Víztározás helyzete és időszerű problémái
Előadó: Polgár Károly osztályvezető Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési és Öntözési Osztály 2016. szeptember 30.
Miről is lesz ma szó
• Víztározásról általában (előnyei, célja, típusai)
• Tavak és tározók a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területén • Tanulmányok, tervek, megvalósult beruházások
Záportározó építési lehetőségek (DDVIZIG, 1999) Kisvízfolyások tározási lehetőségeinek feltárása (DDVIZIG, 2003) Baranya-csatorna tanulmányterv (HYDROTERV Bt., 2013 szept.) Magyarszéki-tározó Kapos-vésztározó
• Tározókkal kapcsolatos problémák
Jelenlegi helyzet, okok Éghajlatváltozás.
A vízforgalomban rövid és hosszú távú változásokat indít el.
Gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási jelenségek (aszály, a hírtelen lezúduló nagy intenzitású csapadék, a fagyhullámok). Egyes területeken az átlagosnál több, ugyanakkor időben nem egyenletesen eloszló, és olykor pusztító csapadékmennyiség várható, ennek következtében megváltozhat a folyók vízjárása, árhullámai. A heves csapadéktevékenység következtében hírtelen kialakuló, gyors levonulású árhullámok okoznak problémát.
Helyi vízkáresemények
A víztározás célja az, hogy a természetes vízfolyás akár ingadozó, akár egyenletes vízhozamát tározó segítségével szabályozzuk és kiegyenlítsük, mérsékelve ezzel az aszályok és az árvizek káros hatásait.
Víztározás előnyei: • Alvízi oldalon csökkennek a mértékadó hozamok és szintek • Árvízi meder kialakításának költsége alacsonyabb, árvízkárok kisebbek • Tározott víz többcélú felhasználása (vízszennyezés estén hígító vizet ad, vízi életteret hoz létre, vízszegény területeken felhasználható vízmennyiséget ad, talajvízszintek kedvezőbben alakulnak) • Alvízi szakasz hordalékterhelése csökken • A környezetet gazdagítja, • Párolgással a mikroklímát javítja, • Halnevelési lehetőséget ad.
Tározók típusai
Telepítési helyük alapján: Síkvidéki vagy dombvidéki Műszaki kialakításuk szerint: völgyzárógátas, hossz töltéses, körtöltéses Funkciójuk alapján: vízgazdálkodási célú, komplex hasznosítású, árvízcsúcs-csökkentő, árvízi vésztározó, záportározó, belvíz tározó. Völgyzárógátas komplex tározás: A völgyzárógátas megoldásnál a tározótér egy része vízgazdálkodási célokat biztosító vizet tart, a tározótér másik része az ún. záportározás feladatait, az árhullám csökkentési feladatát látja el. Árvízi szükségtározó: Vannak olyan létesítmények, amelyek csak záportározási feladatokat látnak el, az érkező víztömeget felfogják, csak annyi vizet eresztenek át, amelyet a tározó alatti mederszakasz szállítani tud. A záportározó a felfogott vizet lassan leereszti és a tározótér az év nagyobb részében üresen áll. A tározótérbe ilyen létesítmények esetén semmilyen építmény elhelyezését nem szabad megengedni. Hasznosítása rét, legelő műveléssel történhet.
Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területén lévő tavak
Üzemeltetési engedéllyel rendelkező
Létesítési engedéllyel rendelkező Összesen
tavak
tórendszerek
tavak
tórendszerek
301 db
172 db
101 db
36 db
610 db
felszín
3 147,07 ha
4 190,92 ha
454,82 ha
256,77 ha
8 049,58 ha
Térfogat
60 336 612 m3
43 857 262 m3
2 674 687 m3
tényleges vízhasználat
3 664 975m3
16 934 017 m3
182 200 m3
Tóhasználat
darabszám
Halastó
361 db
Horgásztó
106 db
Jóléti tó
93 db
Szennyvíz utántisztítás
4 db
Tározó
15 db
Árvízcsúcs csökkentő vagy záportározó
10 db
A DDVIZIG működési területén Egyéb található tavak, tórendszerek
21 db
2 977 992 m3 105 846 553 m3 419 432 m3
24 975 624 m3
Záportározó építési lehetőségek (1999) - tanulmány
A DDVIZIG több VIZIG-gel együttműködve adta ki 1999-ben a „Záportározó építési lehetőségek” című kiadványt, melyben a DDVIZIG a területén lehetséges záportározók műszaki adatait és helyszínrajzait tűntette fel. A záportározók legfontosabb feladata a heves esőzések következtében, jelentős veszteségeket okozó helyi vízkárok megakadályozása. A völgyzárógátba épített műtárgyakkal a heves lefolyást megakadályozva, csak annyi vizet eresztenek át, amennyit a tározó alatti mederszakasz szállítani tud. Záportározók kijelölésének menete: • heves lefolyással potenciális veszélyeztetett dombvidéki területek lehatárolása • veszélyeztetett területeken lévő települések és egyéb vagyonok közelében, záportározók létesítésére alkalmas helyek kijelölése • kijelölt záportározók közelítő méretezésének elvégzése
A kiadvány 35 db záportározása alkalmas helyet mutat be.
Záportározó építési lehetőségek - tanulmány 1:500 000-es átnézetes helyszínrajz
Záportározó építési lehetőségek - tanulmány
A tanulmányban szereplő záportározók: területe: 57,15 ha térfogata: 929,5 ezer m3
Záportározó építési lehetőségek - tanulmány
Kisvízfolyások tározási lehetőségeinek feltárása (2003)
A „ Kisvízfolyások tározási lehetőségeinek feltárása (2003)„ című kiadvány a vízügyi igazgatóságok munkatársainak közreműködésével, 1999-ben megjelent előbb bemutatott kiadvány folytatásaként jelent meg, melynek célja a dombvidéki kisvízfolyások vízgyűjtőjén, közcélú igények kielégítésre szolgáló tározási helyek feltárása volt.
Kiválasztás menete: • Legalább 5 ha állandó vízfelület • 80%-on biztosított, 10 l/s-ot meghaladó augusztusi vízhozam
A kiadvány 21 db tározási lehetőséget mutat be.
Kisvízfolyások tározási lehetőségeinek feltárása
Tápláló vízfolyás Gödrei-patak Gödrei-patak Gödrei-patak Gödrei-patak Gödrei-patak Szágyi-patak Felsőmindszenti-patak Kisvaszari-patak Karasica Karasica Völgységi-patak Nagy-Koppány Orci-patak Orci-patak Baté-Magyaratádi vízfolyás Szennaberki-patak Rigócz-patak Baté-Magyaratádi vízfolyás Jaba-patak Pernec-patak Vasas-Belvárdi vízfolyás Összesen
Település Elzárás szelv. (km) Felszíne (ha) Térfogata (ezer m3) hasznosítás célja megvalósíthatóság *** Sásd 1+660 18,0 200 J,Á *** Sásd 2+636 17,0 185 J,V,Á *** Palé 4+787 25,0 166 Á,H,V *** Baranyajenő 6+784 13,0 83 Á,H,V **** Gödreszentm. 7+730 13,0 92 Á,H,V **** Szágy 7+550 5,0 49 Á,H,V **** Bakóca 7+285 18,0 280 J,Á **** Gerényes 2+100 20,0 290 J,H,Á *** Máriakéménd 30+900 25,0 280 V,Á **** Borjád 20+850 354,0 9 000 V,Á *** Mázaszászvár 37+850 20,0 540 J,H,Á *** Koppányszántó 32+850 37,0 400 J,H,Á ** Orci 3+100 80,1 900 J,H,Á *** Mernye 17+960 29,0 410 J,H,Á **** Baté 1+400 31,5 350 J,H,Á **** Szenna 6+800 57,3 760 J,H,Á * Porrogszentpál 2+740 23,8 390 J,H,Á *** Zimány 9+600 23,4 258 J,H,Á **** Ságvár 5+050 24,2 290 J,H,Á *** Törökkoppány 2+200 27,3 520 H,Á **** Romonya 15+610 39,5 592 J,H,Á 901,1 16 035,0
A Baranya-csatorna tanulmányterv előzménye
Az elmúlt évtizedben a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területének dombvidékein (Kapos, Baranya-csatorna, Karasica vízgyűjtő) – a szélsőséges időjárás következményeként – gyakran fordultak elő rövid ideig tartó, heves esők, amelyek hirtelen árvizet („villámárvíz”, angolul „flash flood”) okoztak. Ezek az előre nehezen megjósolható, gyors lefolyású árvizek jelentős helyi vízkárokat okoztak a vízgyűjtő lakott-, illetve mezőgazdasági művelésű területein. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 2004-ben készítette el a „KAPOS VÍZGYŰJTŐGAZDÁLKODÁSI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROJEKT” megnevezésű dokumentációt megvalósítás fő elemei között az alábbi célkitűzések szerepelnek • a meglévő tározó kapacitások lehetőség szerinti növelése, új tározási kapacitások kiépítése (Minimálisan 15-20 millió m3 tározótér kialakítása szükséges.) • tározóterek felett az oldal vízfolyásokon a természet-közeli vízrendezés • tározóterek alatt • a Kapos vízgyűjtő alsó szakaszán éves kiegyenlítésű oldaltározó(k) létesítése A Baranya-csatorna vízgyűjtőjén megvalósuló tározó-projekt tehát összhangban van a befogadó Kapos folyó vízgyűjtő-gazdálkodási fejlesztésével.
A Baranya-csatorna tanulmányterv
A Baranya-csatorna vízgyűjtőjének vízfolyásai mentén különösen nagy károkat okoztak a 2010. évi május–június havi esőzésekből kialakult árhullámok. Az Igazgatóság a HYDROTERV Bt.-vel elkészítette „A tározási lehetőségek a Baranya-csatorna vízgyűjtőjén” című műszaki tanulmánytervet. A tanulmányterv célja az volt, hogy megvizsgálja a tározó építési lehetőségeket a Baranya-vízgyűjtőjén és állapítsa meg mennyi szabad tározóvíz-kapacitás bővítésre lenne szükség, ahhoz hogy a Baranyacsatorna kiöntésmentesen tudja levezetni az engedélyezett mértékű kiépítési vízhozamot, csökkentve ezzel a Kapos folyó terhelését is. Szükséges szabad tározókapacitás: 3.200.000 m3
Tanulmányterv által javasolt tározók
Tanulmányterv által javasolt tározók
Részvízgyűjtő
Helye kmsz
Vízfelszín Tározási Vízfelszín Tározási ÜV térfogat ÜV ÁV térfogat ÁV Tározó megnevezés (ezer m3) 290
(ha) 28
(ezer m3) 535
Szabad záportározási Költségek Hasznosítás kapacitás (ezer m3) (millió Ft) 245 komplex 432
2+200
Gerényesi tározó
(ha) 21
9+100
Kisvaszari tározó
-
-
20
215
215
árvízcsúcscsökkentés
250
Gödrei-vízfolyás
8+150
Gödreszentmártoni tározó
43
535
56
1 300
765
komplex
602
Szágyi-patak
7+500
Szágyi tározó
-
-
20
230
230
árvízcsúcscsökkentés
182
Bakócai tározó
-
-
15
300
300
árvízcsúcscsökkentés
232
Kisvaszari-vízfolyás
Felsőmindszenti-vf. 7+300 Orfűi-patak
10+400
Husztóti tározó
-
-
25
320
320
árvízcsúcscsökkentés
492
Liget-Oroszlói-vf.
1+900
Felsőegerszegi tározó
-
-
17
260
260
árvízcsúcscsökkentés
132
64
825
181
3 160
2 335
28
410
54
1 280
870
92
1 235
235
4 440
3 205
Összesen: Baranya-csatorna 22+900
Magyarszéki tározó
Összesen:
2 322 komplex
Az összes tározó megépítésével elérhető lenne a szükséges szabad tározóvíz kapacitás
1 408 3 730
Magyarszéki tározó átnézetes helyszínrajza
Magyarszéki tározó 1.
A tározó a legnagyobb tározási kapacitással valósítható meg, amely által vízkárenyhítés szempontjából jelentős a fontossága. A Baranya-csatorna felső szakaszáról, valamint a Kaszárnya-patakon érkező árvizek visszatartását biztosítja. A komplex hasznosíthatósága miatt további gazdasági lehetőségeket teremt a térségben.
Fontosabb mérföldkövek: • • • • • • • •
A tározási lehetőségek a Baranya-csatorna vízgyűjtőjén (2013. szeptember) Magyarszéki tározó előzetes vizsgálat (Productus Kft., 2015. április) Magyarszéki tározó elvi vízjogi engedélyezési terv (Csillagterv Kft. 2015. április) Magyarszéki tározó EVD határozat (Baranya M. Kormányhivatal, 2016. február) Magyarszéki tározó elvi vízjogi engedély (Baranya M. Kormányhivatal, 2016. február) Építés, bontás 2017. október Építés, bontás várható befejezése 2019. április Projekt befejezése 2019. november
Magyarszéki tározó 2.
Magyarszéki tározó adatai Vízgyűjtő megnevezése
Kapos
Vízbázis
Baranya-csatorna felszíni vízkészlete
Tározó típusa
Dombvidéki, oldalvölgyi, hossztöltéses
Tározó üzeme
Állandó
Tározó hasznosítása
Komplex, árvízcsúcscsökkentés, víztározás
Érkező mértékadó vízhozam
NQ1%=34,0 m3/s
Távozó, csökkentett vízhozam
NQ10%=12,0 m3/s
Állandó vízszint (ÜV)
151,00 mBf
Vízfelszín ÜV szinten
28,0 ha
Tározási térfogat ÜV szinten
410.000 m3
Legnagyobb vízszint (ÁV)
153,00 mBf
Vízfelszín ÁV szinten
54,0 ha
Tározási térfogat ÁV szinten
1.280.000 m3
Szabad árvíztározási kapacitás
870.000 m3
Magyarszéki tározó tervezett munkálatai: • • • • • • • •
Hossztöltés építés Baranya-csatorna mederrendezés, fenéklépcső építés Központi műtárgy építés Tápzsilip és tápcsatorna építés Magyarszéki haltárolóknál acél tápcső átépítés Vész-árapasztó építés Oldalbukó építés Vízkivételi cső építés
Kapos vésztározó
Kapos folyó földrajzi elhelyezkedése •A Kapos folyó a Dél-dunántúli Régióban 3 megyét érintve a somogyi Kiskorpádtól eredve Tolnanémedinél torkollik a Sióba. •Hossza megközelítőleg 110 km, •Vízgyűjtő területe több mint 3100 km2 •Fenékszint magasság a torkolatnál: 92,70 mBf, a felső határánál: 148,60 mBf, melyekből az átlagos fenékesés ~ 0,50 m/km. A vízgyűjtő a Dunántúli-dombság Belső-Somogy, Külső-Somogy, Tolna-Baranyaidombság és a Baranyai-szigethegység egyes területeit foglalja magába, melyből a KDTKÖVÍZIG működési területére közel 900 km2, a fennmaradó cca 2.200 km2 a DÉDUKÖVÍZIG területére esik.
2005. évi kiöntések Cseri hídCseri és a Kecelhegyi híd közötti szakasz úti híd és környéke Telephely a Cseri híd feletti szakasz jobb partján
Vasvári Pál, Iszák u. Kecelhegyi híd
Vasvári Pál, Iszák u.
A Fészerlaki vízmérce adatai alapján, a Kaposvár belterületi szakaszra számított különböző valószínűségű vízhozamok: Q1% = 34,7 m3/s Q3% = 27,5 m3/s Q20% = 16,0 m3/s Q33% = 12,0 m3/s
A belterületet terhelő becsült LQ = 40 m3/s volt. A belterület megfelelő árvízi biztonságának megteremtéséhez, a számítások szerint 1.512.000 m3 vízmennyiség visszatartása szükséges a város feletti völgyszakaszon. A vésztározó víztérfogata, a műszakilag kialakítható 132,80 m Balti feletti mértékadó árvízszint (MÁSZ) mellett: 1.689.000 m3 . Ez a biztonság javára 177.000 m3-rel (~12 %-kal) nagyobb kapacitás. A tervezett vésztározó a Kapos 96+414 km szelvényébe tervezett völgyzárógát megvalósításával alakul ki, és mértékadó árhullám előfordulásakor a vízfolyás 99+160 km szelvényéig terjedő völgyszakasz kerülne elöntésre. A vízgyűjtőterület nagysága a tervezett völgyzárógát szelvényében: 260 km2.
Kapos vésztározó helyszínrajz
Mértékadó árvízszint :132,80 m Vízfelület árvízszinten:104 ha Vízérfogat árvízszinten:1.689.000 m3 Átlag vízmélység:1,62 m Maximális vízmélység:3,40 m
Kapos vésztározó látványtervek
A központi és az árapasztó műtárgy
A központi és az árapasztó műtárgy víz felöli oldala
1. Hossztöltés – Táblás zsilip
Ikeráteresz
2. Hossztöltés – Táblás zsilip
Felszíni vízmérce
Tározással kapcsolatos problémák
• Feliszapolódás (hordalék lerakódás) • Vízszint emelés (a hordalék lerakódás mérséklése miatt emeli a vízszintet az üzemeltető) • Előürítés rendje (árvízi helyzetben) • Vízhasználat megosztás (tulajdonviszonyok változása a privatizáció idején) • Felügyelet (az illetékes hatóság nem ismeri a helyi viszonyokat) • Iszapelhelyezés • Létesítés problémái (tervezési és adminisztrációs nehézségek) • Üzemeltetés problémái (művelési ágból kivett területek)
Tározással kapcsolatos problémák – Vízhasználat megosztás (tulajdonviszonyok változása a privatizáció idején)
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!