Vállalkozásra fel! (Gazdaságismereti társasjáték középiskolások részére)
Szekeres Tünde Eszterházy Károly Fıiskola
Dr. Kádek István PhD fokozat fıiskolai tanár
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés........................................................................................................................... 3 2. A játék „születése” ........................................................................................................... 6 2.1 Az ötlet órája ................................................................................................................... 6 2.2 Átdolgozás................................................................................................................... 7 2.3 FTE tábor..................................................................................................................... 7 3. A játék részletes bemutatása ............................................................................................ 9 3.1 A játékdoboz tartalmazza ........................................................................................... 9 3.1.1 Bábuk, dobókocka.................................................................................................... 9 3.1.2 A játékszabály .......................................................................................................... 9 3.1.3 A kártyák ................................................................................................................ 11 3.1.4 A játéktábla ............................................................................................................ 13 3.1.5 Kitöltendı lap......................................................................................................... 14 4. Tapasztalatszerzés ........................................................................................................... 15 5. A társasjáték módszertani jelentısége, felhasználási lehetıségei .................................. 18 5.1.1 A játékos oktatás fontossága .................................................................................. 18 5.1.2 A kártyák módszertani jelentısége ........................................................................ 18 5.1.3 A pénz jelentısége ................................................................................................. 20 5.1.4 Táblajáték szerepe .................................................................................................. 20 5.2 Felhasználási lehetıségek ......................................................................................... 21 6. Fejlesztési lehetıségek .................................................................................................... 23 6.1 Táblajáték .................................................................................................................. 23 6.2 Kártyák ...................................................................................................................... 23 7. Összefoglalás................................................................................................................... 25 Felhasznált irodalmak: ........................................................................................................ 26 Mellékletek jegyzéke: ......................................................................................................... 27
2
Mottó:
„Legalább annyira kell törıdnünk azzal, hogy hogyan tanítunk, mint amennyire korábban azzal törıdtünk, hogy mit tanítunk.” (John Bruer)
1. Bevezetés Engedjék meg, hogy elıször az általam választott címet magyarázzam meg. Elsısorban arra szeretnék rávilágítani, hogy pályamunkám egy olyan társasjáték, melynek elsıdleges célja a tananyag elsajátítása, a már tanult információk gyakoroltatása valamint olyan képességek, készségek kialakítása, melyet a hétköznap életben is méltán lehet alkalmazni. Hosszabb távú célként tőztem ki azt, hogy majd késıbb, mikor „kikerülnek a nagybetős életbe” merjenek vállalkozni. Nem véletlen lett a pályamunkám mellett megjegyzésként feltüntetve, hogy gazdaságismereti társasjáték. Az Eszterházy Károly Fıiskola végzıs gazdaságismeret tanár szakos hallgatójaként több óra keretében volt lehetıségem mélyebben tanulmányozni a gazdaságismeret tanításának módszertanát. Errıl a tanár szakról röviden az alábbiakat kell megjegyezni.1992 ıszén indult a gazdaságismeret szakos tanárképzés, az akkori Közgazdaságtani Tanszék kezdeményezésére. A szaka ötletgazdái és a szakalapítási munkálatok végrehajtói dr. Zám Éva, dr. Demeter László, Hollóné dr. Kacsó Erzsébet, dr. Kádek István és Kovács Emıd. A tanárszak indításának célja az volt, hogy olyan tanárokat képezzenek, akik az általános iskolákban, valamint azokban a középiskolákban, melyek nem specializálódtak közgazdaságtan oktatására, ott is megjelenjen a gazdaságismeret, természetesen mindezeket játékos formában, gyakorlatiasan tegyék meg. Az ok egyszerő volt: általános mőveltség kiszélesítése, gazdálkodási alapismeretek és alapkészségek kifejlesztése. Személyes tapasztalataim alapján tudom, hogy a diákok elıször a tanárt szeretik meg és általa az adott tantárgyat, nem pedig fordítva. Én szeretnék azok közé a tanárok közé tartozni, akik motiválják a diákokat, játékosan tanítják meg azokat a részeket, melyek
3
problémásak a tanulók számára. Természetesen ez sok erıfeszítést, készülést igényel, és persze ne feledkezzünk meg az anyagi vonzatáról sem. Sajnos a kivitelezés is sok idıt vesz igénybe, véleményem szerint ezzel lehet azt is magyarázni, hogy a tanárok többsége nem hajlandó a dolgozat, témazáró összeállításán túl még játékok kreálásával is foglalkozni. Azt vallom, hogy a módszertani játékok, újítások célja az, hogy a diákok épp annyira élvezzék az órát, mint amennyire a tanár élvezi a tanítást. Gondolok itt a legegyszerőbb keresztrejtvénytıl a bonyolultabb, több eszközt igénylı játékos módszerekre. Szerintem egy tanár sem engedheti meg magának azt, hogy az adott tantárgyat - legyen az matematika, gazdaságismeret, történelem és természetesen ide még nagyon sok tantárgy elnevezése kerülhetne - úgy tanítsa, hogy nem veszi figyelembe a kor aktualitásait, technikai újításait. Hiszen a mai kor gyermekeit nem lehet úgy oktatni és tanulásra bírni, mint 20, de akár 5 évvel ezelıtt. Szükséges követni az igényeiket, és bemutatni úgy a szaktantárgy szépségeit, hogy annak a késıbbiek során mindenki hasznát vehesse. A következı pár gondolatban szeretnék néhány olyan módszertani lehetıséget felsorolni, melyet hasznosnak tartok, szeretek, és természetesen használni is szoktam: Activity; totó; keresztrejtvény; saját készítéső feladatlap; applikációs modellek; vita; diagramok győjtése, elemzése; csoportmunka, kiselıadás Powerpoint használatával; aktuális információk feldolgozása; cikkek, videók elemzése. Világosan látszik, hogy az elıbbiekben felsorolt lehetıségek mellett, számos egyéb módszer létezik, de a tanár feladata az, hogy kiválassza a témához, diákokhoz legjobban illeszkedıt, és kivitelezze az ötletet, illetve saját maga találjon ki olyan játékot, mely motiváló a diákok számára, ezáltal könnyebben tanulják meg a gazdasági órákon elhangzottakat, emellett még egyértelmően képességet, készségeket fejleszt. Úgy érzem, hogy sok-sok lehetıség adódik egy-egy téma feldolgozása során, melyet játékos formában lehet megtanítani. A kérdés a tanár elıtt az, hogy hajlandó-e ráfordítani pénzt, idıt, energiát, hogy felkészüljön az órára. Hogy mindezekre miért is van szükség? Úgy vélem, hogy a gazdaságismeret oktatása során tanulja meg a diák a definíciókat, függvényeket, értelmezéseket, szerkezeti ábrákat, értse meg a számítási feladatokat, a tanultak közötti kapcsolatot fedezze fel. Ismerkedjen meg a háztartás-gazdálkodási feladatokkal, igazodjon el a munka és a vállalkozások világában, alakuljon ki nemzetközi kitekintése. Mindezek mellett – és én erre törekszem a leginkább- a médiában hallott, olvasott információk sokasága közül képesek legyenek különbséget tenni valós, pontos, és a pontatlan információk között, továbbá megértse, és napi szinten legyen informált hazája és a világ gazdaságában. 4
Biztosan állíthatom, hogy a módszertani órák és a szaktantárgyak egy tanár szakos hallgató esetében nagyon fontosak. Tudjuk azt, hogy a szaktantárgyat is úgy kell elsajátítanunk, hogy azt a késıbbiek során át tudjuk adni a fiataloknak, ezáltal gyakorolva hatást fejlıdésükre. Mégis úgy vélem, hogy a szaktantárgyat olyanok is el tudják sajátítani, akik a késıbbiekben nem pedagógusként szeretnének dolgozni, míg a módszertani órákon kell képességeinket, készségeinket, kreativitásunkat, tanári vénánkat megmutatnunk. Számomra ez utóbbi nagyobb kihívását jelent. A módszertani kurzusokon, bıvebben volt lehetıségünk tanulmányozni, vitatkozni az oktatási módszerekrıl, kipróbálni magunkat a tanításban, majd pedig egymás értékelése során olyan kritikákat sorakoztattunk fel, melyet a késıbbiekben felhasználhattunk. Bennem már akkor motoszkált a gondolat, hogy szeretnék olyan módszereket, eszközöket bevinni az iskola falai közé, melyek játékosak, mégis megfelelı tudást biztosítanak a gyerekeknek. Hiszen a játszva tanítás, tanulás során a cél, melyrıl nem szabad megfeledkeznünk, az, hogy a diákokat motiváljuk, tevékenykedtessük, így válik biztosabbá a tudásuk. Egy ilyen módszertani órán hangzott el az a feladat, mely után egy hosszabb ideig tartó munka következett. Pontosan mi is volt ez? Lehetıségünk volt egy társasjátékot készíteni, melyet az oktatónk és a szaktársaink elıtt is bemutattunk. Pályamunkámban arra keresem a választ, hogy az általam elkészített társasjáték képes-e a kitőzött célokat elérni, valamint azt, hogy reprezentálja-e, hogy játékos formában könnyebb a tanulás. A következıkben szeretném bemutatni Önöknek a játékomat, ennek mőködését, a tapasztalatszerzést, módszertani lehetıségeket a társasjáték kapcsán, valamint a fejlesztéseket, melyeken még a mai napig is dolgozom. Elıször nézzük meg hogyan is született a társasjáték.
5
2. A játék „születése” Tekintsük kiindulási pontként azt, hogy az információk 75%-át vizuális úton sajátítjuk el. Célomnak tekintettem azt, hogy olyan társasjátékot hozzak létre, melyben az új ismeretek szerzése, valamint a már megtanultak átismétlése könnyed, játékos formában mőködhessen, ehhez pedig a vizuális tanulási, gyakorlási lehetıségeket kellett felhasználnom.
2.1 Az ötlet órája „ A gazdaságismeret tanításának módszertana I.” kurzuson az oktatónk lehetıséget adott arra, hogy ha elkészítünk egy játékot, azt az óra keretében a szaktársaink segítségével kipróbálhatjuk. Úgy éreztem, ez az a lehetıség, melyre már régóta vártam. Abban az idıben még csoporttársammal együtt kezdtük el a munkálatokat. A munkát az alapötlet kidolgozásával kezdtük. Több héten keresztül győjtöttük össze azokat a gondolatokat, melyeket bele szerettünk volna építeni a saját társasjátékunkba. Több olyan gondolat született, melyet a játék alapötleteként szerettük volna felhasználni. Végül kettı közül választottunk. Egyik alapötlet az volt, hogy a tızsde világához kapcsolódó játékot hozzunk létre. A másik tervünk pedig a vállalkozás alapgondolatára épült volna. Mi ez utóbbi mellett döntöttünk. Ebben fontos szerepet játszott az, hogy tudtuk a diákok számára ez összetett, bonyolult, nehezen feldolgozható anyag. Ezek mellett mi magunk is érdeklıdtünk a vállalkozások iránt. Így vált a társasjátékunk alapjává a vállalkozás. Akkor még úgy véltük, az alapötlet kitalálása a munka nehezebbik rész, bár mostanra beláttam, hogy ettıl a többi feladat- értem ez alatt a kivitelezést, kipróbálást, fejlesztést lényegesen nehezebbnek bizonyult. Ebben az idıszakban kezdtünk megismerkedni a tanítás módszertanával, tehát kezdıként több problémával szembesültünk, mint például, hogy túl sok ötletet, feladatot szerettünk volna beépíteni a játékunkba, ami véleményem szerint minden kezdı tanár hibája. Nagyon sok ötletet sorakoztattunk fel, melyek közül válogatnunk kellet. Ez a folyamat sok idıt vett igénybe. Voltak olyan pontok, melyekben nem értettünk egyet hallgatótársammal, sok érvelésre volt szükség, de a végére sikerült kompromisszumot kötnünk. Így kaptunk egy győjteményt, mibıl álljon a játék. A következı lépés a játék nevének eldöntése. Ebben egyöntetően tudtunk dönteni. Így már minden készen állt arra, hogy elkezdjük a „Vállalkozásra fel” társasjáték megvalósítását.
6
Természetesen ez még kezdetleges változata volt annak, amit a következıkben mutatok be. Kézzel készült, ragasztottunk, vágtuk, egyszóval a kivitelezésével is voltak problémák.
2.2 Átdolgozás Ezek után eljött az ideje annak, hogy alkotómunkánkat oktatónk és hallgatótársaink elıtt bemutathassuk. A játék természetesen úgy került prezentálásra, hogy már elıtte kipróbáltuk. Az elsı tapasztalatszerzés adott akkora bizalmat mind a játék felé, mind pedig felénk, hogy mertük vállalni annak bemutatását. A hallgatótársaink lelkesedése ott is megmutatkozott a játék iránt, hogy a kurzuson való bemutatása során jelezték, szeretnék kipróbálni. Így tapasztalták meg a játékszabályokat és ezáltal tudtak építı kritikákat adni, melyeket a késıbbiek során felhasználtam a játék továbbfejlesztésében. Eltelt jó pár hónap az elsı verzió bemutatása után, és arra gondoltam, hogy ebbıl sokkal, de sokkal többet ki lehetne hozni. Az elsı verziót, ahogyan már elmondtam csoporttársammal készítettük el, késıbb ı az újításokat már nem vállalta, így egyedül dolgoztam át a játékot, számítógép segítségével szerkesztettem meg. Újítottam rajta, új ötletekkel gyarapítottam. A társasjátékot olyan módon fejlesztettem tovább, hogy azt késıbb, olyan helyen is bemutathassam, mint az Eszterházy Károly Fıiskola Intézményi Házi TDK Konferenciája. Az átdolgozás folyamatában természetesen a csoporttársaim tanácsát, melyeket a játék kipróbálás során volt lehetıségem végig hallgatni, illetve, amit én figyeltem meg, mind beleépítettem a játékba, hogy ez által is még jobbá váljon. Olyan alapvetı pontjait változtattam meg, melyek a javítás után új lehetıséget nyújtottak, még színesebbé varázsolták a játékot. Olyan fejlesztéseket hajtottam végre, melyek még több képességet, készséget fejlesztenek, ezáltal válik olyan oktatóanyaggá, mely már beépíthetı a tananyagba, és bátran alkalmazható.
2.3 FTE tábor A Junior Achievement Magyarország (JAM) Alapítványt üzletemberek egy csoportja hozta létre 1993-ban. Az Alapítványuk mőködését az igazgató tanács és a kuratórium irányítja, melynek tagjai tanárok és vállalatok vezetıi közül kerülnek ki. JAM folyamatosan keresi a lehetıséget, hogy újabb és újabb iskolákkal kerüljenek kapcsolatba, így egyre több diák ismerheti meg általa a közgazdaságtant, a vállalkozások alapjait. JAM határozottan törekszik
7
az aktivizáló (sokszor éppen játékos) módszerek alkalmazására programjaikban. A tanárok munkáját üzletemberek segítik, akik tanácsadóként rendszeresen látogatják az iskoláinkat, közelebb hozva az üzleti élet mindennapjait a diákokhoz. JAM programok egyike, az FTE (Foundation for Teaching Economics). Magyar fordításban Közgazdaságtan Vezetıknek tábor, mely 6 napos tréning. Célja a közgazdasági ismeretek bıvítése és a vezetıi képességek fejlesztése játékos formában. 30 diáknak és 30 tanárnak van lehetısége ezen a nyári képzésen részt venni. Az elmúlt nyár során nekem is alkalmam volt ezen a rendezvényen részt venni, ami Piliscsabán került megrendezésre. Természetesen már a tábor elıtt postán kiküldték a programtervezetet, így felkészültem arra, hogy ha lesz ott lehetıségem megmutatni a táblajátékot, akkor ezt megtehessem. A táborban a szervezıkön kívül találkoztam Dr. Michael J. Ellerbrock amerikai közgazdász professzorral és Megyesi Gabriellával, aki az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban dolgozott, majd önállósodott, több éve pedig társasjátékok tervezésével foglalkozik. Nagyon sok programot szerveztek, melyen örömmel vettem részt, de mindezek mellett adódott alkalom arra, hogy minden résztvevıvel, így a tanárokkal, diákokkal, és ahogyan már említettem, Amerikából érkezı közgazdásszal elbeszélgettem, mélyebben pedig a tanítás módszertanáról,
lehetıségekrıl,
játékos
oktatásról
Megyesi
Gabriellával.
Délutáni
foglalkozások keretében néhányat ezek közül ki is próbálhattunk. Kevés szabadidı állt rendelkezésre, de Megyesi Gabriella átnézte a játékomat, amit késıbb meg is beszéltünk. Alapjában véve az ötletet jónak tartotta, biztatott arra, hogy foglalkozzak vele és ne hagyjam, hogy egy polcon porosodjon tovább. Felajánlotta, hogy nyugodtan forduljak hozzá, bármilyen kérdésem van mind módszertanilag, mind pedig a társasjátékot illetıen.Úgy gondolom minden olyan dolog, mely valamilyen szempontból újításnak tekinthetı nagyon sok rákészüléssel, munkával, befektetéssel jár, aminek következménye az volt, hogy többször átgondoltam, szeretném-e folytatni, tovább dolgozni rajta. A találkozás Megyesi Gabriellával, valamint a tábor légköre rávilágított arra, hogy érdemes tovább folytatnom. Sok biztató szót, támogatást kaptam. Ezáltal folytatódott a játék további változtatása.A tábor után még közel három hónap állt rendelkezésre, hogy elkészítsem azt a formáját a társasjátéknak, melybe az újabb tapasztalatok által kigondolt ötleteket építettem. Azt, hogy milyen módon és kivel tudtam kipróbálni a társasjátékot, a késıbbiek során a pályamunkám „tapasztalatszerzés” pontjában fogom részletesen tárgyalni. Ezekkel a változtatásokkal született meg a mostani formája a Vállalkozásra fel! társasjátéknak. 8
3. A játék részletes bemutatása A következıkben prezentálni szeretném azt, mit tartalmaz a doboz. A késıbbiekben a játék mőködését foglalom össze.
3.1 A játékdoboz tartalmazza • bábukat, dobókockát, •
játékszabályt,
•
kártyákat,
•
játéktáblát,
•
kitöltendı táblázatot.
3.1.1 Bábuk, dobókocka Természetes mivel táblajátékról van szó, bábukat és dobókockákat kell segítségül hívnunk a játék során. A társasjáték 2-4 fıre, illetve 2-4 csapatra van tervezve. Ehhez mérten szükséges maximum 4 bábu, és egy vagy két dobókocka.
3.1.2 A játékszabály Ebben a pontban fogom részletesen ismertetni a társasjáték szabályát. Fontos leszögeznem, hogy a játék könnyíthetı, illetve nehezíthetı az által is, hogy a játékszabály változtatható. A megfelelı részeknél utalást teszek a változtatási lehetıségekre, melyet dılt betővel szedek. A játékosok optimális száma 2-4. A játék elsısorban közgazdaságtant tanuló középiskolásoknak ajánlott, de bárki, aki kedvet, lendületet, bátorságot érez hozzá, részt vehet a játékban. A játék célja elsıként felépíteni a résztvevıknek a saját vállalkozásukat. Ahhoz, hogy követhetı legyen a játék, egy táblázatot kell kitölteni. Ezen azok a feltételek szerepelnek, melyeket teljesíteni kell ahhoz, hogy felépüljön a vállalkozás.
9
A játék elsı mozzanataként ki kell nevezni egy bankárt, akinek a feladatai közé tartozik a pénz kiosztása, pénz behajtása, a kártyákon lévı információk felolvasása, a válaszok ellenırzése, táblázat kitöltése. A bankár kinevezése után a játékosoknak ki kell találni a vállalkozás nevét, melynek utalnia kell arra, milyen tevékenységet fog folytatni az alapítandó vállalkozás. A kezdı tıkét a bankártól kapják meg a szereplık, melynek értéke 300 euró. A kezdı tıke megemelésével lehet csökkenteni a játék idıtartamát). Ezután a kérdıjellel ellátott kártyák közül kell egyet húzni, amit a bankár olvas fel. A kártyán a válasz is megtalálható. Ha helyes a válasz, akkor a kártyán lévı összeget a bankár átadja, ha helytelen a válasz, akkor addig kell ismételni a kártya húzását, míg helyes választ nem adnak. Természetesen új kártya húzására csak a következı körben van lehetıség. A továbbiakban pénzt úgy lehet szerezni, hogy helyesen kell megválaszolni az aktuális kérdéseket, vagy ha szerencsések a játékosok, akkor nyerhetnek, ellenkezı esetben veszíthetnek is. Ilyenkor a kártyán nem kérdés látható, hanem „Bónusz” felirat az összeggel ellátva, illetve az, hogy büntetés miatt mennyi pénzt kell kifizetni. A kérdéskártyákon szereplı pénzösszeg változtatásával gyorsíthatjuk, illetve lassíthatjuk a játék menetét. Illetve, ha az adott válasz nem elég pontos, akkor egyezkedéssel adható a kijelölt pénzösszegbıl valamennyi jutalom, melyet a bankárnak kell eldönteni. Ezek a megjegyzések, melyeket dılt betővel szedek, tehát arra szolgálnak - ahogyan már az elıbbiekben is említettem - ,hogy a játék kimenetele ne vegyen el annyi idıt, hogy unalmassá váljanak a feladatok. Másik típusú kártya a „Tudtad- e?” elnevezéső, melyen érdekes információkat olvashatnak a résztvevık, többek közt Magyarországról, vagy a világról, de ezért a kártyáért nyeremény nem jár. A kártyák alfejezetben, valamint a mellékletben majd részletezésre kerülnek milyen kérdéseket, információkat tartalmaz a doboz. Tehát ez idáig megtörtént a bankár kinevezése, a kezdı tıke kiosztása, a kérdéskártyák kihúzása. Így azok a játékosok, akik helyesen válaszoltak, dobhatnak egyet a dobókockával. A játék további részében a mezıkön lévı utasításokat kell követni. Ezek áttekintése a „mezık” alfejezetben történik meg. A körönként való ki- és befizetést a start mezın kell lebonyolítani. Az nyer, aki elıbb felépíti a vállalkozást.
10
3.1.3 A kártyák
Két féle kártyát készítettem a társasjátékhoz. Azok, melyeket a kérdıjellel ellátott mezıkön lehet felhúzni (sárga vagy sötétkék színőek) illetve a Tudtad-e? elnevezéső kártyák. A kártyák módszertani jelentıségérıl a késıbbiekben még bıvebb kifejtést teszek. A kérdéskártyákon lévı kérdések, információk a mellékletben találhatóak meg. Sajnos a kártyák méretébıl adódóan azoknál a kérdéseknél, ahol nincs elegendı hely, abban az esetben a választ nem tüntettem fel. A felsı sorban a kérdés, az alatta lévı sorba a kérdésre vonatkozó helyes válasz került. Ahhoz hogy megkülönböztessük, a válasz elé „V:” jelölés került. Ez arra szolgál, hogy a bankár tudja ellenırizni, hogy helyes választ kapott-e. A késıbbikben is ezt a jelölést használom. A harmadik sorba a kérdésért szerezhetı pénzösszeg került feltüntetésre.
3.1.3.1 Kérdéskártyák
Most nézzünk néhány példát azon kérdéskártyák közül, melyekre válaszolni kell a játékosoknak! Az elsı kérdéskártyán keresztül mutatom be, hogy a játékdobozban hogyan jelenik meg, de a többi kártya esetében már csak a kérdéseket, utasításokat tüntetem fel. A mellékletekben szintén csak a kártyán feltüntetett kérdéseket, válaszokat, ezért járó jutalmat tüntetem fel, a kártyát magát nem.
Sorold fel a társas vállalkozás típusait! V: KKT, KFT, BT, RT, E, KV 750 euró Sorold fel a biztosítás fajtáit! V: élet, beteg, vagyon, felelısség 1050 euró
11
Hogyan csoportosíthatjuk a jövedelmet? V: nominál, reál 60 euró
Mikor tartják az EU napját? V: május 9. 70 euró
3.1.3.2 Egyéb kártyák A kérdéskártyák között szerepelnek még,- ahogyan már az elıbbiekben is leírtam- olyan kártyák is, ahol nyerni illetve veszíteni lehet. A következıkben ehhez tüntetek fel néhány példát.
Sikeresen eladtál termékeket, így a profit, ami megillet 1000 euró! Alkalmazottaidat továbbképzésre küldted el, melynek költsége 700 euró. Sajnos az ÁNTSZ megbüntetett! Utalj át 1200 eurót!
3.1.3.3 Tudtad-e? elnevezéső kártya Ebben a pontban reprezentálom a Tudtad-e? elnevezéső kártyákat úgy, hogy három általam kiválasztott kártyák információit tüntetem fel. Ezen kártyák esetében is, csak az elsıt prezentálom úgy, ahogyan a dobozban is megtalálható, a többi esetében csak az információt tüntetem fel. A mellékletben csak a szövegezés található meg.
Magyarországon csak minden negyedik ember beszél legalább egy idegen nyelven.
A 15–64 éves korosztályban a foglalkoztatottak aránya hazánkban mindössze 57%, szemben az EU 15-ök 65%-kal. Az alacsony arány fı oka az iskolázatlanság Minden harmadik ember csak az általános iskolát végezte el Magyarországon.
12
3.1.4 A játéktábla Ebben az alfejezetben ismertetek néhány, a mezıkön lévı feliratot. A játéktáblát a mellékletbe csatoltam. A játék a start mezırıl indul. A mezık között szerepelnek a sötétkék vagy sárga színő, kérdıjellel ellátottak, ahogyan már említést tettem ezekrıl, itt kell felhúzni a kérdéskártyákat. A táblán megtalálható a kártyák elhelyezésére kialakított rész is. A mezıkön lévı feliratok közül párat itt ismertetek.
Ezen a mezın vásárolhatsz termelési eszközöket, gépeket, berendezéseket. 1500 euró Reklámoztad a céget! Fizess 150 eurót! Ingatlaniroda! Vásárolhatsz a vállalkozásodnak telephelyet! 3000 euró Autókereskedés: Teherautó: 300 euró/db Sz. gépkocsi: 400 euró/db Ezen a helyen bérelhetsz telephelyet! Bérleti díj: 1000 euró, melyet körönként kell megfizetni.
Az eddig leírtakat a következıkkel kell kiegészítenem. A telephely, személygépkocsi és teherautó vásárlása esetén az összeg adott, hogy mennyit kell kifizetni. Ellenben a bérlések során addig kell fizetni a bérleti díjat, míg a teljes összeg kifizetésre nem kerül. Ha a vállalkozás beindításához szükséges feltételeket már megvásárolták, de a bérleti díjakból még nem győlt össze a személyautó, teherautó, telephely teljes ára, akkor a játékot tovább kell folytatni, tehát további köröket kell megtenni.
Természetesen, mint minden táblajátékon a következı mezıknek is „szerepelniük kell”. Ezek teszik még fordulatosabbá a játékot és agyban a véletlen és szerencse hatását is „megjelenítik”. Nézzük meg, mely mezıkrıl is van szó! Lépj vissza egy mezıt! Dobj még egyet! Errıl a mezırıl csak úgy juthatsz tovább, ha 1-est vagy 6-ost dobsz! Kétszer kimaradsz a dobásból!
13
3.1.5 Kitöltendı lap Itt kerül részletezésre az a lap, melyet a bankár kezel. Ez a játékosok leltáraként szolgál. Mindegyik feltételt szükséges teljesíteni. Vannak ezek között olyanok is, melyek számát én határoztam meg például: 1 db teherautó, stb. Ezekre azért volt szükség, hogy a játék ideje ne húzódjon el oly sokáig. A kitöltendı lapom a következık szerepelnek: vállalkozás neve, telephely, 1 kocsi, 1 teherautó, 4 munkás, 1 titkár, 1 gazdasági szakember, biztosítás, berendezés, szükséges papírok, bankszámla, megvásárolt részvények száma, részvényekbıl származó osztalék. Az utolsó két sorban láthatjuk, hogy fel kell tüntetni a megvásárolt részvények számát, valamint a részvényekbıl származó osztalékot, melynek mértéke 10%(körönként). Ez utóbbi két pont nem feltétele annak, hogy megnyerje az adott játékos a versenyt. Részvények feltüntetésének célja az, hogy követhetı legyen, melyik játékos hány részvényt vásárolt, és mennyi ebbıl az osztalék. Itt jegyezném meg, hogy kevesebb munkást, szakembert is lehet alkalmazni, mint az elıírtak, így kevesebb pénzt kell összegyőjteni, ezáltal lehet leredukálni a játékidıt. A játék egy lehetséges kimenetelét szemléltetem a következı ábrán: (Itt a vállalkozások neveinél eltekintettem attól, hogy a névnek utalnia kell arra, mivel foglalkozik az alapítandó vállalkozás.)
Kitöltendı táblázat Vállalkozás neve
1.csapat
2.csapat
telephely 1 kocsi 1 teherautó 4 munkás 1 titkár
1 gazdasági szakember biztosítás
berendezés szükséges papírok bankszámla
3 .csapat
4.csapat
megvásárolt részvény
10 db
5db
részvény 10%-a(körönként)
100 euró
50 euró
Nyertes: 2.csapat
14
4. Tapasztalatszerzés A tapasztalatszerzés részint arra szolgált, hogy olyan új ötletekhez, információkhoz jussak, melyeket beleépíthetek a játékomba. A játék elkészítése, átdolgozása során többször kellett, és volt lehetıségem a játék kipróbálására. Részint pedig arra, hogy a játék hatékonyságbeválását vizsgáljam. Ez utóbbit nehéz mérni. Mégis a játék levezetése során olyan visszajelzéseket kaptam, melyek egybehangzóan arra utaltak, hogy nagyon érdekesnek, ötletesnek, hasznosnak találták a társasjátékot. Természetesen emellett, csoporttársammal számtalanszor mi magunk is kipróbáltuk azért, hogy tudjuk, milyen pontjait kell megváltoztatnunk a játéknak. A következıkben azt a típusú tapasztalatszerzést szeretném bemutatni, melyben diákok segítségét kértük. Ezen kipróbálások elemzését vázolom fel a következıkben. Elsı élmény még a társasjáték elsı bemutatása elıtt történt meg. Hallgatótársammal - akivel készítettük az elsı verzióját a táblajátéknak- próbáltuk ki több olyan diákkal, akik az Eszterházy Károly Fıiskola közgazdász szakos hallgatói voltak. A létszám 10 fıre rúgott, másfél órán keresztül játszottak. Az akkori résztvevıket megkértük, hogy pár mondatban fejtsék ki véleményüket. Mindannyian pozitívan vélekedtek. Egy-két technikai javítást kellett elvégeznünk. Majd pedig következhetett a játék azon bemutatása, melyen már az oktatónk, és szaktársaink is részt vettek. A létszám itt közel 20 fı volt. A játékidı szintén másfél óra volt. A sikerünk itt sem maradt el. Ahogyan már írtam, az elsı bemutató után már egyedül dolgoztam tovább a játékon, így a beválási vizsgálatokat is a késıbbiekben egyedül végeztem. Nehezítette ez a helyzetemet, hiszen a helyszín megszervezése, a diákok szabadidejével való egyeztetés, a játék lebonyolítása mind rám maradt. Az élmény mind kárpótolt, hiszen láttam a sok-sok diák arckifejezését, hogy élvezték, lelkesen játszották végig az órát. Az FTE táborban olyan ismeretségekre tettem szert, amelyeket esetleges további munkámban hasznosítani is tudok majd. Itt, ahogyan már leírtam, Megyesi Gabriella is ellátott tanácsokkal, valamint a tréningen még részt vevı tanárok közül néhányuk szintén kifejtette pozitív véleményét a táblajátékomról. A velük való beszélgetés a játékról nagyon sok önbizalmat adott. A játék gondolatának kitalálásától ez idáig másfél év munka áll mögöttem. A magamról alkotott véleményem az, hogy szeretek olyan célokat kitőzni, melyben van lehetıségem kibontakozni. Ez az oka annak is, hogy tanári pályára jelentkeztem. Szeretek olyan ötleteket, játékokat, módszereket kitalálni, kipróbálni, melyben látok kihívást. A késıbbiek során lehetıségem volt jelentkezni az Eszterházy Károly Fıiskola házi Tudományos Diákköri Konferenciájára. Úgy éreztem, ahhoz, hogy a házi versenyen is úgy 15
mutathassam be a pályamunkámat, hogy az hiteles legyen, még több tapasztalatra van szükségem. Így következett el az általam végzett eddigi utolsó kipróbálása a táblajátéknak, mely Egerben, az Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskolában, 13. évfolyamon, november 10-én, 8 fıvel, azaz 4 csapattal történt. A játékidı 60 perc volt. Hogy miért is erre az osztályra került a választásom? Egyszerő az indok. Végzıs tanár szakos hallgatóként egyik követelmény, melynek eleget kell tennünk, a tanítási gyakorlat, melyet ebben az iskolában, a már említett osztályban végeztem. Megkértem a résztvevıket ebben az esetben is, hogy véleményezzék a történteket. Új információkhoz, ötletekhez, tanácsokhoz már nem jutottam, de pozitív megerısítés volt önmagam felé a pályamunkámról. A tanári diploma megszerzéséhez további kötelezı gyakorlati órákat kell eltöltenünk majd a következı szemeszterben, egy általunk kiválasztott általános, illetve középiskolában. Emiatt már az elızı évben felvettem egy iskola– szolnoki Vásárhelyi Pál Közgazdasági és Idegenforgalmi Két Tanítási Nyelvő Szakközépiskola -
igazgatójával, tanáraival a
kapcsolatot. Megismerkedtem azzal a tanárral, aki majdan felügyelni fogja a munkámat. Hosszas beszélgetés után, a módszertani játékok keretében a társasjátékomat megmutattam. Elnyerte a tetszését, és egy tanóra keretében az osztályával kipróbálta. Közel 25 diákkal 45percen keresztül játszottak és építették fel a vállalkozásokat. Az eddig általam, és más tanár által levezetett játékok alapján az alábbi következtetésekre jutottam, melyeket táblázatba szedve foglalok össze.
Pozitív Versenyszellem
Negatív Idıkorlát
Aktív részvétel Csapatszellem Kreativitás Rugalmasság A játék feloldja mindazt a pszichikai feszültséget, melyet a tananyag elsajátítása okoz. Hiszen jó hangulatban, játék folyamatában történik az új információ szerzése, valamint az eddig tanultak átismétlése. A játék egyben közösségformáló is, hiszen összetartásra, kooperatív munkára nevel, mégis építi az egyének versenyszellemét. Kreativitást, aktív részvételt igényel a résztvevıktıl.
16
A játék gyakorlati tapasztalatokon keresztül segít elmélyíteni a vállalkozáshoz kapcsolódó tananyag során megszerzett ismeretet. Ízelítıt ad a vállalkozásból, az önálló vállalkozás lehetıségérıl, ismerteti az elınyeit, hátrányait. A játék pusztán hasznos idıtöltésként is használható. De szakköri vagy szabadidıs diáktevékenységként is tökéletesen megállja a helyét. Lehetıséget ad a fiataloknak arra, hogy kipróbálják képességeiket olyan területen is, amit esetleg az iskola nem biztosít számukra. Negatívumként az idıkorláttal kellett számolnunk. Azon a véleményen vagyok, hogy ez a társasjáték nem korlátozható maximum 30 percre, hiszen a játék során a szerencse is „közbeszólhat”. Ebbıl adódóan a játszmák lebonyolításához szükséges játékidık nagy eltéréseket mutatnak. A tapasztalatszerzések során az játékidı összeadva 285perc volt. Ez idı alatt összesen 63 fı ismerkedett meg a táblajátékkal. A következı fejezetben a játék módszertani jelentıségére, felhasználási lehetıségeire szeretnék rámutatni. Véleményem szerint ez épp annyira fontos, mint a játék bemutatása. Hiszen nem csak a játékon, hanem a körülményeken is múlik a játék sikeressége.
17
5. A társasjáték módszertani jelentısége, felhasználási lehetıségei 5.1.1 A játékos oktatás fontossága A játéktevékenység során fejlıdik a diák figyelemkoncentrációja, a helyzet felismerési,- és döntési képessége, gyors gondolkodása, kezdeményezı- és szervezıkészsége, találékonysága, a kreatív- és problémamegoldó gondolkodása, kommunikáció és a beszéd fejlıdése. Továbbá finomodnak még a gyerekek olyan akarati tulajdonságai, mint kötelességtudat, rendszeresség, pontosság, kitartás, megbízhatóság, önuralom, kezdeményezıkészség, fegyelmezettség, kollektív érzés, becsületesség.
A következı részben megvizsgálom, hogy az általam készített társasjáték az elıbbiekben felsorolt pontok mellett, még milyen egyéb pozitívummal rendelkezik. A vizsgálódást úgy teszem, hogy a játék fıbb pontjait részletezem, de ebben a részben már a módszertani fontosságát mutatom be.
5.1.2 A kártyák módszertani jelentısége A társasjáték során olyan kártyákkal kerülnek kapcsolatba a diákok, melyek esetében új információkhoz jutnak, valamint az eddig tanultakat ismételhetik át. A kártyák módszertani jelentısége ott nyilvánul meg, hogy a diákok nem érzik kötelezınek a tanulást. Igaz,játékok használata nélkül is megvalósulhat a tanóra. Felkerülhetnek, elhangozhatnak ugyanezek a definíciók, megfogalmazások, függvények, összefüggések, magyarázatok. Lediktálhatjuk a diákoknak az aktuális tananyagot és erıltethetjük a tanulást, de hosszú távon ez nem térül meg. Aki gyorsan, mai szóval élve „bemagolja” a tananyagot, a késıbbiek során nem tudja azt kamatoztatni. Személyes tapasztalat, hogy már óvodákban elkezdik a tanulás azon fajtáját, mikor reprodukálni kell a diákoknak a mondókákat, verseket. Ez tovább fokozódik az általános iskolákban az abc megtanulásával. Belerögzıdik a diákokba, hogy reprodukálással kitőnı jegyeket szerezhetnek, s így számos esetben a megértés nélküli memorizálás „reflexe” akkor is megmarad, amikor már alapvetıen más tanulási stílusra lenne szükség. Nemegyszer az oktatók is elfogadják, sıt jó minısítést adnak azoknak a tanulóknak, akik képesek több oldalt
18
szóról szóra visszamondani. Súlyos problémának tartom, melyet a tanári pályám során kerülni fogok, vagy megteszek mindent, hogy ez ne történhessen így. Igaz, nehéz változtatni a diákok tanulási szokásain felsıbb osztályokban, de nem lehetetlen. Célom lesz ezen változtatni. Szerintem az, amire egy tanulónak szüksége van - ahogyan már az eddigiekben is írtam-, hogy átlássa a tananyagot, hiszen ekkor már ezt jobban tudja majd alkalmazni, akár a hétköznapokban, akár a munkája során is. Sokkal maradandóbb a tudás, ha átlátják, értik, amirıl tanulnak, ezáltal sokkal sikeresebbek lehetnek. A Vállalkozásra fel! játék során találkoznak olyan definíciókkal, megfogalmazásokkal, melyek, ha homályosak voltak, itt most letisztulhatnak. Hogy miért is? A bankár-aki ebben a játékban az irányítószerepet tölti be-, felolvassa a kérdést, ellenırzi, értékeli az elhangzottakat. Gondoljuk csak végig, hogy a tanóra keretében hogyan mőködik az ismétlés. Legtöbbször feleltetés útján. A diák csak addig figyel, stresszel, míg a tanár ki nem választja azt, illetve azokat a diákokat, akiktıl számon kéri az addig tanultakat. Nézzük, ezzel szemben mi történik a játék során! A bankár felolvassa az összes játékos elıtt a kérdést. Helyes válasz esetén egyértelmő megerısítést kapnak a résztvevık. Részint arról, hogy jelzi a játékvezetı, hogy a kártyán is ez van feltüntetve. Részint pedig a pénzjutalom kiosztása során. A játékot a többi résztvevı is figyelemmel kíséri. Helytelen válasz esetén elhangzik a jó megfogalmazás akár a többi csapat, akár pedig a bankár segítségével. Pozitívuma a játéknak az, hogy a kérdések könnyen igazíthatóak más témához. Értem ezalatt azt, hogy bármilyen témát tanulnak a diákok, a játékot fel lehet használni, hiszen csak a kérdéseket kel megváltoztatni (egyéb változtatást a játék nem kíván). Így a tanár egyszerre taníthat új ismeretek, gyakoroltathat játékos formában, felkeltheti az érdeklıdést és nagyobb jártasságot biztosít a vállalkozások alapításának terében. A kérdéskártyákat könnyő megszerkeszteni, akár kézzel, akár pedig számítógép segítségével. Így a késıbbiek során ezek már újból felhasználhatóak. Az új kérdésekkel bıvíthetı az addig elkészített játékdoboz. A kártyák másik típusa a „Tudtad-e?” elnevezéső kártya, melyet azért tartottam fontosnak beleépíteni, mert a gazdaságismeret tanítása során- függetlenül attól, hogy milyen szinten, hány óra keretében tanulják a közgazdaságtant- elkerülhetetlenek az aktualitások az óra menetében. Ezek a típusú kártyák pontosan ezt biztosítják. Érdemes olyan számadatokat feltüntetni, melyek megdöbbentıek, felhívják a figyelmet korunk problémáira. Ezen kártyák száma is éppúgy bıvíthetı, mint a kérdéskártyáké.
19
A társasjáték erıssége közé sorolható tehát a kártyák szerepe, mert módszertani szempontból a következıket teljesíti. Feszültséget old azáltal, hogy játékos formában tanulnak a diákok. Gyors gondolkodásra nevel, hiszen egy-egy kérdésen nem idızhetnek túl sokáig. Becsületességre nevel, pontosságra, mert a kérdésekre akkor kapják meg a teljes jutalmat, ha pontosan, precízen fogalmazzák meg válaszukat. Problémamegoldó gondolkodásra késztet az által, hogy különbözı típusú (formai szempontok alapján nyitott, zárt; irányultság szerint direkt, indirekt, funkció szerinti csoportosítás alapján például kitöltı) kérdésekkel találkozhatunk.
5.1.3 A pénz jelentısége
Célom az volt, hogy a pénzügyek terén felelısségteljes gondolkodásra neveljük gyermekeinket. Véleményem szerint senki sem értékeli jelentısége szerint addig a pénzt, míg nem válik maga is pénzkeresıvé. A játék során megtapasztalhatják, hogy az általuk keresett pénzzel sokkalta körültekintıbbnek kell lenniük. A játékdobozban megtalálhatóak 5, 10, 20, 50, 100, 200 és 500 eurós játékpénzek. A játék hozzásegít ahhoz, hogy a résztvevık megtanulhassanak takarékoskodni és ésszerően költekezni a megszerzett euróikkal. Elvégre a játék során pénzt kell győjteni, és a megfelelı helyeken kell elkölteni. Így válnak majdan céltudatos, megfontolt, takarékos fogyasztókká.
5.1.4 Táblajáték szerepe
Általánosságban elmondhatjuk, hogy az ember bármilyen korban van, szeret játszani. Hiszen a versenyzés során fokozott izgalmi állapotban vannak a résztvevık, ezáltal válik élvezetessé a játék. Mindezek mellett a szabadidı oly módon való eltöltését biztosítja, mely értékes és igényes. Ezen felül gondolkodás- és értelmi képességfejlesztı funkciókat tölt be. Erısíti a közösséget azok közt, akik részt vesznek a táblajátékban. Társas kapcsolatokat alakít ki és szilárdít meg. Önfegyelemre nevel, csapatmunkára ösztönöz. A diákok saját képességeiknek megfelelıen fejlıdhetnek. A játék folyamán olyan problémákkal találják szembe magukat, amire gyorsan, de mégis pontosan kell reagálni. Bízom benne, hogy egyre több pedagógus ismeri majd fel a táblajátékokban rejlı lehetıségeket. Összefoglalva a táblajáték jelentıségét egy gondolatban: értelmi képességeket fejleszt, szabadidı tartalmas eltöltését biztosítja, hagyományt ápol, versenyeztet, erısíti a társas 20
kapcsolatokat, ezáltal fejlıdik a résztvevık kommunikációs képességek, mert a játék szervezése során, már a bankár kiválasztása megkívánja, hogy a diákok tudjanak kommunikálni egymással, érveljenek.
5.2 Felhasználási lehetıségek
A játékot úgy terveztem, hogy az mind a tanórán, mind egy- egy délutáni foglalkozáson, rendezvényen alkalmazásra kerülhessen. A tanórai felhasználás formáját fogom részletezni. Sajnos kevés óra áll rendelkezésre, hogy a diákok mélyebben vizsgálódhassanak a tananyagban. Mégis úgy érzem, kell idıt szakítani a játékokra. Természetesen tudnunk kell a célt, hová szeretnénk eljutni ezzel a módszerrel. A következıkben alternatívákat szeretnék bemutatni, hogyan játszható a játék. Elsı esetben a játék kimenetele hosszabb idıt vesz igénybe. Pontosan egy teljes tanévet. Már év elején szükséges elkezdeni, hiszen meg kell szervezni a csapatokat. Létfontosságú már az év elején áttekinteni a játékszabályokat, hiszen csak így maradhatunk céltudatosak. Fontos momentuma a játéknak az, hogy a bankár szerepét elıször a tanár töltse be, késıbb, mikor már minden tökéletesen mőködik, ez a szerep átruházható diákra is. Akinek ez által a felelısségtudatát erısíthetjük. Az év elején szervezett csapatok megmaradhatnak egészen év végéig is, de az sem jelent problémát, ha havonta, vagy még gyakrabban változik a csapat összetétele. Így megtanulnak még több, és több diáktársukkal együtt mőködni. A játék folyamat a következı. Minden óra utolsó pár percében játszható a játék. Óráról órára meg lehet tenni pár kört. A gyerekek észre se fogják venni, de a tanárok céltudatosan készülhetnek az óra utolsó részére, ahol a játék segítségével, pontosan a kérdéskártyákkal ismételhetıek át az órán tanultak. A játék feldolgozása tehát egy évet vesz igénybe. Ez azért is jó megoldás, hiszen egy 45 perces órából nem vesz el egy percet sem úgy, hogy az ne válna hasznukra a gyerekeknek. Így a tanárnak nem kell attól tartania, hogy egy teljes órát szánjon a táblajátékra. Azoknál a diákoknál, akik eddig még a vállalkozásokról - mely a játék alapgondolata- nem tanultak, itt nyílik lehetıség arra, hogy közelebb vigyük ıket ehhez a témához. Nem arra kell törekedni, hogy a játék után majd mindenki tudjon, és akarjon vállalkozást indítani, csupán legyen informált a mai világnak ezen részérıl. Világosan látszik, hogy a játék felhasználása nem csak így történhet. Biztosan állíthatom, hogy egy részösszefoglalás, vagy teljes téma összefoglalása során is nyugodtan lehet használni. A táblajáték céltudatosan úgy készült, hogy nagyon sok olyan mezıt építettem bele, ahol kérdéskártyát kell húzni. Ezért használható nyugodtan ez témazáró 21
elıtti órán. A játék menete közben, ha szembesülünk olyan kérdésekkel, melyeket bıvebben kell átismételni, lehetıség van ezt részletesen megbeszélni. Akár olyan keretek közt, hogy az ellenfél csapatoknak kell megadni, elmagyarázni a helyes választ. De a tanár, bankár is éppúgy kijavíthatja a hibás válaszokat. Eddig áttekintettük, hogyan lehet új anyag feldolgozása, valamint összefoglaló óra keretében hasznosítani a játékot. Mindezek mellett délutáni foglalkozáson, versenyeken kitőnıen alkalmazható. Szükségét látom annak, hogy bemutassam, mivel ez egy táblajáték, sajnos a kivitelezés miatt nem ad lehetıséget egy egész osztálynak arra, hogy a tábla körül helyezkedhessen el. Ebben az esetben a megoldási lehetıség az, hogy a táblára rögzítjük a játékot és a csapatok vezetıi helyezkednek a tábla közelébe. İk lesznek az összekötı csatornák a csapatuk és a tábla között. A bankár természetesen hangosan olvassa fel a kérdést, tehát ezzel egyéb probléma nem merülhet fel. Létezhet ennek egy jobb megoldása is, mely során Power Pointba építjük a játékot és ezáltal kivetíthetıvé válik. Ennél talán még jobb megoldás az interaktív tábla használata lenne. Sajnos tudatában vagyok annak, hogy nem minden iskolának, legyen az általános- illetve középiskola adatik meg, hogy ilyen modern eszközöket használjanak. De ahol van, ez a forma is kipróbálható.
22
6. Fejlesztési lehetıségek Kezdetekben úgy véltem, hogy a munkálatok végén olyan társasjátékot tarthatok a kezemben, mely kész van. Mára ezt beláttam, hogy egy játék akkor jó, ha fejleszthetı, változtatható, alakítható. Tehát közel sem fejezıdtek be a társasjátékkal kapcsolatos munkálataim. Ebben a fejezetben mutatom be azokat a fejlesztéseket, amiket a közeljövıben még szeretnék megvalósítani. A társasjáték a kezdetektıl sok változáson ment át, ennek ellenére még szeretnék a küllemén is változtatni. A társasjáték készítési módjára, a doboz és kártyák kivitelezésére gondolok itt.
6.1 Táblajáték
További javításokat szeretnék végezni a táblajátékban is. A táblajáték két A3-as mérető lapra került kinyomtatásra, és ezeket illesztettük, ragasztottuk össze. Majd pedig összehajtásra kerültek. Sajnos ennek a következménye az is, hogy a játéktábla gyorsan elhasználódik. Ezen még további javításokat tartok szükségesnek elvégezni.
6.2 Kártyák
Szeretném a kártyákat úgy elkészíteni, hogy a hátoldalukon a kérdéskártyák esetében a kérdıjel, a Tudtad-e? típusú kártyák esetében pedig a felirat jelenhessen meg. A kivitelezésen kívül a Vállalkozásra fel! játék egyes pontjaiban is még látok további fejlesztési lehetıségeket. Az általam feltüntetett sorrend nem tükrözi a fontossági rangsort. Számomra az összes változtatás olyan, melyet idıvel szeretnék megvalósítani. A kérdéskártyák esetében szeretném elkészíteni ezek kategorizálását. Például szeretnék mikroökonómiával, makroökonómiával, Európai Unióval, gazdasági joggal, vállalkozási ismeretekkel, - és ezt természetesen sorolhatnám tovább – kapcsolatos győjteményt készíteni, így a résztvevık dönthetnék el, mely kategória kérdéseibıl szeretnének egyet kihúzni. Továbbá a játékszabály is így átdolgozásra kerülne. Illetve elképzelhetınek látnám, hogy a táblán lehetnének olyan mezık is, melyeken adott lenne, melyik kategóriából kell a bankárnak feltenni a kérdést.
23
Ezt a gondolatmenetet tovább víve elkészíthetı lenne a társasjátéknak olyan változata is, mely korosztályhoz igazítva készülne el. Így a társasjátéknak a következı változatait szeretném megvalósítani. 1. általános iskolásoknak, 2. a) közgazdaságtant tanuló középiskolásoknak, b) közgazdaságtant nem tanuló középiskolásoknak, 3. felsıbb tanulmányokat folytató hallgatóknak, akik már mélyebben foglalkoznak gazdaságtannal.
Az elızıekben írtam arról, hogy a kártyák kategorizálásán is szeretnék dolgozni. Természetesen a társasjáték különbözı típusaiba különbözı kategóriájú kérdések lennének beleépítve. További lehetıséget látok még abban, hogy a diákoknak lehetıségük legyen kihúzni mely vállalkozási típust (egyéni vagy társas, ez utóbbin belül is pontosan milyen társas vállalkozást) kell megalapítaniuk a játék során. Természetesen a mai világban a diákok többsége jobban szeret táblajátékok helyett internetes játékokkal játszani, így távlati terveim között az is szerepel, hogy megjelenjen a játék elektronikus változata is. Úgy vélem, hogy a dolgozatomban sikerült megválaszolnom a feltett kérdést ( Az általam elkészített társasjáték képes-e a kitőzött célokat elérni, valamint azt, hogy reprezentálja-e, hogy játékos formában könnyebb a tanulás). Az eddigiek alapján megbizonyosodhattunk, hogy a válasz a kérdésemre igen. Biztos vagyok benne, hogy a tanárpályámon én fogom a Vállalkozásra fel! társasjátékot használni, és remélem, hogy sikerült egy olyan pályamunkát készítenem, melyet, ha olyan tanárok is elolvasnak, akik kételkednek a játékos módszerekkel történı oktatásban, azoknak bizonyítékul szolgáljon, hogy nem csak hogy hasznos, de szükséges is néhány órára ilyet beleépíteni, kipróbálni.
24
7. Összefoglalás Pályamunkámban az általam készített társasjátéknak és módszertani jelentıségének bemutatását tőztem ki célul. Pedagógusként szeretném elérni, hogy a gyerekek szeressék a gazdaságismeretet, amely nem lesz számukra idegen, ha játékokat alkalmazunk a tanításában. Szeretek olyan módszereket, eszközöket bevinni az iskola falai közé, melyek játékosak, mégis megfelelı tudást biztosítanak a gyerekeknek. Hiszen a játszva tanítás, tanulás során a cél, melyrıl nem szabad megfeledkeznünk, az, hogy a diákokat motiváljuk, tevékenykedtessük, így válik biztosabbá a tudásuk. Ezért készítettem a Vállalkozásra fel! elnevezéső társasjátékot, mely új ismereteket biztosít; a már megtanultakat gyakoroltatja; tanulásra motivál, mely spontán módon történik; felkelti az érdeklıdést;
tevékenykedtet;
továbbá pontosságra,
fegyelemre,
problémamegoldásra,
együttmőködésre nevel és kommunikációra ösztönöz. A társasjáték a vállalkozás témakörre építkezik. A játékdoboz tartalmazza a játéktáblát valamint kérdésekkel vagy információkkal ellátott kártyákat is. Ezek segítségével lehet játékpénzt szerezni, és így tehetnek szert különbözı eszközökre, berendezésekre, alkalmazottakra. Az nyeri a játékot, aki elsıként építi fel saját vállalkozását. A dolgozatomban mindezek részletezésre kerültek. Szeretném, ha a pályamunkám nem csak a szakmabeliek számára lenne izgalmas olvasmány. Ezen munkálatok kidolgozásához többféle információs forrást használtam fel. A szakkönyvek tanulmányozásával kezdtem a téma kutatását, igénybe vettem az interneten fellelhetı információkat, tanítási gyakorlaton győjtöttem tapasztalatokat, fejlesztı szakemberrel interjút készítettem és beválási vizsgálatot végeztem.
25
Felhasznált irodalmak:
1. Hollóné Dr. Kacsó Erzsébet, Dr. Kádek István, Táncos Tamás: A gazdasági ismeretek tanításának módszertana.
2. Megyesi Gabriella: Gazdasági játékok – Játékos gazdaság (Budapest 1997)
3. Forrásként jelölném meg Kovács Évának-aki a Miskolci Bulgárföldi Általános és Magyar - Angol Két Tanítási Nyelvő Iskola igazgató helyettese-tanulmányait
4. JAM tábor során szerzett anyagok és tapasztalat
Elektronikus oldalak:
5. http://www.ejam.hu/site/HTML/index.html
6. http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2000-07-ta-fisher-tanitsuk Robert Fisher : Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni – játékokkal! 7. http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2004-02-ta-Tobbek-Gazdasagi Darázs Dóra – Szomor Tamás – Szőcsné Szabó Katalin – Varga Zoltán: Gazdasági ismeretek oktatása a fıvárosi iskolákban
8. http://www.tiszanet.hu/jam/
26
Mellékletek jegyzéke: 1. sz. Kérdéskártyák 2. sz. Egyéb kártyák 3. sz. Tudtad-e? elnevezéső kártyák 4. sz. Kitöltendı táblázat 5. sz. Táblajáték, mely A3-as méretben kerül bemutatásra 6. sz. Társasjátékról készült fényképek
27
1. sz. melléklet
Sorold fel a társas vállalkozás típusait! V: KKT, KFT, BT, RT, E,KV 750 euró
Sorold fel a biztosítás fajtáit! V: élet, beteg, vagyon, felelısség 1050 euró
Hogyan csoportosíthatjuk a jövedelmet? V: nominál, reál 60 euró
Mikor tartják az EU napját? V: május 9. 70 euró
Milyen fajta inflációt ismersz? V: kúszó, vágtató, hiperinfláció 90 euró
Mi jut eszedbe a következırıl? Quesnay: 1758 V:Gazdasági táblázat címő mő 200 euró
Mikor jelent meg az euró számlapénzként? V: 1999: 100 euró
Mely 3 szervezetbıl jött létre az EK (mely az EU elıdje)? V:- Európai Szén- és Acélközösség, Európai Gazdasági Közösség, Euratom 170 euró 28
Sorold fel az EU tagállamait! 1500 euró!
Mi történt 1929-1933 között? V: gazdasági világválság 100 euró
Mi a reálbér jele? W V: P
1000 euró
Minek a jele a „d”? V: egyéni kereslet 170 euró
Mit jelent az: extern hatások internalizálása? V: Külsı hatások belsıvé tétele 230 euró
Mi a rövidítése: Bruttó Nemzeti Rendelkezésre Álló Jövedelem? V: GNDI 200 euró
Sorold fel a szükségletek típusait! V: lét, kultúr, luxus 300 euró
Mit jelent a „nyájhatás”? V: A fogyasztó azért vásárol, mert a többiek is vásárolnak. Divathatás. 300 euró
29
Sorold fel az „alapító hatok”-at! V: Belgium, Franciaország, Luxemburg, Hollandia, Olaszország, Németország 600 euró
Melyik ország nem tagja az EU-nak? a;)Franciaország b;)Svájc c;)Szlovénia d;)Csehország V: b 400 euró
Mondj példát inferior jószágra! V: zsíros kenyér 80 euró
Marx fı mőve? (évszámmal együtt) V: A tıke : 1867 190euró
Mondj példát egymást tökéletesen helyettesítı termékekre! 100 euró
Mi az EU himnusza? V: Beethoven IX. szimfóniájának kórustétele az Örömóda 90 euró
Rajzold fel az egymást tökéletesen helyettesítı termékek közömbösségi görbéjét! 50euró
Melyik századra tehetı J.M. Keynes munkássága? V: 20.század 800 euró
Melyek a pénzpiac elemei? V:pénz, pénzkereslet, pénzkínálat, kamat 150 euró 30
Mikor csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz? V: 2004.május 1. 130 euró
Mit jelent a Gross Domestic Product? V: bruttó hazai Termék 280 euró
Mit jelent a merkator szó? V: kereskedı 1300 euró
Mit jelent a „rövidebb oldal elve”? V: Ha a munkakereslet nem egyenlı a munkakínálattal, akkor a foglalkoztatottak nagyságát mindig a kisebb érték határozza meg. Ez az elv a többi piacon (pl: pénzpiac, árupiac) is megjelenik. 590 euró
A bankrendszer által teremtett pénz 2 féle lehet. Melyek ezek? V: számlapénz, készpénz 300 euró
Melyek a piac elemei? V: kereslet, kínálat, ár,jövedelem 120euró
Melyik századra tehetı Heller Farkas munkássága? V: 20.század 600 euró
Rajzold fel a munkapiaci Marshall- keresztet! 200 euró
31
Mi a BUX? V: Budapesti Értéktızsde Részvénytársaság hivatalos részvényindexe. A piac mozgását mutatja. 200 euró
Mondj olyan országokat, ahol fizetıeszközként használják az eurót! 70 euró
Mit jelent az externália? V: külsıdleges gazdasági hatás 270 euró
Rajzold fel a pénzkínálati függvényt! 500 euró
32
2. sz. melléklet
Sikeresen eladtál termékeket, így a profit, ami megillet 1000 euró!
Alkalmazottaidat továbbképzésre küldted el, melynek költsége 700 euró.
Sajnos az ÁNTSZ megbüntetett! Utalj át 1200 eurót!
Európai Uniós pályázatot megnyerted! Így vállalkozás fejlesztéséhez 2000 euró támogatást kapsz!
Skandináv lottón telitalálatod volt. Jutalmul dobhatsz még egyet. 60 euró!
Feljelentettek környezet-szennyezésért! Fizess 200 eurót! Egyszer kimaradsz a dobásból!
33
3. sz. melléklet
Magyarországon csak minden negyedik ember beszél legalább egy idegen nyelven.
A 15–64 éves korosztályban a foglalkoztatottak aránya hazánkban mindössze 57%, szemben az EU 15-ök 65 %-val. Az alacsony arány fı oka az iskolázatlanság.
Minden harmadik ember csak az általános iskolát végezte el Magyaországon.
Magyarországon a férfiak átlagosan 35,4 évet töltenek munkában.
Magyarországon a nık 32,8 évet töltenek munkában.
A fejlett országok többségében mindkét mutató (amennyit a nık, férfiak munkában töltenek). nagyobb 40 évnél.
Jelenleg több mint 6 milliárdan vagyunk, és 2025-re Földünk népessége várhatóan megközelíti a 8 milliárdot.
A világon: Egy nıre átlagosan 2.9 gyerek jut. A férfiak születéskor várható átlagos élettartama 64 év, míg a nıké 68.
Jelenleg 1,3 milliárdos lélekszámmal Kína a legnépesebb ország.
A korrupciós érzet index alapján Magyarország megelızi Olaszországot!
34
4. sz. melléklet
Vállalkozás neve telephely 1 kocsi 1 teherautó 4 munkás 1 titkár 1 gazdasági szakember biztosítás berendezés szükséges papírok bankszámla Megvásárolt részvény részvény 10%(körönként)
35
5. sz. melléklet
36
6. sz. melléklet
37
38
39
