m
4. szá 2017. július – augusztus • III. évfolyam,
K O G A Y N A S E Y L É VESZ atértékelés ai és nemzetközi előírások » Kockáz Kezelés » Raktározás » Szállítás » Haz s » Felhasználás Iparbiztonság » Hulladékgazdálkodá
Veszélyes anyagok a csomagolásokban Üzemazonosítás
Változtak egyes tűzvédelmi tárgyú rendeletek Szállítmányozási statisztikák
Beköszöntő
TISZTELT OLVASÓ! A nyári időszak ellenére sem lassulnak le az események a veszélyes anyagok vonatkozásában. Lejárt a türelmi idő, július 1-jétől kötelező az ADR 2017 előírásait alkalmazni. Az erre irányuló közúti ellenőrzések már meg is kezdődtek.
IMPRESSZUM Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Telefon: (1) 273 2090 Fax: (1) 468 2917 Web: www.forum-media.hu
HU ISSN 2416-3465
Az ECHA tájékoztatása szerint a Biocid Termékek Bizottsága (BPC) július elején négy olyan új hatóanyag jóváhagyását támogatta, amelyeket fertőtlenítő, tartósító és rovarirtó biocid termékekben való felhasználásra szántak. További három véleményt várhatóan írásbeli eljárással fogadnak majd el. A végrehajtással kapcsolatos információcseréért felelős Fórum pedig úgy határozott, hogy úgy határozott, hogy hetedik fő végrehajtási projektje (REF-7) 2019-ben az intermedierek nyilvántartásba vételéhez és regisztrációjához kapcsolódó folyamatokra fókuszál majd. Folytatva a veszélyes anyagokhoz és a kémiai biztonsághoz kapcsolódó rendezvényeink sorát, 2017. november 16-ára újabb képzést tervezünk, melynek fókuszában a biztonsági adatlapok és az expozíciós forgatókönyvek követelményei állnak majd. Amennyiben szeretne jelentkezni a képzésre, ezt a lapban található hirdetésből átkattintva megteheti. Addig is mindenkinek, aki még a nyári szabadsága előtt áll, kellemes pihenést kívánunk!
Felelős kiadó: Sárközy Ágnes, ügyvezető igazgató
Főszerkesztő: Petren Ágnes Szerkesztő: Ress Renáta Layout és grafika: Sebeszta Péter Kiadvány-fejlesztési vezető: dr. Pőcze Edina
Optimum előfizetőink továbbra is igénybe vehetik tanácsadói szolgáltatásunkat és elküldhetik szakmai kérdéseiket az
[email protected] e-mail címre vagy – az egyedi jelszóval történt bejelentkezés után – a www.veszelyesanyagokszaklap.hu oldalon keresztül. Szakértőink írásos állásfoglalását szintén e-mailben küldjük vissza a kérdezőnek. A honlapon további szakmai információk, segédletek és jogszabályszövegek is elérhetőek. Az optimum előfizetésről bővebben érdeklődhet Ügyfélszolgálatunkon, a 273-2090-es számon vagy a
[email protected] e-mail címen.
Gyártási vezető: Maitz Melinda
Budapest, 2017. július Hirdetési információ: Petren Ágnes
Petren Ágnes
Üdvözlettel:
a folyóirat főszerkesztője
E-mail:
[email protected]
Előfizetés:
[email protected]
Kérdéseiket, észrevételeiket az alábbi e-mail címre várjuk: olvasoikerdesek@ forum-media.hu
Szakmai lektor: Dr. Sárosi György
TARTALOM 3 Hírek 7 Iparbiztonság és tűzvédelem Veszélyes üzemek üzemazonosítása a SEVESO III. irányelv bevezetésével összefüggésben
Képek: Depositphotos és a szerzők Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás és a mű bővített, illetve rövidített változatának kiadási jogait is! A Kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak bármely része semmiféle formában nem sokszorosítható.
2 Veszélyes Anyagok 2017. július – augusztus
12 Veszélyes áruk Veszélyes áruk szállítási EU-statisztikái
14
Jogszabályok a 2017-es Veszélyesáruszállítási előírások bevezetéséről
2017. MÁJUS – JÚNIUS 15 Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem Megújult az egészségügyi és a gyógyszerhulladék kezelésének szabályozása
19 Veszélyes anyagok a csomagolásban 22 Melléklet Csomagolás
Hírek
ÉV VÉGÉN LÉPNEK HATÁLYBA A LEVEGŐ VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ KORMÁNYRENDELET-MÓDOSÍTÁSOK A LEVEGŐ VÉDELMÉRŐL szóló 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet (a továbbiakban: Lvr.) 31. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A környezetvédelmi hatóság az (1) és (4) bekezdésekben előírt adatszolgáltatások adatai alapján levegőtisztaság-védelmi alapnyilvántartást (a továbbiakban: LAL nyilvántartás), illetve a (2) bekezdésben előírt adatszolgáltatások alapján légszennyezés mértéke nyilvántartást (a továbbiakban: LM nyilvántartás) vezet.”
összes telephely levegőterhelési adatainak interneten keresztül történő elérhetőségét az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer publikus felülete biztosítja.”
„(2) Az Lvr. 32. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A tüzelőberendezések LAL nyilvántartásban szereplő adatainak, valamint az LM nyilvántartásban szereplő
Az új előírások 2017. december 19-én lépnek hatályba.
„(3) Az Lvr. 43. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki: „i) a közepes tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról szóló, 2015. november 25-i 2015/2193 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”
Forrás: Magyar Közlöny, 2017/92. (VI. 16.)
2017. július – augusztus Veszélyes Anyagok 3
Hírek
A MUNKAVÉDELEMRŐL SZÓLÓ 1993. ÉVI XCIII. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA 2018. JANUÁR 1-JÉN lép hatályba az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény. A 74. számú Magyar Közlönyben megjelent az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény, amely további 242 törvényt módosított, köztük a Munkavédelmi törvényt is. Az Mvt. módosításai gyakorlatilag a törvény VII. fejezet „A munkavédelem hatósági felügyelete” előírásait érintik.
Az Mvt. 83/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lépett: „83/D. § (1) A munkavédelmi hatósági ellenőrzés határideje negyvenöt nap a) a munkabalesetekkel, foglalkozási megbetegedésekkel és fokozott expozíciós esetekkel, b) a baleset munkabalesetnek minősítésével, c) a munkáltató és a munkahelyen munkát végző személy közötti munkavégzésre irányuló jogviszony szervezett munkavégzésnek történő minősítésével kapcsolatban. (2) A munkavédelmi hatósági ellenőrzés határideje az (1) bekezdés által nem érintett esetekben 30 nap. (3) A munkavédelmi hatóság hivatalbóli eljárásának ügyintézési határideje 60 nap.” Az Mvt. kiegészült a 83/E. ponttal: „83/E. § A munkavédelmi ellenőrzési feladatokat ellátó hatóságok tekintetében felügyeleti szervként a munkavédelmi ágazati feladatkörében érintett miniszter jár el.” Kiegészítésre került az Mvt. 84. § a következő (6)–(10) bekezdéssel: „(6) A munkavédelmi hatóság a helyszíni ellenőrzés során készített jegyzőkönyv egy példányát a munkáltatónak, távollétében a munkavédelmi hatóság által készített feljegyzést a munkáltató részéről jelen lévő személynek átadja. (7) A munkavédelmi hatóság által a helyszíni ellenőrzésen közölt adatszolgáltatásra való felhívást a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. (8) Az adatszolgáltatási kötelezettség körébe tartozó iratok másolatban nem nyújthatók be. (9) Ha a munkáltató adatszolgáltatási kötelezettsége körében nem a felhívásnak megfelelően szolgáltat adatot, a munkavédelmi hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. (10) A munkavédelmi hatósági eljárásban a kapcsolattartás formáját a hatóság választja meg.”
Az Mvt. 83/B. § (1) és (2) bekezdése a következők szerint módosult: „(1) A munkavédelmi hatóság a munkavédelmi szabályok munkáltatók általi megtartásának más szerv előtti, külön jogszabály szerinti eljárásban történő igazolása céljából hatósági nyilvántartást vezet. A hatósági nyilvántartás azoknak a munkáltatóknak az adatait tartalmazza, amelyekre vonatkozóan a munkavédelmi ellenőrzés során az eljáró hatóság végleges határozata, közigazgatási per esetén jogerős bírósági határozattal elbírált hatósági határozat jogsértést állapított meg és munkavédelmi bírságot szabott ki. (2) A nyilvántartás tartalmazza a) a munkáltató nevét, székhelyét, adószámát, adószámmal nem rendelkező természetes személy munkáltató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét; b) a jogsértést megállapító határozat keltét és számát, véglegessé válásának és végrehajthatóvá válásának időpontját; c) a jogsértés megjelölését; d) a munkavédelmi bírság tényét és mértékét; e) közigazgatási per esetén a jogerős bírósági határozat keltét és számát, jogerőre emelkedésének napját, valamint azt, hogy a bíróság milyen döntést hozott.” 4 Veszélyes Anyagok 2017. július – augusztus
Az Mvt. VII. fejezet néhány további módosítása az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénynek való megfelelést szolgálja. Forrás: Munkavédelem szaklap 2017. júniusi szám
JÚNIUSBAN NÉGY TŰZVÉDELMI TÁRGYÚ JOGSZABÁLY VÁLTOZOTT A 10/2017. (VI. 1.) BM RENDELET az egyes tűzvédelmi tárgyú belügyminiszteri rendeletek módosításáról négy jogszabályt módosított. Az új előírások 2017. június 16-ától hatályosak. 1. 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről ""Pontosították a tűzvédelmi szabályzat elkészítésére, alkalmazására, átdolgozására, tartalmára, valamint a munkavállalókkal történő ismertetésre vonatkozó szabályokat. Az ismertetés (oktatás), illetve ennek tudomásulvétele elektronikus úton is történhet.
Hírek
A 2017. ÉVRE SZÓLÓ ORSZÁGOS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI KÖZSZOLGÁLTATÁSI TERVRŐL SZÓLÓ ELŐTERJESZTÉS
""Jelentősen módosult a tűzriadó tervre vonatkozó előírás blokkja. ""A háromnál több építményszinttel rendelkező és tíznél több lakó- és üdülőegységet magába foglaló épületet, épületrészt illetően megjelentek az ún. tűzvédelmi házirendre, kiadási kötelezettségére (a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, ezek hiányában az épület, épületrész tulajdonosa köteles írásban kidolgozni), tartalmára, továbbá naprakészen tartására vonatkozó szabályok. 2. 73/2015. (XII. 21.) BM rendelet a beépített tűzjelző, illetve tűzoltó berendezések létesítésének, használatbavételének és megszüntetésének engedélyezésére irányuló hatósági eljárás részletes szabályairól ""A létesülő vagy telepített beépített tűzjelző berendezés, illetve a beépített tűzoltó berendezés létesítése, átalakítása, bővítése, használatbavétele vagy megszüntetése iránti kérelmet továbbra is írásban kell a tűzvédelmi hatósághoz benyújtani, azonban a kérelem tartalmára és mellékleteire vonatkozó szabályokat pontosították.
A HAZAI HULLADÉKGAZDÁLKODÁS aktuális állapotának megfelelően újra átgondolt hulladékgazdálkodási célokat kellett meghatározni, melyeknek fő irányai: ""A hulladék lerakással történő ártalmatlanításának háttérbeszorítása. ""A hulladékból minél több haszonanyag kinyerése. ""A hulladék energetikai hasznosításának előtérbe helyezése. ""A meglévő infrastruktúra kihasználása, fejlesztése. ""A biológiailag lebomló hulladék (zöldhulladék) kezelésének, komposztálásának megoldása. ""A képződő szennyvíziszap kezelésének hosszú távú megoldása a termésnövelő hatás kihasználásával (komposztálás), vagy a szennyvíziszapban rejlő energia hasznosításával (biogáz kinyerés, erőműben együttégetés). Az Európai Unió elfogadás előtt álló – a fentiekben leírt célokkal összhangban lévő – várható hulladékgazdálkodási célszámok: ""2030-ra a települési hulladék 65%-os arányú újrahasználatra történő előkészítése és újrafeldolgozása; ""2030-ra a csomagolási hulladék 75%-os arányú újrahasz nálatra történő előkészítése és újrafeldolgozása (ezen belül külön hasznosítási arányok az egyes frakciókra); ""2030-ra a lerakásra kerülő települési hulladék arányának maximum 10%-ra történő csökkentése; ""az elkülönítetten gyűjtött hulladék lerakásának tilalma Forrás: kormányzati portál
3. 44/2011. (XII. 5.) BM rendelet a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról ""A BM rendelet 10. § (4) bekezdésében a „keletkezésének oka” szövegrész helyébe a „keletkezéséhez vezető folyamat” szöveg lépett. 4. 47/2011. (XII. 15.) BM rendelet a tűzvédelmi szakértői tevékenység szabályairól A fontosabb változások a következők: ""Pontosították a szakértői tevékenység tűzvédelmi szakterületére, a vizsga időpontjára, továbbá a szakértői vizsgára való jelentkezés tartalmi elemeire vonatkozó előírásokat. ""Sikertelen vizsga esetén változatlanul egy alkalommal ismételt vizsga tehető, ezt azonban a sikertelen vizsga után 90 napon belül le kell tenni (korábban a 90 napos megkötés nem szerepelt). ""Pontosították az ismétlő vizsga jelentkezési feltételeit. Forrás: E-tűzvédelem szaklap 2017. júniusi száma
2017. július – augusztus Veszélyes Anyagok 5
Hírek
TERVEZET EGYES IPARI ÉS KERESKEDELMI TÁRGYÚ RENDELETEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL TÖBBEK KÖZÖTT az alábbi jogszabályok módosulnak a tervezet elfogadása esetén: ""A termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet
„(2) Az üzemanyagáraknak a töltőállomásokon való feltüntetésekor – különösen a földgáz és a hidrogén esetében – tájékoztatási céllal fel kell tüntetni a vonatkozó egységárakkal való összehasonlítást. Ezen információk feltüntetésének módja a felhasználókat nem vezetheti félre, illetve nem tévesztheti meg.” ""Az aeroszol termékek és aeroszol csomagolások forgalmazásának követelményeiről szóló 34/2014. (X. 30.) NGM rendelet
AZ ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOKKAL KAPCSOLATOS EGYES KORMÁNYRENDELETEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TERVEZET A TERVEZET ELFOGADÁSA esetén az alábbi jogszabályok változnak: 1. A villamosenergia-termelők részére az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény alapján történő derogációs kiosztás végrehajtási szabályairól szóló 341/2013. (IX. 25.) Korm. rendelet módosítása Minden aeroszol terméken, vagy – ha ez a legfeljebb 150 ml töltéstartalmú aeroszol termék esetében annak kis méretei miatt nem megvalósítható, akkor – a ráhelyezett címkén fel kell tüntetni jól látható, olvasható és letörölhetetlen módon a rendeletben meghatározott adatokat. ""A nyomástartó berendezések, a töltő berendezések, a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezések műszakibiztonsági hatósági felügyeletéről és az autógáz tartályok időszakos ellenőrzéséről szóló 2/2016. (I. 5.) NGM rendelet módosítása Az alternatív üzemanyaggal kapcsolatosan tartalmaz módosítást, valamint számos fogalom változik. Forrás: kormányzati portál
6 Veszélyes Anyagok 2017. július – augusztus
A kifizetési igénylés szabályai módosulnak. 2. A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 14/2015. (II. 10.) Korm. rendelet módosítása Többek között módosul a regisztrált vállalkozás fogalma, az illetékességi szabályok, az adatbázisba regisztrációra köteles vállalkozások köre.
Változik továbbá a klímavédelmi bírság mértéke. Forrás: kormányzati portál
Üzemazonosítás
Iparbiztonság és tűzvédelem
VESZÉLYES ÜZEMEK ÜZEMAZONOSÍTÁSA A SEVESO III. IRÁNYELV BEVEZETÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN A SEVESO III. irányelv alkalmazásának alapja az üzemazonosítás folyamata, melynek eredménye meghatározza az egyes üzemek biztonsági dokumentációs kötelezettségeit. Szerző: Dr. Vass Gyula, Mesics Zoltán, Bali Péter
2
012. július 4-én a már kialakított magas szintű védelem megtartása, illetve fokozása, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése érdekében kihirdetésre került a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről, valamint a 96/82/ EK tanácsi irányelv módosításáról és későbbi hatályon kívül helyezéséről szóló 2012/18/EU Európai Parlamenti és Tanácsi Irányelv (a továbbiakban: SEVESO III. Irányelv). A változásokat a hazai szabályozás az egyes törvényeknek a katasztrófák elleni védekezés hatékonyságának növelésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CXCII. törvény és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet módosításáról, valamint az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszerrel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló
34/2015. (II. 27.) Korm. rendelet rendelkezéseivel maradéktalanul átültette. A megváltoztatott rendelkezések a SEVESO III. Irányelvnek megfelelően 2015. június 1-jén léptek hatályba. A SEVESO III. Irányelv megalkotását és új alapokra helyezését elsősorban a veszélyes anyagok besorolásának megváltozása, vagyis az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló Európai Parlamenti és Tanácsi 1272/2008/EK Rendelethez (a továbbiakban: CLP) történő igazítása indokolta, melynek eredményeként a SEVESO III. Irányelv és ezáltal a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) üzemazonosításról szóló 1. melléklete is megváltozott.
2017. július – augusztus Veszélyes Anyagok 7
Iparbiztonság és tűzvédelem Üzemazonosítás
VESZÉLYES ANYAGOK MEGNEVEZÉSE
Küszöbmennyiség (tonnában) alsó
felső
2 500
25 000
35. Vízmentes ammónia
50
200
36. Bór-trifluorid
5
20
37. Hidrogén-szulfid
5
20
38. Piperidin
50
200
39. Bisz(2-dimetil-amino-etil) (metil)amin
50
200
40. 3-(2-etilhexiloxi)propil-amin
50
200
41. Nátrium-hipoklorit (*) vízi akut 1. kategóriába [H400] sorolt keverékei, amelyek 5%-nál kevesebb aktív klórt tartalmaznak, és amelyek az 1. táblázat egyik veszélyességi osztályába sem sorolhatók be. (*) Feltéve, hogy a keverék a nátrium-hipoklorit nélkül nem tartozna a vízi akut 1. kategóriába [H400].
200
500
42. Propil-amin
500
2 000
43. Tercier-butil-akrilát
200
500
44. 2-metil-3-butén-nitril
500
2 000
45. Tetrahidro-3,5-dimetil-1,3,5,-tiadiazin-2-tion (Dazomet)
100
200
46. Metil-akrilát
500
2 000
47. 3-metil-piridin
500
2 000
48. 1-bróm-3-klór-propán
500
2 000
34. Kőolajtermékek és alternatív üzemanyagok
d) nehéz fűtőolajok; e) alternatív üzemanyagok, amelyek az a)–d) pontban említett termékekkel megegyező célokat szolgálnak, valamint gyúlékonyságuk és környezeti veszélyeik tekintetében hasonló tulajdonságokkal bírnak
A módosítás következtében a SEVESO III. Irányelvben megváltoztak a veszélyességi osztályok, új különálló osztályok kerültek meghatározásra, valamint a nevesített veszélyes anyagok köre 16 új veszélyes anyaggal kibővült.
ÜZEMAZONOSÍTÁS SZABÁLYAI Az üzemazonosítási eljárás célja a vizsgált telephely a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) IV. fejezet hatálya alá tartozásának megállapítása és a telephely besorolása a felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek, az alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek, vagy a küszöbérték alatti üzemek közé.
A hatóság az üzemazonosítási eljárás eredményeként a felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek üzemeltetői részére biztonsági jelentés, az alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek üzemeltetői részére biztonsági elemzéskészítési kötelezettséget állapít meg. A küszöbérték alatti üzemek esetében a hatóság az üzemeltetőt súlyos káreseményelhárítási terv (a továbbiakban: SKET) készítésére kötelezi, ha az üzemben tárolt veszélyes anyagok mennyisége és fajtája, vagy az üzem által okozott veszélyeztetés azt indokolja. A hatóság, amennyiben nem kötelezi a küszöbérték alatti üzem üzemeltetőjét SKET készítésére, az üzemazonosítási eljárást lezárja és a veszélyes tevékenység végzésére vonatkozó katasztrófavédelmi engedélyt megadja, melyet háromévenként – hivatalból indított üzemazonosítási eljárás lefolytatásával – felülvizsgál. A veszélyes tevékenység azonosítására irányuló, kérelemre indult eljárás igazgatási szolgáltatási díj köteles a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés hatósági eljárásaiban az igazgatási szolgáltatási díj fizetési körébe tartozó hatósági eljárásokról, igazgatási jellegű szolgáltatásokról és bejelentésekről, továbbá a fizetendő díj mértékéről, valamint a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokról szóló 51/2011. (XII. 21.) BM rendelet 1. mellékletében található táblázat 10. sora alapján, melynek összege 100 000 Ft.
SZABÁLYOZÁS HATÁLYA A Kat. IV. fejezetének hatálya kiterjed Magyarország területén működő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményekre, küszöbérték alatti üzemekre, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésében, az ellenük való védekezésben érintett közigazgatási szervekre és gazdálkodó szervezetekre, helyi önkormányzatokra, természetes személyekre. 8 Veszélyes Anyagok 2017. július – augusztus
Üzemazonosítás
Nem terjed ki az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 1. § (1) bekezdésében az atomenergia alkalmazásával összefüggésben meghatározott tevékenységekre, jogosultságokra és kötelezettségekre, a veszélyes anyagoknak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen és küszöbérték alatti üzemen kívüli közúti, vasúti, légi vagy vízi szállítására, az ásványi anyagok bányákban és kőbányákban – többek között fúrólyukakon át – történő kinyerésére, azaz feltárására, kitermelésére és feldolgozására, a hulladéklerakó telepre, ideértve a föld alatti hulladéktárolást is, valamint a katonai létesítményekre, berendezésekre vagy tárolókra. Az előzőeken túl a Kat. IV. fejezetének hatálya kiterjed a szárazföldi föld alatti, természetes rétegekben, víztartó rétegekben, sóüregekben és használaton kívüli bányákban végzett gáztárolásra, a vegyi és termikus feldolgozási műveletekre és a veszélyes anyagokkal végzett ilyen műveletekkel kapcsolatos tárolásra, valamint a működő meddő ártalmatlanítására szolgáló létesítményekre, a veszélyes anyagokat tartalmazó derítő-, illetve ülepítőmedencét is beleértve. Előzőek alapján fontos megkülönböztetni az egyes bányászati tevékenységet végző telephelyeket az ott végzett tevékenység alapján. A hatály megállapítása során szükséges vizsgálni, hogy a telephelyen az üzemeltető végez-e vegyi vagy termikus feldolgozást, illetve a veszélyes anyag ilyen műveletekkel kapcsolatos tárolását. Ezek alapján megállapítható, hogy a földgáz, nyersolaj kitermelésével foglalkozó telephelyek, melyeken a beérkező termelvény (nyersolaj, földgáz) fogadása, víztelenítése (melegítéssel vagy emulzióbontásos
Iparbiztonság és tűzvédelem
A szállítmányozásra nem vonatkozik a Kat. IV. fejezete, de a katasztrófavédelmi szervek itt is ellenőrző hatóságként járnak el. eljárással), az egyes fázisok (gáz-cseppfolyós szénhidrogén) szétválasztása (szeparálás), illetve további feldolgozásra, előkészítésre szolgáló létesítménybe továbbítása történik, nem tartozik a Kat. IV. fejezet hatálya alá. Azonban ha a telephelyen vegyi vagy termikus feldolgozási műveleteket, illetve ha ilyen műveletekkel kapcsolatos tárolást végeznek, a telephely már a szabályozás hatálya alá tartozik. A katonai létesítményekkel, berendezésekkel, tárolókkal összefüggésben a veszélyes katonai objektumokkal kapcsolatos hatósági eljárás rendjéről szóló 95/2006. (IV. 18.) Korm. rendelet határoz meg feladatokat és kötelezettségeket, melyek alapján a hivatásos katasztrófavédelmi szervek szakhatósági, külső védelmi tervezési és veszélyességi övezet kijelölési feladatokat látnak el. A veszélyes anyagoknak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen és küszöbérték alatti üzemen kívüli közúti, vasúti, légi vagy vízi szállítására szintén nem vonatkozik a Kat. IV. fejezet hatálya, azonban a vonatkozó jogszabályok alapján a hivatásos katasztrófavédelmi szervek a szállítás mind a négy ágazatában ellenőrző hatóságként járnak el.
2017. július – augusztus Veszélyes Anyagok 9
Iparbiztonság és tűzvédelem Üzemazonosítás
mértékadó, nem a címkén található „H” mondatok, jelölések. Keverékeket, ha százalékos összetétel vagy más leírás nincs megadva, ugyanúgy kell kezelni, mint a tiszta anyagokat. Üzemeltető a nem ismert veszélyességű, akár hulladékokat is tartalmazó keverék veszélyességét az összetevők és a keverékre (hulladékra) vonatkozó jogszabályok által előírt vizsgálati eredmények figyelembevételével szakmailag alátámasztott becsléssel vagy számítással is meghatározhatja.
ÜZEM BESOROLÁSA, AZ AZONOSÍTÁS SZABÁLYAI
SZÁLLÍTÓKONTÉNEREKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK A kombinált fuvarozásnak többféle technológiája alakult ki, leggyakoribb a nyerges pótkocsik mélyített rakfelületű, illetve a transzkonténerek pőre vasúti kocsikon történő fuvarozása. A kombinált fuvarozás egyik módja a szállítókonténeres (transzkonténeres) árutovábbítás, ahol 20’ vagy 40’ hos�szúságú és 8’x8’ keresztmetszetű (általános vagy speciális: hűtő, tartály, nyitott, stb.) nagy szállító-tartályok (tartányok) mozgatására kerül sor. A kombiterminálokon nem történik a szállítókonténerek (transzkonténerek) be – és kirakása, valamint kinyitásuk is csak vám- vagy egyéb hatósági ellenőrzés miatt lehet indokolt. A kombiterminálok telephelyein található kinyitott szállítókonténerek tartalmát minden esetben figyelembe kell venni az üzemazonosítás során (kivéve, ha az vám- vagy egyéb hatósági ellenőrzés miatt került kinyitásra), tekintve hogy a szállítókonténerekkel végzett ezen tevékenységek már nem elégítik ki a tárolás az R. 1. § 4. pontja szerinti fogalmában meghatározott kivételeket, hiszen már nem csak átrakási tevékenységről van szó.
MEZŐGAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK Az R. értelmében a mezőgazdasági tevékenységet végző küszöbérték alatti üzemek esetében nem kell figyelembe venni a tartályban, palackban (beleértve a kapcsolódó technológiai berendezéseket) tárolt, az R. 1. melléklet 2. táblázat 18. sora szerinti veszélyes anyagot, vagyis a fokozottan tűzveszélyes cseppfolyósított gázokat. Az egységes jogértelmezés érdekében a hatóság meghatározta és a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapján közzétette azon termékeket, melyek termelése, tenyésztése vagy termesztése mezőgazdasági tevékenységnek minősül a küszöbérték alatti üzemekkel kapcsolatban lefolytatott katasztrófavédelmi eljárásokban.
A VESZÉLYES ANYAG FOGALMA A Kat. 3. § 26. pontja szerint veszélyes anyagnak minősül az R.-ben meghatározott ismérveknek megfelelő anyag, keverék vagy készítmény, akár nyersanyag, termék, melléktermék, maradék, köztes termék vagy hulladék formájában. Az anyagok és keverékek veszélyességi osztályba sorolása a CLP szerint történik, mely során az osztályozás, besorolás a 10 Veszélyes Anyagok 2017. július – augusztus
Az üzem besorolása során meg kell vizsgálni a vizsgált telephelyen jelen lévő veszélyes anyagokat és meg kell határozni azok mennyiségét. Az anyagmennyiségek ismeretében az összegzésre vonatkozó szabályok alkalmazásával meg kell határozni az üzem besorolását. A veszélyes anyagok jelen lévő mennyiségének meghatározásakor figyelembe vehető a veszélyes anyagok üzemeltető által dokumentált módon működtetett, naplózott, visszakereshető, elektronikus nyilvántartása. Amennyiben az üzemeltető élni kíván ezen lehetőséggel, ki kell alakítania egy elektronikus nyilvántartást, mely lehetővé teszi a hatóság részére a rögzített adatok visszakeresését. Rögzítenie kell a módosítások tényét, idejét és alkalmasnak kell lennie a módosító személy azonosíthatóságára. Ezen nyilvántartás használatának szabályait az üzemeltetőnek be kell építenie az üzem irányítási rendszerébe/biztonsági irányítási rendszerébe. Az R. 1. mellékletében rögzített 2%-os szabály lehetőséget ad az üzemeltetőnek arra, hogy ha a telephelyén több helyen is található ugyanolyan veszélyes anyag, de azok közül valamelyik helyszínen a 2%-ot meg nem haladó mennyiségben van jelen és az adott helyen súlyos balesetet nem tud okozni, akkor azzal az anyagmennyiséggel nem kell számolni az üzemazonosítás során.
LOGISZTIKAI RAKTÁRBÁZISOKRA VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK A Kat. IV. fejezet hatálya alá tartozó logisztikai raktárbázisok körébe sorolható veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, vagy küszöbérték alatti üzemben jelen lévő veszélyes anyagok és azok mennyisége a logisztikai jelleg miatt folyamatosan változik. A veszélyes áru telephelyre történt beszállítását követően az alábbi kritériumokat kell vizsgálni annak meghatározása érdekében, hogy az áru a Kat. szerinti veszélyes anyagnak minősül-e és hogy azt a veszélyes tevékenység azonosításakor figyelembe kell-e venni: ""Azon veszélyes anyagot nem kell figyelembe venni, mely a fuvareszközön marad és ugyanazon fuvareszközön továbbszállításra is kerül, vagyis nem kerül a logisztikai raktárbázisba betárolásra, illetve azzal semmilyen tevékenységet nem végeznek. ""Figyelembe kell venni minden veszélyes anyagot, amely legalább 5 napig folyamatosan a logisztikai raktárbázison marad. ""5 napnál rövidebb ideig a logisztikai raktárbázison lévő veszélyes anyagok közül azt kell figyelembe venni, mely a logisztikai raktárbázison évente 10 alkalomnál többször és legalább 24 órát meghaladóan van jelen (a 24 óra számításába a munkaszüneti napokat nem kell figyelembe venni).
Üzemazonosítás
Iparbiztonság és tűzvédelem
VESZÉLYES ANYAGOK ÖSSZEGZÉSE
KIEMELTEN KEZELENDŐ LÉTESÍTMÉNYEK AZONOSÍTÁSA
Az összegzést nem kell elvégezni abban az esetben, ha egy veszélyes anyag vagy egy veszélyességi osztályba tartozó anyagok jelen lévő mennyisége eléri vagy meghaladja a felső küszöbértékét. Amennyiben az üzemben többféle veszélyes anyag van jelen, és azok közül egy veszélyes anyag vagy egy veszélyességi osztályba tartozó anyagok jelen lévő mennyisége sem éri el a felső küszöbmennyiséget, akkor a veszélyes tevékenység azonosításánál az R. 1. mellékletében található összegzési szabályt kell alkalmazni az egészségi veszélyek, a fizikai veszélyek és a környezeti veszélyek értékeléséhez külön-külön alkalmazva. Ha a veszélyes anyag egyidejűleg egészségi veszéllyel, fizikai veszéllyel vagy környezeti veszéllyel is rendelkezik, akkor a veszélyes anyag mennyiségével az összegzés során több esetben is számolni kell. Több besorolást is lehetővé tevő tulajdonságokkal rendelkező veszélyes anyag esetében egy összegzési szabály alkalmazásakor mindig a legalacsonyabb küszöbmennyiséget kell figyelembe venni.
A veszélyes anyagok, veszélyes hulladékok üzemen kívüli csővezetéken történő szállításának létesítményei és a veszélyes hulladékok égetéssel történő ártalmatlanítással foglalkozó létesítmények esetében a besorolás alapja a végzett tevékenység, függetlenül az ott fellelhető veszélyes anyagok (hulladékok) mennyiségétől. Így ezen üzemek esetében nem szükséges a jelen lévő veszélyes anyagok összegzése a Kat. IV fejezet hatálya alá tartozás megállapításához. Klór és ammónia esetében az R.-ben meghatározott 1000 kg‑os határszám nem az összegzés során figyelembe veendő küszöbmennyiség, az csak a kiemelten kezelendő létesítmények közé történő besorolásnál meghatározó, az összegzés során az anyagokhoz rendelt küszöbmennyiségeket kell figyelembe venni.
Klór és ammónia esetében a küszöbmennyiségeket kell figyelembe venni.
Összességében megállapítható, hogy Magyarország a Seveso III. Irányelv átültetésével kapcsolatos tagállami kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett. Az üzemazonosítással kapcsolatos előírásokat az üzemeltetők és a Katasztrófavédelmi hatóság egységesen értelmezi, melyet alátámaszt, hogy kapcsolódó másodfokú hatósági eljárás nem indult, az elsőfokú döntésekkel szemben fellebbezést nem nyújtottak be.
2017. július – augusztus Veszélyes Anyagok 11
Veszélyes áruk Statisztikák
VESZÉLYES ÁRUK SZÁLLÍTÁSI EU-STATISZTIKÁI
A veszélyes áruk szállítására megbízható hazai statisztikai adatok csak korlátozottan állnak rendelkezésre. Az Eurostat statisztikái alapján azonban a közúti szállításra vonatkozó adatok elemezhetőek, azok alapján pedig következtetések vonhatóak le a teljes szektorra vonatkozóan. Szerző: Dr. Sárosi György, veszélyesáru-szakértő
A bemutatásra kerülő statisztikák az 1–9 osztályokba tartozó veszélyesáru-adatokat tartalmazzák, beleértve a nem azonosított árukat is. A veszélyes áruk közúti összes szállítási teljesítményét Európában 6 tagállam adja. Németország (16%), Spanyolország (15%), Olaszország (14%), Egyesült Királyság (10%), Franciaország (9%) és Lengyelország (7%). Ez az európai veszélyesáruszállítási teljesítmény közel háromnegyede (összesen 71%). Az összes többi tagállam osztozik a maradék 29%-on. A Közép-Kelet Európából csak a lengyel fuvarozási teljesítmény mondható jelentősnek. (1) BG és RO 2006 helyett 2004 és 2005, HU 2007 helyett 2004, 2005 és 2006. (2) EL 2009 helyett 2010
Veszélyesáru-szállítási teljesítmények változásai a 2004–2010 időszakra vonatkozóan az EU-ban (tkm bázis 2004 = 100%)
A legnagyobb termékcsoport, a gyúlékony folyadékok (3 osztály) teszik ki a veszélyesáru-szállítások több, mint felét (57%). A gázok (2 osztály) és a maró anyagok együtt közel a veszélyesáru-szállítások negyedét teszi ki (14% + 10% = 24%). Ez a három termékcsoport teszi ki a veszélyesáru-szállítások több, mint 80%-át. A 9 osztályba tartozó anyagok szállítása 7%, a gyújtóhatású anyagok (5.1 osztály) pedig 4%. Az összes többi (1, 4.1, 4.2, 4.3, 5.2, 6.1, 7 osztályok) összesen 8%-ot tesznek ki. Ez a felosztás nagyon jellemző a veszélyesáru-szektorra és a korábbi időszakokkal összehasonlítva csak minimális változások figyelhetők meg. Az EU-tagállamok veszélyesáru-fuvarozási teljesítményének %-os megoszlása, tonnakilométer (tkm) alapján
A veszélyesáru-szállítási teljesítmények európai szintű változásait 2004–2010 időszakra vizsgálva megállapítható, hogy a veszélyesáru-szállítási teljesítmény csökkent a teljes áruszállításokhoz képest. Kivételt képez a gyúlékony folyadékok szállítása és a 2007–2008-as időszak. A 2004– 2010 időszakot vizsgálva az teljes árufuvarozás a 2004-es bázishoz képest mintegy 0,5%-ot csökkent, addig az egyéb veszélyesáru-szállítási teljesítmény jóval többel, 6%-kal. A 2007-es gazdasági válság a veszélyes áruk közúti szállítására is hatással volt. 12 Veszélyes Anyagok 2017. július – augusztus
A veszélyes áruk megoszlása a veszélyesáru-osztályok szerint az EU-ban (%-os tkm)
Ha megnézzük az európai közúti fuvarozás részleteit tagállami szinten, akkor 4 EU-n kívüli ország emelkedik ki a kereskedelmi viszonyokban a szállított árumennyiség alapján. Ezek az országok Svájc, Norvégia, Oroszország és Törökország. A kereskedelmi forgalom főként a szomszédos országok között valósul meg. Németország és Svájc közötti kereskedelemben 19,6 millió tonna árut szállítanak, ami önmagában az EU forgalmának 24,3%-t teszi ki. A Norvégia és Svédország közötti áruforgalom 9,3 millió tonna. A lengyel-orosz forgalom 3,6 millió tonna, míg a Törökország és Bulgária között 1,1 millió tonna, mindössze 1,4%-a az EU28-nak.
A nemzetközi veszélyesáru-fuvarozási teljesítmények alakulása 2010–2015 időszakban az EU és Magyarország adataival
A veszélyesáru-szektor belföldi szállítási teljesítménye (domestic) forgalom együttesen Európában jelenleg mintegy 63 milliárd tonnakilométer. A magyarországi szállítási teljesítmény ennek mindössze 1,03 %-át – 0,64 milliárd tonnakilométer – teszi ki. A nemzetközi szállítási teljesítmények mozgásától eltérően 2011–2013 időszakban jelentős csökkenés volt tapasztalható és 2015-re sem érte el a 2010-es szállítási teljesítményeket.
A veszélyesáru-szektor szállítási teljesítménye (a belföldi és nemzetközi forgalom együttesen) Európában jelenleg több mint 80 milliárd tonnakilométer. A magyar veszélyesáruszállítási teljesítmények ennek mindössze 1,48%-át teszik ki. A 2010-es bázishoz képest a veszélyesáru-szállítások teljesítménye EU-szinten 2,8%-al emelkedett. A magyar adatokra vonatkozóan ugyanez 14,9%. Még a növekedés az EU-ban a 2013–2014 év kivételével kimutatható, addig Magyarországon a bázishoz képest ez a növekedés csak 2015-ben következett be. A belföldi (domestic) veszélyesáru-fuvarozási teljesítmények alakulása 2010–2015 időszakban az EU és Magyarország adataival
A veszélyes hulladékokra vonatkozó EU-statisztikákból kiragadva Európában évente keletkező veszélyeshulladékmennyiség mintegy 100 millió tonna, ami az összes keletkező hulladékmennyiség 4%-a. Ez azt jelenti, hogy 1 főre vetítve átlagosan 198 kg veszélyes hulladék jut évente. 2010–2012 időszakot vizsgálva a keletkezett veszélyes hulladék mennyisége 2,6%-kal nőtt.
A teljes veszélyesáru-fuvarozási teljesítmények alakulása 2010–2015 időszakban EU28 és Magyarország adataival
Csak a nemzetközi közúti veszélyesáru-szállítási teljesítményeket vizsgálva több mint 18 milliárd tonnakilométer a nemzetközi szállítási szektor teljesítménye európai szinten, melyből a magyar nemzetközi szállítási teljesítmény 2015-ben 3,06% volt. Míg európai szinten a nemzetközi veszélyesárufuvarozási teljesítmény 2012–2013 időszakban érezhetően csökkent, addig a magyar nemzetközi szállítási szektor tartotta pozícióját 2012–2013-ban is. Ez annak is köszönhető, hogy 5 év alatt a magyar nemzetközi veszélyesáru-fuvarozási teljesítmények 1,6-szeresére nőttek.
Veszélyes hulladék mennyisége Európában
A bemutatott statisztikai adatok forrása: Eurostat.
2017. július – augusztus Veszélyes Anyagok 13
Veszélyes áruk Jogszabály
JOGSZABÁLYOK A 2017-ES VESZÉLYESÁRU-SZÁLLÍTÁSI ELŐÍRÁSOK BEVEZETÉSÉRŐL Korábbi cikksorozatunkban részletesen bemutattuk az ADR/RID/ADN 2017-es változásait. Július 1-jétől a veszélyes áruk nemzetközi szállítása már csak az új szabályok szerint történhet. Szerző: Dr. Sárosi György, veszélyesáru-szakértő
A
z új szabályozás bejelentését követően a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban hat törvénymódosítást készítettek elő az ADR/RID/ADN módosítására. A törvénymódosítások arról szólnak, hogy felhatalmazást kap a kormány arra, hogy kihirdesse a nemzetközi egyezmények mellékleteit. Azaz nem törvénnyel fogják a továbbiakban kihirdetni az ADR/RID/ADN Szabályzatok módosításait, hanem kormányrendelettel, ami sokkal egyszerűbb jogalkotási eljárást eredményez az eddigiekhez képest. A javaslatokat a T/15642 számon 2017. május 15-én nyújtotta be a miniszterelnök-helyettes a „A veszélyes áruk szállításával összefüggő egyes törvények módosításáról” címmel. Az Országgyűlésben a végszavazás 2017. június 13-án volt, ahol 124 igen szavazattal (nem szavazatok: 41, tartózkodott: 24) elfogadásra került. 2017. június 27-én jelent meg a fent elfogadott 2017. évi CIII. törvény A veszélyes áruk szállításával összefüggő egyes törvények módosításáról címmel.
Több jogszabály és egyezmény is módosult vagy hatályát vesztette az új törvény kapcsán. A törvény alapján ennek megfelelően: ""Módosult a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1979. évi 19. törvényerejű rendelet; ""Módosult a Bernben az 1980. évi május hó 9. napján kelt Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) kihirdetéséről szóló 1986. évi 2. törvényerejű rendelet; ""Módosult a A Genfben 2000. május 26. napján kelt, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADN) kihirdetéséről szóló 2009. évi III. törvény; ""Hatályon kívül helyezték a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv C Függeléke Mellékletének kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2015. évi LXXXIII. törvényt; 14 Veszélyes Anyagok 2017. július – augusztus
""Módosult a Genfben, 2000. május 26-án kelt, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodáshoz (ADN) csatolt Szabályzat kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról szóló 2015. évi LXXXIV. törvény; ""Módosult a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2015. évi LXXXIX. törvény. Ez alapján már három kormányrendelet hirdette ki a mellékletek 2017. évi változások szövegét: ""A 177/2017. (VII. 5.) Korm. rendelet A Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodáshoz (ADN) csatolt Szabályzat kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről; ""A 178/2017. (VII. 5.) Korm. rendelet A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről; ""A 179/2017. (VII. 5.) Korm. rendelet A Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv C Függeléke Mellékletének kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről. A belföldi alkalmazást két miniszteri rendelet módosításával (ADR, RID) és egy az ADN-hez készült új miniszteri rendelettel hirdetik ki: ""A 26/2017. (VII. 5.) NFM rendelet A Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodáshoz (ADN) csatolt Szabályzat belföldi alkalmazásáról; ""A 27/2017. (VII. 5.) NFM rendelet A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendelet módosításáról; ""A 28/2017. (VII. 5.) NFM rendelet A Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (RID) belföldi alkalmazásáról szóló 62/2013. (X. 17.) NFM rendelet módosításáról.
Jogszabály
Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem
MEGÚJULT AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS A GYÓGYSZERHULLADÉK KEZELÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA
Augusztusban változik a gyógyszerhulladékkal kapcsolatos szabályozás. Szerző: Markó Csaba, hulladékgazdálkodási és környezetvédelmi szakértő
2
017. augusztus 11-én lép hatályba a 11/2017. (VI. 12.) EMMI rendelet a lakossági gyógyszerellátás során képződött gyógyszerhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről, valamint a 12/2017. (VI. 12.) EMMI rendelet az egészségügyi szolgáltatónál képződő hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről, előbbi a humán gyógyszerek és csomagolásuk hulladékainak kezeléséről szóló 20/2005. (VI. 10.) EüM rendeletet, utóbbi az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről szóló 1/2002. (I. 11.) EüM rendeletet váltja föl.
GYÓGYSZERHULLADÉK A 11/2017. rendelet hatálya általánosan a hulladékbirtokosnál képződő gyógyszerhulladékra terjed ki. Nem terjed ki a hatály
a 12/2017. rendelet szerinti, az egészségügyi szolgáltatónál az egészségügyi ellátás, a gyógyszergyártás és a gyógyszernagykereskedelem során képződő gyógyszerhulladékra, valamint a fokozottan ellenőrzött (gyógy)szerek hulladékainak gyűjtésére. A rendelet alkalmazásában gyógyszerhulladéknak tekintendő a lakosságnál, valamint gyógyszertárban, gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazást végző üzletben képződő, lejárt felhasználhatósági idejű vagy más okból fel nem használt vagy fel nem használható gyógyszerből származó hulladék a fogyasztói csomagolással együtt (hulladék gyógyszer), valamint a lakosságnál képződő, hulladékká vált injekciós tű, injekciós fecskendő, tűvel ellátott injekciós fecskendő, infúziós szerelék. 2017. július – augusztus Veszélyes Anyagok 15
Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem Jogszabály
A gyártói felelősség A gyógyszergyártó (a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja) köteles a hulladék gyógyszer gyógyszertártól és gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazást végző üzlettől történő átvételét, gyűjtését, elszállítását és kezelését biztosító rendszert kialakítani és működtetni. Ennek keretében gondoskodnia kell a forgalmazási helyek fogyasztók számára nyitva álló helyiségében a gyógyszerhulladék gyűjtésére alkalmas, a nyitvatartási időben a speciális gyűjtőhelyen rendelkezésre álló gyűjtőedények telepítéséről. A gyűjtőedénynek akkreditált megfelelőségértékelő szervezet által minősített, zárt, egyszer használatos, a hulladék kivételét lehetővé nem tévő, a hulladék fizikai, kémiai, biológiai, mikrobiológiai hatásainak ellenálló béléssel ellátott, merev falú edénynek kell lennie. A gyűjtőedényben nem lehet injekciós tűt, fecskendőt és infúziós szereléket gyűjteni, ezekre külön előírások vonatkoznak. A gyűjtőhelyen összegyűjtött hulladék átvételéről, elszállításáról (a gyűjtőedénnyel együtt) és kezeléséről szintén a gyártónak kell gondoskodnia, a gyűjtést, az átvételt és az elszállítást az üzlet működtetőjével megkötött szerződés alapján teljesítenie. A gyűjtőedényt a telítődés mértékétől függően – az üzlet vezetőjének értesítése alapján – kell cserélni (biztosítva a folyamatos rendelkezésre állást), de gyógyszertárban legfeljebb fél-, más forgalmazási helyen egyévente. A gyűjtés és a kezelés lakosságot érintő kötelezettségeiről és azok teljesítésének módjáról a gyártónak a betegtájékoztatóban, a címkén, valamint az üzlet közforgalmi terében tájékoztatót kell közzétennie, adott esetben más gyártókkal együttműködve vagy közvetítő útján.
16 Veszélyes Anyagok 2017. július – augusztus
A gyűjtéssel és a tájékoztatással kapcsolatos előírások betartását az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet ellenőrzi. A kötelezettségeit teljesítheti a gyártó önállóan, vagy – szerződés alapján – a gyógyszerforgalmazó vagy -közvetítő útján. A teljesítés módját az 1. melléklet szerinti tartalommal be kell jelenteni az országos környezetvédelmi hatóságnak (Pest Megyei Kormányhivatal), legkésőbb az első forgalmazásig. Átruházott kötelezettség esetén a szerződésnek tartalmaznia kell az átvállaló nevét, címét, székhelyét, cégjegyzékszámát, az átvállalt kötelezettség megjelölését, a teljesítés módját, részletes leírását, valamint a szerződés szerinti hulladék típusát, fajtáját és jellegét. A szerződést – a bejelentéssel együtt –, illetve annak változását, megszűnését 15 napon belül jóváhagyásra meg kell küldeni az országos környezetvédelmi hatóságnak, amely arról határozatban dönt. A szerződés öt évre szólhat. Közvetítő az lehet, akit a Ht. és a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet szerint nyilvántartásba vettek. A gyűjtőedény telepítésének és elszállításának, a gyógyszerhulladék kezelésének költségét szerződés alapján a gyártó, a forgalmazó vagy a közvetítő viseli (szerződés hiányában a gyártó). A kötelezettségek teljesítésének biztosítékául a gyártónak – átvállalás esetén a forgalmazónak, ill. a közvetítőnek – évente február 20-ig vagyoni biztosítékot kell képeznie, amelynek összege 1 millió Ft, vagy az éves forgalmazott gyógyszer dobozonként 0,5 Ft. A biztosíték meglétét február 28-ig igazolni kell az országos környezetvédelmi hatóságnál.
Jogszabály
A hulladékbirtokos A hulladék gyógyszert a birtokosnak a forgalmazási helyre telepített gyűjtőedényben kell elhelyeznie, vagy az üzlet szakszemélyzetének átadnia.
A hulladék injekciós tű, fecskendő, infúziós szerelék E hulladékfajták lakosságtól történő átvételét, gyűjtését, elszállítását és kezelését a járó-, illetve a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók végzik. Ennek keretében a szolgáltatónak kell biztosítania, hogy a speciális egészségügyi veszélyes hulladék gyűjtésére alkalmas gyűjtőedény a betegforgalom számára nyitva álló helyiségben, nyitvatartási időben rendelkezésre álljon, és azt a hulladék birtokosa a szakszemélyzet közreműködése nélkül igénybe vehesse. A hulladék tárolását, szállítását a 12/2017. rendelet speciális egészségügyi veszélyes hulladék gyűjtésére vonatkozó szabályai szerint kell végezni. A vonatkozó előírások betartását a szolgáltatónál a fővárosi és a megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala ellenőrzi. Határidők ""működő gyógyszergyártó bejelentési kötelezettsége: 2017. október 9., ""működő közvetítő nyilvántartásba vétele: 2018. május 1., ""vagyoni biztosítékadás: 2018. február 11. ""járó-, ill. fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók rendszere: 2019. február 11.
EGÉSZSÉGÜGYI HULLADÉK A 12/2017. rendelet személyi hatálya minden egészségügyi szolgáltatást nyújtó természetes személyre, jogi személyre, jogi személyiség nélküli szervezetre, a tőlük hulladékot átvevőkre, valamint a speciális egészségügyi veszélyes hulladék gyűjtésére rendszeresített eszközök gyártóira (importőreire, forgalmazóira) kiterjed.
Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem
A tárgyi hatály az egészségügyi szolgáltatóknál képződő egészségügyi és gyógyszerhulladékra, valamint a járó-, illetve a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatóknál gyűjtött lakossági gyógyszerhulladékra (lásd: 11/2017. EMMI rendelet) terjed ki. Nem terjed ki a hatály a halva született és elvetélt magzatokra, a csonkolt testrészekre, a felismerhető emberi szervekre és szervmaradványokra, valamint a fokozottan ellenőrzött szerekre. Egészségügyi hulladéknak minősül az egészségügyi szolgáltatónál és az egészségügyi ellátás során humán biológiai anyagból vagy vegyi anyagból, továbbá a kísérleti állatokból származó állati eredetű melléktermékből, illetve ilyen anyagokat tartalmazó eszközökből, tárgyakból képződő hulladék (a gyógyszerhulladék kivételével). A Ht. szerinti veszélyes hulladék mellett veszélyes egészségügyi hulladéknak tekintendő a speciális egészségügyi veszélyes hulladék is: ""szennyezett éles vagy hegyes eszköz, amely szúrt vagy vágott sérülést okozhat vagy fertőző mikroorganizmusokkal szennyezett vagy feltehetően szennyezett (injekciós tű, fecskendő, infúziós és transzfúziós szerelék, vágó- vagy szúróeszköz, ampulla, tárgylemez, stb.), ""vérből vagy vérkészítményből, váladékból, orvosi beavatkozásból, laboratóriumi, kórbonctani vizsgálatból származó hulladék, ""fertőző egységben vagy elkülönítőben képződő hulladék, ""veszélyes vagy ellenálló mikroorganizmusokkal szennyezett vagy feltehetően szennyezett hulladék (fertőző betegségek ellátásából, dializátumokból, ill. nem fertőző betegek ellátása során vérrel, váladékkal szennyezett anyagból, katéterből, kiürített vizeletgyűjtő tasakból, protézisből, inkontinenciabetétből, pelenkából stb.), ""a betegellátás légteréből elszívott levegőt szűrő légszűrő mikrobiológiai szűrőbetétjéből származó hulladék, ""fertőző kórokozókat tartalmazó kísérleti állatok trágyája, almukból, tetemükből, testrészükből származó hulladék, ""génsebészeti és mikrobiológiai hulladék, ""citosztatikummal szennyezett anyagból, eszközből származó hulladék. Gyűjtés A veszélyes és a nem veszélyes hulladékot, valamint a szolgáltatónál képződő települési hulladékot elkülönítetten, munkahelyi, illetve üzemi gyűjtőhelyen kell gyűjteni, a hulladék fajtájának vagy típusának megfelelő gyűjtőedényben. Az egészségügyi hulladékot gyűjtő edényt a gyűjtés időtartama alatt lezárt állapotban kell tartani. Az éles vagy hegyes eszközöket merev falú, szúrásálló, a fertőző hulladékot folyadékzáró, mechanikai sérülésnek ellenálló edényben kell gyűjteni, amely a lezárást követően roncsolásmentesen nem nyitható ki. Az egyéb veszélyes hulladék gyűjtésére hulladékgyűjtő zsák is alkalmazható, de a zsákot tartó tartálynak is jól záródónak, lábbal nyithatónak és zárhatónak kell lennie.
Az egészségügyi szolgáltatónál képződő egészségügyi hulladékról pontos nyilvántartást kell vezetni. 2017. július – augusztus Veszélyes Anyagok 17
Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem Jogszabály
A speciális egészségügyi veszélyes hulladék hűtés nélkül legfeljebb 48 óráig, hűtött körülmények között – max. 5°C‑on – legfeljebb 30 napig gyűjthető (az edény megteltéig). A gyűjtőedényen a sárga – fertőzésveszély – színkódot és a nemzetközi, biológiai veszély jelet kell alkalmazni. A gyűjtésre csak a 2. melléklet szerinti minőségű gyűjtőeszköz alkalmazható, amelyről a gyártónak minőségi nyilatkozatot kell adnia. A speciális egészségügyi veszélyes hulladékot tartalmazó, lezárt gyűjtőedényt a hulladék fertőtlenítéséig vagy égetéssel történő kezeléséig tilos kinyitni. Ha az egészségügyi hulladék, illetve a gyógyszerhulladék a mentő vagy betegszállító járműben, betegellátás során képződik, a hulladékot az egészségügyi szolgáltató telephelyén lévő üzemi gyűjtőhelyre kell szállítani. Az egészségügyi szolgáltató feladatai A szolgáltatónak kell gondoskodnia a hulladék telephelyen belüli gyűjtéséről és elszállításáról, majd kezeléséről. Felelős személyt kell kijelölni ott, ahol az évi 1000 kg-ot meghaladja a hulladék mennyisége, vagy három vagy több egészségügyi dolgozót foglalkoztatnak, vagy fekvőbeteg-ellátást nyújtanak. A felelős gondoskodik a megfelelő gyűjtőhelyekről és gyűjtőedényekről, azok biztonságos üzemeltetéséről, a belső mozgatás útvonaláról és idejéről, az elszállítás megszervezéséről, a bizonylatolásról, a személyzet oktatásáról, valamint a nyilvántartási és bejelentési kötelezettségek betartásáról. 18 Veszélyes Anyagok 2017. július – augusztus
Kezelés A speciális egészségügyi veszélyes hulladék kizárólag égetéssel vagy fertőtlenítéssel kezelhető. Kezelés előtt a hulladék nem tömöríthető. A speciális egészségügyi veszélyes hulladék fertőtlenítésére használt fertőtlenítőberendezés alkalmazásakor viszont a hulladékot aprítani kell. Ha a hulladékfertőtlenítő berendezés egyedi gyűjtőedény használatát kívánja meg, a fertőtlenítési ciklus befejezése után a kiürített, tisztított gyűjtőedény ismételten használható. A fertőtlenítéssel kapcsolatos ellenőrző vizsgálatokat akkreditált laboratóriumban kell elvégezni. A fertőtlenítéssel kapcsolatos mikrobiológiai ellenőrző vizsgálatokat az akkreditált mintavételt követően a megyei kormányhivatal, az Országos Epidemiológiai Központ vagy az Országos Közegészségügyi Központ akkreditált laboratóriuma végzi. A fertőtlenítés és az ellenőrző vizsgálatok szabályait a 3. melléklet részletezi. Nyilvántartás és adatszolgáltatás Az egészségügyi szolgáltatónál képződő egészségügyi hulladékról a 4. melléklet szerint kell nyilvántartást vezetni, amelynek adatait évente, február 1-jéig meg kell küldeni a járási hivatalnak, azt március 1-jéig továbbítja a megyei kormányhivatalnak, amely összesítve április 1-jéig megküldi azt az országos tisztifőorvosnak és az országos környezetvédelmi hatóságnak.
Csomagolás
Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem
VESZÉLYES ANYAGOK A CSOMAGOLÁSBAN Korábbi számainkban már bemutattuk az EU-szabályozáson alapuló, a kiterjesztett gyártói felelősségre épülő, a gépjárművekre, az elemekre/akkumulátorokra, az elektromos/elektronikai berendezésekre alkalmazott veszélyesanyag-korlátozásokat. Ilyen korlátozások a termékek csomagolására is érvényesek. Szerző: Markó Csaba, hulladékgazdálkodási és környezetvédelmi szakértő
A
csomagolások esetében az Európai Parlament és a Tanács 1994. december 20-i, a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelve kötelezte a tagországokat arra, hogy előírásait a nemzeti szabályozásukban érvényesítsék. Az irányelv harmonizálása az EU-hoz csatlakozásunk egyik feltétele volt, ennek megfelelően került kiadásra a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet, amelyet a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) megjelenésével egyidejűleg felváltott a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 442/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (Cskr.).
Maga az irányelv kimondottan a kiterjesztett gyártói felelősségre épül, meghatározva a forgalomba hozható csomagolás minőségi paramétereit, a csomagolásra felhasználható anyagok elfogadható nehézfémtartalmának korlátait, forgalmazási felté teleit, a csomagolásra használt csomagolóeszközök gyártóinak, valamint az azokat csomagolásra felhasználó, a csomagolt termékek előállítóinak felelősségébe utalva azok betartását. Szintén a csomagolt termék létrehozójának kötelezettségévé teszi a hulladékká vált csomagolások összegyűjtését, a felhasználótól történő átvételét, majd kezelését, meghatározott hasznosítási arányok teljesítésének előírásával. A magyar szabályozás ezen előírásokat ugyan megfelelően tartalmazza, azonban végrehajtásukat jelentősen bonyolítja,
2017. július – augusztus Veszélyes Anyagok 19
Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem Csomagolás
hogy a kapcsol ó d ó t e r m é kdíj-szabályozás értelmében minden csomagolószer (csomagolóeszköz, csomagolóanyag és csomagolási segédanyag) termékdíjköteles termék, amelyek hulladékainak összegyűjtése és kezelése speciális, az állam által szervezett, központosított rendszerben történik. E rendszer működési költségeit a csomagolószer gyártója a termékdíjjal megfizeti, így a csomagolt termék létrehozójának és forgalmazójának alig marad feladata, a hulladék gyűjtéséről és hasznosításáról lényegében az „állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet” gondoskodik (bár lehetőség van egyéni teljesítésre is).
külső megjelenés vagy minőség biztosításához. Ha az anyagában hasznosított anyagban van nehézfém, akkor annak új csomagolóanyag nyersanyagaként történő felhasználása nem minősül szándékosan hozzáadottnak.) Ha az üvegben az átlagos nehézfém-koncentráció túllépi a 0,02 tömegszázalékot, akkor erről a gyártónak (EGT-n kívüli gyártó esetén a forgalmazónak) jelentést kell küldenie a környezetvédelmi hatóság számára. A jelentésnek tartalmaznia kell a mért értékeket, az alkalmazott mérési módszereket, a magas nehézfém-koncentráció feltételezett forrását és az annak csökkentésére tervezett intézkedéseket. Az ellenőrző mérések eredményeit és az alkalmazott mérési módszereket a környezetvédelmi hatóság kérésére rendelkezésre kell bocsátani. (A koncentrációt az egyes üvegolvasztó kemencékben végzett, a normális és rendszeres tevékenységre jellemző, 12 egymást követő havi ellenőrző mérés alapján kell megadni.) Ha az üveget EGT-államból hozzák be, akkor – a környezetvédelmi hatóság kérésére – a forgalmazónak az adott országban megtett bejelentés másolatát kell bemutatnia.
VESZÉLYESANYAG-KORLÁTOZÁS A Cskr. értelmében nem hozható forgalomba olyan csomagolószer, amelynek alkotóelemeiben a nehézfémek (a definíció értelmében: ólom, kadmium, higany, hat vegyértékű króm) összesített koncentrációja meghaladja a 0,01 tömegszázalékot. (Az irányelv „a csomagolásra vagy a csomagolás összetevőire” írja elő a nehézfém-korlátozásokat. A hazai, szélesebb körű, a csomagolószerekre vonatkozó előírás – logikusan – a csomagolásra nem használt csomagolószerekre is kiterjed.). Nem vonatkozik a nehézfém-korlátozás az ólomkristály üvegre, de másféle csomagolási célú üvegre sem, továbbá – meghatározott esetekben – a műanyag rekeszekre és raklapokra sem.
(Lásd: „A csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelvben meghatározott nehézfémkoncentrációszintekkel kapcsolatban az üvegcsomagolásra vonatkozó eltérés feltételeinek meghatározásáról szóló, a Bizottság 2001. február 19-i 2001/171/EK határozata.)
Üveg A csomagolási üveg nehézfémtartalma meghaladhatja a határértéket, ha a gyártási folyamat során nehézfém szándékos hozzáadására nem kerül sor. A túllépés kizárólag anyagában hasznosított anyag (üvegtörmelék) hozzáadása miatt történhet. (Szándékosan hozzáadott az a csomagolószer kialakításakor tudatosan felhasznált anyag, amelynek folyamatos jelenléte szükséges egy különleges jellemző vagy kívánt
Műanyag rekesz és raklap Műanyag rekeszre és raklapra akkor nem vonatkozik a korlátozás, ha annak javítására vagy hulladékként újrafeldolgozására kerül sor, és ehhez hulladék műanyag rekeszt/raklapot használnak fel. A felhasznált egyéb anyag csak a műszakilag szükséges mértékben, de legfeljebb a megjavított vagy az újrafeldolgozással előállított rekesz, raklap 20%-át teheti ki. Nehézfém szándékos hozzáadására nem kerülhet sor.
20 Veszélyes Anyagok 2017. július – augusztus
Csomagolás
A megjavított, illetve az újrafeldolgozással előállított, nehézfémet a határértéket meghaladóan tartalmazó műanyag rekeszt, raklapot jól látható, olvasható, tartós és sérthetetlen, a nehézfém-tartalomra utaló azonosító jelöléssel kell ellátni. A Cskr. szerint a gyártónak (ill. a forgalmazónak) kell biztosítania, hogy az azonosító jelöléssel ellátott műanyag rekeszek és raklapok olyan elosztó, visszavételi, újrahasználati és hulladékhasznosító rendszerbe kerüljenek, amelyben a visszavett vagy újrafeldolgozott műanyag rekeszeknek és raklapoknak a hasznos élettartama a lehető leghosszabb, és a termelési-fogyasztási láncban maradásuk feltételei legalább 90%-os arányban biztosítottak. Az újra fel nem használt, a nehézfémet határérték fölött tartalmazó hulladék műanyag rekesz, raklap kezeléséről a hulladékhierarchia szerint kell
Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem
gondoskodni (az irányelv szerint viszont az ellenőrzött zárt rendszerben maradást kell 90%-ban biztosítani).
LÉNYEGI KÖVETELMÉNYEK Összességében – a nehézfémtartalmon túl – csak olyan csomagolás hozható forgalomba, amely megfelel a Cskr. 3. melléklete szerinti lényegi követelményeknek (gyártási hulladék kezelése, újrahasználat, hasznosítás, referenciaszabványok).
JELÖLÉS A gyártó a csomagolás anyagára, a csomagolási hulladék kezelésének módjára utaló azonosító jelölést alkalmazhat. A csomagolás anyagára kizárólag a Cskr. 2. melléklete szerinti jelölések használhatók.
2017. július – augusztus Veszélyes Anyagok 21
Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem Csomagolás
Műanyag 01
polietilén-tereftalát (PET)
02
nagysűrűségű polietilén (HDPE)
03
polivinilklorid (PVC)
04
kissűrűségű polietilén (LDPE)
05
polipropilén (PP)
06
polisztirol (PS)
07
poliamid
08
poliuretán
09
polivinil alkohol
18
megújuló nyersanyagból előállított biopolimer
19
más műanyag (műanyag/műanyag)
Papír és karton
2. MELLÉKLET A 442/2012. (XII. 29.) KORM. RENDELETHEZ Azonosítási rendszer Az azonosítási rendszer az anyag tekintetében rövidítést is használhat. Az anyagokat számozási rendszerrel, valamint rövidítéssel lehet azonosítani. Az azonosító jelet a csomagolás újrahasználható vagy hasznosítható jellegére utaló grafikus jel alá kell besorolni. A vonatkozó táblázatot a jobb oldali hasábban találja.
3. MELLÉKLET A 442/2012. (XII. 29.) KORM. RENDELETHEZ A csomagolás összetételére, újrahasználhatóságra, továbbá a csomagolási hulladékhasznosíthatóságra vonatkozó lényegi követelmények 1. A csomagolás előállítására és összetételére vonatkozó követelmények: 1.1. A csomagolást úgy kell előállítani, hogy a csomagolás térfogata és tömege arra a minimálisan elégséges mennyiségre korlátozódjék, amely fenntartja a csomagolt termék és a felhasználó számára a biztonságosság, higiénia és elfogadhatóság szükséges szintjét. 1.2. A csomagolást úgy kell megtervezni, előállítani és forgalmazni, hogy lehetővé tegyék annak újrahasználatát vagy hasznosítását (beleértve az anyagában történő hasznosítást, újrafeldolgozást), és minimumra csökkentsék annak a környezetre gyakorolt hatását, amikor a csomagolási hulladék vagy a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási műveletek során képződő maradék hulladékot ártalmatlanítják. 1.3. A csomagolást úgy kell előállítani, hogy minimumra csökkentsék az ártalmas és más veszélyes anyagok jelenlétét bármilyen csomagolási összetevő vagy a csomagolóanyag alkotóelemei között, tekintettel azoknak a kezelés során levegőbe kibocsátott anyagban, salakban vagy csurgalékvízben való jelenlétére, amikor a csomagolást vagy a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási műveletek során képződő maradék hulladékot vagy a csomagolási hulladékot elégetik, hulladéklerakó létesítményben ártalmatlanítják, vagy egyéb módon kezelik. 22 Veszélyes Anyagok 2017. július – augusztus
20
hullámpapírlemez (PAP)
21
nem hullámpapírlemez jellegű karton (PAP)
22
papír (PAP)
Fém 40
acél (FE)
41
alumínium (ALU)
49
más fém
Fa 50
fa (FOR)
51
parafa (FOR)
59
más természetes anyag
Textil 60
gyapot (TEX)
61
juta, kender (TEX)
69
más természetes alapú anyag
Üveg 70
színtelen üveg (GL)
71
zöld üveg (GL)
72
barna üveg (GL)
79
más üveg
Társított anyagok (kompozitok)* 80
társított: papír és karton/különböző fémek
81
rétegzett italkarton: papír és karton/műanyag
82
társított: papír és karton/alumínium
83
társított: papír és karton/ónozott lemez
84
rétegzett italkarton: papír és karton/műanyag/alumínium
85
társított: papír és karton/műanyag/alumínium/ónozott lemez
86
társított: papír és karton/más anyag
90
társított: műanyag/alumínium
91
társított: műanyag/ónozott lemez
92
társított: műanyag/különböző fémek
93
társított: műanyag/más anyag
95
társított: üveg/műanyag
96
társított: üveg/alumínium
97
társított: üveg/ónozott lemez
98
társított: üveg/különböző fémek
* Társított anyagok (kompozitok) esetében a következő jelölést kell alkalmazni: C/a jellemző anyag megnevezésének rövidítése.
Csomagolás
2. A csomagolás újrahasználható jellegére vonatkozó követelmények: 2.1. A csomagolás fizikai tulajdonságainak és jellemzőinek lehetővé kell tenniük több fordulót vagy visszatérést (rotációt) a felhasználás rendes körülményei között előre látható feltételek mellett. 2.2. A csomagolás fizikai tulajdonságainak és jellemzőinek teljesíteniük kell a hasznosítható csomagolásra vonatkozó sajátos követelményeket, amikor a csomagolást már nem használják fel újra, és ezáltal hulladékká válik. 2.3. A 2.1. és a 2.2. pontok szerinti követelményeket egyidejűleg kell kielégíteni.
Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem
3.3. A komposztálás formájában hasznosítható csomagolás: A komposztálás céljából feldolgozott csomagolási hulladéknak olyan biológiai úton lebontható jelleggel kell rendelkeznie, hogy az ne akadályozza az elkülönített hulladékgyűjtést és a hulladék átvételét, elszállítását, valamint azt a komposztálási eljárást vagy tevékenységet, amelynek azt alávetik. 3.4. Biológiai úton lebontható csomagolás: A biológiai úton lebontható csomagolásnak olyan összetétellel kell rendelkeznie, hogy képes legyen fizikai, kémiai, termikus vagy biológiai lebomlásra úgy, hogy a levegő jelenlétében végső soron szén-dioxiddá, biomasszává, vízzé vagy levegő kizárása mellett elsősorban metánná bomoljon.
3. A csomagolás hasznosítható jellegére vonatkozó követelmények: 3.1. Az anyagában történő hasznosítás: A csomagolást úgy kell előállítani, hogy a piacképes termékek gyártása során felhasznált anyagok bizonyos tömegszázalékának visszaforgatását lehetővé tegyék. E százalékos arány megállapítása azoktól az anyagtípusoktól függően változhat, amelyek a csomagolás alkotóelemeit alkotják. 3.2. Az energetikai hasznosítás formájában hasznosítható csomagolás: Az energetikai hasznosítás céljából feldolgozott csomagolási hulladéknak minimális alsó fűtőértékkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy lehetővé tegye az energetikai hasznosítás optimalizálását.
4. Az egyes követelményekre vonatkozó, referenciaként szolgáló szabványok a következők:
ESzSz(1)
Az összehangolt szabvány hivatkozása és címe (és referenciadokumentum)
A helyettesített szabvány hivatkozása
CEN(2)
MSZ EN 13427:2005 Csomagolás – A csomagolásra és a csomagolási hulladékra vonatkozó európai szabványok alkalmazásának követelményei
–
CEN
MSZ EN 13428:2004 Csomagolás – Külön követelmények a gyártásra és összetételre – Megelőzés anyagfelhasználáscsökkentéssel
EN 13428:2000
CEN
MSZ EN 13429:2004 Csomagolás – Újrahasználat
–
CEN
MSZ EN 13430:2004 Csomagolás – Az alapanyagként hasznosítható csomagolás követelményei
–
CEN
MSZ EN 13431:2004 Csomagolás – Energetikailag hasznosítható csomagolás követelményei, beleértve a legkisebb alsó fűtőérték meghatározását is
–
CEN
MSZ EN 13432:2002 Csomagolás – Komposztálással és biológiai lebomlással hasznosítható csomagolás követelményei – Vizsgálati program és a csomagolás végleges elfogadásának értékelési feltételei
–
A helyettesített szabvány megfelelőségére vonatkozó vélelem megszűnésének időpontja(3)
Ennek a közzétételnek a napja
ESzSz: Európai Szabványügyi Szervezetek. CEN: Európai Szabványügyi Bizottság. A megfelelőségre vonatkozó vélelem megszűnésének időpontja általában megegyezik az Európai Szabványügyi Szervezet által meghatározott visszavonás időpontjával.
(1)
(2)
(3)
2017. július – augusztus Veszélyes Anyagok 23
Idén célzottan ellenőrzik a biztonsági adatlapok tartalmát! Jelenleg is folyik egy uniós harmonizált ellenőrzési projekt hazánk részvételével, melynek középpontjában a biztonsági adatlapok összeállítása áll. A felügyelők ellenőrzik, hogy a kiterjesztett biztonsági adatlapok tartalma megfelel-e a kémiai biztonsági jelentésekben foglalt információknak és górcső alá kerülnek az adatlapokhoz csatolt expozíciós forgatókönyvek is. Egyedülálló képzésünk ezekre a témákra fókuszál:
Biztonsági adatlapok és expozíciós forgatókönyvek REACH rendelet II. Időpont:
2017. november 16. (csütörtök), 9.30-13.30
(Regisztráció: 9.00-tól) Helyszín: CEU Konferencia Központ, 1106 Budapest, Kerepesi út 87. Kiváló Botos Ágnes, Ph.D REACH, GHS, BIOCID, ADR, KEM előadónk: tanácsadó, környezetvédelmi jogi szakokleveles
Miért ajánljuk? • Mert a kémiai biztonság fontos eleme a Munkavédelem Nemzeti Politikájának és a hatóság is kiemelt figyelmet szentel a kérdésnek. • Mert képzésünkön minden olyan információt megkap, ami az előírások betartásához szükséges. • Mert kiváló előadónk a terület elismert szakértője, így ön jogilag megbízható, részletes választ kap a kérdéseire.
Részletes tematika >> Részvételi díj: 43 900 Ft + áfa/fő
Jelentkezem
FIGYELEM! Szeptember 29-ig 20% kedvezménnyel jelentkezhet a képzésre!