VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK
Farkasné Czél Ivett, PhD-hallgató Miskoci Egyetem, Hidrogeológiai–Mérnökgeológiai Tanszék Tárgyszavak: vízminőség; vízszennyezés; gyerek; nitráttartalom; egészségi hatás. Tudományos tény, hogy a jód nélkülözhetetlen a pajzsmirigy hormon bioszintéziséhez. Ugyanakkor a pajzsmirigy, működése során koncentrálja a komplex egyértékű anionokat (pl: ClO4, NO3, BF4 stb.), ezáltal gátolja a jód felvételét, és emeli a szabad tiroxin szintet. Tehát az egyértékű anionok túlzott mértékű bevitele káros hatással van a pajzsmirigy működésére. Az egyértékű anionok közül a nitrát vonatkozásában jelentkező probléma a nagy mennyiségű műtrágya alkalmazása, amely magas nitrátkoncentrációt eredményez a talajban és az ilyen körülmények között előállított mezőgazdasági termékekben, továbbá számottevően hozzájárul a felszíni és a felszín alatti vizek elszennyezéséhez is.
Pajzsmirigy-vizsgálatok szlovák területen Szlovákia keleti részén, a Hernád folyó partvidékén elterülő mezőgazdaságilag művelt területek felszín alatti vizére nagy nitrátkoncentráció jellemző. A nitrátszennyezést feltehetően az évtizedeken keresztül folytatott nagymértékű műtrágyázás okozza. A felszín alatti víz elszennyeződését elősegíti a terület földtani felépítése, mivel a felső termőtalaj alatt kavicsréteg található. Szakemberek vizsgálatokat végeztek, hogy igazolják gyanújukat, miszerint a nagy nitráttartalmú víz huzamosabb ideig való fogyasztása károsan befolyásolja a pajzsmirigy méretét és működését. A vizsgálat alá vont terület vázlatát az 1. ábra mutatja be. A vizsgálat tárgya A vizsgálatok hét kisebb szlovákiai településre és Kassa városára terjedtek ki. Ezek közül három a Hernád jobb partján található, ahol a veze-
tékes ivóvízellátás nem jellemző, a sekély kutakból nyert víz pedig nitráttal jelentős mértékben szennyezett. A folyó bal partján elterülő négy település ivóvízellátása vezetékes, amelynek forrása 800 méteres magasságban, hegyvidéken található, és itt a nitrátszennyezés csekély mértékű (1. ábra).
SZLOVÁKIA
KASSA
nitráttal kevésbé szennyezett terület
nitráttal erősen szennyezett terület
MAGYARORSZÁG
10 km
1. ábra A vizsgált terület sematikus vázlata A nitráttal erősen szennyezett területről 117 tízéves gyereket (49 fiút és 68 lányt) és 207 fő 13 éves gyereket (96 fiút és 111 lányt) vizsgáltak meg. A kevésbé szennyezett területről 65 tízéves gyereket (24 fiút és 41 lányt) és 103 13 éves gyereket (60 fiút és 43 lányt) vizsgáltak. Ezen kívül 171 tízéves (68 fiú és 103 lány) és 425 fő 13 éves (163 fiú és 262 lány) kassai iskolásnál is ellenőrizték a pajzsmirigy méretét. Kassa városa jó minőségű ivóvizet kap a hegyi tározóból. A vizsgálatokat az iskolákban végezték, az arra alkalmas osztályokban lévő összes tanulónak hozzávetőlegesen 80%-át megvizsgálták, természetesen – kiskorúakról lévén szó – szülői engedéllyel, illetve a gyerekek szóbeli beleegyezésével folyt
a vér- és vizeletminták begyűjtése. A vizsgálatokat jóváhagyta az Erkölcsi Bizottság, a Kassai Tudományegyetem Orvosi Kara és az egyetemi kórház. Vizsgálati módszerek és eszközök Az iskolás gyerekek pajzsmirigyének vizsgálata több részből tevődött össze. A szerv térfogatának kóros elváltozását ultrahanggal, megfelelő működését pedig a vér- és a vizeletminták laboratóriumi elemzésével állapították meg. A pajzsmirigytérfogat-vizsgálatokat 8:30 és 12:30 óra között végezték, valós idejű, 7,5 MHz-es lineáris jelátalakítóval ellátott berendezést alkalmazva. A pajzsmirigy méretét az ellipszis összefüggései alapján számították (szélesség×hossz×vastagság×korrekciós tényező (Brunn, 1983) és ml/m2 egységben fejezték ki a testfelületre vonatkoztatva. Az igen nagy számú mérés megbízható eredményt szolgáltat, a mérés hibája megközelíti a zérust. Vérmintát 424 gyerektől vettek, ebből 315 az erősen szennyezett, 109 pedig a kevésbé szennyezett területről származott. A mintákat –20 oC-ra lefagyasztva szállítják be a laboratóriumba, ahol centrifugálták, majd ezt követően a pajzsmirigy működése szempontjából jelentős összetevők mennyiségét határozták meg (Pl.: tiroxin, tiroperoxid antitest stb.) Eredmények A vizsgálat időtartama alatt az erősen szennyezett területről származó – 70 kútból begyűjtött – vízminta közül 14-ben a nitráttartalom 214–264 mg/l volt, tehát meghaladta a 200 mg/l-t, további 16 kútban 101–200 mg/l nitráttartalmat észleltek és végül 15 kút vízében 51– 100 mg/l-es értékeket mértek. Ezzel ellentétben a vezetékes ivóvízellátással rendelkező településekről származó 15 mintában 2,0 mg/l-nél alacsonyabb nitrátkoncentrációt állapítottak meg. A Kassai Állami Népegészségügyi Szolgálattól származó hosszú idejű adatsor is ugyanazt mutatja a szennyezett területek nitrátkoncentrációja tekintetében, mint a fent bemutatott mintavételi eredmények. Az ultrahangos vizsgálatok és a laboratóriumi vér- és vizeletmintákon végrehajtott elemzések eredményeit foglalja össze a 2. ábra. A nitráttal erősen szennyezett településeken mind a 10, mind pedig a 13 éves iskolás gyermekek körében egyértelműen kimutatható a pajzsmirigy kóros elváltozása.
Összefüggés mutatható ki továbbá a Hernád – mint felszíni vízfolyás – nitrátkoncentrációja és a partmenti sekély kutakból nyert víz nitráttartalma között. A hosszú idejű adatsorral rendelkező vízminőségi monitoring alapján elmondható, hogy az erősen szennyezett terület közelében (kb. 159 fkm) a Hernádban mérhető nitrátkoncentráció 50 és 100 mg/l között változik, míg a felvízi oldalon (csekély mértékben szennyezett terület, kb. 130-142 fkm) a nitrát koncentráció lecsökken 5–20 mg/l-re. Az alvízi oldalon (kb. 173–217 fkm, ez már Magyarország területét is érinti) 20 és 50 mg/l közötti értéket észleltek.[1] 13 éves
pajzsmirigytérfogat (ml/m2)
10 éves
KASSA
KASSA
LNA : nitráttal kevésbé szennyezett terület HNA : nitráttal erősen szennyezett terület
2. ábra A vizsgálati eredmények értékelése
A Hernád folyó magyarországi szakaszának vizsgálata A fentiekben ismertetett kutatási terület a szlovák-magyar határ közelében található. A szlovákiai oldalon a vizsgálati eredmények azt bizonyítják, hogy a nitráttal szennyezett ivóvizzel ellátott Hernád menti településeken nagyobb számmal fordulnak elő pajzsmirigy-megbetegedések. Ezek után jogosan tehető fel a kérdés, hogy a magyarországi szakaszon hogyan alakul a Hernád, illetve a Hernád menti felszín alatti vizek nitrátkoncentrációja.
Az egészségügyi határértéket meghaladó mértékű nitrát ivóvízzel való bevitelének kockázatát az alábbi tényezők növelik: • A vezetékes ivóvízellátás hiánya, mivel a vezetékes ivóvízellátás során, ha szükséges, kezelik a vizet a megfelelő minőség biztosítása érdekében. • A felszín alatti víz magas nitrátkoncentrációja, mert ma már ezek a víztestek jelentik az ivóvízcélú vízkivételek fő forrását. • A felszíni víz minősége, mert kapcsolat lehet a felszíni és a felszín alatti víz között. A parti szűrésű vizek minőségét a felszíni víz minősége, a szűrőrétegben lejátszódó folyamatok, és a háttér felől áramló víz minősége határozza meg. A parti szűrésű vízbázisok a felszín felől és a folyó oldaláról egyaránt sérülékenyek. Ezen vízbázisoknál a vízminőség romlása elsősorban a folyóvizek szennyezettségének növekedése miatt, a parti szűrésű mederszakaszokon való iszaplerakódásokban lejátszódó anaerob bomlási folyamatok, valamint a túlzott mederkotrások miatt következhet be. A Hernád menti települések ivóvízellátása Magyarországon ma már valamennyi települést ellát közüzemi vízmű. Az ország lakosságának 98%-a részesül közműves ivóvízellátásban, a lakások 88%-a kapcsolódik a vízvezeték-hálózathoz. A vízforrásokat illetően a felszíni víz aránya nem haladja meg a 10%-ot az ivóvízellátásban, a vízművek többsége felszín alatti vizet hasznosít. Annak érdekében, hogy a lakosság teljes körét el lehessen látni megfelelő minőségű ivóvízzel, fejleszteni kell a tisztítási technológiát, és biztosítani kell a vízkészletek védelmét. A kelet-borsodi terület részét alkotó Hernád menti települések vízellátásáról és szennyvízelvezetéséről az Északmagyarországi Regionális Vízművek Rt. gondoskodik. A napi főtevékenységet a társvízművek és az ellátási területhez tartozó községek ivóvízellátása, valamint szennyvízelvezetése jelenti. A Kelet-borsodi Regionális Vízmű üzem területén az ivóvizet 6 termelő és tisztító telep állítja elő: a gesztelyi Csúcsvízmű, a Sajóládi Vízmű, a Borsodsziráki Vízmű, a Sajóecsegi Vízmű és a Meszesi Vízmű. A regionális rendszerhez kapcsolódik továbbá 6 forrásfoglalás: a sályi, a kácsi, a szalonnai, a martonyi, a parasznyai és a kondói. A szennyvízhálózatokon gyűjtött vizek a sajószentpéteri és a rudolftelepi szennyvíztisztítókba juttatnak 23 szennyvízátemelőn keresztül. A Sajó – Hernád folyók közös kavicsteraszára települt kutakból nyeri vizét a 30 000 m3/d kapacitású Csúcsvízmű, e két folyómenti települések
regionális ivóvízellátása mellett Miskolc város számára biztosít kiegészítő vízellátást, és nyújt – a bükki karsztvízbázistól független vízbázisról – vízgazdálkodási biztonságot. Az ivóvízre vonatkozó legfontosabb paraméterek határértékei láthatók az 1. táblázatban, a 2. táblázat a Kelet-borsodi Regionális Vízmű üzem ellátási területén jellemző vízminőségi értékeket szemlélteti. A fentiek alapján elmondható tehát, hogy mára már a Hernád menti települések közüzemi ivóvízellátásban részesülnek, a szolgáltatott ivóvíz nitráttartalma nem haladja meg az 50 mg/l értéket, a lakosságot nem veszélyeztetik a nitrátszennyezés miatt kialakuló pajzsmirigy-megbetegedések. 1. táblázat Ivóvíz határértékek KOl (mg/l)
3,5
2. táblázat Szolgáltatott ivóvíz jellemző minőségi értékei Paraméter
Mértékegység Átlagérték
Klorid (mg/l)
100
pH
7,9
Vas (µg/l)
200
µS/cm
Mangán (µg/l)
50
Fajlagos elektromos vezetőképesség
Nitrát (mg/l)
50
m-lúgosság
mmol/l
581 3,9
Nitrit (mg/l)
0,1
Összes keménység
CaO mg/l
Ammónium (mg/l)
0,2
Vas
µg/l
10
Mangán
µg/l
21
Ammónium
mg/l
> 0,001
Nitrit
mg/l
>0,001 8,2
Összes keménység (CaO mg/l) Vezetőképesség (µS/cm)
50–350 2 500
Nátrium (mg/l)
200
Nitrát
mg/l
Szulfát (mg/l)
250
Klorid
mg/l
KOI
mg/l
Szulfát
mg/l
174
37 0,58 71
A felszín alatti víz nitrátkoncentrációja Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság felszín alatti vízminőségi törzshálózati adatbázisa alapján néhány Hernád menti település vizének nitráttartalma a következőképpen alakul (3– 6. ábra).
8,00 7,00
nitrát mg/l (mg/l) nitrát,
6,00 5,00 4,00 3,00 2,00
átlag érték: átlagérték: 1,08 mg/l mg/l 1,08
1,00
14 20 04 .0 1.
01
19
20 02 .0 9.
24
06
20 01 .0 4.
19 99 .1 2.
idő idő
19 98 .0 7.
11 19 97 .0 3.
19 95 .1 0.
28
15 19 94 .0 6.
31 19 93 .0 1.
19
07
19 91 .0 9.
19 88 .1 2.
19 90 .0 5.
23
0,00
3. ábra A nitrátkoncentráció alakulása az idő függvényében Gesztelynél 20,00 18,00 16,00
12,00 10,00 8,00
átlag érték: átlagérték: 4,88 4,8mg/l 8 mg/l
6,00 4,00 2,00
20 02 .0 9.
01
19 20 01 .0 4.
06 19 99 .1 2.
24 19 98 .0 7.
11 19 97 .0 3.
28 19 95 .1 0.
15 19 94 .0 6.
31 19 93 .0 1.
19 19 91 .0 9.
07 19 90 .0 5.
23
0,00
19 88 .1 2.
nitrát, mg/l nitrát (mg/l)
14,00
idő idő
4. ábra A nitrátkoncentráció alakulása az idő függvényében Hernádkaknál
25,00
nitrát, mg/l nitrát (mg/l)
20,00
15,00
átlagérték: tlag érték: 8,64 ámg/l 10,00
8,64 mg/l
5,00
0,00 1 .1 08 7. 8 19
7 .0 05 0. 9 19
1 .3 01 3. 9 19
8 .2 10 5. 9 19
4 .2 07 8. 9 19
4 .1 01 4. 0 20
9 .1 04 1. 0 20
idő idő
5. ábra A nitrátkoncentráció alakulása az idő függvényében Hernádnémetinél 25,00
nitrát, (mg/l) mg/l nitrát
20,00
15,00
10,00
5,00
átlagérték: átlag érték: 4,44,545mg/l mg/l
14 04 .0 1. 20
20
01 .0 4.
19
24 19
98 .0 7.
28 95 .1 0. 19
19
93 .0 1.
31
07 90 .0 5. 19
19
87 .0 8.
11
0,00
ididő ő
6. ábra A nitrátkoncentráció alakulása az idő függvényében Berzéknél
Jelmagyarázat a térképekhez:
0 – 25 mg/l nitrátkoncentráció 25 -50 mg/l nitrátkoncentráció > 50 mg/l nitrátkoncentráció
7. ábra Felszín alatti víztestek nitrátkoncentrációja 50 m-nél sekélyebb kutak esetén
8. ábra Felszín alatti víztestek nitrátkoncentrációja 50 m-nél mélyebb kutak esetén
A VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóságán a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából 2004–2005 években készült térképek a felszín alatti víztestek nitrátkoncentrációjának alakulását szemléltetik 50 m-nél sekélyebb és 50 m-nél mélyebb monitoring-kutakat alkalmazva (7., 8. ábra). A felszíni víz nitrátszennyezettsége Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által üzemeltetett vízminőségi törzshálózat mintavételi eredményei alapján a Hernád nitrátkoncentrációjának alakulása nyomon követhető (9–12. ábra). A Hernád nitrátkoncentrációjának átlagos értéke 14 mg/l, ez jóval a megengedett határérték alatt van, tehát a Hernádból a partmenti felszín alatti vízbe nagymértékű nitrátszennyezés nem kerülhet. A 3–6. ábrák nagyjából az elmúlt 10 éves időtartamot jellemzik. Megvizsgálva ugyanezen mintavételi szelvényeket, tágabb időtartamra, ugyanilyen átlagértéket kapunk.(Tornyosnémeti: 14,65 mg/l, 1975-től észlelve, Gesztely: 14,87 mg/l 1968-tól észlelve, Kesznyéten: 14,6 mg/l 1977-től észlelve) [2]. 25
nitrát, mg/l nitrát (mg/l)
20
átlag érték: átlagérték: 14,04 mg/l mg/l 14,04
15
10
5
4 4. 01 .1 20 0
20 0
2. 09 .0
1
9 1. 04 .1 20 0
19 9
9. 12 .0
6
4 8. 07 .2 19 9
19 9
7. 03 .1
1
8 5. 10 .2 19 9
19 9
4. 06 .1
5
1 3. 01 .3 19 9
19 9
1. 09 .1
9
0
idő id ő
9. ábra A Hernád nitrátkoncentrációjának alakulása az idő függvényében Tornyosnémetinél
25
nitrát nitrát, (mg/l) mg/l
20
átlag érték: átlagérték: 14,38 mg/l 14,38 mg/l
15
10
5
1. 14 04 .0 20
20
02 .0
01 .0
9. 01
4. 19
2. 06 20
19
19
98 .0
99 .1
7. 24
3. 11 19
19
19
97 .0
94 .0
95 .1
0. 28
6. 15
1. 31 19
19
93 .0
91 .0
9. 19
0
idő idő
10. ábra A Hernád nitrátkoncentrációjának alakulása az idő függvényében Hernádszurdoknál 30
25
nitrát nitrát,(mg/l) mg/l
20
átlag érték: átlagérték: 14,66 mg/l 14,66 mg/l
15
10
5
0
1
1 99
. .09
19 1
3 99
.01
.31 94 19
. 06
.15 1
5 99
.10
. 28 1
03 7. 99
.11 1
8 99
.07
idő idő
. 24 1
9. 99
12
.06 2
1 00
.04
. 19 2
2 00
.09
.01
11. ábra A Hernád nitrátkoncentrációjának alakulása az idő függvényében Gesztelynél
2
4 00
. 01
.14
25
nitrát nitrát,(mg/l) mg/l
20
15
átlagérték: átlag érték: 13,91 mg/l 13,91 mg/ l
10
5
0
1
1 99
. 09
.19 1
3 99
.01
. 31 1
4 99
.1 .06
5 1
5 99
.10
. 28 1
7 99
. 03
.11 1
8 99
. 07
.24 1
9 99
.12
. 06
.0 01 20
4.1
9 2
2 00
.09
. 01 2
4 00
. 01
.14
idő
12. ábra A Hernád nitrátkoncentrációjának alakulása az idő függvényében Kesznyétennél
Összefoglalás Iskoláskorú gyerekek pajzsmirigyének ultrahangos és laboratóriumi vizsgálata kimutatta azt, hogy a magas nitrát bevitel okozhat pajzsmirigymegnagyobbodást. Másfelől, a megvizsgált gyerekek viszonylag alacsony életkora ellenére, nem csupán a pajzsmirigy méretének növekedését figyelték meg, hanem a nitráttal nagymértékben szennyezett területeken gyakoribbá váltak a pajzsmirigy más jellegű rendellenességei, megbetegedései. A megfelelő mennyiségű jód bevitelével megakadályozható a golyva (struma) kialakulása, de ugyanakkor a bevitt nitrát mennyiségére is figyelni kell. Számos kutató foglalkozott már a golyva megjelenési gyakorisága és a nitrátbevitel kapcsolatával, az eddigi tapasztalatok a következők: • Van der Heide (1992) a Hollandiában gyakori külső struma megbetegedéseket észlelt olyan nőknél, akiknél a napi nitrátbevitel meghaladja a 30 mg-ot. • Van Maanen (1994) szintén Hollandiában találkozott pajzsmirigymegnagyobbodásos betegséggel olyan felnőttek körében, akik
napi 50 mg-nál nagyobb mennyiségű nitrátot visznek be a szervezetükbe. • Napjainkban Hampel (2003) foglalkozott a kérdéssel, több mint 3000, 18 és 71 év közötti embert vont vizsgálat alá, és talált öszszefüggést a nitrátbevitel és a pajzsmirigy mérete között, továbbá 71 esetben tapasztalta a vizeletben a jódkiválasztás csökkenését. A vizsgálat alá vont magas nitráttartalmú ivóvizes szlovák területen a nitrátbevitel meghaladja a 30 mg-ot (Van der Heide) és az 50 mg-ot (Maanen) is, és a vizsgálatok eredményei alátámasztják a megbetegedés előfordulási gyakoriságának növekedését. Magyarországi szakaszon sem a Hernád folyó vizében, sem pedig a felszín alatti víztestben nem mutatható ki a nitrát olyan nagy koncentrációban, hogy pajzsmirigy-megbetegedést okozzon. Összegezve megállapítható, hogy azokon a területeken, ahol ivóvízként, illetve egyéb háztartási célokra (főzés, öntözés) magas (>50 mg/l az eddigi tapasztalatok szerint) nitráttartalmú vizet használnak fel, a pajzsmirigy megnagyobbodásával és más pajzsmirigy-megbetegedés gyakoribb előfordulásával kell szembenézni az ott élő embereknek. Felhasznált irodalom [1] Mária Tajtáková, Zuzana Semanová, Zlatica Tomková, Edita Szökeová, Jozef Majoros, Zofia Rádiková, Elena Seböková, Iwar Klimes, Pavel Langer : Increased thyroid volume and frequency of thyroid disorders signs in schoolchildren from nitrate polluted area. Elsevier, 2005. [2] Farkasné Czél Ivett: A Hernád folyó vízminőség vizsgálata. Diplomaterv, 2004. [3] Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: Magyarország felszín alatti vizeinek jellemzőit bemutató térképek. CD, 2005. [4] Dr. Juhász József: Hidrogeológia, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2002.
Egyéb irodalom Jobbágy A.: A biológiai nitrogéneltávolítás problémái és lehetőségei. = Vízmű Panoráma, 14. k. 1. sz. 2006. p. 7–9.
Röviden A vízhozam és a klorofilltartalom változása a Drávában A Dráva 500–600 m3/s átlagos vízhozamával és 1100–1800 m3/s nagyvízi hozamával a Duna legbővebb vizű mellékfolyója, Közép-Európa legnagyobb folyói sorába tartozik. Az a-klorofilltartalom alapján a Dráva november-januárban oligotrófikus (szűken termő), vagy oligo-mezotrófikus (szűk–közepesen termő); kisvizes időszakokban mezotrófikus (közepesen termő), illetve mezo-eutrófikus (bő-közepesen termő). A Dráva azonban – elsősorban az átlagot időnként jóval meghaladó foszforkoncentrációk miatt – potenciálisan eutrófikus (bőven termő) víz. A fitoplankton egyedszáma alapján való besorolás szerint július-augusztusban (főként Drávaszabolcsnál) eléri az eutróf szintet. Nagy vízhozam-tartományokban a hordalék árnyékoló hatása és az algákra gyakorolt mechanikai gyérítő hatása miatt kisebb az a-klorofill-tartalom. A csökkenő vízhozam az algák szaporodásának kedvez, kisvizes időszakban az alacsony hőmérséklet gátolhatja ezt a tendenciát. 2000 és 2003 között egyre aszályosabb évek követték egymást, ami a Dráva átlagos vízhozamának csökkenésében is megnyilvánult. Noha az éves a-klorofill-átlag 2002-ig 10 mg/m3 körüli maradt, nyaranta tartósabban fordult elő 20 mg/m3 feletti aklorofill a Dráva vízében Drávaszabolcsnál. 2003-ban az a-klorofill mennyiségével követhető algásodás látványos növekedése figyelhető meg, az éves átlag, de különösen a maximum értékek eddig nem tapasztalt növekedése fordult elő. 2004-ben a Dráva átlagos vízhozama már a szokásos képet mutatta, és a nyári árhullám miatt nem volt nagy fitoplankton-mennyiség, ekkor az éves a-klorofill-átlag 6 mg/m3-t ért el. (II. Kárpát-medencei Környezettudományi Konferencia, 2006. jún.1–2., Pécs – előadás összefoglalója)
Fenolszármazékok bioszorpciós eltávolítása természetes vizekből A fenol és a klór-fenol-származékok (2-klór-fenol, 4-klór-fenol), gyakran szennyezik a természetes vizeket. A fenol már 1 µg/l koncentráció esetén is jelentős íz- és szagproblémát jelent az ivóvíz esetében. A kolozsvári Babes-Bólyai és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kutatói és hallgatói élettelen élesztősejtek felhasználásnak lehetőségeit tanulmányozták, a bioszorpción alapuló szennyvíztisztításban. Kutatásaikban kénsavval előkezelt élesztősejteket használtak biszorbensként. A maximális megkötési kapacitás a vizes oldat pH-értékének függvénye. Maximális megkötés pH = 5,1-es értéknél érhető el. Vizes lemosással maximálisan a megkötött fenolszármazékok 5%-a nyerhető vissza. A bioszorpciót szuszpenzióban, valamint immobilizált élesztősejtekkel vizsgálták. (II. Kárpát-medencei Környezettudományi Konferencia, 2006. jún. 1–2., Pécs – előadás összefoglalója)
