VITAANYAG 3. VERZIÓ (A TÁRSADALMI EGYEZTETÉS JÚNIUS 30-ÁN ZÁRUL) ÁPRILIS 26

VITAANYAG 3. VERZIÓ TÁRSADALMI EGYEZTETÉS

E-MAIL: [email protected]

(A TÁRSADALMI EGYEZTETÉS 2004. JÚNIUS 30-ÁN ZÁRUL)

2004. ÁPRILIS 26.

Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 3.

2004. április 26.

Készítette az Országos Idegenforgalmi Bizottság Stratégiai Munkacsoportjának felkérésére a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Turisztikai Hivatala és a Magyar Turizmus Rt. munkatársaiból álló munkacsoport. A munkacsoport tagjai: Eőry Edit Fábián Eszter Kovács Balázs Mártonné Máthé Kinga Müller Marianna Soproni Gyula Víg Tamás Záhonyi Tamás Budapest, 2004. április 26.

-2-


2004. április 26.

Útmutató a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia vitaanyagának harmadik változatához Előzmények A turizmus területén tevékenykedő vállalkozások, a szakmai szervezeteki és a turizmus állami irányítása egyaránt régóta szükségesnek tartja, hogy egy olyan átfogó, iránymutatásul szolgáló turizmusfejlesztési stratégia készüljön, amely hosszabb távra, kormányzati ciklusokat átívelően jelöli ki az ágazatii fejlesztési irányait. A rendszerváltoztatást követően sokan felismerték a lehetőségét, hogy a piacgazdaság hazai kiépülése megteremtheti a feltételeit annak, hogy a turizmus a világtendenciákhoz igazodva Magyarországon is a gazdaság motorjává váljon. A rendszerváltás éveiben nyilvánvalóvá vált, hogy a korábbi időszak szabályai időközben elévültek, hatályon kívül kerültek, az ágazati szabályozást új alapokra kellett helyezni, amelyhez új szemléletre volt szükség. Ekkoriban a tervgazdaság torzulásaiból adódó kereskedelmi hiányt elsősorban a turizmus volt hivatott ellensúlyozni, szerepét elsősorban fiskális megközelítésből értékelték, devizaforrásnak tekintették. A kilencvenes évtized közepétől, a gazdasági lehetőség bővülésével változott a turizmus szerepének megítélése is, a gazdasági vonatkozások mellett a kulturális, rekreációs, s egyéb szempontok is előtérbe kerültek. A szakmai szervezetek az elmúlt évtized során számtalan fórum alkalmával fogalmazták meg igényüket egy iránymutatásul és vezérfonalként szolgáló turizmusstratégia iránt. A stratégia megvalósítását szorgalmazó viták és fórumok olyan szerves fejlődést indítottak el, amely során az állam egyre nagyobb mértékű támogatásban részesíti az ágazatot. Az ezredforduló éveiben megtöbbszöröződött a turizmus támogatására fordítható célelőirányzat összege. Áttörésként értékelhető, hogy megfigyelhetőek a koncentrált fejlesztés első jelei, a korábbi “mindenhová egy kicsit” támogatáspolitikával szemben. A látványos és eredményes fejlesztések ellenére ugyanakkor továbbra sem került elfogadásra az ágazat hosszú távú átfogó fejlesztését megalapozó stratégia. Stratégia hiányában pedig a megvalósuló fejlesztések nem minden esetben erősítik egymást, kedvezőtlen példák is akadnak. A bővülő lehetőségek idején az átgondolt fejlesztést lehetővé tevő stratégia elkészítése iránti igény egyre nagyobb. Magyarországnak az egységes európai belső piacba történő teljes bekapcsolódásával egy időben megvalósulhat a másfél évtized óta húzódó feladat elvégzése. Az uniós csatlakozás történelmi esélyt teremt ahhoz, hogy a korábbról felhalmozódott adósságokat pótoljuk, s hogy a hátrányokból előnyt teremtsünk. A csatlakozás, mint történelmi pillanat egybeesik a hazai turizmusban végbemenő fordulattal. Az új évezred elejére ugyanis megkoptak azok a vonzerők, amelyek a legkeletibb nyugati, illetve a legnyugatibb keleti ország vonzerejéből fakadtak, amelyben két világrendszer polgárainak találkozóhelyéül szolgált a Balaton. Mára új utakat jár a világ, új utakon járnak a turisták is. A magyar turizmusban tevékenykedőknek is új kérdéseket kell megválaszolni, s mindezt úgy, hogy nyertesei lehessenek a változásoknak. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia első munkaváltozatát kidolgozók reményei szerint e vitára szánt összeállítás nagyban hozzájárul az életünk részének tekintett turizmus sikeres fejlesztéséhez szükséges döntések meghozatalához, s végsősorban a fő célhoz, a hazánkban élők, s a hozzánk látogatók életminőségének javításához. Ugyanis ha javul az emberek életminősége a turizmus fejlesztése által, akkor az életminőség javulása hozzájárul ahhoz, hogy egyre többen részesülhessenek a turizmus áldásos hatásaiból. A kör így bezárul, a turizmus önmagát erősítő fejlődési pályára kerül: szemléletformálás, szakmai igényesség, motiválás, önfejlődés. A turizmus vonzerejének növekedése az országról kialakult képet is előnyösen formálja. A harmadik évezred elején e megközelítésből készül a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia, amelynek vitaanyagként szolgáló, első munkaváltozatát tartja kezében az Olvasó. Az anyag nem marketing stratégia, a turizmusfejlesztést átfogóan, több szinten és területen vizsgálja: a stratégia teszi lehetővé a megalapozott nemzeti szintű marketingterv készítését. -3-


2004. április 26.

Összehangolt és fenntartható fejlesztések abban az esetben valósulhatnak meg, amennyiben az országos stratégiához igazodva készülnek el a régiós és kistérségi turisztikai stratégiák, amelyek részletekbe menően, felelősökhöz és határidőkhöz köti a célok elérését. A stratégia készítése A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia kimunkálásával kapcsolatos műhelymunka az elmúlt év tavaszán megkezdődött. E hosszú és összetett feladatnak az első állomásaként – a Turisztikai Hivatal és a Magyar Turizmus. Rt. fiatal munkatársaiból álló – Operatív Stratégiai Munkacsoport elkészítette a stratégia helyzetelemzéssel foglalkozó fejezetének első munkaváltozatát. Ennek célja, hogy felmérje és összefogott keretek között bemutassa a hazai turizmus állapotát az ezredforduló éveiben, továbbá megfelelő kiindulási pontként szolgáljon a majdani célok és feladatok meghatározásánál. A helyzetelemzés segítségével a későbbiekben objektíven megállapíthatóvá válik, hogy honnan hová jutott a hazai turisztikai ágazat. Az Operatív Munkacsoport által készített helyzetelemzés első változatát az Országos Idegenforgalmi Bizottság (OIB) tavaly októberben megtárgyalta, majd észrevételeit a munkacsoportnak eljutatta. Az Operatív Stratégiai Munkacsoport az OIB felvetéseit részletesen megvizsgálta, s ennek megfelelően a helyzetelemzést kiegészítésekkel ellátta, az OIB felvetéseivel kibővítette. A Nemzeti Fejlesztési Terv és a turizmusfejlesztési stratégia kapcsolata 2003. végére Magyarország elkészítette az Európai Unió Strukturális és Kohéziós Alapjaiból elérhető támogatások igénybe vételéhez szükséges stratégiai dokumentumokat, így a Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT) és az ehhez kapcsolódó Operatív Programokat. Az NFT hosszú távú célja az életminőség javítása, a 2004-2006. közötti tervezési időszak általános célkitűzése pedig a fejlettségbeli hátrányok mérséklése. Amint azt az NFT specifikus céljai is mutatják (versenyképesebb gazdaság, humán erőforrások jobb kihasználása, jobb minőségű környezet és kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés), a turizmusfejlesztési stratégia és az NFT céljai egy irányba mutatnak. Az NFT készítésének időpontjában azonban jelen stratégia még nem állt rendelkezésre, és ez – igazodási pont híján – az NFT turisztikai intézkedéseinek tervezését megnehezítette. A turizmusfejlesztési stratégia a következő években már alapul kell, hogy szolgáljon a következő NFT, valamint az ország egészére vonatkozó Átfogó Fejlesztési Terv elkészítésénél. Ahhoz, hogy az EU 2007-2013. közötti tervezési ciklusára elkészítendő második NFT-vel az összhangot előre biztosítsuk, szükséges az EU társadalmi és gazdasági fejlesztési céljainak ismerete. Az EU háromévente felülvizsgálja a szakpolitikáit, ezen belül is kiemelt jelentőségű a 2004. évi, 3. Kohéziós Jelentés, hiszen az új tagországokkal kibővült Unió megújult szervezeti struktúrákat és pénzügyi kereteket is igényel. A jelentés a Bizottság álláspontját mutatja be a regionális politika kérdéseiben, és útjára indította a vitát a 2007-2013. közötti tervezési időszak keretfeltételeinek meghatározásához. Három prioritást határoz meg a jelentés a tervezett reform során: − Konvergencia és versenyképesség − Regionális versenyképesség és foglalkoztatás − Európai területi együttműködés

-4-


2004. április 26.

Ezek a prioritások határokon átnyúló illetve regionális célkitűzéseket, fejlesztési elveket és a pénzügyi keretekre vonatkozó javaslatokat tartalmaznak. A változtatások egy hosszú folyamat során fognak megszületni, melynek időbeni kereteit is bemutatja a Kohéziós Jelentés, az alábbiak szerint: − 2004. május 10-11: Európai Kohéziós Fórum, Brüsszel − 2005. vége: a Tanács és az Európai Parlament döntést hoz − 2006 folyamán: a 2007-2013-ra vonatkozó programok előkészítése Ennek megfelelően az egyeztetési folyamat során hozzáférhető információk alapján, illetve a Tanács döntése alapján válik szükségessé a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia összehangolása az Uniós keretfeltételekkel. Eközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni a második NFT készítését – mely természetszerűleg a vonatkozó EU-s szabályok figyelembe vételével fog készülni – és biztosítani az összhangot a tervezés fázisában. I. fejezet: Helyzetelemzés Így készült el a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia helyzetelemzéssel foglalkozó része, amelynek rövidített változata az I. fejezetben olvasható. A helyzetelemzés teljes változatát mellékletként csatoltuk, ez tartalmazza az interjúkból vett idézeteket is. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia kiindulópontját képező helyzetelemzés tiszta, reális képet kíván a turisztikai szakma elé tárni. A következtetések és a feladatok megfogalmazásához szükséges tények és tendenciák leírására kerül sor e fejezetben. A helyzetelemzés ennek megfelelően nem egy pillanatfelvétel, hanem inkább egy rövidfilm szerepét kívánja betölteni. E film azonban akkor lesz jó, ha szereplői és nézői sok esetben egybeesnek. A hazai turizmus történetében most először készült széleskörű személyes interjúkat is felhasználó, évtizedes kitekintésű helyzetértékelés, amely primer forrásként igyekszik gazdagítani a másodlagos forrásokra is támaszkodó helyzetelemzést. A hazai turizmus állapotáról “megbízható, valós és hű kép” alkotása érdekében a formálódó Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában a turizmus nem csupán egy ágazatként jelenik meg a sok közül, hanem a mindennapi élet részeként. Ezt a szemlélet igyekszik a helyzetelmés is követni, amikor a demográfiai helyzet alakulásától kezdve az időjárás hatásainak bemutatásán keresztül a terrorizmus jelenségeinek leírásáig terjedő széles mozgástér keretében vizsgálja a hazai turizmus helyzetét egyéb tényezők mellett. A helyzetelemzés elkészítésekor egyaránt meg kellett birkózni az információk bőségével és hiányával. A különböző területekről rendelkezésre álló információtengerből egy körültekintő helyzetelemzésnek csak azokat az idősoros adatokat szabad tartalmaznia, amelyek egy folyamatot, tendenciát szemléltetnek. Ugyanakkor ezen adatok igen szűkösen állnak rendelkezésre, illetve a mindennapi élet részeként tekintett turizmus sok szempontból számszakilag megfoghatatlan, értelmezhetetlen. Ilyenkor hívhatóak segítségül az interjúkban összefoglalt “objektíven szubjektív” szakértő elemzések, állapotfelmérések. Az összeállítás I. fejezete a turizmus keresleti és kínálati tényezőit körbejárva igyekszik felmérni a turizmus működési környezetét, s ezt elsősorban a versenytársainkhoz viszonyítva teszi. A belföldi kereslettel kapcsolatban az elemzés rámutat olyan kevésbé közismert tényekre, mint például a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött belföldi vendégéjszakák száma az elmúlt évek dinamikus növekedése ellenére még 2002–ben sem érte el az 1990–es szintet. A készített interjúk szinte mindegyikében visszatérő problémaként jelzett általános információhiánnyal szintén foglalkozik az összeállítás, felvázolva a kutatási tevékenység anomáliáit. A hazai turisztikai attrakciók számbavételekor a klasszikus termékek mellett, – mint Budapest, Balaton, egészségturizmus, gasztronómia stb., – olyan elemek is vizsgálatra kerülnek mint az ember alkotta vonzerők egyediségéből és sokszínűségéből adódó, sajátos hungarikumként jellemezhető misztikum. A helyzetelemzés külön pontban tárgyal olyan kérdéseket, amelyek korábban készült -5-


2004. április 26.

hasonló összeállításokban még nem kaptak helyet, mint például a szakma kommunikációs és érdekérvényesítő tevékenysége, a fenntartható fejlesztés kérdésköre, vagy a kormányzati stratégiai dokumentumokhoz való igazodás problémája. II. fejezet: SWOT analízis A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia kidolgozásának következő fázisa, a hazai turizmus erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit, valamint az ágazatot fenyegető veszélyek számbavételét szolgáló részletes SWOT elemzés kidolgozása volt. A SWOT elemzés munkaváltozatát a mellékelt összeállítás II. fejezete tartalmazza. Az elemzés célja, hogy az ágazat hosszú távra szóló fejlesztésének megalapozásához segítsen számba venni és egymástól elválasztania a fontos és kevésbé fontos területeket. Nem hanyagolható el ugyanis annak pontos számbavétele, hogy egy ország miben erős, mert az egyik ágazat, vagy azon belül egy terület nagyobb gyarapodást, kedvezőbb fejlődési ugrást ígér, mint a másik. Az idő is fontos tényező, minél előbb kell ugyanis az új és nagy jövő elé néző gazdasági tevékenységet megalapítani egy országban, mert az elsők előnyben vannak a követőkkel szemben. Ebben pedig az államnak lehet döntő szerepe: víziókkal, tervekkel és programokkal segítheti, hogy az ígéretes „elsők” létrejöjjenek, megerősödhessenek. Az alternatívák közötti eligazodásban éppen ezért elsősorban a lehetőségek és az erősségek által kijelölt irányítótáblák kalauzolják el a fejezet Olvasóit. III. fejezet: Stratégiai célok és feladatok A helyzetelemzésben bemutatott folyamatoknak és tényeknek a lehetőségekkel és erőségekkel való összevetése alapján készült el az összeállítás III. fejezete. Ez az anyagrész 5 területre bontja az elérni kívánt célokat, amelyek mentén a megfogalmazott víziók megvalósítása érdekében feladatokat határoz meg. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia fő céljának, – az életminőség javításának – elérése érdekében a tervezési időszak végére elvégzendő feladatokat az alábbi stratégai célok mentén felfűzve tárgyalja a III. fejezet: − Emberközpontú és hosszú távon is jövedelmező fejlődés − Turistafogadás feltételei − Attrakciófejlesztés − Emberi erőforrás − Működési rendszer E stratégai célok mentén felfűzött feladatok megvalósítása biztosítja a hozzánk érkező, illetve a hazai turisták számára, hogy a hazánkban üdülésre, pihenésre fordított idejük a szakma felkészültségének és a szolgáltatások minőségének köszönhetően élmények láncolatává álljon össze. A stratégiai célok közötti láncszerű kapcsolatot – ÉLMÉNYLÁNC –, az összeállításban részletesen is kifejtett élmény– és értékközpontú szemlélet jelenti. A mellékelt összeállítás III. fejezetének alapos kidolgozása és véglegesítése az ez év tavaszától kezdődő társadalmi vita keretében történik meg.

-6-


2004. április 26.

Társadalmi vita A társadalmi vita célja, hogy kiegészítse, formálja, s végső soron jóváhagyja a turizmusstratégia munkaváltozatát. A stratégia jelen formájában a lehető legtágabb értelmezésben foglalkozik a turizmussal: ahhoz, hogy a stratégia megfelelő alapot képezhessen a fejlesztésekhez, minden olyan területet felölel, amelyet a turizmus érint. A vita folyamata során e „nagylátókörben” készült anyagból kristályosodnak ki a fejlesztés fő irányai. Az egyeztetési szakasz tovább árnyalja a munkaanyag megállapításait, meghatározza a fő hangsúlyokat és szükség esetén pótolja annak hiányosságait. Ez az “együttgondolkodási folyamat” lehetővé teszi, hogy a munkaanyagban részletesen ki nem fejtett definíciók, egységes értelmezések is kialakításra, elfogadásra kerüljenek. A társadalmi vita befejezése után alakul át a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia munkaanyaga a szakma egésze által „szerethető” és iránymutatásul szolgáló fókuszált Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiává. Az elkészült turizmusstratégia parlamenti ciklusokon való átívelhetőségét jelentősen segíti a dokumentum Kormány és/vagy az Országgyűlés által való elfogadása. A fentebb leírtak fényében remélhetőleg – a stratégiai kérdéseken túlmutatóan is – mindannyiunk életére érvényesek lesznek Ady Endre sorai: “Akarom, mert ez bús merészség, Akarom, mert világ csodája: Valaki az Értől indul el S befut a szent, nagy Óceánba.” Budapest, 2004. április 26.

i

A turisztikai szakma kifejezés alatt a mindvégig a turizmusban tevékenykedő vállalkozásokat, civil-, regionális- és államigazgatási szervezeteket értjük ii A turizmus különféle gazdasági al-, és szakágazatokat érint, horizontális jellegéből adódóan sem tekinthető egyetlen ágazatnak. A helyes megfogalmazás a „turizmus gazdaság” kifejezés lenne, azonban a kezelhetőség és közérthetőség kedvéért – illetve a kifejezés elterjedtsége miatt – jelen anyag ágazatnak nevezi a turizmust.

-7-

Tartalomjegyzék I. HELYZETELEMZÉS ..................................................................................................................11 1

BEVEZETÉS.............................................................................................................................12

2

IGAZODÁSI PONTOK ...........................................................................................................12 2.1

3

A TURIZMUS KÖRNYEZETE..............................................................................................13 3.1 3.2 3.3 3.4 3.5 3.6

4

BELFÖLDI TURIZMUS ............................................................................................................17 BEUTAZÓ TURIZMUS ............................................................................................................18

MARKETING, KOMMUNIKÁCIÓ, INFORMÁCIÓMENEDZSMENT .........................18 6.1 6.2

7

FENNTARTHATÓSÁG ............................................................................................................16 A TURISZTIKAI VÁLLALKOZÁSOK HELYZETE........................................................................17

KERESLET ...............................................................................................................................17 5.1 5.2

6

AZ EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁS HATÁSA A MAGYAR TURISZTIKAI ÁGAZATRA ................13 A TURIZMUS MEGÍTÉLÉSE, JOGI KÖRNYEZETE ......................................................................14 ADÓRENDSZER .....................................................................................................................14 REGIONALITÁS .....................................................................................................................15 A TURIZMUS ÖSZTÖNZŐ RENDSZERE ....................................................................................15 A TURIZMUS KAPCSOLATA MÁS A SZAKMAI TERÜLETEKKEL ................................................16

A TURIZMUS JELENTŐSÉGE.............................................................................................16 4.1 4.2

5

VERSENYTÁRSAINK .............................................................................................................12

KUTATÁS .............................................................................................................................18 E-TURIZMUS.........................................................................................................................19

KÍNÁLAT..................................................................................................................................19 7.1 7.2 7.3 7.4 7.5 7.6 7.7

STRUKTURÁLIS PROBLÉMÁK ................................................................................................19 AZ EMBERI ERŐFORRÁS HELYZETE A TURIZMUSBAN, OKTATÁS KÉPZÉS ...............................20 ÁR-ÉRTÉK ARÁNY ................................................................................................................20 TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK, KÖZLEKEDÉS ............................................................................21 VONZERŐK ÉS TERMÉKEK ....................................................................................................21 BUDAPEST ............................................................................................................................23 SZÁLLÁSHELYKÍNÁLAT ........................................................................................................23

II. SWOT ANALÍZIS .......................................................................................................................25 1

MÓDSZERTAN, BEVEZETÉS ..............................................................................................26

2

ERŐSSÉGEK............................................................................................................................26

3

GYENGESÉGEK .....................................................................................................................28

4

LEHETŐSÉGEK......................................................................................................................31

5

VESZÉLYEK ............................................................................................................................33

III. STRATÉGIAI CÉLOK ÉS FELADATOK .............................................................................35 1

BEVEZETÉS.............................................................................................................................36

2

EMBERKÖZPONTÚ ÉS HOSSZÚ TÁVON IS JÖVEDELMEZŐ FEJLŐDÉS..............37 2.1

A TURIZMUS HATÁSAINAK OPTIMALIZÁLÁSA .......................................................................38

-8-

2.1.1 Szakmai innováció ......................................................................................................38 2.1.2 Minőség.......................................................................................................................39 2.1.3 Vállalkozások gazdálkodási környezetének javítása...................................................40 2.1.4 Területi kiegyenlítés ....................................................................................................41 2.1.5 Szálláshelykínálat .......................................................................................................42 2.1.6 Értékarányos árak.......................................................................................................42 2.2 A TURIZMUSBARÁT TÁRSADALOM .......................................................................................42 2.2.1 Alulról jövő kezdeményezés és összefogás..................................................................43 2.2.2 Fogyatékkal élők .........................................................................................................44 2.2.3 Részesedés a turizmus kedvező hatásaiból .................................................................44 2.2.4 Létbiztonság és perspektíva ........................................................................................45 2.2.5 Lobby...........................................................................................................................46 3

TURISTAFOGADÁS FELTÉTELEI.....................................................................................47 3.1 ELÉRHETŐSÉG ......................................................................................................................47 3.1.1 Közút ...........................................................................................................................47 3.1.2 Autóbuszos turizmus....................................................................................................48 3.1.3 Kerékpárutak...............................................................................................................48 3.1.4 Vasúti közlekedés ........................................................................................................49 3.1.5 Vízi utak ......................................................................................................................49 3.1.6 Légi közlekedés ...........................................................................................................50 3.2 KOMFORTÉRZET...................................................................................................................50

4

ATTRAKCIÓFEJLESZTÉS ...................................................................................................53 4.1 HAGYOMÁNYRA ÉPÜLŐ INNOVÁCIÓ .....................................................................................54 4.1.1 Tájegységek hagyományaira épülő kínálatfejlesztés ..................................................54 4.1.2 Természeti adottságokra épülő kínálatfejlesztés.........................................................55 4.1.3 Modern technológiák és módszerek ............................................................................57 4.2 MISZTIKUMRA ÉPÜLŐ MARKETING .......................................................................................58 4.2.1 „1100 éves” hagyományra épülő arculat...................................................................58

5

EMBERI ERŐFORRÁS ..........................................................................................................60 5.1 KÉPZÉSI RENDSZER ..............................................................................................................60 5.1.1 Piaci igényekhez igazodó képzési és továbbképzési rendszer.....................................60 5.1.2 Gyakorlatias képzés ....................................................................................................61 5.1.3 Korszerű tananyag, felkészült oktatók ........................................................................61 5.1.4 Turizmus alapfokon (NAT)..........................................................................................62 5.1.5 Országos Képzési Jegyzék...........................................................................................62 5.2 SZEMLÉLETFORMÁLÁS .........................................................................................................62 5.2.1 Turizmusbarát szemléletmód ......................................................................................62 5.2.2 Csoportmunkára nevelés.............................................................................................63

6

MŰKÖDÉSI RENDSZER........................................................................................................64 6.1 ÁTLÁTHATÓ INTÉZMÉNYRENDSZER .....................................................................................64 6.1.1 Horizontális egyeztetés ...............................................................................................64 6.1.2 Társadalmi egyeztetés (PPP)......................................................................................65 6.1.3 Szolgáltató jellegű államigazgatás .............................................................................66 6.1.4 Marketing szervezet ....................................................................................................67 6.2 TURIZMUS A RÉGIÓKBAN .....................................................................................................67 6.3 KUTATÁSI HÁTTÉR ...............................................................................................................69 6.4 TURISZTIKAI FEJLESZTÉS RENDSZERE ..................................................................................70

-9-

6.5 7

TURIZMUST ÉRINTŐ JOGSZABÁLYOK ....................................................................................70

CÉLFOTÓ .................................................................................................................................72

IV. MELLÉKLETEK.......................................................................................................................74

- 10 -


2004. április 26.

I. Helyzetelemzés

- 11 -


2004. április 26.

1 Bevezetés A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia vitaanyagában a turizmus nem csupán egy ágazatként jelenik meg a sok közül, hanem a mindennapi élet részeként. Ezt a szemléletet igyekszik a helyzetelmés is követni, amikor a demográfiai helyzet alakulásától kezdve az időjárás hatásainak bemutatásán keresztül a terrorizmus jelenségeinek leírásáig terjedő széles mozgástér keretében vizsgálja a hazai turizmus helyzetét. A helyzetelemzés teljes változatát a 2. sz. melléklet tartalmazza.

2 Igazodási pontok A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia igyekszik szintetizálni valamennyi korában készült kormányzati műhelymunka eredményét, ugyanakkor általánosságban megállapítható, hogy kifejezetten a turizmusra vonatkozóan kevés kapcsolódási pont található. A vitaanyag elkészítése során igazodási pontként az alábbi kormányzati dokumentumok szolgáltak: − Az európai felzárkózás stratégiája – 1999 − A magyar gazdaságpolitika középtávú prioritásainak Közös Értékelése – 2002 − Átfogó Fejlesztési Terv – 2000-2006 − Széchenyi Terv – 2001 − Nemzeti Fejlesztési Terv – 2004-2006 − Előcsatlakozási gazdasági program – 2003 A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratéga igazodva a kormányzat hosszabb távú fejlesztéspolitikai irányaihoz az életminőség javítását tűzte ki célul. Ennek értelmében a fejlesztési irányok meghatározását a turizmus számára fontos értékek alapján kívánja felvázolni. Ennek kiindulópontja, hogy a turizmus által nyújtott élmények, illetve a turisták motivációi elsősorban az értékekből épülnek fel. A turizmusstratégia értékközpontúsága azt jelenti, hogy a stratégia használói a bonyolult és összetett kérdésekben való döntéshez az értékeket hívhatják segítségül, több alternatíva esetén az értékek alapján rangsorolhatnak. 2.1

Versenytársaink

A vitaanyag helyzetelemzéssel kapcsolatos része a turizmus keresleti és kínálati tényezőit körbejárva igyekszik felmérni a turizmus működési környezetét, s ezt elsősorban a versenytársainkhoz viszonyítva teszi. Magyarország számára elsődleges versenytársak a szomszédos vagy térségbeli országok: Ausztria, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Szlovénia, Horvátország és Románia. Ugyanakkor a hosszú távú közlekedési költségek csökkenésével, a kiterjedt információs technológiának köszönhetően gyakorlatilag az egész világ versenytársnak tekinthető. További szempont, hogy egyes termékek esetében szintén nemcsak szomszédainkkal versenyzünk, hanem pl. konferenciaturizmusban Budapest Barcelonával is versenyzik. Magyarország jelenlegi turisztikai kínálatával, valamint vendégforgalmával és bevételeivel Európában fokozatosan lemaradó pozíciót tölt be. Az alacsony fajlagos költés valós okairól - 12 -


2004. április 26.

jelenleg csak részben állnak rendelkezésre információk, amelynek kiegészítése azt követően válik lehetségessé, hogy a KSH 2003. évben kezdődő, a Magyarországra látogató külföldieket vizsgáló felmérésnek eredményei rendelkezésre állnak. A lemaradás egyelőre nem behozhatatlan, ugyanakkor a kínálat nemzetközi turisztikai trendeknek való megfeleltetésének, a kiszolgáló infrastruktúra fejlesztésének elmaradásával Magyarország rövid távon hátrányos helyzetbe kerülhet versenytársaival szemben. A szomszédos, természeti és épített vonzerőállományukat tekintve azonos vagy jobb adottságokkal rendelkező közép-európai országok közül a folyamatosan fejlesztő országok (Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Szlovénia) rendkívül erős versenytársat jelentenek, illetve már jelenleg is komoly keresletelvonó tényezők. Csehország, ezen belül Prága rendkívül erős versenytársat jelent Budapest számára, elsősorban az utóbbi évek jelentős fejlesztéseinek (infrastruktúra, bemutatástechnika, marketing) eredményeként, valamint a klasszikus fürdőhelyei tekintetében. Szlovákia klímája ugyan hazánknál kedvezőtlenebb, de magas hegyei, kulturális öröksége és fürdői komoly vonzerőt jelentenek. Szlovénia és Horvátország természeti adottságaival – magas hegyek, illetve tengerpart – Magyarország nem versenyképes. Lengyelország természeti és kulturális látnivalói a kedvezőtlenebb klíma ellenére is sok utazót csábítanak. Románia jelenleg kizárólag infrastrukturális elmaradottsága miatt nem igazán vonzó, azonban természeti, kulturális adottsága, fürdői középtávon erős versenytárssá tehetik.

3 A turizmus környezete 3.1

Az Európai Uniós csatlakozás hatása a magyar turisztikai ágazatra

Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal Magyarország a világ legnagyobb – bár arányaiban csökkenő jelentőségű – turisztikai piacának válik részévé. Az ezredforduló első éveit jellemző arányok jól szemléltetik, hogy uniós csatlakozásunk mekkora piacbővülést okoz a turizmusban érintett vállalkozók számára is. Az EU-polgárok kétharmada az unióban tölti el szabadságát, a világturizmusból származó bevételek mintegy 50%-a az EU piacán képződik, és a magyar turisták fele is a tagországokba utazik leginkább. A magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák közel 70%-át ugyancsak az unióból érkező vendégek teszik ki. Egységes európai szintű turizmuspolitika hiányában az idegenforgalmi ágazat szabályozása tagországonként eltérő. A turizmus nemzetgazdasági súlyából, a kormányok fejlesztési stratégiai elképzeléseiből, illetve az egyes tagországok fejlettségi szintjéből és hagyományaiból adódóan a tagállamok különböző elképzelésekkel rendelkeznek az idegenforgalom szabályozásával kapcsolatban. A magyar közigazgatás számára tehát nincs egységes, másolható recept. Taggá válásunk után a turizmus fejlesztése érdekében szövetségesként elsősorban a mediterrán ország-csoport támogatására számíthatunk. A tagállamok e csoportja kevésbé fejlett, és általában turista fogadó térségek. Ezen országok az unió kompetenciájának és tevékenységének fokozását szorgalmazzák a turizmus területén. Infrastrukturális lemaradásuk pótlásához, elmaradott régióik fejlesztéséhez és a turisztikai ágazat fejlesztéséhez, valamint versenyképességük fokozásához forrásokra van szükségük. Az uniós források e célokra a strukturális- és a kohéziós alapok keretében állnak rendelkezésre. A csoport tagjai abban érdekeltek, hogy az említett alapokból kifejezetten a turizmusra célzott módon több támogatást kapjanak. - 13 -


2004. április 26.

A szakmai szabályozás a jogharmonizációnak megfelelően igazodott a vonatkozó uniós normákhoz, továbbá az Európai Unió tagországaiban követett gyakorlathoz. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és utaztatás területén nincsenek olyan speciális Európai Uniós szabályok, amelyek megakadályozhatnák hazánk csatlakozását, vagy a belépés után jelentős hatással lennének a hazai turizmusra. A turisztikai ágazat mindig is a nemzetközi hatásoknak az egyik leginkább kitett gazdasági ágazat volt, s így követnie kellett a nemzetközi irányzatokat. A fogyasztó védelme súlyponti kérdés az unióban, ezért fokozatosan elvonják az államok szuverenitását e kérdéskörben, uniós normákat alkotnak. Szinte a legtöbb, a turizmust is érintő jogszabály fogyasztóvédelmi kötődésű, vagy fogyasztóvédelmi szemlélet áll mögötte. E szemlélet elterjedése következében a fogyasztóvédelemből adódó jogaikkal többnyire tisztában vannak az EU polgárai, s jogaikhoz következetesen ragaszkodnak is. Éppen ezért a hazai vállalkozásoknak számolni kell a jogaival tisztában lévő „uniós fogyasztó” megjelenésére, amelyre a hazai szolgáltató szektor még nincs igazán felkészülve. 3.2

A turizmus megítélése, jogi környezete

A turizmus megítélése Magyarországon – a turisztikai szakemberek jelentős részét is beleértve – még mindig ellentmondásos. Az emberek többsége nem ismeri fel a turizmus jelentőségét és benne a közvetetten vagy akár közvetlenül rejlő önérdekét: az élet számos területére kihatva hozzájárulhat az országban élő emberek életminőségének (így pl. anyagi, szellemi értékeinek, egészségének) javulásához. A köztudatban a turizmus csupán annyit jelent, hogy emberek utazgatnak, legyen szó magáról a turistáról vagy éppen a turizmusban dolgozóról. Magyarországon a turizmus jelentősége messze alulértékelt, előfordul, hogy a közvélemény feleslegesnek, vagy akár károsnak ítéli meg. A turisztikai szakmunkát végzők presztízse is nagyon alacsony. Ugyanakkor – paradox módon – a turizmus divatszakma és az ágazatban dolgozó vezetők presztízse magas. Amennyiben alternatív jövedelemszerzésről vagy kitörési pontról esik szó, gyakran a legelső lehetőségként a turizmus kerül említésre. Jelenleg nincsen külön Turizmusról szóló törvény: hiányzik a turizmus jelentőségét megfogalmazó, alapdefiníciókat lefektető, a turizmus működésének struktúráját megállapító szabályozás. Szükségességéről a szakma véleménye megoszlik. A törvény lehetne olyan fundamentum, amelyhez a teljes turizmus szakma igazodhatna, illetve alapot jelentene az érdekérvényesítéshez a politika felé is. A turizmus szakma egyik fő hiányossága a jogszabályok betartatása, illetve a szankciók érvényesítése (pl. a jogosulatlan idegenvezetés ellenőrzése, osztályba sorolás ellenőrzése). 3.3

Adórendszer

Magyarországon, más európai országokkal összevetve, a személyi jövedelemadó átlagos mértékű, a társasági adó alacsonyabb, viszont az áfa-kulcsok az unióban szokásosnál magasabbak. Az eltérő adózási struktúrával és a gazdasági helyzettel magyarázza a Pénzügyminisztérium, hogy az uniós csatlakozást követően sem kívánja nagyságrendileg csökkenteni a forgalmi adó mértékét. Helyi adók - 14 -


2004. április 26.

tekintetében a turisztikai vállalkozások több szempontból is hátrányt szenvednek más ágazatokhoz képest, ami a folyamatosan éleződő piaci körülmények között negatívan befolyásolja versenyképességüket. Összességében a turizmus szakma legtöbb alágazata túladóztatott a nyereséglehetőségek, a munkaerőigényesség és a vállalkozások általános tőkeerejéhez képest. 3.4

Regionalitás

A turizmus állami területi irányításának hatékonyabbá tétele érdekében az egész országot lefedő területi intézményrendszer kialakítására volt szükség: a 7 tervezési-statisztikai régió mellett a turizmus sajátosságait figyelembe véve turisztikai régiók alakultak ki. A turizmus és a területfejlesztés intézményrendszere közötti együttműködés jelenleg ugyanakkor csak részlegesen biztosított. A kilenc turisztikai régió lefedi az országot teljes mértékben. Ezek közül hét turisztikai régió határa többnyire követi a megyék közigazgatási határait. Két, úgynevezett tematikus régió is működik, kiemelten a Balaton és a Tisza-tó körül elhelyezkedő településekre vonatkozóan. A régiók arculata kialakulóban van, de komoly problémát jelent, hogy nincsenek regionális termékfejlesztési prioritások, a régiók egyszerre mindent akarnak fejleszteni. A tervezési és a turisztikai régiók párhuzamos működése azonban jelenleg is számos probléma forrása: a tervezésben – várhatóan a megvalósításban is – valamint szervezeti és stratégiai kérdésekben anomáliákat okoz a két intézményrendszer. Az EU támogatások kedvezményezettje kizárólag tervezési-statisztikai régió lehet, amely a Nemzeti Fejlesztési Terv turisztikai intézkedéseinek összeállítását megnehezítette. 3.5

A turizmus ösztönző rendszere

Jelenlegi adórendszerünk nem alkalmas arra, hogy állami ösztönzőnek lehessen tekinteni. A falusi magánszálláshelyek esetében már létezik erre kezdeményezés. Az ágazat számára állami támogatás elsősorban pályázati rendszeren keresztül áll rendelkezésre. Az ezredforduló éveiben kiemelt állami támogatásban részesültek az alábbi területek: egészségturizmus, kongresszusi turizmus, rendezvények, vallási turizmus, kastélyok, várak. A pályázatással kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy az egyes pályázati célok között a nem kellően hatékony forráskoordináció miatt átfedések vannak, miközben bizonyos témákban nincsenek pályázati lehetőségek. A pályázati témák meghatározásakor nem álltak rendelkezésre megalapozott kutatások. A kezdeti – gyakran tapasztalatok hiányából fakadó – hibákat követően a pályázatok minősége folyamatosan javult. Annak ellenére, hogy a pályázat kiírók úgy gondolják, megfelelő hangsúlyt fektettek a kommunikációra, a pályázók kevés gyakorlati információval rendelkeznek. Különösen az önkormányzatok esetében figyelhető meg, hogy átfogó, hosszabb távú megvalósíthatósági tervek, tanulmányok hiányában a kiírt témákhoz igazodva, ad hoc fejlesztéseket valósítanak meg.

- 15 -

Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 3. 3.6

2004. április 26.

A turizmus kapcsolata más a szakmai területekkel

A turizmus tipikus ágazatközi-, tárcaközi- és nemzetközi tevékenység. További jellemzője, hogy amíg az ágazatok többsége egy viszonylag szűk területtel, de nagyobb mélységben foglalkozva “vertikális” jellegű, addig a turizmus “horizontális” jellegéből adódóan átszövi ezeket a területeket, így több olyan téma van, amelyet csak összkormányzati szemlélettel lehet kezelni. Az egyes szaktárcákkal, hatóságokkal való együttműködések célja kettős, egyrészt a turizmus szempontjainak érvényre juttatása a kormányzati munkában, másrészt a turizmusfejlesztésre rendelkezésre álló források megtöbbszörözése. E célok jelentőségét minden érintett tárca felismerte, ugyanakkor a konkrét megvalósítás nehézségekbe ütközik: az együttműködési megállapodások egyeztetése hosszadalmas, a pályázati rendszerek összehangolása bonyolult, némely társminisztérium nem rendelkezik saját pályázatkezelő szervezettel, így a bírálatra előkészített anyag nehezen áttekinthető. A források biztosításában az együttműködő felek gyakorta nem azonos arányban vesznek részt, így a turizmusfejlesztésre fordítható összegek megtöbbszörözése nem maradéktalanul eredményes.

4 A turizmus jelentősége A turizmus jelentősége nem csak gazdasági területen jelentkezik. A turizmus által termelt devizabevételek fontosak az országnak, azonban a turizmus legfőbb jelentősége társadalmi és természeti hatásaiban van. A turizmus lehetőséget biztosít az emberek rekreációjára, ezáltal hozzájárul az egészséges életmód kialakításához, közvetítő szerepet tölt be a különböző kultúrák között, és erősíti a toleranciát. Elősegítheti a munkahelyteremtést, a regionális kiegyenlítődést, az emberek ismereteinek növekedését. Azonban az egyoldalú gazdasági szemlélet hozzájárul ahhoz, hogy a turizmusban dolgozók nem tudják elfogadtatni az ágazat jelentőségét, és gyakran még a szakma számára sem tisztázott, hogy a turizmus milyen hatásokkal jár. Emellett a gazdasági hatások fontosak, mert jelentős mértékben képesek a fizetési mérleg hiányát fedezni, a turizmus devizaegyenlege hozzájárul a nyersanyagimport fedezéséhez is. Bár a turizmus szakma azt kommunikálja, hogy a GDP 10%-át adja a turizmus, azonban megfelelő és pontos kutatási adatok hiányában ezt az adatot nem fogadják el az államigazgatás más területén. A hazai turizmus kedvező adottságai és a látogatók magas száma ellenére a ágazat számos problémával küzd: − Alacsony az egy turistára eső bevétel. Ez a probléma azonban maga is következmény, melynek gyökerét elsősorban a nem megfelelő ár/érték arányú szolgáltatások és a komplex termékek hiánya jelenti. − Erős a területi koncentráltság. Budapest és a Balaton térsége képviseli az idegenforgalom teljesítményének közel felét. − Erős a szezonális koncentráció. Az országban kevés a szezon meghosszabbítására alkalmas attrakció, így a tényleges főidény nagyon rövid, ami rövid távú profitmaximalizálásra készteti a turisztikai szolgáltatókat. 4.1

Fenntarthatóság

Hasonlóan más ágazatokhoz, a turizmusban is megindult a “zöldülés”. Miközben a fenntartható turizmus kifejezés szakmai körökben kezd elkoptatottá válni, addig a konkrét tartalmával kevesen vannak tisztában. A fenntarthatóságnak azt kell jelentenie, hogy a turizmus alapjául szolgáló - 16 -


2004. április 26.

erőforrások, valamint a turizmus által érintett személyek a hasznosításon keresztül ne szenvedjenek el olyan hatásokat, amelyek visszafordíthatatlan negatív folyamatokat indítanak el. Turisztikai adottságaink jobb kihasználása a turizmusban csak úgy képzelhető el hatékonyan, ha léteznek olyan rendszerek, amelyek alapján megállapítható az egyes területek teherbíró-képessége. A stratégia megírásakor kijelenthető, hogy Magyarországon a fenntartható turizmus csak elméletben létezik. Vannak különböző kezdeményezések, de nem létezik olyan indikátorrendszer, amely alapján adott fejlesztésről, szolgáltatóról, vagy desztinációról megállapítható lenne, hogy a fenntartathatóság elveit figyelembe véve működik. 4.2

A turisztikai vállalkozások helyzete

A turisztikai vállalkozások döntő része kis- és középvállalkozás, ezáltal erős az ágazat vállalkozásokra gyakorolt hatása. E mellett különösen a szállodaiparban jelentős a nagyvállalatok, láncolatok gazdasági szerepe. Az elmúlt évtized a globalizálódás jegyében telt: szállodaláncok, légitársaságok, tour operatorok egyesültek, fuzionáltak, kötöttek lazább-szorosabb szövetségeket. A folyamat óriási, kontinenseket átfogó mamutcégek létrejöttét eredményezte, akik diktálnak a piacon, befolyásolják az árakat, meghatározzák a feltételeket. Ez természetesen a magyar vállalkozásokra is hatással van, amelyek vagy megtalálják a módot az alkalmazkodásra, vagy tönkremennek. A versenyképesség megtartásának két kiemelkedően fontos eszköze lehet az együttműködés, valamint az úgynevezett “piaci rések”, speciális szegmensek megtalálása.

5 Kereslet 5.1

Belföldi turizmus

1993-tól a belföldi turizmus szinte folyamatos emelkedést mutatott. A mennyiségi javulásnál jelentősebb a minőségi változás, a belföldi vendégek egy része is egyre inkább a magasabb színvonalú szolgáltatásokat keresi. A szállodákban a belföldi vendégek és vendégéjszakák száma 1990-hez képest 2002-re a kétszeresre nőtt.1 Folyamatosan nő a 3-4 csillagos szállodák belföldi forgalma, és e területen is megfigyelhető a több, rövidebb utazás népszerűségének növekedése. A belföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje jelentősen csökkent az elmúlt évtizedben: míg 1990-ben 5,5 napot tett ki, addig 2002-re 2,6 napra esett vissza. Egyre ritkábban fordul elő az a régi gyakorlat, hogy a szolgáltatók nem kezelik a “nyugati” turistákkal egyenrangúan a belföldi vendégeket. Sokan emiatt döntenek a külföldi nyaralás mellett. Ugyancsak hátráltatta a fejlődést, hogy a belföldi üdülésnek nem volt presztízse az elmúlt években. A lakásépítések, -vásárlások, a tartós fogyasztási cikkek, mint pl. gépkocsi vásárlások sok esetben elvonják a jövedelmet az utazástól. Az üdülési csekk felhasználás a belföldi turizmusban egyre ismertebb és közkedveltebb, gazdasági jelentősége, hogy az értékével kifizetett turisztikai szolgáltatás mellett többletköltést generál. A turizmus érdekeit az szolgálja, ha a vásárolt csekkből a kedvezményezettek minél többet váltanak be. Ennek érdekében a Magyar Turizmus Rt. a Nemzeti Üdülési Szolgálattal közös marketingakciót folytat. AZ Üdülési Csekk széles körű elterjedése javítja a lakosság életminőségét, segíti a rekreációt.

1

Ez az adat torzíthat, mivel a 1990-es évek elején a SZOT üdülők jelentős részét szállodaként üzemelt tovább. Ugyanakkor vitathatatlan a belföldi forgalom dinamikus növekedése a szállodákban: a ’90-es évek végi adatokat figyelembe véve, pl. az 1998 –as 3,5 millió regisztrált belföldi vendégéjszaka szám 4,3 millió vendégéjszakára növekedett. - 17 -

Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 3. 5.2

2004. április 26.

Beutazó turizmus

Magyarország fő küldő területeit három eltérő országcsoport alkotja: Egyrészt a szomszédos országok, amelyeknek elsősorban magyarlakta területeiről nagy számú rokoni, baráti kör látogat hazánkba, amely a turistaforgalom mellett jelentős kirándulóforgalmat is generál. Szomszédos országaink közül kivételt képez Ausztria, amely a vendégéjszakákat tekintve is jelentős helyet foglal el hazánk beutazó forgalmában. Ausztriát ezért a második csoportba soroljuk, amelyet Magyarország hagyományos nagy küldő-országai alkotnak: Németország, Olaszország, a Benelux államok, Lengyelország és az Amerikai Egyesült Államok. Németország számít hazánk hagyományosan, több évtizede legjelentősebb turisztikai küldő-országának. Ennek aránya azonban annyira magas, hogy ez az “egy lábon állás” kiszolgáltatottságot is jelent, mivel a német gazdaság és kereslet minden változását megérzi turizmusunk. A harmadik csoportot a dinamikusan fejlődő, új küldő területek alkotják, pl. Franciaország, Spanyolország, Portugália, a skandináv országok, Nagy-Britannia, Oroszország, valamint az Európán kívüli területekről Japán, Izrael vagy Kanada. Ezek az országok a kereskedelmi szálláshelyi forgalomból ma még nem rendelkeznek jelentős részesedéssel, de az elmúlt öt év trendjeit figyelembe véve kihasználatlan lehetőségeket rejtenek magukban.

6 Marketing, kommunikáció, információmenedzsment A turizmus negatív megítélésének egyik legfontosabb oka a nem megfelelő kommunikáció. A sajtóban a turizmussal kapcsolatosan is csak a rossz hír a hír, e területen azonban ez sokszoros hatást ér el. A turisztikai szakma nem tud megfelelő hatással lenni a sajtóra azért, hogy a jó hírek is megjelenjenek. A gyenge turisztikai kommunikáció mellett hiányolható a sajtó pozitív hozzáállása is, amely a turizmussal kapcsolatos rossz hírekkel “sikeresen” rontja az ország imázsát bel- és külföldön. 6.1

Kutatás

Jelenleg a turizmus kutatására nem létezik olyan szervezet, amely a nemzeti, regionális és vállalkozói szinten megfogalmazódó igényeket teljes mértékben kielégítő – nem csak marketing, hanem a stratégiai tervezést segítő teljes körű – kutatásokat végezzen, mindezt több évre előre megtervezve. Nemzeti szinten kizárólag a Magyar Turizmus Rt. foglalkozik turizmus-specifikus kutatásokkal, amely szervezeti, pénzügyi, technikai adottságai miatt elsősorban a saját és esetenként a Turisztikai Államtitkárság turisztikai marketingkutatási igényeit hivatott kielégíteni. A turizmus területén tevékenykedő tanácsadó cégek jelentős számú tanulmányt, kutatást végeznek évről-évre. Ezek eredményeinek hasznosulására nem állnak rendelkezésre adatok, feltételezhető, hogy jelentős részük a fiókban landol. Az elmúlt évtizedekben többször szóba került egy különálló, kutatás irányultságú turisztikai háttérintézmény létrehozása. A statisztikai adatszolgáltatás és az ebből adódó alapsokaság ismerete hiányában az elmúlt évtizedben az utazási szokásokról országos szinten az MT Rt. kutatásokat, a KSH pedig kérdőíves megkérdezéseket végzett a Magyarországra látogató külföldiek és a magyar lakosság körében az utazási szokásokról, ezek azonban az említett hiányosságok miatt korlátozottan felhasználható adatokat szolgáltattak. A központi kutatás eredményei a régiókban folyó munkát nem segítik. Regionális szinten nem állnak rendelkezésre olyan kutatási eredmények, amelyek felhasználásával megalapozott marketingmunkát lehetne végezni. 2003-ban azonban a KSH két olyan – hiánypótló –, rendszeresen ismétlődő adatfelvételt kezdett meg, amelyek a magyar háztartások utazási szokásairól - 18 -


2004. április 26.

negyedévente, a Magyarországra látogató külföldiek utazási szokásairól pedig egész évben, folyamatosan fognak adatokat biztosítani a regionális szintű marketingkutatások, illetve tevékenység végzéséhez is. 6.2

E-turizmus

A turizmusban az Internet válik a jövőben a legfőbb értékesítési csatornává, annak ellenére, hogy várhatóan fennmarad a személyes kapcsolatra épülő utazási irodai tevékenység fontossága is. Jelenleg az európai turizmusban működő kis- és középvállalkozások mintegy fele használja az Internetet a mindennapi munkájában. Bár konkrét felmérések csak korlátozottan állnak rendelkezésre, elmondható, hogy Magyarországon ez az arány sokkal kedvezőtlenebb. Az Internet üzleti alkalmazásában az Amerikai Egyesült Államok jár élen, Nyugat-Európa 2-3 év hátrányban van ezen a területen, míg Magyarországnak megközelítőleg 6 évre tehető a lemaradása. Az online információszolgáltatás a turizmus területén hozta a legnagyobb változásokat, mivel az utazási döntés meghozatalához jelentős mennyiségű információra van szükség. Az Internet a turizmus ágazatban többek között lehetővé teszi az információk hatékony eljuttatását, valamint a kis- és középvállalkozások versenyhátrányának csökkentését.

7 Kínálat Nemzeti szintű turizmuspolitika alakításában, illetve a döntéshozatalban részt vevő szervek és szervezetek a következők: A turizmus állami irányítása Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottsága Országos Idegenforgalmi Bizottság Regionális Idegenforgalmi Bizottságok Magyar Turizmus Részvénytársaság Megyei Turisztikai Hivatalok Tourinform irodák 7.1

Strukturális problémák

A turizmus struktúráját jelenleg Magyarországon a nem megfelelő stabilitás, az átláthatatlanság, a nem kellőképpen definiált felelősségi és hatáskörök jellemzik. Az elmúlt 10-15 évben nem alakult ki egy olyan konzisztens struktúra, amely lehetővé tenné, hogy egyértelműek legyenek a hatáskörök, a források és a felelősség kérdése. Jelenleg a motiváció és a kontrollálhatóság is csorbát szenved, a szakma képviselői nem tudják, hogy bizonyos kérdésekben kihez fordulhatnak, ki a felelős az adott témában. A jogi szabályozás hiányosságai miatt nem működik az alulról építkezés rendszere sem. A települési önkormányzatok jelenleg nem képesek – forráshiány, szakértelem hiánya miatt – és látszólag nem érdekeltek a turizmus szervezésére és azzal való aktív foglalkozásra.

- 19 -


2004. április 26.

A turizmusnak nincs olyan háttérszervezete, amelyek más ágazatok államigazgatás irányítása mellett megtalálhatók és a döntésekhez megfelelő mennyiségű, minőségű és strukturált adatokat bocsát rendelkezésre. Ez a turizmus érdekérvényesítő képességében is jelentkezik, mivel a turizmus irányítása nem képes megfelelő adatokkal alátámasztani az érdekeinek megfelelő kezdeményezéseit. A szakmai szervezetek egyik feladata az általuk képviselt terület, illetve a tagok érdekeinek képviselete, azonban jelenleg a turizmusban tevékenykedő szakmai és civil szervezetek érdekérvényesítő képessége nem kielégítő. Ennek egyik oka, hogy egyes szakmai szervezeteknek gyenge a szervezettsége, tagjaik száma és összetétele nem reprezentálja a képviselni kívánt szakmát, hiszen a tagság nem kötelező. Így azonban kérdésessé válik a valódi érdekképviselet, esetleg egyegy szövetség csupán a tagok szűkebb szakmai érdekeit képviseli, mely a valóságos képet akár torzíthatja is. Hosszabb távon ezek a problémák a valódi gondokat elfedve gátolhatják a szükséges változásokat, előtérbe helyezve bizonyos rétegérdekeket. 7.2

Az emberi erőforrás helyzete a turizmusban, oktatás képzés

Az ágazat alapvetően munkaerő-igényes, mind az alacsony, mind a magas szinten képzett munkaerő részére kínál munkaalkalmat. Becslések alapján a közvetlenül és közvetve a turizmusban dolgozók száma elérheti a 250-300 ezer főt, ami az összes munkavállaló mintegy 6,5 – 7,7%-a. A turisztikai ágazat fejlesztésének elengedhetetlen tényezője a professzionális és vendég-orientált megközelítés. Jelenleg azonban mind a készségszintek, mind az ügyfélkezelés terén hiányosságok tapasztalhatók. Általánosan jelen levő ellentmondás, hogy a különböző turisztikai képzéssel (is) foglalkozó iskolákból diplomás fiatalok kerülnek ki, ugyanakkor a vállalkozásoknak célzottan képzett és gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakmunkaerőre van szükségük. A magyarországi turizmusképzésben egyrészt évről-évre bővülnek az oktatási és képzési lehetőségek, a közép- és felsőoktatásban évek óta elérhetők az idegen nyelvű képzések is. Másrészt a turizmusoktatás piacosodott, ennek következtében bizonyos területeken túlképzés, míg egyes szakágak tekintetében hiány tapasztalható. A turisztikai felsőoktatásban végzettek száma meghaladja a keresletet, amely részben a piaci alapon működő oktatási intézmények érdekeivel és az oktatási szektor rugalmatlanságával magyarázható. Emellett a turizmus még mindig divatszakma: a továbbtanulni vágyó, de konkrét szakmaválasztással nem rendelkező fiataloknál is közkedvelt. Konkrét felmérések híján is feltételezhető, hogy a végzett turisztikai szakemberek jelentős része a szakmán kívül helyezkedik el. Magyarországon az egyetemi szintű alapképzésből hiányzik a turizmusoktatás. Hat intézményben folyik főiskolai szintű alapképzés nappali tagozaton vendéglátó és szálloda, illetve idegenforgalmi és szálloda szakon. Az oktatási rendszer még nem reagált az európai uniós csatlakozással kapcsolatban megjelenő igényekre. A képzések még mindig elsősorban vendéglátás és szálloda centrikusak, a modern, a világ keresleti trendjeivel lépést tartó képzések nem jelentek meg. 7.3

Ár-érték arány

Évtizedeken keresztül Magyarország egyik legfőbb vonzereje – a nyugat-európai országokból érkezők számára – a környező országokkal összehasonlított viszonylag kedvező ár-érték arány volt. Az 1990-es évek óta megszűnt hazánk kivételezett helyzete, a kelet és közép-európai országok határai megnyíltak, felismerték a turizmusban rejlő kedvező lehetőségeket, és hamarosan komoly versenytársakká léptek elő, miközben Magyarország több szempontból is veszített attraktivitásából. A WTTC versenyképességi monitorja alapján a magyar turisztikai szolgáltatások az élmezőnyben találhatók, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a felmérés pillanatnyi állapotot rögzít, ezért arra

- 20 -


2004. április 26.

vonatkozó következtetések levonására nem alkalmas, hogy az elmúlt időszakban hogyan változott Magyarország és versenytársainak versenyképessége az egyes szempontok alapján. 7.4

Természeti adottságok, közlekedés

Az ország éghajlatában a mérsékelt égöv majd minden jellegzetessége megtalálható. Markánsan elkülönülnek az évszakok, a viszonylag kis területen óceáni, kontinentális, és kisebb mértékben mediterrán hatások egyaránt érvényesülnek. Egyik évszak sem “megbízható,” gyakran szélsőséges anomáliák tapasztalhatóak. Magyarország központi elhelyezkedése folytán fontos közlekedési útvonalak metszéspontja. Az országot és fővárosát földrajzi helyzete és kedvező adottságai kifejezetten alkalmassá teszik arra, hogy a közeljövőben Délkelet- és Közép-Kelet-Európa regionális központjává váljon. Azonban a jelenlegi úthálózat korszerűtlensége, az autópályák, gyorsforgalmi utak alacsony részaránya, a hiányzó összekötő utak, hidak nagymértékben hátráltatják egyes területek gazdasági és társadalmi fejlődését. A vasúti hálózat is Budapest központú. A hálózat ellátottsági mutatója jóval meghaladja az európai átlagot, de a műszaki állapot miatt a vonalak közel 40%-án sebességkorlátozás van. Az Intercity vonatok kivételével a vasúti kocsik igénytelen és leromlott állapota elriasztja a turistákat. Magyarország legfontosabb és egyetlen modern nemzetközi repülőtere a Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér, amely az erős versenyben “vesztésre áll” Béccsel és Prágával szemben. A légi közlekedés – az időszakos, biztonsági helyzettel összefüggő visszaesés mellett – várhatóan további dinamikus bővülésen megy keresztül, elsősorban az olcsó légitársaságok gyors előretörése miatt. A vidéki, regionális repülőterek forgalma az utóbbi években gyorsan emelkedik, ennek ellenére egyelőre nem számottevő. Közülük kiemelkedik a sármelléki és a debreceni repülőtér, ahol minimális szinten képesek biztosítani a nemzetközi kereskedelmi forgalomba való bekapcsolódást. A technikai eszközök, kiszolgáló létesítmények színvonala ugyanakkor nem felel meg a mai kor követelményeinek, gátolva a fejlődést. A Duna a turizmus szempontjából elsősorban lehetőségekkel rendelkezik, jelenleg azonban számos negatívum befolyásolja a turisztikai hasznosítást. A Tiszán a szélsőséges vízjárás, valamint az időszakosan és lokálisan kedvezőtlen hajózóút paraméterek következtében nincs számottevő forgalom, amelynek kialakulását a korszerű kikötők hiánya is gátolja. A Balatonon jelentős szezonális személy- és komphajó forgalom van, de a további fejlődést akadályozza a turizmust és a szabadidő felhasználást szolgáló jacht kikötők kapacitásának elégtelensége. 7.5

Vonzerők és termékek

Magyarország számos turisztikai attrakcióval rendelkezik, azonban valódi nemzetközi jelentőségű attrakciót egyedül Budapest jelent, illetve korlátozott mértékben a Balaton. A többi vonzerő, bármennyire is fontos számunkra, csupán országos vagy regionális jelentőségű. E mellett azonban több olyan különlegességgel rendelkezünk, amely egy-egy adott célcsoportban ismert és elismert. Magyarország nemzetközi összehasonlításban is jelentős termálvízkészletekkel – az ország területének mintegy 80%-án található hévíz – és kedvező geotermikus adottságokkal rendelkezik. Az adottságokat tekintve világviszonylatban nagyhatalomnak számítunk. Közvetlenül Japán, Izland, Olaszország és Franciaország mellett Magyarország rendelkezik a világ egyik legbővebb termálvíz kincsével. Ugyanakkor a hévízkészlet nem korlátlan erőforrás, ezért mindennemű beavatkozás nagy körültekintést és a vízbázis megfontolt védelmét igényli. A hévíz-előfordulások nagyobb részénél – a víz összetétele alapján – lehetséges a gyógyvízzé nyilvánítás is. A hazai gyógyvízkincset a belföldi turizmus keretében az egyik legfőbb érték, egészségünk megőrzésére, az életminőség javítása érdekében használhatjuk fel. Tarthatatlan ellentmondás, hogy az ország lakóinak nagy része - 21 -


2004. április 26.

súlyos mozgásszervi-, reumatikus-, és idegrendszeri betegségekben szenved, miközben e betegségekre orvosságként használható termálvizek tekintetében nagyhatalom vagyunk. Hazánk folyó- és állóvizei megfelelő lehetőséget nyújtanak a vízi turizmus számára. A Duna, a Tisza, illetve mellékfolyóik Magyarországon 1360 kilométer hosszan hajózhatók, a Duna nemzetközi vízi útja 412 kilométer hosszú. A Balaton, a Velencei-tó, a Fertő tó és a Tisza-tó mintegy hétszáz négyzetkilométer vízfelülettel rendelkezik. Komoly lehetőséget jelenthet a magyar turizmus számára a vitorlásturizmus minőségének fejlesztése. A kézzel hajtott járművek – kajak, kenu, evezős csónak – részére 3870 kilométeres vízi út áll rendelkezésre. Azonban mind a motoros hajók használatához, mind a vízi túrázáshoz jól kiépített kiszolgáló infrastruktúra szükséges, amely csak részben biztosított. Magyarországon a lovasturizmus az aktív turizmus egyik kiemelkedő területe. A 1990-es évek eleje óta növekszik a kereslet a lovaspanziók, istállók, lovas szolgáltatásokat nyújtó intézmények iránt, ennek megfelelően alakult a kínálat is. A lovasturisztikai létesítmények és szolgáltatások szinte az ország egész területén megtalálhatók. Általában problémát jelent a lovasturisztikai szolgáltatások folytatásához szükséges szakismeretek hiánya, a nem megfelelő számú lovasoktató, a nyelvismeret hiányosságai, valamint a nem megfelelő lóállomány. A tevékenység jó kiegészítője a komoly, de kihasználatlan lehetőségekkel rendelkező falusi turizmusnak. A kerékpáros turizmus, különösen a hosszabb távú kerékpáros vándorútvonalak olyan turisztikai terméket jelentenek, amelyre Európa bármelyik régiója – így Magyarország is – kiváló terepet kínál. Turisztikai szempontból lényeges a Balaton körüli kerékpárút, amelynek 201,9 km tervezett teljes hosszának jelentős része már elkészült. A kempingezés nem egyszerűen a szabadidő eltöltésének egyik módja, egyben életforma is. Nyugat-Európában a kempingek szolgáltatásai az elmúlt 10 évben folyamatosan javultak, legtöbbjük 4-5*-os besorolású. Magyarországon általában még az alacsony költésű turizmus egyik formájaként tartják számon. Az ifjúsági korosztály utazásainak szervezésében kiemelkedő szerepet vállalnak az iskolák. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a pedagógusoknak döntő szerepük van az ifjúsági turizmus szervezésében, ez a szerep még erőteljesebben érvényesül az anyagilag hátrányosabb helyzetű csoportoknál. A fiatalok utazásainak szervezőinél szükséges megemlíteni a civil szervezetek és az egyházak szerepét, amelyek ugyancsak kiemelkedő ifjúsági munkát végeznek, szabadidős programokat, táborokat szerveznek. Magyarország 1100 éves múlttal, történelemmel, sokszínű, egyedi kultúrával rendelkező ország. Éppen ez, a sokszínűségben való egyediség adja Magyarország megfoghatatlan misztikumát. A misztikum, mint hungarikum – egyelőre kihasználatlan lehetőség. Európa olvasztótégelyeként hazánkban szinte mindenből megtalálható egy kevés, amely kontinensünkön és a nagyvilágban csak szétszórtan van jelen. Magyarország: mini Európa. Erre mutat rá, hogy Magyarország nem azonosítható egyértelműen egy olyan képpel, ami könnyen kommunikálható, megjegyezhető és az országra jellemző. Hazánk nem rendelkezik nagy egyedi attrakciókkal, Magyarország inkább az apró kincsek országa: így nem célszerű arra építeni, hogy valamelyik attrakcióról egyértelműen beazonosítanak minket. A nyugat-európai küldőpiacokon nem létezik egy határozott Magyarország kép. Fajlagos összehasonlítás alapján Magyarország bővelkedik természeti és kulturális világörökségi helyszínekben, azonban ezek önmagukban még nem jelentenek versenyképes vonzerőt. Éppen ezért szükséges a helyszíneknek más attrakciókkal közösen történő piacra vitele, komplex termékké alakítása. Jelenleg – turisztikai szempontból – a világörökségi helyszínek menedzsmentje gyenge, attrakcióként imázsuk nem megfelelő, anyagi lehetőségeik többnyire elmaradnak az igényektől. Nem használjuk ki az olyan speciális érdeklődésre számot tartó értékeinket, mint a magyar tudósok öröksége, vagy építészeti értékeink. Építészeti emlékeink jó példák arra, hogy hasonló értékek - 22 -


2004. április 26.

máshol is fellelhetők, de a hazánkra, vagy városainkra jellemző összetételben máshol nem. Magyarország gazdag szellemi kulturális örökséggel rendelkezik a különböző művészeti ágak területén, zenei és képzőművészeti, színházi kultúránk ismert és elismert. Jelentősek népművészeti értékeink, hagyományaink. A magyar gasztronómiáról kialakult kép az elmúlt időszakban nem egyértelműen pozitív, ami részben annak köszönhető, hogy a vendégek gyakran egysíkú, fantáziátlan kínálattal és gyengén, rossz minőségben kivitelezett ételekkel találkoznak. Ha mindez még figyelmetlen, udvariatlan és szakszerűtlen kiszolgálással is párosul, nem meglepő, hogy a vendégek sok esetben csalódottan nyilatkoznak a magyar gasztronómiáról. 7.6

Budapest

Budapest kiemelkedő, de kihasználatlan lehetőségekkel rendelkezik, hiányoznak azok a vonzerők, amik miatt visszatérnének a turisták, és így gyakran egész Magyarországot kipipálják egy budapesti látogatással. Budapest második vonalbeli, mérsékelten turistabarát desztináció. A turista nem kap megfelelő információt, a kitáblázás nem megfelelő, hiányoznak a nyilvános illemhelyek. A fürdőváros imázsra nem méltó a budapesti fürdők állapota, ha a külföldiek a Széchenyi és Gellért fürdőkön kívül más fürdőbe merészkednek, várhatóan csalódottan távoznak. Hiányoznak a világszínvonalú fesztiválok. Kevés az olyan látványos nagyrendezvény, ami közvetlenül befolyásolja a külföldiek utazási döntéseit (pl. Forma-1, Sziget). Hiányoznak a húzónevek és az évekre előre történő tervezés és értékesítés. Hiányoznak a fővárosból a turistákat vonzó garantált programok, ismétlődő attrakciók. Növekszik a nagy nemzetközi rendezvények és konferenciák száma, de a növekedésnek gátat szab, hogy a fővárosban nincsen nagy befogadóképességű konferenciaközpont, amellyel valóban kihasználhatóak lennének a nagyrendezvényekből fakadó előnyök. 7.7

Szálláshelykínálat

A fejlesztések ellenére az ország szálláshelykínálatát továbbra is a koncentráció és területi egyenlőtlenségek jellemzik. Az összes kereskedelmi szállásférőhelyek több, mint 40%-a, a szállodai férőhelyek 60%-a Budapesten és a Balatonon található. Az európai átlaghoz képest alacsony a kapacitáskihasználtság, csak a gyógyszállók és a budapesti magasabb kategóriájú szállodák képeznek kivételt ez alól. Különösen kritikus a helyzet egyes vidéki szállodákban, a téli hónapokban előfordul, hogy a 30%-ot sem éri el a szobakihasználtság. A csökkenő szállásdíj-bevételek ellensúlyozására a szolgáltatók folyamatosan átalakítják üzletpolitikájukat: az árak növelése az erős konkurenciával szemben nem lehetséges, ezért a bevételek növelésének másik lehetősége, hogy a vendég a szálláson kívül minél több szolgáltatást vegyen igénybe a szállodán belül. Ennek érdekében az üzemeltetők fejlesztik a szolgáltatási kínálatot, amelynek leggyakoribb módjai a rendezvényterem, wellness-, gyógyászati részleg kialakítása, félpanziós packagek kiajánlása. Az elmúlt 10 évben látványos fejlődésnek indultak a kastélyszállók, amelyek jellemzően a wellness, illetve konferenciapiacra pozícionálják magukat. A pozitív példák ellenére Magyarország még korántsem hasznosítja olyan mértékben a kastélyokban rejlő lehetőségeket, mint pl. Franciaország, Portugália vagy Spanyolország. Az egyéb szálláshelyek közül egyre többen ismerik a magánszálláshelyeket, ugyanakkor az elérhető lehetőségekről kevés és nehezen hozzáférhető információs anyag áll rendelkezésre. Egyes piacok esetében (pl. Németország, Hollandia) a turisták hiányolják a színvonalas kempingeket, főként a gyógyfürdők környékén.

- 23 -


2004. április 26.

Az utazásszervező irodák többsége elviekben beutazással is foglalkozik, mégis csak néhány tucatra tehető a valóban színvonalas beutaztató tevékenységet végző irodák száma. Ennek fő oka, hogy a közvetlen foglalások elterjedésével lehetőségeik folyamatosan visszaszorultak, a külföldi irodák közvetlenül a szállodákkal veszik fel a kapcsolatot, abban bízva, hogy a közvetítő kiiktatásával alacsonyabb árat tudnak elérni. A magas “hozzáadott értéket” igénylő programok irodával való megszerveztetése iránt várhatóan a jövőben sem csökken a kereslet, ugyanis nagyrendezvényekhez kapcsolódó programokat, incentive programcsomagokat stb. szinte lehetetlen alapos helyismeret nélkül színvonalasan megszervezni.

- 24 -


2004. április 26.

II. SWOT ANALÍZIS

- 25 -


2004. április 26.

1 Módszertan, bevezetés A SWOT analízis összeállítása során a helyzetelemzésben leírtakat vettük kiindulási alapul. A magyarországi turizmus erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és a veszélyeket gyűjtöttük össze. A veszélyek és lehetőségek esetén a külső, az általunk kevésbé befolyásolható tényezőket szerepeltettük, ezért pl. a termálvízkészlet nem erősség, hanem lehetőség, amelynek megfelelő kihasználását (egészségturisztikai létesítmények, gyógyszállodák stb.) tekintjük erősségnek. A *-al jelölt pontok vitatottak.

2 Erősségek 1. Versenyképesség és hosszú távú fejlődés − Árelőnyünk folyamatos csökkenése ellenére még mindig viszonylag kedvező ár-érték arány − A belföldi turizmus növekvő aránya − A továbbfejlesztett üdülési csekkrendszer működése − Az EU Strukturális Alapjai támogatják a magyarországi turisztikai beruházásokat 2. Fogadóképesség − Nemzetközi összehasonlításban azonos kategóriák esetében magas szállodai szolgáltatási színvonal − Magas színvonalú beutaztató irodák és kongresszusszervezők 3. Turisztikai termék és marketing − A gyógy- és termálvízkészletre alapuló egészségturisztikai létesítmények − Sokféle, ismert és elismert turisztikai attrakció, kulturális örökségek − A sokszínűségben való egyediségből és az ezeréves történelmi múltból adódó misztikum − Az ország nagy részén megtalálható lovasturisztikai létesítmények és szolgáltatások − Ismert magyar gasztronómiai hagyományok, az évezredes múltra visszatekintő magyar borkultúra − Gazdag szellemi, kulturális örökségre épülő vonzerők − Budapest, mint világváros nemzetközi vonzerő − Különleges építészeti sokszínűség (pl. Budapest) − Magyarország vonzó konferencia célpont − A nemzeti marketing szervezet színvonalas információs és promóciós kiadványokkal rendelkezik − (Kulturális) rendezvénykínálat 4. Emberi erőforrás − Magas a szállodai vezetők presztízse − A magyar szakácsok nemzetközi elismertsége igen magas, mindezt a keresettségük is igazolja − A turizmus divatszakma − Nagyszámú turisztikai oktatási intézmény − Nemzetközi összehasonlításban kreatív munkaerő − Sok felsőfokú képzettséggel rendelkező turisztikai szakember

- 26 -


2004. április 26.

5. Intézményrendszer − A turisztikai külképviseleti hálózat, a képviseletek számát tekintve nemzetközi összehasonlításban is jelentős reprezentáltságot jelent − Kialakult a turisztikai régiók rendszere − A társadalmi egyeztetés és a szakmai érdekérvényesítése keretfeltételei adottak (OIB, szakmai szervezetek) − Nemzeti marketingszervezet működik

- 27 -


2004. április 26.

3 Gyengeségek 1. Versenyképesség és hosszú távú fejlődés − A vendéglátás területén tevékenykedő vállalkozások nincsenek megfelelően felkészülve az uniós csatlakozásra* − Alacsony a turizmusból származó fajlagos bevétel − A statisztikai rendszer által szolgáltatott adatok hiányosak, magas a hivatalos statisztikákban meg nem jelenő bevételek aránya, a turisztika vásárlóerő nagysága alig becsülhető − A turizmus társadalmi, gazdasági elismertsége alacsony, jelentősége alulértékelt − Időbeni és területi koncentráció − Alacsony átlagos tartózkodási idő − Hiányoznak a turizmus nemzetgazdasági jelentőségét bemutató adatok − Hiányzik a turizmus nem gazdasági (társadalmi, környezeti) hatásainak felmérése, egyoldalú gazdasági szemlélet jellemző − Nincs egységes minősítő rendszer a turisztikai termékekre, szolgáltatókra, régiókra − Magyarországon a fenntartható turizmus csak elméletben létezik, nincs indikátorrendszer a fejlesztések fenntarthatóságának megítéléséhez − A szálláshelykínálat területileg egyenlőtlen (elhelyezkedés, színvonal) − A szálláshelyek európai átlaghoz képest alacsony kapacitáskihasználtsága − Kevés a látogatóbarát turisztikai létesítmény, néhány pozitív példától eltekintve nem történt még meg a vonzerők akadálymentesítése, idegen-nyelvű tájékoztatók elhelyezése 2. Fogadóképesség − Hiányzik egy nagy befogadóképességű konferencia- és kiállítási központ − Kihasználatlanok a tranzitforgalomból adódó lehetőségek a kapcsolódó szolgáltatások hiánya miatt (kulturált szállás- és étkezőhelyek) − Nincs állami, a turizmussal egyeztetett, hosszú távra szóló légügyi stratégia − Igénytelen, szemetes környezet, sok helyütt grafitis utcakép − Magyarországon egyetlen nemzetközi repülőtér található, a vidéki repülőterek forgalma alacsony és infrastruktúrájuk kiépítettsége nem megfelelő − Kedvezőtlen útszerkezet, a turisztikai vonzerők, attrakciók elérhetőség nem megfelelő − Országos szinten a tömegközlekedési eszközök elavultak, túlzsúfoltak, piszkosak, vidéken a vonatok és a helyközi, távolsági autóbuszok ritkán járnak − A gyógyvízminősítő rendszer nem kiforrott, a minősítés hosszadalmas − A vízi turizmus fogadási feltételei nem megfelelőek (mind a kézi, mind a motoros meghajtású járművek esetén) − Kerékpáros turizmus fogadási feltételei és a kapcsolódó szolgáltatások hiányosak, kevés az összefüggő kerékpárút-hálózat − A túraútvonalak (kiránduló-útvonalak, kerékpáros, lovas) jelzése, kiépítettsége nem megfelelő, ill. hiányzik − Hiány mutatkozik a vidéki helyszínekre összpontosító professzionális beutazási irodákból 3. Turisztikai termék és marketing − Nincs tudatosan kialakított, egységes és használt Magyarország-kép, imázs − Hiányzik a teljes körű, naprakész vonzerőleltár − Hiányzik a hosszú távú desztinációs marketing − Alacsony az on-line szolgáltatások aránya

- 28 -


2004. április 26.

− Hiányoznak az ökoturisztikai komplex szolgáltatások, a marketing tevékenység nem összehangolt − A falusi turizmus egyelőre a szállásadásban merül ki, hiányozik a komplex programozás, a nyelvismeret hiányos a fogadóhelyeken − Az ifjúsági turisztikai infrastruktúra állapota elégtelen − A világörökségek menedzsmentje gyenge, imázsuk nem megfelelő, anyagi lehetőségeik korlátozottak, a világörökségi címből adódó lehetőségek nem kihasználtak − Kastélyok, várak állapota rossz − Időjárástól független, költési lehetőséget és tartózkodási időt növelő attrakciók hiánya − A turisztika régiók termékfejlesztéssel összefüggő arculata nem konzisztens, ill. hiányzik − Hiányoznak a nemzetközi vonzerővel rendelkező attrakciók − A nagy rendezvények nem imázsformálóak és hiányzik a rendezvények tudatos, koncepció szerint végzett koordinálása − Konferenciaturizmusban a vidéki helyszíneken a turisztikai infrastruktúra fejletlen, Budapesten hiányzik egy nagy befogadóképességű konferenciaközpont − Budapest turisztikai adottságai részben kihasználatlanok, a turizmusért felelős állami és önkormányzati tevékenységek nincsenek összehangolva, többféle marketing létezik Budapesten. − A legtöbb egészségturisztikai helyszínnek nincs meg a gyógyhely jellege 4. Emberi erőforrás − Hiányzik a szolgáltatók turizmusbarát szemlélete, a vendégbarát hozzáállás − Pályázatírási rutin hiánya − A turizmusban dolgozók, ill. a turizmussal kapcsolatba kerülő szolgáltatók idegennyelv-ismerete nem megfelelő − A turisztikai oktatás a piaci igényekhez nem igazodó szerkezete: a felsőoktatásban végzettek száma meghaladja a keresletet, viszont hiány mutatkozik bizonyos szakmák képzésében, valamint nem megfelelő a gyakorlati képzés 5. Intézményrendszer − Ellentmondásos regionális szerkezet: tervezési– statisztikai-, valamint turisztikai régiók párhuzamos léte, feladatkörök sokszor zavarosak − Jogszabályok gyakorlati alkalmazása nem zökkenőmentes* − A fogyasztóvédelem gyenge szankcionálási képessége, fogyasztóvédelem nem érvényesül a gyakorlatban − Fejlesztések egysíkúvá válnak, túlsúlyos az állami „iránymutatás” − A forráskoordináció nem hatékony − Gyenge a szakma kommunikációja, hiányzik a hatékony és proaktív kommunikáció − Hiányzik a tudatosan kialakított, igényeknek megfelelő és a döntéseket megalapozó kutatás, ill. az ehhez szükséges kutatás irányultságú turisztikai háttérintézmény − A meglevő kutatási eredmények hasznosítása nem biztosított (hiányoznak a kutatások hasznosulására vonatkozó adatok) − A vállalkozások és a szakmai szervezetek együttműködése nem hatékony, ill. hiányzik az együttműködési készség* − Kamarákban rejlő lehetőségek nem hasznosulnak − A szakma államigazgatási- és területi struktúrája nem stabil, a politika szerepe túlsúlyos − Gyenge a turizmus (szakma + állami irányítás) érdekérvényesítő képessége, hiányzik a jövőkép − A szakmai szervezetek egy része gyengén szervezett, tagjaiknak száma és összetétele nem reprezentálja a képviselni kívánt szakmát

- 29 -


2004. április 26.

- 30 -


2004. április 26.

4 Lehetőségek 1. Versenyképesség és hosszú távú fejlődés − Az EU csatlakozás ráirányítja a figyelmet Magyarországra − A statisztikák alapján Európa a világ turizmusának központja − Magyarország csatlakozik az euróövezethez − Üdülési csekkrendszer további erősödése, kiterjesztése − 2-3. szabadság elterjedése (pld.wellness hétvége), belföldi turizmus presztízsének javulása − A belföldi és nemzetközi turizmusban egyaránt megfigyelhető “időben szegény, pénzben gazdag” tendencia terjedése, jellemzővé válnak a gyakoribb, de rövidebb időtartamú utazások − Nem hagyományos küldőpiacok erősödése − Idősödő társadalom utazási kedve: elsősorban a nyugat-európai országok, ill. Észak-Amerika 55 év feletti lakossága, megfelelő szabadidővel rendelkező, aktív, utazni szerető, fizetőképes keresletet jelent − Keleti piacok erősödése − Hazai vállalatok körében nő a belföldön szervezett incentive utak, cégösszetartó-csapatformáló tréningek száma − Biztonság iránti igény nő − Emelkedik az olyan különleges, egyedi turisztikai termékek iránti érdeklődés, amelyek terén Magyarország kedvező adottságokkal rendelkezik: világörökség-, bor-, gasztronómia turizmus, stb. − A turisztikai piac kereslete és kínálata egyre erősebben diverzifikálódik − Alternatív jövedelmek emelkedésével a mezőgazdaságban tevékenykedők életkörülményeit kedvezően befolyásolhatja − Nő a természetjárás szerepe az egészségmegőrzésben, fiatalok szemléletformálásában − E-turizmus, internet térhódításának köszönhetően növekszik a saját szervezésű utazások aránya − Egészség,- és környezettudatosság terjedése 2. Fogadóképesség − Magyarország központi, fontos európai közlekedési útvonalak metszéspontján való elhelyezkedése − Olcsó légitársaságok megjelenése javítja Budapest és a regionális repülőterek megközelíthetőségét − Az Európai Uniós csatlakozással egyszerűbbé válik az utazás − Magyarország minden részében megtalálható kastélyok és kúriák 3. Turisztikai termék és marketing − Az uniós csatlakozás imázsformáló hatása − Magyarország nemzetközi összehasonlításban is jelentős termálvízkészlete és kedvező geotermikus adottságai − Kerékpár- és lovasturizmus számára kiváló földrajzi adottságok − A vízi turizmus számára megfelelő lehetőséget nyújtó folyó- és állóvízkészlet − Természeti és kulturális világörökségi helyszínek − Értékes élővilág, jelentős érintetlen, ill. védett természeti értékek (nemzeti parkok stb.), aminek a kiépítetlen infrastruktúra is kedvez − A magyar mezőgazdaságra épülő gasztronómiai és borkultúra

- 31 -


2004. április 26.

4. Emberi erőforrás − A szakoktatási rendszer korszerűsítése − Szemléletformálás megvalósítása, mind a turizmusban közvetlenül, mind pedig a közvetetten érintettek körében 5. Intézményrendszer − Hatékonyabb együttműködés a területfejlesztéssel, ill. vidékfejlesztéssel, társtárcákkal, szakmai szervezetekkel − Stratégiai gondolkodás és tervezés meghonosítása

- 32 -


2004. április 26.

5 Veszélyek 1. Versenyképesség és hosszú távú fejlődés − A világ gazdaságában a recesszió enyhítését célzó költségvetési megszorítások, jóléti kiadások csökkentése, adóemelések, valamint a munkaerő-piaci bizonytalanságok és az ezzel kapcsolatosan növekvő félelmek és bizonytalanságérzet figyelhető meg. − Nemzetközi terrorizmus fenyegetése − A globális felmelegedés káros hatásai, szélsőséges időjárás, természeti katasztrófák − Forgalommal növekvő környezeti terhelés − EU csatlakozás hátrányai: az uniós fogyasztó megjelenésére nincsenek a turisztikai vállalkozások felkészülve (fogyasztóvédelem), áremelkedés, amely nem jár a minőség javulásával − A hagyományosan jelentős küldőpiacok tartós visszaesése, a küldő országok portfolió összetételének stagnálása − A konferencia-beruházások továbbra is nem, vagy nehézkesen haladnak − Az épített örökség állaga forráshiány miatt teljesen leromlik, lepusztul − A környezetvédelmi szempontok háttérbe szorulása − Ár-érték arány romlik − A befektetői érdeklődés visszaesik Magyarország iránt − A környező országok versenypozíciója erősödhet a nemzetközi piacon − Magyarország markáns imázs hiányában elszürkül, nem lesz megkülönböztethető a versenytársaktól − Továbbra is a Budapest, Balaton központú érdeklődés marad meg, új célterületeket nem sikerül bekapcsolni a turizmusba − Az uniós csatlakozást követően – az előzetes várakozásokkal szemben - nem Budapest lesz a kelet-közép-európai térség pénzügyi, gazdasági és turisztikai központja − Globalizáció: nemzeti sajátosságok eltűnése 2. Fogadóképesség − A közlekedési hálózat állapotának romlása, továbbra is alacsony marad az autópályák, gyorsforgalmi utak részaránya − A kerékpárutak karbantartása nem lesz megfelelő − Budapest ’turistabarát’ helyzete tovább romlik, a közlekedés, parkolás ellehetetlenül − Magyarország az EU keleti peremén helyezkedik el, ami a szürke és feketegazdaság erősödését vonhatja maga után − Magyarország rossz híre, azaz a közbiztonság, koldusok hada, korrupció, vendégek becsapása, stb. 3. Turisztikai termék és marketing − A termékkínálat nem követi rugalmasan a keresleti tendenciákat 4. Emberi erőforrás − A turizmussal közvetve kapcsolatba kerülő lakosság viszonyulása a turizmushoz, a vendégekhez romlik − A vendéglátás területén dolgozók szakmai presztízse alacsony − Az oktatási-, képzési rendszer nem illeszkedik a munkaerő-piaci igényekhez − A felsőoktatásban az önálló turizmus oktatás megszűntetése

- 33 -


2004. április 26.

5. Intézményrendszer − A turizmusfejlesztésre rendelkezésre álló források csökkenése − Az állami intézményrendszer instabilitása állandósul − Nem történik kedvező szemléletváltás a turizmus társadalmi megítélése terén

- 34 -


2004. április 26.

III. STRATÉGIAI CÉLOK ÉS FELADATOK

- 35 -


2004. április 26.

1 Bevezetés A stratégia fő célja az életminőség javítása a turizmus által, amelyet öt stratégiai cél mentén kívánunk elérni. A célok elérése érdekében meghatározott feladatok végrehajtása érinti az összes turizmusban érdekelt csoportot. A turizmus interszektorális volta miatt a célok elérése, és a feladatok végrehajtása csak együttes fellépéssel oldható meg: a stratégia megvalósítása az állam részéről ennek megfelelően kormányzati szintű koordinációt igényel az egyes minisztériumok felelősségének kijelölésével. Egy szaktárca saját hatáskörében csak a stratégiai célok egy része valósítható meg a közgazdasági és jogi szabályozórendszerrel, az állami támogatás pályázati rendszerével, valamint a nemzeti turisztikai marketinggel kapcsolatos feladatok végrehajtásával. A stratégai célok mentén felfűzött feladatok megvalósítása biztosítja a hozzánk érkező, illetve a belföldi turisták és vendégek számára, hogy az országgal kapcsolatos előzetesen kialakult kép, amely az úti cél kiválasztását meghatározza, valamint az itt-tartózkodásuk alatt őket ért hatások, benyomások a szakma felkészültségének és a szolgáltatások minőségének köszönhetően élmények láncolatává álljanak össze. Az utazás egy folyamat, amely a döntés kialakítása előtti pillanattól az emlékek felidézéséig tart. Az egyes szolgáltatók, illetve a turistákkal kapcsolatba kerülők egymást követően, illetve egymással párhuzamosan benyomások sorát közvetítik a turistának magyarországi turisztikai ajánlatokon, közlekedésen, szálláson, vendégfogadáson, vendéglátáson, programokon keresztül. Ahhoz, hogy a turistát ért benyomások, érzések mozaikjaiból pozitív élmények jöjjenek létre, az utazás minden egyes részletének az adott turista számára optimálisan kell alakulnia. A stratégiai célok megvalósításának ezt a fogyasztóközpontú szemléletet kell kialakítania, mivel a turisták megelégedettségén múlik az ágazat jövője. Ezért a stratégiai a célok egyben a turizmusfejlesztés egységeit is képezik, amelyek egymással szoros összefüggésben állnak, és együttesen járulnak hozzá az életminőség javításához. E célok közötti láncszerű kapcsolatot – ÉLMÉNYLÁNC –, az összeállításban részletesen is kifejtett élmény– és értékközpontú szemlélet jelenti.

- 36 -


2004. április 26.

2 Emberközpontú és hosszú távon is jövedelmező fejlődés „LEHETŐSÉG ÉS FELELŐSSÉG” Vízió 2013 A turizmusban érintett összes csoport felismeri a turizmus nyújtotta lehetőségeket és felelősségteljesen hasznosítja a turizmus erőforrásokat az életminőség javítása érdekében. Magyarország, mint turisztikai desztináció, stabil és sokszínű vonzerőn alapuló, de a változó fogyasztói igényeknek is megfelelni képes területileg kiegyensúlyozott turisztikai kínálattal rendelkezik. A turizmus területén egymásra épülő országos minőségbiztosítási és védjegyrendszer működik. A szakma és a turisták körében a védjegy elismert és egyben döntési tényező is. A minőségbiztosítási rendszer magában foglalja a fenntarthatósági indikátorrendszert is, amely alkalmas a turisztikai fejlesztések megítélésére is. A szakmában a minőségorientált magatartás és az igényesség a jellemző, az árverseny helyett az elismert, magas minőség jelenti a turisztikai szolgáltatók közötti fő versenytényezőt. A turizmus szakmában elterjedt igényesség az élet más területein is érzékelhető, az igényesség egyre inkább a mindennapok jellemzője. A turisztikai vállalkozásokat terhelő adórendszer igazságos. A turisztikai vállalkozások stabil, kiszámítható közgazdasági szabályozás alapján működhetnek. A magyar állampolgárok alanyi jogon legalább a minimálbérnek megfelelő összeg mértékéig évente nem pénzbeni juttatásban részesülnek, amelyet kizárólag belföldi üdülésre használhatnak fel. Ennek következtében a belföldi turizmus jelentős mértékben bővül, a magyar állampolgárok életminősége javul. A hazai lakosság egyre nagyobb része kapcsolódik be a belföldi turizmusba, népszerűvé válnak a belföldi üdülések. Az ágazat elismertsége és támogatottsága növekszik, a társadalom széles rétegei felismerik a turizmushoz fűződő érdekeiket és élnek is a turizmus nyújtotta lehetőségekkel. A országos, regionális és helyi szintek közötti folyamatos és hatékony párbeszéd révén a helyi közösségek is konstruktív és aktív részeseivé válnak a turizmusfejlesztési folyamatoknak. A turisztikai szolgáltatások a fogyatékkal élők számára is hozzáférhetővé válnak, nemcsak az akadálymentesítés, de a vállalkozások nyitott szemléletmódja révén is. Az ágazat a vállalkozók és a munkavállalók számára egyaránt létbiztonságot és vonzó perspektívát jelent, javul a vállalkozások rentabilitása, sikerül kiszorítani a piacról a rövid távú haszonszerzésre törekvő vállalkozásokat. A megalapozott, adatokkal, érvekkel alátámasztott lobbi-tevékenység következtében a legfelsőbb politikai és gazdasági körök is számolnak a turizmus jelentőségével és ennek megfelelően kezelik az ágazatot. A turisztikai bevételek az állam számára láthatóak. Bár a turizmusban is megjelentek a „zöldülés” első jelei, a turizmus emberközpontú és egyben hosszútávon is jövedelmező fejlődéséhez elengedhetetlen intézkedések még nem történtek meg. Az életminőség javítása, a hosszú távú és fenntartható fejlődés érdekében a turizmus – gazdasági, társadalmi, természeti – környezetével való kapcsolatát a kiegyensúlyozottság kell, hogy jellemezze. - 37 -


2004. április 26.

Ennek érdekében a belföldi turizmus további erősítése szükséges, mivel erős belső kereslet nélkül a piaci hatásai erőteljesebben jelentkeznek. A nagyobb mértékben beutazó turizmuson alapuló turisztikai ágazat erőteljesebben ki van téve a szezonalitás és a területi koncentráció veszélyeinek. A belföldi turizmus erősítése elengedhetetlen a turizmusban érdekeltek életminőségének javítása érdekében, ez magában foglalja a gazdasági boldoguláson túl az egészséges életmód elterjesztését és az önbecsülés javítását is. 2.1

A turizmus hatásainak optimalizálása

A turizmus hasznosságát szinte kizárólag gazdasági szempontból értékelik. A gazdasági hatásokon túl fontos, hogy a fenntarthatóság elvét követve mind a természeti, mind a társadalmi hatások felmérése, figyelemmel kísérése megtörténjen. A hatások optimalizálása azt jelenti, hogy a negatív hatások minimalizálására, megszüntetésére, míg a pozitív hatások maximalizálására, erősítésére kell törekedni. 2.1.1

Szakmai innováció

A turizmus hatásai nagy mértékben függnek attól, hogy a kínálat mennyire képes a fogyasztói igényeknek megfelelni, illetve azok változásaira felkészülni. Innováció, vagyis megújulásra való képesség nélkül az ágazat nem tudja kihasználni az adottságait és hosszú távon bebetonozott kínálatával belesüllyed a középszerűség szürkeségébe, még rosszabb esetben nem kívánatosan fejlődik. A turisztikai szakmát ösztönözni szükséges a megújulásra, a piaci folyamatokra való reagálásra. Egy turisztikai vállalkozás, desztináció sikere nagy mértékben függ attól, hogy milyen mértékben tudja kínálatát megkülönböztetni a versenytársaktól. Fontos, hogy a piaci információk beszerzésekor, a piackutatás során minden lehetséges forrás hasznosításra kerüljön. Az erős versenyben az egyes desztinációknak úgy kell tudniuk megújulni, újat adni, hogy közben nem mondanak le alapértékeikről és a magas minőségről. A turisztikai szakma innovatívan, proaktívan és piackutatások alapján felkészülve reagáljon, illetve készüljön fel a piaci igények változásaira. − A szakmai szervezetek nemzetközi tagsága révén beszerezhető információk, adatok hasznosítása a turizmus irányításában, a beszerzett adatok felhasználása a kutatási tevékenységben. A nemzetközi tagságból eredő lehetőségek (pl. WTO) hatékonyabb kihasználása, az ajánlott szolgáltatások igénybevétele. − Szorosabb kapcsolattartás a nemzetközi szervezeteknél dolgozó (nem csak turisztikai) magyar szakemberekkel, részükre fórum, informális találkozó szervezése Magyarországon. Az informális kapcsolatokban rejlő lehetőségek aktívabb hasznosítása. − A turisztikai vállalkozások saját kutatási tevékenységének, illetve a cégek közötti együttműködések (közös kutatás megrendelése) erősítése. − „Best practice” elterjesztése a magyar turisztikai vállalkozások körében, egy elit klub létrehozása, a szakma egésze részére követendő példaként, mintaprojektként bemutatható vállalkozások részvételével. Magas presztízsű turisztikai díjak létrehozása és évenkénti odaítélése, a külső értékelők (magyarországi külföldi szakmai és kereskedelmi kamarák) bevonásával, a díjazottaknak marketingtámogatás nyújtása. − A turisztikai kínálat megkülönböztetése és a személyes élmények kialakítása, asszociációs kapcsok létrehozása érdekében olyan legendák, történetek gyűjtése pályázat keretében, amelyek hasznosíthatók a turizmus szakmában. A nagyközönség és a szakma részére is nyílt ötletpályázat (pl. újszerű vonzerők, attrakciók, illetve piaci rés-szegmensben hasznosítható ötletek) kiírása.

- 38 -


2004. április 26.

− Országos, esettanulmány megoldáson alapuló turisztikai szakmai verseny, vetélkedő szervezése diákok számára. Később a vetélkedő kiterjesztése EU-s szintre (Nemzetközi diák turisztikai verseny a WTO stb. bevonásával, a hazai és nemzetközi diák reklámverseny mintájára). Mindezekben a sajtó segítségének igénybe vétele. − A turisztikai vállalkozások innovációs tevékenységét segítő és az innovációs szemléletet népszerűsítő innovációs alap létrehozása, a turisztikai innováció állami támogatása. − Turisztikai innovációs fórum létrehozása, amely legalább évente egyszeri találkozási lehetőséget jelent a turizmusban érintett vállalkozások, a szakmai szervezetek, a regionális szervezetek és az állami irányítás számára. A fórum szerepe elsősorban az ötletek és különböző technikák egymással való megismertetésének és a hosszú távú gondolkodás ösztönzésének a helyszíne lehet. 2.1.2

Minőség

Az egyre erősebb piaci versenyben csak azok a szolgáltatók, desztinációk képesek hosszú távon is sikereket elérni, amelyek a fogyasztók, elsősorban minőséggel kapcsolatos egyre növekvő igényeiknek meg tudnak felelni. A magas minőségi színvonal elérése az állandóság biztosítása nélkül nem hatékony. A turizmusban – mivel a turistát a visszatérésre kívánjuk ösztönözni – a stabilan magas minőségi színvonal biztosítása vezethet csak eredményre. Az egyes részterületek minőségbiztosítási rendszerének egymásra épülve, azonos elvek alapján kell rendszert alkotniuk. A minőségbiztosítási rendszer fontos eleme a fenntartható fejlődés gyakorlati megvalósítását lehetővé tevő indikátorok. A turizmus egészére kiterjedő, a fenntarthatóság mérését is lehetővé tevő komplex turisztikai minőségbiztosítási és védjegyrendszer létrehozása, működtetése és a turizmus nem gazdasági hatásainak előtérbe helyezésével megoldható, hogy a turisták szolgáltatási minőséggel kapcsolatos elvárásait eléri, illetve felülmúlja a ténylegesen átélt élmény. A stabilan magas minőségi színvonal a minőségbiztosítási rendszer működtetésén túl, az igényesség térnyerésével érhető el. Ehhez azonban az összes érdekeltben tudatosítani kell, hogy az igényességre való törekvésnek belső indíttatásúnak kell lennie. Az igényesség nem teremthető meg hatósági eszközökkel, az csak a szemléletformálás eszközeivel ösztönözhető. (lásd III. 5.2 Szemléletformálás) − Fenntartható Turizmus Tanács létrehozása, amelynek feladata a fenntartható turizmus indikátorainak kidolgozását koordinálni és azokat egy komplex minőségbiztosítási és tervezési rendszer integrált részévé tenni, valamint a Nemzeti Fenntarthatósági Stratégia kidolgozásában a turizmus érdekeit képviselni. − Nemzeti Fenntarthatósági Stratégia kidolgozásában a turizmus képviselete, a Nemzeti Fenntarthatósági Stratégia kidolgozásáért felelős és abban érdekelt intézményekkel kapcsolatfelvétel, a munkában való aktív részvétel kezdeményezése. − Kutatás lefolytatása a fenntarthatósági indikátorok alkalmazásának nemzetközi és hazai gyakorlatáról, külföldi és hazai címkézési rendszerek felmérése, javaslattétel a magyar adottságoknak megfelelő rendszerre. Országos indikátorrendszer kidolgozása, amely lehetővé teszi a regionális, desztináció-, illetve termékspecifikus indikátorok alkalmazását. A nemzetközi szervezetek, elsősorban EU és WTO segítségének aktív igénybevétele, bevonásuk a munkába. − A Magyar Turizmus Rt.-nél/ Országos Idegenforgalmi Bizottságnál előkészület alatt álló magyar turizmus védjegyrendszer felülvizsgálata, átdolgozása, fenntarthatósági kritériumokkal való kiegészítése (ne csak marketingeszköz legyen), a fenntarthatósági indikátorrendszerrel egységes rendszerbe foglalása. Oktatási tevékenységre vonatkozó minőségbiztosítás integrálása a rendszerbe. − A védjegyrendszer működtetéséhez szükséges szervezeti keretek és finanszírozás, valamint folyamatos ellenőrzés, monitoring biztosítása.

- 39 -


2004. április 26.

− A turisztikai fejlesztésekre kidolgozott teherbíró képesség vizsgálatok (nem csak környezeti) és látogatómenedzsment egységes módszertanának kialakítása. − Teherbíróképesség vizsgálat és látogatómenedzsment eszközeinek alkalmazásának előírása támogatásokhoz. A teherbíróképesség-vizsgálatok a fenntartható turizmus indikátorainak részévé tétele. 2.1.3

Vállalkozások gazdálkodási környezetének javítása

A turizmus versenyképességét nagy mértékben befolyásolja a turisztikai vállalkozások helyzetét megnehezítő, más ágazatokkal összehasonlítva nagyobb terhelést jelentő adórendszer. A versenyképesség romlása azonban nem csak Magyarországot érinti, hanem az egész Európai Uniót. Az EU is hamarosan szembesülni fog azzal a ténnyel, hogy gazdasági versenyképességét az adórendszeren keresztül is javítani szükséges, és ez fokozottan igaz a turizmus szakmára. A hazai turizmus szakma és az állami irányítás nem tud kellő előrelépést, módosítást elérni a pénzügyi tárcánál. Ez visszavezethető egyrészt a szakma nem egységes kommunikációjára, megalapozott és teljes körű felmérések, adatok hiányára és a turizmus gyenge elismertségére is. Az életminőség növeléséhez a turizmus csak abban az esetben tud hozzájárulni, ha a turizmusban aktív vállalkozásokat ésszerű, más ágazatokkal egyenlő feltételeket teremtő adózás terheli. A hosszú távú gondolkodás, a gazdasági hatásokon kívül a környezeti és társadalmi hatások figyelembevétele csak akkor várható el a turisztikai vállalkozásoktól, ha az állam is ezt a gondolkodásmódot követi és nem a rövidtávú adóbevétel maximalizálás a célja, amely nemegyszer a jövedelmek eltitkolásához is vezet. A turisztikai vállalkozások – és az általuk nyújtott szolgáltatásokon keresztül a turisták – életminőségének javításához az adórendszer ésszerűsítése is szükséges. Ehhez azonban a szakma egységes fellépésére és naprakész érvrendszerre van szükség. A turisztikai vállalkozásokat terhelő adórendszer ésszerűsítése és a kiszámítható közgazdasági szabályozórendszer a feltétele a hosszú távú versenyképességnek és ezáltal az életminőség javításának. Meg kell érteni, hogy a turizmus üzletet jelent az államnak, amihez esetenként kedvezményekkel kell hozzájárulni (pl. késleltetett adó, ingyen telek). − Tudatosan felépített, éves terv és konkrét felmérések, adatok alapján folytatott egységes és folyamatos kommunikáció a legfelsőbb szakmai egyeztető fórum koordinálásában (Ms./Mr. Turizmus, lásd: III.6.1.2 Társadalmi egyeztetés (PPP)) a szakmai szervezetek bevonásával, már a költségvetés tervezésekor. − Felmérés készítése a teljes adóterhelésről, az EU-s országokkal és más ágazatokkal összehasonlítva. − Tervezett, illetve megvalósult adószabályozás-változások hatásainak előzetes és utólagos elemzése és modellszámítások végzése, ezek alapján egységes érvrendszer kialakítása. − Adórendszer ésszerűsítése, turisztikai vállalkozások adóterheinek csökkentése, a turizmusban működő vállalkozások adózási hátrányának megszüntetése a belföldi turizmus erősítése és az életminőség javítása érdekében. − A magas ÁFA kulcs jelentős mértékben rontja a magyar turisztikai szolgáltatók és egyben Magyarország, mint turisztikai desztináció versenyképességét. Ezt nem ellensúlyozza az európai összehasonlításban viszonylag alacsonyabb társasági adó sem, mivel a két adónem funkciója és hatása eltérő. A versenyképesség szempontjából az ÁFA mértéke közvetlenül az árszintet befolyásoló tényező. A turizmusban – mint alapszükségletet kielégítő és társadalmi célt megvalósító és munkaerő-intenzív szolgáltatás – az Európai Parlament irányelveinek érvényesítésével a legalacsonyabb kedvezményes kulcshoz közeli ÁFA kulcs bevezetése és alkalmazása, amely a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás területén 5 %-os ÁFA kulcsot jelent.

- 40 -


2004. április 26.

Jelenleg utazási csomag értékesítés esetén a belföldi szolgáltatás tartalom árrését 25 % ÁFA terheli. Az EU csatlakozás után az EU tagországok „belföld”-nek számítanak, ennek következtében az EU-ba szervezett utak árai emelkedni fognak, ezáltal az EU-s célterületek veszíthetnek versenyképességükből. A téma EU-s és hazai szintű kezelésére indokolt. Az iparűzési, az idegenforgalmi és az építményadó egyaránt terheli a turisztikai vállalkozásokat és ezáltal hozzájárul versenyképességük és pénzügyi stabilitásuk csökkenéséhez. A turisztikai vállalkozásokat halmozottan terhelő adónemek összevonhatóságát, illetve helyettesíthetőségét biztosítani kell. Az iparűzési adó esetén a vállalkozások számára a legkedvezőbb megoldást az jelentené, ha ez az adónem eltörlésre kerülne, de legalább – tekintettel a turisztikai vállalkozások más ágazatokat jóval meghaladó munkaerő-igényére – az adóalapból a személyi jellegű költségeket levonhatóak lennének. A helyi önkormányzatok által beszedett idegenforgalmi adó minden 1 Ft-hoz adott 2 Ft állami támogatás emelkedjen 3 Ft-ra. A plusz 1 Ft a régiós szintű turisztikai feladatkör teljesítésének fedezetéül szolgál (lásd: III.6.2 Turizmus a régiókban, és 1. sz. melléklet). A turisztikai vállalkozások munkaeszközeinek (pl.: autóbérlés esetén a bérautók) elismertetése és ennek megfelelően más ágazatokhoz hasonlóan az ÁFA visszaigénylés biztosítása. A szakmai és tanulmányutak keretében meghívottak költségeit 44 %-os SZJA és 11 %-os egészségügyi járulékfizetési kötelezettség terheli. E tanulmányutakat is illesse meg az áru és termékbemutatóra érvényes adó- és járulékmentesség. A falusi turizmus SZJA adómentesség értékhatárának jelentős felemelése (2004-es árakon 700.000 Ft-ról 2.000.000 Ft-ra). A mentesség kiterjesztése a jellegzetesen a falusi turizmushoz kapcsolódó szolgáltatók igazoltan a turizmusból származó jövedelmére a mezőgazdaság területéről kieső munkaerő továbbfoglalkoztatása, a szociális rendszer tehermentesítése érdekében. − Munkáltató által adható melegétel fogyasztására jogosító étkezési utalványok értékhatárának jelentős megemelése (2004-es árakon kb. 500 Ft/nap, 11.000 Ft/hó szintre) − A lakosság életminőségének javítása, az egészséges élethez való jog és a szabadidő tartalmas, regenerálódást és rekreációt biztosító eltöltése érdekében a magyar állampolgárok évente legalább a mindenkori minimálbérnek megfelelő, a jövedelemmel fordítottan arányos mértékben kizárólag belföldi üdülési célú felhasználásra jogosító – nem pénzbeni – alanyi jogú juttatást kapjanak. Nyugdíjasok részére gyógyturizmusban felhasználható üdülési csekk rendelkezésre bocsátása. A közszférában dolgozók részére az üdülési hozzájárulás, illetve az államháztartás alrendszereiből származó minden olyan támogatás, amely turisztikai, üdülési célokat szolgál, kizárólag üdülési csekk formájában legyen adható, mivel így biztosítható, hogy ezt az összeget a célnak megfelelően, ténylegesen belföldi üdülésre, regenerálódásra költik. 2.1.4

Területi kiegyenlítés

A Magyarország turisztikai kínálatát jellemző területi koncentrációt a megvalósult fejlesztések csak részben tudták csökkenteni. Ennek egyik oka, hogy a támogatások odaítélésénél a területi differenciálás nem megfelelő mértékben valósul meg. Az állami támogatások esetén a korábban megvalósult fejlesztések adatait és a piaci igények előrejelzését is figyelembe véve határozhatók meg, hogy mely területen milyen fejlesztésre van szükség. Így elkerülhetők az egyes régiók turisztikai túlfejlesztése által okozott negatív hatások. A területi koncentráció csökkentése a munkahelyteremtés és a vidékfejlesztés szempontjából is fontos. A turizmus munkahelyteremtő

- 41 -


2004. április 26.

képességét az elmaradottabb és ezáltal magasabb munkanélküliséggel küzdő területek turisztikai fejlesztéseinek támogatásával lehet kihasználni. Ez a helyi lakosság életminőségének növeléséhez alapvető fontosságú. A vidékfejlesztés területén a turizmus kiemelt szerephez jut, mint a csökkenő vagy kieső mezőgazdasági jövedelmek pótlásának és a vidéki lakosság helyben való boldogulásának legtöbbször egyedüli lehetősége. A támogatások területi differenciálására a vidékfejlesztési szempontok figyelembe vételére is szükség van. − Az eddig megvalósult fejlesztések, adottságok, keresleti felmérések és statisztikai adatok alapján a szükséges további fejlesztések meghatározása, ide értve, hogy mely területeken kell tartózkodni a további fejlesztéstől. − A helyi közösségek egészséges környezetének javítása érdekében a helyi erőforrásokra és munkaerőre támaszkodó fejlesztések előtérbe helyezése. − Naprakész, az eddigi támogatásokat feldolgozó területi információs rendszer kiépítése. 2.1.5

Szálláshelykínálat

A magyarországi szálláshelykínálatot az erős koncentráció és területi egyenlőtlenségek jellemzik. A szálláshelyfejlesztés és az attrakciófejlesztés egymással nem koordinált. Részben ebből következik az alacsony kapacitáskihasználtság. A hazai szálláshelykínálat keresletnek megfelelő területileg kiegyensúlyozott fejlesztése, a minőségi színvonal javítása. − A szálláshelykínálat területi adatai és kereslet előrejelzés alapján, attrakciófejlesztéssel összekötött szálláshelyfejlesztések, elsősorban a minőségi színvonalat javító támogatása. Attrakciófejlesztés és magas minőségi színvonalú szálláshelyfejlesztés (szálláshely-típusonként) párhuzamos megvalósítása már a tervezés szakaszában is. − A szálláshelybővítés – elsősorban falusi turizmus esetén – során a régi, a tájegységek hagyományainak megfelelő építésű vagy műemléki ingatlanok felújításának előtérbe helyezése. A kastélyszállók fejlesztésében rejlő lehetőségek fokozott kihasználása. 2.1.6

Értékarányos árak

Bár Magyarország korábbi árelőnye csökkenőben van, még mindig őrzi korábbi kedvező ár-érték arányát, ez azonban az új versenytársak megjelenésével, megfelelő felkészülés és intézkedések hiányában hosszú távon nem tartható fenn. − A fő versenytársak turisztikai termékeinek és árainak évenkénti felmérése és széleskörű publikálása. − Az árak helyett a magas minőségi színvonal legyen a fő versenytényező, minőségbiztosítási rendszer alkalmazása, elterjesztése, marketingtámogatás nyújtása a magas minőséget igazoló védjeggyel rendelkező szolgáltatóknak. − Árverseny helyett együttműködésen alapuló együttes piaci fellépés szorgalmazása, illetve hálózatok (klaszterek) kialakításának ösztönzése. − A szakmai szervezetek erőteljesebb együttműködésére van szükség, a szakmai szervezeti tagságot a szervezetben folyó munka aktívabbá tételével kell vonzóbbá tenni, a szakma egységes fellépésével a „rablógazdálkodók” kiszorítása. 2.2

A turizmusbarát társadalom

A turizmus társadalmi elfogadottságának és támogatottságának erősítése nélkül nem képzelhető el a magyar turizmus hosszú távú fejlesztése. A vendégek egyaránt kapcsolatba kerülnek a turisztikai szolgáltatókkal, a helyi lakossággal, emiatt előtérbe kell helyezni a vendégközpontú szemléletet.

- 42 -


2004. április 26.

Emellett a turizmus jövője nagyban függ a gazdasági és politikai élet döntéshozóitól is, ezért az ágazat támogatottságát a társadalom valamennyi szintjén növelni kell. E tekintetben kulcsfontosságú az érdekeltség kérdése: törekedni kell arra, hogy a turisztikai forgalom valóban előnyökkel járjon a társadalom lehető legszélesebb rétege számára, valamint lehetőség szerint csökkenjenek a negatív hatások. Ugyanakkor az érdekeltekben tudatosodjanak is azok a pozitív hatások, amelyeket a turizmus nyújt számukra, ez elsősorban a különböző szintek közötti kommunikáció fejlesztésének szükségességét jelenti. 2.2.1

Alulról jövő kezdeményezés és összefogás

Helyi közösségek bevonása a turisztikai fejlesztésekbe már a tervezés időszakában, saját értékeink megbecsülése, felismerése. Az alulról jövő kezdeményezések alapvető feltétele a megfelelő információáramlás az országos és helyi döntéshozók, intézmények között. − A nemzeti szintű fejlesztési tervek, stratégiák megvalósításának kulcseleme, hogy azokat helyi szinten is magukénak érezzék, meglássák a saját feladatukat, szerepüket, érdekeltségüket benne. A turisztikai fejlesztési koncepciók, tervek elfogadását minden esetben előzze meg széleskörű helyi szintű egyeztetés. − Az önkormányzati szintű turizmusfejlesztések esetén a helyi közösség aktív bevonása már a tervezési szakaszban. Ez nem merülhet ki lakossági fórumok szervezésében. Tanulmányok, fejlesztési tervek készítésénél civil szereplőkből és érintettekből álló, nyílt tanácsadó szervezet (steering committee) létrehozása. A fejlesztések várható pozitív és negatív hatásainak kommunikálása a helyi közösség felé, a fejlesztések eredményeit bemutató, kézzel fogható mutatók alkalmazásával. − A turizmusban jelentősen érintett településeken legalább 1 fő turisztikai referens alkalmazása, illetve az önkormányzatnál idegenforgalmi bizottság létrehozása. − Amennyiben az önkormányzat kivet idegenforgalmi adót, amelyhez költségvetési támogatást is kap, jogszabályban rögzített kötelessége legyen ezt részben turizmusfejlesztési célra fordítani; a felhasználás elfogadott turizmusfejlesztési program által kijelölt prioritások mentén történjen. Ehhez az önkormányzati törvényt kell módosítani. − A helyi közösségek ösztönzése, hogy felfedezzék azokat a környezetükben fellelhető adottságaikat, amelyeket sajátos, egyedi turisztikai termékekké, élményekké lehet formálni. − Kevésbé ismert turisztikai termékek bemutatása, népszerűsítése, annak érdekében, hogy az egyes települések, kistérségek megismerjék milyen, valóban reális lehetőségeik vannak a turizmus területén. (Nem lehet mindenütt az egészségturizmus a kitörési pont, a turizmus más formái (öko-, falusi-, kerékpáros turizmus) szintén jövedelmezők lennének, ha az adott település adottságai e turizmusformáknak felelnek meg, egyedibb, vonzóbb kínálatot tud rá felépíteni.) − A helyi közösség hasznának optimalizálása. − Az iparűzési adó szabályozásának átdolgozása annak érdekében, hogy a vállalkozások ne székhelyük szerint fizessenek, hanem telephely szerint, így a haszon azokon a településeken maradhatna, ahol a vállalkozó a tevékenységet folytatja. A helyi erőforrásokat, munkaerőt hasznosító fejlesztések előnyben részesítése. A helyi vállalkozók ösztönzése arra, hogy az önkormányzatok anyagi lehetőségeit meghaladó fejlesztések esetén járuljanak hozzá a finanszírozáshoz. Nagy, önmagában nem jövedelmező projektek kivitelezése és fenntartása esetén a közös érdek mentén a helyi vállalkozók bevonása pl. a marketingtevékenység ellátásába (pl. konferenciaközpont esetén). − Kistérségek turizmus fejlesztésének koordinálása, támogatás nyújtása. - 43 -


2004. április 26.

Az egyes települések önállóan nem feltétlenül rendelkeznek országos, főként nemzetközi szintű attrakcióval, de egy-egy kistérség településeinek összefogásával már létrehozható színvonalas turisztikai kínálat. Az összefogáshoz kapcsolódó érdekeik bemutatásában, az egyes települések közötti egyeztetésben, fontos szerepet tölthetnek be a kistérségi megbízottak és a településen dolgozó turisztikai referensek. 2.2.2

Fogyatékkal élők

Az akadálymentesítés megvalósítására az európai uniós csatlakozás miatt konkrét – jogszabályban meghatározott – határidő van szabva, ez azonban nem elegendő a fogyatékkal élők minél szélesebb rétegének turizmusba való bekapcsolásához. A szolgáltatóknak fel kell ismerniük, hogy egy széles piaci szegmensről van szó, akik más hozzáállást, több odafigyelést igényelnek, ám egyre szívesebben utaznak és ezért érdemes speciális ajánlatokat kidolgozni számukra. Ezt a piaci rés adta lehetőségeken túl, elsősorban az egyenlő bánásmód elve, és a társadalom minden tagjára vonatkozóan az életminőség javítása indokolja. Mivel Magyarország adottságai az egészségturizmus területén kiválóak, fokozott figyelmet kell szentelni a gyógyturizmus potenciális igénybevevőire. A fogyatékkal élők csoportját a elsősorban a mozgásukban korlátozott személyekkel azonosítják, azonban a mozgáskorlátozottakon kívül számos más, eltérő problémákkal szembesülő és különböző súlyú fogyatékossággal élő csoportot foglal magába. − A turisztikai létesítmények, programok, szálláshelyek és vendéglátóhelyek a fogyatékkal élők igényeinek megfelelő kialakítása, ami kiterjed az információkhoz való hozzáférésre is (modern technológia vívmányainak alkalmazásával). Fontos, hogy a különböző fogyatékkal élők (világtalanok, mozgássérültek stb.) eltérő igényeit a fejlesztők és szolgáltatók figyelembe vegyék. − Jelenleg Magyarországon mozgássérült-csoportot fogadni képes szállodákból jelentős hiány mutatkozik, a szálláshelyeken általában kisszámú, mozgássérültek számára is hozzáférhető szobát alakítanak ki. A fogyatékkal élők csoportját elszállásolni képes, de az egészséges vendégek részére is nyitva álló szálláshelyek fejlesztésének ösztönzése, támogatása. − A jogszabály által előírt akadálymentesítésen túl, új fejlesztés esetén a fogyatékkal élők igényeinek teljes körű figyelembevétele, működő létesítmények esetén a kis beruházással járó, a hozzáférhetőséget mégis jelentősen javító intézkedések meghozatala. − A szakmai szervezetek és a fogyatékkal élők érdekképviseleti szervei között egyeztetés, párbeszéd biztosítása, fórum kialakítása. A fogyatékkal élők számára bővülő kínálatról érdekképviseleti szövetségeik folyamatosan tájékoztatása. 2.2.3

Részesedés a turizmus kedvező hatásaiból

A belföldi turizmus növekedésének alapfeltétele, hogy a társadalom minél szélesebb rétege tudja és akarja igénybe venni a hazai turisztikai szolgáltatásokat. Ennek elérése érdekében a hazai lakosság különböző csoportjai esetében más–más eszközök alkalmazására van szükség, attól függően, hogy szociális helyzetük nem teszi lehetővé, vagy nincs igényük a hazai turisztikai kínálat megismerésére. − Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a diszkrecionális jövedelem a turisztikai kereslet egyik kulcseleme. Mint ahogy ez az ezredfordulót jellemző, elhúzódó gazdasági dekonjunktúra idején Nyugat-Európában, különösen Németországban is tapasztalható volt, a megélhetés bizonytalanná válása, az életszínvonal romlása, a munkanélküliséggel való fenyegetettség jelentős mértékben visszavetette az utazási kedvet. Ugyanakkor, ha általánosan javul a gazdasági helyzet, az jó hatással van a belföldi turisztikai keresletre is, így minden, az életszínvonalat növelő intézkedés kedvezően hat a belföldi turisztikai forgalomra is. − Szociálisan hátrányos helyzetű rétegek turizmusban való részvételének és az előnyökből való részesedésének biztosítására (nagycsaládosok, szenior és ifjúsági, roma) az üdülési - 44 -


2004. április 26.

csekkrendszeren belül az inaktívak részére egy tervezhető, kiszámítható, éves keret meghatározása és elkülönítése szükséges. − A rövid, egynapos családi belföldi kirándulások, a hátizsákos turizmus fejlesztésébe a turistaegyesületek, szervezetek, természetjáró szövetségek bevonása, tevékenységük – különös tekintettel marketingtevékenységükre – támogatása. − A tematikus parkok elterjedése, amelyek egy egész napra, a család minden tagja számára tartalmas szórakozást nyújtanak, ugyancsak növelik a belföldi turizmus teljesítményét. − Növelni kell a belföldi üdülés rangját, amihez nagyban hozzájárulhat az írott és az elektronikus média is. A negatív sajtóhírek helyett, amelyek gyakran a belföldi nyaralás helyett kedvezőbb alternatívaként mutatják be a külföldi üdüléseket, több pozitív hangvételű írás megjelentetését kell ösztönözni a napilapokban, magazinokban a belföldi üdülési lehetőségeket. − A turisztikai kínálat fejlődésével a legmagasabb szolgáltatási színvonalat igénylő szegmensek részére is tud a hazai ágazat vonzó üdülési ajánlatokat biztosítani, így hatékony promócióval növelhető azok aránya, akik a külföldi desztinációk helyett Magyarországon nyaralnak. − Ösztönözni kell a családbarát szálláshelyek, illetve az úgynevezett „többgenerációs” turisztikai vonzerők elterjedését, ezáltal elérni a kisgyermekes, valamint a nagyszülőkkel együtt élő családok turizmusba való bekapcsolódását. − A fiatalok utazási kedvének (amely nem csak az anyagi lehetőségek függvénye) fokozása érdekében az ifjúsági szálláshelyek felújításával, új szálláshelyek építésének ösztönzésével, a fiatalok számára vonzó programok összeállításával, speciális turisztikai kínálat kialakítására van szükség. A korosztály számára elérhető ajánlatok megismertetésébe az iskolákat is be lehet vonni. 2.2.4

Létbiztonság és perspektíva

A képzett, elhivatott, barátságos munkaerő a versenyképesség javításának egyik alappillére lehet. Az emberi erőforrás fejlesztésen túl azonban figyelni kell arra is, hogy az iskolából kikerülő szakemberek képzettségüknek megfelelő munkahelyet találjanak, ami előrelépési lehetőséget, biztos egzisztenciát nyújt számukra. Azok pedig, akik vállalkozásba fognak, hosszú távon lássanak perspektívát az ágazatban. Mivel a turisztikai szolgáltatások 90% feletti arányban mikro-, kis- és középvállalkozások, az adózási feltételek meghatározzák működésüket. Ez kihat nemcsak a vállalkozások teljesítményére, de arra is, hogy az általuk foglalkoztatottaknak milyen feltételeket tudnak kínálni: a magas járulékok miatt nehezen csökkenthető a minimálbérért történő bejelentés és fekete, vagy szürke munka. − A kiszámítható gazdasági környezet, a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kidolgozott kedvező adózási feltételek, hitelkonstrukciók biztosítása a turizmus területén működő éttermek, utazási irodák, szálláshelyek kilátásait is javítják. − A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vállalkozásoknak – részben saját hibájukból is – kevés az információja az igénybe vehető adókedvezményekről, pályázatokról, az őket érintő jogszabályváltozásokról, ezért a tájékoztatásra nagy hangsúlyt kell fektetni, különösen a szakmai szövetségeknek. − A vállalkozások rentabilitásának javítása, az idénymunka helyett az egész éves állások számának növeléséhez is olyan vonzerők fejlesztését kell előtérbe helyezni, amelyek az adott célterületnek egész évben, egyenletes vendégforgalmat biztosítanak. − A bejelentés nélküli foglalkoztatás csökkentéséhez elengedhetetlenek a rendszeres, következetes ellenőrzések, a szabálytalanságok szankcionálása.

- 45 -


2004. április 26.

− A turisztikai vállalkozóknak olyan képzési – továbbképzési programokat kell összeállítani, amelyből képet kapnak a turisztikai piac alakulásáról, a marketing szerepéről, a vállalkozások versenyképességét erősítő eszközökről és ezeket hasznosítani is tudják működésük során (lásd: III.5.1 Képzési rendszer). − Az átmenetileg pénzügyi gondokkal küzdő vállalkozások számára a likviditási nehézségek áthidalását segítő konstrukciókat kell biztosítani. − A becsületes vállalkozások létét sokszor veszélyeztetik, valamint az egész szakma megítélését rontják a rövid távú haszonszerzésre építő „hiéna” vállalkozók. A helyileg illetékes önkormányzatok, a fogyasztóvédelmi hatóságok sokat tehetnek ezen vállalkozói kör kiszorításáért: a működési engedélyek kiadásának megszigorításán kívül azzal is, ha a szabálytalanságot elkövetett vállalkozókkal szemben élnek a rendeletben rájuk ruházott jogukkal, megfelelő szigorral járnak el és amennyiben szükséges be is zárják az üzletet. − A turisztikai vállalkozások biztos megélhetését megalapozza a törzsvendég-kör kialakítása, melynek alapja az elégedett vendég. − Az ágazat elismertségének növelése érdekében a szakmai szövetségeknek nyitniuk kell a szakmán kívüliek felé is, bemutatva a terület eredményeit, gondjait, a média eszközeinek felhasználásával. − A megbízhatóságot, minőséget képviselő, magas elismertségű, generációkon át öröklődő családi vállalkozások elterjedése nemcsak az egész turisztikai ágazat jóhírét, de a hazai turisztikai szolgáltatások versenyképességét is növeli. 2.2.5

Lobby

A hosszú távú turizmusfejlesztés megvalósításához a jelenleginél nagyobb támogatottságra van szükség a társadalom egészében és kiemelten a legfelsőbb döntéshozói szinteken. A politikai pártok programjaikban szerepeltetik a turizmus fejlesztését, és a fejlesztés fő irányvonalai tekintetében is az egyetértés a jellemző. A turizmus területén a politikai pártok közötti ellentétek nem jelentősek, ennek pozitív hatása azonban ez idáig nem mutatkozott meg. A politikai döntéshozóknál a turizmus érdekében folyamatos lobbytevékenység folytatásával érhető el, hogy növekedjen a turizmus érdekérvényesítő képessége. − A turizmus nem gazdasági hatásainak felmérése, számszerűsítése, felhasználása a kommunikációban, bemutatása és tudatosítása a nagyközönség, a szakma és a politikai döntéshozók részére (miért jó a turizmus nekem ?). − A turizmus tényleges gazdasági teljesítményét, súlyát mérni képes gazdasági modell (szatellit számla rendszer) kialakítása és működtetése. − A turizmus kedvező – természeti, szociális, gazdasági – hatásainak „sulykolása”. Az államigazgatás hasznának bemutatása nem csak gazdasági oldalról, konkrét és megbízható számítások alapján. (pl.: az egészségturizmus nem gazdasági hasznainak bemutatása) (lásd még: III.2.1 A turizmus hatásainak optimalizálása, III.6.1.2 Társadalmi egyeztetés (PPP) ) − A legfelsőbb szakmai egyeztető fórum koordinálásában a lobbyzás tervszerű, folyamatos végrehajtása a jelenlegi és a potenciális jövőbeni döntéshozók körében, személyre lebontva. (lásd még: III.6.1.2 Társadalmi egyeztetés (PPP) )

- 46 -


2004. április 26.

3 Turistafogadás feltételei „ÉLMÉNYBEN UTAZUNK” Vízió 2013 A turista által átélt élményhez jelentős mértékben hozzájárulnak a célterületre történő, illetve a célterületen belüli közlekedése során szerzett tapasztalatok. Magyarország a Közép-Európai országok közül az egyik leggyorsabban és legbiztonságosabban megközelíthető ország lesz. A turizmus ágazatközi szerepének köszönhetően a korszerű, ugyanakkor a környezet teherbíró képességét figyelembe vevő közúthálózat kialakul, az elszigetelt települések, országrészek fejlődésének is új lendületet adva. A tranzitforgalom kedvező hatásainak kihasználása érdekében az autópályák, gyorsforgalmi utak mentén a speciális igényű célcsoportoknak megfelelő szolgáltatásai hátteret hozuk létre. A vasúthálózat modernizálásával és állapotjavításával a Budapest-környéki agglomeráció és a Ferihegyi repülőtér gyorsan és kulturáltan elérhető lesz, a vidéki városok és turisztikai attrakciók viszonylag zökkenőmentesen, turista-barát szemlélettel összeállított menetrend szerint érhetők el. Regionális repülőtereink (Sármellék, Debrecen) bekapcsolják a magas minőségi színvonalú turizmusba az Alföld és a Dunántúl üdülőterületeit. Megoldódik a Bős-Nagymaros vita és a technikai feltételek biztosításával (biztonságos kishajó-átlépés) a hazai Dunaszakaszra betör a kishajós turizmus. Megépül Budapest nemzetközi hajókikötője, mely a nemzetközi víziút minden előnyét kihasználva biztosítja a hajóval érkezők számára a határátlépést. A Tisza nemzetközi víziúttá nyilvánításával elérjük, hogy az al-dunai hajózás „felkúszik” a tiszai szakaszra, növelve a viziturizmus jelentőségét. A vendégszerető fogadónemzet, a turistabarát szolgáltatások és a tiszta, rendezett környezet egyaránt hozzájárul és fokozza az utazási kedvet, s a pozitív tapasztalat sokszorosára emeli a visszatérő vendég lehetőségét. 3.1

Elérhetőség

Az ország, és ezen belül a turisztikai attrakció egyszerű és gyors megközelíthetősége alapvetően befolyásolja az utazási döntés meghozatalát. A turisták pozitív döntésének érdekében az alábbi feladatok megvalósítása indokolt: 3.1.1

Közút

Az ország földrajzi fekvéséből, elhelyezkedéséből, domborzati viszonyaiból származó előnyök kihasználásával meg kell teremteni a turisztikai szempontból vonzó attrakciók, desztinációk közti közlekedés lehetőségét, összeköttetését. A közlekedési infrastruktúra javítása a helyiek életminőségének javításában is alapvető szempont, ezért a turisztikai attrakciók biztonságos, gyors és egyszerű megközelítése, elérésének biztosítása elengedhetetlen. A turizmus ágazatközi szerepének köszönhetően a korszerű, ugyanakkor a környezet teherbíró képességét figyelembe vevő közút-hálózat kialakítása, fejlesztése az elszigetelt települések, országrészek fejlődésének is új lendületet ad.

- 47 -


2004. április 26.

A tranzitforgalom kedvező hatásainak kihasználása érdekében az autópályák, gyorsforgalmi utak mentén ki kell alakítani a speciális igényű célcsoportoknak megfelelő szolgáltatásai hátteret. A turisták egyértelmű és hatékony tájékoztatásának alapja a jól kiépített információs táblarendszer. Ennek megfelelően ki kell alakítani a településen belüli és települések közti turisztikai táblarendszert. − Az országba történő be- és kilépés feltételeit biztosító határátlépés, a forgalomnak megfelelő ideiglenes határátkelőhelyek biztosítása. − A közút-hálózat korszerűsítése, elérhetőség javítása: autópályák, gyorsforgalmi utak részarányának növelése, a főváros körgyűrűjének befejezése, összekötő utak kialakítása, dunai hidak építése a kelet-nyugati országrészek összekötésére. − Megfelelő számú és az igényeket figyelembe vevő szolgáltatásokkal rendelkező parkolók kialakítása. P+R parkolók rendszerének kiépítése. − Könnyen értelmezhető, áttekinthető jelzőtáblarendszer: a biztonságos utazás érdekében a közlekedési jelzőtáblák láthatóságának, időben való észrevételének biztosítása. − A turisták által látogatott épületek akadálymentesítése, valamint az épületek megközelíthetőségének javítása a mozgássérültek speciális igényeinek megfelelően. (Akadálymentesítésről lásd még: III.2.2.2 Fogyatékkal élők) 3.1.2

Autóbuszos turizmus

A buszos turizmus feltételei szorosan kapcsolódnak a közúti közlekedéshez, az elérhetőséghez szükséges infrastruktúrához. Az egyénileg érkező turisták növekvő arányának ellenére, az eltérő szolgáltatási hátteret igénylő buszos turizmus fejlesztése is indokolt, különös tekintettel arra, hogy az ehhez kapcsolódó szolgáltatások a helyiek igényeit is magasabb színvonalon elégítik ki. − A tranzitforgalom megállításának, valamint csoportos formában utazó turisták igényeinek megfelelő szolgáltatásokkal (szálláslehetőség, információadás, a közelben félnapos programlehetőségek biztosításával stb.) rendelkező éttermi láncok kialakítása az autópályák mentén. − Nagykapacitású parkolók kialakítása a jelentős turistaforgalmat lebonyolító városokban, valamint az autópályák, gyorsforgalmi utak mentén (szemetes, higiénés feltételek biztosítása, mobil WC leeresztő, buszmosó). − A pályaudvarok, mint turisztikai központok kihasználása: információszolgáltatás, városnézési programok induló és végpontja, pályaudvarok közti gyors összeköttetés biztosítása stb. 3.1.3

Kerékpárutak

Hazánk földrajzi adottságai, éghajlata és lankás dombvidékei alkalmassá teszik arra, hogy „kerékpáros-paradicsommá” váljon, ezért szükséges a jól kiépített, megbízható minőségű és karbantartott kerékpárút-hálózat kialakítása, bekapcsolása a nemzetközi kerékpárút-rendszerbe. − Meglévő kerékpárutak fenntartása, karbantartása (jégmentesítés, kátyúk, táblarendszer). A kiszolgáló létesítmények kialakítása: szerviz, kölcsönző, zárható tárolás biztosítása, egészéves viszonylatban. Kerékpárbarát szálláshelyek és pályaudvarok kialakítása. − Komplett országos kerékpárút-rendszer létrehozása (Kék-túra-szerű). − EUROVELO hálózathoz történő csatlakozás, Tisza-tó, Velencei-tó körüli kerékpárutak kialakítása és bekapcsolása a víziturizmus és a családi turizmus kereteibe.

- 48 -


− Ökoturisztikai helyszínek szolgáltatások biztosítása.

kerékpáros

2004. április 26.

megközelíthetőségének

javítása,

a

kapcsolódó

− Víziturizmussal közös bázisok kialakítása, a két vezető aktív sport szereplői motivációjának megfelelő összehangolás. 3.1.4

Vasúti közlekedés

Az országról kialakított kép – amely a visszatérő turisták tekintetében kiemelkedően fontos – nagymértékben összefügg az egyes attrakciók megközelíthetőségének minőségétől. A vasúti közlekedés elhanyagolt állapotát, a leromlott színvonal és a forrásigény nagyságrendje miatt csak több lépcsőben lehet felszámolni. Ennek megfelelően a műszaki feltételeket, a higiénés állapotot, valamint a szolgáltatással kapcsolatos teendőket párhuzamosan célszerű fejleszteni, hogy vonzóbbá váljon ez a környezetbarát utazási forma. − Vasúti létesítmények színvonalának emelése (állomások, épületek felújítása, vasúti kocsik tisztaságának fokozása stb.) A pályaudvarok, mint turisztikai központok kihasználása: nemzetközi- és nagypályaudvarok információs szolgáltatásainak fejlesztése: táblák, többnyelvű információadás, kerékpárkölcsönzők, zárható kerékpártárolók stb. Vasútállomások környezetében biztonságos parkolás kiépítése. Agglomerációs vasúthálózat kiépítése. − Az IC közlekedési folyosók fejlesztése. − Menetrend harmonizáció: vasúti, busz különös tekintettel a vidéki közlekedés területén. − A kisvasutak bevonása a belföldi turizmusba és vonzóvá tétele a külföldi turisták számára. 3.1.5

Vízi utak

Elengedhetetlen olyan jól fejlett, kellően ellátott vízi utak és kiszolgáló-létesítmények fejlesztése, amelyek mind a nemzetközi, mind a hazai vizeken biztonságos hajózást tesznek lehetővé. − A nemzetközi hajózási útvonalakon az országba történő be- és kilépés előfeltételeinek megteremtése (pl. Dunakiliti-Bős). A jelenleg meglévő egyetlen nemzetközi víziút (Duna) minőségi és mennyiségi fogadóképességének javítása. Vízi határállomások létesítése (Dunakiliti), illetve a meglévők korszerűsítése (Komárom, Baja). Tisza, Dráva nemzetközi víziúttá nyilvánítása, az ebből eredő előnyök maximális kihasználása (külföldi felségjelű hajók beléptetési lehetőségének javítása, jogosultságaik kiterjesztése, stb.). − Kikötők, komplex marinaszolgáltatások (sólyapálya, töltőállomás, daruk, műhely, vizesblokkok, kiszolgáló létesítmények, szálláslehetőség, étkezés, felügyelt parkolás, egészségügyi ellátás) nyújtására alkalmas létesítmények kialakítása. Meglévő kikötők szárazföldről történő megközelíthetőségének javítása, kerékpárutakkal történő összekapcsolása, nagy forgalmú kikötők tömegközlekedéssel, illetve turistabusszal való elérhetőségének kialakítása. − Budapesti nemzetközi hajóállomás kialakítása, a meglévő határátkelő átalakítása. Tourinform iroda nyitása. − Budapesti vízitaxi rendszer kialakítása, turisztikai látványosságokhoz közeli vízitaxi-posztok létrehozása, ezek promóciója (környezettudatos közlekedési alternatíva).

- 49 -


2004. április 26.

− Duna, mint a főváros „folyékony főutcája” turizmusba történő bevonása, lehetőségek jobb kihasználása (úszó szállodák, jachtkikötők, úszó kulturális helyszínek, úszó kávézók stb.) − A Vásárhelyi-terv kapcsán kialakított víztározóknál a turisztikai hasznosítás prioritást élvezzen. A turizmus fejlesztés legyen a terv integrált része. A frissen kialakított, az ökoturizmus számára is ideális területek védett természeti területté nyilvánításának kezdeményezése. 3.1.6

Légi közlekedés

Az EU csatlakozás pillanatától erőteljesen hangsúlyozni kell a frissen kibővült Európa , illetve a későbbiekben csatlakozókkal tovább „tágított” Európa szívében fekvő országunk fekvésének előnyeit, gazdasági jelentőségét. A terrortámadások után egyre inkább magára találó légiközlekedés várható folyamatos erősödése miatt a nemzetközi repülőterek mellett a regionális légikikötőknek is nagyobb szerepet kell szánni. − Ferihegy II. fejlesztése Városba történő bejutás azonnali megoldása, lehetőleg gyorsvasúttal (fővárosi végállomás: Nyugati-tér – West End). A kiépített vasútpálya beindításáig a taxival, illetve a minibusszal történő bejutás optimalizálása. Az egyetlen nemzetközi repülőtér szolgáltatási színvonalának (földi és légi szolgáltatások egyaránt) emelése és szinten tartása. − Ferihegy I. fejlesztése, illetve másik „fapados” repülőtér kialakítása Gyorsvasúti közlekedés kiépítése, átszállási lehetőséggel. Tekintettel arra, hogy a fapados járatok elterjedése folyamatos – és jelenleg a világon egyedülálló módon a fővároshoz 6 km-el közelebb szállnak le, mint a menetrendszerinti nemzeti légitársaságok gépei – hosszabb távon elengedhetetlen egy, a fapados légitársaságok járatait fogadni képes vidéki, Budapesttől legfeljebb 70 km-re lévő jelenleg már működő repülőtér kijelölése. Ennek jelentős infrastrukturális és műszaki fejlesztésével elérhető lenne az éjszakai landolás is. A potenciális helyszínek (Tököl, Börgönd) közül az M7-es autópálya közelsége miatt a börgöndi repülőtér az ideális . − A magyar légügyi stratégiában – repülőtér fejlesztés és üzemeltetés (Budapest Airport), légi közlekedés (MALÉV) – a turizmus érdekeinek képviselete. Új küldő területek bekapcsolása agresszív repülőtéri akvizíciós üzletpolitikával. − A vidéki turisztikai attrakciók jobb elérhetősége érdekében a sármelléki és debreceni repülőterek fejlesztése. Az állandó határátlépés lehetőségének biztosítása. Infrastrukturális feltételek kialakítása (kiépített fogadóépület, műszerezettségi fok emelése (radar, világítás – esti leszállás lehetősége). Üzemeltetésre hosszú távú, magas szakmai színvonalat garantáló megoldása. − További vidéki nemzetközi repülőterek kialakításának folyamatos vizsgálata, elemzése. 3.2

Komfortérzet

A belföldiek és a hazánkba érkező külföldiek komfortérzetének javítása elengedhetetlen feltétele a keresletélénkítésnek és forgalomösztönzésnek. Az utazási szándék megfogalmazódásakor döntő szempont a már ismert vagy előzetes információk alapján kialakított komfort-kép minősége. A vendégszerető fogadónemzet, a turistabarát szolgáltatások és az igényes, tiszta, rendezett környezet

- 50 -


2004. április 26.

egyaránt fokozza az utazási kedvet, és a pozitív tapasztalat sokszorosára emeli a visszatérés lehetőségét. Az alábbiakban felsorolt életminőség-javító intézkedések nagymértékben hozzájárulnak a bel- és külföldi vendégforgalom, és az igényesebb szolgáltatásokat kereső vendégek számának növekedéséhez. − Gördülékeny határforgalom kialakítása. A határőrök turistabarát szemléletének javítása: idegennyelvtudás, illemtudó viselkedésmód betanítása tréning keretében. A forgalomterelés rugalmas kezelése, a forgalom nagyságának megfelelő számú kapu nyitása, a határátkelők közelében lévő vendéglátóhelyek, fogadóhelyek szolgáltatási színvonalának emelése, higiénés körülményeinek javítása. − Közterületek rendezettségének és tisztaságának javítása. A kutyapiszok (elsősorban a fővárosban) eltakarításának, a szemétgyűjtés hatékony megszervezése, a busz- és villamosmegállókban szemétgyűjtő ládák kihelyezése és rendszeres ürítése. Elsősorban a turisták által felkeresett helyszíneken a hajléktalanok, kéregetők távoltartása. Közutak, külterületi utak és vasútvonalak mentén lévő illegális szemétlerakók felszámolása (önkormányzatok illetve közút kezelők közmunkaprogram keretében), zöldfelületek növelése, parkosítás, pihenőhelyek kialakítása. (lásd még: III.5.2.2 Csoportmunkára nevelés) Településkép romboló épületek renoválása, tatarozása. Elsősorban a turisták érdeklődésére számot tartó területeken az épületek, közterületek felújítását is magában foglaló rendszeres „nagytakarítás”. − Közbiztonság és biztonságérzet növelése. Térfigyelő rendszerek kialakítása (a parkolókban intézményesítése, Tourist Police kialakítása.

is),

turistabarát

panaszkezelés

Elsősorban a turisztikai szempontból frekventált vasúti átkelőknél sorompó létesítése és a figyelemfelhívás fokozása. − Tömegközlekedés turistabaráttá és vonzóvá tétele. Turistabarát menetjegyrendszer kialakítása (csoportos, családos stb. kedvezmények). Tájékoztató anyagok elhelyezése az IC, Ipici járatokon, a BKV ellenőrök és kalauzok esetében kiemelkedően fontos a turistákkal szembeni szemléletváltás: udvarias fellépés, idegennyelvtudás fejlesztése. A települési – elsősorban BKV– tömegközlekedés járatain és megállóiban idegen nyelvű tájékoztatás. Vonatok, távolsági buszok és pályaudvarok tisztaságának és szolgáltatásainak javítása. − Turistákat és helyi közösséget is kiszolgáló infrastrukturális feltételek biztosítása Elsősorban turisztikailag frekventált területeken a hiányosságok felmérése (a rendelkezésre álló adatok alapján) után az infrastrukturális feltételek fejlesztése: egészségügyi ellátás, posta- és bankszolgáltatások, pénzváltó automata, Teleházak rendszerének kialakítása, a kiskereskedelmi hálózat fejlesztése, különös tekintettel a kistelepülések, falvak esetében, nyilvános illemhelyek létesítése az önkormányzatok által üzemeltetett létesítményeknél.

- 51 -


2004. április 26.

− Komplex turista információs rendszer kialakítása. A turisták tájékozódását elősegítő információs rendszer elemeinek párhuzamos fejlesztése. Településen kívüli, közutak mentén található idegenforgalmi nevezetességre utaló tónusos táblarendszer fejlesztése. Településen belüli piktogramos információs táblarendszer kialakítása. Kerékpárutak és turistautak kitáblázása. A turisták által látogatott helyszíneken, valamint pályaudvarok területén térképes információs táblák elhelyezése. Információs anyagok elhelyezése a települési „érkezési pontokon", vendéglátóhelyeken.

- 52 -


2004. április 26.

4 Attrakciófejlesztés „1100 ÉV MISZTIKUMÁT KÍNÁLJUK” Vízió 2013 A tervezési időszak végére Magyarország ismert és kedvelt turisztikai desztináció, elsősorban az egészség- és a konferenciaturizmus, illetve a kulturális vonzerők fejlesztéseinek köszönhetően. A turizmusból származó bevételek jelentős mértékben növekednek, amellett hogy a turisták száma lényegében nem változik. Magyarországról egy állandó és vonzó kép él a külföldiekben. A hazánkat felkereső turisták az országot és az itt élőket barátságosnak, a kínálatot változatosnak és sokszínűnek tartják. Itteni tartózkodásukat sokan meg szeretnék ismételni, és jó szívvel ajánlják ismerőseiknek Magyarországot, mint úti célt. Az ország nem rendelkezik önmagában is kiemelkedően vonzó természeti adottságokkal (például hegyek, tengerpart), és számos, hazánkat jellemző adottság többé-kevésbé megtalálható már akár a szomszédos országokban is. Ugyanakkor az országban található vonzerők sajátos, sehol máshol ebben a formában nem megtalálható egységet képeznek. Ezért rendkívül fontos szerepet kap a többnyire talán kisebb volumenű, ám egyes kisebb célpiacokon jól eladható, elismert és vonzó termékek fejlesztése. A termékfejlesztésnek az elkövetkező években két alapelvet kell folyamatosan követnie. Az egyik az innováció, vagyis kreatív és újszerű megoldások alkalmazása, a másik pedig azoknak a piaci réseknek a megtalálása és kihasználása, amelyeken keresztül Magyarország turisztikai termékei eladhatóvá válnak. A turizmus hatásainak optimalizálásához nem a turisták számának növelését, hanem az általuk elköltött idő és pénz növelését tűzzük ki célul. Ez elsősorban a stabilan magas minőségi színvonalú szolgáltatások nyújtásával érhető el, ezt szolgálja többek között a minőségbiztosítási rendszer is. A hosszú távú fenntarthatóság és az életminőség javítása érdekében csökkenteni kell a térbeli és időbeli koncentrációt, amely területileg Budapestet és a Balatont érinti, időben pedig a nyári hónapokat jelenti. A koncentráció csökkentéséhez a jelenlegi nemzeti szintű attrakciókat nemzetközi szintre szükséges fejleszteni, a regionális jelentőségűeket pedig országos szintűvé. A stratégia a termékfejlesztéssel két szinten foglalkozik. Egyrészt meghatározza azon nemzetközi vonzerővel is rendelkező, vezető termékeket, amelyeket a stratégia tervezési időszaka alatt kiemelten fog a turizmus állami irányítása kezelni. A többi termék esetében a fejlesztési területek meghatározása, a prioritások kialakítása elsősorban a régiók feladata. Központilag elsősorban azokat a feladatokat kell kezelni, amelyek nem regionális, hanem országos szintű megközelítést igényelnek, így például egy egész országot érintő kutatás, vagy szabályozási kérdések. Budapest és a Balaton – mint a két kiemelkedő turisztikai célterület – tekintetében az anyag azt az álláspontot képviseli, hogy stratégiai szinten ezek nem mint önálló termékek jelennek meg, hanem a különböző fejlesztési elképzelések között megtalálhatóak az erre a két területre vonatkozó lehetőségek is (az egészségturizmus vagy a nemzeti parkok fejlesztése).

- 53 -


4.1

2004. április 26.

Hagyományra épülő innováció

4.1.1

Tájegységek hagyományaira épülő kínálatfejlesztés

Magyarország történelme során az ország területén, a különböző tájegységek lakóinak építészete, kultúrája, szokásai, kézművessége, gasztronómiája folyamatosan változott, alakult. Az így kialakult sajátos hagyományaink együttesen képezik azokat az egyedülálló, csak hazánkra jellemző adottságokat, amelyekre alapozva egyedi vonzerők alakíthatók ki. Ki kell használni az ország sokszínűségében rejlő lehetőséget, Magyarország misztikumát. Kiemelt termékek fejlesztése − A kulturális vonzerők valódi turisztikai termékké formálása és programcsomagként való kínálása, Magyarország komplex kulturális desztinációként történő értékesítése. Összehangolni a termékek kialakítását és értékesítését egy központi kulturális turisztikai szervező iroda működésén keresztül. Rendezvények szervezése. A központi kulturális iroda kiemelt feladata, hogy növekedjen a nemzetközileg is (turisztikai) vonzerőt jelentő nagyrendezvények2 száma, és fokozottan kell törekednie a célcsoportnak megfelelő ismert, úgynevezett „húzónevek” részvételének biztosítására. Világörökség. Az elmúlt években örvendetesen gyarapodó számú hazai világörökségi helyszínek nagy részének bemutatása és menedzsmentje sok tekintetben hiányos. Az adott terület teherbíró képességét figyelembe véve szükséges látogatóközpontok, kiállítások és rendezvények szervezésére alkalmas területek, helységek kialakítása, közterületek és a kapcsolódó infrastruktúra kialakítása. Építészeti örökség turisztikai hasznosítása. Ezen belül kiemelt terület a kastélyok felújítása különféle turisztikai célokra (2013-ra cél minimum két, tartósan állami tulajdonban maradó műemlék kastély felújítása és turisztikai hasznosításának beindítása), valamint Budapest történelmi városközpontjának felújítása. − Annak ellenére, hogy nem kulturális vagy néphagyományokra épül, mégis gyakorlatilag hagyományosnak mondható Magyarország jelentős szerepe a világ, de különösen az európai hivatásturizmus különböző formáiban. Az elért pozíció megtartása és javítása érdekében állami feladat a hiányzó, nagy befogadóképességű budapesti konferenciaközpont felépítése. Ebbe a projektbe a turizmus állami irányításának be kell vonnia a magánszektort, mint befektetőt. A legjobb üzleti konstrukciók megtalálása a turizmus állami irányításának feladata, külső szakértők bevonásával. A hivatásturizmus szervezésével foglalkozó nemzeti iroda feladata továbbra is, hogy a területen érintett szolgáltatók összefogását elősegítse és hatékony desztinációs marketinget alakítson ki a nemzeti marketingszervezettel együttműködésben. Regionális szintű termékfejlesztés − Regionális jelentőségű kulturális vonzerők turisztikai hasznosítása. Régión belül össze kell hangolni a különböző rendezvények (általában az előadóművészetek különböző megjelenési formáinak) szervezését, ehhez szükséges regionális rendezvénynaptár 2

Itt a rendezvények fogalmába nem tartoznak bele a szakmai jellegű (például konferenciák) programok!

- 54 -


2004. április 26.

összeállítása. Ezt a feladatot a regionális turisztikai szerveknek kell vállalnia, a turisztikai szolgáltatók hatékony közreműködésével. Múzeumok, kiállítások, és gyűjtemények. A különböző kiállításoknak egyre inkább könnyen befogadható, érdekes és tartalmas élményt kell nyújtaniuk. Ennek érdekében szükséges élményelemek, újszerű, kreatív, interaktív bemutatási módszerek bevezetése. A helyszínek egyéb rendezvényekre való alkalmasságát ki kell alakítani. Kézművesség, népművészet, népi hagyományok, népszokások. Alapvetően a turisztikai szolgáltatók feladata, hogy a népművészetet, a népi hagyományokat helyben bemutató, autentikus programokat szervezzenek, amelyek a helyben élőknek és az érdeklődő turistáknak egyaránt élményt jelentenek. A kézműves hagyományok ápolása mellett a regionális szervek felelőssége, hogy növekedjen a hagyományos magyar termékek értékesítése a turisztikailag frekventált területeken. A hivatásturizmus különböző formáiban a régiók szerepének növelése érdekében szükséges a hiányzó vidéki konferenciaközpontok felépítése (a megkezdett beruházások befejezése), a budapestihez hasonló üzleti konstrukciók felhasználásával. A komplex termékek kialakításának egyik jó lehetősége kulturális területen a tematikus utak kialakítása, mely már régóta alkalmazott módszer hazánkban is. Fontos további hangsúlyt helyezni erre a technikára, hiszen ezzel igen jól csökkenthető a turizmus térbeli koncentrációja, amennyiben például különböző vidéki helyszíneket kapcsolnak össze egy útba. − A falusi turizmus fejlesztése. A falusi turizmus kiemelt jelentőséget kaphat az EU-csatlakozás következtében potenciálisan munkanélkülivé váló agrárnépesség számára, mint alternatív jövedelemforrás. A falusi turizmust komplex módon kell értelmezni, azaz az adott térségre jellemző építészeti jegyeket felmutató szálláshelykínálat kialakításán túl a természeti és épített örökség megóvása és hasznosítása, az adott helyi közösségre jellemző attrakciók kialakítása, képzés és marketing is koordinálandó feladat. Emellett szükséges az agrártársadalom, az ipar- és kézművesek részére aktív és kétirányú információ áramlás biztosítása, fórumok szervezése; valamint a turizmus, a földművelés és a vidékfejlesztés irányítóinak együttműködése. − A borturizmus és a vendéglátás összehangolt fejlesztése. A borturizmust kiegészítőként tudatosan más termékekhez kapcsolni. A szakmai szervezetek feladata elérni, hogy előtérbe kerüljön az adott tájegységekre jellemző hagyományos ételek kínálása. Ez nemcsak a turisták számára vonzó (és a világon mindenhol jellemző trend), hanem a helyi közösségek számára is elősegíti az értékeik megőrzését. 4.1.2

Természeti adottságokra épülő kínálatfejlesztés

Gyógy- és termálforrások tekintetében nagyhatalomnak tekinthető Magyarország, ugyanakkor a turisztikai hasznosítás jellege jelenleg nem felel meg teljes körűen a nemzetközi keresletnek. Emellett számos olyan természeti adottsága van az országnak, amelyek turisztikai szempontból elsősorban különféle rétegízléseknek felelnek meg, a piaci rések kihasználására alkalmasak. Kiemelt termékek fejlesztése − Magyarország természeti kincsei között kiemelkedő a gyógy- és termálvízkészlet, amely az egészségturizmus alapját képezi. A terület folyamatos fejlesztést igényel (szolgáltatások és megfelelő szálláskapacitás, gyógyhely jelleg kialakítása), a célcsoportoknak és a nemzetközi trendeknek megfelelően. Az egészségturizmus az életminőség javításában elsődleges szerepet tölthet be és pozitív hatásai hosszú távon jelentkeznek.

- 55 -


2004. április 26.

A szakmai szervezetek és a turizmus állami irányítása együttműködésében szükséges egy átfogó kutatás a magyarországi gyógy- és termálvízkészlet orvosi és turisztikai hasznosítási lehetőségeiről (gyógy- és termálvizeket milyen arányban szabad hasznosítani, mekkora kapacitást bír el a környezet, mekkora valós igény jelentkezhet az elkövetkező években az egészségturizmus iránt). A legfelső szintű szakmai egyeztető fórumnak koordinálnia kell a fejlesztéseket annak érdekében, hogy az egészségturisztikai termékkínálat egységes egészet képezzen, miközben minden turisztikai szegmens számára a megfelelő kínálatot biztosítja; mindezt összhangban a környezet és a helyben élők teherbíró képességével. A turizmus állami irányításának kiemelt feladata Budapest, mint fürdőváros fejlesztése és imázsának visszaadása együttműködésben az érintettekkel, valamint országszerte a kiemelt jelentőségű egészségturisztikai helyszínek fejlesztése. − Az ökoturizmus fejlesztése. A jelenleg gazdasági hátrányként, lemaradásként értelmezett gyenge, kiépítetlen infrastruktúra az ökoturizmus szempontjából előnnyé formálandó, sőt, adott területeken fenntartása is indokolt lehet, amennyiben azok turisztikailag valóban hasznosíthatóknak bizonyulnak. A turizmus állami irányításának feladata az érintettekkel együttműködve a nemzeti parkok és más védett természeti területek turisztikai célból látogatható részeinek ökoturisztikai hasznosítása, figyelembe véve a tágan értelmezett környezet teherbíró képességét. Látogatóközpontok, tanösvények, erdei iskolák, rendezvények szervezésére alkalmas helyszínek és más turisztikai termékektől eltérő megközelítésű marketingtevékenység szükségesek ahhoz, hogy ezek a különleges értékeket minél többen megismerhessék, és a jövő turistáit már ma felkészítsük a természet szeretetére. Regionális szintű termékfejlesztés − Számos természeti adottságunk jó alapot ad az aktív turizmus különböző ágainak fejlesztéshez. A teljesség igénye nélkül (melynek csak a kreativitás és néhány jogszabály szab határt) ezek az alábbiak. Az egészségturizmus regionális jelentőségű helyszíneinek fejlesztése. Számos olyan fürdő és egyéb létesítmény található az országban, melyek jelentősége elsősorban a helyi igényeket elégítik ki, ezek fejlesztése regionális feladat. A lovasturizmus fejlesztése. A fejlesztések célja, hogy megfeleljünk újra annak a képnek, ami a külföldiek fejében még mindig él hazánkról, vagyis hogy a magyar „lovasnemzet”. A vízi turizmus fejlesztése. A regionális turisztikai és területfejlesztési koncepciók szerint szükséges az adott folyók és tavak vízi turizmust kiszolgáló infrastruktúrájának javítása, különös figyelemmel a környezet védelmére. A kerékpáros turizmus fejlesztése. Az infrastrukturális beruházásokon túl szükséges megfelelő ellenőrző és szankcionáló rendszer kialakítása, amellyel megoldható az utak karbantartása. A vadászturizmus lehetőségeinek kihasználása. A vadászatból származó bevételek egy részét a turizmusba kell terelni. A vadászturizmust hátrányosan érintő visszásságok (pl. védett állatok tömeges elpusztítása külföldi vadászturisták által) felszámolása (fegyvertartás szigorítása, vadászidény betartatása, külföldi vadászok ellenőrzése). A kempingezés körülményeinek javítása. Legfőbb célpiacunkon, Nyugat-Európában a kempingezés életformává vált, ennek a trendnek – és fizetőképes keresletnek –a kihasználásához

- 56 -


2004. április 26.

szükséges a kempingek állapotának javítása, komfortfokozatuk emelése, és a szolgáltatási kínálat növelése. A természetjárás támogatása. Az egyik legkézenfekvőbb, legkönnyebben megvalósítható és a belföldi lakosság egészségi állapotát pozitívan befolyásoló turizmus ág a természetjárás. Fejlesztése a fiatalok formálása miatt is elengedhetetlen. A sporttevékenységekhez kapcsolódó turizmus egyik kiemelkedő formája a golfturizmus. Fejlesztésénél nem a támogatás az elsődleges szempont, hanem a környezeti terhelés minimalizálására való törekvés, illetve a különböző feltételek betartatása. A golfpályák száma Magyarországon korlátok között tartandó. 4.1.3

Modern technológiák és módszerek

Magyarország turisztikai termékkínálatában dominálnak a hagyományos termékek és hagyományos módszerek, ugyanakkor az igények folytonosan változnak. Amennyiben a célunk, hogy ezeknek megfeleljünk (és ne maradjunk teljesen le a versenyben), úgy szükséges a jelenleginél nagyobb mértékben alkalmazni a kreatív megközelítést a termékfejlesztésben, és az eddiginél jobban építeni az innovációra. Egy olyan ágazatban, ahol a szolgáltatók alapvetően kicsik és kiszolgáltatottak, létszükséglet az együttműködés. Ennek a szemléletnek az elterjesztése a szakma egyik nagyon fontos feladata. A közös európai piac egyre inkább érezteti hatásait Magyarországon is, ezért igen fontos az együttműködés, amelynek egyik megfelelő formája a klaszter. Az életminőség javítása a turizmus által akkor sikerülhet, ha valóban mindenki számára megnyílik a lehetőség a turizmusban való részvételre. Ezért egyik fontos feladata a stratégiának, hogy a turizmuson keresztül hathatósan hozzájáruljon az esélyegyenlőség megvalósításához is. − Klaszterek elterjesztése. Magyarországon a klaszterek – azaz hálózatok, melyek a szereplők közötti ésszerű, kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködés gondolatán alapulnak – még nem terjedtek el, különösen igaz ez a turizmusra. Létezik ugyan már néhány példa (egészségturisztikai), azonban együttműködésük hatékonysága egyelőre megkérdőjelezhető. Szükséges, hogy a turizmus állami irányítása a szakmai és a regionális turisztikai, valamint területfejlesztési szervezetekkel közösen vizsgálja meg a turisztikai klaszterek elterjesztésének elősegítéséhez szükséges tennivalókat (például klaszterek működését segítő vállalkozási környezet megteremtése), és tegyen megfelelő lépéseket ahhoz, hogy jelen tervezési időszak végére (2013) ezek elterjedté és jól működővé válhassanak. − Termék diverzifikáció a különböző piaci szegmensek kiszolgálására. Alapvető és természetes, hogy a különböző célcsoportokból származó turistáknak eltérőek az igényeik. Ezt minden vállalkozásnak fel kell ismernie, és alkalmaznia kell: a magyar turisztikai szolgáltatók számára elengedhetetlen a piaci rések kihasználása, a termékdiverzifikáció. − Látogatóközpontok kialakítása. Az egyes turisztikai attrakciók fejlesztése mellett kiemelt jelentőségű az adott helyszínhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (turisták fogadása, ellátása, az attrakcióról szerzett élményeik elmélyítése) megjelenése. A komplex szolgáltatásokat nyújtó látogatóközpontok a természeti és kulturális értékek (világörökségi helyszínek, nemzeti parkok, témaparkok) bemutatása mellett (multimédiás bemutatótermek, ajándéküzletek, vendéglátó egységek, higiénés helységek) a turisták magasabb költését teszik lehetővé. − Az internet lehetőségeinek hasznosítása turisztikai célokra. A turisztikai szolgáltatók (vállalkozások, non-profit irodák, magánszemélyek, stb.) megjelenése az interneten elengedhetetlen ahhoz, hogy forgalmukat, hasznukat fenntartsák, illetve növeljék. Nemzeti szintű hatókörrel rendelkező szervezet által koordinált információs rendszer szükséges ahhoz,

- 57 -


2004. április 26.

hogy a magyarországi turisztikai szolgáltatók egységesen jelenhessenek meg a világhálón. Mivel az internetes megjelenés költségei viszonylag alacsonyak, minden szolgáltató feladata ezt a lehetőséget kihasználni. Az egyszerű internetes megjelenést folyamatosan az on-line tranzakciókat lehetővé tevő rendszereknek kell felváltaniuk (információszerzés, foglalási rendszerek, vásárlás). Az internet, mint médium bizonyos célcsoportok számára fontos promóciós eszköz is, ennek kihasználása minden szinten (nemzeti, regionális, szolgáltatók) az érintettek feladata. − Turisztikai kártyarendszer kialakítása és bevezetése. 2013-ra az egyes régiókon belül egységesen használható, különféle kedvezményekre jogosító turisztikai kártyák bevezetése. A kártyarendszer működtetésének vállalkozói alapon kell megvalósulnia, de a koordináció és a kezdeményezés a regionális turisztikai szervek feladata. 4.2

Misztikumra épülő marketing

A turisztikai marketing különböző szintjein szükséges tennivalókat (szolgáltatók / kistérség / régió / nemzeti szint) egymástól elkülönülten kell kezelni, ugyanakkor általánosságban elmondható, hogy minden szinten megtalálhatók azok a kínálati elemek, amelyek mentén marketingstratégia kialakítható. Emellett a különböző szinteken megvalósuló marketinget össze kell hangolni, de legalábbis törekedni kell arra, hogy a nemzeti szint és a szolgáltatók vagy éppen a régiók ugyanazt az üzenetet mondják el a turistáknak. 4.2.1

„1100 éves” hagyományra épülő arculat

Magyarország turisztikai értékei, vonzerői úgy épülnek egymásba, mint a mozaik darabkái, és együttesen olyan képet alkotnak, amely sehol a világon nem található meg máshol. Ez lehetőséget ad arra, hogy a marketing területén ne (sem) más országok követői legyünk, hanem egy lépéssel mindig a környezetünk előtt lehessünk. Hagyományokban, szokásokban, híres történelmi eseményekben, különféle területeken számos világhírű eredményben gazdag Magyarország. Számos ismert vagy kevéssé ismert történet és legenda mesél arról, hogy hazánk különleges ország, a magyarok számos területen letették névjegyüket a világban. Ezt a különlegességet kell a promócióban felhasználni. A turisztikai marketingtevékenységet minden szinten át kell hatnia annak a különlegességnek, amivel Magyarország többet tud adni versenytársainál, annak a nehezen megmagyarázható, de érezhető tulajdonságnak, amit egy szóval így nevezhetünk: misztikum. − Nemzeti szinten szükséges – tehát a nemzeti marketingszervezet feladata – 1100 éves történelmünknek és az ezt fémjelző megkülönböztető elemeknek felhasználása a promócióban. Az országképet meghatározó elemeknek egységesen sugározniuk kell azt a mozaikdarabkákból meghatározható misztikumot, amit Magyarország jelent. A tervezési ciklus végére el kell jutnunk oda, hogy hazánkról kialakuljon egyfajta misztikus kép is, amelyet a hazánkba látogató turisták élményként visznek haza magukkal. A nemzeti marketingszervezet kiemelkedően fontos feladata a belföldi turisták körében is terjeszteni ezt a szemléletet. Magyarország különleges – erre büszkének kell lennünk és büszkék is lehetünk. Cél, hogy a tervezési ciklus végére mérhetően emelkedjen a hazájuk turisztikai kínálatára büszke belföldiek száma. (lásd még: III.6.1.4 Marketing szervezet) − A regionális turisztikai szervek egyik legfontosabb feladata a promóció területén, hogy a régiókat, mint korábban nem létező – és így az emberek fejében is nem létezőként kezelt –

- 58 -


2004. április 26.

területi egységeket egyre inkább a belföldi köztudat részévé tegye. A régiók arculatának – már megtörtént – kialakítása a folyamat első része lehet csupán. A külföldi turisták esetében a magyarországi turisztikai régiók nehezen kezelhetők. Az ország viszonylag kis területe, valamint a helyi regionális hagyományok hiánya miatt, a külföldiek alapvetően nem tudják megkülönböztetni a régiókat. Ezért a regionális turisztikai szerveknek a nemzeti marketingszervezettel együttműködve fontos feladatuk a beutazó turizmusban a régiós jelleg megjelenítésének egyszerűsítése és sajátos, jól elkülöníthető régiós arculat kialakítása. − Kistérségi szinten a legfontosabb feladat az együttműködések, a termékek közös kialakításának és értékesítésének elősegítése. Ez egyrészt a nemzeti illetve regionális turisztikai szervek erőteljes munkáját igényli, másrészt azonban szükséges a szolgáltatók pozitív hozzáállása, együttműködési készsége. − A legfontosabb lépést mindenképpen magunknak a szolgáltatóknak kell megtenniük: azt kell felismerniük, hogy az együttműködés célja nem egymás munkájának akadályozása, a másik titkainak a megismerése, hanem a közös piaci fellépés, az egyedül nem, vagy csak kisebb mértékben elérhető üzleti siker, sőt sok esetben egyenesen a túlélés. A szolgáltatók felelőssége és feladata, hogy a célcsoporthoz vezető megfelelő marketingeszközöket alkalmazzanak, az egyes elemek egymással összhangban legyenek, és a marketingszemlélet áthassa a teljes tevékenységüket. A nemzetközi versenyben a magyar turizmusnak nem csupán a saját ágazatában lévő külföldi versenytársaival kell lépést tartani, harcolni a fogyasztók költéséért, hanem olyan rendkívül jelentős marketing háttérrel rendelkező más iparágakkal szemben, mint például a szórakoztató elektronika világa. Ebben a versenyben siker kizárólag a fogyasztók igényeinek felkeltésével, megértésével és azok kielégítésével érhető el oly módon, hogy az értéket adjon a látogató által tapasztaltakhoz. Az hozzáadott érték a versenyben a siker kulcsa, hiszen nem lehetséges egyedül az ár tekintetében tartani a versenyt.

- 59 -


2004. április 26.

5 Emberi erőforrás „BARÁTSÁGOS PROFIZMUS” Vízió 2013 A képzési és oktatási rendszer korszerűsítése által a tervezési időszak végére a turizmusban foglalkoztatottak megfelelő tudással és képességgel rendelkeznek ahhoz, hogy a velük kapcsolatba kerülő vendégek számára professzionális szolgáltatással, a minőségi elvárásoknak megfelelő élményt tudjanak nyújtani. Az oktatás, képzés és továbbképzés szemléletformáló ereje által a turizmust hivatásuknak tekintők meggyőződésévé válik, hogy értékteremtő folyamat részeként a jólét növelése, az ország gyarapodása, az itt élők, a hozzánk látogató vendégek, valamint saját maguk és családjuk életminőségének javítása érdekében dolgoznak. Egy ország fejlesztéspolitikája a legtöbb területen akkor lehet sikeres, ha olyan szektor(ok)nak a fejlesztését tűzi ki célul, amelyek két alapvető feltételnek mindenképpen megfelelnek: (1) rendelkeznek a termék, vagy szolgáltatás előállításához jó adottsággal, valamilyen versenyelőnyt jelentő sajátossággal, illetve (2) az adott termék vagy szolgáltatás iránt a világon megfelelő kereslet van. A Helyzetelemzés és a SWOT analízis alapján megállapíthatjuk, hogy hazánkban a turizmus a sikeresen fejleszthető ágazatok közé sorolható, ugyanis az ország igen kedvező természeti-, geográfiai-, kulturális-, és egyéb adottságokkal rendelkezik, továbbá a turisztikai iparág, mint a világ legnagyobb iparágának a világgazdaságot meghaladó mértékű növekedése hosszútávon képes biztosítani a fizetőképes keresletet. A közgazdaságtudomány szakosodásra vonatkozó elmélete szerint, az emberi erőforrásokban gazdag országoknak a munka-intenzív, míg a tőkében gazdag országoknak elsősorban a tőke-intenzív termékek és szolgáltatások előállítására kell – a hatékonyság érdekében – szakosodniuk. A hazánkra jellemző viszonylag magasan képzett munkaerő, illetve relatív nyersanyag- és tőkeszegénység miatt, a szolgáltatási szektor, és a magas hozzáadott értéket képviselő szellemi tevékenységek fejlesztése tűnik megalapozottnak. A világgazdaság vezető folyamatait elemezve kimutatható, hogy a fejlett országokban a szolgáltatások bővülése egyre erősebb tendencia. Ahogy egyre tehetősebbek leszünk, úgy egyre többet költünk étteremre, utazásra, egészségünk megőrzésére, tanulásra és a szabad idő eltöltésére, stb. Ezek zömében olyan tevékenységek, melyeket közvetlenül, személyesen adnak és vesznek, nem lehet őket exportálni és importálni, és kevéssé lehet gépesíteni: szükség van arra az emberre, aki helyben elvégzi ezeket a tevékenységeket. Az emberi erőforrást a turizmus területén a harmadik évezred kihívásainak megfelelően kell fejleszteni. 5.1 5.1.1

Képzési rendszer Piaci igényekhez igazodó képzési és továbbképzési rendszer

Magyarországon az emberi erőforrás igényes szolgáltatási szektor, és így a turisztikai ágazat fejlesztése mellett további érv, hogy hazánkban magas az úgynevezett inaktívak aránya, akiket bár a statisztika nem munkanélküliként tart nyilván, de a legális gazdaságban nem találtak munkát, vagy képesség-, munkahely-, vagy egyéb okok miatt nem dolgoznak, s már a munkahely keresést is feladták. A turizmus jelentős munkahelyteremtő képessége miatt alkalmas lehet a munkanélküliek és inaktívak nagy számának a foglalkoztatására. Az ágazatnak a munkaerőpiaccal való kapcsolata tekintetében szükséges hangsúlyozni, hogy a turizmus mind az alacsony képzettségű-, mind pedig a magasan kvalifikált munkaerő számára képes munkalehetőséget biztosítani.

- 60 -


2004. április 26.

Oktatási rendszerünk alapjait tekintve nemzetközi összehasonlításban versenyképes: a rendszerváltozást követő másfél évtized alatt elért fejlesztéseknek köszönhetően a korábbi 8 százalékos részarányról több mint 40 százalékra nőtt az adott korosztálynak a felsőoktatásban tanuló részaránya. A mennyiségi kérdésről így egyre inkább a minőségi kérdésekre tevődik át a hangsúly az oktatás területén. A Helyzetelemzésben felsorolt problémák orvoslásához, – mint a rugalmatlan oktatási szerkezet, túlképzés a felsőoktatás területén, korszerűtlen: szálloda- és vendéglátóipar központú tananyagszerkezet, az egyetemi képzés hiánya stb, – az alábbi feladatok elvégzése nyújthat segítséget: − Átfogó felmérés elkészítése a turisztikai felső- és szakoktatásból kikerülő fiatalok elhelyezkedési lehetőségeiről, a tanultak hasznosításának tapasztalatairól. − Részletes és nyilvánosságra hozott kimutatás évente a különböző végzettségűek elhelyezkedési eredményeiről, a betöltött munkakörről, amely iránymutatást jelent a képzésre jelentkezőknek. − A tanintézetek számára a szakmai érdekképviseletek által kidolgozott, központosított követelmény-, és minőségbiztosítási rendszer kidolgozása és működtetése. − A minőségbiztosítás rendszer működtetése alapján az „Év tanintézete” cím adományozása. − A magyar turisztikai felsőoktatás régión belüli súlyának megerősítése, a magyar turisztikai diploma presztízsértékének növelése. − Egyetemi szintű turizmusképzés megteremtése, amely a szakmai kutatóintézetek, az államigazgatás, és a szakmai szervezetek stratégiai tervezéssel foglalkozó egységei számára biztosítja a felkészült munkaerőt. 5.1.2

Gyakorlatias képzés

A továbbképzés, valamint a humán erőforrás fejlesztésének célja, hogy emelje a turisztikai szolgáltatások, s termékek minőségének színvonalát, megalapozza a vállalkozások eredményességét és lehetőségeit, továbbá felépítse a karrier lehetőségeket a tehetséges és a szakma iránt elkötelezett tanulók és munkavállalók számára. Az iskolarendszerből kikerült, illetve más szakképesítéssel a turizmus területén tevékenykedők, illetve a munkavégzésük során a turistákkal kapcsolatba kerülő számára is biztosítani kell a szolgáltatásközpontú vendégfogadáshoz szükséges gyakorlati ismeretek megszerzésének, elmélyítésének a lehetőségét az alábbiak szerint: − Szezonon kívüli időszakokban a turizmussal kapcsolatba kerülő „véleményformálók” (pincérek, taxisok, rendőrök, jegyszedők, múzeumi teremőrök) intenzív tréningjének, továbbképzésének megteremtése a szakmai szervezetek kistérségi szintű összefogása alapján. − Stratégiai együttműködés a tanintézetek és turisztikai vállalkozások között: gyakorlati hely, karrier lehetőség biztosítása az egyik oldalról, minőségi munkaerő a másik oldalról. 5.1.3

Korszerű tananyag, felkészült oktatók

Az emberi erőforrások és az oktatás területén Magyarország általánosságban szintén jó adottságokkal rendelkezik. A humán tőke fejlettsége nemzetközi összehasonlításban lemérhető a magyar Nobel-díjas tudósok kiemelkedően magas száma alapján, de magyar kreativitásban és a leleményességben lévő potenciált jól jelzi, hogy számos multinacionális cég hazánkba telepíti kutató-fejlesztő központját. A kreativitás, a leleményesség terén meglévő „helyzeti előnyünk” a turisztikai attrakciók és szolgáltatások előállítása területén igen jól kihasználható. A piaci igényekhez igazodó, rugalmas és korszerű képzés megvalósításhoz, mind az alap-, mind pedig a felsőoktatás szintjén az alábbi feladatok számba vétele javasolt:

- 61 -


2004. április 26.

− A hallgatók lexikai jellegű ismeretekre alapozó oktatása mellett egyre nagyobb hangsúly helyezése a problémamegoldást, és a funkcionális intelligencia-fejlesztést szolgáló, esettanulmány-feldolgozó jellegű és a csapatmunkára épülő képzésre. − Külföldi előadók, szakemberek vendégelőadásainak rendszeressé tétele, annak támogatása. − Az „Év tanintézete” cím adományozása mellett központi pályázati keretből is támogatható a korszerű tananyagok kidolgozása, továbbfejlesztése, standardok alapján való működtetése. − A hazai turisztikai képzés európai regionális hírnevének erősítése érdekében fokozni kell a világnyelveken történő, idegen-nyelvű képzés bővítését. − Az oktatási anyagok modernizálása az Európai Unióban szükséges ismeretanyaggal. − A turizmusban használt tananyagokról független szakmai grémium készítsen ajánlást. − Turisztikai oktatásban résztvevő előadókról (óraadók) ajánlás készítése a szakma legfelsőbb egyeztető fórumának jóváhagyásával a turizmus oktatás minőségének biztosítása érdekében. 5.1.4

Turizmus alapfokon (NAT)

Az életminőség fenntartható javítása és az értékközpontú gondolkodásmód elterjesztése megkívánja a szemléletformálást szolgáló ismeretek és gyakorlatok alkalmazást, illetve továbbfejlesztését már az iskolarendszerű általános képzés alsó fokán is. − A szabadidő kulturált eltöltését szolgáló ismeretek és gyakorlatok továbbadása az iskolai foglalkozásokon. − Az egészségtudatos életre nevelés meghonosítása, az aktív- és az egészségturizmus központba helyezése által. − A vendégszeretet kialakulásához szükséges egészséges önértékelés érdekében a magyar népi hagyományok, a kulturális és természeti környezet ismertetése, értékké tétele. 5.1.5

Országos Képzési Jegyzék

A túlzottan szálloda és vendéglátóipar centrikus turisztikai képzés feloldása érdekében szükséges az életminőség javítását szolgáló, értékközpontú turizmusfejlesztést megalapozó, valamint a piaci igényekhez igazodó, versenyképes szakképesítési rendszer kidolgozása. − Évenként reprezentatív felmérés a munkaadók körében a munkaerővel szemben támasztott követelmények változásairól. − A külön szakmát jelentő területek OKJ-be való felvétele, ehhez kapcsolódóan a tananyag és a képzési rendszer meghatározása. − Az igényekhez igazodó OKJ-s középfokú képzés fejlesztése. 5.2 5.2.1

Szemléletformálás Turizmusbarát szemléletmód

A turista- és turizmusbarát szemléletmód meghonosítása az iskolarendszerű képzésből kikerült generációk körében is fontos. A fogadó turizmus szempontjából elsősorban a turistákkal közvetveközvetlenül kapcsolatba kerülők körében szükséges áttörést elérni, míg a belföldi turizmus ösztönzése, s az ország lakóinak életminőség javítása érdekében kampányjellegű tevékenységet kell biztosítani. A turizmusbarát szemléletmód alapvető eleme az igényesség. Ez magában foglalja a saját környezetünk iránti igényességet és a szolgáltatások színvonala iránti igényességet egyaránt. Az igényesség meghonosodásában a turizmus katalizátor szerepet tölthet be, hozzájárulhat ahhoz,

- 62 -


2004. április 26.

hogy az igényesség belülről fakad, a mindennapokra jellemző jelenséggé váljon. A turizmusban jelentkezik az igényesség pozitív hatása a legkézzelfoghatóbban. − A szakmai szervezetek területi szervezetei által képzési központok létrehozása, ahol a szezonon kívüli időszakban megvalósulhat a turistafogadásban közvetlenül érintett „véleményformálók” intenzív tréningje, továbbképzése. − A képzési központok létrehozáshoz állami támogatási rendszer kidolgozása. − A turizmus nemzetgazdasági-, társadalmi-, kulturális hatását bemutató tényszerű imázs-kampány szervezése időről-időre a nemzeti turisztikai marketingszervezet által. − Biztosítani a helyi közösségek számára – legyenek azok a vendéglátók, kulturális vagy bármely más közösség, – hogy a turizmus fejlődése nem csupán a látogató vendégeknek, de a közösségük számára is értékeket teremt, hozzájárul a helyi értékek, hagyományok megőrzéséhez. − A lakosság idegennyelv-ismeretének javítása, elsősorban a képzési központok segítségével. 5.2.2

Csoportmunkára nevelés

A turizmus nemzetgazdasági jelentőségének erősítése, illetve az ágazat életminőséget javító funkcióinak megismertetése mellett a szemléletformáláshoz kapcsolódóan ösztönözni kell a szakmai összefogás fontosságát, az együttműködésből adódó méretgazdasági és egyéb hatékonyságnövelő előnyöket. − A sikeres Európai Uniós felzárkózás érdekében szükséges az összefogáson alapuló vállalkozói kultúra népszerűsítése, továbbá az összefogást erősítő programokhoz központi források biztosítása. − A turisztikai szempontból kiemelt területeken jelentős közérzetjavító hatás érhető el köztisztasági közmunkaprogramokkal.

- 63 -


2004. április 26.

6 Működési rendszer „TALPÁRA ÁLL A PIRAMIS” Vízió 2013 A tervezési időszak folyamán talpára áll a jelenleg fejtetőn álló piramis: egyértelművé válik a település-kistérség-megyerégió-állam közti munkamegosztás a turizmusban és helyükre kerülnek, illetve létrejönnek a ma még hiányzó regionális struktúrák. A finanszírozás forrásai ott keletkeznek és a döntési szintek oda kerülnek, ahol az adott turisztika feladat a legjobban megoldható, az EU szubszidiaritás elvének megfelelően. Az állam központi forrásokból a turizmus nemzetgazdasági szintű stratégiai tervezés, az alapkutatásokat és a statisztikai információkat, a vállalkozásbarát szabályozási környezetet, stratégiai alapinfrastruktúra elemek fejlesztését és az egységes külpiaci marketinget biztosítja. Az ágazat hosszú távú kiszámíthatóságát, az egyértelműen meghatározott feladat és hatásköröket a Turizmus törvény biztosítja. A turizmus elismertségének és érdekérvényesítő szerepének javulásához nagymértékben hozzájárulhat egy észszerű és kiszámítható szervezeti és működési rendszer kialakítása. A tevékenységek és felelősségek pontos lehatárolásával és megfelelő anyagi háttér biztosításával a turisztikai szakmában dolgozók stabil irányítási rendszerre támaszkodhatnak, amely kijelöli a fő irányokat. Ez mind az államigazgatáson belül, mind a turisztikai vállalkozások és az azokat összefogó turisztikai szakmai szervezetek részére biztosítja a hatékony együttműködéshez szükséges kapcsolatok kialakulását és a turizmus megfelelő működési kereteinek létrejöttét. Összetettsége miatt a turizmus szervezete, gazdasági jellemzői alapvetően meghatározzák a fenntartható fejlődést, a versenyképességet és a társadalomra gyakorolt hatást. A szervezeti rendszer magában foglalja a turizmus államigazgatási szerveit, a turisztikai vállalkozások körét és az ország nemzetközi kapcsolatait, valamint e három fő terület közötti kapcsolatokat is. A jelenlegi államigazgatási-szakmai partnerségi struktúra (Országos Idegenforgalmi Bizottság) és marketing szervezet (igazgatóságában a turisztikai vállalkozások képviselőivel) megfelel a legigényesebb EU, illetve nemzetközi PPP gyakorlatnak is. Problematikus ugyanakkor az államigazgatási „lehorgonyozatlansága”, hogy nincs állandó helye a tárcák között. (amely sajnos nem egyedi magyar jelenség). Legnagyobb gondot azonban a regionális közigazgatás rendszere okozza, ahol a turizmus megjelenése inkonzisztens, feladat és forrás nem találkozik, nincs működő alépítmény. 6.1

Átlátható intézményrendszer

Az átlátható intézményrendszer kialakításával az állam, a régió, a település turizmus fejlesztésben és irányításban betöltött szerepének tisztázása és a jogi, költségvetési szempontú harmonizálására kerülhet sor. 6.1.1

Horizontális egyeztetés

A turizmus összetett jelenség, az élet szinte minden területével összefügg. Interszektorális tevékenység, amelyet a különböző, egymással is összefüggő társadalmi, gazdasági illetve természeti tényezők befolyásolnak, határoznak meg. Ennek következtében a turizmusra a más

- 64 -


2004. április 26.

területeken meghozott intézkedések is jelentős hatással vannak. A turizmus interdiszciplináris, illetve interszektorális jellege miatt az államigazgatásban olyan egyeztetési technikát kell létrehozni, amely biztosítja, hogy a gazdasági-társadalmi élet bármely területén tervezett intézkedés turizmusra gyakorolt hatásai már a tervezési fázisban megismerhetőek legyenek. Ezzel elkerülhető, hogy más területeken meghozott intézkedésekkel a turizmusban érdekeltek csak utólag, a negatív hatások jelentkezésekor szembesüljenek. − Egy turisztikai koordinációs fórum létrehozása, amelynek feladata, hogy az államigazgatás más területén tervezett intézkedéseket a turizmus szempontjából vizsgálja, és a turizmus érdekeit minden ágazati részpolitikában megjelenítse. (Az Országos Környezetvédelmi Tanács működése lehet a minta). Az egyeztetés menetét a turizmus törvény rögzíti és egyben konzultációs, jóváhagyatási kötelezettséget ír elő az államigazgatás más területei (ideértve a turizmus számára meghatározó jelentőségű – az infrastruktúrával kapcsolatos – vállalatokat is) számára. − A társminisztériumokkal (elsősorban Miniszterelnöki Hivatal, valamint egészségügyi, szociális, munkaügyi, vidékfejlesztési, ifjúsági, környezetvédelmi és vízügyi, külügyi, belügyi, kulturális, oktatási és pénzügyi ügyekért felelős minisztériumok) való együttműködés erősítése érdekében a turizmus állami irányítását ellátó szervezetben és a társtárcáknál kapcsolattartó felelősök kijelölése, kapcsolatfejlesztési tervek kidolgozása. 6.1.2

Társadalmi egyeztetés (PPP)

A sikeres turizmus érdekében szükséges az állami-, regionális-, a magánszektor turisztikai szereplői, valamint a fogyasztók, a turisták közötti szorosabb, jó együttműködés, aminek országos szinten az alulról építkező legfelsőbb szakmai egyeztető fórum (jelenleg Országos Idegenforgalmi Bizottság) keretében valósul meg. Fontos szerep hárul a turisztikai szakmai szervezetekre is, amelyek a képviselt szakmai terület reprezentatív véleményét aktívan közvetítik az államigazgatás részére, hogy az turizmusbarát politikát tudjon folytatni. − A turisztikai szakmai szervezetek reprezentativitásának megteremtése. A turisztikai szakmai szervezetek tagsága sem létszámában, sem struktúrájában nem mindig reprezentálja az adott szakmát. Ennek következtében az egyeztetések során felmerül, hogy az adott szakmai szervezet véleménye milyen mértékben tekinthető a szakma álláspontjának, mivel nem egyszer a szakmai szervezet véleményével ellentétes vélemények is megfogalmazódnak a nem tag vállalkozások részéről. Turisztikai szakmai szervezetek tagságára vonatkozó „kritériumrendszer” kidolgozása, a reprezentativitás foka, tagjainak aránya százalékos formában meghatározva a szakmában működő (adott tevékenységet végző) vállalkozásokhoz viszonyítva. A szakmai szervezetek a nemzetközi szervezetekben fizetendő tagdíjbefizetéseik állami átvállalása érdekében pályáznak ezen összegekre, a szervezetükre vonatkozó munkaprogrammal és a nemzetközi tagságból fakadó tevékenységük eredményeit bemutató beszámolóval. − A legfelsőbb szakmai egyeztető fórum jellemzőinek meghatározása és működési kereteinek áttekintése. A tagság és tagsági kör felülvizsgálata és átalakítása, a reprezentatív szakmai szervezetek és a régiók előtérbe helyezésével és az ellátandó feladatoknak megfelelően. A legfelsőbb szakmai egyeztető fórum feladata kiterjed a következőkre: Integrátori és koordinatív szerep betöltése, a tagok indítványainak tárgyalása, javaslatba foglalása.

- 65 -


2004. április 26.

Az elnök betölti a Ms./Mr. Turizmus szerepét, aki képviseli a turizmus állami és magánszektorbeli érdekeit is, a legfőbb turizmus lobbista, integrátori szerepet lát el. Munkacsoportokat alakíthat, amelynek keretében javaslatokat, előterjesztéseket készít a teljes tagság, illetve az államigazgatás részére. Évente vizsgálja a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia végrehajtását. A körülmények változása és a teljesülés szerint javaslatokat tesz a végrehajtás esetleges módosítására. A kialakítandó kutatási háttérintézmény és nemzeti turisztikai marketingért felelős szervezettel együttműködve kutatási koncepció kidolgozása, ami a marketingkutatásokon kívüli területeket öleli fel és lehetővé teszi nemcsak az események, trendek utólagos felismerését, hanem előrejelző szerepet is képes betölteni. (lásd: III.6.3 Kutatási háttér) Egységes szakmai kommunikáció és érdekérvényesítés céljából egyeztetési fórumként szolgál a turizmusban érdekeltek számára. − A legfelsőbb szakmai egyeztető fórum (jelenleg Országos Idegenforgalmi Bizottság) szerepének lehetséges megoldásai: Tanácsadó testület (jelenleg ebben a formában működik) A turizmust felügyelő állami vezetőt segíti a régiók és a szakmai szervezetek véleményével. Rendszeresen ülésezik. Munkaszervezettel rendelkezik. Konzultációs fórum A szakmai szervezetek és az államigazgatás közötti eseti konzultációk rendszere, amely a turizmussal kapcsolatos, kiemelten fontos kérdések megvitatására, egyeztetésére teremt lehetőséget. Háromoldalú egyeztetés fóruma Az egyeztetésben az államigazgatás és a turisztikai vállalkozásokat képviselő szervezeten kívül a fogyasztók érdekeinek megjelenítése fogyasztóvédelmi civil szerveződések, valamint „véleményvezérek” bevonásával. A turizmusban, mivel személyes szolgáltatáson alapul fokozottan érvényesül a fogyasztóközpontúság igénye. A fogyasztók véleményének figyelembevétele elengedhetetlen a legfelsőbb szakmai egyeztető fórum keretében. A belföldi turistákat a hazai fogyasztóvédelmi civil szerveződések képviselhetik, míg a külföldi turisták véleménye, igényei, meglátásai hazánkban sokat utazó, ismert külföldi személyek „véleményvezérek” (multinacionális cégek magyarországi vezetői, üzleti utazók) bevonásával hasznosíthatók. A turisták képviselőinek részvétele az egyeztetésben lehetővé teszi, hogy a fogyasztók igényeiről – bár nem reprezentatív – de gyors és közvetlen visszajelzést kapjon a szakma. Ez természetesen nem pótolja a turisták körében végzett kutatási tevékenységet. − Hatékony szakmai munkaszervezet kialakítása a legfelsőbb szakmai egyeztető fórum mellett (titkárság), amelynek feladata a koordináció elvégzése, szakmai anyagok összeállítása, egyeztetések lefolytatása az érdekeltek bevonásával. 6.1.3

Szolgáltató jellegű államigazgatás

Szolgáltató és átlátható államigazgatás megteremtése a turizmusban, ami – a fenntartható fejlődés és az életminőség javítása szellemében – biztosítja a turizmusban résztvevők számára a vállalkozási feltételeket, valamint elősegíti a turisztikai kínálat és a kereslet fejlődését. A jogi és közgazdasági szabályozórendszer kidolgozásával, végrehajtásával, valamint az állami támogatásokkal, a pályázati rendszer működtetésével megteremti a hosszú távú fejlődés keretfeltételeit. Nemzetközi kapcsolatrendszerében, nemzetközi szervezetekben vállalt tagságából fakadóan elősegíti a turizmussal kapcsolatos trendek, új előírások, irányelvek, technológiák hazai megismertetését.

- 66 -


2004. április 26.

− A turizmus államigazgatáson belüli helyének stabil meghatározásához szükséges megvizsgálni a különböző szervezeti formákat, amelynek keretében a leghatékonyabban, erős érdekérvényesítő képességgel irányítható a turizmus. A turizmus több államigazgatási szervezet részeként is hatékonyan működhet, ehhez azonban stabil – nem évente, kétévente változó – szervezeti keretre van szükség. A szervezeti keretnek lehetővé kell tenni a fő feladatok elvégzését: jogszabályalkotás, kormányzati érdekérvényesítés, koordináció, a turizmusfejlesztési eszközök, források biztosítása. A turizmusirányítás államigazgatáson belüli helyére az alábbi alternatívák képzelhetők el, megjegyezve, hogy a turizmus interszektorális jellege miatt elsősorban egy tárcákon felüli, illetve melletti, a koordinációs szerepet biztosítani képes szervezet kialakítása az ideális. Miniszterelnöki Hivatalban Erős érdekérvényesítési pozíciót nyújtana, megfelelne a turizmus ágazatközi szerepének. Szakminisztériumban Jelenlegi szervezeti felépítés, a turizmushoz szorosan kapcsolódó gazdasági és/vagy infrastrukturális, közlekedési területekkel. A turizmus szerves helyének tekinthető elsősorban a gazdasági, az infrastrukturális vagy a területfejlesztési ügyekkel foglalkozó minisztérium. Turisztikai Minisztérium / szakmailag önálló országos hatáskörű közigazgatási szerv Érdekérvényesítő szerepe erős, amely elsősorban végzett munkája, büdzséje alapján alakulna ki. Nagyfokú önállóságot, a szakma elismerését jelentené. Önálló minisztérium helyett – az éves költségvetésben külön soron szereplő – országos hatáskörű szerv, hivatal létrehozása teremtheti meg a turizmus fejlődéséhez ideális intézményi feltételeket. 6.1.4

Marketing szervezet

A turisztikai marketing szervezet keretében valósul meg a magyarországi turisztikai kínálat kialakulását támogató turisztikai marketingkutatás és termékfejlesztés, illetve a kínálat versenysemleges megismertetése a potenciális belföldi és külföldi turistákkal. A turisztikai marketingszervezet szerepéből adódóan jelentős hatással van az országról külföldön kialakuló kép formálásában. A marketingszervezet konzisztens üzenetek megfogalmazásával és országszimbólumok használatával Magyarországról, mint beazonosítható és megkülönböztethető turisztikai célterületről szolgáltat információt és vezető szerepet vállal Magyarország mint sikeres turisztikai márka létrehozásában és ápolásában. − A hatékony, piacorientált munkavégzés érdekében egy megfelelő formában működő, a piaci kihívásokra gyors válaszokat adni tudó nemzeti turisztikai marketing szervezetre van szükség. A nemzeti turisztikai marketing szervezet feladata Magyarország nemzetközi és belföldi turisztikai marketingtevékenység ellátása, ideértve a marketingkutatást, a turisztikai termékfejlesztést és a promóciót is. − A marketingszervezet kiszámítható, stabil és ezáltal a hosszú távú marketingtervezést is lehetővé tevő finanszírozás kereteinek rögzítése a turizmus törvényben (lásd: III.6.5 Turizmust érintő jogszabályok). 6.2

Turizmus a régiókban

A turizmus területi igazgatása, szervezése a fejlett turizmusgazdasággal rendelkező országokban több szinten valósul meg. A változó közigazgatási rendszeren belül szükséges egy alulról építkező, konzisztens, más területekkel szoros együttműködésben fejlődő turisztikai regionalitás megteremtése, amely jellemzői alapján lehetővé teszi az európai uniós források hatékony felhasználását. Az alulról építkező turisztikai regionális rendszer, amely döntési hatáskörrel és

- 67 -


finanszírozási forrássokkal együttműködésben.

jár,

érdekeltté

2004. április 26.

teszi

a

résztvevőket

az

aktív

működésre

A regionalitás kérdése, a közigazgatás reformja napirenden lévő téma. 2003-2004-ben még nem azonosítható be a jövő regionális egységeinek működési kerete. A közigazgatási rendszer korszerűsítésére irányuló munka folyamatban van: két új közigazgatási szint, a közigazgatási régió és a kistérségi közigazgatás szabályozására irányul. A közigazgatási reformot érintő szabályozás elhúzódása várható, mivel az Alkotmány és az önkormányzati törvény módosítását is igényli. A turizmus területi alapú jelenléte valamennyi igazgatási szinten szükséges, tekintettel a turizmusfejlesztés más területekkel történő összehangolási igényére. − Település Települési szinten turizmussal kapcsolatos feladatot jogszabály nem ír elő, azonban a települések idegenforgalmi adót vethetnek ki, és minden 1 Ft beszedett adó után 2 Ft központi támogatást kapnak. Az idegenforgalmi adóbevétel és a központi kiegészítés felhasználása jelenleg nem szabályozott. Idegenforgalmi adót beszedő települések esetén indokolt a turizmussal kapcsolatos feladat előírása. − Kistérség A kistérségi szint a turizmus szempontjából elsősorban fejlesztési, másodsorban önkormányzati szolgáltatás funkciók tekintetében fontos. Az egyes települések attrakciói és szolgáltatásai nem elegendőek turisztikai termék létrehozására, ehhez több település összefogására, és koordinációra van szükség, ami kistérségi szinten lehet ellátni. A turisztikai fejlesztések esetén is az együttműködés indokolt. A kistérség a turisztikai információs rendszer és a marketing területén is fontos feladatokat láthat el. − Megyei önkormányzat A turizmus igazgatásának középső szintje a korábban működő megyei idegenforgalmi hivatal átalakulásával, fokozatos megszűnésével nagyrészt kiesett. Az önkormányzati törvényben a megye részére meghatározott turisztikai feladatoknak a megyék önálló intézmények és pénzügyi forrás hiányában csak részlegesen tesznek eleget. A regionális intézményrendszer kialakításának átmeneti időszakában (2006-ig), az önkormányzati törvény által meghatározott feladatok végrehajtása érdekében a megyei szinten is elengedhetetlen a szükséges eszközrendszer és finanszírozás biztosítása. A finanszírozás a turizmus helyi adóbevételei alapján számított normatív támogatásra és egyéb bevételekre épülhet. − Régiók A tervezési-statisztikai régiókban a regionális fejlesztési tanácsok működnek, illetve a kiemelt térségi feladatok ellátás érdekében térségi területfejlesztési tanácsok működnek. A területfejlesztés e szervezeteiben a regionális idegenforgalmi bizottságok (RIB-ek) tanácskozási joggal vesznek részt. A kilenc turisztikai régióban a RIB-ek és a Magyar Turizmus Rt. regionális marketing irodái működnek, amelyek egyben a RIB-ek munkaszervezeteként is funkcionálnak. A regionális idegenforgalmi bizottságok nem tekinthetők igazgatási szintű intézménynek, a regionális marketing irodák pedig a nemzeti marketingszervezet dekoncentrált egységeiként csak korlátozott feladatkört látnak el és nem állnak a területi közigazgatás irányítása alatt. Létük kényszerű hiánypótlása a valódi regionális marketingszervezeteknek.

- 68 -


2004. április 26.

Regionális tervezési szint és regionális fejlesztési forrás biztosítása indokolt, amire az alábbi két lehetőség képzelhető el3: Az idegenforgalmi adó címén beszedett minden 1 Ft-hoz adott 2 Ft állam támogatás felemelése 3 Ft-ra, azzal a feltétellel, hogy a plusz 1 Ft elkülönítésre kerül a Regionális Turizmusfejlesztési Alapba. Ez megteremtené a régió szintű önállóságot, amelyből a RIB-ek önálló munkaszervei és önálló regionális marketingszervezetek működése biztosítható. Az idegenforgalmi adó címén beszedett minden 1 Ft-hoz adott 2 Ft állam támogatás felemelése 4 Ft-ra, azzal a feltétellel, hogy a plusz 2 Ft elkülönítésre kerül a Regionális Turizmusfejlesztési Alapba. A turizmus finanszírozás rendszerét az 1. sz. melléklet mutatja be: az idegenforgalmi adó és a 2 Ft állami hozzájárulás a települési, kistérségi feladatok finanszírozását szolgálja, míg az „A” változatban a harmadik, illetve a „B” változatban a harmadik és negyedik Ft a Regionális Turizmusfejlesztési Alapon keresztül a regionális szintű feladatokat finanszírozza. − A megyei és regionális turisztikai intézményrendszer megerősítése. A Regionális Idegenforgalmi Bizottság beillesztése a területi igazgatás rendszerébe, tagjainak a régió kistérségi turisztikai képviselőiből történő megválasztása. Összeférhetetlenségi szabályok szigorítása. A RIB feladatainak erősítése, önállóság és döntési jogkör biztosítás a regionális turizmusfejlesztés tekintetében: a regionális koordinatív szerep betöltése, a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia regionális megvalósítása, Regionális Turizmusfejlesztési Alap kezelése, regionális pályázati rendszer működtetése, regionális termékfejlesztés és marketingtevékenység koncepciónálása és felügyelete. A legfelsőbb szakmai egyeztető fórumban a RIB-ek elnökeinek teljes körű részvételének biztosítása. 6.3

Kutatási háttér

− Nemzeti szinten kizárólag a Magyar Turizmus Rt. foglalkozik turizmussal kapcsolatos kutatásokkal. Egy turisztikai gazdasági intézmény széleskörű kutatásokat folytatva részletes információkat adna a nemzetközi turisztikai és turizmust érintő tendenciák alakulásáról és előrejelző szerepet tölthet be. A turizmusirányítás tevékenységének segítéséhez nem állnak rendelkezésre a megbízható, egységes módszertanon alapuló, tudományos igényességgel lefolytatott kutatások eredményei. A turizmus érdekérvényesítő képességének javításához szükséges adatok előállítása egy önálló kutatási háttérintézmény keretein belül valósítható meg. − Önálló, kutatási irányultságú turisztikai háttérintézmény létrehozása és működtetése. A kutatási háttérintézmény elsősorban közgazdasági, versenyképességi, foglalkoztatási, termékfejlesztési, területfejlesztési, fenntarthatósági, életminőségi kérdések vizsgálatával, illetve a turizmusmarketing hatékonyságmérésével foglalkozik. Elvégzi a turizmus állami irányításának munkájához szükséges kutatásokat, elemzéseket, együttműködik a marketingkutatásokat végző nemzeti turisztikai marketing szervezettel és a turisztikai felsőoktatási intézményekkel a kutatások tervezése, az információáramlás, és a kutatások eredményének minél szélesebb körű hozzáférhetővé tétele és hasznosítása érdekében. Országos adatbázist működtet az elkészült turisztikai témájú kutatások tanulmányok adataival. 3

2002-ben összesen 3.224 millió Ft idegenforgalmi adót szedtek be, ennek megfelelően a adót kivető települések 2003ban ennek az összegnek kétszerese, összesen 6.448 millió Ft állami hozzájárulásban részesültek a beszedett adó mértékén felül. 2002-ben 447, míg 2003-ban 474 település vetett ki idegenforgalmi adót.

- 69 -


2004. április 26.

A turizmus tényleges gazdasági teljesítményét, súlyát mérni képes gazdasági modell (szatellit számla rendszer) kialakítása és működtetése, együttműködésben a Központi Statisztikai Hivatallal. A turizmus kedvező – természeti, szociális, gazdasági – hatásainak felmérése. Az államigazgatás hasznának bemutatásához megbízható számítások, modellek készítése, multiplikátor hatás számítás. − A turisztikai szakmai szervezetek adataikat átadják a felálló kutatási szervezetnek. − Teljeskörű, országos és a vonzerő hatókörét is meghatározó vonzerőleltár készítése, a szolgáltatók bejelentkezését a vonzerőleltárba jogszabályi kötelezettség szabályozza. 6.4

Turisztikai fejlesztés rendszere

Egy átfogó és hosszú távú ösztönzési rendszer, a turisztikai célú forráskoordináció és monitoring elősegíti a turizmus számára rendelkezésre álló források hatékony felhasználását. A centralizált és decentralizált források megfelelő megosztása szükséges. − Csak a megfelelő kutatásokon alapuló fejlesztések támogatása legyen lehetséges. − Pályázati rendszer továbbfejlesztése, amely nemcsak vissza nem térítendő, hanem kamattámogatásos, illetve egyéb formákat is magában foglal és maximalizálja az állami források hatékony felhasználását. − A támogatási rendszer differenciálása, központi állami támogatás nyújtása csak a kiemelt, nagy volumenű, országos jelentőségű projektek, kínálatfejlesztési és termékfejlesztési célok megvalósításához. (lásd: III.4.1 Hagyományra épülő innováció). A turisztikai támogatások másik része decentralizált formában, regionális szinten, a turizmus törvény által szabályozott források felhasználásával lehetséges. − A turizmusfejlesztéshez elérhető európai uniós források igénybevétele, a hatékony felhasználás ösztönzése. − Kiemelt országos projektek PPP keretében, az állami költségvetési forrásokat kímélő módon kerüljenek megoldásra. − A pályázati monitoring fejlesztése, eredményesség vizsgálata, beszámolási kötelezettség megvalósítása. (lásd még: III.2.1.4 Területi kiegyenlítés) 6.5

Turizmust érintő jogszabályok

A turizmus lehető legkedvezőbb jogszabályi feltételeinek, hosszútávon stabilitást biztosító kereteinek megteremtése. A jogszabályok által a munkavállalók és a nyugdíjasok életminőségét kedvezően befolyásoló eszközök biztosítása, mint pl. üdülési csekk. A turisztikai szolgáltatások minősége, a fogyasztóvédelem fokozása érdekében szükséges a turizmusra vonatkozó jogszabályok teljes körű betartatása. − Turizmus törvény létrehozása A turizmus törvény lehetővé tenné a turizmus szakma által elvárt stabilitást és a hosszú távú fejlődés keretfeltételeinek megteremtését. A turizmus törvény megalkotását elsősorban a turizmus interszektorális jellege indokolja: a törvény kijelölné a feladatokat és felelősségi szinteket és a költségvetési finanszírozás kiszámíthatóságát is lehetővé tenné. A törvény keretet ad a turizmussal kapcsolatos más jogszabályoknak. Megalkotása önmagában növeli a turizmus elismertségét és érdekérvényesítő képességét a kormányzatban. A törvény magában foglalja:

- 70 -


2004. április 26.

Az országos, regionális, megyei, kistérségi, települési szintű turisztikai rendszert és annak finanszírozását, források képzését (idegenforgalmi adót kivető települések részére turisztikai feladat megállapítása, Regionális Turizmusfejlesztési Alap, regionális idegenforgalmi bizottságok, regionális turisztikai marketing irodák feladata). A turizmusmarketingre és a kiemelt attrakciófejlesztésre fordítható költségvetési források (célelőirányzat) képzésének kiszámítható módját. Rögzíti az állam kötelezettségét, hogy a turizmusra költségvetési forrásokból évente a GDP 0,25%-át költi (ez a turizmus GDP-hez való hozzájárulásának kevesebb, mint 5 %-a) Az országos és a regionális turisztikai marketing kötelezettséget. A fenntarthatóságra vonatkozó kritériumrendszerre vonatkozó rendelkezéseket. Az országos és regionális szintű turisztikai rövid-, közép- és hosszútávú tervezési kötelezettséget. Horizontális államigazgatási jogosítvány megteremtését a turizmus számára, amellyel a kormányzati döntésekben képviselhetné érdekeit. (lásd: III.6.1.1 Horizontális egyeztetés) Az állampolgárok üdüléshez való jogának meghatározását, amely legalább egyhavi minimálbérnek megfelelő természetbeni juttatásnak feleljen meg (lásd III.2.1.3 Vállalkozások gazdálkodási környezetének javítása ) A civil társadalom, turisták és a magánszektor képviselőinek bevonásának (PPP) rendszerét (egyeztetési mechanizmus). Monitoringrendszert a törvényben foglaltak nyomon követéséhez. − Vállalkozások szabályozására szolgáló jogszabályok a turizmus törvényre épülve. − A turisztikai szolgáltatások intenzív ellenőrzése, az esetleges szabálytalanságok után kiszabható szankciók jelentős emelése. Visszatartó erejű szankciórendszer kialakítása. − A turisztikai szolgáltatások tekintetében a fogyasztóvédelmi hatóság jogosultságainak bővítése (pl. idegenvezetők ellenőrzése, túlszámlázó vendéglátóhelyek bezárása).

- 71 -


2004. április 26.

7 Célfotó A stratégia megvalósítása révén a magyar turizmus fejlődése jól mérhető eredményekben is megmutatkozik. Az alábbiakban néhány, az ágazat teljesítményét jól jellemző mutatószám került kiemelésre, amelyek a stratégiában megfogalmazottak alapján a következőképpen alakulnak 2013ra: − A kereskedelmi szálláshelyek forgalma – Magyarország, mint turisztikai célterület attraktivitásának növekedése, a szálláshely kínálat bővülése és átstrukturálódása, a fekete gazdaság részarányának csökkenése, a magasabb költésű turisták számának, illetve arányának emelkedése és a hosszabb tartózkodási idő következtében – a 2003-as 18 millióról, 2013-ra eléri az évi 27 millió vendégéjszakát, a látogatók jelenleg is magas – közel 30 milliós – számának további növekedése nélkül. − A belföldi turizmus jelenlegi mintegy 45 %-os részaránya – figyelembe véve Magyarország földrajzi, természeti adottságait (nem rendelkezik tengerparttal, téli sportok űzésére alkalmas magas hegyekkel), valamint a fejlett turizmusú európai országok belföldi turizmusra vonatkozó adatait is – a belföldi és külföldi vendégéjszakák számának dinamikus emelkedése mellett meghaladja az 50 %-ot. − A külföldi turistákra jutó átlagos fajlagos költés a magyar turisztikai kínálat fejlődése és a költési lehetőségek bővülése révén 2013-ra meghaladja az 500 eurót. (Ausztriában kb. 900 euró) Az életszínvonal javulásának köszönhetően a hazai turisták egyes szegmenseinek költése megközelíti, bizonyos turisztikai termékek esetében (egészségturizmus, konferencia turizmus, kulturális turizmus) meg is haladja a külföldiek költését. Jelenleg a statisztikai rendszer hiányosságaiból adódóan a belföldiek költéséről kizárólag a kereskedelmi szálláshelyek adatai állnak rendelkezésre, a külföldiek esetében pedig a valutabeváltásokból lehet csak következtetni turisztikai kiadásaikra. A Turizmus Szatellit Számla összeállítása, illetve a hozzá kapcsolódó költésre vonatkozó, rendszeres megkérdezések pótolni fogják ezeket a hiányzó statisztikákat. − A vendégéjszakák és a turisták költésének emelkedése következtében az ágazat gazdasági jelentősége növekszik, amelyet több gazdasági mutatószám is alátámaszt: GDP: jelenleg az ágazatonként kimutatott GDP táblázatokban a turisztikai ágazat hozzájárulását kizárólag a szálláshely-szolgáltatásból és vendéglátásból származó eredményekből számítják. Ez az érték 2001-ben 1,8% volt, a turizmus fenti növekedésének figyelembe vételével 2013-ra elérheti a 3%-ot. A turizmus GDP-hez való teljes hozzájárulása (közlekedés, kereskedelem, egyéb szolgáltatások igénybe vétele) a multiplikátor hatásnak köszönhetően meghaladja a 10%ot. A szakértői becslés alátámasztása a Turizmus Szatellit Számlával lehetséges. A KSH statisztikái szerint a szálláshely-szolgáltatásból és vendéglátásból származó GDP 77%-át a hazai tulajdonú magánvállalkozások termelik ki, amelyeknek döntő többsége kis- és középvállalkozás (kkv). A gazdasági környezet kedvező változása, a vállalkozások versenyképességének javulása eredményeként a hazai kkv-k 2013-ra a turizmusból (a tágabb értelemben vett turisztikai ágazatból) származó bevételek 85 %-át adják, így erősítve az ágazat összteljesítményét is, biztos megélhetést jelentve saját maguk, illetve munkavállalóik számára. Jelenleg szakértői becslések alapján közvetve és közvetlenül 300 ezer embernek biztosít megélhetést az ágazat, magas azonban a bejelentés nélkül, vagy minimálbérre bejelentett, illetve csak szezonális alkalmazottak aránya. A szolgáltatási szektor folyamatosan növekvő gazdasági jelentőségét is figyelembe véve 2013-ra a turizmus oly módon biztosít 200 ezer embernek közvetlenül, további 200 ezernek pedig közvetve munkalehetőséget, hogy képzettségüknek, - 72 -


2004. április 26.

tapasztalataiknak és a velük szemben támasztott magas elvárásoknak megfelelő bérezésben részesülnek és számukra az ágazat hosszú távon biztos megélhetést jelent. − Felmérések szerint a magyarok mintegy 25 %-a használja fel fizetett éves szabadságát rekreációs célra. Az életszínvonal, valamint a szemléletmód kedvező változása, a belföldi üdülés presztízsének emelkedése révén 2013-ra ez az arány eléri az 50 %-ot. − A turizmus, mint alternatív jövedelemforrás 2013-ra mérhető jelentőséget tölt be a vidékfejlesztésben, kiemelten a mezőgazdaságból élők jövedelemstruktúrájában.

- 73 -


2004. április 26.

IV. Mellékletek

- 74 -

VITAANYAG 3. VERZIÓ (A TÁRSADALMI EGYEZTETÉS JÚNIUS 30-ÁN ZÁRUL) ÁPRILIS 26

Recommend Documents