellemzi a Brit Királyi Tudós Tár saság a szlovák tudóst, Aurél Stodola professzort (1859-1942), akinek a társa ság a James Watt-aranyérmet adomá nyozta. Stodola többek között a gőz- és gázturbináról, valamint a centrifugális kompresszorról kialakított tudományok alkotója, ami egyedülálló tett a gépipari mérnöki tevékenység történetében.
Jubileum ok
Kevesen tudják, hogy e kiváló tudós Al bert Einstein professzora volt. A zseniális tanítvány elismeréssel és csodálattal teli szavakkal köszöntötte zseniális mesterét annak nyolcvanadik születésnapja alkal mából . A professzor földi maradványait 1989ben Zürichből hazaszállították, hogy szü lővárosában, Iiptovsky Mikulásban, he lyezzék végső nyugalomra. Fűih-Hcy-·
n
A Fővárosi Szlovák Kisebbségi Önkor mányzat székházában a közelmúltban ün nepeltük a Magyarországi Szlovákok Ke resztény Egyesületének elnöke, a Eudové noviny szerkesztője és képviselőtársunk, Klauszné Fűzik Ildikó kerek évfordulóját. Hatvanadik születésnapján köszönthettük a Fővárosi Szlovák Kisebbségi Önkor mányzat kulturális bizottságának elnökét, a Magyarországi Szlovák írók és Művé szek Egyesületének alelnökét és a Eudové noviny egykori szerkesztőjét, Hrivnák Mihály urat.
r
Meghívó ιζ[οσάίζ Ei-rangífíÁus. sg g íá z a
ázíjan
(fB u d a fiz ít, c^f^áízóczi á t 57·) χζεΛ είείίε[ mcgfiiuja
11 A hazai szlovák hívőkért A Magyarországi Szlovákok Keresztény Egyesülete a közel múltban, Pilisszentkereszten megrendezett közgyűlését a vi szonylag “ifjú” szervezet elmúlt évi mérlegeként is tekinthetjük. Megemlékezésként említhetjük meg a szlovák katolikus miszszió 1995. szeptemberi megalakulását, amikor Mons. Ján Sokol érsek és magyar kollégája Seregély István érsek Pavel Zat’ko atyát bízták meg hazánk katolikus szlovákjainak lelki vezetésével. A 40 szlovák falu egyikében a misszió segítségével minden vasár nap szlovák nyelven folyik a szentmise. Kötelességünk megemlíteni a különféle külföldi zarándokutakat, valamint a Banská Stiavnicán megrendezett bibliai tábort, melyre június 30. és július 5. között kerül sor. Májusban és októ berben újabb zarándokutak kerülnek megrendezésre Szlovákiá-
ba, valamint Lengyelországba, majd augusztus 20-án, immár har madik alkalommal a szentistváni körmenet, decemberben pedig a Zemplén és Borsod megyei hívők találkozója bővítik a rendezvé nyek sorát.
A keresztény egyesület célja, hogy tagjai, a létszámukra való tekintet nélkül, minél aktívabbak legyenek, hogy minden egyes alkalommal tanújelét adják keresztény hovatartozásuknak, vala mint szlovák származásuknak.
A Magyarországi Szlovákok Keresztény Egyesületének kirándulócsoportja
Csütörtökönként a klubban Ön kormány/,álunk, idén februárban megalakult nyugdíjasklubja már megtette első lépéseit. Vezetője, Petró László elmondta, hogy rendezvényeiket min den héten csütörtökön tartják a Budapesti Szlovák Kultúra épületében. Áprilisban a rákoskeresztúri önkormányzati tagok ellátogatnak Szarvasra, ahol szlo vák származású neves énekesekkel és színészekkel ta lálkoznak majd. A klub a közeljövőben sokrétű programmal kedves kedik tagjainak, mini például május 15-én a képzőmű vészek kiállítása, május 23-án és 26-án az árvái kirán dulás, valamint június 14-én a pilisi szlovák falvakba tervezett kirándulás, vagy június 26-án a magyaror szági szlovák származású írókkal tervezett találkozó. Az augusztusi pihenő után a nyugdíjasklub újult erő vel kezd majd munkába, remélhetőleg már saját klubhelyiségeiben.
Önkormányzatunk ez évi tervéből A Fővárosi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat eb ben az évben is szeretné sokoldalúan mozgósítani a fő városban élő szlovák nemzetiség tagjait hagyományos rendezvények szervezésével és a többi szlovák szerve zettel és intézménnyel való széles körű együttműködés fenntartásával. A terv, egyebek között, számol a „Budapestiansky Slovák - Budapesti Szlovák” folyóirat további kétha vonkénti kiadásával, a Szlovák Ház megalapításával, a szlovák nemzeti hagyományok és nemzetiségi kultúra ápolásával, valamint a nemzetiségi táborok, szakkö rök, ösztöndíjasok stb. támogatásával. Újdonság lesz a tudományos dolgozók és kutatók kerékasztalának megrendezése a budapesti szlovák elem előkészületben levő rendszeres kutatásával kap csolatban, amelynek magába kellene foglalnia a buda pesti szlovákok életének régmúlt, közelmúlt és jelen történelmi, kulturális, oktatási és egyéb szempontjait.
(k)
1997. Április
A budapesti szlovák iskola félszáz éve, II.
A válság éveinek örvényében Az iskola félszáz éves történelme né hány szakaszra bontható. Az automatiz mus idején, amely a 70-es évek elejéig tar tott, azt állították, hogy a nemzetisé gi kérdés a szocialista társadalom fejlődése során önmagától megoldó dik. Csupán az 1972. évi alkotmány hozta meg azt a döntést, amelynek alapján nem elég biztosítani a nem zetiségek jogait, de meg kell terem teni a körülményeket is ezen jogok biztosításához. Az ezt megelőző időszaknak azonban igen kellemetlen következ ményei voltak a nemzetiségi oktatás egészére, így a budapesti szlovák is kolára nézve is. A szlovák nyelv használatára egyre kevesebb figye lem jutott, mivel olyan tanárokat is alkalmaztak, akik nem beszélték a szlovák nyelvet. Ennek következté ben a szlovák nyelv csak néhány tan tárgy elkülönített nyelve volt, mint például a szlovák nyelv és irodalom, történelem, földrajz és részben az ének és testnevelés esetében. A ter mészettudományi tantárgyak anya nyelven történő tanítása érdekében tett kísérletek erőtlenek voltak és már kezdeti stádiumukban csődöt mond tak, miután maguk a tanárok sem tudták a szaknyelvet elsajátítani. A tanítóképző megszüntetésével az isko la elvesztette országos beiskolázási jellegét. Formálisan ugyan elhangzott, hogy „ha zánknak szüksége van minél több szakem berre, akik a szomszéd népek nyelvét beszé lik”, azonban a gyakorlatban ennek „szüksé gességét” hosszú évekig nem tapasztaltuk.
Kirándulás Szlovákiába, 1997. július 18-21. A Budapesti Szlovák Kisebbségi Önkor mányzat kirándulást szervez Szlovákiába, a Vág völgyén felfelé, Árváig.
BUDAPESTI
SzlováK
Az 1961. évi törvény az egész iskolarendszer megújításának égető szükséges ségéről szólt. Ennek az igénynek megfe
Záróünnepség 1976-ban lelve és iskolánk pedagógusainak aktív részvétele mellett létrejött az úgynevezett konverzációs előkészítő szakasz az általá nos iskola 5. osztálya, később pedig a gimnázium 1. osztálya számára is. A 60as évek végére kialakításra került egy önálló nemzetiségi tanszék, majd később osztály az Országos Pedagógiai Intézeten belül, és sikerült - ha csak részben is megszervezni a nemzetiségi szakfelügye Útirány: Pícát’any-Beckov ■'Irénéin MartinTerehová Dolny Kubín Oravsky Podzámok Zuberec Ru2otnberok Banská Bystrica Zvolen Utazás: autóbusszal. Szállás: Trenéín. Terehová, turistaszálló, 3-4 ágyas szobák
lőséget, valamint a Közoktatási Minisz térium mellett működő Nemzetiségi Tankönyvkiadót. Mindezek a lehetőségek azt a lát szatot keltették, hogy a felmerült ne hézségek csupán átmeneti jellegűek, ám hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy a válság okai mélyebben, a tár sadalom egészében gyökereznek. Az oktatásügy úgy igyekezett kitérni az ifjúság növekedő kiábrándultsága elől, hogy újabb és újabb megoldá si módszereket vezetett be, ter mészetesen eredménytelenül, mi vel a hiányzó társadalmi motivációt csodatevő módszerekkel kiváltani nem lehet. Ezek az egyre mélyülő válságjelenségek elérték iskolánkat is. A 70-es évek közepén a tanulók munkaerkölcse katasztrofális szintre esett, a korábbi pozitív mutatók roha mosan gyengültek. Ezt a folyamatot leginkább talán az alábbi adatokkal lehetne érzékeltetni. Az 1977/78-as iskolaévben az iskolának csupán 172 tanulója volt, ez az iskola eddigi tör ténetének legalacsonyabb létszáma. Ebben a tanévben az érettségiző ta nulók közül egyetlen tanuló vette a bátorságot, hogy jelentkezzen egyetemre, de a felvételin ő sem feleit meg. E negatív mérleg végén említsük meg, hogy a 60-as évek viszonylag dina mikus szakaszában merült fel a szlovák iskola és kollégium új épületének gondo lata. Az építkezésre azonban még több mint húsz évet kellett várnunk. (Petró L.) Étkezés: 1. nap: vacsora, 2-3, nap: teljes panzió, 4. nap: reggeli + úticsomag Részvétei] díj: 1300*- SK Jelentkezni a részvételi díj befizetésével le het a Budapesti Szlovák Kisebbségi Önkor mányzat titkárságán 1997. május 26-ig. Cím: 1054 Budapest, Akadémia utca 1. Telefon: 302.5117
A Fővárosi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat Lapja Kiadó: Fővárosi Kisebbségi Önkormányzat. Kiadásért felelős: Hollósy Tiborné. Szerkesztő bizottság: Hollósy Tiborné, Oldrich Kníchal ve zető szerkesztő, Hollósy Katalin, Papucsek Gergely. A szerkesztőség címe: 1054 Budapest, Akadémia u. 1. Telefon és fax: 302-5117. Nyomda: Matica Slovenská, Martin. ISSN 1416-6453